1998. április 8.
(X. évfolyam, 81. szám)

Merész vállalkozás
Az egészségügyi tárca hozzájárulhat az RMDSZ kormányzati presztízsének növeléséhez

(1, 7. old.)

Kedd délelôtti bukaresti ülésén az ügyvezetô elnökség egyetértett a javaslattal, hogy az RMDSZ elvállalja a kormányátalakítási tárgyalások során a turisztikai minisztériumért cserébe felajánlott egészségügyi tárcát, amelyre két jelöltet javasolt: Bárányi Ferenc képviselôt, illetve Molnár B. Géza egészségügyi államtitkárt. A Kisebbségvédelmi Hivatal élére az egyedüli jelölt Tokay György maradt.

Kötô József ügyvezetô alelnök a Szabadságnak adott tájékoztatásában elmondta: a tárgyalások jelenlegi szakaszában úgy tûnik, hogy az RMDSZ-nek leosztott államtitkári helyek — nem utolsósorban a demokratáknak a kormányból való kivonulása következtében megszerzett ipari és kereskedelmi, privatizációs, illetve távközlési államtitkári tisztségek — megmaradnak.

Az Ô ugyanakkor javasolta, hogy a végleges kormány meghirdetése után készítessék alapos elemzés az RMDSZ kormányzati munkájáról.

Az ügyvezetô elnökség ülését követôen — és ennek javaslatára — az RMDSZ felsôbb vezetôit tömörítô Operatív Tanács Bárányi Ferencre szavazott az egészségügyi miniszteri tisztségre pályázók közül, továbbá nem emelt kifogást Tokay György jelölése ellen a kisebbségügyi minisztérium élére — tudtuk meg az ügyvezetô alelnöktôl, aki tagja az Operatív Tanácsnak is.

Birtalan Ákos a nap folyamán udvariasan elzárkózott attól, hogy személyes felvilágosítást adjon lapunk számára arról, hogy miért döntött a turisztikai minisztérium élérôl való visszavonulás mellett. Birtalan visszavonulási bejelentésével kapcsolatosan Kötô József elmondta: az exminisztert mindenekelôtt a sorozatos korlátozások, a tárca számára megszabott rendkívül mostoha költségvetés — amely lehetetlenné tette elképzeléseinek megvalósítását — juttatta arra az elhatározásra, hogy a továbbiakban ne válallja el a tárca vezetését. Az RMDSZ-t Birtalan határozott visszavonulási szándéka késztette arra, hogy egy más, nagyobb költségvetésû és presztizsû tárca elválallását fontolgassa — természetesen a legnagyobb elismeréssel adózva Birtalan Ákos érdemeinek.

Kérdésünkre, hogy milyen racionális érvek szóltak amellett, hogy az RMDSZ mégis elvállalja azt a rendkívül kockázatos feladatot, amilyent végül is a román egészségügy jelent, Kötô József úgy vélekedett: az RMDSZ nem csak azért vállal kormányzati szerepet, hogy a különbözô tisztségviselôit magas pozíciókba juttassa, hanem hogy valós, alapvetô kérdések megoldásához is hozzájáruljék. — Nyilván minden ésszerû érv e vállalkozás ellen szól tekintettel a betegellátásban uralkodó óriási gondokra, de az RMDSZ, és maga Bárányi Ferenc eddig is nagy részt vállalt azoknak a reformelképzeléseknek a kidolgozásában, amelyeket a román egészségügyben ideje lenne érvényesíteni — mondotta Kötô József, aki szerint Bárányi rendelkezik azzal a politikusi és szakmai gyakorlattal, hogy ne legyen kétséges az RMDSZ pozitív hozzájárulása ennek a nagyon nehéz kérdésnek a megoldásához — vagy legalábbis jó úton való elindításához. Kötô úgy véli: ez a valóban merész vállalkozás — a maga kockázatával együtt — csak hozzájárul az RMDSZ kormányzati presztizsének növeléséhez.

Sz. K.

Kisebbségbarát légkörben lehet csak elôrelépni
Tokay György az eddigi munkáról és a feladatokról

(1. old.)

Tokay György, aki megôrizte a Ciorbea-kormányban betöltött kisebbségvédelmi tárcát az új kabinetben is, az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva az elmúlt több mint egy esztendôben elért legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy érvényes keretet sikerült teremteni a kisebbségvédelemnek, és ennek az intézménynek a jogi szabályozását is sikerült úgy kialakítani, hogy jó politikai légkörben lehetôvé teszi az elôrelépést ezen a területen.

A miniszter hangsúlyozta a jó politikai légkör fontosságát. Mint fogalmazott, ,,kisebbségbarát légkör nélkül itt nem lehet elôre lépni, vagy legalábbis arra van szükség, hogy ne alakuljon ki kisebbségellenes légkör,,.

További pozitívum a miniszter szemében, hogy az elmúlt esztendôben kikovácsolódott a kisebbségek szolidaritása. ,,A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának munkája egyértelmûen bizonyítja, hogy az RMDSZ által szorgalmazott célkitûzések nem valamiféle rebellis magyarok vágyálmai, hanem helyt kapnak minden kisebbség célkitûzései között,,.

Tokay György véleménye szerint azonban a folyamat még nem fejezôdött be. ,,A Kisebbségvédelmi Hivatalnak akkor van értelme, ha a kisebbségvédelmi törvények végre megszületnek. Ide tartoznak azok a rendelkezések, amelyeknek kisebbségvédelmi vonzata van, mint például a helyi közigazgatási törvényt módosító, illetve az oktatási sürgôsségi kormányrendelet, ezek törvényerôre emelése és megvalósítása. Ide tartozik a napirenden szereplô olyan feladatok végrehajtása, mint a kisebbségi szervezetek korábbi tulajdonát képezô ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadása a parlamentben. Ennek a szövegét a hivatal már elfogadta, egyikét képezi a kormány elé beterjesztendô öt törvénynek, ebbôl a csomagból a legfontosabb. Az elfogadandó szabályok újabb rendszerezésére is szükség van, ez tulajdonképpen a kisebbségi törvény testét fogja alkotni: a következô idôszakban az erre vonatkozó elvek és szövegek kidolgozása a legfontosabb ilyen természetû feladat. Ezen túlmenôen a hivatalnak van egy felügyeleti jogköre is, az egységes végrehajtást kell szolgálnia az egész országban, mind az adminisztráció, mind az oktatás területén. Minderre akkor lesz lehetôség, ha a kormányprogramot betartjuk, hiszen véleményem szerint az új kormány is kisebbségbarát: tehát minden a politikai akarat függvénye,, — mondta Tokay György.

Megalakult a Radu Vasile-kormány

(1. old.)

Miniszterelnök: Radu Vasile (KDNPP), külügy: Andrei Plesu, pénzügy: Daniel Dãianu, nemzetvédelem: Victor Babiuc (DP), belügy: Gavril Dejeu (KDNPP), ipar és kereskedelem: Radu Berceanu (DP), mezôgazdaság: Alexandru Bogdan, közlekedés: Traian Bãsescu (DP), távközlés: Sorin Pantis (DP), egészségügy: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatás: Andrei Marga, tudományos kutatások: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezés: Nicolae Noica (KDNPP), turisztika: Sorin Frunzãverde (DP), mezôgazdaság: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügy: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügy: Ioan Muresan (KDNPP), privatizáció: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sport: Crin Antonescu (NLP), parlamenti kapcsolatok: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelem: Romicã Tomescu (KDNPP), mûvelôdés: Ion Caramitru (KDNPP), európai integráció: Alexandru Herlea (KDNPP), kisebbségvédelem: Tokay György (RMDSZ), nemzetvédelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP).Kormányfôtitkár: Radu Stroe (NLP), a helyi közigazgatási osztályának vezetôje Vlad Rosca (KDNPP).

Elképzelésem, stratégiám van
— interjú Bárányi Ferenccel

(1, 4. old.)

Bárányi Ferenc sebész fôorvos 62 éves, az orvostudományok doktora. Tanulmányait a marosvásárhelyi orvosi fôiskolán végezte 1961-ben, doktorátust 1974-ben Temesváron szerzett. 1990 óta tagja a bukaresti képviselôháznak, ahol elôbb évekig az egészségügyi szakbizottság elnöke, majd fôtitkára volt. Bárányi Ferencet az RMDSZ javasolta az egészségügyi tárca élére. Még mielôtt az RMDSZ operatív tanácsa a jelölést hivatalosan is megerôsítette volna, arról kérdeztük a népszerû temesvári képviselô-fôorvost, hogy milyen tervekkel vágna neki az új feladatnak:

— Úgy tûnik, egyedüli jelöltje vagyok az egészségügyi miniszteri tárcának. Nyolc éve vagyok parlamenti képviselô, végig az egészségügyi szakbizottságban dolgoztam, annak elnöke voltam, jelenleg titkára vagyok. Ezenkívül az Országos Orvosi Kamara és a Máltai Segélyszolgálat alelnöki tisztségét is betöltöm. Gyakorlatilag nyolc éve csak egészségügy-politikával foglalkozom. Elég idôs is vagyok ahhoz, hogy megfelelô tapasztalattal rendelkezzem, és úgy érzem, el fogom tudni végezni a reám háruló hatalmas feladatot.

Mégis, amikor megtudtam, hogy erre a magas posztra engem javasolnak, elállt a lélegzetem, és rögtön a teendôkön kezdtem gondolkozni. Az ember sokszor azt mondja: — Bezzeg, ha én lennék a fônök, mennyire tudnám, hogy mit kell tenni! — De amikor ott van, kiderül, hogy nem is olyan egyszerû. Bízom az RMDSZ-ben, a munkatársaimban és ebben az országban is. Különben rég elmentem volna. Nem mentem el, s nem is áll szándékomban. Azt remélem, megoldhatom, jó irányt tudok majd szabni azoknak a kérdéseknek, amelyek eddig Romániában rendkívül égetôek voltak. Hiszen a szociális és az egészségügyi gondok ma is a legnehezebben megoldhatók közé tartoznak. Ez pedig pénzkérdés. Elképzelésem, stratégiám van. Csak annyit árulok el, hogy szeretnék mindent privatizálni, amit a medicínában lehetséges.

— Ön aktívan részt vett az egészségügyi biztosítási törvény kidolgozásában, amelynek életbe ültetésére éppen most kerül sor. Milyen elképzelései vannak ezen a téren?

— Románia egészségügyi ellátása olyan, mint egy madár: van két szárnya és sok tolla. A két szárny a két legfontosabb törvény, amely Romániában már létezik. Az egyik a 145/1997. számú egészségbiztosítási törvény, a másik az orvosi kamarák mûködését szabályozó 74/1995. számú törvény. Megfelelônek tartom mindkettôt, miután kidolgozásukban aktívan részt vettem. Akkoriban szabizottsági elnök voltam, s azt is mondhatnám, hogy nyolcéves parlamenti tevékenmységem alatt tulajdonképpen ezt a két törvényt hoztam világra. Más tennivalóm nem is lenne, mint e két törvény alkalmazása párhuzamosan a masszív egészségügyi magánosítással. Ez utóbbi tervet nem kívánom most részletezni, de konkrét elképzeléseim vannak ezen a téren is.

— Ez a privatizáció megoldaná azt is, hogy a magyarok lakta vidékeken az orvos beszélje páciensének az anyanyelvét?

— Gazdasági privatizálásra gondoltam, s nem az etnikumok megfelelô orvosszakemberekkel történô ellátására. Tény, hogy fôképp magyarlakta városokban az egykori latinizálási politikával nagyon sok román orvost vittek be. Azt is mondhatnám, hogy boldog-boldogtalant. Akár jó volt, akár nem, csak román legyen, mert ez volt a fontos Ceausescu idejében. Ezek ma is ott vannak, s most háziorvosi listát készíthetnek, annak ellenére, hogy nem egészen jogosan kerültek be ezekbe a városokba. Az egészségügyi biztosítási törvény viszont világosan kimondja, hogy a betegnek joga van kiválasztani háziorvosát. S ha erre joga van, akkor egy kolozsvári beteg akár egy moldvai orvost is választhat magának, ha neki az az orvos tetszik. De egy ottani magyar orvost is.

— Mi lesz miniszterként az elsô ténykedése?

— Elôször végigjárom majd a minisztériumot, mindenkinek bemutatkozom, és mindenkit megkérek, hogy segítsen. A másik pedig az, hogy hivatalosan meg akarom köszönni az elôttem lévô két miniszternek Iosif Stefan Drãgulescu, illetve Ioan Bruckner minisztereknek korábbi tevékenységüket. Hiszen mindkettônek a politikai konjunktúra miatt kellett a tárca élérôl távoznia.

Pozitív válaszok a kisebbségi kérdésekre
Radu Vasile RMDSZ-vezetôkkel tárgyalt

(1. old.)

Hétfôn Radu Vasile kijelölt kormányfô és az RMDSZ vezetôsége egyetértésre jutottak a koalíció feladatait és az RMDSZ elvárásait illetôen. Vasile sajtónyilatkozatában közölte: az RMDSZ teljes egészében támogatja a nagyon konkrét reformprogramot, illetve azt a mélyreható intézményi reformot, amelyet a kormányzási program ír majd elô. Ami az RMDSZ számára fontos sajátos problémákat illeti: a parlamenti eljárásokban még függôben maradt két sürgôsségi kormányrendelet. Ezek — mondotta — rögtön a kormány beiktatása után sorra kerülnek.

Markó Béla kijelentette: a legfôbb pontokban — a kormány összetétele, a program és a kormány mûködése — egyetértés született. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem köti feltételekhez a kormányban való részvételt, de természetesen minden koalíciós pártnak megvan a maga prioritási listája a teendôket illetôen.

Takács Csaba ügyvezetô elnök hozzáfûzte: a koalíciós pártok politikai akaratától is függ, hogy milyen lehetôséget biztosítanak a történelem és a földrajz oktatására, viszont nem képezi vita tárgyát, hogy az egyetem alapítására vonatkozó jognak szerepelnie kell a végleges szövegben. Az RMDSZ nem látszatmegoldásokra kötelezi el magát, az egyetemalapításra vonatkozó jog pedig alapvetô kérdése a romániai oktatási rendszernek — mutatott rá. Mivel nem új koalícióról, hanem csak egy új kormányról van szó, ennek fel kell vállalnia mindazt, amit az 1996. novemberi megállapodások tartalmaztak. Az RMDSZ nem új elemeket tárt a kijelölt miniszterelnök elé, hanem egy emlékeztetô beszélgetésen ismertette, milyen megállapodás alapján döntött 1996-ban a kormányba való belépés mellett. Radu Vasile az RMDSZ által szóban és írásban elôadott szempontokra pozitív választ adott. Takács Csaba, kifejezve reményét, hogy most a reform más vonatkozásaival együtt a kisebbségi politika megvalósítása is lendületet kap.

Amnesztia a közöttünk járó gyilkosoknak?

(1. old.)

A Forradalom Igazságáért Szövetség huszonöt tagja tüntetett tegnap kilenc óra tájt a Kolozsvári Rádió és Televízió épülete elôtt a törvényjavaslat ellen, amely amnesztiában szeretné részesíteni azokat az 1989 decemberében a tömegre lövetô katonatiszteket, akik nem vettek részt kínzásokban. A Kolozsvári Televízió egyenesben közvetítette a csendes tüntetést: amíg kinn zászlókat és transzparenseket emeltek a magasba a forradalom sebesültjei és a meggyilkoltak hozzátartozói, addig benn kerekasztal-beszélgetés zajlott egy katonai ügyész, egy polgárjogi aktivista és két szerkesztô részvételével. A tüntetôk képviselôi kiemelték: a Demokratikus Konvenció és Emil Constantinescu államelnök azt ígérte 1996 novemberében, hogy kiderítik végre, kik lôttek 1989 decemberében a fegyvertelen tömegre Kolozsváron és az országban. Most, amikor az akkori események dossziéi újra megnyíltak, és számos új adattal gazdagodtak, a forradalmárok és az ország abban reménykedett, hogy végre fény derül a gyilkosok kilétére. És ekkor ahelyett, hogy közzétennék az akkori események forgatókönyvét, egy olyan törvényjavaslattal rukkol elô Constantin Dudu Ionescu nemzetvédelmi miniszter, amely fel szeretné menteni a gyilkosokat.

A tömegtájékoztatási szerveknek adott röpintejúikban a tüntetôk rámutattak: Kolozsvár sokkal kisebb, mint Bukarest, és közismert, kik lôttek rájuk. Akkor miért rejtegeti a kormány a dolgot? Mi a célja ennek a törvényjavaslatnak: fátylat borítani a múltra, azaz amnesztiát hirdetni a gyilkosoknak még mielôtt megtudnánk, milyen végeredményre jutott az 1989 decemberének eseményeit kutató bizottság? Ha a lábukat célozták volna meg nyolc évvel ezelôtt a kivezényelt tisztek, akkor még érthetô lenne az amnesztia, mert hát a parancs az parancs. De nem lábra lôttek, hanem a test vitális részeire, nem a mozgásképtelenné tétel, hanem az ölés szándékával.

Ballai Zoltán Csabát 18 évesen érte 1989 december 21-én a Sörgyár mellett a gyilkos géppisztolygolyó: a vállát roncsolta szét a jól irányzott lövedék. Édesapja most transzparenst tartva vett részt a tüntetésen. — Azt várom ettôl a megmozdulásunktól, hogy Constantinescu elnöknek jöjjön meg az esze, és vigyázzon kiket enged maga mellé! Ha ez a nemzetvédelmi miniszter az Iliescuék pártjában lenne, megérteném. De ez az ember parasztpárti! Ilyen emberek képviselik a parasztpártot?

— Szeretném megtudni, kik ölték meg a fiamat. Vonják felelôsségre a gyilkosokat, ne mentegessék ôket! — mondja Borbély János, akinek fiát, Borbély Istvánt a Fôtéren gyilkolták meg, 35 éves korában. — Ne gúnyolódjanak gyászunkkal!

Tamás Burgya József idôs szülei is ott álltak a tüntetôk között: a fehér hajú édesanya az elsô sorban, az édesapa hátul. — 20 éves volt a fiam, amikor lelôtték a Fôtéren — mondja Józsi bácsi reszketô hangon, és szorítja magához a forradami román zászlót. — Büntessék meg a gyilkosokat...

Szabó Károly szerint
Csak a büntetések ismeretében!

(1. old.)

Szabó Károly szenátor, a honvédelmi szakbizottság tagja a volt nemzetvédelmi miniszter javaslatáról lapunk kérdésére elmondotta: szerinte csak kiszabott büntetések ismeretében lehet amnesztiáról beszélni, amikor ismertté válik a felelôsség és az ennek megfelelôen megállapított büntetés. Akkor tehát, ha a törvényszék meghatározza a felelôsséget és kiszabja a megfelelô büntetést. Szabó Károly csakis ilyen formában támogatja Ionescu javaslatát.

P. A. M.

Vitát váltott ki Dudu Ionescu, a leköszönô kabinet honvédelmi miniszterének amnesztiajavaslata. A parasztpárt elnöke, Ion Diaconescu kijelentette: noha pártjának nincs hivatalos álláspontja erre vonatkozólag, véleménye szerint nem lenne idôszerû ilyen amnesztia, hiszen akkor a rendôrség és a volt titkosszolgálat, a Securitate is hasonló igénnyel állhatna elô. Viorel Oancea, Temesvár volt polgármestere, tartalékos ôrnagy több tiszttársával együtt bejelentette: ha megszületik az amnesztiarendelet, feljelenti magát. Ha az akkori tûzparancsot kiadó és végrehajtó fôtisztek most kegyelemben részesülnek azon az alapon, hogy parancsot teljesítettek, akkor ô és tiszttársai parancsmegtagadásukkal követtek el bûncselekményt (amikor nem lôttek a tüntetôkre). Tiltakoztak az amnesztia gondolata ellen a temesvári forradalmárok is, akiket tanúként idéztek meg Mihai Chitac és Victor Stãnculescu tábornokok most zajló perében.

KRÓNIKA

Informatika
az egyház szolgálatában

(2. old.)

Április 18-án, szombaton a kolozsvári Protestáns Teológia Bethlen Termében megrendezzük a második „Informatika az egyház szolgálatában" címû értekezletet.

Programtervezet: 9.00 — Az informatika egyházi alkalmazásai ma és a jövôben (Bogdányi Gábor); 10.00 — A Magyarok Világszövetsége informatikai stratégiája (Patrubány Miklós); 11.15 — A GLOCAL — nemzetközi stratégia (Klaus Stoll); 13.30 — Teleház; 15.00 — Association for Progressive Communications (APC) és a dél-amerikai informatikai helyzet (Karin Delgadillo); 16.00 — Az APC erdélyi partnere, a StrawberryNet bemutatása (Bakó Mihály).

A SuliNet bemutatása; 17.00 óra — Kerekasztal-megbeszélés.

A nem kolozsváriaknak szállást biztosítunk. A részvételi szándékot kérjük jelezzék a proteo@proteo.soroscj.ro címen, vagy a teológia faxán (+ 40-64-191-368).

Dani László
programfelelôs

Események

(2. old.)

IDEI KÖZGYÛLÉSÉT TARTJA a Kolozs megyei Ipari, Mezôgazdasági és Kereskedelmi Kamara április 28-án, 10 órakor, a Béke tér 1. szám alatti Diákmûvelôdési Házban. Napirenden szerepel a vezetô testület tavalyi évrôl szóló beszámolója, az 1997-es évi mérleg és a cenzori beszámoló megvitatása, valamint az idei tervek elfogadása. A közgyûlés elé terjesztendô anyagokat rövidesen közzéteszik.

AZ ARANKA GYÖRGY NYELV- ÉS BESZÉDMÛVELÔ VERSENYT A III–IV. OSZTÁLYOSOKNAK április 18-án rendezik 9–13 óra között az Apáczai Csere János Líceumban. Feliratkozni Kulcsár Margit tanítónônél lehet a líceumban, április 12-éig. Minden osztályból 1–1 tanuló (a 25-ös létszámon felüli osztályokból 2 tanuló) vehet részt a versenyen.

JÓTÉKONYSÁGI KONCERTET TARTANAK húsvét vasárnapján, április 12-én du. 6 órától a kolozsmonostori Kálvária-templomban Ruha István érdemes hegedûmûvész és Botár Katalin orgonamûvész közremûködésével. Minden szeretetteljes adományt az állami segély nélkül restaurált Kálvária-templom költségeire használnak fel.

Rendôrségi hírek

(2. old.)

Adócsalásért indítanak eljárást a Marin et Co. Kft. adminsztrátorai, Marin és Mariana Bucur ellen. A vád, hogy 1997. április–1998. január között kettôs könyvelést vezettek, nem jegyeztek be 165 millió lejt, s így 7,5 millió lej áfát és 15,5 millió lej jövedelemadót „spóroltak meg".

Baleset történt kedden reggel Bánffyhunyadon: az Avram Iancu utcában közlekedô 5–CJ–2231 rendszámú Dacia 1310-es gépkocsi elgázolta a magyargyerômonostori Lucica Paneát. A 17 éves lány egy megállóban veszteglô buszt került meg, amikor a Gy. I. vezette autó elôtt felbukkant. Csonttörésekkel szállították kórházba.

Súlyos baleset történt kedden Kapus közelében az E60-as országúton: az 51 éves Ioan Titan vezette Dacia 1310 túl nagy sebességgel közelített meg egy kanyart, átsodródott és összeütközött egy szabályosan közlekedô Renault 19-el. A sofôr, valamint a Renault-ban ülôk szenvedték meg a balesetet: Titant törésekkel és fejsérüléssel, D. P.-t, a másik sofôrt, fejsérüléssel és bal kulcscsont töréssel, N. M. 10 éves kislányt pedig agyrázkódással és arcsérüléssel szállították kórházba.

Balesetet szenvedett a bonchidai rendôrôrs egyik altisztje április 4-én. A 26 éves Ioan Iusan figyelmetlenül hajtott át a vasúti síneken, s így meglepte a 4110-es számú személyvonat. A gépkocsiban 2,5 millió lej kár keletkezett, Iusanra büntetés vár, s hajtásiját is bevonják.

(pja)

Légiriadó lesz Aranyosgyéresen

(2. old.)

Április 9-én, csütörtökön, légiriadó-gyakorlatot tartanak. A kétperces idôtartamú akció során négy-négy másodpercig szól, illetve hallgat el a sziréna. A közúti forgalom leáll, és a polgároknak az A betûvel jelzett óvóhelyekre kell vonulniuk. A gyakorlat alatt ellenôrzik az óvóhelyek ivóvízzel és élelmiszerrel való ellátottságát. A Sodronyipari Kombinát elleni feltételezett légitámadás következményeinek felszámolására polgári védelmi alakulatokat dobnak be.

Ilyen típusú gyakorlatokra kétévenként kerül sor.

Mûholdváltás a Duna Televíziónál

(2. old.)

Az Eutelsat II–F3 mûholdjának elöregedése miatt 1998. március 31. óta a Hot Bird 4-es mûholdról sugároz a Duna Televízió.

A mûhold technikai adatai:

Neve: Eutelsat Hot Bird 4, földrajzi pozíció: kelet 13 fok, vételi frekvencia 10 815,08 MHz, polarizáció: horizontális, video: PAL, fôhang frekvenciája: 6,5 MHz.

A váltásnak köszönhetôen nagyobb területen válik lehetôvé a Duna tv vételezése. A Hot Bird várható élettartama 12–14 év. A mûholdváltás megkönnyítése érdekében április végéig a Dunát még a régi mûhold is sugározza.

Hallottuk

(2. old.)

— Mit játszanak az egészségügyi minisztériumban?

— Bent a Bárányi, kint a farkas.

-fi

Másfél száz kiállító a VI. Nemzetközi Mûszaki Vásáron

(2. old.)

Kedden délelôtt ünnepélyes keretek közt megnyitotta kapuit az Expo Transilvania Rt. legfrissebb rendezvénye. A nemzetközi mûszaki seregszemle termékskálája meglehetôsen széles: szerszámgépeket, szerszámokat, kellékeket, cserealkatrészeket, ipari automatizálási termékeket, gépkocsikat, autóalkatrészeket, garázstechnikát, elektromos termékeket, házi és ipari elektronikus készülékeket, mérô- és ellenôrzô mûszereket és felszereléseket, textilipari felszereléseket és technológiákat láthatnak az érdeklôdôk. Külön említésre méltó az autószalon, a maga korszerû és esztétikus kocsiújdonságaival: a Volkswagen, Skoda, Daewoo, Mercedes, Hunday, Ford, Kia Motors, Toyota, Dacia és Aro cégek képviseltetik magukat.

Ezerkétszáznyi négyzetméteren százötven vállalat állít ki: a hazaiakon kívül magyar, bolgár és osztrák cégek vannak jelen, valamint német, holland, olasz, svájci, angol, amerikai gyártók és forgalmazók romániai képviseletei várják a szakemberek és a nagyközönség ostromát. A bemutatott áruválaszték megfelel a legigényesebb nemzetközi követelményeknek, ideértve a Nyugaton nagyon szigorú környezetvédelmi elôírások betartását is.

A vásár április 10-ig naponta 10–18 óra között látogatható.

Ördög I. Béla

A termékeny bizonytalanság jegyében

(2. old.)

„Még újszerû és szokatlan legtöbbünknek e fogalom. Az ôshazát jelenti, nagy múltunkat s talán még nagyobb jövônket. Merész nagy cél, mit megvalósítani különösen nekünk, magyaroknak szerencsés feladatul jut. Nem a kard, hanem a komoly tudomány, a teremtô mûvészet, a kitartó munka és a céltudatos vállalkozás, szóval a mai civilisatio legszebb és legigazibb fegyvereivel magunknak és testvéreinknek szellemi, erkölcsi és anyagi elôrehaladást biztosítani a világ mûvelt népei között" — írja Paikert Alajos, az 1913-ban útnak indult Turán címû kéthavi lap szerkesztôje. A Turáni Társaság (Magyar Ázsiai Társaság) folyóirata a század elején azon tanulmányoknak, tudományos beszámolóknak adott helyet, amelyek népünk eredetének kutatásával foglalkoztak. Immár több mint ötven éve, hogy a Turán megszûnt, viszont alig egy hónap telt el újjáalakulása óta. A budapesti Magyar Ôstörténeti Kutató és Kiadó folyóirata ugyanis idén márciusban ugyancsak Turán néven látott napvilágot. A Lovass Ferenc felelôs szerkesztô irányította, kéthavonta megjelenô kiadvány ma is azt vallja: múltunk nem mögöttünk, hanem alattunk él, a jövônket csak a múltunk megismerésére és vállalására alapozhatjuk. A Turán szerkesztôi fontosnak tartják a magyar ôstörténet megismerését, minden ködösítés, hamis szemfényvesztés és tudatos megtévesztés nélkül. A lap a „termékeny bizonytalanság" jegyében kíván helyt adni minden magyar eredetkutatással foglalkozó tanulmánynak, elméleti fejtegetésnek, emellett várja a nyelvészeti, történeti, régészeti, antropológiai értekezéseket éppúgy, mint a népzenével, népmûvészettel, néprajzzal, íráskutatással foglalkozó írásokat. Olvasóival — beleértve ebbe az anyaország határain kívül rekedt magyarokat is — élô és rendszeres kapcsolatot szeretne fenntartani.

R. Sz.

Valutaárfolyamok
(kedd, április 7.)

(2. old.)

Váltóiroda

Márka Eladás/Vétel

Dollár Eladás/Vétel

CAMBIO

4480/4550

8310/8390

DOLLAR

4500/4600

8300/8450

ECU-Exchange

4500/4560

8320/8390

Eximtur-Seytour

4490/4550

8310/8430

Macrogroup

4500/4550

8320/8390

OTI-DOR

4500/4600

8320/8420

PLATINUM

4470/4550

8250/8400

SAKER

4490/4550

8310/8390

Mezôgazdasági Bank

4480/4610

8325/8480

Román Kereskedelmi Bank

4415/4659

8250/8450

Nemzeti Bank

4556

8376

Az utcai pénzváltóknál a forint 39,5/41, a márka 4500/4550, a dollár pedig 8310/8430 lejbe kerül.

VÉLEMÉNY

Akit megölt a demokrácia

(3. old.)

Gergely urat kissrác korom óta ismertem. Ô volt környékünk ezermestere, aki minden elromolható dolgot megjavított. Ha kellett, kifestette a lakást, megjavította a csepegô vízcsapot, a gyerekek kerékpárját, a szomszéd autóját. Románnak, magyarnak, a tejesembernek, az orvosnak ô volt a „mester".

Gergely úr utálta a rendszert, amelyben élt. Állami vállalatoknál keveset dolgozott, mindig mondogatta, minek vegetáljon egy gyárban, ha maszekeléssel az akkori fizetések kétszeresét is megkeresheti. Egyszer letartóztatták mint veszélyes munkakerülôt — éppen ôt, aki reggeltôl estig valahol valamit mindig dolgozott.

A rendszerváltás után elszaporodtak a különbözô „szakik". Gergely úr úgy érezte, feleslegessé vált. Régi kliensei kiöregedtek, meghaltak, a fiatalok pedig nemigen tudtak róla. Ô, aki soha nem ivott, egyre gyakrabban látogatta a kocsmákat. Rövidesen eladta házát és elköltözött a környékrôl. Nem sokkal ezután felesége egy banális balesetben elhunyt, a fia pedig a nagy szabadságban nem találta helyét és Kanadáig meg sem állt.

A Caritas-ôrületkor Gergely úr eladta új lakását, és minden pénzét ebbe a szélhámosságba fektette. Úgy járt, mint sokan mások, rövid idô alatt mindene elúszott. Véletlenül éppen akkortájt találkoztam vele. Az egykori szorgos, életvidám mesterbôl egy megkeseredett, kiábrándult, megöregedett ember lett. Szidta önmagát, a sorsot és az új rendszert, amiben mindene elveszett, még hite Istenben is.

Eltelt pár év és Gergely urat sokáig nem láttam. A télen a sportcsarnok felé vitt az utam, mikor a megdöbbenéstôl földbe gyökerezett a lábam. Gergely úr jött velem szembe egy kéziszekeret húzva maga után, megrakva kartonokkal, papírral, újságokkal. Rongyos volt, piszkos, magában motyogott valamit. Bár fájt érte a szívem, nem mertem megszólítani, láttam, úgysem ismer meg. Ô, a valamikori ezermester, akit mindenki szeretett és tisztelt, már egy másik világban élt, és csak a létfenntartási ösztöne vezette fáradt lépteit, hogy egy darab kenyérrevalót összeturkáljon a szemétben. Régi büszkeségébôl annyi még megmaradt, hogy ne az utcasarkokon kéregessen. Abban a pillanatban éreztem, hogy Gergely urat utoljára látom, és a tavaszt talán már nem éri meg.

Néhány nappal ezelôtt mondta egy régi közös szomszédunk, hogy a mestert holtan találták abban az utcában, ahol majdnem egész életét leélte. Belsô kényszer vihette meghalni oda, ahol egykor mindenki ismerte, ahol számára a pénznél is fontosabb volt az emberek szeretete, ahol úgy hozzátartozott a tájhoz, mint a házunk elôtt álló cseresznyefa a parkban, a törött pad, és úgy megszoktuk, mint azt, hogy a Nap mindig keleten kél és nyugaton tér nyugovóra.

Nánó Csaba

Hová jutott a Nagyrománia Párt?

(3. old.)

— tehetjük fel a kérdést ideológiájának ismeretében. A bukaresti România liberã elsô oldalán olvasható cikket egészében fordítjuk (címestôl):

A cigányok szavazatára alapozva, Nitu tata a fôváros fôpolgármestere akar lenni

Niculae Nitu hadosztályparancsnok a Nagyrománia Párt fôpolgármester-jelöltje lesz a fôvárosban. Niculae Nitu azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Constantinescu elnök a múlt napokban engedélyezte tartalékba helyezési kérelmét, minekutána teljesíti a nyugdíjaztatás törvényes feltételeit.

Nitu tábornok elfogadta a Nagyrománia Párt javaslatát a fôváros fôpolgármesteri székébe való jelöltetésre, azt nyilatkozva, hogy „mélységesen meghatódott és megtisztelve érzi magát", s reméli, hogy az a Bukarestben élô 500 000-nél több cigány is rá adja majd a szavazatát, mint ahogyan ô is meghallgatta mindig a panaszaikat, és többször oldotta meg békésen zavargásaikat vagy szenvedélyeik elszabadulását.

Sorin Voinea cikkéhez emlékeztetôül csak annyit, hogy Nitu tábornok Bukarest rendôrparancsnoka volt a közelmúltban.

K. E.

Caragiale csodálatos figurái mai politikai színpadon

(3. old.)

Megszokhattuk már, hogy a politikai életben — akárcsak a cirkusz világában — jelentôs szerep jut a bohócoknak, bûvészeknek és a szemfényvesztôknek, akik olcsó, frivol, de szórakoztató szóvicceikkel, ízes bemondásaikkal, puderes képükkel szórakoztatják a könnyû perceket igénylô közönséget. Nem is beszélve azokról, akik fejünk fölött egy szál kötélen egyensúlyoznak.

A régi Romániában Caragiale ismerte a legjobban ôket. És ô is örökítette meg számunkra. Mert Caragiale cirkuszpolitikai figurái ma is élnek és közöttünk tevékenykednek. Jellemük ugyanaz, csak szótáruk, szókincsük változott egy kissé.

Ki ne ismerné fel a múlt századbeli Kótyagos Polgárt a mai kótyagos polgár(mester)ben? Nae Catavencut, a Kárpátok Harsonája tulajdonos-fôszerkesztôjét a mai România Mare fôszerkesztôjében, a költôszenátorban? Zaharia Trahanachét, az Állandó Bizottság, a Választási Bizottság és számos más bizottság és választmány elnökét a mai szenátus elnökében, a Demokrata Párt elnökében és számos más hátba támadó bizottság elnökében? És Ricã Venturianot, a járásbírósági levéltárost, joghallgatót és közírót a mára már megöregedett, megkopaszodott, szép nevû nyelvvédô és nemzetvédô szenátorban?

Caragiale nem máról holnapra elmúló múlt századbeli embereket alkotott, hanem embertípusokat vitt az élet nagy színpadára, akik könnyedén átélnek egy évszázadot, és a másiknak a végén már a harmadik évszázad bohócruháiba készülnek beöltözni. Igen, mert tudják, a közönségnek tetszik a bohóc, és ha a nagyon elnyomorodott életben már nem is tudják a kenyeret biztosítani, legalább a cirkusz legyen hangos és káprázatos. Csakhogy mostanság a Kótyagos Polgár és a Kárpátok Harsonája tulajdonosa mellé kezd felzárkózni a generáljavításon átesett és éppen most viruló, szép mosolyú, demokratává átvedlôdött, szôrös bábból színes pillangóvá lett Zaharia Trahanache és a csalafinta Ricã Venturiano, aki nyelvészkedéseibe a televízióban politikát, politikájába pedig nemzeti nyelvvédelmet csomagol, és ebbéli tevékenységében a get-beget bukaresti románokon is túl akar tenni. Rá mindig olyat bíznak, amit mással nem lehet elvégeztetni, aki a megjegyzéseket úgy lerázza magáról, mint a kutya a vizet.

A Trahanache-család huszadik századi jeleseirôl el kell mondanunk, született forradalmárok és apatagadók. A század eleji nagyváradi hithû apát megtagadta a nemzetközi brigádokban jeleskedô fia, aki folyton azt énekelte: „Madrid határán állunk a vártán, ezer ajkú, egyszívû brigád!" És ennek a Szovjetunióból dirigált brigádnak ô volt az egyik parancsnoka. No meg aztán késôbb, 1957-ben a Nagy Imre-féle „csoportosulást" is elhozta Romániába, hogy itt biztonságban legyenek! Fia már megtagadta apja nemzetközi marxista voltát, és 1989 karácsonyán a Silviu Brucan és Ion Iliescu háta mögül lendüljön elôre. És késôbb hátba támadta az ôt segítôt, aki állítólag megígérte „apja helyett apja lesz". És mert az 1996-os év végi választások nem éppen úgy jöttek ki, mint azt a Demokratikus Konvenció elképzelte, hát szükség lett „demokratikus" támogatókra. És ô beállt a támogatók közé. Fizetségképpen megkapta az ország második tisztségét, a szenátus elnöki bársonyszékét. Csakhogy rövid idô után most a konvenciót támadta hátba, abból is holnapi elônyöket kovácsolva magának. Lehet, abban van valami igaza, hogy a tegnapi szakszervezeti vezetô nem a legjobb miniszterelnök, de hát ô maga is benne volt megválasztásában. És vajon az elôzô miniszterelnök vagy a még elôzô, ô maga jobb volt? És az új miniszterelnök jobb lehet?

És íme, ebben a politikai összevisszaságban üti fel a fejét a nyelvvédô szenátor. Védi a nemzetet és támadja a kisebbségieket, s ezzel akarja feledtetni, hogy ô maga is kisebbségi.

A múlt századbeli Caragiale-figuráknak miért van sikerük mai színpadon? A közönséget — úgy látszik — ma is meg lehet téveszteni. Még azzal is, hogy most már nem is költségvetés, hanem újabb választás kell a népnek. Csakhogy most már a Kótyagos Polgár sem tudja, amit tudnia illene: „Kire kell voksolnia?" Csak Catavencu tudja a magáét. És mondja is: „Évszázados harcunk után, amelyek majdnem harminc évig tartottak, íme, teljesült az álmunk (...) Tegnap még vakhit, ma már vakít a szabad gondolat! Tegnap még szomorúság, ma már vigasság!... Íme, a haladás elônyei! Íme, az alkotmányos rendszer jótéteményei!"

Tessék szétnézni az élelmiszerüzletekben, és tessék megtapogatni a pénztárcákat!... És tessék csodálni minden este a televízióban Caragiale mai figuráit.

(Az idézetek Méhes György fordítását dicsérik.)

Kovács Ferenc

Szerepváltás

(3. old.)

Várható a magyarországi kormánypártok és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenérzése a kettôs állampolgárság bármilyen formában történô felvetésekor, de ekkora hüledezésre csak az lehet a magyarázat, hogy választások elôestéjén igen erôsen beprogramozták maguknak a határon túli magyarellenességet. Ezzel szavazatokat lehet nyerni bizonyos magyarországi rétegekben, amelyeket évek óta hülyítenek azzal, hogy erdélyi, felvidéki, délvidéki magyarok elveszik a kenyerüket, csökkentik életszínvonalukat stb.

Azt mondta Kovács László külügyminiszter, hogy az ötlet elképesztô. Nem kellett volna elsô felindulásában sértegetni a moldvaiakat, például, akik a magyar külügyminiszter szerint képtelenség jogalanyai. Mert mi az elképesztô abban, hogy a Prúton túli polgárok személyi igazolványukkal jönnek át a határon, nem fizetnek benzinfejpénzt (de Bãsescu-útadót sem!), amikor pedig hazatelefonálnak Besszarábiába, nem nemzetközi, hanem csak településközi díjat fizetnek. Nemcsak a Moldovai Köztársaság, hanem Szlovákia és Horvátország minden külön nemzetközi értesítés nélkül megvalósította azt a jogszokást, amelytôl az átlagpolgár kettôs állampolgárnak érzi magát. Kinek kellene ennél több? Kinek kellene például kettôs szavazati jog?

Teljességgel értelmetlen Kovács Lászlónak ez az értetlenkedése is, hogy hol kell majd gyakorolni a szavazati jogot. Benne van minden normális választási törvényben: ahol a polgár lakik. Ha kettôs állampolgár, és nem anyaországában, hanem fogadó vagy fogadott országában él, akkor természetesen ott szavaz. A már elég sok kettôs állampolgársággal rendelkezô magyarországi lakos ne is jöjjön ide szavazni, mert még visszaválasztaná nekünk Iliescut. Aki nem ismeri a helyzetet, könnyen melléfog. (Lám Horn Gyula a román–magyar alapszerzôdésnek tulajdonítja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Annak a „megherélt" dokumentumnak, amelyen Iliescu aláírása virít.) A besszarábiai polgárok sem törik össze magukat, hogy Romániában szavazzanak, és jól teszik, ne építtessék velünk is vissza a szocializmust. Ennek megfelelôen mi sem óhajtunk vezetôket választani Magyarország népének. Nem mi éreztük a bôrünkön a Kádár-korszak megtorlásait, nem tudhatjuk, mennyit lehet azokból megbocsátani.

És az is mûfelháborodásnak tekinthetô, hogy el kellene elôbb dönteni, melyik országnak adózzanak a kettôs állampolgárok. Természetesen annak, amelyik elfogadja szavazatát. Például mi sem követelhetjük meg a Prúton túli polgároktól, hogy alávessék magukat Bãsescu polgárzaklató ötleteinek. Ôk biztosan nem szavaztak a Demokrata Pártra.

Egyszóval a közvetlen környezetünkben már megvalósított kettôs állampolgárság tapasztalata bizonyítja, hogy a probléma roppant egyszerû, túlbonyolítása azoknak a mûve, akik hallani sem akarnak a határon túli magyarok iránti rokoni érzelem legalább olyan méretû táplálásáról, ahogyan a román hatóságok ápolják a besszarábiai románokkal fenntartott kapcsolatot.

Más szempontból is érdekes volt a Magyarok Világszövetségének a tesztje, ha úgy tetszik, idegpróbája. A leghevesebben az úgynevezett mérsékeltek reagáltak a kettôs állampolgárságot emlegetô javaslatra. A mérsékeltek által szélsôségesen radikálisoknak nevezett pártok ellenben megfontoltan, körültekintôen nyilatkoztak. Például: elôbb látni és tanulmányozni szeretnék a dokumentumot. Meg hogy a kettôs állampolgárság mellett más lehetôségeket is jó volna felkutatni. Külön említésre méltó a Fidesz Magyar Polgári Párt állásfoglalása, miszerint a külhoni magyarokat nem kellene turistákként kezelni Magyarországon, meg aztán roppant kíváncsi az RMDSZ-vezetôk véleményére.

Az RMDSZ-ben is élesen kirajzolódott a határvonal. A szélsôségesen ultramérsékeltek úgy szöktek fel a kettôs állampolgárság hallatára, ahogyan Pruteanu csípésére kellene reagálniuk, ellenben a radikálisoknak becézett és minden alkalommal kisebbségnek beskatulyázott RMDSZ-politikusok vagy kivárnak, vagy úgy nyilatkoznak, hogy a javaslatot érdekesnek tartják, meg továbbgondolják, meg minden. Érdekes a szerepcsere.

Nits Árpád

NAPIRENDEN

Román diplomatákat hívtak vissza Bonnból

(4. old.)

A Németországban mûködô román bûnözôknek kiállított hamis útlevelek botrányával kapcsolatban a külügyminisztérium visszahívta Bonnból Gheorghe Stãnescu konzult és Cristian Catrinescut, a román nagykövetség volt gépkocsivezetôjét, a Dolj megyei rendôrkapitányság pedig leváltotta az ügyben érintett Jan Tudor alezredest, aki a megyében a szervezett bûnözés elleni harcot irányította.

Mint ismeretes, a kölni államügyész azzal vádolta a bonni román nagykövetség diplomatáit, hogy pénzért hamis útleveleket adtak ki Németországban mûködô fiatalkorú tolvajbandákat irányító személyeknek. Eckbert Bülles kölni ügyész sajtóértekezleten jelentette be, hogy bizonyítékokkal rendelkezik mind a nagykövetségi tisztviselôk, mind a krajovai rendôralezredes szerepét illetôen. Jan Tudor a német hatóságok által lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint tájékoztatta a Németországban mûködô bûnözôket arról, hogy Németországban nyomozás indult ellenük, és ez akadályozta a bûnbandák felgöngyölítését.

***

Szerdától több balkáni országot érintô tájékozódó körutat tesz a külügyminisztérium különmegbízottjaként Ioan Donca külügyminisztériumi fôigazgató, hogy a koszovói helyzettel kapcsolatos összefüggéseket tanulmányozza — közölte kedden a külügyminisztérium.

A román diplomácia pillanatnyilag nem akar közvetlen vagy különleges szerepet vállalni a megoldás keresésében, de Románia, mint stabilitási tényezô az övezetben, pontosabb képet kíván alkotni a helyzetrôl a nemzetközi összekötô csoport legutóbbi ülésén elfogadottak szellemében.

Kettôs állampolgárság — elhibázott politikai lépés?
További reagálások a Magyarok Világszövetségének javaslatára

(4. old.)

Alkalmatlan jogi eszköznek minôsíti a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatala a kettôs állampolgárságot a kisebbségek helyzetének javítására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Tabajdi Csaba szerint a kettôs állampolgárság gondolatát kategorikusan vissza kell utasítani. A magyarországi pártok reakcióit kiegészíti a Fidesz–Magyar Polgári Párt nyilatkozata, amely szerint a magyar országgyûlésnek külön törvényt kellene hoznia a határon túli magyarokról.

Jeleztük: az RMDSZ-nek nincs hivatalos álláspontja ez ügyben. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô alább közölt nyilatkozata értelmében: a szövetség nem tartja megoldásnak a kettôs állampolgárság gondolatát.

A magyar állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élô magyar nemzetiségûekre — az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következmények miatt — alkalmatlan eszköz a magyar kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására — közölte a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) arra a javaslatára reagálva, miszerint a határon túl élô magyarok alanyi jogon kaphassák meg a magyar állampolgárságot és a választójogot.

A HTMH közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Példaként említik, hogy az állampolgári jogokat és kötelezettségeket az adott ország szabályozza, és joghatóságuk is csak ezen ország állampolgáraira terjedhet ki. Emellett a magyar állampolgárságról szóló törvény az állampolgárság megszerzésének alapfeltételeként írja elô az ország területén történô letelepedést. Felmerülhet az a kérdés is, miként óvná meg az állam azon polgárait, akik nem a területén élnek, hiszen ez az állam kötelessége.

Az utódállamokban élô magyarok állampolgárságát nemzetközi szerzôdések szüntették meg, amelyeket Magyarország nem mondott fel. A magyar állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínûleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részérôl. Ez beláthatatlan következményekkel járhatna — figyelmeztet a HTMH. Továbbá kifejti: uralkodó álláspont Európában, hogy államközi egyezményekkel kiküszöböljék a kettôs állampolgárságot. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy „a kettôs állampolgárság lehetôségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Magyarország részérôl". Ez ugyanis a fiatal rétegek és az értelmiség szülôföldrôl történô elvándorlását idézné elô, ami szöges ellentétben állna „nemcsak a mi céljainkkal", de a magyar közösségek legitim szervezetei részérôl megfogalmazott állásponttal is — olvasható a HTMH állásfoglalásában.

Boldoguljanak otthon a határon túli magyarok

(4. old.)

A kettôs állampolgárság kérdését kategorikusan el kell utasítani — jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az állampolgárság kérdése egy reálisan megoldandó probléma lesz majd, ha az ország az EU tagjává válik, hogy a schengeni határrendszer bevezetése ne okozzon törést a szomszédos országokkal való mindennapi érintkezésünkben, a gazdasági, turisztikai és kulturális együttmûködésben, valamint a kárpát-medencei magyar–magyar kapcsolatokban — mondotta Tabajdi, aki Csoóri felvetését mind kül-, mind pedig kisebbségpolitikai szempontból zsákutcának tartja.

A javaslat megvalósítása nem szolgálná a közép- és kelet-európai stabilitást, és számos komoly félreértés forrása lehetne — véli. Destabilizáló hatása volna, ha a magyar állam elkezdene osztogatni három és fél millió útlevelet a Kárpát-medencében — mondta Tabajdi, aki szerint mindez áttelepülésre serkentené és ösztönözné az ott élôket, ami ellentétes mind a magyar kormány, mind pedig az MVSZ elvével. Abban ugyanis egyetértés van a magyar politikai erôk között, hogy a szülôföldjükön kell boldogulnia a határon túli magyarságnak — tette hozzá. A megoldás: ott, ahol 2002 után bevezetik a schengeni határôrizeti rendszert és még mindig vízumkötelezettség van, ott esetleg egy vagy két évre szóló sajátos beutazási kedvezményeket vezetnének be.

A Fidesz–Magyar Polgári Párt egyetért az MVSZ-javaslat mögöttes szándékával: támogatja, hogy a határon túli magyarokat ne turistaként kezelje a magyar jog, hanem megkülönböztetett státust kapjanak Magyarországon — nyilatkozta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. A politikus tájékoztatása szerint pártja azt szeretné, ha a határon túli magyarokról külön törvényt hozna a magyar országgyûlés, amelynek rendelkezései támogatnák az érintetteket magyarországi tartózkodásuk során, például az oktatás, vagy az egészségügy területén. A Fidesz ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megismerje a határon túli magyarok legitim szervezeteinek véleményét az ügyben — tette hozzá Németh.

Verestóy: Csak gyengítené az egyenlô jogok melletti érveinket

Verestóy Attila szenátor hétfôi nyilatkozata szerint a szövetség elutasítja a Magyarországon kívül élô magyarok kettôs állampolgárságának gondolatát, mivel az nem oldaná meg problémáikat.

— A kettôs állampolgárság ötlete csak gyengítené a többségi lakossággal egyenlô jogok melletti érveinket — jelentette ki a szenátor az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Problémáinkat Romániában akarjuk megoldani, annak lehetôségével, hogy egy nap majd az egységes Európa polgárai legyünk."

Verestóy mindamellett elismerte, hogy az RMDSZ-ben vannak olyanok, akik szerint a kettôs állampolgárság „megoldást jelentene" a külföldön élô magyarok számára.

GAZDASÁG

Új MOL-töltôállomás nyílt Bukarestben

(5. old.)

Pál László, a MOL elnöke és Czédly József, Bukarest alprefektusa március végén felavatta a magyar vállalat bukaresti benzinkútját, amely a nemzetközi repülôtér felôl jövô úton épült, és a három éve kezdett hazai MOL-hálózat tizenhatodik egysége. A fôvárosban a MOL januárban már nyitott egy kutat, és idén további négy felépítését tervezi. Az állami kôolajvállalat után, a Shell és az AGIP mellett, a MOL az egyik vezetô külföldi társaság szerepére törekszik Romániában.

A cég az elkövetkezô három évben további 60 állomás létrehozásával és 20 franchise egységgel mintegy százra kívánja bôvíteni romániai üzemanyagtöltô-állomásainak számát, és a piacon legalább 10 százalékos részesedésre törekszik — közölte a MOL elnöke.

A MOL eddig közel 26 millió dollárt fektetett be, és ezzel a legnagyobb magyar befektetô Romániában. Tavaly magyar cégek összesen valamivel több mint 50 millió dollárt ruháztak be Romániában. Az MTI-nek nyilatkozva Pál László nem zárta ki, hogy a MOL romániai beruházása általában is a legnagyobb egyedi magyar külföldi befektetés. A tervezett teljes romániai hálózathoz több mint 80 millió dollár mozgósítására lesz szükség.

A MOL eddig Nagyszalonta, Arad, Sepsiszengyörgy, Gyergyószentmiklós, Nagyvárad, Temesvár, Déva, Szászváros, Nagykároly, Lippa, Szatmárnémeti, Ploiesti, Brassó és Bukarest városában avatott benzinkutakat, idén további 13 épül az ország különbözô részein. Jelenleg Romániában a MOL Rt.-nek két leányvállalata mûködik, az egyik aradi, a másik bukaresti székhellyel. Az utóbbi tavaly megvásárolta az AMOCO–Románia céget, ezzel jutott hozzá egy mûködô bukaresti vállalathoz, amely kenô- és üzemanyag nagykereskedéssel foglalkozik és négy nagyteljesítményû töltôállomást üzemeltet. Az aradi MOL-vállalkozás a MOL magyarországi finomítóiból látja el mind a négyfajta (98 és 95 oktános ólmozott, 95-ös ólmozatlan benzin és gázolaj) üzemanyaggal töltôállomásait, a bukaresti MOL-cég a hazai országos kôolajtársaságtól, a SNP-tôl szerez be háromféle üzemanyagot, és csak a 98 oktános benzint kapja Magyarországról.

A bukaresti megnyitón és az azt követô fogadáson megjelent a kormány több államtitkára, a parlament több képviselôje és szenátora, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az üzleti élet, elsôsorban a kôolajipar, illetve a közúti forgalommal kapcsolatban álló intézmények számos illetékese.

Elhalkultak a politikai felhangok — véli a MOL elnöke

(5. old.)

A MOL öt országban van jelen kútjaival, és ma már a magyarországi hálózat után a romániai áll a második helyen, míg a harmadik a szlovákiai — mondta az MTI tudósítójának a bukaresti üzemanyagtöltô-állomás felavatásakor nyilatkozva Pál László, a Magyar Kôolaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) elnöke.

— Terveink szerint a leggyorsabb fejlôdést itt kívánjuk elérni. Az év végére kútjaink száma eléri a 28–30-at, az ezredfordulóra pedig a nyolcvan–százat országszerte. A hazai olajvállalattal és a SHELL-lel leszünk a legnagyobb versenyben ezen a piacon. Jó piacnak tekintjük, részben azért, mert az ország legnagyobb részén Magyarországon termelt üzemanyagot tudunk biztosítani. Emellett sokféle más tevékenységet folytatunk és tervezünk, részt veszünk a nagykereskedelemben, kenôanyagaink számára is Románia a második legnagyobb piac, s foglalkoztat az a gondolat, hogy Románia felé földgáz-tranzitban mûködjünk közre. Román partnereinkkel a logisztikai berendezések közös fejlesztésérôl tárgyalunk, és érdekeltek vagyunk abban, hogy közösen lépjünk fel harmadik országban — fejtette ki a MOL elnöke.

A romániai üzemanyagárak legutóbbi jelentôs emelésérôl szólva Pál László úgy vélekedett: természetes, hogy a romániai árképzés közeledik az európai gyakorlathoz, s az üzemanyag árának adótartalma magasabb lesz.

— Ez a vevôk oldaláról is problémákat támaszt, természetes, hogy a hirtelen áremelkedés csökkenti a fogyasztást. Meggyôzôdésem szerint azonban az életformához hozzátartozik a gépkocsi és ehhez alkalmazkodik a lakosság.

A MOL tôkebefektetéseinek romániai fogadtatásáról Pál László kifejtette:

— Mi sohasem tekintettük ezt politikai témának: vállalkozásról van szó, amelynél a cég gazdasági érdekeit képviseljük a beruházásokkal. Hogy voltak politikai felhangok? Úgy érzem, ez elhalkul. Magyarországon sincs senki ellene, ha a román vállalatok beruháznak, és román szempontból az sem lehet közömbös, hogy a MOL, mint kiszámoltuk, már most 250, és hamarosan ezer embernek ad munkát Romániában. Ez azt jelenti, hogy nemzeti jövedelmet termelünk itt Romániában is, ugyanakkor otthon is növeljük a foglalkoztatottságot a román piac ellátására szolgáló termeléssel, logisztikával.

Pál László elmondta, hogy a beruházás megtérülési ideje a számítások szerint 6–8 év, s az egy kútra esô nagyobb forgalom révén megelôzheti a magyarországit.

Mándoki Zoltán vezérigazgató elmondta: a MOL a Romgaz vállalattal tárgyalásokat folytat gázipari együttmûködésrôl, esetleges romániai kutatásról, közvetlen MOL-beruházásról, a privatizációs elképzelésekrôl.

— A MOL mindig tiszteletben tartja a hazai kôolajtársaság elsôbbségét a piacon, de kulcskérdés az országos lefedettség, ami lehetôvé teszi a forgalom növelésére szolgáló különbözô rendszerek, kártyák (flotta-kártya, lojalitás-kártya) bevezetését. Az átfogó hálózat szükségessé tenné az ellátó telepek kiépítését is. Magyarországon a múlt héten 357 MOL-benzinkút mûködött. A cél 400–500-ra felvinni a számot. Ennek mintegy 20 százalékát fogja kitenni a tervezett romániai hálózat, és ehhez szándékozunk a térség többi országaiban összesen még mintegy 100 töltôállomást építeni: azaz néhány éven belül a MOL-hálózat, ha addig nem változik az elképzelés, mintegy 500 kutat jelent majd Magyarországon és kétszázat a környezô országokban, ebbôl százat Romániában.

Cãlin Popescu Tãriceanu, volt ipari és kereskedelmi miniszter, a román autóimportálók szövetségének elnöke:

— Örvendetes a MOL-kút megnyitása. Ez olyan versenylégkört teremt, amelyre a román gazdaságnak is szüksége van. Legutóbb arról tárgyaltam az RMDSZ egyik képviselôjével, hogy meg kell keresni annak módját, hogy a román tôke is beruházzon Magyarországon. Örülnék, ha erre minél hamarabb sor kerülne. A MOL regionális fejlesztési terve hasznos a térség minden országa számára.

Czédly József bukaresti alprefektus:

— Bukarest számára fontos esemény, hogy a többi nagy cég mellett a MOL is megjelenik benzinkútjaival. Itt hat-hét töltôállomás lesz, ami kétségkívül nagy hatást gyakorol majd a fôváros üzemanyag kereskedelmére, és, persze, a román–magyar gazdasági kapcsolatok szempontjából is jelentôs.

Frunda György, az RMDSZ szenátora:

— Fontosnak tartom a gazdasági együttmûködést és a magyar befektetések szaporodását Romániában. A MOL igen okosan fejlesztett Romániában, Erdély mellett az ország más részeiben is beruházott vagy tervez töltôállomásokat.

Ion Popa, a PETROM nemzeti olajtársaság igazgatója:

— Pozitívnak tekintem a MOL megjelenését. Korszerû, európai színvonalat képviselô állomás ez, ami mindenképpen ösztönzést jelent a román benzinkút-tulajdonosok számára. A MOL különben itt tôlünk vásárol üzemanyagot, és mi örülünk az új ügyfélnek, aki növeli forgalmunkat.

Új pályázat a legnagyobb olajfinomítóra

(5. old.)

A kormány nemsokára új pályázatot hirdet az ország legnagyobb olajfinomítójára, a Fekete-tenger partján mûködô Petromidiára — szivárgott ki a hír bukaresti hivatalos forrásokból.

Nem sokkal miután a Petromidia USA néven alakult amerikai vállalatcsoport megnyerte az elôzô pályázatot, a hatóságok komolytalannak és túl követelôdzônek minôsítették a nyerteseket.

— Az amerikaiak követelései között volt, hogy ötven évre koncesszióba kapják a midiai tengeri kikötôt, és ez ki van zárva — jelentette ki az Állami Vagyonalap alelnöke, Bogdan Baltazar.

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, James Rosapepe úgy vélte, hogy az „amerikai kormányzatban és az üzleti világban csalódást keltett a (Petromidia USÁ-val kezdett) tárgyalások kudarca".

Az amerikai befektetô csoport 400 millió dollárt ígért a részvénytöbbségért, ez a kikiáltási ár kétszerese. További 400 millió dollárt terveztek az olajfinomító korszerûsítésére.

Az új pályázattal a kormány elsôsorban a legnagyobb nemzetközi olajtársaságok, a Shell, az Amoco, az ENI és az Elf figyelmét akarja fölkelteni, de a Petromidia USA konzorcium is jelezte, hogy újfent benevez a versenybe.

A kereskedelmi és iparkamara híreibôl

(5. old.)

• Régebbi álom vált valóra azzal, hogy a kereskedelmi és iparkamara kezdményezésére — és a helyi közigazgatási szervek, továbbá az Európai Unió PHARE–FIDEL-programjának anyagi támogatását élvezve — megalakult az ExPro nevet viselô és a helyi cégek kiviteli tevékenységét elômozdító központ. A tervek szerint az ExPro nemcsak Kolozs, hanem a környezô megyék igényeit is kielégíti majd.

• Kolozsvári cégek részesülnek e hónapban az exportot elômozdító svájci központ (OSEC) küldötteinek szaktanácsadásában. A kereskedelmi és iparkamara az igénylések benyújtása után választja ki azt a 16 céget, amely két napon át a kivitel kérdéskörében kap felvilágosítást.

• Rövidesen új székhelyet kapnak a kereskedelmi és iparkamara Kolozs megyei kirendeltségei. Tordán, Désen és Bánffyhunyadon eddig a polgármesteri hivatalokban húzódtak meg alkalmazottjaik. A változás korszerû új felszerelések beszerzését és a meglévô személyzet kibôvítését is lehetôvé teszi, csakúgy, mint Torda és Dés belépését a nemzetközi vásárok vérkeringésébe. A tervek szerint megvalósul a továbbképzô tanfolyamok szervezése és a szaktanácsadás a helyi érdeklôdôknek.

• Egyetemi hallgatók ingyenes belépôjének lehetôségét fontolgatják az Expo Transilvania kiállításaira. Egyelôre csak szakáganként, a fôiskolák profiljának megfelelô rendezvényeken vehetnek részt az egyetemisták, de elvi megegyezés született már az általános ingyenes belépô ügyében is.

Kelet-Európa
A külföldi tôke a GDP termelésében

(5. old.)

1996-ban Csehországban 2 százalék volt a közvetlen külföldi beruházások részesedése a GDP termelésében — közölte a prágai Czechtrade beruházási és tanácsadó ügynökség a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott kimutatásra hivatkozva.

Az EBRD szerint Kelet-Európában Lettországban a legnagyobb a külföldi tôke hozzájárulása a GDP termeléséhez: 5 százalékos az aránya. Ezt követi Magyarország 4 százalékkal, majd Észtország és Albánia 3–3 százalékkal.

Csehországétól elmarad, nagyjából 1 százalékos a mutató Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, Bulgáriában és Macedóniában.

Az EBRD által vizsgált 13 ország közül 1989 és 1996 között Magyarországon volt a legnagyobb a közvetlen külföldi beruházások egy fôre jutó értéke, mégpedig 1300 dollár. Ezt követi Csehország 692 dollárral és Észtország 477 dollárral. A további sorrend: Szlovénia 372 dollár, Lettország 258 dollár, Lengyelország 140 dollár, Horvátország 129 dollár, Szlovákia 117 dollár. A többi térségbeli országban a külföldi beruházások egy fôre jutó értéke nem haladta meg a 100 dollárt.

Az EBRD adatai szerint a közvetlen külföldi beruházások így alakultak 1989 és 1996 között: Magyarország 13,26 milliárd dollár, Csehország 7,12 milliárd dollár, Lengyelország 5,40 milliárd dollár, Románia 1,19 milliárd dollár, Szlovénia 743 millió dollár, Észtország 735 millió dollár, Lettország 644 millió dollár, Szlovákia 623 millió dollár, Horvátország 615 millió dollár — olvasható a Czechtrade által közzétett EBRD-statisztikában.

Lassú növekedést jósol az EIU

(5. old.)

Kelet-Európa és az egykori szovjet térség elôször tavaly ért el mérhetô GDP-növekményt a rendszerváltozás kezdete óta, de az átlagon belül igen nagy az eltérés a leggyorsabban növekvô Magyarország és Lengyelország, valamint a változatlanul stagnáló, vagy éppen visszaesô gazdaságok, például Ukrajna és Románia között — ez derül ki a The Economist Intelligence Unit (EIU) új jelentésébôl.

A vezetô londoni piacelemzô ház szerint a térség egészének gazdasági növekedése tavaly 1,4 százalék volt, és az ütem várhatóan 1998-ban sem lesz gyorsabb 2,4 százaléknál, elmaradva az EU átlagától. A régión belül a két éllovas Magyarország és Lengyelország; az elôbbi az idén 5 százalékos, az utóbbi 5,3 százalékos GDP-növekményre esélyes a tavalyi 4 százalék, illetve 6,9 százalék után. Az EU-csatlakozási tárgyalásokra meghívott harmadik élenjáró reformország, Csehország azonban egyelôre nem tud kilábalni a korábbi megingás okozta, stagnáláshoz közeli állapotból: gazdasága a tavalyi 1,2 százalék után az idén sem növekszik 2 százaléknál jobban — jósolta az EIU.

Románia a tavalyi 6,6 százalékos visszaesés után 1998-ban nulla százalékos növekedésre számíthat, Ukrajna pedig az 1997-ben mért mínusz 3,2 százalék után 1 százalékos bôvülést mutat majd fel év végéig, Oroszországhoz hasonlóan.

Az EIU szerint a térség egészének növekedési átlaga az ázsiai „járvány" nélkül is lanyha lett volna az idén, a távol-keleti megingás hatásai azonban tovább terhelik ezeket az országokat, elsôsorban az EU-exportpiacok szûkülése, valamint az ázsiai befektetési készség mérséklôdése miatt. A londoni elemzôk szerint még a meglehetôsen alacsony idei kelet-európai növekedés is alapvetôen a külsô finanszírozás függvénye: a volt Szovjetunión kívüli kelet-európai országokba a tavalyi nettó 38,3 milliárd dollár után az idén várhatóan 43,8 milliárd dollár érkezik külföldrôl, miközben a folyómérlegek összesített hiánya a két évvel ezelôtti 5,5 milliárdról ez év végéig 16,3 milliárd dollárra ugrik, a tavalyi 14,4 milliárdról. A külsô finanszírozás legnagyobb tétele az idén is a közvetlen befektetés lesz 19,9 milliárd dollárral, a tavalyi 18,3 milliárd után. A növekvô külföldi befektetésen kívül tavaly nôtt a térség közép- és hosszú távú adósságkibocsátása is: az 1996-os 6,4 milliárd dollárról csaknem 10 milliárd dollárra, miután több térségbeli ország kockázati megítélése javult és ezzel a hitel is olcsóbbodott számukra — áll az EIU elemzésében.

Az infláció térségi átlaga 22 százalék lesz az idén, a tavalyi 70 százalék után, az EIU szerint.

Külfüldi kölcsönt kapunk

(5. old.)

Az Európai Beruházási Bank (EIB), az EU bankja 30 millió ECU (33 millió dollár) hitelt ad Romániának az energiaszolgáltatás, a távközlés és az idegenforgalom fejlesztésére. A pénzbôl állami és magáncégek egyaránt támogathatók.

A hitel elsô részletét, 10 millió ECU értékben, az ABN AMRO Bank hazai intézete kapja, kis- és közepes vállalatoknak való továbbkölcsönzésre.

Az EIB 1993 óta 650 millió ECU (715 millió dollár) hitelt nyújtott Romániának az infrastruktúra fejlesztésére.

Bankkamatok magánszemélyek részére

(5. old.)

évi százalék, lejben

Hónapok száma

1

2

3

6

9

12

Román Fejlesztési Bank

55

56

60

61

62

63

Román Kereskedelmi Bank

53

54

54

55

55

Bucuresti Bank

50

Agrárbank

60

61

62

63

63

Bancorex

57

52

52

52

52

52

Banc Post

37

41

45

47

52

Bankcoop

55

60

61

62

63

Transilvania Bank

55

55

50

49

48

Ion Tiriac Bank

57

60

64

65

67

68

A fenti adatok csupán a határidôs számlabetétekre vonatkoznak.

AKTUÁLIS

MÚRE-díjak 1997
Nagyenyedi „megmérettetés"

(6. old.)

A Sajtó és gazdaság címmel megtartott kétnapos nagyenyedi újságíró-találkozó epilógusaként a Fémipari Kombinát étkezdéjének nagytermében szombat este 140 romániai magyar újságíró, lapszerkesztô, laptulajdonos és számos vendég jelenlétében kiosztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tavalyi díjait. A bôségesen megterített asztalok mellett a rögtönzött laudációk hangját elnyomta az asztaltársaságok jókedve, a hangos kommentár, a vastaps azonban így is kijárt valamennyi díjazottnak. A legtöbb kitüntetett fiatal kolléga, aki a rendszerváltás óta eltelt közel egy évtizedben tanulta, tanulja a szakmát.

A televíziózás kitüntetettje Bartha Ágnes, a bukaresti Román Televízió magyar adásának munkatársa, aki a dokumentumfilm készítésében jeleskedik. Pályakezdô díjat kapott Gui Angéla és Kovács Hajnalka. Riport kategóriában Gazda Árpád temesvári újságírót tüntették ki, aki a tényfeltáró riport mûfaját kedveli, és mûveli olyan szinten, hogy arra román szakmabeliek is felfigyelnek. Publicisztikáért megosztva a nagyváradi Wagner Istvánt és T. Szabó Editet tüntették ki, szerkesztôi díjat a szintén nagyváradi Wagner Csilla kapott.

A MÚRE az újságíróképzôk évfolyamelsôit is díjazta: a kolozsvári egyetem tavalyi évfolyamelsôjét, Horváth Anikót és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium legjobb végzôsét, Rédai Attilát tüntették ki.

A legértékesebb MÚRE-különdíjak idei kitüntetettjei: Marosvásárhelyi Rádió a 40 éves közszolgálati tevékenységéért és a Székelyudvarhelyen megjelenô Pulzus gazdasági hetilap a látványos szakmai fejlôdéséért.

Makkay József

Szeressétek az öregeket

(6. old.)

Múlt hét végén tartotta hagyományos szeretetvendégségét a katolikus Caritas, amelynek ünnepek elôtti összejöveteleit sok gonddal és szeretettel készítik elô azok, akik egész évben rendszeresen ellátogatnak a magányos öregekhez, hogy a szervezet adományaival, orvosi és jogi tanácsaikkal igyekeznek átsegíteni ôket a mindennapok gondjain. Ezúttal is bensôséges, családias ünnepséget rendeztek, amelyen Muzsi Jolán elnök köszöntô-, és Anka Pál lelkész Húsvétot méltató beszéde után hangulatos mûsorral kedveskedtek a meghivottaknak. Kerekes József és Vekov Imre szavalatai után Magyari Zita karnagy és Bors László kántor énekei csendültek fel. Kovács Enikô Óbecsey István Szeressétek az öregeket címû versét szavalta, majd megindult a beszélgetés, és néhány órán át mindnyájan átadhatták magukat az együttünneplés örömének. Mindez pedig köszönhetô Muzsi Jolán segítôkész csapatának — Sepsi Boglárkának, Váradi Erzsébetnek, Kovács Csillának, Vekov Ildikónak, Gáll Séner Tündének, Neagui Anettának és Martonossy Lászlónak, akik mindig találtak alkalmat és lehetôséget arra, hogy gyámolítottjaik bajain, szomorú magányán enyhítsenek.

Bacchus, a siracusai borügynök

(6. old.)

A MÚRE és az RMGE közös, Sajtó és gazdaság címû rendzvényének égisze alatt zajlott le az elsô nap egyik „mûsorszáma", a borászati kerekaszatal. Dr. Csávossy György jelezte, hogy a beszélgetés két nagy kérdéskör körül fog csoportosulni. Rentábilis-e a szôlôtermesztés, mit lehetne tenni az erdélyi szôlészet és borászat felvirágoztatása érdekében?

Mint kiderült, a Hargita megyei borászok többször is szerveztek borkóstolást. Az újságokban bor és gasztronómiai tárgyú versenyeket szerveztek, amelyeket nagyobb mértékben az „isteni nedûvel", kisebb részben pénzzel díjaztak. Ennek ellenére nem volt nagy a jelentkezés. Ez részben a mai vásárló közönség borkultúrájának hiányosságát jelzi, részben pedig azt, hogy nincs kellô mennyiségû és minôségû reklám.

A másik „kérdéscsomagban" megvitatták, hogyan emelhetnék a hazai bor minôségét. Ahhoz, hogy feltámadhasson a szôlészet és meghódíthassa, elsôsorban a hazai piacot, a francia példát és a termelési visszaesés megállítását ajánlották. Csávossy György úgy vélekedett, hogy a bor- marketing lenne az egyik legfontosabb teendô. Annak idején Bacchus is borügynök volt, s csak úgy tudta borát eladni, ha feloldották Thébában a bortilalmat. Tervéhez a nôket használta fel. Megnyerte ôket, hogy férjük asztalára csempésszék „Isten vérét". A csel sikerült, a király asztalára is bor került...

Tehát a nôk borkultúráján áll vagy bukik az erdélyi bor feltámadása, de politikusaink is megszavazhatnák a bor adómentesítését. Rövid számolás után a szakemberek elmondták, hogy egy hektár szôlô megmûvelése 15 millió lej, így csak maga a bor 5000 lejbe kerül literenként, s hol van még a tetszetôs csomagolás?

Gáspár Miklós

„Nem lesznek elégedetlenek a nézôink"
Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke bôvebb mûsorstruktúrát ígér

(6. old.)

„Megtörtént a csoda, elindult a Duna" — idézte a Duna Televízió múlt heti sajtótájékoztatóján egyik finnországi nézôje levelét Sára Sándor. Az elsô magyar mûholdas televízió mûsorát április elsejétôl a jobb vételi lehetôséget biztosító Hot Bird IV. sugározza. A módosított mûsorszerkezet idén sem változtatott a kialakított koncepción, miszerint állandó, megjegyezhetô idôpontban kezdôdjenek a Duna Televízió legfontosabb mûsorai. Sára Sándor elnököt az új mûholdra való átállás okairól, valamint a friss mûsorstruktúra néhány kínálatáról faggattuk.

— Egyszerûen lejárt annak a mûholdnak az ideje, ahonnan mi ez idáig sugároztunk. Egy mûhold „élettartama" amúgy is 10–12 év, azután már nem alkalmas közvetítésre. Mi több mint egy éve hangoztattuk: régi, EUTELSAT II–F3 mûholdunknál is bekövetkezik ez az elöregedés. Mivel idônk és lehetôségünk adódott rá, a továbbiakban az EUTELSAT Hot Bird IV. mûholdcsaládot választottuk, amelyre a legolcsóbb a váltás, ráadásul általa fogható a legtöbb csatorna. Ami a leglényegesebb: mindezt a legkiválóbb minôségben folytathatjuk.

— A „mûholdfordulóval" egybekötött tavaszi mûsorstruktúra-változás mennyiben tér el a tavalyitól?

— Természetesen nem forgattuk fel teljesen a mûsorrendünket, hanem igyekeztünk még inkább a nézôk érdekeit szem elôtt tartani. Alapvetô változásként említeném, hogy elindul egy reggeli háromórás tájékoztató jellegû mûsorunk, amely idáig nem volt. Ebben óránként lesznek majd hírek, félóránként lapszemlét közlünk, emellett pedig — amit gondolom, sokan várnak — jelentkeznek a régiók hírei a Felvidékrôl, Erdélybôl, a Délvidékrôl. Ennek a mûsornak a keretében praktikus útmutatásokkal, tanácsokkal is szolgálunk, ide telefonálni, írni lehet. Minden fölmerülô kérdésre válaszolni fogunk, legyen az gazdasági, mûszaki, egészségügyi vagy akár szabadidô jellegû probléma.

— Milyen irányban bôvülnek a határon túli magyarok számára készített mûsorok?

Valahányszor közönségtalálkozóra utazunk — márpedig sûrûn tesszük ezt —, mindig elhangzik, hogy több irodalmat, nyelvmûvelô, történelmi mûsort kellene sugároznunk. Erre nem sokáig kell várni, hiszen hamarosan irodalmi sorozatot indítunk útjára, amely a magyar irodalomtörténettel foglalkozik. Eddigi nyelvmûvelô mûsorainkat körülbelül hatra-hétre bôvítjük, a történelmi ismereteket pedig szintén sorozat formájában állítottuk össze. Érzésem szerint nem lesznek elégedetlenek a nézôk. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy bármilyen határon túli magyarlakta vidéken járunk, nézôink panasza szerint keveset foglalkozunk saját régiójukkal. Akadt viszont, aki úgy fogalmazott: számára minden hír fontos, ugyanis ami most például Erdélyben érdekes, és arról a Duna Televízió tudósít, az valószínûleg ugyanolyan fontos lesz a Vajdaságban is. A gondok ugyanis hasonlóak. Ha mi történetesen a Délvidékrôl közlünk tudósítást az iskolák, az oktatás helyzetérôl, az, sajnos, ugyanolyan gondja a felvidéki, erdélyi magyarságnak. Tulajdonképpen nem a helyszín a lényeg, hanem hogy a problémát feltárja és bemutassa a Duna Televízió; beszéljen róla és esetleg megoldási módozatokat is találjon rá.

— A mûholdátállás nehézségeiben terveik szerint segélynyújtási akció keretében igyekszenek támogatni a határon túli magyarságot. Hogyan valósul ez meg?

— Mint már említettem, azt a mûholdat választottuk, amely a legkevesebb átállási költséget igényli. Van, akinek mindez nem kerül pénzébe, hiszen készüléke, vevôfej-berendezése, beltéri egysége tökéletesen megfelel az új követelményeknek. Aki ellenben régi készülékkel, másfajta beltéri egységgel rendelkezik, annak a legrosszabb esetben is tíz-tizenkét ezer forintot kell költenie az átállásra. Tudjuk, hogy nagyon sok helyen ez igen magas összeg, ezért találtuk ki, hogy nemcsak technikailag, hanem lehetôségünkhöz mérten anyagilag is próbálunk segíteni nézôinken. Részben maga a Duna Televízió teszi ezt meg, részben a Duna Televízióért Alapítvány, de jelentôs segítséget ígért az Országos Rádió és Televízió Tanács. Az összegyûlt pénzbôl valamennyi rászorulón segíteni próbálunk. Ezeknek csak értesíteniük kell bennünket. Mindeddig körülbelül 100–150 ilyen „segélykérô" levél érkezett be hozzánk.

Rostás Szabolcs


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 1998 - All rights reserved -