1999. augusztus 9.
(XI. évfolyam, 183. szám)

Utolsó évébe lép lassan az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának történelmi kísérlete. Ez önmagában mérlegkészítésre ad okot. Külön aláhúzza a számvetés fontosságát az is, hogy egyik legfontosabb közösségi célkitûzésünk, a teljes körû és autonóm anyanyelvi oktatási rendszer kérdésében a tanügyi törvénynek köszönhetôen középtávon végleges választ kaphattunk kormányzati partnereinktôl az erre vonatkozó politikai szándékról.

A tanügyi törvény kimunkálása és elfogadása körüli politikai huzavona sajnos jól példázza szövetségünk érdekérvényesítési erejét a koalíción belül, ugyanakkor rávilágít a mindeddig alternatíva nélkülinek kikiáltott koalíciós együttmûködés korlátaira. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy koalíciós partnereink szószegése, illetve a szövetség kormányzati politikájának köszönhetôen nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában.

Józanul mérlegelve az Iliescu rendszertôl átörökölt oktatási jogszabályt, valamint annak a koalíció által elfogadott változatát, megállapíthatjuk, hogy a törvény tartalmaz több olyan elôírást, amely az oktatás minôségének emelését segíti elô, de nem biztosít megfelelô feltételeket a romániai oktatási rendszer valódi, a tudásközpontú társadalom követelményeinek eleget tevô reformjához. A nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás szempontjából az 1995-ös törvény néhány diszkriminatív elôírása (szakoktatás, egyetemi felvételi, egyetemi karok létesítése stb.) a kisebbségi közösségek számára pozitívan módosult. Ennek jelentôségét a megfelelô súllyal értékelve, nem szabad ugyanakkor elhallgatni, hogy a jogszabály elfogadásával nem sikerült megoldást találni több, az RMDSZ programjában kiemelt helyen szereplô problémára, melyek negatív hatása már rövid távon is érezhetô:

• Románia földrajzának és történelmének nem anyanyelven történô oktatása, amely a képességvizsgán, illetve az érettségin hozza hátrányos helyzetbe gyermekeinket;

• a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a magyar történelmi egyházak komoly erôfeszítéssel újraalakított iskoláit. Az oktatási célt szolgáló egyházi ingatlanok kérdésében a törvény nem teremt tiszta helyzetet, egyházainkat kiszolgáltatja egy esetleges önkényes törvényértelmezésnek, újabb visszaélésekre adva ezáltal alkalmat;

és végül, de nem utolsósorban,

• az önálló állami magyar egyetem (újra)létrehozása középtávon is lehetetlenné vált.

Megállapítható tehát, hogy jelen törvény lényegesen jobb ugyan, mint az elôzô kormányzati ciklusból átörökölt változat, de távol áll attól a közakarattól, melyet közösségünk több mint félmillió tagja aláírásával támogatott. Nem visz közelebb alapvetô célkitûzésünkhöz: a teljes és autonóm anyanyelvi oktatási rendszer megteremtéséhez.

Mindezeket figyelembe véve a Reform Tömörülés alapjaiban elhibázottnak tartja azt a szövetségünk csúcsvezetése által sugallt önelégült sikerhangulatot amely valós értékén túl történelmi eredménynek szeretné láttatni ezen törvény elfogadását. Károsnak tartjuk a tanügyi törvény eredményeinek túlméretezését. Közösségünknek joga van a tárgyilagos tájékoztatásra. A valós helyzet felelôs bemutatása sokkal inkább mozgósító erejû lehet közösségünk számára, mint az igen ingatag talajra épített, fôleg önlegitimációs célokat szolgáló sikerpropaganda. Az eredmények jelentôségét és azok elérésében a dolgukat tevôk érdemeit nem csökkenti a tények és politikai környezetük objektív bemutatása, a lehetséges negatív hatások számbavétele és a következtetések megfogalmazása a Szövetség hatékonyabb politikájának kialakítása céljából. Számunkra egyértelmû, hogy ezután nemcsak oktatáspolitikánk, de az RMDSZ egész politikája is komoly felülvizsgálatra és megújításra szorul.

A Reform Tömörülés az anyanyelvû oktatással kapcsolatos illúziók szertefoszlásának okát az RMDSZ kormányzati szerepének túldimenzionálásában és téves értelmezésében látja. A kormányzati pozíció — a három éves tapasztalat ezt mutatja — önmagában nem alkalmas olyan stratégiai jellegû célkitûzések elérésére, mint amilyen az RMDSZ programjába foglalt belsô önrendelkezés elvén alapuló háromszintû autonómia, melyet a román politikum jelenleg hatalmi vagy ellenzéki pozícióból egyaránt elutasít. E célok felé elsôsorban e politikumon kívüli és/vagy feletti tényezôk segítségével közelíthetünk. Ilyen tényezônek számít saját társadalmunk önszervezôdési törekvéseinek elôsegítése, továbbá a nemzetközi közép és nagyhatalmi szándékok által generált folyamatok kihasználása. A kormányzati szerepvállalás kihívásainak való megfelelés kényszere e két legfôbb politikai eszközünk — az önépítkezés és az önálló külpolitika használatát teljesen háttérbe szorította. Ez is az oka annak, hogy nem sikerült kihasználni azokat az esélyeket, amelyeket a térségünkre irányuló figyelem nyújtott.

A Reform Tömörülés az RMDSZ politikáját a létezô esélyek és az elért eredmények fényében ítéli meg. A kormányzati szerepvállalás nem válhat céllá, csakis eszköz lehet az RMDSZ programjában szereplô autonómiaformák megvalósítására.

Közéletünk sajnálatos erkölcsi politikai válságáról tanúskodik az, hogy a jelen helyzetben, midôn a csúcsvezetés által választott stratégia nem hozta meg a várt eredményt, s még a kormányzati partnerek által korábban felvállalt s közösségünk számára messze nem kielégítô minimál programot sem sikerült teljesíteni, a Szövetség elnöke az ezt szóvá tevô tiszteletbeli elnök ellen támad.

Államelvû önépítkezésünk a végrehajtó hatalmat megosztotta a Szövetségi és az Ügyvezetô elnök között. A Tiszteletbeli elnök az egész szervezet felett ôrködô, államelnöki funkciónak megfelelô reprezentatív szerepkört lát el, melynek értelmében csak kiélezett helyzetekben, a szövetségi demokrácia, az alapvetô szövetségi célkitûzések veszélyeztetése idején kapcsolódik be a napi politikába. A kormányzati szerepvállalás kezdete óta sajnos szinte állandó jelleggel ilyen helyzet van, így a tiszteletbeli elnöknek nemcsak joga, de kötelessége megszólalni és helyzetértékelésével elôsegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását.

Az operatív vezetés feladata pedig nem ezen helyzetértékelés agresszív elutasítása és az egységes érdekképviselet megbontását elôrevetítô üzenetek megfogalmazása, hanem hatékonyabb politikai társadalomépítô eszközök megtalálása, az RMDSZ megújulásáért indított mozgalom által megfogalmazott szempontok alapján a szövetségi politika átfogalmazása, továbbá kisebb-nagyobb közösségeink erôtartalékainak mozgósítása a Szövetség programjának megvalósítása érdekében.

A Reform Tömörülés Elnöksége

A TBC-t (tüdôvészt vagy gümôkórt) a tuberkulózisbaktérium okozza. Gyógyítható fertôzô betegség, amely, valamikori széles körû elterjedése miatt, népbetegségnek számított. Mikor az emberiség már úgy gondolta, hogy a tuberkulózis elterjedését lassan sikerül megfékezni, a kór ismét terjedôben van. Mi a helyzet Kolozsváron? Errôl is kérdeztem dr. Vasile Muresant.

— Az utóbbi idôben megnôtt a TBC-s betegek száma.

— Valóban, ez igaz. Tavaly júliushoz képest a betegek száma 25 százalékkal nôtt.

— Mi lehet ennek az oka?

— Az okok között elsôként kell említenem a szociális–gazdasági helyzetet, amelynek közvetlenül szerepe van a betegség elterjedésében. Egy másik ok a kezelés abbahagyása a minimális hat hónapos kezelési idôszak lejárta elôtt. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sokan krónikus betegekké válnak, akik immár bacilusterjesztôk. Egy ilyen beteg évente legalább tizenöt egészséges személyt fertôzhet meg. A legnagyobb veszélynek a hátrányos helyzetûek vannak kitéve, de bárki megbetegedhet tuberkulózisban.

— Országos gondokat okoz a gyógyszerhiány. Önöknél mi a helyzet?

— Két éve nincs gondunk a gyógyszerekkel. Két–három hónapra elôre beszerezzük a szükséges mennyiséget.

— Milyen a klinika felszereltsége?

— Az idén kaptunk egy nagy teljesítményû tüdôszûrô berendezést, a hozzávaló röntgenfilmekkel együtt. Két évre biztosított szükségletünk. A pénzt a Világbanktól kaptuk, a berendezés százötvenezer dollárba került. Egyébként a tuberkulózis terjedése egész Európában gondot okoz, az Egészségügyi Világszervezet már 1993-tól elsôdleges gondként kezeli.

Tudni kell, hogy a világ lakosságának egyharmada TBC-ben szenved. Minden évben tízmillió új esetet jegyeznek be világszerte, ezekbôl mintegy hárommillió halálos kimenetelû. A betegek 90 százaléka a fejletlen, vagy fejlôdésben lévô országokban él. A fejlett országokban is gondokat okoz a TBC, elsôsorban az AIDS terjedése miatt. Ez a betegség szoros összefüggésben áll a tuberkulózissal, ugyanis a legyengült szervezetet hamar megtámadja a kór.

— Nálunk mekkora az elhalálozási arány?

— Romániában négy az ezerhez, ami viszonylag alacsony érték. Kolozsváron a gyógyult betegek aránya 80 százalék. Országos szinten ez az érték 70 százalék, tehát a gyógyultak száma elég magas. A fennmaradók általában nem tartják be az elôírt hat hónapos kezelési idôt. Három–négy százaléknál elôfordul, hogy már nem reagálnak a gyógyszerekre, mivel szervezetük megszokta ôket. Ez is az egyik gondunk, hogy évek óta nem sikerült új tuberkulózis-ellenes gyógyszert elôállítani.

— Mikor gyógyulásról beszélünk, ez végleges?

— A gyógyulás végleges, ha a volt beteg szigorúan betart néhány szabályt. Visszaesést okozhat, ha az illetô nem étkezik rendesen, nem mond le a dohányzásról, az alkoholról, ha folyamatosan nagy erôkifejtést végez, vagy ha szociális helyzete olyan, hogy nem tud normális életmódot folytatni.

A gyógyultnak nyilvánítottak között mintegy tizenöt százalék a visszaesô. Szeretnék megjegyezni egy fontos dolgot: amíg egy TBC-beteg kezelése száz dollárba kerül, addig egy visszaesô betegé ennek a negyvenszeresébe(!). Ez már hatalmas összeg. Országszerte 5000, Kolozsváron 120 a krónikus beteg.

— Mit tesz az Egészségügyi Minisztérium a helyzet érdekébe?

— Az Egészségügyi Minisztérium kidolgozott egy programot a TBC megelôzésére, és terjedésének megakadályozására. Jelenleg mindenünk megvan: elegendô gyógyszer, felkészült személyzet, megfelelô berendezés, a tuberkulózis mégis egyre terjed. Ez már nemcsak orvosi probléma.

— Elegendô hely van a betegek számára?

— Igen. A szentlászlói szanatóriumban 105, itt a klinikán 200 ágy áll a betegek rendelkezésére. Legnagyobb gondunk mégis a pénz. Az utóbbi idôben, az állami költségvetésbôl számunkra kiutalt összeg csupán harminc százalékát kaptuk meg. Reméljük, hogy ezt az összeget kipótolja az Egészségügyi Biztosító. Amikor valóban beindulnak az Egészségügyi Biztosító Pénztárak talán elegendô pénzt kapunk arra, hogy a fizetéseket is idejében ki fizethetjük, és kétmillió lejes adósságainkat is megadhatjuk.

Ha a helyzet nem rendezôdik, fennáll annak a veszélye, hogy elveszítjük az ellenôrzést a betegség felett. 1989-hez viszonyítva betegek száma megduplázódott. Az illetékeseken múlik, hogy a tuberkulózisos megbetegedésekkel ne essünk vissza a 60–70-es évek szintjére.

— Mi lenne ön szerint a megoldás?

— A megfelelô anyagi háttér biztosítása. Ez, és a szociális gondok megoldása megfékezhetné a tuberkulózis terjedését. Persze a helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt felvázoltam. Nálunk az ezer lakosra jutó beteg, tízszerese a nyugatinak.

Az Egyesült Államokban, pontosabban New Yorkban, egymilliárd dollárt utaltak ki a TBC terjedésének megfékezésére, és mégis, százezer lakosból 20–25 százalék beteg. Nálunk az országos évi költségvetés nem éri el ezt az összeget.

Amikor végre Romániában is véget ér ez az állandó átmeneti állapot, és az életszínvonal javulni kezd, akkor talán megoldódik a TBC problémája is.

Kolozsvárról agusztus 13-án délben részleges napfogyatkozás lesz látható, azaz városunkból 98 százalékban figyelhetô meg a századvég legértékesebb csillagászati eseménye.

A polgármesteri hivatal a megfigyeléseket végzô intézményekkel közösen 3 távcsôt helyez el az Avram Iancu (Bocskai) téren, és szintén csillagászati távcsôvel látják el a Central áruház mögötti tûzoltótornyot is, ahol az érdeklôdôk teljes biztonságban követhetik majd a jeles eseményt.

A botanikus kert fölötti csillagvizsgáló szervezett turistacsoportokat fogad. Valamennyi távcsônél azonban torlódásra lehet számítani.

Kolozsváron 12 óra 35 perckor kezdôdik és 15 óra 21 perckor ér véget a napfogyatkozás. A teljes, esetünkben 98 százalékos napfogyatkozást 14 óra 05 másodperckor lehet észlelni. Hasonló tisztaságú és teljességû napfogyatkozásra régiónban csak 2186-ban kerül sor.

A szakemberek ismételten felhívják a figyelmet a védôszemüvegek használatának fontosságára!

köszöni Markó Béla szövetségi elnöknek és dr. Kötô József államtitkár úrnak az utóbbi idôben a marosvásárhelyi református kollégium önállósításában nyújtott segítségét. Ugyanakkor köszönettel tartozik Murvai László minisztériumi fôigazgatónak és munkatársainak. Munkájuk hozzájárul nemcsak magyar nyelvû oktatásunk fejlôdéséhez, hanem felekezeti iskolarendszerünk kiépítéséhez is.

Egyedül Istené a dicsôség!

A politikai pártok egyre nagyobb figyelmet szentelnek Erdélynek, és a választások közeledtével arra lehet számítani, hogy erôsíteni fogják jelenlétüket, mert valamennyien valóságos „politikai Eldorádónak tekintik Erdélyt" — írta a Curentul szombati számában.

A bukaresti napilap úgy vélte, hogy csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség biztos a dolgában, mert szavazótábora hagyományosan az erdélyi megyékbôl kerül ki.

A legvehemensebb korai választási hadjáratot a Ion Iliescu volt elnök által vezetett Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja indította, mert politikusaik tudják, hogy az erdélyi szavazóbázis egy részének megszerzése nélkül nem térhetnek vissza a hatalomba.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt az erdélyi megyékben a voksok több mint 30 százalékát szeretné megszerezni.

Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt alelnökének véleménye szerint Erdély különleges helyet foglal el a párt választási stratégiájában, és célként fogalmazták meg a Petre Roman volt miniszterelnök pártja iránti rokonszenv megerôsítését. Az alelnök emlékeztetett az 1993-ban elfogadott Nagyváradi Nyilatkozatra, amelyben az életszínvonal emelésére helyezték a hangsúlyt.

Andrei Chiliman, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke reményét fejezte ki, hogy a választópolgárok megértik a reformmal járó népszerûtlen intézkedések szükségességét, és megint a liberálisokra és a Demokrata Konvencióra adják majd voksukat.

A Román Nemzeti Egységpárt „hangos csatariadót fújt", és most már támadja Teodor Melescanu Szövetség Romániáért pártját is. Az egységpárt a volt külügyminisztert hibáztatja leginkább a Magyarországgal megkötött alapszerzôdésért, amely lehetôvé tette a jelenlegi hatalomnak, hogy támogassa az RMDSZ követeléseit — írta a Curentul.

A Román Vasúti Társaságot pénzügyi felelôsség terheli az Arad közelében történt vasúti szerencsétlenségben megsérült magyar vagonokban esett károkért, a javítási költségek pedig azt a török fuvarozó vállalatot terhelik, amelynek gépkocsivezetôje nem vette figyelembe a fénysorompó jelzését — közölte a Mediafax hírügynökséggel Traian Bãsescu közlekedési miniszter.

A közlekedési minisztérium intézkedése nyomán az isztambuli Bilgin Frigo Nevnak Vluslararusi fuvarozó vállalathoz tartozó, Romániában közlekedô gépkocsikat biztosítékként mindaddig visszatartják, amíg a török cég ki nem fizeti az okozott kárt.

A péntek esti vasúti szerencsétlenségben kisiklott négy MÁV-tulajdonban lévô személyvagon. Az anyagi kár jelentôs, de emberéletet nem követelt a baleset.

A csütörtöki galaci gázrobbanás egyik súlyos sebesültje továbbra is kómában van, állapota válságos, másik két személyt pedig szombaton Bukarestbe szállítottak további mûtétek elvégzésére.

A szerencsétlenségben meghalt három személy. Tíz sérültet még mindig a kórházban kezelnek.

Vasárnap befejezôdött a galaci SIDEX acélkombinát 4. számú kohójánál felrobbant kémény helyreállítása, és hétfôn már termelni fog a gyáregység — közölte a MEDIAFAX.

A szakemberek emlékeztettek arra, hogy hasonló robbanás történt 1986-ban a 6-os kohónál, és amennyiben nem szerelnek fel megfelelô jelzôberendezéseket, akkor a szerencsétlenség megismétlôdhet.

A címbeli szó nem található meg a Magyar Értelmezô Szótár egyetlen kiadásában sem: én találtam ki, néhány nappal ezelôtt, vacsora közben. A telesó nem a teleshow magyarosított változata, hanem egy üzletben kapható termék neve, amelyet telemea álnéven sóznak a vásárlóra. Pedig már amúgy is éppen elég sós. Sôt, azt hiszem, több só van benne, mint mea — ebbôl kifolyólag neveztem el telesónak. Sós voltának megállapítására nem kell különösebb ízlelôi készség: az elsô falatnál azt hiszed, tömény sót nyalsz. A második falatot már nem nyeled le, csak miután néhány óráig vízben áztattad. Ennek ugyanis több jótékony hatása van. Az elsô természetesen az, hogy veszít „aromájából" és nem kell minden falat után fél liter vizet meginnod (bár, bevallom, ezzel a módszerrel három falat telesó után már jól is laktál). A második pedig az, hogy ha elpárologtatod az áztatás után visszamaradt vizet, nem kell konyhasót vásárolnod még egy-két hónapig.

Nem tudom, hogy van-e a fogyasztóvédelmi elôírások között erre az esetre vonatkozó. Vagy a fogyasztóvédôk jobb falatokhoz jutnak? De az biztos, hogy elegem van már a telesó telemeából.

Balázs Bence

Nemzetközi kutyakiállítást (C.A.C.I.B.) rendez szeptember 5-én a kolozsvári Napoca Kutyaegyesület. A kiállításra augustztus 20-ig lehet benevezni az egyesület székhelyén, Majális/Bilascu (volt Republicii) utca 7. szám alatt, minden kedden és csütörtökön, du. 5–7 óra között. Csak törzskönyves (pedigrés) — négy generációra visszavezetett törzsfájának ismerete: szülôk, nagyszülôk, dédszülôk, ükszülôk — kutyák benevezését fogadják el. A kiállításra a Monostor negyed végén lévô Unirea sporttelepen kerül majd sor.

Az egyesület vezetôsége nagyszámú neves belföldi és külföldi (magyar, lengyel, cseh, holland, belga, osztrák, olasz, horvát, szerb) tenyésztô–kiállító benevezésére számít. A legnagyobb számban — eddig — a következô kutyafajtákból iratkoztak fel: Rottweiler, német juhászkutya, argentin dog, Coocker, amerikai Staffordshire Terrier, Dobermann, román juhászkutya. De jelen lesznek kevésbé ismert fajták is, mint Tosa-inu, Golden Retriever, Csau-csau, Fila Brasiliero, Labrador, Shar-pei.

A kiállításon híres nemzetközi kutyaszakértôk — hazaiak és külföldiek — fognak bíráskodni.

A budapesti PONT Kiadó környezetvédelmi sorozata új könyvvel gyarapodott. Munkácsy Béla A szeméthegyeken innen és túl c. kötete sokoldalúan közelíti meg a háztartási hulladék problematikáját. A szemétbe úton-útfélen belebotlunk — konkréten és képletesen is —, így a tudományos példákat felvezetô megközelítés értékes vakációs olvasmányul is szolgálhat. A szeméthegyeken innen és túl ára 840 Ft. Kapható a könyvesboltokban, de a kiadó postaköltség felszámítása nélkül postázza a megrendelônek. Sôt, 10 vagy több példány megrendelése esetén 10% engedményt adunk. Címünk: PONT Kiadó, 1300 Bp., Pf. 215.

• Aug. 14–21. között törökországi gazdasági munkalátogatás a vrânceai kamara szervezésében.
• Aug. 17–19. között 3. Népmûvészeti cikkek és hagyományôrzô szakmák helyi vására Suceáván.
• Aug. 19–29. között görögországi gazdasági munkalátogatás a vranceai kamara szervezésében.
• Aug. 25–26. között gazdasági munkalátogatás a moldova köztársaságbeli Leovába, a vaslui–i kamara szervezésében.
• Aug. 25–27. között a ialomitai kamara Sloboziában szervezi meg az V. Agroial Partner országos vásárt, amelyen élelmiszereket, mezôgazdasági gépeket, élelmiszerfeldolgozó berendezéseket, édesipari termékeket, növényvédô szereket, mûtrágyákat, különleges csomagolószereket mutatnak be.
• Aug. 26–30. között gazdasági munkalátogatás Düsseldorfba, az aradi kamara szervezésében.
• Aug. 27–31. között gazdasági munkalátogatás Frankfurtba, a bukaresti kamara szervezésében.
• Aug. 28.— szept. 9. között Krajován rendezi meg a dolji kamara a VII. Electroutil Nemzetközi Vásárt, melyen villamossági gépek, berendezések és tartozékai, számítástechnika, építôipari anyagok, szállítóeszközök kerülnek bemutatásra.
• Aug. 30–szept. 22. között gazdasági munkalátogatás Las Vegasba, a bukaresti kamara szervezésében.
• Augusztus folyamán az aradi kamara gazdasági munkalátogatást szervez Dél-Amerikába.
Bôvebb felvilágosítás a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara nemzetközi kapcsolatok osztályán, tel./fax.: 432-454.

Kormányhatározat tiltotta ki a piacról azokat a játékszereket, amelyek veszélyeztetik a gyermekek életét és egészségét. A hivatalos indoklás szerint a mûszaki fejlettség nagyszámú olyan játékszer megjelenéséhez vezetett, amelyek használata káros lehet a kicsikre. Az intézkedés része a Románia és az Európai Unió társulási szerzôdése nyomán kialakult elvárásoknak, a két fél jogszabálya közti összhang megteremtésének — nyilatkozta a Mediafaxnak Petrisor Peiu állami tanácsos.

Az Emberjogvédô Liga (LADO) a nyári hónapokban is az állampolgárok rendelkezésére áll, ingyenes jogi tanácsadással szolgál az alapvetô emberi jogok megsértése esetén. A panaszosok által benyújtott dokumentumok alapján a LADO értesíti az állam intézményeit és megfigyelése alá vonja az érintett kérdéseket. Ide sorolandó: a hatóságokkal való konfliktus, a munkakonfliktus, a tulajdonjogi vita vagy bármilyen megkülönböztetés, visszaélés (családon belüli erôszak, gyermekek jogainak megsértése). A LADO kolozsvári fiókja (Deák Ferenc /Eroilor utca 16., 14-es szoba) kedden és csütörtökön 14–16 óra között várja a hozzá forduló személyeket, akik általában az emberi jogok vagy az alkotmány megsértésérôl kívánják tájékoztatni.

Táncoktatás: Vajdaszentiványi, marospataki és mezôpaniti táncok oktatása kezdô és haladó táncosok számára, három falu idôs adatközlô táncosai folyamatos közremûködésével.

A táncoktatásokat vezetik: Mezôpalkó István, Sára Ferenc, Fitos Dezsô, Hajdu Flórián, Varga János és táncospárjaik.

Zeneoktatás: Vajdaszentiványi és marossárpataki hangszeres népzene oktatása haladó zenészek számára.

Zeneoktatók: Horváth Elek, Tóni Árpád, Moldován István

Muzsikálnak: Horváth Elek és zenekara, Horváth Attila és zenekara, Horváth Mihály és zenekara

Házigazda: Vajdaszentiványi Hagyományôrzô Együttes

A tábor fôszervezôje: Vajdaszentiványi Polgármesteri Hivatal és a Zichy Alapítvány

Felelôs kiadó: Mózsi Sándor polgármester.

A két elôzô sikeres táborunk után várunk ismét Vajdaszentiványba. Folytatjuk a tábor létrehozásakor kijelölt programot, így az idei évben a vajdaszentiványi táncok mellett Marossárpatak és Mezôpanit táncai is sorra kerülnek. Változatlanul célunk, hogy a táncok mellet ismerjük meg a három falu múltját, hagyományait a benne élô emberekkel együtt.

A tábor programjai: napközbeni tánc és zeneoktatás mellett egyéb programok várják a résztvevôket, amelyben viseletkészítés, népi kézmûvesség, lovaglás, íjászat, gólyalábazás, vetélkedôk, tábortûz szerepelnek.

Az esti elôadások szereplôi: Berecz András, HAHOTA színtársulat, Lopótök színtársulat, Kerényi Róbert és barátai, Reflex Színpad, Zalai Táncegyüttes, Maros Mûvészegyüttes, Ordasok Táncegyüttes, gyimesi hagyományôrzôk színielôadása. A tábor utolsó délutánján 11 környékbeli együttes részvételével hagyományôrzô fesztivált rendezünk.

Részvételi díj: 400 000 lej

A részvételi díj magában foglalja az ellátás — reggeli, ebéd, vacsora —, a tábor rendezvényein való részvétel, valamint sátorhely, illetve az osztálytermekben való elszállásolás költségét. Külön díjazás ellenében családoknál biztosítunk szállást, ennek díja 20 000 lej. A tánc- és zeneoktatás ideje alatt óvoda, illetve napközi otthon mûködik.

A jelentkezés módja és határideje: jelentkezésnél kérjük megjelölni a nevet, pontos levélcímet, valamint azt, hogy milyen oktatásra jelentkezik, illetve milyen szállásra tart igényt. A táborhelyek korlátozott számban állnak rendelkezésre, táncospárok együttes jelentkezését elônyben részesítjük. A zeneoktatásra jelentkezôknél kérjük megjelölni, hogy milyen hangszeren kíván zenélni, illetve hány éve foglalkozik népzenével. Minden jelentkezôt a további pontosítás végett levélben felkeresünk.

Jelentkezési határidô: 1999.augusztus 10.

Jelentkezni lehet az alábbi címen:
Vajdaszentivány, Polgármesteri Hivatal, telefon: 065/ 525-849 (központ)

A kolozsvári Deák Ferenc utca 24–26. számok alatti két épület nem egyszerûen a polgármester és a prefektus közötti magánháború áldozata. Nemcsak arról van szó, hogy, presztizskérdéssé fújva az ügyet, a polgármesteri hivatal, minden hivatalos tiltás ellenére illegális bontást rendelt és végeztetett el, hanem tulajdonképpeni történelmi küldetésének élve, a múlt Kolozsvárja újabb darabkája kiradírozását érte el.

Hiszen két tizennyolcadik századi épületrôl van szó, melyeket a mûemlékvédelmi felügyelôség megóvandó értéknek nyilvánított. Az erôszak ismét két legyet ütött egy csapásra: az „ôsellenség" magyarok által épített ingatlanok helyébe a központban egy gyakorlatilag indokolatlan, de a választási kampánykodás szempontjából reményekkel kecsegtetô ortodox templomocska nô majd ki ott a földbôl, alig két-három percnyi járásra a nagy ortodox katedrálistól. Honfoglalás, funári módra!

Bármi is legyen az eredménye ennek a polgármester–prefektus csata epizódnak, két dolog elvitathatatlan. Az egyik, hogy senki nem fogja visszaépíteni a lerombolt épületeket. És ismételten bebizonyosodott, hogy manapság ebben a városban a nyers erôszak, a kész tények politikája háborítatlanul érvényesülhet. Feltéve, ha abból a bizonyos irányból hat. Érdemi szerzôje és elkövetôi nem képesek meghazudtolni magukat. Például, a városi tanácsban számtalan esetben derült fény csalásra, amikor egy-egy „rázósabb" szavazás alkalmával az ülést vezetô valamelyik népnemzeti tanácsos szándékosan elszámolta magát. Ilyenkor is általában diadalmaskodott a vátrás-nagyromán hangerô, amely szemrebbenés nélkül folytatta a maga útját. A Deák Ferenc utcai esetben is a bírósági tiltás már érvényben volt, amikor az elôzôleg leállított bontás végsô fázisát is megvalósították. De arról csak másnap, a törvénytisztelet látszatát keltve szereztek tudomást, amikor minden elvégeztetett. A rendôrség pedig, mivel az egyik szeme kacag, a másik meg nevet, cinikusan falaz a törvénytelenségnek: akkor is lezárva tartja a forgalmas utcát, amikor a munkatelepen megszûnt a tevékenység, miután úgy tett, mintha nem lenne tudomása az illegális bontásról. Amint azt a törvény által biztosított kétnyelvû táblák esetében is szokása: szemet hunyt a táblaátfestéseknek és lopásoknak, mert így kényelmesebben meg lehet szabadulni egy állandó nyûgtôl (mellesleg Kolozs megyében az önkényeskedés gondoskodott róla, hogy alig maradjon ezekbôl néhány mutatóban).

Kérdés, hogy mikor fullad ki a barbár épületirtás: mielôtt az elkövetô ráébred arra, hogy az összes régi kolozsvári értéket képtelenség elpusztítani és azokat valami trikolóros „remekmûvel" helyettesíteni, vagy amikor eljön az ô különben tisztségébe kerülése óta érlelôdô és elkerülhetetlenül bekövetkezô félreállításának az ideje? Nero is hiába gyújtotta fel Rómát, attól a világ nem feledte el az örök várost.

Ördög I. Béla

Legyen akkor tordai strandkörkép is! Néhány pontosítással. A sósvizû strand a Nagy Sóspatak sós rétjén található, régi és helyes neve Városi Bányafürdô, mellette jobbra a két „fenyves", a Kis- és Nagyfenyves (sajnos, a II. világháború után a fenyveserdô jórészt kipusztult, helyére lomberdô nôtt), az itt található sós tót Tárzán-tónak hívják (fürdésre nem ajánlom, mert innen szivattyúzzák és ide engedik vissza a Nagyfenyves mögött épült szálloda gyógyfürdôjében használt sós vizet). A szomszédságában, a kemping mögött a Kisfenyves alatt még van egy javarészt náddal benôtt édesvizû tavacska, majd egy másik, az alakja miatt Nyolcas-tónak nevezett sós tó.

A strandtól balra van egy nagyobb édesvizû tó, amelyet a mellette lévô villa volt tulajdonosáról Csiki-tónak nevezték el. A tulajdonos Csíky János mérnök. Ide jártak a Tárzánból és vízhiánykor a bányafürdôbôl is lemosdani a fürdôzôk.

A Kisfenyves város felôli végén, az út mellett volt a sós kút. Innen vitték a sós vizet a mészárosok, tímárok és a háziasszonyok a hús besózására, savanyúság készítésére.

A Nagy Sóspataktól északra, párhuzamosan, a palahegy tetején levô bikatelep mögött van a Kis Sóspatak völgye, ahol szintén lehet strandolni — ingyen. Itt jelenleg négy sóstó van, a legnagyobb és legkevésbé sós a Nagy-Dörgô, utána következik a Karolinának is nevezett Kis-Dörgô, majd a sósabb Akna (ketrecesnek is nevezték, mivel elkülönített hely volt a gyerekek és úszni nem tudók számára). Felette van a Jódos. Ezelôtt még 40 éve a Nagy-Dörgô felett volt a legsósabb süllyedt vagy Süllyedô aknató, amelyet a 70-es évek esôzései miatt beomlott nagy földtömeg feltöltött, vize átfolyt a Dörgôbe, alig maradt a helyén egy kis pocsolya. Sajnos, a Dörgôbe folyik az egykori béreslakások szennyvize is. A másik eltûnt tó a Kénes, a legkevésbé sós, majdnem édesvizû tó — ezt is lemosdásra használták. Jelenleg elmocsarasodott, teljesen ellepte a nád.

Ezelôtt 40 évvel még a Süllyedt aknánál, a Dörgônél és az Aknánál deszkából jól kiépített kabinsor volt, és lejáratok léteztek. Ezek anyagát ellopták. 20 éve a nyugdíjasok „vették birtokba" az itteni tavakat, betonlépcsôket építettek, vízvezetéket, zuhanyzót rendeztek be. Mindez jelenleg magántulajdonban van, és a közönség nem használhatja. Öltözôkabinok nincsenek, a tavakba a be- és kijárás körülményes.

Tordán édesvizû strand nincs. A legközelebbi Sinfalván egy volt kavicsbánya helyén épült ki a 70-es években, amit sajnos jó pár éve elvitt az árvíz. Valamikor jól lehetett fürödni az Aranyosban is, fôleg a várfalvi gátnál — csakhogy az Aranyos vize fôleg a város alatt nagyon szennyezett.

Farkas Zoltán

Nemrég kallódó kézirat került elô szerkesztôtársamtól, aminek olvasásától már az elsô mondatoknál megdermedtem. „1999. június közepétôl 1999. október végéig a Naprendszer bolygói a történelem során eddig még nem észlelt, szokatlan alakzatban fognak állni". Ez „rendkívüli természeti jelenségek sorozatát vetíti elénk 1999 nyarára és ôszére." Az anyagot asztrológiával foglalkozó ember hagyta nálunk mintegy három évvel ezelôtt.

Az írás túl hosszú volt egy napilaphoz, témája túl szerteágazó, no meg az is felmerült akkor a szerkesztôk fejében, hogy mennyire lehet a benne foglaltak hihetôségéért felelôsséget vállalni, hiszen az olvasók körében terjesztett ismeretek nem árt, ha hitelesek, ellenôrizettek.

Ma azonban a felismerés erejével hatnak elsô szavai. Honnan tudhatták a cikkíró által megidézett szerzôk három évvel ezelôtt, hogy mi lesz idén nyáron? Ha a napfogyatkozást és a bolygók állását ismerhették is elôre, honnan tudhattak a rendellenes idôjárásról, töprengek most a június–júliusi árvizekre gondolva. Vagy csak véletlen egybeesés az egész?

Tudom, a jóslatnak akkor lett volna nagyobb értéke és hatása, ha azt még annak idején vagy legkésôbb idén június közepe elôtt közzétesszük. Így is érdekes az egybeesés. Ami logikus elme számára három lehetséges következtetést kínál. Létezik a tudományon túl valami misztikus jövôbe látó erô, amely képes ilyen jóslatokra. Vagy lehet, hogy az egésznek tudományos magyarázata van, ezt a rendellenes idôjárást tényleg elôre meg lehetett állapítani, csak az én ismereteim nem érnek fel odáig, hogy láthassam, miként. Végül a harmadik lehetôség a már említett teljesen véletlen egybeesés.

Mielôtt még a cikk a kezembe kerül volna, hitetlenül hallgattam azokat, akik sopánkodtak, hogy „ilyen esô még nem volt", „ilyen árvizeket még nagyapám sem látott", meg hogy általában valami baj lenne az idôjárással, mert már az sem a régi. Valami azt súgta nekem, hogy minek kell minden vihart és árvizet üvegházhatással, El Niñóval, La Niñával, világvég közeledtével, napfogyatkozással meg bolygók állásával, miegyébbel magyarázni, mikor legfeljebb nem évi rendszerességgel ismétlôdô, ám mégis ismert jelenségekrôl van szó.

Nem ismeretlen a magyar nyelv számára a vihar, a forgószél, az árvíz, a földcsuszamlás, nem is holmi újonnan felkapott idegen szavak ezek, hanem mind régtôl fogva, talán inkább évezredek, mint évszázadok óta ismert jelenségeket jelölnek. Folyóinkat jóformán csak a múlt század végétôl szabályozták, az áradások megszokott kísérôi voltak mindig is az év esôs idôszakainak. És hány költônk zengte meg a fákat kitépô szélvihart? A földcsuszamlás sosem volt ritka a Fellegvár oldalában, nemcsak az idén nyáron keletkezett. És hatalmas, pusztító árvizekért sem kell túl messze menni sem térben, sem idôben, elég ha a több, városunkat is ellepô 1970-es árvízre gondolunk, a Sétatér pedig Hangyásberek néven nem is olyan rég még a Kis-Szamos árterülete volt.

Amióta azonban a fentemlített írást olvastam — és megjegyzem, sosem hittem a csillagjóslásban —, nem nagyon tudom, mit higgyek. Legalábbis egyre inkább átérzem valóságunk összetettségét, bonyolultságát.

Azonban a találó elôrejelzésnek bizonyult cikk, akár „van benne valami", akár véletlen mûve az egész, tartogat számunkra még valamit. Ha igaz, amit ír, akkor október végéig tartanak a rendkívüli természeti jelenségek. Addig tehát lehet még nagy esô, áradás, szokatlan meleg, de novembertôl visszaállunk a rendes kerékvágásba.

Hát ez az, amit még megnézünk.

Balló Áron

A moldovai vezetés politikai megoldást keres a magát függetlennek tekintô Tiraszpollal folytatott vitájában, de bármiféle rendezési terv alapja csak az lehet, hogy elismeri: a Dnyeszter menti terület a Moldova Köztársaság szerves része — jelentette ki Petru Lucinschi moldovai államfô az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A moldovai elnök egyben azt a véleményét is megfogalmazta, hogy hibát követ el a nemzetközi közösség, amikor a koszovói konfliktus után minden figyelmét a Balkánra összpontosítja, mivel a délkelet-európai térségben máshol is léteznek feszültségek, amelyek „bármikor tûzvészt okozhatnak".

A mintegy 600 halálos áldozattal járó 1992-es konfliktus óta ilyen feszültséget jelent Chisinãu és Tiraspol máig megoldatlan vitája. A 14. orosz hadsereg „árnyékában" létrehozott úgynevezett Dnyeszter menti Moldova Köztársaság — melynek fennhatósága a Moldova Köztársaság területének 12, lakosságának pedig 15 százalékára terjed ki — azóta kiépítette saját állami intézményeit. Önálló hadsereget állított fel, független pénzügyi és bankrendszert hozott létre.

Petru Lucinschi szerint a tárgyalásokban némi elôrelépést hozott Oroszország, Ukrajna és az EBESZ aktívabb részvétele. Ezt az elôrehaladást gyorsította a július közepén Kijevben tartott találkozó, amelyen az ukrán államfô jelenlétében Moldova és a Dnyeszter menti terület elsô számú vezetôi megállapodtak, hogy az év végéig öt részkérdésben rendezik vitájukat.

A moldovai elnök szerint a Dnyeszter menti probléma fontos sajátossága, hogy nem vallási vagy etnikai, hanem kimondottan politikai ellentétekrôl van szó.

— Mi egészen az autonóm köztársaság szintjéig hajlandók vagyunk elmenni, de ôk egyelôre makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két jogi alany létezik és ezeknek kell közös államot alkotniuk — foglalta össze a tárgyalások állását a moldovai államfô.

— Az autonómia a mai Európában nagyon fontos szó, s mi minden bizonnyal elfogadnánk, ha valahol Luxemburg környékén élnénk, nem pedig ebben a földrajzi térségben, egész más körülmények között — indokolta Tiraszpol álláspontját Valerij Lickaj, az úgynevezett Dnyeszter menti Moldova Köztársaság külügyminisztere.

A tiraszpoli politikus az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy ezek az eltérô körülmények teszik szükségessé az államiság megteremtését. Mindenesetre pozitív fejleménynek nevezte azt, hogy öt évnyi tárgyalás után Kisinyov elsô alkalommal hivatalos rendezési tervvel állt elô.

Úgy értékelte, hogy a kijevi megállapodás lényegében a közös állam létrehozásáról szól. „A megállapodás szerint az év végéig a közös állam öt ismérvében kell megegyezni. A közös államnak természetesen több ismérve van, de ha ezt elérjük, az útnak mintegy negyedét megtettük" — mondta.

A tiraszpoli politikus szerint a Dnyeszter menti köztársaság számára nem a nemzetközi elismerés a fontos, hanem a gazdasági stabilitás megteremtése.

„A mai világban nem az ENSZ-tagság a lényeges, de még a katonai erô sem, hanem a termelés, a piac, a valuta. Ha ez utóbbiból van elég, akkor az elismerést is meg lehet venni" — így Lickaj.

Lickaj végezetül hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területen az elmúlt kilenc évben nemzetiségi probléma nem volt.

„A lakosság 30–35 százalékát teszik ki az oroszok, a moldovaiak és az ukránok. A maradék 10 százalék egyéb nemzetiségû. Ha itt valaki elkezd a nacionalizmus nyelvén beszélni, azonnal elpusztulnánk" — szögezte le.

A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség (MMNÖK) Tanácsa rendkívüli ülésén elítélte a „magyar feltámadást" hirdetô plakátok kiragasztását. Ugyanakkor fájónak nevezte, hogy a nacionalista felhangú plakátok megjelenéséért a muravidéki magyar közösséget éri támadás.

Az MMNÖK tanácsa, amely a Lendván kedden tartott rendkívüli ülésén egyhangúlag egyetértett és megerôsítette Tomka Györgynek, a tanács elnökének ez ügyben megfogalmazott korábbi nyilatkozatát, tájékoztatta az MTI-t a tanácskozáson elfogadott határozatokról és állásfoglalásról.

A szlovéniai Muravidék magyarjainak központjában, Lendván július 30-án ragasztottak ki olyan plakátokat, amelyek augusztus 11-ére „rég várt magyar feltámadást" helyeznek kilátásba. A helyi magyarság képviselôi, köztük Tomka György, Pozsonec Mária, a szlovéniai magyarok parlamenti képviselôje és Kocon József lendvai polgármester azonnal elhatárolták magukat a hirdetményektôl.

Az MMNÖK kedden elfogadott állásfoglalásában rámutatott: úgy érzi, hogy a plakátragasztás miatt a muravidéki magyar közösséget ítélték el, jóllehet a tettest nem találták meg. A támadásokat fájónak ítélô testület leszögezte, hogy nem vállal felelôsséget a plakátokért, hiszen bárki — akár magyarokkal nem rokonszenvezô személy, vagy megfontolatlanul gondolkodó magyar is — kiragaszthatta a hirdetést.

(A magyar nyelvû plakátokat olyan, szlovén nyelvû plakátokra ragasztották fel, amely a Muravidék Szlovéniához való csatolásának 80. évfordulója alkalmából augusztus 1-jére összehívott muraszombati rendezvényt hirdette. A szlovén nyelvû plakátokat viszont egy olyan kétnyelvû falragaszra tapasztották fel, amely a Vári esték címû rendezvényt népszerûsítette.)

Az MMNÖK tanácsa a többek között Milan Kucan szlovén államfônek, Janez Drnovsek kormányfônek, Pozsonec Máriának, Peter Winklernek, a Szlovén Nemzetiségi Hivatal vezetôjének, Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, az Állandó Magyar Értekezletnek, Göncz Árpád magyar köztársasági elnöknek, illetve a sajtónak széles körben eljuttatott állásfoglalásában rámutatott arra is: úgy véli, hogy hamar és alaptalanul ítélkeztek a muravidéki magyar közösség felett.

Ennek fényében a tanács fontosnak tartja leszögezni, hogy a muravidéki magyarok a vádakkal ellentétben nem a nagy Magyarországról, hanem a határok nélküli Európáról álmodik, egy olyan Európáról, ahol ôk kötik össze a szlovénokat és a magyarokat.

Az MMNÖK tanácsa állásfoglalásában felvetett több, a muravidéki magyarságot érintô problémát — köztük a szervezet finanszírozásával, a lendvai utcanevek megváltoztatásával, illetve a trianoni megállapodás 80. évfordulójáról való megemlékezéssel kapcsolatos kérdéseket — is. Utalva a lendvai kerülôút múlt hét végi felavatásán csak szlovénul elhangzott beszédekre, illetve arra, hogy a lendvai közigazgatási hivatal munkatársainak nagy része nem beszél magyarul, a tanács a szlovén alkotmány 64., a magyar és a szlovén nyelv egyenrangúságát kimondó cikkének tiszteletben tartását kérte.

Tomka György elmondta, hogy bár csökkent a plakátragasztás miatt kirobbant feszültség, fontosnak tartják álláspontjuk, valamint nehézségeik ismertetését. Beszámolnak az ügyrôl Göncz Árpád magyar államfônek is, aki Szlovéniában tölti nyári szabadságát, és útban hazafelé augusztus 13-án rövid látogatást tesz Lendván az MMNÖK hivatalában.

Szonbat este ért véget a kalotaszentkirályi tánctábor. A befejezô gálamûsoron népes közönség ünnepelte a fellépôket, a népdal- és a táncverseny gyôzteseit.

A kicsik népdalversenyén az elsô díjat Németh Orsolya és Szép Bálint, a másodikat Lovász Judit és Kudor Viola osztották meg egymás között. A nagy csoport gyôztese Dvorácska Sebastian és Molnár Henriett lett. Nagy sikert aratott a legényes verseny gyôzteseinek bemutatója: itt az elsô helyezést Varga András, a másodikat Szabados Tamás, a két harmadikat pedig Lázár Attila és Dvorácska Sebastian érdemelte ki. Elsô ízben adták ki a híres prímás, Tárkányi János emlékének az ápolására létrehozott díjat. A kitüntetettek: Dvorácska Sebastian és Varga András (mindketten a Vajdaságból), valamint a szintén vajdasági Szökôs együttes.

A szabadtéri mûsoron felléptek Netti Sanyi bácsi tanítványai is, akik egy hét alatt sajátították el tánctudásukat. Különlegességnek számított a kolozsvári Amare Phara cigány néptáncegyüttes fellépése. A kalotaszegi kicsi és nagy tánccsoportok mellett fellépett a balánbányai gyerek néptáncegyüttes és a sebesvári román táncsoport.

Az egy hét tánc alaposan megviselte a résztvevôket, de akinek ez mégsem volt elég, siet a ma kezdôdô válaszúti tánctáborba , ahol az erdélyi táncházmozgalom egy másik jelentôs állomása fogadja az érdeklôdôket.

Péntek Attila

A hét végén kedves vendégeket fogadtak Ördöngösfüzes község gazdái. Két napig itt tartózkodott a francia testvérhelység, Plateaux Blamont népes küldöttsége. A két község között tíz éve áll fenn szoros baráti együttmûködés. A franciák ezúttal sem érkeztek üres kézzel Erdélybe. A vendégek 73 millió lejt adományoztak a községi kultúrotthonok korszerûsítésére, de ugyanakkor 170 szeretetcsomagot is kiosztottak a boncnyíresi családoknak. Kolozs megyei tartózkodásuk során a francia küldöttség megtekintette a füzesnikolai kolostort, a szamosújvári történelmi, illetve az ördöngösfüzesi természetrajzi múzeumot. A vendégek megismerkedtek a kis széki tó szépségével, és egy izgalmas halászversenyen is részt vettek. A rövid látogatás egy közös vacsorával zárult, amelyet Boncnyíres faluban szerveztek az ördöngösfüzesi községgazdák.

Nemrég Szamosújváron befejezték a Kakasvár lakónegyedben végzett szennyvízcsatornázási munkálatokat. A kolozsvári szakvállalattal közösen tervezett beruházás összesen nyolc utca lakóinak jelentett nagy elônyt, de ugyanakkor bosszúságot, kellemetlenséget is. A Lakás és Közgazdálkodási Vállalat dolgozói siralmas helyzetben hagyták az útburkolatot. A csövek lefektetése után elhagyták a környéket: az utcák jelenleg is járhatatlanok, sôt, esôs idôben csak gyalog lehet megközelíteni. A Polgármesteri Hivatal tehetetlen, hiányzik a pénz a Kakasvár negyed nyolc utcájának kikövezéséhez. A lakók elégedetlenek, emiatt nem a legegészségesebb légkör alakult ki az utcabizottságok és a városgazdák között. Lassan közeleg az ôsz és a szennyvízcsatornázás terén még mindig nem tisztázódott a helyzet.

A pénz elfogyott, a városgazdálkodási munkálatokat abba kellett hagyni és várhatólag csak jövô tavasszal fejezik be a vasútállomás környékén található nyolc utca kövezését.

Erkedi Csaba

A belgiumi Ellezelles és a Szék községek testvérkapcsolatának 10. évfordulóját ünnepelték Kolozs megye legnagyobb magyar településén. A július 30-án elkezdôdött és augusztus 5-éig tartó rendezvénysorozat alkalmával ötven ellezelles-i belga érzett Székre. A vendégeket széki családoknál szállásolták el.

A testvérkapcsolati ünnepségek legfontosabb napjára múlt szombaton került sor. Reggel kilenckor a vendégek és a vendéglátók közösen díszítették fel a szabadtéri színpadot, tizenegy órától pedig ökumenikus istentiszteletet tartottak a református templomban. A hivatalos dokumentumok aláírása alkalmával többek között beszédet mondott a két község polgármestere, a széki alpolgármester. Ezt a község bejáratánál tartott, kétnyelvû (román és magyar) táblaavatás követte.

Vasárnap Michel Rasson, Ellezelles polgármestere és az alpolgármester széki falulátogatáson vett részt. A rövid körút alkalamával Sallai Márton széki polgármester a falu legrégibb házát, az úgynevezett lábas házat, a református és a katolikus, a fából épített ortodox templomot, a sós tavat, a beomlott sóbányát és a pálinkafôzdét mutatta meg a vendégeknek.

Délután a vendégek a helyi szokásokkal ismerkedhettek: a belgák Csorba Rozsi lakodalmán szórakoztak.

Hétfôn a vendégek Szék és környékének látogatásán, kedden torockói kiránduláson vettek részt, szerdán pedig a hagyományos aratási kalákára voltak hivatalosak.

A széki és ellezelles-i polgármesteri hivatal, valamint a két községbeni Opération Villages Roumains által szervezett egyhetes rendezvényt az Európai Unió anyagi támogatását élvezte. Mint ismeretes, az Opération Villages Roumains az 1989-es évek végén jött létre a romániai falvak lerombolásának megakadályozása érdekében.

Annak ellenére, hogy személyes meghívást kaptak, az RMDSZ egyetlen tisztségviselôje sem tisztelte meg jelenlétével a széki választópolgárokat.

Kiss Olivér

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]