1999. június 24.
(XI. évfolyam, 144. szám)

A Kolozsvár és Szászfenes határában levô, rendkívül értékes földterületeket több multinacionális cég szerette volna megszerezni. A kolozsvári polgármesterrel évek óta folytatott harc után végül a Polus Transilvania cégnek sikerült megvásárolnia az áhított területet — a prefektus és az Állami Vagyonalap támogatásával. A telek, amelynek elôzô tulajdonosa az Agroindustriala cég, 4 milliárd lejbe került.

Többször beszámoltunk arról, hogy a Polus TrizecHahn Holding Investment cég korszerû, nyugati stílusú bevásárlóközpontot szándékszik építeni Kolozsvár és Szászfenes határában. A tervet többek között Alexnadru Fãrcas prefektus és az Állami Vagyonalap kolozsvári fiókjának volt igazgatója, Radu Sârbu karolta fel. Mi több, a prefektus kormányhatározat-tervezetet kezdeményezett, amely a két helység közti földterületet a Polus Transilvaniának, a multinacionális cég romániai leányvállalatának ítélte volna. A prefektus kezdeményezése nem járt sikerrel, egyes területek tulajdonjoga ugyanis mind a mai napig tisztázatlan. Gheorghe Funar igyekezett mindvégig akadályozni a tervet: több rendes, illetve rendkívüli városi tanácsülésre hívta azokat a monostoriakat, akik állítólag jogosan birtokolnák a kinézett területet, és azzal vádolta a Polus Transilvaniát, hogy el akarja ûzni földjükrôl a román háborús veteránokat.

A Polus Transilvania terve több rágalmazási pert is eredményezett. A polgármester többek között azzal vádolta Alexandru Fãrcast és Radu Sârbut, hogy magyarországi útjuk során csúszópénzt fogadtak el a cég képviselôitôl. A két parasztpárti vezetô rágalmazási pert indított Funar ellen. Sikertelenül.

Mint ismertes, 1998. november 19-én a Polus TrizecHahn Holding Investment kilenctagú vezetôtanácsa Londonban úgy döntött, hogy felfüggeszti romániai befektetéseinek egy részét. Pászkány Árpád Zoltán, a cég romániai képviselôje akkor azt nyilatkozta a Szabadságnak, hogy a döntést egyes román politikusok, beleértve természetesen Gheorghe Funar polgármestert is, negatív sajtókampánya miatt hozták.

A Kolozsvár és Szászfenes határában építendô bevásárlócsarnok mellett a Polus Transilvaniának más tervei is lennének Kolozsváron. Pár hónappal ezelôtt a cég azzal a céllal vásárolta meg a Carpimez vágóhidat, hogy ennek bezárása után a telken irodahelyiségeket építsen. Mindhiába. Az általános városrendezési terv (PUG) értelmében a volt vágóhíd nagy részére parkot terveznek. A tervet még nem fogadta el a kolozsvári városi tanács. A polgármesteri hivatal rendkívüli szerdai sajtóértekezletén Gheorghe Funar elmondta: mivel a fent említett helyen a város vezetôsége parkot szeretne létesíteni, a Polus Transilvaniának nem adnak építkezési engedélyt.

Amint Kolozsvár polgármestere tudomást szerzett arról, hogy a Polus Transilvania rávetette szemét a Transilvania (volt Belvedere) Szállodára, levelet intézett Radu Vasile miniszterelnökhöz, amelyben kérte, hasson oda, hogy „az idegen, a román érdekek ellen" dolgozó cég ne vehesse meg a nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontossággal bíró létesítményt. Az alagsorban, állította a polgármester, óvóhely mûködik, a teraszon pedig fontos antennákat helyeztek el a nemzetbiztonság felügyeletével foglalkozó állami intézmények (Román Hírszerzô Szolgálat, stb.). A Polus Transilvania végül lemondott a szálloda megvásárlásáról.

A monostori háborús veteránok, illetve Gheorghe Funar polgármester saját érdekeit védve szerdán rendkívüli sajtóértekezletet tartott az ügyrôl. Elmondta: a Polus Transilvania sorozatos kihágások, törvénytelenségek, telekkönyvi kivonatok eltüntetése, újak gyártása, alulértékelés, az államnak ki nem fizetett adók és illetékek, politikai nyomásgyakorlás során tudta megvásárolni a körülbelül 35 hektáros telket. Szerinte a telek valós értéke 55 milliárd lej, és eladásáért árverést kellett volna szervezni. „A Polus 11 500 lej/ négyzetméteres áron vette meg a körülbelül 35 hektárt. A valós ár 10 USD/négyzetméter. 1998. október 29-én büntetô feljelentést tettem az ügy kivizsgálása érdekében. Az elkövetkezô napokban újabbak kerülnek az ügyészség asztalára. A cég irredenta tevékenységet fejt ki. Torontóban jártamkor kerestem a céget, de nem találtam sem a telefonkönyvben, sem a cégek jegyzékében" — mondta Gheorghe Funar. Míg a polgármester büntetô feljelentés-sorozatának ügyében nem születik végleges bírósági döntés, a Polus tervei függôben maradhatnak.

Alexandru Fãrcas prefektus lapunknak nyilatkozva elmondta: — Két év múlva látjuk majd meg, mennyire volt igaza Gheorghe Funar polgármesternek. A földterület kategóriájára vonatkozó polgármesteri kijelentések hamisak. Funar nagyon jól tudja, hogy a mezôgazdasági minisztérium által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy harmadik kategóriájú földrôl van szó. A polgármester rosszindulatú, és megpróbálja félretájékoztatni a közvéleményt. Hogy árverést kellett volna szervezni, és hogy a telket szándékosan alulértékelték? Nincs idôm és kedvem megcáfolni a polgármester valamennyi badarságát.

A „Kolozsvár gazdasági és urbanisztikai fejlôdése" címmel szerda délután a Prefektúrán szervezett kerekasztal-beszélgetésen részt vevô Pászkány Árpád Zoltán, a Polus Transilvania adminisztrátora, sajnos, nem tudott idôt szakítani arra, hogy nyilatkozzon lapunknak.

A Közegészségügyi Intézet felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy ne igya a kolozsvári ivóvizet, mert súlyos hasmenést és vesebántalmakat okozhat. A kedvezôtlen idôjárás, a tarnicai gyûjtôtó megnövekedett vízszintje miatt a víztisztítóberendezéseken átjutó víz rossz minôségû, és megbetegedéseket okozhat, ha nem fôzik fel. Noha a vízmûvek megnyugtatták a lakosságot, az orvosok szerint a laboratóriumi mérések eredményei veszélyt jeleznek!

A Feleaculban helyreállt a rend: a szakszervezetnek és a gyár vezetôségnek sikerült egyezségre jutnia. Mint ismeretes, Erdély legnagyobb édességkészítô gyárában a múlt héten figyelmeztetô sztrájkot tartottak. A munkások 65 százalékos béremelést, illetve a kollektív munkaszerzôdés megkötését követelték. A gyárnak jelenleg körülbelül 240 alkalmazottja van.

Alexandru Cristea, a Feleacul igazgatója lapunknak elmondta: teljesítették a követeléseket, és felemelték a fizetéseket. Az igazgató azonban nem volt hajlandó részleteket hozni nyilvánosságra. Megtudtuk: a kollektív munkaszerzôdés megkötése folyamatban van.

Lapunk kérdésére az igazgató nagyon szûkszavúan arról tájékoztatott, hogy mint minden vállalatban, a Feleaculban is eléggé bizonytalan az az anyagi helyzet. Egyelôre munkát tudnak biztosítani: csak olyan mennyiségû terméket gyártanak, amit el tudnak adni. A Feleacul fô részvényese a bukaresti Florian Haus Kft.

A keddi ítéletidô Kolozs megye majd minden térségében károkat okozott. Aranyosegerbegyen a közeli patak áradása folytán több mint ötven háztájit öntött el a víz, szerencsére a házakba nem hatolt be az áradat. Aranyoslóna (Luna) mezôdazdasági területeit (legalább 400 hektárt) a jégesô tette tönkre. Különleges eset történt Doboka községben: a bádoki származású juhászt, Zoltán Árpádot villám sújtotta. Mint azt a helyi rendôrség szolgálatos tisztjétôl megtudtuk, a juhász testére társai bukkantak rá, és vitték le Dobokára.

A hét elején ülésezett a Bankrendszeri Lakossági Betéteket Garantáló Alap Igazgatótanácsa. Itt határozat született az Albina Bank betéteseinek járó összegek kifizetésérôl. Az alap még a csôdbe jutott bankra vonatkozó bírósági határozat miatt benyújtott fellebbezési határidô lejárta elôtt, július 15-tôl elkezdi visszafizetni a magánszemélyek betéteit. Az erre vonatkozó elôjegyzéses listákat kifüggesztik minden Albina-fiók székhelyén, az érintetteket ábécésorrendben szolgálják majd ki. A zsúfoltság elkerülése végett az a bank, amely a mûveletet lefolytatja, naponta csak háromszáz ilyen ügyféllel foglalkozik.

Kolozs megyében a betétesek száma meghaladja az 5900-at, így az utolsók augusztus közepe táján jutnak pénzükhöz. Ha azonban a fizetô banknak lehetôsége akad gyorsabb ütemben eleget tenni kötelezettségének, az akció abban a megyében hamarabb befejezôdik. Az Albina-betétesek országos megyei átlaga két-háromezer, Bukarest után (16 ezer) Kolozs foglalja el a második helyet.

Alig fejezôdtek be a nyolcadikos képességvizsgák, máris újabb megmérettetési hullám érte a líceumokat: az érettségi. Szombaton és vasárnap (június 26–27.) román nyelv és irodalom szóbeli, hétfôn és kedden (jún. 28–29.) a magyar nyelv és irodalom szóbeli, szerdán és csütörtökön (jún. 30 – júl. 1.) az idegen nyelv szóbeli vizsgákra kerül sor. Július 2-án lesz a román nyelv és irodalom, 3-án a magyar nyelv és irodalom, 4-én a matematika (vagy szaktantárgy), 5-én történelem, 6-án pedig az ún. választott tantárgy írásbeli vizsga. Eredményhirdetésre július 8-án kerül sor. Az esetleges fellebbezéseket 11–13. között orvosolják, és ezek eredményeit július 14-én függesztik ki. Kolozs megye több mint 650 maturandusa áll érettségi vizsga elôtt.

A vidéki iskolák nyolcadikosainak általában gyenge képességvizsga-eredményei szakszervezeti és tanügyminisztériumi körökben egyaránt elégedetlenséget szültek, hiszen a vidéken lakó (helybeli) tanároknak — többek között azért, hogy komolyan foglalkozzanak a falusi gyerekekkel — 5–80 százalékos elszigeteltségi pótlékot biztosított a tanügyminisztérium. Így hát azon hír, miszerint a tanügyminisztérium felülvizsgálja ennek a pótléknak a kérdéskörét, nem érte váratlanul a pedagógusok nagy részét. Ismeretes volt például az is, hogy egyes falvakban úgy került be az ideiglenes tartózkodási engedély (flotant) a személyazonossági igazolványba, hogy a pedagógus csak „általában" lakott az iskolának otthont adó faluban. A tanfelügyelôségek július 15-éig kell összeállítsák azoknak a településeknek a névsorát, ahol eddig elszigeteltségi pótlék járt a tanároknak. Kolozsváron a legnagyobb elszigeteltségi pótlékot — 80% — Reketó község helyi pedagógusai kapták.

NEUROBIOLÓGIAI TÁMÁJÚ KEREKASZTAL-MEGBESZÉLÉST rendez pénteken du. 5 órától az EME természettudományi és matematikai szakosztálya a Ion Ghica 12. szám alatti EME-házban. A neurodegeneráció támakörbôl a szegedi Orvostudományi Egyetem és Biológiai Kutatóközpont neves professzorai, dr. Párducz Árpád, dr. Siklós László és dr. Engelhardt József tartanak elôadásokat. Minden érdeklôdôt sok szeretettel várnak a szervezôk.

RMDSZ-Hírek
ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER miniszter-szenátor június 25-én, pénteken du. 4 órától fogadóórát tart a Pavlov utca 21. szám alatti székházban.

SZÜNETEL A JOGSZOLGÁLAT ÉS A PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS július és augusztus folyamán a Kolozs megyei RMDSZ Pavlov utca 21. szám alatti székházában. A szervezet ezúton mond köszönetet jogászainak és pszichológusainak lelkes és önzetlen tevékenységükért.

AZ RMDSZ DÉSI VÁLASZTMÁNYA június 27-én, vasárnap, az istentisztelet után gyûlést tart Dés-Cichegyen. Meghívottak: Bitay Levente, alelnökhelyettes-szervezési alelnök és Mátis Jenô parlamenti képviselô. Délután 3 órától dési RMDSZ-fórumot és jogi tanácsadást szerveznek a Magyar Házban (N. Iorga út 6.), amin a fentieken kívül Eckstein-Kovács Péter miniszter-szenátor és Máté András ügyvéd vesz még részt.

AZ RMDSZ BELVÁROSI ÉS ALSÓVÁROSI KÖRZETZE közösen szervezett gyûlésének Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a meghívottja június 25-én, pénteken du. 6 órakor a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti unitárius egyház tanácstermében.

LÔRINCZ GYULA KIÁLLÍTÁSA nyílik meg június 25-én, este 6 órakor, a Szentegyház (I. Maniu) utca 4. szám alatti K. L. Fotógalériában.

BUSINESS FÓRUMOT szervez a Privat Business Club június 25-én, pénteken du. 4 órától a prefektúra nagytermében (Kossuth Lajos/December 21. út 58.). Aktuális hazai és külföldi finanszírozási lehetôségekrôl, programokról beszélnek, valamint a törvénytervezeteket ismertetik és tárgyalják meg. Meghívottak: Birtalan József, Kónya-Hamar Sándor képviselô és Mátis Jenô képviselô.

— Milyen feltétellel fogadhatná el Magyarország az aradi vértanúk emlékmûvét?

— Araddal együtt.

Június 26-án és 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház Ivan Turgenyev: Egy hónap falun címû komédiája alapján készült Isten hozott, szellô c. elôadásával vendégszerepel Kolozsváron.

Turgenyev, Csehov és Bulgakov mûvészetét megelôzô darabja különösen idôszerû, hiszen a múlt századi orosz világ levegôtlensége, fojtó légköre a XX. századi ember egzisztenciális problémáit vetíti elô. A kiúttalanság, a kommunikációra való képtelenség drámájának komikus és tragikus felhangjai új színeket nyernek a Bocsárdi László rendezô látomásában. Az elôadást a Kisvárdai Határon Túli Színházak Nemzetközi Fesztiválján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíjával tüntették ki: Váta Loránd alakítási díjat kapott, Sebestyén Ritát a dramaturgiai munkájáért tüntették ki.

Fôbb szerepekben B. Angi Gabriellát, Tóth J. Tamást, Szakács Lászlót, Pálffy Tibort, Illyés Orsolyát, Váta Lorándot, Fülöp Klárát, Bartha Borókát és Márton Lórántot láthatja a közönség. A rendezô munkatársa Zsoldos Árpád, az elôadás zenéjét Könczei Árpád szerezte, a díszletek és jelmezek a Bartha József munkái.

Az ünnepélyes megnyitót június 25-én, pénteken délután 5 órakor tartják a központ Szentegyház (I. Maniu) utca 6. szám alatti székházában (10-es lakás). Fél hétkor a Mûvészeti Múzeum Tonitza Termében Terényi Ede Kalevala címû egyfelvonásos operájának ôsbemutatójára kerül sor. Az ünnepi rendezvényeken jelen lesz Mikko Heikinheimo, Finnország romániai nagykövete, és Dan Stoicescu tiszteletbeli konzul.

Csillagok, csillagok, mondjátok el nekem...

Az Unitárius Kollégium dísztermében tartották ifj. Hauer Erich Csillagok útján címû könyvének bemutatóját. A könyvet Nagy László tanár méltatta, majd a szerzô beszélt kötetérôl és kicsit önmagáról is. A dévai egyetem fizika- és csillagászattan tanára úgy véli, talán nincs is ember, akit ne nyûgözött volna le derûs éjszakákon a csillagos ég varázsa. Magyarul nagyon rég nem jelent meg csillagászati könyv, ez bizonyos mértékig hiánypótlónak is bizonyul. Közérthetô nyelvezete miatt nemcsak a diákoknak, de a csillagászat iránt érdeklôdô felnôtteknek is hasznos olvasmány, amelyet csillagtérképek, illusztrációk és 32 színes tábla egészít ki. Ez alkalommal elôzetest hallhattunk az augusztus 11-i napfogyatkozásról. (H. Gy.)

HERVAY GIZELLA: AZ IDÔ KÖREI címû gyûjteményes kötetét mutatja be elsô rendezvényeként a Kriterion Könyvklub június 25-én, pénteken 12 órakor a Reményik Sándor Képzômûvészeti Galériában (Kossuth Lajos/December 21. út 1. szám). A Kriterion Könyvkiadó és a Reményik Sándor Képzômûvészeti Galéria vendége Szilágyi Júlia irodalomtörténész és Balázs Imre, a kötet gondozója. Közremûködik a Szín-Pódium. Szeretettel várják az érdeklôdôket.

VIKTOR BODÓ: TEHNICI DE CÃLÃTORII ASTRALE címû könyvét mutatják be csütörtökön du. 5 órakor a Gaudeamus könyvesboltban.

Monumentális méretû illatos szénaszobraival Ciupe Bartha Ernô valósággal berobbant Kolozsvár mûvészeti életébe. 1998-ban a Mûvészeti Múzeumban rendezett tárlata heteken keresztül vonzotta az érdeklôdôket. Most újabb kiállítással lepte meg mûvészete kedvelôit. A múzeum udvarán bemutatott széna- és bronzszobrai egyben diplomamunkának is számítanak. Íme, hogyan jellemzi a fiatal mûvész rendkívül sajátos alkotásait a szakember, dr. Alexandra Rus mûvészettörténész: „Ezek az antropomorf elemekkel telített, a vizuális erôk egyensúlyának jegyében, de egyúttal enyhe humorral megalkotott »óriások« ugyanúgy válnak ártalmatlanná, ahogy a mûvészet gyógyító ereje ellensúlyozza az ôsi agressziót. Ciupe Ernô szelíd, hálószerû technikájának célja az, hogy meglepô formai és anyagi újszerûségével szóljon a ma emberéhez. A szénává lényegült fû itt az idôn áthaladó generációk folyamatának »zöld hamuja«. (...) A posztmodern mûvészi látásmód konceptuális újrafogalmazásának vagyunk tanúi: a Vision-Quest maximája, illetve szimbóluma az élôlények egyéni és kollektív sorsának.

A Fû-formákhoz jellemzô módon racionális, rendezett, körkörös mozgásra, ezzel pedig egyértelmûen a Föld idôciklusaira utal, amelyek a múló élettôl függetlenül, plasztikus vonatkozásukban változékonyak. (...) A kétségkívül komplex kiállítás azonban tartogat még egy értelmezési lehetôséget: ha szobrait más, városi vagy természeti térbe helyezzük, monumentalitásuk az ellentét miatt még hangsúlyosabbá válik, a formák pedig nemcsak a látható, hanem az érzékelhetô valóságot is megteremtik, ez pedig már a land art szobrászat tipikus jellemzôje. Itt a dús, világteremtô nôi idomok mintegy alárendelik a környezetet, erôteljes vertikalitásuk pedig hangsúlyozottan központosítja a teret."

Ciupe Bartha Ernô sajátos szobrászi formanyelve kísérletezô kedvû, de már kiforrott mûvészre utal. Teret követelô, de teret is alakító munkáival remélhetôleg mielôbb találkozhatunk majd ott is, ahova a mûvész eleve elképzelte azokat.

Persze lehet, hogy sokkal több szamár is volt a Fô téren, de én most csak arról a hitelesen, négylábú és hosszú fülû négy szamárról akarok írni, szamarak voltak, amelyek furcsa poggyászukkal a belvároson végigvonulva, behajtottak a Bánffy-palota udvarára.

Történt mindez hétfôn, déli fél kettôkor, a legnagyobb forgalomban. Négy szamár és egy ló ráérôsen baktatott a Jókai utcában, a mögöttük „szamársorban" haladó autósok nagy örömére. A szekerekben, korántsem hôseink etetésére szánt nyolc (?) szénaszobor: a Ion Andreescu Képzômûvészeti Akadémia egyik végzôsének diplomamunkája volt. Mint azt készítôjük elmondta, csupán szénát és drótot (no meg egy kis ihletet) használt a mûvek megalkotásához, melyek most már a Bánffy-palota udvarán tekinthetôk meg. Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont szamarakon érkeztek szobrai, a mûvész viccesen azt mondta: „Szeretem a szamarakat, mert én is hasonlítok hozzájuk".

Biztos forrásokból megtudtuk, hogy az esemény egyedi a Bánffy-palota történelmében is: ez az elsô alkalom, hogy négylábú szamarak léptek be a palota kapuin.

„Nagyjaink ünneplése nem lexikoni adatok gépies felújítása, hanem belemerülés a múltból patakzó életfakasztó vizekbe, Anteusz legyökerezése a földbe, ami felfokozza a megcsappant életerôket" — mondotta 1978. augusztus 20-án Morumiban (Sao Paulo) Tóth Veremund bencés atya. Bár akkor és ott ezek a szavak Szent Gellérttel kapcsolatban hangzottak el, úgy gondolom, Szt. Péter és Pál apostolfejedelmek életére is fönntartások nélkül alkalmazhatók. Valójában mi értelme is volna az egyébként szegény, de hitünk vonatkozásában bôséges lexikoni adatokat ismételgetni, ha érzéketlenül mennénk el a két apostol személyiségébôl sugárzó példa mellett. A teljesség igénye nélkül, templombúcsúnk elôestéjén megpróbálok pár továbbelmélkedésre alkalmas gondolatot adni, hogy „felfokozza a megcsappant életerôket".

1. Szt. Péter idejében több ezren éltek a halászatból. Ezek között bizonyára többen is voltak, akik emberileg nézve alkalmasabbak lettek volna arra a munkára, amelyre Jézus Pétert kiszemelte. Az Úr mégis az ô szemébe néz, rajta felejti tekintetét, és ôt hívja. Péter gyöngeségei tudatában, nemegyszer gyöngének is bizonyulva, elfogadja a meghívást, és lesz az egyház sziklaalapja, a többiek hitének a megerôsítôje, az egyre növekvô nyáj pásztora, abban a tudatban, hogy az elhívás sohasem az alkalmasságot, hanem a küldô Isten kegyelmét jelenti.

2. Szt. Pál élete is a kegyelem remekmûve. Önmagáról mondja jóval megtérése után, hogy az Atya „már születésemtôl kiválasztott s kegyelmével meghívott" (Gal 1,15). A Római levélben „meghívott apostolnak" nevezi magát (1,1). Sôt, arról is beszél, hogy a többiek is „fölismerték a nekem adott kegyelmet" (Gal 2,8–9). Ezt pedig az efezusiakhoz írt levelében így mondja el: „Nekem a legkisebbnek jutott az a kegyelem, hogy hirdessem Krisztus fölfoghatatlan gazdagságát a pogányok között" (Ef 3,8). Pál apostol tehát életét, megtérését, pogányokhoz szóló küldetését úgy fogja föl, mint a kegyelem mûvét. Egy meghatározás szerint a kegyelem „Isten személyes, az emberhez lehajló jóindulata, amellyel egyáltalán nem tartozik az embernek".

3. „Isten lehajlása", a kegyelem sohasem öncélú. Másokért is történik. Mind a két apostol felismerte a kegyelemnek ezt a tulajdonságát. Péter apostol írja: „Szolgáljatok egymásnak azzal a kegyelmi ajándékkal, amit ki-ki nyert, mint Isten sokféle kegyelmének hû közvetítitôi" (1 Pét 4,10). Pál apostol ugyanezt így mondja el: „A nekünk adott kegyelemnek megfelelôen azonban különbözô ajándékaink vannak: aki a prófétálást kapta, prófétáljon a hit szabálya szerint; aki tisztséget kapott, gyakorolja tisztségét, aki tanít, oktasson; aki elöljáró, legyen gondos..." (Róm 12,6 sk).

4. Mi, római katolikusok a szó egyháztani értelmében Péter nyájához tartozunk. Ebben a nyájban lehetünk egyszerû tanulatlanok, mint Péter, vagy tanultak, mint Pál. Tudnunk kell, hogy ez nem foszt meg semmitôl, de ugyanakkor elôjogokat sem biztosít. Krisztus ugyanis nem docenseket hívott, hanem követôket. Krisztus ôszinte, elkötelezett követése az egyetlen rang, az egyetlen fokozat, melyet mi, keresztények viselhetünk. Péter nyájába akár beleszülettünk, akár életünk egy késôbbi szakában — miután megjártuk a hitetlenség, a közöny zsákutcáját — meghívást kaptunk és csatlakoztunk, tudnunk kell, hogy ez sem jogosít fel semmire, és nem foszt meg semmitôl. A Zsidókhoz írt levél így figyelmeztet: „Óvakodjunk attól, hogy valaki közületek késônjöttnek számítson, amíg érvényben van a békességébe való bejutás ígérete" (4,1). Ha valaki közülünk arra vetemedne, hogy ujjal mutatna valakire, mondván: „hogy a múlt rendszerben bezzeg...", csak azt árulná el, hogy halvány elképzelése sincs a kegyelemrôl és annak mûködésérôl.

Ezekkel a továbbelmélkedésre szánt gondolatokkal szeretettel köszöntöm kincses városunk egyházközségeit, lelkipásztoraikkal és híveikkel együtt. Azt kívánom, hogy Péter és Pál hite és buzgósága lobogjon életük végéig a szívükben. Ugyanakkor szeretettel meghívom templomunk búcsúünnepére, melyet június 27-én, vasárnap délután 6 órakor tartunk. Vendégszónokunk ft. Potyó Ferenc gyulafehérvári általános érseki helynök, irodaigazgató lesz. Ünnepeljünk együtt!

Fiatalkoromban valamiért rejtélyes okokból tetszettem a sofôröknek. Fôleg az autóbusz- és teherautósofôröknek (de néha egy-egy taxisofôrnek is), akik szinte sohasem mulasztották el, hogy elhaladtukban integessenek nekem, tülköljenek, rám nevessenek. Visszamosolyogtam, miközben erôsen reméltem, hogy nem fogják félreérteni gesztusomat. És mivel gépkocsivezetô „hódolóim" miatt sohasem kerültem kínos helyzetbe, irántuk érzett bizalmam az évek folyamán se csökkent.

Csak édesapám rémült meg, amikor egyik nyári vakációban, otthon, „éjszakai sofôrkalandomat" beszéltem el neki.

Másodéves diákkoromban egy barátnômtôl bandukoltam le a Tordai úton hazafelé. Fél tizenegy, tizenegy óra lehetett, mikor egy taxi suhant el mellettem. De jó lenne taxin hazakerülni, gondoltam — s ha hihetetlennek is tûnik —, abban a pillanatban pár méterrel odébb a taxi lefékezett.

— Szálljon be, kisasszony — szólt ki a gondolatolvasó sofôr.

— Nincs nálam pénz — válaszoltam sajnálkozva (más ellenvetés át se suhant az agyamon). Könnyû nyári ruhát viseltem, táska, pénztárca nem nehezített.

— Nem baj, hazarepítem — mondta vidáman a sofôr, és én boldogan beszálltam.

— Te jó ég! — kiáltott fel édesapám, miután végighallgatott. — Hogyan viselkedhettél ilyen felelôtlenül? Éjnek idején beszállni egy idegen kocsiba! Tudod, milyen szörnyû következményei lehettek volna?

Ha most felidézem a történést, tényleg furcsának találom, hogy abban a pillanatban eszembe sem jutott esetleges veszélyekre gondolni. Túlzottan naiv voltam, vagy az erkölcsök voltak jobbak akkoriban? Nem tudom.

Csak néhány héttel ezelôtt, mikor az újságban olvastam, hogy két tizenkettedikes leányka autóstopolt iskolába menet, és aznap délután meggyilkolva találták meg ôket a mezôn, csak akkor — több évtizedes késéssel — reagáltam le édesapám figyelmeztetô szavainak mély igazát.

És siettem lelkére kötni alig tízéves kislányunokámnak, hogy soha senki idegen hívó szavára ne mondjon igent. S minél kitartóbb az illetô, annál gyorsabban fusson. Igen, fusson, ahogy a lába csak bírja.

Pedig kár. Kár a felnôttvilág iránti bizalmatlanságot elhinteni egy gyermek lelkében. Lehet, hogy épp egy rendes ember segítôkészségét utasítja majd riadtan vissza. De nem tehetünk mást. Fel kell vérteznünk a gyermekeket az életben rájuk veselkedô veszélyek elkerülésére.

Rosszabbak lettek az emberek? Romlottabb a világ? Vagy csak több „rosszról" értesülünk napjainkban a médiákból? S vajon másutt is — az egész földkerekségen — hasonló a helyzet?

Magyarok vagyunk. Büszkén valljuk. Mert bizonyos helyeken, bizonyos alkalmakkor, megfelelô idôben virtus és erény magyarnak lenni. Jól mutat. És olykor el is hisszük, hogy komolyan, mélyen és búsan magyarok vagyunk. Díszmagyarok.

Olyan meghatóan szép, amikor kivonulunk emléktáblát avatni. Legalább olyan szemgyönyörködtetô, mint az álszent esetében a templombajárás. Csodálatos, amikor vélt hozzáértéssel és elfogulatlansággal kritizálunk egy-egy kötetet, esetleg egy-egy írást, ami valamely lap hasábjain látott napvilágot. Legjobb esetben csak az írást... Olyan remekül tudunk ünnepelni, mulatozni együtt és egymás közt. Olyan páratlanul sikerülnek szónoklataink megemlékezéseken, verselésünk elevenbe vágó sorai meghatott könnyeket csalnak a hallgatóság szemébe, elôkerítve a zsebekbôl-táskákból a megadás fehér zsebkendôit.

Úton-útfélen elmondjuk, külvárosi iskoláink magyar oktatásának halálához járulunk hozzá azzal, ha bármi áron a központi nagy nevû líceumok befogadóképességét végtelennek vélve oda tömjük gyermekeinket. Közben mi magunk a sajátunkat, természetes, hogy nem íratjuk holmi általános iskolácskába.

Mindig tudjuk, mitôl volt rossz egy balettelôadás, egy cikk, egy verses összeállítás, egy színdarab, egy ünnepi megemlékezés, egy találkozó összehozása — szállás, teljes ellátás biztosításával —, de mi magunk soha nem állnánk a szervezô munka mellé. Pedig még csak bohócok sem vagyunk, akinek ahhoz, hogy életben maradjon halálos ügyetlenkedései után, jobb kötéltáncosnak kell lennie, mint egy igazi akrobatának.

Jó tanácsaink csak úgy röpködnek szegény apróknak vélt, hozzá nem értô embertársaink felé. Mert elméletbôl olyan jók vagyunk. Elméletileg azt is tudjuk, az volna természetes, ha ez az ünnepi, kirakati máz hétköznapjainkon is végigkísérne, embertársainkkal való mindennapi viselkedésünket is jellemezné. Hogy azok, akik bennünk Valakit látnak, akik esetleg bíznak bennünk, akik számítanak arra, hogy ha vizet prédikálunk, nem iszunk bort, akik képzeletbeli mûemléktalapzatra helyeztek, ne kényszerüljenek maguk faragta „isteneik" lerombolására.

Szeressük a gyerekeket, ne csak akkor, amikor jól sikerült elôadásukat követôen a gyerekcsapat patrónusaiként ikszipszilonok gratulációit fogadhatjuk, hanem akkor is, amikor vidám, fergeteges szórakozásaik miatt kitörik az ablaküveget — hiszen az újra való hét krajcárt is pillanatok alatt összekapirgálták. Szeressük ôket még akkor is, amikor alaposan megdézsmálják a székházunk udvarán gyümölcsözô körtefát. S fogadjuk el azt is, hogy nyiladozó értelmük képessé teszi már ôket bizonyos fokú — még ha személyek iránti ragaszkodás diktálta — disztingválásra, önálló véleményalkotásra. Felejtsük már el a mindenható párt megtorlási módszereit: a felelôsségre vonó, elítélô gyûlések legitimitásukat vesztették.

Elítéljük a kivándorlókat, de gyermekeinket — gyakran önmagunkat — sem tudjuk itthon marasztalni. Állandóan lobogtatjuk a megmaradás örökzöld zászlaját, s közben mindennapi cselekedeteinkkel marcangoló kérdést ébresztünk magyarjainkban: hát már a saját fajtájában sem bízhat meg az ember?

Akinek nem inge? Ne vegye mindezeket magára. Félek attól, sokan lesznek azok, akik úgy érzik majd, tükörbe néznek. Mert életükkel híven követik a „Ha nem is igaz, de talál" elvét.

Kevesen vagyunk. Túl kevesen ahhoz, hogy jusson belôlünk a kirakatba is...

Moldován Dániel Arnold, a kolozsvári Horea Iskola volt magyar, jelenleg román szakos hetedikes tanulója, s a nebulók többségével ellentétben ô szereti a matematikát, örömét leli benne. Lényegében hároméves korától matekezik, amikor édesanyja megtanította neki a számjegyeket. Dani egymagára fedezte fel aztán az összeadást, melyet összetevésnek nevezett, majd négyéves korában a szorzást. Negyedikes volt, amikor megtanult gyököt vonni, s ma, hetedikes fejjel felveszi a versenyt a középiskolásokkal is: már ismeri a kilenc-tizedikes anyagot.

Nem csoda hát, hogy manapság már számos oklevéllel dicsekedhet: kétszer nyert elsô helyet a Radó Ferenc Matematikaverseny országos döntôjén, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei szakaszán pedig négy éve nem talált legyôzôjére. Két második és egy elsô helyet szerzett a Kisokosok versenyén, és a tavaly a Ion Stoian Matematikaversenyt is megnyerte. Okleveleinek száma az idén tovább gyarapodott: a Zrínyi Ilona elsô helyezése után elsô lett a Matematika Olimpia megyei szakaszán, majd az április 12–18. között Gyulafehérváron zajlott országos szakaszt is megnyerte. Negyven diák közül került be a 24 tagú ifi nemzeti olimpiai keretbe, majd háromhetes jászvásári elôkészítô után a mindössze 5 tagú nemzetközi matematika keretbe is bejutott. Jelenleg, egyhetes Sinaiai felkészítô tábor után, a június 23–27. között zajló Balkáni Matematika Olimpián vesz részt Bulgáriában, Plovdivban. A következô hónap is legalább ennyire zsúfolt lesz számára, hisz, ha sikerül támogatót szereznie, vagy ha a tanügyminisztérium állja az utazási költségeket, akkor a Hongkongban sorra kerülô Nemzetközi Matematika Olimpián is jelen lesz.

Amint azt a Horea Iskola aligazgatójától, Wass Alberttôl megtudtuk, Dani nem csak megoldani szereti a matekpéldákat: példatárat is szerkesztett már. Különben színtízes tanuló, és más tantárgyversenyeken is sikeresen szerepel. Az igazi szerelem mégis a matematika marad, melyet még jobban megszeretett Póka Eszter matektanárnô, majd pedig Bãlan Ioan matektanár, igazgató irányításával. Tanárai szerint könnyen elképzelhetô, hogy Erdély egyik legnagyobb matematikusa lesz a „csodagyerekbôl".

Addig is további sok sikert kívánunk neki!

Elsô ízben rendez szakvásárt, szolgáltatásai teljes skálájának a bemutatásával, október 19. és 23. között a hat felsôfokú oktatási intézményt tömörítô Kolozsvári Egyetemek Egyesülete. A szerdai sajtótájékoztatón a részvevôk, a Ioan Andreescu Képzômûvészeti Akadémia, a Gheorghe Dima Zeneakadémia, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Kolozsvári Mûszaki Egyetem és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem képviselôi ismertették elképzeléseiket a rendezvénnyel kapcsolatban.

Oliviu Pascu rektor (OGYE) kifejtette: noha a vásár szó ebben az esetben pejoratívnak tûnik, mégis tükrözi a mai egyetemeket foglalkoztató szemléletet. A rendezvény azért nem kimondottan expó, mert több, mint valami passzív kiállítás: ajánlani óhajt minden olyan szolgáltatást, amely a tudománnyal, az akadémiai tevékenységgel, a kutatással, a diákélettel stb. kapcsolatos. Az ország bármelyik zugából várják a kolozsvári egyetemek iránt érdeklôdô fiatalokat, lehetôséget kínálnak a többi hazai egyetemnek és a külföldi társintézményeknek. A jégtörésnek számító elsô Universitariára külföldrôl eddig 3 orvosi, 8 általános egyetem, 1 mûszaki egyetem jelezte biztos részvételi szándékát, de a részvevôk zöme még várhatóan ezután fog feliratkozni. Simion Simon rektor (BBTE) szerint Kolozsvár egyetemi városi jellegét kell a jövôben jobban tudatosítani és elismertetni a közvéleménnyel. Az itteni felsôfokú oktatási intézmények nemcsak pénzt fogyasztanak a központi költségvetésbôl, de jelentôs tömeget vonzanak az egész országból, amely gazdasági fogyasztói minôségében hozzájárul a város növekvô forgalmához, nyereségéhez. A helyhatóságnak anyagilag is támogatnia kellene az egyetemeket. Gheorghe Lazea rektor (KME) szerint az elsô Universitaria jó alkalmat nyújt kerekasztal-megbeszélésekre, tapasztalatcserére olyan intézményekkel, amelyek elôttünk járnak az egyetemi menedzselés, a távoktatás. a társegyetemi kapcsolatfejlesztés terén. Ugyanakkor könyvkiadások, CD-lemezek, videokazetták megjelenése kíséri a vásárt. Alexandru Fãrcas rektor (GDZ) szintén sokat vár azoktól, akik Európa-szerte ismerik az intézményt, a maga évente megrendezett 11 nemzetközi zenei fesztiváljával, versenyével, 2 szimpóziumával, valamint 14 kutató kollektívájával. Gheorghe Muresanu, a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara elnöke arról számolt be, hogy régi törekvésük bevonni az egyetemeket a gazdasági élet vérkeringésébe. Az elsô ilyen rendezvényt, amelybôl hagyományt szeretnének teremteni, olcsó díjszabásokkal támogatják.

Az Universitaria ’99 vásárt egybekötik a kolozsvári román nyelvû felsôoktatás 80. évfordulójának megünneplésével, amelyet négy helyi egyetem szervez.

Az elmúlt idôszak idôjárási viszonyai számos kártevô és betegség elterjedésének kedvezett. A Kolozs Megyei Növényvédelmi Felügyelôség megfigyelô és elôrejelzô állomása az alábbiakra hívja fel a figyelmet.

A zöldségtermesztésben fennáll a különféle levél- és gyümölcsbetegségek fertôzésének veszélye, különös tekintettel a ragyafélék, szürke (alternáriás) levélfoltosodás, szürkepenész, baktériumos rothadás és a paradicsom, uborka, hagyma, burgonya, káposzta, valamint a paszuly vírusos betegségei.

A ragyafélék ellen a következô gombaölô szerek valamelyikével ajánlatos permetezni: Bravo 0,2–0,4%, Bordói lé 0,75–1%, Turda-cupral 0,5%, Champion 0,3%, Mankozeb 0,2%, Folpan 0,2%, Ridomil 0,25%, Patafol 0,2%, Aerobat 0,2%, Curzate 0,25%, Aliette 0,3 stb. A baktériumos fertôzések ellen az uborka-, a paszuly-, valamint a káposztaállományban réztartalmú növényvédô szereket, valamint a Kasarin 0,15%-os oldatát használhatjuk hatékonyan. A vírusos fertôzések ellen rovarölôkkel kell védekezni: Mospilan, Karate 0,04%, Fastac 0,01, Regent 0,01, Marshal 0,1 stb. Ezek a rovarölôk a burgonyabogár lárvái ellen is hatásosak.

A hagyma-, paradicsom-, uborka- állományban szürkerothadás ellen Topsin 0,1, Fundazol 0,1, Benlate 0,1, illetve a Sumiley 0,1 százalékos oldatával kell védekezni.

Ugyanezekkel a szerekkel a szôlôültetvényekben a peronoszpóra, a lisztharmat, valamint a szürkepenész ellen kell védekezni. Még felhasználható a nedvesíthetô kén 0,4%-os oldatban.

A gyümölcsösben (alma, körte) a varasodás és lisztharmat ellen Dithane 0,2%, nedvesíthetô kén 0,4%, Rubigan 0,04%, vagy a Topsin 0,1 százalékos oldatával védekezhetünk. Az atkák ellen a Danirun 0,06%, Nissorun 0,03%, Neoron 0,08% vagy a Mitac 0,2%-os atkaölô szerek hatásosak.

l Súlyos baleset történt kedden délután Válaszút térségében. Adrian Bretea (29) B–36–RMR rendszámú 1310-es Daciáját nem a zord idôjárási körülményeknek megfelelôen vezette, elvesztette uralmát a kormány fölött, és belehajtott egy fába. Kéz- és lábtöréssel kezelik a kórházban.

l A megyében történt árvízkárokról érkezett újabb jelentések szerint: Széken 100 gazdaságot öntött el, 45 hektár terület került víz alá. Dengelegen a patak kilépett a medrébôl, a közlekedésben fennakadás keletkezett.

Csütörtökön a Petru Rares utca 4. szám alatti épület elsô emeletén megnyitják a Vallások Nemzetközi Bankjának fiókintézményét. Az elsô két napon Harmónia betéti bizonyítványokat bocsátanak ki, egymillió lej vagy annak többszörös értékében, 70 napos futamidôre, évi 80%-os kamattal, kezelési költség nélkül.

Megdrágult a közszállítás Szamosújváron is. Utoljára az év elején emelték a buszjegyek árát a Szamos menti kisvárosban. Az üzemanyag drágulása után a helyi járatokon nem módosították az árakat, de július elsejétôl a szamosújváriak is kénytelenek „felzárkózni" a Kolozsváron alkalmazott árakhoz. A város egyetlen járatán 1550 lejt kell fizetniük egy jegyért az utazóknak. A Szamosújvárnémeti községbe vezetô 2-es útvonalon egy jegy július 1-jétôl 2300 lejbe kerül, míg a Péterháza faluba utazó ingázóknak 3300 lejt kell kivenniük a zsebükbôl. A legtávolabbi útvonalon, a szilágytôi 4-es vonalon 3900 lejre emelték fel a buszjegy árát. Természetesen ezzel együtt a bérletek is borsosabb szinten vásárolhatók.

Tegnap reggel a Széchenyi téri piacon bôséges felhozatal mutatkozott a szezonárukból. A paradicsom kilója 5–7 ezer, az újkrumplié 2–3,5 ezer, a paszulyé 15 ezer, a muroké 9 ezer lejbe került. A szép, érett cseresznye 10–14 ezer lejért cserélt gazdát. A „luxuscikkek" közül a csípôspaprika darabja 500 lej, a zöldpaprikáé 1–2000 lej volt. A kajszibarack 15 ezerért jelent meg, igaz, a Nagyváradról érkezett hasonló primôráru már 25 ezerért kelt el. És, hála a Medárd-nap utáni esôs idôszaknak, megjelent a rókagomba: egy zacskóért, melynek tömege ránézésre nem haladhatta meg a fél kilogrammot, húszezer lejt kértek a kofák.

A minap szomorú, de ugyanakkor meggondolkoztató hírrôl számolt be Juga Katalin tanárnô, a szamosújvári 2-es Számú Általános Iskola aligazgatónôje. A magyar tagozattal is rendelkezô iskola vezetôsége, pénz hiányában, az idei évzárón nem tudja biztosítani a jutalomkönyvek beszerzéséhez szükséges pénzösszeget. Minden osztályfônök ezért szponzorok segítségével szerzi be a jutalomkönyveket. Aki nem talál, az saját zsebébôl teszi ki a könyvvásárláshoz szükséges pénzt.

Falun sem jobb a helyzet. Válaszúton sajátos, ötletes példával találkoztunk. Az iskola vezetôsége „bérbe adta" kéthektáros földterületét, hogy a kapott pénzbôl kitermelje a jutalomkönyvek árát! Tehát kiaknázta a legkézenfekvôbb lehetôséget. A fontos az, hogy e hét végén elôkerüljenek a jutalomkönyvek.

Az utcai pénzváltóknál a forint 63/65, a márka 8000/8200, a dollár pedig 15 500/15 700 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 8230/8320, az amerikai dollár 15 600/15 700, az olasz líra 8,23/8,30, az osztrák schilling 1160/1200 lejbe kerül.

Az ország négy legnagyobb szakszervezete szerdán Radu Vasile kormányfôvel folytatott találkozón Radu Sârbunak, az Állami Vagyonalap elnökének menesztését kérték a kormányfôtôl. A szakszervezeti vezetôk azzal indokolták kérésüket, hogy Radu Sârbu nem tartotta tiszteletben az áttekinthetôbb privatizáció megvalósítására vonatkozóan tett ígéreteit.

Bogdan Hossu, a Kartell Alfa elnöke kijelentette: újból szóba került a kollektív elbocsátásokat szabályozó rendelet, mivel ennek szövege nem egyezik azzal, amiben a munkaadók és a szakszervezetek megállapodtak. Szóba került úgyszintén a mezôgazdasági rendeltetésû üzemanyag védôvámjának csökkentése, aminek mûszaki megoldását az ipari minisztériumnak kell elôterjesztenie.

A magyar–román kormányközi vegyes bizottság 3. ülését július 29-én és 30-án tartják meg Bukarestben. A két küldöttséget Martonyi János magyar és Andrei Plesu külügyminiszter vezeti majd — jelentette be szerdán a külügyminisztérium szóvivôje. A kormányközi bizottság elôzô ülését tavaly ôsszel Budapesten rendezték.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szerdai plenáris ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a tanács képviselôi aggodalmuknak adtak hangot a szélsôséges megnyilvánulásoknak nagy teret engedô kiadványok rohamos növekedése miatt. A dokumentumban felszólítják a sajtószerveket, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos sajtóközleményekben a lehetô legobjektívebben tükrözzék az eseményeket. Továbbá megjegyzik: az illetékes állami hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük a jelenségre, és felelôsségre kellene vonniuk a vétkes személyeket..

Az illetékek megemelése következtében július 1-jétôl 20 százalékkal emelik a kávé árát — jelentette a Mediafax. Egy hazai kávébehozatallal foglalkozó vállalkozó a hírügynökségnek kijelentette: az áremelés egy kávéfajta esetében sem haladja majd meg a 20 százalékot, mivel jelenleg egyik vállalkozó sem engedheti meg magának az árak túlságos növelését, hiszen ez csak árthat az üzletnek.

Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében július 1-jétôl növelték az illetékeket, beleértve a kávé, a dohány és az alkohol árát. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a sajtónak kijelentette: az üzemanyagok árának megemelése is várható.

Románia új nemzetbiztonsági stratégiája elsô alkalommal nem az államból, hanem az állampolgárból, annak alapvetô érdekeibôl és jogaiból indul ki — hangsúlyozta Emil Constantinescu államfô szerdán az új nemzetbiztonsági stratégiáról a parlamentnek címzett üzenetében. Az üzenetet maga az elnök mondta el a parlament két házának együttes ülésén.

A nemzetbiztonsági stratégia új vonásai közül azt emelte még ki Constantinescu, hogy most elsô alkalommal Románia biztonságát nem elsôsorban katonai kérdésként kezelik, hanem egy folyamatként, mely felöleli a társadalom életének minden vetületét: a gazdaságot, a honvédelmet, a diplomáciát, a közigazgatást, a közrendet, a szociális egyensúlyt, az oktatást és az egészségügyet.

A nemzetbiztonsági stratégiát meghatározó alapvetô tényezôk között az elnök a közép- és kelet-európai kommunista rendszerek összeomlását, a Varsói Szerzôdés feloszlatását és a Szovjetunió széthullását említette. A biztonsági környezet alakulását a Románia szomszédságában kialakult konfliktushelyzetek, a pénzpiacok válsága tette bonyolulttá, amihez hozzájárulnak a romániai átalakulás nehézségei.

— Az elmúlt hat hónapban Romániának súlyos biztonsági kockázatokkal kellett szembenéznie minden, a nemzetbiztonsági stratégiát érintô területen — hangsúlyozta Constantinescu, példaként említve az év eleji bányászmegmozdulásokat, a román pénzügyi és bankrendszer, a lej összeomlásának veszélyét.

Constantinescu Románia alapvetô érdekei között a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének biztosítását, a demokratikus politikai rendszer megszilárdítását, az állampolgárok alapvetô szabadságjogainak létét és ezen jogok európai szintû gyakorlásának lehetôségét, valamint a határon túl élô románok nemzeti azonosságának megôrzését sorolta fel.

Ezeknek az érdekeknek a védelmekor különbözô kockázati tényezôkkel kell számolni. Kockázatot jelenthet a térségbeli feszültségek és katonai konfliktusok kiterjedése, a belsô gazdasági, pénzügyi és szociális nehézségek elhúzódása, a szervezett bûnözés és a nemzetközi terrorizmus. Az elnök mindezek után kockázati tényezôként említette a szeparatizmushoz, idegengyûlölethez, intoleranciához, az etnikai, vagy vallási konfliktushoz vezethetô akciókat, valamint a környezet állapotának romlását.

— Az Emil Constantinescu államfô által ismertetett dokumentum kissé késve került nyilvánosságra — válaszolta kérdésünkre Szabó Károly szenátor. — A nyilatkozat alapelvek összessége, amelyre különbözô doktrínák épülnek. A dokumentum újdonsága az állampolgári jogok szabad gyakorlásának a biztosítása: középpontjába az állampolgárt és nem az államot helyezi. Mostanáig inkább az állam, mint az állampolgár biztonságára helyezték a hangsúlyt. A dokumentum kiemelten kezeli Románia integrációjának kérdését, amelynek az ország biztonsága szempontjából tulajdonít nagy fontosságot. A demokratikus, gazdaságilag stabil államszerkezet megteremtése alapvetô nemzetbiztonsági és stratégiai kérdés. A dokumentum ugyanakkor meghatározza a nemzetbiztonságot fenyegetô veszélyeket. Ide sorolhatók a jugoszláviai katonai konfliktusforrások, a nemzetközi szervezett bûnözés, a környezeti ártalmak, a gazdasági élet rendezetlensége, a társadalmi elégedetlenség, a szeparatizmusra való törekvés, az idegengyûlölet, a vallási és etnikai feszültségkeltés.

A megfogalmazott alapelvek nem haladják túl az alkotmányt, például annak elsô cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ szempontjából a dokumentumból nagyon fontos alapelv rögzítése

hiányzik: a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényezô. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követelésének elôterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. A nyilatkozat egyik pozitívuma, hogy a katonai fenyegetések elhárítására szolgáló intézmény a gazdasági teljesítôképességgel összefüggésben kell történjen. Összességében a dokumentum pozitív üzenet. A nyilatkozat a Legfelsô Védelmi Tanács és az elnöki hivatal munkája, és ezért nem kerül a parlament elé elfogadásra — mondta Szabó Károly.

A képviselôház szerdán immár másodszorra halasztotta el a köztisztségviselôk jogállásáról szóló törvénytervezet 123-as szakaszának elfogadását. Ennek értelmében azokban a helységekben, amelyekben egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a köztisztségviselôknek ismerniük kell az illetô nemzeti közösség anyanyelvét is.

Andrei Chiliman (NLP) ülésvezetô javaslatára, az RMDSZ módosító indítványát, illetve Ileana Filipescu (DP) képviselônek ugyancsak ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos módosító javaslatát visszaküldték a képviselôház közigazgatási szakbizottságába. Varga Attila képviselô is az indítvány bizottságba történô visszaküldését kérte, mivel szerinte nem volt meg a döntéshozatalhoz szükséges kvórum.

A vita során Ion Cãrstoiu (DP), a közigazgatási szakbizottság elnöke, valamint Petre Turlea (RNEP) képviselô kijelentették: értelmetlennek tartják az RMDSZ módosító indítványát, mivel ennek elôírásait a helyi közigazgatási törvény is tartalmazza. Varga Attila képviselô viszont azt hangsúlyozta, hogy míg a közigazgatási törvény a közigazgatási rendszert szabályozza, addig az RMDSZ indítványa a köztisztségviselôk jogállási rendszerének szabályozására vonatkozik.

A koszovói válság politikai, biztonsági és humanitárius vonatkozásairól folytatnak tanácskozást a Délkelet-Európai Államok Együttmûködési Folyamatának külügyminiszterei június végén Bukarestben. A külügyminisztérium szóvivôje közölte, hogy a június 30-ra tervezett tanácskozáson Albánia, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia és Törökország külügyminisztere vesz részt. A bosznia-hercegovinai és a horvát diplomácia vezetôje megfigyelôként lesz jelen a tanácskozáson.

A koszovói válsággal kapcsolatos kérdéseken kívül a külügyminiszterek eszmecserét folytatnak a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum alkalmazásáról, valamint áttekintik a testületen belüli együttmûködés helyzetét. Hasonlóképpen megbeszélést folytatnak „A délkelet-európai jószomszédsági, biztonsági, stabilitási és együttmûködési kapcsolatokról szóló chartáról", melynek szövegét Románia elnöksége idején véglegesítik és a bukaresti csúcsértekezletén kerül elfogadásra.

A szóvivô nem kívánta kommentálni azt a tényt, hogy a testület alapító tagjai közé tartozó Jugoszlávia külügyminisztere nem kapott meghívót az összejövetelre. Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban Szlobodan Miloseviccsel együtt a jugoszláv kormány tagjait is nem kívánatos személyeknek nyilvánította Romániában.

Madeleine Albright keddi bukaresti villámlátogatásáról szólva a szóvivô azt emelte ki, hogy az amerikai külügyminiszter méltatta Románia „példás magatartását" a jugoszláviai konfliktusban. A szóvivô szerint Washington kötelezettséget vállalt arra, hogy pótlólagos források biztosításával konkrét segítséget nyújt Romániának a koszovói katonai akciók miatt elszenvedett gazdasági kárainak csökkentéséhez.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]