1999. április 30.
(XI. évfolyam, 97. szám)

Második nekifutásra várakozáson felüli érdeklôdés kísérte a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara csütörtökön megtartott közgyûlését. Több mint hatszáz vállalat képviseltette magát a tavalyi, év végén 1930 tagot számláló szervezetbôl, hallgatta meg a vezetôtanács 1998-ra vonatkozó jelentését és az 1994–99-es idôszak kamarai tevékenységérôl, vitatkozott a célkitûzésekrôl, választott új vezetôséget.

Mircea Costin elnök beszámolójában emlékeztetett az elmúlt évek megvalósításaira. Mindenekelôtt az infrastruktúra látványos fejlesztésére. A 90-es évek háromszobás, régi városházabeli intézményébôl sikerült korszerûen berendezett és felszerelt, reprezentatív, saját tulajdonú épületbe költözniük, az egykori Astoria Szállóba. A kamara informatikai rendszere kiteljesedett, rajta vannak az Interneten, saját információs hetilapot jelentetnek meg. Tagjaik számára kiszélesítették szolgáltatásaik skáláját, aminek következtében nôtt a bizalom a kamara iránt — mondta az elnök. Ugyanakkor eredményes volt a decentralizáció: Désen, Tordán, Bánffyhunyadon nyitottak fiókokat. A kamara 40%-os részvényese az Expo Transilvania Rt.-nek, amelynek nemzetközi kiállításai országos szinten Kolozsvárt az üzleti élet második központjává emelték. A nemzetközi üzleti kapcsolatokat partnerségi akciók megszervezésével, az üzletemberek külföldi tapasztalatszerzô útjainak megrendezésével ápolták. Itthon 170 különféle témájú tanfolyamot szerveztek, ezeken 2225 személy vett részt. Tanácsadói tevékenységet indítottak be, megnyitották Kolozsváron Ausztria marketingirodáját, és egyre hangsúlyozottabban vesznek részt a tagok közötti vitás üzleti ügyek rendezésében: 1996-ban 7, 1998-ban már 47 esetben sikeresen közvetítettek ilyen kérdésekben. A tagság részérôl egyesek (Farmec, Sanex, Armãtura stb.) anyagi támogatói minôségben is hozzájárultak a kamara eredményességéhez.

A jelenlevôk nyilvános vitája nem nélkülözte a legeltérôbb vélemények ütköztetését. Sokan jónak tartották a kamara eddigi munkáját, kiemelve, hogy további feladat gyorsítani és minôségileg javítani a szolgáltatásokat. Hiszen a végsô cél a reformfolyamat támogatása, az integrációs törekvések gazdasági vonatkozásának szorgalmazása elsôsorban a kis- és középvállalatok javára. Ugyanakkor nem hiányoztak a súlyos kritikák, vádak sem. Elhangzott, hogy a kamara részérôl hiányzik a tagsággal szembeni párbeszédkészség, hogy luxusköltekezésekbe bocsátkozott, miközben semmit sem tesz a tagságért. Nagy a bürokrácia, túlzottak a beiratkozási és a tagsági díjak, elegünk volt a hazugságból! — emelték fel hangjukat egyesek. Sokan szeretnék, ha a kamara szorosabb kapcsolatot tartana fenn a városi tanáccsal, és ha szorgalmazná a szamosfalvi repülôtérnek nemzetközivé való kiépítését. Ami pedig azt a felhozott vádat illeti, hogy a közgyûlési teremben bizonyos szavazati röpcédulákat kezdtek el terjeszteni, a gyûlést vezetôk véleménye azt volt, hogy érdekcsoportok mindig is lesznek, tehát bárkinek jogában állhat befolyását érvényesíteni. Idôhiányra hivatkozva elhalasztották az alapszabályzat megváltoztatásának vitáját.

A tizenkét tagú vezetôtanácsba ötvenöt, a cenzori bizottságba tizenegy jelölt pályázott. Feltûnô, hogy egyetlen magyar nemzetiségû vállalkozó sem akadt közöttük. Hosszú, feszültségektôl nem mentes procedúra után megejtették a választást, melynek eredményeként a régi-új elnök Mircea Costin. Az erdélyi üzletemberek központja, a Kolozs megyei kamara újabb fejezetet tudhat a háta mögött. Elôtte pedig a sok tennivalót.

Ördög I. Béla

1919. április 29-én királyi rendelet értelmében született meg az erdélyi csendôrség. E nyolcvanéves évforduló emlékére Kolozsvárott kétnapos rendezvényre került sor, az ünnepélyes befejezés tegnap a Budai Nagy Antal (Dorobantilor) utcai csendôrlaktanya udvarán történt.

Az ünnepségen részt vett Mircea Muresan hadtestparancsnok, a belügyminisztérium államtitkára, Alexandru Fãrcas prefektus és Gheorghe Funar polgármester, a testvérintézmények (katonaság, rendôrség, tûzoltóság) képviselôi, külföldi vendégek, a kínai katonai attasé, papok és a média képviselôi. A kötelezô mise után, a hagyományos üdvözlô beszédek következtek. Felolvasták azt a Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter által is ellenjegyzett kormányhatározatot, amelynek értelmében a kolozsvári körzetet ellátó egység a Somesul nevet kapta. Emléktáblát avattak fel az eddigi három parancsnok, Alexandru Georgescu, Ion Ionitã és Liviu Borbe emlékére.

Az ünnepi mûsor keretében a csendôrség udvarán díszmenetre került sor, majd a bemutatók, önvédelmi gyakorlatok egész sora következett: küzdés képzeletbeli ellenféllel, páros csata, védekezés- és támadástechnikák után a sport került elôtérbe. Az ökölvívó-bemutatót cselgáncsgyakorlatok követték, és nem maradt ki az aikido és a kickbox sem. Két elképzelt utcai jelenet (egy járôrözô osztaggal kikezdô banda hatástalanítása, valamint egy védtelen emberre támadó csapat semlegesítése) is tette változatosabbá a bemutatót.

A csúcspontot viszont a kutyás gyakorlatok jelentették. Az idomított német juhászokat gazdáik a bemutató során vezényszavakkal vagy anélkül irányították — a produkciók egy cirkuszi elôadással is vetekedtek.

Befejezésképpen a résztvevôk megtekinthették a szintén az udvaron kiállított hadifelszereléseket és technikákat.

Póka János András

Jóllehet a szentatya május 7-ére tervezett látogatásának a helyszíne csak Bukarestre korlátozódik, az esemény nem csak a fôváros lakosságát tartja lázban. Kolozsváron a görög katolikusok számára a Román Államvasutak külön szerelvényt biztosít: elsô nap 130, elsôsorba görög katolikus egyházfô indul Bukarestbe, hogy részt vegyen a szent liturgián, másnap pedig csak a városunkból mintegy 1000 görög katolikus hívô siet majd a fôvárosba, hogy a pápa áldásában részesülhessen. Számukra egy külön 1500 helyes parcellát tartanak fenn.

Mi a helyzet azonban a római katolikus egyházakkal? Amint arról a kolozsvári plébániáról értesültünk, itt nem szerveznek közös zarándoklást. Az okokról a gyulafehérvári érsekség világosított fel. Potyó Ferenc irodaigazgató elmondta: — Ez év március 22-én Jakubinyi György érsek összehívta az ország római katolikus fôespereseit, és tájékoztatta ôket a pápalátogatás végleges útvonaláról és formájáról, amibôl sajnálatos és megmagyarázhatatlan módon Erdély teljesen kimaradt. Ez indokolta azt a döntést, hogy a római katolikus egyház nem szervez hivatalos zarándokutat a fôvárosba. Azok a hívek, akik részt szeretnének venni a pápalátogatáson, utazásukat egyénileg kell hogy megoldják. Ennek ellenére 500 meghívó áll azon plébániák rendelkezésére, ahol ilyen igényt jeleztek. Ezeket a meghívókat már postáztuk is — mondotta.

II. János Pál pápa látogatása országunkban rendkívüli esemény, hiszen tanításai, az alapvetô emberi jogokkal kapcsolatos megnyilatkozásai nyomán a legfôbb erkölcsi tekintélynek számít. Az a tény, hogy épp azokra az országrészekre nem látogat el, ahol a görög, illetve római katolikus hívek 85 százaléka él, jogosan okozott nagyfokú csalódást mind a papok, mind a hívek soraiban. Amint viszont köztudott: a látogatás feltételeit elsôsorban nem a Vatikán, hanem a romániai ortodox egyház szabta meg.

A szentatya Bukarestben tervezett szabadtéri szentmiséjére 300 ezer embert várnak a szervezôk. Amint arról korábban tudósítottunk: a katolikus egyházfô május 9-én, vasárnap mutat be szentmisét Bukarest Izvor nevû parkjában. A misén csak belépôjeggyel lehet majd részt venni. Lapértesülések szerint a kormányôrség feladatait ellátó Ôrzô-védô Szolgálat 700 embere vigyáz majd II. János Pál biztonságára Bukarestben.

(horváth)

Eddig csupán annyit tudunk, hogy tömeges elbocsátásra, tehát nagy létszámú munkanélkülire számíthatunk — mondta tegnapi sajtóértekezletén Adrian Tinis, a Megyei Foglalkoztatási és Szakképesítési Ügynökség igazgatója a Clujana helyzetére utalva. Az ügynökségnek ugyanis a gyár vezetôsége még nem küldött kimutatást az elbocsátott és végkielégítésre jogosultakról. Emellett még az sem tisztázott, miként fogadja el az Állami Tulajdonalap a gyár átszervezési programját. Elôrejelzések szerint 1200 alkalmazott elbocsátására lehet számítani. Amennyiben ez a folyamat egybeesne az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalat átszervezésével, ahol jóval többen válnának munkanélkülivé, a jelenlegi 11,3%-os munkanélküliségi ráta újra megugrana, és megközelítené a 12%-ot. Az országos munkanélküliséget tekintve, Kolozs megye pillanatnyilag a 29. helyen van.

Az igazgató véleménye szerint a négyszáz-ötszáz elbocsátás havonta elfogadható arány. Az áprilisi adatokból kitûnik, hogy a nyilvántartott és segélyben is részesülô munkanélküliek száma 16 320, 2968-an részesülnek beilleszkedési segélyben, 11 256 személy pedig támogatási pótlékra jogosult. A nyilvántartott, de az 1991/1. törvényben elôírt segélyezésben már nem részesülôk száma 8939.

Az ügynökség ezúttal egy újabb kimutatást is készített, amely az állástalanokat nem csupán tanulmányok, hanem életkor szerint is csoportosítja. Ebbôl kitûnik, hogy a legtöbb munkanélküli a 40 és 50 év közöttiekbôl kerül ki (8397, felsôfokú végzettséggel 227-en rendelkeznek), ezután következnek a 30–39 év közöttiek (7490, ebbôl 234 felsôfokú végzett), és jelentôs azoknak a 25 év alatti fiataloknak a száma (6246, ebbôl „csupán" 40-en felsôfokú végzettek, és 33 nô), akik szintén nem rendelkeznek állással.

(Ú. I.)

Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a gépkocsivezetôk szakszervezetével folytatott szerdai találkozóját követôen kijelentette: egyezség született arra vonatkozóan, hogy július 1-jétôl legkevesebb 50 százalékkal csökkentsék a fizetési adókat azok esetében, akiknek havi jövedelme nem haladja meg 1,5 millió lejt. Ez a rendelkezés körülbelül 2, 3 millió személyt érintene. Remes a szakszervezeti vezetôknek megígérte, hogy május 20-ig pontosan megállapítják a százalékarányokat. A pénzügyminiszter viszont megjegyezte, hogy hátra van még a kezdeményezés kormány általi jóváhagyása. Remes abba is beleegyezett, hogy július 1-jétôl a közúti személyszállításért csak 11 százalék ÁFÁ-t kelljen fizetni. A pénzügyminisztérium erre vonatkozóan hamarosan törvénytervezetet terjeszt elô. Mátis Jenô képviselô, a pénzügyi szakbizottság tagja a Szabadságnak elmondta: egyelôre nincs tudomása arról, hogy történtek volna már konkrét intézkedések az adók csökkentését illetôen. Az adókról szóló általános törvénykezés radikális felülvizsgálása és megújítása ellenben már hosszabb ideje a koalíció, a pénzügyminisztérium napirendjén szerepel. Nem utolsósorban elô kell készíteni a személyi jövedelemadó rendszerének bevezetését.

P. A. M.

A 6-os Általános Iskolában is lecsendesedtek a kedélyek — tudtuk meg az iskola titkárnôjétôl. A gyerekek is elégedettek: megérkeztek a januári és februári hónapra esedékes ösztöndíjakat fedezô pénzösszegek is. Mint azt Stanca Constantinescu, az Egyetem Elôtti Oktatás Szabad Szakszervezetének Kolozs megyei elnöke elmondta, a május 24-i általános sztrájk elôtt — amennyiben a fizetések nem késnek — nem várhatók újabb iskolai sztrájkok. — A 6-os Általános Iskola példája azt mutatja, hogy a szegényes költségvetés miatt pattanásig feszült a húr a tanügyben — mondta. — Titokban mindnyájan abban reménykedünk — mondta az elnök —, rémhír az, hogy két hónap múlva már egyáltalán nem lesz pénz a pedagógusok számára, de az elôlegek, fizetések, ösztöndíjra kiutalt összegek immár rendszeressé vált késése egyre kevesebb reményt hagy számunkra. Megjegyzem: a 6-os Általános Iskola sztrájkja el kellene gondolkoztassa mindazokat, akik azt hiszik, a pedagógusok türelme kifogyhatatlan.

Szabó Csaba

BÁTHORY-NAPOK
Ma du. 5 órakor: Öreg iskola ünneplése. Köszöntôk, beszédek és volt diákjaink mûvészi mûsora a díszteremben. Fellépnek: Bancsov Károly, B. Konrád Erzsébet, Botár Gerô, Georgescu Mária, Lászlóffy Zsolt, Marton Melinda, Márkos Albert, Moldovan Olimpiu, Nagy Bálint Zsolt, Török Béla és Halmos Katalin az iskola volt diákjainak kamarakórusával.

Meghívó a Riszeg-tetôi Ifjúsági Találkozóra
Kedves dalolni, játszani szeretô ifjúság, a riszegvirág illatát kedvelô kirándulók! A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a körösfôi Rákóczi Kulturális Egyesület tisztelettel meghív mindenkit május 1-jén 9 órára az immár hagyományos Riszeg-tetôi Tavaszi Népdal-, Gyermekjáték- és Sportvetélkedôre (rossz idô esetén a körösfôi mûvelôdési házba). A rendezôk ajándékokat, meglepetéseket tartogatnak. Jó idô esetén a riszegvirágéval vetélkedô lacikonyha illatát, ínyencfalatait ígérik minden kirándulónak. Kedves fiatalok, a Riszeg-tetô mindenkit vár, de ne feledjék: a riszegvirág (henye boroszlán) védett növény.

SZACSVAY ÉVA, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa Protestáns ábrázolások és teológiai program — Festett református templommennyezetek ábrázolásai címmel tart elôadást ma de. 10 órakor a Kriza János Néprajzi Társaság székházában a Mikes (Croitorilor) utca 15. szám alatt. Szeretettel várunk minden érdeklôdôt!

TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT rendez Nem csak a húszéveseké a világ címmel a kül- és belmonostori RMDSZ április 30-án, pénteken délután 5 órakor a Mócok útja 75. szám alatt, a Pro Iuventute Alapítvány székhelyén.

— Mekkora a román–szerb barátság?

— Akkora, hogy belefér egy gépkocsi benzintartályába, és márkáért át lehet vinni a határon.

-fi

• Három ifjú betörôt azonosított és fülelt le a tordai rendôrség. A két fiú, a 13 éves L. A. és a 15 esztendôs M. I., valamint R. D. S., 11 éves kislány (!) április 24-rôl 25-re virradóra az Ira Kft. és a Cenan Kft. üzeleteit törték fel és 5 millió lej értékû holmival távoztak. A kiskorú tettesek szerdán kerültek rendôrkézre.

• Pontosításra szorul egyik április 28-án megjelent hírünk: a Bere Apuseni Saula Kft. csalási ügyébe keveredett id. Péter Ferenc (55) a cégnek nem a tulajdonosa, hanem csak az igazgatója. Az érintett (és vétlen) tulajdonostól elnézést kérünk.

(póka)

A szamosújvári 51-es számú, Cetz János nevét viselô cserkészcsapat fiúrajának tavaszi sátoros portyájára május 1–2-án a Szamos völgyében kerül sor. A tábor célja a májusi fogadalomtételre és a nagy nyári táborra való felkészülés. A május eleji portyán körülbelül 24–25 V–VIII. osztályos tanuló vesz részt.

*

A Téka Alapítvány már megalakulását követôen azonnal felvállalta a Mezôség népi értékeinek ápolását, népszerûsítését. E tevékenység nemcsak Szamosújvárra, hanem a környezô, elsôsorban a tóvidéki falvakra is kiterjedt. Négy éve a Téka-ház csapata rendszeresen kijár Ördöngösfüzesre, ahol néptáncot, népdalokat, népi játékokat oktatnak. A füzesi csoport már szerepelt saját falujában, és fellépett a szamosújvári nemzetközi gyermeknéptánc-fesztiválon is.

Körülbelül egy hónappal ezelôtt a Kaláka néptáncegyüttes oktatói — Harangozó Annamária, Prózsa Tünde és Budai Csaba — megkezdték Buzában is a néptánctanítást. Ez annál nagyobb jelentôséggel bír, ugyanis a buzai fiatalok nem költöztek városra, szülôfalujukban maradtak. Több mint harminc gyerek és fiatal vesz részt a táncoktatáson. A helyi református papnô jelentôsen hozzájárult a tevékenység népszerûsítéséhez, a résztvevôk toborzásához. A kiszállások költségeit egyelôre a Téka Alapítvány fedezi.

Balázs Orsolya,
Sallai Enikô

Szerda délutánján teherkocsi farolt a sétatéri tóhoz, és néhány szaki az idén is elvégezte róla a sportvadászok és horgászok egyesülete részérôl a haltelepítést: ezer kilogrammnyi, öt-tíz centiméteres pontyifjakat öntöttek a vízbe. Az újonnan érkezettek többsége rögtön felfedezô útra indult nedves otthonában, de sok közülük kábultan vagy véres tehetetlenségben terült el a felszínen. Az életrevalóbbak élelem után kutattak, tagadhatatlanul úgy mozogtak, mint hal a vízben. A gyengébbek pedig várták a megváltó aklimatizálódást, a készen kapott táplálékot. Mint egyes, úszni nem tudó (és nem próbáló) emberek, az életben.

Ö. I. B.

Az idôjárás kedvez a földibolhák, levéltetvek, poloskák szaporodásának és terjedésének. A répa, a káposztafélék, a kender- és lenvetésekben a következô növényvédô szerek valamelyikével védekezzünk ellenük! Sinoratox 35CE 3,5 l/ha vagy Carbetox 37CE 3,5 l/ha, vagy Decis 0,3 l/ha vagy Fastac 10EC 0,1 l/ha és más rovarölô szerek. A kezelést reggel vagy délután végezzük. A káposztafélék esetében ajánlatos 0,15 %-ban ragasztóanyagként Aracetet használni. Erôs támadás esetén a kezelést 1–2 héten belül ismételjük meg.

Ugyancsak ebben az idôszakban kell védekezni a káposzta- és a hagymalégy ellen is a következô rovarölô szerek valamelyikével: Ekalux 0,1%, Diazol 60EC 0,1% Zolonc 0,2%, Carbetox 37CE 0,4%, Sinoratox 35EC 0,15% töménységben, melyhez ragasztóanyagként Aracetet adagolunk 15 ml/10 l víz töménységben. A kezelést 10–12 nap múlva ismételjük meg.

Az étkezésre szánt zöldhagyma és fokhagyma esetében figyelembe kell venni, hogy a várakozási idô minimum 21 nap.

Orbán Sándor

Néhány évvel ezelôtt a Cimbora gálaesten egy törékeny alkatú, sápadt kisfiút vezettek a zongora mellé. Sápadtságát még jobban fokozta a fekete zongora, de amikor ujjaival kitapogatta a billentyûket és magabiztosan zongorázni kezdett, ámulatba ejtette közönségét. Érdi Tamás, az akkori gyermekmûvész, április 27-én, kedden este ismét vendégünk lehetett a zeneakadémia stúdiótermében, most már érett, fiatal zongoristaként.

A sors kegyetlensége folytán a fiatal mûvész nem láthatja a környezô világot, de a muzsikával külön világot teremtett magának. Ez a világ a meghirdetett mûsor és az elôadás szerint inkább romantikus, melyben azonban a ráadásként adott Debussy- és Bartók- mûvek is otthonra leltek. Érdi Tamás sokoldalú fiatal tehetség. Zongorajátéka fegyelmezett szólamvezetésrôl tanúskodott a Bach: c-moll Partitában. Szép billentését, lágy, meleg pianóit csodálhattuk Beethoven a kissé romantikusan elôadott op. 31-es d-moll Szonátájában. Schubert Esz-dúr darabjában a ritmikus, energikus és a széles ívelésû, dallamosabb részek jól ellenpontozták egymást. Érdi Tamás pergô technikája, kitûnô hangulatváltásai fôleg Schubert Esz-dúr Impromtujében, Chopin op. 22-es g-dúr Nagy Polonézében, valamint Chopin op. 66-os cisz-moll Fantázia-Impromtujében mutatkoztak meg. A fiatal mûvész rendkívüli érzékenységgel, gazdag színskálával adta elô Liszt Vándorévek II. kötetének Sposalisio címû remekbe szabott, már-már impresszionista hatásokat-kombinációkat sejtetô mûvét, és Chopin op. 27-es cisz-moll Nocturnjét.

A hosszan tartó taps után ítélve, a fiatal zongoramûvészt a közönség a szívébe zárta. Gondolom, minden hallgatója nevében örömmel állíthatom, hogy: Érdi Tamás, Kolozsvár visszavár!

Kulcsár Gabriella

Markó Béla: Az erdélyi macska címû kötete a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg. E kötet válogatás Markó Béla költô, esztéta és politikus 1978 és 1994 között született prózájából. Egyperceseiben a szerzô egy álomképszerû, lebegô, öntörvényû valóságba kalauzol, amelybôl mégis a huszadik század emberének racionális életérzése árad. Esszéiben a magyar irodalom jelentôs, klasszikus és kortárs íróinak, költôinek szellemiségét, alkotói világát körvonalazza; míg az interjúkból ars poeticáját, esztétikai elveit és közéleti habitusát ismerhetjük meg, miközben észrevétlenül szilárd erkölcsi hátteret és hidat teremt mûvészi és politikusi hitvallása között (Kozma Mária).

A könyv megvásárolható a Pallas-Akadémia és a Corvina üzleteiben.

Ára: 52 500 lej.

Egy nemrég olvasott riportban az ipari tanuló idegen szót használ, muttert mond, s az öreg mester így oktatja: csavaranyának mondják, fiam!

Valaki a riport kapcsán azt kifogásolta, hogy az a bizonyos munkadarab, nyelvérzéke szerint, anyacsavar, nem pedig csavaranya. Vagy tévednék? — teszi fel végül a kérdést.

Nem sokat kell gondolkoznunk, hogy több hasonló jellegû, kettôs szerkezetû összetételek jussanak eszünkbe: özönvíz — vízözön, ragasztószalag — szalagragasztó, csirkepaprikás — paprikás csirke, porszén — szénpor, porcukor — cukorpor, háztömb — tömbház stb.

Minthogy a fenti példák nem mindig azonos típusúak, külön-külön kell tárgyalnunk ôket.

Az anyacsavar a csavarnak az a belül üres, kör keresztmetszetû része, amelynek belsô felülete a csavarorsó menetének megfelelôen hornyolt. Az anyacsavar vagy csavaranya egyaránt helyes. Mûszaki kifejezésként a csavar összefoglaló név, része a csavarorsó és a hasonló összetételû csavaranya (másképp: anyacsavar, anya).

Nyelvhelyességi szempontból ugyanígy nem tehetünk különbséget az özönvíz és vízözön, s csirkepaprikás és paprikás csirke között sem. — A paprikás szó nem fônévként, hanem melléknévi (paprikával ízesített) jelentésben bukkant fel nyelvünkben, és jelzôként természetes módon kapcsolódott a paprikás zsírban pirított ételfajták nevéhez: paprikás csirke, paprikás hal, paprikás gomba stb. Ám késôbb a paprikás szó fônévként, önmagában is a paprikás zsírban pirított ételek összefoglaló nevévé lett. Persze, a paprikás szó magában már nem utalt arra, hogy az étel vajon mibôl, milyen húsból készült, s ezért új, jelzôs szóösszetételek keletkeztek, melyek ismét utalnak a paprikás alapanyagára: csirkepaprikás, halpaprikás, gombapaprikás stb.

A ragasztószalag és szalagragasztó között felfedezhetünk némi értelmi különbséget. A ragasztószalag olyan szalag, amelyet ragasztásra használnak (úgy mint evôeszköz, kötôtû stb.). A szalagragasztó ellenben jelenthet olyan ragasztót, amellyel szalagot ragasztanak. Igaz, jelentheti ugyanazt, mint a ragasztószalag. Kialalakulásában ez esetben szerepet játszott a ragasztó alakja: szalag alakú ragasztó.

A szénpor — porszén, mészpor — pormész esetében a logika és a nyelvszokás a következô értelmi elkülönítést javallja: a szénpor, mészpor természetes módon elporlott szén, mész. (A szénbányák, brikettgyárak levegôjében a finom, szálló szénpor.)

A mesterséges úton elôállított porlasztott, ôrölt szén, mész, a porszén, pormész (szemben a darabos szénnel, mésszel).

Más és más a jelentése a háztömb meg a tömbház szónak. A háztömb rendszerint négy utca vagy részben üres telkek által határolt, zárt sorban épített házak együttese. A tömbház többemeletes nagyobb épület, amit nálunk — nem éppen választékosan — blokknak szokás nevezni.

Murádin László

Polgári mesterségüket végzô tévészerkesztôk és híradástechnikusok is áldozatul estek a NATO-bombázásnak Belgrádban. A sajnálatos esemény azok sorait gyarapította, akik helytelenítik vagy elítélik a fegyveres beavatkozást, mert sokan képtelenek elfogadni azt a katonapolitikai logikát, hogy háborúban ártatlan civilek is áldozatul eshetnek.

De vajon civilek dolgoznak-e Milosevics televíziójában? Egyáltalán ki nevezhetô civilnek Jugoszláviában, ahol a katonai doktrína az egész nép feladataként határozza meg a hadviselést? Már a szerb–horvát, majd a szerb–bosnyák háborúban is civil ruhás szabadcsapatok garázdálkodtak, amelyek nemcsak abban hasonlítottak a reguláris seregekre, hogy civileket gyilkoltak, hanem más etnikumú nôket erôszakoltak meg. (Honnan ez a beteges hajlam?) Úgyszintén belekontárkodott a nép a hadseregek dolgába, amikor az ún. felszabadított területeket kellett megszállni, civilül: betelepíteni. Így lett számos horvát, bosnyák, magyar és más nemzetiségû lakóháznak vadonatúj szerb ôslakosa.

Az egész nép úgymond honvédelmi, valójában diktátorvédelmi felkészítésében valamikor mi is részesültünk, és meg sem fordulhatott a fejünkben — mert ideológiai felkészítôkön nem kötötték az orrunkra —, hogy ha abban az idôben kitör valamilyen helyi világháború, Románia polgári lakosságára nem vonatkoztak volna a civilek védelmét szolgáló nemzetközi jogszabályok. Bármely ellenséges katona jogszerûen lepuffanthatta volna az útjába kerülô romániai csecsemôt, ifjút, aggastyánt és meghatározhatatlan korú hölgyet, mert az államfô nyilatkozata alapján itt mindenki hadviselô, tehát potenciális partizán volt.

Szerencsére a katonai logika sem mûködik ilyen fafejûen. Szerbiában nem bombáznak lakótelepeket, és NATO-oldalról nem hangzik el az érvelés, hogy tiszta katonai áldozat mindenki, aki a Megéneklünk, Szerbia hangversenyein Milosevics katonájának tartja magát. Cinikusan hatna.

A televízióval azonban más a helyzet. Képzeljük el, mi történt volna a kétórás román tévémûsorral, ha Ceausescu háborút üzen a NATO-nak (nemcsak az USA-tól vonja meg a legnagyobb vámkedvezményt). Tovább növelik a Megéneklünk, Románia súlyát, amelyben kórusmûvekkel fejezik ki magas fokon a román fegyverek felsôbbrendûségét a szakadék szélén álló imperialisták lézeres lopakodó bombáival szemben. A különbözô csasztuskabrigádok úgy versenyeztek volna a hazudozásban, mint a megyei mezôgazdasági titkárok a 20 tonnát meghaladó kukoricaátlagok jelentésében. Mit tehet egy ilyen népbutító (helyesebben: földbuta) tévéadóval egy katonailag szemben álló hatalom? Természetesen odapörköl neki, hogy mindenki lássa, nem is olyan pontatlanok azok a lézeres bombák.

Sajnos, kicsi annak a valószínûsége, hogy Ceausescu televíziójának antennájával együtt a diktátor fôpropagandistáit lôtték volna ki. A Pãunescu-féle agitátorok a mindenkori háborúkban atombiztos bunkerekbôl mozgatják a végrehajtásra kijelölt embereket (és amilyen pofátlanok, eredményhirdetés után az elsôk között jelentkeznek az új hatalmi koncosztozáson). A Scânteia Ház esetleges bombázásakor sem a névadó szerkesztôség vezetôitôl tisztult volna meg a világ, hanem takarítónôktôl, nyomdászoktól, kisfizetésû firkászoktól. Ez a legszomorúbb a lovagkort követô háborúk történetében: a katonai doktrínák kiagyalói és zsoldosai nem tolakodnak az arcvonalba. Akik viszont eltûrték, sôt megalkuvásukkal, kompromisszumkészségükkel támogatták az önkényuralmat, nem nagyon meggyôzôen panaszkodhatnak, ha fegyveres erôknek kijáró eljárásban részesülnek.

Ne legyünk hát nyúlszívûek, ne nehezítsük meg a NATO dolgát a civil áldozatok számonkérésével. Roppant nagy a tét. Most alakul ki az új évezred világrendje, amelyben egyetlen diktátor sem építhet maga köré élô sövényt saját népébôl. Reméljük, hogy az új világrendbe olyan apróságok is beletartoznak majd, mint a kárrendezés: a most Koszovóban portyázó katonai, félkatonai alakulatoktól és negyedkatonai civilektôl legombolják a menekülô albánoktól elkobzott márkákat, az elorzott lakóházakból hazaküldik a telepeseket, vagyis bebizonyosodik, hogy nem kifizetôdô valamely nagynemzetieskedô diktátor zsoldjában hadisarcot szedni.

Nits Árpád

Az 1993-tól kezdôdôen rendszeresen megjelenô közvélemény-kutatásokat vegyes érzelmekkel fogadta a romániai közvélemény. Újságírók és politikusok váltakozó vehemenciával kérdôjelezték meg — fôleg a kezdetén — hol a kérdôíves felmérések létjogosultságát, hol a megrendelô jóhiszemûségét, hol meg a kutatók szakmai kompetenciáját. A jóhiszemû kételkedés elsôszámú oka a tudatlanság: nehezen érthetô, miképpen lehetséges az, hogy az aránylag kisszámú, véletlenszerûen kiválasztott egyedek véleménye hûen tükrözi az alapsokaság véleményét. Ámde, legalábbis 1936 óta, amikor George Gallup egy közvélemény-kutatás során helyesen (és pontosan!) elôre jelezte, hogy Roosevelt megveri Landont, tudjuk, hogy ez lehetséges. A jóhiszemû kételkedés másik oka a hétköznapi vizsgálódások során gyakran elkövetett hibák: a szelektív észlelés, a túláltalánosítás, a hozzáköltések és az illogikus okoskodások (Babbie, Earl: 1999. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó).

Mindezeket (a nem szakmabeliektôl érthetô és jóhiszemûnek nevezhetô hibákat) jól példázza a Szabadságban nemrég megjelent, dr. Neményi Ágnessel készített interjú (Egy felmérés margójára. Szakmailag megkérdôjelezhetô eredményhirdetés?). Vegyük sorjába a felsorolt érveket:

„A felmérést a romániai magyar politikai elit rendelte meg az RMDSZ kongresszusa elôtt. Vajon miért nem tette ezt korábban? Véleményem szerint a tét az RMDSZ-rôl, illetve annak elitjérôl egy pozitív kép »szuggerálása« — a közzétett adatok ezt tükrözik." Neményi Ágnes a megrendelô (az RMDSZ) jóhiszemûségét kérdôjelezi meg, és a közvélemény manipulálásával vádolja. Professzionalizmus és felelôsségtudat jele az, amikor egy kormányzati szerepet (is) vállaló kisebbségi szervezet a választási ciklus közepén felmérést végez választói körében. Miért bûn, hogy mindez jó két hónappal a kongresszus elôtt történik?

„A felmérés nem mond semmi újat, amit eddig nem tudtunk volna." A megrendelôk nem hibáztathatók azért, hogy Neményi Ágnest nem sikerült meglepniük. Mi sok újat tudtunk meg, reméljük, az RMDSZ-elit is. A kutatók egyébként tudják, hogy az evidenciák tanulmányozása minden tudomány értékes tevékenysége. Ugyanis gyakran a nyilvánvaló tévesnek bizonyul.

„Hacsak azt nem, hogy a magyarok optimistábbak, mint a románok, ez viszont egyértelmûen durva csúsztatás." Ez Neményi Ágnes egyértelmû csúsztatása. Horváth István többször is hangsúlyozta, és ez a tanulmányból is egyöntetûen következik, hogy a magyarok kevésbé pesszimisták. Ami természetesen meglepô, de éppen a trivialitások tanulmányozásának a létjogosultságát bizonyítja.

„Az elmúlt napokban 2–3 lakossági fórumon vettem részt Kolozsváron: egyértelmû az emberek általános elégedetlensége." Ez a szakmától távol állók jellegzetes hibája, úgy hívják, hogy túláltalánosítás. A közel nyolcéves funari uralom rányomta bélyegét a kolozsvári magyarok kedélyére, ôk kevésbé érzékelik az 1996 végén bekövetkezett enyhe hangulatváltást.

„Ha az utcán megkérdezek 10 magyart, és valamennyien elégedetlenek az RMDSZ-szel, az életszínvonallal, sorsuk alakulásával, akkor nem fogadhatom el kész tényként azt az állítást, hogy optimisták vagyunk." Ismétlem: senki nem azt állította, hogy optimisták vagyunk. A tanulmányból csak arra következtethetünk, hogy a pesszimisták részaránya a magyar lakosságon belül valamivel kisebb, mint a román lakosságon belül. Azonkívül az utcán Neményi Ágnes által megkérdezett 10 magyar nem reprezentatív a romániai magyarok egészére. Ebben különbözik egy közvélemény-kutatás egy magánember baráti faggatózásától.

„Vagy rossz a felméréshez kiválasztott minta, vagy a kérdések voltak rosszul megfogalmazva." Nyilván, egy hamis premisszából egyforma eséllyel lehet eljutni akár hamis, akár igaz következtetéshez.

„— 8,73% azok aránya, akik segítségért fordultak érdekképviseleti szervezetünkhöz — ez is igen alacsony arány." Ez most az RMDSZ hibája (mert nem fordulnak elegen hozzá) vagy a kutatóké (mert rosszul mértek)? Ha a kutatók véletlenszerûen választották a mintát (és Neményi Ágnes sem szolgáltat semmilyen szakmai bizonyítékot a megérzésein kívül arra, hogy ne így tették volna), akkor adva a kb. 1200-as minta, 95 százalékos megbízhatósággal becsülhetô, hogy az RMDSZ-hez fordulók aránya 8,73% +/— 1,7%. Ez kb. 100 000 választójogú magyar, ami nem semmi.

„Minden közösségben léteznek véleményformálók. Az ôk konzultálása sokkal mérvadóbb lenne, mint János bácsitól megtudakolni a válaszokat." A felmérés tárgya a romániai magyarság, ez alkotja a vizsgálandó elemek összességét (populációt, alapsokaságot). A véletlenszerûen kiválasztott minta nagy valószínûséggel több János bácsit tartalmaz, mint véleményformálót.

„Nem lehet tudni, hogy milyen arányban oszlik meg a megkérdezett személyek kora, neme, képzettsége, városi vagy falusi a többség stb.?" Lehet tudni. A valószínûségi minta — a mintavételi hiba keretén belül — tükrözi az alapsokaság fent említett változók szerinti eloszlását. Ez a hiba pedig — 95%-os megbízhatósággal — maximálisan 3%. Ezeket az információkat a közvélemény-kutatás bemutatásakor mindenki tudomásul vehette.

„Az adatokban ugyanakkor ellentmondások vannak: az egyik helyen 28,62% tagdíjfizetô szerepel, odébb pedig 35%." 28,62% azt jelenti ki, hogy az utóbbi fél évben fizetett tagsági díjat, 35% pedig azt, hogy RMDSZ-tag, és rendszeresen fizeti a tagsági díjat." A tagsági díj alacsony, elképzelhetô, hogy egyesek fél évnél ritkábban fizetik ki.

„Az a csoport, amely készítette (a felmérést), igazából még nem rendelkezik olyan tapasztalattal, hogy egy ilyen horderejû munkát nyugodt lélekkel rá lehessen bízni."

Ez — ez esetleg — egy szakmai vita tárgyát képezheti. Neményi Ágnesre azonban, ameddig a közvélemény-kutatások készítésének azok a szabályai, amelyek, még egy ennél kisebbet sem.

Deák-Sala Zsolt

Nosztalgiával követtem az elmúlt napokban a washingtoni csúcstalálkozóról közvetített képsorokat, hiszen alig néhány hónapja magam is itt sétálgathattam demokrácia-nézôben egy népes és meglehetôsen „színes" nemzetközi újságírócsoport tagjaként. A jelentôségénél méreteiben lényegesen törpébb Fehér Ház, a Washington- és Lincoln-emlékmûvek, a Capitolium vagy a NATO-értekezletnek otthont adó Mellon auditórium mind kellemes emlékeket idéztek fel. A város legszimpatikusabb sarkocskái azonban — érthetô módon — kimaradtak a tudósítások fedôképei közül, lásd csak azt a kis kocsmát is, amelyik méltán híres arról, hogy a világ majd’ minden söre megrendelhetô benne.

Mondom, újságírók társaságában lézengtem Washingtonban, így szinte kizárt lett volna, hogy már az elsô estéken ne találjunk rá erre a sörpincére, amely hangulatával, választékos kínálatával néhány óráig maga volt a „soknemzeti egyetértés", a „világbéke" megtestesítôje. Még az ENSZ-nek is dicséretére vált volna egy ilyen asztaltársaság összeverbuválása: a két „atomnagyhatalom", az összebékíthetetlen India és Pakisztán fiai szemtôl szemben és meglehetôsen oldott hangulatban, guatemalai lány, vézna Zimbabwe-i néger, New York-i zsidó származású operatôr, kelet-jeruzsálemi palesztin szerkesztô, és, természetesen, Kelet-Európa egy cseh, két belgrádi szerb, egy erdélyi román és — szerény személyemben — egy kolozsvári magyar képviseletében. A lehetô legegzotikusabb, és a hazájától legtávolabb esô sörfajták végigkóstolgatása után a társaság „polarizálódott": Zimbabwe-i társunk a hindu és muzulmán kollegákkal a többnejûség elônyeit-hátrányait mérlegelték, Kelet-Európa viszont „hozta a formáját" és hamarosan heves vitába bonyolódott a térség nemzetiségi problémáiról.

A cseh sör „világuralmi státusáról" vallott konszenzusos, békés hangulat az italok alkoholhatásánál is hamarabb elpárolgott akkor, amikor román újságírótársunk hangot adott az általános hazai közvéleménynek a balkáni nemzeti kisebbségek jogköveteléseit illetôen, részletesen kifejtve ellenérzéseit az erdélyi magyarság törekvéseivel, az önrendelkezés elvével kapcsolatban, miközben bátorításért mindvégig a szerb fiúk felé kacsingatott. A két belgrádi újságíró azonban szemlesütve, csendesen szopogatta sörét még akkor is, amikor jómagam az ismert ellenérveket próbáltam lelkiismeretesen kifejteni — igencsak reménytelenül. Nem a hiányos angoltudáson múlott a siker, de jól tudjuk, nincs az a világnyelv, az a nemzetközi közvetítôeszköz, amely meg tudná teremteni a kommunikációt, urambocsá!, az egyetértést Balkán népei közt!

Mindenkit meglepett az egyik szerb fiatalember kitörése: Teo, a jugoszláv szövetségi hadsereg egyik magasrangú katonatisztjének fia szemtanúként élte végig a boszniai háború szörnyûséges éveit. Megrendülten elôadott „harctéri" történetei a szerb katonák atrocitásairól, a menekültek, megcsonkítottak, lemészároltak seregeirôl végképp lehûtöttek minden további politizáló kedvet. A kedvet és az esélyét annak, hogy a különben szerb ellenzéki lapszerkesztôi hivatást, és a Milosevics-rezsimben az ezzel járó sorozatos meghurcoltatást, fenyegetettséget választó-vállaló kollegát további autonómia-vitákba belevonjuk. A szerb nacionalizmustól, a gyermekéletek feláldozásától sem megtorpanó bosnyák harcosok elszántságától egyaránt megcsömörlött társunk nem volt hajlandó többé semmiféle eszmecserére.

A Washingtonról nemrég lejátszott képsorok pillanatnyi nosztalgiáját sajnos hamarosan egészen másfajta felvételek, döbbenetek feledtetik: Szerbiára hullott bombák, felperzselt albán falvak... újabb és újabb gyerekholttestek iszonyata. Ezek látványa után — igaza volt Teónak — szinte teljesen mindegy, hogy épp szerb gyilkosoknak, vagy a századmilliméterekkel mellé célzott NATO-lövedékeknek az áldozatai. Ugyanakkor öntudatlanul ott él bennem a félelem: valamelyik filmkockában egyszer csak felvillan kollegánk alakja is. És ahogy ôt ismerem, nem a hídvédô, rock-koncertezô, Milosevics-portrét ölelgetô fiatalok között.

Ôszintén remélem, hogy — a borzalmak végezetekor, valahol, valamikor — sikerül pontot tenni a megkezdett s kudarcba fúlott eszmecserénknek. Eszmecserénknek az önrendelkezésrôl, autonómiáról, arról, hogy az etnikai kisebbségeknek elvitathatatlan joga létének, identitásának megôrzését biztosítani. Mint ahogy ôszintén remélem, hogy ha ezek az évszázadok adósak is maradtak, a következô évezred majd csak bebizonyítja — a Teóknak, valamennyiünknek —, hogy a Balkánon a többség–kisebbség civilizált viszonya, a mûködô autonómiák felé az út nem feltétlenül véres összecsapásokon, etnikai tisztogatásokon, gyermekholttesteken keresztül vezet.

Székely Kriszta

Kelen Benô polgártársunk az utóbbi években folyton arról álmodozott, hogy Fortuna, a szerencse istenasszonya egyszer, legalább egyszer („ebben a gürcös életben") kegyes lesz hozzá is, minek következtében ô, Kelen Benô („mindközönséges polgár") megüti a lutrin a fônyereményt. Bár mostanság minden garast a fogához kellett vernie, minden héten megjátszotta azt a hat számot a lutrin — mintegy lehetôséget teremtve ezzel is Fortuna istenasszonynak a kegy-gyakorlásra.

És? És bekövetkezett a csoda, a szinte hihetetlen. Ez úgy történt, hogy Kelen Benô a legutóbbi szombaton is déltájban betért a lutris „üzletbe", s lemondva az aznapi cigarettapénzrôl, ismét megtette azt a hat számot, amelyeket aztán másnap, vagyis vasárnap este mind kihúztak a lutrin.

Bizony, Kelen Benô megütötte a (rendhagyóan nagy) fônyereményt a lutrin; ez most már percig sem képezheti vita tárgyát.

Feltételezhetô, sôt, nyilvánvaló, hogy Kelen Benô polgártársunk most nagyon boldog ember; sôt, irigylésre méltóan boldog.

Kelen Benô azonban cseppet sem boldog, szikrányit sem örül a (rendhagyóan nagy) fônyereménynek. A helyzet ugyanis az, hogy miután az aznapi cigarettapénzén megtette azt a hat számot a lutrin, hazament, megebédelt és aztán — meghalt: elvitte egy heves (immáron az ötödik és egyben utolsó) szívroham.

Ezek után nyugodtan kijelenthetjük, hogy Kelen Benô polgártársunk soha életében (avagy: életében soha) nem ütötte meg a fônyereményt a lutrin.

Van ez így...

Molnos Lajos

Nem Robinson Crusoe búcsúzik így édes húsról leszoktatott kedves cimborájától, aki amúgy sem volt olyan vadember, hogy kisbetûvel írják a nevét. Ennél sokkal kisebb horderejû eseményrôl van szó. A Campus ezentúl nem pénteken, hanem szombaton fog megjelenni. Ennek oka a Szabadságban bekövetkezô szerkezetváltozás. De ez csak a hivatalos magyarázat. Az igazság az, hogy vágytunk már egy kis újításra. Már akkor is pénteken jelentünk meg, amikor még a szakadt farmer meg a fekete garbó-rajta-zakó volt a divat. És a szervezett bányászkirándulás is újdonság volt, éppen úgy, mint a neonzöld cipôfûzô.

A szombatnak ugyanis rengeteg elônye van. Elôször is, ez a hét legkedveltebb napja. A hét végi Szabadság amúgy is vastagabb, több ablakot lehet vele pucolni. Emellett pedig ha szombaton utazol haza, még megvásárolhatod az állomáson. És így a szüleid és a hugica is elolvashatja.

Hát ezért ilyen elônyös ez a szombati nap.

A Campus

Régebben nagyon vártuk május elsejét. Akkor még volt miért várni. Olyankor mindig nagyon örültünk a könnyen jött szabadnapnak. Becsomagoltuk a tábla szalonnát meg a köteg zöldhagymát, hajnalban kiálltuk a sort a két kenyérért, majd fölszedelôzködtünk és elindultunk kirándulni. Persze, ez akkoriban nagy esemény volt. Te már biztosan nem is emlékszel arra, hogy csak vasárnap volt szabadnapunk. Talán ezért énekeltük, olyan bátran, amikor végre eljött az ideje, hogy „Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse". Az éneklés idén elmarad.

Most ugyanúgy itt van, de már nem ugyanúgy várjuk. Hiszen ez a naaagy szabadság sok mindent megváltoztatott. Például az ünnepeket is. Évek óta mindenki folyton kirándul. Ehhez képest egy valamikori piros betûs ünnep milyen változatosságot jelenthet? Vesszük a zsákot, meg ami vele jár, aztán indulunk, neki a világnak. Még akkor is, ha nem túl messze tôlünk potyognak a bombák és nem „zeng és dalol az élet".

Nem lesznek nagy, hivatalos összeröffenések, hacsak mi nem szervezünk magunknak. Elôre örülünk annak is, hogy május elsejére menetrend szerint megérkezik majd az esô, a jégverés és társaik. Minden, ami egy kirándulót boldoggá tehet — és tesz is, majdnem minden évben ilyenkor. Remélem idén az is elmarad.

De ha minden elmarad, akkor miért pont a kirándulás lenne menetrend szerinti? Azt hiszem, összepakolok, fogom a cókmókomat, elvonulok olvasni szobám rejtekébe és magamra zárom az ajtót. Mert azt már rég nem csináltam. Amikor megunom, beülök egy cukrászdába, megeszek három habrolót, és borravalót adok a pincérnek. Mert olyasmit is rég csináltam. De — ha jobban meggondolom — lehet, hogy ez is elmarad.

(jaka)

Valaki mesélte, hogy tizenkettedikben matekbôl a magántanárnôje miként készítette ôt fel a felvételinek nevezett rendkívüli eseményre: minden fejezet végén eljátszottak egy írásbeli vizsgát, amely „csupán" abban különbözött a rettegett eredetitôl, hogy a három órára szánt példákat egy óra alatt kellett megoldania. A magyarázat: a felvételin átlagosan az idô fele eltelik olyan elfoglaltságokkal, amelyeknek semmi közük sincs a tételekhez (l. újra és újra átolvassa, piszkozatot használ, lapokat számoz stb.). Ha mindenki saját esetére gondol, egyénileg eldöntheti, túlzás-e vagy sem a fenti elmélet.

Az már azonban gondolkodóba ejthet, hogy egy közismert közgazdász-tanár sápadt diákjait kirándulni küldi, gyümölcsöt ajánl, megnövelteti a napi ételadagjukat, nyáron azt tanácsolja, hogy abban az órában kezdjen el tanulni, amikor majd vizsgázni is fognak, és természetesen rendszeresen teszteli ôket. Mert néha a biológiai órát is szabályozni kell.

Persze, mindez torzítottnak és valótlannak tûnhet, de az ismerôsömet végül azért nem vették fel, mert az ötödik oldalnál vette észre, hogy lapjait nem jól számozta, ezért az egész paksamétát újraíratták vele. Elképzelhetô, hogy hány tételre nem jutott ideje. A felvételi rémsztorik talán a pletykánál is jobban terjednek. Mert többnyire ismeretlen, szokatlan helyzetrôl van szó, amikor a lámpalázas diáknak egyszerre több részletre kell odafigyelnie.

Meg lehet próbálni azonban — ha már a stresszt nem lehet — bár ezen külsô tényezôk hatását csökkenteni. Hogyan? Júliusban eljátszani egy próbafelvételit. Minden olyan leérettségizett egyénnel, aki ezt igényelné. Ez a KMDSZ-en belül mûködô tanügyi szakosztály egyik terve (vezetôje: Sebesi Melinda). A gondolat eredetileg olyan formában született meg, hogy ezt jó lenne megvalósítani még ballagás elôtt, de a rövid idô miatt és egyéb objektív okokból (értsd: pénzhiány) nem sikerült. Kezdetben fel kellene venni a kapcsolatot — elvileg — minden magyar iskolával, ahonnan visszajeleznének, hogy mely szakok iránt érdeklôdnek a diákok. Szükség lenne egy-egy tanár (vagy asszisztens) közremûködésére, segítségére minden tanszékrôl: összeállítani a tételcsomagot, amely minél jobban megközelítse az eredetit, majd kijavítani a dolgozatokat, s esetleg a végére egy-két mondatos megjegyzést írni. Természetesen ezért honoráriumot fizetne a KMDSZ.

A dolog célja az, hogy a vegyes tannyelvû szakokra minél több magyar fiatal jusson be. Ezért jó lenne eljutni a szórványvidékekre is, különösen oda, ahol kicsi a valószínûsége annak, hogy a diák magántanárhoz járhat.

Persze, az is megoldás lenne, hogy változtassunk mi magunk egy-két vonatkozásban a felvételin. Például: ne egy vállalkozó kedvû vizsgázó — akinek helyesírása egy átlagos 8 osztályos gyerek szintjén mozog — írja fel a táblára a filozófiatételeket (mert a jelen levô két tanár közül egyik sem tud magyarul). Vagy a beharangozott három óra helyett ne negyed ötkor hozzák a papírokat. És ne azon múljék a vizsga sikeres, hogy a 2. oldal után melyik papirost nevezi el a felvételizô 3-as számúnak.

Geambasu Réka

számíthat az, aki az idén is igényt tart az OMDSZ gondozásában megjelenô Felvételi Tájékoztatóra. Márpedig ajánlatos lesz kézbe venni, mert felbecsülhetetlen értékû információkat tartalmaz. Igaz ugyan, hogy már korábban el kellett volna készülni vele, de nem minden OMDSZ-tagszervezetnek sikerült betartania a megszabott határidôket. Kondert Annamária: „A tavalyiba több hiba is becsúszott, így most jobban oda kellett figyelni; ez pedig több idôt igényelt. Olyan adatokat gyûjtöttünk össze, amelyekkel sok munka van, hiszen az emberek kíváncsiak a beiskolázási számra, a tavalyi bejutási átlagokra. Megtörtént az is, hogy néhány fakultás februárban tudta csak rendelkezésünkre bocsátani ezeket az információkat."

A tájékoztató nélkülözhetetlen tudnivalókat közöl a Brassóban, Temesváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Kolozsváron mûködô felsôoktatási intézményekrôl.

Gréka

— ezt a szlogent már láthattátok a Diáknapok elôzetes plakátjain. Hogy a „pöpec" szó mit is jelent pontosabban, azt mi sem tudjuk. De jelentheti az itt következôket is. Ahol felsoroljuk, a Diáknapokon mire is számíthat a földi halandó az istenek kegyeibôl kifolyólag.

Szerda (május 5.) jeles napjának reggelén kezdôdnek a különb-különbféle sportversenyek, majd a Diáknapok teljesen hivatalosan megnyílnak, öltönyös meghívottakkal és mûsorvezetôkkel súlyosbítva.

Csütörtökön (május 6.) a csapatok továbbra is verejtéket izzadnak a sportversenyeken, illetve az agyafúrt és kicsit eszement próbákon. Ezen a napon zajlik a nyílt sakkverseny, melyen nem csak a csapattagok vehetnek részt. És lesz City Tour is.

Pénteken (május 7.) a nap folyamán ízelítôt kaphattok a május végére tervezett Sárga Föld Fesztivál versenyeibôl. A jelszó: velünk együtt a sárga földig. Valamint éjszaka a csapatok éjjeli lepkékért keringenek a városban.

A szombati nap (május 8.) majálissal indul, focidöntôvel és csapatdöntôvel folytatódik, de még jön a Gálaest, sôt utána koncert, sôt a legvégén záróbuli. Sôt!

* * *

A szerda esti diáknapos találkozón ezúttal a csapatkapitányoké volt a ring. A muris nevû csapatok, ábécésorrendben a Balalajka, Beerlak, Bogyánok, Dooglak, Euro-Team, Fantomok, HáTurul, Jurátus, Köcsögök, Lötyögô Agyvelôk, McChiplek, Minarik Ede és a Csabagyöngye, Mitévôlegyek, Nemm’ Baly, Pajtarádió és a Kartell, Sz.E.(K).Sz, Szûzoltók, Törpdögök, Ugyan Pityu, Vak-Lo-Vak, valamint a Werdel kedvesen elvitáztak az elsô próba, a filmezés technikai oldaláról: hol legyen a forgatás, melyik stúdióban történik a vágás, és miért pont ott.

A Diáknap-szervezôk (nagy) része, Tókos Pál, Dukász Hanga és Csáki Rozália egyetértettek abban, hogy a csapatbemutatkozás háromperces kisfilmje az összpontok 25%-át képezze. Kábé akkora volt a felhördülés, mint a Gólyabálon volt a klipek esetében. Ezt tett követte: továbbra is kötelezô a kisfilm, amely legyen eredeti, ötletes, és tükrözze a csapathangulatot. A Campus biztos forrásokból megtudta, hogy a felhajtás azért volt, hogy a szervezôk „ráijesszenek" a csapatokra. Mire elolvassák a cikket, úgyis maguktól rájönnek erre, mert a 3 perc is csökkenhet. A késlekedés jellemzô az idei Diáknapokra is, de lehet, hogy a lesz... vagy nem izgalma, a spontaneitás adja a rendezvények varázsát. A csapatok a programfüzetet csak hétfôn este kapják kézhez, a támogatóktól is csak csordogál valami, szóval zötyögünk. De azért imádkozzunk, legyen jó idô, mert annyi biztos, a legtöbb rendezvény szabadtéren zajlik.

Sokak számára megtévesztônek bizonyultak azok a plakátok, amelyeken egy szakállas öregúr botorkál a nagy ismeretlenbe, fölötte a Quo vadis? kérdése olvasható, alatta pedig a felirat: „Vágyom egy Ô után". Akit megragadott a látvány, és ennek következtében ellátogatott az Apáczai líceum dísztermébe, az találkozhatott azzal a maroknyi református misszióssal, akik azért érkeztek hozzánk, hogy elhozzák a fogékony lelkû fiataloknak az Igét. A csoport tagjai, Zimányi József lelkész, Fehér Dániel hitoktató, valamint segítôik, Nagy Sándor és Pataki Csaba, a debreceni „Dönts és cselekedj" Alapítvány égisze alatt munkálkodnak. Tevékenységük abból áll, hogy bejárják, Magyarországon kívül, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, és hirdetik az Isten szeretetét és kegyelmét.

Ez alkalommal a missziósok dalszöveget osztottak ki a harminc fôs hallgatóság tagjai között, s hamarosan gitárkíséret mellett zendültek fel a Jézust dicsôítô sorok. Ezt követôen bizonyságtételre került sor, melyben Nagy Sándor és Fehér Dániel vallottak életükrôl, és arról, hogyan találtak rá Jézusra, aki kihozta ôket a mélységbôl. Végül Zimányi tiszteletes úr olvasta fel Lukács evangéliumából Jézus megfeszítésének és halálának történetét. A példázaton keresztül rávilágított arra: soha nincs késô, hogy megnyissuk szívünket az Isten Fia elôtt, hogy kövessük és szolgáljuk Ôt, elnyerve ezáltal lelkünk üdvözülését. A vallomásokból kiderült, sokszor a legváratlanabb pillanatokban és helyzetekben döbbenhet rá az ember arra, hogy élete üres és céltalan. Ilyenkor jó, ha felismeri az ember, hogy Jézus maga az, aki szólni próbál hozzá, aki számít rá, aki nem hagyja elveszni, és aki új célt adhat az életének. A missziósokat is a szakadékból hozta ki, és ez a lelkes kis csapat azóta is az Ô szolgálatát tartja élete feladatának. Ezért járják a maguk misszióját. Kérik a fiatalokat (és nem csak ôket), hogy ne forduljanak el az Atyától, nyissák meg szívüket elôtte, hallják meg szavát és szóljanak hozzá. Jézus az, aki mindig meghallgatja ôket, és utat mutat nekik a legnagyobb sötétségben is.

Akinek még nem volt módja elgondolkozni ezen, annak jó alkalmat teremtett az oldott, baráti hangulatú evangelizáció, amely ismét bebizonyította: a fiataloknak szükségük van arra, hogy kötetlenül beszélgethessenek a hitrôl, az Isten szeretetérôl, saját kételyeikrôl és félelmeikrôl, és ezáltal megôrizzék lelkük épségét és fogékonyságát.

Sándor Boglárka

Átmentem a Sétatéren, s utána egész délig mérgelôdtem. A hidacskák alatt, fák tövében patkányméreg piroslott.

Apró gyerek voltam, amikor a húgaim az udvaron játszva patkánymérget ettek, mondván, ízlik nekik. Aztán sokáig feküdtek a kórházban...

Oké, értem én, hogy nem kellemes látvány a sétáló patkány, csakhogy én naponta többször is átsétálok a parkon, és soha nem találkoztam rágcsálóékkal, sôt este is nyitva tartom a szemem, de akkor sem láttam ôket, hiszen ezek az állatok nappal nem szívesen járkálnak ember-ellenségeik orra elôtt. Viszont a parkban nemcsak patkányok, hanem kisgyermekek is szoktak hancúrozni, és ismerjük ifjaink ínyencségét és vállalkozó kedvét.

A szomorú az, hogy ennek a patkányirtásnak, ismerve a pockok rafináltságát, sokkal több rigó meg mókus esik majd áldozatul, s talán nem ártott volna kiírni úgy, hogy mindenki értse: „TEREN OTRÃVIT..." (Rigó- és mókusnyelven is.)

Gáspár Miklós

Lapzártánkkor szokatlan hosszúságú sorok kígyóztak az Egyetem utcában, a Mûvész mozi elôtt. Ilyen sikere utoljára a bogaras számítógép-rajzfilmnek, a Hangyátzkáknak volt. Ezek szerint nemcsak a mozinak éri meg olcsóbb vetítéseket szervezni — sokaknak számít a 4000 lejes kedvezmény. A plakáton Matt Damon és Robin Williams egy padon ülnek, és szinkronban mosolyognak, valahová kifelé a képbôl. Mellettük sorakoznak a reklámszövegek. Gus van Sant jóakaratról szóló jóakaratú története két Oscar-díjat nyert tavaly, ezenkívül a berlini filmfesztiválon is összeszedett egy Ezüst Medvét.

Újabb kedvezményes újdonságot talált ki a Mûvész mozi. Szombat és vasárnap este 10-tôl szintén csak 8000 lej a heti filmadag. „Miért zúg a tömeg?" — lehetett volna idézni múlt hét szombaton Aranyt; bár a sorbanálló nép csendben várta az állójegyeket. Már aki késôbb érkezett. Úgy tûnik, a filmterjesztô vállalat a minimum-elv alapján dolgozik. Hozzunk be ipari mennyiségben könnyen felejthetô, megszokott filmeket, így is járnak az emberek moziba. Ha pedig valami színvonalasabb érkezik, mindenki tolongani fog. Akárhogy is lenne, érdekes volt „magaslati helyzetbôl", a hátsó falat támasztva szemlélni a szóban forgó alkotást, és csak úgy lenézni a közönségre.

Az alaphelyzet esélyt sem ad arra, hogy rosszul értelmezzük. Követi a klasszikus történetmondás szabályait. A bevezetô után a fordulat következik, majd az események kibomlása, még véletlenül sem fordítva. Adott egy szimpatikus, makacs, megátalkodott és agresszív fiatalember, Will Hunting, aki az Egyesült Államok legjobb mûszaki fôiskoláján mossa a folyosókat, mellesleg matematikai zseni. Megoldja a matematika-professzor feladványát, egy olyan összefüggés levezetését írja fel a táblára, mely nemzetközi hírû professzoroknak sem sikerült. A baj csak annyi, hogy a srác már összeszedett egypár felfüggesztett börtönbüntetést garázdaság és verekedés címén.

A történet pereg a maga rendjén. A jó Will Hunting (Matt Damon játssza) megint verekedésbe keveredik, és vizsgálati fogságba kerül. Ahonnan a fôiskola matekprofesszora (Stellan Skarsgård) szedi ki. Egy feltétellel: menjen el pszichológushoz. Will Hunting komplexusai valóban számosak, egy számító lelkû pszichológus megírhatná belôle a doktoriját. Miközben a semmibôl új matematikai összefüggéseket teremt (ráadásul nem is jár hadmérnöki fôiskolára, mint Bolyai János), sorra nyírja ki a pszichológusok idegeit. Az övéi látszólag rendben vannak, és a tárgyi tudása zsenihez illôen hatalmas. Mígnem — ahogy a plakáton is írja — emberére akad. Természetesen egy jó emberre, az Igazi Pszichológusra, akit Robin Williams alakít. Már az elsô találkozáskor érdekessé válik a két figura viszonya: jó Will Hunting addig gyalázza az úriember feleségének emlékét, amíg a másik rátámad.

A jó történetben minden tisztázódik, egyenes vonalú egyenletes mozgásban. A filmet ezután Matt Damon és Robin Williams kettôse viszi tovább — ezért érthetetlen kissé, miért kapott az utóbbi a „legjobb férfi mellékszereplô" kategóriában Oscart. A folyamat tétje: kibogozni a derék Will Hunting gyermekkori traumáit és jelenlegi komplexusait. Vagyis az állandóan gunyoros-agresszív életstílust kéne kiiktatni, hogy Hunting derék tagja legyen a társadalomnak, ha már a talentuma megvan hozzá.

Talán ebben az esetben is beigazolódik az a színházi szlogen, miszerint akkor mûködik igazából a darab, ha a színészekre kitalálva írják meg. A Good Will Hunting forgatókönyvét Ben Affleck Matt Damonnal együtt írta (négykezesben), ennek köszönhetô, hogy Damon remekül felépíti a figura tulajdonságait. A nézô csak figyeli az idôrôl idôre felbukkanó, finoman kékeszöldes hajnali képeket, mikor Will a havereivel hazafelé autózik a kocsmázás után, vagy figyeljük a gyorsvasút ablakát, ahogy elsuhan a táj az arca háttereként. Matt Damon csak néz maga elé. Ilyenkor érthetô meg igazán ez a kissé szédült figura, ilyenkor van igazán magánál (vagy magában). Ilyenkor nincs magyarázgatás, elmaradnak a Twist Olivérre emlékeztetô, sablonos magyarázkodások. Melyek szerint a traumák oka a nehéz gyermekkor, az erôszakos mostohaapa. Ezek a film leghitelesebb pillanatai, mikor nem szövegel senki — csak egypár gesztus, mint a keleti filmekben. És visszafogott gitárzene. Ilyenkor a kamera is lassan kocsizik.

Ezekhez képest sok, kiemelkedônek gondolt „csúcsjelenet" meglehetôsen túlbeszéltnek tûnik. Állok, támasztom a hátsó falat, és csodálkozom azon, amint Will és a pszichológusa a tóparton ülnek. Robin Williams a jó apa nyugodt hangján elmagyarázza az ifjú zseninek, nem csak a könyvek vannak a világon, ideje már életszagú ismeretekkel foglalkozni. Ehhez hasonlóan nagyon hatásosra tervezték a jelenetet, melyben Hunting szakít a barátnôjével. A hölgy ezután jelentôségteljesen álldogál a repülôtéren. Mert indulna Bostonból Kaliforniába. Will persze sehol. Bocsánatkérésrôl szó sincs.

A film — amúgy általában — akkor válik érdekessé és ôszintévé, mikor nem hoznak be kényszeredett háttérmagyarázatokat. Ilyen pergô jelenetet játszik Robin Williams és Skargård; a vita a témához illôen heves: az ifjú zseni jövôjérôl van szó, aki építkezésen dolgozik, és sorra mond nemet a legkecsegtetôbb állásajánlatokra.

A végén a történet szálait gondosan elvarrják, az egyenletes történetmondásba nem csúsznak hibák. Miután pszichológus és páciense kölcsönösen rendbehozzák lelkivilágukat, Will Hunting elindul a barátaitól kapott ócska kocsival Kalifornia felé. A kamera hosszan követi az autót, nyugodtan, akárcsak a hajnalos-vonatos jelenetekben. Itt látszik igazán, hogy Gus van Sant tanult egyet-mást Hitchkock Psychójának újraforgatása óta. (Például mesélni egy kicsit.) Mert a Sant-féle Psycho jótanuló módjára nem tett egyebet, mint szépen újra elmondta az egyik filmklasszikust. Ebben a filmben már önálló rendezô.

Szóval a megjavult Will Hunting kifelé autózik e filmbôl — és kedves gyerekek, kívánjunk jó utat neki.

Sipos Géza

Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) az Oktatási Minisztérium megbízásából ösztöndíjpályázatot hirdet Magyarországon végzendô 1–10 hónapos idôtartamú posztgraduális kutatásokra vagy továbbképzésre, illetve másoddiplomás továbbképzésre. A pályázathoz szükséges iratok:

–pályázati ûrlap (ára 20 000 lej);
–egyetemi oklevél és törzskönyvi kivonat egyszerû másolatban. Utolsó éves egyetemi hallgatók esetében az eddigi tanulmányi eredmények igazolása;
–szakmai önéletrajz, illetve posztgraduális kutatás és továbbképzés esetében publikációs jegyzék (tudományos közlemények, TDK–dolgozatok);
–a kutatás vagy továbbképzés tudományos terve;
–két szakmai ajánlólevél;
–a magyarországi oktatási intézmény fogadókészségének nyilatkozata.

Az EMÖT pályázatot hirdet Magyarországon végzendô hároméves doktorandus- (PhD) képzésre. A pályázathoz szükséges iratok:

–pályázati ûrlap (ára 30 000 lej);
–egyetemi oklevél (licenszvizsga) és törzskönyvi kivonat egyszerû másolatban) ;
–szakmai önéletrajz és publikációs jegyzék, mellékelve a fontosabb közlemények címlapjának fénymásolata ;
–a képzés tudományos terve a disszertáció témájának kifejtésével;
–két szakmai ajánlólevél, ebbôl egy kötelezôen romániai szakembertôl, a publikációs jegyzék értékelésével;
— a doktorandusi felvételi igazolása, lehetôleg az elért eredmények feltüntetésével (ez utólag is, de legkésôbb július 15-ig csatolható).

A pályázóknak április–június folyamán felvételit kell tenniük az illetô magyarországi egyetem doktorandusképzésére. Az akkreditált doktori témák jegyzéke tanulmányozható az EME (Erdélyi Múzeum Egyesület) titkárságán és az RMDSZ Oktatási Fôosztályán (Densusianu 6., telefon: 064/414-042). Információk találhatók a Világhálón a Magyar Okatási Minisztérium honlapján: http://www.bille.hu/om/nemzetközi.

A pályázatok benyújtási határideje július 15. Ûrlapot igényelni és az iratcsomót beadni az EME titkárságán lehet: Kolozsvár, Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5., III/7. Postacím: EME, 3400 Cluj cp. 1–191, tel/fax.: 00-40-64/195-176.

Kolozsváron csendben telt el György napja: Gyuri megünnepelte névnapját, megkoszorúzta Szent György szobrát, más semmi.

Sepsiszentgyörgyön közel sem elégedtek volna meg ennyivel. A nyolcéves hagyományokat folytatva múlt hét végén ismét ünnepelt a város. Koncertek, sportrendezvények, kirakodóvásár, ökörsütés, bogárhátú-tulajdonosok találkozója, autóverseny, néptáncbemutató, tûzijáték és egyebek szerepeltek a programban, mellyel a szervezôknek sikerült rengeteg fiatalt az utcára csalniuk. De azért az idôsek is letotyogtak egy-egy sörre és egy jó kis gyúródásra.

Ha már hagyományokról beszéltünk, egyvalami sajnos az idén sem változott: a nagy nevek nem jöttek el. És ez nem biztos, hogy túlságosan zavarta a szervezôket. Hogy miért? A képlet egyszerû: a lényeg az, hogy minél több ember jöjjön, és minél többet költsön. És az emberek jönnek, mert világgá kürtöltük, hogy lesz Hobo és Sarmalele Reci. Mivel az emberek kíváncsiak rájuk, a koncertek alatt valószínûleg nem a sörsátrakban vedelnének, hanem az elôadást néznék, buliznának. A sörfogyasztás tehát drasztikusan lecsökkenne erre a pár órára. A megoldás kézenfekvô: az utolsó utáni pillanatban bejelentjük (ha egyáltalán bejelentjük), hogy a koncert sajnos elmarad; így a fellépôknek szánt összeg is a zsebünkben marad, és a sörfogyasztás sem csökken. Az emberek pedig… ôk bánatukban megisznak néhány korsóval, és ha már nem kaptak Töltött Káposztát, megesznek még egy adag miccset.

Hogy ez mégsem egészen így történt, az nagyban köszönhetô a MÉZ-nek, akik szombat este mentettek meg jópár embert attól, hogy bánatukban földig igyák magukat. MÉZék ugyanis olyan hangulatot teremtettek az ír népzenével, hogy ezek az egyének jókedvükben itták magukat földig.

Reméljük, a meg nem tartott koncertek hagyományának vége szakad, és jövôre tényleg mindenki elégedetten ihatja kedvenc sörét.

Balázsi-Pál Elôd

A Nyári Egyetemre
május 14-ig lehet jelentkezni, de csak másodévtôl felfelé. Ûrlapok a KMDSZ irodájában.

Tavaszi Szél ’99
Csak KMDSZ-tagok jelentkezhetnek a doktorandusok harmadik, fenti elnevezésû világtalálkozójára. Harmad- és negyedéves diákokat várnak a KMDSZ-nél szakmai önéletrajzzal és indoklással május 8-ig. A találkozó Budapesten lesz, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, május 14–16. között. Témája: tudomány és etika. A részvétel ingyenes.

Szakosztályoknak
A KMDSZ honlapjára szánt anyagok magyar, román és angol nyelven, Word-formátumnban kéretnek befáradni az irodába, Web-repülés céljából.

A MÁSvilág KLUB
május 6-án csütörtökön este héttôl Jim Jarmoush: Halott Ember címû filmjét mutatja be a Mátyás-ház elsô emeleti termében.

Andrei Plesu külügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy a kormány egyetértett az Európai Unió javaslatával, miszerint országunk is vállalja a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni kôolajembargó bevezetését. A külügyminiszter ugyanakkor elmondta, hogy a kormány döntése által Románia is a tagfelvételre váró nagy esélyesek sorába kerül. Az elkövetkezôkben a kormánynak ki kell dolgoznia és el kell fogadnia az embargó gyakorlatba ültetését szavatoló intézkedéseket.

Adriana Sãftoiu kormányszóvivô tegnap elmondta, az embargó alkalmazásához arra van szükség, hogy a külügyminisztérium megkapja az EU-tól a szükséges mûszaki utasításokat. Mindezt figyelembe véve Románia csupán a következô héttôl alkalmazhatná az embargót.

Az amerikai politikusok körében nincs egyetértés a NATO bôvítését illetôen. James Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete úgy véli, országunknak reális esélyei vannak a felvételre a következô hullámban. „Romániára bátorításként kell hatnia annak, hogy amennyiben a NATO segítségére siet, úgy a NATO is készen áll Románia támogatására", mondta a nagykövet. A Bush-rendszer államtitkára, Lawrence Eagleburger viszont nem tartja idôszerûnek a NATO bôvítését, és úgy véli, a szövetség nem növeli hatalmát olyan országok felvétele által, mint Bulgária és Románia. Az amerikai politikus kifejtette reményét, hogy a NATO soha nem lesz hajlandó tagjai közé felvenni a balti államokat vagy Moszkvát. Amennyiben kikérnék véleményét az újabb tagfelvételrôl, az ex-államtitkár Románia és Bulgária esetében határozott nemmel válaszolna, míg Szlovéniának egy „lehet" szavazatot adna.

Csütörtöki ülésén a kormány a rádióbérlet díjának megemelésérôl döntött. A határozat értelmében május elsejétôl a magánszemélyek, oktatási intézmények és katonai egységek részére 2500 lejjel növekedik a rádió bérleti díja: az eddigi 8500 helyett 11 ezer lej havonta. A bérleti díj kifizetése alól mentesülnek a diplomáciai képviseletek, öregotthonok, árvaházak, iskolák, óvodák, a Román Televízió és a Román Rádiótársaság alkalmazottai, valamint hajdani dolgozói, akik jelenleg nyugdíjasok. Rádióbérleti díjat legutóbb tavaly november elsején emeltek.

Napi 0,25 százalékról 0,30-ra emelték az adók késleltetett befizetése miatt kirótt késedelmi kamatot. Az új rendelkezést mindazon adók esetében alkalmazzák, amelyek a közpénzek forrását képezik. A régi rendszer további fenntartása a költségvetési jövedelem csökkenését eredményezte volna, amely megnehezítené a közköltségek fedezését.

Újszerû foglalkoztatási, munkahelyteremtési lehetôségrôl számoltak be a Foglalkoztatási és Szakképzési Ügynökség csütörtöki sajtótájékoztatóján. Külföldi segélyalapok lehetôvé teszik ugyanis egyes alkalmazottak fizetésének a megtérítését. Mindez természetesen elôre meghatározott program és feltételek szerint történik.

Magyarázatában Moldovan Olimpia irodavezetô elmondta, hogy az általuk kidolgozott intézkedés lényege, hogy foglalkoztassák a munkaerôt, ennek érdekében pedig megtérítik az ily módon alkalmazottak fizetését. A munkaadó azonban ebben az esetben nem lehet akárki, csupán a polgármesteri hivatal vagy a hivatal engedélyével rendelkezô szolgáltató vállalat. A városok és községek polgármesteri hivatalai csak olyan személyeket alkalmazhatnak bizonyos meghatározott munkavégzésre, akik kormányrendelet alapján lettek elbocsátva. Ilyen munkák a környezet tisztítása, szociális intézetekben történô foglalkoztatás, iskolák javítása, útjavítás és egyéb, ehhez hasonló tevékenységek. Az alkalmazás csak meghatározott idôre, 6 hónapra történhet, és nem eredményezheti más, elôzôleg alkalmazott személyzet munkaszerzôdésének a felbontását. Mindenki csak egy alkalommal részesülhet ilyen típusú alkalmazásban. A szerzôdés lejártakor vagy tovább folyósítják az illetônek a félévre felfüggesztett munkanélküli segélyt, vagy — amennyiben a 9 hónap már az alkalmazás elôtt lejárt — újból jogosult lesz a munkanélküli segélyre.

Több polgármesteri hivatalt (Kolozsvár, Torda, Aranyosgyéres, Dés, Hunyad, Egeres, Nagykapus, Kisbács, Kissebes, Alsójára) értesítettek ennek a programnak a lehetôségérôl. Az ajánlatokat május 20–ig kell megküldeni. Az ügynökség azonban csupán az elôbb említett módon alkalmazott személyek fizetését (adót és biztosítást is beleértve) téríti meg, a különbözô munkálatokhoz szükséges pénzügyi ráfordítást a munkáltatónak kell állnia. Moldovan Olimpia elmondta, hogy az elmúlt évben más megyékben már alkalmazott hasonló programok sikernek örvendtek.

(ú.i.)

Megkapta a végleges mûködési engedélyt a nukleáris tevékenységet ellenôrzô országos bizottságtól a cernavodai atomerômû.

A Bukaresttôl 200 kilométerre keletre, a Duna romániai szakaszának jobb partján épült erômûben április 26-án „elôre be nem tervezett leállás" történt, mert hiba lépett fel a létesítmény vízrendszerének egyik zsilipkapujánál. Az erômû illetékesei utólag közölték, hogy a mûszaki hibát emberi mulasztás okozta. Az illetékesek szerint a váratlan leállásnak semmilyen hatása sem volt a természeti környezetre és a környék lakosságára. A mûszaki hibát elhárították és az erômûvet újra beindították.

Amint ismeretes, az elsô román atomerômû kanadai szabadalom alapján és Kanadától kapott hitelbôl épült. Az illetékesek szerint teljes mértékben megfelel a biztonsági és gazdaságossági feltételeknek. A tavaly december óta üzemelô elsô egység kapacitása 700 megawatt.

A bizottság illetékesei úgy vélik, hogy két éven belül felépülhet és üzembe léphet az erômû második egysége — ha sikerül ahhoz pénzt szerezni. Az idei költségvetés a további építkezésre 240 milliárd lejt biztosított, miközben a bizottság szerint ennek legalább a tízszeresére lenne szükség. A pénzügyi nehézségek miatt az erômûvet üzemeltetô vállalat már létszámleépítésre kényszerül. Az erômû igazgatója közölte, hogy az idén 170 embert bocsátanak el. A leépítés elsôsorban a szakképzetlen munkaerôt érinti. A magas szakképzettségûek közül viszont sokan a romániainál jóval magasabb javadalmazású nyugati állások reményében saját elhatározásukból távoznak.

Fogalmazni tanulnak a kolozsvári polgármesteri hivatal alkalmazottai. Mint ismeretes, pár héttel ezelôtt Kolozsvár polgármestere kiadta az ukázt: 28 közhivatalnoknak (beleértve Nicolae Ruja alpolgármestert) naponta részletes tevékenységi beszámolót kell összeállítania. Az órára, esetleg percekre bontott fogalmazásnak tartalmaznia kellett a tevékenység megkezdésének pontos idôpontját, az elvégzett feladatok milyenségét és idôtartamát, valamint a kisebb szünetek gyakoriságát. A keltezéssel és kézjeggyel ellátott iratot a különbözô osztályok igazgatói láttamozták. A kifejtett tevékenység eredményessége felôl maga a polgármester ítélkezett.

Az Adevãrul de Cluj napilaphoz intézett névtelen levelében a városháza egyik alkalmazottja az intézményben uralkodó nyomasztó légkörrôl, a polgármester drákói intézkedéseirôl panaszkodik. Szerinte a polgármester terrorizálja alkalmazottait, egy 70 éves nyugalmazott tiszt segítségével ellenôrzi tevékenységüket.

Április elején a polgármester elrendelte: újabb 106 városházi alkalmazottnak napi tevékenységi beszámolót kell leadnia a személyzeti osztályon. A jegyzéken Grigore Dejeu alpolgármester is szerepel. A közalkalmazottak természetesen az adófizetô polgárok pénzén, munkaidôben tanulnak fogalmazni.

Kiss Olivér

Köztudott, hogy Ilf és Petrov regényében Osztap Bender érdemelte ki ezt a büszke melléknevet. Méltán megkaphatná azonban a nagyon változatos „foglalkozású" (korábban egy Autopies nevû cég tulajdonosa, majd egy monostori Bingo terem mûködtetôje) Dionisie Ciurcui (45) is, akit a rendôrség több ügyben vizsgál.

1995 májusában Mezôzáhba (Maros megye) ment, hogy hitelt szerezzen egy ottani vállalattól. Mivel egy hitel akkor maximum 5 millió lejre szólt, s Ciurcuinak ennek négyszeresére volt szüksége, a mezôzáhi Anica Plesca (45) fôkönyvelôvel 4 szerzôdést kötöttek meg különbözô magánszemélyek nevére. Az ügylethez természetesen 20 (!) kezes is szükséges volt, nosza, beírtak ôk ketten húsz nevet. D. C. felvette a pénzt, a visszafizetésrôl és kamatokról azonban megfeledkezett. Az ügyre akkor kezdett fény derülni, amikor a cég beperelte a gyanútlan kezeseket és „hitelezôket". Plesca szabadlábon védkezhet a vádak ellen, ôt azonban 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.

Annál is inkább, mivel 1996-ban 3 személyt becsapott: egyiktôl 20 ezer márkát kért kölcsön, a pénzt azonban arra használta, hogy a másik kettôt elszédítse: 100 millió lejes hitelt szerez, csak garantáljanak érte a házukkal. Egy kereskedelmi társaságtól kölcsönzött ARO tehergépkocsit is eladott. Más palimadaraknak saját tulajdonában levô, de fedezetként megnevezett házát adta el, a 25 millió lejjel pedig távozott.

Az 1954-ben született mezôszopori férfi középiskolát végzett, nôs, büntetett elôéletû. Az ellene felhozott vádak: közokirat-hamisítás, hamisított okirat tudatos felhasználása, csalás, hivatali túlkapásra való felbujtás — mindezért háromtól tizenöt évig terjedô börtönbüntetést ír elô a Btk.

P. J. A.

Agyrázkódással és falcsonttöréssel diagnosztizálták az idegsebészeten a felsôilosvai (Beszterce-Naszód megye) Gheorghe Curtusan pásztort (18). A kezdeti nyomozás a következôkre derített fényt: két nappal azelôtt poharazgatásra, szóváltásra, majd verekedésre — melynek során valaki bottal fejbe verte Curtusant — került sor. Azonosították és ôrizetbe vették a tettel alaposan gyanúsítható papbikói (Szatmár megye) illetôségû Danil Marin Petriket (24), akinek a foglalkozása szintén juhász. Viszont az is hamarosan kiderült, hogy további három testi sértés, valamint egy nemi erôszaktétel kísérlete is fûzôdik az ô nevéhez.

Tavaly április 30-án a nyugdíjas Ioan Morar (55) kapott tôle jól irányzott botütést egy szóváltás nyomán — áldozata 25 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Április 10-én a Traian Vuia utcában felpofozta Traian Pinteát (86) — a következmény 8 napon túl gyógyuló sérülés. Április 14-rôl 15-re virradóra C. M.-et (41) akarta szexuális kapcsolatra kényszeríteni, s miután ez nem jött össze, ökölcsapás és késszúrás volt a „jutalom". Két nap múlva Nicolae Pop (49) következett, a botütés okozta sérülések 40–45 napon belül gyógyulnak.

Súlyos testi sértésért és nemi erôszak kísérletéért vizsgálják (ez legtöbb 5 év börtön a Btk. szerint), elôzetes letartóztatásba helyezték.

P. J. A.

Az utcai pénzváltóknál a forint 58/61, a márka 7800/8100, a dollár pedig 14 500/14 900 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 8000/8070, az amerikai dollár 14 750/14 900, az olasz líra 7,98/8,20, az osztrák schilling 1112/1167 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]