1996. JÚLIUS 12.
(VIII. évfolyam, 160. szám)

A Demokratikus Agrárpárt országos tanácsa szerdai ülésén elutasította azt, hogy csatlakozzék a hét végén létrejött Nemzeti Liberális Szövetséghez, amelyet a Liberális Párt '93 és a Polgári Szövetség Pártja hozott létre. Az Agrárpárt a szenátusba jutott csak be mintegy 3 százalékos szavazati aránnyal 1992-ben, és sok tekintetben szélsôséges nacionalista programot vall, elnökjelöltje, Ioan Coja pedig magyarellenes nyilatkozataival hívta fel a figyelmet magára a parlamentben.

A párt most a MER ökológiai mozgalommal, illetve esetleg Funar egységpártjával kíván összefogni. Az utóbbival egy nem túl aktív pártszövetség eddig is összefogta.

Ülést tartott szerdán a legnagyobb, bár heterogén pártszövetség, a Demokratikus Konvenció is. A konvenció vezetôi aláírták azt az ívet, amellyel megkezdik a kampányt Emil Constantinescu elnökjelöltségének támogatására. A jelöléshez 100 ezer aláírás szükséges. Felvették a tagszervezetek közé a Románia Alternatívája elnevezésû új pártot, amelynek vezetôje Varujan Vosganian örmény nemzetiségû közgazdász képviselô. Az RA irányító testületében helyet foglal Laurentiu Ulici, a Romániai Irók Szövetségének elnöke és számos más értelmiségi is. Az elôzô hetek vitái után végül szerdán aláírta a konvenció jegyzôkönyvét — alapokmányát — a Nicolae Cerveni vezette Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció és az egyik forradalmár szövetség, az UMRL.

Miután az NLP-KD eddig nem írta alá a jegyzôkönyvet, egy ideig feltételezték, hogy esetleg csatlakozik majd a Nemzeti Liberális Szövetséghez, de ez a lehetôség ezzel elesett.

A megfigyelôk szerint a pártszövetségek létrejöttét, illetve az azokban való tömörülést az magyarázza, hogy ez biztosabb lehetôségeket kínál a kisebb pártoknak az ôszi választásokon.

Nyilvános vita alakult ki az Európai Unió és a román parlament vegyes bizottságában részt vevô Borbély László RMDSZ-képviselô, illetve Gheorghe Prisãcaru államtitkár, a kormány európai ügyekkel foglalkozó osztályának vezetôje között az Európai Unió kérdôívének kezelésével kapcsolatban.

Borbély László hétfôi nyilatkozatában azt tette szóvá, hogy a bizottság, amelynek román tagozatában ô is részt vesz, mindmáig nem kapta meg az EU-kérdôívet a kormánytól, és így hiányzik a dokumentum parlamenti támogatása, megkérdôjelezhetô a kérdôívre a kormány által adandó válaszok hitelessége.

Prisãcaru szerdai válaszában "legalábbis különösnek és alaptalannak" nevezi az RMDSZ-képviselô nyilatkozatát — de állásfoglalásából kitûnik, hogy a kormány a jövôben is csak a román parlament két házának elnökeit kívánja bevonni a kérdôívek kitöltésébe. A két házelnök történetesen a kormány vezetô pártjának elnöke és ügyvezetô elnöke...

Gheorghe Prisãcaru kifejti, hogy maga a kérdôív megtalálható a kormány illetékes osztályánál és az EU bukaresti misszióján, és aki érdeklôdik iránta, megtekintheti. A kérdôív kitöltése viszont a kormány feladata, s a válaszokat a jövôben fogja megvitatni az európai integrációval foglalkozó minisztériumközi bizottság, amelynek elkövetkezô ülésére meghívták a két házelnököt is — szögezi le válaszában az államtitkár.

Szombaton Kolozsváron ülésezik az RNEP Országos Tanácsa. Elôtte, pénteken az ügyvezetô bizottság tart megbeszélést. A tanácskozás célja megvitatni a helyhatósági választásokon elért eredményeket, és kiértékelni a kormányzásban való részvételt. A Kolozs megyei szervezet szombaton az OT gyûlésén Gheorghe Funart javasolja államelnökjelöltnek az ôszi általános választásokra.

Nem mindennapi leleményességrôl árulkodik az a bûneset, amelynek epilógusáról szerdán számoltak be a rendôrségi sajtótájékoztatón.

Az ügy szálai tavaly nyárra nyúlnak vissza, amikor Marian Paraschiv brassói lakos és két társa, Alexandru Nitã és Ciprian Tudor ideiglenesen Kolozsvárra költözött "megcsinálni a szerencséjét". A körülszimatolást elôkészületek követték: a bûnszövetkezet lakást bérelt a Monostor negyedi Mehedinti sétányon, Paraschiv pedig beszerzett egy tolókocsit.

Augusztus 23-án, a nagy terv elsô lépéseként, Nitã és Tudor 1000 márkát vásárolt a fôtéri valutaüzérektôl, s közben megcsillantotta elôttük a nagy biznisz lehetôségét. A két brassói elmondta, hogy nyomorék ismerôsének nagyobb valutaösszegre van szüksége külföldi mûtéthez. A feketézô fiúk még aznap este megjelentek a kliens lakásán, ahol kávéval kínálták meg ôket. Paraschiv átvette a létfontosságú mûtétéhez szükséges 14 000 márkát, és áttolókocsizott a másik szobába mondván, hogy hozza a lejmilliókat. Nos, a bepalizott valutások várhattak kedvükre, hiszen zsebében a pénzzel Paraschiv kiugrott az ablakon és illa berek, nádak, erek — eltûnt!

Július 9-én, a szolgálatos tiszt nagy meglepetésére, az általános körözésbe adott Marian Paraschiv jelent meg a rendôrségen ügyvédnôje kíséretében. A kamikázé-akció célja az elévültnek vélt bûntény eltussolása — esetleg letagadása — lehetett, tény viszont, hogy a brassói "nyomorék" aznap már nem hagyta el a rendôrség épületét: csalásért 30 napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot állítottak ki a nevére.

Turós-Jakab László

Vegyes fogadtatásban részesült a Polgári Szövetség Pártja és a '93-as Liberális Párt közti paktum, a Nemzeti Liberális Szövetség létrehozása — derül ki Nicolae Vlasie, a PSZP helyi szervezete alelnökének szerkesztôségünkbe eljuttatott írásából, aki elkeseredéssel vette tudomásul, hogy olyan személyek, akiknek véleménye nagyon sokat nyom a latba, teljesen tájékozatlanul, felelôtlenül nyilatkozgatnak e szövetséggel kapcsolatban. Nevezetesen Boroianu úr, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke volt az, aki diverziónak nevezte a BBC rádióban a Nemzeti Liberális Szövetséget, azt állítva, hogy a liberálisok négyötödét tulajdonképpen a Nemzeti Liberális Párt tömöríti. Nicolae Vlasie részletes számadatokkal bizonyítja a továbbiakban, milyen silány az NLP támogatottsága, és úgy értékeli, Boroianuból csak az irigység beszél, hiszen íme, egy új liberális szövetség van feljövôben, amely kezdeményezésének dicsôsége viszont nem ôt illeti.

A tavalyinál nagyobb méretû fogadáson emlékeztek meg csütörtökön délután a kolozsvári Continental Szállóban az Amerikai Egyesült Államok Függetlensége Napjáról. A brit koronától elszakadó egykori amerikai gyarmatok Függetlenségi Nyilatkozatát éppen 220 évvel ezelôtt írták alá július 4-én. Az USA bukaresti nagykövetsége kolozsvári Információs Irodájának rendezvényét Nathan Bluhm másodtitkár, helyi irodavezetô román nyelvû emlékezô beszéde nyitotta meg. Bemutatkoztak a fejlôdô demokráciájú országokban önkéntes tanácsadói szolgálatot teljesítô Citizens Democracy Corps tagjai, és képviseltette magát a bukaresti nagykövetség is. A nagyszabású ünnepségen megjelent többek között Romulus Constantinescu, a Kolozs megyei tanács egységpárti elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, a kolozsvári városi tanácsosok közül Eckstein-Kovács Péter, továbbá a helyi egyházi fôméltóságok, más hivatalosságok és kolozsvári személyiségek, a sajtó képviselôi. Egyéb elfoglaltsága miatt Gheorghe Funar polgármester nem vett részt az ünnepségen. Az amerikai és román zászlóval díszített, valamint az amerikai nemzeti piros-fehér-kék színekben pompázó szállodai vendéglôben minden korábbinál nagyobb számú üzletember is részt vett.

B. Á.

Ioan Machedon, a Független Szakszervezetek Szövetségének vezetôje elégedetlen azzal az összeggel, amelyet a kormány javasol a legalacsonyabb jövedelmi szint gyanánt. Mint mondotta, a felajánlott 90 000 lej azt tanúsítja, hogy a hatalom nem érti meg a leghátrányosabb kategóriák társadalomvédelmi problémáját. A független szakszervezet azt kérte a kormánypalotában tartott egyeztetô tárgyaláson, hogy a minimális bér öszszegét 100 000 lejben állapítsák meg, és ez szeptember 30-ig maradjon érvényben, majd a IV. negyedévtôl a minimális bért is indexálják. A július 10-i megbeszéléseken a többi szakszervezet 140 000 lejes minimális bérszintet követelt, amivel a magánszektor munkáltatóinak képviselôi egyet is értettek, ám az állami munkáltatók, akik a kormány és a pénzügyminisztérium álláspontját képviselték, 85 000 lejes minimális szintet javasoltak, míg a Munka és Népjóléti Minisztérium képviselôi a 90 000 lejes szintet tartották elfogadhatónak.

A tárgyalások következô fordulójára a jövô héten kerül sor — közölte a MEDIAFAX hírügynökség.

Az államelnökség mindaddig nem tesz közzé hivatalos reagálást a ,,Magyarország és a határon túli magyarság" találkozón elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban, amíg diplomáciai úton, a külügyminisztérium révén kért felvilágosításokat meg nem kapja e dokumentummal kapcsolatban — jelentette ki csütörtöki heti sajtóértekezletén, több kérdésre válaszolva Traian Chebeleu, Iliescu elnök szóvivôje.

A július 6-án Budapesten a magyar kormány és a határon túli kisebbségi magyar szervezetek vezetôi által elfogadott nyilatkozat autonómiát és önkormányzatot sürget e kisebbségek számára — emelte ki a Rompres hírügynökség.

A sajtóértekezleten megkérdezték a szóvivôt, miért nem reagált Bukarest olyan erélyesen, mint a szlovák hatóságok. Chebeleu válaszában kijelentette: ,,Nem akarjuk felhevíteni a politikai légkört és a kommentárok hangját", a nyilatkozatok és ellennyilatkozatok sorozata ugyanis a tapasztalat szerint erre vezet.

A szóvivô ugyanakkor megjegyezte, hogy a Budapesten elfogadott nyilatkozatról aggodalommal vett tudomást. Hozzáfûzte: a román vezetés szempontjai ,,az etnikai alapú autonómiával" kapcsolatban jól ismertek, véleménye szerint az összeegyeztethetetlen a demokráciával, és nem felel meg a mai európai törekvéseknek.

Mint ismeretes, a Demokratikus Konvenció keretén belül már két hete elhangzott a javaslat arra vonatkozóan, hogy Viorel Cataramãt válasszák az új kormány miniszterelnökévé. A javaslat a Nemzeti Liberális Párttól származik és vitát váltott ki a DK más pártjai között. Ennek hatására a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt is sietett elôre inni a medve bôrére, s ô is megjelölte a szerinte e tisztségre alkalmasabb személyt, Radu Vasile szenátort.

A szégyenkezés és a bosszúság hangján cáfolatot volt kénytelen közölni velünk csütörtök reggel Földvári Árpád , a Kolozsvári Közszállítási Önálló Gazdálkodás forgalmi igazgatója. Azt, hogy a RATUC-nak lapunkban tegnap másodízben megjelent hirdetése, mely a tanulók 50 százalékos bérletkedvezményére vonatkozott, sajnos, már nem érvényes. Mivel a cége és a tanfelügyelôség közötti elôzetes megállapodást felrúgva, az utóbbi vezetôje, Victor Drãgoi úr szerdán közölte, hogy "meggondolták magukat".

Földvári úr tisztában van azzal, hogy egy ilyen lépés mekkora anyagi és erkölcsi kárt jelent vállalata számára. Nem beszélve a legérintettebbeknek, a tanulóknak a zsebérôl! Drãgoi úr viszont feltehetôleg a Bukarest-központú igazgatás áldozata, amikor vele (vajon csak vele, és nem önbuzgalomból spórol?) efféle népszerûtlen balkáni "visszatáncolást" végeztetnek el.

Mi maradjunk a reménnyel, hogy ezek után csupán a tagadás tagadása következhet. A tanfelügyelôség pedig a szégyennel.

Ö. I. B.

— kérdi szerkesztôségünktôl Kiss Lajos olvasónk annak kapcsán, hogy Anna királyné és Margit hercegnô kolozsvári látogatásának napján, mintegy ellenlátogatóként, a város polgármestere fogadta ôt, felségnek szólította, és felajánlotta neki a város díszpolgári címét.

Pál herceg nem más, mint Paul Lambrino, II. Károly román király elsô, el nem ismert házasságából származó unokája, tehát I. Mihály román király mostoha unokaöccse, Margit hercegnô mostoha unokatestvére. II. Károly király még herceg korában, 1918. szeptember 13-án feleségül vette Zizi Lambrinót. Az udvar nem ismerte el a házasságot, mivel az nem felelt meg a királyi ház szabályzatának és az alkotmánynak sem. A válást 1919 januárjában mondták ki. Zizi Lambrino ezután szülte meg Mircea Lambrino nevû fiát, akit sohasem tekintettek a királyi ház tagjának. Ennek a Mircea Lambrinónak a fia Paul Lambrino, aki a Hohenzollern-Sigmaringen családhoz tartozónak mondja magát.

Az állam rossz gazda, ezt valamennyien tudjuk. A totalitárius kommunista rendszerek csôdje elsôsorban gazdasági téren következett be. A konkurencia kiiktatásának következményeit már a múlt évszázadban megjövendölték, még abban az idôben, amikor Marx és Engels eszméi kevésbé fertôzték meg az embereket.

A világméretû kísérlet kivétel nélkül mindenhol lerombolta a gazdasági életet, tönkretette a munkamorált. A teljes csôd hamujából újjáéledni akaró volt szocialista országok többé-kevésbé vérszegény próbálkozásai egy dolgot igazolnak: erôs magánszféra, szabad piac, komoly bankrendszer, a vállalkozásokat elôsegítô, támogató és fölfuttató törvénykezés, társadalmi keret, politikai akarat nélkül nem jöhet létre rendszerváltás. E váltás alapja tehát a privatizáció. Hazai tapasztalataink a fentebb felsorolt követelmények, elvárások hiánya vagy felemás volta miatt gyengék. Az alacsony életszínvonal, a növekvô munkanélküliség, a kilátástalanság érzete a reformok elmaradásához vezethetô vissza. Az állam, a mindenek felett álló tulajdonos nem akar kivonulni a porondról. Esélyeink mégsem kilátástalanok, ugyanis a magánosítás útján beinduló, immár hét éve tartó társadalmi átrendezôdés sejteti: ez az út járható! A nagy gond a privatizáció lassúságában, a politikai akarat hiányában, a társadalmi érdektelenségben keresendô.

Neményi József Nándor közgazdász, bankszakember, parlamenti képviselô és dr. Neményi Ágnes szociológus e gazdasági átmenet gondjaira keres választ a Hargita megyei privatizáció helyzetének elemzésével. Olyan országos kitekintésû és érvényû észrevételeket, tapasztalatokat összegeznek, amelyek a hazai gazdasági rendszerváltás krónikus gondjaira világítanak rá.

A háromnyelvû — román, magyar, angol — könyvben* közzétett szociológiai felmérés bevezetôjében országos helyzetképet kapunk a hazai gazdasági reformok eddigi stációiról, pontosabban az elkezdett lépések felemásságáról. Miközben nyilvánvaló, hogy a magánvállalkozások beindulásához zöld utat mutattak az elmúlt esztendôk kormányzatai, és sok tízezer kis- és közepes vállalat jött létre, az állami szféra struktúraváltása évrôl évre elmaradt. A versenyképtelen, pénzt felemésztô állami nagyvállalatok bankkölcsönökkel segített mesterséges fönntartása a mai napig tart, miközben az 5500-6000 milliárd lejes tartozásuk visszafizetése egyre bizonytalanabb. Ez az óriási belsô adósság meghaladja az állam egy évi költségvetését.

A szakmai alapossággal közölt adatok azt jelzik: a hatalmas csôdtömeg lemetszése az ország testérôl az egyetlen kivezetô út a gazdasági föllendülés irányába.

Az új vállalkozói szféra a meglehetôsen mostoha viszonyok ellenére is meghaladja az állami vállalatok gazdasági potenciálját nyereségtermelô képessége háromszor-négyszer nagyobb. Mindez annak ellenére, hogy a bankkölcsön kamatlába egyre magasabb, s a vállalkozók többsége súlyos tôkehiánnyal küszködik. A szociológiai felmérés tanúsága szerint a magánszféra legkedveltebb vállalkozástípusa az 1-9 alkalmazottal mûködô kisvállalat, amely fôleg a szolgáltatások területén, a kereskedelemben nyert versenyt az állammal szemben. Az utóbbi évek érdekes tendenciája, hogy a termeléssel is foglalkozó magánvállalatok nyereségrészesedése növekvôben van. Minden bizonnyal ilyen irányba fog tájolódni egyre több magánvállalkozás.

A megkérdezettek többsége úgy érezte, vállalkozása pozitív mérlegre képes, jó eredményei vannak. Kevés volt az olyan magánvállalkozás, ahol hosszabb távon ráfizetéssel termeltek. Nagy szerepe van a külföldi tôke beáramlásának is, egyre több a vegyes vállalat. Hargita megyében a külföldi befektetôk éllovasa Németország, ezt követi Dánia, majd a harmadik Magyarország.

Az új vállalkozók többnyire az iparból kerültek ki. Magáncégek tulajdonosaiként rendszerint egészen mással foglalkoznak, mint régi munkahelyükön. A szolgáltatói szférában azok aránya nagy, akik azelôtt is hasonló területen dolgoztak.

A ráfizetéses tevékenységek közül a megkérdezettek a téli kereskedelmet, a raktározást, az állam által támogatott termékek — tej, kenyér — kereskedelmét, tv-javítást stb. említették. A legkifizetôdôbb tevékenységek között a termelés szerepel, elkezdve a mezôgazdaságtól (!) a kocsialkatrészekig. A számítógép-alkatrészek, lábbelik, számítógépprogramok stb. elôállítása is jó üzlet. A jól jövedelmezô tevékenységek között elôkelô helyen szerepelnek a különféle szolgáltatások is.

Az állami és a magánszféra szembeállítása, a kettô hozamának az összehasonlítása, eredményei bizonyítják: a mérleg nyelve mindig a privatizáció irányába billen. Ennek ellenére a mostani kormányzat az állami szféra kormányaként vonul be a köztudatba, összegzik a szerzôk.

----------------------------------------------------------

* Dezvoltarea sectorului privat si ocuparea fortei de muncã / A magánszféra fejlôdése és a munkaerôpiac.

Makkay József

Minden parlamenti demokráciában az ellenzék joga és feladata, hogy bírálja a kormányt. Ez magától értetôdô dolog, hiszen ha mindenben egyetértene a kormányon levôkkel, akkor már nem is volna ellenzék. Amolyan minôségi ellenôr szerepet játszik: feltárja a hibákat, felhívja rájuk a figyelmet, és ezáltal lehetôvé teszi a kiküszöbölésüket. Ezt a szerepet azonban kétféleképpen lehet gyakorlatba ültetni.

Az építô, konstruktív ellenzék a kormányzati munka megjavítását célozza. Bírálatával azt akarja elérni, hogy az illetékes szervek javítsanak munkájukon, pályakiigazításokat valósítsanak meg. Nem szorítkozik arra, hogy nyilvánvaló hibákat tegyen szóvá, hanem jobb megoldásokat, alternatívákat javasol, hiszen a jó helyett is lehet még jobb utat találni. És fôleg nem kifogásolja azt, ami helyes, nem lép fel hamis vádakkal. Ilyenformán a konstruktív ellenzék a kormány partnere, bizonyos szempontból segítôtársa a hatalmon levôknek, az egész ország érdekében tevékenykedik.

Ezzel szemben a destruktív, romboló ellenzék nem a munka javítását, hanem a kormány megbuktatását célozza. A kákán is csomót keres, és ha nem talál hibát, akkor kitalál. Bármit is tenne a kormány, azt mind rossznak minôsíti és nagy hangon pocskondiázza, hamis vádakat emel. Az országot vezetôk tekintélyének a rombolása, hitelének rontása végett teljesíthetetlen követelményekkel áll elô. Mint az elkényeztetett nagylány, aki a szüleitôl olyasmit vár el, amit azok anyagi helyzete nem enged meg. Nem gondolkodik, nem számol, csak követel, duzzog, elégedetlenkedik, lekicsinyel és vádaskodik. Ezzel párhuzamosan az ilyen ellenzék a választók körében populista propagandát folytat, fût-fát ígér, és azzal dicsekszik, hogy uralomra jutása esetén minden problémát meg tudna oldani. A destruktív ellenzék nem az ország javát, hanem a saját párt- és csoportérdekeit tartja szem elôtt. Az ilyen magatartás nem tölti be az ellenzék igazi szerepét, ezért inkább öncélú, demagóg ellenzékieskedésnek nevezhetjük.

Jelenleg ilyen a magyarországi ellenzék is. Revansot akar venni az 1994-es vereségéért, demagóg retorikával támadja a kormányt. Olyanokat is felhoz vádpontként, amelyeket éppen maga idézett elô, mikor kormányon volt, illetve amelyeket annak idején maga sem volt képes megoldani.

Egyik támadási pontja: az utódállamokba került magyarság helyzete. Az ellenzék azzal vádolja a magyar kormányt, hogy nem törôdik velünk, nem nyújt nekünk elegendô segítséget sem politikai, sem anyagi téren. Ennek a kérdésnek a felszínen tartása valóban jogos, de méltánytalan azt követelni a magyar kormánytól, hogy azonnali és gyökeres megoldást érjen el. Ahhoz, hogy az ellenzék radikális követelményeinek eleget tehessen, Magyarországnak gazdasági, politikai, katonai szempontból olyan hatalmasnak kellene lennie, mint az Amerikai Egyesült Államoknak. A kis Magyarország viszont nem kényszerítheti rá az akaratát a szomszédaira, a nemzetközi fórumokon sincs szavának olyan súlya, mint egy nagyhatalomnak, a határain túl élôknek sem adhat annyi anyagi támogatást, mint a gazdag Németország. Ha a mostani ellenzék újból kormányra kerülne, ô sem tehetne többet értünk, esetleg meggondolatlan kijelentésekkel, nyilatkozatokkal ronthatna a helyzetünkön, amint az már meg is történt 1994 elôtt.

No, de nem is a mi sorsunk fáj nekik, minket csak eszközként akarnak felhasználni saját pártérdekeik céljából, otthon és a határokon túl hangulatot akarnak kelteni a kormány ellen. A nagy szólamok csak a nép szédítésére szolgálnak. Az ilyen belsô ellentétekre épülô és konfliktusokat kiváltó politizálás nem szolgálja sem Magyarország érdekeit, sem a határon túli magyarokéit. A valódi érdekeknek a pragmatikus, a lehetôségeket figyelembe vevô, ezáltal hatékony diplomácia felel meg. A kisebb eredmény is többet ér, mint a nagy, de üres szavak. Utóbbiak még károkat is okozhatnak.

Ezért nem szerencsés dolog, hogy a határokon túli magyarok érdekképviseleti szervezetei vagy az összmagyarság nevében fellépô intézmények a demagóg ellenzékieskedés csapdájába essenek. Tartsuk távol magunkat a magyarországi pártharcoktól, azokba beavatkozni nem is vagyunk illetékesek. Óvakodjunk a nagyhangú retorikától; nem mind jóakarónk az, aki annak hirdeti magát. A csábítónak tûnô elképzelések prófétái közt bizonyára vannak jóhiszemû fellegekben járók, álmodozók is, akik hiszik is azt, amit mondanak, de bôven akadnak olyanok, akik tudva tudják, hogy csak maszlaggal etetik a népet. Az eredmény, persze, mindkét esetben káros. Mikszáth hályogkovácsa legalább utólag rádöbbent, milyen veszélyes játékot ûzött olyan szemmûtéteket végezve, amelyekhez nem volt megfelelô képzettsége, tudása, kompetenciája. Mikor döbbennek rá, hogy az ellenzékieskedés csapdájába estek a mi hályogkovácsaink, akik jóhiszemûen az ilyeneket támogatják szavukkal, számukkal, tekintélyükkel? Ez utóbbiak viszont javíthatatlanok, mert ôket az önös érdekeik vezérlik, azok pedig nem változnak.

Fey László

Az Evenimentul zilei napilap csütörtökön — akárcsak szerdán a Vocea României, amelyet a kormány szócsövének tekintenek — teljes terjedelemben közölte románul, és facsimilében magyarul is az Új Magyarország "Lantos vesztett" címû hétfôi írását.

A közlésnek adott cím: "Budapest örvendezik: Az amerikai magyar lobby elérte azt, hogy elhalasszák a legnagyobb kedvezmény elve állandósítását Románia számára". A bevezetô kommentár szerint a cikkbôl kitûnik, hogy mennyire örülnek "a magyarok" annak, hogy "kivethették hálójukat az amerikaiakra és azok beleestek". A cikk szerint a magyar diaszpóra e kezdeményezésének vesztese Iliescu elnök és Tom Lantos. "Az Új Magyarország cikke nem feledkezik meg az ellentételezésrôl, a másfél millió magyar szavazatról" — fûzi hozzá az Evenimentul zilei.

Más lapok röviden tesznek említést a cikkrôl, és ismertetik a román külügyminisztérium szóvivôjének szerdán a témával kapcsolatos kérdésre adott válaszát. Ebben sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyar sajtóban ilyen örvendezô hangnemû cikkek jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar lobby "leállította a legnagyobb kedvezmény állandósítását". Egyúttal hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban folytatódik a legnagyobb kedvezmény állandó jellegû biztosítását célzó eljárás.

Az alapvetô élelmiszerek, mint a tej, disznóhús, csirkehús, tojás, nem drágulnak ôszig — nyilatkozta a MEDIAFAX hírügynökségnek Gheorghe Oanã pénzügyminiszteri államtitkár. A hús ára már amúgy is olyan magas, hogy a lakosság nehezen tudja megvásárolni — mondotta. A piaci árak növekedésének nincsen legális alapja, éppen ezért utasították a pénzügyôrséget, hogy lépjen közbe.

A vasúti jegyek árának növelését a SNCFR kéri, mégpedig 50 százalékkal, ám a pénzügyminisztérium csak az energia árának növekedését veszi figyelembe, és az új ár július folyamán még nem lép életbe. Az energia árának emelése áprilisban lett volna esedékes, de akkor nem volt alkalmas az idô, így csak júliusban kerülhetett erre sor. Idén újabb drágításra már nem kell számítani — mondotta az államtitkár.

Ioan Togãnel, a még korábban megválasztott Maros megyei tanács elnöke szerdán az RMDSZ, a Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RTDP megyei szervezetének közös emlékeztetôjében hívta fel a megyei prefektust arra, hogy tartsa be a törvényes elôírásokat és azonnal hívja össze a megyei tanács alakuló ülését. Erre a törvény szerint már 20 nappal a június 2-i választások után köteles lett volna a kormány helyi, egységpárti képviselôje.

A Maros megyei Népújság szerda esti közlése szerint a prefektus — aki Bukarestbe utazott — azt követeli, hogy elôbb válasszák meg a városi tanács két alpolgármesterét.

Az RNEP ilymódon szeretné biztosítani, hogy bár képviselete meggyengült, számára megfelelô alpolgármesterek legyenek Fodor Imre polgármester mellett.

A négy párt emlékeztetôjében bejelentette: ha a prefektus nem tesz eleget a törvényes elôírásoknak, saját kezdeményezésükbôl péntek délre ôk hívják össze a megyei tanács "spontán alakuló gyûlését".

Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajnálatosnak tartja, hogy akárcsak négy éve, ezúttal is a politikai bojkott eszközéhez folyamodott az RNEP a megyei tanács megalakításával kapcsolatban. Mindamellett Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök a lapnak nyilatkozva rámutatott arra is, hogy ezúttal az RMDSZ mellett három másik megyei formáció is kiállt.

Megfigyelôk szerint figyelemre méltó, hogy az RMDSZ mellett ebben a kérdésben felsorakozott a Konvenció és a Szociáldemokrata Unió, sôt, az RTDP, a fô kormánypárt megyei szervezete is. Ez a maga nemében egyfajta premier — viszont kérdéses, ki mellett fog állást foglalni a kormány a konfliktusban, hiszen hivatalos képviselôje az egységpárti prefektus. A marosvásárhelyi Népújság szerdai száma közölte Németh János szovátai RMDSZ-képviselô nyilatkozatát, amely rámutat, hogy a megyei tanfelügyelôség önhatalmulag korlátozza az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, megsértve magát a tanügyi törvényt is. Németh János közlése szerint Szovátán idén 20 román és több mint száz magyar tanuló végezte el a nyolcadik osztályt, viszont a líceum a tanfelügyelôség döntése értelmében két magyar, két román líceumi és két román szakiskolai osztályt indíthat csak számukra. Így a magyar anyanyelvû tanulók nagy része is román tannyelvû osztályokba nyerhet csak felvételt.

Politikai síkra terelôdött szerdára a Román Nemzeti Bank (RNB) múlt heti döntése, amellyel felfüggesztette a két válságba került nagy román magánbank, a Credit Bank és a Dacia Felix Bank támogatását. Ezzel gyakorlatilag megnyílt az út a két pénzintézet csôdjének deklarálása felé. Mugur Isãrescu, az RNB kormányzója szerdai sajtónyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy a központi bank támogatása 10 százalékkal növelte a forgalomban lévô pénz mennyiségét, és a támogatás folytatása súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást.

A múlt heti áremelések bejelentése óta egyébként nem nôtt jelentôsen a dollár árfolyama a pénzváltóknál, igaz, azok mintegy megelôlegezték június végén az áremelést. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a magánbankok lyukas hordóján keresztül nem pumpált az RNB további összegeket a gazdaságba. A két magánbank azért jutott válságba, mert egyfelôl nem jövedelmezô vállalatokat támogatott, másfelôl különbözô magánszemélyeknek, köztük tulajdon fôrészvényeseinek nyújtott óriási hiteleket, és ezeket — amelyek jó része külföldi bankszámlákra került — azóta sem tudja behajtani. A DFB és a CB más bankoknál általában bôkezûbb kamatokkal vonzotta magához a lakossági betéteket. A bankvezetôségek most a két bank összesen vagy 800 ezer betéttulajdonosának érdekeire hivatkozva tiltakoznak az RNB döntése ellen.

Az RNB bejelentése után az érintett bankok jelenlegi és korábbi vezetôi, meg különbözô politikai tényezôk éles támadást indítottak Mugur Isãrescu és az RNB ellen. A Credit Bank igazgatója a román gazdaság érdekeinek veszélyeztetésével vádolta, a Dacia Felix volt igazgatója, Ioan Sima beperelte az RNB-t azért a korábbi döntéséért, amellyel, mint felügyelô szerv, felmentette ôt és a bank többi vezetôjét tisztségébôl.

Az ügyben megszólalt Iliescu elnök, aki állást foglalt az ellen, hogy csôdeljárást indítsanak a két bank ellen, és mint a szerdai lapok jelentették, a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a bankok vezetôségeinek kell megoldást találniok a talpra álláshoz. Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök szerdán, a kormány és a prefektusok találkozóján nyilvánosan bírálta az RNB vezetôségét, amiért a két magánbank pénzügyi támogatását rövid idôvel a kormány által elhatározott energia-áremelések után szüntette be. A kormányfô kijelentette, hogy a betéttulajdonosoknak a két banknál ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniök, mint azoknak, akik nemrég kivették a pénzüket — azaz állást foglalt a két veszteségesen gazdálkodó magánbank betétjeinek további garantálása mellett. Azt is szemére vetette az RNB kormányzójának, hogy a két bankot érintô döntésrôl nem tájékoztatta elôre a kormányt.

A kolozsvári székhelyû Dacia Felix Bankkal közismerten szoros kapcsolatokat ápoló Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Gheorghe Funar szerdán egy közleményben egyenest azt követelte, hogy ha a Nemzeti Bank nem áll elô a DFB és a CB talpra állítására szóló programmal, akkor hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát és mentsék fel a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsát és kormányzóját, Mugur Isãrescut. Funar szerint azt kell összevetni, milyen következményekkel járna a nemzetgazdaságra és a lakosság jó részére a DFB és a CB összeomlása, illetve mekkora pénzügyi erôfeszítésre lenne szükség talpra állításukhoz. Funar az RNB mellett a kormánytól is elvárja, hogy biztosítsa a szükséges összegeket a lakossági betétek teljes összegû visszatérítésére és a pénzüket e két bankban tartó vállalatok igényeinek kielégítésére.

Kovács Sándorné, Sásd város polgármestere, nemrégiben, a Vasvári-napok alkalmából látogatott Körösfôre. A két település a forradalom után felvette a kapcsolatot és testvértelepüléssé vált. E kapcsolatról a következôket mondotta.

— Elôször egy segélyszállítmánnyal 89 decemberében jártam Körösfôn, és nagyon megszerettem az itteni embereket. Nálunk, Magyarországon, sokan úgy tudják, hogy aki Romániában lakik, az mind román. Nem lehet azért haragudni rájuk, hiszen amíg a határok le voltak zárva, nagyon keveset tudhattunk meg egymásról. Ha megismerik, megváltoztatják a véleményüket. Ezért fontos, hogy a két település lakossága megismerje egymást.

Sásdnak nem Körösfô az egyetlen testvértelepülése. Mivel a lakosság 30 százaléka sváb, így igen jó viszonyunk van németországi, svájci, francia és osztrák településekkel.

A legfontosabb a kulturális és sportkapcsolat, amely az emberi barátságokat erôsíti. A sport terén ez már meg is történt, a visszavágóra Sásdon kerül sor, amikor az Eszterházy család építette templom és iskola 200. évét ünnepeljük.

Augusztus 20-ra meghívjuk a körösfôi dalcsoportot a sásdi világtalálkozóra és kopjafaavatásra. Sajnos, a sásdi magyarok nem ápolják annyira a népmûvészetet mint a németek. Nekik van tánccsoportjuk, nekünk csak most kezd alakulni.

Van egy általános iskolánk 530 gyerekkel, egy zeneiskola 142 gyerekkel. Van egy 20 tagú zenekarunk, egy 40 fôs ifjúsági zenekarunk, felnôtt énekkarunk, aranydiplomás gyermekkórusunk, és külön nyugdíjas tánccsoportunk és énekkarunk.

A 35 ezer kötetes könyvtárunk könyvtárosai szerkesztik a Sásd és vidéke kulturális, közéleti havilapunkat. Kábeltévés mûsorral is tudunk szolgálni a lakosságnak.

Városunkban több mint 200 kereskedelmi egység van. A munkanélküliség, sajnos, minket sem került el. Sokan Pécsre vagy a komlói bányába jártak dolgozni, de mostanában egyre több munkahely szûnik meg. A szociális konyhákon 150 fôre fôznek.

A lakosság többsége a mezôgazdaságban dolgozik. Jellemzô a kacsa-, libatenyésztés és a szôlôtermesztés.

Nálunk is vannak gondok, de azért az itteni helyzethez képest elenyészôek. Minden téren szeretnénk segíteni az ittenieknek. Úgy gondoltuk, hogy be lehetne indítani az idegenforgalmat, jó volna, ha a Vigyázón lenne egy komoly sípálya. Három vadásztársaságunk is van, bizonyára szívesen eljönnének egy kis vadászatra...

Az út szélén a kézimunkát árusító embereket látva arra is gondoltunk, ha nem is Sásdon, de Pécsett, ahol sok a külföldi, egy állandó üzletet létesíthetnénk, ahol a körösfôi kézimunkákat árulnák.

Legvégül minden körösfôinek üzenem: mindenkit, akárcsak a testvéreinket, szeretettel várunk.

Péntek Attila

Juraj Schenk szlovák külügyminiszter szerdán este a szlovák állami televízió Presclub címû mûsorában mondott véleményt a budapesti "magyar-magyar csúcstalálkozóról" és a fórum záródokumentumaként megfogalmazott közös nyilatkozatról, valamint a Szlovákiában erôs tiltakozási hullámot kiváltó magyar autonómia-elképzelésrôl.

A szlovák diplomácia vezetôje jelezte: tekintettel a probléma komolyságára, Szlovákia nem akar elhamarkodottan cselekedni, ezért a kormány igen alaposan tanulmányozza a magyarok közös nyilatkozatát. Ennek megfelelôen a szokásos diplomáciai úton fog eljárni "úgy, hogy szavatolja Szlovákia nemzeti-állami érdekeit, területi egységét, alkotmányos rendjét, s teszi ezt annak megfelelôen, hogy az államiság nevezett értékeit se sérelem, se fenyegetettség ne érje". Az elsô lépés a pozsonyi magyar nagykövet szerdai bekéretésével már meg is történt — hangsúlyozta Schenk.

Úgy vélekedett, hogy a magyarok közös nyilatkozata végsô soron egy szélsôségesebb és az enyhébb álláspontok kompromisszumaként született, de súlyossá az teszi igazán, hogy a nyilatkozathoz a magyar miniszterelnök és az ország további politikai vezetôi is a kézjegyüket adták, s ezzel legitimmé tették a dokumentumot.

Juraj Schenk megítélése szerint a magyar-magyar közös nyilatkozattal összefüggô kérdések sem a kétoldalú kormányfôi, sem az államfôi találkozó idôszerûségét nem indokolják, szükséges viszont egy szakértôi szintû találkozó, amely a kérdést tisztázó szándékkal konkrét eredményeket is fel tud mutatni.

— További lépéseinket aszerint választjuk meg, hogy milyen lesz a magyar fél reagálása. A lépéseink azonban az elôállt helyzet békés, de határozott megoldását célozzák majd — mondta a szlovák diplomácia vezetôje. Hozzátette: Szlovákia sem a belsô, sem a szomszédviszonyban jelentkezô feszültséget nem kívánja, de "elemi érdekeinket védelmezni fogjuk".

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]