1996. szeptember 30.
(VIII. évfolyam, 228. szám)
Az RMDSZ Maros megyei vezetô testületeinek szombaton megismételt jelölôülésén sem jutott be a megyei RMDSZ-jelöltlista parlamenti mandátumot jelentô elsô négy helyének valamelyikére Borbély László képviselô. Az eljárás megismétlésére a szövetség legfôbb vezetôit tömörítô Operatív Tanács utasította a megyei szervezetet.
A többórás, heves vita után megejtett újabb szavazásokon csak az elsô négy hely sorrendjében következett be változás: Kelemen Attila jutott az elsô helyre, megelôzve Kerekes Károly képviselôt, Kakassy Sándor a harmadik, Elek Barna a negyedik. Borbély László csak az ötödik - "nem befutó" - helyre került.
Borbély László jelenleg Frunda Györgynek, az RMDSZ államelnökjelöltjének kampánytörzsében vesz részt. Frunda és Borbély a marosvásárhelyi tanácskozásról utaztak Máramaros megyébe, Frunda kampánygyûlésére.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) tiltakozik és elhatárolódik a bukaresti székhelye elôtt közel 30 ember részvételével szombaton sorra került pro-monarchista tüntetés ellen, amelyen a monarchiát és az ezzel kapcsolatba hozott Emil Constantinescut dicsôítô jelszavak hangzottak el. A KDNP sajtóirodája szerint a tüntetést a hatóságok nem engedélyezték. A parasztpárt úgy véli, e diverzió szervezésében az egyik "bûntárs" kétségtelenül a román televízió, amely mindvégig jelen volt, és gondosan rögzítette az eseményt. A KDNPP országos vezetôsége azt is tudni véli, hogy a tüntetés résztvevôi fejenként 20 000 lejt kaptak "szolgáltatásukért". Az egész megnyilvánulásnak tehát nem volt más célja, mint folytatni azt az TVR által elkezdett lejáratási kampányt, amelyet a konvenció és Emil Constantinescu ellen indított. A közlemény szerint a résztvevôk közül egyetlen egy sem tagja a KDNPP-nek.
A kolozsvári bíróság pénteki döntése értelmében helyt adtak a '93-as Liberális Párt panaszának, amelyet a párt helyi szervezetének a vezetôsége Gheorghe Funar polgármester ellen emelt. Mint ismeretes, a polgármester a júniusi helyhatósági választások alkalmával közel 20 millió lejre büntette a liberálisokat, amiért akkori polgármesterjelöltjük, Petru LiT,iu plakátjait meg nem engedett helyekre függesztették ki. A bíróság alaptalannak tartotta a polgármesteri hivatal kirótta büntetéseket.
A Ziua napilap értesülései szerint pénteken visszavonták a büntetést a Funar kontra Rus perben is. Ugyancsak a helyhatósági választások idején Funar polgármester megbüntette akkori ellenfelét, a szintén a polgármesteri székért versengô Ioan Rust, Kolozs megye jelenlegi prefektusát törvénytelen kerítés- és garázsépítés vádjával, amelyek viszont - a bírósági döntés értelmében - sértetlenül maradhatnak helyükön.
Traian Chebeleu elnöki szóvivô csütörtöki sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy a román parlament mielôbb ratifikálja a Magyarországgal aláírt alapszerzôdést. Hozzáfûzte, hogy a szerzôdés egyes ellenzôi által változatlanul hangoztatott kifogásoknak semmilyen reális fedezetük nincs. Az egységpártiak "felfedezése", miszerint alkotmányellenes a dokumentum miniszterelnök általi aláírása, hamis, mert mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi törvénykezés megengedi az államfônek, hogy felhatalmazzon valakit egy hasonló dokumentum aláírására.
New Yorkban, Münchenben, Stockholmban élô jóakaratú emberek - akik a késôbbiekben óhajtják feltárni kilétüket - aláírásgyûjtést kezdeményeztek annak a javaslatnak a támogatására, hogy Tôkés Lászlót Béke Nobel-díjban részesítsék. A kezdeményezôk egyben felkérnek minden jóakaratú embert, hogy megfelelô fórumokon terjesszék elô a javaslatot, ismertessék a Királyhágómelléki Református Egyház püspökének az 1989-es romániai változások elindításában betöltött történelmi szerepét, azóta kifejtett fáradhatatlan tevékenységét a szabadságért, a népek közötti egyenjogúságért.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek felkérésére Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-Budapest érseke hirdetett igét vasárnap a gyulafehérvári székesegyházban a Márton Áron centenáriumi emlékévet lezáró, a népe jó pásztoraként és az üldözöttek védelmezôjeként ismert püspök halálának 16. évfordulóján tartott, szentmisén.
Az ünnepi megemlékezésre, amelyen Jakubinyi György érsek magyarul, románul németül és olaszul köszöntötte a megjelenteket, egész Erdélybôl, Magyarországról és a tengerentúlról is érkeztek egyházi és világi, hivatalos és civil személyiségek, vendégek és zarándokok. A diktatúra idején 1949-ben hat évre bebörtönzött, majd egy évtizeden át háziôrizetben tartott, egyházkerületét nehéz idôkben irányító, szenvedéseit áldozatosan viselô püspök munkásságát Janusz Boronek bukaresti apostoli nuncius is méltatta olasz nyelvû beszédében.
A gyulafehérvári szentmise a Márton Áron emlékév harmadik központi rendezvénye volt: február 21-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban püspökké szentelésének 47. évfordulóját, augusztus 26-án szülôfalujában, a székelyföldi Csíkszentdomokoson születésének centenáriumán tartották a két másik erdélyi emlékmisét, ezenkívül Erdély-szerte számos megemlékezésre, szobor- és emléktábla-avatásra került sor.
A vasárnapi ünnepi szertartás egyházi vendégei között voltak a történelmi magyar egyházak, a magyarországi katolikus püspöki kar és a román görög katolikus egyház képviselôi, a világi meghívottak között jelen volt többek között Lábody László, a HTMH elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, továbbá a Fehér megyei és a gyulafehérvári városi tanács elnöke. A szentmisérôl helyszíni közvetítést adott a Duna Televízió és a marosvásárhelyi rádió.
Paskai László prímás, bíboros érsek, aki az egyházi szertartást végezte, részletesen felelevenítette Márton Áron püspök életútját, példáját, azt, hogy kiállt népe, s az üldözöttek, a zsidók és a görög katolikusok mellett. Mint hangsúlyozta, a ma is küzdelmes sorsú erdélyi magyarok, erdélyi katolikusok számára világító fáklya Márton Áron élete. Adja Isten, mondta, hogy egykor az egyház szentjei között tisztelhessük.
Szôke János apát, aki az egyházkerületet képviseli az 1990 után indított szenttéavatási perben, elmondta, hogy mintegy 50 tanúvallomást, csaknem 1300 oldal terjedelmû dokumentációt készülnek átadni a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának Márton Áron életérôl, megpróbáltatásairól, munkásságáról, ezt az anyagot vizsgálja a továbbiakban a kongregáció.
Mivel Borbély László csak a nem befutó helynek számító 5. helyezést nyerte el az újjászavazott Maros megyei RMDSZ képviselô jelöltek listáján, és Németh János is csak 6. lett, Sütô András lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségérôl. A "Vétkesek közt cinkos, aki néma" címû levelében Sütô képtelenségnek nevezi, hogy huszonegyvalahány személy, nevezetesen az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselôk Tanácsa és a Megyei Egyeztetô Tanács dönt "szavazópolgárok tízezrei helyett (...) országosan elismert, sikeres politikusok sorsa felett". Sütô András nem bízik abban, hogy lemondásával a két éve "hangoskodó" Maros megyei RMDSZ-vezetôséget jobb belátásra bírja, de reméli, hogy "a megyei szervezet legjobb" tagjai és "félreszorított alapítói" a legközelebbi közgyûlésén olyképpen módosítják az alapszabályzatot, ami a hasonló helyzeteket elkerülhetôvé teszi. Sütô András lemondását a tisztesség és igazságosság követelményével indokolja, és csak az említett közgyûlésig tekinti érvényesnek.
Zonda Attila Maros megyei RMDSZ-elnök az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy "a megismételt szavazás eredménye az egyetlen legitim és megfelelô válasz". A Németh János 6. helyezésével elégedetlen szovátai RMDSZ-szervezet pénteki ülésén a nyárádszeredai és erdôszentgyörgyi RMDSZ szervezetekkel közösen a Maros megyei RMDSZ-tôl történô különválást vette fontolóra válaszlépésként.
A hazai TV-csatornák a múlt héten több ízben is tájékoztattak bennünket a kivégzett diktátor kedvenc fiának, Nicunak az egészségi állapota felôl. Ezek szerint nyelôcsô-bevérzés okozta rosszullétét egy bécsi klinikán kezelve elhárították a közvetlen veszélyt, de feltehetôen ugyanott májátültetést is kell majd végezni rajta. A nagy veszélyt ugyanis a költô-szenátor úr, Adrian Pãunescu által "jövendô vezér"-nek kikiáltott playboy whiskybe áztatott mája jelentette. Egy-két nap után aztán - 26-án — jött a hír, hogy Nicu Ceaus,escu meghalt.
Nem gyûlöltem a diktátor kedvenc csemetéjét. Azt se nehezményeztem, hogy "egészségi állapotára való tekintettel" szabadlábra helyezték, amit a (fôként román) sajtó nagy része cinikus megjegyzésekkel toldott meg a hajdani kommunista fôherceg állítólagos cirózisa kapcsán. Most végérvényesen igazolódott: tényleg beteg volt. Ám szabadlábra helyezését akkor is tudomásul vettem volna (helyeslés vagy tiltakozás nélkül), ha valójában nem is lett volna cirózisa. Olyasmiért ítélte el - jó kommunista szokás szerint - a "független" bíróság, amiben nem volt bûnös. (A tömeggyilkos Kún Bélát se valós vétkeiért állíttatta puskacsô elé a Népek Atyja.) Meggyôzôdésem ugyanis, hogy nem a diktátor fia rendelte el a szebeni gyilkos lövöldözést a lázas 89 decemberi napokban. Bizonyítékom nincs ugyan rá, de beszélték, hogy a "kis huncut" elkártyázott egy ménest, de embereket is gázolt halálra gépkocsijával. Többek között egy fiatal lányt is - Bukarestben, a zebrán. De - mondom — nem ezekért ítélték el.
Egészségi állapota viszont — nem érdekelt.
Igazán nem Árpád vére buzgott fel bennem, amikor közönyösen átsiklottam az ezzel kapcsolatos hírek felett, bár - ismert magyargyûlölô létére - Bécsben, a Ferenczi professzor gyógyintézetében próbálták megmenteni: elégtételnek ennyi nekem elég is volt. Egyszerûen azért nem érdekeltek a hírek egészségi állapotáról, mert sokkal jobban fáj nekem például, a bukaresti Északi Pályaudvaron csatangoló, kolduló-lopkodó és gyermekprostitúcióba is "beépített" román gyermekek sorsa. És sokkal jobban izgat azoké is, akik agyhártyagyulladással feküsznek-feküdtek a bukaresti és fôváros környéki korházakban-klinikákon és akik közül ma sem tudjuk pontosan, hányan haltak-halnak meg. Ezeregy dologra kell odafigyelnem, ami az ország népét, a romániai és egyáltalán a magyarságot, rokoni-baráti körömet vagy személy szerint engem is érint. Azzal se törôdtem, mibôl fizette ki a "család" a hajdan oly nagyreményû férfiú egyhavi kezeléséhez szükséges negyvenezer dollárt. Különben a bukott fôherceg nôvérérôl és bátyjáról soha sem hallottam rosszat. A "klán" többi tagjáról se sokat. Bizonyára összedobták a pénzt abból, amit szüleik jóvoltából sikerült félretenniök.
Nem kívántam senki halálát, az egykor olyannyira elkényeztetett és ellenszenves diktátorjelöltét sem. Hitem szerint az ô élete is éppen úgy Isten ajándéka, mint minden emberé. Ám számot is kell adnia életéért, ugyanúgy , mint mindannyiunknak. Ne ítélkezzünk fölötte, immár nem a mi dolgunk. Bízzuk ezt a Fennvaló végtelen igazságosságára és irgalmára.
Az Unitárius Világszövetség háromévenként tartott kongresszusát az idén Dél-Koreában rendezték. Hivatalosan dr. Erdô János püspök és dr. Szabó Árpád fôjegyzô vett volna részt a tanácskozáson, ha a szomorú esemény - a püspök úr halála — nem jön közbe. Az elmúlt két év alatt az unitárius egyháznak két püspökétôl kellett megválnia, s idôközben a megoldásra váró gondok, feladatok egyre szaporodtak. Milyen az unitárius egyház jelenlegi helyzete Erdélyben, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket sürgôsen teljesíteni kell? - kérdeztük dr. Szabó Árpád fôjegyzôt.
- Egyházunk az 1900-ban, Bostonban alakult Vallásszabadság Nemzetközi Társulat alapítótagja. Ez a legrégibb vallásos nemzetközi szervezet, amely kezdeti szabadelvû keresztény jellegét a II. világháború utánig megtartotta. A 60-as években, amerikai javaslatra felvett tagjai közé egy szabadelvû buddhista csoportot, s azóta kinyitotta kapuit nemcsak a keresztény, hanem más világvallások felé is. Utolsó tagfelvételén 1993-ban befogadta a dél-koreai szabadelvû buddhista csoportot is, amely azonnal meghívta a világszövetséget Dél-Koreába, hogy ott tartsa soronkövetkezô kongresszusát. Így kaptunk mi is meghívást, amelynek sajnos nem tudtunk eleget tenni. Egyházunk részérôl két fiatalt küldtünk. A világszövetségnek 10-15 millió tagja van, ebbôl körülbelül 1-2 millió az unitárius. Erdélyi híveink száma a legutolsó népszámlálás alapján 80 ezerre tehetô, de ez a szám csökkenôben van, mint általában minden magyar egyháznál, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Sajnos, az elvándorlás sem szûnt meg.
125 egyházközségünk területi megoszlása vidékenként változik. Az unitáriusok tömbben szülôföldemen, a Homoród mentén élnek, aztán az Erdôvidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsôszentmárton körül, az Aranyos mentén, Kolozsvár környékén. Innen nyugatra és északra már csak szórványok vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségünk van.
Legfontosabb teendônk jelenleg az új statútum véglegesítése. A régi alaptörvény változtatásának igénye már '89 után, pontosabban az 1991-es egyetemes lelkészkari konferencián felvetôdött, elsôsorban a tisztségviselôk korhatárát illetôen, de tulajdonképpen csak 1994-ben fogtunk hozzá annak alapos áttekintéséhez és változtatásához. Úgy gondolom végül is sikerült jó új alaptörvényt kidolgoznunk. Minden szinten bevezettük a ciklusos szolgálati idôszakot, eddig ugyanis a püspököt életfogytiglan választották. Az új statútum szerint a választhatósági korhatár nagykorúságtól 70 éves korig terjed, azzal a megjegyzéssel, hogyha valakit például 68 éves korában választanak meg, akkor a ciklus lejártáig tisztségében marad. A ciklus fôhatósági, tehát püspök és fôjegyzô esetében 6 év és ugyanazt a személyt legtöbb még egyszer lehet ugyanabba a tisztségbe visszaválasztani. A statútumtervezetet leküldtük az egyházmegyéknek, ôk megtették ezzel kapcsolatos javaslataikat, amelyeket mérlegeltünk és beépítettünk az új statútumba. Elkészült a végsô szövegváltozat, amelyet októberben a köri közgyûlések, majd a fôtanács elé terjesztik. Ha ezekben a szinteken jóváhagyják, minden szinten megkezdôdhet az új alaptörvény értelmében történô tisztújítás.
Egyházi rendszerünk presbiteri elven épül fel. Ennek alapján a zsinatba - amelyet az új alaptörvénnyel hoztunk létre - annyi világi képviselôt választunk, ahány kinevezett lelkészünk van. Így a lelkészek és világi képviselôk részt vehetnek a fontosabb határozatok hozatalában és elfogadásában. A püspök-választó zsinatra körülbelül január végén kerül sor, valószínûleg Székelyudvarhelyen, ahol szép nagy templomunk van. Régebben a zsinat négyévenként ülésezett, most amióta a ciklus 6 éves lett, az idôszak közepetáján is tart majd tanácskozást. Idôközben a fôtanács végzi el a kormányzói feladatokat, és évente ülésezik.
- Hogyan áll az unitárius egyház a lelkész- és teológiai tanár utánpótlás szempontjából?- Az utóbbi években nagy érdeklôdést tapasztaltunk a fiatalok részérôl a teológia iránt. Az idén heten végeznek, s ha sikeresen vizsgáznak és kihelyezzük ôket, nagyjából megoldódnak lelkész-utánpótlási gondjaink. De az elkövetkezendô években sok nyugdíjazásra számítunk. Akkor érik el majd a 70 éves korhatárt azok, akik a 40-es években végezték a teológiát, s mint ismeretes, akkor sokan végeztek egy-egy évben. A teológiai tanárok képzése és utánpótlása azonban sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik. Dr. Erdô János püspök úr halálával megüresedett a vallástörténeti tanszék, amelynek betöltésérôl a protestáns teológiai belsô megegyezése alapján mindig az unitárius egyház gondoskodott. Ideiglenesen ezt most egy fiatal külföldi utánképzésben részesült unitárius lelkész látja el, majd az elsô kísérleti év után, ha sikerül, véglegesítik beosztásában. Az utánképzés nehézsége azonban nem csupán ez, hiszen tudományos továbbképzés nálunk is folyik a teológián. A probléma ott kezdôdik, hogy teológiánkat, mivel felekezeti jellegû, nem sorolták az állami oktatási rendszerbe. A többi felekezetek - az ortodoxok, görögkatolikusok és a baptisták - csatlakoztak valamelyik állami egyetemhez. Csak a gyulafehérvári római katolikus, és a kolozsvári protestáns teológia helyzete nem tisztázott. Érthetô módon idegenkedtünk eddig más egyetemhez csatlakozni, nehogy autonómiánk csorbát szenvedjen. Az akkreditálást azonban meg kell szereznünk és csupán a csatlakozás által kerülhetünk a fôiskolai rendszerbe. Addig, ha külföldre küldünk fiatalokat továbbképzésre ott nem fogadhatják el oklevelelüket, mert a protestáns teológia nem szerepel az állam által kiadott fôiskolák névjegyzékében. Ez a kérdés tehát szintén gyors megoldásra vár.
- A felsoroltakon kívül, van-e még más kérdés is, amelyet az unitárius egyház a közeljövôben szeretne megoldani?- Igen. Érdemes errôl is beszélni. 1989 elôtt ugyanis az állam látszólag egyformán kezelte a felekezeteket. Az ortodox egyház természetesen akkor is kivétel volt, de a magyar egyházak között nem tett különbséget. A II. világháború elôtt és '89 után is az unitárius egyházat úgy kezelték és kezelik, mint amelyik nem tartozik a keresztény egyházak nagy családjába. Az Egyházak Világtanácsa sem fogadta soraiba azért, mert az alapfeltétel a szentháromság elismerése, amely ellentmond egyházunk alaptanításának. Érdekes módon ez a kettôs kisebbségi lét, amely nemcsak mint magyar, hanem mint egyházi kisebbségi is jelen van, abban is megmutatkozik, hogy a médiában is mellôzöttek vagyunk. Akkor sem említenek meg például egy-egy esemény kapcsán, ha mi is képviseltettük ott magunkat. Pedig '89 után létrehoztuk a Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletét és ebben - nem dicsekvésképpen — igen nagy szerepet játszott akkori fôgondnokunk, Jenei Dezsô. Annak ellenére, hogy a legfelsôbb szinten létezik ez az együttmûködés, alsóbb szinten sokszor érzôdik megkülönböztetés. Ez a kettôs kisebbség a múltban és sokszor, sajnos, a jelenben is meghatározza létünket és tevékenységünket. A keresztény méltányosság jegyében ennek nem kellene léteznie.
Dr. Bodor András az unitárius teológia egyetemi konzultáns tanárát, az egyetemes ókori történelem egyik kutatóját, az 1948-ban államosított Kolozsvári Unitárius Kollégium utolsó igazgatóját kérdeztem a Dávid Ferenc Egylet megalapításáról.- A Dávid Ferenc Egyletet 1885-ben Boros György teológiai tanár alapította - mondotta dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. - Megszakítások nélkül mûködött 1948-ig, majd 1990-ben újraindítottuk. Kezdetben célja a vallásos élet terjesztése volt. Idôközben bôvült tevékenységi köre: vallásos, kulturális, tudományos, történelmi kérdéseket dolgoztak fel. Az elôadásokat a legtöbbször a Keresztény Magvetô címû egyházi folyóirat is közölte. 1990-ben az elsô elôadást a nemrég elhunyt Erdô János unitárius püspök tartotta, amelyben összefoglalta a Dávid Ferenc Egylet addigi történetét. Az egylet jelenlegi vezetôségét az elnök, a titkár, az alelnökök és a választmány képezi. Évente kilenc elôadást tartunk októbertôl júliusig.
- Melyek az elôadások fôbb témái?- A társadalomban jelentkezô közérdekû kérdésekkel foglalkozunk: a vallás, a nemzet, az állam közti kapcsolat kialakulásával, az ifjúság vallásos nevelésével, történelemmel, erkölcsi témákkal, a környezetvédelemmel, a tudományokkal, a kultúrával. Ezen kívül megpróbáljuk felmérni az unitárius egyház fontosabb "mérföldköveit". Például a nemrég elhunyt Erdô János püspök a honfoglaló magyarok vallásáról beszélt. Jómagam A keresztyénség kezdetei Erdélyben , Zsakó Erzsébet , az unitárius nôszövetség elnöke Mária és Márta. A nô szerepe az egyház és a nemzet életében , Almási István A népek testvériségének az eszméje Bartók Béla folklorisztikájában címmel tartottak elôadásokat.
- További terveik?- Ebben az évben megemlékezünk Brassai Sámuel halálának 100. évfordulójáról a XVII. század elején élt Enyedi György püspökrôl. Felmérjük a bibliakutatás területén elért újabb eredményeket. Úgy döntöttünk, hogy Brassai Sámuelrôl csak egy elôadást tartunk, mivel a nevét viselô líceum egy hónapig tartó megemlékezô ünnepséget szervez. Az idei elôadássorozatunk másik központi témája a környezetvédelem lesz.
- A Dávid Ferenc Egylet tevékenysége kizárólag csak az elôadássorozatok megtartására szorítkozik, vagy szervez más rendezvényeket is?- Egyelôre még nehézségekkel küszködünk. Ezért az utóbbi hét évben csak az elôadássorozatok szervezésére helyeztük a hangsúlyt. A kiszállásokkal kapcsolatosan még gondok merülnek fel. Nemegyszer vidéki elôadóink számára is alig tudtunk szállást biztosítani.
- Hány tagja van a Dávid Ferenc Egyletnek?- Eddig összesen százhetvennégyen iratkoztak be. A havi díj csupán száz lej. A többség unitárius értelmiségi. Néha problémát jelent, hogy az elôadásokra becsalogassuk a közönséget. Ennek érdekében a tudományos program mellett irodalmi mûsort szervezünk az elhangzott témával kapcsolatosan. Egyébként a hét év alatt a legkisebb létszám hetvenöt személy volt.
Papp Anna-Mária