1996. október 22
(VIII. évfolyam, 247 szám)
• Vasárnap délelôtt Buchwald Péter szenátor-, Újvári Ferenc és Papp Judit képviselôjelöltek Dés-Cichegyen tartózkodtak. Buchwald Péter a szenátus jelenlegi tevékenységérôl beszélt, míg Újvári Ferenc és Papp Judit képviselôjelöltek programjukat ismertették.
• Eckstein-Kovács Péter szenátor és Farkas Zoltán képviselôjelöltek Bálványosváralján találkoztak a helyi és a szásznyíresi lakosokkal.
• A dési városháza nagytermében tartott fórumot Kalapáti Jolán dési RMDSZ-elnök nyitotta meg. Bitay Levente képviselô a képviselôház jelenlegi tevékenységérôl tájékoztatta a jelenlévôket. Eckstein-Kovács Péter szenátor-, Bucur Ildikó és Rollinger Ágnes képviselôjelöltek ismertették programjukat, és válaszoltak a feltett kérdésekre.
• 1996. október 17-én és 18-án Boros János és Székely István, az Ügyvezetô Elnökség munkatársai kampányellenôrzô és plakátoló körúton vettek részt Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros megyékben. Zilahon, Nagyváradon és Máramarosszigeten találkoztak a területi RMDSZ-szervezetek elnökségével, a kampánystábok tagjaival és önkormányzati tisztségviselôkkel. A Szilágy megyei Ippen, a Bihar megyei Székelyhídon és Érmihályfalván ugyancsak RMDSZ-vezetôkkel találkoztak, a választási kampánytevékenységrôl, a magyar lakosság, és ezen belül fôleg az eddigi választásoktól távol maradók mozgósítási gondjairól és nehézségeirôl tájékozódtak. Konkrét javaslatokkal segítették a kampánystábokat, ismertették a szavazókörzeti RMDSZ-úrnabiztosok feladatait.
Szatmárnémetiben részt vettek a Mûemlékvédelem és Önkormányzat címû konferencia megnyitóján, a helyi RMDSZ szüreti bálján.
• Boros János és Mátis Jenô képviselôjelöltek október 20-án Szászfenesen és a közigazgatásilag hozzá tartozó Magyarlónán jártak. A szászfenesi római katolikus, illetve a magyarlónai református templomban ismertették a választásokon való részvétel fontosságát, a szavazási procedúrát. A magyarlónai templomban a holland testvérgyülekezet kórusának mûvészi mûsorában gyönyörködhettek.
Az immár hagyományossá vált szüreti bált október 18-án tartották meg Zilahon az Armãtura gyár étkezdéjében.
A szüreti bál az RMDSZ kampányprogramjának része, a meghívottak között tisztelhettük Markó Béla és Vida Gyula urakat is.
A hétszáz körüli résztvevô közt minden korosztály képviseltette magát. A megyei kórházhoz érkezett angol küldöttség tagjai, valamint a helybeli politikai pártok meghívottjai is jelen voltak. A köszöntôk három nyelven hangzottak el. Szüreti báli szokásokat elevenített fel a székesfehérvári és krasznai táncegyüttes. A siker óriási volt, végül a közönség is velük ropta a táncot. Volt tombola és asztaltársaság-vetélkedô, helyi történelmi és földrajzi ismereteit ellenôrizhette, aki részt vett a játékban. A legügyesebbek közül választották ki a borkirályt. Népviseletbe öltözött lányok és fiúk fonott kosarakból szôlôt kínálgattak, a frissen sajtolt mustot is meg lehetett kóstolni.
Mint a mesében, reggelig folyt a mulatság, a jó hangulatot a szakadó esô sem rontotta. Remélhetôleg mindenki megértette, el kell mennünk szavazni november 3-án azért, hogy "szavunk legyen".
Két héttel a választások elôtt, október 7-15. között közvélemény-kutatást rendezett az IMAS intézet 36 városban és 34 faluban, amelyek az ország 38 megyéjében találhatók. A megkérdezett 1007, 18 év fölötti személy közül 31,2% a Demokratikus Konvencióra, 28,5% az RTDP-re, 19,7% a Szociáldemokrata Unióra, 6,5% az RMDSZ-re, 3,8% a Nagyrománia Pártra, a többiek kisebb pártokra szavaznának. A legnépszerûbb elnökjelölt Iliescu 31,9%, Constantinescu 27,2%, P. Roman 21,9%, Frunda 5,0%, C. V. Tudor 3,2%, Funar 2,2%. A szeptember 28-október 5. között rendezett közvéleménykutatás óta az RNEP 1,1%-ot vesztett szavazótáborából, vezetôje, Gheorghe Funar pedig 1,6 százalékot. A megkérdezettek közül 78,6 százalék menne el szavazni.
Múlt hét végén a LADO és a PRO DEMOCRA_IA írásban tiltakozott az ellen, hogy a három fantom-megfigyelô szervezet, a GADDO, a LIRDOCT és az AROLID akkreditálást kapjon a november 3-i elnök- és parlamenti választásokon. Mint ismeretes, a múlt héten az is kiderült, hogy a három szervezet székhelye magánlakások és cégek lakcímén szerepel, tagjaik névsorába olyan személyeket is feltüntettek, akik nem tudnak a szervezet létérôl, vagy tagadják, hogy annak tagjai lennének.
Október 18-án a LADO és a PRO DEMOCRA_IA szervezet benyújtotta tiltakozását a Központi Választási Irodának azzal érvelve, hogy a fent említett megfigyelô szervezetek nem pártatlanok, hanem az RTDP, vagyis a kormánypárt elkötelezettjei, s így az általános választások eredményének manipulálását szolgálhatják. A tiltakozást számos bizonyítékkal támasztották alá. Ennek ellenére vasárnap, az óvás kivizsgálására összehívott Központi Választási Iroda megállapította, hogy csak a Krassó-Szörény megyei megfigyelôk, valamint a temesvári Livia Tarconi esetében bizonyítható félreérthetetlenül az RTDP-s pártosság, s így nekik nem, de az összes többi megfigyelônek (országszerte összesen 5000 személy), aki a fantomszervezet listáján szerepelt, megadta a hivatalos megfigyelôi megbízást.
Eredeti módon tartotta e heti sajtóértekezletét Iuliu Pãcurariu, a Szociáldemokrata Szövetség képviselôjelöltje: meghívta a sajtó képviselôit Kisbányahavasra, ahol víkendháza van ( 1980-tól), és ahol a polgármester a nagyon talpraesett Sabina Luca, a Demokrata Párt tagja, aki az SZDSZ színeiben jutott hivatalába, öt SZDSZ-tanácsossal együtt. Mellettük csak egyetlen egységpártos jutott szóhoz, de az is az ô emberük. Teljes tehát az SZDSZ-uralom Járabánya községben, pedig Iuliu Pãcurariu egyik nyaraló-szomszédja éppen Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt második embere.
Akivel egyébként a napokban Pãcurariu elpoharazgatott — ezt már poharazgatás közben árulta el -, és Gavra megsúgta, hogy látta azokat az iratcsomókat, amelyek alapján a Román Demokrata Konvenció támadásokat tervez Petre Roman és a szociáldemokraták ellen. Vendéglátónk szerint Gavra vagy tényleg látott valamit, vagy beletrafált a lényegbe, mert az utóbbi napokban Emil Constantinescu megint bocsánatkéréseket emleget a Roman-kormányzással kapcsolatban. Megkérdôjelezi annak az idôszaknak az eredményeit, akárcsak Iliescu, aki elfelejti, hogy annak idején a Roman-kormány gazdaságpolitikáját messzemenôen tudományos megalapozottságúnak tartotta, mivel egyik ideológusa, Tudorel Postolache polgazd-tanár dolgozta ki.
A fehér asztal mellett tartott sajtóértekezleten megjelent Teodor S,tefãnie, egy tordai turisztikai vállalkozás igazgatója, a szociáldemokraták második Kolozs megyei képviselôjelöltje, aki elmondta, hogy Ioan Rus prefektus elgondolása a tordai alprefektúra létrehozásáról csak pártjának segít lélegzethez jutni, a városnak nem, mert az ipar szerkezeti átalakítását egy újabb helyi hivatal nem oldja meg. Márpedig anélkül aligha enyhül a 18 százalékos munkanélküliség.
A polgármesternô a szállodává nôtt egykori menedékház közelében emelt illegális épületekrôl beszélt, de újságírói felkérésre sem volt hajlandó neveket emlegetni. Majd a faluturizmus kiépítésérôl mondta el elképzeléseit, egyben jelezte, hogy már az elsô lépésnél elakadt, mert a sífelvonó az erdôkerület területén van, a felszerelés maga a villamos hálózati vállalaté. Amely valamiért beperelte a polgármesteri hivatalt.
Jól kezdôdik az idei síidény is, akár a tavalyi, amikor január végén indították be a felvonót. Addig a pénzes vendégek elpályáztak másfelé.
Egyébként tegnap Kisbányahavason lehullott az elsô hó.
Amikor egy társadalom mélyponton van, szükség mutatkozik arra, hogy valamiképp horgonyt vethessen a háborgó vizeken. A horgony ôsidôktôl a remény szimbóluma. A bizonyosságot jelenti, mert a rossz bizonyosság is jobb, mint a bizonytalanság. Minden remény kézzelfogható aládúcolása pénzzel történik. Pénz nélkül semmit sem lehet megvalósítani. De honnan veszi a mélyponton levô társadalom a pénzt?
Egyszerûen: elveszi.
Kikiáltja, hogy akinek sok a pénze, az lopta, törvénytelenül szerezte (amiben határozottan van is valami), tehát el lehet, és el kell venni tô le, amit gyûjtött, mert nem ember, hanem hiéna, sakál, vámpír. Ezért az elvételt törvényesítik, a volt tulajdonokat pedig törvényen kívül helyezik. Ez a kommunizmus.
Ha pedig kikiáltják, hogy a zsidók a német nép kiszipolyozói, alacsonyabb rendû faj, destruktív stb., akkor tôlük kell elvenni a jogtalanul szervezett vagyont — mert nem emberek.
Ez viszont a fasizmus.
Barna vagy vörös ingben ellenôrizni kell aztán, ki hisz a meghirdetett reményben, és aki nem hisz (mert ilyen is van), azt egy fazékba kell tenni a többi ellenséggel. Ezzel rögtön kevesebb a kenyérpusztító. Egyszeriben több lesz a kenyér és több a cirkusz. Mert aki nincs velünk, az ellenünk van.
Az ellenség nagyon hasznos, mert fegyházba lehet zárni vagy internáló táborokba — és lehet ôket dolgoztatni. Mert valakinek dolgozni is kell. Ôk emelik aztán a piramisokat, ássák a száz kilométeres csatornákat, emelik a kínai és más falakat, egyszóval elvégeznek minden olyan munkát, amire senki sem vállalkozna.
Az ellenség tehát szinte nélkülözhetetlen. Ô az ingyenes munkaerô, ami nem megvetendô megtakarítás ebben a nagy drágaságban. Csak ez a fajta nehezen bírja az éheztetést, és ettôl hamar pusztul. Gondoskodni kell az utánpótlásáról. Gondoskodnak is. Vigyázat: mindenkibôl könnyen lehet ellenség. Elég a szomszéd, a "barát" bejelentése — már viszik is az ipsét.
De minden véget ér egyszer. Az elnyomatás is. Ha nem múlik — mulasztják. És jön a demokrácia. Amikor választani lehet: pórázon akarsz-e maradni egy életen át, vagy választod azt a "kis-szabadságot", amely az embernek megadatott ezen a földön?
Választ valaki szolgaságot szabadság helyett?
Csak nem bolond!
De, úgy látszik.
Akkor lehet, hogy hülye...
Lehetséges. De szabad akaratából.
De az is lehet, hogy nem tud mihez kezdeni szabadságával. Zavarja, hogy immár nem irányítják, hanem ô maga kell hogy állást foglaljon. Zavarban van, amiért választhat, és még zavaróbb számára, hogy választania kell. Ha valaki egy életen át elszokott attól, hogy a saját fejével gondolkozzon, nehezen fog erre rászokni újra. Kényelmetlen helyzet és fôleg felelôsségteljes. Ha választok — és elôbb-utóbb rákerül a sor -, utána nem foghatom rá senkire, hogy kényszerített. Én tettem, saját akaratomból.
Választani két dolog között annyit jelent, hogy az egyiket elfogadom, a másikat elutasítom. De melyiket? Ehhez elsôsorban tudni kellene, mi az egyik és mi a másik.
Elolvassuk hát az újságokat, meghallgatjuk a rádiót, megnézzük a tévét, megbámuljuk a plakátokat. Sok jóképû férfi. A legtöbb mosolyog és jóakarattal tekint le ránk. De ez mintha öregecske lenne... Ez jóképû ugyan, de... Ez nem az én esetem... Ebben mintha jobban lehetne bízni...
Te mit mondasz? És ô?
Tanácskozzuk inkább meg valakivel, aki ért a dolgokhoz. Még nem késô!
Addig gondolkozzunk. Nem tanok, tanítások, elvek alapján. A bevásárló háziasszony eszével: ha veszek valamit, ne tévesszen meg annak csomagolása. Attól a benne levô parizer nem lesz jobb. Csak drágább. Mire erre otthon rájövök, más késô. Azzal maradok, amit kiválasztottam. Be nem cserélik, és én drágán fizettem meg a tévedésem...
A jövôbeli kormány megalakítására hivatott együttmûködés a legfontosabb és a legnehezebben kivitelezhetô dolog lesz — mondotta pénteki sajtóértekezletén Ion Diaconescu parasztpárti elnök.
Ha a konvenció gyôz a választásokon, a szövetségben meghatározó pozíciót betöltô KDNPP-nek kell kormányt alakítania — mondotta a parasztpárti vezetô. Amennyiben a helyzet nem így alakul, terítékre kerül a szövetségre lépés valamennyi lehetôsége, legyen az az RTDP, az SZDSZ, vagy más parlamenti erô, hogy világos legyen, a változatok melyike a legkevésbé rossz — nyilatkozta Diaconescu. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a választások ellenôrzéséért mûszaki paktumot kell kötni a választási kampányban részt vevô valamennyi alakulattal, beleértve az RTDP-t is. Célszerû lenne, ha még az elsô forduló elôtt megállapodás születne az ellenzék elnökjelöltjei között a legjobb helyet megszerzôk támogatásáról a második fordulóban. Így a vesztesek nem tudnának feltételeket szabni a második fordulóba bejutott jelöltnek — magyarázta a KDNPP vezetôje.
Ion Diaconescu parasztpárti elnök kijelentette, hogy pártja szorgalmazza az ellenzék együttmûködését, de csakis a jóhiszemûség alapján.
A KDNPP épp ezért is tart ki amellett, hogy Petre Roman DP-elnök kérjen bocsánatot a parasztpártiakkal szemben a DP (NMF) kormányzása idején tanúsított magatartásáért — hangsúlyozta Diaconescu rendkívüli sajtóértekezletén. Kereszténydemokrata lévén, a KDNPP meg tudja érteni, hogy bárki tévedhet, de nem tudja elfeledni a párt székházainak 1990-es megrohamozását, sem az akkori kormányfô, Petre Roman viselkedését a nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésekor. Petre Roman azt állította, hogy a Dreptatea napilap a lakosságot a kormány leváltására buzdította, ami egyáltalán nem igaz, mivel a lap 1990. január 29-én még nem látott napvilágot — hangsúlyozta Diaconescu, hozzáfûzve, hogy kész együttmûködni az ellenzéki erôkkel, ezen belül az SZDSZ-szel, de a KDNPP köteles magyarázatot adni szavazóinak Petre Roman álláspontjáról.
Moldován Béla a Kolozsvári '56-os Magyarok Világszövetségének nevében nyilatkozatot juttatott el szerkesztôségünknek, és abban többek között leszögezi: Isten kegyelmébôl megértük, hogy szabadon emlékezhetünk a 40 évvel ezelôtti eseményekre. 1956 szellemének mai üzenete az, hogy a szabadság, a hit, a remény el nem tiporható. Sajnos, a kommunisták örökösei ma is közöttünk járnak-kelnek, és nem hazudtolják meg magukat; ha a helyzet úgy hozza, érdekeiknek megfelelôen most is képesek a nemzetárulásra. Európa civilizációját, kereszténységét valamikor a magyarság védelmezte, ennek tudatában nem fogadhatjuk el identitásunk megkérdôjelezését. Az 1956-os szabadságeszme is megmaradásunkra kell hogy ösztönözzön. A másság elfogadása nem azt jelenti, hogy lemondunk sajátosságunkról.
A nyilatkozat felhívással zárul: Ne engedjük meg senki részérôl, hogy üres ígérettel megtévesszen. Legyen áldott a hôsök emléke.
Radu Vasile, a Romániai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt fôtitkára pártjának hétfôi sajtóértekezletén sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy, mint fogalmazott, "a budapesti kormány az RMDSZ álláspontját fogadta el a román-magyar alapszerzôdés ratifikálását illetôen". Az, hogy az alapszerzôdés ratifikálására csak november 3-a, a romániai választások idôpontja után kerül sor, azt mutatja, hogy a magyar kormány nem tanúsít szilárdságot — vélekedett a szenátor, aki már egy héttel ezelôtt is bírálta azt, hogy Budapest késlekedik a ratifikálással.
Radu Vasile bírálta Giczy Györgynek, a KDNP elnökének nyilatkozatait is, amelyek, mint mondotta, kétségbe vonják a békeszerzôdéseket és közvetve a jelenlegi határokat is. A román párt fôtitkára hangsúlyozta, hogy pártja éppen azért támogatta a Magyarországgal kötött szerzôdés aláírását, mert abban Magyarország határozottan elismerte a határokat és lemondott a területi követelésekrôl a jelenre és a jövôre vonatkozólag.
A bukaresti Adevãrul ugyancsak foglalkozott azzal, hogy az alapszerzôdés budapesti ratifikálási vitáját záró szavazásra csak a romániai választások után kerül sor. A lap tudósítója, Dorin Suciu szerint csak találgatni lehet ennek okát. Feltehetô, hogy a Horn-kormány el akarja kerülni az ellenzék kellemetlenné vált szemrehányásait azzal kapcsolatban, hogy a szerzôdés aláírására és ratifikálására éppen a választási idôszakban kerül sor, s hozzáfûzi: nem lehet kizárni azt sem, hogy a halasztást az RMDSZ sugalmazta.
Suciu megjegyzi, hogy a szerzôdést a ratifikálásig is tovább kommentálják és értelmezik, és ezzel kapcsolatban idézi Tabajdi Csaba politikai államtitkár nyilatkozatát, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hangzott el arról, hogy a dokumentum nem zárja ki az autonómia semmilyen formáját, így a területi autonómiát sem. "Meg kell jegyezni, hogy a magyar parlament még hozzá sem kezdett a dokumentum ratifikálásához és a kormány egyik képviselôje már a romániai magyar kisebbség területi autonómiájáról beszél..." — fejezi be írását az Adevãrul tudósítója.