1996. február 22.
(VIII. évfolyam, 44 szám)

Az RMDSZ Fürdô ( Pavlov) utcai székházában kedden tanácskoztak a kolozsvári kerületi elnökök. Molnos Lajos megyei elnök kérésünkre elmondta, hogy a szervezet vezetôi szeretnék, hogy az idén minél többen vegyenek részt a március 15-i rendezvényeken. Fô céljuk egy színvonalas mûsor összeállítása. A tervek szerint a magyar kulturális élet kiemelkedô képviselôi lépnek majd fel a koszorúzási ünnepség után a magyar színház színpadán. Ezt követné a templomban tartott istentisztelet. Ugyanakkor az elkövetkezôkben fel szeretnék mérni, hogy mi a véleménye a magyar lakosságnak arról, hogy az RMDSZ is polgármestert jelöltessen a választásokon. Hosszasan tárgyaltak az elnökség kibôvítésével kapcsolatos kérdésekrôl is. Szükségesnek vélik egy olyan személy megválasztását, akinek a feladata a terepjárás lenne. Megállapították, hogy sok helyen azért halt ki az RMDSZ, mivel nem volt, aki összefogja ôket. Ezt a kezdeményezést lelkesedéssel fogadták. Az elnök szerint az egyik legfontosabb pont egy bizonyos kritériumrendszer megbeszélése, amelyet a tánácsosjelöltek kiválasztásánál, valamint a listán a sorrend felállításánál alkalmazzanak. A megállapított feltételek között szerepel: a nyelvtudás, a diplomáciai, politikai érzék, rátermettség, politikai önéletrajz, volt-e kapcsolata a szekuritátéval, az RMDSZ programjának, valamint a megyei szervezet politikai döntéseinek az elfogadása stb. Szó volt annak a testületnek a megválasztásáról, amelynek tagjai a végsô sorrendet fogják majd összeállítani. Kolozsváron március 2-án, szombaton délelôtt olyan fórumot rendeznek, amelyre az RMDSZ szenátorai hivatalosak.

Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, az Ifjúsági Fôosztály vezetôje pénteken, február 16-án megkezdte körútját a magyar ifjúsági szervezeteknél. A körút célja személyes kapcsolatfelvétel a különbözô ifjúsági szövetségek helyi szervezeteivel, adatgyûjtés egy szociológiai tanulmányhoz és a hiányzó erôforrás-térkép összeállítása egy információs rendszer létrehozása céljából. A körút elsô napján, pénteken brassói, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és csíkszeredai szervezetekkel került sor megbeszélésekre.

A Magyar Református Világszövetség elnökségének tagjai kedden nagyváradi tanácskozásuk után közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: a romániai református egyház "változatlan szeretettel és odaadással várja a magyar református világtalálkozó romániai rendezvényeire híveit, valamint bel- és külföldi vendégeit", és "igen reméli, hogy Románia kormánya erkölcsi és anyagi támogatásban fogja részesíteni közel egymillió magyar református állampolgárának e fontos ünnepségsorozatát".

A világszövetség elnökségének tagjai, élükön Bütösi János elnökkel, a keddi találkozón többek között foglalkoztak Ilie Fonta vallásügyi államtitkár Csiha Kálmán püspökhöz és Bütösi Jánoshoz intézett levelével, amelyben arra kérte ôket, hogy "tegyék meg a szükséges intézkedéseket az esetleges világtalálkozót elôkészítô tevékenységek félbehagyására".

Az elnökség tagjai megállapították — olvasható a közleményben —, hogy az ország alkotmánya és törvényei, jelesül az 1991-ben elfogadott 60. számú törvényerejû jogszabály teljes mértékben garantálják az egyházi és vallási rendezvények szabadságát. Vélekedésük szerint Ilie Fonta államtitkár "sajnálatosan félreértette a magyar református világtalálkozó lényegét és céljait".

A megbeszélés résztvevôi "indokolatlannak tartják az Ilie Fonta levele nyomán támadt aggodalmakat, és sajnálattal állapítják meg, hogy az államtitkár akaratlanul is kedvezôtlen színben tüntette fel a romániai vallásszabadság helyzetét. Meg vannak gyôzôdve arról, hogy a világtalálkozó romániai rendezvényei a vallások sokféleségének és az ökumenikus egyesülésnek a szellemében jótékony hatással lesznek a vegyes vallású és nemzetiségû vidékek, valamint a román társadalom közhangulatára, és nemzetközi téren kivételesen jó szolgálatot tesznek Romániának".

Az 1996. február 13-i magyar-román államtitkári megbeszéléseken létrejött megállapodásnak megfelelôen, február 28-29-én Bukarestben konzultációt tartanak a két ország szakértôi a magyar-román együttmûködési dokumentum és a kisebbségi kódex témakörében. A magyar delegációban a Külügyminisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal képviselôi kapnak helyet. A találkozóról Szentiványi Gábor, a külügyminisztérium szóvivôje tájékoztatta szerdán a hírügynökséget.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ egy gazdasági küldöttsége 1996. február 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselôházi frakcióvezetô, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselôk, valamint Náznán Jenô, az RMDSZ ügyvezetô gazdasági alelnöke.

A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH gazdasági szaktestületével, az Új Kézfogás Alapítvány képviselôivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel.

Robbanásig feszült a helyzet az aranyosgyéresi sodronyipari kombinátnál. Mint azt Gãlbãjos Marintól, a szakszervezet helyettes vezetôjétôl megtudtuk, az energetikai válság okozta részleges leállás miatt kedden a munkások spontán módon kivonultak az utcára és megállították a forgalmat a városon keresztülhaladó E60-as nemzetközi úton. Talán nem véletlen, hogy Funar kolozsvári polgármester is arrafelé járt kocsijával. A munkások megállították és kérdôre vonták, ugyanis abban a tudatban éltek, hogy Funart valaki odaküldte megoldani a bajokat. Az egységpárti elnök megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a kormány illetékes szerveivel és a parlamenttel. A két órát tartó tüntetés után a munkások visszatértek a gyárba, és azon részlegekben, ahol ez lehetséges volt, újrakezdték a munkát. A kombinát február 6-a óta nem kapta meg a normális mûködéshez szükséges 12-14 MW áramot, ezért bizonyos üzemrészek leálltak.

Az elkeseredett munkások ma, február 22-én is kivonulnak Aranyosgyéres utcáira 13-14.30 óra között. A szakszervezeti vezetô ismételten hangsúlyozta, hogy nem általános sztrájkról, hanem csak egyszerû tüntetésrôl van szó. A helyzet megoldásának kulcsa a kormány és a villamosmûvek, a RENEL kezében van. Ez utóbbival az üzem felvette a kapcsolatot, de azt a választ kapták, hogy a helyzet normalizálására csak március 10. felé lehet számítani. A munkások 50%-a (4500-5000 ember) kényszerszabadságon van. Korábban 7000-7500-an voltak ilyen helyzetben, de nemsokára visszahívták ôket és fôjavítást végeztek a gépeken.

A RENEL rendkívüli gyûlésen tárgyalt szerdán a válsághelyzetrôl. Sajnos, többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült kapcsolatba lépnünk az intézmény vezetôségével.

A kolozsvári repülôtér részérôl, sajnos, csak a munkaadót sikerült elérnünk. Popa Marius parancsnokhelyettes elmondta, hogy nincs szó sztrájkról, a szakszervezeti vezetôk a közlekedési minisztériumnál tárgyaltak a szerdai nap folyamán a kollektív munkaszerzôdésrôl és 30%-os fizetésemelést követeltek. Popa Marius szerint a szakszervezetek nem fognak sztrájkot hirdetni, ugyanis a tárgyalásokon minden bizonnyal megállapodás születik. Egyelôre az ország egyetlen repülôterén sem sztrájkolnak — állította.

Az alsóház szerdán állandó bizottságokban fejtette ki tevékenységét.

Az emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi bizottságban a Romániában hivatalosan elismert felekezetektôl önkényesen elvett javak visszaszolgáltatásával foglalkoztak.

Az ipari és szolgáltatási, valamint a gazdasági és privatizációs bizottságok tagjai együttes ülésükön az áramkorlátozások nyomán a kereskedelmi társaságokban kialakult helyzetrôl, valamint az energiaforrások állapotáról tárgyaltak.

Az ülésen meghívottként részt vettek a RENEL, a bankok, az Állami Tulajdonalap, a szén, a földgáz és kôolaj önálló ügyvitelû egységeinek, valamint egyes ágazati szakszervezeteknek, a fogyasztóvédelmi egyesületeknek a képviselôi.

A román külügyminisztérium szóvivôjének közlése szerint jövô szerdán kezdôdnek meg Bukarestben a szakértôi tárgyalások a román-magyar megbékélésre vonatkozólag Bukarest által elôterjesztett három dokumentum közül kettôrôl, a ,,megbékélési és partnerségi egyezményrôl" és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ,,magatartási kódexrôl" — illetve az azokkal kapcsolatban kidolgozott magyar választervezetekrôl.

Sorin Ducaru szóvivô szerdai sajtóértekezletén egyben emlékeztetett arra, hogy amint azt a legutóbbi államtitkári találkozón elhatározták, március elején Budapesten folytatódnak az alapszerzôdéssel kapcsolatos tárgyalások, és megvitatják az Iliescu elnök javaslata értelmében teendô megbékélési nyilatkozatot. Erre vonatkozólag szintén készült román és magyar tervezet — emlékeztetnek megfigyelôk.

A szóvivô ugyancsak a jövô hétre jelentette be, hogy szakértôi tárgyalások kezdôdnek a jugoszláv-román alapszerzôdésrôl Belgrádban; ezek keddtôl csütörtökig tartanak.

A román-ukrán alapszerzôdésrôl úgyszintén lesznek — korábbi bejelentés alapján — tárgyalások a jövô héten.

Sorin Ducaru tájékoztatást adott arról a tapasztalatcserérôl is, amelyet hétfôn és kedden Hans Henning Horstman, a német külügyminisztérium nyugat-európai osztályának vezetôje és a francia-német iroda koordinátora a francia-német megbékélés témájáról folytatott a román külügyminisztérium ama diplomatáival, akik a román-magyar megbékéléssel foglalkoznak. Ez — fûzte hozzá a szóvivô — a francia-német megbékélés folyamatának modelljét követi.

A német diplomata aláhúzta, hogy a Franciaországgal kötött szerzôdést igen pontosan fogalmazták meg, és ez a szerzôdés jelentôs mértékben elôsegítette a francia-német együttmûködés fejlesztését a legkülönbözôbb területeken. A szerzôdés csak az alapot képezte, s a két ország kormányai szabadon alakíthatták politikájukat; a pillanatnyi politikai-gazdasági szükségleteknek megfelelôen bôvíthették és elmélyíthették az együttmûködést. A francia-német megbékélés az európai építés alapja volt — emelte ki még egyszer a rövid közlésben a román szóvivô.

Egyedülálló, korszakalkotó (?), hagyománytörô kezdeményezésbe vágta fejszéjét/tollát a marosvásárhelyi irodalmi, kulturális Slavici, Cosbuc, Caragiale, késôbb Romulus Guga nevéhez fûzôdô VATRA havilap szerkesztôsége. Háromnyelvû (román, magyar, német) színházi havi mellékletet szándékoznak az érdeklôdôk asztalára tenni Post scenium címmel. Az etnikumközi párbeszéd, közeledés, kölcsönös megismerés jelentôs sajtóorgánuma lehet ez a 28 oldalas folyóirat, amelynek elsô számát február 7-én mutatták be.

A színházi melléklet gondnoka, Alina Cadarin interjút közöl Tompa Gáborral, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával-rendezôjével ( A rendezô rendet akar teremteni a világban ); Gabriela Rontan a szamosparti PUCK bábszínház Tinerete fãrã bãtrînete (Öregedés nélküli ifjúság) elôadásáról közöl rövid kritikát; Silvia Obreja Tömöry Péterrel beszélget, magyar nyelven. Ugyancsak magyarul olvasható Király Kinga Júlia írása a Zalaegerszegi Nyílt Fórumról, ahol Kiss Csaba Animus és Anima , Thúróczy Katalin Csütörtökünnep, Egressy Zoltán Reviczky , Perties Róbert Ó, Tannenbaum , Visky András Vércseh és Alina Mungiu Evangélisták címû darabját elemezték. Németül Gabriela Neagu közöl interjút Lilly Krauss-Kalmarral, a szebeni bábszínház mûvésznôjével.

A kezdô, alig ismert drámaírók sem maradnak ki. Iustin Panta Strada Euclid nr. 8., Familia M. (Euklidész utca 8. szám, M. család) címû darabja került be az elsô számba. Sebastian-Vlad Popa, UNITER-díjas színikritikus kimerítô esszét közöl a dialektikántúli színházról, a mai román színjátszásról.

A POST SCENIUM elsôdleges célja feltérképezni Erdély színházi életét, hogy román, magyar, német elôadásokról számoljon be, ismertesse a bábszínházak produkcióit, ismeretlen darabokat közöljön. Sok sikert kívánunk céljaik elérésében!

Aktív pihenôt javasolt a kolozsvári polgármester a múlt heti maratoni tanácsülés szünetére. Tekintsék meg a Titkos farm címû filmet — hangzott a sejtelmes beharangozó. S a képernyôn megjelent, a városházi stúdiók szuperprodukciójaként, a funári neorealizmus legújabb alkotása, egy nyomorúságos istálló és még nyomorúságosabb környéke. A filmcsillaggá elôléptetett, világfájdalmasan kérôdzô tehénke borjával együtt a békés egymás mellett élés mintapéldájaként osztozott az istálló társbérletén egy kimustrált gebével és négy, már születésbôl jobbkedélyû, megállás nélkül turkáló, nem éppen makulátlanul tiszta, de helyenként azért még rózsaszín angolmalaccal. A majorság már istállón kívül kapirgált volna, ha a frissen hullott hó bele nem szól a ridegtartás eme klasszikus változatába és meg nem szépíti a mûjégpálya mögötti cifra nyomorúságot.

Ez volt hát az a hatalmas titkos farm, amelynek jövedelmébôl — a polgármesteri iroda sajtóközleménye, s az effajta irományokat elôszeretettel népszerûsítô kolozsvári napisajtó szerint — a Közterület Fenntartó Vállalat igazgatója és vezetôsége degeszre tömte zsebeit. A vállalat lejáratását, s a polgármesteri hivatal általi bekebelezését célzó több hónapos kampány betetôzésének szánta a polgármester korszakalkotó felfedezését, az állítólag engedély nélkül, törvénytelenül üzemeltetett állattenyésztési és mezôgazdasági egységet, amely a rengeteg szárnyason és lábasjószágon kívül nagykiterjedésû zöldségessel, raktárakkal, magtárakkal, húsfeldolgozó üzemmel, füstölôkkel is rendelkezik.

Az elsô oldalas sajtóközlemény adatai olyannyira meggyôzôeknek tûntek, hogy még engem is gondolkodóba ejtenének, ha történetesen nem ismerem a szóban forgó terepet. Így azonban, sík terület hiányában, azt a bizonyos szuperfarmot csak a domboldalba vájhatták volna.

Késôbb aztán kiderült: a farm állománya négy disznó, egy ló, egy tehén meg egy borjú és 15 tyúk. Mindez egy ember tulajdona, aki a polgármesteri hivataltól bérli a területet. Természetes tehát a sajtóiroda jól tájékozottsága, csupán a méretekben történt a szándékos és nagyarányú csúsztatás. Persze a lapok jóindulatú hozzájárulásával. Funar lódításai mit sem érnének az ôt kiszolgáló sajtóorgánumok nélkül. A szenzációra éhes olvasó kapva kap az elsô oldalas közleményen, a késôbbi eldugott háttérmagyarázatokra esetleg fel sem figyel. Mindez benne van a polgármesteri hivatal számításaiban.

Elkaptak két valutaüzért a rendôrök Kolozsvár központjában — adja hírül a szocialista munkaversenyzô két napilap közül a jobbik (egyik jobbik mint a másik). Ne is olvassuk tovább a hírt és pontosan válaszolhatunk a következô kérdésekre: milyen nemzetiségû a két utolsó gazember és milyen valutát találtak náluk?

De nem ez a legszomorúbb. Az ilyen barátságos gesztusokat megszoktuk: egy magyar nemzetiségû bokszoló csak Francisc lehet, de a valutaüzér Ferenc. Hanem most azon töprengjünk el, hogy mennyi pénzzel fülelték le a törvénysértôket. Mi is szégyelljük leírni: 7600 forinttal.

Aki tudja, mi folyik Kolozsváron, azt gondolhatná: a világ legfeleslegesebb intézménye a helybeli rendôrség. De ez a jelenség korántsem csak az itteni viszonyokra jellemzô. Az elmúlt év végén, amikor megiramodott a lej a lejtôn (nomen est omen), a fôvárosi rendôrség azonnal a pénzügyi "rendellenességet" elôidézôk nyomába eredt, és a magánváltóknál a páncélszekrények mélyén megtaláltak jobb idôkre elrejtett néhány száz dollárt.

A pénzügyôrségrôl is meg kellene vizsgálni, hogy megdolgozik-e a költségvetésbôl elfogyasztott összegekért. Ugyanis naponta hallunk olyanszerû rajtaütésekrôl, hogy lefüleltek egy adócsalót, aki az ellenôrzésben részt vevôk havi fizetésének 5 százalékát tulajdonította el röpke egy év alatt. Ugyanakkor tekintélyes vállalat igazgatójáról a fél város rebesgeti, hogy az állami vagyon felét már áthordta magánvállalkozásába, csak éppen az illetékesek nem vették észre. Nem ritkán patitkákba is ellátogatnak ezek az ellenôrök. Ott érzik magukat igazán elemükben, amikor a pirinyó pirulákat patikamérlegre téve megállapítják: mekkora hasznot vághatnak saját zsebükbe a patikusok, ha esténként összeseprik a pulton maradt termékfoszlányokat, és azt kombinált porok formájában értékesítik.

Most meg itt van ez a Pitulescu-ügy. A fôrendôr kifakad tehetetlenségében, hogy nem képes elbánni holmi rablókkal, mert akiket ô rács mögé dug, azokat az igazságszolgáltatás kiengedi, mégpedig válogatott módszerekkel: a szabadlábas védekezésre, a nyomozási iratcsomó hiányosságaira vagy a vádlott egészségi állapotára hivatkozva. Már elnézést a tiszteletlenségért, de akiket a fôrendôr bûnüldözôbe vett, azok neki olyanok, mint a kolozsvári rendôrségnek a hétkrajcáros valutaüzérek. Volnának számára megfelelô kaliberû delikvensek. Egyetlen példa: Nicu Ceausescu... Nem, nem ô személyesen, az ugyanis teljesen mindegy, hogy hol tartják luxuskörülmények között az adófizetôk pénzén. Hanem azok, akik évekkel ezelôtt kiállították a bizonylatot, hogy napjai meg vannak számlálva, és azok, akik ezt komolyan vették. Az ilyen törvényszéki orvosszakértôi és bírói testület bármikor hajlandó "elhinni" a serdülôkorba lendülô maffiáról, hogy aggkori végelgyengülésben szenved és nem érdemes arra a kis idôre ôrizetbe venni.

A statisztikai hivatal szerint még az év vége elôtt megvalósul annak terve, hogy 20 százalék alá essék az infláció üteme.

Az Adevãrul címû lap jelentése szerint tavaly, éves szinten 27,8 százalékos inflációt mértek; a havi átlagütem 2,05 százalékos volt. Az idén januárban a havi infláció 1,2 százalékra mérséklôdött a tavaly decemberi 3,7 és a novemberi 4,1 százalékról.

Az AP-DJ rámutat: az infláció 20 százalékra történô mérséklése feltétele annak, hogy az IMF folytassa annak a készenléti hitel folyósítását, amit tavaly decemberben hosszabbítottak meg.

A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 1993-ban 300 százalékos volt az infláció üteme Romániában.

Tíz vezetô amerikai kôolajtársaság és energetikai vállalat — köztük az Amoco, az Occidental Petroleum és a Mobil Oil — az amerikai kormányzat energetikai illetékeseinek vezetésével Romániában tanulmányozza a befektetési lehetôségeket.

Kedden az iparügyi minisztériumban a Petrom és a Peco kôolajtársaság, a Romgaz, a villamosmûvek (RENEL) és az ásványi kincsek ügynökségének képviselôivel találkoztak. Ötnapos tartózkodásuk alatt ellátogatnak az olajmezôkre és kôolajipari létesítményekbe is.

Alfred Moses amerikai nagykövet arra hívta fel a nagyvállalatok képviselôinek figyelmét, hogy az általános légkör Romániában jó, a gazdasági helyzet javul, a GDP elmúlt évi növekedése 6,9 százalék volt, és a Romániában eddig befektetést eszközölt amerikai vállalatok sikert értek el. Példaként a Coca Cola, a Colgate-Palmolive, a McDonald's, az Amoco Petroleum cégeket említette. Romániában eddig 135 millió dollárnyi amerikai tôkét ruháztak be.

Richard Holbrooke azért jött, hogy elvegye tôlünk Erdélyt, és mi még meg is köszöntük neki — jelentette ki a keddi bukaresti lapok szerint Adrian Pãunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke.

A politikus pártjának sajtóértekezletén nyilatkozva a múlt héten Bukarestben járt amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek olyan kijelentést tulajdonított, miszerint "ki kell igazítani Trianon örökségét". Pãunescu egyúttal megdöbbenését fejezte ki, hogy egyetlen román politikus sem tiltakozott emiatt.

(Holbrooke — mint arról már beszámoltunk — egy héttel ezelôtti bukaresti sajtóértekezletén az Adevãrul kérdésére válaszolva kijelentette: "Itt az ideje, hogy Közép-Európa országai megoldják a század tragédiáinak, a versailles-i és a trianoni szerzôdésnek, a második világháborúnak és a szovjet birodalom szétesésének megoldatlan örökségét". Az Adevãrul idézte a választ, kivéve a Trianon szót, ezért Adrian Pãunescu hétfôi sajtóértekezletén azt feltételezte, hogy Holbrooke egy másik alkalommal szólt Trianon örökségérôl bukaresti találkozói során.)

Pãunescu különben Zsirinovszkij ultranacionalista orosz vezetôvel hasonlította össze a hivatalából távozó amerikai külügyi államtitkár-helyettest. Sajtóértekezletén visszautasította ugyanis az orosz politikus Romániában nagy vihart kiváltott mondatát, miszerint, ha kitör a világháború, csecseneket küld Romániába, hogy ott harcoljanak a másik tábor által küldendô négerekkel, majd úgy fogalmazott, hogy a "nem egészséges" orosz politikus kijelentése "semmi ahhoz képest, amit Richard Holbrooke mondott Bukarestben".

"Kijelentése botrányos, de még botrányosabb, hogy a román hivatalosságok a hallgatást választották" — vélekedett Adrian Pãunescu.

Országunk közép- és hosszú lejáratú külföldi adóssága 5,305 milliárd dollárt tett ki 1995-ben, 760 millió dollárral többet az elôzô évinél.

A BNR közlése szerint a küladósságnak több mint a fele, 2,786 milliárd dollár, nemzetközi hitelezôktôl, köztük a Valutaalaptól és a Világbanktól származik. Az IMF 1,039 milliárdot adott kölcsön, a Világbank pedig 794,4 milliót.

A múlt év végén az állam 3,388 milliárd dollár hitelt vett fel, és magánvállalatok által igényelt további 1,565 milliárdért vállalt szavatosságot. 1995 végéig állami és magánvállalatok 351 millió dollárt vettek kölcsön helyi kereskedelmi banki garanciával.

Pénzügyminisztériumi források szerint hazánk közép- és hosszú lejáratú külföldi adóssága elôreláthatólag 6,2 milliárd dollárra növekszik az év végéig.

Ezekben a napokban hallgatják ki a vizsgálóbírók Marcel Ivant, a Credit Bank volt vezetôjét csalás és okirathamisításra való felbujtás gyanújával — jelentette a Reuter bukaresti rendôri forrásból.

A rendôrfôkapitányság szóvivôje elmondta, hogy Ivant január 25. óta tartják elôzetes letartóztatásban, s az ügyésznek még formába kell öntenie az ellene felhozott vádakat.

Tavaly januárban egy bíróság egy évi börtönbüntetéssel sújtotta Ivant sikkasztás miatt, majd büntetésének letöltése után a rendôrség újból ôrizetbe vette "csalás és hamisításra való felbujtás" gyanújával.

A Credit Bank, országunk egyik legnagyobb kereskedelmi bankja 1991-ben alakult, és Ivan tavaly januári letartóztatása elôtt került a központi bank ellenôrzése alá. 24,3 millió dolláros tôkével rendelkezik, és lassan összeszedi magát a megrázkódtatásból. Vezérkarát eddig háromszor cserélték ki.

Madaras Lázár képviselô sajtóértekezleten jelentette be, hogy a helyhatósági választások idejére hajlandók szövetségre lépni a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának helyi szervezetével. Ha ez sikerül, az RMDSZ-szervezet jelölne alpolgármestert. Ugyanazon a sajtóértekezleten Mina László kifejtette, hogy az RNEP-tôl sem zárkóznak el, ha helyi vezetôi tárgyalni akarnak velük, de a párbeszéden túl aligha juthatnak. Az RNEP-vel, az NRP-pel és az SZMP-vel nem képzelhetô választási szövetség, mert ezek a pártok az RMDSZ-szel szembeni ellenszenvükbôl kovácsolnak választási tôkét.

_Szociológiai felmérések alapján jelentették ki a mûvelôdési minisztérium szakemberei, hogy a roma királyság, illetve császárság nem egyéb szimbolikus intézménynél, mivel a koronás fôknek semmilyen tekintélyük sincs népük körében. A szociológiai tanulmány ugyanakkor kemény bírálatokat tartalmaz állami intézmények címére, amelyek semmit sem tettek a romák társadalmi beilleszkedéséért.

Számos romániai állami nagyüzemben került sor ezekben a napokban tiltakozó megmozdulásra. A dolgozók egyrészt az energiaszolgáltatás zavarai, nevezetesen üzemük áramszolgáltatásának szüneteltetése ellen, másrészt azért gyûléseznek, hogy rendeléseket követeljenek vállalatuk számára. Az elmúlt hetekben 800 vállalatot kapcsoltak ki rövidebb-hosszabb idôre az áramszolgáltatásból, mert a nagy hideg miatt csökkentek az energiatartalékok, de a kormány — amely éppen kedden tekinti át a témakört — cáfolta, hogy energiaválság lenne.

Kedden délutánig négy megmozdulásról is beszámolt a Rompres hírügynökség. A tîrgovistei megyeháza elôtt az Alfa Kartellhez tartozó fémipari szakszervezetek felhívására már második napja mintegy kétezer dolgozó tiltakozik amiatt, hogy üzemük nem kap elegendô áramot a munkához, és Vãcãroiu kormányfô és Iliescu államfô ellen tüntet. A válságban a megyei prefektus közvetít.

Brassóban a Tohan gépgyár kultúrháza elôtt a Solidaritatea 90 szakszervezet felhívására tartottak reggel gyûlést, követelve, hogy a hadiüzem legalább kapacitásának 35 százalékára kapjon rendeléseket. Ezen a gyûlésen is mintegy kétezer ember vett részt.

A krajovai repülôgépgyár 1500 munkása szintén tiltakozó megmozduláson vett részt kedden, mert 1996-ra a gyár semmiféle megrendelést nem kapott még. A szakszervezetek képviselôje sztrájkot helyezett kilátásba — "még akkor is, ha az üzem dolgozóinak erre nincs joga" — arra az esetre, ha követeléseiket nem teljesítik.

Megszûnt viszont a sztrájk a Daewoo dél-koreai-román vegyesvállalat pitesti-i autógyárában, ahol a múlt héten bírósági döntés kötelezte a dolgozókat a munka felvételére. A kormány, a szenátus és a villamosmûvek (RENEL) elôtt tüntettek a bukaresti S.C. Faur dolgozói, mert az elmúlt héten gyárukat kikapcsolták az áramszolgáltatásból és ez jelentôs bérkiesést okozott. A nehézipari üzem dolgozói legalább a bérveszteség 75 százalékának megtérítését követelték. A menetet Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke vezette, s a kormány székhelyén Virgil Popa államtitkárral tárgyalt. Ennek eredményeként bizottság vizsgálja meg az üzemben az áramszolgáltatás kikapcsolásából eredô károkat és azt, miképpen lehet kárpótolni az alkalmazottakat.

Ugyancsak tiltakozó gyûlésre került sor Vilcea megyében, Teleorman megyében — Zimnicea városában — és Resicabányán, Krassó-Szörény megyében.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]