1998. április 15.
(X. évfolyam, 85. szám)
Radu Vasile kijelölt miniszterelnök hétfôn este ismertette programjának alapvetô elveit és intézkedéseit. Amint azt jelképesen mondotta: a piacgazdaság és a demokrácia felé vezetô olyan útról van szó, amelyrôl nincs visszatérés.
A koalíció valamennyi vezetôje egyetértett a program alapelveivel: társadalmi reform, a tulajdonjog biztosítása, a tisztességes életszínvonal, korszerû államszerkezet, az ipar szerkezetváltása és korszerûsítése, privatizálása, a mezôgazdaság átalakítása, a közpénzek rendszerének reformja, a társadalmi szolidaritás, a fiatalok bizalmának visszanyerése, Románia beillesztése Európa fejlett és demokratikus világába, valamint olyan gazdasági és politikai kormánycélkitûzések, amelyek között a társadalmi, az interetnikai és a felekezetközi párbeszéd újbóli kibontakoztatása, a civil társadalom segítése, illetve a nemzetközi pénzintézetekkel való hatékony párbeszéd szerepel.
A program maga két dokumentumból áll, amelyek közül az egyik az idei konkrét célkitûzéseket és azok idôpontját és felelôseit tartalmazza, a másik 19982000-re középtávon ismerteti a kabinet célkitûzéseit hasonlóan kézzelfogható módon.
(Összeállításunk a 4. oldalon.)
Heves ellennyilatkozatok, elhatárolódó állásfoglalások, hírmegerôsítések és cáfolatok sora követi a Magyarok Világszövetsége Választmányának legutóbbi gyûlését. A közvélemény végül is tudni szeretné, pontosan milyen összefüggésben vetôdött fel a kettôs állampolgárság. A választ Patrubány Miklóstól, az MVSZ elnökhelyettesétôl kértük.
Az MVSZ választmánya tárgyalt a határon túl élô magyarok és a magyar állam jogviszonyáról, arról, hogy a külföldön élô magyarok alanyi jogon kaphatnának magyar állampolgárságot. A választmány döntése pontosan úgy szól, hogy a magyarországi választási kampány lejárta után errôl a problémáról az MVSZ összmagyar vitát kezdeményez.
Még az új kormány beiktatása elôtt George Pruteanu nyilvános támadást intézett Radu Vasile kinevezett kormányfô ellen, mert ,,megígérte az RMDSZ vezetôinek az ôket érdeklô két sürgôsségi kormányrendelet" parlamenti jóváhagyatását.
A kinevezett kormányfôhöz intézett nyílt levélben Pruteanu azt állítja, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó közigazgatási és oktatási jogok a román társadalom legkülönbözôbb rétegeiben nyugtalanságot és elégedetlenséget keltettek".
Pruteanu emlékeztet arra, hogy a szenátus oktatási bizottsága, amelynek ô az elnöke, és amelynek Radu Vasile is tagja volt, bizonyos változtatásokat hajtott végre az oktatási kormányrendeleten, és ezeket a szenátus egésze 30 fôs többséggel elfogadta. Pruteanu gúnyosan azt kérdezi a kijelölt miniszterelnöktôl, miként fogja elérni a kormányrendeletek érvényesítését a korábbi formában, amit, fejti ki, a közvélemény legnagyobb része nem óhajt"? Meg fogja gyôzni a szenátorokat, hogy mondjanak le meggyôzôdésükrôl? Hipnotizálni fogja ôket?"
A szenátor levele érzékelteti, hogy a nacionalista erôk az új kormánnyal szemben sem kívánják feladni kampányukat. Egyébként ezt mutatja egy néhány napja több vezetô nacionalista értelmiségi által közzétett nyilatkozat is, amely az önálló magyar egyetem gondolata ellen tiltakozik.
Karl Schlögl osztrák belügyminiszter megérti Budapest álláspontját, hogy vonakodik bevezetni a román állampolgárok számára a vízumot, hiszen Romániában él a legnagyobb számú magyar kisebbség. Az osztrák miniszter viszont keddi bécsi nyilatkozatában azt is határozottan közölte, hogy az európai uniós felvételi feltételek közé tartozik az uniós vízumpolitika elfogadása, a vízumkényszer harmonizálása. Annál jobb, minél hamarabb megtörténik ez tette hozzá.
Schlögl szerint nem túloznak az illegális határátlépésekrôl Ausztriában nyilvánosságra hozott adatok. Ezek szerint tavaly a több mint 14 ezer tiltott határátlépés felére a magyar-osztrák határon, Magyarországról került sor, s az itt elfogott határsértôk egyharmada román állampolgár volt.
Az osztrák belügyminiszter ezekkel az adatokkal egyben Világosi Gábor belügyminisztériumi államtitkár kedden a magyar sajtóban megjelent nyilatkozatára reagált, miszerint Schlögl úgymond túlzott, amikor a Magyarországra érkezô román állampolgárok számára vízumkényszer bevezetését követelte.
Az osztrák belügyminiszter egyébként igen elégedett" a prágai reagálással, azzal a keddi bejelentéssel, hogy Csehország ,,fontolóra veszi" a vízum bevezetését.
A Der Standard független osztrák lap szerint Ausztriában dicséretre számíthat mindenki, aki az Európai Unió bôvítése ellen emeli fel szavát. Így kommentálta kedden az újság Karl Schlögl osztrák belügyminiszter javaslatát a román állampolgárok vízumkényszerének bevezetésére.
A szerzô sorra vette az EU-bôvítést ellenzô alsó-ausztriai, burgenlandi és stájerországi megnyilvánulásokat, majd megállapította: ebben a légkörben követelte Karl Schlögl belügyminiszter Magyarországtól és Csehországtól, hogy a románok számára vezessenek be vízumkényszert.
A szerzô idézi Schlöglt, aki teljes erejét latba veti a bôvítés ellen, ha az veszélyezteti Ausztria biztonságát". A cikk megjegyzi, hogy a miniszter ezt röviddel a budapesti látogatása után jelentette ki. Tudnia kell tehát: Magyarország az utóbbi években már tett erôfeszítéseket arra, hogy megnehezítse a tiltott határátlépôk beszivárgását Ausztriába és ezzel az EU-térségbe így a lap.
Elsô pillanatásra tehát úgy tûnik, mintha a miniszter csak gyors tapsra vágyna. Ezt egész biztosan meg is kapja.
A cikkíró szerint Ausztriának, amely éveken keresztül azt ígérte, hogy segít a szomszédos országoknak az EU-ba vezetô úton, most meg kellene mutatni, hogyan kell egy ilyen utat bejárni, tehát azt, hogyan kell teljesíteni az EU-normákat.
Ha Csehország és Magyarország be akar kerülni az EU-ba, akkor ez nemcsak az agrárfinanszírozási egyezkedésen, a munkaerôpiac újraszabályozásán múlik, hanem azon is, hogy a tagjelöltek abban a szellemben legyenek európaiak" mint amilyenben tíz évvel ezelôtt Ausztria európai lett. Ez azt is jelenti, hogy már ma is úgy kell tenniük, mintha az ô határuk az EU külsô határa lenne ezt tette Ausztria is már sok évvel az EU-csatlakozása elôtt.
Andrei Marga tanügyminiszter hétfôi sajtóértekezletén bejelentette, hogy az elôdje, Virgil Petrescu által módosított tanügyi törvény 17 szakaszát maga is módosítja. A módosítások között a legnagyobb érdeklôdést az a javaslat keltette, amely kötelezôvé teszi az eddigi nyolc helyett a kilenc osztályt. Marga a kilencedik osztálynak tájékoztató-összefoglaló szerepet szán. Amennyiben a tanügyminiszteri módosító javaslatok zöld utat kapnak a parlament részérôl, az egész nemzeti alaptantervet módosítani kell, hiszen a líceumi oktatás gyakorlatilag csak tizedik osztályban kezdôdne el. Marga különben egy, az általános tanügyi törvényt kiegészítô, az egyetem elôtti oktatás és az egyetemi oktatás sajátos gondjait felölelô törvény kidolgozásán is fáradozik.
Az osztályfônöki órák az új tanévtôl kezdve pályaválasztási tanácsadásnak fogják nevezni, és tartalmukban is ilyen irányba fognak korszerûsödni jelentette ki a tanügyminiszter.
Tekintettel arra, hogy Csehország is meghívást kapott az EU-csatlakozási tárgyalásokra, a cseh kormány kész fontolóra venni azt a lehetôséget, hogy a román állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer bevezetésével oldja meg az illegális bevándorlás problémáját jelentette a cseh belügyminiszter-helyettes. Vojtech Sedlácek az osztrák belügyminiszter szombati tévényilatkozatára reagált, Karl Schlögl ugyanis felszólította Csehországot és Magyarországot, hogy EU-belépésükkel összefüggésben kötelezzék vízumváltásra a román állampolgárokat.
Schlögl az osztrák televíziónak adott interjújában úgy nyilatkozott: az EU-bôvítést nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai szempontokból is mérlegelni kell. Az osztrák belügyminiszter kijelentette, hogy teljes erejével szembe fog szegülni az EU kibôvítésével, ha az adott esetben Ausztria biztonságát veszélyeztetné. (Szintén a mûsorban hangzott különben el: a napokban ismét elfogtak 59 románt, akik repülôn utaztak Bukarestbôl Prágába, és onnan embercsempészek vitték ôket az osztrák határra.) Schlögl drámai szavai némi meglepetésként hatottak éppen a húsvéti ünnepek idején" ironizált Sedlácek, de jelezte: ha a problémát nem sikerül kezelni, akkor a románokra vonatkozó vízumkötelezettség lesz az egyik alternatíva, amelyet mérlegelünk". A vízumkényszer bevezetése mindenesetre nem a belügyi tárca, hanem az egész kormány hatásköre fûzte hozzá.
A külügyminisztérium szóvivôje szerint Bukarest nem alakított ki hivatalos álláspontot Karl Schlögl osztrák belügyminiszter nyilatkozatáról, amely szerint jó lenne, ha Csehország és Magyarország vízumkényszert vezetne be a román állampolgárok számára, viszont a román parlament két házának külügyi bizottsági elnökei élesen bírálták az elképzelést.
Victor Bostinaru (DP), a képviselôház külügyi bizottságának az elnöke legalábbis szerencsétlen megfogalmazásként" jellemezte a miniszter szavait. Véleménye szerint a kérdés felvetése kihathat a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokra, a vízumok bevezetése pedig jelentôsen korlátozná a román állampolgárok mozgásszabadságát. Bostinaru szerint sokféle más kétoldalú megoldás létezik arra, hogy megbüntessék a törvénysértôket.
Gheorghe Prisãcaru (RTDP), a szenátus külügyi bizottságának az elnöke visszaélésnek" nevezte Schlögl állásfoglalását és megjegyezte, nem hiszi, hogy az Európai Unió olyasmit követelne meg, mint az osztrák miniszter. A megoldás véleménye szerint az, hogy Románia igen szigorú intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megakadályozza az illegális határátlépéseket Nyugat-Európa országai irányában, figyelembe véve rendkívüli érzékenységüket az illegális bevándorlók valóságos rohamára. A vízumok bevezetése nem közelítené Romániát az unióhoz, hanem újabb függönyt" állítana. Románia, mondta Prisãcaru, fel fog lépni az EU-nál, hogy az vegye rá Ausztriát a Schlögl által jelzett szándék feladására, annál is inkább, mivel Magyarország a romániai magyar kisebbség miatt korántsem érdekelt ebben a témában: Románia ugyanis nem fog elfogadni kettôs kritériumot a kisebbségek esetében, nem lehet szó kettôs állampolgárságról vagy a kisebbségeknek többszöri felhasználásra szóló útlevélrôl fejtette ki az ellenzéki politikus.
A múlt napokban nyílt meg az Ecoforum Nemzeti Tanács kolozsvári fiókja. Ebbôl az alkalomból Az ember, a jogai és a szabadság címmel tartottak ünnepi elôadást, melyen a politikai élet jelentôs személyiségei, orvosok, ügyvédek, az ortodox és görög katolikus egyház képviselôi vettek részt. Az elôadás keretében a romániai emberjogi helyzetet tárták fel az elôadók, majd Grigore Prodan, az Ecoforum kolozsvári vezetôje díszoklevéllel jutalmazta mindazokat, akik romániai fennállása óta szívvel-lélekkel segítették az egyesületet.
Az Ecoforum az Európai Unió hûséges munkatársa, egy olyan nemzetközi szervezet, melynek irányelvei között az emberi jogok és a környezet védelme áll. Erdélyben eddig Szamosújváron és Szebenben voltak helyi képviseletei, jelenleg kialakulóban van a besztercei és a brassói fiókszervezet is.
MEGTANULHATÓ-E A MATEMATIKA? címmel László Csaba tanár tart elôadást április 16-án, csütörtökön du. 4 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Bilascu/Majális utca 5. szám), amire a Kolozs megyei Pedagógusszövetség sok szeretettel meghív minden érdeklôdôt.
A HAZÁNK SZÉP TÁJAIN BARANGOLVA címû elôadássorozat keretében Koncz István az Aranyos vidékérôl mutat be vetített képeket az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.) április 16-án, csütörtökön du. 4 órától.
AZ RMDSZ PATAGYÖRGYFALVI NEGYEDI KERÜLETÉNEK SZÉKHÁZÁBAN (Jugoszlávia utca 13.) folytatják a Samus MDej vállalat által hibásan kiállított részvényi igazolások (Certificat de actionar) összegyûjtését és kicserélését. Akik ilyen igazolvány birtokában vannak és szeretnék kicserélni, jelentkezzenek szerdától péntekig 1418, szombaton 913 óra között a székházban. Az érvényes vagyonjegy minimum 407 részvényegységet tartalmaz.
VÁLASZTMÁNYI KÖZGYÛLÉST tartanak csütörtökön du. 5 órától az RMDSZ belvárosi körzeténél.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST tart az RMDSZ külmonostori szervezete április 16-án, csütörtökön du. 6 órai kezdettel a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Kérik, hogy a tagság aktív részvételével járuljon hozzá munkájuk sikeréhez.
Hogyan értelmezik egyesek a restitutio in integrum elvét?
Az egészbôl a maradékot.
Húsvéthoz illô módon igyekszünk örömben részesíteni a Szabadság olvasóit.
Mindazok között, akik negyedévre fizettek elô lapunkra, egy megközelítôleg másfél millió lejt érô Philips konyharobotot sorsolunk ki az Amic cég adományaként 16-án, csütörtökön du. 6 órakor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király Brãtianu u. 26.) 2. emeleti fizikumában.
Ugyanitt lel tulajdonosára az a két Connex Go mobiltelefon csomag is, amely kérdezzfelelek játékunk negyedik hetének helyesen válaszolóit illeti. Csak egy-egy kisorsolandó készülék körülbelül 200 dollárt ér! A Szabadság áprilisi, egyhavi elôfizetôi nyereménysorsolásáról sem feledkezünk meg. Azok között, akik áprilisra elôfizettek a Szabadságra, a következô összesen mintegy másfél millió lej értékû díjakat sorsoljuk ki: 1. óriás fotótapéta, az Old Nexus nagydíja, 2. illatszercsomag (9 márkás francia termékkel), az ANMFR Országos RománFrancia Kölcsönös Egyesület dési fiókjának meglepetése, 3. táska, a VSA adománya, 4. viaszosvászon asztalterítô, a Tapet-Center kínálata, 59. illatszercsomag, a Transvital Cosmetics és a Cosmetic Plant ajánlata, 10. Suplex tápegységek (6 és 9 V-os), a Linetron termékei, 1120. írószer és papíráru a Microinformatica és a Mucart válogatásában, 2125. orvosi könyv és 22 csomag száraztészta az Amazona és a Superpast felajánlásában, 2630. jutalomkönyv és hanglemez, Kiss János, Dusa Ödön és a Tar Koppány Zsolt Alapítvány adománya.
Ezt követôen sorsoljuk ki a Szabadság és a Corvina Útitárs márciusi rejtvénypályázatának nyerteseit is. A mind a Szabadságban, mind pedig a Corvina Útitárs márciusi Skandi Rejtvények mellékletében megjelent, összesen 4 rejtvény helyes megfejtéseinek beküldôi között a következô díjak találnak gazdára: 1. illatszercsomag (9 márkás francia termékkel), az ANMFR Országos RománFrancia Kölcsönös Egyesület dési fiókjának fôdíja, 2. CD, 35. mûsoros kazetta, 610. hanglemez, 1120. ajándékkönyv. A csak a Szabadságban megjelent, összesen 3 rejtvény helyes megfejtéseinek beküldôi között a következô díjakat sorsoljuk ki: 12. Szabadság-elôfizetés, 310. könyvjutalom.
Önkéntes sorshúzóinkat cukorkával jutalmazzuk, a közönségnek pedig további kisebb meglepetéseket sorsolunk ki, többek közt a Tapet-Center jóvoltából.
Mindenkit nagy szeretettel várunk!
A Kolozs megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a múlt hónapban 167 vállalatban tartott ellenôrzést és 156 esetben vett fel kihágási jegyzôkönyvet. A tapasztalt törvénytelenségek miatt 142 büntetést szabtak ki, összesen 29 725 000 lej értékben. Íme, néhány kirívó eset, melyek következtében jelentôs mennyiségû árut kellett végleg kivonni a forgalomból:
66 kg húskészítmény (1 451 000 lej, vétkesek a kolozsvári Romdavy Kft., Ovidia Kft., dési Natanael Rt. stb);
18 kg tej és tejtermék (288 000 lej, Napolact Rt., Lux ABC Kft. stb.);
46 kg pékipari termék (287 000 lej, kolozsvári Way Trading Kft., Top Paking Kft. stb.);
10 kgcukorés édesség
(336 000) lej, kolozsvári Alimentara Rt., Leti Kft., Dorela Kft., gyalui Delia Alimex stb);
68 kg kávé, kakaó, fûszer (3 821 000 lej, tordai SCLF, Elimon Kft., Potcoava Prest Serv Kft., kolozsvári Valina Kft., Arivo Kft., Magnum Kft. stb.);
143 kínai golyós játékpisztoly (2,5 millió lej, testi épséget veszélyeztetô áru).
Negyvenhárom esetben a reklamációkat helyben, termékkicseréléssel vagy az ellenérték visszaszolgáltatásával rendezték.
címmel szervez konferenciát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Gál Kelemen Területi Oktatási Központ április 1718. között Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében. A konferencia elôadói Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsei Ferenc Református Tanítóképzô fôigazgató-helyettese, Borsiné Lódi Eszter, a debreceni Károlyi Mihály úti Napközi otthonos Óvoda és Óvodaiskola igazgatónôje, valamint Szabó Imréné, a miskolci Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatónôje a reformtörekvések beindulását szeretnék elôsegíteni iskoláinkban. Minden érdeklôdôt szívesen látnak. Az elôadások pénteken du. 3 órakor kezdôdnek a tanítók-óvónôk számára, majd szombaton reggel 9 órakor a tanároknak és iskolavezetôknek.
A Kolozsvári Állami Bábszínház Király utcai termét, átalakítás miatt, ide s tova harmadik éve tartják zárva. Tavaly júliusától, Marcel Mureseanu személyében, új igazgatója van az intézménynek, aki szerint a mostoha állapotoknak legkésôbb 45 hónapon belül véget lehetne vetni, és minden tevékenységük a rendes kerékvágásban folytatódhatna. Ha nem szólna közbe a költségvetési blokázs. A megyei tanács, ideiglenesen, a tavalyi költségvetésük 8,3%-át utalta ki, de az állami költségvetés tisztázása és elfogadása után biztosítaná a munkálatok befejezéséhez szükséges egész összeget.
1997 januárja és augusztusa között szünetelt a terem felújítása panaszolja az intézmény vezetôje. Azóta, ha lassan is, de dolgoznak, és kialakulóban egy bábszínházi elôadásokra nagyon megfelelô, száz férôhelyes helyiség. A hang- és fényfelszerelést, valamint a felnôttek számára is kényelmes székeket már beszereztük. Amíg azonban befejezôdik a felfordulás, kénytelenek vagyunk vasárnaponként a Városi Kultúrházban tartani az elôadásokat. A városi tanács erre a célra 7,7 millió lejt biztosított a kultúrház számára. Próbáinkat pedig ki, mikor, hol tudja alapon bonyolítjuk le.
Ilyen körülmények között mekkora az intézmény vesztesége?
Nehéz pontosan felbecsülni. Körülbelül a kiadásoknak kétharmadát tudjuk megtermelni. Így is az év végéig tartunk háromszázötven elôadást, meg mindkét részlegen több bemutatót. Az sem lebecsülendô, hogy valamennyi hatvan alkalmazottunknak biztosítjuk a teljes bérét. A román és a magyar tagozat között nincs semmiféle megkülönböztetés. Persze, vidéken, de Kolozsváron is több elôadásra lenne szükség. A teremhiány miatt baj van a produkció minôségével. És még valami: a közönség lassan leszokik rólunk, ha huzamos ideig csak romokat lát itt, a hagyományos bábszínház helyén.
Mi a véleménye a kialakuló konkurenciáról?
Ilyen nincs. Akadnak magán alapon aktiváló bábos társulatok, de akár ezekkel, akár nélkülük, nekünk egyszerûen nincs alkalmunk eleget tenni az igényeknek.
A magyar tagozat vezetôje, Balló Zsuzsa, valamivel borúlátóbb. Próbáikat az Apáczai-líceum dísztermében tartják. A régóta uralkodó bizonytalanság miatt a társulatban nagy a lemorzsolódás. Többen magánbábcsoportokkal járják az országot és keresik szerencséjüket. Ami természetesen konkurenciát jelent az állami intézmény számára, de emberileg nem ítélhetô el. A javítási munkálatokat illetôen, persze, örvendetes lenne azok mielôbbi befejezése. De kérdés, hogy valóban ez-e a végleges megoldás?
Egyelôre tart a Kolozsvári Állami Bábszínház átalakítása. Jövôje, az ott dolgozókat leszámítva, a helyi hatóságok és a közönség hozzáállásától függ.
Az 1998. március 31. és április 4. között Szatmárnémetiben megrendezett Határtalan tantárgyversenyen Kolozs megye csapata a következô eredményeket érte el: V. oszt.: Nyitrai Ágnes (Aranyosegerbegy) dicséret matematikából, VI. oszt.: Antal Szilárd (Bánnfyhunyadi Iskola) dicséret matematikából, Varga Borbála (3-as Sz. Általános Iskola, Kolozsvár) dicséret nyelvhelyességbôl, VII. oszt.: Kerekes Melinda (5-ös Sz. Általános Iskola, Dés) dicséret nyelvhelyességbôl), Sebe Attila (Báthory-líceum, Kolozsvár) dicséret matematikából. A legeredményesebb versenyzô Kacsó Lehel VIII. osztályos tanuló volt Tordáról, aki a fifikás fizikaversenyen II. díjat szerzett, fizikából és matematikából pedig dicsérettel tért haza.
A VIII. osztályos Varga Enikôvel (1-es Sz. Általános Iskola, Dés) és a VIII. osztályos Gál Juliannával (Brassai-líceum, Kolozsvár) megerôsített csapat a helytörténeti versenyen I. díjat nyert két más megyével megosztva. A képzômûvészeti kiállításon Szabó András VII. osztályos (Báthory-líceum, Kolozsvár) I. díjat kapott, míg Luzcai Éva V. osztályos (Apáczai-líceum, Kolozsvár) III. díjat és Szilágyi Péter V. osztályos (Báthory-líceum, Kolozsvár) dicséretet szerzett. A diákoknak és felkészítô tanáraiknak gratulálunk!
A Cukorbetegek Kolozs Megyei Szervezete 1998. április 16-án, csütörtökön reggel 7.309.30 óra között ingyenes vércukorszint-megállapító akciót szervez, azonnali eredményközléssel, a Mikó utca 2. szám alatti Antidiabetikus Központban bárki beteg és nembeteg személy számára. A várakozásnak megfelelôen ismét nagy érdeklôdésre számot tartó teszteléshez a glukométereket és tesztcsíkokat a Novo Nordisk és a Polisano cégek bocsátják rendelkezésre. Az egyesület ugyanakkor felszólítja tagjait, hogy jelentkezzenek a székhelyen dietetikus termékadagjuk kézbesítéséért.
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
CAMBIO |
4540/4590 |
8330/8400 |
DOLLAR |
4500/4600 |
8320/8400 |
ECU-Exchange |
4530/4580 |
8340/8400 |
Eximtur-Seytour |
4520/4580 |
8320/8390 |
Macrogroup |
4530/4580 |
8330/8400 |
OTI-DOR |
4540/4610 |
8350/8450 |
SAKER |
4530/4600 |
8340/8440 |
Mezôgazdasági bank |
4500/4615 |
8300/8440 |
Román Kereskedelmi Bank |
4449/4696 |
8250/8450 |
Nemzeti Bank |
4600 |
8360 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 39,5/40,5, a márka 4550/4590, a dollár pedig 8380/8430 lejbe kerül.
Tekintettel arra, hogy a Szabadság hasábjain az utóbbi idôben napvilágot látott ferde és pontatlan tudósítások sora a tisztességemet érintik, kérem tisztelettel alábbi replikámat leközölni.
1. A Szabadság március 27-i számában rövid beszámoló jelent meg a Kolozsvár városi tanács március 26-i ülésérôl. A szenzációszámba menô BucurKun konfliktusról. Ha az igen tisztelt újságíró (R. Sz.) vette volna magának a fáradságot, hogy a napirendet kézbe vegye, abban Rahova utca 6466. sz. alatti ingatlan helyzetérôl szóló jelentés szerepelt. Hogy a jelentésbe bele is kukkantott volna, azt remélni se merem. Igen, értem: itt nem a kérdés jogi, városgazdálkodási és technikai vonatkozásai a sajtócsemege, az amirôl a jelentés szól, tömörítve az illetékes ellenôrzô hatóságok beszámolóit, akiknek (zárójelben legyen mondva) csak hosszadalmas eljárás után, törvényszéki végrehajtó segítségével sikerült megejteniök az esedékes ellenôrzést. A történet ugyanis arról szól, hogy valaki (Kun Károly) állami és magánterületeket bitorol (szép, tömör magyar nyelv! így jelöli az R. Sz. szerinti törvénytelen birtoklást"), mi több, ezeken minden engedély nélkül, törvényt és szabályt szegve, technikai elôírásokat semmibevevô, balkáni-fáraói építkezéseket és földmunkákat folytatott. Idézek az idevágó jelentésbôl: A megyei építésügyi ellenôrzô testület megállapította: a Rahovei utca végének három utcai villanyoszlopra és az utcai vízvezetékre kiterjedô szakaszának lezárását; építkezési és területrendezési munkálatok sorának engedély nélkül való kivitelezését; rézsûk kialakítását a domboldalban, föld alatti folyosók és katakombák építését; a földcsuszamlás csúszófelületét vízzel tápláló medencék és állatok számára kialakított tócsák létezését; vízzel telített talajrészek és aktív földcsuszamlások kialakulását; a szomszédos ingatlanok érintettségét".
Constantin Giurgiu alezredes, akinek a közbiztonság és közrend biztosításáról, illetve annak hiányáról, a város ama részében kellett volna értekeznie, ehelyett polgári jellegû, minden alapot és bizonyítékot nélkülözô, Kun Károly egyszerû kijelentésére alapozott, ellenem és férjem ellen koholt vádakat felkarolva és egy szintre emelve, mintegy magyarázatként, egy bûnözô banda ellenünk irányuló hét hónapig tartó bûncselekményeinek sorozatával szerecsenmosdatni igyekezett mind saját magát, azaz a rendôrséget, mind a bandavezér Kun Károlyt. Az igazság az (és erre bizonyítékaim vannak, melyeket bármikor szívesen bocsátok a lap rendelkezésére), hogy 1997 szeptember eleje óta én és családom valóságos terror alatt élünk. Kun és emberei (legtöbbjük, akárcsak saját maga, büntetett elôéletû) a legkülönbözôbb eszközökkel próbáltak megfélemlíteni és a kétségbe kergetni (házunk és a család tagjainak rendszeres kôvel történô bombázása; az eredmény: jómagam sérülése, összezúzott tetôk, törött ablakok és tükrök; a kaputelefon megrongálása; fenyegetés, szidalmazás, becsületsértés; a lakterület megsértése, személyeink ellen irányuló támadástól kísérve; vendégeink és ismerôseink megfélemlítése: a hozzám gyakran látogató nyugdíjas nôvérem szidalmazása, követése az utcán, kocsija mind a négy kerekének kiszúrása, szélvédôjének összetörése; gyújtogatási kísérlet, majd meleg-szamosi nyaralónk porrá égése). Mindez azért, mert Kun Károly rájött (máskülönben magam világosítottam fel efelôl), hogy oktalan építkezései és esztelen vízgazdálkodása okozza azt az általános környezeti katasztrófát és földcsuszamlást, amely tulajdonképpen az egész környéket érinti, le egész a Rákóczi útig, és amelynek a mi lakóházunk és telkünk esett legelôször áldozatul. Fél házamat le kellett bontanom, a maradékot meg kellett erôsítenem. Ennek kapcsán tudomására hoztam Kun Károlynak, hogy kérni fogom a lezárt utcarész megnyitását, lehetôvé téve bontás és javítás alatt álló házunknak jármûvel való megközelítését.
Veszélyeztetve érezve birodalmát", Kun elhatározta, hogy megszabadul tôlünk (különben se lettünk volna az elsôk, akiket elûz a környékrôl!), és nyílt fenyegetést követôen 1997 szeptember 8/9 éjszakáján elkezdôdött a pokol. A nálunk magasabban fekvô Kun birodalom irányából, üvöltéstôl kísérve, a háztetôre, a ház falára, valamint a nyitott ablakkal alvó 85 éves édesanyám ágya mellé csapódtak be a kô lövedékek. És ez csak a kezdet volt. Nincs semmi értelme, hogy leírjam az elkövetkezô hét hónap történéseit. Olyan mint egy rossz rémfilm vagy lidércálom. Hihetetlennek is tûnhetne, ha nem léteznének a kézzelfogható bizonyítékok. Ami szintén szembetûnô az esetben, az a rendôrség tessék-lássék hozzáállása, aki mindez idô alatt nem volt képes (mert nem akarom azt hinni, hogy nem akarta) a bûntények sorozatát megállítani. 1997. szeptember 9-ével kezdôdôen tizennégyszer fordultunk írott panasszal a kolozsvári, ill. megyei rendôrséghez. Az egy, 1998. március 5-i keltezésût kivéve, ez ideig egyre sem kaptunk választ. Ezért voltunk kénytelenek 1997 decemberének elején románia parlamentjéhez (a képviselôház visszaéléseket és korrupciót vizsgáló bizottságához), a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez folyamodni (más tizenegy szomszéddal együtt, akiknek szintén meggyûlt a bajuk Kunnal). Ahhoz, hogy a helyi hatóságok egyáltalán megmozduljanak.
Visszatérve a városi tanács ülésére, jómagam igazán nem szándékoztam erre a konfliktusra kitérni, hiszen, ezekben az ügyekben, az igazságszolgáltatás hivatott dönteni. Az alezredes úr mellébeszélésére azonban kénytelen voltam reagálni. A tanács illetékes viszont a közterület önkényes lezárása, az ezen történô építkezések, valamint más, magán és állami területen folytatott törvénytelen és szabálytalan építkezések ügyében, valamint a környezetet károsító, az egész domboldal stabilitását súlyosan érintô technikai kérdésben.
Mellékesen jegyzem meg, hogy a Szabadság jelen lévô két tudósítója közül (R. Sz. és K. O.) egyik sem tartotta érdemesnek közölni a lapban, sem másnap, sem késôbb, hogy, minden funári furfang és huzavona ellenére, az idôközben botránykôvé vált Bucur Ildikónak végre sikerült átverekednie a temetôk védelmét célzó, a nevezetes személyek hamvait takaró, valamint a mûvészi és történelmi értékû síremlékek megtartására vonatkozó tanácsi határozatot. De errôl talán máskor.
2. Ami a városi tanács március 30-i helyszínelését illeti (Szabadság, 1998. márc. 31-i sz.), megjegyzem, hogy a látogatás ötlete az egyik tanácsostól származott, és nem hiszem, hogy szerencsés dolog Kun Károlyt a helyi hatóságok, vagy akár a polgármester áldozataként feltüntetni. Mert ez nem igaz. Megvallom, hogy felismertem azt a veszélyt, hogy panaszaink kapcsán egyesek megpróbálnak politikai ügyet koholni az események mentén, felhasználva azt a körülményt, hogy Kun Károly magyar állampolgár. (Hogy egyesek ezt teszik, lelkük rajta.) Bár erre a lehetôségre felhívtam egyes illetékesek figyelmét, magam nem lehettem rá tekintettel. Azok, akik ezt a szememre vetik, próbálják magukat a helyembe képzelni. És egyáltalán, gondolkozzanak.
Az ominózus látogatás kapcsán: sajnálom, hogy a Kun család szenvedései felett sûrû könnyet hullató riporter (bár kétségtelen, hogy mind Kiss Ágnes, mind a kiskorú gyermekek tulajdonképpen áldozatok, saját volt élettársa, illetve apjuk áldozatai) nem vette magának a fáradságot, hogy, amint mások tették, betérjen az én otthonomba is, hogy közvetlenül megtapasztalhassa az ártatlan" Kun ténykedésének egyes, igencsak kézzelfogható következményeit. Ami Tárkányi Jánost, a család barátját illeti, érdekes módon elkerülte a riporter figyelmét egy apróság, ami ott a helyszínen kiderült (mármint azok számára, akik ezt nem tudták). Arról van szó, hogy a barát, volt milicista alezredes, egyike azoknak, akik a gazdasági milícia arany-brigádjának" tagjaként Kun Károly aranyüzelmeit vizsgálták 1989 elôtt. Jelenleg is szabad bejárása van a rendôrségre. És természetesen barátai. Itt jegyzem még meg, amint az az igazságügyminiszternek parlamenti interpellációra adott 2673/VS/1997 iktatási számot viselô válaszából kiderül, a Kolozs megyei rendôrség 1997. december 29-én (!) rendelte el a bûnügyi vizsgálat beindítását Kun Károly és társai ellen". Az is kiderül az iratból, hogy a megyei rendôrség 1995 óta (kiemelés tôlem) folytat bûnügyi vizsgálatot Kun Károly ellen (76001/1995 01 10 sz. ügycsomó) gazdasági tevékenykenység és nemesfémekkel való mûveletek terén elkövetett bûntettek, valamint hamisítás kapcsán".
3. Az 1998. április 3-i újság aztán teljesen kétségbe ejtett. Grigore Blaga ezredes, a megyei rendôrség parancsnokának sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatára hivatkozva, a Szabadság lehozza az újra felidézett és olyannyira kedvelt rendôrségi kacsát, amellyel a parlamentet is meg próbálták etetni. Válaszom:(1) Nem tartozom senkinek egy fityinggel sem. (2) A jelek szerint a rendôrség indokoltnak találja anyagi jellegû igénynek terror útján történô behajtását. (3) A konfliktus valódi okát már kifejtettem. A többi ködösítés. (4) Lakásunkat nem kövekkel, fadarabokkal és tojással, hanem kizárólag kövekkel öklömnyi és annál valamivel kisebb gránitkô darabokkal, és sóderbôl származó folyami kövekkel bombázták Kun Károly és társai. Az apróbb kövek és a tojások annak jártak ki, aki kocsival hazaérkezett. Ezt a munkát felnôtti felügyelettel és segítséggel kiskorúak végezték nagy élvezettel, kimondhatatlan szitkok kíséretében. (4) Az említett három házkutatás megdöbbentôen hangzik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy kizárólag két ellopott kutyánkra vonatkoznak. Az elsô házkutatás" alkalmával a tolvajok rögtön kiadták a csont és bôrré aszott és sebekkel teli belga juhászt. A tíznapos kölykei mellôl elkötött szintén belga juhász szukát a mai napig nem láttuk viszont, miután, a rendôrség által is ismert, nyílt zsarolást követôen, két ízben is közöltük a rendôrséggel a pontos helyet, ahol keresni kell. (5) Pontosítás: Bucurék a polgári testôrök szolgálatát 1997. szeptember15-e óta veszik igénybe, és az események, sajnos, azt igazolják, hogy igencsak szükség volt rájuk. Fegyverhasználatra nem elsôsorban a telkünket koncentrációs táborként megvilágító, Kun által felszerelt reflektorok miatt került sor, hanem az otthonunkat, minket és magukat a polgárôröket kövekkel támadó banditák figyelmeztetése és megfékezése céljából.
Ha megkérdezik Kunékat: a rongálások a saját mûvünk, a köveket mi magunk dobtuk; mi magunk törtük be a ház és a kocsik ablakait, mi törtünk be a garázsba, és nagy felbuzdulásunkban megsértettük saját lakterületünket; hallom a Kolozsvári Rádióban, hogy túl nagy a füst, kicsi a tûz (ezt vajon a meleg-szamosi nyaralónkra értik?), meg hogy Bucur Ildikó tervezte a K. K. szörnyépületeit; bokán is saját magamat dobtam, a földcsuszamlást is én szerveztem, az utcát is miattam zárták le, hogy ne lássanak, sôt, K. K. anyámmal kapcsolatos ajánlásaiból még kiderülhet, hogy világra jöttömnek is magam vagyok a közvetlen oka.
Ezzel az írással pedig hét hónapi állandó jellegû idôpocséklás után az ördögnek tartoztam.
Kolozsvár, 1998. április 4.
Változtassunk imitt-amott, a lényeges részeken, ám anélkül, hogy bármi is megváltozna mondaná a jó öreg Caragiale ismét találóan, ha netán feltámadna, s a jobb kezébe nyomnák a lemondatott, a balba pedig a még be nem iktatott kormány programját. Merthogy tulajdonképpen a régi és az új kabinet programjai közötti különbség gyakorlatilag az, hogy az elôzôt Victor Ciorbea neve fémjelezte, a legújabbat pedig Radu Vasile terjeszti be a törvényhozásnak.
Ha van egyáltalán újdonság, az gazdasági téren érhetô tetten. Az új program két részbôl áll: a régibôl és annak egy határidôkkel teletûzdelt kivonatából. Ami, persze, Romániában, ahol soha semmilyen ígéretet nem kötnek konkrét határidôhöz, mégis valami. Azt ígérik, hogy az év végéig átalakítják a legnagyobb állami monopóliumokat, a ROMGAZ-t és a RENEL-t, nekifognak a ROMTELECOM magánosításának, s privatizálnak két bankot, a BANCPOST-ot és a Román Fejlesztési Bankot, illetve az állami biztosító társaságot. Újra nem mondanak semmit a ráfizetéses nagyüzemek bezárásáról, viszont még mindig azon vitatkoznak, hogy a parasztpárt egyedül, avagy a demokratákkal közösen döntsön a privatizációs kérdésekben. Mert, ugye, az sem mindegy, hogy az egész magánosítási folyamat majd kinek a zsebére megy.
A kisebbségi jogok esetében sincs újdonság. Persze mondanák borúlátóbbak , még jó, hogy amit az elôzô program ígért, bekerült az újabbikba is. Minden kezdôdhet tehát elölrôl: a tanügyi és a helyi közigazgatási jogszabály elfogadása, a már 1990-ben beígért nemzetiségi törvény kidolgozása stb. Az egyházi és közösségi ingatlanokról pedig újabb felmérést készítenek majd, mintha eddig erre nem lett volna elegendô idô. De így lehet még egy kicsit húzni az idôt, hátha... majd csak történik valami, s mégsem kell visszaadni a kisebbségeknek s egyházaiknak azt, ami az övék.
Minden maradt a régiben. Csak Ciorbea nélkül. Akit saját pártjának egy része is elárult. Pedig Caragiale elôre figyelmeztetett: Árulás legyen, ha a párt érdekei megkívánják, csak tudjunk mi is róla!
Bevallom ôszintén, a lapunk hasábjain megjelent ferde és pontatlan" tudósításokra vonatkozó észrevételeivel több okból sem érthetek egyet. Elôször azért, mert az Ön által kifogásolt és sérelmezett újságcikkek tartalma messzemenôen nem a Szabadság bûne", másodsorban pedig észrevételei és kiigazításai már megbocsásson eléggé érthetetlennek tûnnek. Elôrebocsátanám, hogy magam is, akárcsak a szerkesztôség egésze mélységesen megértjük az elmúlt hónapok történései miatt érzett sérelmét és felfokozott lelkiállapotát. Elismerem, nem könnyû, sôt borzalmas hasonló körülmények között családi életet élni, miközben valóságos háborút kénytelenek folytatni saját tôszomszédjukkal. És itt hadd pontosítsak. Elôször is azt rója fel nekem, hogy nem a Rahovei utcai ingatlan helyzetével, hanem az ún. BucurKun konfliktus fejleményeivel foglalkoztam március 27-én közölt írásomban. Hadd vegyem magamnak a bátorságot, hogy kijelentsem: az Önök családja és Kun Károly között kitört viszály igenis konfliktus, amely ismereteim szerint egy meg nem adott pénzösszeg, üzlettársi nézeteltérés miatt robbant ki. Nem értem, miért bizonyultam pontatlannak, amikor azt írtam: Kun törvénytelenül birtokolja ingatlanát, és nem éltem az Önnek jobban tetszô magánterület-bitorló kifejezéssel. Ami Constantin Giurgiu alezredes, városi rendôrparancsnok szavai, kijelentései miatti felháborodását illeti, még egyszer hangsúlyozom, ebben a tekintetben sem tartom bûnösnek napilapunkat. Miért vétkes hiszen az Ön szövegkörnyezetébôl ezt veheti ki az olvasó a Szabadság abban, hogy leközli egy városi elöljáró álláspontját, még ha az egyesek szemében nem is fedi teljes mértékben a valóságot? Visszaolvasva március 31-én megjelent, a városi tanácsnak a Kun családhoz való kiszállását taglaló írásomat, megpróbáltam elfogulatlan szemmel böngészni a sorokat, de még így sem jutottam arra a következtetésre, hogy megsirattam volna Kun Károly hozzátartozóit. Annak ellenére, hogy az ilyenkor szokásos hivatalos bejelentést mellôzô városi tanácsosok és újságírók alkotta népes vendégsereg" határozott fellépése közepette valóban szánalomra méltónak hatottak a Kun család tagjai. Megkérdezném még, tisztelt Tanácsos Asszony, milyen szövegkörnyezetbôl vélte kiolvasni, hogy napilapunk a helyi hatóságok és a polgármester áldozataként próbálja feltüntetni Kun Károlyt? Én lapunk egyik cikkében sem találtam erre utaló jeleket.
Végezetül annyit fûznék hozzá, hogy igenis szándékunkban áll cikket közölni a Szabadság hasábjain Önnek a temetôk védelmét célzó erôfeszítéseirôl, ezen túl pedig, újabb dokumentációk birtokába jutva, a Rahovei utcai ingatlan helyzetérôl. Amelyben alaposan kitérünk a részletekre is.
Addig is maradok ôszinte tisztelettel
(Folytatás az 1. oldalról)
Vasile cáfolta, hogy konfliktus lett volna a parasztpárt és a demokraták között az elkobzott javak és a mezôgazdasági tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Ezekben a kérdésekben konszenzus alakult ki, szerepelnek a rövid távú programban, és idén törvényes megoldást nyernek mondotta. A program értelmében az államosított házak visszaszolgáltatásának sokat vitatott kérdésében a résztvevôk elfogadták az igazságos kártérítés elvét, amely a bérlôk tényleges védelmével párosul. A vitát tehát két törvénytervezettel oldják fel: az egyik az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról vagy a megfelelô kártérítésrôl, a másik a lakók védelmérôl gondoskodik. Az erdôk és földek visszaszolgáltatása ugyanazon elvek alapján történik majd, de a részleteket egy különleges törvény kidolgozásakor szögezik le.
A rövid távú program intézkedései között szerepel a RomTelecom távközlési társaság privatizálása április 30-ig, a RENEL, a villamosmûvek szerkezetátalakítása május 31-ig és a Romgazé június 30-ig, a privatizálási törvény módosítása május 30-ig, a Bancorex külkereskedelmi bank auditálása az Állami Vagyonalap, a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank részérôl, a Banc Post privatizálása ugyancsak e szervek részérôl november 31-ig, a parlamenti mentelmi jog módosítása december 30-ig, és több más konkrét intézkedés.
Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel többek között az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról rendelkezô törvény kidolgozása, beleértve a kisebbségi szervezetek javainak visszaszolgáltatását is. Ugyancsak sor kerül a nemzeti kisebbségekrôl szóló törvény kidolgozására és elfogadására.
A kijelölt kormányfô bejelentette: a Világbank üzenetben biztosította további romániai jelenlétérôl, a Nemzetközi Valutaalappal pedig megállapodás született arról, hogy a jövô héten küldöttsége Romániába látogat.
Az Állami Tulajdonalap vezetésének kérdése nem szerepelt a megbeszélések témái között.
Annak érdekében, hogy a parlament tagjai megismerkedhessenek a Vasile-kormány programdokumentumaival, a parlament házbizottságai szerda délelôttre halasztották a miniszterek szakbizottsági meghallgatását, és szerda délutánra tûzték ki az új kormányprogram plenáris vitáját.
A képviselôk rendelkezésére bocsátott két kormánydokumentum nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997. évi programját követik, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaznak.
Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a NLP alelnöke kijelentette: az államtitkári tiszstégek elosztására és a kinevezésekre azután kerül sor, miután a parlament elfogadta az új kormányt és programját. A kormány átszervezésével foglalkozó bizottság határozata értelmében mondotta Stoica legtöbb tizenkettôvel fog csökkenni az államtitkárok száma; ezeket a koalíciós pártok parlamenti képviseletüknek megfelelôen osztják majd el.
(Folytatás az 1. oldalról)
Az, hogy az MVSZ máris követeli a külföldi magyarok kettôs állampolgárságát, elhangzott-e, vagy szerepel-e valamely dokumentumban?
A Világszövetség csak a választások után tartja idôszerûnek a kérdés megvitatását. Éppen ezért fölöttébb furcsa, hogy körvonalazott elképzelés még nem került nyilvánosságra, de a félremagyarázások már elkezdôdtek. A legnagyobb csúsztatás az az állítás, hogy a kettôs állampolgárság nem létezik a gyakorlatban. Elég csak a horvát példára hivatkozni: az ország 4 millió állampolgárán kívül további 4 millió horvát nemzetiségû polgár folyamodhat horvát okmányokért, és a horvát parlamentbe 12 külföldi jutott be. A másik félrevezetés az, hogy hivatkoznak az Európai Unió kikötéseire. Az EU-csatlakozás során Magyarország az egyik fél, amelynek pontosan ismernie és érvényesítenie kell érdekeit. Csatlakozási feltételeket nemcsak az igénylô féllel szemben kell támasztani, hanem a másik félnek, az EU jelenlegi tagállamainak is meg kell hallgatniuk a csatlakozó elvárásait. Egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy néhány EU-tagállamnak oroszlánrésze volt a magyarság európai szétszóratásában.
Milyen jogokat és kötelességeket vonna maga után a kettôs állampolgárság?
Errôl csakis az össznemzeti vita után fogok véleményt mondani. Az MVSZ ebben a pillanatban nem kapudöngetô, hanem vitakezdeményezô.
Addig is nagyon idegesítô arra gondolni, hogy a kettôs állampolgárnak állítólag majd el kell döntenie, hol teljesítsen katonai szolgálatot. Ez a kérdés a legelsô gyors reagálásokban élesen felvetôdött.
Korainak tartom az állásfoglalást, de engedek. A létezô gyakorlat szerint ott, ahol ez felmerült a kettôs állampolgársággal rendelkezô személyek lakhelyük országában teljesítenek katonai szolgálatot. Elvünk különben most is az, hogy a fiatalok szülôföldjükön legyenek katonák. Például a székelyeket ne vigyék Olténiába és a dobrudzsai fiatalokat se tegyék ki a honvágy kínjainak Szatmár vidékén.
Ha már itt tartunk, beszélhetnénk a többi kötelezettségrôl is. A szlovák ketôs állampolgárnak...
A szlovák törvény nem szól kettôs állampolgárságról.
Akkor nevezzük állampolgári kettôsségnek. A lényeg az, hogy a külföldi szlovák polgár szlovákiai státusában elô sem fordul az a szó, hogy kötelesség.
Ám a külföldi szlováknak alanyi joga van szlovákiai munkavállaláshoz, ez pedig annyit jelent, hogy kereseti adót fizet. A gyakorlat máris választ ad arra a súlyos kérdésfelvetésre, hogy a kettôs állampolgár hol adózzon. Természetesen ott, ahol jövedelmet valósít meg vagy szociális juttatást élvez. Ha mindkét országban dolgozik, akkor mindkettôben adózik. A kettôs adózás azonban nem közvetlenül fakad a kettôs állampolgárságból, tehát nem kell ilyesmivel ijesztgetni az embereket. De mindkét kérdés feszegetése egyelôre tárgytalan, mert egyáltalán nem biztos, hogy az összmagyar vitában a kettôs állampolgárság gondolata kerekedik felül. Lehet, hogy más módon rendezhetô a külföldi magyarok jogállása. Valamit mindenképpen tenni kell, hiszen a jelenlegi magyar törvénykezés még a külföldön tartózkodó magyar állampolgároknak sem ad szavazati jogot. Ezzel a joggyakorlattal Magyarország szinte egyedül áll Európában.
A kettôs állampolgárság legnagyobb mumusa a kivándorlás. Sôt, felmutatták a népességkilakoltatás rémét. Például a szlovák állampolgársági kettôsségbôl származott-e valahol retorzió?
Nem tudok róla. De ez betudható a számbeli arányoknak is. Magyarországon, Kárpátalján, Romániában kevés szlovák él, úgy is mondhatnánk, a hatóságokat nem bosszantja annyira, hogy két országban érzik otthon magukat. Viszont a Csallóközben lehet, hogy felerôsödnének a hangok, hogy a magyarok menjenek haza a másik hazájukba. Erre már volt példa a történelemben. Bár napjainkban hatósági lakosságáttelepítés szinte elképzelhetetlen. Ennél valóságosabb az önkéntes áttelepülés veszélye. Egyesek szerint a Kárpát-medencében teljes régiókból tûnne el a magyar népelem. Mások szerint viszont Erdély és Kárpátalja magyar települései éppen akkor néptelenednek majd el, ha az itt élô magyarok tömegeiben a Magyarországtól és Európától való elszakadás elôérzete tovább erôsödik. Így is aggodalomra ad okot a kivándorlás, a tehetségesebb magyar fiatalokat alig tudjuk Erdélyben tartani, de ha lehúzzák elôttük a schengeni vasfüggönyt, úgy fogunk szétszóródni a világban, mint a pelyva.
Vajon az erdélyi magyarság kivándorlási veszteségeit mennyiségileg nem pótolná az, hogy végre valami kézzelfogható dologért, nemcsak lelki megfontolásból, hanem anyagi szempontból is érdemes volna Erdélyben magyarnak lenni?
Van már erre egy hazai példa. Igaz, csak kicsiben. Horvátok mindössze néhány faluban ôrizték meg nemzetiségüket. Nos, miután a romániai horvátok megkapták kettôs állampolgárságukat, a szomszédos településeken lázas családfakutatás indult meg. Keresik a horvát ôsöket azok, akik tegnap még nem akartak emlékezni származásukra. Gazda Árpádnak az Erdélyi Naplóban közölt riportjában olvashattuk, hogy a horvátok által lakott hét falu, amióta lakosai horvát útlevéllel járhatják Európát, gazdaságilag látványosan fellendült. Az emberek Olaszországban dolgoznak, a pénzt hazahozzák és építik falvaikat. Elképzelhetô, hogy hasonlóképpen a magyar útlevél megszerzésének a lehetôsége fékezni tudja az asszimilációt, sôt, disszimilációs folyamatot eredményezhet.
Amint a kijelölt kormányfô hétfô esti programismertetô beszédében is hangsúlyozta: a rövid távú intézkedéscsomag olyan kisebbségi vonatkozású jogszabályok parlament általi elfogadását írja elô szeptember 1-jei határidôvel, mint a már a félig" megvitatott-megbuktatott 22-es sürgôsségi kormányrendeletet, amely a helyhatósági törvényt módosítja, az oktatási törvényt módosító 36-os sürgôsségi kormányrendelet, valamint a közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkezô törvénytervezet. Ugyancsak része a rövid távú kormányprogramnak az a kormányhatározat-tervezet is, amely a Kisebbségvédelmi Hivatal tekintélyét és hatáskörét hivatott megerôsíteni. (Eszerint a hivatal az egyedüli olyan szerv lesz, amely kisebbségi kérdések koordonálásában illetékes.)
Szintén szeptember 1-jéig kell a parlament elé terjeszteni mind a kisebbségi törvénytervezet, mind pedig az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályt. Markó Attilától, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetôjétôl megtudtuk, sikerült a rövid távú intézkedéscsomagba foglalni az Európai Nyelvek Chartájának ratifikálási törvénytervezetét is.
Ez utóbbi régóta készen van ugyan, de a tanügyi és helyhatósági törvények módosításának kapcsán kirobbant viták mellett nem tartottuk tanácsosnak újabb frontot" nyitni mondotta Markó.
Mint ismeretes, az említett két sürgôsségi kormányrendelet arra vár, hogy a képviselôházban is megvitassák, ezt követôen a két ház együttes ülésen egyezteti a szenátusban, illetve a képviselôházban megszavazott változatokat. Markó Attila úgy véli, hogy a miniszterelnöki, illetve polgármesteri tisztségek összeférhetetlenségi elvének megerôsítése után a demokraták hajlandónak mutatkoznak a 22-es sürgôsségi kormányrendeletet, ezen belül pedig a kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatára vonatkozó cikkelyeket elfogani. Mi több: a koalíciós pártok ismét hitet tettek a másik, a 36-os sürgôsségi kormányrendeletnek is az elfogadására mondotta.
Markó szerint elkészült a közösségi javak visszaszolgáltatását biztosító törvénytervezet is. Ez a dokumentum azokról az ingatlanokról rendelkezik, amelyek 1945-ig a közösségek egyesületek, alapítványok, szervezetek tulajdonát képezték, majd államosították azokat. Visszaszolgáltatnák az említett kategóriába esô ingatlanokhoz tartozó ingóságokat is, úgymint könyvtárakat, kórházi és iskolai felszereléseket. A közösségi ingatlanok tulajdonviszonyának rendezési módozata az államosított lakásokhoz hasonlóan menne végbe: a DP nyomására elfogadásra kerül ugyanis egy olyan, a bérlôk jogait védô törvény, amelyet ezekre az ingatlanokra is alkalmaznak mondotta Markó.
A kisebbségi törvénytervezet szövegének a véglegesítése is folyamatban van, ez, a remények szerint, már a hónap végére eljut a kisebbségi szervezetekhez, véleményezés végett.
Ami az elkobzott egyházi ingatlanokról rendelkezô törvénytervezetet illeti, Markó Attila lapunknak úgy nyilatkozott: Tekintettel arra, hogy a készülô egyházi törvény elég homályosan szabályozza ezt a kérdést, és valószínû, hogy egyhamar nem is lesz egyházi törvény, a közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkezô törvénytervezetbe belefoglaltuk, hogy az egyházak a különbözô kisebbségi szervezetek révén is visszaigényelhessék javaikat. Függetlenül attól, hogy az egyházi törvény hogyan rendezi ezt a kérdést. A történelmi magyar egyházak nevében tehát az RMDSZ is visszaigényelhet ingatlanokat kivéve a templomépületeket.
Mint ismeretes, szintén elkészült néhány olyan, egykor közösségi tulajdonban levô ingatlant tartalmazó lista, amelyek tulajdonviszonyát sürgôsségi kormányrendelet lett volna hivatott rendezni, amolyan gesztusértékû cselekedetként. Kérdésünkre, hogy mi lesz az említett lista sorsa, Markó kijelentette: noha a miniszterelnök-jelölt többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván sürgôsségi kormányrendeletekkel kormányozni, ezen ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló rendelet már készen van, a Kisebbségi Hivatal pedig nem hajlandó lemondani róla. Markó Attila reméli, lesz politikai kompromisszumkészség ennek a rendeletnek a kibocsátására, amely csak azt bizonyítaná, hogy ennek a kormánynak igenis komoly szándéka a visszaszolgáltatási folyamatot véglegesen és megnyugtatóan rendezni.
Az 1998-as évet eddig jellemzô gazdaságpolitikai és kormányzási vákuum után, április elejétôl megindult a tárgyalás egy új kormány összehozása érdekében, amely ha nem is vezet ki a gazdasági hínárból, elôkészíti a közelgô parlamenti választásokat, amelyre, ha minden jól megy Radu Vasile kormányának, akkor 1999 márciusában, ha nem, és ez valószínûbb, 1998 novemberében kerül sor.
Addig is, amíg a politikai elit tárgyal és kompromisszumra törekszik, mindenki számára világos, hogy az antiinflációs program eddig kudarcot szenvedett a gyenge állam miatt". A központi beruházás csaknem a felére csökkent, nôtt a Nemzeti Bank szerepe, és visszatérünk a monetáris eszközökhöz és trükkökhöz. 1998 elsô két hónapjában az infláció mértéke 12,4% volt, március elsejére a munkanélküliség több mint 9,6%, és öt hónapja nem volt fizetésindexálás vagy nyugdíjemelés. Hogy Victor Ciorbeának miért kellett lemondania, azt még nem elemezték ki, de a vakvágányra futott reform, a termelés csökkenése, a mezôgazdaság és költségvetés patthelyzete, és az általános áremelések jelzik, hogy nagyon komoly bajok vannak az államháztartásban, adminisztrációban, politikában, és a reform nyolc év után kompromitálódott.
Romániában a piacgazdaság rendszere és mûködése azon a feltételezésen alapszik, hogy az egyének és gazdasági egységek racionálisan viselkednek, gyarapodni akarnak, céljuk a profit, és megközelítôen pontos értesüléseik vannak a piacról. Pontos, hiteles információ nélkül a piac szereplôi nem tudnak helyes döntéseket hozni, így az információhiány hibás stratégiai döntésekhez vezet, s a torz elvárások torz ármozgásokat okoznak. Ilyen körülmények között a piac mûködésének zavarai nem oldódnak meg, és végeredményben a fogyasztók károsulnak. Az állami monopólium a hibás a káros központi döntésekért, és ezért nincs konkurenciális piac a következô tíz stratégiai ágazatban: RENEL, RADET, ROMGAZ, SNCFR, NAVROM, TAROM, ROMTELECOM, POSTA ROMÂNÃ, gyógyszergyártás, a vízgazdálkodás, városi közszállítás terén. A fenti szolgáltatásokban az inflációs ráta januárban és februárban 18,6% volt, ami azt jelenti, hogy átruházzák e vállalatok költségeit a lakosságra és a gazdaság más szereplôire is. Következtetésünk, hogy a reform elvetélt", és a piaci mechanizmust felváltotta a gazdasági döntéshozatal politikai módszere (nincs versenyösztönzô piac, amely kiszûri a rosszul gazdálkodókat és megszabadít a felesleges költségektôl, de választási alternatívája sincs a fogyasztónak!).
A piac általában az embereket képességeik, személyi ambíciójuk mozgósítására és kockázatvállalására ösztönzi, de nálunk az állami monopólium megöli a piacot. A piaci rendszer fô erôssége, hogy minimálásra csökkenti a kormányzati beavatkozás és ellenôrzés szükségességét. Nálunk érthetetlen okokból növelték a minisztériumok és bürokratikus intézmények számát, személyzetét, és beleavatkoznak a gazdasági tevékenységbe, nyírbálják szabadságukat.
A monetáris politika és megszorítások másik káros mellékhatása a GDP csökkenése, a költségvetési deficit növekedése, az állami túlköltekezés. Emelkednek a hitelkamatlábak, az inflációgerjesztô nagyipar túlélte 1998 márciusát is. Vitán felül áll, hogy Victor Ciorbea instabil gazdaságot vett át, de az is igaz, hogy a gazdasági környezet javítását kétszáz nap után ígérte, ami nem sikerült. A kormány bukása, felelôssége kézzelfogható, mivel külgazdasági pozícióink romlottak. Elmaradt a belsô stabilizálódás a beteg bankrendszer kezelhetetlensége miatt. A kormány hozzájárult a fizetési mérleg kedvezôtlen alakulásához, a belsô pénzviszonyok megzavarásához, és a gyakori kamatemelések és -csökkentések hektikus változtatásával a lakossági megtakarítások romlásához.
Optimizmusra az ad okot, hogy karcsúbb lesz az új kormány vagy nyolc miniszterrel és húsz államtitkárral (talán már szeptembertôl), és nem lehet többet halasztani a szerkezetváltást és bankprivatizációt.
Az állami tulajdonosztáson három párt marakodik: Nemzeti Parasztpárt, Demokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt. Az RMDSZ számára nagyon kevés babér terem. Nekünk sokkal nehezebb dolgunk lesz, mert a kisebbségi jogokért a fenti pártok közül egyik sem áll ki egész csapatával. A koalíción kívül sem képviselhetnék jobban az erdélyi magyarok érdekeit, mert egy padba kerülnénk olyanokkal, akikkel jelenleg tárgyalni ésszerûtlen és szükségtelen. Félô, hogy új, derûlátóbb erôviszonyokat az RMDSZ-nek az elôzetes választások sem teremthetnek.
A román politikai eliten a sor bebizonyítani, hogy a valódi reform és az európai és NATO-integráció elkötelezettje. Gazdasági szempontból a fô kérdés az, tudnak-e változtatni a piacszûkítô, beruházásellenes stratégián, amely rontja a jövôképet és veszélyezteti a reform lényegét, ugyanakkor eltávolítja a szakszervezeteket és a népet a reformban való részvételtôl, mert szegénységet hoz és konzervál.
A gazdaságpolitikai prioritások:
1. Az új kormányprogram parlamenti elfogadása és alkalmazása a reform felgyorsítása érdekében.
2. Az új kormány kinevezése, munkába állása és a kormányzati munka javítása.
3. Új megegyezés a Nemzetközi Valutaalap és Világbank képviselôivel, újraprogramálni az eltolódott határidôket, aktualizálni a költségvetési deficitet és inflációt (3,6-ról legalább 4%-ra, ill. az infláció esetében 45-rôl elôreláthatólag 70%-ra).
4. Az 1998-as költségvetés aktualizálása, parlamenti elfogadása.
5. A koalíció mûködési szabályzatának kidolgozása.
6. Új makrostabilizációs politika alkalmazása, ami a piaci kamatszintet csökkentheti és beindítja a beruházásokat, ugyanakkor minimum két törvény életbe léptetése: az állami egyedárusságok privatizációja, ill. az állami dotációk törvénye, ami megoldhatja az állami monopolvállalatok átszervezésének és magánosításának kérdését. Helyette a kis- és középvállalatok térhódítása és a magánszféra erôsödése.
7. Decentralizálás minden téren, de fôleg a helyi költségvetés és államigazgatás tekintetében.
Az új román kormány destabilizálódott gazdasági és társadalmi viszonyokat kap hagyatékul, és félô, hogy nem éri meg a tizenhat hónapot, mint elôdje.
Murphy szerint a politika a könyöklés mûvészete, és választások elôtt egy hónappal az éppen kormányzó párt el kezd hasonlítani ahhoz, amit négy éve ígért. És mégis!
A bukaresti értéktôzsdén a múlt héten is folytatódott a csendes lemorzsolódás, nem izgatta fel a kedélyeket az új kormány kijelölése. A BET index 785,55 ponton zárt csütörtökön, 17,62 ponttal, azaz 2,2 százalékkal gyengébben, mint egy héttel korábban.
Szokatlanul éles hangon bírálta Romániát és a hazai politikusokat a Világbank bukaresti irodájának vezetôje, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetôségét, és a gazdaság további gyengülését eredményezi.
François Ettori az Adevãrul címû lapnak nyilatkozott.
Az AP úgy véli, hogy 1996 végén a piaci reformokat halogató Ion Iliescu államfô és a kormány távozása után sokan azt remélték, hogy az új kabinet, illetve Emil Constantinescu elnök felgyorsítja a reformokat és a korrupció elleni harcot. Erre azonban nem került sor, és a középjobb kormány meghasonlott, három hónapi koalíciós egyeztetés után lemondott a kabinet és annak vezetôje. Az új miniszterelnök-jelöltrôl és kormányának összetételérôl a héten dönt a bukaresti parlament.
Ettori szerint a három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tûnik mondta a világbanki illetékes.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusban a bizonytalan belpolitikai helyzet miatt elhalasztotta 430 millió dolláros készenléti hitele 86 millió dolláros részletének folyósítását emlékeztetett az AP.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a lehetô legnagyobb figyelemmel" szemléli az új román kormány elsô lépéseit, miután a kinevezett miniszterelnök, Radu Vasile azt mondta, hogy növelni fogja a kiadásokat és újratárgyalja az IMF-kölcsön feltételeit adták hírül a bukaresti lapok.
A sajtó megszerezte egy példányát annak a levélnek, amelyet az IMF romániai megbízottja, Poul Thomsen írt Radu Vasilének, intvén az új vezetést, hogy igyekezzék elkerülni az elôzô csapat induló hibáit".
A bírálók szerint a lemondott Victor Ciorbea kormánya tavaly év elején ambíciózus reformprogramot hirdetett ugyan, de nem volt ereje a végrehajtáshoz. Sem az IMF, sem a román kormány részérôl nem kommentálták a sajtóértesülést.
A kinevezett Radu Vasile elôbb azt mondta, hogy az IMF-vel korábban megállapodott GDP-arányos 3,6 százalékról 4,6 százalékra kell növelni a költségvetési hiányt az idén, majd a kormányprogramot mégis az IMF- szemponthoz igazították. Az IMF január óta halogatja a tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel harmadik, 86 millió dolláros részletének kiutalását, a költségvetési és a politikai bizonytalanság miatt.
Az IMF nem túl nagy aggodalommal fogadta (a kinevezett miniszterelnök elsô bejelentéseit). Másfelôl azonban kétségtelen, hogy a pénzvilág a lehetô legnagyobb figyelemmel fogja elemezni az új kormány lépéseit" idézte az Adevãrul Thomsen levelét. Thomsen azt is ajánlotta, hogy hosszabb távra dolgozzanak ki reformprogramot.
Harminc napon belül forgalomba hozzák a 100 ezer lej névértékû bankjegyet közölte a Román Nemzeti Bank.
A 100 ezer lejes mintegy 12 dollárt ér majd. A bankjegyet eredetileg tavaly nyáron tervezték forgalomba hozni, de elhalasztották az infláció tervezettnél nagyobb üteme miatt mutat rá a Rompres hírügynökség. A jegybankban azt mondták, hogy az új bankjegy önmagában nem gerjeszti az inflációt írta a hírügynökség.
Idehaza márciusban 3,8 százalékra csökkent az infláció havi üteme a februári 7,2 százalékról. Az új román kormányban is pénzügyminiszter Daniel Dãianu szerint az infláció áprilisban 3,5 százalék körüli lesz, májusban és júniusban már csak 2 százalék. Dãianu reményei szerint az év végére az infláció üteme a tervezett 45 százalék alatt lesz a tavalyi 151 százalék után.
A Tomen japán kereskedôház, amely finn partnerével Magyarországon vett részt elôször a közép-európai régió energetikai privatizációjában, második régióbeli beruházását Romániában hajtja végre.
Amint azt szerdán Tokióban bejelentették, a Tomen 25 százalékos részesedést szerzett a privatizált bukaresti Grozãvesti, egy állami energetikai vállalat és egy izraeli kereskedelmi cég által létrehozott vegyes vállalatban. A Tomen illetékese nem közölt részleteket a befektetésrôl, csak annyit jegyzett meg, hogy új technológiát vezetnek be a hôerômûben, és évi 190 ezer kW óra energiatermeléssel számolnak 2000-ben, az erômû mûködésének induló évében.
A Tomen Magyarországon a finn IVO céggel együtt 1997 márciusában szerzett többségi tulajdont a Budapesti Erômû Rt.-ben.
A Román Fejlesztési Ügynökség (ARD) adatai szerint az elmúlt nyolc év alatt erôsen ingadozott a külföldi tôke beáramlása Romániába. 1990 decembere és 1998 februárja között a vegyes vállalatok száma 54 532 volt. 1992 kiemelkedô év volt a vegyes vállalatok alapítása szempontjából: ekkor 12 290 ilyen céget hoztak létre. 1994 szintén rekordévnek számított: ekkor 812 millió dollárt fektettek be hazánkba. Az ARD szerint 1997 katasztrofális" volt a külföldi beruházások szempontjából, a külföldi tartózkodása indokolt volt az ARD képviselôi szerint. Idénre 2,8 milliárd dollárt ért el a Romániában 8 év alatt befektetett külföldi tôke.
Az OECD-tagállamok 74 százalékkal részesedtek a külföldi beruházásokban, ôket követik az EU-tagállamok 54 százalékos részesedéssel.
A gyümölcsösök 69,5 százaléka és a szôlôk 76,9 százaléka már magántulajdonban van Romániában jelentette a Rompres egy felmérés eredményét ismertetve.
Európa 10 legjelentôsebb gyümölcs- és bortermelôje között foglal helyet Románia, a borfogyasztást illetôen pedig Európában az 5., világviszonylatban a 7. helyen áll. A gyümölcs- és a szôlôtermelés az elmúlt években erôsen ingadozott, egyebek közt a tulajdonváltás miatt. A kínálat kicsiny és silány minôségû volt, ami az import és fôleg az árak megnövekedéséhez vezetett. Ennek következtében Romániában csökkent a gyümölcsfogyasztás az elmúlt években.
1992 és 1996 között 135 ezer tonna gyümölcsöt exportáltunk, amibôl 26,6 millió dollár bevételünk volt. A borexport 1994-ben kezdett emelkedni, és 1997-ben érte el tetôpontját. Növényi importunk 28 százaléka gyümölcsfélékbôl állt 1992 és 1996 között, 0,4 százalékkal részesedve a teljes behozatalból.
A márciusi infláció 3,8 százalékra esett a februári 7,2 százalékról annak ellenére, hogy a kormány új adóintézkedéseinek hatására 50 százalékkal drágult a benzin a múlt hónapban.
Az éves szintû infláció üteme márciusban 66,1 százalékra hanyatlott a februári 102 százalékról. Tavaly a márciusi havi infláció 30,4 százalékos volt, mivel a kormány akkortájt szabadította fel a legtöbb alapvetô termék árát.
A kormány márciusra mintegy 10 százalékos inflációval számolt. Mugur Isãrescu jegybanki vezetô a múlt hónapban azt mondta, hogy áprilistól erôteljesen csökken majd az infláció üteme, dacára a szolgáltatások jelentôsebb drágulásának. A kormány az idei évre 45 százalékos inflációt irányzott elô a tavalyi 151,4 százalék után. Elemzôk egy része azonban eddig úgy vélte, hogy a kormány terve nem teljesíthetô, az inflációs ütem legalább 60 százalék lesz.
A munkaügyi minisztérium bejelentése szerint márciusban a munkanélküliség szintje 9,5 százalékra mérséklôdött a februári 9,7 százalékról. A kormány elôrejelzése szerint az év végére a munkanélküliségi ráta 1011 százalékra nô a veszteséges iparágak szerkezetátalakítása miatt.
évi százalék, lejben
Hónapok száma |
1 |
2 |
3 |
6 |
9 |
12 |
Román Fejlesztési Bank |
55 |
56 |
60 |
61 |
62 |
63 |
Román Kereskedelmi Bank |
53 |
|
54 |
54 |
55 |
55 |
Bucuresti Bank |
50 |
|
|
|
|
|
Agrárbank |
60 |
|
61 |
62 |
63 |
63 |
Bancorex |
57 |
52 |
52 |
52 |
52 |
52 |
Banc Post |
52 |
|
47 |
45 |
41 |
37 |
Bankcoop |
55 |
|
60 |
61 |
62 |
63 |
Transilvania Bank |
54 |
|
51 |
50 |
49 |
48 |
Ion Tiriac Bank |
53 |
55 |
56 |
57 |
60 |
62 |
A fenti adatok csupán a határidôs számlabetétekre vonatkoznak.
Nemrég az agrárszakemberek lehetetlen helyzetérôl írtam. Szerencsére mégis vannak, ha kevesen is, bátrak, akik mernek vállalkozni, bérelt földeken termelni, vagy különbözô agrár jellegû tevékenységet beindítani. Néhány példa erre. Ádám István Tordaszentmihályon, Leopold Zoltán Tordaszentlászlón, Pop Ioan Kolozskarán, Debreczeni József Kolozson és Tóbiás József a mezôségi Melegföldváron próbálkozik kisebb-nagyobb sikerrel nagyobb parcellákon gazdálkodni.
Cira Flaviu agrármérnök néhány éve növényvédô szerek forgalmazásával foglalkozik Kolozsváron, a Brassai utcában. 16 éven át a kolozsvári Növényvédelmi Felügyelôség vezetôje volt, így jó ismerôje a növényvédelemnek. Úgy hozta a sors, hogy egyik ismerôse, aki állatgyógyászati készítményeket akart forgalmazni, felajánlotta: növényvédelmi szereket is lehetne árulni ebben a patikában. Így indult be a Medivet gyógyszertár.
Az immár nyugdíjas agrárszakember elmondta: a gazdák többsége nehezen tud eligazodni a sokféle szer használatában. Manapság egyre több gyógyszert, vegyszert kínálnak városszerte. Megtörtént, hogy egy apahidai öregember a piacon vásárolt valamilyen zöld port. A hosszú szoknyás eladó azt mondta, hogy paradicsomra és pityókára is jó, ragya ellen. Hamar meggyôzôdött, hogy alapos permetezés után is minden elpusztul, mintha nem is permetezte volna. Ilyen és ehhez hasonló esetek gyakorta elôfordulnak. A gazdák egy része nem tudja, honnan vásároljon. A szerek kijuttatása azonban még nagyobb gond számukra.
A szakember szerint a helytelen kezelés miatt a szereket hibáztatják. Sokan nem tudják eldönteni, hogy az egy hektárra szükséges szermennyiséget mennyi vízzel lehet kijuttatni az adott területre. Ez úgy oldható meg, hogy a háti permetezôt megtöltik vízzel, és normális lépésben haladva kipermetezik, majd lemérik a bejárt területet. Hármas szabállyal könnyen kiszámíthatják az adott terület vegyszer- és vízszükségletét. Fontos, hogy az elôírt vegyszermennyiségbôl ne maradjon felesleg, de több se fogyjon el, különben a permetezés eredménytelen lehet.
A Medivet patikából senki nem távozik anélkül, hogy az eladók részletesen el ne magyaráznák, melyik vegyszert hogyan kell használni. Az idôsebbeknek többször is elmagyarázza a szakember, amíg meggyôzôdik, valóban megértette-e, mirôl van szó? A Brassai utcai boltba jobbára törzsvendégek jönnek, akik immár 23 éve innen vásárolnak. Egyre többen ismerôseiket is ide küldik, hogy végre nekik is teremjen a paradicsom, ne kelljen piacról vásárolni a befôzéshez.
Sokan visszatérnek megköszönni a vásárolt szereket, mint az a zsuki asszony, aki eldicsekedte: olyan paradicsomtermése volt tavaly, hogy a falubeliek csodájára jártak. Ô a szakember tanácsait aprólékosan betartotta.
Az egykor közismert, majd feledett kecses, egyenes növésû majoránnát egyre szélesebb körben használják. A konyha jó tündérének tartom jellegzetesen finom, aromás illata miatt. Szárított, morzsolt leveleit és virágait használjuk fûszernek. A különbözô sültek, szószok, vagdalthúskészítmények elengedhetetlen alapfûszere a bazsalikommal való keveréke. Cserépben szobanövényként is lehet nevelni a hidegre érzékeny majoránnát. A kertbe, a szabadba május közepén ültetem ki 20 x 20 cm távolságra, a kb. 10 cm magas, elôzôleg edzett palántákat. A palántázó pohárkákba az igen apró magokat nem kell földdel takarni, csak megnyomkodni és óvatosan öntözni.
A helyszínen ízlelhettem és tapasztaltam a világhíres francia konyha pikáns ízeit és aromáit. A turbolya (turbulya) egyik legismertebb és legelterjedtebb francia fûszer. Fô alkatrésze a fines herbes" (fortélyos, finom füvek) fûszerkeveréknek, amely majoránnát, bazsalikomot, levélpetrezselymet, metélôhagymát, rozmaringot stb. tartalmaz. Ezt a kirívóan jellegzetes, csábos aromájú világoszöld színû, a petrezselyem leveleihez hasonló növénynek az ízét egyesek a mentához hasonlítják, mások a tárkony és a petrezselyem kombinációjának tartják. A valóságban a turbulyának saját aromája van, amely hûsítô, frissítô hatású, átható, pikánsan édeskés, semmivel össze nem téveszthetô.
Ezt az árnyékot jól tûrô, sok vizet nem igénylô, gazdag talajt kedvelô, egyszerûen kezelhetô növényt több mint hetven éve honosította meg egykori kertünkben édesapám. Az ôsszel földbe került mag már kizöldült, leveleit folyamatosan kell szedni, mert nyár közepére a növény elszárad. A csíraképességüket 12 évig megôrzô barnás-fekete, hosszúkás, végükön hegyes magokat ekkor kell begyûjteni. A föld feletti rész elszáradása után gyökere késô ôszig tovább növekszik, a kellemesen mogyoró ízû gyökérben a fagy nem tesz kárt. Zöldjébôl az ízletes, kedvelt levesen kívül édesanyám egykoron a szószokhoz, salátákhoz, krémekhez használta, kedvencünk volt az aromás, zöld színû majonéz. Tartósítani szárítva és mélyhûtôben lehet.
Nagyobb cserepeket felhasználva erkélyeken, verandákon is kialakíthatunk fûszersarkot, mintegy konyhaközelben. Tanácsomra több ismerôsöm így termeszti a levélpetrezselymet, majoránnát, bazsalikomot, metélôhagymát, zsázsát, borsmentát, rozmaringot, több fajta csipôs paprikát.
Kis kertünkben is meg lehet termelni, de egy-egy megfelelô idôben tett kirándulás alkalmával elônyösebb a természetbôl összegyûjteni köménymagból, kakukkfûbôl, citromfûbôl, ürömbôl stb. a család szükségletét.
A hagyományos ízek mellett újabb aromákkal gazdagítva ételeinket változatosabbá, gusztusosabbá varázsolhatjuk.
Kertészeti versenyünk negyedik, utolsó fordulójához értünk. A négyhetes vetélkedô szelvényeit a helyes válaszokkal együtt legkésôbb április 22-ig, szerdáig kell beküldeni (a postabélyegzô dátuma) vagy eljuttatni szerkesztôségünk postaládájába, a Napoca utca 16. szám alá.
Vetélkedônk támogatói: Bronto, Magro, Poliam, Búzakalász, Dan Magdun Kft. és a Mecanica Marius Rt.
Nagydíjunk egy spanyol gyártmányú háti permetezôgép, a Bronto Kft. ajándéka! A helyes válaszokat beküldôk között kertészeti kézi szerszámkészletet, növényvédelmi szercsomagot és kertészeti szakkönyveket sorsolunk ki.
4. forduló
1. Soroljon fel legalább öt nemesszôlô fajtát:
_________________________________________________________
2. Az alábbi latin nyelvû termesztett virágoknak melyek a magyar nevei: Antirrhinum, Cellistephusi, Methiola?
_________________________________________________________
3. Mit jelent a hibrid vetômag?
_________________________________________________________
4. Mikor kell megnyitni és megmetszeni a rózsát?
_________________________________________________________
5. Mire vigyázzon a gazda, amikor szôlôoltványt vásárol? _____________________________________________________________
[Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |