1996. február 9.
(VIII. évfolyam, 33 szám)

Csak a hoppon maradt sajtóképviselôk kitartó érdeklôdésére, és napokkal megkésve hangzott el a rendôrségen az a szombat esti történet, amelynek fôszereplôje Ioan Tãnase, a Nagyrománia Párt kolozsvári elnöke.

Húsz óra tájt, a Györgyfalvi negyedi Ifjúsági úton, kalandfilmekbe illô üldözésnek voltak szemtanúi a járókelôk. A hivatali rendszámot viselô gépkocsinak nem sok esélye volt a villanófénnyel száguldó rendôrautóval szemben, így a hajsza rövidre sikerült. A "vétkes" jármû kormánya mögül a fent említett párt kolozsvári fiókjának elnöke kászálódott ki, az ellenôrök gyanúja pedig hamar beigazolódott: a fiola megzöldült, tehát Tãnase úr igenis ittasan vezetett. Kiderült, pár perccel azelôtt a képviselô úr belerohant Dorinel Corpodean, a Terra-Fan cég taxisofôrének Daciájába, majd mintha mi sem történt volna, folytatta útját.

Az incidens csak fôszereplôje miatt lépte át a megszokott kereteket, a büntetés már egészen hétköznapi volt: az ittas gépjármûvezetô hajtási jogosítványát visszatartották, ezenkívül pénzbírságot róttak ki a pityókos képviselôre, aki jelenleg — vakbélfájdalmak miatt — a kórházban fekszik.

Szent-Iványi István, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is részt vesz a Bukarestben kezdôdô, a román Helsinki Bizottság által rendezett szemináriumon, amelynek témája a román-magyar partneri viszony az európai integráció folyamatában.

A tanácskozáson Marcel Dinu román külügyi és Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi államtitkár is felszólal, s több magyarországi és romániai parlamenti képviselô, szenátor — Gellért Kis Gábor, Németh Zsolt, illetve Frunda György, Szabó Károly, Tokay György, Adrian Severin —, Karen Fogg, az Európai Unió bukaresti képviselôje, Szôcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is jelen lesz, vagy fel is szólal a kutatók, emberjogi szakértôk mellett. Így a Bukarest Szálló egyik kistermében sorra kerülô kétnapos vitafórum a román-magyar-európai kapcsolatrendszer tisztázásának, elôremozdításának igen eredeti és hatékony fórumává válhat a megfigyelôk szerint.

A rendezvény szervezôje a román Helsinki Bizottság. Ez az egyik legjelentôsebb független emberjogi szervezet és szellemi mûhely országunkban. Az 1990-ben a Helsinki Bizottságok nemzetközi hálózatához kapcsolódva létrejött nemkormányzati szervezet az elmúlt hat évben országos ismertségre tett szert. Ismételten fellépett az emberi jogok megsértésének konkrét eseteiben, tanulmányokban foglalkozott a témával, illetve ezen belül a nemzeti kisebbségek, kiemelten a magyar kisebbség jogaival, a jogrendszer kérdéseivel, és munkájának eredményeirôl folyóiratában rendszeresen tájékoztat. A szervezet egyik társelnöke Renate Weber, a másik Gabriel Andreescu. A ma kezdôdô szeminárium — tájékoztatta Renate Weber az MTI tudósítóját — beilleszkedik abba, az Európai Unió PHARE-programja és a budapesti Nyitott Társadalomért Intézet által támogatott, több országban folyó projektbe, amelynek átfogó címe: "Emberi jogok és regionális biztonság Délkelet-Európában". Nagy figyelmet fordítanak a tanácskozáson az emberjogi és a kisebbségi törvénykezésre, a román-magyar megbékélés kérdésére és külön kerekasztalt szerveznek annak megvitatására, mit tehetnek a nemkormányzati szervek a két ország civil társadalma közötti kapcsolatok építéséért. A szeminárium után a magyar Helsinki Bizottsággal csere-tanulmányutakat terveznek, és a több országra kiterjedô átfogó program anyagait könyvben is meg kívánják jelentetni.

Gheorghe Funar csütörtökön bejelentette: ismét megpályázza a kolozsvári polgármester posztját az áprilisi helyhatósági választásokon, amennyiben ôt jelöli pártjának helyi szervezete.

A Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy véli ugyanakkor, hogy legfôbb vetélytársa maga Grigore Zanc lesz, a jelenlegi megyei prefektus és az RTDP megyei szervezetének elnöke. Funar szerint Zanc az RMDSZ támogatására is számít.

Mint arról az Adevãrul csütörtöki számában beszámolt, Funar szerint az RTDP és az RMDSZ hasonló szövetségre készül országos szinten a helyhatósági választásokon, sôt hozzáfûzte, hogy az RTDP és az RMDSZ közötti együttmûködés a parlamentben is hamarosan nyilvánvalóvá lesz, ahol támogatni fogják egymás javaslatait.

Grigore Zanc a maga részérôl alaptalan kitalálásoknak minôsítette a polgármester kijelentéseit. Ezeknek célja egyedül az — mondta —, hogy gyanút keltsen a választókban az RTDP iránt. Az RMDSZ-re célozva a prefektus kijelentette: pártja nem fog olyan kötelezettségeket vállalni, amelyek az ország integritását sértenék. Ami saját jelöltségét illeti, ez csak Funar feltevése, de az RTDP tagjai által kiválasztandó jelölt képes lesz Funar legyôzésére.

Az Adevãrul másfelôl külön cikkben foglalkozott azzal, hogy az RMDSZ és az RTDP összefogása "nem lehetetlen" — tekintettel arra, hogy Adrian Nãstase, a vezetô kormánypárt ügyvezetô elnöke keddi sajtóértekezletén — elvben — üdvözölte az RMDSZ vezetôinek — ugyancsak elvi — nyilatkozatait, hogy megfelelô feltételek esetén az RMDSZ kész részt venni a kormányzásban.

A fôvárosi megfigyelôk felhívják a figyelmet arra, hogy mind az RMDSZ e témában megfogalmazott testületi állásfoglalásai, mind vezetôinek nyilatkozatai, mind Adrian Nãstase állásfoglalásai olyan feltételeket tartalmaztak a másik fél irányában, amelyek elfogadására nemigen lehet számítani. A Mediafax hírügynökség ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke az elnökség szerdai ülése után "párbeszédre való felhívásként" jellemezte Nãstase kijelentéseit.

Adrian Nãstase nyilatkozatait a sajtókommentárok szerint elsôsorban pártjának erdélyi választási megfontolásai magyarázzák. Az Adevãrul csütörtöki vezércikkében felhívta a figyelmet arra, hogy Nãstase legutóbbi erdélyi körútja olyan megyékbe vezetett, amelyekben a korábbi választásokon az RNEP és az RMDSZ mellett az RTDP "nem rúgott labdába". Az RNEP befolyásának a közvélemény-kutatások által jelzett hanyatlása — arra ösztökélte a kormány vezetô pártját, hogy erôteljes kampányt indítson ezeken a területeken az RNEP befolyásának csökkentése érdekében.

Az Adevãrul értesülései szerint ez magyarázza, hogy az RTDP helyi együttmûködési javaslatokat tett egyes RMDSZ-szervezeteknek. Ha a magyar vezetôk ezt elfogadják, az RTDP közös "polgármester-alpolgármester" párosokat indítana egyes helyeken, hogy ezzel nyerje meg az eddig elérhetetlennek tekintett magyar szavazókat — véli az Adevãrul. Nãstase különben erdélyi körútja során nemrég interjút adott a marosvásárhelyi Népújságnak, a magyar választók meggyôzésére törekedve.

A szenátus 87:7 arányban, 12 tartózkodás mellett megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak, de az ellenzék jelentôs része is támogatta. A szöveg ezután a képviselôház elé kerül vitára.

A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hûségét" tanúsítja az állampolgár. Az újságírók jogait sokban korlátozza a törvény, amely nemcsak az államtitok megsértését, de jogosulatlan birtoklását is bünteti, akár többéves — legsúlyosabb esetben hétévi — börtönnel. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A titkos információt közlô lapokat a kormány által késôbb meghatározandó összegû pénzbüntetés sújtja.

Új hatáskört biztosít a törvény a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) számára is azoknak a személyeknek az ellenôrzésében, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. Vitatott elôírása a szenátusban megszavazott szövegnek, hogy az államtitkok körét rendeleti úton is szabályozhatja a kormány.

"Sürgettük a román hatóságoknál, hogy tartsanak ki a reformfolyamat mellett, nevezetesen a gazdaságban. Tudjuk, hogy ez nehéz, hogy a reformok keresztülviteléhez áldozatokra van szükség, de ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni az Európai Unióhoz való igazodás folyamatát" — jelentette ki a Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után adott nyilatkozatában Hans van den Broek, az Európai Bizottságnak a kelet-közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért és a külügyekért felelôs tagja.

A brüsszeli politikus megjegyezte: bukaresti megbeszéléseit igen hasznosnak tartja. Látogatása bátorítás arra, hogy Románia "tartson ki a nehéz, de ígéretes úton".

Február 16-án kétéves múltra tekint vissza a Transilvania Bank, amely csütörtökön sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra eddigi tevékenységének eredményeit. Megalakulásakor 79 százaléknyi román tôkével rendelkezett, alaptôkéje az eltelt idô folyamán megnégyszerezôdött (négymilliárd lejre emelkedett). Az országban jelenleg kilenc alegysége mûködik, ebbôl kettô Kolozsváron, a többi Nagyváradon, Brassóban, Bukarestben, Ploiesti-en, Zilahon, Temesváron, Marosvásárhelyen és Nagybányán. Ez utóbbi szombaton kezdi meg tevékenységét, a közeljövôben pedig Aradon, Szebenben és Buzãuban nyitnak új egységeket. 1994-ben 1,1 milliárd lejt, tavaly 2,6 milliárd lejt fordítottak fejlesztésre, elsôsorban korszerû bankfelszerelésre és bútorzatra. Más bankokkal kiépített kapcsolataik is szépen fejlôdtek a két év során, úgyhogy pillanatnyilag 18 belföldi és 45 külföldi bankkal állnak összeköttetésben. Ügyfeleik száma 3,6-szorosára növekedett (pillanatnyilag 19 000 a számuk).

Az ügyfelek bizalmának megszilárdítása érdekében 1994 decemberében és 1995 júniusában külföldi ellenôrzést kértek és nagy gondot fordítottak a tartalékalapok növelésére. Ugyanakkor a bank imázsának népszerûsítése érdekében nemzetközi szimpóziumokon, vásárokon vettek részt, könyvkiadásokat, mûvelôdési rendezvényeket támogattak — hallottuk a bank elnökétôl, Pop Iosif úrtól.

Sz. P.

A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanácskoztak a napokban a kolozsvári állami felsôoktatási intézetek és akadémiák rektorai. Az eszmecserén, amelyet az 1996. évi felvételik perspektíváinak jegyében tartottak, a szakosodási programok kivitelezésében szükséges együttmûködésrôl tárgyaltak. A résztvevôk elhatározták, hogy az egyetemi ifjúság szabadidôs terveit az intézmények rektorátusai külön dolgozzák ki, majd a hallgatók és az akadémiai testületek erre vonatkozó javaslataiból készüljön városi, illetve megyei szintû intézkedési csomag.

A magyar és a román fél képviselôi február 14-16-án tartják a szabadkereskedelmi egyezményrôl szóló tárgyalások újabb fordulóját — közölte csütörtökön az AP-DJ.

Az amerikai hírügynökség az AR Press hírszolgálatra hivatkozva beszámolt róla: Dan Popescu kereskedelmi miniszter szerdai sajtóértekezletén jelentette be az újabb forduló idôpontját. Popescu szerint a Magyarországgal folytatott tárgyalások elôrehaladott stádiumba kerültek, s utána Lengyelországgal kezdôdnek megbeszélések.

Az AP-DJ ennek kapcsán emlékeztet rá: Románia Csehországgal és Szlovákiával már kötött hasonló egyezményt, Bulgáriával, Szlovéniával, Törökországgal, Máltával és Ciprussal azonban — a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) keretében — még tárgyalásokat kell folytatnia.

A regionális együttmûködés ugyanakkor feltétele annak, hogy Románia csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]