 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
1999. június 7.
(XI. évfolyam, 129. szám)
Szombaton rendes közgyûlését tartotta meg az Unitárius Püspökség imatermében az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Elnöki beszámolójában Benkô Samu kifejtette a politika és a tudományok egymásra találásáról csupán a 18. századtól, a polgárosodás korszakától beszélhetünk, napjainkban azonban ez a kapcsolat egyre szorosabb. Az UNESCO szervezésében három hét múlva Budapesten sorra kerülô Tudomány Világkonferenciája is azt példázza, hogy az Európai Unió egységes fejlôdési mederbe próbálja terelni a tudományt. Az erdélyi magyarság érdeke — kettôs kötöttségébôl fakadóan — nemcsak az össznemzeti értékek megôrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétôl. „Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" — mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi idôben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttmûködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerôsödött az egyesület újjászervezôdésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplôkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Szûkös anyagi keretei miatt azonban nem tervezheti tevékenységének bôvítését. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában „agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai-alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatómûhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan idôkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson, és azokba a fiatalokba helyezi bizalmát, „akiket még nem sikerült elrontani" — mondotta Benkô Samu.
A hozzászólások alkalmával Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyûléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Ugyanakkor mélyebb szakmai szolidaritásra van szükség, amiben szerepet játszhat az EME és a Babes–Bolyai Tudományegyetem közti együttmûködés fokozása. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fûzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külsô tagja van Erdélybôl. Azokat a fiataljainkat kell ösztöndíjjal támogatni, akiknek rendezett a jövôjük és nem elvándorlási dobbantódeszkának használják a számukra felkínált továbbképzési lehetôségeket.
A közgyûlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. A közgyûlés döntött a tagsági díjakról is: ezentúl a diákoknak évente 10 ezer, az aktív tagoknak 50 ezer, a nyugdíjasoknak 25 ezer, az alapító tagoknak pedig 500 ezer lejt kell fizetniük. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy ma, hétfôn, jár le az Apáczai-alapítványi pályázatok benyújtásának a határideje.
Az EME közgyûlésével egyidôben tartotta hasonló rendezvényét a református teológián a Kriza János Néprajzi Társaság.
Elnöki beszámolójában Pozsony Ferenc feltérképezte az elmúlt év megvalósításait. Elsôsorban a kiadási tevékenységük eredményeit: megjelent a 6-os és 7-es évkönyvük, három módszertani füzetük, továbbá egy román nyelvû kötetük, a kolozsvári, bukaresti és debreceni tanszékek közös kutatási programja révén, amelynek során az etnikailag vegyes erdélyi falvak együttélési modelljeit vizsgálták. Kiadói tevékenységük mellett a tematikus vándorgyûlések is jelentôs szerepet töltöttek be.
A közgyûlést követôen a résztvevôk tanácskozást tartottak, amelynek témája az elvándorlás volt. A szakemberek azokat a tényezôket vizsgálták (egyéni és családi érdekek, hatalmi politika, gazdasági kényszer, tolerancia, turizmus stb.), amelyek hozzájárulnak a mai erdélyi falu lakossága elvándorlásához és identitásának átformálásához. „Szeretném, ha a következô konferenciánkon a mobilis ember helyett a helyben maradó emberrôl tárgyalnánk — jelentette ki a társaság elnöke. A Szabadságnak adott rövid nyilatkozatában kiemelte: a Kriza János Néprajzi Társaság az elkövetkezôkben szolgáltató intézménnyé is át kíván alakulni. A kolozsvári egyetemi oktatás háttérintézményeként szakkönyvtárat, dokumentációs bázist és számítógépes rendszert kínál a fiatal kutatóknak, egyetemistáknak."
Vasárnap délelôtt a Horea úti Deportáltak Templomában a Holocaust áldozataira, a kolozsvári és az észak-erdélyi zsidók deportálásának 55. évfordulójára emlékeztek a Kolozsvári Zsidó Hitközség tagjai és meghívottjaik. Többek között jelen volt és beszédet mondott Nicolae Cajal akadémikus, az Országos Zsidó Hitközség elnöke, Kallós Miklós, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Bustya Dezsô, az Erdélyi Református Egyházkerület képviselôje, Simion Simon a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. Nicolae Cajal a kolozsvári és az észak-erdélyi deportálások történetét elevenítette fel. Elmondta: remélhetôleg a jövô évezred generációi tanulva a XX. század hibáiból nem élik át a Holocaustot és a Gulágot, Bustya Dezsô mélységes együttérzésének adott hangot: az intolerancia, a gyûlölet még mindig nem a múlté. „Emlékezzünk arra, ami Horvátországban, Szlovéniában és Boszniában történt, valamint arra, ami napjainkban zajlik Koszovóban" — mondta.
Simion Simon, a BBTE rektora a békés együttélés fontosságát hangsúlyozta. „A Babes–Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellege bizonyíték arra, hogy több közösség tud egy egyetem keretén belül tanulni"— mondta.
A megemlékezés a Halmos Katalin vezette Kolozsvári Zsidó Hitközségi Kórus által elôadott énekekkel ért véget. Fellépett Tatiana Lisnic, a Román Opera énekese is.
Szombati marosvásárhelyi látogatása alkalmával Emil Constantinescu „figyelmeztette" a helyi román értelmiséget: „felelôsen" viszonyuljanak ahhoz az — értesülése szerint — országszerte terjesztett „újabb tervhez", amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza. Constantinescu kijelentette: a különbözô értelmiségiek ehhez hasonló „kalandjai" végül a közembereken csattannak. Az államfô úgy nyilatkozott: személy szerint semmi olyan kezdeményezést nem támogat, amely Románia területi egységét veszélyezteti, és nemkívánatosnak minôsítette a regionális autonómiának a gondolatát.
— Meggyôzôdésem, hogy ha kicsivel tapasztaltabbak a játékosaim, nem fordult volna elô az, ami az elsô negyedórában történt velünk — mondta a szombati román–magyar mérkôzés után Bicskei Bertalan, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. — Csapatomnak nincs komoly nemzetközi tapasztalata, ezért a román együttes túlságosan nagy falatnak bizonyult — tette hozzá. A magyar csapat gond nélkül, éjfél után érkezett meg szálláshelyére — jelentik az MTI bukaresti tudósítói. A válogatott tegnap reggel már hazarepült.
A mérkôzések mérkôzésén történelmet írhat a román válogatott — írta a szombati fôvárosi sportsajtó, amely a gyôzelmet már csak azért is biztosra vette, mivel erre a találkozóra visszatért Gheorghe Hagi. Az izgalmak fokozását a román lapok egy része a nacionalista indulatok erôsítésével kívánta elérni: a Sportul Românesc napok óta a „Magyarország elleni háborúról" ír, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint „a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy „végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektôl különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le.
A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan szintén hajnalig tartott az „örömünnep", amelynek fô színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fô téren elhelyezett 12 méter átmérôjû képernyô elôtt drukkolták végig a játszmát. A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a „szurkolók" mintegy ezer fôs csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták a magyar fôkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal elôtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendôrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a fôkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar fôkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követôen ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. Az elsô felmérések szerint a kár nagysága mintegy 1 millió lej.
Három héttel ezelôtt kisebb botrány keletkezett a Nemzeti Liberális Párt polgármesterjelöltjének megválasztása körül. Mint ismeretes, az NLP városi szervezetének május 15-én tartott közgyûlésén nem volt kvórum. Ennek ellenére a jelenlevôk úgy döntöttek, hogy mégis megejtik a jelöltállítást. és Deac Ioan városi tanácsost megválasztották az NLP polgármesterjelöltjének. Kollégája, Romulus Zamfir óvást emelt a szabályzatsértések ellen. A párt központi vezetôsége helyt adott az óvásnak, és úgy döntött: a kolozsvári liberálisok június 5-én, rendkívüli közgyûlésen megismétlik a polgármesterjelölt állítást. A szombati közgyûlésen az eredmény viszont megváltozott: Romulus Zamfir 61 szavazatot, Ioan Deac pedig 58 szavazatot kapott.
Lapunk megkérdezte, Romulus Zamfirt: véleménye szerint meg lehet-e nyerni Kolozsváron a választásokat nacionalista felhangok nélkül is? Zamfir úgy nyilatkozott: „Azt hiszem, igen. Úgy vélem, hogy megválasztása után a polgármesternek annak ellenére sem kell politikával foglalkoznia, hogy egy politikai alakulat színeiben került ebbe a tisztségbe. Jómagam valamennyi kolozsvári polgármestere szeretnék lenni" — mondta. Szerinte az elsô fordulóban valamennyi, a Demokratikus Konvencióhoz tartozó párt külön jelöltet állít, s majd csak a második fordulóban választják meg a közös jelöltet. Mindeddig Ioan Roman, és Ioan Vida Simiti a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) képviselôi, Iuliu Pãcuraru, a Demokrata Párt parlamenti képviselôje nyilatkozta, hogy megpályázná a polgármesteri széket. Aurel Rosianu, a Romák Pártjának egyik vezetôje elmondta: ôk is fognak polgármesterjelöltet állítani.
Dupla vagy semmi
Abszolút premier: a négy és fél éves Gyurika önállóan vásárol. Megfelelô kiképzés után, kezében a kiszámolt pénzzel, elmegy az otthonuktól két háztömbnyire található mini vegyeskereskedéshez. Ott elôírásosan megkopogtatja az ablakot, és amikor már van kinek, felmondja a leckét:
— Buná ziá, dác drozsdíjé!
Amikor óhaja megvalósul, azonnal rátér a számára sokkal lényegesebb fejezetre:
— Buná ziá, dác csokolátá Dzsoé!
Akcióját teljes siker koronázza, amit mellesleg meg is érdemel: miért ne legyen neki egy jó napja, ha ô másnak kettôt kíván?
Ö. I. B.
A KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK TÛZVÉDELMI KÖTELESSÉGE, A TÛZVESZÉLY KEZELÉSE címmel 1999. június 15–16-án naponta 12–16 óra között tanfolyamot szervez a Kolozs megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara. Bôvebb felvilágosítás, feliratkozás június 11-ig a kamara 301-es szobájában vagy a 432-164-es telefonon.
GAZDASÁGI PARTNERSÉGI AKCIÓT szervez jún. 30. és júl. 2. között Pécsre a Kolozsvári Kamara. A találkozón, a nemzetközi vásár alkalmából még szlovén, cseh, horvát, török cégek képviseltetik magukat. Bôvebb felvilágosítás, feliratkozás a Kamara székhelyén (Horea út 3., tel.: 432-454, 432-220).
Továbbfejlesztett közmondás:
— A májusi esô aranyat ér, a júniusi világbanki kölcsönt.
TÁNCOKTATÁS:
1. László Csaba és Dimény Ibolya: júl. 19–21, sóvidéki táncok; 2. László Csaba és Bartha Ildikó: júl. 22–24, balázstelki táncok; 3. Mátéfi Csaba és Dónáth Zita: júl. 19–24, sóvidéki táncok (kezdôknek).Táncházban tanít Bodó-Bán János és László Zsolt párjaikkal.
OTT LESZNEK:
Falusi táncosok és énekesek Felsôsófalváról, Parajdról, Pálpatakáról, Kecsetrôl, Balázstelkérôl, Szásznagyvesszôsrôl és Bunról. Kézmûves mûhelyek meglátogatása: bádogos, zsindelykészítô, szövô, kerámiakészítô, taplófeldolgozó, faeszetergályos.
KIRÁNDULÁSI LEHETÔSÉGEK (a tábor ideje alatt):
parajdi sóbánya, szovátai Medve-tó, Korond.
AUTÓBUSZ MENETREND:
Járatok Udvarhelyre Sófalván keresztül, naponta Budapestrôl a Népstadiontól.
SZÁLLÁS:
Saját sátrakban; mindenki hozzon hálózsákot vagy pokrócot. Külön igényre és plusz díjazás ellenében családoknál való elszállásolást is biztosítunk (4 DM-nek megfelelô lej fejenként egy éjszakára).
ELLÁTÁS:
Reggeli, ebéd, vacsora (július 18. vasárnap estétôl július 25. vasárnap reggelig). A részvételi díjat a helyszínen kell befizetni. Jelentkezéskor útlevél vagy személyazonossági igazolvány szükséges.
A TÁBOR SZERVEZÔI:
Pipacsok Néptáncegyüttes, Hargita Megye Tanácsa, Mûvelôdési Minisztérium és Parajd Község Tanácsa.
A környezetvédelem John Laskin angol szociológust tartja elsô képviselôjének. Laskin szerint a Stiwinson által megalkotott gôzmozdonyok az angol táj szépségét veszélyeztetik. Ennek érdekében levelet intézett az akkori belügyminiszterhez, és a gôzmozdonyok eltávolítását, valamint a vonalak felszedését kérte. Természetesen ezt akkor kinevették, sajnos azonban Laskin állítása beigazolódott, és nemcsak az angol táj, hanem az egész bolygó szenved az ipari forradalom óta többszörösére növekedett környezetszennyezô anyagok miatt.
Már a XIX. századtól számos kötetnek megfelelô írást publikáltak a környezetre káros anyagokról és ezek hatásáról. 1890-ben David Smish már megfigyeléseket végzett a savas esô által okozott károkról, és felhívta az akkori hatóságok figyelmét annak káros hatására. Természetesen mindez — honfitársához hasonlóan — süket fülekre talált.
Ugyanebben a században már megjelennek az elsô környezet- és természetvédelmi mozgalmak és szervezetek is. Ilyen például az amerikai Sierra Klub, amelyik még ma is az egyik legbefolyásosabb környezetvédô szervezet az USA-ban. Ezek a szervezetek akkor csak területileg vizsgálták a szennyezôdések okozta problémákat, hangsúlyt helyezve arra, hogy egyes területeken tiltsák be a szennyezéseket az ökoszisztémák fennmaradása érdekében. Az ilyen egyesületek jellege a II. világháború után a 60-as évektôl átalakult.
Most már arról van szó, hogy az egész bolygó léte és jövôje kerül veszélybe a környezetszennyezés következtében. Az egész világ kezd odafigyelni az egyre súlyosabb pusztításokra, megjelennek az elsô törvényerejû rendeletek és szabályzatok, sôt az AEÁ-ban, Angliában stb. pártok alakulnak, amelyek több-kevesebb sikerrel próbálják a hangsúlyt a környezetvédelemre fektetni.
A ’70-es években nemcsak eszmékben, de fellépésben is egyre radikálisabb ökológiai mozgalmak jönnek létre. Ezek ülôsztrájkokat, csendes tüntetéseket, blokádokat stb. szerveznek, de késôbb a hagyományos környezetvédelem és az új típusú radikálisok együttmûködése az ún. mobilizáló konfliktushoz vezet. Ennek következményeként számos nagyméretû megmozdulás születik, mint például a Németországban néhány éve az atomhulladék-szállítmányok elleni megmozdulás, amelyik kapcsán közel 30 ezer rendôrt mozgósítottak. Ez volt a II. világháború óta a legnagyobb rendôri akció Európában.
Manapság kezd erôsödni az együttmûködés e mozgalmak és a hatalom között. A közben megalakult Minisztériumok rájöttek, hogy fontos lobbycsoportot jelentenek a környezetvédô civil szervezetek, kezdve az oktatástól egész a törvényhozásig. Ilyen szempontból beszélhetünk egy mentalitásváltásról is, amelyik mélyen befolyásolni tudná a jövô társadalom környezethez való hozzáállását, új alternatívákat kínálva a szennyezések csökkentésére és a károk restaurálására.
Az Ámbár tanár úr címû 1998-as magyar film kolozsvári díszbemutatóját péntek este 19 órától tekinthették meg az érdeklôdôk a Mûvész mozi termében. A gálaest színész-meghívottai közül sajnos csak Koltai Róbert tudott eljönni („Így legalább többet mesélhetek" — mondta), s a nagyközönség nem találkozhatott a szépséges Dobó Katával és Pogány Judittal, akik a tervek szerint szintén Kolozsvárra látogattak volna a hét végén.
A romantikus komédiát a többségben fiatalokból álló közönség, lelkesen fogadta. Koltai az elôadás után a film producerével, Kálomista Gáborral, illetve a film romániai forgalmazójának, az Interfilm Kft. képviselôjének kíséretében a mozivászon elé lépett, hogy a nézôk kérdéseire válaszoljon. Elmondta: az itteni közönség jobban fogadta a filmet, mint a budapesti. Pedig magyarországi viszonylatban is sikeres az alkotás: már eddig is több ezren nézték meg, s a kópiák száma 23 (vagyis ennyi moziban látható egyidôben), ami Magyarországon rekordnak számít.
Sajnos, amint azt Koltai Róbert elmondta, a filmet ennek ellenére sem lehet kasszasikerként emlegetni. A magyar filmek ugyanis csak Magyarországon nem tudnak elég pénzt beszedni, a kevés nézô (illetve a kis lakosság) miatt. A híres filmszínész azt is elmondta, hogy ez a negyedik mozifilmje, de elsô alkalom, amikor mind fôszereplôként, mind rendezôként jelen van egy filmben. Különös mondanivalót nem akart kölcsönözni Ámbár tanár úrnak, egyszerûen egy történetet akart elmesélni. Az, hogy a finom poénokat is nevetéssel fogadja a nézô, jelzi: feladatát sikeresen hajtotta végre.
Aki ott volt a bemutatón, jól érezte magát mind a film vetítése alatt, mind az utána levô kötetlen beszélgetésen, amelyen egy valódi színész-egyéniséggel, humoros, jópofa személlyel ismerkedhettünk meg, akit remélhetôleg még sok alkotásban tekinthetünk meg a kolozsvári mozik valamelyikében. Amint azt a film romániai forgalmazójának képviselôje is elmondta, a 6:3 és az Ámbár tanár úr után nem szakad meg a lánc: további magyar alkotások behozatalát tervezik, többek között a Magyarországon szintén nagy sikernek örvendô A miniszter félrelép is nemsokára Erdélybe érkezik.
A díszbemutató elôtt — mint ahogy már megírtuk — ünnepélyes keretek közt várták Koltai Róbertet az RMDSZ-székházban. A neves filmszínész és rendezô igen közvetlen módon válaszolt kérdéseinkre.
— Koltai úr, mondjon néhány szót a filmrôl.
— Tavaly december 10-én volt a film bemutatója Budapesten, és azóta 240 ezren látták. A magyar filmek közül magasan a legnézettebb film volt, 70 ezerrel elôzte meg a második helyezettet. Elégedettek vagyunk. Magáról a filmrôl? Vígjátékként, lírai vígjátékként határoznám meg. A forgatás körülbelül hat hetet tartott.
Nagyon örülünk, hogy bemutatkozhatunk Erdélyben is. Ez tulajdonképpen a negyedik filmem, és az elôzôek — Sose halunk meg, Szamba — is sikeresek voltak, jó lett volna, ha itt is láthatták volna ôket.
— Hol maradt a többi meghívott, a nôi szereplôk?
— Dobó Katának fôiskolai vizsgái vannak, Pogány Judit (a feleségem) kocsiját pedig reggel feltörték, és minden iratát elvitték, ezért nem tudott eljönni.
— Hogy jött ki a fiatal tehetségekkel?
— Én magamat is fiatalnak érzem, úgyhogy általában megtalálom velük a hangot.
— Mit üzenne a Szabadság olvasóinak?
— Nagyon örülök, hogy itt lehettem, és hogy a filmemet, ezt a negyediket láthatják.
Póka János András
Lapunk szombati számában sajnálatos hiba folytán elírtuk Sípos Ilona magyar konzul nevét. Ezúttal kérünk elnézést a bakiért.
Igazi szezonja van most a vágott virágnak, mert jön a ballagás meg évzáró, és mindig akadnak családi ünnepek is a virágárusok legnagyobb örömére.
A hagyományos szegfû és rózsa mellett kapható a zilahi piacon kék, zöld, narancsszínû krizantém. Giccs, hamisítvány készül a mesterségesen színezett holland import virágból? Amíg a mûvirágkészítôk arra törekednek, hogy alkotásuk minél eredetibb legyen, addig a krizantémokat kiszínezik, csillogó porral hintik be, hogy már nem is hasonlítanak önmagukhoz. Tudjuk mindnyájan, mi a piac törvénye: azt kell eladni, amit megvesznek. No comment.
hogy a képviselôház 60 napról 45-re csökkentette a választási kampány idôszakát. Végre egy hasznos döntés — mondhatnám, bár az eredményeket illetôen, nekem ez a 45 nap is aránytalanul soknak tûnik. Fôleg azért, mert nem tudom eldönteni, hogy a tavaly ôsszel elkezdett és most már — nagyon sokadik 45 napja — teljes gôzzel folyó választási hadjáratot hova számítják, az elôzô vagy a következô kampányhoz?
Romániában mindent el lehet lopni. Még az országutat is. Íme egy megtörtént eset: az egyik cég felvállalta egy mûút lebetonozását. Rájöttek azonban, hogy az átvevô vállalat nem méri le teljesítményüket, hanem a kilométerkövek szerint számítja ki, milyen hosszúságú utat tettek rendbe. Erre fogták magukat, a mérföldköveket kiásták, s 900 méter távolságra helyezték le. Így tíz kilométeren nyertek egyet.
Ez jutott eszembe, amikor láttam, hogy az RMDSZ VI. kongresszusának jelképe a mérföldkô lett. Vajon ez az útjelzô alkalmatosság tényleg ezer métert jelez, vagy esetleg csak mi, az „átvevô vállalat" (nemzeti közösségünk) hiszi ezt? Esetleg 1100 métert, ami fölösleges, nem honorált száz métert jelent, csak azért, hogy igazoljuk: lám csak, mi mennyit dolgozunk.
Válaszomat dodonai mondatokban elrejtve fogalmazom meg. A görög jóshely arról volt nevezetes, hogy ott kétértelmû mondatok hangoztak el, egyetlen vesszô elhelyezésével visszájára fordult a kijelentés. Íme néhány ilyen, amibôl a határkô helyére így vagy úgy (a vesszôtôl függôen) következtetni tudunk:
1. MEGÚJULÁSRA NEM A RÉGI FOLYTATÁSÁRA VAN SZÜKSÉG. A két variáns: megújulásra nem, a régi folytatására van szükség. És: megújulásra, nem a régi folytatására van szükség.
2. A BELSÔ VÁLASZTÁS NEM MEGVALÓSÍTHATATLAN. Változatok: Belsô választás nem, megvalósíthatatlan. Avagy: belsô választás, nem megvalósíthatatlan.
3. AZ AUTONÓMIÁRA NEM A TÖBBSÉG ELLENVÉLEMÉNYÉHEZ VALÓ IGAZODÁSRA VAN SZÜKSÉG. Feloldva: az autonómiára nem, a többség ellenvéleményéhez való igazodásra van szükség. Továbbá: az autonómiára, nem a többség ellenvéleményéhez való igazodásra van szükség.
4. KOLLEKTÍV JOGOKAT NEM CSAK EGYÉNI JOGOKAT. Így: kollektív jogokat nem, csak egyéni jogokat. Úgy: kollektív jogokat, nem csak egyéni jogokat.
5. A HATÁROZATHOZATALBAN A CIVILSZFÉRA BEFOLYÁSA NEM A TISZTSÉGVISELÔK SZAVA LEGYEN DÖNTÔ. Vagy: a határozathozatalban a civilszféra befolyása nem, a tisztségviselôk szava legyen döntô. Vagy: a határozathozatalban a civilszféra befolyása, nem a tisztségviselôk szava legyen döntô.
6. A KONGRESSZUS UTÁN AZ ERDÉLY-KÖZPONTÚ PRAGMATIKUS POLITIZÁLÁS MEGHALNI NEM GYÔZNI FOG. Az egyik: a kongresszus után az Erdély-központú pragmatikus politizálás meghalni, nem gyôzni fog. A másik: a kongresszus után az Erdély-központú pragmatikus politizálás meghalni nem, gyôzni fog.
7. PETÔFI–SCHILLER EGYETEM NEM BOLYAI EGYETEM. Egyféleképpen: Petôfi–Schiller egyetem, nem Bolyai egyetem. Másféleképpen: Petôfi–Schiller egyetem nem, Bolyai egyetem.
8. HATÁROZOTT KÖVETELÉSEK NEM A TÖBBSÉG JÓINDULATÁBAN BÍZNI. Így: határozott követelések nem, a többség jóindulatában bízni. Úgy: határozott követelések, nem a többség jóindulatában bízni.
9. A KORMÁNYKOALÍCIÓBAN FELTÉTELEK NÉLKÜLI RÉSZVÉTELLEL NEM RAJTA KÍVÜL ÉRÜNK EL NAGYOBB EREDMÉNYEKET. Egy: a kormánykoalícióban feltételek nélküli részvétellel, nem rajta kívül érünk el nagyobb eredményeket. Kettô: a kormánykoalícióban feltételek nélküli részvétellel nem, rajta kívül érünk el nagyobb eredményeket.
Kérdés: vajon az RMDSZ országos vezetése hova teszi ki a vesszôket? Mert ettôl függ, hogy a mérföldkô valóban jól mutatja-e a nekünk megépített pályát. Vagy talán nem lenne jobb a girbegörbe utunkon a kétes értékû betonoszlopocskák megszámlálása helyett elôvenni a colstokot?
Egyszerûbb vezetni, mint egy autót, és soha nem zavarják a forgalmi dugók. Gyorsabb, mint egy helikopter, ám összehasonlíthatatlanul csendesebb. Viszont helybôl fel tud szállni, szemben a repülôkkel. Elkészült a repülô autó, és ha minden jól megy, hamarosan bárki meg is vásárolhatja.
Paul Moller már a 60-as években megálmodta, hogy egy nap megalkotja a közlekedést forradalmasító repülô autót, de a sok hasonló álmodozóval ellentétben ô bele is fogott az elkészítésébe.
A fejlesztés 1962 óta folyik, és azóta már számos mûködô prototípust mutattak be. 1966-ban emelkedett a levegôbe az XM3, amelynél a propellerlapátok a középsô kis kabin körül forogtak. A 70-es években alakult ki a kétszemélyes XM4, amely inkább egy csészealjra emlékeztetett, amin függôlegesen 8 darab légcsavart helyeztek el. 1983 óta a fejlesztést a Moller International vállalat fogta össze, 1989-ben pedig a sajtó elôtt is repült az M200X, ami még mindig függôleges légcsavarokkal készült. A Skycar ehhez képest alapos formai átalakuláson ment át, motorjai vízszintesen helyezkednek el, így lényegesen nagyobb sebességre képes elôdjénél, kabinja négy személy befogadására képes, és aerodinamikailag is sokat fejlôdött. S ami a legfontosabb: a sorozatgyártás beindulása esetén piacképes versenytársa lehet az autóknak, hiszen ára akár 15 millió forint köré is leszorítható lenne.
A Skycar lelke egy nagyon erôs, de kis méretû és könnyû motor, ami képes az autót függôlegesen a levegôbe emelni, s akár 600 km/órás sebességgel repíteni. A tankoláshoz nem kell speciális benzinkutakat keresni, a motor a hagyományos benzinnel vagy alkohollal is megy, elôbbibôl 100 km-en 5 liter körül fogyaszt (az egyszemélyes változat). Vezetéséhez nem kell pilótavizsga, a jármû ugyanis mûholdról, számítógép segítségével irányítva jut el a kívánt célhoz. A Skycar hivatalosan is egy új jármûkategória elsô darabja lesz, kezeléséhez jogosítványt kell majd szerezni, ami elsôsorban a szükséges navigációs képességekre helyezi a hangsúlyt, illetve arra, hogy miként lehet az irányító számítógéppel megérttetni, hova is akarunk menni.
Bár a prototípussal már több mint 150 sikeres repülést végeztek, azért nem árt ügyelni a biztonságra. Baleset esetén, a Skycar beépített ejtôernyôvel, és külsô-belsô légzsákokkal védi az utasokat, de a gép akkor is biztonságosan le tud szállni, ha az egyik motor felmondaná a szolgálatot. A vezérlését tovább kívánják fejleszteni, hogy akár ködben vagy szélsôséges idôjárási viszonyok között is le tudjon szállni, de a fejlesztôk szerint a Skycar már most is majdnem bárhol tud — épségben — landolni.
Azért kicsit korai volna még eldobni a slusszkulcsot, a Skycarnak vannak még megoldatlan problémái. A zajszintje nem feltûnô egy nagy forgalmú belvárosi környezetben, de zavaró lenne, mondjuk, egy csendes kertvárosban, így használata bizonyos korlátok közé fog kényszerülni. Gondok lehetnek a parkolásnál is, egyrészt a méret és a szokatlan forma miatt, másrészt mert ilyenkor nagyon kis távolságok is sokat számíthatnak, így minden bizonnyal szükség lesz különleges légiparkolókra — vertiportokra — is.
Az infrastrukturális kérdések is nyitottak még: ahhoz, hogy a Skycar komoly hatással legyen a közlekedésre, és üzletileg is megtérülô befektetés legyen, legalább évi félmillió darabot kéne belôle gyártani, ilyen tömeg közlekedését viszont már szabályozni kell, vagyis légifolyosókat kell kialakítani számukra, és egységes irányítórendszert létrehozni. Szükség lesz továbbá egy az egész világot átfogó, nagy pontosságú földrajzi helymeghatározó rendszerre, ez azonban — az amerikai GPS, illetve az orosz Glonass egyesítésével — várhatóan csak 2001-re jön létre.
A Skycar a tervezôi szerint sem lesz képes teljesen kiszorítani az autókat, de ha elterjed, a távolsági közlekedésben jelentôsen lecsökkentheti a felszíni forgalmat, ami kétségtelenül kedvezô hatással lesz a zsúfolt városi közlekedésre is. A távolságok lecsökkenésével — 100 km mindössze 10 perc alatt leküzdhetô — pedig akár a város fogalma is átértékelôdik a repülô autók korában.
A Hewlett Packard alapítási ötlete 1934-ben született meg Dave Packard és Bill Hewlett közös nyári hegyi túráján. 1938-ban jegyeztették be 538 USD tôkével, elsô székhelyük a californiai Palo Altóban egyik garázsban volt.
Elsô termékeik elektronikai mérômûszerek voltak, melyeknek piaci sikere a világháború kitörésével egyértelmûvé válik. A számítógépes piacra 1966-ban lépett be, már nagyméretû világcégként — orvosi és elektronikai mûszereket gyártott.
Innovációinak köszönhetôen, a 80-as években a HP az egyik legnagyobb számítástechnikai vállalattá nôtte ki magát. 1984-ben kerültek piacra elsô lézernyomtatóik, amelyek mindmáig vezetô termékek. 1987-ben a cég vezetôségében a fiak felváltották az apákat: Walter Hewlettet és David Woodley Packardot tudniillik beválasztották a cég igazgatótanácsába. 1988-ban a cég a Fortune 500 top listáján 49-ik. A cég 1997-es forgalma 42.7 milliárd USD volt, és 121 900 alkalmazottat foglalkoztatott. A HP termékskálája nagyon szerteágazó: az orvosi mûszerektôl, különbözô elektronikai mérômûszereken keresztül, a számítástechnika majd minden termékfajtája megtalálható. Számtalan területen piacvezetô.
Hihetetlen, hogy egy garázsból…
[aol.jpg] Az America Online mintegy 400 millió dollárért megvásárolja a Spinner Networks nevû internetes zeneszolgáltatót és a Nullsoftot, a Winamp MP3-lejátszó fejlesztôjét. Az akvizíció válasz a Yahoo lépésére, a cég 5,7 milliárd dollárért vásárolta meg a Broadcast.com zeneszolgáltatót. A Spinner.com több, mint 100 zenecsatornáját naponta 1,5 millióan hallgatják az interneten keresztül, archívumában 350 kiadó 175 ezer dala szerepel. A RealAudio formátumú zenék mellett már MP3 formátumú, letölthetô számokat is kínál a cég. Az MTV januárban meg akarta venni a Spinnert, azonban nem tudtak megegyezni az árban. A cégbe a Sony, az Intel és az Amerindo Investment Advisors 12 millió dollárt fektetett idén. A Nullsoft a legnépszerûbb MP3-lejátszó program, a Winamp fejlesztôje, a programot havonta 1,2 millióan töltik le. A rivális PlayMedia márciusban beperelte a Nullsoftot, és 20 millió dollárt követel szerzôi jogainak megsértése miatt. >> Spinner.com
[aibo.jpg] Aibo, a robotkutya kapósnak bizonyult: Japánban hétfôn húsz perc alatt elfogyott az interneten át eladásra kínált 3000 darab játék. Amerikában, ahol jelenleg lehet megrendelni a játékot, a Sony szervere túlterheléssel küzd. A 30 centi magas állatkából összesen ötezer darab készült, kétezret az amerikai piacra szántak. Japánban 2066, Amerikában 2500 dollárba kerül a robotkutya, amelyet sétáltatni és tanítani is lehet. A nagy érdeklôdés ellenére a Sony nem tervezi több példány gyártását. >> http://www.world.sony.com/robot/index.html
cnet A Hewlett-Packard és a Mattel közösen Barbie nyomtatót dobnak piacra. A mindössze 80 dollárba kerülô, rózsaszín és szürke, színes tintasugaras nyomtatót a HP Apollo nevû leányvállalata gyártja. A készülékhez a Barbie Magic Hair Styler CD-ROM jár ajándékba. A tavalyi év 20 legnépszerûbb játékprogjamja között két Barbie program is volt.
cnet Az MCI WorldCom 1,8 milliárd dollárnyi részvényért megvásárolja a SkyTel személyhívócéget. A cégek régóta üzleti szövetségesek, az MCI WorldCom a SkyTel szolgáltatásainak legnagyobb viszonteladója, és már két hónapja tárgyalnak az egyesülésrôl. A SkyTel elôfizetôinek száma mintegy 1,6 millió, éves bevétele pedig 518 millió dollár. Elemzôk szerint a személyhívócégek közül a SkyTelt volt érdemes megvenni, az MCI WorldComnak azonban egy mobiltelefon-szolgáltatóra is szüksége lesz, ha versenyezni akar az AT&T mobilrészlegével vagy a Sprint PCS-szel. Május elején a MCI WorldCom megszakította akvizíciós tárgyalásait a Nextellel, az egyetlen független országos mobilszolgáltatóval, mivel nem tudtak megegyezni az árban. A Dataquest elemzése szerint a tavalyi 180 ezerrôl 2002-re 5,1 millióra nô a kétirányú személyhívók elôfizetôinek száma.
cnet 806 százalékkal nôttek a lapos LCD-képernyôk eladásai a tavalyi adatokhoz képest, állapította meg a DisplaySearch elemzése. Az év elsô negyedévében 850 ezer lapos LCD-képernyô talált gazdára, ami 86%-os növekedés az elôzô negyedévihez, és 806%-os az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A legtöbb lapos képernyôt Japánban adják el az új számítógépek mellé, ahol ezek a monitorpiac 55%-át uralják. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az eladott számítógépek mindössze 1,7%-át vásárolják lapos LCD-kijelzôvel. A kis helyet foglaló monitorok tulajdonosai közül sokan korábban noteszgépet vásároltak a helyhiány miatt. A noteszgépvásárlók átpártolása máris ártott a japán noteszgéppiacnak, a tendencia várhatóan az amerikai piacra is átterjed. A növekvôkereslet emeli az árakat; Amerikában március óta 10-15%-kal nôtt a lapos képernyôk ára. A lapos monitorral árult számítógépek 2000-2500 dollárba kerülnek, kétszer annyiba, mint a hagyományos monitorral árult gépek.
cnet Tôzsdére megy a Garden.com online kertészeti áruház. A cég 57 millió dollárnyi bevételt remél a részvények eladásából. Az 1995-ben alapított Garden.com-nak 550 ezer regisztrált felhasználója van, áprilisban 1,6 millióan látogatták oldalait. Az áruház bevétele kilenc hónap alatt (1998. július 31–1999. március 31.) 2,5 millió dollár volt, ami jelentôs növekedést mutat az elôzô kilenc hónap során befolyt 687 ezer dollárral szemben. Ugyanakkor emelkedett a cég vesztesége is, az elôzô periódus során termelt 2,5 millióval szemben a márciusban véget ért idôszak alatt a cég vesztesége 10,6 millió dollárra nôtt.
[wordperf.gif] Megjelent a Corel WordPerfect Office 2000 irodai szoftvercsomagja. A két éven át fejlesztett csomagban helyet kapott a WordPerfect 9 szövegszerkesztô, a Quattro Pro 9 táblázatkezelô, a diák és ábrák készítésére szolgáló Corel Presentations 9, a CorelCentral 9 személyi notesz, a Microsoft Visual Basic for Applications, és a weboldalak gyártására tervezett Trellix 2. Mindegyik program képes beolvasni többek között Microsoft Word, Excel és PowerPoint fájlokat, Lotus dokumentumokat, továbbá HTML és XML fájlokat, valamint menteni is tud a felsorolt formátumokban. A WordPerfect korábbi változatait 22 millióan használják Amerikában, szemben a rivális Microsoft Word 44 millió felhasználójával. A program linuxos változata az év végén jelenik meg, a normál változat ára 100 dollár, a hangfelismerô változaté 150, a professzionális változat pedig 200 dollárba kerül.
(Reuters) A Barnesandnoble.com online könyváruház részvényeinek árfolyama tôzsdére vitelük napján 47%-nyit ugrott, és a nyitóárnál 27%-kal magasabban zárt. A cég két tulajdonosa, az amerikai Barnes & Noble és a német Bertelsmann 41,1%-os tulajdonrésszel rendelkezik, a most eladott 17,8%-nyi részvényért 450 millió dollárt kasszírozott. A Barnesandnoble.com az idei év elsô három hónapjában 20 millió dolláros veszteséget termelt 32 millió dolláros eladás mellett. A rivális Amazon.com bevétele ebben az idôszakban 300 millió dollár volt, vesztesége pedig 62 millió.
(Reuters) Lemondott a Telecom Italia igazgatótanácsi tagjainak többsége, ezzel megszûnt az igazgatótanács megbízatásának érvényessége. Az új vezetôséget a részvényesek következô tanácskozásán választják meg június 28-án vagy 29-én. A cég távozó ügyvezetô igazgatója, Franco Bernabe eredetileg a cég Deutsche Telekommal való egyesítésének tervét akarta megvitatni a tanácskozáson, most azonban, hogy az Olivetti vette meg a céget, lehet, hogy meg sem jelenik a találkozón. Helyére Roberto Colaninnót, az Olivetti igazgatóját nevezik majd ki ügyvezetô igazgatónak. A TI aranyrészvényét birtokló olasz kormány nem vétózza meg az üzletet, amelynek részleteirôl már tárgyalnak az Olivetti képviselôivel.
KELL: Kolozsvári Egyetemista Levelezési Lista, Kolozsvár egyetemi életének virtuális faliújsága, hírek, rendezvényismertetôk, apróhirdetések, pályázati lehetôségek, vélemények és nyilván viták fóruma.
* listatagoknak szánt levelek: <kell@onelist.com>
* feliratkozás: üres levél a <kell-subscribe@onelist.com> címre
* lemondás: üres levél a <kell-unsubscribe@onelist.com> címre
* archívum, korábbi levelek: http://www.onelist.com/archives.cgi/kell
Dani László, danilaci@proteo.cj.edu.ro
Digitália: hogyan lett a KELL?
Dani László: Még a Kolozsvári Magyar Diákszövetség aktív tagja voltam, akkor pattant ki az ötlet. A „Mentor" akció bonyolítása során — ez a gólyák istápolását volt hivatott intézményesíteni — döbbentem rá arra, hogy milyen rossz hatásfokkal mûködhetnek a hagyományos kommunikációs csatornák, mint amilyen például a plakátolás vagy az újsághirdetés. Úgy gondoltam, jól kiegészítené a KMDSZ lapjait, a Campust és a Perspektívát egy internetes diák-levelezôlista, mert a hagyományos kommunikációs csatornákkal szemben nagyon gyors, szinte azonnal tudat, és ami még fontosabb, interaktív, tehát nem csak a szervezôk kommunikálnak a közönség irányába.
Milyen energiaráfordítással jár egy hasonló lista létrehozása?
Technikai szempontból egy levelezôlista létrehozása nem haladja meg egy átlagos nehézségû informatikai rendszergazdálkodási feladat szintjét. Hangsúlyosabb a „társadalmi" vetület, hogy tudniillik mekkora a csoport, amely potenciálisan használná a listát, milyen az internet- és számítógép-hozzáférés, mennyire „érett" informatikai szempontból, mit tud arról, hogyan mûködik egy ilyen lista, mekkora a csoport kommunikációs igénye, stb..
Meg kell jegyeznem, hogy a „civilizált" világ egyetemeivel ellentétben, ahol a diák státus automatikusan e-mail cím és hozzáférés biztosításával jár, nálunk balkáni állapotok uralkodnak, jobbára csak a kiváltságos diákok juthatnak hálózatközelbe. Ennek ellenére, úgy gondolom, hogy a 4000-5000-es kolozsvári magyar diákság igenis igényli a KELL levelezô listát, hiszen nagyon sokaknak már mindennapos szükségletté vált a világhálós levelezés.
Talán a legnehezebb feladat a levelezési lista elindítása volt. Az induláshoz szükséges címeket a ’98-as diáknapok alkalmával gyûjtöttük össze olyan módon, hogy e-mail küldési versenyszámot iktattunk a vetélkedésbe. A résztvevôknek minél több csapatukat támogató elektronikus levelet kellett küldeniük egy erre a célra létrehozott címre. Késôbb ezeket a címeket felhasználva indítottuk Juhász Péterrel, a Protestáns Teológia rendszergazdájával a KELL listát.
Jelenleg milyen olvasótábora van a listának? Hányan olvassák és kik?
Volt 380 feliratkozó is, jelenleg 328-ra csökkent a számuk. Ennek fô oka, hogy a kmdsz.soroscj.ro szerver jó ideje nem mûködik, és a hosszasan mûködésképtelen címeket a rendszer egy pár nap után törli a levelezôlista feliratkozottai közül. Ezúton üzenem tehát a káemdéeszes levelezôtársainknak, hogy, amint sikerül mûködésbe hozni a kmdsz.soroscj.ro-t, ismét fel kell iratkozniuk a listára. A levelezôtábor összetételét tekintve a nagy többség kolozsvári egyetemista, de tanárok és különféle szervezetek is feliratkoztak, hogy ezúton is hirdethessék rendezvényeiket.
Mióta van a KELL? Volt-e valami technikai problémátok?
A KELL archívumában (HTTP://WWW.ONELIST.COM/arcindex.cgi?listname=kell) látható, hogy a lista ’98 októberében indult, és azóta körülbelül 200 levelet kézbesített tagjainak. Nem emlékszem különösebb problémaesetre.
Hogyan viszonyul ahhoz, hogy néha a KELL politikai viták fóruma is?
A magam részérôl nem bánom, de én csak egy olvasója vagyok a KELL-nek. Szerintem igencsak ráfér a diákságra, ha ilyen módón is pallérozza közéleti, politikai mûveltségét. Véleményem szerint mindenki hasznára válhatott például egy, a KMDSZ címe körüli vita is. Jól rávilágított kisebbségi tudathasadásos állapotunkra az egyszerû tény, hogy nem tudjuk a Petôfi utcában vagy az Avram Iancu utcában van-e a KMDSZ.
Volt-e olyan eset, hogy valakinek a levelét ki kellett szûrni?
Ritkán, olyankor sem rosszindulatú levélrôl volt szó. Az esetek túlnyomó többségében kifogástalan tartalmú és formájú üzenetek érkeznek. Ritkán elôfordul, hogy valaki hanyag, rendetlen levelet küld, nem tisztelve a 350 címzettet. Néha hiányosak az információk, meghirdetik a rendezvényt, de elfelejtik odaírni a helyszínt, vagy az idôpontot.
Terveid?
Ôsszel magunkra kell vonnunk minél több gólya figyelmét, hogy mielôbb feliratkozzanak a KELL-re. Annak örülnék a legjobban, ha a diáksajtó aktívan támogatná a KELL-t: például, ha apró betûvel megjelenne a KELL feliratkozási címe a Campus és Perspektíva impresszumában vagy a környékén, ahol a szerkesztôk jónak látják. Gondolom, ôk is látják, hogy a KELL kiegészítôje a diáksajtónak, nem jelent konkurenciát számukra. Azt is szívesen látnám, ha a KMDSZ amúgy nagyon igényes honlapján helyet kapna egy KELL leírás és utalás a webes archívumára. Jó lenne, ha a KMDSZ aktív tagjai nagyobb felelôsséggel és rendszerességgel tájékoztatnák a diákságot a KELL útján is. Fontolgatom még egy erdélyi levelezôlista elindítását.
Milyenek a visszajelzések?
A visszajelzések pozitívak, ha nem is túl számosak. A diákok használják a listát, ritkábban minôsítik. A legkedvesebb talán egy iasi-i magyar diák levele volt, aki kifejtette, hogy gyakorlatilag minden magyar vonatkozású egyetemi hírhez a KELL-en keresztül jut.
1999. május 6-án, Bukarestben, a PC Report és PC Magazin szaklapok által kijelölt zsûri immár harmadik alkalommal osztotta ki a CERF számítástechnikai kiállítás díjait. A díjazás fô szempontjai a technológiai innováció és a hasznosítás perspektívája voltak. A kiállítók 120 termékkel neveztek be. Íme, a díjak termékcsoportok szerint:
Fôdíj: Nokia 9110 Communicator [hordozható mobiltelefon, számítógépes, Internet funkciókkal]
A legjobb asztali számítógép: MBL CenturyGraph, PIII 500 (Ellenjelöltek: Siemens Scenic 660 és SPRiNT Millenium 3/500)
A legjobb szerver: SPRiNT MILLENIUM 3 Xdual/500 (Ellenjelöltek: Adrenalin és ARIS LanServer Lancewood DP 450)
A legjobb hordozható számítógép: COMPAQ Armada 1750 és Siemens Scenic Mobile 750 (Ellenjelölt: TARGA Road Warrior 700)
A legjobb alkatrész: IBM Ultrastar 36XP [36GB Ultra SCSI2 merevlemez] (Ellenjelöltek: ASUS CD-ROM 50x és BlueIce grafikai gyorsítókártya)
A legjobb multimédia termék: AGER Glamour Video-conferencing PC (Ellenjelöltek: Fujitsu Plasma Vision 42" és Philips PC USB videokamera)
A legjobb periféria: EIKI Notebook Projector LC-NB1 (Ellenjelöltek: Canon BJC 50, HP 2000C, és Xerox DocuPrint N40 nyomtatók)
A legjobb kommunikációs eszköz:
Cabletron SmartSwitch Router 2000 (Ellenjelöltek: 3COM CoreBuilder 3500 és Ciclades 16Ze)
A legjobb alapszoftver: Unicenter TNG [vállalati hálózat menedzsment eszköz] (Ellenjelöltek: Apple MacOS X Server és SCO Tarantella)
A legjobb ügyviteli szoftver: Transart Hermes 1.0 for Windows CE és Siveco CoswinC/S 5.0 (Ellenjelölt: Softwin AVX 4.0)
A legjobb internetes termék: Vanguard Startrade [kapcsolatot teremt a tôzsdével] (Ellenjelöltek: Logimax SupportNow és MEDIAFAX Database, Apropo)
A legjobb új termék: Diamod Rio PMP 300 [hordozható MP3 lejátszó] (Ellenjelöltek: Autodesk Autocad 2000 és HP Jornada)
Múlt számunkban a Melissa nevû vírusról értekeztünk. Most következzen egy gyorstalpalás kezdô virológusok számára. Tehát a számítógépvírusok olyan parazitaprogramok, amelyek képesek a felhasználó tudta és engedélye nélkül bejutni a számítógépbe, és képesek önmaguk reprodukálására. Minden vírus veszélyes program, de nem minden veszélyes program vírus, vagyis vannak szép számmal olyan programok is, amelyek ugyan nem vírusok, mégis jobb, ha gyorsan megszabadulunk tôlük, már ha ez egyáltalán lehetséges. Velük késôbb foglalkozunk.
Néhány jellemzô vírusos tünet
- a programok hirtelen tovább töltôdnek be
- megváltozik a fájlok mérete
- rendszeresen elfogy a szabad lemezhely
- ismeretlen fájlok jelennek meg
- a Windows 32 bites hibaüzeneteket ad
- a CheckDisk nem jelez ki 655360 bájtot szabadnak
Minden vírus veszélyes !
Vannak olyan vírusok, amelyek látszólag semmit nem csinálnak, és vannak olyanok is, amiknek legnagyobb kártétele kimerül egy-két vicces üzenet kiírásában, ennek ellenére egyik vírus sem veszélytelen, ezért meg kell kísérelni eltávolítani. Egyes vírusok csak bizonyos alkalmakkor fejtik ki kártékony hatásukat (pl. a Csernobil április 26-án támadott), de a legártalmatlanabb vírus is gondokat okozhat, ha más környezetbe kerül, így pl. egy Windows alatt gond nélkül futó boot vírus a rendszer halálát is okozhatja, ha NT-t akarunk elindítani. Sok vírus önmaga szaporításával okozza a legtöbb gondot, mint a nemrég elhíresült Melissa (link a Melissa cikkhez), amely rövid idô alatt megbénította több vállalati levelezôszerver forgalmát. Ezenkívül ne feledkezzünk el arról sem, hogy a vírust író programozó is csak ember, ô is követhet el hibákat, így bizony számos vírus programhibákat tartalmaz, amiknek általában megint csak az egyszeri felhasználó issza meg a levét.
A CIH 1.2, más néven Csernobil vírus minden év április 26-án (a csernobili katasztrófa napja) aktiválja magát. Ekkor megpróbálja felülírni a rendszer BIOS beállításait, ez azonban csak bizonyos alaplap-BIOS kombinációk esetében sikerül neki. Sokkal veszélyesebb, hogy felülírja a merevlemez elsô 100 MB-ját, mivel általában ezzel letörli a boot szektort is, vagyis hozzáférhetetlenné teszi a lemezen lévô összes adatot. A Csernobilt 1998 júniusában írta egy tajvani diák, és egy hét alatt az egész világon elterjedt.
A vírusok egy sor trükköt bevetnek, hogy észrevétlenek maradjanak a felhasználó számára. Egyesek feltördelik magukat, és a fájlban lévô szabad helyeket töltik ki, így a fertôzött fájl mérete ugyanakkora marad, mint az eredetié (pl. Csernobil). Mások a lemez olvasását akadályozzák meg, vagy megváltoztatják a könyvtárra vonatkozó információkat. Vannak mutáns vírusok is, amelyek képesek egyes kódelemeik rendszeres megváltoztatására, így minden egyes fertôzéskor másképp néznek ki, és vannak olyanok is, amelyek kódolva titkosítják magukat, de ezeknek a terjedéshez és a mûködéshez dekódolniuk kell magukat, és ekkor lebukhatnak.
A vírusok ugyanakkor nem képesek írásvédett lemezeket megfertôzni, feltéve persze, hogy az írásvédelem valóban mûködik. Nem fertôznek meg továbbá tömörített fájlokat sem, bár az eredeti fájlok természetesen lehetnek fertôzöttek. Nem fertôzik meg a hardware-t sem, a vírus a programokat támadja, de megfertôzôdhet a hardware-elemeket vezérlô program (driver). A Macintosh vírusok nem veszélyesek a DOS-os programokra, és fordítva. A vírusok nem fertôznek meg adatfájlokat sem, kivéve a makró vírusokat.
Védekezés
A vírusokkal szemben tökéletes védelem nincs, a legfrissebb víruskeresô programok is csak a már megtalált élôsködôkkel szemben kínálnak védelmet, miközben naponta születnek új vírusok. Éppen ezért soha ne nyissunk meg ismeretlen, nem megbízható forrásból származó fájlokat, és a levelezôprogramot is érdemes úgy beállítani, hogy ne nyisson meg automatikusan fájlokat. Természetesen fontos egy megbízható víruskeresô program beszerzése, és rendszeres frissítése is. Ha a számítógép rendelkezik internet kapcsolattal is, akkor feltétlenül javasolt olyan vírusirtó használata, amelyik az e-maileket is képes ellenôrizni. A vírusirtók általában képesek a fertôzött fájlokat megtisztítani, de léteznek olyan vírusok is, amelyek maradandó károsodást okoznak, és a fertôzés után a fájl eredeti állapota már nem állítható helyre.
Vírusok fajtái
Boot vírusok
Minden meghajtónak (floppy, winchester) van egy boot szektor nevû része, ami a rajta lévô adatokról tárol bizonyos információkat, amik nélkül azokhoz nem lehetne hozzáférni. A boot vírus ezt a területet fertôzi meg, méghozzá úgy, hogy induláskor elôször a fertôzött információt tölti be a gép, és csak utána az igazit, így aztán a vírus minden egyes beolvasott lemezt meg tud fertôzni. Az ilyen vírusok jellemzôen floppy lemezen terjednek, egy merevlemezre csak úgy kerülhet boot vírus, ha egy fertôzött floppyval indítjuk újra. A boot vírusok ezért viszonylag ritkák, de annál pusztítóbbak tudnak lenni, legdestruktívabb egyedeik azonnal újraformázzák a winchestert.
Fájl-vírusok
Ezek a vírusok az úgynevezett végrehajtható fájlokat fertôzik meg, ilyenek a .com és .exe végzôdésû fájlok, illetve a .sys, .drv, .bin, .ovl, és .ovy fájlok. Amikor a fertôzött fájlokat futtatjuk (ehhez nem kell feltétlenül külön elindítani ôket, sok fájlt automatikusan elindít az operációs rendszer indulásakor) azok rendszerint elraktározódnak a memóriában, majd megfertôznek minden olyan programot, amit a felhasználó elindít, megnéz, de vannak olyan vírusok is, amik a velük egy könyvtárban lévô valamennyi fájlt megfertôzik.
Makró-vírusok
Bár adatfájlok és dokumentumok általában nem terjesztenek vírusokat, ez alól a szabály alól üdítô kivételt jelentenek a makróvírusok. Ezek ugyanis kihasználják egyes újabb szövegszerkesztôk azon képességét, hogy a dokumentumokba ágyazott — valamelyik makrónyelven megírt — instrukciókat azonnal végre is hajtsák. További kuriózum, hogy a makró-vírusok Windows és Macintosh platformon egyaránt mûködnek. Az utóbbi idôben egyre nagyobb „népszerûségnek" örvend a vírusoknak ezen fajtája, miután egyre több dokumentum érhetô el az interneten illetve intraneten keresztül.
Egyéb veszélyes állatfajták
Féregvírusok
A név megtévesztô, ezek a programok ugyanis csak annyiban hasonlítanak a vírusokra, hogy önmagukat reprodukálják, viszont nem kapcsolódnak más fájlokhoz, ezért külön programfajtaként kezelendôek. Egyes fájlok megfertôzése helyett ezek a rendszert fertôzik meg, és azonnal más megfertôzhetô rendszert kezdenek keresni. Rendszerint a trójai módszerrel terjednek, legismertebbjük talán a Happy99.exe.
A Happy99.exe egy e-mailben terjedô féregvírus Windows 95/98-ra. A program futtatásakor egy kis tûzijáték szórakoztatja a nézôt, miközben a program bemásolja magát a system könyvtárba. Ezután valahányszor a felhasználó levelet küld valakinek, a „féreg" utánaküld még egy e-mailt, amihez csatol egy Happy99.exe fájlt.
Trójai faló
A trójai faló nem program, hanem egy terjedési módszer, amivel kártékony programokat lehet egy számítógépre eljuttatni. A „rosszfiút" valamely egyszerû kis fedôprogramhoz, rendszerint egy kis játékhoz csatolják, majd a program elindításakor a rosszfiú feltelepszik a gépre. Így terjed például a Back Orifice és a Netbus is.
A Back Orifice hivatalosan „távoli rendszeradminisztrációs program", vagyis arra való, hogy az interneten keresztül távoli gépeket kezeljünk, felügyeljünk. Gond csak akkor van, amikor a trójai módszer segítségével tudtunk nélkül kerül a gépre a program. Ettôl a pillanattól fogva bárki — aki rendelkezik a BO kliens részével — belepillanthat a munkánkba, fájlokat törölhet, és újakat hozhat létre, hamis hibaüzenetekkel áraszthat el, ellophatja és megváltoztathatja jelszavainkat, programokat indíthat el és állíthat le, egyszóval mindent megtehet, amit a gép elôtt ülve megtehetne. A program ugyanakkor teljesen láthatatlan, még a futó taskok között sem jelenik meg, így jelenléte akár teljesen észrevétlen maradhat. A dolog külön érdekessége, hogy a Back Orifice semmilyen programhibát nem használ ki, kizárólag a Windows 95/98 által támogatott eljárásokat használ. A program egyelôre nem mûködik más operációs rendszerek alatt, de Windows NT-re létezik egy másik hasonló képességekkel megáldott program, a Netbus.
Programhibát kihasználó programok
A veszélyes programok utolsó kategóriájába azok a programok tartoznak, amelyek valamilyen programhibát kihasználva végeznek káros tevékenységet. A leggyakoribbak az internetböngészôk biztonsági réseit kihasználó appletek és javascript fájlok, amelyek segítségével be lehet pillantani a böngészô által tárolt adatokba, sôt legrosszabb esetben még jelszavak vagy hitelkártyaszámok is ellophatóak. Az ilyen biztonsági rések befoltozására rendszerint javítóprogramokat jelentetnek meg a gyártó cégek, amiket feltétlenül érdemes beszerezni, ugyanakkor az sem ritka, hogy a vírusirtó programok böngészés közben figyelmeztetnek rá, hogy egy adott internetlapon veszélyes tartalmat találtak.
Jogkezelés
A legtöbb ország a számítógépes bûnözést az adatvédelemhez vagy a tulajdon védelméhez hasonlóan jogkezeli, de vannak olyanok is, ahol külön szabályozást vezettek be. Az USA-ban hat szövetségi államnak van külön „vírustörvény"-e. Európában, az 1990-es brit nem túl fenyegetô Computer Misuse Act majd 1992-ben a svéd törvény, amely két évi szabadságvesztéssel is sújthatja azt, aki „romboló szándékú számítógépes programot fejleszt vagy terjeszt". Az olasz törvényhozás 1993-ban szabályozta a kérdést. A hasonló svájci törvény azt is bünteti, aki a vírusprogramozáshoz tanácsot ad, vagy bármilyen segítséget nyújt.
Május 6-án indult Romániában a hálózati szakemberek képzésre hivatott Cisco Network Academy program. A CISCO, a Tanügyminisztérium és a ROEDUNET közös projektjében 2000. végéig 60 helyi akadémián folyik majd képzés.
Compaq számítógépekkel fogja felszerelni magát az Electrica Rt. nemzeti áramszolgáltató vállalat, miután a Compaq Computer Romania nyerte meg a beszerzési tendert. Az Electrica Rt. 16 milliárd lej értékben 15 Compaq AlphaServer ES40 kiszolgálót és 288 Compaq Deskpro munkaállomást vásárol.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |