 |
 |
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
1997. június. 14
(IX. évfolyam, 134. szám)
Péntek, 13-a, ez az 1997. júniusi nap minden reményeink szerint nem balszerencsét, hanem egy sikeres pálya kezdetét jelenti néhány tucat, közöttük tizenhárom — ismét ez a szám! — magyar fiatalnak, társadalmunknak pedig egyben mérföldkövet. Ezen a napon ballagott el a Babes,-Bolyai Tudományegyetem elsô végzôs újságíró szakos tanfolyama.
Elôzmény nélkülinek tekinthetô az esemény. nemcsak azért, mert Kolozsváron ezelôtt nem beszélhettünk felsôfokú újságíróképzésrôl, hanem azért is, mert országos szinten is az 1989 elôtti S,tefan Gheorghiu pártegyetem kommunista aktivista-újságíró képzésétôl eltekintve az egész igazi, szakszerû igényeket támasztó egyetemi újságíróképzés is csak most kezdi érezni a gyermekcipô szorítását. A kolozsvári esemény nekünk külön is jelentôs, hiszen Romániában itt és most végeztek elôször magyarul tanult újságírók.
Érezték a pillanat rendkívüli voltát a szervezôk is, hiszen az egyetem fôépületében tartott nyílt leckével egybekötött ballagásra számos fôszerkesztôt és az egyetem vezetôségét is meghívták.
A köszöntôk során Cseke Péter, a politikatudományi és közigazgatási kar dékánhelyettese — ennek a karnak része az újságíró szak is —, ugyanakkor gyakorlatilag a magyar újságíró szak „lelke", többek között annak a szellemi izzásnak a folytatását kívánta a jövôben, amely ezen a szakon kialakult. Tudor Vlad, az újságíró tanszék vezetôje, elismerte, hogy a tanárok is valójában a diákokkal együtt tanulták a szakmát, majd például az egyénileg összeválogatható cikkekbôl álló, elektronikus újságról beszélt, amely még az ezredvég elôtt eljut országunkba is. A nyílt leckére meghívott Camil Mures,an történész akadémikus az újságírót kiselôadásában a modern kor emberének állította be. A késôbb érkezett Andrei Marga rektor kiemelte a sajtó tájékoztató jellegét: ha több értesülés jutott volna el Amerikába a romániai fejlôdésrôl, lehet, hogy az Egyesült Államok is hamarabb támogatja Románia NATO-tagságát. Felszólalt Vasile Boariu kari dékán is, aki a sajtót elsôsorban „ellenhatalomként" jellemezte. A diákok nevében Radu Ilies, kapott szót.
A végzôs diákok mosolygósak, szépek voltak, s talán csak egy kicsit sápadtak a még csak ezután következô vizsgákra való készüléstôl. A magyar és a román szak évfolyamelsôinek köszöntése után mi is csak gratulálhatunk Horváth Anikónak és Gheorghe Anghelcevnek. De üdvözöljük az összes többi végzôst is, akikbôl sokan ismertek már a Szabadságból is.
Kívánjuk, hogy ôk és az utánuk következôk hozzájáruljanak a sajtós munkaerôpiac minôségi javításához, polgári társadalmunk erôsödéséhez.
Romániát a NATO-hoz csatlakozás elsô körétôl eltanácsoló amerikai hivatalos álláspontot olyan kolozsvári reagálás is követte, mint amilyen az Andrei Margáé volt.
A Babes,-Bolyai Tudományegyetem rektora az elsô újságíró szakos évfolyam pénteki kolozsvári ballagásán számos újságíró elôtt kijelentette, hogy egyetért Adrian Marino neves irodalomelméleti szakemberrel abban, hogy Romániának az elsô hullámból való várható kirekesztése önvizsgálatra kellene hogy késztesse a hatalmat: melyek voltak azok az eredménytelenségek, amelyek nem vezettek nekünk kedvezôbb döntéshez.
Marga professzor számára a tanulság egyértelmû: a nyugati civilizációhoz tartozásunk eléréséért a demokratikus fejlôdés minden eddiginél nagyobb teljesítményszintjét kell felmutatnia országunknak az elkövetkezôkben.
A hazai politikusok jó része azon a véleményen van, hogy a washingtoni bejelentés, amely gyakorlatilag kizárja Románia elsô körbeli csatlakozását, nem lehet akadálya Románia reformtörekvéseinek és európaizálódási szándékának.
Victor Ciorbea miniszterelnök szerint „nincs miért tragikusan felfogni a történteket, Romániának ki kell játszania valamennyi esélyét a legutolsó, a madridi pillanatig, annak ellenére is, ha ez némelyek szemében feleslegesnek tûnik. Gyôzniakarással léptünk a pályára, s szándékunkban áll a 90. percig küzdeni. Tiszteletben tartom a Fehér Ház álláspontját, de a végsô döntést a madridi csúcson résztvevôk hozzák meg, konszenzussal." A kormányfô megjegyezte: a történtek után eldöntésre vár, hogy június 23-ára tervezett egyesült államokbeli utazására egyáltalán sor kerül-e még, de az országvezetéssel együtt „képesek vagyunk a végsôkig elmenni".
Teodor Meles,canu szenátor, exkülügyminiszter bízik abban, hogy Románia esetleges kimaradása ellenére a NATO alternatívát talál arra nézve, hogy világos távlat álljon az ország elôtt; szerinte amennyiben a madridi döntés kedvezôtlen lesz Romániára nézve, a lakosság igen negatívan fogja tudomásul venni.
Petre Roman, a szenátus elnöke, aki a bejelentés pillanatában éppen az Egyesült Államokban tartózkodott, szerdai nyilatkozatában még azt bizonygatta, hogy Washington ígéretét, miszerint Románia is szóba került a NATO-felvételnél, komolyan kell venni. A bejelentés után úgy nyilatkozott, hogy amit Románia eddig elért, az biztos. „A reform a miénk, a világ stabilitásához és biztonságához való hozzájárulásunk pedig tiszteletet szerzett nekünk" — mondotta Roman. Sajnos, tette hozzá, Románia felfutása túlságosan újkeletû még...
Ion Iliescu, az ellenzéki RTDP elnöke, exállamfô szerint a román vezetôk nem voltak elég óvatosak, és elültették a lakosság tudatában az elsô körbeli NATO-csatlakozás reményét. Egyben bírálta a jelenlegi vezetés lépéseit, amelyek „kétes bölcsességre engednek következtetni".
Valeriu Tabãrã, a szintén ellenzéki RNEP elnöke szerint a washingtoni döntés válasz arra a külpolitikára, amit Románia az utóbbi hét évben képviselt.
Mind a reformügyi miniszter, Ulm Spineanu , mind az iparügyi tárca vezetôje, Cãlin Popescu-Tãriceanu egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az esetleges madridi döntés nem befolyásolhatja a reform sikerét, illetve nem vezethet a NATO-tagországokkal folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok romlásához. A védelmi tárca nemzetközi kapcsolatokért felelôs államtitkára, Constantin Dudu Ionescu szerint Románia számára — bármi történjék — a NATO marad az egyetlen alternatíva.
Lamberto Dini olasz külügyminiszter pénteken azt sejtette, hogy még lesz beleszólása az új NATO-tagok kiválasztásába Rómának, amely erôsen pártolja Szlovénia és Románia felvételét, a NATO déli szárnyának erôsítését. Romano Prodi kormányfô megígérte Janez Drnovsek szlovén miniszterelnöknek, aki a Clinton-bejelentés után rögtön a segítségét kérte, hogy közbenjár Szlovénia felvétele érdekében az amerikai elnöknél. Andreatta védelmi miniszter már csütörtökön Brüsszelben hibának minôsítette a döntést a hármas bôvítésrôl.
A bôvítés három országra korlátozása érzékenyen érintené Rómát, amely egyebek közt Szlovénia (és Magyarország) NATO-tagságának elôkészítése érdekében vállalta fel oly lelkesen a például Bécsben gyanakvással szemlélt olasz-szlovén-magyar hármas együttmûködést.
Dini külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy a hármas bôvítés egyelôre az Egyesült Államok álláspontja, a végleges döntést azonban a július 8-9-i madridicsúcstalálkozón hozzák meg, amelyen — mondta sokat sejtetôen — „egyhangúlag hozzák meg a döntéseket". Róma azt kívánja, hogy a madridi csúcs után is nyitva maradjon az ajtó (új tagok elôtt) — jelentette ki. Dini utalt arra, hogy stratégiai-katonai szempontból Szlovénia kulcsszerepet tölt be Magyarország és a többi NATO-ország kapcsolatában, Románia tagsága pedig a NATO déli szárnyának kiegyensúlyozásához szükséges.
Egy Olaszország kelet-közép-európai politikai és gazdasági szerepével foglalkozó római tanácskozáson Lamberto Dini megerôsítette, hogy Róma az Európai Unión és a NATO-n belül továbbra is segíteni kívánja a volt szocialista országokat abban, hogy végre gyümölcsét lássák „a pluralizmus és a piacgazdaság melletti bátor választásuknak". Elôadásában megvalósultnak nyilvánította Olaszország „új keleti politikáját", és megerôsítette, hogy az olasz külpolitika prioritásai között szerepel Közép- és Kelet-Európa.
A NATO-bôvítést illetôen Olaszország nagyjából az Európai Unió kiterjesztéséhez hasonló politikát folytat — mondta. Közölte, hogy az olasz álláspont szerint az EU-ban egyszerre kell megkezdeni a felvételi tárgyalásokat az összes társult országgal, még akkor is, ha azok végül más-más idôpontban válnak az EU tagjává. A bôvítés lényeges szempontja, hogy ne okozza a kirekesztettség érzését, vagy ami még rosszabb lenne: ne vezessen újabb törésvonalakhoz Európában — mondta. A NATO-bôvítést illetôen leszögezte, hogy Lengyelországon, Csehországon és Magyarországon kívül Róma szükségesnek tartja Szlovénia és Románia elsô körben történô felvételét is.
Jacques Chirac francia államfô és Helmut Kohl német kancellár azt fontolgatja, hogy a két ország közös javaslatot tesz Románia NATO-felvétele érdekében — ezt szivárogtatta ki Chirac környezete pénteken, miután a két politikus megbeszélést tartott a franciaországi Poitiers városában. A hír szerint a kezdeményezés egy másik országot is érintene: bár ennek nevét nem hozták nyilvánosságra, nyilván Szlovéniáról van szó.
Mint ismert, a washingtoni kormányzat éppen csütörtökön jelentette be, hogy a maga részérôl a NATO-bôvítés elsô körében csak három államot (Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot) támogat — ami kizárna ebbôl az „elsô hullámból" két másik, szintén gyakran emlegetett országot, Romániát és Szlovéniát. Franciaország, Olaszország, s még hét másik európai NATO-tagállam azonban ezt a két országot is be akarja kapcsolni a bôvítés elsô szakaszába, s a jelek szerint Chirac most igyekszik meggyôzni a bonni vezetést (amely inkább az amerikaiak álláspontjához áll közel — legalábbis erre utal Volker Rühe német védelmi miniszter minapi állásfoglalása), hogy fogjanak össze, s próbálják megváltoztatni a washingtoni kormányzat döntését.
Bár a Fehér Ház szóvivôje csütörtökön nem sok esélyt adott erre, párizsi diplomaták szerint az európai országoknak — ha összefognak — van némi mozgásterük: igaz, nem annyira Románia, mint inkább Szlovénia esetében. Chirac környezete szerint ugyanis az amerikai döntést fôleg pénzügyi szempontok magyarázzák (három ország felvétele kevesebbe kerül, mint öté) — ugyanakkor Szlovénia bekerülése az ország kis méretei miatt alig-alig jelentene pluszköltségeket, s ráadásul egy ilyen „kompromisszummal" Washington lehetôvé tenné, hogy a nagyobb bôvítést pártoló, európai NATO-tagok is kapjanak valamit, megmentsék presztízsüket.
1997. június 15-én, vasárnap du. 5 órai kezdettel, az unitárius egyház dísztermében (December 21. út 9. sz.), felolvasó ülést tart.
A felolvasó ülés mûsora:
Scott Gerard Prinster amerikai lelkész, angoltanár: Hitfejlesztô elméletek — mindenkinek.
Márkos Albert (zeneszerzô): Torso 1-ét elôadja a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Moldovan Olimpiu és Török Béla).
opera- és operettáriákat énekel június 15-én, délután 5 órakor a magyarfenesi kultúrotthonban. Zongorán kísér György Levente. Konferál Sebesi Karen Attila.
megôrzés, restaurálás, felfedezés címmel a bukaresti Falumúzeum és a Romániai Francia Szövetségek közös rendezésében június 16-án, hétfôn délután 1 órakor fényképkiállítás nyílik a Szépmûvészeti Múzeum Bánffy-palotabeli kiállító termében. A kiállítás június 29-ig látogatható.
Június 6-7-én Nyíregyházán tartották meg a Független Baross Gábor Egyesületnek, a magyar vállalkozók világszervezetének, évi közgyûlését és vitafórumát. A Kárpát-medence és a nyugati szórványmagyarság soraiból érkezett mintegy 120 résztvevô többsége erdélyi volt. Az elhangzott elôadások közül kiemelkedtek a következôk: dr. Bónis Lajos, az Ipari és Földmûvelésügyi Minisztérium részérôl a minisztériumok jövôtervezésérôl beszélt, Pál Tibor, az Európai Unió Akadémiáról a határ menti kisrégiók fejlôdésének távlatairól, Dubka György Ungvárról a magyar-magyar együttmûködésrôl, Nagy Imre Érsekújvárról és Farkas Mária Kolozsvárról a régiók tevékenységérôl és cselekvési tervérôl tartott elôadást. A legutóbbi közgyûlés óta megalakult a Rajka Péter nevét viselô erdélyi Vállalkozók Szövetsége, amely a sikeres vállalkozói réteg kialakításán fáradozik. Célkitûzésük érzékeltetéséül egy Kós Károly-idézetet választottak: „Számba kell venni erôinket, szervezni kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni".
A találkozón nagy vitát váltott ki az elnöknek, Klement Kornélnak az egyesület közép- és hosszú távú stratégiájára vonatkozó elképzelései. A tagság a túl merész és pénzigényes tervek helyett inkább az elérhetô lehetôségeket választotta. Ezért kerül sor a június 17-i elnökségi ülésen az immár a Magyarok Világszövetsége anyaországi szervezetéhez tartozó Baross Gábor Egyesület stratégiai kiigazítására. A közgyûléssel egy idôben megrendezték a VII. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, amely jó alkalmat kínált a világban szétszórtan tevékenykedô magyar vállalkozók számára az információcserére és kapcsolatfelvételre.
A filharmónia kamarazenekara a múlttól eltérôen idén rendszeres hangversenyekkel jelentkezik, amihez bizonyára Márkos Albert koncertmester lelkes kezdeményezése is hozzájárul. A június 11-i igen eredeti mûsor karmestere az elôzô hangversenyeirôl kedvezôen megismert holland Jan Stulent.
Folytatódott a Haydn-szimfóniák ciklusa, a 21. A-dúr szimfóniával , mely ha nem is tartozik a szerzô kiemelkedô mûvei közé, azért nincs híján eredetiségnek: eltérôen a mûfaj szabályaitól, kezdô tétele végig lassú, vagyis a lassú bevezetést nem követi a megszokott allegro, úgy e tételben, mint a harmadikban olyan melankolikus hangot hallunk, mintha Mozart szólna hozzánk.
Úgy hiszem, e Haydn-szimfónia is bemutató volt, akárcsak az ezt követô francia klasszikus szerzô, F. Devienne e-moll fuvolaversenye . A klasszikus stílusban megírt versenymû virtuozitást megkövetelô fuvolaszólamát városunk ismert mûvésze, Gavril Costea adta elô a tôle megszokott technikai készséggel, könnyedséggel. A fuvolahang szépsége különösen a virtuóz kadenciákban érvényesült.
Újabb bemutatóként H. Andriessen: Változatok egy Kuhnau témára, igen jól megírt vonószenekari szerzeménye hangzott el. A szerzôt illetôleg zavarban vagyok, mert amikor dokumentálódni akartam, hogy néhány szót írhassak róla, nem kevesebb mint 6 Andriessent találtam, és ezek közül három a H., vagyis a Henrik vagy a Hendrik keresztnevet viselte. A hallott Andriessen-variációk jól megírt vonószenekari mû, sôt, a befejezô fúga bizonyítja, hogy a szerzô az összhangzattannak is komoly mestere.
A mûsor zárószáma Wagner ismert szerzeménye, a Siegfriedidill, amelyet 1870-ben írt fia, Siegfried születésekor. A kis zenekari együttesre írt szerzemény intim hangulatát a Siegfried zenedráma néhány felhasznált motívuma teszi színesebbé.
Jan Stulen vezénylése tudást és a zene ôszinte szeretetét sugározta. A zenekar játéka különösen a mûsor második felében forrósodott fel, az Andriessen-variációkban és a Siegfried-idillben igazi meleg vonóshangzás valósult meg. Ne feledkezzünk meg a Siegried-idill nagyon jól sikerült kürtszólójáról, mely a többi fúvóshangszer érzékeny szólórészeivel hozzájárult az igazi wagneri hangulat megteremtéséhez.
A Szent Gergely-napi ünnep tiszteletére ünnepi külsôvel megjelent számban Lászlóffy Csaba, Tarisnyás Csilla és Diramerján Artin verseit, Jakobovits Miklós Imáját, Fereydoun Hoveyda írását és a Téka Mûvelôdési Alapítványt bemutató cikket olvashatjuk. Közli továbbá a lap a június 14-i, szamosújvári Szent Gergely-napi ünnep mûsorát: 11 órakor örmény katolikus ünnepi szentmise az örmény katedrálisban. Orgonál Bodor Andrea, énekel Kirkósa Júlia, Kirkósa Orsolya és Tôkés Ferenc. A görög katolikus egyház Congri fúvószenekarát Mircea Roh vezényli. 16 órakor a Téka Mûvelôdési Házban Karácsony Ernô budapesti és Balla Tibor szamosújvári mûvészek festészeti tárlatát nyitja meg Murádin Jenô. A mûvészi mûsorban közremûködik Sebesi Karen Attila. Videobemutató: Örmények a nagyvilágban címmel.
Az Arménia ünnepi számát Karácsony Ernô és Balla Tibor illusztrálta.
Játékosság a zenében címmel rendezett kamaraestet a G. Dima Zeneakadémia, a Vermesy-stúdió és a Corvineum Alapítvány a fiatalon elhunyt zeneszerzô, Vermesy Péter emlékére. Ez a koncert tulajdonképpen az in memoriam koncert folytatása, amelyen a zeneszerzô emléke elôtt tisztelegtek.
Ezen a hangversenyen kolozsvári zeneszerzôk sorakoztak fel, mûveikkel elhunyt barátjuk szellemi örökségét idézték — azt a játékosságot, amelyet a kiváló költô, Szilágyi Domokos szövegeire szerzett mûvében, a Pimpimpáréban is megvalósított. Az elôadók megérdemlik a dicséretet, amiért vizsgaszesszióban idôt szakítottak a zeneszámok mûvészi színvonalon való tolmácsolására. Demény Attila Zongoradarabok Vermesy Péternek címû alkotása Lászlóffy Zsolt elôadásában baráti kéznyújtásként hangzott el. Szegô Péter Reverberációk vibrafonra címû mûvét László B. Attila szólaltatta meg mûvészi szinten. Hangszerén az utánhangzás-visszasugárzás révén a visszaemlékezés hangulata még inkább érvényesült. Terényi Ede Játék hat hanggal címû szerzeményével Lászlóffy Réka húzta alá a kamaraest eszmei mondanivalóját.
Magyari Zita Canticum-dicsôítôének ének vibrafonra címû alkotásának elôadója Csergô Domokos volt. Takács András Szimmetria-játék zongorára címû szerzeménye a fiatal zeneszerzô növendék és az elôadó Lászlóffy Zsolt fantáziabôségét bizonyította. Lászlóffy Zsolt Sound Blaster Pro hangkártyára készített Etüdjei a kortárs mûvészetben felhasználható technika jelentôségét érzékeltették.
Zárómûként Vermesy Péter Három zongoradarabja elôadásával idézte a zeneszerzô emlékét Lászlóffy Zsolt.
S hogy teljes legyen a megemlékezés, Margitházi Beja a publicista Vermesyt szólaltatta meg, írásaiból készített válogatása tükrében.
Nem keresem az okot, hogy miért volt olyan kicsi az érdeklôdés, pedig ez a megemlékezés tiszteletadás volt annak, aki alkotott, aki a gyermekek zenei nevelését (is) szolgálta. A költô Szilágyi Domokos és a zeneszerzô Vermesy Péter találkozása a Pimpimpáré kötetben egyedülálló.
Major Ferenc
nyugalmazott egyetemi tanár
— Mi az, hogy multikulturális?
— Egy margaság.
Mottó: „Azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok."
(Kós Károly)
Erdély szülôföldünk, otthonunk és hazánk.
Erdély történelmének utolsó évezrede folyamán mindig különálló, a nyugati kultúrkörhöz tartozó, politikai-földrajzi egységet képezett. Európa térképén többször is virágzó gazdasággal rendelkezô, önfenntartó, független államként volt jelen.
Erdély népei önrendelkezési törekvéseinek történelmi, jogi, politikai, szellemi hagyományai vannak.
Minden nép saját önrendelkezési jogát szentnek tekinti. Ez alól kivételt nem képezhet a kétmilliós erdélyi magyarság sem, mert Erdély összlakosságának 27 százalékát teszi ki.
Erdély írott történelmének kezdetétôl népek, nemzetek, kultúrák és vallások együttélésének színtere. A nyugati és keleti kultúrkör érintkezési ütközôzónája szerepét is betölti.
Erdély 700 éven át Magyarország szerves része volt. 300 éven át önálló államisággal rendelkezett. Közel 80 éve Románia tartományaként létezik.
Európában elôször Erdélyben biztosították:
• A teljes autonómiát egy nemzeti közösségnek, a németeknek, II. Endre magyar király által az 1224-ben kiadott Andreanumban.
• A vallási toleranciát a tordai Országgyûlésen az 1548. májusában hozott törvényben; a teljes vallási toleranciát, minden felekezet számára a szabad vallásoktatást biztosító törvényt 1568-ban hozták meg.
A transzilvanizmus lehetôvé tette a római és bizánci kultúra együttélését Erdélyben a kölcsönös megbecsülés és tisztelet jegyében:
• A transzilvanizmus lehetôvé tette a sajátos német erdélyi kultúra és gazdaság kifejlôdését, virágzását.
• A transzilvanizmus melegágya volt a román latinitástudat kifejlôdésének az erdélyi iskola keretében.
• A transzilvanizmus lehetôvé tette a székelység sajátos hagyományainak megôrzését, közösségi életvitelének, sajátos örökségének konzerválását.
***
1920-ban a Trianoni békediktátum népszavazás mellôzésével, a népek önrendelkezési jogának semmibevételével Erdélyt Romániához csatolta.
A Gyulafehérváron megtartott román nemzetgyûlés meghirdette:
„... Az új román állam megalapításának alapelveként, a román nemzetgyûlés kinyilvánítja a következôket:
1. Teljes nemzeti szabadság az együttélô népek számára. Minden nép saját kebelébôl való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzá tartozó egyének számarányában fog résztvenni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.
2. Egyenlô jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezeteinek..."
(Román Nemzetgyûlés, Gyulafehérvár, 1918. december)
A Nemzeti Megmentési Front Nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól:
„... a Nemzeti Megmentési Front szükségesnek véli:
1. Az ország új alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjogait.
2. Ki kell dolgozni és meg kell szervezni az alkotmány elôírásait konkrét formában kifejtô nemzeti kisebbségi törvényt. A törvénynek a parlament által való elfogadása történjék meg az új alkotmány életbe lépésétôl számított hat hónapon belül.
3. A törvényes elôírásoknak megfelelôen biztosítani kell a kisebbségek alapvetô jogainak gyakorlásához szükséges intézményrendszer létrehozását, s ezáltal az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kultúra ápolását, a nemzeti identitás megôrzését. E célból Nemzetiségügyi Minisztérium létrehozandó..."
(Nemzeti Megmentési Front Országos Tanácsa — 1990. január)
„Igényeljük a romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat az erdélyi románságnak saját elhatározásából született Gyulafehérvári Határozataira alapítjuk." (Tamási Áron: Hitvallás. Vásárhelyi Találkozó, 1937. október)
„szülôföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk ...Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebbôl a válságból ... Állítjuk, hogy ez az út a belsô önrendelkezés útja ..."
(Kolozsvári Nyilatkozat, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Küldöttek Országos Tanácsa és Parlamenti Csoportja, Kolozsvár, 1992. október 25.)
***
Az erdélyi románoknak megadatott és éltek az önrendelkezés jogával 1918-ban.
Az államalkotó német népnek (szász-sváb) és a magyar-székely népnek nem biztosították a mai napig sem az önrendelkezés jogának gyakorlását. Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Amerika nem voltak következetesek a meghirdetett wilsoni elvek alkalmazásában. Figyelmen kívül hagyták, hogy:
Az önrendelkezési jog egyetemes, szent és elidegeníthetetlen, nem kisajátítható, nermcsak kiválasztott népek exkluzív joga.
1918 óta az erdélyi kétmilliós székely-magyar nép nem gyakorolhat államalkotó népeket megilletô jogokat. A magyarok, a németek, a szlovákok és a cigányok a felerôsödô kényszerû asszimilációnak vannak kitéve, vagy tömeges kivándorlásra kényszerülnek.
• A helyzet 1989 decembere óta nem változott. Ellenkezôleg, több vonatkozásban még romlott.
• A hagyományosan idegengyûlölô, másságtagadó, kisebbségellenes, agresszív román politika a demokrácia szabályait is igénybe véve, a ceaus,escu-i államstruktúrákat átmentve és felhasználva akadályozza az alapvetô emberi és szabadságjogok gyakorlását.
• Az Iliescu-rezsim szövetségre lépett a román kisebbségellenes, nacionalista pártokkal, s állandó rettegésben tartotta az ország nem román népeit és etnikai közösségeit.
Az etnikailag egységes és homogén román nemzet és a nemzetállam eszméje és gyakorlata korlátozza a nemzeti közösségek állampolgári jogait és tagadja a közösségi jogait.
Romániában az ideológiák, államrendszerek, kormányok változtak, változatlan maradt azonban az idegengyûlölet, a másságtagadás, a homogenizációs politika, az erôszakos asszimiláció, mint uralkodó politikai elmélet és gyakorlat.
— Ennek az etnikai tisztogatási politikának esett áldozatául a 800 ezres lélekszámú zsidóság és az erdélyi szászok és svábok.
— Ez a politika szolgáltatott ürügyet a Vatra Româneascã által szervezett 1990. márciusi magyarellenes pogromra.
— Ez az eszme állja útját a romániai etnikai harmóniának, a teljes polgári és nemzeti jogegyenlôségnek.
— Akadályozza a Bolyai Egyetem visszaállítását, az együttélô népek és népcsoportok nyelvének szabad használatát, a helység- és utcanevek többnyelvû kiírását, használatát.
— Ehhez az eszméhez fûzôdik a zsidó, német, magyar egyéni, közösségi és egyházi javak, ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatásának akadályozása.
— Ez az ideológia szolgáltat alapot a rasszista cigánygyûlölet szításának és a cigányellenes atrocitásoknak.
— Ez a román államfilozófia, mindenkori román hatalmi politika szolgáltat jogi alapot a román nemzet felsôbbrendûségének meghirdetésére és teremt ürügyet a román nemzetnek uralkodói státusa kialakításához.
— Ez az államhatalmi politika háttérbe szorította Erdélyben a transzilvanizmus szellemét és gyakorlatát, megrontotta az erdélyi államalkotó népek többszázéves békés egymásmellettiségének írott és íratlan szabályait.
A több népnek és kultúrának otthont adó Erdélyben az állami szuverenitáson, a nemzeti önkormányzaton alapuló autonómiarendszer birtokában lehet feloldani és minden nép számára elfogadhatóvá tenni a mind bonyolultabb történelmi, politikai kérdéseket, amelyeket a bukaresti kormányzat képtelen volt eddig megoldani.
Erdély népei békés együttélésének folyamatát, az egyenlô esélyek biztosítását a történelmi tapasztalatok tanúsága szerint csak a három erdélyi nemzet — a román, a magyar és a német — egyenrangúságának, egyenjogúságának elvére épülve Erdély szuverenitása oldhatja meg, akár Románia állami szuverenitásán belül is mint különálló tartomány, ha a román hatalmi politika kurzusa változik, s lemond az egységes, homogén román nemzet megteremtésének eszméjérôl, s szabad teret biztosít az együttélô népek s etnikai csoportok identitásának megôrzéséhez és fejlôdéséhez.
Az erdélyi magyarság nyolc évtizedes történelme során többször is megfogalmazódott a felismerés, hogy a hivatalos román nacionalizmussal és erôszakos asszimilációval szemben a több nemzet szuverenitására alapozott sajátos erdélyi szuverenitás, vagy — mint minimális követelmény — az erdélyi nemzetiségi autonómia, nemzeti önkormányzat szolgáltathat védelmet identitásának megôrzésében.
A nemzeti autonómiák intézményes kikiáltását kívánta az 1918. december 22-én Kolozsváron megtartott nagyszabású magyar népgyûlés.
1919 márciusában Gyárfás Elemér dolgozta ki az önálló erdélyi állam fogalmát: ezt a magyar, a román és a német szuverenitásra és önkéntes uniójára kívánta alapozni. Ez a nagyszebeni román kormányzótanács számára készült.
1921 januárjában Kós Károly a Kiáltó Szó-ban fogalmazta meg elôször az erdélyi magyarság nemzeti stratégiáját:
„Nyíltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romániának: mi magyar fajú, magyar hitû és magyar nyelvû polgárai Romániának nemzeti autonómiát akarunk, aminek birtokában bennünk Nagyrománia megbízható polgárságot fog nyerni."
„Nyíltan és ôszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak mint rebellisek, építôk mint rombolók, inkább nyílt barátok mint titkos ellenségek. De azzal a feltétellel, ha megadatik számunkra az új keretek között az a minimum, amelyet mi nemzeti kultúránk, ôsi szokásaink, faji öntudatunk, szociális érzésünk, gazdasági fejlôdésünk szempontjából ezeresztendôs múltunk tanulságképpen nélkülözhetetlenül tudunk."
A Kós Károly által megfogalmazott nemzeti stratégia nem veszítette érvényét az erdélyi magyarság jövôjét képezô, meghatározó, alapvetô érdekeinek megvalósításában.
Az erdélyi magyarság jövôje elválaszthatatlan az erdélyi románság és a többi itt lakó erdélyi nép és népcsoport jövôjétôl.
Az erdélyi kérdés emberséges és korszerû megoldását szolgáló elgondolás, a „keleti Svájc" az erdélyi rendezés egy lehetôsége. Vagyis teret kell engedni a keleti Svájc példának és meg kell honosítani az etnikai közösségek és kultúrák békés együttélésének, együttmûködésének svájci gyakorlatát.
Ez lehet a román demokrácia, politikai modernizáció és európaiság történelmi vizsgája. Olyan vizsga, amelynek kritériumait az európai nemzetek közösségeinek kell megszabnia.
A történelemnek van olyan tanulsága is, amely szerint csak azok az államkeretek lehetnek szilárdak, amelyek nem akadályozzák meg elemi jogaik és érdekeik érvényesítésében a bennük élô népeket, nemzeti kisebbségeket.
Ha Románia valóban konszolidálni akarja az erdélyi helyzetet s valóban európai mintájú demokráciát akar létrehozni határai között, mindenképpen el kell ismernie azt, hogy Erdélyben több államés kultúraalkotó nép él.
Az önrendelkezési jog birtokában az erdélyi magyar nép nem elôjogokat kíván biztosítani önmagának, hanem azt akarja biztosnak tudni, ami történelmileg az övé: vagyis iskoláit, egyházait, mûvelôdési és közösségi intézményeit visszaállítani és mûködtetni. Jogi garanciát arra, hogy nem lesz többé kiszolgáltatott, alárendelt, jogfosztott nemzet.
„A rohanó idô füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentúl és gyávaság.
Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át munkára.
Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.
De kiáltom mégegyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk: a mi árulónk.
Ezt kiáltom és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztába kiáltó szó csupán..."
(Kós Károly)
Önrendelkezésünk jogi alapját képezik az Európa Tanács 1201-es ajánlásának 11-es cikkelyében foglaltak is: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelôen és az állam nemzeti törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státussal rendelkezzenek."
Erdélyben a magyarság államalapító és államalkotó nép.
Közös Európa létrehozása, mint a szabad és demokratikus nemzetek háza — ebbe az irányba orientálódik Románia is. Az erdélyi magyarság támogatja ezt a törekvését, támogatja Románia demokratizálódását, a jogállamiság megteremtését azzal a kinyilatkoztatott szándékkal, hogy önrendelkezési jogának birtokában a többi államalkotó népekkel együtt, nemzeti önkormányzat birtokában válhat az európai közösség teljes jogú tagjává. Csak úgy válhat Európa egysége valósággá, ha minden nemzet, nép és népközösség otthon érezheti magát benne, ha minden népközösség azonosságát és személyiségét együtt ismerik el és védelmezik.
„Azért születtünk erre a világra,
hogy valahol otthon legyünk benne."
Tamási Áron Csernáton — 1997. május 10.
Az Amerikai Egyesült Államok még egyelôre ellenkezik, de egyre több NATO-tagállam támogatja azt az elképzelést, hogy ne csak három, hanem öt országot vegyenek fel az elsô körben az észak-atlanti szervezetbe — írta pénteki számában a Die Presse. Az osztrák konzervatív lap szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország biztos indulóknak számítanak, de valamivel valószínûbbé vált, hogy Románia és Szlovénia mégis csak bekerül a NATO-ba. Erre a lap abból következtet, hogy május végén még csak kilenc NATO-ország támogatta az öt állam csatlakozását, de román források szerint Helmut Kohl német kancellár is Románia felvételét támogató kijelentést tett.
A Die Presse megjegyzi, hogy a NATO védelmi miniszterei is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de ennél sokkal jobban el vannak foglalva a saját belsô problémáikkal: azzal, hogy kihúzzák a kátyúból a megakadt NATO-reform szekerét és tisztázzák a boszniai SFOR békefenntartó egységek létszámának növelésével kapcsolatos részleteket.
A Kurier bulvárlap szerint Bill Clinton amerikai elnök bejelentése nyomán komoly nézeteltérésekre lehet számítani a madridi NATO-csúcstalálkozón. A Kurier úgy tudja, hogy az elkövetkezô tíz évben a szervezet bôvítése csak az Amerikai Egyesült Államoknak évente 2,4 milliárd schillingnek megfelelô összegbe kerül. A szerzô utal arra is, hogy még csütörtökön több kelet-európai ország — Szlovénia, a balti államok és Románia — nyilatkozatban közölte, hogy mindenben megfelel a NATO-csatlakozási követelményeknek. A Kurier szerint ezek az országok láthatóan attól tartanak, hogy nem lesz második bôvítési forduló.
A Neue Zürcher Zeitung arra emlékeztetett, hogy az amerikaiak nem elôször jelzik: az elsô körben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-csatlakozását támogatják. A svájci lap értékelése szerint William Cohen amerikai védelmi miniszter csütörtöki brüsszeli nyilatkozatával teljes mértékben kizárja annak a lehetôségét, hogy az amerikaiak a madridi NATO-csúcsig újra átgondolnák az álláspontjukat. A NZZ szerint valóban hihetôbben hangzik, ha az amerikaiak úgy ígérik meg a bôvítési folyamat folytatását, ha most csak „kis keleti bôvítést" hajtanak végre.
A lap utalt arra is, hogy néhány európai ország nagy bôvítést akar. Az NZZ úgy érzékelte, hogy Németország a konszenzus létrejöttének fontosságát hangsúlyozza, s ugyanerre utalt Cohen is brüsszeli sajtókonferenciáján, amikor egy újságírói kérdésre azt válaszolta: Clinton elnök szerint e három jelölt felvételének támogatásában alakult ki konszenzus. A cikkíró szerint az amerikaiak most jelentôs erôfeszítéseket tesznek egy háló kifeszítésére azon tagjelöltek alá is, akik most kimaradnak a bôvítésbôl. Erre szolgál a nemrég létrehozott Euroatlanti Partnerségi Tanács, valamint az, hogy az amerikaiak, mint ahogy most Cohen is, újra és újra hangsúlyozzák: a párbeszéd újabb formáira van szükség a NATO-ba törekvô országokkal — véli a Neue Zürcher Zeitung.
A NATO-tagságra meghívandó országok száma immár nyíltan megosztja a szövetséget — állapította meg a belga Le Soir. Utalt arra, hogy a washingtoni bejelentésre ugyanakkor került sor, amikor Alain Richard francia védelmi miniszter Brüsszelben kifejtette, milyen nagy jelentôséget tulajdonít Párizs Románia tagságának.
A belga lap az amerikai elnök döntésének indítékai közül azt emelte ki, hogy Clinton láthatóan biztosra akar menni a ratifikáláskor. Annyi bizonyos, hogy az amerikai döntés jókora kiábrándulást okoz majd az elsô körbôl kizárt országokban, és sokan tartanak attól, nehogy a mostani visszautasítás aláássa az itteni reformerôk pozícióit — tette hozzá a lap.
A La Libre Belgique már címében is azt emelte ki, hogy Bill Clinton lehûtötte Szlovénia és Románia várakozásait. Egyúttal — a Le Soirhoz hasonlóan — figyelemre méltó mozzanatként utalt arra, hogy amerikai részrôl hangsúlyozták: Clinton elnök egyértelmûen elkötelezte magát döntése mellett, azaz Washingtonban láthatóan kizárják minden további kompromisszum lehetôségét.
Az ugyancsak brüsszeli kiadású Wall Street Journal Europe mindezekhez még annyit tett hozzá: amerikai kormányforrások szerint az adminisztráció úgy véli, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges diplomáciai súllyal és támogatottsággal a szövetségen belül ahhoz, hogy kitartsanak a hármas bôvítési megoldás mellett.
Semmivé foszlottak Románia és Szlovénia esélyei az elsô körbeli NATO-csatlakozásra azzal, hogy az Egyesült Államok nem vette fel ôket a meghívásra érdemesített országok listájára — írta pénteki elemzésében a The Times . Az sem vehetô eldöntött ténynek, hogy egyáltalán lesz második forduló. A brit lap ezt George Robertson brit védelmi miniszter elôzô napi brüsszeli kijelentéseire alapozta. Robertson közölte: három új tag felvétele is „éppen elég nagy falat" a NATO-nak, a további csatlakozások esélye attól függ, hogy a NATO alkalmazkodni tud-e a bôvítéssel elôálló új körülményekhez.
A The Times által név nélkül idézett brit kormányilletékesek szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételérôl immár teljes az egyetértés azon NATO-tagok részérôl is, amelyek szívesen látnák Romániát és Szlovéniát is az elsô körben csatlakozó országok között. „Legalább ebben már dülôre jutottunk" — könyvelte el az eredményt a lapnak nyilatkozó brit diplomata.
Az elemzés szerint a NATO-tagok többsége számára szinte bizonyosan nem marad más lehetôség, mint az, hogy beálljanak az Egyesült Államok mögé a sorba, s elfogadják a hármas bôvítésrôl szóló amerikai döntést. Éppen ezért a szövetség valószínûleg minden erejét arra fordítja majd, hogy a júliusi madridi csúcsértekezlet hivatalos dokumentumának szövege „elégséges bátorítást tartalmazzon az elbukott jelentkezôk számára, s bemutassa, hogy nincs minden veszve" — írta pénteki elemzésében a vezetô brit napilap.
Az Egyesült Államok az erô pozíciójában érezte magát, s így saját szája íze szerint rendezte a NATO-bôvítés ügyét — így értékelte a Libération címû francia napilap Clinton döntését. Az amerikai álláspont következtében a bôvítésbôl egyelôre kimaradna Románia, amely pedig a párizsi vezetés egyértelmû támogatását élvezi. Az idôk jele, hogy az amerikai döntést megelôzô napon kiderült: miközben Németország az elmúlt hetekben felsorakozott a román kérés mögött, végül maga is megváltoztatta véleményét — írta a lap, ezzel utalva a NATO-n belüli amerikai dominanciára.
A Libération a washingtoni „erôpozíció" egyik okaként a francia kormányváltást említette: a hatalomra jutott francia szocialisták általában nem túl nagy lelkesedéssel figyelik a NATO bôvítését, s ezzel tulajdonképpen keresztezték Chirac erôfeszítéseit. A Libération szerint ugyanez az ellentét szerepet játszott egy másik vitás kérdés eldöntésénél is: miközben a francia államfô korábban felvetette annak lehetôségét, hogy Franciaország visszatérjen a NATO katonai szervezetébe, az amerikaiak kihasználták, hogy az új francia kormánytöbbségen belül jelentôs erôk nem támogatják ezt a folyamatot, s így nyugodtan elzárkózhattak mindenféle engedménytôl...
Összeült pénteken a Cotroceni-palotában az ország legfelsôbb védelmi tanácsa, hogy megvitassa Románia a stabilitás és európai integritás jegyében fogant nemzetbiztonsági stratégiáját.
Felvezetôjében Constantinescu elnök rámutatott, hogy a dokumentum elsô ízben biztosítja annak feltételeit, hogy ágazati stratégiákat és céltudatos programokat dolgozzanak ki politikai-diplomáciai, gazdasági-pénzügyi, szociális, kulturális és nevelési, nemzetbiztonsági, közrendészeti és védelmi téren. E stratégia megalapozza Románia teljes és végérvényes integrálódását a NATO-ba és az EU-ba, megszilárdítva övezeti és európai stabilitási szerepét — mutatott rá az államfô. Nemzetbiztonságunk megvalósítását önerôre alapozzuk, de számítunk az európai és euroatlanti államok és biztonsági szervek közremûködésére is — mondotta az államfô.
A legfelsôbb védelmi tanácsban történt megvitatása után a dokumentumot ratifikáció végett a parlament elé terjeszti az államfô.
A gyûlés napirendjén szerepel továbbá a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és a fegyveres erôk ellátási terve az 1997-2000-es idôszakra.
(Az adatokat a Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai maturandusok 1997 címû kötetbôl vettük át.)
BÁNFFYHUNYAD
O. Goga Elméleti Líceum
XII. B. Reál szak
Osztályfônök: De Martin Anikó Emôke
1. Antal Imola Melinda
2. Békési Emese
3. Böndi Jácint Gyula
4. Czondi Gyöngyvér
5. Czondi Ildikó
6. Kálmán Bernadett Erika
7. Kelemen Edit Julianna
8. Kismihály Levente
9. Kovács András
10. Kozma Ákos István
11. Lovász Éva
12. Mihály Ibolya
13. Mihály István Zoltán
14. Nagy Olga Tünde
15. Péntek Anna
16. Péntek Ferenc
17. Pócs Erzsébet
18. Szôke Anna
19. Tamás Krisztina
20. Tököli Edit
21. Tököli Magdaléna
22. Újvári Csilla
DÉS
Andrei Mures,anu Elméleti Líceum
XII. E. Fizika-kémia szak
Osztályfônök: Márton Kalapáti Jolán
1. Balogh Iringó
2. Barabási Tímea
3. Boér Attila
4. Budai Levente
5. Ceclan Annamária
6. Cozma Richárd
7. Fehér Ildikó Erika
8. Fogarasi József
9. Fogarasi Tünde
10. Füstös Gurszky Attila
11. Hunyadi Ilona Daniela
12. Kántor Kinga Emese
13. Kerekes Ottó Attila
14. Kertész László
15. Klôr Levente
16. Kósa Anikó Andrea
17. Kristóf Norbert
18. Lendek Attila
19. Máté Ella
20. Mátyás Katalin Erzsébet
21. Moldvai Zsolt Csaba
22. Molnár Mária
23. Nagy Levente Csaba
24. Orbán Erika Andrea
25. Purcar István
26. Sipos Ildikó Melinda
27. Szabó Emese
28. Varga András
KOLOZSVÁR
Apáczai Csere János Elméleti Líceum
XII. A. Filológia szak
Osztályfônök: Misztrik Jolán, Makkai Anna
1. Bázsa Lovász Ildikó
2. Bereczki Kinga Teréz
3. Boda Tamás Gábor
4. Bükkei Melinda
5. Coman Hajnal Gréta
6. Darvas Andrea
7. Gagyi Levente Szabolcs
8. Gergely Ildikó Magdolna
9. Hadnagy Ildikó
10. Jakab-Pista Mónika
11. Jaskó Gyöngyi Enikô
12. Jenei Tünde
13. Kacsó Melinda
14. Kádár Erika Katalin
15. Kpangbai Gloria
16. Martonos Róbert
17. Mezei József Tibor
18. Molnár Ildikó Emese
19. Muntán Éva
20. Pap Melinda
21. Precob-Túrós Dezsô
22. Simon Anna Cristina
23. Szász Attila
24. Szász Mária Augusta
25. Székely Ildikó
26. Tonder Réka
27. Török-Pali Annamária
XII. B. Matematika-fizika szak
Osztályfônök: Demeter Zsuzsa
1. Baki Zsolt
2. Balázs Bence
3. Bazsó Ildikó Jutka
4. Berki Emese Anna
5. Borza János Péter
6. Csép Erika
7. Daróczi Boglárka
8. Deák Edit Ildikó
9. Déner Beáta Mónika
10. Ekárt László
11. Ferenczy Kinga
12. Fodor Ildikó
13. Gálfi Kinga Edit
14. Gherghey Krisztina
15. Gönczi Tibor
16. Horváth Emese
17. Keresztes Zsolt
18. Kiss Zoltán
19. Kovács Enikô
20. Maembe Edmond
21. Makszin Gábor
22. Máthé Blanka Noémi
23. Szatmári Csilla
24. Szilágyi József
25. Tóth Edit
26. Varga Emôke
27. Vincze Noémi Enikô
28. Zsigmond Andrea Rebeka
29. Zsödô Judit
XIII. A. Óvó- és tanítóképzô
Osztályfônök: Ferencz Mária
1. Agh Enikô
2. Ágopcsa Emese
3. Balbináth-Rencsik Emôke
4. Balogh Tünde Ilona
5. Bálint Ildikó
6. Fancsal Kinga Ibolya
7. Fegyveresi Judit
8. Fodor Enikô
9. Füstös Raymonda Réka
10. Gábor Ildikó
11. Gergely Kata
12. Hajós Krisztina
13. Hindrich Csilla
14. Jancsó Katalin
15. Joja Andrea Claudia
16. Kerekes Mária Magdolna
17. Király Erzsébet
18. Kötô Sára
19. Lázár Krisztina Gabriella
20. Marcu Melinda
21. Nagy Rubinka Andrea
22. Nagyosi Krisztina Ilona
23. Nemes Anna Mária
24. Papp Imola Enikô
25. Polacsek Tímea
26. Rácz Tímea
27. Rigó Kinga
28. Szakács Mária Tímea
29. Szlenka Judit
30. Zsebe Magda.
Báthory István alapította 2-es Számú Elméleti Líceum
XII. A. Informatika szak
Osztályfônök: Péterffy Enikô
1. Bálint Katalin
2. Bányai Kinga Gyöngyi
3. Biró Imola
4. Chevul Edmund
5. Csete Erzsébet
6. Dániel Csaba
7. Dezsô Tamás
8. Fehér Krisztina
9. Fekete Emôke
10. Fekete Pali Pista Szilveszter
11. Ferencz András Gábor
12. Gyôri Levente
13. Imecs Balázs
14. Kerekes Tamás
15. Kósa Andrea
16. Kovács Emese Csilla
17. Kovács Zoltán Attila
18. Kozma István Attila
19. Kudor Tünde
20. Lázár Alpár
21. Libál András
22. Nagy László
23. Opris, Cristina Emese
24. Óvári Csaba
25. Papp Zoltán
26. Páll Elemér Valentin
27. Rápolti Réka Beatrix
28. Szamosközi Péter
29. Végh István Kálmán
XII. B. Informatika szak
Osztályfônök: Czilli Péter
1. Antal Szilárd
2. Biró Melinda
3. Darida Zoárd
4. Felméri Cecília
5. Fogarasi Csaba
6. Fülöp György
7. Gündisch Zoltán
8. Gyurka Béla
9. Havadi Nagy Kinga
10. Horváth István Róbert
11. Jenei Zsolt
12. Katona Hajnal Tünde
13. Kis Csaba
14. Kun Lídia
15. Lax Csongor Tibor
16. Maneses Enikô
17. Márkos Imola Ilona
18. Márkus Róbert
19. Mátéffy Enikô Erzsébet
20. Pálfi Tímea Sarolta
21. Patrubány Miklós
22. Péter András
23. Plesek Zoltán Ákos
24. Pop Tibor
25. Schuller Helene Cristine
26. Sebestyén Ádám Szabolcs
27. Szabó Ana Mária Cornelia
28. Tamás Levente
29. Tóth István
30. Varga Edit
31. Vásárhely Zsolt
XII. C. Matematika-fizika szak
Osztályfônök: Katona Bugner Enikô
1. Balázs Sándor
2. Bálint Andrea
3. Balla Attila
4. Biró Andrea Beatrix
5. Bodor Balázs Levente
6. Boldizsár Attila
7. Chis, Marius Krisztián
8. Cséki Kinga
9. Darkó Róbert
10. Décsei Zoltán Levente
11. Fogarasi Árpád
12. Gergely Lôrinc
13. Gyalai Ágnes
14. Horváth Róbert
15. Király Ildikó
16. Lukács Mária
17. Marton Emese
18. Máthé Zsolt
19. Naghi Sándor
20. Nagy Enikô
21. Rámay Zsolt
22. Riebel Csilla
23. Sajgó Melinda
24. Szabó Csilla
25. Szabó Tamás
26. Szász Attila András
27. Szász Ferenc
28. Széplaki Attila
29. Túros Roland
XII. D. Humán szak
Osztályfônök: Habala Mária
1. Biró Melinda
2. Boita Tímea
3. Dolian Walter
4. Fekete Anikó
5. Filep Sándor
6. Fodor Annamária
7. Gurzó Annamária
8. Hajdú Levente
9. Juhos József
10. Koréh Tibor
11. László Péter
12. Lengyel Ildikó
13. Márton Enikô
14. Máté Elida
15. Mátyus Kinga
16. Nagy Melinda
17. Nagy Yvonne
18. Ruzsa Boglárka
19. Soós Sándor
20. Szabó Levente
21. Szávics Petra
22. Székely Erika
23. Székely Melinda
24. Szentiobi Ildikó
25. Szomjú Kinga
26. Todosie Andonis
27. Tóth Melinda
28. Török Noémi
29. Venczel Loránd
30. Vincze Jutka
31. Vrábel Béla
32. Zilahy Magda
Római Katolikus Teológiai Líceum
XII. Humán szak
Osztályfônök: Balázs Ferenc
1. Albert Alpár
2. Ágopcsa Lajos
3. Bickoubilou Leonárd
4. Csomortáni Mónika
5. El-Absy István
6. Flóra Ágnes
7. Graf Iwonne
8. Gyarmati Júlia Andrea
9. Jánossy Zsolt
10. Kása Eszter
11. Képes Melinda
12. Kertész Zoltán
13. Kiss F. Tibor
14. Kiss Loránd
15. Láng András
16. Láposi Erika
17. Nagy Erika
18. Palkó Bernadett
19. Páll Tünde
20. Raffai Réka
21. Réti Zsuzsa
22. Stancu Ágnes
23. Szabó Gréti Emese
24. Székely Kinga
25. Vásárhelyi Mónika
Brassai Sámuel Elméleti Líceum
XII. A. Matematika-fizika szak
Osztályfônök: Chica Gábor
1. Balogh Zoltán Levente
2. Basa Judit Borbála
3. Bihari Attila
4. Bodor Zsolt István
5. Csöregi István János
6. Csupor Levente
7. Halmagyi Julietta Tünde
8. Hosu Andrea
9. Jankó Melinda
10. Jaskó Márton
11. Jeney Anna
12. Kilin Enikô
13. Kovács Éva
14. Kulcsár Andrea Beáta
15. Kun Ilona
16. Lovász Levente
17. Márton Ildikó
18. Pap Levente
19. Sebestyén Zsombor István
20. Tóth Lilla Zelma
21. Tunyogi Béla Csaba
22. Winterfeld Róbert Béla
XII. B. Fizika-kémia szak
Osztályfônök: Sebestyén Éva
1. Bányai Enikô
2. Bokor Melinda
3. Gurzó Edit
4. Hunyadi László
5. Kántor Erzsébet
6. Kiss Csaba
7. Kovács Melinda
8. Lukács Zsolt
9. Muszka Réka Izolda
10. Nagy Andrea Mária
11. Schvárcz Dorottya
12. Sólyom Jutka Noémi
13. Szegedi Sándor
14. Szép Erzsébet
15. Szígyártó Ildikó Erika
16. Szôke Tamás
17. Tóbiás Ilona Éva
XII. C. Kémia-biológia szak
Osztályfônök: Jánosi Ibolya
1. Baló Enikô
2. Bányai Miklós Zoltán
3. Bota Lehel Tihamér
4. Dániel Klára
5. Fehér Judit Éva
6. Gombár Csilla Melinda
7. Halász Anna Judit
8. Halmágyi Júlia
9. Havai Réka Zsuzsanna
10. Kerekes Réka Emese
11. Molnár Anna Mária
12. Molnár Zoltán János
13. Nagy Zoltán
14. Pop Krisztina
15. Rácz Melinda Júlia
16. Rigó Mónika Odett
17. Sebe Cristina Maria
18. Somsai Roland Bruno
19. Szabó Julianna
20. Szilágyi Edit Réka
21. Takács Anna Mária
22. Tóth Emôke Andrea
23. Vargyasi Zoltán Róbert
24. Vincze-Bandi Réka
XII. D. Humán szak
Osztályfônök: Kálmán Mária
1. Babos Johanna
2. Bartus Melinda
3. Boros Ildikó
4. Deák Jolán Emma
5. Farkas Mónika
6. Fülöp Krisztina
7. Gál Kocsárd
8. Hang Enikô
9. Hunyadi László
10. Kis Ildikó Réka
11. Laczi Ildikó
12. Lénárt Edit
13. Lénárt Krisztina
14. Lôrincz Judit Berta
15. Lupas, Andrea
16. Máthé Andrea
17. Mike Melinda Julianna
18. Miklós Stefánia
19. Nagy Réka
20. Nãprãdean Vasile
21. Sas László
22. Sebôk Andrea Betty
23. Szabó Ildikó
24. Szôcs Melinda
25. Tóth Annamária
26. Vajas Anna Mária
27. Varga Helga
XIII. C. Humán szak (esti tagozat)
Osztályfônök: Gaál György
1. Albert József
2. Bakcsi Erika
3. Bálint Csilla Emerencia
4. Berger Ferenc
5. Bornemisza Zsolt
6. Chiorean Tibor
7. Csíki Éva
8. Daróczi-Szabó Árpád
9. Daróczi-Szabó Ferenc
10. Fülöp Csilla Ildikó
11. Gergely Mónika Edit
12. Horváth Csilla Erika
13. Jagos Oszkár István
14. Jónás Petru
15. Juhos Sándor
16. Király Zoltán
17. Kovásznai Zoltán László
18. Marinka Zoltán Attila
19. Mártonfi Zsolt
20. Sebestyén András László
21. Szabó Mihály Csaba
22. Szalma István
23. Székely Arthur Béla
24. Székely Gyöngyi Anna
25. Székely-Major Katalin
26. Szilágyi-Kispista Ferenc
27. Török Zoltán
28. Turos Gyöngyi
29. Vári Gabriella Csilla
30. Vincze Katalin
XIII. F. Reál szak (esti tagozat)
Osztályfônök: Darvay Béla
1. Ambrus József
2. Balázs Dániel Levente
3. Balog Kinga
4. Botha Miklós
5. Csomortáni Botond
6. Deritei Szilárd Árpád
7. Fleischer Edit
8. Fodor András
9. Gergely István Miklós
10. Halázs István
11. Halász Szilárd
12. Herdlicska Attila Zoltán
13. Kispál János
14. Lénárt János Levente
15. Mártonfi Zoltán Attila
16. Márton Laura Karolina
17. Nagy Ildikó
18. Páll Csaba János
19. Szakács Zoltán István
20. Szél Ernô
21. Tarcsafalvi Noémi Eszter
22. Tasnádi Róbert Márton
23. Tordai Tünde
24. Tötszegi Zoltán Ferenc
25. Vernes Attila
26. Vincze-Minya György
27. Vinczi Zsolt Levente
28. VinT,e Paula Éva
29. Zágoni Agneta
Unitárius Kollégium
XII. Humán szak
Osztályfônök: Pál Erzsébet
1. Ágoston Delinke
2. Bodor Rozália Piroska
3. Czondi Emese Enikô
4. Dankó Ottó János
5. Ferencz Csilla
6. Fülöp Dezsô Alpár
7. Herembás Melinda Tünde
8. Hossu József György
9. Korodi Alpár
10. Kovács Erzsébet Gabriela
11. Kun Labancz László
12. Lax Lenke Júlia
13. Molnár Réka
14. Orbán Balázs Attila
15. Pásztor József
16. Prezsák Ferdinánd
17. Sebestyén Ákos
18. Sós Szilárd
19. Szatmári Gabriella Ramona
20. Szathmári Zita Júlia
21. Szeszermann Karolina
22. Varga Zsolt
23. Veres Lóránt Zsolt
24. Vincze Tibor.
Elektrotechnikai Líceum
XII. EP. Ipari elektronikai szak
Osztályfônök: Bûdy János
1. Albert János Ferenc
2. Bagoly Csaba
3. Balla Levente
4. Bárdos Miklós Ferenc
5. Betlendi Ádám
6. Farkas József
7. Gáspár Csaba
8. Gebefügi János László Onél
9. Jakab István
10. Pánczél Róbert
11. Petuker Annamária
12. Pop Nicolae
13. Rácz László
14. Regéczi Béla
15. Sebe Dénes
16. Szabó Levente
17. Székely Áron
18. Veres Róbert
Onisifor Ghibu Elméleti Líceum
XII. E. Kémia-biológia szak
Osztályfônök: Szalczer Erzsébet Éva
1. Gábos Andrea
2. Gebe Szûcs Melinda
3. Kálmán Tünde Erzsébet
4. Kiss Endre Zsigmond
5. Kovács István
6. Kôvári Réka
7. Kertész Zsolt
8. Lehôcz Klaudia Melinda
9. Márk Péter
10. Moldován Réka
11. Pap Melinda
12. Sipos Tünde
13. Szabó Krisztina
14. Székely Róbert
15. Szûcs Tímea Csilla
16. Torjai Zsolt István
17. Tôtszegi Andrea
18. Váradi Artúr Örs
Maranatha Adventista Kollégium
XII. B. Humán szak
Osztályfônök: Szentágotai T. Aurica
1. Bartos Emese
2. Bartos Emôke
3. Deák Albert
4. Felházi Mária Andrea
5. György Erzsébet Kinga
6. Józsa Gréta Gizella
7. Kádár Aletta Gabriella
8. László Margaréta Enikô
9. Márton Tünde Hajnalka
10. Moldován Melánia Ágnes
11. Szabó László Csaba
12. Szabó Mária
13. Szász Róbert
14. Székely Irma Csilla
15. Szurla Irénke
16. Vajda Csaba
Református Kollégium
XII. A. Humán-teológia szak
Osztályfônök: László Margit
1. Banga Gáspár
2. Blázsi Dóra
3. Bocskai László
4. Böde Imre
5. Dávid Loránd
6. Dégi László
7. Eötvös Márta
8. Gábor Ilonka
9. Gede Csongor
10. Geröcz Klára
11. György Katalin
12. Janka Andrea
13. Jári Izabella
14. Kenderesi István
15. Kiss Marika
16. Marton Alpár
17. Márton Elôd
18. Molnár Emese
19. Péter Erzsébet
20. Raff Róbert
21. Sallai Zsuzsanna
22. Székely Erika
23. Szilágyi Ferenc
24. Szöcs Magdolna
25. Tamás Hajnalka
26. Zsigmond Csilla
XII. B. Humán-teológia szak
Osztályfônök: Killyéni Péter
1. Adorján Piroska
2. Antal Ilka
3. Baja Anna Blanka
4. Batiz Virág
5. Erdélyi Hunor
6. Erôs Gábor
7. Fegyver Krisztina
8. Filep Sándor
9. Horváth Ildikó
10. Incze Hunor
11. Iszlai Camil
12. Kerekes S,tefan
13. Komáromi Tímea
14. Magyarosi András
15. Magyarosi István
16. Maneszes Márton
17. Nagy Csaba
18. Nyeste László
19. Pitó Noémi
20. Sallai István
21. Sebe Gyöngyvér
22. Szabó Réka
23. Szántó Edit
24. Szilágyi Csaba
25. Szuhai Edit
26. Timár Erika
27. Tôkés László
28. Vãtaf Hajnalka
Zenelíceum
XII. B. Zene szak
Osztályfônök: Sãvãrãs,an Greta
1. Benke Róbert
2. Deák Miklós
3. Gyôri Csaba
4. Janitsek Borbála
5. Jankó Ferenc Zsolt
6. Kerekes Hajnal
7. Kondrát Mónika
8. Papp Ágota
9. Török Apollónia
10. Török Dani Márton
SZAMOSÚJVÁR
Petru Maior Elméleti Líceum
XII. o.
Osztályfônök: Csapó Erzsébet
1. Bíró Aranka
2. Cseh Emôke
3. Csorba Csaba Márton
4. Filep Erzsébet
5. Filep István
6. Fodor Zsuzsa Erzsébet
7. Gáll Zoltán József
8. Hajdu Ilona
9. Hideg Domokos
10. Hideg Terézia Ildikó
11. Kiss Éva
12. Láposi Mária
13. Lôrincz Attila Tibor
14. Manasses Rozália
15. Moldován Rozália Júlia
16. Nagy Hajnalka Csilla
17. Nagy Tünde Mária
18. Réti Enikô Katalin
19. Réti Ilona Erzsébet
20. Rigó Éva Erika
21. Serestély Ildikó
22. Soós Csilla Hajnal
23. Soós Rozália
24. Székely Márton Sándor
25. Teutsch Aladár Áron
26. Tóth Kinga Zsuzsa
27. Veress Kinga
28. Zsoldos Erzsébet Mária
29. Zsoldos Sára
*
Isten veletek cimborák! — énekelitek az iskola folyosóján, amikor utoljára néztek ki diákként ablakain. Isten veletek! — mondjuk mi is, és azt kívánjuk nektek, hogy minden vágyatok teljesüljön!
A Garamond Nyomda munkaközössége
*
Az OPTIPAR optikai szaküzlet sikeres érettségit, terveitek megvalósulását kívánja!
Ha szemüveg-gondjaitok vannak, forduljatok hozzánk bizalommal!
BIG áruház, II. em., Forduló (Cotitã) u. 4., Napoca (Jókai) u. 8.)
*
Szeretettel gondolunk rátok a napokban, amikor iskolátok udvarán utoljára sorakoztok fel.
Sok sikert, magyar maturandusok!
A Gloria Nyomda közössége
*
Mint hajdanában Csongor úrfi, válaszút elôtt álltok, s hozzá hasonlóan, rá kell találnotok az „igaz útra". Kölcsey, Himnuszunk nagy költôje, az igaz utat az emberi és hazafiúi helytállásban jelölte meg. Hallgassatok üzenetére!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség — Ügyvezetô Elnökség Oktatási Fôosztály
*
A TINIVÁR LAPÉS KÖNYVKIADÓ sok sikert kíván a magyar ballagóknak!
*
Kedves maturandusok!Haladjatok tovább a tudás útján az egyetemi diplomáig — és tovább. Jelszavunk: anyanyelvû egyetem — európai tudás!
Bolyai Társaság
*
Sikeres beilleszkedést a társadalomba, maturandusok! Ha netán nyomdászok szeretnétek lenni — higgyétek el nekünk — nem döntöttetek rosszul!
A Palatino Nyomda közössége
*
Sok sikert, ballagók! Az APEX Lapés Könyvterjesztô Vállalat munkaközössége szeretettel gondol ezekben a napokban Rátok, magyar maturandusokra!
*
A RAMART Kft. sok szeretettel gondol e júniusi napon mindazokra, akik iskolájuk harangjának utolsó kondulására várnak. Sok sikert, maturandusok! Kívánjuk, hogy minél többen forduljatok majd a mûvészetek felé!
*
Mindenekelôtt magadnak kell döntened, kedves fiatal barátom. Az iskola ölelô karjai elejtenek, de talán mem is öleltek olyannyira. A tandíj ezentúl nem ingyenes. A fizetôeszköz pedig már rég nem a pénz.
A FÁK. A MADARAK. AZ ÉLETÜNK.A PELL ART munkaközösége
*
Az Állami Magyar Színház és Opera sok sikert kíván a megye maturandusainak! Legyetek látogatói színházunknak, operánknak!
*
A Magyar Közélet havilap szerkesztôi sok sikert kívánnak megyénk ballagóinak!
Gaudeamus igitur!
*
A Korunk és a Helikon szerkesztôi sok sikert kívánnak maturandusainknak!
|
|
|
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |