1996. november 16.
(VIII. évfolyam, 269 szám)
Csütörtök este került sor az elnökválasztás vasárnapi második fordulójába jutott két jelölt utolsó, éles, a késô esti órákba nyúló összecsapására az állami televízióban.
A vitában mindkét fél sarkos jelzôkkel, megfogalmazásokkal igyekezett kétségbevonni a másik szavahihetôségét, államférfiúi formátumát, felelôtlenséggel, hazugsággal, rágalmazással vádolta a másikat.
A tévé épülete elôtt jelentôs rendôri erôket vontak össze a vita idején. A kordon egyik oldalán Constantinescu hívei tüntettek, vagy ötven méterrel távolabb, újabb rendôrsorfal mögött Iliescu támogatói kiabálták jelszavaikat éjfélig, amikor véget ért a kampány. Két nap kampánycsend után vasárnap hajnali hatkor kezdôdik a voksolás, a szavazóhelyiségeket 21, illetve legkésôbb 24 órakor zárják. Ekkor teszik közzé az IRSOP és az IMAS közvéleménykutató intézetek elsô, számítógépes becslését is, amely a szavazófülkékbôl távozó személyek kikérdezésén alapszik.
Négy magyarországi és négy romániai megye önkormányzati, illetve tanácselnökei Aradon csütörtökön együttmûködési jegyzôkönyvet írtak alá, amely az Európai Unió PHARE-programjának keretében lehetôvé teszi a határ menti települések közvetlen kapcsolatainak az eddiginél gyorsabb, sokoldalúbb fejlesztését.
Román részrôl Arad, Temes, Bihar és Szatmár, magyar részrôl Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vesz részt a programban.
A cél az, hogy a határ két oldalán lévô települések — Arad és Békés megye esetében például Zerind, Grãniceri, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Pécska, Nagypereg, Nagylak és Arad, illetve Gyula, Lökösháza, Kevermes, Dombegyháza, Battonya, Mezôhegyes, Kétegyháza és Békés — "a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása mellett" erôsítsék együttmûködésüket, kapcsolataikat, egymás jobb megismerését, elôsegítsék programjaik kicserélését.
A megállapodás szerint a szomszédos határ menti települések polgármesterei évenként találkoznak a cserelátogatások programjának kidolgozására. Ezek a helyi labdarugócsapatok baráti mérkôzéseitôl a hagyományôrzô együttesek, az óvodák és iskolák találkozóitól a tûzoltók megbeszéléseiig számos területre kiterjednek. Minden évben március 1-jéig fogják kidolgozni a programokat közvetlenül az érintett települések, ami a korábbi, több engedélyezési szakaszt feltételezô eljárás egyszerûsítését jelenti az Arad megyei RMDSZ tájékoztatása szerint.
A Román Nemzeti Bank közlése szerint november 21-én forgalomba hozzák az 50 000 lejes bankjegyet, szegénységünk, azaz a hazai pénznem devalválódásának eredményét. A Ziua napilap szerint a valutázók már rendelkeznek új bankjegyekkel, és igen elégedettek, mert így kevesebb pénzmennyiséget kell számolniuk.
Az elnökjelölteknek az RTV stúdiójában november 13-án, szerdán elhangzott vitája során Ion Iliescu elnökjelölt többek között a Curierul naT,onal aznapi számában megjelent valótlan, hamis és magyarellenes hangulatkeltést szolgáló információját használta fel Emil Constantinescu elleni támadása eszközéül. Eszerint állítólag Frunda György a külföldi sajtótudósítók november 8-i sajtófogadásán kijelentette, hogy "az RMDSZ a határok fölötti regionális területi autonómiára törekszik".
Ezzel kapcsolatban a Romániában akkreditált Külföldi Újságírók Egyesülete november 14-én tiltakozó levélben fordult a Curierul naT,onal címû napilap igazgatójához, Valentin Pãunescuhoz, amelyben félreérthetetlenül leszögezi: "Frunda úr nem tett ilyen kijelentést, és a szóban forgó sajtófogadáson jelen lévô nagy hírügynökségek tudósítói közül senki sem tett közzé ilyen információt. Ez az incidens annál is súlyosabb, mivelhogy késôbb, az államelnökjelöltek tévévitája során idézték ezt az információt."
A levelet a címzetten kívül a Rompres és a Mediafax hírügynökségeknek, valamint az RDK-nak, az RTDP-nek és az RMDSZ-nek is megküldte a Külföldi Újságírók Egyesülete.
Bonnból származik a hír, hogy az említett nemzetközi vállalatok "beszállnának" a romániai kôolajipari ügyletekbe, természetesen anyagi hozzájárulással-támogatással, ha csakugyan változik Romániában a rendszer, vagyis ha elnökké Emil Constantinescut választják. Ez megfelelne a német érdekeknek, mivel Ion Iliescu elnöksége idején divatos bizonytalanságot honosított meg Romániában, a hét év során folytatott gazdaságpolitikájával elidegenítette a külföldi beruházókat. A beígért reform elmaradt és a gazdasági rendszer átláthatatlanná vált.
Ha csakugyan változik a helyzet, az említett cégek jelentôs beruházásokra vállalkoznak Romániában.
A bukaresti 1. kerületi bíróság helyet adott a Polgári Szövetség folyamodványának, amely szerint az Országos Televízió Társaság 1994. augusztus 18-tól illegálisan tevékenykedik. Attól az idôponttól ugyanis 13 tagú igazgatótanács kellene hogy vezesse a közszolgálati tévét, és nem 9 tagú, mint jelenleg, továbbá az is törvényellenes, hogy Dumitru Popa elnök és Dionisie S,incan alelnök a rádió igazgatótanácsának is tagja.
A francia hatóságok kiutasítottak az országból harmincegy román állampolgárt — jelentette be pénteken a párizsi belügyminisztérium. Az illetôket — akik illegálisan tartózkodtak Franciaországban, vagy pedig bûncselekményeket követtek el ugyanitt — a Tarom légitársaság egyik bérelt repülôgépén szállították vissza csütörtökön.
A francia kormány az elmúlt három évben megszigorította az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, s ennek keretében néhány hónapja megkezdték az ilyen, csoportos kitoloncolások gyakorlatát. A bérelt repülôgépek leggyakrabban afrikaiakat, illetve román állampolgárokat szállítanak vissza hazájukba, ami azt mutatja, hogy ebbôl a két térségbôl érkezik a legtöbb illegális bevándorló. Tavaly májusa óta egyébként összesen 18 448 embert utasítottak ki a francia hatóságok, s ezen belül a mostani volt a harmincadik csoportos kitoloncolás.
A mozgalom 1994 nyarán született, amikor a Duna Televízió megszüntetésérôl szóló híresztelések miatt, az erdélyi magyarság általános aggodalma közepette a Székelyföldön egyre-másra alakultak meg az intézmény fenmaradását támogató baráti körök. Idôközben közszolgálati tévétársasággá alakult át, megszünt a veszély, és a Duna Televízió a magyar állam támogatását élvezi. De a baráti körök tovább élnek és tevékenykednek: céljuk, hogy minél több magyar nézô számára tegyék lehetôvé a mûsor vételét, ily módon erôsítve az összetartozás szálait. Mit tehetnek? Összefoghatnak, fôleg a szórványvidéken, bôvíthetik a vételi lehetôségeket; fölkelthetik a figyelmet a programok iránt; a kazettán megküldött legérdekesebb mûsorokat közösen tekintik meg; a mûsorok videomásolatához és a különbözô kiadványokhoz hozzájuttathatják tagjaikat stb.
Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Brassó után 1996. november 8-tól Kolozsváron is van Duna Televízió Baráti Kör. Az elôzményhez tartozik, hogy októberben itt járt a Duna Televízióért Alapítvány kuratóriumának küldöttsége: dr. Szôllôsy Árpád elnök, dr. Kovács Flórián tanácsadó és Tanos Miklós, a Régiók címû hetimûsor fôszerkesztôje. Látogatásuk meggyôzte a velük találkozókat arról, hogy Kolozsvárnak és környékének is szüksége van egy baráti körre. Csakhogy az itteni "sajátos" viszonyok miatt nem jegyezhetô be hivatalos jogi személyként. Ezért feladatát három öregdiák társaság vállalta magára.
Így a mintegy 1000 tagot tömörítô három szervezet közös elhatározással megalapította a Kolozsvári Öregdiákok Duna Televízió Baráti Körét, és a lelkes hozzáállás jóvoltából máris beindult a pénzgyûjtés. Akad mire. A szórványvidék lelkészeinek algyógyi tanácskozásán kiderült, hogy körülbelül 150 parabolaantennára van igény, ám egynek a teljes költsége eléri az egymillió százezer lejt. A Duna Televíziót támogató baráti társaságok koordinálását a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány vállalta el. A begyûjtött összegeket is ide irányítják, de a feladók követhetik a konkrétan hová, kiknek vettek belôle parabolaantennát.
Az adományozni, vagy informálódni kívánók az Apáczai Csere János Baráti Társasághoz (Veress László, Grozãvescu utca 20., minden szerdán és pénteken délután 4 és 6 óra között, telefon: 187-265), a Piarista Öregdiákok Baráti Köréhez (Bulbuk János, Egyetem utca 10., hétfôn és csütörtökön 9-13, kedden 16-18, szerdán 11-13, vasárnap 10-13 óra között), a Brassai Sámuel Alapítványhoz (Szabó Zsolt, a Mûvelôdés Fôtér 11/7. szám alatti szerkesztôségében, telefon 191-267, minden munkanapon 10-12 óra között), valamint a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítványhoz (4300 Tg. Mures,, Horea 6., Bálint Hajnal, tel.: 065/166-855, a bankszámla száma: Banca Agricolã S.A., ct. 4596862601) fordulhatnak.
A Duna Televízió, a mindnyájunkat az anyaországgal összekapcsoló köldökzsinór tehát túl van a végveszélyen. Bár szerényebb keretekbôl gazdálkodik: az MTV 1 és MTV 2 három-háromezerötszáz emberrel és 33 milliárd forintnyi állami költségvetési kiutalással rendelkezik, míg a mi "közös Dunánk" kénytelen beérni 380 munkatárssal és jóval kevesebb forinttal (igaz, a magyarországi elôfizetésekbôl is részesedik még 1,5 milliárddal). A baráti körök nem üzleti célokat szolgálnak, hanem az anyagi gondokból adódó szakadékot igyekeznek áthidalni, amikor a hozzánk szóló mûsort megpróbálják eljuttatni a legnehezebben élôkhöz is. Csak az elismerés hangján szólhatunk kezdeményezésükrôl.
Románia legfôbb huligánja emelni akarta stábjának mûveltségi színvonalát. A nyáron sajtótanácsosként alkalmazta tehát Sergiu Vaida költôt és közírót. Ez a kinevezés meghökkenést, sôt, idegességet váltott ki az ellenzék soraiban, ugyanis Sergiu Vaida 1990-ben a Nemzeti Liberális Párt Bihar megyei szenátorjelöltjeinek listáján szerepelt, majd a nagyváradi Gazeta de Vest hevesen kommunista- és elnökellenes újságot vezette.
Talán, hogy elejét vegye a biztos szemrehányásoknak, Sergiu Vaida fônökérôl néhány leleplezést szolgáltatott kizárólag nekünk. A 100 százalékosan az Iliescu-Roman-Mãgureanu hármasfogat terméke, Miron Cozma végzete az, hogy szembefordult "szüleivel". Elsô áldozata Petre Roman lett. Iliescu bizonyos ideig töprengett, majd 1996-ban elhatározta, hogy végérvényesen kihajítja a csónakból Miron Cozmát, különösképpen azért, mert a "Völgy" bányászainak paranoiás vezérét senki sem ellenôrizheti. Zöldet intett tehát az igazságügynek, hogy intézze el a bányászhadjáratok tábornokát. A petrozsényi Vegas bárban kelepcébe csalták. Kihasználták, hogy Miron Cozma nemcsak keményen iszik, hanem mint forradalom utáni újgazdag, megízlelte a kábítószert is. A Vegasban megrendezett botrány elôtt alaposan beszipózott.
Balhé közben, egy világosabb pillanatában, a lokálban lévô parlamenti tagok asztalához fordult (vajon mit kerestek éppen ott és éppen akkor?), és azt kiáltotta Cerveninek: "Mit, mit képzeltek ti, csak ti lehettek szenátorok, én nem?" Saját kiszólása szeget ütött a fejébe, akkor rögzült az ötlete, hogy parlamenti mentelmi joggal megmenekülhet a fogháztól. Mivel azonban a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja Iliescu parancsára nem vette fel listájára, Cozma függetlenként jelöltette magát. (Azóta tudjuk: terve nem sikerült.)
Ion Iliescu nem tudta elvégezni terminátori dolgát a választások elôtt, mert Miron Cozma még bizalomnak örvend a bányászok között. Igaz, állítja Sergiu Vaida, ez a bizalom napról napra kisebb. Jellemzô ilyen szempontból, hogy az utóbbi, úgynevezett spontán sztrájk alkalmával, mivel a bányászok elégedetlenek voltak a kormány ajánlatával, nyíltan támadták Miron Cozmát. A szóváltások során Miron Cozma nem éppen csillogott. Arra a vádra, hogy iszákos-e, így válaszolt: "Igen, elismerem, hogy piálok, de ti talán nem?" Arra a vádra, hogy szoknyabolond, így replikázott: "Igen, nôzök, de ti talán nem szeretitek a fehérnépet?" Végül egy bányász a szemére vetette, hogy megengedi magának a luxust, hogy versenylovat tartson (valójában kettôt). Erre a bányászok jótevôjének gondolkoznia kellett vagy öt percig, de végül kivágta magát: "Igen. elismerem, hogy nôzök, iszok, de a lovammal mi a bajotok?!" A bányászok felnevettek és elfogadták Cozma meghívását a kocsmába. Hogy mibôl fizette az 5000 bányász poharazgatását, ne is kérdezzük...
Sergiu Vaida érdekes összefüggésre is felhívta figyelmünket. Elmúltak azok az idôk, amikor Virgil Mãgureanu rangrejtve látogatta Miron Cozmát a "Völgyben". Most Mãgureanu a Román Hírszerzô Szolgálattal, legalábbis azzal a részével, amelyet még ellenôrzése alatt tart, arra törekszik, hogy Miron Cozma alól kimozdítsa a "szénkirálynak" kijáró talapzatot. Sergiu Vaida értesülései szerint az RHSZ a helyhatósági választások idején az ellenzéket támogatta az RTDP és Miron Cozma ellenében, többek között ezért lett ellenzéki polgármestere Petrozsénynak. Az RHSZ Zsil völgyi helytartója mellesleg Kalman "tanár" úr, aki véletlenül Biharból származott el, pár kilométerre született Viorel Cataramã falujától. Ezeket a terveket természetesen "szabályosan", egy konspirációs helyiségben szövögetik, de amit két ember tud, az már nem titok. A konspirációs lakás címe: Petrozsény, Avram Iancu utca 8. sz., 2. ajtó.
Az információ pénz. Nem véletlen tehát, hogy az elektronika és a számítógépipar szédületes fejlôdése után a századvégre a tévétársaságok lettek a legnagyobb hasznot hajtó, legerôteljesebben fejlôdô vállalkozások. Az ipari kémkedéstôl és politikai hírszerzéstôl a sikamlós pletykáig, az információ jelentôs jövedelemforrás. Nem annak, aki megszerzi, hanem annak, aki közzéteszi. S akárcsak a kemény gazdaságban, ahol cipôpasztával olykor többet lehet keresni mint repülôgépgyártással, a hírközlésben is az apró pletyó legtöbbször jobban jövedelmez, mint a nagy politikai botrány. Mert könnyebben emészthetô, nagyobb az érdeklôdés iránta, jobban eladható és népesebb a fogyasztóközönsége.
De a sajtószintû információhoz személyiségek kellenek. Mindegy, hogy híresek vagy hírhedtek, csak legyenek. Teremteni kell hát közeget ahhoz, hogy kelendô legyen a portéka. S mert az emberek gyakorta nem tudják, hogy valójában mi is kell nekik, a bulvársajtó átveszi az igény- és ízlésformálás szerepét.
Az effajta szükségletteremtés és -kielégítés hozzánk is begyûrûzött. Az évtizedes bénító egyhangúság után, amikor is csak egyetlen családról lehetett szó az újságok elsô oldalán, mára a legkülönfélébb botrányhôsök uralják a címoldalakat, a tévéadók hírrovatait. A természetességhez való felzárkózás jelei ezek, de gyakorta lehetetlen fintorba torzulnak.
A romániai magántévék — legalábbis a fôvárosiak — alighanem a régió legsikeresebbnek számító hírforrásai. Hónapok alatt nôtték ki magukat olyannyira, hogy ma már hangadóknak számítanak. A fintor a sekélyesebbnél sekélyesebb filmsorozataikban leledzik, amelyekkel nézôiket toborozzák. Piacgazdaság az információiparban. Aki nem zárkózik fel, eltûnik. A verseny kemény és kíméletlen.
Az örökösnek tûnô biztos szubvenciók szélárnyékában az állami közszolgálati tévéadók ugyanazt a lapos és színtelen ipari beszámolós, megvalósításos stílust elevenítették fel, ami az aranykor hurráoptimizmusának alaphangját adta. Nem véletlenül. Hiszen az egész gazdaság a struktúraváltás helyett a mindenáron stabilitás jelszavával visszazökkent a régi kerékvágásba. Újra kezdôdött a látszattevékenység és a raktárra termelés. Ennek a gyakorlatnak ideológiai megalapozóinak és haszonélvezôinek a szolgálatába szegôdött a maga eszközeivel a központi tévé is. Csakhogy itt van a konkurencia, s ha a nézônek ez a kínálat nem tetszik, forgat egyet a gombon. Ezzel magyarázható a földindulásszerû változás az említett intézmény berkeiben. A nézettség csökkenésével a befolyásolás lehetôségei is csökkennek. Váltani kell hát, visszaédesgetni az elvesztett nézôközönséget. Kénytelen-kelletlen át kell térni a népszerû magántévék diktálta stílusra. Csakhogy a váltás kissé késve érkezett, mert közben eltûnt a nemzeti televízió feje fölül az oltalmazó hatalom.
Hogy mi lesz ezután? A hatalom üdvöskéinek is meg kell küzdeni a mindennapiért, ha azt olyan lágyan és foszlósan óhajtják fogyasztani, mint eddig. Egyszóval be kell szállni a ringbe, részt kell venni a konkurenciaharcban. A jövendô kormányzóknak — ezt választási gyôzelmük eufóriájában siettek is mindjárt az elsô pillanatban bejelenteni — eszük ágában sincs továbbra is biztosítani az eddig hivatalból kijáró hathatós állandó támogatást.
A csírájában elkezdôdött és feltehetôen tovább folytatódó stílusbeli váltásnak, a közvetlenebb hangnemnek és korszerûbb szerkesztésnek nézôkként csak örvendhetünk. Ami pedig a tartalmi váltást illeti? A sajtó szerepe a mindenkori ellenzékiség — a România liberã vezetô újságíróját idézem — a hiányosságok, hibák feltárása. Ilyen szempontból pedig a tévéseknek akár könnyebb dolguk is lehetne, mint az említett, ellenzékibôl most hirtelen kormánypártivá lényegült újságnak.
Mint megtudtuk, az RMDSZ Kolozs megyei választási sikereihez az is hozzájárult, hogy a magyar középiskolások RMDSZ-es léggömböket fújtak hajnalig, hogy azokat kisiskolásoknak és óvodásoknak osztogassák szét. Az ifjúsági kampányban — amelyet Mátis Jenô képviselô és Nagy Kata kezdeményezett — hetven középiskolás és fôiskolai hallgató vett részt. A kampány egyik legeredetibb ötlete a címezési akció volt, ami abból állt, hogy Mátis Jenô közvetlen hangú levélben felszólította az utóbbi három évben végzett középiskolásokat, hogy menjenek szavazni. A címzés és postázás a középiskolások feladata volt. Az eredmények meg is látszottak: sokkal több fiatal ment el szavazni, mint a helyhatósági választásokon.
(VKZS)