1996. október 29.
(VIII. évfolyam, 253. szám)
Irán olajszállítással törleszti 50 millió dolláros adósságát Romániának — jelentette be Nicolae Vãcãroiu kormányfô, akit a Reuter idézett.
Bukaresti lapjelentések idézték a miniszterelnök hét végi közleményét, amely szerint Románia megállapodott Iránnal, hogy a következô 12 hónapban Irán 150 ezer tonna fûtôolaj és 160 ezer tonna nyersolaj szállításával rendezi tartozását Romániának.
Vãcãroiu bejelentette azt is, hogy Románia évi 3 millió tonna iráni olajat dolgoz fel túlnyomórészt kihasználatlan finomítóiban.
A legutóbbi statisztikák szerint tavaly év végén 3,5 milliárd dollár volt a Romániának külföldrôl járó rövid és hosszú távú tartozások összege.
Az új rendelkezés értelmében a lakosság nyilvántartása a lakhely szerinti elv figyelembe vételével történik, amelyet a Belügyminisztérium szervei végeznek. Ízelítô néhány nagyobb érdeklôdésre számot tartó törvényszakaszból:
A román állampolgárokat születésükkor a lakossági nyilvántartási lap kitöltésével veszik nyilvántartásba. Mindenki kap egy személyi számot, amelyet átvesznek minden hivatalos iratba. A személyazonossági igazolványt a 14. életév betöltésekor adják át tulajdonosuknak. Ennek érdekében az érintett személy, vagy annak törvényes képviselôje, legkevesebb tizenöt nappal 14. születésnapja elôtt kérvényt köteles benyújtani. Ugyancsak tizenöt napon belül kell jelezni az igazolványban szereplô valamely adatnak a megváltozását, az irat elvesztését, ellopását, megrongálódását. Szintén 15 nappal hamarább kell bejelenteni az érvényességi idô lejártát. Mindezeknek az elôírásoknak a megszegése 25-50 ezer lejes büntetést von maga után.
Mindazon személyek, akik lakóhelyet változtatnak, a költözéstôl számított 15 napon belül kötelesek azt bejelenteni a lakossági nyilvántartó szervnél. Aki 45 napnál többet tartózkodik egy másik lakhelyen, köteles ennek bejegyzését kérni a személyazonosságijába. Ellenkezô esetben 75-150 ezer lejes büntetéssel számolhat.
Akik különbözô okokból a személyazonossági igazolványban szereplô lakhely helyett máshol laknak, az új törvény életbe lépésének 90. napjáig, vagyis 1996. december 30-ig kötelesek ezt beíratni, akiknek pedig személyi számuk hiányzik, 1997. január 30-ig pótoltathatják azt.
A román autóipar az idén eddig több mint 66 ezer személygépkocsit és 4 ezer terepjárót termelt. A statisztikai adatok szerint az ország minden tizenkettedik lakosának van autója. Hogy ez sok-e, vagy kevés? Összehasonlításul (és nem az életszínvonal-elsôkkel): Görögországban az arány egy a négyhez, míg Portugáliában és Törökországban egy az öthöz.
Innen is látszik, hogy másoknak több a kerekük...
Szombaton délután tartották a Báthory líceum dísztermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei vezetôsége szervezte 1000 éves a magyar iskola címû rendezvénysorozat záróünnepségét. A jelen lévô oktatókat és diákokat Szôcs Judit, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte, méltatta az esemény jelentôségét. Balázs Ildikó, a Báthory líceum igazgatója, a pedagógus munkáját értékelte. Páldi János, szolnoki tanár, a humanisztikus iskoláról tartott elôadást, majd Bancsi Judit gyergyószentmiklósi gyakorló tanárnô pályázatot nyert Hiszek a jövôben címû dolgozatát ismertette a hallgatósággal. Az RMPSZ Kolozs megyei szervezete ez alkalommal díjazta mindazokat a nyugdíjas és még aktív pedagógusokat, akik munkájuk során elôsegítették a romániai magyar oktatás elôrehaladását. A záróünnepségen fellépett a Székely Árpád vezette Református Kollégium kórusa, valamint a Báthory líceum színjátszócsoportja és a Katolikus Líceum énekkara. Szünetben a természettudományokat kedvelôk megtekinthették a Báthory líceum termében nyílt természetrajzi kiállítást.
A napi gondok mellett, viccelôdésre is szakítani kell egy kis idôt. Alig egy héttel a választások elôtt arra kértük a bukaresti járókelôt, társítson az elnökjelöltekhez egy-egy italfajtát, a pártokhoz pedig egy filmcímet.
Íme, az eredmény: Ion Iliescu (RTDP): cujka, tojáslikôr; Emil Constantinescu (RDK): Bergenbier, must; Petre Roman (SZDSZ): whisky, bohotini muskotálybor; Frunda György (RMDSZ): barackpálinka, pálinka; Gheorghe Funar (RNEP): seprô, magyar vér; Ioan Pop de Popa (NKSZ): faszesz, kékszesz; Nicolae Manolescu (NLSZ): scotch jéggel, pezsgô; Adrian Pãunescu (SZMP): Alaszka vodka, édesített fröccs; Tudor Mohora (SZP): Fulger Bragadier, cujka; G. Muntean (Nyugdíjasok Pártja): alma hûsítô, víz; Constantin Mudava (független): szenteltvíz, Raszputyin; N. Militaru (független): pongyolapitypang tea, szilvalé. NuT,u Anghelina (független): muskotálybor, Raszputyin; Corneliu Vadim Tudor: kénsav, kukoricamoslék; Niculescu (Autósok Pártja): motorolaj, gázolaj; Radu Câmpeanu (KLSZ): Aphrodité tea, meggylikôr.
A pártok, politikai szövetségek esetében: DK: A hét bátor ember, A végzetes fegyver. RTDP: Bundy család, A 41. SZDSZ: Belair hercege, 007-es ügynök. RMDSZ: Linda, Pogány Madonna. NLSZ: X akták, MASH. SZMP: Visszhangzik a völgy!, Kivitelezhetetlen küldetés. NRP: Terminátor, Zapata. RNEP: Függetlenség napja. Miért szólnak a harangok, Miticã?
Ha nem is mindegyik asszociáció a legtalálóbb, könnyen rá lehet jönni, hogyan vélekednek a bukarestiek egyes pártokról és jelöltekrôl...
Nagy port kavart fel Zsibón is a Szabadság fiatal tanárok elhelyezkedésével kapcsolatos cikksorozata. Mint azt Mátyus Évától, a helyi RMDSZ vezetôjétôl megtudtam, Szilágy megyében 20-25 magyar katedrát hirdettek meg, amire csak négyen jelentkeztek. Zsibón továbbra is hiába várnak magyartanárra. A nyolcadik osztályt elvégzô magyar tagozatos diákok — mivel szaktanár hiányában félnek a magyar nyelv és irodalom nehézségeitôl — szinte kivétel nélkül a helyi líceum román tagozatán tanulnak tovább. Úgy tûnik, hogy a zilahi iskolákban való továbbtanulás hagyománya az utolsó magyartanár eltávoztával szûnt meg. Akkoriban ugyanis még több mint fele a nyolcadikot végzetteknek magyarul tanult tovább Zilahon, Nagyváradon, Kolozsváron, vagy más városokban. A zsibóiak anyagi áldozatokra is készek annak érdekében, hogy okleveles magyartanárt kapjanak. Sôt, ha a kántorizálást is vállalná a jövendôbeli magyartanár, akkor a kertes kántori lakást is rendelkezésére bocsátanák. De még így sem jönnek tanítani Zsibóra, a Wesselényiek földjére.
A kisváros különben továbbra is emelt fôvel próbálja ôrizni a "zsibói bölény" örökségét: napvilágot látott Molnár Endre helyi református lelkipásztor szerkesztésében A zsibói Református Egyház története címû színes kalauz, a zsibóiak pedig nagyban készülnek a (december 6-8.) Wesselényi-napokra. Az elsô nap ünnepségei Debrecenben, a második Zilahon, a harmadik pedig Zsibón lesz.
Beszélgetés Radu Mles,niT,ã közgazdászdoktorral, a Transilvania Üzletkötô Központ elnökével
- Mi újság a Transilvania Üzletkötô Központnál?- Az utóbbi idôben kiemelkedô eredményeket értünk el a kommunikáció és a kapcsolatteremtés terjesztése terén. Új távközlési technológiákat vezettünk be fiókszervezeteinknél Gyulafehérváron, Déván, Kolozsváron, Nagybányán, Besztercén, Nagyváradon, Naszódon, Tordán és Zilahon, de számos fontos TÜK-tagunknál is. Ez azt jelenti, hogy a Soros-alapítvány és a Logic Telecom közremûködésével, valamint a CIPE-Washington pénzügyi támogatásával meghonosítottuk az elektronikus postát (e-mail) és rákapcsolódtunk az INTERNET-re. Másfelôl kifejlesztettük a tagjaink, a hazai és a külföldi ügyfelek közötti közvetlen kapcsolatteremtés módszereit.
- Részleteket is megtudhatnánk?- A TÜK hosszú távú stratégiát dolgozott ki, amelyet alkalmazni és fejleszteni kezdtünk. Ez több tényezôt foglal magába. Példának említeném a CATTRAVEL-programot, amely elôirányozza közvetlen kapcsolatok kiépítését olyan külföldi ügyfelekkel, amelyek a fejlett országokban fejtik ki tevékenységüket, illetve pénzügyi és technikai támogatást nyújthatnak. Ilyen tekintetben idén gazdasági küldöttségeket menesztettünk Japánba, az Amerikai Egyesült Államokba, Dániába, Belgiumba, Franciaországba, Hollandiába, Thaiföldre, Hong-Kongba. Idén még két ilyen utat szervezünk az Egyesült Államokba és egyet-egyet Izraelbe és Dél-Afrikába.
- Miért tartják fontosnak az üzletemberek külföldi utaztatását?- Tudott dolog, hogy a helyszínen az ember sok mindent könnyebben és hamarabb megért. Az e-mail- és Internet-kapcsolatoknak, valamint a WEBPAGE-reklámoknak fontos szerepük lehet az üzletkötés elsô szakaszában, amikor a potenciális ügyfelek között válogatunk, de ahhoz, hogy egy nemzetközi üzletet megköss, találkoznod kell az ügyféllel. Igaz, hogy az utazás sokba kerül, de inkább ma fizessünk, mintsem holnap ráfizessünk. Eddig mintegy 200 üzletember utazott külföldre, és az eredmények nem sokat várattak magukra. Valamennyien elégedettek a megkötött üzletekkel, és azt szeretnék, ha állandósítanánk a világutazásokat.
- Nem régen ismertté tették a POLITIKAI PIAC fogalmát. Mit értsünk ez alatt?- A politikai piacon politikai ajánlatok és programok forognak. Másképpen szólva: a politikai pártok termékei. Reklám- és propagandakampányokat szerveznek, harcolnak a választók piacának meghódításáért, szerzôdéseket kötnek és szövetségre lépnek. Mindez az üzletemberek mindennapi gyakorlatához tartozik. Csak össze kell hasonlítani egy kft.-t egy politikai párttal, máris nyilvánvaló a párhuzam. Mint egy apolitikus és nonprofit szövetség elnöke egyenlô távolságot kell tartanom a pártok irányába, de mint választópolgár szavazatommal azt a programot szeretném megvásárolni, amelyik igaz, idôszerû, és Kolozsvár számára hasznos beruházásokat vonz. Köztudott, hogy a korrupciót gerjesztô, elavult és demagóg politikai programok eladhatatlanok. Azok a politikai pártok, amelyek befutó helyen nem helybelieket szerepeltetnek, esélytelenek, mert gyakorlatuk sérti a helybeliek önérzetét, és különben is, miért pénzelje az itteni polgár egy olyan szenátor vagy képviselô fizetését, aki nem is ismeri a helyi gondokat? Lényegében azt mondhatjuk: egyetértünk, de a pénzünkkel mi rendelkezünk. Ez nem más, mint helyi érdekvédelem, helyi politikai menedzsment kérdése. Az, ahogyan azzal a pénzzel gazdálkodunk, amit a mi adónkból, illetményeinkbôl, büntetéseinkbôl gyûjtöttek össze.
- Más szóval?- Más szóval az emberek azt szeretik, ha azok, akik az "aláírás és a pecsét" felett rendelkeznek, a közelükben lakjanak, ha lehet, ugyanabban az utcában. Azt már kezdi mindenki megérteni, hogy ha a döntések nem itt születnek, a munka gyümölcsét sem itt osztják el, és nem a javukra. Igaz, van elég vásárlója és választója a "mitikák" vagy külhoniak politikai termékeinek is. A piac szabad. Mindenki kedve szerint vásárolhat. De a helyi termelôknek versenyképes vásárlókká kell válniuk, akik nem a hatalom magas régióival kacérkodnak. Az önteltek és felfuvalkodottak maradjanak esélytelenek, még akkor is, ha "politikai osztálynak" nevezik önmagukat. A valóság röghöz kötött. A fellegekben illúziók lebegnek.
- Hogyan lehetne megvalósítani az Ön elképzeléseit?- Úgy, hogy minél nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a helyi önkormányzatot. Ezáltal nône a hatékonyság és a felelôsség, a vezetés stílusát pedig az eredményesség határozná meg.
- Hogyan lehetne elérni azt, hogy a kolozsváriak pénze ne "ússzon el" az ország más "övezetei" felé?- Egyszerûen: minden kolozsvári, ott, ahol tevékenységét kifejti, elsôsorban a kirendeltségekben és fiókszervezetekben, végezzen törvényes megelôzô ellenôrzést, és arra törekedjen, hogy az országból és külföldrôl tôkét vonzzon Kolozsvárra, de nem "grandómániás tervek" kivitelezésére.
A kolozsváriakkal egyetemben azt szeretnénk, hogy városunkat is a hozzá hasonlókkal egy szinten emlegessék, akárcsak Barcelónát, Kölnt, Milánót, Lyont, Montreált, Detroitot, Kyotót.
Befejezésül parafrazálni szeretném a MICOTRONIC-PIONEER holding alapítóját, aki azt állította: nem arra született, hogy legyôzzék, meg azt: amikor mindenki fékez, akkor rá kell kapcsolni. Azt szeretném, hogy a november 3-i választások után a kolozsváriak jelmondata is ez legyen.
Gabriel GafiT,a külügyi államtitkár sajtónyilatkozatban értesített a Külügyminisztérium javaslatáról, amely nem egészen egy héttel a választások elôtt bonyolulttá teszi a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazását. Ezek szerint mindazok, akik október 26-a elôttôl külföldön tartózkodnak, a turistaútlevelükkel szavazhatnak, akik pedig október 26-a után lépik át a határt, a személyi igazolványuk felmutatására kapnak csak szavazólapot. Állítólag mindez azért történik, hogy elkerüljék a kettôs szavazást.
Nem volna egyszerûbb, ha mindenki csak az útlevéllel szavazhatna? Mert az biztosan az utasnál van. Anélkül nem engedték volna ki az országból külföldre. A személyi igazolványt csak az teszi a poggyászába, akinek eltökélt szándéka, hogy vele utolsó pillanatban kifundált kormányhatározattal sem babrálnak ki.
De ezen ne múljék. Ha éppen ezen a hét végén kell külföldre utaznunk, vigyük magunkkal a szakszervezeti tagkönyvünket is.
Bizalom az emberben és a multikulturális társadalomban
1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különbözô autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kollektív nemzeti kisebbségi jogok, a jogállam, a piacgazdálkodás és a civil társadalom értékei képezik. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust.
2. A romániai magyarság állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint ôshonos közösséget államalkotó tényezônek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsôsorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja ôrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni. Kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek, szülôföldjét otthonának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlôdéséhez maga is hozzájárult.
3. Az RMDSZ célja egy demokrata, európai elnök megválasztása, a román demokratikus pártok gyôzelmének elôsegítése, szövetségünk részvétele az újonnan alakuló parlamenti többségben és a kormánykoalícióban.
Az RMDSZ kiemelten a romániai magyar közösség jogaiért harcol, de ugyanakkor egy olyan politikai, gazdasági és jóléti változást ajánl, amely kimozdítja Romániát jelenlegi válságából és felgyorsítja az európai és euro-atlanti struktúrákba való felvételének folyamatát. Olyan programot kínálunk, nem csak a romániai magyarságnak, hanem a többi nemzeti közösségnek, etnikai csoportnak és magának a romániai többségnek is, amely lehetôvé teszi az anyagi és szellemi jólét elérését és a társadalmi biztonság megvalósítását.
Hiszünk és bízunk ennek az országnak a polgáraiban, abban, hogy tudnak együttmûködni, választani és dönteni a sorsukat érintô alapvetô kérdésekben. E képességgel élni alapvetô, elidegeníthetetlen emberi joguk, melynek tiszteletben tartása biztosítéka a demokráciának és felelôssége a hatalomnak.
Hiszünk és bízunk egy erôs és öntudatos polgári társadalomban, mely az egyéni szabadságot közös cselekvéssé, illetve mûködô szervezetté, intézménnyé alakítja. Így válhat a polgári társadalom az állam partnerévé.
Hiszünk és bízunk egy demokratikus államban, melynek erejét a törvények tisztelete, a hatékony emberközpontú igazgatás létrehozása teremti meg; stabilitását a hatalmi ágak szétválasztásával, tekintélyét pedig kizárólag az állampolgár megszólításával, szolgálatával, a társadalommal való állandó párbeszéddel éri el.
Hiszünk egy olyan Romániában, amely nemcsak elhiteti magáról, hogy méltó tagja lehet az európai nemzetek közösségének, hanem amelynek multikulturális társadalmi és harmonikus gazdasági berendezkedésére követendô példaként fognak felnézni a világ országai.
A harmadik évezred küszöbén a román társadalom elôtt a következô alternatíva jelenik meg: állandósul-e a megosztottság, vagy feloldható ez egy sokszínûségben? Továbbra is a totalitarizmus örökségét ápoljuk, vagy felépítünk egy multikulturális társadalmat, amelyben a másság érték és nem hátrány? Románia elnöke és kormánya nem lehet csupán egyetlen társadalmi csoport szószólója, még kevésbé a képviselôje. A kormány és a parlament legfôbb célja csakis minden állampolgár jogos érdekeinek szolgálata lehet.
Újdonsült milliomosok állnak szemben a munkanélküliek tömegével, bérlôk a volt tulajdonosokkal, alkalmazottak a nyugdíjasokkal, köztársaságpártiak a királypártiakkal, a románok a magyarokkal, ortodoxok a jehovistákkal, heteroszexuálisok a homoszexuálisokkal, s a sérültekrôl és fogyatékosokról annyira nem vesz tudomást a társadalom, hogy hátrányos helyzetûekké válnak. A társadalmi érdekkülönbözôségeket tényként kell kezelni. A különbözô kategóriák közötti elkeseredett harcban nem lehetnek gyôztesek, csak vesztesek. Éppen ezért szorgalmazzuk azon intézményes keretek létrehozását, amelyek lehetôvé teszik a jogos és megalapozott állampolgári törekvések szabad megnyilvánulását. Valamennyi társadalmi csoport (politikai pártok, szakszervezetek, tulajdonosi érdekszövetségek, a civil társadalom szervezetei, egyházak, érdekvédelmi csoportok stb.) érveit és szempontjait meg kell hallgatni, és a döntés csak ezeknek a sokszor ellentétes érdekeknek az egyeztetése után hozható meg. A demokrácia nem szorítkozhat a többségi érdekek erôszakos érvényesítésére, de ugyanakkor szûk csoportérdekek felvállalására sem. Olyan demokratikus mechanizmusok létrehozására van szükség, amelyek biztosítják a román társadalomban meglévô sokszínûség egyidejû megnyilvánulását.
Az elmondottak szellemében megengedhetetlen az, hogy a társadalmi érdekek sokszínûsége súlyos társadalmi ellentétekbe csapjon át. Még kevésbé fogadható el, hogy az elnöki intézmény vagy az állami szervek a politikai csatározások színvonalára süllyedjenek, elnézve vagy egyenesen bátorítva különbözô társadalmi (vagy szakmai) csoportok összecsapását.
4. Kétségtelen, hogy a romániai társadalomnak vannak közös, mindenki által elfogadott értékei, illetve közös érdekei. Románia számára alapvetô cél a jogállamiságon, a többpártrendszeren, a piacgazdaságon, a magántulajdon tiszteletén, a decentralizált helyi közigazgatáson, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán és érvényesítésén alapuló demokratikus társadalom megteremtése. Ezek az alapvetô politikai értékek azonban a közelmúlt hatalmi, politikai retorikájának szintjén kiürültek, a társadalom szintjén pedig hibásan értelmezett téves képzetekként jelentek meg.
A demokráciát a "mindent szabad" anarchiájával azonosították, a rend iránti igény hamis megfogalmazásából eredôen. A jogállamot szabályok nélkül mûködô társadalomként értelmezték. A piacgazdaságot rablógazdasággá züllesztették. Az emberi jogokban a bûnösök védelmének eszközét látták, amely azonban nem képes megvédeni az ártatlant.
5. A hiteles értékek alapján megvalósítandó reform és átalakítás át kell fogja a struktúrát és funkcionalitást, illetve az egyéni mentalitás, gondolkodás minden szintjét.
Az állampolgárok jólétét és a társadalmi biztonságot célként és értékként egyaránt tételezô gondolkodásmódnak kell áthatnia az állam tevékenységének egészét. Egy olyan mentalitásra van szükség, amely a különbözôségekben nem az adott rendszer stabilitását veszélyeztetô tényezôt lát, hanem a társadalmi egyensúly elôfeltételeit.
Ekként jutunk el a megosztottságtól a sokszínûségig, a homogenizálás parancsuralmi elvétôl a multikulturális társadalom toleráns felfogásáig.
6. Szövetségünk feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják nemcsak a jogegyenlôséget, hanem a teljes esélyegyenlôséget is. Célja egy olyan civil társadalom, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különbözô nemzetiségû román állampolgárok harmonikus együttélését.
Következésképpen az RMDSZ szerint a következôkre van szükség a romániai társadalom általános demokratizálása és korszerûsítése terén:
- a parlamentáris jogállam folyamatos fejlesztése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó megszervezése és mûködtetése, az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelôen; a pluralizmus szellemének meghonosítása, az eltérô nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság arányos képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban;
- a gazdasági szervezet korszerûsítése egy megfelelô gazdasági reform alapján; a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása;
- az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák az ipari szerkezetváltással és a piacgazdálkodással együtt járó munkanélküliség és infláció káros hatásait; biztosítják az alkalmazottak hatékony érdekvédelmét a szakszervezeteken keresztül;
- a gazdasági, társadalmi, kulturális intézmények decentralizációja, a kommunista diktatúrából örökölt struktúrák és módszerek felszámolása;
— a helyi önkormányzatok s a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének kialakítása és mûködtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében;
- az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülôföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülési jog, az egyén közéleti szerepének joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog tényleges tiszteletben tartása az ezekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében.
7. Az RMDSZ ezen célok megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a politikai életben. Politikai stratégiájában abból indul ki, hogy sajátos célkitûzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erôit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, s az etnikai érdekvédelem terén együttmûködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel.
Az RMDSZ aktívan részt vesz a jogalkotásban. Tevékenységét nem korlátozza a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekeinek képviseletére, hanem ezt szem elôtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elô az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a parlamenti vitákban, mind javaslatainak vagy módosító javaslatainak megtétele során, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. A parlamenti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében az RMDSZ eddig is együttmûködött és ezentúl is együtt fog mûködni más demokratikus parlamenti csoportokkal.
A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Tevékenyen részt vesz a helyi tanácsok munkájában.
Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, mûvelôdési egyesületeknek, társulásoknak létrejöttét és mûködését.
A nemzeti megbékélés elôsegítése céljából az RMDSZ támogatja az olyan kezdeményezéseket (kulturális és más természetû találkozók rendezését, magyar-román baráti társaságok létesítését stb.), amelyek hozzájárulhatnak az interetnikus feszültségek csökkentéséhez, ugyanakkor határozottan fellép az intoleráns, xenofób, szélsôséges, nacionalista megnyilvánulások ellen. Meggyôzôdésünk, hogy kéréseink teljesítése nem csak közösségünk érdeke. Érdeke ez a román többségnek is, hogy az úgynevezett magyar kérdés lekerüljön a napirendrôl, s ne lehessen a jövôben politikai diverzióként felhasználni.
Elsôrendû feladat: az európai és euroatlanti integráció. "Az mondható szabad embernek, akinek nincs szüksége a hazugságra." (Nicolae Iorga) Az RMDSZ arra törekszik, hogy a Romániában élô magyar nemzeti kisebbség képviselôjeként érdemben hozzájáruljon a környezô országokkal kiépítendô jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai integrálódáshoz. Támogatjuk a különbözô országok települései, így a testvérfalvak, -városok és -megyék közötti kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség mind intézményes, mind személyi kapcsolatok révén kötôdjék az összmagyarsághoz.
A szövetség tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintô rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetérôl, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.
Külpolitikában három fô célt kell követni: az euro-atlanti (NATO) és európai (EU, WEU, CEFTA) integráció folyamatának felgyorsítását; a szomszédos országokhoz fûzôdô viszony javítását; Románia imázsának javítását. E három cél jelen pillanatban annyira összefügg, hogy nem lehet ôket még a jelen program szintjén sem elválasztani. Mivel az RMDSZ szerint elsôrendû az integráció, ebbôl a szemszögbôl vizsgáljuk meg a szomszédos országokhoz fûzôdô kapcsolatokat és Románia imázsát.
Az ország felelôs politikusai számára nem lehet kérdéses az, hogy Romániának a fejlett nyugati típusú demokratikus országok európai családjában a helye. Amennyiben kimaradnánk az integrációs folyamatból, ez gazdasági, biztonságpolitikai és társadalmi téren is kilátástalan helyzethez vezetne. Románia lakosságának 95%-a támogatja az ország csatlakozását a NATO-hoz, s ez ékes bizonysága azon meggyôzôdésünknek, hogy az európai integrációnak nincs és nem is lehet alternatívája.
Az integráció megfelel a romániai magyar közösség érdekeinek is, mert ennek feltételrendszere elôírja a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. Csak az az ország válhat az Európai Unió, a Nyugat-Európai Unió (WEU) és a NATO tagjává, amely — többek között — rendezi viszonyait szomszédaival és biztosítja a kisebbségi jogokat. Felvétel után pedig a tagországoknak alkalmazniuk kell az általuk ratifikált nemzetközi egyezményeket és a vállalt kötelezettségeket. Sokkal inkább biztonságban lesz közösségünk egy olyan Romániában, amely tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, mint egy szövetségen kívüli országban, amely fokozottabban ki van téve a szélsôséges politikai kurzusok befolyásának.
Az elmúlt évben Románia lemaradt az EU-felvételi versenyben. Ez a szélsôséges pártok érdekeinek felel meg, de a felelôsség a hatalomé. Nyilatkozatok ugyan szép számmal elhangzottak, ezeknek a hitelét azonban megkérdôjelezi az a tény, hogy Románia vajmi keveset teljesített az európai szabványokból, s ezért ma rosszabb helyzetben van, mint egy évvel ezelôtt. Az európai integráció esetleges elmaradása csak a szélsôséges, xenofób politikai kurzusok erôsödéséhez, az ország nemzetközi elszigetelôdéséhez vezetne.
A lemaradás behozható a felvételi tárgyalásokon nyílt, becsületes politizálással, mert az integráció nemcsak nyilatkozatok kérdése, hiszen az EU- és NATO-csatlakozásnak ára van, ez az ár pedig az integráció feltételrendszerének teljesítése. Hiba lenne ennek felelôsségét a külföldre hárítani. Tudomásul kell vennünk, hogy az integráció kérdése nem Brüsszelben, Strasbourgban vagy Washingtonban, hanem Bukarestben fog eldôlni. A politikai akarat létének bizonyítása nem annyira a propagandától, mint inkább a tényleges eredményektôl függ. Ezért az imázs-készítés számunkra elsôsorban belpolitikai kérdés, amelyhez nyílt, áttekinthetô, ôszinte kapcsolatok kiépítése és ápolása járul hozzá. Számunkra a legjobb reklám a jogállam intézményeinek kiépítése, gazdasági fejlôdésünk és jólétünk.
De milyen feltételek teljesítésétôl is függ az integráció? Elsôsorban geopolitikai, katonai, jogi, gazdasági teljesítmény-mutatók elérésétôl.
a.) Geopolitikai feltételek. A szomszédos országokhoz fûzôdô viszony rendezése az európai integráció egyik legfontosabb kérdése. A Magyarországgal megkötött alapszerzôdés mellett hasonló dokumentumokat kell aláírni Ukrajnával, Moldova Köztársasággal, az Orosz Föderációval és Bulgáriával. Ezekkel az országokkal a viszony nemcsak rendezetlen, hanem az évek óta tartó ellentétek még jobban kiélezôdtek. Véleményünk szerint a jelenlegi európai helyzetben nemcsak érdekünk, de kötelességünk is a kapcsolatjavítás a velünk határos államokkal. Sem Magyarországnak, sem más szomszédunknak nincs területi követelése Romániával szemben. Nincs egyetlen valós akadálya a kapcsolatok javításának. Végre ki kell mondani, hogy a viszonyaink rendezetlensége elsôsorban Romániának árt. És ennek a kérdésnek a megoldása is csak politikai akarat kérdése.
Térségünkben az országok határai nem esnek egybe a nemzetekével. Kelet-Európában több millió orosz, román, német, magyar, albán és török él az anyaország határain kívül. Az RMDSZ mint az egyik ilyen nemzeti közösség legitim képviselôje következetesen kiáll amellett, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését nem a határok módosításával, hanem azok átjárhatóságának biztosításával lehet megoldani. A nemzetiségi kérdés megoldása növeli a térség stabilitását, míg figyelmen kívül hagyása katasztrófákhoz vezethet. A romániai magyar közösség számára kiemelten fontos az európai integráció. Mi következetesek maradunk abban a kérdésben, hogy az európai emberjogi és kisebbségvédelmi normákat a térség minden országának fel kell vállalni és alkalmazni kell. Sokatmondó tény, hogy amíg 1993-ig az Európa Tanács viszonylag keveset foglalkozott kisebbségvédelmi kérdésekkel, addig az elmúlt három évben öt ilyen jellegû politikai ajánlást fogadott el. Ugyanakkor megfelelô nemzetközi garanciák szükségesek a nemzeti közösségek jogainak betartása terén. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy minden olyan ország esetében, amelyben román vagy aromán kisebbség él, az alapszerzôdésnek tartalmaznia kell az Európa Tanács 1201-es ajánlását annak érdekében, hogy ezek a közösségek megôrizzék és fejlesszék identitásukat, hazájukat gazdagítva ezáltal.
b.) Katonai feltételek. Az elmúlt évtizedekben Románia a Varsói Szerzôdés tagjaként az ország méreteihez és gazdasági lehetôségeihez mérten nagy létszámú tömeghadsereget tartott fenn. A keleti katonai tömbhöz való tartozás eredményeképpen a hadseregünk felszerelése többnyire a volt szovjet technológián alapszik. A totalitarizmus következményeként a román hadsereg még nem megfelelôképpen nyitott a társadalom felé, a hadsereg feletti civil ellenôrzés most van kialakulóban. Románia teljesíti a NATO-integráció két alapvetô feltételét, a társadalmi berendezkedés demokratikus, és a gazdaság piacorientált, sôt a román békefenntartók (ENSZ-Angola, IFOR) és a Békepartnerség programban részt vevô egységek nemzetközi megbecsülésnek örvendenek. Ennek ellenére szükség van a kis létszámú, professzionista hadsereg kialakítására, ennek tényleges civil kontrolljára és a NATO-országokéval kompatibilis haditechnikára.
c.) Jogi feltételek. Románia törvénykezését összhangba kell hozni az Európai Unióban általánosan érvényes jogszabályokkal.
Ez feltételezi a polgári, büntetôjogi, gazdasági jogszabályok reformját. (...)
d.) Gazdasági feltételek. A regionális és kistérségi nemzetközi gazdasági együttmûködésen túl olyan belsô gazdasági környezetre van szükség, amely élénkítôen hat a külföldi befektetésekre, a korszerû technológiák és az ezzel kapcsolatos információk cseréjére. Románia gazdasági megítélésének javítása érdekében az RMDSZ támogatja a CEFTA-hoz való társulást, hiszen a CEFTA feltételrendszerének teljesítésével közelebb kerülünk az Európai Unióhoz.
Az állam még igen sok tekintetben beavatkozik a gazdaságba, kiszámíthatatlan a pénzügyi politika, a külföldi befektetôk nem érzik biztonságban a tôkéjüket hazánkban. A tôkekoncentrációt, illetve a külföldi befektetôk megjelenését lehetetlenné teszi az a tény, hogy a tôzsde eddig nem töltötte be rendeltetésszerû szerepét.
Az európai jogharmonizáció mellett szükség van a tôkeáramlás akadálytalan biztosítására, kiszámítható pénzügyi politikára, a tôzsde és a bankrendszer fejlesztésére, valamint a külföldi befektetések stimulálására.
A román társadalom mielôbbi demokratizálása, a jogállam megteremtése, a gazdasági szerkezet korszerûsítése és Románia euroatlanti integrációja mellett az RMDSZ kiemelt figyelmet szentel a közigazgatás, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális intézmények decentralizációjának, annak, hogy a helyi önigazgatások önkormányzatokként mûködhessenek a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. Az RMDSZ alapvetô elvi álláspontjának megfelelôen a települési önkormányzatok lehetô legszélesebb körû autonómiája, a központi hatalom maximális decentralizációja kell az önkormányzati élet alapját képezze. A szubszidiaritás elvének megfelelôen biztosítani kell a helyi közösségek és polgárok részvételét minden olyan döntésben, melynek következményei kihatással vannak életükre. A demokrácia és a helyi autonómia e század- és ezredvégnek elválaszthatatlan fogalmai kell hogy legyenek. A helyi közösségek bármely demokratikus rendszernek, illetve az új, egységesülô Európának alapjai és tartópillérei. Csak törvény által meghatározott feladattal és hatáskörrel, valamint felelôsséggel felruházott helyi közösségek valósíthatnak meg hatékony és a polgárhoz közel álló közigazgatást. A helyi autonómia a decentralizáció elveinek érvényesítését, demokratikus döntéshozó szervek létezését feltételezi, melyek széles körû és tényleges hatáskörökkel, gazdasági, pénzügyi eszközökkel rendelkeznek. (...)
Mindezekért az RMDSZ szorgalmazza a törvényes keret és a mûködési mechanizmusok kialakítását.
Ennek feltételei pedig a következôk:
- a meglévô törvények és szabályozások megfeleltetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, amelyet Románia aláírt. Ez elsôsorban az 1991/69-es törvényre vonatkozik, de a Földtörvénnyel, a nyelvhasználattal, oktatással, egészségüggyel stb. kapcsolatos törvénymódosításokat is érinti;
- helyi szintre levinni a döntéshozatalt és felelôsséget;
- az önkormányzatok adóból származó bevétele arányos kell hogy legyen a helyi közösségnek az állami költségvetéshez való hozzájárulásával, s a helyi költségvetés ne legyen egy központi újraelosztás függvénye;
- dekoncentrált szolgáltatások létrehozása helyi tanácsok hatáskörében, elsôsorban gazdasági, szociális, pénzügyi-költségvetési, helyi adózási kérdések vonatkozásában;
- köz- és magánvagyon-kezelés, a tulajdonosi jogcím tisztázása;
- helyi közmûvesítési szolgáltatások megfelelô biztosítása, tevékenységük összehangolása;
- terület- és városrendezési fejlesztés;
- oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport- és szabadidô tevékenységek végzése, az ezekhez szükséges anyagi háttér biztosításával;
- a helyi közösségnek legyen vétójoga a környezetszennyezô (szemétlerakat vagy -égetô), környezetszennyezési potenciállal rendelkezô (pl. nukleáris erômûvek) vagy a környezetet visszavonhatatlanul megváltoztató létesítmények (pl. vízierômûvek) telepítése esetében;
- egyszerû, érthetô, pontos eljárások bevezetése a közigazgatásban, a pénzügyi, beruházási mûveleteknél;
- szakmailag jól képzett, ügyfélközpontú, hatékony ügyintézést végzô hivatalnoki kar kialakítása;
- a választott tisztségviselôk és a hivatalnokok képzésének biztosítása, a közvélemény és az ügyfél számára áttekinthetô közigazgatás és partneri viszony kialakítása.
Mindezek megvalósításához a következô jogszabályokra lenne szükség: a helyi költségvetésrôl, a helyi önkormányzatok vagyonáról és tulajdonáról, a közalkalmazottak és választott tisztségviselôk jogállásáról, valamint a helyi közösségek és önkormányzatok együttmûködésérôl szóló törvények.
(...) A romániai társadalomban a korrupció általános napi jelenséggé vált, mondhatni, hogy elfogadott érintkezési, kommunikációs eszközzé egyén és hivatal között. Tévesen kísérelték meg a korrupció jelenségét jogi, igazságszolgáltatási kérdéssé lefokozni, holott valójában politikai, társadalmi, gazdasági jelenségrôl van szó. A megoldásokat az utóbbi területeken kell keresni. A korrupció formája lehet a politikai befolyásolásnak; forrása a hivatalnoki apparátus jövedelmének, megélhetésének; eszköze a gazdasági, szociális elônyök megszerzésének.
A korrupció megállítására az RMDSZ a következô intézkedéseket látja szükségesnek:
- a hivatalnoki kar átszervezése és számbeli leépítése kizárólag szakmai kritériumok alapján,
- olyan, elsôsorban gazdasági jellegû törvények meghozatala, mely egyszerû, egyértelmû, az állampolgár számára is érthetô és hozzáférhetô eljárásokat, szabályokat ír elô,
- a bíráknak, a bûnüldözô szervek munkatársainak, valamint más közhivatalnokoknak a méltó javadalmazása,
- a köztisztviselôk vagyonának kötelezô bevallása, valamint annak megtiltása, hogy köztisztségviselôk tagjai legyenek állami vállalatok vezetôségének.
A totalitarizmus öröksége a rendôrség és az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanság. Sajnos, ezen intézmények egyes tagjai nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak hozzászokni ahhoz, hogy az adófizetôket kell szolgálniuk és nem egy szûk politikai osztályt. Ugyanakkor a gyenge technikai háttér és az állami hivatalnokok nemzetközi szinten rendkívül alacsony fizetése, valamint a Büntetôtörvénykönyv elavultsága miatt Románia, akárcsak több más kelet-európai ország, a nemzetközi bûnözés melegágyává vált, és ebbôl jelenleg sokkal nagyobb kára származik. Ezért a bûnüldözô szervek és az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi megbecsülése mellett az RMDSZ szükségesnek tartja:
- a rendôrség állományának fiatalítását és megfelelô anyagi felszerelését;
- a büntetések súlyosbítását kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és erôszakos cselekmények, valamint az állami tisztségviselôk visszaélései esetében.
"Hiszek az elpusztíthatatlan, az örök erkölcsi és természeti törvények által kormányzott emberi méltóságban... A Teremtô ezen ajándékai az elidegeníthetetlen emberi jogok."(D. Eisenhower)
Az emberi jogok kérdése az a terület, mely 1989 után is meghatározó tényezô Románia megítélésében, a Romániáról alakított kép formálásában.
Az emberi jogok megsértésének fôbb okai az egyén jogai és méltósága iránti tisztelet hiánya, a hivatali és hivatalnoki rendszer mûködésének fogyatékosságai, a bürokratikus kaszt öncélú érdekei, illetve a mindezeket eltûrô, esetenként kiváltó vagy éppen kezdeményezô, áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan politikai gyakorlat.
1989 után Románia vállalta törvénykezésének módosítását, a nemzetközi dokumentumok elôírásaival és szellemével való megfeleltetését, különösen az emberi jogok vonatkozásában.
Az új alkotmány tartalmaz is néhány jelentôs elôírást e tekintetben. A késôbbi törvényhozás azonban több olyan törvényt fogadott el, illetve tervezetet tárgyal, amely szövegében és szellemében ellentétbe kerül mind az alkotmány tételes elôírásaival, mind a nemzetközi dokumentumok, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseivel. Említeni lehet a Büntetôtörvénykönyv és a büntetôeljárási törvénykönyv módosítását, a szólásszabadság, az egyesülési jog elleni esetenkénti kormányintézkedéseket vagy törvénycikkelyeket, a kisebbségi jogok megsértését, a nyelvhasználat, az anyanyelvû oktatás, a lelkiismereti szabadság és a felekezeti autonómia korlátozását. A diszkrimináció alapja politikai, vallási és etnikai természetû.
Az emberi jogok tisztelete alapfeltétele a jogállami társadalomnak. Napjainkban e kérdés szoros összefüggésbe került a béke, a nemzetközi biztonság követelményével. Az emberi jogok tiszteletben tartása, érvényesítése és biztosítása szerves része azoknak a követelményeknek, melyeket az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, az Európa Tanács és az Európai Unió fogalmazott meg. Az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének igénye, határozott követelése az állampolgári lojalitás alapfeltétele.
Parlamenti tevékenysége során, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén az RMDSZ következetesen kiállt az emberi jogok betartása mellett, és függetlenül attól, hogy a jogsértések etnikai jellegûek voltak vagy sem, szóvá is tette azokat. Ezen a téren az RMDSZ sikeresen együttmûködött a román demokratikus pártokkal, s támogatja ôket abban a törekvésükben, hogy a november harmadiki választások után olyan kormánykoalíciót hozzanak létre, amely elismeri és betartja az emberi jogokat, nem ellenfele, hanem partnere lesz a különbözô érdekvédelmi szervezeteknek.
Románia Alkotmánya biztosítja a pozitív diszkriminációhoz való jogot, s ennek eredményeképp jelenleg is pozitív diszkriminációnak örvend a román társadalom több csoportja. Ennek ellenére a jelenlegi román társadalom nehezen fogadja el a pozitív diszkrimináció fogalmát, s egyes kisebbségek esetében kifejezetten kiváltságoknak tekinti az esélyegyenlôséget célzó intézkedéseket. Például: a nôk hamarabb mennek nyugdíjba, mint a férfiak, a fiatalok kedvezményeket kapnak pusztán azért, mert egy bizonyos kor alattiak. Természetesen a fiatalok pozitív diszkriminációja nagyon kezdetleges. Ugyancsak pozitív diszkriminációra lenne szükségük a sérülteknek és a fogyatékosoknak. Például: a közintézményekben és a közterületen biztosítani kellene a mozgássérültek közlekedését, és jelzésrendszereket kellene bevezetni a vakoknak (a pénz feliratozása, akusztikai jelzô a gyalogátkelôhelyeken stb.).
Az RMDSZ következetesen kiáll a különbözô kisebbségek esélyegyenlôsége mellett, amely csak pozitív diszkriminációval jöhet létre.
1. Az RMDSZ szerint nem lehet többség és kisebbség közötti jogegyenlôségrôl, illetve esélyegyenlôségrôl beszélni mindaddig, amíg a kisebbségek meg vannak fosztva saját intézményeiktôl, s ezáltal arra vannak kényszerítve, hogy lemondjanak legalapvetôbb, identitásukat érintô jogaik érvényesítési kereteirôl, lehetôségeirôl. A román társadalom sokszínûsége valóság, de egyben megfellebbezhetetlen érték is. A sokszínûség, a multikulturalitás olyan emberi, szellemi, anyagi értékeket hordoz, amelyeket elismerni, védeni, támogatni, megôrizni és fejleszteni kell. Bármilyen természetû kizárólagosság társadalmi, politikai feszültséget eredményez.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó politika az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán, cselekvô érvényesítésén, a nemzetközi jogi normákon, illetve azon országok tapasztalatain kell hogy alapuljon, melyek a kérdést többség és kisebbség közös megelégedésére oldották meg.
Az alkotmány tartalmaz ugyan kisebbségvédelmi elôírásokat is, de a törvényhozás, a kormány és egyéb végrehajtó testületek adósak maradtak ezek életbeléptetésével, mi több, általános kisebbségellenes, nacionalista politikai gyakorlat tapasztalható.
2. Hat éve harcol az RMDSZ a romániai magyarság jogaiért. Mindeddig — sajnos — nem sok sikerrel. E hat év alatt a parlamenti többség és a kormánykoalíciók egyszerûen nem akarták törvényekbe foglalni és alkalmazni azokat a természetes jogokat, amelyekért az RMDSZ küzd. Az utolsó négy évben a parlamenti többség és a kormánykoalíció célul tûzte ki maga elé az RMDSZ elszigetelését. Úgy mutattak be minket — a romániai magyar közösséget -, mint a románság mindenkori ellenségét, a parlamentben kéréseinket elutasították, a konstruktív, a stabilizáló RMDSZ-politikát elhallgatták.
Az alapvetô kérdés, hogy miként valósítható meg a nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási identitás megôrzése, kifejezése és fejlesztése. Az egyik lehetséges (de nem a nemzeti kisebbségek igénye és jogai szerinti) válasz, hogy kizárólag az alapvetô egyéni emberi jogok tiszteletben tartása alapján. A másik lehetséges (a nemzeti kisebbségek jogai és elvárásai szerinti) válasz, hogy az egyéni emberi jogok nemzetközi rendszerének, valamint bizonyos kollektív jogoknak és funkcionális, illetve intézményi autonómiaformáknak a keretében.
3. Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó szakértôi bizottsága a következô fontosabb, tételes kollektív jogokat fogalmazta meg:
- a kisebbségi nyelvek elismerése;
- kulturális és oktatási intézmények létrehozásának joga;
- a kisebbségi nyelvû feliratokhoz való jog;
- a közszolgálati sajtóhoz való hozzáférhetôség joga;
- saját tömegtájékoztatási eszközök fenntartásának joga;
- állami és helyi szervekben való politikai képviselet joga.
A kérdést meg lehet közelíteni a nemzetközi jogi szabályozások jóhiszemû értelmezése alapján, ezek megfelelô, belsô jogszabályokkal történô átvételével, felhasználva mindazon országok pozitív tapasztalatát, ahol olyan modelleket teremtettek, amelyek biztosították a nemzeti kisebbségek identitásának megôrzését, kifejezését, fejlesztését, mint például a dél-tiroli, a finnországi, a spanyolországi, a belgiumi modellek. Valamennyi sikeres modell közös jellemzôje, hogy nem elsôsorban és kizárólag az emberi jogok nemzetközi rendszerén alapulnak, hanem olyan belsô politikai, jogi, törvényhozási megoldásokon, melyek túlmutattak az egyéni emberi jogok körén. Az életképes megoldások a kisebbség és többség közötti politikai megegyezésre épültek, és, természetesen, megfelelô jogszabályokban és jogalkalmazásban öltöttek testet. Mindehhez azonban egyfelôl a kisebbség igényes, következetes kitartó politizálása, másfelôl a többség bölcsessége és toleranciája szükségeltetik. Így — és csak így — biztosítható a társadalmi béke.
1. Az emberi jogok terén az RMDSZ törekvései összhangban állnak a román alkotmány elôírásaival, a Románia által aláírt és ratifikált nemzetközi egyezményekkel, teljesítésük az erdélyi tolerancia újjászületését eredményezné. Az RMDSZ többször kijelentette, hogy jogainkat csak parlamenti úton vívhatjuk ki, a román többség jogainak csorbítása nélkül, azokkal egyidejûleg. Ebben az összefüggésben értelmezendô az RMDSZ autonómia-koncepciója is. Erdélyben hosszú múltra tekint vissza a különbözô közösségek (egyházak, városok, céhek, nemzeti közösségek) autonómiája. Az autonómiát az RMDSZ nem célnak, nem öncélnak, hanem eszköznek tekinti. A romániai magyarság identitásának megôrzésével, kultúrájának fejlesztésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiaformák intézményrendszere révén tartja lehetségesnek. Ilyen értelemben az RMDSZ az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése 1993/1201. sz. ajánlását és az 508-as számú határozatát, az EBESZ Koppenhágai és Helsinki Határozatait, valamint a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját tartja irányadónak és kötelezônek.
2. Jogállamban a demokrácia akkor mûködik hatékonyan, ha a szubszidiaritás elvén alapszik. A szubszidiaritás elve alapján a központi szervek nem avatkoznak be azon kérdésekbe, amelyeket egy adott csoport, szervezet, intézmény vagy közösség önállóan meg tud oldani. Ezen elv pedig szerkezetileg és funkcionálisan autonóm intézményekben, szervezetekben, testületekben valósul meg.
A jogelmélet és jogi szakirodalom kétfajta autonómiát ismer, a személyi elvû — vagy kulturális — autonómiát és a területi autonómiát.
A személyi elvû kulturális autonómia döntési és végrehajtási jogkörök gyakorlását jelenti — önálló kisebbségi intézmények, testületek által az adott nemzeti közösség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megôrzése, kifejezése és fejlesztése érdekében. Megvalósulási formája a kulturális és oktatási kérdésekben illetékes országos önkormányzat. A különleges státusú vagy regionális jellegû területi autonómia igazgatási és önkormányzati hatáskörök gyakorlását jelenti az adott területi közigazgatási egység sajátosságainak megôrzése, fejlesztése és megélhetése érdekében. Ez utóbbi esetben a helyi autonómia elvét és a decentralizációt messzemenôen érvényesítô helyi — nem etnikai alapú — települési önkormányzati autonómiáról van szó. Az etnikai jelleg fogalmilag is kizárt, hiszen az említett autonómiaformák igazgatási, önkormányzati hatáskörökre vonatkoznak.
3. Sajnos, az eddigi hatalom tudatosan és sikeresen mosta össze a területi, az intézményi autonómiát a nemzeti közösségek személyi elvû és kulturális autonómiájával. A cél pontosan az volt, hogy a románok ne igényeljék településeik, egyházaik és más intézményeik (nyugdíjpénztárak, társadalom- és egészségbiztosítók) autonómiáját, s így továbbra is fennmaradjon a kommunizmusból örökölt hipercentralizált társadalmi és gazdasági berendezkedés.
Románia aláírta nemcsak az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének 1201-es ajánlását, de a Koppenhágai Záróokmányt és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is, melyek különbözô autonómiaformákat szentesítenek. Meggyôzôdésünk, hogy Románia minden településének szüksége van a tényleges helyi autonómiára, arra, hogy a központi szervek addig ne szóljanak bele a helyi ügyek intézésébe, ameddig ott az alkotmányt és a törvényeket tiszteletben tartják. Ennek elsôrendû feltétele a pénzügyi autonómia. Az RMDSZ ennek érdekében szorgalmazza, hogy az adók legalább 30%-a abban a helységben maradjon, amelybôl származik. Az önkormányzatnak nem kell vállalkoznia, tegyék ezt a vállalkozók, hiszen ôk jobban értenek ehhez. Az önkormányzat feladata azonban az, hogy infrastruktúra-fejlesztés, oktatás, munkaerôképzés, illetve speciális kedvezmények biztosításával javítsa a vállalkozások feltételeit. Helyi adók kivetésével az RMDSZ csak akkor ért egyet, ha ezzel egy idôben csökken a központilag kivetett adó.
A nyugdíjpénztárak, társadalom- és egészségbiztosítók autonómiájának hiánya vezetett oda, hogy a befizetett összegek nem ôrizték és ôrzik meg értéküket, hiába járult hozzá valaki ezekhez az alapokhoz egy életen át, a szociális ellátás (pl. a nyugdíj vagy a munkanélküli segély) nem arányos a befizetett összeg értékével. Az RMDSZ parlamenti tevékenysége során hangsúlyt fektet ezen intézmények autonómiájára, annak érdekében, hogy a napi politika ne tudja befolyásolni a népjóléti intézmények juttatásaira rászorulók megélhetését.
4. A különbözô autonómiaformák — beleértve a területi autonómiát — semmilyen esetben sem csorbítják az ország szuverenitását vagy fenyegetik függetlenségét, ellenkezôleg, megerôsítik biztonságát. Egy olyan területi autonómia, amely biztosítja a helyi közösségek sajátos problémáinak a megoldását, egyaránt elônyös az ország összes polgárának — a románságnak, a magyarságnak és a többi nemzeti közösségnek egyaránt.
Az autonómiaformák nem mondanak ellent a demokráciának vagy a jogállamiságnak, ellenkezôleg, mivel az autonómia eszköz és nem cél vagy öncél, úgy tekinthetjük, mint a demokrácia új és hatékony technikáit. A különbözô autonómiák éppen a valós és tényleges jogegyenlôséget és esélyegyenlôséget biztosíthatják.
1. Tekintettel az egyházak társadalomépítô funkcióira, alapvetô szerepükre a közerkölcsök fenntartásában, az antiszociális cselekedetek megelôzésében, valamint a fiatalok nevelésében, az RMDSZ szoros kapcsolatot kíván kiépíteni velük; fontosnak tartja az együttmûködést és állandó konzultációt minden olyan területen, ahol ez szükséges, igényli az egyházak részvételét a döntések elôkészítésében és meghozatalában.
2. Az RMDSZ kiemelt figyelmet szentel a híveik számát tekintve kisebbségi egyházaknak, mivel ezek, sajátos szerepkörükön túl, egy nemzeti vagy kulturális kisebbség évszázados hagyományokkal rendelkezô, hiteles társadalmi szervezetei is.
3. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak — híveknek és felekezeten kívülieknek — lelkiismereti szabadságát. Síkra száll a vallásszabadság teljes körû érvényesüléséért, az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért.
4. Az egyházak, a felekezetek vonatkozásában az alkotmányos elôírások biztosítják ugyan a lelkiismereti szabadságot, a szabad vallásgyakorlást, a felekezeti autonómiát, de mindezek nehezen érvényesíthetôk mindaddig, amíg nincs a felekezetek jogállását, mûködését szabályozó törvény, az államosított egyházi javak visszaadásáról szóló jogszabály. Az RMDSZ üdvözli azt, hogy az ortodox egyház jelentôs állami támogatást kap, valamint azt, hogy több, a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanát visszakapta, de ugyanakkor határozottan kiáll amellett, hogy a román állam teljesítse az Európa Tanácsba való felvételkor vállalt kötelezettségét az ezernél is több törvénytelenül államosított, elkobzott, kisajátított ingatlannal kapcsolatban. Az RMDSZ ugyanakkor követeli, hogy a parlament mihamarabb tárgyalja meg a 15 elismert felekezet által 1990-ben elôterjesztett vallásügyi törvénytervezetet. Az RMDSZ támogatja:
- a diktatúra idején elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyon (termôföldek, épületek, erdôk, alapítványok, könyvtárak, irat- és levéltárak, kegytárgyak stb.) visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak;
- a megszüntetett egyházi intézmények (iskolák, kórházak, aggmenházak, árvaházak, könyvtárak stb.) helyreállítását, tevékenységük feltételeinek biztosítását, valamint a szerzetesrendek újbóli szabad mûködését;
- a felekezeti hovatartozás szerinti lelkigondozást a kórházakban, a börtönökben és a hadseregben;
- a lelkiismereti okok miatti alternatív katonai szolgálatot;
- azt, hogy az egyházi építkezéseket csak közigazgatási engedélyhez kössék, a célszerûségi szempontokat viszont csak az egyház állapíthassa meg;
- az egyház nonprofit tevékenységének adómentességét;
- az állam támogassa anyagilag az egyházi jellegû mûemlékek állagmegôrzô javítását és felújítását.
Az elmúlt hat év kormányai a kultúra és az egészségügy rovására próbálták megoldani, sikertelenül, a romániai társadalom és gazdaság gondjait. Az RMDSZ következetesen kiáll a kultúrára szánt költségvetési keret radikális növeléséért, azért, hogy Románia ne legyen utolsó Európában a kultúra költségvetési részarányát tekintve. A fejlett gazdasági háttérrel rendelkezô demokráciákban gyakorlattá vált, hogy az állam csak anyagi támogatást és infrastruktúrát biztosít a mûvelôdési egyesületek és alapítványok önálló mûködése számára. Tekintettel arra, hogy az átalakulóban lévô román állam nem tudja biztosítani a kultúra fejlesztését, a kulturális tevékenységek támogatásának feladata részben a civil szférára és a helyi tanácsokra hárul. Az önkormányzatok feladata az alapítványok és civil szervezetek tevékenységének összehangolása és infrastruktúrával való biztosítsa. Ezért van szükség a jogi keret, konkrétan a szponzor-törvény módosítására, valamint a piacgazdaság szabályait szem elôtt tartó állami támogatási rendszer kidolgozására a mûvelôdési házak mûködtetése, valamint a kultúra alaprétegeit hordozó könyvkiadás számára.
A politikai élet pluralizmusa mellett biztosítani kell a mûvelôdési pluralizmust is. Nem lehet egységes homogén nemzeti szemléletbôl kiindulni, biztosítani kell a regionális kultúrák kifejezéséhez való jogot. Ez nagy lépés lenne a nemzeti közösségek vagy kisebbségek kulturális jogainak elismerése felé is.
Az RMDSZ programja megkülönböztetett figyelmet szentel a nemzeti közösségek és kisebbségek kultúrájának, mely a nemzeti identitás alaprétege. Az RMDSZ kultúrpolitikájának legfôbb célkitûzése egyrészt nemzetiségünk kultúrteremtô képességének megôrzése és az önkormányzatra alapuló intézményi keretek közötti fejlesztése, másrészt a hazai etnikumok mûvelôdési értékeinek cseréje, az interetnikus partner-kapcsolatok kiteljesítése. A kisebbségek mûvelôdési életének hatékonyságához szükséges az, hogy a nemzeti közösségek lélekszámuk arányában részesedjenek az állami költségvetésbôl, s az anyagi támogatás elosztásáról e nemzeti közösségek legitim képviselete dönthessen.
Az önszervezôdés normái a Koppenhágai Záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelôl — még az elsô világháború után született kisebbségi kulturális szerzôdések elôírásai értelmében — méltányos részt követel az állami, községi, városi és megyei költségvetésbôl a nemzeti közösség kulturális mozgalmainak támogatására, másfelôl pedig elvárja, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelôen részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, mûvelôdésben.
A nemzeti közösségek és kisebbségek identitásának megôrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a parlament és a kormány szavatolja:
- a vegyes lakosságú vidékeken a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közmûvelôdési, állami, területi szervben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek;
- a települések elnevezésének feltüntetését azon nemzetiségek nyelvén, akik jelentôs számban élnek a helyi közösségben. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját is;
- a nemzeti közösségek és kisebbségek emlék- és kegyhelyei eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, ill. használatát;
- a történelmi, képzômûvészeti és néprajzi múzeumokban a nemzetiségi állagok megôrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvû feliratozással;
- közkönyvtárakban a szakszerû kezeléshez szükséges, a nemzetiségek nyelvét jól ismerô szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését;
- a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetôségét, és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti tulajdonosaiknak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, parokiális jegyzôkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak;
- a mûvelôdési otthonok egyenlô feltételek mellett való használatát a nemzeti kisebbségek mûvelôdési tevékenysége számára;
- a mûemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbség múltjával kapcsolatos mûemlékek gondozása és restaurálása érdekében;
- a mûemlékeikkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek véleményének figyelembevételét;
- ünnepeiken és összejöveteleiken a nemzeti közösségek jelképeinek szabad használatát az államiak mellett.
Ugyanakkor a magyar többségû vidékeken az RMDSZ elvárja a polgármestereitôl, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy a romániai magyar nemzeti közösség kapcsolatot teremtsen és tartson fenn az egyetemes magyar mûvelôdési élettel — beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit.
A szövetség határozottan kiáll amellett, hogy az állam szolgáltassa vissza a nemzeti kisebbségeknek a törvénytelenül elkobzott, vagy államosított közösségi javaikat. Ez egyik alapfeltétele a kisebbségek kulturális szervezetei tevékenységének.
A szövetség szorgalmazza és támogatja olyan konkrét, kormányzati vagy civil kezdeményezésû programok kidolgozását, melyek differenciáltan kezelik a különbözô helyzetben élô romániai magyar közösségek sajátos problémáit. Ennek érdekében támogatja az olyan programok létrejöttét, melyek mintául szolgálhatnak az érdekvédelmi tevékenység számára azokban a településekben, melyekben a magyarság többséget képez. Ugyancsak sajátos programokat kell kialakítani a vegyes lakosságú településeken, és kitüntetett fontosságú a szórványhelyzetben élô nemzeti közösségek önkormányzati kérdéseinek megfogalmazása és a programok végrehajtása.
Az RMDSZ ösztönzi a nemzeti közösségek és kisebbségek kapcsolatát anyaországuk mûvelôdési életével, beleértve a mûvelôdési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét.
Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak.
Az oktatás az az ágazat, amely az ország gazdasági-társadalmi átalakulásában meghatározó lehet, biztosítva egyben a piacgazdaságon alapuló többpárti demokrácia humán feltételét. Nemzetközi téren a tapasztalat azt mutatja, hogy csak azok a fejlôdô országok tudtak bejutni a világ élvonalába, amelyek kitörési pontnak — húzóágazatnak — az oktatást, a jövôre való felkészülést tekintették.
Célunk egy olyan oktatási rendszer megteremtése, amely rugalmasan igazodik az elvárásokhoz; a tanulók számára korszerû, a mindennapi életben használható tudást nyújt; mindenki számára elérhetô; ugyanakkor biztosítja azt az értékrendet, amely nélkül társadalmi berendezkedésünk demokratizmusa elképzelhetetlen.
A leköszönô kormány elmulasztotta a pártállami rendszer hagyatékának érdemi átalakítását — az elfogadott Oktatási Törvény alapjaiban ezt az állapotot szentesíti. Ezért nélkülözhetetlen egy olyan új oktatáspolitika kidolgozása, amelynek középpontjában az oktatási rendszer reformja áll. E reformfolyamat sikeres véghezvitele szempontjából az RMDSZ kezdeményezi a szakmai szervezetek bevonását ennek minden fázisába.
Alapelvünk az oktatás jellegének szabadsága — mindenkinek alapvetô joga, hogy megválassza azt az oktatási formát, amelyben tanulni akar. Ez csak az oktatási intézmény létrehozásának teljes szabadsága mellett képzelhetô el. Alapvetô követelmény továbbá a különbözô fenntartású — állami, egyházi, egyesületi, alapítványi és magán — oktatási intézmények egyenjogúsága és függetlensége, valamint a köztük való átjárhatóság biztosítása. Az intézmények megítélésének kizárólagos kritériuma az abban megszerezhetô ismeretek korszerûsége, az oktatás hatékonysága, valamint az intézmény mûködésének demokratikus volta kell hogy legyen.
Az oktatási intézmények irányítása és felügyelete tekintetében szükségesnek tartjuk az érvényben levô központosított rendszer radikális átalakítását, mert az adott intézményben az érintett feleknek (diákok, tanárok, szülôk, iskolafenntartók) egyaránt megfelelô döntési jogköröket kell biztosítani.
Az oktatás tartalmát illetôen alapvetô szempontnak tartjuk mindazon ismeretek elsajátítását, amelyek szükségesek a demokrácia intézményei mûködtetéséhez, valamint a modern piacgazdaság kiépüléséhez. Szükségesnek tartjuk a nemzeti alaptanterv törzsanyagának folyamatos összhangba hozását a tudomány legújabb eredményeivel, a segédeszközök körének bôvítését, az oktatási intézmények infrastruktúrájának és — kiemelten az informatika oktatásához kapcsolódó — technikai felszerelésének korszerûsítését. Szorgalmazzuk az elitképzés kiemelt módon történô kezelését.
Véleményünk szerint az oktatási intézmények állami költségvetésbôl történô finanszírozását a fejkvóta-rendszer alapján kell biztosítani: az egyedüli figyelembe vett szempont — függetlenül az intézmény fenntartójától — az azt igénybe vevô tanulók száma kell hogy legyen. Szükségesnek tartjuk továbbá az oktatásra fordított pénzügyi források jelentôs növelését, — az ágazat reformja, beleértve az oktatók méltányos anyagi megbecsülését — a jelenlegi költségvetés mellett nem képzelhetô el.
A nemzeti kisebbségek esetében célunk — az SZKT által elfogadott oktatási stratégiának megfelelôen — az igényekkel összhangban álló oktatási hálózat kialakítását és mûködtetését lehetôvé tevô törvényi keret megteremtése. A magyar kisebbség esetében szükségesnek tartjuk az önálló anyanyelvû oktatási rendszer megvalósítását az óvodától az egyetemig, beleértve a szakoktatás, a felsôoktatás, valamint a posztgraduális képzés minden területét. Ennek megvalósítására a nemrég aláírt román-magyar alapszerzôdés jó kiindulópontot biztosít, szükségesnek tartjuk az ezzel összhangban álló törvényi szabályozás megteremtését. Ennek kialakításáig — azonnali intézkedésként — szorgalmazzuk a felvételi és záróvizsgák nyelvére vonatkozó tanügyi törvény cikkelyének módosítását, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar tagozatának újraindítását.
Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentôségének megfelelôen vehet részt országunk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében.
A távlatokban való gondolkozás szempontjából az RMDSZ számára stratégiailag fontos a generációs alapon és az ifjúság minden kategóriáját magába foglaló ifjúsági kulturális tér kialakítása, a helyi és területi intézmények mellett mûködô, általuk támogatott ifjúsági intézmények, hivatalok létrehozása, amelyek a helyi költségvetési keretbôl az ifjúságot hivatottak támogatni. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezôvé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerû képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdô fiatalok kiemelt anyagi, szociális támogatása és, természetesen, az egyéni kezdeményezéseket felkaroló és érvényesítô szervezeti keret, társadalmi, közösségi közeg létezése. Az RMDSZ síkraszáll egy demokratikus oktatási rendszer mellett, amely biztosítja nemcsak a fiatalok személyiségének szabad fejlôdését, de lehetôséget nyújt arra, hogy a szülôk megválaszthassák, milyen iskolába járjon gyerekük az állam pénzén. Egy demokratikus oktatási rendszer a biztosíték arra, hogy a következô nemzedékek is tiszteletben tartják és fejlesztik a társadalom demokratikus berendezését. Az RMDSZ ellenzi a nyugdíjkorhatár emelését, hogy a fiatalok könnyebben juthassanak munkához. Támogatja a gyors gazdasági szerkezetváltást, ami elengedhetetlen feltétele az új munkahelyek kialakulásának.
Az RMDSZ síkraszáll a különbözô nemzeti közösségek fiataljai beilleszkedésének támogatása mellett. Ez számunkra elképzelhetetlen az anyanyelvû oktatás, a sajátos és korszerû indentitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. A magyar ifjúsági szervezetek partnerek mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében ezek a szervezetek — társadalmi jelentôségüknek megfelelôen — részt vesznek az RMDSZ vezetô testületeiben minden szinten.
Az RMDSZ a romániai ifjúságot a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi rétegnek tekinti. Az ifjúság önálló és független szervezeteit, valamint a különbözô oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat a romániai ifjúság legitim képviselôinek ismeri el. Ezen szervezetek intézményesítésének elôsegítése az RMDSZ civiltársadalom-építési tevékenységének fontos része. Sajnos, az elmúlt hét évben, a romániai magyar fiatalok igyekezete ellenére, a romániai ifjúsági szervezetek nem tudták félretenni az ellentéteket és a politikai nézetkülönbségeket. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács példájára jöjjön létre az összes ifjúsági szervezet országos képviseleti és egyeztetési fóruma, a Romániai Ifjúsági Tanács. A szubszidiaritás elve alapján létrejövô RIT kell hogy legyen a mindenkori kormány partnere az érdekegyeztetésben, a fiatalok gondjainak megoldásában, valamint a különféle állami támogatások áttekinthetô és nyilvános elosztásában. A RIT létrejötte nemcsak hazai vonatkozásban fontos, hanem alapvetô feltétele a külföldi intézményekkel és ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás intézményesítésének.
Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az állami intézmények és a tanácsok együttmûködését az ifjúsági szervezetekkel az ifjúság sajátos gondjainak megoldásában.
Románia egyik legnagyobb gondja a fiatal értelmiségiek emigrációja. Itt közrejátszik az általános gazdasági helyzet, a munkanélküliség és a lakáshiány is. A kivándorlásban a magyar fiatalok romániai számarányuknál nagyobb arányban vesznek részt. A gazdasági, szociális, kulturális élet fellendítéséhez, a nemzeti közösségek és kisebbségek indentitásának megôrzéséhez nélkülözhetetlen az, hogy az értelmiség szülôföldjén maradjon. Kiállunk az itthon tanuló fôiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért, azért, hogy tanulmányaik alatt megfelelô ösztöndíjak alapításával kormányzati támogatásban részesüljenek. A fiatalok továbbtanulásának alapvetô feltétele a megfelelô színvonalú és árú lakhatási lehetôség biztosítása. Az RMDSZ elengedhetetlennek tartja a bentlakási ágyak számának 30%-kal való növelését, valamint a bentlakásokon belüli létfeltételek javítását. Ugyancsak szorgalmazzuk a helyi társadalmi erôfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását. Az oktatási intézmények fenntartásának feltételrendszerében nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg együttmûködésének. Szorgalmazzuk, hogy a helyhatóságok és a vállalkozói réteg teremtse meg a fiatal értelmiség letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldrôl hazatérni kívánó szellemi munkaerôre. Az RMDSZ szerint fontos az, hogy a kormányzat támogassa azokat a vállalatokat, amelyek pályakezdô fiatalokat alkalmaznak. Ugyanakkor a kormányzat biztosítson hosszú lejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdôk számára lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából. A helyi tanácsok részesítsék elônyben a lakásigénylések elbírálásánál a fiatal házasokat és pályakezdô értelmiségieket. Az RMDSZ támogatja, hogy a fiatal házasok maximum 5% kamatú kölcsönt kaphassanak lakásvásárlás céljából. A kamat állam általi szubvencionálása és általában a fiataloknak juttatott támogatások olyan hosszú távú befektetés, mely elengedhetetlen feltétele az ország fejlôdésének.