1999. február 6.
(XI. évfolyam, 30. szám)

Összhangot kell teremteni az euroatlanti integráció gazdasági hatásai, valamint az alapvetô nemzetpolitikai célkitûzések között — jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Németh Romániában, Ukrajnában, Jugoszláviában, Horvátországban és Szlovákiában folytatott megbeszéléseket a parlamenti képviselettel rendelkezô magyar szervezetek vezetôivel, egyházi személyiségekkel, valamint a helyi közigazgatás képviselôivel.

— További mérlegeléstôl függ, melyik szervezet kap majd meghívót a magyar–magyar intézményes párbeszéd politikai fórumára, de a legitimitást, a parlamenti képviseletet figyelembe kell venni — közölte.

Az államtitkár fôképpen Erdélyben és Kárpátalján tapasztalt fogékonyságot a Magyarországról érkezô befektetések iránt. Megfogalmazása szerint térségünk jó eséllyel pályázik arra, hogy az elkövetkezô években Európa gazdaságilag egyik legfejlettebb régiójává váljon.

A gazdasági elôrelépés az infrastrukturális fejlesztés terén lehet a leglátványosabb. — A külügyminisztérium koncepciót készít arról, miként lehetne tovább fejleszteni a határátkelôhelyeket, valamint megreformálni a határôrizeti rendszert — mondta. Közölte: tapasztalatai szerint a schengeni egyezménnyel kapcsolatos aggodalmak oldódni látszanak, hiszen lépések történnek az intézményes megoldás felé.

Úgy vélte, hogy Szlovénia és Szlovákia eséllyel pályázik arra, hogy az elsô körben csatlakozzon az EU-hoz. Horvátország és Románia a jövôben vízummentességi megállapodást köthet az EU-val, Jugoszlávia és Ukrajna esetében azonban mielôbb meg kell oldani, hogy Magyarországnak a schengeni egyezményhez történô csatlakozása után ne csorbuljanak a kapcsolattartás jelenlegi lehetôségei.

Megbeszélései egyik tanulságaként említette Németh Zsolt, hogy Magyarországnak támogatást kell nyújtania a határon túli magyar közintézmények — templomok, iskolák, kultúrházak, árvaházak — felújításához. — Az Illyés Közalapítvány költségvetési forrásainak jó részét ezeknek a meglehetôsen rossz állapotban lévô épületeknek a rendbehozatalára fordítjuk — hangsúlyozta.

Kifejtette: Magyarország szeretné bôvíteni konzuli hálózatát, s ennek keretében magyar fôkonzulátus nyílhat Kassán, a Székelyföld peremén, valamint Szabadkán.

A Clujana cipôgyár alkalmazottainak egyharmada a megrendelések hiánya miatt három hónapos munkaszünetre kényszerülhet. Eugen Chetan szakszervezeti vezetô a Mediafaxnak elmondta, hogy a javaslat a vállalat vezetôsége részérôl érkezett. Rámutatott: az átszervezési programnak megfelelôen a Clujanának havonta körülbelül 200 000 pár cipôt kellett volna gyártania, de a rendelés ebben az idôszakban nem haladta meg a 120 000 pár cipôt. A tavaly augusztusban gyakorlatba ültetett átszervezési program alapján mostanáig 2663 alkalmazottat bocsátottak el. A Clujanában jelenleg 5000 ember dolgozik, újabb elbocsátások nem várhatók.

Az elsô félév végén több iskolában is „próba-miniérettségit" rendeztek a nyolcadikosok számára, hiszen a tanügyi reform értelmében a kilencedikbe történô felvételi helyét az úgynevezett képességvizsga („mini-érettségi") vette át. Az eredmények sok dolgozatjavító tanárt gondolkoztattak el...

Azért, hogy az újdonságot jelentô képességvizsga megszervezésének esetleges bökkenôit felderítsék, a Kolozs megyei tanfelügyelôség február 19-ére „próba-miniérettségit" írt ki. Ezt csak egyetlen iskolában, a kolozsvári és vidéki diákokat egyaránt tömörítô 7-es Általános Iskolában szervezik meg. — Kb. 180 nyolcadikos fog majd részt venni ezen a próbafelvételin — mondta Török Ferenc megyei tanfelügyelô-helyettes. — Nem titok, hogy tanulni szeretnénk ebbôl a próbafelvételibôl: nehogy olyan akadályokkal kerüljön majd szembe a tanfelügyelôség az igazi képességvizsgák megszervezésénél, amelyek fölösleges feszültségeket szülnének.

A Stetca farm tulajdonában levô kocsi január 13-án este 8 óra tájt Dés felé közeledett. Alôr községben utasai az út szélén heverô bálára figyeltek fel. Megálltak, s nem kis meglepetésükre a csomagban pénzt találtak. Nem is keveset, hiszen a forgalomból fokozatosan kivonandó régi ötezresekbôl 24 köteg, azaz kerek 120 millió lej került elô a zsákból.

A dési Ioan Ungur (48) bizonyára három gyermekének jövôjére gondolt, amikor a 22-éig gondosan elrejtett pénz egyharmadának nagy részét (35 millió lejt) még aznap befizette a Román Kereskedelmi Bank dési fiókjának kasszájába. Ötmilliót elköltött.

Nagyobbik fia, Adrian (23) 40 milliót kötött le ugyanaznap és ugyanott, míg a kocsi harmadik utasa, a foglalkozás nélküli és rovott múltú Sorin Maxim (23) a Banc Postnak „szavazott bizalmat". 25-én betette, három nappal késôbb azonban már ki is vette a pénzt, és elszelelt vele. Azóta is keresik.

Ily módon a szokatlan ügyet fölgöngyölítô, a szervezett bûnözés és a korrupció megelôzésével foglalkozó nyomozóknak csak 80 milliót sikerült visszaszerezniük a megsemmisítésre szánt pénzbôl.

Nem mindenki tudja, hogy a talált dolog elsajátítása 10 nap elteltével bûnténynek minôsül, és 3-tól 6 hónapig terjedô börtönnel vagy pénzbírsággal büntethetô.

Az ügy mosolyt keltô részinformációja az, hogy a pénzesbálát a Nemzeti Bank különleges jármûve hullajtotta el.

Erdély legtöbb kórházában karantént rendeltek el az influenzajárvány miatt. A Mediafax szerint a Kolozs megyébôl származó legutóbbi jelentések szerint a tavalyhoz képest 25 százalékkal emelkedett a betegek száma. Nicolae Deleanu, a kolozsvári egészségügyi felügyelôség igazgatója csütörtökön kijelentette, hogy a megyében jelenleg több mint 2500-an szenvednek légúti megbetegedésben. A tüdôgyulladás szintén aratja áldozatait: ez idáig 540 esetet tartanak számon.

Husszein jordániai király a klinikai halál állapotában van, életfunkcióit már csak egy berendezés tartja fenn — jelentette a Reuters és az AFP. A Reuters úgy értesült, hogy a gépet huszonnégy órán belül kikapcsolhatják.

Demonstratív készséggel és kivételes tisztelettel fogadták Románia vezetôi a pénteken és szombaton ülésezô Szocialista Internacionálé Közép- és Kelet-Európai Bizottságának ülése alkalmából, a bizottság társelnöki minôségében Bukarestbe látogató Kovács László MSZP-elnököt. A volt magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott Emil Constantinescu államfôvel, Petre Roman szenátusi és demokrata párti elnökkel és Radu Vasile kormányfôvel. Kovács László csütörtökön este találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel, szombaton pedig Andrei Plesu külügyminiszterrel, Teodor Melescanu és Adrian Severin volt külügyminiszterekkel tárgyal.

Az államelnökkel, a szenátus elnökével és a kormányfôvel folytatott megbeszéléseit követôen, Kovács Lászlót megbeszéléseinek eredményérôl kérdeztük:

— A találkozókon megerôsítettem, hogy Magyarország stabil, demokratikus és kiegyensúlyozottan fejlôdô Romániában érdekelt. Ebben nincs vita a legnagyobb magyarországi kormánypárt, a Fidesz-MPP és a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP között.

Kovács László aláhúzta: a térség szempontjából Magyarország fontosnak tartja, hogy Románia csatlakozhasson a NATO-hoz és az EU-hoz, de fontos ez Románia belsô stabilitása szempontjából is. Arra van szükség mondotta —, hogy a gazdasági reformok és a stabilizáció minden keservét és nehézségét most átélô romániai lakosság perspektívát láthasson maga elôtt, és azt, hogy érdemes ezeket az áldozatokat vállalni. A pártelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul kész támogatni Románia euroatlanti csatlakozását. A néhány hét múlva a NATO teljes jogú tagjává váló Magyarország azt követôen is azon fog fáradozni, hogy az atlanti szövetség ajtaja nyitva maradjon és a bôvítés folytatódjék.

— Készek vagyunk arra is, hogy átadjuk a csatlakozási feltételek teljesítése során szerzett tapasztalatainkat, és ezzel is segítsük Románia felkészülését — mondta.

Kovács László mindegyik találkozóján szólt a kétoldalú kapcsolatokról. Rámutatott, hogy abban is egyetértés van a magyar kormány és az ellenzék között, hogy a magyar–román együttmûködés erôsítése nagyon fontos magyar érdek. Folytatni kell azonban az alapszerzôdésben elôírtak teljesítését, további szerzôdésekre és megállapodásokra van szükség az egyes konkrét területeken az együttmûködés ösztönzésére. Külön kiemelte a gazdasági együttmûködést, amely örvendetesen fejlôdik, a kereskedelmi forgalom évrôl évre növekszik, és a magyar tôkebefektetések is egyre jelentôsebb szerepet játszanak a román gazdaság fejlôdésében.

A tárgyalások egyik fô témája a romániai magyar nyelvû oktatás és a magyar egyetem létrehozása törvényi garanciájának a fontossága volt.

— Ezt a felvetésemet mind az elnök, mind pedig a miniszterelnök megértéssel fogadták, s ez fontos dolog, de semmilyen konkrét ígéretet erre vonatkozóan nem tettek. Részletekbe nem bocsátkoztunk, de ezt nem is vártam, mert ez nem kormányközi tárgyalás volt, hanem egy ellenzéki magyar politikus találkozója a román vezetôkkel.

Egyetértettek abban, hogy az újabb bányászjárás idôszakában kissé visszaszorult, de az elmúlt idôszakban tapasztalt magyarellenesség voltaképpen a demokrácia ellen irányul. Kovács László külön is kérte az államfô és a miniszterelnök személyes fellépését abban az esetben, ha ez újra felerôsödne.

A Petre Romannal folytatott megbeszélésen az MSZP elnöke hangsúlyozta: ha valamelyik romániai párttól elvárható a kisebbségellenes megnyilvánulásoktól történô elhatárolódás, akkor az éppen a Szocialista Internacionáléhoz kötôdô Demokrata Párt és annak elnöke.

A román vezetôk egyetértettek a kétoldalú kapcsolatok erôsítésének fontosságával. Radu Vasile kitért arra, hogy ô éppen ezzel a szándékkal utazik a jövô héten Magyarországra. A miniszterelnök a megbeszélésen kijelentette: nagyon fontos lesz a magyar–román viszony és Romániában a román többség és a magyar kisebbség viszonyának alakulásában, hogy a NATO-csatlakozást követôen Magyarország milyen magatartást tanúsít majd Romániával szemben. Kifejtette azt a véleményét, hogy amennyiben a román közvélemény azt érzékelné, Magyarország NATO-tagként más hangnemben kezd beszélni Romániával, vagy nem mutatna készséget arra, hogy Románia csatlakozását is támogassa, az a magyar–román viszonyt visszavetné, és a romániai román és magyar lakosság közötti viszonyban is károkat okozna.

Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint minek köszönhetô a román állami vezetôk messzemenô, és a protokoll által elô nem írt elôzékenysége egy magyarországi ellenzéki politikussal szemben, Kovács László a következôket mondta:

— Ez a szinte demonstratív készség a legmagasabb szintû találkozókra szerintem bizonyosan azt tükrözi, hogy a román vezetés fontosnak tartja a román–magyar kapcsolatok bôvítését, és úgy gondolják, hogy ebben egy ellenzéki politikussal való találkozó is játszhat szerepet. De azt sem tartom kizártnak, hogy talán ebben benne van a korábbi külügyminiszterségem értékelése is.

Kovács Lászlót arról is faggattuk, mi az oka annak, hogy a már semmilyen tisztséget be nem töltô Adrian Severinnel is találkozik.

— Az Adrian Severinnel történô találkozó megszervezése az külön kérésem volt. Severin úrral külügyminiszterként nagyon jó, baráti viszonyba kerültünk. Ez a magyarázata annak, hogy programomban a vele való találkozás is szerepel.

Ha Traian Decebal Remes pénzügyminiszter nyomására a kormány az üzemanyagárak drasztikus emelése mellett dönt, a CNSLR-Frãtia szakszervezethez tartozó gépkocsivezetôk a jövô héten az ország nagyvárosaiban általános sztrájkba lépnek: elzárják az utakat, az utcai csomópontokat, Bukarestben pedig bekerítik a Pénzügyminisztérium épületét, nyilatkozta pénteken újságíróknak a szakszervezeti tömörülés elnöke, Ioan Victor Stan. A gépkocsivezetôk szerint már most az üzemanyagárak kétharmada különféle adókból és illetékekbôl áll. Az ár megduplázása csôdhelyzetbe juttatja a szállítási ágazatot.

A szakszervezet azt kéri a kormánytól, hogy egy évvel tolja ki a beígért üzemanyag-áremelést, mert a lakosság alacsony jövedelemszintje ma nem teszi lehetôvé az ár drasztikus emelését.

Gazdasági szakértôk szerint azonban az üzemanyag áremelése nem vitás: a kormánynak az áremelés nagyságát kell tisztáznia, ugyanis a pénzügyminisztérium az idei költségvetésbe közel 2 billió lejes többletbevételt remél a benzin és a gázolaj árának megduplázásától. A Ziarul Financiar címû rangos gazdasági, pénzügyi szaklap friss száma kormánykörökre hivatkozva úgy tudja, hogy az áremelés már jövô héten megtörténik, a Nemzetközi Valutaalap Bukarestbe érkezése elôtt.

A Hajdú Gábor egészségügyi miniszter ellen felhozott vádakat a zárt ajtók mögött, a kormánykoalíción belül kellett volna megvitatni — véli Iuliu Pãcurariu demokrata párti képviselô. Szerinte az RMDSZ-es miniszter teljesítménye nem különbözik sokban elôdeitôl. Az egészségügyi minisztérium rossz ügyvitelének okai — véli Pãcurariu — a törvényes rendelkezések hiányosságaiban, valamint a szûkös pénzügyi keretben keresendôk. A kormányzási algoritmus értelmében a minisztérium a parasztpárté, de önkéntesen lemondott róla — mondta a képviselô. Szerinte a pénzügyminisztériumnak feltételekhez kellett volna kötnie az egészségügyi intézményeknél tervezett beruházások elkezdését. „A parasztpárt emelte kifogások saját imázsuk kozmetizálását szolgálja."

Hozzátette: a nemzetközi pénzintézetek feltételeket szabtak az újabb kölcsön folyósításához. A feltételek a következôk: a költségvetési hiány ne haladja meg a 2%-ot, a bankszektor átalakítása és a bankprivatizáció, a nyugdíjak 3,5%-os növelése, a veszteséges vállalatok bezárása, az állami költségvetés megszavazása a Nemzetközi Valutaalap képviselôinek érkezése elôtt. „A Nemzetközi Valutaalapot három-négyszer becsapta már a román kormány. Ezért támasztottak ilyen kemény feltételeket" — mondta a képviselô.

Emil Boc, a Demokrata Párt Kolozs megyei alelnöke elmondta: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által benyújtott, a kormány szociális politikáját bíráló egyszerû bizalmatlansági indítvány a Demokrata Pártnak állított csapdát, ugyanis azt akarták bizonygatni, hogy a szociál-demokrata beállítottságú pártot nem foglalkoztatják a szociális kérdések.

KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLA

Környezetünk, melyben élünk címmel dr. Tövissi József nyugalmazott tanár diavetítéssel egybekötött elôadást tart február 9-én, kedden délután 5 órai kezdettel a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Majális/Gh. Bilascu u. 5. szám). Szeretettel várnak minden érdeklôdôt.

Nagy farsangi bál a sportcsarnokban

Február 13-án, szombaton du. 5 órakor a kolozsvári sportcsarnokban nagyszabású szórakoztató mûsorral egybekötött farsangi bált rendez az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, melyre tisztelettel meghívja megyénk polgárait. A bál alkalmával a farsangi jelmezeket zsûrizni fogják.

Meghívók igényelhetôek a szervezet Fürdô (Pavlov) u. 21. sz. alatti székházában, naponta 9–16 óra között, a Pro Iuventute Egyesület Mócok útja 75. sz. alatti székházában, naponta 9–16 óra között, kedden, szerdán, csütörtökön 20 óráig is, valamint a városi RMDSZ-elnököktôl.

A PRIVATE BUSINESS CLUB EGYESÜLET a Mócok útja 75. szám alatti PRO IUVENTUTE székházban február 9-én 18 órai kezdettel tagsági gyûlést tart.

Mindenkit szeretettel várnak.

TORDAIAK FIGYELMÉBE!

KÖZGYÛLÉSRE HÍVJA a szülôket, tanerôket és minden tordai lakost az RMDSZ tordai szervezete február 11-én, csütörtökön du. 5 órára az ótordai református templomba. Kérik, hogy minél nagyobb létszámban jelenjenek meg, mert fontos kérdések megvitatására kerül sor.

BATYUS FARSANGI BÁLT rendez a tordai RMDSZ február 13-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Ceramica éttermében. Lesz büfé, zene, tánc... és vigasság. Szeretettel várnak minden mulatni vágyót.

— Mitôl beteg a román társadalom?

— A nacionalisták szerint attól, hogy magyar az egészségügyi miniszter.

A Tonic Média Alapítvány rendezésében február 21-én délután 5 órától a Béke téri Diákmûvelôdési Házban zenés kabaréra kerül sor. Az elôadás díszvendégei: Nagy Bandó András nagy hírû magyarországi humorista és lánya, a közismert Csinibaba színésznô, Nagy Natália. Közremûködik Belloni (Ledniczky Béla), Bogdán István és Sebesi Karen Attila.

Nagy Natália a L’art pour L’art Társulatban játszott tíz éven át, majd a közben megalakult Holló Színházban. Mindkettôben Galla Miklóssal együtt, aki a magyar abszurd színjátszás egyik legismertebb figurája. Volt a Besenyô családban Evettke, a társulat egyik sikerdalát, a Bombanôt énekelte. 1997-ben címszereplôje a Csinibaba címû Tímár Péter-filmnek, amelyben Mancikaként egy ország zárta a szívébe. 1998-ban újra Tímárral forgat, a Zimmer Feri címû bohózat egyik szerepét alakítja. Tavaly jelent meg a Zsákbamacska minden nô címû CD-je (a kolozsvári fellépésen ezekbôl ad elô). Az album húsz dalt tartalmaz, valamennyi az 50-es 60-as évek slágerei, alaposan leporolva, de kedvességüket és eredetiségüket megôrizve. A CD megjelenése óta apjával közösen is fellép. Natiról a közönség sokáig nem tudta, hogy az „apja lánya". Azt szerette volna, ha a „híres apától" függetlenül futna be. Ez sikerült is neki, a Bombanô tévés bemutatója után.

Nagy Bandó András:

— Harmincöt éve játszom színpadon. Eredetileg amatôr csoportokban Szegeden, késôbb önállóan. 1998 ôszén éppen 25 éves humoristai évfordulómat tartottam, igaz, nem ünneppel, hanem elôadással. 1981–82-ben a Rádió Humorfesztiválján Fôdíjat nyertem a Kocka utca 13. címû számommal. Ezután szerzôdtetett a Mikroszkóp Színpad, ahonnan egy év múlva elmentem, újra önállósítva magam. Ettôl kezdve egymást követték a telepódiumos tévés szereplések. Teljességgel befutottam, és elôfordult, hogy évente ötszáznál több elôadásban léptem fel. Közben megjelent az Úton, útfélen, majd a Bevezetés címû kétkötetes könyvem és legalább tíz nagylemezem. 1988-ban megkaptam az év legjobb humoristájának járó Karinthy-emlékgyûrût. Mostanáig több mint 6000 elôadást tartottam, és körülbelül 20 féle önálló estet mutattam be. Köztük volt rajzos-zenés és fekete humor is, sôt, a cirkuszban felvett tévémûsorban egyensúlyozóként is bemutatkoztam.

Régen karikatúristaként kezdtem, késôbb ez elmaradozott, de az utóbbi idôben ismét rajzolok portrékarikatúrákat. Vezettem rádiós beszélgetô mûsort, voltam kertész, újságkihordó, kômûvesmester, kisiparos, mûszaki rajzoló, és három hónapon keresztül a hajléktalanok „szóvivôje". Én teremtettem meg az ország elsô hajléktalan szállását, az ô mûködtetésükkel, munkájukkal is. Késôbb ezért kaptam meg az Aranyszalmaszálat, mely valóban egy arannyal befújt szalmaszál. Eddig csak én kaptam meg magánszemélyként. Jelenleg könyveken is dolgozom, köztük verses gyermeklexikonon, mely remélhetôleg az idén megjelenik. Elmúltam 50 (51 is!), de most is naponta futok (10–12 km-t). Lefutottam (8-szor) a maratoni távot, voltam New York-ban is (3 óra 34’), és Bécsben is (3 óra 23’, ez a rekordom, három éve futottam).

A Szabadság január 29-i számában megjelent írás (Még egyszer a különféle adókedvezményekrôl) félreértésre adott okot azáltal, hogy egyik mondatából kimaradt egy szó (ezért olvasóink szíves elnézését kérjük, fôleg azokét, akik emiatt fölösleges utánajárással vesztették idejüket). Szó volt az említett írásban, hogy a hadiözvegyek és háborús veteránok újra nem házasodott özvegyei mentesülnek az épület- és telekadó alól. Az 1990/118. számú törvényrendelet kedvezményezettjeire hasonlóan érvényes ez az adómentesítés (beleértve a házastársak közös vagyonát is, amely ettôl az évtôl teljes mértékben adómentes, lapunkban ezt többször megírtuk).

Az adókedvezmények mellett felsoroltuk a 118. jogszabályban elôírt egyéb kedvezményeket is (például ingyenes orvosi ellátás és gyógyszerek, ingyenes szállítás az állami vállalatok jármûvein, mentesítés a televízió és rádió, valamint telefon bérleti díja alól), ezeket adott esetben a túlélô házastárs is kérheti. (A 118. törvényrendelet értelmében azonban a túlélô házastárs már nem mentesül az épület- és telekadó alól.)

• Sikkasztás vádjával indítottak eljárást Cristian Szabo, a Corina Cosmetics Kft. gazdasági ügynöke ellen. A vádirat szerint Szabo tavaly áprilistól júliusig több klienstôl vett át különbözô pénzösszeget úgy, hogy azokat nem számolta el a cég kasszájánál. Ily módon jutott 4,373 millió lejhez, s e kár megtérítése céljából biztosítási végrehajtást rendeltek el.

• Eladta a család lakását Mariana Cioban (40) kolozsvári lakos, akit fia, a 20 esztendôs Cãlin segített a nem mindennapi ügylet lebonyolításában.

Ketten állították ki az akkor Izraelben tartózkodó családfô, Nicolae Cioban beleegyezését tartalmazó meghatalmazást, amelynek segítségével 1996 áprilisában szerencsésen túl is adtak a Pasteur utcai lakáson.

Hazatértekor Nicolae Cioban az ügy kivizsgálása céljából fordult a rendôrséghez, s hasonlóan jártak el a — véleményük szerint — félrevezetett vevôk is. Kiderült, hogy — édesanyja kérésére — a meghatalmazást Cãlin, a középfokú végzettséggel rendelkezô és büntetlen elôéletû sarj írta meg.

A kár 150 millió lej, anya és fia ellen csalás és hamisítás miatt indult bûnvádi eljárás.

• Kétszer próbálta meg eladni Tineretului utca 36. szám alatti garzonját Ábrahám Béla (62) tordai lakos. A büntetlen elôéletû nyugdíjas elôször 1996. december 16-án kötött adásvételi szerzôdést Ö. Lidiával, aki elôleg fejében 4,5 millió lejt adott át a férfinak.

Kevéssel azután, 1997. január 24-én Rozalia P. „akadt horogra": ô is „megvásárolta" a garzont, és mit sem gyanítva 14 milliót pengetett le elôlegként.

A szerzôdéskötéskor elkövetett csalás bûncselekményének fogalmát kimerítô ügyben csak a 14 millió számít kárnak: megtérítése céljából biztosítási végrehajtást rendeltek el. Ábrahám szabadlábon védekezhet, bûntette 6 hónaptól 12 évig terjedô börtönnel büntethetô.

• A gyalogátjáró közelében gázolták el V. János (37) alsókosályi lakost. A csütörtök este, Kapjonban történt balesetet a máramarosszigeti Constantin Anastasiu (24), a MM–01–ENE rendszámú BMW sofôre követte el.

Az áldozat fejsérüléssel és lábtöréssel, kómás állapotban került az 1-es Számú Sebészeti Klinikára.

Kolozsvár manapság messzi földön a szobrok, bankok, koldusok, valutaüzérek, történelemhamisítók városa. A legendás Dózsa Györgyrôl (egyes történelmi források szerint Székely Györgyrôl) elnevezett központi utca új névtáblája sem lehet ez alól kivétel, olyan, amilyennek Gyurka Elôd itt mellékelt felvételén látható:

A kérdôjel még hagyján, hiszen a történészek máig sem biztosak az 1470-es születési év hitelességében. A név viszont, immár hagyományos hazai módon, hamisított. Igaz, minden az elején a köztudattal elfogadtatott szokással kezdôdik. Így történhetett meg, például, hogy napjainkban Frunda Györgyöt egy egész ország nem Gheorgheként ismeri. Ami a Doja elferdítést illeti, ennyi erôvel más kolozsvári utcák bízvást viselhetnék a Ion Jacques Ruso, az Isac Niuton vagy a Bairon nevet, a mindennapos hírügynökségi hírekben Chirac helyett Sirac, esetleg Schumacher helyett Sumacher szerepelne.

Dózsa György azonban nem tiltakozhat. Helyette csupán mi törhetünk lándzsát az igazság érdekében. Reméljük, megússzuk tüzes korona és trón, felnégyelés nélkül.

A sors arra kényszerít, hogy még hátralévô emberi idôm legnagyobb részét szülôföldemtôl messze, a Tirrén-tenger partján töltsem. Kolozsvárra úgy gondolok vissza, mint az öreg János apostol Pátmosz szigetérôl Jeruzsálemre, látomások közepette. De az én látomásaimban nem villog kard és tûz, hanem csak a régi kolozsvári utcák kedves fényei pislognak. Rezgô körükben sorra megelevenednek gyermekkorom képei... A Farkas utca, 1929 ôszén... Bevonulásom a Református Kollégium elsô gimnáziumi osztályába, sok-sok megilletôdött sráccal együtt. Közöttük van Soós Árpád is. Idestova hetven éve...

Rettenetes nagy idô, amelyhez képest semmiség az a néhány hét 1998 novemberétôl... addig a pillanatig, amíg megjött Árpi halálának a híre. Úgy is mondhatnám, hogy számomra meghosszabbította az életét (bár közben tudtam, hogy beteg) az új esztendô elsô hónapjának a végéig. A mi évfolyamunk legnagyobb részt 1919-esekbôl állott, az év elsô felében egymást érték a születésnapjaink. Árpi két hónappal volt fiatalabb nálam, 79 éves korában távozott el korosztályunkból. A sors így megkímélte az „agg" jelzôtôl, amely reánk, túlélôkre vár... Ez a hetven esztendô átforrósította, át is lényegítette a régi iskolai barátságot. Mi mindig „volt osztálytársak" voltunk az életben, lelkileg sohasem szakadtunk el egymástól, bár útjaink néha szétváltak. Árpi arra kényszerült, hogy néhány esztendô múltán elhagyja a kollégiumot és kenyérkereset után nézzen. S jött a háború, az orosz fogság...

Váratlan öröm volt újra találkoznunk a Magyar Népi Szövetség bukaresti központjában, ahol két évig együtt dolgoztunk (Árpi közben a tanulmányait is folytatta). Ám a rezsim rövidesen feloszlatta a Népi Szövetséget, és Árpi Marosvásárhelyre került, a rádióhoz. Harmincéves korától a mikrofon elôtt élt, váratlan, súlyos betegségéig.

Jólesô érzéssel olvasom az idôsebb és fiatalabb pályatársak visszaemlékezéseiben, hogy Soós Árpádot az erdélyi magyar sportújságírás „nagy öregjének" tekintették már régóta. Igen, az egykori fiatal úszóbajnokból a sport nagy elméleti szakértôje és rádiós népszerûsítôje lett. De én megtoldanám Árpi újságírói minôsítését azzal, hogy ô volt a világ legszerényebb sportriportere! Ahogy Petôfi írta az Apostoláról, Árpi is „díjkívánat nélkül" élt és dolgozott. Míg mások, akik talán nagyobb zajt csaptak maguk körül, vagy politikailag bizonyultak érdemesebbeknek, ki-kirepültek a nagy nemzetközi sporteseményekre, ô szerényen, zúgolódás nélkül ott maradt a marosvásárhelyi pálya szélén... De hát a szerénységnél nincs szebb és nemesebb emberi és professzionális tulajdonság!... Nagy munkát végzett a magyar értelmiség és a rádió kapcsolatának a kiépítésében. Tanúja voltam annak, hogy ez milyen testi-fizikai áldozattal is járt! Havonta útra kelt a mikrofonjával, hogy a Marosvásárhelyi Rádióban megszólalhassanak a magyar írók, mûvészek, tudósok... Nem nyilatkozatokat kért, hanem a hétköznapi élettel kapcsolatos állásfoglalásokat, kommentárokat. Nem hiszem, hogy abból az óriási anyagból, amelyet felhalmozott a mágneses szalagjain, nem kerülhetne ki egy érdekes és tanulságos antológia! Rajta, ifjú rádiósok, a Soós Árpád emlékére...!

...amiért én is papírra vetettem ezeket a sorokat.

E szakmai érdekképviseleti szervezetek a kommunista világban transzmissziós szíj szerepet töltöttek be. A párt parancsát közvetítették a dolgozók felé. Tehát politizáltak, jobban mondva: a politikai függöny mögé húzódtak. 1989 karácsonya után felfordult minden Romániában, és hangoskodó lett minden szervezet, mert a szekus már nem vitt el éjjel az ágyból. Ekkor keletkeztek a nagy szakszervezetek, és ekkor nôtték ki magukat a híres szakszervezeti vezetôk. Egyikbôl Bukarest fôpolgármestere és késôbb miniszterelnök lett. Nem ismerem életrajzát, nem tudom, 1989 elôtt is szakszervezeti vezetô volt, vagy csak 1990 után. De tette példa lett. Ma is kiabál a parlamentben egy Mitrea Miron nevezetû szakszervezeti vezetô, helyesebben: tegnapi szakszervezeti vezetô. És ott vannak a nagyok és félelmetesek, akik utcákra vezényelhetik ki a munkásokat. Most, a bányászjárás után éppen azzal foglalkoznak, hogy február végére országos szakszervezeti mozgalmat készítsenek elô. Vagyis, hogy ne üzemekben, gyárakban, bányákban dolgozzanak a munkások, hanem az utcasarkokon. Hogy mit fognak ott dolgozni, az még nem derült ki. De kiabálni, nagyobb fizetést, jobb megélhetést követelni biztosan fognak. És igazuk van. Csakhogy elôbb meg kell teremteni ehhez az alapot. A jobb munka után kell(ene) az elért haszonból a részesedést követelni! Magyarán szólva: dolgozni kellene, ahol még lehet, és olyasmit csinálni, amit el is lehet adni. Február végéig talán erre kellene ösztönözni a munkásokat e hatalmas szakszervezeti vezetôknek. De nem errôl nyilatkoznak, nem erre bátorítják a munkásokat. Pedig ha nem lesz jobb, okosabb, értékesebb munka, akkor február végén mibôl követelnek? Vagy azt gondolják, hogy a tavasz úgyis meghozza a fû serkenését? Csakhogy ebbôl nem lesz elosztható haszon soha! Mégis, talán jobb lenne, ha a munkát készítenék elô az általános sztrájk helyett. Nem???

Deggingen városából, Bajorországból jött Johann Renner, és megalapította a Renner Testvérek és Tsai. Bôr- és Cipôgyárat. Sikerének egyik titka az új cserzési eljárás, a kromcserzés volt. Ez 3 hónapról 8 órára lerövidítette a cserzési idôt. A gyár hivatalos bejegyzése 1911. Johann Rennernek a tanácsteremben álló mellszobrát a rendszerváltáskor, 1944. november 11-én eltávolították. A vasraktárban akadt olyan munkás, aki az új eszmék világmegváltó hatására villanydrótokat sodort össze, és annak rendje-módja szerint felakasztotta a szobrot. A régi munkások megkövülten nézték, hiszen ôk Jótevô Apánknak nevezték. Johann Rennert, akinek halálát is egy fertôzött bôr okozta. A Kínából érkezô nyersbôr szállítmányból néhányat megérintett, az ANTRAXszal (lépfenével) fertôzött bôr miatt 48 óra múlva halott volt. A penicillint még nem ismerték akkor. Két székely munkás, aki szerette Johann Rennert, a szobrot levette a bitóról, és olajos zsákvászonba csavarta. 10 évig múmiaszerûen feküdt e dísztelen sírkamrában.

A sors különös játéka, hogy majdnem ugyanakkor a Gyulai Pál utcai családi házban nagyanyámat, Renner Johanné, szül. Alzner Karolinát meggyilkolták. Szélsôséges, megvadult csoport tört a lakásba, és kezdték leakasztani a képeket, kihordták a székeket, szônyegeket. A tiltakozó 87 éves grossmamát fejszével agyonverték, majd lefejezték. Hálával gondolok arra a 18 éves munkásra, aki a szuterinben lakott, és késôbb meszesmester lett a gyárban. Egy asztalra tette fel Grossmamát, aki felravatalozva feküdt a sötét házban. A kisebb kaliberû fosztogatók ordítva menekültek, amikor meglátták a véres tetemet. Egy fiatal leány halt meg akkor az Edison mozi mellett, és tévedésbôl két fehér leánykoporsót szereztek neki. Az utcán járni veszélyes volt. A fiatal munkás a kerítéseken átmászva közelítette meg a házat, és elkért egy koporsót. Több kerítésen át hozta el. A testes Grossmamát begyömöszölte a fehér leánykoporsóba és a kertben egy cseresznyefa alá temette. Apám sokat kesergett, hogy a szorgalmas, a jó édeasanyja ilyen halállal végezte életét. A családi villából pártház lett. Én bementem, és elmondtam, hogy a cseresznyefa alatt van a Grossmama, és el akarom vinni az evangélikus temetôbe, a férje mellé. Nagyon meglepôdtek és gyanússá váltam. Biztos itt van eltemetve a családi kincs — gondolták. Beleegyeztek a kiásásba, de azzal a kikötéssel, hogy látni akarják. Aztán papot hívtam, és hosszú távollét után ismét találkozott Johann Renner a feleségével, Alzner Karolinával a családi sírban.

A két székely sokszor eljött hozzám, és figyelmeztettek, hogy próbáljam kikérni a szobrot. De fennállt a veszély, hogy visszautasítanak és azonnal beolvasztják. Eltelt ismét pár év, és ekkor kérvényt nyújtottam be: a temetôbe szeretném kivinni! Kérvényem hat hónapig járta rejtélyes útját. Ezerszer megbántam, hogy kérni mertem. Végre hívatott Székely Béla vezérigazgató, közölte, hogy visszaadják a szobrot. Az igazság az, hogy majdnem könnyekig meghatódtam. Megköszöntem, megkérdeztem, hogy mikor vihetem haza. „Amikor annyi bronzot hoz, amennyit a szobor nyom" — hangzott a szenvtelen válasz. Felkerestem régi gyermekkori barátaimat, iskolatársaimat. Voltak, akik titokban otthon a pincében esztergályoztak. Adtak egy pár veder bronzforgácsot. De nem sokat. A szobor nehéz volt. Gyûjtögettem a bronzforgácsot, és vittem be a gyárba. Végül a két székely megnyálazta a tintaceruzát és akkurátosan kimutatták a szükséges súlyt.

Hazavittem Nagyapámat. Most végre itthon vagy! — mondtam meghatódva. 32 évig volt a szobámban. Ismerte örömöm, bánatom, magánéletem. Megismerte az új élet vívmányait. A közös elôszobát. Valamint a közös konyha lelket finomító és csiszoló jótékony hatását. Látott nagyon nehéz idôkben, és látott olyan helyzetben, amikor átjárta lelkemet az örökkön erôt adó reménység.

1991-ben a mai Clujana Bôr- és Cipôkombinát 80 éves fennállását ünnepelte. Két lelkes fiatal mérnök jött el hozzám, és felkértek, engedjem meg, hogy visszavigyék a szobrot a tanácsterembe. Így is lett. Felállították, és szép réztáblába vésve igazi alapítónak említik. Én külön is elbúcsúztam Tôle. Most aztán igazán otthon van. Ô volt az úttörô. A várostól kapott Postaberek nevû ingoványos rétet lecsapolták, bebizonyította, hogy munkával, szorgalommal az ember csodákat tud varázsolni a semmibôl.

Újra párhuzamot vonnak a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ között, mondván, hogyha az egyik szélsôséges, akkor a másik is az, és ha az RMDSZ-t nem oszlatják fel, Vadim Tudorékat sem szabad bántani. A magántulajdont sem szentesítô felemás alkotmány fogalmazója, Antonie Iorgovan elôvette régi sérelmét, hogy a romániai magyarság el tudja képzelni az életet nemzetállami jelzô nélkül, és ezt veszélyesebbnek tartja a nagyromániások kirohanásainál és szervezkedéseinél. Az egész mostani ellenzék megint úgy haragszik Tôkés Lászlóra, mintha a costesti-i ütközetben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke verte volna szét a román rend- és csendôrséget.

Egyes politikusok kettôig sem tudnak számolni, ha egy napon emlegetnek ennyire különbözô mennyiségeket és minôségeket. Ha a nagyromániásoktól függne, észak-koreai típusú diktatúrában élnénk, és a jelenleginél mélyebb nyomorban tengôdnénk, mert vagy ki sem kecmeregtünk volna belôle, vagy újrateremtették volna a sokoldalú szocializmust. Ezt világosan bizonyítják Corneliu Vadim Tudor felhívásai a bányászokhoz. Ezzel szemben Tôkésnek döntô szerepe volt az 1989 decemberi diktátorbuktatásban — bármennyire szeretnék ezt elfeledni a barikád mindhárom oldalán. És hiába acsarkodnak rá, hiába keresik a terhelô bizonyítékokat, egyetlen nyilatkozatában sem uszított a fennálló államrend, a többpártrendszer, a parlamenti demokrácia, a román állam rendfenntartó szervei ellen, mint a Nagy-Románia Párt elnöke.

Azért is megkérdôjelezhetô a román politikai kaszt arányérzéke, mert normális ésszel képtelenség összevetni a világ legjámborabb nemzeti kisebbségének szervezetét egy olyan párttal, amely nyíltan együttmûködik különbözô politikai rendôrségekkel, bányász- (értsd: terror-) kommandót hergel és „forradalmi" választási testület létrehozását tervezgeti. Az RMDSZ-ben még a balos körök által radikálisoknak nevezett politikusok sem vetik fel a székelység csatarendbe állítását azzal a céllal, hogy Bukarestben virágültetéssel, a kormányépület és az egyetem szétverésével teremtsenek rendet. Hát akkor még mit szóljunk az RMDSZ mérsékeltnek tartott szárnyáról? Annak egyik kimagasló megtestesítôje két évig kisebbségvédelmi miniszterként olyan szerényen meghúzta magát a kormányban, hogy visszahívását a miniszterelnök ôszintén sajnálta. Legfeljebb örökös pipázásával bosszantotta kollégáit. Hol áll az RMDSZ attól, hogy a csereháti apácazárdában békekötésre kényszerítse a román államot?

A politikai alapmûveletek ismeretének hiánya a leginkább abban mutatkozik meg, hogy a román politikai kaszt most sem veszi észre a térség pókerjátszmájának a tétjét. Ha valaki nem tudná, a kisantant egykori csoporttársai idôközben versenytársakká váltak. Jugoszlávia több körrel lemaradva lohol, egyelôre a startvonaltól visszafelé, fôleg katasztrofális kisebbségpolitikája miatt, pedig valamikor, amikor semmi sem kényszerítette rá, ez az ország mutatott jó példát a szomszédoknak. A másik tagtárs két részre oszlott. Csehország kényelmesen visszasétál Európa közepébe, ahonnan meggondolatlanul sodródott a század elején a szlávok nagy családjába. Szlovákia tavaly még sebesen távolodott Európától, maga sem tudta, merre. Bányászjárások nélkül is képes volt erre a bravúrra. De aztán 180 fokos kanyarral visszatért az ésszerûség útjára, és ma már komoly esélyesként emlegetik a NATO-ban meg a Közös Piacban. Ezt elsôsorban azzal érte el, hogy mellékvágányra állította politikai kövületeit. Azóta nem röhögteti magát a világ elôtt a kisebbségtôl való félelmével, a szélsôségeseket nem a szlovákiai magyarság soraiban keresi, sôt képviselôit nem kirakatszerepre vonta be a kormányba, mint Románia.

Szlovákia tehát megelôzött. És ha a rendfenntartó alakulatok szétveretését, a fôterroristával folytatott félszeg egyezkedéseket, a megbízójával szembeni gyávaságot a legbékésebb kisebbség elleni acsarkodás követi, Romániának komoly esélye van arra, hogy európai betagolódása esetleg csak Szerbia után jöhet szóba. Akinek ez a célja, csak forgassa a kopott verklit a magyar szélsôségesekrôl. Legalább világosan megmutatkozik, kik akarnak a keleti arcvonalhoz tartozni. Tôlük nem várható másféle magatartás.

A koalíciós partnerek azonban ezúttal is csalódást okoztak. Az RMDSZ illegalitásba helyezésének, Tôkés László politikai beperelésének felvetésére legjobb esetben azzal „vágnak vissza", hogy nem az ô dolguk. Kezdeményezzék az ellenzékiek. A parasztpártiak és a liberálisok foglalkoznak Vadim Tudorral, a magyar személyiségeket gitteljék ki a baloldali pártok. Munkamegosztásban. Az összevethetetlen mennyiségek és minôségek kézenfekvô érvét fel sem vetik. Mintha szégyellnék.

Dorin Urcantól, a Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Vezérigazgatóság vezetôjétôl kérdeztük: milyen lehetôség mutatkozik arra, hogy megyénk gazdálkodói túléljék az idei kritikus helyzetet a mezôgazdaságban?

— Szerintem nem olyan vészes a helyzet, ahogyan azt a sajtótermékek megítélik. Ahogyan a földmûvelô évszázadok során túlélte a nehézségeket, és eljutott 1999-ig, nem hiszem hogy idén ne sikerülne továbblépni. A mezôgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a gazdák az idén is kapnak mezôgazdasági értékjegyeket. Az

elsô tavaszi kupon értéke kb. 175 ezer lej lesz. Attól függôen, hogy milyen lesz késôbb a költségvetés helyzete, a nyári és az ôszi idénymunkákat is támogatni fogják. A szakminisztérium a kormányhoz sürgôsségi kormányrendelet-javaslatot nyújtott be a vetômagvak árának támogatásáról. A javaslat szerint a vetômag árának 37 százalékát vállalná magára a költségvetés.

— Milyen növényekre vonatkozik a támogatás?

— Legalább hat növényrôl van szó: kukorica, burgonya, napraforgó, kender, búza és szója. A támogatás csak a hazai elôállítású vetômagvakra vonatkozik. További támogatásként csökkentett kamatú agrárkölcsönt bocsátanak a gazdák rendelkezésére. A tavaly az ilyen kölcsönök értéke 740 milliárd lejt tett ki. Ezt idénre még 600 milliárddal emelnék meg. Ezt a típusú agrárkölcsönt a termelési költségek egy részének fedezésére használhatják: vetômagot, mûtrágyát, növényvédô szereket vásárolhatnak ebbôl, vagy a gépi munkálatokat fizethetik. Szintén agrárkölcsönbôl finanszírozható az állatvásárlás, a takarmányok és gyógyszerek beszerzése is. Idén 200 milliárd lejt szánnak beruházásra, fejlesztésre, támogatott kamatú mezôgazdasági hitel formájában. Ebbôl gépeket vagy tenyészállatokat lehet majd vásárolni. A támogatások folyósításáról azonban az idei költségvetés elfogadása után lehet érdemben beszélni.

— Nálunk és a környezô megyékben nagy területeken pusztulnak az intenzív gyümölcsösök, szôlôk. Megakadályozhatja ezt az állami hatóság?

— Ez valóban szomorú jelenség, amit nap mint nap tapasztalunk. Többször is felhívtuk erre a minisztérium figyelmét, de elôrelépés még nem történt. A jelenség megállítására nincs pénz, mert metszeni, kapálni, permetezni kellene. Az utóbbi években az idôjárás sem volt kedvezô: a jégverés megyeszerte óriási károkat okozott. Tavaly már megyénkben is megjelent az ervinia nevû betegség (a fák tûzelhalása). A megyei növényvédelmi felügyelôség a betegség leküzdésére 600 millió lejt kapott.

— A tavaly Kolozs megyébôl 5 magánfarm PHARE-támogatást kapott. Kik részesülnek ebbôl?

— A program országos jellegû volt. Rendszerint az agrártudományi egyetemek közremûködésével szervezték: Kolozsvár, Jászvásár, Bukarest és Krajova környékén. Megyénkben 5 farmot választottak ki, amelyek gabona-, iparinövény és zöldségtermesztéssel foglalkoznak, de az egyik agrárvállalkozó tejelô marhákat tart. A gazdák különbözô mezôgazdasági gépeket kaptak (burgonya- és cukorrépakombájnt, burgonyaültetôt, a tehénfarm pedig fejôgéphez jutott). Tordán kettô, Kolozsváron egy, Apahidán és Zsukon egy-egy ilyen mintafarm üzemel. Érdemes volna ezeket meglátogatni és felmérni, milyen hatékonysággal mûködnek! Reméljük, hogy idén is lehetôség lesz egy új program lebonyolítására.

Radu Vasile kormányfô figyelmeztette a parlamentet, hogy csak akkor lehet megakadályozni a további nagyobb gazdasági visszaesést, ha létrejön az új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Kijelentette: figyelembe véve a gazdaság jelenlegi állapotát, csak egy út lehetséges, megállapodni az IMF-fel, miután létrejön a szerzôdés a Világbankkal a szerkezetátalakítási hitelrôl. — A nemzetközi hitelnyújtó szervezetekkel történô kapcsolatok gyors rendezése nélkül fennáll a veszélye annak, hogy idén gyorsul a gazdasági hanyatlás — mondta.

A parlament vasárnap kezdi meg a költségvetési terv vitáját, amely egyebek között azt irányozza elô, hogy a büdzsé deficitje a hazai össztermék 2 százaléka lesz. Az IMF már korábban figyelmeztetett: csak akkor hajlandó felújítani a tárgyalásokat a hitelnyújtásról, ha a parlament áldását adja a költségvetési tervre, és a kormány sikereket tud felmutatni a privatizáció és a szerkezetátalakítás terén.

I. Teoctist pátriárka hamarosan levélben fogja meghívni II. János Pál pápát romániai látogatásra — döntött a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa. A meghívás az ortodox és a katolikus egyház közötti kapcsolatok örvendetes javulásának tudható be — hangoztatja a Szent Szinódus közleménye.

A pápa elsô ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkezô országban. Az utazás várható idôpontja május vége, június eleje. II. János Pál romániai útjától messzemenô következményeket várnak a római katolikus egyház és az ortodox egyházak közötti ökumenikus kapcsolatok további fejlôdésére nézve.

Emil Constantinescu elnök már több hónappal ezelôtt meghívta a római katolikus egyházfôt Bukarestbe, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükség van a Román Ortodox Egyház meghívására is. Az elmúlt napokban sikerült elhárítani ennek fô akadályát, miután megindult a párbeszéd az egykori görög katolikus templomok visszaadásáról, amelyeket a kommunista kormányzat a Rómával egyesült keleti szertartású egyház betiltása után 1948-ban vett el, és adott át az ortodox egyháznak.

Az utcai pénzváltóknál a forint 53/56,5, a márka 7000/7120, a dollár pedig 12 100/12 400 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]