1997. január 24.
(IX. évfolyam, 18. szám)
Görögország támogatja Románia felvételét a NATO-ba és az Európai Unióba — jelentette ki csütörtökön Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter Athénban, a hivatalos látogatáson ott tartózkodó román kollégája, Adrian Severin elôtt.
Severin hagsúlyozta a találkozón: Bukarest álláspontja szerint azokat a NATO-ba jelentkezô államokat, amelyek egyazon geostratégiai térséghez tartoznak, egyszerre kell felvenni a szövetségbe.
Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari fônökévé — jelentette be csütörtökön a védelmi minisztérium.
Victor Ciorbea miniszterelnök a csütörtöki bejelentés szerint szerdán mentette fel Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari fônöki tisztségébôl.
A miniszterelnök Florentin Popa hadosztálytábornokot ugyancsak felmentette államtikári tisztségébôl és a hadsereg beszerzési és logisztikai osztályának vezetése alól, és utódává e funkciókban Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki.
A minisztérium közleménye beszámol arról, hogy Victor Babiuc védelmi miniszter felmentésük alkalmából köszönetet mondott a két fôtisztnek tevékenységükért és a hadsereg struktúraváltásában és korszerûsítésében, a nemzetvédelem új jogi szabályozásának kidolgozásában játszott szerepükért, valamint az általuk vezetett intézmények jó mûködéséért.
A kormánykoalíció vezetôi szûk körû tanácskozáson tekintették át a legsürgôsebb problémákat, köztük a lej gyors leértékelôdését és a privatizálással foglalkozó Állami Tulajdonalap mûködését.
A szerdai találkozón Ion Diaconescu, a konvenció és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Petre Roman, a Szociáldemokrata Unió elnöke, a Nemzeti Liberális Párt részérôl Mircea Ionescu Quintus elnök és Viorel Cataramã alelnök, az RMDSZ részérôl pedig Markó Béla vett részt.
Viorel Cataramã a szenátus gazdasági bizottságának elnökeként vetette fel a lej gyors leértékelôdésének kérdését. A koalíciós pártok vezetôi úgy határoztak, hogy magyarázatot kérnek Mugur Isãrescutól, a Nemzeti Bank elnökétôl. A dollár bankközi lej-árfolyama csütörtökön elôször túllépte az 5500 lejt, a szerdai liciten erre a napra 5567 lejt tûztek ki. Január elsején a bankközi árfolyam még 4035 lej volt. Petre Roman a párttalálkozó után azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Bank politikáját össze kell hangolni a kormányéval.
Mircea Ciumara pénzügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott a tévében, hogy a dollár kurzusa 5500 lej körül fog stabilizálódni.
Az Állami Tulajdonalap mûködésének megvitatása közben fölvetôdött az igazgatótanács felmentésének lehetôsége, mivelhogy a Számvevôszék jelentése súlyos pénzügyi rendellenességeket tárt fel, és megállapította, hogy az 1991. évi 58. törvényben meghatározott magánosítási ütemtervet nem tartották be. Az igazgatótanács összetétele, mutatnak rá megfigyelôk, az 1991-es politikai helyzetet tükrözi. Az ezzel kapcsolatos törvény értelmében 17 tagja közül ötöt nevezett ki az államfô, ötöt a kormány, hatot a parlament és hivatalból tagja az állami privatizációs ügynökség vezetôje.
Markó Béla a párttalálkozó után elmondta az MTI-nek, hogy egyetértettek: a kormányalakítási folyamat a befejezéséhez közeledik, és ezért ki kell dolgozni az idôszerû kérdések további pártközi egyeztetésének mechanizmusát. Megállapodtak abban is, hogy a jövô hét elején Emil Constantinescu államfô és Victor Ciorbea miniszterelnök részvételével szerveznek újabb találkozót.
Victor Ciorbea kormányfô szerdán találkozott a Nemzetközi Valutaalap Romániában tárgyaló küldöttségének vezetôjével, Poul Thomsennel. A megbeszélésen részt vett Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója és három államminiszter (miniszterelnök-helyettes): Mircea Ciumara pénzügyminiszter, Ulm Spineanu reformügyi miniszter, Cãlin Popescu Tãriceanu ipari és kereskedelmi miniszter, továbbá a munkaügyi és a mezôgazdasági miniszter — vagyis a teljes román tárgyalóküldöttség.
A megbeszélés után Victor Ciorbea kijelentette, hogy a tárgyalások várhatólag február elejéig érnek véget, és bármiféle késedelem mind gazdasági, mind szociális téren negatív következményekkel járna. A miniszterelnök szerint a kormány reformprogramjának kidolgozása és ütemtervének alkalmazása február közepétôl valósulhat meg. Poul Thomsen a találkozót követôen kijelentette, hogy az IMF támogatja a kormány által kitûzött célokat, a kormányprogramot életképesnek és realistának nevezte, majd abbeli reményének adott hangot, hogy a tárgyalások a javasolt ütemben folynak majd, és a kormány reformprogramjának pénzügyi támogatása minél hamarabb kialakulhat. Az IMF képviselôje szerint realista megközelítés az, hogy a cselekvési tervben szociális lépések is helyet kapnak.
A Nemzetközi Valutaalap tavaly tavasztól felfüggesztette a Romániának nyújtott készenléti hitel folyósítását, mert az akkori bukaresti vezetés nem tartotta magát az IMF-fel kötött megállapodás elôírásaihoz. Hasonló módon járt el a Világbank is, amelynek szakértôi jelenleg szintén a román fôvárosban tárgyalnak az együttmûködés felújításáról.
Az Ügyvezetô Elnökség keddi ülésén Takács Csaba ügyvezetô elnök tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. Megállapították, hogy az RMDSZ-nek mint koalíciós partnernek érdeke az átalakítási folyamat minél gyorsabb lezárása, a kormányzati felelôsségek országos és helyi szintû véglegesítése, ami szükséges feltétele az állami közigazgatástól elvárt hatékony mûködésnek, a gazdsági és szociális kérdések megoldását célzó intézkedések mielôbbi meghozatalának, az államapparátus és a költségvetési intézmények tevékenységét biztosító költségvetési törvény elfogadásának, a kormányprogram érvényesítésének — áll az ÜE közleményében.
Ugyanennek a napirendi pontnak a keretében megvizsgálták a koalíciós tárgyalások során az RMDSZ-nek elosztott, de még be nem töltött tisztségek kérdését. Mint ismeretes, Kötô József ügyvezetô alelnök bejelentette, hogy visszalép a mûvelôdési államtitkári jelöltségtôl.
Az ÜE, figyelembe véve a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának álláspontját is, kidolgozta tervezetét az idén megtartandó RMDSZ-kongresszus elôkészítésének naptári tervérôl, amelyet beterjeszt és elfogadásra javasol az SZKT-nak. A tervezet tartalmazza a kongresszus elôkészítésére és szabályozására vonatkozó intézkedéseket is. A februári SZKT-üléstôl az ÜE döntést vár pályázat meghirdetésérôl a helyszínre, a pályázatokat elbíráló testületekre, a program-, illetve a szabályzatmódosító bizottság képviseleti normáira és a személyi javaslatokat tevô RMDSZ-testületekre vonatkozóan. A javasolt ütemterv értelmében a Szövetségi Képviselôk Tanácsának soron következô második ülésén ismertetik a pályázatok elbírálását, megalakulnak a bizottságok, amelyek azonnal megkezdik munkájukat. Ugyanez az SZKT-ülés dönt a szervezô bizottság összetételérôl is, és javaslatot tesz Markó Béla szövetségi elnöknek a kongresszus összehívásának idôpontjára vonatkozóan. Ezt a javaslatcsomagot véleményezésre a Szövetségi Egyeztetô Tanács február 2-i ülésén is bemutatják.
Az Ügyvezetô Elnökség határozatokat hozott szervezési, ügyviteli és ellenôrzési kérdésekben, megbízta Náznán Jenô gazdasági alelnököt és Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy február 15-ig tegyék meg a költségvetési év lezárásához szükséges intézkedéseket, beleértve az RMDSZ kintlevôségeinek rendezését és a tagdíjbefizetések helyzetének tisztázását.
A testület megvitatta a Birtalan József gazdasági igazgató által megfogalmazott törvénymódosító javaslatot adókedvezmény biztosításáról azoknak a termelô és szolgáltató egységeknek, amelyek bevezetik az EU-ban elfogadott ISO 9000, ISO 9001, ISO 9002 globális és folyamatos minôségbiztosító rendszereket. A javaslatot az ÜE továbbítja az RMDSZ parlamenti csoportjainak, illetve az illetékes minisztériumoknak.
Az ülésen Takács Csaba ügyvezetô elnök a testület tudomására hozta, hogy tekintettel Béres András államtitkári kinevezésére, 1997. január 17-én felmentette ôt ügyvezetô alelnöki tisztségébôl, és konzultációkat folytat az Oktatási Fôosztályt vezetô alelnök tisztségének betöltése érdekében.
Az MTI értesülései szerint Ion Caramitru mûvelôdésügyi miniszter Kötô József helyett Horváth Andor egyetemi tanárt szerette volna megnyerni az államtitkári tisztségre, aki azonban nem vállalta a jelölést. Mint ismeretes, Horváth Andor Andrei Ples,u minisztersége idején már töltött be mûvelôdésügyi államtitkári tisztséget.
Kuszált a helyzet az RMDSZ megyei szervezeténél — bevallják maguk az elnökség tagjai is. A szombatra, január 25-re tervezett tisztújítással járó szervezési gondok-bajok teljesen háttérbe tûnnek szorulni a megyei igazgatóságok, felügyelôségek vezetô tisztségein való pártok közötti civakodások miatt. A megyei kulcspozíciókért való nemes harc szép, ám semmiképpen sem felmentô ok arra a zûrzavarra, ami így, tisztújítás elôtt a megyénél eluralkodott.
Köztudott: Molnos Lajost Kötô József lemondását követôen 1993. április 6-án választották elsô alkalommal Kolozs megye RMDSZ-elnökévé. (Kötô József az 1993. januári brassói kongresszus után létrejött Ügyvezetô Elnökség Egyházügyi és Mûvelôdési Fôosztálya élére való kinevezése okán mondott le a megyei elnöki tisztségrôl.) A következô tisztújításon, 1994 májusában ismét Molnos lett az elnök. A két évre szóló mandátum értelemszerûen már tavaly májusban lejárt, a júniusi helyhatósági választások környékén az elnökség azonban nem tartotta idôszerûnek a tisztújítást. Az ôszi parlamenti és elnökválasztások miatt aztán tovább húzódott a dolog. A Megyei Ügyvezetô Tanács (MÜT) és a Megyei Képviselôk Tanácsa (MKT) december 7-i együttes ülésén végül ez év január 25-ét tûzték ki az immár nyolc hónappal elcsúszott tisztújítás idôpontjául. A két testület viszont képtelen volt egyértelmûen leszögezni, hogyan is történjen maga a jelöltállítás. A szintén múlt év december 7-én a MÜT-MKT által véglegesített új alapszabályzat, amely világosan leszögezi, hogy az elnökjelölteket legalább két testület vagy körzet választmánya kell hogy javasolja írásban a választást megelôzôen két héttel, még nem érvényes. Erre elôbb a megyei küldöttgyûlés kell hogy rábólintson, amire szintén csak szombaton kerül sor. Elnökjelölt pedig lehet itt bárki, kizáró kritérium ugyanis nincs. A két körzet részérôl történô jelöléshez sem fognak ragaszkodni.
Kitûzetett ugyan egyféle jelölési határidô január 17-i dátummal, ottjártunkkor a megyei elnök azonban szomorúan közölte, határidô ide, határidô oda, nagyon sok körzet, kerület — hogy más kollektív tagról ne is beszéljen — nem küldte be javaslatait. Noha az elnökjelölés nem kötelezô, különösen a vidéki körzetek, kerületek (Torda, Aranyosgyéres, Bánffyhunyad, Dés) nemhogy elnökjelöltjeiket, hanem a gyûlésen részt venni óhajtó küldötteiket sem voltak képesek megnevezni mind a mai napig. A helyzetet csak érdekesebbé teszi az a jelenség, hogy néhány kerület úgy tette meg javaslatait, hogy meg sem kérdezte az illetô jelöltet, hajlandó-e egyáltalán elvállalni az elnöki tisztséget. Így például Kónya-Hamar Sándorra vagy Pálffy Károlyra is a meglepetés erejével hatott jelölésük híre.
Molnos Lajos — aki különben cáfolta a Mediafax hírét, miszerint nem kíván többet RMDSZ-elnök lenni — úgy értékelte, végül is a lényegre, és nem holmi formalitásokra kell koncentrálni. A lényeg pedig megadni a lehetôséget, hogy a lehetô legdemokratikusabban, a legszélesebb körben választassék meg a szervezet új elnöke.
Rendes évi csapatgyûlését tartja január 28-án, kedden 10 órai kezdettel a kolozsvári 49-es Számú Reményik Sándor Öregcserkészcsapat a Belvárosi Unitárius Egyházközség Brassai utca 6. szám alatti tanácstermében. Az idei gyûlés egyben tisztújító jellegû. Éppen ezért minden csapattag számára kötelezô a jelenlét, lehetôleg cserkészegyenruhában, csapatjelvényekkel. A napirendek között szerepel többek között parancsnoki megnyitó, csapattitkári beszámoló a szervezet létszámáról, tevékenységérôl, ismertetô a csapat pénzügyi-gazdasági helyzetérôl, s természetesen az új csapatvezetôség megválasztása és beiktatása. Minden csapattag részvételére számít a jelenlegi vezetôség.
Február 1-jétôl 50 százalékra növeli az egy évre szóló betétek utáni kamatait az Országos Takarék- és Letéti Pénztár. Az intézmény igazgatója szerint újfajta bankterméket is piacra dobnak: a betéti bizonyítványt, amelyeket 3, 6 vagy 12 hónapra bocsátanak ki, a piac függvényében váltakozó kamattal.
Mircea Ciumara pénzügyminiszter szerint 1997-ben nem lehetséges az energiaárak liberalizálása. A húsárak liberalizálására a nyáron kerülhet sor, amikor a parasztok az árak elérhetô szinten való tartásával kecsegtetô takarmánnyal rendelkeznek.
A Román Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyama január 24. és 26. között: 1 amerikai dollár — 5 612 lej, 1 angol font — 9 294 lej, 1 osztrák schilling — 487 lej, 1 svájci frank — 3928 lej, 1 francia frank — 1015 lej, 1 német márka — 3422 lej, 100 olasz líra — 352 lej, 1 holland gulden — 3047 lej, 1 ECU — 6 666 lej.
A mûvészetek egy tôrôl fakadnak. Így aztán természetes, hogy a különbözô mûfajok közti határok sem vonhatók meg egyértelmûen. A modern mûvészetre különösképpen jellemzôk az átfedések, a különféle mûvészeti ágak rokonítása, egymásba hajlásuk. A jelenség szüleménye a képzômûvészetek, zene, tánc kölcsönhatásából született performance, a vizualitást, mozgást, fényhatásokat felhasználó installáció és más törekvések, kísérletek megannyi változata. Ezekbôl nyújtott ízelítôt tegnap a Mûvészeti Múzeum, dr. Livia Drãgoi igazgató és Maria Rus Bojan muzeográfus szervezésében. A délelôtti sajtótájékoztató után elôbb a Király utcai Adományok részlegen nyílt meg a kiállítás, majd a Bánffy-palotában folytatódott a rendezvény, amelyen a romániai kulturális élet rangos képviselôi vettek részt. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a Soros-alapítvány kortárs mûvészetekkel foglalkozó részlege. A február 20-ig megtekinthetô tárlatokról részletes, fényképes beszámolót is közlünk.
„Legyetek egymásnak mindenkor egy szép nap, egy jobb nap, egy új nap", mondja a kínai közmondás. Valaki így kívánt boldog életet két embernek, akiket nagyon szeretett. Annyi családi tragédiát látunk, annyi ôszinte barátság szakad szét, egymást testvérként szeretô emberek holnap már ádáz ellenségek.
Mi ez az ördögi kör?
Tapasztalhattuk, hogy sokkal könnyebb egymással sírni, mint egymás örömében osztozni. Ha a másiknak sikere lenne, azonnal megjelenik a féltékenység, az elôítéletek, a hazugság, az irigység, a hátba támadás. Ezek mind áthághatatlan akadályai az emberi kapcsolatnak, a családi vagy más közösségi együttmûködésnek.
Az említett jókívánság magas mérce.
Egyenesen jellembeli javítást, szélesebb, tisztább látókört kíván tôlünk. A kiskakas saját szemétdombján kapirgál, és más nem is érdekli. Hányszor teszünk mi is pont így? Nem vesszük észre a másik embert, és így képtelenek vagyunk bárki számára „egy szép nap, egy jobb nap, egy új nap lenni". Nem az kell, hogy naponta anyagi ajándékokkal bizonyítsuk, hogy valaki fontos a számunkra, hiszen a megvásárolt szeretet szétpukkan, mint a szappanbuborék. Nehéz kitépni lelkünkbôl az önzést, a faji gôgöt, azt, hogy különbnek képzeljük magunkat másoknál. Pedig ez az az egyetlen lehetôségünk, hogy legbensôbb önmagunkból nem unalmas szürkeséget, hanem „szép napot" hozzunk elô. Kinek? A családnak, a barátomnak, akivel csak összehoz a napok egyhangú zakatája. Sokszor évek óta melletted él, veled dolgozik, és fogalmad sincs arról, hogy mi fáj benne. Nem mondjuk azt, hogy bizony sokan ilyenek, mert mi is ilyenek vagyunk számtalanszor...
Berozsdásodott ismeretségek, rokoni kapcsolatok, jó szomszédságok, melyeket csak úgy, könnyedén elhullattunk életutunkon, pedig megôrizhettünk volna. Nem tudtunk, de nem is akartunk adni abból a jóságból, amelyet azért kaptunk, hogy kamatoztassunk. Addig, amíg életünk van, létezik jóvátétel is!
Most valahogyan szabadabban szívjuk a levegôt is. Talán valami jó van születôben. Ha bátortalanul is, megtörtént a kéznyújtás egymás felé, és ez a nyitottság jele. A te ajándékod nekem, és az én szívembôl egy virág, mely feléd integet. Nevezzük ezt krisztusi fôparancsnak, kötôdésnek! Nem bújhatunk ki a felelôsség alól! A „B.ú.é.k." meg az „Anul nou fericit" lehet megszokás, elvesztheti idôszerûségét, de megmarad kötelezô módon az a tény, hogy egymás számára az élet megszépítését és nem megnehezítését kell jelentenünk. Aki leáll a „benzin drágításánál" és szitkozódva, ökölrázogatással fogad olyan rendelkezéseket, amelyekkel a nulla fokról kell indulnia az országnak, az semmit nem értett meg a jövô alakításából. Reménykedjünk, hogy most nyögve, jajgatva, fájdalmas vajúdással születik az az emberibb élet.
Naponta kiáltunk az Úrhoz:
„— Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma..." És merjük azt is kérni, hogy: — És add meg, Uram, a mi mindennapi ajándékunkat is, melyet képesek legyünk a mellettünk és körülöttünk élôknek nyújtani anélkül, hogy viszonzást várnánk érte. És ne engedd, hogy kicsinyes önzéseinkben megrekedjen a tôled kapott emberi méltóságunk. És add, hogy legyünk egymásnak ezen a földön minden nehézségek között: egy szép nap! Egy jobb nap! Egy új nap! Csak így válhat vérré, életté, teremtô erôvé bennünk a gyönyörû köszöntés: Áldás! Békesség!
Borzási Istvánnak a Még egyszer a lelkiismereti szabadság nevében megjelent írásához (Szabadság, 1997. január 23.).
1. A cikkbôl elsô olvasásra kitûnik, hogy szerzôje nem a lelkiismereti szabadság, hanem tulajdon baptista (sok esetben újrakeresztelô ) egyháza, valamint a maga nevében szól.
2. Rendre hitelteleníti az egyházakat, lefokozza a híveket, azonban adós marad azzal, hogy megmondja az olvasóknak: végül melyik az igaz egyház, és kik azok a hívôk, akikhez igazodni lehet.
3. Az állam és az egyház viszonyát olyan pozícióból tárgyalja, amely teljesen figyelmen kívül hagyja az egyház évezredes tusakodását azért, hogy megtalálja az államhoz való viszonyulás módusát — azok után, hogy Jézus maga is elfogadta az állam létét, mi több, így tanított: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré; és az Istennek, ami az Istené .
(Imádkozni fogok azért, hogy az önérzetükben megsértett hívek ne a Szabadságon álljanak bosszút ezért az írásért, bár a tisztelt szerkesztôséget súlyos felelôsség terheli az ilyenfajta iromány leközléséért. A tartalomtól eltekintve kérdezem: Megengedhetô egy ilyen stílusban beadott írás publikálása?! Egy lap, amelyik ad magára, ne tegyen ilyet akkor sem, ha a szerzô éppenséggel a lelkiismereti szabadság nevében próbál szót emelni.)
Balogh Béla
lelkipásztor
*
(Szerk. megj.)
Több olyan jelzés érkezett szerkesztôségünkbe, amelyek kifogásolták az újszülöttek megkeresztelésének „tisztességtelen" gyakorlatként való említését Borzási István csütörtökön megjelent cikkében. Mivel a keresztséget mint szentséget nagyon sok olvasónk megengedhetetlennek tartja megbélyegezni, tisztázni szeretnénk a következôket:
Vélemény oldalunkon bárki által civilizáltan megfogalmazott, közérdekû nézeteknek adunk helyet még akkor is, ha nem mindenki ért azokkal egyet. Szerkesztôségünknek még véletlenül sem állt szándékában a cikk közlésével valaki hitelveit is megsérteni. Az esetleg megbántottakat engesztelôdésre kérjük, a vitatkozókat pedig arra, hogy lehetôleg saját nézeteik kifejtésére, szúrkálódás helyett inkább higgadt elemzésre, érvelésre, mintsem mások támadására, megbántására törekedjenek. Köszönjük.
Hol van már a tavalyi hó? Sehol. Elolvadt az 1996-os esztendôvel együtt. Nem így a tavaly elôtti. Amelyen elôször Gheorghe Feurdean, a kolozsvári városháza városgazdálkodási részletének igazgatója csúszott el, jó egy évre rá pedig Gheorghe Funar.
De mirôl is van szó valójában? 1995-ben váratlanul és hatalmas hóviharral köszöntött be a tél, a városgazdák elmulasztották teljesíteni feladatukat. Kolozsváron megbénult a forgalom, a lakosság felháborodása a maximumra hágott, szidták a polgármestert. Aki gyorsan keresett egy bûnbakot, koholt vádakkal leváltotta Gheorghe Feurdean igazgatót, magát pedig igyekezett tisztára mosni az addigra már ugyancsak besározódott hótömeggel. Az elbocsátó szép üzenet, az 1092-es számú polgármesteri rendelet 1995. december 14-én lépett érvénybe. Ettôl a naptól kezdve a polgármesteri önkény áldozatául esett igazgató — az olasz útjavító partnerrel funári nyomásra kötött, állítólagos elônytelen szerzôdések és egy lebontásra ítélt ház felértékelése miatt — visszaminôsíttetett egyszerû felügyelôi beosztásba. A sértett azonban nem nyugodott bele a döntésbe és beperelte fônökét. Az ügy több mint egy éve húzódott, mígnem múlt év decemberében ítélethozatalra került sor. A törvényszék semmisnek nyilvánította a polgármesteri határozatot, és úgy rendelkezett, hogy Gheorghe Feurdean elfoglalhatja régi helyét a városgazdálkodási igazgatóság élén. Feurdeannak tehát sikerült talpra állnia, Gheorghe Funar viszont hatalmasat vágódott azon a bizonyos tavaly elôtti havon. Köteles megtéríteni azt az összeget, amennyivel a visszaminôsítés miatt megkárosította beosztottját, ezenkívül hitelrontás címén, az elszenvedett erkölcsi károkozás miatt ötmillió lejt kell fizetnie Feurdeannak, s a 700 000 lejes perköltségek kiegyenlítése is rá vár. Funar fellebbezhet ugyan, egy valami azonban kétségtelen: megszületett az elsô elmarasztaló ítélet a kolozsvári polgármester ellen. Mert peres ügye eddig is volt éppen elég. Törvénytelenséget törvénytelenségre halmozott — közterületeket adott el (Széchenyi téri park), szimbolikus összegekért koncesszionált értékes területeket (Van Wijk-ügy, MoT,iu-villa stb.), nem beszélve a rokonoknak és ismerôsöknek juttatott üzlethelyiségekrôl. És nem beszélve a pénzügyeit és karrierjét fellendítô Caritas-szélhámosságban játszott vezetô szerepérôl. De mindeddig tisztának és sérthetetlennek találtatott. Merthogy az igazság is többarcú. S nehéz lenne azt hinnünk, hogy az elôzô kormányzási ciklusban igazságszolgáltatóink minden esetben rátapintottak arra a bizonyos legigazibbra. A mostani ítélet talán nem is annyira önmagában érdekes és jelentôs. Hiszen valójában nem különösebben nagy horderejû, személyes kérdésben született döntés. Fontos viszont azért, mert megtört a jég, szertefoszlott a hatalom teremtette és táplálta Funar-mítosz. A napokban Alexandru Fãrcas, prefektus tévészereplése alkalmával úgy vélekedett, hogy Gheorghe Funar egységpárti polgármester, aki egyébként aláírásokat akar gyûjteni a magyar konzulátus megnyitása ellen, fél. Hogy kitôl vagy mitôl, nem derült ki. Bizonyos, hogy nem a magyaroktól és nem a magyar konzulátustól. Talán inkább attól, hogy a magyar külképviselet újraindítása után újra kiderül: a veszélyt elôrevetítô jóslatai nem váltak be.
A lakosság reakciója egyébként megosztott. Az írott és elektronikus sajtóban végzett hevenyészett felmérések és fölöttébb rapszodikus, de egy bizonyos képet azért mégis körvonalazó közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a város románsága ez egyszer nem sorakozott fel olyan mértékben az egységpártiak érvrendszere mögé, ahogyan azt elvárták tôle. Inkább a bizonytalanság, a konzulátus tevékenységével kapcsolatos teljes tájékozatlanság a jellemzô. És, sajnos, a román sajtó vajmi keveset tesz az ez irányú félreértések, félremagyarázások tisztázása, a reális helyzet felvázolása érdekében. Ellenkezôleg. Tág teret biztosít az egységpárti felvilágosító munkának. Bár az utóbbi idôben mintha az is kifulladt volna valamelyest. Merthogy minden csoda három napig tart.
A párizsi Disneylanddel vetekedô vidámpark fog megépülni két éven belül Bukarestben — jelentette a Rompres.
A 9,2 hektáros „álom miniváros" költsége 20 millió dollárra tehetô, a pénzt egy amerikai bank folyósítja. A park a Pantelimon-tó partján épül hamarosan, és természetesen a vízi szórakozás lehetôségeit is kihasználják a tervezôk. A minivárosban az éttermek, üzletek mellett egy szálloda is lesz. A vidámpark elsôsorban a 2-60 év közötti korosztályokból számít izgalmat kedvelô látogatókra. Telente a park nagy része fedetten mûködik majd.
Bukarest népének összes téli nehézsége dacára a szórakoztató park mûködni fog! — írta a Rompres.
A külügyminisztérium Gafencu Termében tegnap délelôtt megkezdôdtek a román-magyar szakértôi megbeszélések, amelyeknek témája a két ország közötti alapszerzôdés elôírásainak gyakorlati alkalmazása. A kétnapos tárgyaláson részt vevô magyar szakértôi küldöttséget Bagi Gábor helyettes államtitkár vezeti, a román delegáció élén Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató áll.
A megbeszélés kezdetén a két küldöttség vezetôi hangsúlyozták, hogy a jelenlegi szakértôi tárgyalásra új légkörben, kedvezô körülmények között kerül sor, amikor még egy hónap sem telt el Adrian Severin külügyminiszter budapesti látogatása óta. Kifejezték reményüket, hogy a jelenlegi tárgyalási forduló konkrét eredményeket hoz.
Mind a magyar, mind a román külügyminisztérium elôzetes tájékoztatója szerint a megbeszélések napirendjén szerepelnek olyan témák, mint román-magyar bizottságok felállítása az alapszerzôdés különbözô elôírásainak megvalósítására, a két külügyminisztérium együttmûködési jegyzôkönyvének aláírása és a fôkonzulátusok megnyitása.
Mint ismeretes, Adrian Severin budapesti látogatása során megállapodás született arról, hogy a nyolcvanas években megszûnt, illetve megszüntetett debreceni román és kolozsvári magyar fôkonzulátusokat újra megnyitják, illetve tiszteletbeli konzulok kezdik meg mûködésüket Konstanca és Gyôr városában.
A kolozsvári magyar fôkonzulátus újramegnyitása ellen, mint ismeretes, megpróbált hangulatot kelteni Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és a jelenlegi ellenzékhez tartozó több párt, s különbözô nacionalista szervezetek. A román külügyminisztérium szóvivôje több alkalommal is jelezte, hogy ebben a kérdésben a döntés a kormányra és nem a helyi hatóságokra tartozik, és az új román-magyar partnerséggel összeegyeztethetetlen lenne „tilos övezetek" kijelölése a konzulátusok tekintetében.
• Hervé de Charette francia külügyminiszter kijelentette, hogy Romániának az elsôk között kell a NATO-ba érkeznie, és ebben Franciaország támogatja. A politikai és diplomáciai elemzôk zöme úgy véli, hogy az elsô hullámmal csak Lengyelország, Csehország és Magyaroszág lép be az észak-atlanti katonai tömbbe, de a francia diplomata szerint a listát nem zárták le. Mindezt bizonyára részletesen megbeszélik Jacques Chirac francia államfô február 20-22-re idôzített bukaresti látogatása alkalmával.
• Az európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter, Michel Barnier megerôsítette, hogy Franciaország támogatja Románia belépését a NATO-ba, de kevés esélyt lát arra, hogy ez már az elsô felvételekkel egy idôben sikerüjön. Bár Romániát földrajzi helyzete, politikai stabilitása és katonai potenciálja feljogosítja a NATO-tagságra, a gazdasági kritériumok tekintetében azonban Franciaország érvelése nem segíthet — mondotta Barnier.
• A képviselôház honvédelmi bizottsága kötetlen beszélgetésre hívta meg az USA, Németország és Nagy-Britannia bukaresti nagykövetét. A téma: a NATO kibôvítése. A megbeszélés után a képviselôházi szakbizottság annak lehetôségét latolgatja, hogy a vitába bevonja más NATO-államok bukaresti nagyköveteit is. A román diplomácia a NATO-tagállamok fôvárosaiban is erôteljesen lobbizni kezdett, mivel a felvételt bármelyik tagállam megvétózhatja. A csatlakozási egyezményt a tagállamok parlamentjeiben is el kell fogadtatni.
• Szloveniát egyre gyakrabban emlegetik az elsô hullámosok között. Erényeként tartják számon, hogy a hadsereget polgári ellenôrzés alá helyezte, és a demokratikus ellenzék védelmére alkotmányos reformokat léptetett életbe.
1997. január 22-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Allen H. Kassofot, a Project on Ethnic Relations elnökét és Livia B. Plaks asszonyt, a PER ügyvezetô elnökét. A találkozón aktuálpolitikai kérdésekrôl és az RMDSZ általános célkitûzéseirôl folyt beszélgetés. A megbeszélésen jelen volt Niculescu Antal és Markó Attila, a szövetségi elnök politikai, illetve emberjogi tanácsosa.
A tanítóképzôk idei végzôsei már kettôs, óvónôi és tanítónôi képesítést kapnak. Az érettségin a következô tantárgyakból kell vizsgázniuk a jövendôbeli oktatóknak: román nyelv és irodalom (szóbeli és írásbeli, a gyermekirodalomra is hangsúlyt fektetve), pedagógia-gyermeklélektan, matematika, valamint egy választható tantárgy (történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, általános lélektan, politikai gazdaságtan, idegen nyelv, ének, rajz és szépírás, testnevelés). Az érettségi vizsga részét képezi a vizsgatanítás is. Azok, akik az elmúlt években nem érettségiztek, a következôkbôl kell vizsgázniuk:
Tanítónôk : román nyelv és irodalom (szóbeli és írásbeli), pedagógia-gyermeklélektan, matematika, valamint egy választott tantárgy ( történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, politikai gazdaságtan, idegen nyelv, zene, rajz, testnevelés), illetve vizsgatanítás.
Óvónôk : román nyelv és irodalom, gyermeklélektan, választott tantárgy ( gyermekirodalom, matematika — írásbeli; történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, filozófia, politikai gazdaságtan, idegen nyelv, ének, rajz, testnevelés — szóbeli), valamint közös vizsgaóra — közölte a Mediafax.
***
A Tanügyminisztérium közzétette az érettségi vizsgák idôpontját. Ezek szerint:
Elméleti líceumok : június 14-20. beiratkozás, 21-22. román nyelv és irodalom — szóbeli, 23-24. magyar nyelv és irodalom — szóbeli, 25-26. az általános mûveltséghez tartozó választható tantárgy, 27. román nyelv és irodalom — írásbeli, 29. magyar nyelv és irodalom — írásbeli, 30. a szakmai profiltól függôen az egyik a következôkbôl: matematika, fizika, kémia, elsô idegen nyelv, latin nyelv, történelem, biológia, július 1. az iskola profiljával ellentétes, az általános mûveltséghez tartozó (XII. osztályban tanult) tantárgyak egyike. Július 4.: a vizsgaeredmények kifüggesztése.
A tanítóképzôk esetében a fent említett vizsgatantárgyakhoz és idôpontokhoz a következôk adódnak hozzá: június 30. írásbeli vizsga pedagógia-gyermeklélektanból, július 1-2. az elmúlt évek le nem érettségizettjeinek szakvizsgái. Képzômûvészeti líceumok (szakvizsgák): június 14-én beiratkozás, 15-én mûvészettörténet, 16-án rajz, 17-én vizsgadolgozat megvédése.
Zenelíceumok (szakvizsgák): 14-én beiratkozás, 15-18-án szaktantárgyak.
Ballettiskola (szakvizsgák): 14-én beiratkozás, 15-én klasszikus tánc, 16-án repertoár — áll a Mediafax jelentésében.
• Adrian Moroianu és Liviu Negoi parasztpárti képviselôk a szabadfoglalkozásúak adócsökkentését a következôképpen javasolják: 10 millió lejig terjedô jövedelemig 15 százalékos adó, az ezt meghaladó jövedelem esetén pedig 15 százalék az elsô 10 millió lej jövedelemre, az e fölöttire pedig 25 százalék. Ugyanakkor javasolják, hogy az elsô évi tevékenység legyen adómentes.
• Ugyancsak Adrian Moroianu képviselô javasolja a teljesítmény fokozása érdekében, hogy a prémiumokat és egyéb jutalmakat mentesítsék az adózás kötelezettsége alól.
• A szponzorálásra vonatkozó törvényben meghatározott profitadó-csökkentést — a jelen törvény az adózandó jövedelem 5 százaléknyi kisebbítését engedi meg ezen a címen — módosítaná az a javaslat is, amelyet Adrian Moroianu nyújtott be a képviselôházban. A módosítás az eddigi 5 százalékot 10-re növelné általában, és 20 százalékra abban az esetben, ha a szponzorálás haszonélvezôi kizárólagosan 25 évet be nem töltött fiatalok.
• Megtiltotta a tisztségek halmozását tagjai számára a képviselôház. A tisztelt ház jogi bizottsága tisztséghalmozást csak tanári, orvosi és ügyvédi hivatás esetén enged meg.
• A helyi adókra és díjakra vonatkozó 1994/27-es törvény által elôírt 10 százalékos díjtól mentesítené az írott és elektronikus médiát az a javaslat, amelyet szintén Adrian Moroianu terjesztett elô. Véleménye szerint csak azokat a reklámbevételeket kellene a 10 százalékos díj befizetésével sújtani, amelyek cigarettára, dohányra és alkoholra vonatkoznak.
• A költségvetési intézmények dolgozóinak fizetés-javítását célozza az RNEP javaslata, amelyben a jelenlegi 180 000 lejes minimálbér helyett 300 000 lejt ajánlanak, s ennek függvényében az összes ennél magasabb fizetés ezzel arányosan növekedne.
• Önálló Nyugdíjbiztosítási rendszert kíván létrehozni az a törvényjavaslat, amelyet Varujan Pambuccian, a nem magyar kisebbségek alsóházi képviselôje nyújtott be. Az ÖNYB foglalkozna a nyugdíjak megállapításával, utólagos kiigazításával és saját vagyonának adminisztrálásával.
Az Ifjúsági Házban dôl el ma délelôtt, ki lesz a Dacia Felix Bank új elnöke. A kiszivárgott hírek szerint arra lehet számítani, hogy a nem irigylésre méltó tisztség várományosa Mihai Tãlpeanu volt kolozsvári polgármester, aki 1992-ig a Nemzeti Megmentési Front szenátora volt. Mihai Tãlpeanu jelenleg a DFB adósságbehajtó osztályának vezetôje. A részvényesek közgyûlése módosítani kívánja a fôrészvényesek kiváltságaira vonatkozó szabályzatrészeket is.
Többórás vitába torkollott Liviu Bota, a Megyei Utak Önálló Gazdálkodás igazgatótanácsának elnöke, vezérigazgatója által bemutatott, az 1996. évi tevékenységet összegzô beszámolója. Bota úr beszámolója szerint az 1995. végén megyénket sújtó árvíz hatvan kilométer utat használhatatlanná tett, 3 hidat pedig komolyan megrongált. A javítási munkálatokra csak 1,1 milliárd lejt utalt ki a kormány, ezért csak „tûzoltómunkát" végezhetett a vállalat.
A beszámoló felolvasása után Ioan Chindris, agrárpárti tanácsos a vállalati költségek oka iránt érdeklôdött. Ugyanis az állami költségvetésbôl kiutalt pénzeken élô intézmény 43 millió lejt gépkocsivásárlásra (Daewoo Espero), 4,6 milliót videokamerára, 9 milliót fénymásolóra, 35 milliót komputervásárlásra (6 db), 10,2 milliót nyomtatókra, 22 milliót pedig bútorvásárlásra költött. A kasszából összesen 123 800 000 lej ment ki.
A tanácsülés szünetében arról kérdeztük Liviu Bota urat, milyen állapotban vannak a Kolozs megyei utak, és igaz-e, hogy ezek 70%-ának (!) lejárt a szavatossági idejük.
— Igaz, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet közlekedni rajtuk. Szükséges ezek új aszfaltrétegekkel történô feljavítása, de a szûkös anyagi keretek miatt csak az üzemképes állapotba tartásra futja, azaz a létezô lyukak betömésére, bitumennel való útkezelésre.
— Mennyi pénzre lenne szükség az utak jó technikai állapotba helyezéséhez?
— Körülbelül 200 millió lejre kilométerenként. Ha ezt megszorozzuk kb. 600 kilométerrel akkor az eredmény óriási összegre rúg. Nem is lehet arra gondolni, hogy ez a pénz valaha is befut hozzánk. És ne felejtsük el a fejlesztést, a falusi utak betonozását, az úthálózat fejlesztését.
— Mikor lesznek jó utak Kolozs megyében, hogy esetleg nemzetközi turizmusról is beszélhessünk a Nyugati-Kárpátokban?
— Nem tudok egy évet mondani, minden a kiutalt pénzektôl függ. Az általunk benyújtott tervek szerint a cél a jelenlegi helyzet stabilizálása és kevésbé a fejlesztés.
— Hogyan válaszol a Chindris, tanácsos által felhozott vádakra?
— A tanácsos úr több mindent felhozott ellenem. Szerintem tendenciózus volt a kérdés. Az említett kiadásokat a vállalat saját forrásaiból fedeztük, nem az adófizetôk pénzén költekeztünk. A profitból lett elköltve ez az összeg, amely a nyereségnek öt százalékát jelenti. A felsoroltak közül mindenre nagy szükség van, de itt a vállalat image-áról is szó van. Kapcsolatban vagyunk hasonló hazai és külföldi vállalatokkal, akiktôl videokazettákat kaptunk, és ezeket nem volt hol lejátszuk, magánszemélyektôl kellett kölcsönkérni videolejátszót és a fekete-fehér tévén lejátszottuk. A komputerekre pedig egyértelmûen szükség van.
— Az RMDSZ-tanácsosok arról kérdezték Önt, mi lesz a Torda körüli falvak (Kercsed, Bágyon, stb.) útjának betonozásával, lévén hogy ezek minôsége miatt oda nem megy ki a busz?
— Ezen gondok kezelése egy általunk kidolgozott, a megyei tanács által elfogadott terv kérdése. Minden az 1997-es állami költségvetés elfogadásától függ.
Sebestyén József, a magyarországi Mûemlékvédelmi Hivatal Nemzetközi osztályának munkatársa január 13. és 16. között a kolozsvári néprajzi tanszék vendége volt. Elôadásai során a mûemlékvédelem történetérôl, a székelykapukról, a szakrális emlékekrôl, illetve a hollandiai fríz közösség kulturális örökségérôl beszélt.
— A Mûemlékvédelmi Hivatal 1957-ben jött létre — meséli Sebestyén József. — Gyakorlatilag természetes jogutódja és szakmai követôje a Mûemlékvédelem Országos Bizottságának, amely 1949-ig mûködött. Ebben az intézményben mûvészettörténészek, történészek, régészek, néprajzosok, építészek, és a kibôvített, országos hatáskörûvé tett hivatalban már jogászok is dolgoznak. A hivatal célkitûzéseit hármas szempontrendszer körvonalazza. Az egyik az, hogy állandó, napra kész mûemléki nyilvántartással rendelkezzen az ország. Másrészt pedig a törvények adta kereteken belül minél többet kell megtenni ezen mûemlékek megóvásáért, fenntartásáért, adott esetben helyreállításáért. Harmadik esetben pedig egy olyan tudományos, szakmai és ismeretterjesztô publikációs tevékenység folytatása szükséges, ami elôsegíti ezt a munkát.
— Az elôadások során többször említette, hogy jó lenne már az oktatásban a diákokat mûemlékvédelemre nevelni. Hogy képzelték el ezt?
— Konkrét terveink még nincsenek. Én körülbelül tíz éven keresztül mûemlékfelügyelôként dolgoztam, s nagyon hamar tapasztalnom kellett, hogy ha az egészen alapfokú oktatás keretén belül nem történik már valami, akkor nagyon nehéz lesz valóságos mûemlékvédelmet gyakorolni. Részben azért, mert nem rendelkezünk még a szükséges jogi kényszerítô eszközökkel, de — úgy látom — azok nem is lesznek soha elégségesek, mert kényszerítéssel soha azt az optimális állapotot nem lehet elérni, ami a mûemlékek fenntartásához szükséges. Csak az önként vállalt igény és felelôsségtudat tudná biztosítani ezen értékek fennmaradását. Utazásaim során szereztem tudomást arról, hogy a különbözô nyugati államokban már a középiskolától kezdve foglalkoznak a kulturális örökség megismertetésével, és megpróbálják ránevelni a gyerekeket arra, hogy ezeket értékként kezeljék.
— Milyen kapcsolat van a magyarországi mûemlékvédelmi intézet és az erdélyi mûemlékvédôk között?
— Gyakorlatilag amint '89 után Magyarországon is megtörténtek a változások, itt is lezajlottak ugyanazok a mozgolódások, mint Romániában, a személyes, baráti kapcsolatok szinte heteken belül, úgymond, hivatalosakká váltak. Azt mondhatom, hogy nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki a romániai magyar és román szakemberekkel.
— Hogyan viszonyulnak a román mûemlékvédôk önökhöz?
— (Nevet.) Ez a viszonyulás természetesen vegyes, de jó, hogy vannak olyanok, akik a szakmát tekintve, a mûemlékek védelmére koncentrálnak, és teljesen normálisan, nyíltan viszonyulnak hozzánk.
— Ön milyen kapcsolatban áll az erdélyi mûemlékekkel?
— A '70-es évek vége felé kerültem elôször Erdélybe, és azóta beleszerettem ebbe a vidékbe. Hadd hivatkozzam itt Kôvári Lászlóra, akinek nagyon találó az a megállapítása, hogy Erdély egy nagy múzeum.
— Önnek mint mûemlékvédônek mi a véleménye a grafittikrôl?
— Nem szeretem ôket. Vannak olyan törekvések, amelyek megpróbálják megmagyarázni ezeket a jelenségeket, mondván, hogy ez esetleg még egyfajta nevelés része is lehet, mivel a fiatalok így élik ki képzômûvészeti vágyaikat. Szerintem ebben sok a túlzás. A grafittik azért is nagyon veszélyesek, mert elcsúfítják az épületeket, és borzasztó nehéz eltávolítani ôket.
— Amikor Pannonhalmán jártam, az apátságban nagyon büszkén mutogatták a templom falába vésett néhány száz éves falfirkát.
— Az más. Abban az idôben nem okoztak olyan nagy károkat, mint most, amikor divattá vált a grafitti. Turai Tünde
.nem minden szélhámos játssza a bohócot
az állatkertben,
remekmûvek is csak álmainkban
születnek
mikor sárkányrepülôs kutyák bújnak ki
a lépcsôházajtón
rómeó és júlia üvölt a kávéfôzôbôl:
engedj ki, te...
A csergôóra, mint magam
vizes hanyatlásaimban
tûzkéken jelennek meg
tömegpusztító szerelmeim
hangyák masíroznak a tankcsövön
mint cimbalom
égszínzöld pocsolyában úsznak
a harmadosztályú kurtizánok
Ha számítógépen dolgozol, aggódj amiatt, hogy:
— a képernyôbôl kilépô alacsony frekvenciájú sugárzás rosszindulatú mutációt indít el a sejtjeidben,
— ha rosszul programozol, és rossz vagy kihagyott parancs és fatális tévedés jelenik meg a képernyôn, akkor a gép azt hiszi hogy tökhülye vagy, és jót röhög rajtad a többi hálózati géppel együtt (legrosszabb esetben az egész Internet).
A rendôr felesége csirkét vásárolt, és a belét a vécébe dobja. Nincs ideje lehúzni a vizet, mert hazaérkezik a férje és beront a budiba. Félóra múlva vörös arccal jön ki a rendôr:
— Képzeld, feleség, kiszartam a belemet...
— Jaj, szívem, és nagyon fájt?
— Akkor nem, csak mikor visszadugtam.
Két szög utazik a buszon. A fiatalabb szög feláll és átadja a helyét az idôsebb szögnek. Erre így szól az idôsebb:
— Derék szög vagy.
— Miért nem fullad meg a rendôr?
— Mert minden szart feldob a víz.
— Hogyan születik meg a kannibál gyerek?
— Lerágják róla az anyját.