1996. október 9.
(VIII. évfolyam, 236. szám)
Az általános választások közeledtével nem lehet közömbös kérdés a romániai választópolgárok számára, hogy melyek lesznek azok a pártok, amelyek megalakítják az új kormánykoalíciót. A romániai magyar kisebbséget még közelebbrôl érdekli, hogy milyen tervekkel készül az RMDSZ a választások utáni idôszakra. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke válaszolt kérdéseinkre.
- Szándékában áll-e az RMDSZ-nek bekerülni a kormányba?- Az RMDSZ-nek van egy fontos dokumentuma, melyet a januári SZKT-ülésen fogadtak el. A nyilatkozat egyértelmûen megfogalmazza az RMDSZ szándékát, hogy olyan politikai helyzet kialakításának akar részese lenni, amelyben a demokratikus erôk rendelkeznek a romániai végrehajtó hatalommal. Ha az RMDSZ olyan koalíciós feltételeket tud kialakítani, amelyben programjának megfelelô együttmûködés alakítható ki, akkor az RMDSZ vállalja a kormányzási felelôsséget. Erre két lehetôség van. Vagy közvetlenül részt vesz a kormányban, vagy a parlamenti többség részeként támogatja a kormányt.
- Milyen esélyei vannak az RMDSZ-nek, hogy kormánypárttá váljon?- Olyan politikai képlet kell hogy kialakuljon, hogy valamelyik kormányalakító párt vagy pártok tömörülése támogatásra kérje fel az RMDSZ-t.
- A napokban a DK helyi vezetôje kijelentette, hogy az RMDSZ jelenléte az új kormányban nem szükségszerûség.- Nem állítom, hogy ez szükségszerûség. Minden párt kormányzásra törekszik. A kisebbségi szervezetek is azért vállalnak politikai felelôsséget, hogy érvényesítsék egy közösség érdekeit. Természetesen az elmúlt hat-hét év azt mutatja, hogy ellenzékben is lehet eredményeket elérni, de azok messze elmaradnak az elvárásoktól.
- Mit tud az RMDSZ kormányba való bevételéért cserében felajánlani?- Szavazatokat a parlamentben. Ez akkor jöhet szóba, ha a választásokon a mandátumok nyolc-tíz százalékot elérô RMDSZ szavazataira szükség van a parlamenti többség biztosítása érdekében. Az RMDSZ csak olyan kormányt támogat, amelyet elfogadhatónak vél.
- Ha újból ellenzékbe kerülne az RMDSZ, kikkel szövetkezne?- Ez nem idôszerû kérdés. Az RMDSZ-nek arra kell összpontosítania, hogy minél nagyobb súllyal lehessen jelen a kormányalakítási tárgyalásokon. Választások elôtt értelmetlen ellenzékiségre készülni és ahhoz politikai partnereket keresni. A választóknak azt kell sugallni, hogy ha támogatják az RMDSZ programját, akkor saját maguk számára biztosítják a politikai életbe való beleszólás lehetôségét, jogát.
- Ha az RMDSZ bekerül az új kormányba, milyen hatásra számítanak az eddig ellenzékiséghez szokott romániai magyarok körében?- Megítélésem szerint a romániai magyarság nem szokott állandó ellenzékiséghez. És hangsúlyozom, az RMDSZ nem "mindenáron" óhajt kormányzati tényezôvé válni.
- Elnök úr, Ön szerint mely pártok fogják megalakítani a következô kormánykoalíciót, és lehetséges-e a régi koalíció újraalakítása?- A választások után minden kombináció lehetséges. Nem tartom kizártnak, hogy akik kormányozni akarnak, most természetellenesnek tartott koalíciókra is hajlandók lesznek.
Lejegyezte:
A bukaresti rádió hétfô délutáni jelentése szerint a kormány közleményt adott ki, s ebben arról tájékoztat, hogy ,,az RMDSZ nem adta be a szeptember 15-i határidôig a kormánynál azokat a dokumentumokat, amelyek annak igazolására szükségesek, hogy politikai pártként megalakult".
A kormány ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az RMDSZ nemzeti kisebbségi szervezetként a költségvetésbôl évi 335 millió lej támogatást kap, amelybôl szeptember 30-ig 236,8 millió lejt folyósítottak számára.
A közlemény hozzáfûzi, hogy a kormány fôtitkársága ,,megtette a szükséges lépéseket e helyzet tisztázására mind az igazságügy-minisztériumnál, mind a parlament két házánál".
Az RMDSZ vezetôi már több ízben elutasították azt, hogy a szövetségnek kisebbségvédelmi célokra folyósított összeget - amely egyébként korántsem áll arányban a romániai magyar lakosságnak a többi kisebbséghez viszonyított lélekszámával - a politikai képviseleti tevékenységet megilletô támogatással hozzák közös nevezôre. A kisebbségvédelmi célokra folyósított összeg felhasználását külön szabályozza a törvény, nem teszi lehetôvé azt, hogy például választási kampányra költsék.
Szeptember 8-án a Hivatalos Közlöny a politikai erôknek járó támogatás listájában már közzétette az RMDSZ-nek mint politikai szervezetnek járó összeget - a kormány már ezután, szeptember 18-án, tisztázást kért arra, hogy az RMDSZ-nek jár-e ilyen címen a támogatás.
A választási törvény szerint pénzbeli juttatásban a választási kampányban részt vevô pártok és ,,politikai szervezetek" részesülhetnek.
A múlt héten az RMDSZ vezetôi tárgyaltak a kérdésrôl Vãcãroiu miniszterelnökkel, aki a probléma megoldását helyezte kilátásba. A szövetség vezetôi továbbra is kapcsolatban vannak a különbözô kormányzati tényezôkkel az ügyben.
Vasárnap Petrillán , Déván és Vajdahunyadon voltak kampánygyûlések.
Petrillán a Hunyad megyei jelöltek mutatkoztak be a Zsil-völgye magyarságának.
Vajdahunyadon, a református templomban emlékünnepélyre került sor az aradi vértanúk tiszteletére. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba kampányigazgató, az RMDSZ ügyvezetô elnöke és Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje. Déván és Vajdahunyadon a fent említett személyiségek jelenlétében mutatkozott be Fodor Endre és Eöry László szenátorjelölt, valamint Segesvári Miklós, Hauer Erich és Winkler Gyula képviselôjelölt. A rendkívül nagy érdeklôdés mellett megrendezett találkozókon Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, nem véletlen, hogy az RMDSZ országos vezetôi rövid idôn belül másodszor találkoznak a választókkal, hiszen a szövetség kiemelten foglalkozik a szórványmagyarsággal, hiszen ez a csoport van leginkább kitéve az asszimilációnak. Takács Csaba ügyvezetô elnök, kampányigazgató ismertette az RMDSZ választási programját, majd Frunda György következett, aki tekintettel arra, hogy Hunyad megye lakosságának döntô többsége a nehéziparból él, részletesen ismertette gazdasági és szociális programját, amely konkrét megoldásokat ajánl a gazdaság restrukturálására és a szociális védelem hatékonyságának növelésére. Az RMDSZ vezetôi és a jelöltek találkoztak a helyi vállalkozókkal is.
• Bihar megyében október 7-én Érmihályfalván találkozóra került sor az RMDSZ jelöltjei és a választók között, amelyen részt vett Csapó József és Molnár Imre szenátorjelölt, valamint Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselôjelölt.
• Október 8-án, a Háromszéki RMDSZ vendége Markó Béla szövetségi elnök. Kedden reggel találkozott a megye polgármestereivel, illetve megyei és városi tanácsosokkal, délben pedig a megye magyar vállalkozóival. Délután Kézdivásárhely vendége volt, ahol helyi kampánynyitó nagygyûlésre került sor, és a vállalkozók klubja tagjaival találkozott. Este a csernátoni kultúrházban a helyi választópolgárokkal került sor találkozóra.
• Október 9-én, szerdán Kovászna város vendége lesz a szövetségi elnök, aki a választópolgárokkal találkozik.
Az idén október 1-jéig a pártok 2,5 milliárd lejt kaptak a kormánytól.
Ez az összeg a következôképpen oszlik meg: a Román Társadalmi Demokrácia Pártja: 466,45, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: 358,5, Román Ökologista Párt: 90,54, Demokrata Párt: 353,88, Román Nemzeti Egységpárt: 275,34, Nagyrománia Párt: 173,7, '93-as Liberális Párt: 136,74, a Polgári Szövetség Pártja: 164,4, Szocialista Munkapárt: 155,22, Román Szociáldemokrata Párt: 122,88, Román Demokrata Agrárpárt: 95,16, Demokrata Konvenciós Nemzeti Liberális Párt: 95,16, Nemzeti Liberális Párt: 36,03, Román Ökologista Mozgalom: 36,03 millió lej. A decemberi porciót az új parlamenti mandátumeloszlás függvényében állapítják meg.
Carol Gigi Nicolau óvást nyújtott be a vajdahunyadi törvényszéken Miron Cozma szenátusi jelölése ellen. C. G. Nicolau az Academia CaT,avencu munkatársa, akit Miron Cozma és gorillái a petrozsényi Vegas bárban molesztáltak. Az újságíró arra kéri a bírói hatóságot, hogy az ország javára döntsön a Cozma-ügyben, mert "egy tekergô, aki ellen több bírósági eljárás folyik, nem való a szenátusba".
Kedvezôen fogadta Emil Constantinescu kormánykoalíciós kezdeményezését a Polgári Szövetség Pártja. S,tefan Radoff színmûvész, a PSZP szenátora azonban megjegyezte, hogy a sajtóból értesültek a három ellenzéki pártszövetség együttes kormányzására vonatkozó elgondolásról, velük hivatalosan senki sem közölt semmit. Ennek ellenére a PSZP máris arra készül, hogy a választási kampány végén nagy együttes népgyûlést szervez a három ellenzéki szövetség.
Az elektronikus média - jelesül az RTV - illetékesei úgy döntöttek, hogy Frunda György elnökjelöltünk a kampány során nem szólalhat meg magyarul a minden jelölt számára biztosított adásban - az egyébként románul feliratozott videoklipeken - rövidfilmekben.
Az alapszerzôdés ratifikálása óta ez az elsô, anyanyelvünk használatát korlátozó intézkedés. Talán azt kívánja jelezni, hogy alapszerzôdés ide-oda, hátrább az agarakkal, magyarok.
No hiszen.
Csak azt nem tudom, valójában kinek ártott ezzel az intézkedésével az "illetékes elvtárs" (egyes vagy többes számban).
Frunda György szenátor úr ugyanis nemcsak hozzánk, romániai magyarokhoz intézi szavait, amikor az RTV csatornáin megszólal, hanem az ország egész népéhez. Ha magyarul szólal meg, sok (egyébként semleges) román választóban felberzenkedhet a kérdés: ez Románia elnöke kívánna lenni, és magyarul szól hozzánk , románokhoz? Némelyek - vagy talán sokan - el se olvasnák az elnökjelölt szavait tolmácsoló román szöveget. Így azonban?
Arra figyelnek majd, amit mond.
És Frunda szenátor úr nyelvbotlások, bántóan idegen hangsúly nélkül beszél románul! Tartok tôle, hogy akik ezzel az intézkedésükkel belénk akartak csípni, ezúttal eltévesztették a célt. Bennünket, romániai magyarokat ugyanis nem kell különösen biztatni-meggyôzni, hogy a választásokon - az elnökválasztás elsô menetében mindenképpen, ha kettô lenne - hová-kire szavazzunk. Akkor is Frunda Györgyre adjuk a voksunkat, ha a televízió ügyeletes agykoponyái nem engedik, hogy a kampánymûsornak szánt idôben és filmen magyarul szóljon hozzánk a jelöltünk. Ám vannak románok - és nem is kevesen -, akik még nem döntötték el, kire adják a szavazatukat. Lehetnek olyanok, akiket Frunda György szenátor úr demagógiamentes, az egész ország ügyét felvállaló, a bonyolult kérdésekre választ keresô szavai elgondolkoztatnak. Ezzel pedig máris nyert ügyünk van. Nyert ügyünk akkor is, ha ezek a nézôk-hallgatók más elnökjelöltre voksolnak, hiszen Frunda szenátor szavai más megvilágításba helyezik az RMDSZ-t, érdekvédelmi szervezetünk politikáját, mint amilyennek oly nagy buzgalommal igyekeznek bemutatni azt nemcsak a nyíltan nacionalista beállítottságú román sajtótermékek, de maga a Román Televízió is, amelyik immár azt se állítja magáról, hogy szabad, azt se, hogy független.
Amikor megtudtuk, hogy az RMDSZ Frunda György személyében elnökjelöltet állít, egy kedves barátom elmondta, hogy román ismerôse felháborodottan fakadt ki: "Micsoda szemtelenség! Egy magyar pályázzék Románia elnöki tisztére!" Barátom ártatlanul kérdezett rá: "Mátyás király román származású volt, nem?!" "Színromán!" - hangzott a nemzeti öntudattól csöpögô válasz. "Na látja - így a barátom, aki elengedte a füle mellett a valótlanságot -, ôt szabadon választották királyuknak a magyarok. És Magyarország egyik legnagyobb, utolsó nagy királyává vált! Vajon fordítva nem menne a dolog?"
Az ismerôs elhallgatott, majd dörmögve állt tovább.
Természetesen, nincsenek illúzióim. Tudom , hogy végül is nem Frunda szenátor úr lesz köztársaságunk elnöke. Ám az RTV nacionalista indíttatású, anyanyelvünk használatának a korlátozását célzó intézkedése többet javított kilátásain, mint rontott. A nacionalizmusról nem árt ugyanis tudni, hogy valójában rövidlátó, ostoba. A magyar nacionalizmus is az. Szerencsénkre a román se kivétel.
Nem kell különösebb jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy lássuk: a falusi iskolák zöme veszélyben van, s egy részük elôbb-utóbb mûködésképtelenné válik, megszûnik a gyermekhiány miatt. A folyamatot azonban csak meggyorsítja, ha hamis illúziókat keltünk szülôkben és gyermekekben egyaránt, vagy olyan elrettentô képet festünk a falusi iskolák helyzetérôl, amely a vállalkozó szellemûeket is elriasztja.
Bíró Zoltán írása (Gondolkozni is kellene, Szabadság, szeptember 27.) valóban gondolkozásra indít. Bár a cikkíróval néhány kérdésben egyetértek, elhibázottnak tartom azt a nézôpontot, ahonnan a problémát megközelíti. Tudniillik a falusi iskola nem tengôdik feltétlenül, nem csupán szimbólum vagy statisztikai adat, hanem munkahely, ha úgy tetszik: tanári mûhely. Az ott folyó oktatás minôsége pedig csak részben függvénye az anyagi alapnak, a technikai felszereltségnek. Ott is elsôsorban a tanító és a tanár hivatástudata, szakmai felkészültsége a döntô. Lehet, hogy a hivatástudat manapság elavult fogalom, de enélkül a mégoly színvonalas városi iskolában sem lesz valakibôl jó tanár.
A végzôsök talán éppen azért "borzonganak bele egy esetleges falusi kihelyezés gondolatába", mert áldozatvállalásként tüntetik fel a falun tanítók munkáját. S így a "hôsi helytállás mítosza" kerekedik a hivatásként felfogott pedagógusi tevékenységbôl.
Szakmai elégtételt pedig nemcsak a felsôfokon továbbtanuló diákok száma adhat, hanem például az, ha egy iskolakerülô gyereket odaédesget a pedagógus, s év végére megtanítja tisztességesen írni-olvasni.
Amit Bíró Zoltán a civilizált oktatás feltételeiként hiányol, sok esetben igaz, de ez csak az érem egyik oldala. A falusi iskola a külsô és belsô javításokra arányosan éppen annyi pénzt kap, mint a városi, azaz amennyit ki tud harcolni magának. S ha az igazgató hajlandó feláldozni a szabadságát, iskolakezdésre befejezik a javításokat. A könyvtárak ellátottsága falun és városon is a tanár-könyvtáros utánajárásának, kapcsolatteremtô képességének függvénye. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség például könyvadományokkal támogatja a kis falusi iskolákat is. Csak el kell menni érte. Hála a holland, svájci, német vagy francia egyházi/iskolai testvérkapcsolatoknak, nem egy falusi iskolában újult meg a berendezés: a gyerekek kis asztaloknál ülnek, a táblát az elsôs is feléri, mert mozgatható.
Való igaz, falun sok a szakképzetlen kolléga. De ismerek olyan kutatómérnökbôl tanárrá lett kémikust, aki a táskájában hordja ki a kísérlethez szükséges vegyi anyagokat, s az igazán eldugott kis falu diákjai ugyanazokat a kémiai reakciókat láthatják, mint városi társaik. Hét végén a gyerekeket barlangászni viszi, ez a hobbija.
A jó munkalégkör nem a gyerekek létszámától függ. A falusi iskolák kis közösségeit nem megkeseredettség, unottság, tehetetlenség, széthúzás jellemzi általában. A bensôséges, meghitt, mondhatnám családias hangulatra is akad példa. (Magam is egy ilyen közösség tagja vagyok már kilencedik éve.)
Hátha olyan fiatal végzôs is kerül, akinek számít, ha a jónéhány kilométeres téli gyaloglás után a helybéli kolléganô meleg kávéval, száraz váltózoknival várja a tanáriban. S az idôs néni, akinek ugyan már az unokája is kikopott az iskolapadból, szeptemberben megáll az iskolakapuban, s gyönyörû áldást mond, mert örül, hogy újra látja "a tanár nénit". A második, harmadik év kezdetén is.
Én optimista vagyok.
az öntudatos, etnikai-nemzeti hovatartozására valamit is adó romániai magyar választópolgár számára, hogy távol maradjon a szavazástól. Minden szavazásra jogosult és gondolkozni képes személynek tudnia kell: a szavazás választás is, s aki nem járul az urnák elé, nem háríthatja el magától a jövôalakításban való részvétel felelôsségét. Mert az arra irányuló nemleges tett is felelôsségteljes megnyilatkozás. A romániai magyarság sorsáért, a többségiekével egyenértékû jogaink biztosításáért, önazonosságunk és kultúránk megôrzéséért, az anyanyelvhasználatért folytatott küzdelmünk kimeneteléért, de általában is a romániai demokrácia megerôsödéséért azok is felelôsek, akik kényelembôl, közömbösségbôl, meghunyászkodásból vagy sértett hiúságból nem kívánnak szavazni.
Nem lehet mentség a politikától tartózkodás elve, sem az a vélekedés, hogy úgyis az lesz, amit a többség akar. A lemondás eleve biztos kudarc, a létünkre törô politikai erôk akaratlan segítôje; ezzel szemben minden szavazat, amit érdekvédelmi szervezetünkre adunk le, erôsíti hangunkat, növeli esélyeinket a politikai életben, törvényhozásban, közigazgatásban.
Nem lehet ok a távolmaradásra az RMDSZ egész tevékenységével vagy egyes vezetôivel, jelöltjeivel szembeni elégedetlenség, sem a jelölôlisták sorrendjével egyet nem értés. Kritikai véleményt nem a választás napján, a szavazás megtagadásával kell nyilvánítani. Ezt minden józanul gondolkodó, politikai szûklátókörûséggel, kicsinyes bosszúval nem vádolható elme felmérheti.
Nem fogadható el a hivatkozás a tömérdek elfoglaltságra, halaszthatatlan más irányú tevékenységre sem. Úgy kell rendeznünk dolgainkat, ügyeinket, hogy szavazásra, arra az egy-két órára legyen idônk. Kell hogy legyen!
És a betegség? Ez már komolyabb indok lehet, de nem minden esetben, nem feltétlenül akadályozhatja meg azokat, akik szeretnék kinyilvánítani állásfoglalásukat. Az ágyhoz nem kötött, mozgástól el nem tiltott személyek — esetleg hozzátartozók, szomszédaik, ismerôseik segítségével - elsétálhatnak a szavazóközpontig, illetve kérhetik az RMDSZ helyi szervezetét, körzetét, hogy szállíttassák el ôket a szolgálataikat felajánló gépkocsitulajdonosokkal. A fekvô betegek, illetve hozzátartozóik pedig kérhetik, és kérjék is a választási körzeteket, ha kell, ismételten is, s nem az utolsó pillanatokban, hogy keressék meg ôket a szavazóurnával és szavazólapokkal, választási jogaikat érvényesítendô. Ebben az esetben ajánlatos a szavazóbizottságok RMDSZ-tagjainak külön is szólni.
Mentegetôzés, magyarázkodás, különféle ürügyekre hivatkozás helyett tehát ki-ki tegye meg, amit megtehet, s amivel saját magyarságának éppúgy tartozik, mint szûkebb és tágabb közösségének: szavazzon. Jelöltjeinkre, a tulipánra.
A képviselôház egykori, 117 fôt számláló kormánypárti frakciójából mindössze 37 képviselô szerepel ismét bejutó helyen a párt megyei listáin. A majd "otthon maradó" 80 képviselô végre úgy szavazhat, ahogy lelkiismerete eddig is diktálta. S olyan eltorzult törvényeket sikerült így megbuktatni, mint a családi kódex törvénye, a polgári perrendtartás törvénye, s az adminisztrációs visszaélésekkel foglalkozó törvénytervezet például, melyet inkább hivatalnokvédô törvénynek nevezhettük volna, ha elfogadjuk, Mironov ifjúsági miniszter államosító szándéka is megbukott a képviselôházban. Az egykori Ifjúsági Szervezet (KISZ) vagyonáról rendelkezni akaró törvénytervezet a 222 leadott szavazatból csak 125 igenlôt kapott (97 elutasítót), és sarkalatos törvény lévén, elfogadásához 171 lett volna szükséges. És megbukott a bankprivatizációról szóló szenátusi törvénytervezet is, mert 222 leadott szavazatból több volt az elutasító (114), mint az igenlô voks (108).
Ilyen körülmények között került sor csütörtökön (október 3-án) a román-magyar alapszerzôdés ratifikációs vitájára és elfogadására. Az RMDSZ-frakció nevében Vida Gyula fejtette ki eddig is következetes (és Ion RaT,iu szerint nem túl optimista) álláspontunkat. A képviselôház is nyílt szavazással döntött a ratifikációs törvénytervezet sorsáról, és 159 igen, 1 nem és 27 tartózkodó szavazattal elfogadta azt. Az RMDSZ frakciója egységesen nyilvánította ki politikai szándékát, a 27 tartózkodó szavazatból 21 a miénk volt. És itt nem a számszerûség, hanem az egységes megnyilvánulás volt a fontos, hiszen az alapszerzôdés szövege nem jogokat biztosít, hanem csak lehetôségeket fogalmaz meg, s azok a mindenkori román kormány szándékával aligha lehetnek közös nevezôn.
Az RNEP képviselôi szavazás alatt kivonultak a terembôl, aki pedig közülük bennmaradt, az nem szavazott.
Nagy vitát váltott ki a képviselôházban a szavazókönyvecskék (bizonyítványok) használatát taglaló sürgôsségi kormányrendelet elôírása (mely szerint a személyazonosságival együtt kell azt felmutatni a november 3-i szavazáskor), és az a mód, ahogyan a képviselôházi vezetés szerette is volna elfogadtatni azt. A szenátusban még be sem fejezték az említett rendelet vitáját, s máris sürgôsségi eljárást szerettek volna megszavaztatni a képviselôházban. Az ellenzék s így az RMDSZ képviselôi is szeretnék fölfüggeszteni az említettek használatát az 1996-os parlamenti választásokon. Emiatt a képviselôház október 9-10-én, rendes ülésszakában újra összeül.
Parlamenti ôszikék, búcsúversikék gyártásába fogott minden tollát forgatni tudó, de további parlamenti távlattal nem rendelekezô többségi honatya. Könyveik, kézirataik - politikai közömbösségük után - úgy ontják kínrímek és botladozó ritmusok sorozatát, hogy máris képtelenek feledni a számukra oly szörnyûnek tûnô, de mégis "megszépítô messzeséget..."
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Maros megyei Népújság keddi számában nyílt levéllel fordult a megyei választókhoz és választottakhoz, a képviselôjelölés kapcsán kialakult heves nyilatkozatháború megszüntetésére, választási összefogásra buzdítva a helyi magyarságot. ,,Nem hiszem, hogy akkor kell a legnagyobbat ütnünk egymáson, amikor éppen mások is ütni akarnak rajtunk" - írta.
A Népújság hasábjain két hete egymást követik a polemikus állásfoglalások azzal kapcsolatban, hogy a jelölés során olyan helyre sorolták be a megyei vezetô testületek Borbély László képviselôt, a megyei RMDSZ-szervezet volt vezetôjét, amely nem biztosít számára új parlamenti mandátumot. Borbély ezért le is mondott a jelölésrôl. Éles hangú támadás érte a szavát Borbély László mellett felemelô Sütô András írót is, aki a történtek miatt lemondott a megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címérôl.
Az RMDSZ elnöke mélyen elítélte azt a magatartást, amely valós vagy vélt sérelmekre nem érvekkel vág vissza, hanem rágalmakkal. ,,A diktatúrával 1989 elôtt szembeforduló, majd késôbb ezért szinte életével fizetô írónkkal nyugodtan vitázzék, aki nem ért vele egyet, de vita és vádaskodás között ég és föld a távolság" — szögezte le.
,,A lejáratás, a sárba rángatás idegen attól a szellemtôl, amely ezt a szövetséget hét esztendôvel ezelôtt életre hívta. Ez érvényes a választások elôkészítéséért felelôs helyi és megyei RMDSZ-vezetôkre is, akiknek nem sokat segít senki azzal, ha pontos, világos, célratörô kritika helyett alaposan fôbekólintja ôket" - írta a szövetségi elnök. Hozzáfûzte: ,,Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy így pazaroljuk el egymás múltját, jelenét, munkáját, erkölcsi tôkéjét, mint ahogy a gyakorló politikusok közül is arra, aki értékesnek bizonyult, ezután is számít az RMDSZ".
,,Most, amikor már egy hónap sincs hátra a választásokig, nem az egymás iránti bizalmatlanságnak, hanem az összefogásnak van rendelt ideje: annak az egymillió szavazatnak, amelyet 1990-ben az RMDSZ össze tudott gyûjteni. Ez 1996-ban is lehetséges" - írta Markó.
A Népújság a szövetségi elnök nyílt levele mellett közölte a megyei MADISZ ifjúsági szervezet nyilatkozatát, amely felszólítja az RMDSZ Maros megyei vezetôségét, hogy a választások után a legrövidebb idôn belül hívja össze tisztújító gyûlését. Borbély László a maga részérôl rövid nyilatkozatban adta tudtul, fenntartja magának a jogot, hogy Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök ôt és Sütô Andrást ,,minôsíthetetlen módon" támadó írására a választások után válaszoljon.
A napokban több írás is figyelmeztetett a Népújságban: a polémia folytatódása parlamenti mandátumokba kerülhet az RMDSZ-nek.
Teherautógyártásról kötött megállapodást a lengyel Daewoo Motor Polska és a román Rodae Craiova - adta tudtul hétfôn a Rompres bukaresti lengyel diplomáciai forrásra hivatkozva.
A szerzôdés szerint ötezer darab teherautót gyártanának évente Krajovában "Daewoo Lublin" néven. Eddig csak a lublini üzemben gyártottak ilyen típusú jármûvet egyiptomi és fehéroroszországi piacra. Az új teherautókat cseh piacra szánják.
A dél-koreai cég 1994-ben 156 millió dollárt fektetett be a krajovai Rodae üzembe, az egykori Oltcitba. Az év eleje óta gyártanak személyautót, 1997-tôl kezdve pedig már exportálni is fognak belôlük, fôleg Nyugat-Európába.
A Daewoo a következô négy évben 900 millió dollárt fektet be Romániában, ebbôl 300 milliót a gépkocsiüzembe. A Daewoo Heavy Industries Ltd. májusban 53 millió dollárért megszerezte a Fekete-tenger parti mangáliai hajógyár részvényeinek többségét.
Tavaly megvásárolta a lengyelországi Lublin FSL autógyárát, s az ezredfordulóig 350 millió dollárt költ egy ottani gyártósorra.
Október 4-én Marosvásárhelyen megnyitotta elsô kirendeltségét a Pater Bank. Mint ismeretes, a Pater Bank az elsô magyar-román hitelbank, amely 1996 májusában, Bukarestben nyitotta meg központi székhelyét. Fô részvényese a Budapest Bank, amelynek részvényei nagy részét nemrégen a General Electric Capital amerikai konszern vásárolta meg.
• Nem szavazok az RMDSZ-re, a Molnos-féle csapatra semmiképpen. Molnos az oka, a PRO tv-ben tett nyilatkozatával, hogy Funar került ki gyôztesen a választásokon. ( A Debreceni néven bemutatkozó telefonálót tájékoztattuk, hogy Molnos azután nyilatkozott a tévének, miután ismeretesek voltak a választási eredmények. ) Az országos csapat sem jobb. Miért kellett kihagyni az olyan vezetôket, akik kis lépésekkel ugyan, de eredményeket mutattak fel? Ôk járták ki, hogy az egyetemen magyar helyeket kapjunk. Ha nem lehet más megyébe menni szavazni, például Maros megyébe, hogy annyi szavazat gyûljön, hogy Borbély László is bejusson a parlamentbe, akkor a kulcsra szavazok. És Frundára. Miért üldözik azokat, akik részt vettek a neptunos tanácskozáson? Azok, akik Amerikába mentek tárgyalni, többet értek el? Nemcsak én vagyok ezen a véleményen, hanem többen is. Ha nem érdekelne az ügy, nem telefonáltam volna, hanem egyszerûen elmegyek szavazni, és oda ütöm a pecsétet, ahova akarom, de azt akarom, tudják, hogy ilyen vélemény is van. ( Próbáltuk megmagyarázni, hogy a magyarság összefogásának nagyobb a tétje, mint a személyes szimpátiák vagy ellenérzések. Az elvesztett kisebbségi jogokat sokkal nehezebb visszaszerezni, mint újakat kivívni, márpedig a törvényhozásban gyengén képviselt magyarság nagyon keveset tehet érdekünkben. Ezt nagyon jól tudják azok, akik minden áron és minden eszközzel a magyarság megosztásán mesterkednek. Úgy tûnt, hogy a telefonálót nem sikerült meggyôznünk, de azt sem állította, hogy nincs igazunk. )
Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök hétfô délután felkereste a bukaresti Nemzetközi Vásár több pavilonját. A magyar pavilonban Szôcs Ferenc nagykövet és Kónya László kereskedelmi tanácsos fogadta a kiállítókkal együtt a kormányfôt, aki elidôzött a különbözô standok elôtt, különösen a Mol, a Rába, és a Taurus cégek anyagát nézte meg.
Vãcãroiu kiemelte a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fontosságát, érdeklôdött a most folyó kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások alakulásáról - ezek következô menetére október 17-én Budapesten kerül sor. A délelôtti megnyitó után Ovidiu Gherman, a szenátus, és Adrian Nãstase, a képviselôház elnöke tett látogatást a pavilonban, Dan Ioan Popescu kereskedelmi miniszter és George Cojocaru, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke társaságában.
Kolozs megyében 30 617 hektáron termesztettek búzát és 2100 kg-os hektárhozamot értek el. A Gyergyói-medence tavaszbúzájából szeptember végén még több száz hektár aratatlan volt - tudtuk meg Romfeld János gyergyószentmiklósi agrármérnöktôl. A hosszú, esôs idô lehetetlenné tette a betakarítást. Igaz, nagyon késôn érett a tavasz-búza. Tetôzi a gondjaikat a burgonya betakarításának nehézsége, a vizes, sáros földön. Villával, kapával próbálják az egyetlen jövedelmet biztosító terményt betakarítani, mert a több mint 10 millió lej értékû német gép nem mehet rá a vizes táblákra. Ha a betakarítás elhúzódik, nemcsak a termés kerül veszélybe, de mikor szántanak majd a búza alá? Szerencse, hogy az ôszi búza már hambárban. Az idô szorításában nehéz lesz megszervezni az ôszi betakarítást és vetést.
Barazsuly Emil