1996. augusztus 22.
(VIII. évfolyam, 195. szám)
Adrian Nãstase, a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) ügyvezetô elnöke kedden Bukarestben tartott sajtóértekezletén azt állította, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenleg elszigetelt, mivel "kizárólag etnikai politikát folytat".
A Rompres hírügynökség szerint a fô kormánypárt ügyvezetô elnöke ugyanakkor úgy látta, hogy a novemberi választások közeledtével a Szociáldemokrata Unió - a Demokrata Párton keresztül kifejtett "intenzív udvarlással" - szeretné megszerezni az RMDSZ választási támogatását. Értesülései szerint a DP kérni akarja az RMDSZ színeiben induló Frunda Györgytôl elnökjelöltsége visszavonását, hogy a neki szánt voksokat a Demokrata Pártból és a Román Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió államfôjelöltje, Petre Roman kaphassa meg.
Nãstase figyelmeztette Gheorghe Funart, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) elnökét, hogy sürgôsen változtassa meg politikai üzenetét, továbbá intette, hogy hagyjon fel a "radikális és szupernacionalista" szónoklatokkal, amelyekkel kész bármikor melegen tartani a "magyar veszélyt". Az RNEP Nãstase szerint kényes helyzetben van - vagy megváltoztatja magatartását, vagy eltûnik a politikai porondról.
Radu Ceontea szenátor, az egykori Vatra-fônök és a Nemzeti Liberális Párt mostani Maros megyei vezére a Ziua címû napilapnak adott nyilatkozatában a "szakosított intézményeket" tette felelôssé a botrányban, amelyet Gheorghe Funar okozott Marosvásárhelyen Fodor Imre polgármester elleni kifakadásával. Mint mondotta, Funart elôre megfontolt szándékkal izgatták fel és késztették a "félkegyelmû" fenyegetés megismétlésére, hogy kipakolja a magyarokat Romániából. Radu Ceontea hozzátette, hogy fültanúja volt, amint a Maros megyei prefektúrán az avatóünnepség után Zeno Opris,, a Vatra Românescã elnöke a következôket mondotta Traian Chebeleu államelnöki szóvivônek: "...szabad választások esetén ôsszel veszett ügyünk van".
A NATO békepartneri programjának keretében, Medceur '96-2 fedônéven kilencnapos román-amerikai gyakorlat kezdôdött. A résztvevôk elméleti elôadásokon és terepgyakorlaton készülnek fel a katasztrófák - különös tekintettel a földrengések - következményeinek elhárításakor szükséges segítségnyújtásra és egészségügyi intézkedésekre.
Idén 3 167 785 tonna búza termett Romániában, amely a tavalyinak mindössze 42 százaléka.
A Mediafax hírügynökség szerint a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium a kedvezôtlen idôjárással magyarázta a termés visszaesését.
Magyar-román szakértôi egyeztetés kezdôdött szerdán Budapesten, a Külügyminisztériumban. A magyar tárgyalócsoportot Szénási György, a nemzetközi jogi fôosztály vezetôje, a románt Dumitru Ceaus,u, a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi és Szerzôdésügyi Igazgatóságának vezetôje irányítja. A várhatóan csütörtökön is folytatódó technikai jellegû megbeszélésen átfésülik a magyar-román alapszerzôdés, illetve az ahhoz csatolt melléklet szövegét. Errôl a Külügyminisztérium sajtóosztálya tájékoztatta az MTI-t.
Jelölt-jelölés volt a legfôbb napirendi pont a dési RMDSZ-szervezet augusztus 19-i közgyûlésén. A 46 szavazólapra a következô nevek kerültek fel: szenátorjelöltek - Kónya-Hamar Sándor, Eckstein-Kovács Péter, Vekov Károly, Mátis Jenô, Buchwald Péter; képviselôjelöltek - Mátis Jenô, Neményi József Nándor, Eckstein-Kovács Péter, Boros János, Kónya-Hamar Sándor, Kötô József, Révész Erzsébet, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Buchwald Péter. A szavazatok sszeszámlálása alapján a dési szervezet a következôket jelöli: szenátorjelölt - Eckstein-Kovács Péter; képviselôjelöltek - 1. Mátis Jenô, 2. Neményi József Nándor, 3. Kónya-Hamar Sándor, 4. Boros János, 5. Kötô József.
A közgyûlés vendége, Mátis Jenô képviselô több mint egy órát beszélt, válaszolt a kérdésekre a parlamenti életrôl, a törvények megalkotásáról, a különbözô joghézagokról, a nemzetközi politikai élet bennünket érintô vonatkozásairól, többek között az alapszerzôdésrôl. A dési küldöttek szeptember 7-én a közgyûlés akaratának megfelelôen szavaznak majd a megye parlamenti RMDSZ-jelöltjeire.
Kampányelôzetes ízelítôként nyilatkozatháború tört ki a Román Társadalmi Demokrácia Pártja és a Romániai Demokratikus Konvenció között. Az RTDP - Adrian Nãstasénak a tévé fômûsorában való fôszereplésével alátámasztva - figyelmezteti a választókat, hogy mekkora veszély leselkedik az országra és annak szegényebb többségére, ha a novemberi választások után a konvenció veszi át a kormányzást. Emil Constantinescunak egy amerikai újságban megjelent interjújára utalva, a nagyobbik kormánypárt az alkotmány megsértésének szándékával vádolja a konvenciót, azt állítván, hogy választási gyôzelme esetén átadja a hatalmat Mihály királynak.
Egyúttal azzal is vádolják Emil Constantinescut, hogy ôszintébb pillanataiban a volt háztulajdonosoknak teljes vagyon-visszaszolgáltatást ígért, azokban az esetekben pedig, amelyekben ez lehetetlen, mert a buldózer eltüntette az ingatlanokat, busás kártérítést helyezett kilátásba. Adrian Nãstase feltette a kérdést: milyen pénzbôl? Emil Constantinescu az adófizetôk zsebére ígérget tekintélyes kártérítést - hangzott a súlyos szentencia, amelytôl a mostani nehéz idôkben valóban megborzong a szegény ember, és hirtelenjében nem gondol arra, hogy adójából most is luxusvillákban terpeszkednek valakik, akik nem az illetô ingatlanok jogos tulajdonosai, és ugyanazok a valakik olyan luxusautókban furikáznak, amelyek egységárából több tíz régi háztulajdonost kártalaníthatnának.
A konvenció elnöke és államelnökjelöltje feltûnô idegességgel fogadta a mesterien idôzített választási dorongot, jelezve, hogy régebbi nyilatkozatát most szedték elô, amikor a jelenlegi hatalom megijedt a helyhatósági választásokon elszenvedett kudarcért. (A módszer a kolozsváriak számára rendkívül ismerôs: 1992-ben a "közszolgálati" tévé hetekig mélyen elhallgatta az akkori magyar honvédelmi miniszter egyik kiforgatható nyilatkozatát, majd Funar megválasztatása érdekében kampánycsendben közvetítette.) Emil Constantinescu elsôsorban a királyság visszaállításával kapcsolatos rágalmakat igyekszik tisztázni, mondván, hogy ha ô elnök lesz, nem fog hatalmával visszaélni. A királyt hazaengedi ugyan, mert Romániában született és joga van itt élni, de nem ülteti azonnal a trónra, hanem ha a parlament igényli, elrendeli a monarchia visszaállítására vonatkozó népszavazást.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az 1989-es fordulat utáni állapothoz, amikor a korábbi "urak" féltették hatalmukat a régi urak visszatérésétôl, ezért azzal ijesztgették a népet, hogy azok, akik nem ették velünk a szójásszalámit, csak kizsákmányolást, nyomort zúdítanak az országra. Akkor ez a diverzió jól mûködött. De mostanig az átlagpolgár rájöhetett, hogy ennél nagyobb szegénységet egyik fajta úri réteg sem teremthetett volna. Az ellenzék válasza azonban most is olyan vérszegény, mint 1990 elején volt, tehát a küzdelem kimenetele továbbra is kétesélyes.
Eörsi Mátyás, a magyar országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke összehívja a testület ülését a magyar-román alapszerzôdés megvitatására. Errôl a Külügyi Bizottság elnöke tájékoztatta az MTI-t szerdán. Elmondta: az ülést a jövô hétre szerette volna összehívni, de Kovács László külügyminiszter távolléte miatt ez nem volt lehetséges. Olyan súlyú kérdésrôl van ugyanis szó, amely szükségessé teszi a külügyminiszter jelenlétét. Az ülést ezért esetleg a jövô héten péntek délutánra, vagy a rákövetkezô héten hétfôre hívják össze. Az idôpontról Eörsi Mátyás egyeztet a Külügyminisztérium szakembereivel. Eörsi Mátyás elmondta azt is: a Külügyi Bizottság arról foglal majd állást, hogy a testület támogatja-e az alapszerzôdés aláírását. Ez egyébként nem példa nélkül álló eset, hiszen a magyar-szlovák alapszerzôdés ügyében is tartott hasonló tanácskozást az országgyûlés Külügyi Bizottsága. A politikus elmondta azt is: az SZDSZ még nem alakította ki álláspontját az alapszerzôdés ügyében; személyes véleménye azonban az, hogy minden komoly ellenérvet számításba is véve támogatandó az alapszerzôdés aláírása.
A magyar külügyminiszter az újságírók kérdései nyomán válaszolt a magyar-román alapszerzôdés körül támadt viharról is. Kovács László újfent cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, hogy a kormány meglepetésszerûen köti meg a megállapodást, s rámutatott, hogy a kabinet folyamatosan tájékoztatta a tárgyalások fejleményeirôl a parlamenti pártokat. Azt is leszögezte, hogy a megállapodás lábjegyzete semmit sem zár ki, csupán azt a tényt rögzíti, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem tartalmazza a kollektív autonómia és az etnikai alapú területi autonómia kifejezést. - Ez azonban nem jelenti, hogy a szerzôdés kizárja a kollektív alapjogok gyakorlását vagy másfajta autonómiák létrehozását - hangsúlyozta a miniszter. Azt is aláhúzta, hogy a szerzôdés szövegének értelmében az inkriminált ajánlást jogi kötelezettségként alkalmazniuk kell a feleknek. Végül kijelentette: a magyar kormány szeptemberben kész aláírni az alapszerzôdést.
Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök szerdán átvette Iulian Mincu egészségügyi és Viorel Mãrginean mûvelôdésügyi miniszterek lemondási kérelmét. Mincu miniszter egészségügyi okokra és egyéb elfoglaltságaira (a szenátusban és a Táplálkozási és Anyagcserezavarokkal foglalkozó Intézet élén kifejtett tevékenységére) hivatkozva adta be lemondását — mondotta Nicolae Vãcãroiu. (Magukat megnevezni nem akaró források szerint azonban Mincu miniszter Ion Iliescunál tett kedd esti látogatását követôen, elnöki nyomásra hozta meg döntését.) Viorel Mãrginean pedig mûvészeti aktivitásához való visszatérési szándéka miatt válna meg a miniszteri bársonyszéktôl - közölte a miniszterelnök.
Az egészségügyi minisztérium tisztségviselôi szerint Mincu miniszter dr. Daniela Bartos, államtitkárt javasolta utódjául. A mûvelôdésügyi miniszter személyét illetôen pedig Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus nevét emlegetik egyre gyakrabban.
A román kormány, a Nemzeti Kisebbségi Tanács és az Európa Tanács közös szervezésében Bukarestben tartják a Kormányok a nemzeti kisebbségekért idei, szám szerint harmadik találkozóját szeptember 10-11. között. Mint ismeretes, az elsô két találkozóra Budapesten került sor 1994-ben és 1995-ben. A rendezvény fô témája: az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségvédelemre vonatkozó keretegyezmény gyakorlatba ültetése módozatainak megvitatása, illetve más nemzeti kisebbségeket érintô programok. A találkozóra 20 országból várnak részvevôket - mondotta szerdai sajtóértekezletén Ivan TruT,er, a Nemzeti Kisebbségi Tanács ügyvezetô titkára.
A Clujana-vírus nem kormánypárti és nem parasztpárti - jelentette ki az új prefektus, Ioan Rus, aki a legrövidebb idôn belül tiszta vizet akar önteni a fertôzött cipôgyári pohárba. Erélyesen felszólította az érintetteket: azonnal küldjenek részletes beszámolót az ügyrôl, a lehetséges megoldásokkal együtt. A vállalat vezetôségén kívül a prefektus az Egészségügyi Igazgatósággal, az egyetem bôrgyógyászati karának a vezetôjével, az állatorvosi felsôfokú képzést biztosító szakemberekkel és a fogyasztó védelmi intézet képviselôivel is tárgyal. A megoldások hiányában tömeges leváltásokat helyezett kilátásba.
A Tordai útról kilakoltatott cigánycsaládok, ígéretükhöz híven, pereputtyostól megjelentek a városháza elôtt, hogy ilyenformán késztessék tárgyalásra a polgármestert. Mielôtt azonban kényelembe helyezhették volna magukat a Mócok úti épület lépcsôin, megjelent a megyei romaszervezet vezetôje, Valentin Feher, aki türelemre intette a hajléktalanná váltakat, majd elküldte ôket, mert jobbnak látta nem újat húzni a helyi hatalmasságokkal. Sôt, azt is tudni vélte: a tiltakozás eme civilizálatlan formája nem a cigányok ötlete volt, hanem felbujtották ôket, hogy ezáltal az RMDSZ malmára hajtsák a vizet.
Hogy mi mindenre lehet használni az alapszerzôdést, azt egyelôre meg sem próbáljuk összeszámolni, de annyi bizonyos, hogy a magyarellenességre hajlamos pártok hét bôrt nyúznak le róla. Tagadásának ürügyén a mester (a polgármester) naponta szerepel a tévéadások ama bizonyos részében, a sajtó szintén bizonyos - nagyobbik — fele pedig egyre fiatalosabb és szemölcsmentesebb arcképének mellékleteként közli vicces nyilatkozatait, amelyekkel például továbbképzésre küldi az államelnök közeli munkatársait. Természetesen a nagyobbik testvér-kormánypárt is ráhajt annak bizonyítására, hogy éppen ellenkezôleg, a mester téved, mert az alapszerzôdés elsôsorban román érdeket védelmez...
Hát ebben nem kételkedünk. Sôt, hajlunk arra a sejtelemre, hogy csak román érdeket védelmez. De az azért enyhén szólva túlzás, hogy bizonyos román érdekeknek végérvényesen érvényt szerez.
Tekintettel nagyköveti képzettségére, nem ajánlunk filozófiai továbbképzést az elnöki szóvivônek. Hiábavaló, hiszen ô most is tudja, hogy a végtelen fogalmával nem szabad dobálózni. Mert mit kezd az alapszerzôdéssel, ha majd kihûl a Nap? Azután is érvényes marad a határvonal az Alföldön? A politikában pedig még látványosabbak a változások. Fôleg térségünkben. Elég csupán arra figyelmeztetni, hogy az 1918-as gyulafehérvári határozat kisebbségvédelmi ígéreteit az 1922-es alkotmányban meg sem említik. És ahelyett, hogy a nagyhatalmak elôtt vállalt kötelezettségek elfelejtését agyonhallgatnák, még dicsekednek is vele, mondván, hogy a kollektív jogoktól már akkor eltiltották a nemzeti kisebbségeket - végérvényesen -, amikor Európában nem számoltak 1201-ig.
Szûkebb környezetünkben a végérvényesség viszonylagosságára számtalan más példa is akad. Elég csak arra célozni, hogy Marx, Engels, Lenin, Ceaus,escu mûveiben nemrégiben még végérvényesen gyôzött a szocializmus városon és falun egyaránt.
A távolabbi politikai jövôbe tekintve, megint csak kétséges lehet a végérvényesség érvényessége. Felbukkanhat egy újabb erdélyi iskolairányzat, amely feltételezésekkel bebizonyítja, hogy kétezer egynéhány évvel ezelôtt a fáraó unokahúga megfordult ezen a tájon, és utódai méltán óhajtják az egyesülést. És akkor a végérvényesen leszögezett határ mindkét oldalán indiai muzsikára járják a helyben topogóst (már akkor itt voltak, amikor még forró volt a talaj). Vagy Kína európai gyarmataivá válhat mindkét ország. Ki tudja? Ha valaki egykor megmutatta volna egy longobárd köztársasági elnöki szóvivônek Eurázsia mai térképét, az így háborgott volna: Mit akar megetetni velem, uram, amikor a gepidákkal éppen most véglegesítettük végérvényesen a gyepût?!
Nagyon jól tudja ezt az elnöki szóvivô, nem hiába járt nagyköveti iskolába. Hogy mégis ilyen határozottan állítgatja a végérvényességet, annak gyakorlati oka és haszna lehet: ha az alapszerzôdés legalább november 3-ig végérvényes, az neki elég. Azután jöhet az özönvíz. 2000-ig. A következô választásokig.
Akkor megint lehet végérvényesen alapszerzôdni.
Nehéz és háládatlan dolog hosszú, ide-oda csapongó, zavaros írással vitába szállni; tulajdonképpen nem is érdemes. Jakab Antal cikkére (Szabadság, 96. VIII. 16.) is csak azért reflektálok, mert olyan, mint a katonaságnál szemléltetô eszközként használt makett, amelyen a ló minden betegsége látható. Az alábbiakban az újságírásunk, fôleg politikai zsurnalisztikánk jellegzetes hibáiról beszélek, a teljesség igénye nélkül; az említett cikk csak példatárként szolgál.
1. A terjengôsség még a tartalmilag értékes írás értékét is csökkenti. Nem az a fô baj, hogy hosszú, hanem az, ha híg lére van eresztve. J. A. cikke majdnem egy teljes újságoldalt foglal el, mintegy 7 "flekket" (szabványosan gépelt oldalt) tesz ki. Ha a szerkesztô minden fölösleges szót, mondatot kihúz, terjedelme csaknem a felére csökkent volna.
2. Érzelmi hozzáállás . Az újságírást nem szabad összetéveszteni a lírai költészettel; itt nincs helye a szubjektivitásnak, az érzelmek és indulatok túltengésének; a lap fô feladata a tárgyilagos tájékoztatás. Ehelyett gyakran - példánkban is - harag, felháborodás, gyûlölet, csalódottság, elkeseredettség érzelmi kitörésének vagyunk tanúi. Semmi érvelés, semmi logikus elemzés, csak a rokonszenv, illetve ellenszenv szubjektív megnyilvánulása.
3. Az érzelmi hozzáállás formai velejárója a patetikus hang . A terjengôsség elkerülése végett erre nem idézek példát; az egész írás ilyen stílusban fogant.
4. A szubjektivitás következménye a torzítás is: a jelenségeket elfogultan, egyoldalúan, eltúlozva, méreteiben deformáltan, vagy éppen hamisítva mutatja be. Pl.: "... egyetértek Borbély Imrével, hogy anyaországunkban számbeli többsége ellenére politikai kisebbségben él a magyar". Ezt az állítást gyakran hallottuk a horogkereszt és a nyilaskereszt idejében, most is hangoztatják Csurka hívei. J. A. a földesúri és tôkés kizsákmányolásról beszél - ez igaz is -, de nem tisztázza, hogy ha a magyar kisebbségben él, akkor ki képezi a "politikai többséget" Magyarországon? Más példa: igaz-e, hogy "Körülnézünk, látjuk: a romániai magyar politikus, aki nem csak helyeselte, kifejezetten kérte a Bolyai Egyetem megszüntetését, a falurombolást, a testvéri egyenjogúság csúcsteljesítményének minôsítette diplomásaink kihelyezését a Kárpátokon túlra, a helyiségeket, hivatalokat, üzleteket magyarul is feltüntetô névtáblák betiltását, a gyûléseinken megjelenô egyetlen román miatt a program levezetését a hivatalos nyelven, iskoláink elvételét, a magyar nyelvû oktatás fokozatos leépítését stb., ott páváskodik szervezetünk vezetôségeiben, oldalukon a bértollnokokkal..." (a hosszú körmondat során a "politikus" megszaporodott, a végén már többes számban szerepel!)? Erre csak azt mondhatjuk, mint az egyszeri székely atyafi a zsiráfra, hogy: márpedig ilyen állat nincs! Vagy: megfelel-e a valóságnak, hogy egy vezetônk az RMDSZ-t Iliescutól kapta volna hitbizományként? Hagyjuk a rablómeséket!
5. Az érzelmi befolyásra szolgál a gyakran hatásvadász, durva , sôt vulgáris szóhasználat is: bemaszatolása egy kérdésnek, túrósodó tömbösödés, nyáladzó cikkek, tökmindegy, himlôs tollnokok, kipurcant a párt stb.
6-7. A torzítás többnyire pesszimista , sötéten látó irányban történik: kilátástalanságról, katasztrófáról, végveszélyrôl, nemzethalálról prédikálnak a próféták, aztán csodálkoznak, hogy az emberek letargiába esnek, lebénulnak, elfordulnak a szervezettôl, és aki csak teheti, elmenekül, fôleg a fiatalok. J. A. is azt állítja, hogy közéletünk "hínáros pocsolya, disznófürösztô", az RMDSZ-ben csupa Ceaus,escu-lakáj, volt "szolgálatos" van, ôk ülnek az elsô sorokban. Ami a félretájékoztatást, familiarizmust, csalárd szavazatszámlálást, külföldrôl jött pénzadományokat és sugallatokat illeti, nem tagadható, hogy ilyesmi is elôfordul, de nem olyan általános jelleggel, ahogyan J. A. beállítja, és fôleg nem azokra jellemzô, akiket J. A. támad, hanem ellenkezôleg. Ez egyben példa a sajtóban gyakori csúsztatásra is.
8-9-10. Az érzelmi hozzáállás, a patetikus hang, a torzítások és csúsztatások valamilyen célt szolgálnak: többnyire személyre szóló támadást, valakinek a lejáratását, az eredmény pedig a széthúzás, egységbontás. Ez a törekvés húzódik végig J. A. egész írásán, de csak azt az apró részletet említsük, ahol helyteleníti "minden erô mozgósítását az ajánló aláírások gyûjtésében neptunos elnökjelöltünk részére". Ezek szerint J. A. nem támogatja az RMDSZ elnökjelöltjét. Lelke rajta. Tôkés László is kételyeinek, fenntartásainak, aggodalmainak adott kifejezést. Joga van hozzá. De a nemzetközi tekintélynek örvendô Frunda Györgyöt nem lehet primitív címkézéssel elintézni. A "neptunozás" egy ostoba kísérlet Frunda György, Tokay György és Borbély László lejáratására. Ezt a három jeles politikusunkat hívta meg név szerint a Project for Ethnic Relations amerikai nem kormányzati intézet feszültségoldó megbeszélésre; ez viszont sértette mások hiúságát, akik maguknak követelték az RMDSZ kizárólagos képviseletét. Ebbôl az irigységbôl, hatalmi harcból született a mondvacsinált "Neptun-ügy". Szabad-e ezt újból felmelegíteni most, mikor mindnyájunk érdeke az elnökjelöltünk sikeréhez fûzôdik? Egyébként J. A. támadása csak bolhacsípés Kónya-Hamar Sándor inszinuációjához képest, aki azt állítja, hogy "elôkerülhet Frunda szenátor múltja, s olyan akcióknak lehetünk tanúi, amelyek kellemetlenül érinthetik a jelölt személyét". Ez már profi húzás! Kivédhetetlen és támadhatatlan. Kivédhetetlen, mert a nem konkretizált vádat nem lehet megcáfolni, viszont mindenki azt képzelhet a "múlt" alatt, amit csak akar, a zsebtolvajlástól az apagyilkosságig. Ugyanakkor támadhatalan is, mert ha Frunda György pert indítana hitelrontásért, akkor K.-H. S. a dolgot elsimíthatná a Neptun-mesével.
11. A cikk alaposan túllô a célon: egyes személyek elleni támadás akar lenni, de túlzásai, meg nem engedett általánosításai következtében az egész RMDSZ-t lejáratja, ezzel pedig nagy kárt okoz.
12. Sok más szerzôhöz hasonlóan J. A. látásmódjából hiányzik az árnyaltság . Ô csak fehéret és feketét, angyalt és ördögöt lát, ez pedig nem felel meg az élet valóságának, ahol a jóban is van hiba, de általában a rossz sem teljes mértékben elvetendô. A sematikus látásmód hamis képet ad a világról.
Sajnos, az ilyen cikkek hatására nyilatkozik úgy sok újságolvasó, hogy elegük volt a sok vitából, mocskolódásból, ne teregessék ki az RMDSZ szennyesét. Pedig tisztázó dialógusra nagyon is szükség van. A közönségnek joga van arra, hogy tájékoztassák az eseményekrôl, a vitatott kérdésekrôl, hogy maga is véleményt alkothasson és állást foglalhasson. Bár vitatkozni értelmesen és civilizáltan is lehet, így is kellene. Sok olvasó összetéveszti a vitát a mocskolódással, éppen az ilyen elrettentô példák következtében. Emiatt pedig sokan elfordulnak a politikától, a közügyekben való részvételtôl és érdekvédelmi szervezetünktôl is. Kár.
Akik jó bizonyságot nyertek. A Kolozsvári Református Teológia tanárainak (1895-1948) emléket állító tanulmánykötet címét kölcsön véve, bizonyára sokakat lehetne jellemezni így, ezzel a szöveggel, a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója partiumi-erdélyi rendezvényeinek lezajlása után. Az egyházi illetékesek dolga a mérleg elkészítése, de azért, gondolom, nem vonható olyan szûkre az illetôségi kör, hogy ne lehetne, ne volna érdemes elgondolkodnunk "külsôsként" is a látottakon, hallottakon. A Magyar református eklézsia és diaszpóra címmel a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben megtartott tudományos szimpózium némely elôadása kifejezetten arra biztatott, hogy a püspöki tekintélyelvûséggel szemben a gyülekezetek erôteljesebben érvényesítsék szavukat - ne csak felülrôl, hanem alulról is történjenek a dolgok. Ezt persze mint meghívott, mint egyszerû hallgatója a tanácskozásnak regisztrálom, bár miért hallgatnám el, hogy számomra különösen rokonszenves ez a szemlélet (természetesen világi vonatkozásban is).
A Budapestrôl érkezett dr. Szûcs Ferenc válaszai, a bécsi Soós Mihály s a zürichi illetôségû, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemet elnöki szinten képviselô dr. Szôllôsy Pál elôadásai egyértelmûvé tették, hogy a nyugati demokrácia számos egyházon belüli kérdés újrafogalmazására, újfajta megválaszolására késztet. Az ökumené - ezt Svédországtól Gyuláig, Németországtól Amerikáig több helyen magam is tapasztaltam — korántsem csak dogmatikai szempontok részleges feladását jelenti, hanem a mai kereszténység alapkövetelménye, jövôjének biztosítéka. És bármilyen büszkék lehetnénk rá, hogy egyedül a magyar nyelv képes különbséget tenni protestáns keresztyén és katolikus keresztény között, jobb volna már errôl a megkülönböztetésrôl lemondani (Szôllôsy Pál).
Hogy a felekezeti különbségek kiélezése helyett a közös gondok - és a közös ünnepek - együttes vállalása nálunk is egyre inkább gyakorlattá válik, azt éppen a nagyváradi és a temesvári fô rendezvények igazolták. Végül is nem kellett a székesegyház területét, a templomkertet igénybe venni, mert a váradi városvezetôség reálisan mérte fel a helyzetet (nem utolsósorban Románia országos érdekét) - szemben a nemzeti egységpártos ijesztgetésekkel-fenyegetésekkel; de nem akármilyen biztonságot adhat a különbözô felekezetekhez tartozók egységben fellépése, protestánsok és katolikusok felismert érdekközössége. Temesvár 1989. decemberi nagy tanulsága, Tôkés László s a református templom körüli élô lánc, túl a nemzeti-nyelvi közösségen, nem halványuló emlék - egyszer talán újratanulható példa.
A nagyváradi polgármester példásnak nevezte a stadionba 1996 augusztusában összegyûlt reformátusok, helybeliek és vendégek fegyelmezettségét. A látvány - a tévéközvetítésben is — valóban lenyûgözô. Bármennyire a hitbeli találkozás számít elsôdlegesnek, a propagandisztikus hatásról sem lehet megfeledkezni. (A szónoki mikrofon mögött jól helyezkedô egynémely világi személyiség nyilván tudatában volt ennek.) Erôt sugárzott e népes gyülekezet, ezt senki sem tagadhatja. És ez felülmúl minden egyéni hiúságot.
Gyülekezet persze a pár tagot számláló szórvány is, a szolgálat hitét erôsítheti, ahogy ezt személyes tapasztalatból Ferenczy Miklós kolozsvári esperes állította; ôt a képzômûvészeknek otthont nyújtó fôtéri esperesi hivatalban, a Gy. Szabó Béla Galériában hallhattam, szintén a reformátusok világtalálkozója egyik szerényebb rendezvényén. Nem oly látványos, de bensôséges találkozások alkalma itt minden kiállítás, az volt most is.
Református helyzetekrôl személyesebb élményeket fölelevenítve kellene beszélnie annak, akit gyermekkora, ifjúsága a Farkas utcához köt; ez azonban már más mûfajt kíván.
A Demokrata Párt kolozsvári fiókja nevében Iuliu Pãcurariu elnök arra kéri a külügyminisztériumot, hogy tegye közzé a román-magyar alapszerzôdés és az 1201-es ajánlásra vonatkozó melléklet szövegét, mert a dokumentum elôírásainak konkrét ismerete nélkül nem lehet helyesen tájékoztatni a közvéleményt, illetve állást foglalni egyik vagy másik vélemény mellett, vagy ellen. A román-magyar viszony, illetve a kisebbségek helyzete érzékenyen befolyásolhatja a választások kimenetelét - véli a demokrata párti helyi vezetô.
A költségvetési támogatás feltétele: akkreditáció Augusztus 1-6. között Marosfôn tanácskozásra került sor az Ifjúsági és Sportminisztérium, a bukaresti Ifjúságkutató Intézet és a parlamenti pártok ifjúsági szervezetének részvételével.
A jelenlévôk, az ifjúságügyi államtitkár javaslatára, kidolgozták az ifjúsági szervezetek ún. akkreditációs rendszerét. A minisztérium elôrevetített munkaereje értelmében az 1997. évtôl kezdôdôen csak azok az ifjúsági szervezetek igényelhetnek állami költségvetési támogatást programjaik finanszírozására a minisztérium megyei igazgatóságai (DJTS) által szervezett programlicitációkon, amelyek eleget tesznek az akkreditáció kritériumrendszerének.
Az akkreditáció hiánya nem jelenti a szervezet, egyesület, alapítvány mûködésen kívül helyezését, megléte azonban feltétel az állami költségvetési támogatás igényléséhez.
Az akkreditáció kritériumrendszere alapján az ifjúsági szervezetek jellegük szerint három kategóriába sorolhatók: helyi, regionális és országos ifjúsági szervezetek. A feltételrendszer formai - törvényes keretek -, mennyiségi - tagok száma, eddigi programok - és minôségi - program, eddigi tevékenység sajtóvisszhangja, ajánlások - elemeket foglal magába.
Az akkreditáció f. év október elsején kezdôdik, elôzetesen meg hirdetik az országos - román nyelvû - napilapokban. Az Akkreditációs Bizottság tagjait az Ifjúsági és Sportminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a képviselôház Oktatás, Kutatás és Ifjúságügyi Bizottsága jelöli.
A részletes kritériumrendszer, valamint a dossziék összeállításával kapcsolatos információk, tanácsadás igényelhetô az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége Ifjúsági Fôosztályától. Postacím: 3400 Cluj, str. Donát nr. 68., tel.: 064/187-938.
A Mediafax jelentése szerint, 500 000 dollárért eladták a Dacia Felix Bank moldovai fiókját a köztársaságbeli Victoria Banknak. A moldovai bank készpénzzel fizet. Ugyanakkor a Dacia Felix Bank kolozsvári fiókja is összevonja tevékenységét: kiköltözik a PECO-tól bérelt DorobanT,ilor utcai épületbôl.
Nem használható fel energiaimportra a román jegybank valutatartaléka - közölte a bank egyik illetékese. Eugen Rãdulescu, a Román Nemzeti Bank pénzügypolitikáért felelôs illetékese az AP-DJ hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: a kormány kérhet ugyan pénzt a jegybanktól (energiaimportra), de nem fog kapni.
A román jegybank arany- és valutatartaléka jelenleg 800 millió dollár, ami 300 millióval meghaladja az év elejit.
Az energiaimport finanszírozására elvileg külön alap szolgál e hónaptól.
A piaci valutahiány azután lépett fel, hogy a kormány márciusban korlátozta a valutakereskedelmet a bankközi piacon. Ez súlyosan érintette az energiaimportôröket, akiknek a külföldi partnerei azzal fenyegetôztek, hogy leállítják a szállításokat, ha nem egyenlítik ki számláikat.
Az olajtartalékok gyorsan csökkentek, ezért a kormány augusztus elején arra kötelezte az állami vállalatokat és egyes részlegesen privatizált cégeket, hogy keményvaluta bevételüket adják át egy különleges alapnak, amelyet a Román Nemzeti Bankban kezelnek, az import finanszírozására. A privatizációból származó külföldi valutabevételeket és egyes stratégiai cikkek - búza, épületfa, növényi olajok - exportjának ellenértékét ugyancsak be kell fizetni az alapba - írta az AP-DJ.
Rãdulescu azt mondta, hogy az alap rossz ötlet volt, de vannak jó következményei.
- Az alap létrehozása rossz jelzést küld a piacnak. Kétlem, hogy mûködôképes lesz-e, s ha mégis, vajon összegyûlik-e benne számottevô összeg. Pozitív elem viszont, hogy csökkenti a Nemzeti Bank tartalékára nehezedô nyomást. Másfelôl, most fordul elô elôször, hogy privatizációs pénzt látunk a bankban az Állami Tulajdonalaptól - mondta a tisztségviselô az AP-DJ-nek.
Az Európai Unió a PHARE-program révén 414 000 ECU értékû tervet finanszíroz, amelynek célja felmérni a 17 román repülôtér pénzügyi, mûszaki és társadalmi helyzetét.
A terv segíti a román kormányt a repülôterek fejlesztésével kapcsolatos döntéshozatalban, valamint az ezek mûködéséhez és karbantartásához szükséges források biztosításában, a légvonalak és szolgáltatások, valamint a légi közlekedéshez fûzôdô valamennyi gazdasági-kereskedelmi tevékenység támogatásában.
Az elemzést az alábbi 17 repülôterén végzik: Bukarest-Otopeni, Bãneasa, Nagybánya, Konstanca, Szatmár, Marosvásárhely, Karánsebes, Ias,i, Suceava, Arad, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Bakó, Krajova, Szeben, Tulcea.
Új tandíjakat állapított meg az Oktatásügyi Minisztérium a Romániában tanuló külföldi diákok számára. Mint a Curierul naT,ional címû napilap kedden beszámolt róla, az egyetem elôtti - általános és középiskolai - oktatásban a tandíj havi 215 dollár, míg a felsôoktatási intézményekben a szaktól függôen havi 320 dollár és 760 dollár között váltakozik. Ennél magasabbak a díjak, ha a képzés célja doktorátus megszerzése vagy szakosodás.
A cernavodai atomerômû áprilisban beindított 1. számú reaktora 1,4 millió tonna olajimport kiváltását teszi lehetôvé - jelentette a Rompres a RENEL áramszolgáltató közleményére hivatkozva.
A kanadai technológiával épült 700 megawattos egység majdnem 8 százalékát adja Románia teljes villamosáram-termelésének - tudatta közleményében az országos áramszolgáltató vállalat.
Az április 17-én beindított reaktorban egyelôre próbatermelés folyik, teljes kapacitással 1996 végén helyezik üzembe.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa 1996. augusztus 16-án, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának a parlamenti jelölések módszerérôl szóló határozata II. fejezetének 3. pontja értelmében tanácskozott, és a következôket határozta:
A Hargita megyei parlamenti mandátumok, illetve a jelöltlistán elfoglalt helyek a három széki szervezet között a következôképpen oszlanak meg:
Udvarhelyszék: 2. szenátori hely; 3., 4. képviselôi hely (és pótlistán 7. képviselôi hely);
Csíkszék: 1. szenátori hely, 2. képviselôi hely (és pótlistán 6. képviselôi hely);
Gyergyószék: 1. és 5. képviselôi hely (és pótlistán 3. szenátori hely és 8. képviselôi hely).
Héllya Sándor 13, Molnár József 27 éve lakik a dési Dragos, Vodã utca 4. szám alatti házban, amely a görög katolikus egyház tulajdonában volt az erôszakos egyesítésig. Mostani tulajdonosa, az ortodox egyház keveselte a házbért, ezért adományozásra szólította fel a lakókat, majd kilakoltatással fenyegetve meg ôket, egy évre új lakbérleti összeget állapított meg.
Ez nem volt elég, idén júliusban elárverezték a házat. Egy ortodox pap vásárolta meg. Pár nap múlva végrehajtó jelent meg kilakoltatási paranccsal. A vonatkozó törvényszéki határozatról a lakókat nem értesítették. Ügyvédhez fordultak, és kérték a kilakoltatás elhalasztását. Augusztus elsô felére mindkét család számára kitûzték a tárgyalást. Ennek ellenére augusztus 5-én mindkét családot végrehajtói közremûködéssel kipakolták az utcára.
Molnár József a mai napig sem tudott a törvényszéki végzés birtokába jutni, pedig ügyvédje elutasító döntés esetére már a tárgyalás elôtt fellebbezést csatolt az iratcsomóhoz. Több szóbeli és írásbeli kérésre sem kapott választ.
Héllya Sándor ügyének augusztus 12-re kitûzött tárgyalását elnapolták szeptember 15-re, miután a végrehajtás megtörtént.
Molnár József, aki 46 évi munka után, 72 évesen jutott ilyen sorsra, az öngyilkosság gondolatával foglalkozik - a templom elôtt akarja felgyújtani magát!
A polgármester miután értesült a történtekrôl, Bartolomeo püspökhöz fordult segítségért, aki utasította az épületet adminisztráló helybeli papot, hogy a házat olyan személynek adják el, aki "morális módon oldja meg a lakók helyzetét".
A Szabadság 1996. augusztus 17-i számában közölt Allah Ákbár Kolozsváron címû írással kapcsolatban szeretném közölni, hogy a Pásztor utcai épület a városháza által kibocsátott 1994. 01. 24./1222/72. sz. építkezési engedély alapján készül. Rendeltetése nem kimondottan iszlám templom, hivatalos megnevezése Polifunkcionális terem, amely alagsorból, földszintbôl és emeletbôl áll. Az valóban igaz, hogy a legnagyobb, az egész földszintet kitöltô helyiség imaterem lesz, de emellett könyvtár, szabadidôközpont, lakóhelyiségek, más célokat szolgáló termek is szerepelnek a tervrajzban.
A városrendészeti ellenôrzô osztály szakfelügyelôi mindent megtesznek annak érdekében, hogy városunk lakosai, valamint a kereskedelmi társaságok, cégek, gazdasági egységek stb. betartsák az építkezések engedélyezésére vonatkozó törvényes elôírásokat, folyamatosan ellenôrzik, hogy a kivitelezésben lévô épületek rendelkeznek-e hivatalos jóváhagyással, illetve ahogyan a kibocsátott építkezési engedélyek elôírásait tiszteletben tartják. Nem árt ismételni, hogy az 1994/4-es sz. kormányrendelet által módosított 1991/50-es sz. törvény értelmében az engedély nélkül építkezôk (legyen szó új épületrôl, régiek kiegészítésérôl, megváltoztatásáról, felújításáról, lebontásáról stb.), illetve kivitelezôk 1 800 000- 2 000 000 lejes bírsággal sújthatók, míg a jóváhagyott dokumentáció elôírásainak megszegése esetén a kiszabott büntetés 1 000 000-1 600 000 lej között mozog.
Nem hallgathatom el véleményemet, hogy a cikkíró több helyen nem megfelelô hangot üt meg az iszlám vallással, illetve a készülô muzulmán központtal és imaházzal szemben. Értékes bevezetôje ellenére az ilyen utalások, mint "...a bennszülött lakosság körében egyfajta ellenérzés mutatkozik meg velük szemben, melynek szélsôségesei, a fajelméletet, a fehéremberi terrort és nacionalista kizárólagosságot képviselô személyek révén, gyújtogatásokban, más kegyetlen atrocitásokban nyilvánulnak meg"; "...az iszlám államnak harcolnia kell a pogányok ellen..."; "...számos fanatikus merénylet és a délszláv testvérháború egyik mozgatója éppen az iszlám volt, amely világviszonylatban nem látszik felhagyni akár az erôszakos terjeszkedés gondolatával sem..."; "Az iszlám templom megjelenése Kolozsvár amúgy is zaklatott légterében sem intézhetô el egy vállrándítással"; "...a félholdas templom (ismétlem - nem kimondottan templomról van szó - SZ. L.) jelenléte és a bennszülött lakosság tekintetében ismét megmérettetik a tolerancia", nem hinném, hogy méltóak lennének városunk, az "erdélyi vallásszabadság történelmi fellegvára" (a szerzô szavai) múltbeli és jelenlegi hírnevéhez e vonatkozásban. Közismert, hogy napjainkban is számos görögkeleti, görög katolikus, római katolikus, református, baptista templom, valamint adventista, jehovista stb. imaház épül, véleményem szerint feszültségmentesen. Remélhetôleg nem követjük a tervezett jehovista világkongresszus fôvárosi megszervezésével kapcsolatos ottani megnyilvánulásokat!
Nem hinném, hogy ez lenne a legmegfelelôbb fogadtatás egy új kultusz, imaház megjelenése alkalmából kincses városunkban.
Szigeti László mérnök,
a Városháza Ellenôrzô
Igazgatósága Városrendészeti
Ellenôrzô Osztályának vezetôje
A Romániai Romák Demokrata Pártja egyetért Nicolae Veres,nek, a Salpres háztartási hulladékszállító vállalat igazgatójának az intézkedésével, amelynek értelmében a vállalat valamennyi alkalmazottjának pap elôtt kell felesküdnie arra, hogy egy bizonyos ideig nem fogyaszt szeszesitalt. A romapárt városi elnöke, Sãndel Gerebenen köszöni a szesztilalmat, és sorstársaival együtt nagyon örvendene annak, ha más intézmények is hasonló intézkedéseket hoznának. Tisztában van ugyanis azzal, hogy a bûncselekmények elkövetésének fô oka az alkohol.