1996. szeptember 12
(VIII. évfolyam, 213 szám)
Teodor Meles,canu külügyminiszter levelet intézett amerikai kollégájához, Warren Christopherhez, s ebben nyári washingtoni látogatásán folytatott megbeszéléseikre utalva ismét leszögezte: Románia eltökélten ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen ama országok között, amelyekkel elsôként bôvül a NATO.
A diplomáciai lépésrôl Sorin Ducaru, a külügyminisztérium szóvivôje tájékoztatta szerdai sajtóértekezletén a nemzetközi sajtót.
A levélben a román diplomácia irányítója felhívja a figyelmet arra, hogy Romániában folyamatos a felkészülés erre a célra, Románia együttmûködik a NATO-val, többek között az IFOR boszniai békeerejében. Meles,canu külön is aláhúzta a román-magyar alapszerzôdés megkötésének jelentôségét a két ország közös NATO-integrációs törekvéseiben, illetve abban, hogy ez a két ország konkretizálhassa a szerepet, amelyet geopolitikai térségében a biztonság és a stabilitás támaszaként tölt be.
A bukaresti Adevãrul címû napilap szerdai számában már jelezte a levél elküldésének szándékát és azt felcímében "a NATO-csatlakozásra vonatkozó patetikus felhívásként" jellemezte. A sajtó az elmúlt napokban kiábrándultan kommentálta azokat a nyugati nyilatkozatokat és sajtójelentéseket, amelyek szerint a NATO bôvítésének elsô hullámában Románia nem szerepelne.
A külügyminisztérium szóvivôje szerdán az euroatlanti biztonsági szerkezetekbe integrálódni kívánó országoknak küldött pozitív jelként értékelte Warren Christopher amerikai külügyminiszter szeptember 6-i nyilatkozatát "egy új atlanti közösség" építésérôl. Ugyancsak méltatta Ducaru Jacques Chirac francia elnök augusztus 29-i nyilatkozatát, amelyben az kifejtette, hogy az Európai Unió kiszélesítése a francia diplomácia egyik nagy célja marad, illetve üdvözölte Chirac javaslatát, hogy rendezzék meg az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok közös értekezletét. Nagyra értékelte a szóvivô azt is, hogy Chirac támogatta a jelentkezô országok felvételét a NATO-ba és felhívta a figyelmet a korlátozott bôvítés következményeire.
A tönkre ment, bírósági felügyelet alatt álló Dacia Felix szerdától megkezdte a kisbefektetôk kártalanítását 1 millió lejes összeghatárig - jelentette a Rompres.
A hírügynökség Ioan Giorgiu bírót idézve azt írta, hogy a bank feloldja 235 ezer kisösszegû számla zárlatát és kifizeti az esedékes kamatokat.
Az óriási összegû behajthatatlan hitelek és hatalmas veszteségek terhét nyögô Dacia Felix bank július közepén omlott össze, amikor a központi bank megvonta tôle a támogatását - emlékeztet a Reuter.
A jegybank Kolozsvárott, a Dacia Felix szülôvárosában kért fel egy bíróságot arra, hogy döntsön a bank sorsáról, mondván, hogy a bajbajutott pénzintézet már több mint 30 napja nem fizet. A Dacia Felix mûködési engedélyét egyébként idôközben sem vonták vissza.
A bíróság idôt adott a banknak arra, hogy átszervezze tevékenységét vagy nézzen szembe a felszámolással. Jövô hétre összehívták a részvényesek közgyûlését.
A Dacia Felix már hónapok óta bajban van azóta, hogy feltárta: tavaly 642,2 milliárd lej veszteség érte, s további 200 millió dollárra tehetô behajthatatlan követelése van. A bank 2,3 billió lejjel tartozik hitelezôinek, miközben neki 2,1 billió lejjel adósak.
A bank legfôbb adósai a vezetô személyiségének, Sever Mures,an volt teniszezônek az érdekeltségi körébe, valamint a Darianne Holdinghoz tartozó vállalatok.
A Mures,an-féle cégek 1,17 billió lejjel tartoznak a Dacia Felixnek, ebbôl 453 milliárd lej a kamat. A Darianne-csoport adóssága 146 milliárd lejre rúg.
A kolozsvári bíró szerint elképzelhetô, hogy az elkövetkezô hetekben akár 10 millió lejig is ki tudják fizetni a kisbefektetôket.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a héten tényfeltáró küldöttséget meneszt Romániába - közölte a nemzetközi pénzügyi szervezet egyik tisztségviselôje a Reuterrel, de hangsúlyozta: a delegáció nem folytat majd tárgyalásokat az IMF által befagyasztott készenléti hitel újbóli folyósításáról.
A nyilatkozó szerint a küldöttség csupán technikai jellegû feladatot lát majd el: a szakértôk a romániai helyzet megismerésére tényfeltáró tevékenységet folytatnak, amely várhatóan egy hetet sem vesz igénybe.
Az IMF februárban fagyasztotta be a hitelfolyósítást, miután a kormány nem liberalizálta a valutapiacot. Bukarest azóta még szigorúbb korlátozó intézkedéseket rendelt el. A jövô áprilisban lejáró készenléti hitelszerzôdés alapján Románia mintegy 280 millió dollárhoz jutott volna.
A valutaalap tisztségviselôje leszögezte: álláspontjuk változatlan, s a közelgô látogatásnak nincs köze a felfüggesztés felülvizsgálatához, melyet csakis a valutapiac lebarilizálása válthat ki. - Semmi sem változik, még formális küldöttséget is csak azután indítunk Romániába, miután ott enyhítik a korlátozásokat mondta az IMF-tisztségviselô a Reuternek.
A külügyminisztérium szóvivôje, Sorin Ducaru szerdai heti sajtóértekezletén bejelentette, hogy a román-magyar alapszerzôdés aláírására hétfôn közép-európai idô szerint 11.30-kor kerül sor a temesvári prefektúra - megyeháza - épületében.
A szóvivô megfogalmazása szerint szeptember 16-án Horn Gyula magyar miniszterelnök Ion Iliescu államfô és Nicolae Vãcãroiu miniszterelnök meghívására látogatást tesz Romániában, Temesváron, és ebbôl az alkalomból kerül sor a két ország közötti megértési, együttmûködési és jószomszédsági szerzôdés aláírására, Ion Iliescu és más román, illetve magyar hivatalos személyek jelenlétében.
Az aláírás alkalmából hivatalos megbeszélésekre kerül sor Ion Iliescu és Horn Gyula között. Ezeken részt vesz Nicolae Vãcãroiu kormányfô, Teodor Meles,canu román és Kovács László magyar külügyminiszter, Dan Ioan Popescu román kereskedelmi és Suchman Tamás magyar ipari és kereskedelmi miniszter, illetve a két küldöttség több más tagja.
A megbeszéléseken, közölte a szóvivô, értékelni fogják a román-magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetét és foglalkoznak majd a két ország közötti kapcsolatok kiterjesztésére vonatkozó új lehetôségek meghatározásával.
Az aláírási ceremónia után a román államfô és a két ország miniszterelnökei nyilatkoznak a sajtónak.
A szóvivô megerôsítette, hogy az aláírásra a kormány meghívja a román parlamenti pártok képviselôit is, de hangsúlyozta, hogy a meghívásokról a kormány szerdai ülése után lehet majd többet tudni. A kormány elôterjesztést hallgat meg az alapszerzôdés aláírásáról.
Az Evenimentul zilei szerdai száma tudni vélte, hogy a meghívottak között szerepel Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke.
A bukaresti rádió jelentése szerint Teodor Meles,canu külügyminiszter szerdán arról tájékoztatta a román kormányt, hogy Horn Gyula magyar miniszterelnök különgépe hétfôn délelôtt, helyi idô szerint 10 óra 30-kor érkezik a temesvári repülôtérre.
Az alapszerzôdést a két miniszterelnök, Horn Gyula és Nicolae Vãcãroiu írja alá, Ion Iliescu államfô jelenlétében.
A magyar kormányfô 16 óra körül utazik el Romániából.
Tele van a kolozsvári sajtó azzal a hírrel, hogy a Polgári Szövetség Pártja kétségbe vonja a Nemzeti Liberális Szövetség képviselôházi listáját, magának követelve az elsô pozíciót. Ezért tartott rendkívüli sajtóértekezletet az érintett Petre LiT,iu.
Az NLSZ-t két párt alkotja, a PFSZ és a 93-as Liberális Párt. Ebben a koalícióban alapelvként fogadták el, hogy elônyt élvez az a párt, amelynek jelenleg is van parlamenti képviselete. Ezért a központi vezetôség úgy döntött, hogy Petre LiT,iu legyen a koalíció kolozsvári képviselôházi listavezetôje. Ha egyik pártnak sem volna a mostani parlamentben képviselôje, akkor lépne érvénybe a másik kritérium, a helyi választásokon elért eredmény, illetve a helyi szervezetek száma.
Claudiu Mãrginean, a 93-as LP helyi vezére szerint a listatorpedózási kísérlet LiT,iu személyének szól, aki három évvel ezelôtt a PSZP helyi vezetôje volt, de összekülönbözött kollégáival. Most megint egy hajóban eveznek, és ebbe egyesek nem akarnak beletörôdni. LiT,iu ezzel kapcsolatban elmondta, hogy éppen az ô három évvel ezelôtti törekvései váltak valóra, hiszen már akkor javasolta a liberális szövetség létrehozását a 93-as LP-vel.
Rares, Bogdan, a PSZP vezetôségi tagja és a Nemzeti Liberális Szövetség kampányigazgatója kijelentette: nem engedi, hogy egyesek elakasszák a szövetség Kolozs megyei kampányát. Ô Bukarestbôl, Nicolae Manolescu elnöktôl és államelnökjelölttôl kapta a megbizatást, hogy tegyen meg mindent egy szenátor és két képviselô bejutásáért, e feladat teljesítését nem kockáztathatja holmi helyi torzsalkodás.
Mint mostanában majdnem minden politikai jellegû találkozón, ezen a sajtóértekezleten is felvetôdött a román-magyar alapszerzôdés problémája. Petre LiT,iu kijelentette: mivel pártjának az az álláspontja, hogy az alapszerzôdést alá kell írni, mert az elônyös nemcsak az ország, hanem az 1201-es ajánlás révén a környezô országokban élô románok számára is, nem fogják támogatni a Román Nemzeti Egységpárt bizalmatlansági indítványát a Vãcãroiu-kormány ellen. Amelynek különben sincs értelme - tette hozzá, majd kifejtette, hogy véleménye szerint az alapszerzôdés aláírásából elôny származik mindkét országnak valamint a romániai magyarságnak, ellenben veszíteni fog az RNEP és valószínûleg az RMDSZ is, bár az utóbbi felülvizsgálta korábbi ellenzô álláspontját és fenntartásokkal ugyan, de elfogadta az alapszerzôdés szövegét.
Rekordot ért el augusztus hónapban a pites,ti-i Dacia gyár: naponta 400 gépkocsit készített. Ez minden idôk legnagyobb teljesítménye a vállalat történetében - írta a Rompres.
A jelentés szerint a Dacia fô exportpiaca augusztusban Kína, Szíria, Portugália és Uruguay volt.
Az 1956-os magyar forradalommal vállalt szolidaritásuk miatt annak idején sok évre bebörtönzött volt politikai foglyok negyvenfôs csoportja hétfôtôl emléktúrán keresi fel azokat a börtönöket, kényszermunkatáborokat, ahol büntetésüket töltötték. Az utazásról filmet forgat mind a Román Televízió magyar szerkesztôsége, mind egy magyarországi forgatócsoport, s a két dokumentumfilmet várhatólag a forradalom 40. évfordulója alkalmából láthatják majd a romániai, illetve magyarországi tévénézôk. Az ideiglenes cím: ,,Halálút".
A román forgatócsoportot Tófalvi Zoltán , a Román Televízió magyar adásának szerkesztôje, a magyart Erdély János rendezô és Kovács György producer irányítja, a DEKO Film Kft. forgatócsoportja részérôl.
Szôcs Ferenc , Magyarország bukaresti nagykövete kedden fogadást adott az emlékutazásban részt vevô volt politikai foglyok és a filmesek tiszteletére.
Tófalvi, aki hat éve folytat kutatásokat az 1956-os romániai megtorlásokkal kapcsolatban, elmondta, hogy annak idején Romániában több ezer ember ellen indult eljárás, amiért különbözô formában szolidaritást vállaltak a magyarországi forradalommal. Összesen több száz emberre szabtak ki súlyos ítéleteket, halálbüntetést is. Ezek közül többet végre is hajtottak. Sokan hosszú éveket töltöttek börtönben, kényszermunkatáborokban. Sokan nem élték túl a szenvedéseket.
Az emlékutazás hétfôn, a marosvásárhelyi börtönnél kezdôdött, ott, ahol a résztvevôk legtöbbjét elítélték. A megjelentek között volt Csiha Kálmán , az erdélyi református egyházkerület püspöke, Mózes Árpád lutheránus püspök, Kelemen Kálmán , a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt jelenlegi és Varga László , a párt korábbi elnöke, akik valamennyien több évet raboskodtak, és még sokan mások. Ezt követôen a szamosújvári börtönt keresték fel, ahol felidézhették fogvatartásuk súlyos körülményeit - felkeresték többek között a régi létesítményben azt a pincecellát is, amelyben a múlt században Rózsa Sándort ôrizték, s 1956 után ugyanolyan embertelen körülmények között az 1956-os perek elítéltjeit. Kedd délután az emléktúra Jilava börtönében folytatódik, majd a Bãrãgan puszta egykori kényszermunkatáborait keresik fel.
Tófalvi és Kovács elmondta, hogy a román börtönhatóságok messzemenôen támogatták a látogatást és filmforgatást, lehetôvé tették a csoportnak, hogy felkeressék az egykori megpróbáltatások minden színhelyét.
A Szabadság címû napilap 1996. szeptember 10-én az olvasók "tárgyilagos" tájékoztatása végett sürgôsen leközölte a Megkésett óvás címû tudósítását.
Ugyancsak a közvélemény — most már igazán - hiteles tájékoztatása érdekében az audiatur et altera pars jegyében szíveskedjék — jól szembe tûnô oldalon - leközölni a következôket is:
1. Igaza van id. Szilágyi Józsefnek (unokahúgom férje), önéletrajzomban tudatosan nem beszéltem szüleimtôl örökölt azon vagyonomról, amelyeket e pillanatban ô bitorol !
2. Bitorlásáért - sajnos - be kellett pereljem, hogy szüleim vagyonát id. Szilágyi Józseftôl visszaszerezhessem.
3. A suceavai törvényszék az 1995/2629 számú dossziéban meghozott 699. számú bírói ítéletével meg is nyertem a pert, 1996. június hó 13-án!
4. Kérdezheti az olvasó: hogyan került az oly távoli moldvai törvényszékre az Újvári család szucsági örökösödési pere?
5. Válaszom: id. Szilágyi József a kolozsvári bíróságon olyan "pártfogóval" dicsekedhetett, aki beigazolta: az ember harapta meg a kutyát és nem fordítva!
6. Ezért kénytelen voltam kérni perem áthelyezését egy másik megyébe. A bukaresti Curtea Supremã de JustiT,ie elfogadta a kolozsvári törvényszékkel szembeni bizalmatlansági indokaimat és örökösödési ügyemet áthelyezte a suceavai törvényszékre.
7. Id. Szilágyi Józsefnek itt nem sikerült olyan "pártfogót" találnia, mint ahogyan sikerült a Megkésett óvás címû "tudósítás" esetében is (noha még többféle "gazdagodási sikerrôl" beszélhetnének szomszédai-ismerôsei), hogy egy elveszett per kapcsán "mások nevében" is panaszt emeljen s azt gyorsan le is közöljék, érdemesebb írások helyett, mint pl. Nem értem a nemzetközi jogászokat (1996. aug. 19.), Parlamenti munkaprogram tervezetem (1996. aug. 21.) címû írásaim, amelyeknek leközlése megtagadtatott s e pillanatban is leközlésre várnak.
8. Egy objektíven tájékoztató napilap mit akar ezzel inszinuálni: "... A szucságiak megnyugtatása érdekében közöljük... Újvári Ferenc nincs az elsô három között..." - Hát nem az "RMDSZ képviselôlistájára ütjük a pecsétet?" Ha repülôbaleset történik az elsô hárommal...? Újvárival szemben diszkriminációt alkalmazunk? Úgy vélik egyesek, a keddi "értékes inszinuáló tudósítás" következtében többen fognak elmenni szavazni?
Használ valamit ez a "megnyugtató tudósítás" az RMDSZ-nek? Hogyan értelmezze ezt az "inszinuáló tudósítást" a városi és megyei szavazati joggal rendelkezô állampolgár? Vagy van valami vitája, peres ügye a szerkesztôségnek Újvárival? Nevezett vétett valamit a szavazati joggal rendelkezô állampolgárokkal szemben? Akkor miért kerülhetett fel az RMDSZ képviselôjelöltek listájára?
Magyarázzák, ragozzák ezt tovább a közvélemény tájékoztatására "felszentelt szakemberek", s ám lássák ennek jogkövetkezményeit.
Alighanem a jövônkbe mutat az az alkotmánybírósági döntés, amely elutasítja a Ion Iliescu harmadik elnökjelölése elleni óvásokat. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen szerv mindentudója az alkotmányjognak. Én ugyan laikus vagyok az ilyen ügyekben, de mindenképpen jobb szerettem volna, ha ezek az urak nem mutogatnak se elôre, se hátra, kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy ebben az országban továbbra is vannak olyanok, akikre nem ugyanazok a törvények érvényesek, mint a közönséges halandókra. A jelek szerint Ion Iliescu is ilyen. Mert, ha utána számolunk egy kicsit, éppen hét éve tölti be ezt a tisztséget. Egy mandátum pedig négy év, akárhogy nézem (elôremutatón, hátramutatón, vagy éppenséggel keresztbe), bárki fia csak nyolc évig töltheti be ezt a tisztséget. Ha a fentemlegetett héthez még hozzáveszem azt is, hogy Ion Iliescu úrra (természetesen, ha megnyeri) kerek 11 évi elnökség várna, akkor még nyugtalanabb leszek, és az a gyanú merül föl bennem, hogy az alkotmánybíróink eltévedtek az idôben és, mint döntô érvre, csak arra gondolhattak, hogyha a dicsô elôd, közel 25 éves áldásos mûködése örömeiben részesíthette az ország népét, akkor ehhez képest az Iliescura váró 11 év összehasonlíthatatlanul kevesebb. Amiben lehet is valami, mert ha az ilyen vallású elnököket a mindig életben levô alkotmány szerint holtodiglan választották (legrosszabb esetben lekaszabolásukig), akkor ez a trakta Ion Iliescunak is kijár a szocializmus építése, az ifjúság kommunista nevelése terén szerzett örökértékû érdemei elismeréséül. Legfennebb azért jövünk zavarba, mert nem tudjuk elég biztonsággal eldönteni, hogy az alkotmánybírák most már elôre vagy hátra ítélkeztek? Vagy népiesre fordítva a szót: melyik kotta szerint játszották a dallamot? Igaz lenne az a gyanúnk, hogy beintésre muzsikálnak?
Azt el kell ismernem, magam sem kedvelem, ha egy törvény visszafelé is mutogat, mert abból igen furcsa dolgok jöhetnek ki. Tehát az alkotmány is jobb, ha nem mutogat sehova. Iliescu úr jelölésével kapcsolatban az alkotmánybírák úgy érvelnek: a két mandátumos kitételt csak a jövôre vonatkozólag lehet értelmezni. Minden elôfordulhat. De a jövôhöz a múltból kiindulva a mán keresztül vezet az út. Ilyen szempontból az a tévékamerák elôtti jelenet, amikor a hirtelen összegyûlt forradalmárok Iliescu urat a pajzsukra emelték, még ha ez az eufóriából született megbízatása ideiglenes is volt, egyfajta elsô mandátumnak tekinthetô. Annál is inkább, mert ez az ideiglenesség is eltartott majd két évig. Az elemi iskolákban pedig úgy tanítják, hogy az elsô után közvetlenül a második következik. Úgyhogy 1992-ben, amikor a lelkes nosztalgikusok, sokak más szavazata ellenére is sikerült újra megválasztania ôt, egy vak hangot sem szóltak ideiglenességrôl, alkotmányelôttiségrôl, pû-pû, nem számítról! Hát ez, mint mandátum, bizony, KETTÔ! Az alkotmány pedig nem beszél se félrôl, se negyedrôl, sem egészrôl, csak mandátumról. Egy huszonhárommilliós népet mégsem volna szabad olyan megveszekedettül meszesnek és taplónak nézni, mintha nem tudna odáig elszámolni, hogy ugyanannak az úrnak hányszor osztott ki egy fôszerepet! (Ismeretes, mi lett a sorsa annak a másiknak, aki ugyanígy lekezelte, semmibe vette választóit, mandátumosztóit és a maga kedve szerint labdázott az alkotmánnyal is.)
A népi bölcsesség úgy tartja: ha ketten bizonygatják, hogy részeg vagy, akkor legokosabb lefeküdni. Ion Iliescu újabb mandátumáról 67 beadvány állítja azt, hogy a... harmadik. De a hazai sajtóban még legalább 667 cikk bizonygatta ugyanezt, hogy most a nyilvánossághoz nem jutott milliókat ne is számítsuk. Ennek ellenére Ion Iliescu és (szesz)testvérei, s lám, beintésükre, az ennyire "tárgyilagos és megbízható" alkotmánybírák is makacsul tartják a maguk fixáját.
Valaki(k) itt nagyon mámoros(ak)!
Jobb helyeken, amikor a meggyôzendô egy helyett kettôt lát, és minden okos szó ellenére tovább randalíroz is, semmiképpen sem akar pihenni térni, akkor kijózanító kúrának vetik alá.
Az alkotmánybírák mandátum ügyben döntöttek. Szerencsére nem az övék a legutolsó szó, hanem a semmibe vett és csak négyévenként feljövô választóké. Ôk talán eddigre kijózanodtak.
"Nem válhat minden NATO-felvételét kérô ország egyszerre a szövetség tagjává" - jelentette ki Bukarestben Alvin Bernstein, a stratégiai tanulmányok garmisch-partenkircheni (Bajorország) Európa-központjának igazgatója.
Az egykori amerikai védelmi miniszterhelyettes - aki háromnapos látogatáson tartózkodik Romániában - újságírók elôtt úgy vélte, hogy az európai egyensúly fenntartása "megköveteli túlzott erôpolarizáció elkerülését, csakúgy mint a hidegháború idején".
Románia esélye az európai és észak-atlanti szervezetekbe való beilleszkedésre szóba került Bernsteinnek Ion Iliescu elnökkel, majd Teodor Meles,canu külügyminiszterrel folytatott keddi megbeszélésén is. A román diplomácia vezetôje az ITAR-TASZSZ szerint kifejtette nézeteit a közép-európai térség egyensúlyára vonatkozóan is, amely szerinte megteremthetô a NATO kibôvítésével.
Ion Mircea Pascu honvédelmi államtitkár értetlenségét fejezte ki Bernsteinek egyes nyugati vezetôk kijelentése kapcsán, miszerint Románia nem lesz ott a NATO-ba felvettek élbolyában, és kifejtette mindazokat az érveket, amelyek Románia elsôk között való felvétele mellett szólnak - írja a hivatalos orosz hírügynökség.
A stratégiai tanulmányok George Marshallról (a Marshall-terv atyjáról) elnevezett Európa-központját 1993-ban azzal a céllal hozta létre az amerikai és a német kormány, hogy elôsegítse a szorosabb kapcsolattartást és a jobb megértést katonai téren az európai országok között, beleértve a szovjet utódállamokat is. A kutató intézetet személyesen Les Aspin akkori amerikai védelmi miniszter nyitotta meg. Élére a washingtoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének addigi igazgatóját, Alvin Bernsteint nevezte ki.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke háromtagú bizottságot nevezett ki a parlamenti mandátumokra történt jelölésekkel kapcsolatban benyújtott óvások elbírálására - jelentette kedden az RMDSZ tájékoztatója.
A bizottság tagjai: Imreh Jenô , a Szövetségi Etikai Bizottság tagja, Káli Király István , a Szövetségi Egyeztetô Tanács állandó bizottságának alelnöke és Markó András , a szövetségi szabályzatfelügyelô bizottság elnöke.
A testület szerdán megkezdi munkáját. Az óvások elbírálásának következô, legfelsôbb fóruma a szövetség legfôbb vezetôit tömörítô Operatív Tanács ülése lesz, amelyre szombaton délelôtt kerül sor, Marosvásárhelyen.
A Román Kereskedelmi Bank, az öt állami bank egyike kedden abban állapodott meg a Merril Lynch csoporttal, hogy eurokötvényeket bocsát ki - jelentette a bukaresti rádió az AP-DJ szerint.
Az értékpapírkibocsátás 60-100 millió dollár értékben történne, és a román bank elôször jelenne meg ilyen profillal a nemzetközi pénzpiacon.
A Merryl Linch februárban a Román Nemzeti Banknak segédkezett 50 millió dollárnyi privát befektetés öt évre szóló elhelyezésében, majd 225 millió dollárnyi eurokötvény júniusi kibocsátásában.
Márciusban a Moody's, valamint a Standard and Poor's Ba3/BB mínusz besorolást adott a Román Nemzeti Banknak.
Románia 15 évi szünet után 1995-ben jelent meg újra a nemzetközi pénzpiacon, amikor a Citybank Internationaltôl 260 millió dollárt vett kölcsön.
A piacgazdaságnak megfelelô új tulajdonszerkezet kialakítása jelenti a változások fô irányát az átalakulás következô szakaszában — hangsúlyozza Ion Iliescu, az elnöki székért újra harcba szálló államfô gazdasági programjában, melyet az Adevãrul címû gazdasági hetilap közölt.
A Rompres által ismertetett dokumentum szerint Romániában gyors privatizációra van szükség, amelytôl gazdasági lendületet várnak. Két-három év múlva a magánszektor a hazai össztermék 60-70 százalékát képviseli majd, az állami ágazatnak pedig igazodnia kell a versenyhez.
Az államfô szerint ideje elôrelépni a béreket sújtó adók és a profit csökkentése felé, a társadalmi igazságosság elvei alapján, elsôsorban a fiatalokat és a nagycsaládosokat részesítve elônyben. Iliescu pénzügyi kedvezményeket és elérhetô kamatozású hiteleket ígért azoknak, akik a haszon egy részét újra befektetik, munkahelyeket teremtenek és ismét exportra termelnek. Az elnök rendet teremtene a bank- és pénzügyi rendszerben is.
A mezôgazdasággal kapcsolatban a program sürgeti, hogy 1997 végére fejezzék be a földtulajdon elosztását, hogy az egyéni termelôk közvetlenül juthassanak hozzá az állami támogatáshoz. Iliescu támogatja a termelôk magasabb nyugdíját célzó lépéseket is.
Az elnök átlátható és hatékony társadalombiztosítási rendszert szeretne. A következô évek fô feladatát a lakossági jövedelmek növelése és megkülönböztetése jelenti majd, s Iliescu szeretné folytatni a kedvezményes lakásépítési hitelek rendszerét. A dokumentum szorgalmazza a családi pótlék emelését, a nagycsaládok támogatását és a lélekszám növelését, illetve nagyobb anyagi támogatást ígér az egészségügynek, az oktatásnak, a kultúrának, a tudományos kutatásnak.
A célul tûzött NATO-csatlakozással kapcsolatban Iliescu programja leszögezi: a hadseregnek forrásokra van szüksége, melyek jobb, a fejlett országok hadseregeihez hasonló dotációt tesznek lehetôvé. Az államfô emellett szükségesnek tartja a katonák szociális védelmét szolgáló rendszer felállítását.
Románia egyik eléggé súlyos problémája az infláció - jelentette ki hétfôi sajtóértekeztelén Radu Vasile a Keresztény Demokrata Nemzeti Paraszt Párt fôtitkára. Figyelmeztetett egyben, hogy a kormány ama döntése, miszerint 1200 milliárd lejt nyújt az ôszi mezôgazdasági munkálatokra és 1500 milliárd lejt a természeti csapástól sújtott övezeteknek, elkerülhetetlenül az infláció növekedéséhez vezet.
Amennyiben az infláció 30 százalékról 45 százalék fölötti értékhez közeledik, meghaladva a kormány derûlátó prognózisait, a KDNPP szerint hiperinfláció várható, a Nemzeti Valutaalap-küldöttség erre a hétre bejelentett látogatása pedig a Romániának megígért hitelrészek nyújtásának elhalasztásával járhat - hangsúlyozta Radu Vasile a parasztpárt hétfôi sajtókonferenciáján.
A KDNPP szerint az Alkotmánybíróság döntése, amellyel törvényesnek nyilvánítja Ion Iliescu jelölését megszegi az Alkotmány szövegét és szellemét — mondotta Ion Diaconescu parasztpárti elnök.
Horia Rusu, az LP'93 ügyvezetô elnöke, pártja heti sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Brüsszelbôl érkezô jelzések szerint Románia a NATO elôszobájában marad, s ezért a jelenlegi kormány a felelôs.
Románia nem tesz eleget a NATO politikai feltételeinek — mondotta Rusu, hozzáfûzve: a jelenlegi romániai politikai hatalom nem érti meg, hogy a NATO elsôsorban politikai struktúra és csak az után katonai.
Az ifjúliberális vezetô szerint ahhoz, hogy az elsô hullámban csatlakozzunk az atlanti struktúrákhoz egy új, más politikai akarattal rendelkezô kormányra van szükség, amely hajlandó felgyorsítani a reformot, valamint az európai demokratikus normák átvételét.
Az ország jövôje szempontjából rendkívül súlyos következményei lesznek az Alkotmánybíróság ama döntésének, amivel elutasítja az Iliescu elnök jelölése ellen benyújtott óvásokat - vélekedett Horia Rusu. Az ügyvzetô elnök szerint ez azt bizonyítja, hogy nem elég a nyugatiakhoz hasonló demokratikus intézményeket létesíteni, hanem be is kell népesíteni ôket olyan emberekkel, akik értsék és alkalmazzák a nyugati demokrácia elveit.
A sajtó általi rágalmazásért és inzultusért járó súlyosbított büntetéseket törölték a Btk. 205. és 206. cikkelyébôl. A sértegetésért egy hónaptól 2 évig terjedô börtön vagy pénzbírság, a rágalmazásért 3 hónaptól 3 évig terjedô börtön vagy pénzbírság a büntetés - döntöttek kedden a képviselôk.
Szeptember 6-án a Szilágy megyei RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa titkos szavazással meghatározta a novemberi választásokon induló szenátori és képviselôi jelölteket. A szövetség részérôl jelen levô Náznán Jenô gazdasági elnök a procedúrát tisztességesnek ítélte meg. A kialakult sorrend a következô. Szenátorjelöltek: 1. Seres Dénes, jogász, 2. Fekete Károly, mérnök, 3. László László, tanár, 4. Katona Sándor, tanár. Képviselôjelöltek: 1. Vida Gyula, közgazdász, 2. Féman Péter, orvos, 3. Csóka Tibor, közgazdász, 4. Szilágyi Sándor, mérnök, 5. Fodor István, közgazdász.
Katona Sándor
***
Az elmúlt hét végén számos más megyében is döntöttek a képviselô- és szenátorjelöltek listájának összetételérôl. E listák óvás hiányában véglegessé váltak. Az alábbiakban közzétesszük azon további jelöltek névsorát, akik az illetô megyében bejutó helyen szerepelnek:
Arad megye: szenátorjelöltek listáján: Hosszú Zoltán, képviselôjelöltek listáján: Tokay György. Máramaros: képviselôjelöltek listáján: Böndi Gyöngyike. Szatmár megye: szenátorjelöltek listáján: Szabó Károly, képviselôjelöltek listáján: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Riedl Rudolf.
A Románia és az Európai Unió közti kapcsolatok általános kiértékelése volt a fô témája annak a találkozónak, amelyre kedden került sor Ghiorghi Prisecaru, a kormány európai integrációs ügyosztályának vezetôje és Jean Trestour, az Európai Bizottság külkapcsolatok fôigazgatóságának vezetôje között. A vendég úgy értékelte, hogy az EB csatlakozási kérdôívére adott válasz jól tükrözi a Romániában végbement politikai, társadalmi és gazdasági fejleményeket. Prisecaru közölte, hogy a kormányhoz pótkérdések érkeztek bizonyos aspektusok tisztázása végett.
Mint ismeretes, az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége kiadásában és a nagyváradi Scripta Kiadó kivitelezésében - Romániai Magyar Ki Kicsoda címmel - egy olyan kiadvány szerkesztésének munkálatai folynak, amely lexikon formában, mintegy 10 ezer szócikkben, bemutatja a romániai magyarság cselekvô és értékteremtô közéleti személyeit. Ennek megfelelôen a politikai élet, az egyházak, az oktatás, a közmûvelôdés, a tudományok, az irodalom és mûvészetek, az üzleti élet, a sport területén tevékenykedô emberek életrajzát és tevékenységét, eredményeit bemutató kiadvány gyakorlatilag közösségünk keresztmetszetét kívánja adni. A könyv szerkesztôi és az Ügyvezetô Elnökség képviselôje szeptember 12-én, csütörtökön délután 6 órára, az RMDSZ székházba tanácskozásra hívja a felsorolt társadalmi kategóriákhoz tartozó érdeklôdôket, akik ötleteikkel, segítségükkel tevôlegesen is hozzájárulhatnak a kiadvány teljességéhez és természetesen ahhoz, hogy Kolozs megye személyiségei reprezentatív módon - a megye súlyának és jelentôségének megfelelô arányban - legyenek jelen a lexikonban.
A kiadó külön felkéri azokat, akik adatlapot kaptak, hozzák magukkal, vagy juttassák el kitöltve a tanácskozásra.
A Kolozs megyei cégeket a Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara, 1995-ben kifejtett tevékenységük alapján, ágazat és nagyság szerint rangsorolta. Az élenjárók a következôk. Ipar : Dunapack Impex Kft., Sistec Rt., Terapia Rt., Sodronyipar Rt.; Könnyûipar : Destin Prodcom Impex Kft., Flii Compagnolo Prodimpex Kft., Leotex Industries Rt., Somes,ul Rt., Clujana Rt.; Élelmiszeripar : Aydin Prodimpex Kft., Natex Kft., Beverage Company Rt., Ursus Rt.; Mezôgazdaság : Dorchis Impex Kft., Iklódi Prodfuraj Rt., Szászfenesi Avilcola Rt., Bonchidai Agrocomsuin Rt.; Építôipar : Consizoll Kft., Grup 4 InstalaT,ii Rt., ACI, Protecim; Kereskedelem : Prodigital Impex Kft., Alsifcom Intermed Kft., Peco Rt., Alcom Rt.; Idegenforgalom : GVP & CO Import Export Kft., Melody Kft., Turism Transilvania Rt.; Szállítás : Somtrans Rt.; Szakmai szolgáltatások : Net Brinell Computers Kft., Erdôfeleki Dacia Service Rt., Storn TV Kft., Atlas SDL, Atcom.
Van valami jó abban, ahogy a szót sejtelmes többértelmûségében használjuk, elôrevetítvén ezzel esetleges késôbbi árnyalásának lehetôségét. Így van ez az alaposan lejáratott forradalom fogalmával is, amely a közelmúlt képtelen kalandjai után megérett az újraértékelésre. Ha a radikális fordulat értelmében használom, minden kétséget kizáróan elmondhatom, hogy az, ami a román sajtóban 1989 után végbement, forradalom volt. Hitelesebb mint társadalmi változata. Egyik napról a másikra korlátlan lehetôségek nyíltak a sajtó elôtt, óriási volt a felbuzdulás, naponta születtek új és új kiadványok.
A nagy szabadság azonban a ferdítések és manipulációk számtalan változatára is módot adott. Ezek mögött, kezdetben leplezetten, de késôbb nyíltan ugyanazok az erôk és személyek álltak, akik az elôzô rendszert maximálisan kiszolgálták. A politika tehetetlennek bizonyult a valódi fordulat keresztülvitelére. A kiábrándulás és a közügyektôl való elfordulás hatására a példányszámok egyik napról a másikra csökkentek. Mindez együtt járt a kezdetben természetellenesen alacsony papírárak természetellenesen magasra srófolásával. Amely mögött, a piaci viszonyok érvényesülésén túl, az államhatalom sajtóellenes fondorlatai álltak.
A romániai magyar sajtó a fellendülés legjobb korszakában sem volt valódi üzlet. A drágulással együtt sorra szûntek meg a napilapok és idôszaki kiadványok. S a szelekció nem mindig a jó marad, a selejt bukik ismérve szerint folyt. Az olcsó pletykairodalom kelendôbb portékának bizonyult a színvonalas publicisztikánál.
Ilyen konjunktúrában aztán különösen nagy érdem, ha egy hagyományokkal nem rendelkezô vidéki város irodalmi-mûvelôdési lapot indít, s azt hat éven keresztül nemcsak fenntartani képes, hanem megjelenésének folytonosságát is biztosítja. Méghozzá olyan színvonalon, amely méltán emeli a régóta ismert és elismert kiadványok sorába. Az 1990 áprilisában alapított Székely Útkeresô nemcsak hogy átvészelte a gazdasági recesszió viharát és az olvasóközönség kultúra iránti, objektív és szubjektív tényezôk meghatározta apátiáját, hanem képes volt a továbblépésre is. Fiatal, energikus, nemcsak az irodalmi berkekben járatos, hanem kitûnô gazdasági érzékkel is rendelkezô alapító-fôszerkesztôjének, Beke Sándornak sikerült rangos szerkesztôi és munkatársi gárdát toboroznia. Csire Gabriella, Kozma Mária, Ráduly János és Róth András Lajos szerkesztôk mellett a lap olyan rendszeresen közlô, állandó munkatársakkal büszkélkedhet, mint Cseke Péter, Kovács András Ferenc, Egyed Ákos, Benkô András, Nagy Olga, Fodor Sándor, Csiki László, Jancsik Pál, Jakobovits Miklós.
Köztudott, hogy a gazdasági romlás legérzékenyebben az amúgy is behatárolt, szûkebb olvasótáborral rendelkezô irodalmi-mûvészeti kiadványokat érinti. Ennek ellenére a székelyudvarhelyi Székely Útkeresô rátalált az olvasókhoz vezetô útra és rajta is maradt. Mégpedig úgy, hogy nélkülözhetetlenné tette magát: nem olcsó, pillanatnyi sikerekre építô szenzációhajhászással, hanem igényes, de ugyanakkor olvasmányos írásokkal. A lapnak egyénisége van. Olyan sajátos profilja és jól meghatározott programja, amely megkülönbözteti a rokon kiadványoktól. A székelységhez kapcsolódó irodalmi-mûvészeti, tudományos kérdésekkel foglalkozik, de az összmagyarsághoz szól. Aminthogy a Székely Útkeresôbôl kinôtt, mostötödik születésnapját ünneplô Erdélyi Gondolat Könyvkiadó is csupán annyiban vidéki, hogy központja Székelyudvarhely.
1991-ben, az alakuláskor még csak a tervek, az elképzelések léteztek. Most öt év távlatából Beke Sándor, az Erdélyi Gondolat Kiadó igazgatója elmondhatja: a semmibôl kiadót teremtettem. Méghozzá olyan könyvkiadót, amely az országhatárokon túl is rangot és elismerést szerzett kiadványaival. Ahogyan Beke fogalmaz: "az egyetemes magyar kultúra vérkeringésében az Erdélyi Gondolat is ott lüktet." Az eddig megjelentetett kötetek mind tematikai mind mûfaji szempontból fölöttébb változatosak. A riportkötettôl a regényig, a verstôl a nyelvmûvelô cikkekig, az esszétôl a falumonográfiáig terjed a skála. Konkrétan olyan sikerkiadványokkal büszkélkedhet a kiadó, mint Nagy Olga Népi változatok szerelemre és házasságra, Barangolásaim varázslatos tájban vagy Pályakép fénnyel és árnyékkal címû kötetei, Cseke Péter Korfordulós történelem címû szociográfiai riportjai. Beke Sándor Madártemetô, Védtelen évek és Téged kereslek címû verses kötetei, Ábrahám János Picula címû regénye, Ráduly János Az árnyékok lakodalma címen megjelentetett gyermekversei, hogy csak néhányat említsek a gazdag termésbôl.
A könyvek megjelenését és egyben a kiadó létezését a Magyar Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatása tette lehetôvé. A továbbiakban a kötetek eladásából származó összeg és természetesen a további anyaországi támogatás biztosítja. A kiadó azonban még így is anyagi gondokkal küzd, jelenleg mindössze egyetlen számítógépe van. Igazgatójának álma a saját nyomda, ami megkönnyítené és kifizetôdôbbé tenné a könyvkiadást. A vállalkozás sikere nagymértékben függ a terjesztéstôl. Hazai vonatkozásban ezt az állami könyvterjesztô látja el, míg a határon túli forgalmazásban Gondos Béla és a Püski hálózat az illetékes. Az Erdélyi Gondolat Kiadó köteteinek népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy kiadványai több mint negyven magyarországi megyei, fôiskolai és egyetemi könyvtárban, a Széchényiben és a Magyar Írószövetség könyvtárában is ott találhatók. A rangos szerkesztôi gárda: Cseke Gábor, Csire Gabriella, Kozma Mária, Benkô András, Fodor Sándor, Nagy Olga, Jancsik Pál, Cseke Péter, Péntek János, Keszeg Vilmos, Vetési László, Gábor Dénes, Gilicze Gábor, Mózes Attila, K. Jakab Antal, Kerekes György, Angi István, Székely Erzsébet, Pozsony Ferenc, Antal Árpád, Szabó Zoltán, Marton Lili, Vöô Gabriella, Gazda József, Ráduly János, Murádin László és mások mind mûvészeti, mind tudományos szempontból biztosítják a minôségi árut. A kéziratok megítélésében objektív kritikai szempontok érvényesülnek, amelyeknek legnyilvánvalóbb bizonyítékai az eddig megjelent kötetek. Megrendelhetôk a kiadó címén: 4150 Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 87. szám.
A székelyudvarhelyi szellemi élet fejlôdéséhez és az összmagyar könyvkiadás kiteljesítéséhez jelentôs mértékben járult hozzá az Erdélyi Gondolat Kiadó. Igazgatója, Beke Sándor summásan így összegezi tevékenységüket: "az Erdélyi Gondolat szellemi nagyjainkkal karöltve az erdélyi és az egyetemes magyarság szellemi értékeit gyarapítja és gazdagítja. És meggyôzôdésem, hogy abban az idôszakban teszi ezt, amikor mindannyiunknak a legnagyobb szüksége van erre!"
Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy, Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett, terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szerda délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerzôdés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át.
Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselôk Tanácsának és a Szövetségi Egyeztetô Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfôbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóbanforgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmû felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerzôdést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget".
Tôkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hideg zuhanyként hatott az alapszerzôdés aláírásának váratlan bejelentése, a szerzôdés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntô szakaszban teljesen kizárták a szerzôdéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerzôdés jelenlegi formájában több ponton is ellentmond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezetô testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitôl, közösségeitôl törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására.
"Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerzôdés jóval több jogot ír elô a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idô szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenôrzési, megfigyelési és döntôbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részrôl vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tôkés.
A tiszteletbeli elnök az alapszerzôdésre vonatkozó elsô román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerzôdés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétôl, a belsô önrendelkezés lehetôségétôl akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében.
Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Meles,canu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merô porhintésnek és leszerelô politikai manôvernek kell tekinteni" — fejti ki Tôkés.
A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerzôdés kedvez a romániai magyarságnak és elôrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségû erdélyi területek folyamatos katonai »megszállását«". "Elnyomóink az anyaország »barátságát« és »jóviszonyát« további elnyomatásunkra szóló »felhatalmazásként« értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerzôdések kisebbségvédelmi elôírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tôkés László, aki szerint az alapszerzôdésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítô "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendôzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes.
Mindezek alapján kéri Tôkés László a kormányt, és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfûzve, hogy ô maga, "valamint a romániai magyarság felelôs képviselôi" nem ellenzôi az alapszerzôdésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Ôszintén üdvözlik a magyar kormány szerzôdéskötési és megbékélési erôfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerzôdés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerzôdés szélsônacionalista román ellenzôi és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsônacionalista román politika megsemmisítô törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejezôdik be a nyílt levél.
A Román Nemzeti Egységpárt szerdán a képviselôházban megkezdte az aláírások gyûjtését ahhoz a bizalmatlansági indítványhoz, amellyel a román-magyar alapszerzôdés kapcsán kezdeményezné a kormány leváltását és ügyvivô kabinet megalakítását a választások lebonyolítására. A javaslat szövege szerint az alapszerzôdés "a román nép számára elfogadhatatlan elôírásokat" tartalmaz, nevezetesen a kisebbségi jogok területén.
Megfigyelôk rámutatnak, hogy még ha sikerülne is összegyûjteni a megfelelô számú aláírást, akkor sem biztos, hogy szabályosnak minôsíti majd a képviselôház irodája az indítványt. A bizalmi vitára akkor is csak az aláírás után kerülne sor, ha a testület elfogadná a beadványt.
Ioan Gavra, az RNEP alelnöke egy szerdai sajtónyilatkozatban kilátásba helyezte, hogy pártja minden városban gyûléseket fog szervezni az alapszerzôdés ellen, válaszként az RMDSZ által hétfôre, Temesvárra meghirdetett, a szerzôdéssel kapcsolatos megmozdulásra.
Az RNEP elnökének, Gheorghe Funarnak amerikai körútjáról küldött nyilatkozataival kapcsolatban tájékoztatást juttatott el a romániai sajtónak Mircea Geoanã, Románia washingtoni nagykövete. Míg a pártelnök azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy az amerikai hivatalosságok figyelembe veszik a szerzôdéssel szemben általa felhozott érveket, a nagykövet leszögezi, hogy az amerikai külügyminisztérium nagyon világosan kifejtette Funarnak: támogatja a román-magyar alapszerzôdés megkötését. A nagykövet sajnálattal jegyezte meg, hogy úgy tûnik, Funar amerikai nyilatkozataira a romániai választási kampány nyomta rá bélyegét.
Nyílt vita alakult Victor Ciorbea bukaresti polgármester és az Oktatási Minisztérium között a fôvárosi tanévkezdés elhalasztásának ügyében.
Ciorbea szerdán bejelentette, hogy az agyhártyagyulladás-járvány miatt, amely eddig csaknem 300 megbetegedést okozott a fôvárosban, több mint két héttel elhalasztják Bukarestben a tanévnyitást, s arra csak október 1-jén kerül sor. Ezt számos bukaresti oktatási intézmény nem megfelelô köztisztasági állapotával is indokolta.
Az Oktatási Minisztérium nem sokkal késôbb közleményt adott ki, amelyben azt hangoztatja, hogy a tanévkezdést csak a fôvárosi tanfelügyelôség halaszthatja el, és csak azokban az iskolákban, ahol a körülmények indokolják ezt.