1999. június 3.
(XI. évfolyam, 126. szám)

Az oktatási törvényt módosító 36-os sürgôsségi kormányrendeletet egyeztetô parlamenti bizottság szerdán befejezte az összes olyan szakasz megvitatását, amely a kisebbségi oktatáson kívüli kérdésekre vonatkozik, tájékoztatta lapunkat Asztalos Ferenc képviselô, a tanügyi szakbizottság alelnöke.

A bizottság tagjai között ugyanakkor olyan egyezség született, amelynek értelmében jövô hét szerdán elkezdik a kisebbségi oktatást szabályozó szakaszok megvitatását. Mint ismeretes, az egyeztetô bizottság tagjai közvetlenül a munkálatok elkezdése után megszavazták, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó szakaszok megtárgyalását a vitasorozat legvégére halasztják.

A bizottságban részt vevô koalíciós partnerek továbbá megállapodtak: hétfôn találkozni fognak azzal a céllal, hogy a vitára váró szövegek kapcsán egységes álláspontot alakítsanak ki. A találkozót azért tartják szükségesnek, hogy az ellenzéki kollégák jelenlétében ne kerüljön sor ellentmondó vélemények megfogalmazására, amelyek újabb vitákat válthatnak ki, és olyan szövegek elfogadásához vezethetnek, amelyek nem felelnek meg az elképzeléseknek.

Az egyeztetô bizottság jelentését a parlament két házának is meg kell tárgyalnia. Ha valamely cikkelyt eltérô változatban fogadnak el, a parlament két háza együttes ülésen vitatja meg.

Az egyeztetés szükségességét az váltotta ki, hogy a képviselôház tavaly novemberben a szenátustól eltérô formában fogadta el a tanügyi törvényt módosító sürgôsségi kormányrendeletet. A képviselôházban eltörölték a kormányrendeletnek az anyanyelvi felsôfokú tanintézetek létesítésére vonatkozó 123-as szakaszát, és helyette semmiféle más szövegváltozatban nem állapodtak meg.

Papp Annamária

Az eladósodott nagyvállalatok immár legendássá vált fizetésképtelenségére túl sok megoldás nem létezik. Így ítélhette meg a helyzetet a CONEL is, amikor az egyesek szemében drasztikusnak tûnô eljárást választotta: megunta a várakozást, és egyszerûen felfüggesztette nagy adósaival szemben a villamos energia szolgáltatását. Ioan Balotã, a kolozsvári CONEL szóvivôje lapunk kérésére röviden felvázolta az itt kialakult helyzetet: mivel az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalat tartozása velük szemben 10,6 milliárd lej, a gyár kettes és négyes kemencéjét már egyáltalán nem látják el villamos energiával, a hármas kemence esetében pedig minimálisra csökkentették ezt a szolgáltatást. Hasonlóan intézkedtek a kolozsvári Nehézgépgyár (CUG) és a 4. Szerelôvállalat (Grup 4 Instalatii) esetében is, mivel az elôbbi 4,3 milliárd, az utóbbi pedig 189 millió lejjel tartozik. A kolozsvári CONEL eddig összesen 349 milliárd lejt kell hogy behajtson nagy adósaitól, ebbôl az összegbôl 129 milliárd lej a késedelmi kamat.

A villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése, illetve a minimálisra csökkentése (amely végül is az említett vállalatok esetében lehetetlenné teszi a kemencék mûködtetését) addig tart, ameddig a vállalatok kiegyenlítik tartozásaikat, mondta Ioan Balotã. A CONEL havonta ellenôrzi a kifizetéseket, és ennek függvényében dönti el a vezetôség, kivel szemben lépnek fel erélyesebben.

Mivel híre terjedt, hogy a megye több helységében kikapcsolták a közvilágítást, erre vonatkozó kérdésünkre Ioan Balotã elmagyarázta: a községek általában fizetnek, a polgármesteri hivatalok és egyéb vidéki intézmények fogyasztása viszonylag alacsony. A szükséges pénzügyi alapok hiányára hivatkozva azonban 75 helység kérte a közvilágítás beszüntetését (csupán példaként említünk meg pár községet, mint Nagyesküllô, Erdôfelek, Alparét, Ördöngösfüzes, Magyarkályán, Kalotaszentkirály, Kolozsborsa, Ajtony).

(Ú. I.)

A Zsurka Péter emléknapok keretében szerdán a budapesti Kossuth rádió délben elsô ízben közvetítette közkedvelt mûsorát, a Játék és muzsikát egyenes adásban Kolozsvárról. A mûsorvezetô Magyar Kornél volt. Még a játék elkezdése elôtt Demény Attila, a Romániai Magyar Zenei Társaság elnöke köszöntötte a rádió képviselôit, valamint a nagy számban összegyûlt hallgatóságot.

Öt zenei kérdés hangzott el, többnyire a kedd esti koncerten bemutatott mûvekbôl. A nyertesek — Jagamas Jánosné, László Tibor, Furdek Tamás, Bayer Márta és Mészáros Ilona — Lôrincz Andreától, a Bartók rádió Magazin szerkesztôségvezetôjétôl vehette át az értékes díjakat, amelyek között volt CD, hangkazetta, könyv és sok apró meglepetés.

Megkérdeztük Magyar Kornél játékvezetôt, milyen érzés volt Kolozsvárról közvetíteni, az itteni közönséggel megismerkedni.

— Nagyszerû volt idejönni, fôleg azért, mert életemben elôször járok az országban. Édesapám annak idején éveken keresztül álmodozott egy erdélyi utazásról, abban az idôben anyagiak miatt nem engedhettünk meg magunknak egy ilyen utat. Késôbb a politikai hangulat szólt bele tervezett utunkba. Sajnos, nem volt idô kellôképpen megismerkedni a várossal, mert idôhiányban szenvedtünk, de remélem, hamarosan visszatérünk ide. Ez a mûsor az idén lesz 30 éves. Szeretném, hogy azt, amit itt Kolozsváron megrendeztünk, megismételjük más határon túli magyarlakta városokban is. Eddig eljutottunk Pozsonyba, Komáromba és Kismartonba. Szeretnénk eljutni Kassára és Ungvárra. Ugyanakkor itt Erdélyben is van még néhány város, ahol szívesen megejtenénk a versenyt.

— Nehéz volt technikailag megoldani a kapcsolást ?

— Nem okozott különösebb gondot. Sok hallgató jelezte, és mi magunk is észleltük azonban, hogy Hunyadtól errefelé eléggé sokszor áll be kellemetlen zavarás a Kossuth rádió adásában.

H. Gy.

Szerdán délelôtt a kisebbségek anyanyelvének irodalmából vizsgáztak nyolcadikosaink. Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettestôl megtudtuk: semmiféle komolyabb szervezési gond nem merült fel a vizsgákkal kapcsolatban. — Ellenôrzô látogatást tettünk bukaresti minisztériumi kollégámmal a 16-os, 1-es Általános Iskolákban, valamint a Cosbuc-líceumban, ahol a német anyanyelvûek vizsgáztak — mondta. — Elbeszélgettünk a gyerekekkel is: általában az volt a véleményük, hogy nem voltak nehezek a tételek. Különben, akárcsak a román nyelv és irodalom vizsga esetében, most is a hetes cédulát húzták ki Bukarestben. Olyan tanári szakvéleményeket is hallottam, miszerint a képességvizsga-fôpróbán kapott tételeknél is könnyebbek voltak a szerdaiak. Mint azt Gál Sándortól, a Báthory István Líceumban létrehozott vizsgáztató központ elnökétôl megtudtuk, a legtöbb pontot (40-et) az irodalmi tételre lehet adni (Írj olyan rövid, 20–25 soros levelet irodalomkedvelô barátodnak, amelyben jellemezd Csoszogit). A második tétel (20 pont) a Kádár Kata két szakasza volt (Állapítsd meg, milyen mûnemhez tartozik a szöveg stb.). A nyelvtani feladatok 10 pontosak voltak (Írd le az alábbi igéket felszólító módban...; Készítsd el a következô mondat szerkezeti ábráját: Péter délután akar sétára indulni; Lásd el az alábbi fôneveket egyes számú, elsô személyû birtokjellel...).

— Igazgató úr, tegnapelôtt a 3-as számra tippelt, és a hetest húzták ki. Csütörtökön reggel hányasra tippel?

— Ha a tanügyminisztérium „maradt" a 7-es szám mellett, én is hû leszek a hármasomhoz!

Szabó Csaba

***

Désen öt iskolában szerveztek képességvizsgát. Köztük van az 1-es Számú Iskola is. Ide 146 nyolcadikos iratkozott be: 61 „otthon" van, 40 Alsókosály községbôl, 33 Pecsétszeg és 12 Révkolostor helyiségekbôl. Már az elsô visszhang is meglepetéssel szolgált: a 146 tanulóból csak 135 jelentkezett!

Az 1-es Számú Iskola a megfelelô módon szervezte meg a képességvizsgát, biztosított minden törvény elôírta feltételt.

Máthé Kálmán

A ma délután ülésezô kolozsvári városi tanács elsô napirendi pontként a tavalyi helyi költségvetés végrehajtásának elfogadását tárgyalja. Mint ismeretes, a polgármester hiányára hivatkozva a múlt héten elhalasztották a költségvetés megvitatását.

Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint a legégetôbb kérdés az Alimentara kereskedelmi társaságnak közpénzbôl kifizetett 900 millió lej tisztázása. Mint ismeretes, a Széchenyi téri bevásárlócsarnok földszinti helyiségének bezárása miatt Ioan Muresan cégvezetô perbe fogta a polgármesteri hivatalt. A bíróság 900 millió lejes kártérítést állapított meg, a felelôsséget pedig a polgármesteri hivatalra és a városi tanácsra hárította. Gheorghe Funar polgármester kénytelen volt kifizetni az összeget: a pénzügyi hivatal zárolta a városháza folyószámláit, és fokozatosan elkülönítette, majd az Alimentara céghez utalta a 900 millió lejt.

A bírósági döntés szerint a 900 millió lej a városi tanácsot is terheli, ugyanis még 1997 folyamán a városatyák egy olyan határozatot hoztak, amelyben a Széchenyi téri bevásárlócsarnok földszinti helyiségének eredeti rendeltetésének megôrzése mellett törnek pálcát.

Pálffy, a városi tanács pénzügyi bizottságának tagja úgy véli: ha a tanács elfogadja a Funar által elôterjesztett határozattervezetet a költségvetés elfogadásáról, akkor mintegy „szentesíti", pontosabban beismeri megállapított bûnrészességét. „A polgármesteri hivatal pénzügyi igazgatója szerint a vizsgálatok után a számvevôszék képviselôi azt ajánlották, hogy a tanács fogadja el a tavalyi költségvetés végrehajtását. A tanács pénzügyi bizottságának elnöke, a RNEP-es, majd független Vamos Traian szerint helyesebb lenne, ha egy végleges bírósági döntés megszületéséig egy külön folyószámlát nyitnánk".

Az RMDSZ-tanácsos úgy tudja, hogy az elôzô évi költségvetés végrehajtásának visszautasítására még nem volt példa Kolozsváron. A határozattervezet el nem fogadását komoly kivizsgálásnak kell követnie — véli Pálffy Károly.

A határozattervezet elfogadására csupán egyszerû többségre, a kolozsvári városi tanács esetében 16 szavazatra van szükség. A tanácsnak 31 tagja van. Sajnos, a hat RMDSZ-tanácsos voksa nem sokat nyom a latban.

Kiss Olivér

VÁLASZTMÁNYI GYÛLÉST tartanak az RMDSZ belvárosi körzetében, csütörtökön du. 6 órától.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT tartja a kül- és belmonostori körzet M-klubja pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

ZENEDÉLUTÁNRA hívja az érdeklôdôket a zenelíceum magyar tagozatának XI. osztálya június 4-én, pénteken du. 5 órára az unitárius egyház dísztermébe (Brassai-líceum I. emeletén). Mûsorukon Liszt, Rimszky-Korszakov, Bartók, Debussy, Gershwin, Wiensiawski és Pascanu mûvei szerepelnek.

VIDÁM, ZENÉS, TÁNCOS MESEJÁTÉKKAL vendégszerepelnek Kolozsváron és Zsobokon magyarországi diákszínjátszók. A Horváth Béla Stúdiószínpad meghívottai szombaton este Zsobokon, vasárnap délután négy órától Kolozsváron, a Báthory-líceum dísztermében lépnek fel. Az elôadás után lehetôség nyílik a színjátszókkal való kötetlen beszélgetésre, kapcsolatteremtésre. A belépés ingyenes. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

FOLKKOCSMA mûködik minden csütörtökön 18.00–22.00 óra között a népzene és néptánc kedvelôinek, a Heltai-alapítvány Mikó (Clinicilor) utca 18. szám alatti székhelyén. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk! A részvétel ingyenes!

AZ AGAPÉ ÉLETVÉDÔ ALAPÍTVÁNY TÁLENTUM KREATÍV KÖZPONT programja keretében a zene-mozgás/csángó kurzus szerdánként 19 órától június 16-ig mûködik, az alapítvány székházában. Szakoktatók Both József és Zsuzsa.

SÜRGÔSEN JELENTKEZZENEK a 431-488-as telefonszámon azok az RMKT-tagok, akiket érdekel az augusztusi Ady-akadémia.

— Miért tüntetnek a brassóiak?

— Azért, hogy bizonyítsák: így néz ki, ha tömegesen utcára kerülnek a dolgozók.

-fi

Pár hónap leforgása alatt immár másodszor jelentkezik munkáival a nagyközönség elôtt Horváth Gyöngyvér grafikusmûvész. Rendkívül színes, változatos grafikai termését most a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székház minigalériájában tekinthetik meg az érdeklôdôk. Alkotási periódusa kezdetérôl származó gondolatgazdag míves rézkarcok, sajátos szerkezetükkel, szín- és formavilágukkal megkapó kollográfiák és megannyi könnyed pasztell — kellemes szobadísznek is jól beváló virágcsendélet és tájkép — árulkodik alkotója sokoldalúságáról, mûvészi fantáziájáról, az új technikai eljárások iránti érdeklôdésérôl.

A meghitt hangulatú képek különösen jól illenek az amúgy is otthonos levegôjû minigalériába. Persze, a színekkel már egyenesen pazarlón bánó és nagyon népszerû pasztellek mellett ugyancsak elôkelô szerep jut a nem ritkán komoly fizikai munkát is igénylô sokszorosított grafikának, amelyet, egy nyári táborozás eredményeként, a mûvész újból kegyeibe fogadott. S amelynek olyan sikerült és jól ismert darabjai mellett, amilyen például a mozgást, az örök változást megörökítô rézkarca ott van az újabb keletû más technikai eljárással készült pillangósorozat is. A színes fametszetek dekorativitásuk mellett érdekes szerkezetükkel, hatásos színvilágukkal hívják fel magukra a figyelmet. Ami pedig a kollográfiát illeti, a kísérletezés korlátlan lehetôségeit biztosítja a mûvésznek. Horváth Gyöngyvér látható élvezettel él is a lehetôséggel, és, a jelek szerint, nemcsak keres, de talál is. S amíg eddigi munkáiban — a Kehely, a Ballada, a Párját sirató madár — nagyon is konkrét, nem ritkán a folklórból ihletôdött tematikát dolgoz fel, legújabb alkotásai már elrugaszkodnak a mindennapok világától. Változik a tematika, a mûvészi hozzáállás, s vele együtt természetszerûleg a formai megjelenítés is. A nonfiguratívba tett sikeres kiruccanások legújabb mûvészi dokumentumait is megtekinthetjük a kiállításon.

(németh)

hogy egykori elnökünk, aki ha már Marosvásárhelyen járt, ahova sehogy sem jutott el 1990 márciusában, többek között meglátogatta a Kultúrpalotát is, ahol szokásos fickándozása közben, a lépcsôn, annak rendje-módja szerint orra bukott. Nagyobb baj nem esett, egy kis vér csöppent mindössze, és testôrei villámgyors sorfallal gondoskodtak róla, nehogy a szemfüles fotóriporterek megörökíthessék az egyébként rég esedékes politikai eseményt. Kár pedig, mert annyi „történelmi jelentôségû", eseménytelen látogatás után, végre akadt volna egy olyan is, amikor történt valami...

(-is-)

A Transilvania Filharmónia és a Romániai Magyar Zenetársaság rendezésében került sor június 1-jén a Zsurka Péter-emléknapok nyitóhangversenyére.

Zsurka Péter (1917–1985), a kiváló hegedûmûvész és kimagasló hegedûtanár, aki koncertmesterként kedves kollégám volt az Állami Magyar Opera megalakulásától. Kiváló humorú ember, csípôs megjegyzéseivel gyakran nevettette meg az együttest.

1948 decemberében Antonin Ciolan mester vezényelt egy hangversenyt, amolyan elô-bemutatkozást, még az intézményt nyitó Háry János elôadás elôtt, amelynek szólistája Zsurka Péter Bach: a-moll hegedûversenyét játszotta. Egy évvel késôbb, 1949-ben Brahms: Hegedûversenyét, 1950-ben Bach: Kéthegedûs versenyét Balogh Ferenccel — ezeket Demian Vilmos vezényelte —, 1954-ben a konzervatórium zenekarának kíséretével Macsaváriáni hegedûversenyét mutatta be. A fentieket egy szonátaest egészítette ki, amelyen Ciolan mester, feleségével a zongoránál, felejthetetlen élményt nyújtott César Franck szonátájával.

A június elsejei hangverseny elôtt Demény Attila, a Romániai Magyar Zenetársaság nevében emlékezett meg a 14 évvel ezelôtt elhunyt nagy pedagógusról, aki számos olyan hegedûmûvész tanára volt, akik ma Európa különbözô országaiban elismert mûvészek. Emil Simon, a filharmónia igazgatója személyes emlékeit idézte fel Zsurka Péterrôl, majd a Magyar Köztársaság részérôl Pröhle Gergely államtitkár méltatta az emléknapok jelentôségét.

Kesselyák Gergely (Magyarország) vezényelte a hangversenyt, amelyen négy hegedûmûvész, Zsurka Péter egykori tanítványai léptek fel. A Duna tévé is megörökítette az ünnepi hangulatú hangversenyt.

Mozart: G-dúr hegedûversenyét Márkus Albert, a filharmónia koncertmestere adta elô szép mozarti stílusban. Különösen a második tétel poézise volt megkapó.

Selmeczi János (Budapest) Bartók hihetetlenül nehéz II. hegedûversenyének kristálytiszta elôadásával újból meggyôzött arról, hogy ez a mû a húszadik század egyik legnagyobb versenymûve. Tömör hegedûhang, biztos technika és stílusismeret birtokában Selmeczi János elôadásában autentikus Bartók hangzott el.

Karácsonyi István (Németország) Chausson: Poème-jét játszotta olyan meggyôzô elôadásmóddal, amilyent csak ritkán van alkalmunk hallani. Chausson mûvének kantilénája rendkívül szépen hangzott átélt elôadásában. Szívesen hallgatnánk más alkalommal is játékát.

Végül a közönség régi kedvence, Ágoston András — aki jelenleg szintén Németországban mûködik — Mendelssohn: e-moll hegedûversenyének szólistájaként úgy játszotta e rendkívül népszerû versenymûvet, hogy abban nemes, romantikus pátosz volt, de a szerzôt jellemzô pergô, már-már tündéri könnyedség is. Úgy éreztem, hogy a harmadik tételben a fafúvók csak nehezen tudtak „lépést tartani" vele. Ágoston András játéka valósággal megidézte volt mesterét, úgy éreztük, neki dedikálta játékát.

Kesselyák Gergely (Magyarország) nagy beleéléssel vezényelte a különbözô stílusú mûveket, mindegyikben megtalálva a szerzô jellegzetességeit. Már a Mozart-versenymû bevezetôjében nagyszerû volt a kihegyezett dinamika, de éreztük azt is, mennyire szívügye Bartók muzsikája. Nyilván, csak rövid idô állt a filharmónia zenekarának rendelkezésére, ennek dacára jól helytálltak az est folyamán.

A szép hangverseny méltó befejezéseként a négy hegedûs egyszerre lépett a pódiumra, egy Vivaldi négyhegedûs mûvének ragyogó virtuóz elôadásával búcsúztak a közönségtôl. Ezen az estén elfeledkeztünk a háború borzalmairól és a mindennapi élet nehézségeirôl!

Morvay István

Végre megérkezett. Rôtvörös hosszú, egész arcát befedô szakállal. Középmagas, erôsen karizmatikus egyéniség. Öltözéke elefántcsont színû nyári farmer, szürkéskék fehérrel csíkozott ing, kesztyûbôrbôl készült ujjatlan dzseki.

Barátai jól koreografált mozdulattal adják keze alá a soron következô hegedûtokot. Egy makulátlan fehér damaszt abrosszal takart asztalra helyezi a kiállításra szánt hegedûket. Felsorolom a kiállított muzeális értékû hangszerek készítôit:

J. Markus Barbarossa — Wien 1992, Pietro Grulli — Cremona, Eugenio Degani — Venezia, Giovanni Pistucci — Napoli, Carlo Tononi — Venezia, P. A. Landolfi — Milano, Domenico Montagnana — Venezia, Blasius Dankwart — 1520 — Warszava, Nic. Amati (Antonio Stradivari) — Cremona, Andrea Guarneri — Cremona, Lorenzo Ventapane (violino soprano) — Napoli, Lorenzo Ventapane — Napoli, Gioffredo Cappa — Salluzzo, J. B. Vuillaume — Paris, Luigi Rovatti — Buenos Aires, Giuseppe Dollenz — Trieste.

„Igyekeztem olyan hangszereket idehozni, amelyek elsôsorban zenészeknek készültek. Az érdekesség kedvéért elhoztam három szopránhegedût is. Monteverdi, Vivaldi korában tulajdonképpen a hegedûszólókat többé-kevésbé két hangszeren játszották. Hetedik fekvés fölé nemigen mentek a hegedûsök; játék közben cseréltek szopránra. A kiállított hangszerek 1520 és 1992 között datálhatók. Itt található valószínûleg Stradivari legrégebbi legkorábbra beazonosítható hangszere (szintén egy szopránhegedû), melyet mesterének, Nicola Amatinak készített.

Magángyûjteményemben 300–350 hangszerem van. Ez nagy hangszertörténeti ismeretet igényel. Hangszerrestaurátorként ebbôl élek Európában, Bécs vonzáskörében.

Üdvözlöm a Szabadság olvasóit, és kérem ôket, bátran használják ki az alkalmat, hogy csütörtök délutánig Kolozsváron tartózkodom, és megmondhatom nekik, hogy mi van a birtokukban."

Turanitz J. Lajos

Egy tárgyilagos szemlélô számára teljesen érthetetlennek tûnik Szerbia politikája a koszovói albánokkal szemben. Szükséges tehát, hogy a szociálpszichológia és a nemzeti karakter történelmi fejlôdése szemszögébôl is próbáljuk elemezni az eseményeket. Elôször is azt kell tapasztalnunk, hogy a szerbek meg vannak gyôzôdve igazukról, mert másképpen a természetes emberi érzések visszafognák ôket a népirtás és a humanitárius katasztrófa elôidézésétôl. Mi az, ami mégis meghatározza cselekedeteiket?

Történelmileg bizonyított, hogy a szervezett atrocitások hátterében nemcsak érzelmi töltések játszanak szerepet, hanem egy olyan ideológia is, amelynek a végletekig való kiterjesztése alátámasztja a népirtást vagy a deportálást. Melyek azok az indítékok, amelyek teljesen érzéketlenné tették a szerbeket az albánok szenvedései iránt, sôt paradox módon még jobban fokozták egyrészt ezt a viselkedésüket, másrészt pedig növelték ellenállásukat is a NATO-bombázásokkal szemben. Ezek a motivációk elsôsorban a nemzeti karakter sajátosságaiban keresendôk. Ehhez hozzájárul egy olyan ideológiával való azonosulás, amely megfelel azoknak a tendenciáknak, amelyek kifejlôdtek a történelmi események átélésének eredményeképpen. A szerbek történelmében jócskán akadnak nemzeti tragédiák, mint pl. a több száz éves török uralom, valamint a szerb vezetôknek gyakori lemondatása vagy meggyilkolása. A szerbek nem tudták kiélni fejlôdésüket egy nemzeti állam keretén belül a sok és nagyszámú nemzeti kisebbségeik miatt, akikkel állandóan kénytelenek voltak együtt élni. Tito idejében a Jugoszláviában élô szerbeknek körülbelül csak a fele élt Szerbiában. A többi szerb szétszórva élt a Jugoszláviát alkotó más tagköztársaságokban.

Érdekes az is, hogy már a VI. és VII. században az az eredeti népcsoport, amely letelepedett a volt Jugoszlávia területén, és a mai szerb-horvátnak megfelelô nyelvet beszélte, három részre szakadt. Az északnyugatiak római katolikusokká váltak, és a nyugat-európai kultúra hatása alá kerültek. Ôk a horvátok. Más részük az úgynevezett bogumili, eretneknek számító vallást vették fel, amelyet mind a katolikusok, mind az ortodoxok üldöztek, és a török uralomtól kezdve az iszlám hitre tértek át. Ôk lettek a bosnyákok. A harmadik csoport a szerbek, akik büszkék arra, hogy hûek maradtak az eredeti valláshoz és az ortodox vallásukhoz. Mégis, ha a mai Szerbia etnikai összetételét tanulmányozzuk — ami elég nehéz, mert pl. a nagyszámú románokat még csak el sem ismerték —, meg kell állapítanunk, hogy más kisebbségek is nagy számban vannak, mint pl. az albánok Koszovóban vagy a magyarok a Vajdaságban, akikkel szemben a nemzetiségi elnyomás az utolsó években csak fokozódott. Tito idejében még próbálkoztak megadni kisebbségi jogokat Szerbiának annak a hatása alatt is, hogy nagyon sok szerb élt a többi föderális köztársaságban olyan körülmények között, hogy egész Jugoszlávia területén a szerb uralom érvényesült. A mostani események azonban csak akkor érthetôk meg, ha alaposabban elemezzük a történelmi eseményeket és ezek hatását a szerb nemzeti karakter kialakításában.

Koszovóval kapcsolatban meg kell állapítani, hogy itt jött létre az elsô szerb állam, és itt érte ôket a katonai vereség is a törökökkel szemben, amikor elvesztették függetlenségüket 1389-ben. A több száz éves török uralommal szembeni felkeléseket vérbe fojtották, ami az erôs, büszke szerb karaktert bizalmatlanná tette az idegenekkel szemben. Fokozatosan inflexibilisekké, türelmetlenebbekké és vakmerôbbekké váltak. A török uralomból való felszabadulás nem tette lehetôvé, hogy egy nemzeti államot alkossanak, mert Szerbián kívül is túl elszórva éltek. Az elsô világháború elôtt kapóra jött nekik a pánszlávista ideológia, amely a délszláv népek egyesülését tûzte ki célul, szerb dominanciával és orosz protektorátussal. Ezért öntudatosan ki is provokálták az elsô világháború kitörését az 1914. június 28-i szerb diák merényletével, akit Szerbiában, államilag irányított titkos szervezetek készítettek fel tettére, és amely Szarajevóban az osztrák–magyar trónörökös pár meggyilkolásával járt. Jellemzô pl. az is, hogy az a személy, aki a terrorcselekményt végrehajtotta, még most is nemzeti hôsnek számít Szerbiában.

Az elsô világháború után a délszláv, függetlenné vált államok szerb vezetés alatt létrehozták Jugoszláviát, mint föderális köztársaságot. Hogy ez a konglomerátum mennyire mesterséges és életképtelen volt, megmutatták a második világháborúban lezajlott szerbek és horvátok közötti atrocitások, és fôleg a ’90-es évek elején szétesô Jugoszlávia, amelyben a tagköztársaságok fegyveres erôvel is kikényszerítették függetlenségüket. A szerbek részérôl a háború motivációja az volt, hogy ôk nem tudták elfogadni a kisebbségi státust, inkább képesek voltak etnikai tisztogatásokat és atrocitásokat is végrehajtani.

Ezért kellett közbelépjen Boszniában nemzetközi fegyveres erô, hogy biztosítsa a háború befejezését a nemzetközi megegyezések alapján. Mindezek az események a szerb nacionalizmust még jobban felkorbácsolták. Most már teljesen elfogadhatatlannak tûnt nekik, hogy Koszovót is elveszítsék, egy olyan nemzetiségi kisebbség miatt, amely nagy többségében iszlám vallású, mint a török elnyomóik voltak. Ennek a megakadályozására a legjobban a szuverén nemzeti állam koncepciója felelt meg, amely dominálta ugyan a XX. század második felének nemzetközi viszonyait, de a kommunista diktatúrák és diktátorjainak elnyomó politikája a saját állampolgáraival vagy a nemzetiségi kisebbségekkel szemben megmutatta, hogy ez a koncepció nagy veszélyeket rejt magában. A szerbeknek ez a felfogás nagyon is megfelelt, annyira, hogy szélsôséges politikusaik kijelentették, ahol egy szerb is van, az Szerbia. A szuverén nemzeti állam eszméje egyrészt tulajdonképpen tévhit, mert sehol sincs olyan állam, ahol csak egy nemzetiség élne, másrészt veszélyes fegyver a kisebbségekkel szemben, mert elnyomásukat törvényesíti. Ugyanakkor feltételezi beolvasztásukat, vagy szélsôséges esetekben a felszámulásukat is, mint ahogy az Koszovóban folyik. Teljesen világos, hogy a szuverén nemzeti állam ilyen interpretációja ellentétes az emberi jogok érvényesítésével, amely az egyenlô jogokat próbálja kiharcolni mindenki számára.

Ha az emberi jogok megvalósítása elsôdleges — és az így van rendjén, mert mindenkinek joga van az élethez, a tanuláshoz és a megélhetéshez —, akkor az állam nemzeti szuverenitása csak másodlagos lehet, és ez így is helyes, mert az állam az emberekért van, az összes állampolgárért, és nem csak egy nemzetért.

Ezért az aktuális jugoszláviai események eszmei szempontból két ideológiának az összecsapását is jelentik. Egyrészt a szerbek mindent alárendelnek nemzeti szuverén államuk eszméjének, a koszovói albán kisebbség megsemmisítésének árán is, másrészt pedig a NATO-országok az emberi jogok védelmében katonai eszközökkel is megpróbálják leállítani a kisebbségi jogok életbevágóan súlyos megsértését, és kényszeríteni a szerbeket arra, hogy betartsák az emberi jogokat.

Ez a háború, amely világháborúvá is fajulhat, a szerbek más nemzetiségek iránti gyûlöletébôl indult el (ugyanúgy, mint az elsô világháború), amely ellen fellépett egy olyan katonai erô, amely a nemzetiségek és nemzetek együttmûködéséért száll síkra, de amely már nem tudta eltûrni a szerb politika embertelenségeit.

Ferenczy Dávid

Kolozsvár nem metropolisz, de sajnos, a nagyvárosok kártékony példái egyre jobban hatnak itt is. Hallhatunk gyilkosságokról, egyre több betörésrôl és ok nélküli utcai verekedésekrôl. A gyilkosságok és verekedések egyik fô kiváltója a mértéktelen alkoholfogyasztás, mely a józan gondolkodás elvesztésének elsôdleges okozója. Most azonban újabb vészharang kondult meg, mely fôleg a diszkókedvelô ifjak egészségét fenyegeti. Ha az idônként csurranó-cseppenô drogra nincs pénz, a leleményes kábítós új módozatot talál, hogy miközben a ringen villognak az amúgy is agyzavaró fények, és dübörög az idegtépô technó, tökéletes legyen a koktél fogyasztóinak szédülete. A találmány: három diazepam, egy deci vodka. A koktél fogyasztói már nem a szipózó utcagyerekek, hanem az ország leendô kultúremberei, akik tanulnak, illetve tanulni jöttek ebbe a városba, mint majdani országépítôk. Az egyetemisták fiatalok, akiknek minél sürgôsebben rá kellene jönniük, hogy milyen veszélyes játékot ûznek.

Orvosi kimutatás szerint ez a fajta kábítózás százszorta veszélyesebb, mintha belekóstoltak volna a marihuanába. Nagyon gyorsan, néhány nap leforgása alatt, olyan súlyos függôséget von maga után, amitôl talán egy életen át nem tudnak megszabadulni. És majdnem kezelhetetlen agykárosodást von maga után. A diazepam egyike azon nyugtatóknak, amelyeket csak orvosi receptre utalnak ki. Mégis hogyan jutnak hozzá ifjaink e gyógyszerhez? Nem szeretnék rosszindulatú feltételezésekbe bocsátkozni, de vagy lelkiismeretlen személyek vannak, akik nem kérnek receptet, vagy olyanok, akik ezt felelôtlenül bárkinek kibocsátják, avagy még súlyosabb esetben olyanok, akik orvosi rendelvényt hamisítanak? Valahol valami törvénybe ütközô baj van, amire még konkrétan nem derült fény. Nem ártana, ha legalább tanult, intelligens ifjaink a saját józan eszükre és lelkiismeretükre hallgatnának, nem mások káros befolyására. Tini korban ugyanis mi sem könnyebb, mint valakivel megkóstoltatni az elsô pohár italt, vagy elszívatni az elsô cigarettát. Csak úgy a nagyzolás kedvéért. De a kábítózás nem ugyanaz. Ez az épelméjûségre és az életre tör.

Horváth Gyöngyvér

Senki ne ijedjen meg, senki ne reménykedjen: magamat inzultálom. Nits Árpád cikkemre írott válasza (Különbözô hasonlóságok, Szabadság, 1999. május 29.) ugyanis azzal a váddal kezdôdik, hogy besúgó lennék:

„Demény Péter annyiszor leírta a nevem vitacikknek álcázott feljelentésében (Hasonlóságok és különbözôségek, Szabadság, 1999. május 27.), és idézeteket is olyan bôkezûen kölcsönzött tôlem, hogy igényt tarthatnék honoráriumának egy részére."

Nem is kellene reagálnom egy ilyen képtelen vádra. Hogyan bizonyíthatnám, hogy soha nem voltam besúgó, nem is akarok az lenni, s még azt sem tudom, ugyan hol vagy kinek jelentettem volna föl Nits Árpádot. Ha mégis válaszolok, azokért az olvasókért teszem, akik esetleg bíznak bennem.

Tulajdonképpen örülnöm kellene, hiszen minden kétséget kizáróan kiderült: Nits Árpád elôítéletek rabja. Egyik elôítélete például az, hogy aki az ô írásait bírálja, az nem lehet más, csak besúgó, imformátor vagy kém. A másik elôítélete abból következtethetô ki, amit cikke vége felé fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy én tárgyilagos újságíró szeretnék lenni:

„Vannak újságok, ahol ez a hideg, látszólag minden érdeken felülemelkedô szemlélôdés a divat."

A tárgyilagosság nem divat, hanem a szakma alapkövetelménye. Ezért nem értek egyet Nits Árpád harmadik elôítéletével sem, hogy ti. a tárgyilagosságot „teljesen oktalanul" követelik meg „egy napilap Vélemény rovatától". Nem oktalanul követelik meg, sôt. A MÚRE idei évkönyvének Bevezetés a sajtójogba címû fejezetébôl idézek:

„Általában a véleménynyilvánítás akkor felel meg társadalmi rendeltetésének, ha kellôen megalapozott, megfelel a jóhiszemûség és tisztesség elvének, a bírálat megtartja a gondolkodás és ítéletalkotás szabályait" (Marosvásárhely, 1999, 135. o.). „Kellôen megalapozott", tehát tárgyilagos.

Annak a párhuzamnak sincs alapja, amelyet Nits Árpád az albán menekültek és a Tehnofrigból kirúgott magyar munkások között állít föl.

Nem értem, miért csak a magyar munkásokat említi. Nyilván nagyon jól tudja, hogy a nyomor, akárcsak az ostobaság, egyetemes. A Tehnofrigból éppúgy, mint más vállalatokból, román nemzetiségû munkásokat is leépítettek, hiszen nem etnikai tisztogatás folyik: a leépítésnek gazdasági okai vannak.

De hát ez partnerem legsúlyosabb elôítélete: hogy minden, ami ebben az országban történik, ellenünk történik. Ezért nem riad vissza a legfelelôtlenebb párhuzamoktól sem, ezért tartja bûnnek a tárgyilagosságot, ezért sérteget mindenkit, aki nem ért egyet vele, ezért nevez besúgónak, ezért mondja, hogy „politikai szerelmes ódákat" írok.

Végül: elnézést, hogy annyit emlegettem a Nits Árpád nevét. Magam is megbántam ezt az elhamarkodott gesztust, fôleg azért, mert olvasóvédelem is van a világon.

Demény Péter

A kedd délutáni ítéletidô és felhôszakadás nemcsak a gyalogosan közlekedôket ijesztette meg, hanem a magukat biztos fedezékben érzô trolibusz utasait is. Amint azt Földvári Árpádtól, a közszállítási vállalat forgalmi igazgatójától megtudtuk ezen a napon két trolibusz érezte meg a közeli villamos hálózatába belecsapott villámot. Az áramot a hálózatból azonnal kikapcsolták, és a vihar elálltáig a forgalom szünetelt. Ugyancsak ebben az idôben le kellett állítani a villamosokat is, mivel a kétvízközi részt annyira elöntötte a víz, hogy még a villamos sem tudott tovább haladni. Mint tudjuk, ilyenkor a villamos jármûvek gyakran ráznak, ami szintén nem egy kellemes érzés. Az igazgató szerint, ilyen eset rég nem fordult elô, mivel most már szigeteléssel szerelték fel a jármûveket, és a vonalvégeknél megmérik az ellenállást. Amennyiben valami rendellenesség áll elô, megáll az áramszolgáltatás.

Ilyenkor gyakran olyan forgalmi dugók keletkezhetnek, hogy a kiskocsik sem tudnak továbbhaladni.

— Igazgató úr, mennyi idô alatt tudják feloldani a dugót ?

— Amennyiben a dugó a Fô tértôl kezdôdik, hiába áll rendelkezésünkre négy intervenciós kocsi, a szerelôtornyok az útjavítások miatt nagyon nehezen, vagy majdnem egyáltalán nem tudnak elôre haladni. Be kell ismernünk, hogy amennyiben a hálózattal baj van, a forgalom lebénulhat. Máskülönben országos viszonylatban Kolozsváron található a legtöbb trolibusz. Sajnos, sokszor nem kifizetôdô, mert üresen közlekednek, fôleg az esti órákban. Emellett a villamos hálózat és a mûszerek állapota egy generációval le van maradva. Le kéne faragni egy kicsit a számukból, fôleg, hogy most sok autóbuszunk is van, amelyek szintén jóformán utasok nélkül közlekednek az esti órákban. 250 jármûbôl, ha 50 nem kifizetôdôen üzemel, az már veszteséget jelent, és valaki ki kell hogy fizesse.

— Visszatérve a villámcsapásra, fordult-e elô már ilyesmi a közszállítás életében ?

— Nem. Ez egy szélsôséges eset volt, de az idôjárás is egyre szélsôségesebb kezd lenni.

[horváth]

Meg nem erôsített hírek szerint a hét végén Kolozsvárra látogathat Emil Constantinescu. Az államelnök személyesen kívánja átadni Alexandru Todea görög katolikus bíborosnak a Románia Csillaga kitüntetést. Mint ismeretes, a bíborost a kolozsvári III. Klinikán kezelik.

A prefektúrát nem értesítették az államfô esetleges látogatásáról.

Május 31-i ülésén a Babes–Bolyai Tudományegyetem igazgatótanácsa megrökönyödéssel vette tudomásul az „Atac de Cluj" hetilap május 27-i számában megjelent, Andrei Marga tanügyminisztert és Simion Simont, a BBTE rektorát bemocskoló cikket. Az igazgatótanács szerint a cikk erôszakra, gyûlöletre és gyilkosságra uszít.

A zilahi helyi tömegszállítás két fô útvonalon történik: a Fenyves negyed–vonatállomás és a Fenyves–Liget negyed–vonatállomás között. Az utazás nem mindig zökkenômentes (nem csak a gödrök miatt) azért is, mert hosszú a várakozási idô a munkából kijövôk számára, vagy az is elôfordult, hogy az esti gyorshoz nem indult járat a megfelelô idôben.

A Transilvania rádió zilahi adásában elhangzott, hogy a maxi-taxi konkurenciát jelent, mert élelmes tulajdonosai a busz elôtt „húznak" be a megállóba, elcsábítva így az utasok egy részét.

Aki naponta utazik, láthatja, hogy az ipari zónában várakozó több száz fôbôl álló tömegbôl, ha elmegy tíz, az meg sem látszik, s különben is a gyári dolgozók bérlettel utaznak, ami nem érvényes, csak a buszokra.

Újdonság, hogy Zilahon is bevezették a fényképes autóbuszbérletet, aminek ára 42 000 lej havonta. A tömegszállítás terén is van még mit tanulni, nem is beszélve a jármûvek állapotáról.

Bekô N. Ildikó

Szamosújvár lakossága naponta átlagban 15 ezer köbméter vizet fogyaszt. A nyár beálltával a gyalui vezetéken szolgáltatott víz nyomása napról napra csökken. A helyzet már kezd kritikussá válni, ezért a városgazdák szigorú intézkedéseket foganatosítottak.

A helyi Lakás- és Községgazdálkodási Vállalat más gondokkal is küzd. A város 33 lakótársulása és több állami és magánkereskedelmi társaság közel kétmilliárd lejjel adósak a vízszolgáltató egységnek. Ilyen körülmények között a vezetôség kénytelen elzárni a csapokat. Csupán e hét elején négy kereskedelmi egységet kellett ily módon megbüntetni. Víz nélkül maradt a város végi állattenyésztô telepe is, ahol több mint kétezer szarvasmarha található. Ivóvíz nélkül nehezen fognak boldogulni az állattenyésztôk, akiket az adósság törlesztésére kényszerítenek.

Még csak június elején vagyunk, de Szamosújváron máris megjelentek a vizes gondok. Úgy látszik, újra fenyeget a tavalyi veszély, amikor egyszerûen elapadtak a vízcsapok a kisvárosban.

Erkedi Csaba

Június 2-án járatot indított a Román Légitársaság. A Szatmárnémeti–Montreál útvonalon közlekedô gép heti rendszerességgel száll majd fel a szatmári repülôtérrôl.

— Éppen egy esztendôvel ezelôtt, tavaly június 14-én indítottuk az elsô járatot New Yorkba — mondta Dancs Artúr, a TAROM szatmárnémeti kirendeltségének helyettes vezetôje. — Ebben az évben, április 7-én újabb útvonalon indítottunk gépet: Szatmárnémeti–Chicago. Eleinte összevontuk a két járat utasait, ám legnagyobb örömünkre igen hamar külön gépet kellett szánnunk a chicagói útvonalra.

Ezúttal is hasonlóképpen járunk el, tehát az elsô idôszakban egyazon géppel fognak utazni Chicagóba és Montreálba tartó utasaink. Ez a megoldás annál kézenfekvôbb, mert a chicagói járatnak végállomása elôtt egy alkalommal amúgy is le kell szállnia, tehát Montreálban fogja megszakítani repülését. A két városba tartó utasok tehát egy ideig közösen fognak repülni, amíg az utazóközönség megszokja az új járatot. Eddigi tapasztalataink alapján magyarországi utasokra is számítunk.

A jóváhagyásáért tavaly télen kezdôdtek a tárgyalások, egy piackutatást követôen. A Montreálba tartó Airbus A 310-es gép Bukarestbôl indul. Az erdélyi utasok részére beiktatható repülôterek listáján csupán kettô szerepelt: a temesvári vagy a szatmári, ugyanis csak ezek rendelkeznek a járatot lebonyolító airbus befogadásához szükséges hosszú kifutópályával. A választás végül is Szatmárnémetire esett, tudomásunk szerint a temesváriak nem is kérték.

Az új járat minden szerdán délben 12 órakor száll fel a szatmárnémeti repülôtérrôl, majd kilenc, kilenc és fél órányi repülés után érkezik meg Montreálba, ahonnan helyi idô szerint 22 óra 45 perckor indul vissza. Szatmárnémetibe csütörtökön 13.50-kor érkezik a gép — tájékoztatott a szatmári TAROM-kirendeltség helyettes vezetôje.

Kerekes Edit

• Három fedezet nélküli utalvánnyal fizetett a felsôszászújfalusi (Beszterce-Naszód megye) Maria Clujan (35). Az Explosiv Kft. ügyintézôje és társtulajdonosa az Oncos Kft.-tôl árut vásárolt több mint 87 és fél millió lej értékben, amelynek kifizetését a bank zárolta. Csalás vádjával indítottak vizsgálatot ellene, a kár megtérítése folyamatban van.

• Erôszaktevési kísérlet áldozataként jelentkezett május 31-én G. R. L. (16) tanuló. Elbeszélése szerint elôzô éjjel a kajántói Claudiu Babeti próbálkozott nemi kapcsolatba kerülni vele. A rendôrség ôrizetbe vette a 24 éves férfit, az ügyészség azonban változtatott az ügy jogi besorolásán, nemi romlottság vádjával vizsgálják, szabadlábon védekezhet. A Btk. szerint ezért 3 hónaptól és 2 évig terjedô börtönbüntetés jár.

• Öt személynek adott el egymás után két hektár szántóföldet a harasztosi Horvath Grigoriciuc (53), így szerzett jövedelme közel 21 millió lej volt. Az adásvételi szerzôdéseket is kiállította annak ellenére, hogy nem rendelkezik igazoló iratokkal, hogy az a föld az övé. Csalásért vizsgálják, amelyet a büntetô törvénykönyv 6 hónaptól 12 évig terjedô börtönnel büntet.

(pja)

Az utcai pénzváltóknál a forint 63/66, a márka 8200/8400, a dollár pedig 15 400/15 600 lejbe került.

A Világbank Romániáért felelôs igazgatója, Andrew Vorvink, elégedettségét fejezte ki, hogy a kormány megszavazta a Nemzetközi Pénzalap memorandumának végsô szövegét, amely tartalmazza a többségi befektetôknél alkalmazott pénzügyi könnyítések moratóriumát.

Andrew Vorvink a Radu Vasiléval történt találkozása során azt nyilatkozta, hogy további szoros együttmûködésre van szükség a kormány, a Nemzetközi Pénzalap és a Világbank között. A kormányfô pedig azt nyilatkozta, hogy ezek a könnyítések nem jelentik az adóalap növekedését.

Az adóreform nyomán csökken az adózás, ami az adózási alap kibôvítéséhez vezet, és a költségvetési bevételek megfelelô szintet érnek el — vélekedett szerdán Phillis Hodgkins, az amerikai kincstár romániai meghívott tanácsosa. Szerinte a költségvetési jövedelmek is diverzifikálódnak.

A kormánynak nagy szüksége van jövedelmekre, cserébe viszont számos szolgáltatásban részesülnek az adózók — válaszolta a tanácsos az adózás és a lakosság jövedelmeinek egybehangolásával kapcsolatos kérdésre.

A román titkosszolgálat jelentést tett le a szenátusi bizottságnál, amelyben alaptalannak ítéli a szervezetet Frunda György RMDSZ-szenátortól ért kritikákat mind a sajtóban, mind pedig az Európa Tanács parlamenti gyûlésén.

Frunda György szerint túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes mûködés szabályozása, valamint nem felel meg az Európa Tanács követelményeinek, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetés pénzén élnek, és nagy kihagyásai vannak a szolgálat parlamenti ellenôrzésének.

Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a hadsereg átszervezési tervezeteit két elgondolásból kiindulva (az övezetbeli rizikótényezôkre, valamint a hadseregnek megfelelô szükséges forrásokra) dolgozták ki.

Az átszervezési tervezetet a legfelsôbb védelmi tanácsnak kell elemeznie és jóváhagynia.

Románia aranytartaléka, amelyet a Román Nemzeti Bank ôriz, 101 tonnára tehetô, és értéke jelenleg 900 millió dollár. A valutatartalék a hónap végén csaknem egymillió dollár volt.

Románia a Nomura bank révén a múlt héten kifizette a 432 millió dollár értékû Samurai-kötvényeket. Az összeget a nemzeti bank folyósította az állam valutatartalékából. Az 1996 májusában 5,2 százalékos kötvények Románia betörését jelentették a tôkekibocsátási piacra.

Magas rangú román kormányküldöttség sietett tegnap Brassóba, ahol a város gépipari vállalatainak dolgozói a hét eleje óta spontán utcai tüntetéseket tartanak a gyárak bezárása ellen.

Radu Vasile kormányfô ígéretének megfelelôen Decebal Traian Remes ipari miniszter, Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap elnöke, valamint az ipari és a mezôgazdasági minisztérium egy-egy államtitkára kezdett zárt ajtók mögött tárgyalásokat a brassói szakszervezetek képviselôivel. A tárgyalások színhelyét, a prefektúra épületét, több ezer tüntetô fogta körbe, és emiatt olyan hírek láttak szerda délelôtt napvilágot, hogy a brassóiak foglyul ejtették a kormányküldöttség tagjait.

Rádióértesülések szerint a Roman teherautógyár dolgozói lezárták a várost Bukaresttel összekötô fôútvonalat.

A spontán tüntetések hétfôn kezdôdtek Brassóban, amikor mintegy kétezer munkás néhány órára „sztrájkôrséget" szervezett a prefektúra épülete elôtt. Kedden a Tractor mezôgazdasági gépgyár, a IAR helikoptergyár és a Rulmentul golyóscsapágy-gyár mintegy tízezer munkása megostromolta a prefektúra épületét, amelyet a biztonsági erôk kiürítettek. A tüntetôk betörték az ablakokat, de miután Bukarestbôl megérkezett a miniszterelnök ígérete, hogy azonnal tárgyalásokat kezdenek a szakszervezetekkel, a tömeg szétoszlott.

Vasile miniszterelnök szerint a brassói feszültség logikus következménye annak, hogy két éve csak nyilatkozatok hangzanak el a Tractor privatizálásáról, de minden vételi ajánlatot rendre elutasítanak.

A brassói tárgyalások megkezdése elôtt Radu Sârbu kijelentette, hogy a Tractor gyár gondjainak megoldását csak a privatizáció jelentheti. Romániának szüksége van traktorokra és mezôgazdasági gépekre, de nem olyan hatalmas mennyiségben, mint amennyit korábban az üzem gyártott.

Egyes rádióhírek szerint Iasi városában is spontán tüntetések kezdôdtek szerda délelôtt, és mintegy 1500 ember a brassói forgatókönyv alapján ostrom alá vette a prefektúra épületét.

Russel-Johnston lord, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének elnöke, aki szerdán befejezte romániai látogatását, a sajtónak kijelentette: Románia eredményesen mûködik az Európa Tanács érdekszférájához tartozó területeken. Ismerve Románia gazdasági helyzetét, amit a jugoszláviai háború is súlyosbít, Johnston lord megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek felelôssége Romániát közvetlenül segíteni és beavatni a háború utáni újjáépítési folyamatba.

Russel-Johnston elmondta: a látogatás után úgy tûnik, hogy megszûnt minden gyanú, ami a börtönök helyzetét vagy a tulajdonjog tiszteletben tartását illeti. Bár a börtönök helyzetének feljavítása pénzügyi gondok miatt korlátozott, úgy tûnik, hogy már nincs panasz a foglyok jogainak tiszteletben tartása szempontjából. A tulajdonjogról Johnston lord kiemelte, hogy a magas rangú román tisztségviselôkkel folytatott megbeszélések során tájékoztatták, hogy a problémát törvény szabályozza, amit a jövô héten terjesztenek a parlament elé.

Rámutatott: nincs tudomása arról, hogy magyar szélsôséges megnyilvánulások fenyegetnék Romániát. A Rompres kérdésére Johnston lord elmondta: a szélsôség veszélyt jelent bármilyen forrásból származna is, de látogatása alatt nem tapasztalta, hogy Romániát ilyen veszély fenyegetné. Mi több, az a benyomása volt, hogy a kormány politikája általában jó irányba halad, ami a nemzeti közösségek jogait illeti.

A lord szerdán találkozott Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökével is. Többek között eszmecserét folytattak a koszovói konfliktusról és a NATO jugoszláviai beavatkozásáról. Iliescu szerint a bombázás nem vezet a konfliktus megoldásához. Russel-Johnston lord nem osztotta tárgyaló partnere véleményét, és megerôsítette a brit és amerikai álláspontot.

A lord délelôtt a parlament külpolitikai bizottságainak tagjaival is találkozott.

Wesley Clark tábornok, a NATO európai erôinek fôparancsnoka a tervek szerint pénteken néhány órás látogatást tett volna Bukarestben — közölte Andrei Plesu külügyminiszter kedden.

Az amerikai tábornok a jugoszláviai konfliktus alakulását, a válság lehetséges megoldási módjainak helyzetét, kilátásait vitatta volna meg a román vezetôkkel.

Plesu azt is kijelentette, hogy Bukarestnek nincsenek olyan információi, amelyek szerint Románia közvetlen részvételét kérné a Jugoszlávia elleni támadásokhoz. A külügyminiszter határozottan cáfolta, hogy Romániának valamiféle köze lenne egy esetleges szárazföldi akcióhoz.

A sajtó már több napja arról cikkezik, hogy Clark a jelenleginél nagyobb mértékû román részvételt kért volna. Egyes lapok szerint a NATO azt szeretné, ha román katonák is lennének a tervezett koszovói békefenntartó erôkben.

A Cotidianul az amerikai tábornok látogatásának kapcsán arról írt, hogy a román kormány már készül arra, hogy részt vegyen „Jugoszlávia lerohanásában".

A lap szerint ezt az is bizonyítja, hogy már megérkeztek az elsô amerikai katonai szállítógépek Krajova katonai repülôterére.

A román külügyi szóvivô azonban tegnap közölte, hogy egyelôre meghatározatlan idôpontra elnapolták Wesley Clark tábornoknak június 4-re tervezett romániai látogatását. A halasztás oka a térség helyzetének elôreláthatatlansága, továbbá ama döntések meghozatala, amelyek a tábornok brüsszeli jelenlétét igénylik.

A legfrissebb felmérések szerint Románia legalább 850 millió dollárt veszít az idén a NATO jugoszláviai hadmûveletei miatt.

A várható gazdasági következményekrôl és kereskedelmi károkról nyilatkozva Andrei Plesu külügyminiszter azt mondta, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi pénzintézeteknek életképes megoldásról kell gondoskodniuk a károk pótlására.

Plesu aggodalommal emlékeztetett arra, hogy azok az országok, amelyek a boszniai háború idején rosszul jártak a Jugoszlávia elleni olajembargó miatt, semmiféle kárpótlást nem kaptak gazdaságuk élénkítése érdekében.

Nem szeretnék beavatkozni a Magyarok Világszövetségének belügyeibe — közölte Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára.

Mint ismeretes, a Magyarok Világszövetségének Amerikai Tanácsa levélben fordult hozzá a szervezet áprilisi küldöttgyûlésének légköre, valamint a nyugati régió szerintük hátrányos képviselete miatt.

Az aláírók ugyanakkor úgy vélték: az áprilisi tanácskozáson egyesek antiszemita, intoleráns megjegyzésekkel illették a nyugati küldötteket.

Az MVSZ küldöttgyûlése végül állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben egyebek mellett leszögezte, hogy ilyen kijelentések nem hangzottak el.

Németh Zsolt nyilatkozatában a konfliktust illetôen elmondta: a hét végén szerinte le is zajlott valamiféle tisztázás.

— A Magyarok Világszövetségének a konfliktusait a saját berkein belül kell megoldania — hangsúlyozta.

A küldöttek vajdasági magyarokkal összefüggô felvetése kapcsán kijelentette: „Nagyon jó gondolatnak tartom, hogy a koszovói válság rendezése egy délkelet-európai általános rendezésbe illeszkedjen.

— Ha ez a célkitûzés eredményes lesz, akkor mindenképpen napirendre fog kerülni a vajdasági magyarság sorsa is — tette hozzá.

Utalt arra, hogy a vajdasági magyarok hosszú évek óta az autonómiát tekintik legfontosabb célkitûzésüknek.

Jelezte, hogy a magyar kormány egy egységes autonómia-koncepciót — amelyet a vajdasági magyarok fogalmaznak meg — támogatni fog.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]