1996. október 2.
(VIII. évfolyam, 230. szám)
Az RMDSZ legfôbb vezetôit tömörítô Operatív Tanács keddre virradóra Marosvásárhelyen úgy döntött, hogy nem ad helyet a Hargita megyében lezajlott jelöltállító elôválasztások ellen benyújtott óvásoknak. Ezzel véglegessé vált a múlt héten lezajlott urnás szavazás nyomán kialakult sorrend a parlamenti választásokra benyújtandó megyei jelöltlistán, és egyben lezárult a szövetség jelöltjeinek kiválasztása az egész országban.
Az RMDSZ, mint azt a szövetség kolozsvári kampánystábja közölte az MTI tudósítójával, az ország minden megyéjében állít jelölteket mind a képviselôházba, mind a szenátusba. Noha ott, ahol a magyarság számaránya csekély, helyi mandátum elnyerésére nincs esély, a részszavazatok, bárhol adják le ôket, hozzájárulhatnak az RMDSZ-jelöltek sikeréhez ott, ahol jelentôsebb a magyar lakosság - ezeket ugyanis utólag "osztják le" a pártok között. A legtöbb megyei listát már benyújtották, az október 3-i határidôig valamennyit átadják a választási bizottságoknak. A bukaresti RMDSZ-jelöltek éppen kedden mutatkoznak be: itt esélyt az adhat, hogy a külföldön szavazó román állampolgárok voksait a fôvárosba összpontosítják.
A jelöltállítás módját mindenütt a megyei, területi szervezetek határozták meg. Általában a helyi vezetô testületek döntöttek, de például Hargita megyében, ahol több területi szervezet mûködik, az egyes szervezeteknek járó mandátumok elosztásáról elôzetesen kötött megállapodás után mindhárom "szék" külön-külön elôválasztásokon határozta meg, kik kerüljenek a mandátummal kecsegtetô helyekre. Több helyen került sor óvásra. Ezeket az Operatív Tanács bírálta el, de hatásköre csak addig terjedt, hogy az eljárás megismétlését rendelje el, és az új szavazásokon általában nem történt változás.
Így nagymértékben a helyi, személyi szempontok határozták meg az RMDSZ jelöltlistáinak kialakulását, és több olyan politikus, aki az elôzô években egy-egy jelentôs országos RMDSZ-irányzat markáns személyisége volt, nem jutott be az RMDSZ jelöltlistáinak novemberben elôreláthatólag mandátumot hozó "befutó" helyeire.
A listák "nem befutó" helyeire sorolt politikusok akkor juthatnak mandátumhoz, ha az adott megyében elôttük besorolt és megválasztott képviselô vagy szenátor valamilyen okból kiválik a parlamentbôl a következô mandátum idôszakában.
A képviselôház hétfôn délután név szerinti szavazással, nagy többséggel a csütörtöki ülés napirendjére tûzte a román-magyar alapszerzôdés ratifikálását. A képviselôház állásfoglalása meghiúsította a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) arra irányuló kísérletét, hogy eljárási okokra, a házszabály elôírásaira hivatkozva elérje a ratifikálásnak a választások utáni idôre való halasztását - ugyanis csütörtökön tart utoljára rendes ülést a képviselôház a választási kampány elôtt. A vita kitûzése mellett foglalt állást 189, ellene 19 honatya.
Az RMDSZ képviselôi az érdemi szavazással kapcsolatban a vita elôtt már kialakították álláspontjukat, de az ügyrendi kérdésre vonatkozólag nem volt elôzetes konzultáció. A név szerinti szavazásban, amely nem tesz lehetôvé tartózkodást, többségükben a csütörtöki idôpont mellett foglaltak állást, kisebbségük - Szilágyi Zsolt képviselô közlése szerint 7-9 RMDSZ-képviselô - támogatta a vita elhalasztását.
Ioan Gavra azzal érvelt, hogy a házszabály szerint a vita kitûzéséhez szükséges a külügyi bizottság elôzetes véleményezése, de a bizottság hétfôre kitûzött ülése a tagok egy részének hiányzása miatt elmaradt. Adrian Nãstase házelnök azzal a javaslattal érvelt a sürgôsségi eljárás mellett, hogy a vitára akkor kerüljön sor, ha csütörtök reggelig a bizottság kifejti véleményét. A külügyi bizottság ülését keddre hívták össze.
Az RNEP képviselôi a képviselôház döntése után bejelentették, hogy nem fognak részt venni az alapszerzôdésrôl szóló szavazásban.
Tegnap, miután a Kossuth rádió sugározni kezdte a hírt, hogy a tordai kaszárnyában, ahova közös gyakorlatra magyar harckocsizókat vártak, vasárnap emberáldozatot is követelô gázrobbanás történt, a magyarországi aggódó szülôk hírügynökségekhez fordultak további információkért. Hogy a megnyugtatásukban mi is szerepet vállaljunk, az Erdélyi 4-es Hadsereg kolozsvári fôparancsnokságán érdeklôdtünk, de sajnos, azt a választ kaptuk, hogy Kolozsváron nincs aki felvilágosítást nyújtson, menjünk el Tordára.
Ekkor tudtuk meg, hogy a sajtót - rajtunk kívül - meghívták a magyar harckocsizók elsô gyakorlatozására. Aki nem jelentkezett a csoporttal, azt utólag nem vehetik fel az akkreditálási listára. A nehézségek ellenére bejutottunk a tordai kaszárnyaudvarra, ahol román és magyar nemzeti színû zászlót lobogtat a szél. Ismertetve a magyar kiskatonák szüleinek aggodalmát, az egységben lévô tisztek igyekeztek eloszlatni minden kételyt: a fiúk biztonságban vannak, most éppen kint tartózkodnak a bogáti lôtéren. Nevet és rangot azonban nem voltak hajlandók elárulni, mondván, hogy mindazok, akik a sajtónak nyilatkozhatnak, a lôtéren vannak, amelyet most megközelíteni nem lehet. Akkreditálás nélkül késôbb sem. Annyit mégis elmondtak, hogy a századnyi magyar legénységet nem a kaszárnyában, hanem a városban, szállodában szállásolták el, a közérzetük jó, este együtt mennek el egy fröccsre. Arra a kérdésre, hogy ki állja a kiruccanás költségeit, több jelentkezô is akadt, de a jókedélyû katonatisztek ez alkalommal sem akarták feltárni kilétüket.
Úgy látszik, a hadsereg inkább lemond fegyvereirôl, mint a titkolózásról. Pedig a több szempontból szerencsétlen robbanás elhallgatási kísérlete miatt kezdôdtek el a találgatások.
A szenátusi szakbizottság tovább rágódik az 1989 decemberi eseményeken. S,erban Sãndulescu parasztpárti szenátor, a bizottság tagja szenátusban elhangzott nyilatkozata szerint bizonyítékokkal rendelkeznek arról, hogy az államcsínyt idegen erôk hajtották végre a Szovjetunióban kiképzett hazai ügynökökkel. A szovjet kémszolgálattal együttmûködô román konspirálóknak három terv állt a rendelkezésükre Ceaus,escu eltávolítására: meggyilkolása Moszkvában vagy a Krími-félszigeten szokásos fôtitkári találkozón; leváltása az RKP KB plenáris ülésén; tömegtüntetések megszervezése köztörvényesekkel. Meghallgatása során Silviu Brucan állítólag megerôsítette a feltételezést, hogy Ion Iliescu a harmadik változat haszonélvezôje, amelyet azért alkalmaztak, hogy a rendszeren belül maradhassanak.
A forgatókönyv - legalábbis elôterjesztett változata - nem tér ki annak magyarázatára, hogy a szikra miért nem pattant ki kissé keletebbre, a kémszövetkezet miért helyezte átmeneti fôhadiszállását az ország legnyugatibb pontjára. Egyébként az 1200 oldalas jelentés sokszorosítása 10 millió lejbe, megjelentetése a Hivatalos Közlönyben 70 millió lejbe kerülne és 15 napig kellene várni nyomdai átfutására. Ezért a szenátus plénumában azt javasolták, hogy a december-jelentést a következô parlament vitassa meg.
Nem múlhatott el botrány nélkül a Babes,-Bolyai Tudományegyetem idei tanévnyitója sem. Mint ismeretes, tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektorhelyettes magyar nyelvû beszédét, udvariatlannak tartotta a hivatalos megnyitón magyarul szólni, mert a jelenlevôk nagy része nem érti ezt a nyelvet. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy ezúttal Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédének végére halasztotta nacionalista kirohanását.
Andrei Marga megnyitó beszédében részletesen vázolta az egyetem vezetôségének az 1995/1996-os tanévben kifejtett munkáját, az egyetemi reform helyzetét, a román, magyar és német tannyelvû szakok kibôvítését. Külön hangsúlyozta a római katolikus kar beindulásának fontosságát - amely ezen egyetemi évtôl indul -, a tanügyi törvény hiányosságait, egy felsôoktatási törvény szükségességét. Ioan Rus prefektus röviden köszöntötte a jelenlevôket, a görögkeleti egyház részérôl Emilian BistriT,eanu érsek, a görög katolikus egyház nevében pedig George GuT,iu püspök szólt az egybegyûltekhez. Bustya Dezsô református fôgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát, ezután következett Czirják Árpád kanonok, érseki helynök. Beszédét latinul kezdte, magyar nyelvû imádsággal folytatta, majd románul szólt, hogy ezután héber nyelven olvasson fel egy bibliai részletet. Végül magyarul üdvözölte a tanárokat, diákokat, mikor Matei Basarab felállt helyérôl, és azt mondta: "Andrei Marga rektor román nyelven szólt mindenkihez, a román egyházak képviselôi sem tettek másként. Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" — fordult kérdésével a hallgatósághoz Matei Basarab. A válasz kórusban mondott, hangos "igen!" volt. A háborgó úriember visszaült helyére. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök nyugodt hangon, keresztényi szellemben válaszolt Matei Basarabnak: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és nem hiszem, hogy vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam. Minket sohasem zavar egy másik nyelv használata, mi örömmel és büszkeséggel beszélünk keresztény testvéreink nyelvén is. Áldott legyen az Úr neve!"
Kérdésünkre válaszolva Andrei Marga rektor elmondta, hogy nem kell különösebb jelentôséget tulajdonítani ennek a gesztusnak. "Basarab úr elemi dolgokat sem képes megérteni, de nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Örvendek, hogy a jelen levô tanárok, egyetemisták túlnyomó többsége hangot adott a véleményének. Basarab úrnak ósdi felfogása van, azonban senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy kinyilvánítsa véleményét."
Tegnaptól sztrájkôrséget tartanak Bukarestben a képviselôház elôtt az egyetemi tanerôk és könyvtárosok szakszervezetei, fizetésemelést követelve. A könyvtárosok elvárásaikat azzal támasztják alá, hogy kollégáik, akik a mûvelôdésügyi minisztérium hálózatába tartozó könyvtárakban teljesítenek szolgálatot, besorolásuktól függôen 191 500-319 125 lej közötti bruttó fizetést kapnak, míg a tanügyis könyvtárosok fizetése 153 200-306 400 lej között mozog. A szakszervezeti vezetôk meggyôzôdése, hogy ennek az akciónak nem lesz foganatja, de annál elszántabban érvényesítik majd változtatási szándékukat a szakszervezeti tagok a november 3-i választáskor.
A képviselôház jogi bizottsága a Rompres jelentése szerint úgy foglalt állást, hogy az RMDSZ-t "a társadalmi szervezeteknek nyújtott segély" szintjén illeti meg támogatás a választási kampányban, mivel társadalmi képviseleti és a romániai magyar kisebbség érdekvédelmi szervezeteként jegyezték be. A jogi bizottság állásfoglalását hétfôn jóváhagyta a képviselôház irodája, a házelnökség is.
Mint arról Mátis Jenô képviselô, a képviselôház költségvetési bizottságának tagja tájékoztatta az MTI tudósítóját, szeptember 8-án már közzétették a pártokról legutóbb elfogadott törvény alapján az egyes pártoknak járó, elôször kiosztásra kerülô összegeket. Az RMDSZ ezen a listán több mint 300 millió lejjel szerepelt.
Ezt követôen azonban - a román-magyar alapszerzôdés aláírását követô napokban - a miniszterelnökség levélben fordult a parlament két házának illetékes bizottságaihoz, értelmezést kérve arra vonatkozólag, hogy miként alkalmazza a párttörvényt bizonyos pártokra, amelyek esete sajátos, így miként bírálja el, melyik liberális párt tekinthetô a korábbi jogutódjának, és milyen címen sorolják be az RMDSZ-t.
Mátis Jenô rámutatott: az RMDSZ-t mindenképpen megilleti a többi politikai képviseletekkel egyenértékû költségvetési támogatás, hiszen a választásokon politikai megmérettetésben vesz részt. Az érdekvédelmi célokra szóló támogatás más feladatok teljesítését teszi lehetôvé.
A Rompres híre nem utalt arra, milyen összeg illeti meg az RMDSZ-t "társadalmi szervezetként".
A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írta alá az alapszerzôdést — jelentette ki Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki hétfôn Budapesten részt vett az MDF elnökségi ülésén. A találkozó után tartott sajtótájékoztatón kifejtette: míg az 1990 utáni négy év, az elôzô két kormány idôszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kellett azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elôdei politikáját, illúziókba ringatva ôket. Ennek ellenére nem adják át magukat a konfrontáció szellemének, hanem a helyzethez alkalmazkodva arra törekszenek majd, hogy a gyakorlatban megvalósítsák az alapszerzôdés pozitív elemeit.
Tôkés László köszönetet mondott az ellenzéki pártoknak amiért a romániai magyarok mellé álltak, és mindent megtettek azért, hogy a kormány jobb szerzôdést, jobb idôpontban és más helyszínen írjon alá. Kérdésre válaszolva sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Sütô András lemondott Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnöki tisztérôl, de döntésével nem ért egyet, hiszen véleménye szerint a szövetségnek szüksége van rá.
A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor pártelnök bejelentette: az MDF alapszerzôdéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják majd a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat.
A képviselôház hétfôn újra szavazott a homoszexuálisok büntetésének évek óta húzódó ügyében. A testület, felülvizsgálva a hónap elején hozott, az Európa Tanács elítélô reagálását kiváltó határozatát, amely magát az egynemûek közötti szexuális kapcsolatot minôsítette büntetendô cselekménynek, elfogadta a szenátus és a képviselôház közötti egyeztetô bizottság javaslatát, illetve annak megfelelôen a szenátus által már korábban megszavazott változatot.
Ennek értelmében csak a nyilvánosság elôtt végrehajtott vagy közbotrányt okozó homoszexuális kapcsolatok minôsülnek büntetendô cselekménynek - egytôl öt évi börtön szabható ki rájuk.
Ugyancsak elvetette a képviselôház azt a megszorítást, amelynek értelmében a sértés és a rágalmazás szigorúbb büntetésben részesül, ha sajtó útján követik el. Ezt az elôírást évek óta támadta a tömegtájékoztatás mint a sajtószabadságot érintô fenyegetést.
A parlament ezúttal harmadszor vitatta meg a Btk. módosítását: a két elôzô változatot az elôzô ülésszakokon végül elvetették. Ezek tartalmazták azt az elôírást, amelyek három évig terjedô elôírással büntették volna idegen országok zászlajának kitûzését és himnuszának eléneklését, ha arra a külön szabályozott eseteken kívül került volna sor. A román-magyar alapszerzôdést követôen, de arra való utalás nélkül az igazságügyminiszter ennek a cikknek a kihagyását javasolta - azzal az indokolással, hogy más törvényben kell szabályozni a kérdést. Megmaradt viszont a tervezetben az ország gyalázására kiszabott büntetési tétel, bár sok ellenzéki és RMDSZ-képviselô vetette fel, hogy ez a vád, a fogalom pontos meghatározása híján, igen általános és sok mindenre ráhúzható.
Az emberi jogi szakértôk szerint a módosított, törvényerôre még mindig nem emelkedett Btk. általában a büntetések erôs szigorítását írja elô. Sokan kétségbe vonják, hogy pusztán a büntetések növelésével hatékonyabban lehet fellépni a terjedô bûnözés ellen.
Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök 1996. szeptember 17-én levélben fordult a román parlament két házelnökéhez azzal a kéréssel, hogy segítsenek a párttörvény (1996/27. sz.), illetve alkalmazására kidolgozott módszertani eljárás értelmezésében, melyet 1996/756. sz. alatt kormányrendeletként közölt a Hivatalos Közlöny 213. száma szeptember 8-án. A kormányrendelet az RMDSZ-t az állami támogatásra jogosult politikai szervezetek névsorában (12 közül) a 6. helyen szerepelteti.
Mi történhetett, hogy saját rendeletét most magyarázni kell? Aláírták például a román-magyar alapszerzôdést. Mindez máris arra használható, hogy az RMDSZ-tôl megvonhassák az állami szubvenciót? A kérdés már így tevôdik fel: politikai párt vagy érdekvédelmi kisebbségi szervezet-e az RMDSZ? Így tevôdött föl annak idején is, amikor a párttörvény (1996/27) 47. cikkelyét vitattuk. Akkor Toader Constantinescu (NRP) képviselô olyan módosító javaslatot nyújtott be, mely szerint az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy a pártszubvenciót vagy a Kisebbségi Tanácstól kapott kulturális célokra folyósított támogatást igényli. És akkor Dan MarT,ian és Ilie Nica kormánypárti képviselôk mellettünk és javunkra érveltek. Dan MarT,ian szerint például: sajátos esete vagyunk a román politikai és parlamenti életnek. Az RMDSZ kisebbségi szervezet ugyan, de élénk politikai tevékenységet fejt ki népes és kompetens parlamenti csoportjai révén. Nemcsak politikai akaratát képviseli egy érdekeiért aktívan küzdô nemzetrésznek, de a törvényhozásban is úgy jeleníti meg elképzeléseit, hogy azok nyomán a román állam és nemzet is nyerhet. Egyrészt tehát jogosult arra a pénzalapra, melynek köszönhetôen identitását védi és biztosítja, másrészt arra az állami szubvencióra is, melyet a politikai és parlamenti életben való részvételével érdemel ki. Hasonlóképpen nyilatkozott Ilie Nica is. A képviselôház plénuma pedig mindössze 16 szavazattal támogatta Toader Constantinescu módosító javaslatát, tehát elutasította, és a párttörvény 47. cikkelyének tartalma Dan MarT,ian, valamint a szakbizottság akarata szerint alakult, és javunkra. A képviselôház házbizottsága (szeptember 23-án) értelmezésre és válaszra továbbította a miniszterelnök levelét a román parlament jogi és pénzügyi bizottságaihoz. Ami eleve nemcsak politikai, de jogi következetlenség is. Az RMDSZ a párttörvény, a parlamenti választások törvénye, a közpénzek törvénye és az 1996-os költségvetés törvényének elôírásai szerint is jogosult arra az állami szubvencióra (1996. április 26-tól), mely mindenképpen kiérdemelt jog és nem csak kampánytámogatás.
A bankprivatizációt megcélzó törvénytervezet rendkívül éles vitát váltott ki 1996. szeptember 24-én a kezdeményezô szenátorok, kormánytagok és ellenzéki képviselôk (közöttük RMDSZ-es is) között. Nemcsak a törvényhozási eljárás (sürgôsségi!), de a törvénytervezet tartalma és politikai szándéka is elfogadhatatlannak bizonyult - és halasztottunk.
Hasonló vitát váltott ki a kormánynak az egykori ifjúsági szervezetek vagyonának helyzetét rendezni akaró törvénytervezete. Mironov ifjúságügyi minisztert alaposan megizzasztották az ellenzéki képviselôk, mégis érvényesítette akaratát kormánypárti és egyes ellenzéki képviselôk támogatásával. Az említett vagyon kormányfennhatóság alá kerül, miközben a jelenlegi ifjúsági szervezetek alig-alig menthetnek ki maguknak valamit.
Kellemetlen és feszült hangulatot váltott ki RMDSZ-es és többségi képviselôk között az a hír, mely szerint Alfred Moses bukaresti és David Blinken budapesti amerikai nagykövet közös nyilatkozatban (mely a Washington Post és az International Herald Tribune számaiban, majd a bukaresti Adevãrulban is megjelent) állítja, hogy Magyarország és Románia rivalitása ezer évvel ezelôtt kezdôdött, amikor a magyarok beözönlöttek Közép-Ázsiából, s az eredmény a térségbeli magyar domináció lett, amelynek tulajdonképpen a trianoni döntés vetett véget. Hasonló, nagyhatalmi véleményezések csakis politikai polarizációt eredményezhetnek kül- és belpolitikai értelemben egyaránt.
A román-magyar alapszerzôdés küszöbön álló ratifikálása is meglehetôs nyugtalanságot keltett az RMDSZ-képviselôk körében. Az a mód, ahogyan a szenátusban napirendre erôszakolták a ratifikáló törvénytervezetet, ahogyan vitatták, illetve, ahogy nem vitathatták, hiszen a sürgôsségi eljárás a szokványos törvényhozási módszert eleve kizárja - ahogyan az RMDSZ tagsága minderrôl tudomást szerezhetett, illetve félretájékoztatták -, a képviselôházi RMDSZ-frakció meglehetôsen vitatható helyzetbe került. Különösképpen, hogy az Operatív Tanács döntését sem hagyhatja figyelmen kívül.
Hétfôn, szeptember 30-án, Adrian Nãstase házelnök hiába próbálta a képviselôház napirendjére tûzetni az említett törvénytervezetet. A házszabály sürgôsségi eljárás esetére megfogalmazott elôírásait ez alkalommal betartatták. A szakbizottsági jelentést és értelmezést is el kell juttatni minden képviselônek. Vitára és elfogadásra csak azután kerülhet sor.
Az RMDSZ-frakciónak pedig egységes megnyilvánulást kell választania. Nemcsak azért, hogy a helyzet magaslatán maradhasson, hanem azért is, hogy egyértelmû üzenetet fogalmazhasson meg mind a román, mind a magyar kormány, de fôleg saját választópolgárai irányában. Hogy a megtévesztés és a félretájékoztatás is lehetetlenné váljon, és a szenátusban történteket is jóvá tegye.
Ion Iliescu államfô keddi marosvásárhelyi látogatása alkalmából kijelentette: sajnálja, hogy 1990 márciusában nem utazott Marosvásárhelyre. Személyes jelenléte — mondta - talán megelôzhette volna a konfliktust, de - mint bôvebb részletezés nélkül kifejtette — "nagy nyomás" nehezedett rá.
Mint emlékezetes, az 1990 márciusi események elôtt és alatt Iliescu elnököt többen - köztük Király Károly, aki akkor alelnök volt — sürgették, hogy utazzon a városba és vegye elejét a románok és magyarok közötti összecsapásoknak, amelyeknek végül hat halálos áldozata és számos sebesültje volt.
Az államfô most az egyetemi tanévnyitó alkalmából a marosvásárhelyi diákok elôtt a Kultúrpalotában mondott beszédében kijelentette: éppen az 1990 márciusi fájdalmas tapasztalatnak kell arra ösztönöznie, hogy Marosvásárhely a békés etnikai - román-magyar - együttélés példaképe legyen, hiszen "egy hajóban evezünk".
Iliescu elnök elítélt mindenfajta etnikai zavarkeltési kísérletet, az "elemi ösztönök felkorbácsolását", az "etnikai fundamentalizmust", ami véleménye szerint az 1990 márciusi események kiindulópontja volt. Hangsúlyozta ezzel szemben a megértés fontosságát, és kifejtette, téved az, aki azért hiszi többnek magát, mert csak román vagy csak magyar. Mintaként méltatta az államfô a vegyes házasságokat, amelyekbôl "a legjobb emberek" születnek. Mint ismeretes, a vegyes házasságok tavaly létrehozott Armonia alapítványát, annak terjedô hálózatát kezdettôl fogva bátorította és melegen pártolja az államfô.
IPARAugusztus folyamán 125,3 milliárd lejnyi árut termeltek, ami, összehasonlított árakban kifejezve, 0,2%-kal kevesebb a tavalyi év hasonló idôszakában elértnél. Ebben a legnagyobb részt a fémipar (18,3%), a színes-fémfeldolgozás (18,2%), az élelmiszer- és szeszgyártás (15,7%), a cellulóz- és papíripar (9,8%), a vegyipar és mûszálipar (11,8%) stb. vállalt magára. Az év elejétôl a megye vállalatai 1168,6 milliárd lej értékben szállítottak és szerzôdtek le termékeket, félkész termékeket és szolgáltatásokat, amelybôl 302 milliárd lejnyi (25,8%) exportra került. Augusztus 31-én az állami tulajdonú vállalatokban dolgozók száma 80 634 volt, 540-el kevesebb, mint a hónap elején. A magánszektorban 106 772-en dolgoztak, 2476-al többen, mint július végén.
MEZÔGAZDASÁGTavaly augusztusához képest az állami tulajdonú egységek állatállománya a következôképpen alakult: 373-al több a szarvasmarha, 12 989-el a sertések, 3184-el a juhok és 89,2 ezerrel a szárnyasok száma. Úgy az állami, mint a magánszektorban nôtt a tejtermelés.
A megyében az átlagos nettó kereset 353 017 lej volt, 15 204 lejjel több, mint júliusban. Szeptember 10-én 26 353 munkanélkülit tartottak nyilván, ami az aktív lakosság 6,8%-át teszi ki. Ennek 84,0%-a munkás, 57,9%-a pedig nô volt.
Nemzetközi mobiltelefon-vállalatok tülekednek a román piac meghódításáért, miután a román kormány versenypályázatot írt ki a digitális mobil-rendszer (GSM) kiépítésére - jelentette az AFP Bukarestbôl.
A Motorola, a Stet, a France Télécom, az Air Touch Communications, a Telesystems International Wireless, a Media Pro és a Mobil Rom, a Tomen, az Alcatel, a TeleDanemark és a Bouygues és még sokan mások - három konzorciumba tömörülve, illetve függetlenül fognak pályázni a két koncesszióért.
Romániában az év üzletének tartják a tervezett szerzôdéskötést, hiszen a verseny gyôztese olyan piacon vetheti meg a lábát, amelyen máris több millióan várnak telefonra évek óta. Jelenleg 2,5 millió telefonelôfizetô van, s ezzel Románia az egyik sereghajtó Európában. 1993 óta mûködik ugyan egy analóg mobiltelefon-vállalat Telefonica Roumanie néven - 60 százalékban spanyol tulajdonban -, de mindössze 15 ezer elôfizetôvel rendelkezik.
A román hatóságok éppen azért írtak ki pályázatot, hogy versenyre ösztönözzenek és mérsékeljék az árakat - mondta az AFP-nek Ion Matei, a távközlési minisztérium illetékese.
Két hálózatot akarnak kiépíteni, s mindkettô mûködtetôjének 300-500 millió dollárt kell majd befektetnie saját hálózatának kiépítésébe és fenntartásába. A kormány egyenként 50 millió dolláros engedélyezési díjat vár tôlük, utána pedig évi 5,9 millió dollárt fizetnek be a költségvetésbe frekvenciahasználat és ÁFA címén.
Azt tervezik, hogy a nagyvárosokban 3-6 hónapon belül üzembe helyezik a rendszert - legalább kísérleti jelleggel.
A bãneasai repülôtér mellett a jelenleg itt nem mûködô Romaero repülôgépgyár több csarnoka ad otthont a tíznapos rendezvénynek, amely, mint a szervezôk hangsúlyozzák, a kelet-közép-európai térségben egyedülálló vállalkozás. Idén a kiállítási terület megkétszerezôdött, és jövôre a SAB már a nemzetközi jelzôt is megkapja az IOAC-tôl, az Autókonstruktôrök Nemzetközi Szövetségétôl.
A bukarestiek nem is sajnálták a pénztárcájukhoz képest borsos 7000 lejes, mintegy 2 dollárnak megfelelô - belépôtidíjat. Igaz, leszurkolását megkönnyíti, hogy a jegyvásárlással óriás tombola részeseivé váltak, öt gépkocsit és számos ajándéktárgyat sorsoltak ki a belépôk tulajdonosai között - kétnaponként egyet. Számos alkalmi, kedvezô vételi ajánlat is növeli az érdeklôdést, hiszen a 38 országból érkezett 148 cég több mint 400 márkát képvisel. A nagy cégek közül jelen volt néhány új termékével többek között az Alfa Romeo, az Audi, a BMW, a Chrysler Jeep, a Citroën, a Fiat, a Ford, a Honda, a Hyundai, az Isuzu, az Iveco, a Lancia, a Mazda, a Mitsubishi, a Nissan, az Opel, a Peugeot, a Renault, a Skoda, a Suzuki, a Volkswagen és a Volvo, továbbá számos alkatrészgyártó.
A szalon azonban elsôsorban a hazai ipar tükre - mind az ARO nyugati motorokkal korszerûsített dzsippjei, mind a Dacia és a Rodae személygépkocsijai nagyszámú érdeklôdôt vonzanak.
A Dacia standján a románok számára jól ismert régi modellek, az 1309-es, az 1310-es és különbözô utilitárius változataik mellett elsôsorban a Dacia Nova kelt feltûnést. A 29 ezer embert foglalkoztató üzem elôször 3000 jármû legyártására kapott ideiglenes homologizációt, majd a román tervezésû-fejlesztésû gépkocsin tapasztalt kezdeti problémák orvoslása után a napokban nyerte el a végsô homologizálást. A már most is korszerû karosszériájú, motorikusan és konstrukciójában is megújított típust az európai standardok irányában, nyugati cégek együttmûködésével folyamatosan tovább fejlesztik, a jövôben elektronikus vezérléssel látják el stb. A Dacia termelése 1989-ben megközelítette az évi százezret, 1992-ben majdnem 50 ezerre esett vissza, de remélik, idén ismét elérik vagy éppen túlszárnyalják a csúcsot. A Dacia aduja továbbra is az olcsóság: pillanatnyilag a legolcsóbb 1310-es 13 millió lejért, a legdrágább 1600-as Dacia Nova 16,8 millióért vásárolható. A Dacia privatizálásában még csak az elsô lépés történt meg. A Rodae viszont már most nemcsak a gépkocsiipar, hanem egész Románia legnagyobb vegyes vállalata. A külföldi tôkeberuházók között ezért vezet továbbra is a Daewoo Romániában. A korábban az Oltcit-et elôállító craiovai autógyárban, a dél-koreai Daewoo eszközölt 156 millió dolláros tôkebefektetést, ezzel szerzett 51 százalékos részesedést az 1994 októberében született Rodae vegyes vállalatban. A koreai fél a korszerû gyártáshoz szükséges további beruházását 20 ezer gépkocsi romániai eladásával fedezte (ezek a szerzôdés értelmében vámmentesen érkeztek, és ily módon a Daewoo szinte teljesen kiszorította a nyugati konkurenciát).