1996. szeptember 28.
(VIII. évfolyam, 227. szám)
• Konfliktushelyzet Maros megyében
• Hargita megyében a hét végén zárulnak az elôválasztások
• Az országos kampányelnökség elfogadta az RMDSZ-programot
Az RMDSZ legfôbb vezetôit tömörítô Operatív Tanács csütörtöki ülésérôl kiadott közlemény szerint a testület két megye RMDSZ-szervezetét szólította fel a parlamenti választásokra összeállított jelöltlista felülvizsgálatára, ugyanakkor 32 megyei listát már aláírt Markó Béla szövetségi elnök.
Az RMDSZ nemcsak azokban a jelentôs magyar nemzetiségû lakossággal rendelkezô megyékben indít jelölteket, ahol esélyük van parlamenti mandátum megszerzésére, hanem a Kárpáton túli megyékben is, mivel az országos szavazatszám növelése a töredékszavazatok megyei "leosztásakor" erôsíti a szövetség ottani jelöltjeinek esélyeit.
Az Operatív Tanács a szakértôi bizottság jelentése alapján elfogadta Borbély László és Németh János képviselôk óvásait a Maros megyei vezetô testületek korábbi döntése ellen, amely elüti ôket az újabb parlamenti mandátumtól, és elrendelte a Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) újbóli összehívását a lista újratárgyalására. A helyi RMDSZ-vezetôk tiltakoztak a döntés ellen. A TKT várhatólag szombaton tárgyalja újra a kérdést. Az Operatív Tanács elrendelte a Krassó-Szörény megyei lista újratárgyalását is.
Nincs még jelöltlista Hargita megyébôl sem, ahol a három területi - széki - RMDSZ-szervezetben urnás elôválasztásokkal igyekeznek eldönteni, kik és milyen sorrendben kerüljenek a jelölôlistákra. Itt a korábban gyergyói listán megválasztott Borbély Imre képviselô, áll vitában a helyi vezetôkkel, akik szerint ezúttal más körzet kellene hogy helyet biztosítson a temesvári illetôségû RMDSZ-politikusnak, és Gyergyószéket saját emberének kellene képviselnie a parlamentben. A Romániai Magyar Szó értesülése szerint a területi RMDSZ-szervezet etikai bizottsága sürgôs ülésen tárgyalja meg a kérdést.
Az RMDSZ országos kampányelnöksége egyébként csütörtökön Marosvásárhelyen elfogadta a szövetség választási programját és Frunda György államelnökjelölt programját is.
Frunda György - kampányát néhány napra megszakítva - a héten Strasbourgban járt, ahol az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének ülésén vett részt. Csütörtöki visszatérésekor elmondta, hogy a jogi bizottság, amelynek tagja, elhalasztotta a Romániáról szóló Jansson-jelentés megvitatását, tekintettel arra, hogy a román kormány észrevételei csak aznap jutottak el a bizottság tagjaihoz (az RMDSZ már hat hónappal korábban elküldte megjegyzéseit).
Bukarestben és több vidéki városban összesítve több tízezren tüntettek csütörtökön az Országos Szakszervezeti Tömbhöz (BNS) tartozó és vele szövetséges különbözô szakszervezetek felhívására a kormány gazdaságpolitikája ellen.
Bukarestben mintegy húszezer ember vett részt a város központjában rendezett gyûlésen és az azt követô felvonulásokon. A tüntetôk a bérek emelését, az infláció megfékezését, a munkahelyek védelmét követelték.
Konstancán hatezer kikötômunkás, kereskedelmi tengerész, postai dolgozó, nyomdász vonult fel a város fôútvonalán. A menethez sok járókelô is csatlakozott. A felvonulók a vásárlóerô növelését, az emberi élethez való jogot írták tábláikra.
Brassó fôterén mintegy ötezer ember gyûlt össze a város nagyüzemeibôl a szakszervezetek felhívására. Hasonló megmozdulást tartottak Brãilában és Galacon és más munkásközpontokban is. Kolozsváron nem tüntettek, hanem a szakszervezeti vezetôk követeléslistát küldtek a kormányfônek és hosszasan tanácskoztak Ioan Rus prefektussal.
Tegnap Bukarestben hivatalosan megnyitották a World Trade Centerben a másodlagos értékpapírpiacot, amelynek egyik célkitûzése, hogy lehetôvé tegye a tömeges privatizáció során kibocsátott több mint 16 millió állampolgár kezében levô részvények adásvételét. A másodlagos értékpapírpiac (OTC) munkáját amerikai szakintézmények segítik.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete 1996. augusztus 27-én Kolozsváron állásfoglalást tett közzé az aláírás elôtt álló román-magyar alapszerzôdéssel kapcsolatban, különös tekintettel a felekezeti oktatásra és az egyházi javak visszaszolgáltatására. Az állásfoglalás nyomán Teodor Meles,canu külügyminiszter válaszlevelet küldött, melyben ismertette, hogy a román kormány foglalkozik a magyar egyházaktól önkényesen elkobozott javak visszaszolgáltatásával. A miniszter szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács már elkészített egy törvénytervezetet a kisebbségi szervezetek elkobzott vagyonának visszaszolgáltatásáról, amelyet a jelenlegi kormánynak szándékában áll még most a parlamentnek benyújtani és ebben rendezni az egyházi javak visszaadását.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak most elôször kaptak az elmúlt közel hét évben választ számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevô részletesen dokumentált kéréseik elôterjesztése után. Az egyházaink több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyon-visszaadási ügyet a minden egyházra és felekezetre kiterjedô vallásügyi törvénynek kell rendeznie, amint azt az összes elismert vallásfelekezet a Vallásügyi Államtitkársággal egyetértésben már 1990-ben elkészítette és elôterjesztette. Ezért az egyházak továbbra is kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os Romániára kötelezô dokumentum 8. szakaszában elôírtak mellett, amely szerint a kormánynak intézkednie kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, pedig amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházak ügyeinek rendezését.
A romániai magyar egyházak elöljárói 1996. szeptember 23-án kérést terjesztettek elô Ion Iliescu államelnöknek, hogy megbeszélést folytassanak ebben a számunkra létfontossággal bíró kérdésben - áll a romániai magyar keresztény egyházak elöljáróinak állandó értekezlete által nyilvánosságra hozott közleményben.
Városunk széltében-hosszában beszélik, hogy a Románok Nyugalma földi maradványait tartalmazó sírhantot ismeretlen tettesek kiásták és a koporsót tartalmával együtt szintén ismeretlen helyre szállították. A szóbeszéd két változatban terjeszti a kísérteties mesét. Egyik szerint maga a kolozsvári polgármester végeztette el az exhumálást, hogy eltüntesse a bûnjelt. A másik változat szerint az újrahasznosítható anyagok begyûjtésére és értékesítésére szakosodott személyek (szaknyelven kukakutatók) hatoltak a sírhely mélyére az alig használt koporsó second hand módon való hasznosítása érdekében.
Mint tegnap készült felvételünkön látható, a sír egyben van, a kereszt is a helyén, tehát a bûnjelek eltûntetésének szándéka nem valószínû. A ceremóniamester, ha valóban félne tettének következményeitôl, különben sem a hôsök temetôjében szerényen meghúzódó sírra, hanem a világ közröhejét kiváltó videokazettákra vetné rá magát. Hogy mi van a sírban, azt nem tudtuk megállapítani. Nincs lézerlencsénk. A földturkálás nyomai elég frissek, valószínûleg kéthetesnél frissebbek, a szétdobált rögök bizonyára az utóbbi napok kiadós esôzései után kerültek a szomszédos sírhely betonlapjára, nem volt idô lemosódásukhoz vagy legalább szétkenôdésükhöz.
A mendemonda szerinti hullarablók kapkodásuk közben kissé összegyûrték a gyász és a részvét nemzeti színû szalagjait, mégis igyekeztek eredeti állapotába visszaállítani a hantot, ami azt bizonyítja, hogy a becsület nem veszett ki egészen világunkból.
Az azonban továbbra is nyugtalanító, vajon ki fogja hozzátartozóját olyan sírhelybe temettetni, amelyben a románok nyugalma nyugodott, vagy a kereszt felirata szerint, még mindig nyugszik.
Kampánygyûlést tartott pénteken az Ifjúsági Házban a kormánypárt helyi vezérkara. A Ioan Rus prefektus vezette összejövetelen megjelent Adrian Nãstase is, aki a két listavezetô - Gheorghe Tinca honvédelmi és Alexandru Lãpus,an mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter - beszéde, majd a párt többi Kolozs megyei parlamenti jelöltjeinek bemutatása után szónoki fogásokkal teletûzdelt, hatásos elôadásban ismertette, miért akarják megnyerni a választási küzdelmet, és miért érdemlik meg a gyôzelmet. Többek között azért, mert új csapatot állítottak össze, mert az RTDP a legnagyobb és legerôsebb párt, mert jobb nincs, ugyanis az ellenzék hét év alatt semmit sem gyarapodott, csak a türelmét vesztette el. A konvenció - hangsúlyozta - kivárhatja egy újabb Coposu megszületését, de az országnak addig is haladnia kell.
Az RTDP érdemei között megemlítette a román-magyar alapszerzôdés aláírását, amely a világ elôtt bizonyítja a romániai demokratikus átalakulást, ugyanakkor megvalósítja a románság régi álmát, hogy a határait senki sem vonja kétségbe. Ezen a ponton beugorhatott volna az alapszerzôdést körömszakadtáig ellenzô Román Nemzeti Egységpárt elleni propaganda, de a várakozással ellentétben Adrian Nãstase a helyi sajátosság kedvéért nem tért el a televízióból ismert vonaltól, az össztüzet a Román Demokratikus Konvenció "kalandorpolitikájára" zúdította.
A színpad hátterében lévô jelszó is azt sugallta, hogy az RTDP a gyarapodás, a demokrácia és a kiegyensúlyozottság mellett a köztársaságért száll síkra. Nem úgy, mint a monarchista konvenciósok...
Október 14-én a polgármester és a prefektus egyik perében illetékes bírák és ügyvédek megtekintik a vitatott kerítést. Gheorghe Funar ügyvédje Szigeti László, a prefektusé Mihaela Burzo. A felperes azt állítja, hogy Ioan Rus törvénytelenül épített kerítést és garázst, a védelem ezzel szemben azt, hogy csak javítást végeztek a kerítésen, az ideiglenes fémszerkezet pedig nem nevezhetô garázsnak.
Gheorghe Funar ezen kívül hatóságsértéssel vádolja a prefektust és annak pártját, továbbá azzal, hogy Ioan Rus családja a szükségesnél nagyobb lakfelületet bitorol.
"Fegyverbe, jó románok, veszélyben a haza, nyakunkon a magyar hadsereg! Hamarosan Kolozsvár közelében, Torda szomszédságában ropognak a magyar fegyverek, tapossák az ôsi földet a magyar tankok!" És ez nem szokványos kampányhumbug, hanem igaz hír.
Megnyugtatásul annyit, hogy az éleslövészetre egy közös román-magyar hadgyakorlat szolgáltat alkalmat. Nem egymást veszik célba, a képzeletbeli közös ellenséget. Talán érdemes lenne idejében tudatni velük, hogy annak parancsnoksága alig harminc kilométerre, egy városházán székel. Ahonnan évek óta, mint a viccben, csak tölt és lô, megint tölt és megint lô, s egy ideje már nem is tölt, csak lô...
- Mit csinálnak a székelyföldi jelöltállítók?
- Nyírják a Borbélyokat.
-fi
Most Önökhöz szólok: az RMDSZ parlamenti képviselôihez, szenátoraihoz. Amikor ugyanis soraimat írom, még nem ismeretes a parlamenti szavazás eredménye, az annyit vitatott román-magyar alapszerzôdésre vonatkozón. Tartok tôle azonban, hogy ez is hasonló lesz majd a szenátusihoz.
A szenátusban szeptember 26-án jóváhagyták az alapszerzôdést. RMDSZ-szenátoraink - megdöbbenésemre - összevissza szavaztak. Egy részük rábólintott, néhányan (talán ketten) tartózkodtak, ismét csak néhányan - ellene szavaztak. A Nagyrománia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt szenátoraival együtt.
Érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ állásfoglalása az alapszerzôdés ügyében egyértelmû, világos: fenntartással ugyan, de tudomásul vesszük és elfogadjuk. Elfogadjuk abban a reményben, hogy alapja lesz egy - helyzetünket javító, kérdéseink megoldása felé törekvô - tárgyalássorozatnak. Az alapszerzôdés jelenlegi változatában is kötelezettséget vállalnak a szerzôdô felek, nemzeti kisebbségeik jogait, nyelvhasználatát, anyanyelvi képzési lehetôségeit illetôen. Az aláírt alapszerzôdés feltételeinek a teljesítését pedig nemzetközi fórumokon (is) számon lehet kérni bármelyik féltôl.
Egyetértek azzal az állásponttal, miszerint a kérdéses dokumentumot a magyar kormány érthetetlen sietséggel írta alá. Hogy ez két elnök választási kampányának a részévé vált: a Bill Clinton és a Ion Iliescu elnök uraké. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy (kiváltképpen most utólag!) vétót rikoltsak az alapszerzôdés ellen, hiszen a kutya se figyelne oda — meg aztán, minek: az alapszerzôdés kiindulópontja lehet egy valóban demokratikus nemzetiségi politikának Romániában. Csakhogy ehhez meg kell ám valósulnia, mégpedig maradéktalanul, az európai demokráciának ebben az országban is. Mindaddig, amíg ez nem történik meg - aláírhatnak bármit -, úgy sincs garancia, hogy teljesítik is a vállaltakat.
A román médiákban általában (és, sajnos, sok esetben Magyarországtól nyugatra is) az RMDSZ-t a szélsôséges román nacionalista pártok magyar ellenpólusaként szokták emlegetni. Ez mérhetetlenül igazságtalannak tûnt számunkra, meg is írtuk, elmondtuk számtalanszor: a két fajta szervezet, a szélsôséges román pártok és az RMDSZ között alapvetô különbség van. Amíg ugyanis érdekvédelmi szervezetünk egy közösség, a romániai magyarság jogainak a védelmére rendelkezett be, úgy a nacionalista román pártok (amelyek ugyanennek a közösségnek a jogaival törôdnek) ezeket korlátozni, megvonni, eltiporni kívánják.
És most - lám. Akadtak RMDSZ-szenátorok, akik a Román Nemzeti Egységpárttal, valamint a Nagyrománia Párttal együtt szavaztak, az alapszerzôdés ellen. A magam részérôl igencsak remélem, hogy ezek az urak a közelgô választásokon vagy a Gheorghe Funar polgármester úr pártjának, vagy a Corneliu Vadim Tudorénak a színeiben indulnak (Iuliu Furo magyar származású szenátor úrral együtt). De az is lehet, hogy kihagyták ôket a megválasztandó szenátorok listájáról, ezért ily módon álltak bosszút.
Tisztelt szenátor és képviselô uraink, drága honatyáink!
A helyhatósági választások után elhangzott, hogy bizonyos helyeken hiányos volt az RMDSZ felvilágosító-mozgósító igyekezete. Én ezt nem hiszem, hiszen sajtóban, tévében, szóban-írásban mindenki megkaphatott minden biztatást, felvilágosítást. Megkérem azonban (azokat is, akiket Önök közül az RMDSZ nem jelöl a november 3-i választásokon), ne fejtsenek ki ellenpropagandát a választók körében, érdekvédelmi szervezetünk irányába! Mi ugyanis, az RMDSZ egyszerû tagjai, szóban és írásban a romániai magyarság egysége mellett kardoskodunk. Minden romániai magyart kérünk, figyelmeztetünk, hogy járuljon az urnák elé, szavazzon az RMDSZ jelöltjeire - nem utolsó sorban Frunda György szenátor úrra az elnöki tisztség tekintetében, hiszen máris kiváló politikusnak bizonyult -, Önök pedig összevissza szavazgatnak az ország törvényhozó testületében (-eiben?). Némelyikük azokkal szavaz, akik elûzésünkre, beolvasztásunkra, nemzeti mivoltunk megsemmisítésére törnek, és éppen azért ellenségei az alapszerzôdésnek, mert céljuk elérésében ez is akadályozhatja ôket!
Változatlanul azt mondom: szavazzunk valamennyien, egységesen az RMDSZ képviselô-, illetôleg szenátorjelöltjeire, érdekvédelmi szervezetünk államelnökjelöltjére, hogy jelenlétünket, súlyunkat jelezzük az országban. Az RMDSZ vezetését parlamenti és képviselôházi csoportunkat viszont hangsúlyosan megkérem arra: jegyezzék meg az RNEP-vel és az NRP-vel szavazó képviselôk (ha lesznek) és szenátorok (mert ilyenek voltak) nevét.
Hogy többé ne kerülhessenek választási listáinkra.