Frunda György szenátor, az RMDSZ saját elnökjelöltje lehetségesnek tartja, hogy Magyarországon egy kisebbségi román pályázzon az államelnökségre, amennyiben van aki javasolja. A politikus ezt egy újságíró kérdésére válaszolva ama interjúban jelentette ki, melyet a kormány nézeteit népszerûsítõ bukaresti Vocea României címû napilap hétfõi számának adott.
Az interjúban, mely fõként azt firtatja, milyen elképzelések vezették Frundát az elnökjelöltség elvállalására, a marosvásárhelyi szenátor abban reménykedik, hogy döntésével sikerül kimozdítani az RMDSZ-t ama politikai elszigeteltségébõl, melyben most található.
Frunda György visszautasítja a riporter ama feltételezését, hogy jelölésével a romániai magyarság mérsékelt szárnya diadalmaskodott volna, és kijelentette: "sem mérsékelt, sem radikális nem vagyok. Normális, reálpolitika híve vagyok, mely elérhetõ célokat tételez". Cáfolta azokat a vádakat is, amelyek szerint Budapest pénzelné jelöltségi kampányát. "Igaz, nehéz pénzügyi helyzetben vagyunk, és szponzorok után nézünk, de semmiképp nem hágjuk át a törvényt" - mondotta Frunda. Egyszerûen lehetségesnek tartja, hogy egy magyarországi román is magyar elnökké lehessen, ha javasolja valaki, és megválasztják. Szerinte sem a magyar, sem a román alkotmány nem szab gátat ilyen lehetõségnek.
A külföldön szerzett oklevelek honosítása és a honosított oklevelekkel való elhelyezkedés terén a joggyakorlat továbbra is balkáni - tájékoztatta a Szövetségi Elnöki Hivatalt Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ ügyvezetõ elnökség oktatási fõosztályának elõadója. A nagykõrösi Károli Gáspár fõiskola végzettjei, a késõi idõpontra kitûzött különbözeti vizsgák miatt, csak az eredményüket igazoló lappal jelentkezhettek a tanítói állások betöltésére meghirdetett versenyvizsgára. A Maros megyei Tanfelügyelõség honosított oklevelek hiányára hivatkozva 27 személy jelentkezését utasította el, annak ellenére, hogy a Tanügyminisztérium illetékesei arról biztosították a pályázókat, hogy a helyzetre való tekintettel az új okmány hiányában is versenyvizsgázhatnak.
A végleges katedra elfoglalásától megfosztott tanítók a tanfelügyelõségnél és a minisztériumnál fellebbeztek. Az ügyben Borbély László és Kerekes Károly július 22-én írásban kérték Emil Pop urat, a közoktatási igazgatóság vezetõjét és Ecaterina Andronache oktatási államtitkárasszonyt, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet és orvosolják a jogsérel-met, választ azonban nem kaptak még.
Egyeseknek furcsa lehet az a merészség amellyel mi románok védjük érdekeinket, de egyszer le kell vetkõznünk komplexusainkat - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter az Adevãrul címû nagy példányszámú napilapnak adott nyilatkozatában. A lap szerint a miniszter volt az elsõ, aki felhívta a külföld figyelmét annak veszélyére, hogy Románia esetleg kimarad a NATO-ból. Tinca azért húzta meg a "vészharangot", mert attól tartott, hogy a választási kampány hevében mind a román politikusok, mind a sajtó kevesebb figyelmet szentelnek annak, hogy Romániában megértek a belépés feltételei.
A visegrádi országoknak az elsõ körben való bekerülésérõl szóló mendemondák mind gyakoribbak, de Romániának nem szabad kész tényként elfogadni ezeket - mondta Tinca, azzal érvelve, hogy törvényes jog védelmérõl van szó. Arra a kérdésre, melyek jelenleg Románia számára a legnagyobb bizonytalansági tényezõk, a keleti helyzet alakulása után mindjárt a románellenességet és a magyar irredentizmust nevezte meg. Szerinte e két "rossz" - bár nem tartozik szorosan Budapest állampolitikájához - létezõ, és erõteljes lobby nyilvánul meg körülöttük, állandó veszélyt jelentve Romániára. Ráadásul - így a miniszter - a romániai magyarság legfõbb politikai szervezete is vonakodik beilleszkedni a belsõ politikai valóságba, s a délszláv térség etnikai feszültségei még bonyolultabbá teszik a kérdést.
A bizonytalansági tényezõk között Tinca még felsorolta a szélsõségességet, a nacionalizmust, a szervezett bûnözést, a kábítószer-kereskedelmet és a terrorizmust, illetve a közép-keleti feszültségeket, mint amelyek behatárolhatják Románia védelmi rendszerét. Tinca kijelentette: minden ellenkezõ híresztelés ellenére, ha Románia mégsem kerülne be az elsõ körben a NATO-ba - ami szerinte nehezen elképzelhetõ -, továbbra is a Nyugat marad a román érdekeltség tárgya.
*
Balkáni körútjának elsõ állomására Bukarestbe érkezett hétfõn Michael Portillo brit védelmi miniszter. Találkozott Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel, akivel a két ország közötti hadiipari együttmûködésrõl írt alá egyezményt.
A megbeszélésen szóba került a békepartnerség és a NATO-csatlakozás kérdése is. Tinca szerint a NATO bõvítésének a biztonság kiterjesztésével kell együtt járnia. "Még évekig eltarthat, hogy az egykori szocialista országok a NATO tagjai legyenek" - szögezte le viszont Portillo.
A brit miniszter kiemelte: a lassú tempó lehetõvé teszi, hogy Oroszország is hozzászokjon a bõvítés gondolatához. Moszkva ugyanis attól tart, hogy a NATO kiterjesztésével elszigetelõdik.
Portillo szerint "a felvétel elsõ szakasza nem zárja ki annak lehetõségét, hogy késõbb más országok is csatlakozhassanak a szervezethez".
Az AP amerikai hírügynökség emlékeztetett arra: Románia attól tart, hogy kimarad a belépõk elsõ körébõl, míg Magyarország benne lesz.
Alexandru Athanasiu, a Polgári Szövetség Pártjának alelnöke erélyesen elutasította Adrian Nãstasenak, a fõ kormánypárt ügyvezetõ elnökének együttmûködési javaslatát a Nemzeti Liberális Szövetséggel. Athanasiu véleménye szerint az ajánlat csak az RTDP kétségbeesését kifejezõ diverzió. Az ajánlatot egyébként Dinu Patriciu, a Liberális Párt '93 elnöke is elutasította.
Ilie VerdeT,, a Szocialista Munkapárt elnöke kijelentette, pártja nyitott a fõ kormánypárttal való együttmûködésre, de ugyanakkor hajlandó együttmûködésrõl tárgyalni bármely bal- vagy jobbközép párttal a választások utáni kormányzási koalíciót illetõen. A szocialista vezér nyilatkozata azután hangzott el, hogy az RTDP ügyvezetõ elnöke, Adrian Nãstase az országos konferencián bejelentette pártjának hajlandóságát, hogy a Demokratikus Konvencióval, a Szociáldemokrata Unióval és a Nemzeti Liberális Szövetséggel lépjen szövetségre, ha pártja megnyeri a választásokat, a jövõben nem támaszkodhat többé volt partnereire. VerdeT, azonban úgy véli, az RTDP konferenciája arra utal, hogy a fõ kormánypártban semmi sem változott, a korrupcióellenes határozat, amely az RTDP-tagok elleni kivizsgálásra vonatkozott, csupán propagandafogás, amellyel tisztára mossák azokat a közvélemény elõtt.
A Demokratikus Konvencióban részt vevõ Nemzeti Liberális Párt szombati tanácskozásán szavazattöbbséggel döntötte el, hogy a konvencióban marad, bár sokan közülük inkább a Nemzeti Liberális Szövetséghez kívántak volna inkább csatlakozni. A NLP-DK továbbá szeretne fuzionálni a Nemzeti Liberális Párttal a liberális mozgalom egyesítése érdekében.
Szombaton, a román humanista Párt kongresszusán jelentette ki a Romániai Demokrata Agrár-, a Román Ökologista és a Román Humanista Párt vezetõsége, hogy kedden hivatalosan beiktatják a három párt szövetségét, a Nemzeti Centrum Szövetséget. Dan Voiculescu, az RHP elnöke szerint pártja a szavazatok 20 százalékára számít az õszi általános választásokon, mert nagy meglepetést okoznak majd eredeti, társadalomvédelmi elképzelései.
A Kolozsvári Lap- és Könyvterjesztõk Alapítványa folytatja harcát a városháza elnyomó intézkedései ellen. Tegnapi tanácskozásukon megerõsítették szándékukat, hogy ismét kollektíven szabotálják a polgármesteri hivatal által mára meghirdetett helyárverezési kísérletet. A huszonkilenc céget tömörítõ érdekvédelmi szervezet mindaddig folytatja harcát, amíg el nem éri követeléseit, amelyek biztosítják további mûködésüket a város terjesztési szempontból megfelelõ pontjain.
Az elkövetkezõ hónapok román diplomáciájának az euroatlanti integráció sikerére kell irányulnia — ebben foglalható össze Teodor Meles,canu külügyminiszter szerint a román diplomáciai testület hétfõn kezdõdött, kétnapos bukaresti elemzõ értekezletének a tanulsága.
A bukaresti közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Meles,canu elmondotta: a külügyi apparátust a közeljövõben fel kívánják frissíteni, ugyanakkor tudatosítják minden misszióval, hogy az euroatlanti csatlakozás nemcsak az illetõ intézmények szintjén, hanem minden egyes országgal kiépített kapcsolatokban valósulhat meg.
A keddi bukaresti lapokat élénken foglalkoztatta Teodor Meles,canu hétfõi bejelentése, hogy az államelnök kampányfõnökének kérték fel. Az ellenzéki România liberã értesülései szerint a hivatalából leköszönõ Meles,canu külügyminisztert minden valószínûség szerint a sikeres és ambíciózus, 38 éves washingtoni nagykövet, Mircea Geoanã váltaná fel, a tényleges váltás bekövetkeztéig pedig Marcel Dinu államtitkár vinné az ügyeket.
A nagy példányszámú Adevãrul címû bukaresti lap keddi kommentárja szerint a brit védelmi miniszter nem volt nagyon meggyõzõ, amikor Románia NATO-belépési esélyei kerültek szóba: "gyakorlatilag magyarázgatta a helyzetet, és nem kecsegtetett reményekkel".
Az Adevãrul szerint Portillo a többszakaszos NATO-bõvítés híve, "ezért nem nyújtott olyan biztosítékokat, mint amikkel a román külügyminiszter nemrég az Egyesült Államokból hazaérkezett". A brit miniszter arról biztosította vendéglátóit, hogy bármelyik államot is veszik fel az elsõ körben, egyetlen ország se kell hogy kirekesztve érezze magát a NATO-ból: az intézmény mindent megtesz azért, hogy a biztonságot a be nem kerültekre is kiterjessze.
Románia Hivatalos Közlönyének 1996. június 11-i 120-as számában olvasható, hogy a katonakötelesek milyen esetekben mentesülnek a szolgálat alól, illetve milyen körülmények közepette kaphatnak halasztást a kötelezõ katonai szolgálat teljesítése alól:
- azok a katonakötelesek, akik a nemzetvédelmi minisztérium által jóváhagyott normákban foglalt valamelyik betegségben szenvednek a bevonulás idõpontjában;
- azok, akik líceumi, vagy esti líceumi tanulmányaikat végzik, illetve azok, akik líceum utáni oktatásra járnak, az iskola elvégzéséig. Nem mentesülnek a bevonulás kötelezettsége alól azok, akiket saját hibájukból több mint egy évre kizártak a tanintézetbõl, illetve azok, akiket egy évnél hosszabb idõre eltiltottak az iskolától, vagy ha többszöri ismétlõk;
- azok, akiknek súlyos a családi helyzete, az alábbiak szerint: szüleik többgyermekesek, s ezek közül legalább kettõ kiskorú, s a gyermekek között már van katonai szolgálatát töltõ. Mentesülnek azok, akiknek a szülei már meghaladták a törvényben megszabott korhatárt, I-II. fokú rokkantak, továbbá van a családban két kiskorú gyermek. Mentesülnek azok, akiket szülõk híján nagyszülei neveltek, s a nagyszülõk I-II. fokú rokkantak, illetve a férfiak esetében elérték a hatvankét, nõk esetében pedig az ötvenhét éves korhatárt. Azok, akiknek két olyan gyerekük van, akik nem töltötték be a hét évet s a családtagokra számított jövedelem nem haladja meg az átlagos minimális jövedelemhatárt. Mentesülnek a szolgálatteljesítés alól azok, akiknek kiskorú testvérük van, mindaddig, amíg ezek valamelyike nem lesz nagykorú.
Ha a fent sorolt esetek bármelyike a bevonult katona szolgálati idején következik be, leszerelik. Ha az indíték esete már nem áll fenn, a katonakötelesnek teljesítenie kell a le nem töltött idõt, a következõ sorozástól kezdõdõen, ha nem töltötte be 35. életévét.
Alulírott dr. Újvári Ferenc ügyvéd (3400 Kolozsvár, Octavian Goga út 21/A, tel.: 185-141), hivatkozom a f. é. július hó 22-i sajtótájékoztatóra, ahol az elnök úr, többek között, kijelentette: "Az RMDSZ autonómiatörekvése alkotmány- és demokráciaellenes".
Én az elnök úrral nem vitatkozom, ehelyett az alkotmány 47-es szakasza alapján tisztelettel kérem figyelembe venni az alább felsorolt tételes jogi rendelkezéseket, és elhamarkodott, át nem gondolt, valóban "alkotmány- és demokráciaellenes" kijelentéseit módosítani, és a jövõben állampolitikai nyilatkozatait kérem, alapozza a hazai jogrendszer és a mai nemzetközi jogi rendelkezések tételeire!
1. A román alkotmány 119. szakasza elrendeli:
"A területi közigazgatási egységek közigazgatása a helyi autonómia elvén és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik."
2. Szó szerint így fogalmaz az 1991/69. helyi közigazgatási törvény 1. szakasza is. (...)
3. Hasonlóan kiemeli ezt az alapvetõ jogi elvet a Helyi Önkormányzat Európai Chártája, amelyet Meles,canu külügyminiszter úr 1994-ben írt alá:
"Figyelembe véve, hogy a helyi hatóságok demokratikus kormányzása egyik alapintézményét képezik; Figyelembe véve, hogy az állampolgárok közügyekbe való részvételi joga egyik az Európai Tanács minden tagállama által elfogadott demokratikus elvének; Meggyõzõdve arról, hogy e jog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható; Tudatában annak, hogy a helyi önkormányzat hozzájárul a demokratizmus és a hatalom decentralizálása elvein alapuló Európa kialakításához - megállapodtunk a következõkben:
A helyi önkormányzat elvét a belsõ jogalkotásban és az alkotmányban is el kell ismerni."
Ha alkotmányunk is így szabályozza ezt, akkor, elnök úr, mi értelme van alkotmány- és demokráciaellenes minõsítésének? (...)
Az RMDSZ - a fenti alapvetõ jogelvek szellemében - nemcsak a Székelyföldnek akar autonómiát-önkormányzatot, hanem Turnu Mãgurelenak, Dorohoinak, Krajovának, Caracalnak, Botos,ani-nak, Suceavának, Piatra NeamT,i-nak is. - Az RMDSZ a maga kidolgozott autonómiarendszer programját-statútumát modellként kínálja fel az említett városoknak, községeknek.
4. Az elmondottakat megtetézi az ET 1201. ajánlata 11. szakasza is:
"Azokban a tartományokban, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többségben vannak, joguk van a megfelelõ helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkezõ közigazgatáshoz, amely megfelel a történelmi és területi sajátosságoknak és összhangban van az állam törvényeivel."
Az RMDSZ autonómiatörekvése ezekkel igazán összhangban van, mert a román alkotmány 20. szakasza félreérthetetlenül kijelenti:
"Amennyiben eltérések állnak fenn az alapvetõ emberi jogokra vonatkozó olyan paktumok és szerzõdések, amelyeknek Románia részese és külföldi törvények között, a nemzetközi szabályoknak van elsõbbségük."
Hazánkban ez az "eltérés" fel sem merülhet, mert az autonómia kiépítésére vonatkozókat az alkotmányba is belefoglalták.
Az RMDSZ csak azt az autonómiát akarja, amelyet 1918-ban Gyulafehérvárott nekünk megígértek, s amelyet Wilson a Párizs környéki béketárgyalásokon nekünk kilátásba helyezett. Mindkét kötelezettségvállalás ma is érvényben van. Senki vissza nem vonta nemzetközi fórumok elõtt. Ha a fentieket nem gondolták komolyan, akkor a román kormány közölje a trianoni döntésnél munkálkodó szervek jogutódaival, azokkal, akiknek jogelõdei figyelembe vették a gyulafehérvári ígéreteket: a III. pontban megfogalmaztakat visszavonják, semmisnek és meg nem történtnek nyilvánítják. Ugyanígy járjon el az Egyesült Államok is, hozza mindenki tudomására: Wilson ígérete a kárpát-medencei népeknek érvénytelen, semmis, és meg nem történtnek nyilvánítják, mert azokat csak félrevezetésnek, becsapásnak szánták!
A román kormányok már statuáltak ilyen joggyakorlatot, amikor az 1945/654. sz. törvénnyel Észak-Erdély területén létrejött magyar-román jogügyleteket semmisnek és meg nem történtnek deklaráltak.
De amíg a gyulafehérvári és wilsoni elveket hatályon kívül nem helyezik, addig ragaszkodunk ezek mûködtetéséhez!
A múltban két alternatíva feszülhetett egymásnak:
Egyik: decentralizálást, autonómiát akarunk, mert gondolkodó, érett, jogképes állampolgárok vagyunk és nem alattvalók. Saját sorsunkat mi akarjuk irányítani. Gazdasági-kulturális-politikai kérdésekrõl véleményünk van. Terveinket, programjainkat meg akarjuk valósítani a szabadság, egyenlõség és testvériség szellemében a kárpát-medencei népek boldogulására.
A másik: Maradjon meg a centralizmus. Ne legyen véleményed, gondolatod. Ne akard saját sorsodat irányítani. Bízd reám magad. Gondolkodom helyetted, és irányítom a sorsodat.
Elnök úr, miniszter urak, szenátor urak, képviselõ urak, döntsék el, melyik alternatíva illeszkedik bele az európai normákba?!?
Kolozsvár, 1996. július 24.
A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet 1996. július 27-én tartott küldöttgyûlése a következõket határozta:
1. Felkéri a körzeti, kerületi RMDSZ-szervezeteket, a megyénkben mûködõ és az RMDSZ-szel társult ifjúsági, szakmai és rétegszervezeteket, hogy a novemberi parlamenti választásokra képviselõ-, illetve szenátor-jelölteket javasoljanak. A javaslattevõk írásos beleegyezést kérjenek a jelöltjüktõl. Javaslataikat 1996. augusztus 15-ig szükséges benyújtaniok (melléklettel együtt) az RMDSZ megyei vezetõségéhez.
Egyéni jelentkezés is lehetséges: a jelentkezõknek a képviselõi helyre 150, a szenátori helyre 300 ajánló aláírást kell összegyûjteniök. A pályázat benyújtási határideje 1996. aug. 20. Kötelezõ kritérium: RMDSZ-tagság és állandó Kolozs megyei lakhely.
A jelöltek névsorát a megyei vezetõség közzéteszi a sajtóban, majd a jelentkezõk szeptember elején fórum elõtt mutatkoznak be a tagságnak.
2. A küldöttek gyûlése felhatalmazta a Megyei Képviselõk, valamint a Megyei Ügyvezetõk Tanácsát, hogy a fórum után, 1996. szeptember 15-ig együttes ülésen, titkos szavazással határozza meg a parlamenti képviselõ- és szenátor-jelöltek névsorának sorrendjét.
3. A választási kampány irányítására elnökség alakul, amelynek tagja a kampányigazgató is, aki területi felelõsökbõl alakítja ki ügyvezetõ csapatát.
4. Tekintettel az RMDSZ-tevékenység sokrétûségére, a megyei elnökség tagjainak számát az eddigi 5 helyett tizenháromra növeli.
5. A megyei tisztújító küldöttgyûlést a parlamenti választásokat követõ negyvenöt nap alatt szükséges megtartani. Ugyanezen a gyûlésen szavazandó meg az új megyei alapszabályzat is.
Kolozsvár, 1996. VII. 27.
Szombat óta 50 százalékos teljesítménnyel üzemel a cernavodai atomerõmû 1-es számú reaktora — közli a Nukleáris Tevékenységet Ellenõrzõ Országos Bizottság. Miután ellenõrizték a nukleáris biztonságot, valamint több más teljesítmény-mutatót, engedélyt adtak arra, hogy a reaktort fél kapacitással üzemeltessék. Így a nukleáris erõmû jelenleg több mint 300 MW-ot termel az országos energetikai hálózatnak. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a szakbizottság munkatársai tovább folytatják a teszteket, majd fokozatosan növelik az 1-es számú reaktor teljesítményét, amíg az eléri a maximális 660 MW-os termelést.
Miron Cosma, a hírhedt fõvárosi bányászjárások "hõse", a Zsil-völgye koronázatlan kiskirálya, miután különféle korrupciós botrányokkal kapcsolatosan, a legmagasabb állami méltóságokkal együtt emlegették a nevét, legutóbb duhaj kocsmai jelenetekkel hívta fel magára a figyelmet. A már a hatalom számára is kényelmetlen "szívességtevõ" botrányaitól hangos a fõvárosi sajtó, mellette azonban egyre kevesebben állnak ki egykori cimborái és politikai brancsbelijei közül. Legutóbb Iosif Bocan, a Zsil-völgyi Bányakitermelési Kombinát vezérigazgatója kijelentette, hogy "elérkezett Miron Cosma lemondásának ideje". A vezérigazgató szerint a Bányászszakszervezetek Ligájának vezetését mások is elláthatnák, olyanok, akik inkább törõdnének a szénvidék problémáinak megoldásával.
A washingtoni külügyminisztérium szóvivõje - a magyar-magyar csúccsal kapcsolatos szlovák és román tiltakozást ismételten felemlegetõ kérdésre válaszolva — hétfõi sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a budapesti kormány világossá tette: a találkozón született nyilatkozat nem jelez elmozdulást a magyar politikában, és Magyarország a jövõben sem fog területi változást sürgetni a határain túl élõ magyar kisebbségek érdekében.
Nicholas Burns leszögezte azt is, hogy az amerikai kormányzat támogatja a közép-európai kisebbségek törekvését kulturális örökségük megõrzésére, ugyanakkor továbbra sem fogadja el az etnikai alapú területi jogok elvét.
Szavai szerint Washington reméli, hogy a közép-európai kormányok - beleértve a magyar kormányt is - olyan lépéseket tesznek, amelyek biztosítják a béke és nyugalom légkörét országaikban, és elõmozdítják a többségi és kisebbségi csoportok közötti jó kapcsolatokat.
Természetesen az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a közép-európai etnikai kisebbségek erõfeszítéseit kulturális örökségük megõrzésére, illetve arra, hogy szabadon és méltányos módon részt vehessenek annak az országnak a politikai folyamataiban, amelynek állampolgárai - hangoztatta.
Hozzáfûzte azonban, hogy a területi autonómiával kapcsolatos amerikai álláspont változatlan: Washington nem ismeri el jogként sem a nemzetiségi alapú területi autonómiát, sem egy bizonyos államtól etnikai keretekben való elkülönülést. - Ez egy nagyon fontos elv a hidegháborút követõen Közép-Európában és a volt Szovjetunióban kialakult légkör szempontjából - mondta.
A Soros-alapítványnak a kezdeményezésére a Városi és Regionális Szociológiai Központ közvélemény-kutatásából kiderül, hogy Romániában a lakosságnak csupán 20 százaléka hisz a kormány gazdaságpolitikájának jövõ évi pozitív eredményességében. 37%-uk nem hisz benne és 43%-uk nem képes felbecsülni a helyzetet. Tavaly ilyenkor ezeket a következõ adatokban lehetett felmérni: 22, 46 és 32 százalék.
A tömegprivatizáció kérdésében két sarkalatos vélemény között van a vita: a folyamat gyorsan menjen-e végbe, miközben az állam szerepe a gazdaságban ugyanolyan ütemben csökkenjen, avagy a változás minél lassabban valósuljon meg. Ebben a vonatkozásban a megkérdezettek fele szerint a privatizálást minél hamarabb meg kell valósítani, a lassú változat mellett foglal állást 34%-uk, és a lakosság 16 százalékának nincs véleménye.
A felmérés a lakosságnak szegezi a következõ kérdést is: "Ön szerint a kormány a privatizáció támogatója, vagy ellensége?" Erre a válaszok árnyaltabbak: 4% meggyõzõdött a kormány privatizáció-ellenes magatartásáról; 10%-nak nincs véleménye; 17% úgy gondolja, hogy a kormány teljes mértékben támogatja a folyamatot; 25% hajlik arra, hogy a kormány inkább ellenzi a privatizálást és 44%-ban gondolja ennek az ellenkezõjét.
Ezek szerint a lakosság többsége szeretné minél hamarabb befejezettnek látni a tömegprivatizálást, de nincs tisztában a kormány ezirányú szándékával.
mirõl a hazai fogyasztóknak alig van tudomásuk
A Fabber Prod Kft. két éve mûködõ kolozsvári sörgyára kizárólag nem pasztörözött terméket gyárt. Káptalan Jenõ menedzsernek ezzel kapcsolatban is akad egy kis sztorija:
- A feleségem amerikai ismerõsének, ittjártakor, küldtem kostolóba néhány üveggel a sörünkbõl. Õ pedig rémülten utasította vissza, mondva, hogy nálunk minden áru vegyszerezett, õk otthon még a hírét is messze elkerülik. Alig tudtam meggyõzni, hogy a Fabber nem használ ilyesmit.
Valóban, Nyugaton jó ideje hisztérikusan húzódoznak mindentõl, ami nem natúr. Például, az almának is akkor van keletje, ha szép egészséges kukacok bizonyítják: nem kezelték vegyszerrel.
- A Fabber-sörök a városban a legolcsóbbak. Vajon éppen ezért?
- Igen. A pasztörözött sörhöz drága vegyszer kell. Ráadásul, amikor hozzáadagolják, a terméket fel kell melegíteni, nõ a nyomás, egyre-másra robbanak az üvegek. Sok vele a veszteség. A nem pasztörözött sör szavatossági ideje nyáron csak 8-10 nap, de biztos, hogy nem tartalmaz tartósító szert, és így a táperejébõl sem veszít.
- A vegyi anyagoktól még az íze is megváltozik — mondja Prózsa István , a kis gyár termelési fönöke.
- Mit tehet ez ellen a fogyasztó?
- Inkább vásároljon gyakrabban, de frisset. Nálunk a fogyasztóknak még nincs ilyen irányú kultúrájuk, igényük. Pedig tudni kell, hogy minél hosszabb a szavatossági idõ, annál több a termékben a tartósító szer.
A Fabber sörgyár különben harminc munkást foglalkoztat. Tavalyi termelése megközelítette a kilencezer hektolitert, de ennél többre is képes. Ha nem lenne baj az értékesítéssel: az árusítás kiszámíthatatlanul alakul. Eredetileg közeli forgalmazókra, környékbeli falvak vásárlóerejére számítottak, de aztán távolabbiakra is kényszerültek. És gyakran hitelre, mert a kliensek nem mindig képesek fizetni. A keresletre károsan hatott a hosszú tél, mostanában pedig az általános drágulás. Még mindig értetlenül magas a beruházási bankkamat: elérte a 68%-ot! És ebben az országban, nem lévén rá törvény, nincs mód behajtani az adósságokat.
- Ez tisztára hitelesített lopás! - panaszolja a cég menedzsere. - A bukaresti Genex egy éve nyolcmillióval tartozik nekünk, a dési Romber kilencmillióval. Hogy az 1-2 milliós tételekkel lemaradók népes táboráról nem is beszéljünk. De ezekre a pénzekre az állam nem felejti el tõlünk legombolni a TVA-t, meg egyéb illetményeit!
- Ilyen mostoha körülmények közepette hogyan maradhat talpon egy Fabber-méretû vállalkozás?
- A kisebbek közül tényleg sokan mennek csõdbe. Mi próbálkoztunk mellékjövedelemhez jutni: farmot vásároltunk, volt százötven disznónk, de áprilisban el kellett adnunk az egészet. Mert nagyon ráfizetéses lett: 1 kg disznóhús, élõben, 3500 lej, és a megtermeléséhez, a munkabért leszámítva, kell 4,4 kg takarmány, meg egyebek. A takarmány kilója pedig 600 lej. Kiderült, hogy egyetlen felnevelt disznónál a veszteség tízezer lej, plusz a munkabér! És ez érvényes az egész mai hazai mezõgazdaságra! Szóval, felhagytunk a farmereskedéssel, és most vettünk egy gépet hûsítõk, szódavíz gyártásához. Ebben a témában már nem állunk olyan óriás árnyékában, mint az Ursus. És megfigyelhetõ, hogy, talán éppen a natúr áruk térhódítása miatt, csökkenõben a Cola-fogyasztás.
- Visszatérve a sörhöz, milyen tervei lehetnek az államnak ezzel az iparággal?
- Nem tudjuk, nem értjük! Csak azt, hogy Nyugaton a sör és a tömény italok árainak aránya nagyjából 1 az 5-höz, nálunk pedig szinte 1 a 2-höz. Így az állam azt éri el, hogy a pálinkafélék felé irányítja a fogyasztást. Nyugaton viszont a sör annyira olcsó, hogy már nem is számít szeszesitalnak.
- Mit lehet elmondani a sör hazai forgalmazóiról?
- Azt, hogy érezhetõ egy felfogásbeli lemaradás az igazi piacgazdasághoz viszonyítva. Mi, például, most 826 lejért adjuk üvegét, de a kliens, bár adhatná tízszázalékos haszonnal tovább, akár 900-ért, õ inkább 1100 lejért árusítja... Inkább kevesebbet, de drágábban. Mert azt hiszi, neki így, a kevesebb munkával a "jobb". Közben nem törõdik azzal, hogy mennyire fékezi, fékezik a pénz körforgását. Ha távlatokban gondolkodnának, a kisebb haszonkulcsú, de több áru nagyobb termelésre késztetne, a fogyasztóközönség pedig olcsóbban és többet vásárolna.
Mindent összevetve, a Fabber Prod Kft. "lebegõ pozícióban" igyekszik átvészelni ezt a kritikus idõszakot, miközben abban is reménykedik, hogy a hazai fogyasztó ráébred a natúr termékek nyújtotta elõnyökre.
Ördög I. Béla