1996. március 30.
(VIII. évfolyam, 76 szám)

Nicola Debelici, Horvátország bukaresti nagykövete többnapos — félhivatalos — látogatást tesz városunkban. A filharmónia meghívásának eleget téve a nagykövet elsôsorban karmesteri minôségben érkezett Kolozsvárra — nem elôször. Debelici úr a városházán rögtönzött pénteki sajtótájékoztatón elmondta, pontosan húsz évvel ezelôtt vezényelt még Kolozsváron, és igen nagy kiváltságnak tartja, hogy újra a filharmónia vendége lehet. A nagykövet lelkesedéssel és ôszinte elismeréssel nyilatkozott a zenekarról, amely színvonalát tekintve bárhol a világon megállná a helyét, és reméli, mind a prefektúra, mind a polgármesteri hivatal megtesz minden tôle telhetôt, hogy a nehéz helyzetben lévô intézmény segítségére legyen.

Nicola Debelici, felesége társaságában, csütörtökön Zanc prefektusnál, péntek délben pedig Funar polgármesternél tett látogatást, ahol áttekintették a két város, Kolozsvár és Zágráb közti, az utóbbi idôben, sajnos, akaratlanul is elhanyagolt baráti viszony felelevenítésének, új kapcsolatok kialakításának lehetôségeit.

A sajtó kitartó érdeklôdése ellenére a nagykövet nem kívánta hosszabban kommentálni sem a boszniai béke megteremtésének esélyeit, sem a romániai magyar kisebbségek problémáit, a romániai horvátok helyzetével azonban igen elégedettnek mutatkozott.

Az otthoni helyzetet ecsetelve, a nagykövet elmondta, hosszú évek és nagy anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a háború rombolta városokat újjáépítsék, a károk ugyanis közel 26 billió dollárra rúgnak. Végül (bizonyára e harcok sújtotta területekhez viszonyítva) kolozsvári benyomásairól, a Fôtér tisztaságáról, gondozottságáról áradozott, hosszan fényképeztetve magát a dicsérettôl piruló polgármester oldalán.

Sz. K.

Pénteki sajtótájékoztatóján Petre Litiu megelégedéssel számolt be arról, hogy végre egyszer a parlamentben a kormányzat igazat adott neki, és nem lekezelte, mint eddig, a "CADA-ôrnagyot". A költségvetés védelmi fejezetének bôvítése érdekében emelte fel szavát rajta kívül még a DP képviselôje, mert úgy látszik, más pártokban nincsenek hivatásos katonatisztek.

A helyhatósági választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a maga köré gyûjtött szakértôi csoporttal kidolgozta kampánystratégiáját és polgármesteri programját, amely nem tartalmaz konkrét ígéreteket, hiszen a polgármesteri hivatalon kívül senki sem ismerheti a lehetôségeket, a pénzforrásokat. Programjában viszont határozottan megfogadja, hogy a közpénzekkel megfontoltan és a teljes nyilvánosság bevonásával fog bánni. Más célkitûzéseivel kapcsolatban is finoman célzott arra, hogy nem úgy lesz, mint eddig. Például gátat vet a nacionalista, soviniszta megnyilvánulásoknak. Arra a kérdésre, hogy a kolozsvári magyarság hasonló megnyilvánulásaira miként fog reagálni, úgy válaszolt, hogy az ünneplés, a megemlékezés senki részérôl sem könyvelhetô el nacionalista provokációnak, mint amilyen a kétes tartalmú, hatalmas emléktáblák kifüggesztése.

A Szabadság kérdése a hét szenzációjára vonatkozott. Ismereteink szerint a konvención kívüli pártok csoportjának közvéleménykutatása szigorúan titkos. Hogyan szivárgott ki mégis néhány részeredménye?

Petre Litiu sajnálkozását fejezte ki, valóban, a Demokrata Párt költségén végzett felmérés adatait titokban kellett volna tartani. A belsô használatra készülô közvélemény-kutatás megrendelôje a legnagyobb ôszinteséggel kíván szembenézni a valósággal, hogy adatai alapján korrigálhassa választási taktikáját. Részeredményeinek kiszivárogtatása azért is értelmetlen, mert megzavarja a közvéleményt: a figyelem elé állít bizonyos erôviszonyokat, amelyek közben, éppen a közvélemény-kutatás eredményeinek hasznosítása nyomán, lényegesen változnak. Most például Iuliu Pãcuraru állítólag visszalép a jelöléstôl, mert belátja, hogy 10 százalékával nem állhat ki a porondra a Funar 37 százalékával szemben, és a PSZP is Radu Sârbut, a parasztpárt, illetve a konvenció jelöltjét fogja támogatni. Viszont az sem elképzelhetetlen, hogy az ellenzéknek két jelöltje legyen. A második fordulóban úgyis egy ellenzéki jelölt kerül szembe Funarral. Bonyolítja a képletet, ha az RTDP szövetségre lép az RNEP-pel, bár az ellenzék így is megtartaná a maga 60 százalékát. Most már az egész felmérést nyilvánosságra kellene hozni, hogy a választók megérthessék, miért következnek bizonyos sakklépések — fejezte be válaszát Petre Litiu.

N. Á.

A kormány április 1-tôl 6 százalékkal növeli az állami szektorban dolgozók bérét, valamint a nyugdíjakat és az egyéb szociális juttatásokat. A kormányhatározat, amelyrôl a pénteki lapok számolnak be, indokolásában az elôzô negyedévi áremelkedésekre és a költségvetési tervezetben szereplô elôirányzatokra hivatkozik.

Kerekes Károly képviselô írásos kérdést intézett a pénzügyminisztériumhoz egy 1993.06.17./281. számú kormányhatározat ama rendelkezése tárgyában, mely szerint egyes állami költségvetési intézmények — tanügy, kultúra, egészségügy, társadalombiztosítás stb. — alkalmazottainak "hûségbérpótlékát" az illetô egységek vezetôsége megítélheti vagy megtagadhatja, míg ezt a módszert a kormány, az elnöki hivatal, a parlament, a Számvevôszék, az igazságszolgáltatás, a helyi közigazgatás stb. intézményeiben dolgozók esetében nem alkalmazzák, ott hivatalból jár a hûségbér más szektorokban ledolgozott évekért is. A nyilvánvaló jogsérelemre a fizetésüket amúgy is 3-4 hónapos késéssel kapó, hátrányos helyzetûeket gondozó alkalmazottak hívták fel a képviselô figyelmét, aki arra kért választ, hogy ez a megkülönböztetô bánásmód mennyiben felel meg az alkotmány 16. cikkelyének, amely szavatolja az állampolgárok jogegyenlôségét.

A tegnap délelôtti munkaülésén a Megyei Tanács Állandó Bizottsága karöltve a Kolozs megyei Tanfelügyelôséggel az 1996/97-es beiskolázási, jóváhagyás céljából a Tanügyminisztérium elé terjesztendô terveket tárgyalta meg. A megyei Tanfelügyelôséget Victor Drãgoi fôtanfelügyelô képviselte. A sajtó rendelkezésére bocsátott adatokból kitûnik, hogy — természetesen akkor, ha a Tanügyminisztérium jóváhagyja — a megyében 22 172 óvodásnak, 39 900 elemistának, 35 500 gimnazistának, 4737 kilencedikesnek (3 630 kilencedikes szakiskolásnak), 750 kezdô posztliceális tanulónak kérnek helyet. A magyar tagozatos iskolák közül a Brassai- és a Báthory-líceumnak négy-négy, az Apáczai-líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazãr", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyûipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Fôgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvû kezdô középiskolai osztályt kérnek. A Tanfelügyelôség ismét vissza kívánja helyezni — a birtokunkba jutott tervezet alapján — a magyar tannyelvû tanító- és óvónôképzô kilencedik osztályt az Apáczai-líceumból a Gheorghe Lazãr Líceumba. Emlékeztetünk, hogy 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelô magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzôt.

A megyei Tanfelügyelôség összefoglalójából kitûnt, hogy a Tanügyminisztériumhoz eljuttatandó beiskolázási kéréseket az iskolák vezetôségeinek adatai alapján központosították. Az elszigetelt településeknek az 1996-97-es évre is különleges státust kérnek.

Sz. Cs.

Az év elsô két hónapjában 1,5 százalékra mérséklôdött a havi átlagos inflációs ütem — jelentette a Rompres a hivatalos statisztikát idézve. Tavaly az elsô két hónapban 1,7 százalék volt az átlagos havi drágulás — emlékeztetett a hírügynökség.

Februárban a gazdaságban az átlagos bruttó bér mintegy 320 ezer lej volt havonta, a nettó bér pedig 240 ezer lejt ért el. A Rompres az értékeléshez 2900 lejes dollárárfolyamot adott meg. Januárhoz képest 3 százalékkal csökkent az átlagos nettó bér.

A munkanélküliség márciusban 9,4 százalékos volt, azaz 1,051 ezer ember volt állás nélkül.

Románia ipari exportja 1995-ben 23,5 százalékkal nôtt az elôzô évhez képest — mondta Traian Brînzaru, a kereskedelmi minisztérium illetékes igazgatója. A 7,5 milliárd dollár összértékû exportból 6,9 milliárd dollár volt az ipari termékek értéke.

A kivitelbôl 26 százalékkal részesedett a könnyûipar — beleértve a textil- és bôripari termékeket —, 18,5 százalékkal a kohászat és acélipar, 14 százalékkal a gép- és elektrotechnikai ipar. Az építôipar részaránya visszaesett a KGST megszûnése óta. Az iparcikkek behozatala 32 százalékkal nôtt, összértéke 5,3 milliárd dollár körül volt.

A Shell Romania 15 millió dollárt fordít benzinkutak építésére Bukarest központjában — közölte az AP-DJ.

A cégnek jelenleg négy üzemanyagtöltô állomása van a fôváros környékén, s most együttmûködési megállapodást írt alá a fôvárosi önkormányzattal 12 új benzinkút felállításáról. A Shell a 12 létesítménybôl többet már az idén átad.

A szerzôdés értelmében a város szívében épülô benzinkutak helyét a Shell 50 évre bérli, s a bevétel egy egyelôre ismeretlen hányadát átutalják a fôváros számlájára.

A România liberã pénteki jelentése szerint a hazai CSOP Gallup International közvélemény-kutató intézet február végi felmérése azt mutatja, hogy az ellenzéki Román Demokratikus Konvenció került az élre a választók szándéknyilatkozataiban.

Ha február 23. és 26. között tartották volna a választásokat, az 1138 fôs reprezentatív minta alapján végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint 26,5 százalékot ért volna el a Konvenció, míg a kormány jelenlegi vezetô ereje, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja 18,8 százalékra számíthatott volna. A Petre Roman vezette Demokrata Párt 10,2, százalékra, az RMDSZ 7,2 százalékra, a Nagyrománia Párt 6,7 százalékra, az RNEP 5,3 százalékra, a többi párt 5 százalék alatti eredményre taksáltatott.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsôséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben (ami azt mutatja, hogy nem maradt hatástalan a pártok többsége által képviselt elutasító álláspont az RMDSZ által hangoztatott igényekkel kapcsolatban), 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagyrománia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette.

A megkérdezettek 53,2 százaléka szerint túl lassú, vagy nincs Romániában gazdasági reform, és 49 százalékuk tartotta a legfontosabbnak a demokráciát, míg 33,5 százalékuk úgy vélekedett, hogy erôs kezû kormányra volna szükség még a demokrácia korlátozása árán is. A választásoktól csak a megkérdezettek 25-33 százaléka vár jelentôsebb gazdasági, politikai, szociális változást.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]