1996. március 8.
(VIII. évfolyam, 57. szám)

Az RMDSZ Fürdô utcai székházában kedden délután ülésezett a Megyei Ügyvezetô Tanács (MÜT). Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy a tanácskozáson szó volt a március 15-i ünnepségek megszervezésérôl, amelyet a lehetôségekhez mérten vidéken is megrendeznek. A tervek szerint városunkban megkoszorúzzák a Petôfi Sándor- és Nicolae Bãlcescu-emléktáblákat, a színházban délután fél négykor színvonalas elôadást tekinthetnek meg az érdeklôdôk, majd 18 órától a Farkas utcai templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. A tizenegy facsemete elültetésével kapcsolatosan megtudtuk, hogy az idôjárási viszonyok miatt az akciót késôbbre halasztják.

A helyhatósági választásokkal kapcsolatosan értesültünk, hogy Tordán, Aranyosgyéresen, Szamosújváron, Désen, Bánffyhunyadon, valamint az említett helységek vonzáskörzetében is sikerült összeállítani a jelölôlistákat. Fôleg azok a falvak, amelyek semmilyen központhoz nem tartoznak, valamint Egeres és környéke okoznak gondot. A MÜT tárgyalt a városi tanácsosjelölô lista összeállításáról, amelynek kapcsán az elnök kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy a múltkori MÜT- és MKT-ülésen a szavazók a minimális kritériumrendszert sem vették figyelembe. Továbbá megválasztották a végleges listát összeállító bizottság tagjait: a négy parlamenti képviselô, Gyémánt Mihály, az MKT elnöke, Bitay Csaba, Donogán Péter, Sóos Sándor és Vásárhelyi Ferenc kerületi RMDSZ-elnökök. A kampánystáb az elkövetkezendôkben kidolgozza azt a kritériumrendszert, amelyet a végleges lista összeállításakor figyelembe vesznek. Molnos Lajos javasolja, hogy a kilenctagú testület, és a megyei elnökség fôleg a szakmai szempontokat tartsa szem elôtt. Úgy döntöttek, hogy ezt megelôzôen a fentebb említett bizottság feladata lesz a listára felkerült jelölteket külön-külön meghallgatni.

P. A. M.

A Nemzeti Bank Vezetô Tanácsa új rendeletet bocsátott ki az idén, azoknak a súlyos visszaéléseknek a nyomán, amelyek a Dacia Felix és a Credit Banknál történtek. Az 1996. 01. 24/2-es rendelet elôírja, hogy a súlyos vétségeket elkövetô bankigazgatók, alapítótagok, adminisztrátorok és felügyelôk az elkövetkezô öt évben semmilyen, a felsorolt tisztségeknek megfelelô funkciót nem tölthetnek be. Ha a Nemzeti Bank különleges felügyelôbizottságai rendkívül súlyos vétséget állapítanak meg valamely banknál, és nincs kilátás annak anyagi helyrebillenésére, vagy pedig a pénzügyi hivatalosságok fedezet nélküli bankjegykibocsátásra kényszerülnek, felfüggeszthetik az illetô bank mûködési engedélyét, amelyet a felszámolási eljárás követ.

(Hírügynökségi jelentésekbôl)

Az RMDSZ szenátusi és képviselôházi csoportja nagy többséggel támogatásáról biztosította azt a levelet, amelyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke intézett Gál Zoltánhoz, a magyar Országgyûlés elnökéhez, kifejtve: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a magyar ellenzéki pártok a FIDESZ kezdeményezésére Szôcs Géza kolozsvári író-politikust jelölték a Hungária Televízió Közalapítvány (a Duna Televízió) kuratóriumának ellenôrzô testületébe.

A képviselôk és szenátorok együttes ülésükön hosszú vita nyomán alakították ki ezt az álláspontot, amelyet 24 jelenlévô támogatott, 4 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett.

Eredetileg András Imre képviselô azt javasolta: üdvözöljék a FIDESZ kezdeményezését, hogy az erdélyi magyarság egyik személyiségét jelölte a posztra. Miután ez ellentmondott Markó Béla levelének, a javaslat megvitatására közös frakcióülést hívtak össze, ahol az RMDSZ elnöke is kifejtette álláspontját. A vita nyomán a nagy többség Markó Béla levelével értett egyet, amely szóvá tette azt, hogy az RMDSZ-szel nem konzultáltak a jelölésrôl, és fenntartásokat hangoztatott a jelölt személyével kapcsolatban is.

A román sajtóba is begyûrûzött a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos, Magyarországon és a romániai magyarság körében kibontakozott vita. A bukaresti Adevãrul csütörtökön elsôoldalas cikkben számol be "a magyarság vezetôi közötti pénzügyi botrányról", és címben emeli ki: az RMDSZ volt fôtitkárát, Szôcs Gézát azzal vádolják, hogy 13 770 000 forintot törvényellenesen használt fel magyarországi villák építésére, illetve romániai magyar nyelvû lapok — Erdélyi Napló, Családi Tükör, Orient Expressz — létesítésére és fenntartására. Több más román lap is közli Ábrahám Dezsônek, az NTA volt fôtitkárának nyilatkozatát, amely szerint Szôcs Géza, az RMDSZ egykori fôtitkára évek óta nem számolt el a neki átadott összegekkel.

A Ziua budapesti tudósításban ismertette Szôcs Gézának a Magyar Hírlap számára adott interjúját, amely szerint Markó Béla és Takács Csaba politikai ellenfelei közé tartoznak, az ellene Ábrahám Dezsô által felhozott vád hazugság.

Az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülésén lezajlott vitáról BUCHWALD PÉTER véleményét kérdeztük.

— A szokásos kéthetenkénti közös frakciógyûlésen a képviselôháziak javaslatára napirendre került András Imre indítványa, hogy üdvözöljük a FIDESZ-nek azt a kezdeményezését, hogy Trianon óta elsô ízben magyarországi politikai intézménybe erdélyi magyar személyiséget juttatott be. A parlamenti tagok nagyobb része elismerte, hogy a FIDESZ a pártok közti leosztás elve alapján a maga helyére azt javasol, akit akar, de akkor az illetô a FIDESZ-t fogja képviselni. Az eljárás viszont vitatható, mert ha az alapszerzôdés, a megbékélés, a szubszidiaritás tekintetében egyetértünk a konzultálás szükségességében, miért nem kérték ki ebben a kérdésben is az RMDSZ véleményét? A probléma kényesebbik része az, hogy Szôcs Gézának még tisztázatlan anyagi ügyei vannak, vitatható a helye egy ellenôrzô bizottságban. Tehát maga a kezdeményezés jó, de a jelölés vitatható.

— Van-e valami kapcsolat Szôcs Géza ellenôrzô bizottságba való bejutása és aközött, hogy adóssághalmazával hirtelen megtelt a hazai magyar és román sajtó?

— Nem valószínû, hogy semmi kapcsolat sem létezne a kettô között. Csak annyit tudok biztosan állítani, amit Markó Béla mondott a közös frakcióülésen: meglehet, az ô hibája, hogy az eltelt három esztendô alatt nem hozta nyilvánosságra az anyagi kérdést, mert óvni akarta az RMDSZ presztizsét, Szôcs Gézának, a szövetség egykori fôtitkárának, szenátorának a tekintélyét. A felszólalók közül többen ezt hibának vélték. Én is úgy érzem. Hogy most miért került a nyilvánosság elé? Feltehetôen azért, mert ellenôrzô bizottságba olyan embert jelölni, akinek függôben lévô anyagi ügyei vannak, súlyos hiba. Persze, meglehet, hogy most összecsapnak a Szôcs Géza-pártiak és a Szôcs-ellenesek. Ez a vita elgaloppírozzhat az érzelem területére, pedig alapvetôen jogi kérdés: az ártatlanság vélelme alapján mindaddig, amíg az a bizottság, amelyet testületi döntés értelmében ki fogunk nevezni, nem mond szakavatott véleményt, addig ne bocsátkozzunk minôsítésekbe.

— Szôcs Géza ellenében felmerültek más javaslatok, például a bukaresti illetôségû Gálfalvi Zsolt neve. Ezzel kapcsolatban elhangzott-e vélemény az együttes ülésen?

— Tévedés, nem a Szôcs Géza helyébe, hanem a kuratóriumba. Ami egészen más, és amelyben több helye is van a határon túli magyaroknak. A múlt szombaton Kolozsváron a Szövetségi Egyeztetô Tanács hat nevet rögzített, ezek közül tudok Vetési Lászlóról, Benkô Samuról, Gálfalvi Györgyrôl... De most nem is ez a lényeg. Tehát ez a kuratórium és nem az ellenôrzô bizottság.

— A Szôcs Géza ellen irányuló leleplezéssel a Kolozs megyei szervezet elnökére is rávetítették a gyanú árnyékát.

— Valóban, az újságokban olvastam Borbély Ernô és Molnos Lajos nevét is... Ôszintén szólva nem tudom, mirôl van szó. 1992 szeptemberétôl vagyok szenátor, amikor Molnos felvette a pénzt, már ô volt az elnök. Nem tudom elhinni, hogy Molnos ebben sáros lenne, valami elszámolási hiba lesz.

— Vajon nincs a levegôben a lavina veszélye? Hogy más függô pénzügyek is kiderülnek?

— Adja a Jóisten, mert ha valami hibát mi elkövettünk, az az volt, hogy mellôztük a teljes nyilvánosságot. Ha valami kiderül, az is jobb, mint a sötétben való tapogatózás.

Nits Árpád
Székely Kriszta

Ion Iliescu államfô szóvivôje útján csütörtökön felhívta a metró vadsztrájkot folytató dolgozóit, hogy a lehetô leghamarabb vegyék fel a munkát, és azt hangsúlyozta, hogy a konfliktust csak az igazgatósággal és a közlekedési minisztériummal való párbeszéd révén lehet rendezni. Az elnök arra szólította fel az utóbbiakat, hogy tegyenek tanúságot a megoldásra való maximális készségrôl.

Ugyanakkor azonban Traian Chebeleu elnöki szóvivô heti sajtóértekezletén kijelentette azt is, hogy az alkalmazottak követelései ,,kihívóak" a dolgozók más kategóriáival szemben, mivel azoknál sokkal nagyobb jövedelmet élveznek a bérhez járó különbözô pótlékok révén. A szóvivô ,,cinikus és alaptalan" akciónak nevezte a sztrájkot, amely ,,óriási gazdasági károkkal jár és szenvedést okoz a fôváros lakosságának".

A metró dolgozói viszont számos nyilatkozatban tiltakoztak a magas béreiket illetô állítások ellen, bérelszámolási lapjaikat lobogtatva a televíziók kamerái elôtt. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a munkakörülmények igen nehezek, számos szakmai megbetegedést okoznak.

A metró dolgozóinak ,,spontán,, sztrájkja következtében szerdától teljesen megszûnt a forgalom a bukaresti metró járatain.

Miután a metró alkalmazottainak szabad szakszervezete szerda reggel bejelentette a sztrájk felfüggesztését március 11-ig, a metróigazgatóság által a sztrájk betiltására vonatkozó határozatot nem tárgyalta szerdán a Legfelsôbb Bíróság, viszont a metró mintegy ezer alkalmazottja egyszerûen a sínekre ülve továbbra is megakadályozta a forgalmat.

Hétfôn és kedden a metróban a törvényben szabályozott módon 4 órától 16 óráig tartott a munkabeszüntetés és 16 órakor megindult a közlekedés, viszont szerdától, miután a ,,spontán,, sztrájk folyik, teljesen megbénult a forgalom.

Az egyik fôvárosi kerületi bíróságnak csütörtök reggel kellett volna tárgyalnia az igazgatóság által tárgyalt újabb panaszt, de erre délutánig nem került sor.

A metrósztrájkra való tekintettel a bukaresti felszíni közlekedési vállalat, az RATB sûrítette járatait, de így is rendkívüli a zsúfoltság. A Rompres jelentése szerint délelôtt ismeretlen személyek ,,megtámadták,, a 226-os járat egyik autóbuszát — feltehetôleg azért, mert az RATB nem vesz részt a sztrájkban. A közlekedési vállalat nem számolt be a támadás következményeirôl.

Traian Chebeleu nagykövet, Iliescu elnök szóvivôje a Timpul címû hetilapnak adott interjúban, amelyet teljes terjedelmében közölt csütörtökön a Cronica Românã címû fôvárosi újság, élesen támadta az RMDSZ egész politikai vonalát, amely véleménye szerint az etnikai-politikai autonómia megteremtését illetôen kész tények elé akarja állítani a román államot. A szóvivô kizárta a magyarság etnikai alapú belsô választásainak megszervezését, ami egy jogállamban szerinte elképzelhetetlen, másfelôl azt állította, hogy az RMDSZ nemcsak "polgári engedetlenségre" szólított fel több ízben is az utóbbi két-három év során, de még "marosvásárhelyi típusú" események szervezésével is fenyegetett — bár erre konkrét példát nem említett. Az elnöki szóvivô elítélôen sorolja fel az RMDSZ 1992. évi kolozsvári nyilatkozatát, az RMDSZ-képviselôk által a Szent Mihály-templomban tett választóiknak tett esküt, az RMDSZ 3. kongresszusán kialakított "szeparatista jellegû" szerveket, ide sorolva a Szövetségi Képviselôk Tanácsát, a magyar nyelvnek a magyar lakosságú helységekben való helyi közigazgatási használatára irányuló törekvést, az RMDSZ által benyújtott, véleménye szerint "elkülönítô és maximalista jellegû" oktatási törvénytervezetet, az RMDSZ polgármesterei tanácsának létrehozását 1995 januárjában. Ugyancsak kifogásolta a szóvivô azt, hogy az RMDSZ tavalyi kongresszusán "autonóm nemzeti közösségként" határozta meg a romániai magyarságot, illetve bírálta az RMDSZ székelyudvarhelyi tanácskozásán támogatott személyi autonómia-elveket.

— Amennyiben az RMDSZ vezetôi érzéketlenek maradnak a józanságra szólító felhívásokra, akkor az ország elnöke, a kormány és a politikai erôk továbbra is szilárd magatartást fognak tanúsítani, amikor az ország egysége és területi integritása forog kockán.

"Az RMDSZ dokumentumaiban hirdetett etnikai-területi autonómia a romániai nyugalom és stabilitás végét jelentené" — fejtette ki a szóvivô. Chebeleu elutasította az önálló magyar egyetem gondolatát is: azt szerinte semmi sem indokolja. "Az oktatási szeparatizmus 1989 után brutálisan bevezetett gyakorlata semmi más hatással nem járt, mint hogy növelte az etnikumok közötti feszültséget — semmi szükség ennek a felsôoktatásra történô kiterjesztésére" — vélekedett az elnöki szóvivô.

Chebeleu szerint semmi sem igazolhatja az RMDSZ arra irányuló követelését sem, hogy az erdélyi magyarság legitim képviselôjeként fogadják el, márcsak azért sem, mivel egy demokratikus államban nem lehet szó etnikai alapú választások szervezésérôl.

Arról értesültünk, hogy szombaton Csíkszeredában, az SZKT-ülésen Szôcs Géza beszélni akar a plénum elôtt. Mit akar elmondani?

— Miután az elmúlt néhány nap mérhetetlen mennyiségû rágalom, hazugság öntötte el a magyar sajtót Erdélyben és Magyarországon, valamint a román sajtót is, ezt nem lehet úgy tekinteni, mint a véletlen kezdeményezések összehangolatlan egybeesését. Nyilvánvaló, hogy egy komoly lejárató, megsemmisítô szándékú szervezkedésrôl van szó, amely kézi vezérléses módszerrel veti be azokat a nagyágyúkat, az emberek fantáziáját fölajzó hazugságokat, amelyektôl remélik, hogy valaki erkölcsileg, politikailag és mindenféle szempontból meg fog semmisülni. Úgy vélem, tartozom azzal mindazoknak, akik mint politikusban bíztak és bíznak bennem, hogy tisztázzam ezeket a rágalmakat, amennyire lehetséges, és rámutassak azokra az összefüggésekre, amelyek megmagyarázzák, hogy mirôl is van szó.

Az SZKT-ra egyébként engem meghívott a helyi szervezet és az egyik platform vezetôje is. Orbán Viktor egyelôre mérlegeli, hogy ott legyen-e. Az ô meghívásának körülményei nem teljesen tisztázottak. Az SZKT elnöke, Dézsi Zoltán meghívót küldött a FIDESZ-nek. Akkor már lehetett tudni, hogy a FIDESZ-küldöttség Erdélybe látogat, de a cirkusz ezután robbant ki.

*

Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Borbély Ernô levélben gratulált Szôcs Gézának médiatestületi tagságához, a FIDESZ-nek pedig azért, hogy kezdeményezésével újabb lehetôséget teremtett a romániai magyarság érdekeinek anyaországi megjelenítéséhez.

Olvasom a helyi román lapokban, hogy a polgármester rendet teremt a temetôkben. Újabban a sírásókkal hadakozik. Szigorúan megtiltja a hivatásosoknak, hogy holmi amatôröknek passzolják át a munkát. Sírgödröket ezután csak a Közterület Fenntartó Vállalat magasképesítésû és mélybe hatoló alkalmazottai, vagy azok a magán temetkezési vállalatok áshatnak, amelyek erre igényt tartanak. A sírásók maffiájának pedig rendôri segédlettel óhajt véget vetni. A fôtéri gödörásáshoz már nem szükséges szakképesítés, csak rendôri felügyelet. A római relikviákhoz, a jelek szerint, jó a csíkos ruha is.

Ámbár, ki tudja?

Faluról bejött atyafi kérdezte társától a minap a gödörszélen: mi készült itt? Funar kriptáját alapozzák ilyen mélyre?

(n. j)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]