1999. május 26.
(XI. évfolyam, 119. szám)

Minden ellenzéki obstrukció ellenére tegnap a szenátusban megismételték a végsô szavazást a helyi autonómia és közigazgatási törvénytervezetrôl. Az ellenzéki szenátorok tiltakozó kivonulása után a testület 74 pró szavazattal és egyetlen tartózkodással (George Pruteanu személyében) elfogadta a tervezetet, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatát is szabályozza. A kisebbségi nyelvhasználatot illetôen a jóváhagyott dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által 1997-ben kibocsátott 22-es sürgôsségi kormányrendeletben foglaltakat. Mint ismeretes, az említett sürgôsségi kormányrendelet parlamenti elfogadtatásának bukása után a szenátus sürgôsségi eljárásban tárgyalta a helyi közigazgatási törvényt.

A szavazás megismétlését az ülésvezetô elnök javasolta a múlt keddi incidens után, amikor is az ellenzéki szenátorok megkérdôjelezték a szavazás érvényességét, csalással vádolva a kormánypártokat. Az ellenzéki honatyák kiderítették ugyanis, hogy olyan kormánypárti szenátorok szavazatát is nyilvántartásba vették, akik a voksolás pillanatában bizonyíthatóan bent sem voltak a teremben. Követelték, hogy a hiányzó Petre Roman, Niculae Cerveni és Frunda György szavazatát tekintsék semmisnek, a törvényt pedig visszautasítottnak, hiszen az említett három szavazat nélkül nem lett volna meg e sarkallatos törvény elfogadásához szükséges minôsített többség. Az ellenzék azzal fenyegetôzött, hogy ellenkezô esetben bojkottálni fogja a további munkálatokat.

Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a közigazgatási bizottság elnöke lapunknak elmondta: tekintettel arra, hogy a szenátus Állandó Bizottsága ragaszkodott az újraszavazáshoz, az ellenzék beváltotta ígéretét, és kivonult a terembôl. Hiányukban, név szerinti szavazással, a testület további gond nélkül elfogadta a törvényt. A szenátor a döntés jelentôségét értékelve úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy ez a törvény valóban a teljes decentralizációt, a helyi autonómiák mûködését biztosítsa, elsôsorban a gazdasági helyzetnek kell javulnia. Ennek ellenére ez a törvény, amely a Románia által is ratifikált ET-dokumentum, a Helyi Autonómiák Európai Chartájának szellemében fogant, nagy jelentôséggel bír. A törvénytervezet értelmében lényegesen bôvül a helyi tanácsok hatásköre, a döntéshozatal pedig sokkal közelebb kerül az állampolgárhoz. A törvény — többek közt — egyharmaddal csökkenti a helyi tanácsosok számát, szabályozza a kapcsolattartást a különbözô régiók helyhatóságai között, pontosabban behatárolja a prefektus hatáskörét, és harmonizálja a többi közigazgatást érintô törvényt, lásd a regionális fejlesztésrôl szóló, a helyi közpénzek, a koncesszió, illetve a patrimónium törvényét. Mindenekelôtt pedig természetesen szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot.

A továbbiakban a képviselôházon a sor, hogy megvitassa és elfogadja a törvénytervezetet.

Székely Kriszta

Kolozs megyében a vártnál sokkal kevesebben vettek részt a hétfôre meghirdetett 24 órás figyelmeztetô sztrájkban: a tevékenységet csupán az Alfa Kartell szakszervezetben tömörülô vállalatok szüntették be. A CNSLR-Frãtia és az Országos Szakszervezeti Tömb nem csatlakoztak a tiltakozó megmozdulásokhoz. Grigore Pop, az Alfa Kartell helyi szervezetének elnöke szerint Kolozs megyében alig húszezren vettek részt a megmozdulásban. Az Alfa Kartell elnökét arról kérdeztük: mivel magyarázza a sztrájkban való alacsony részvételi arányt.

— Az emberek csalódottságát valószínûleg az általános sztrájk elhalasztása válthatta ki. Tagjaink többsége már a múlt hónapban neheztelt amiatt, hogy a sztrájkot május 24-re napoltuk el. Az emberek nagy része úgy vélekedik, hogy a problémákat csak az általános sztrájk kirobbantásával lehet megoldani. Ugyanakkor egyes vállalatokban megígérték a bérek megemelését. Sokan megelégedtek vajmi csekély összeggel, és ezért döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt a tiltakozó akcióban. Ezért nem csatlakoztak hozzánk se a költségvetésben dolgozók, se a vasutasok. A tanügyi alkalmazottak állandóan panaszkodnak az alacsony fizetések miatt, de ennek ellenére június 7-re halasztották a sztrájkot. Ha erôinket nem fogjuk össze, akkor ne várjuk el, hogy eredményeket érjünk el. A szakszervezeti megmozdulások mindaddig nem vezetnek sikerekhez, amíg nem lesz rend és fegyelem. Ha ezt nem tudatosítják magukban, semmit nem fogunk elérni.

— A kormánnyal folytatott sorozatos tárgyalások során sikerült-e valamilyen konkrét eredményre jutni?

— Bizonyos kérdésekben sikerült kiegyezni, de még nagyon sok a megoldatlan probléma. Többek között nem sikerült megállapodni a villamos energia, a privatizációs és a miniszteri felelôsség törvényének elfogadását illetôen. Nem teljesítették a különbözô egységek átszervezésére vonatkozó követeléseinket sem. Továbbra is halogatják az elbocsátott alkalmazottak bérezésére vonatkozó 9-es számú kormányrendelet módosítását. Sikerült viszont kiegyezni a munkakonfliktusok és az összjövedelem-adó törvényét illetôen. Radu Vasile miniszterelnök egyébként megígérte, hogy a szakszervezetekkel kötött protokollumban megfogalmazott kérések július 30-ig megoldást nyernek.

— Nem értettek egyet a veszteséges vállalatok felszámolásával. Ezek megmentése érdekében milyen alternatívákat ajánlanak?

— Nem azt mondtuk, hogy nem értünk egyet a veszteséges vállalatok felszámolásával. Mindenekelôtt egy alapos felmérés elvégzését szorgalmaztuk arról, hogy mi vezetett ehhez a helyzethez, és azokat a vezetô tisztségeket betöltô személyeket, akik munkájukat nem végezték el lelkiismeretesen, vonják felelôsségre.

— Mi várható az elkövetkezôkben? Megoldást nyernek-e valamikor a követelések?

— Ilyen körülmények között nem várható más, mint Románia bulgarizálódása. Az általános sztrájk kirobbantásával kapcsolatban egyelôre nem bocsátkozom jóslatokba. A jövô héten kielemezzük a helyzetet, és afelôl döntünk, hogy legyen-e vagy sem általános sztrájk.

Papp Annamária

— A hétfôi figyelmeztetô sztrájk a négy hónappal ezelôtt elkezdett tiltakozó megmozdulások egyik állomása — kommentálta az elmúlt napok eseményeit a Szabadság kérdésére Mátis Jenô képviselô. — A kormány és a szakszervezetek vezetôi korábban több rendben megbeszélést folytattak, és részleges megállapodásokat kötöttek. A hétfôi események világosan bizonyítják, hogy szó sem volt általános sztrájkról. Ennek egyik oka, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások nagyon elhúzódtak, és emiatt a szakszervezetek vezetôi csak a múlt héten tudtak végleges álláspontot kialakítani. Ekkor született meg az a döntés, hogy 24 órás figyelmeztetô sztrájkot tartsanak. Ezt azonban gyakorlatilag nem lehetett megvalósítani, mivel a szakszervezeti tömörülések helyi szervezetei között nagyon sokan, a tárgyalások eredményét várva, nem kezdték el idôben a munka beszüntetéséhez szükséges folyamatot.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szakszervezetekrôl szóló törvény világosan elôírja, hány nappal kell a sztrájk elôtt a kérést beiktatni. Mivel nagyon sok tagszakszervezet ezt elmulasztotta, lehetôségük sem volt sztrájkba lépni. Más szakszervezetek azért nem szüntették be a munkát, mert úgy tekintették, hogy a kormány kéréseiket részlegesen megoldotta. A hétfôi megmozdulást eléggé sikertelen akciónak értékelem, és úgy vélem, hogy ez nem tett jót sem a szakszervezet, sem a kormány, sem Románia nemzetközi megítélésének. A kormány megtette azt, amit megtehetett a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Szerintem az ellenzéknek nincs különleges szerepe a sztrájkok kezdeményezését illetôen. Ezeknek a tiltakozó akcióknak a megszervezése kizárólag a szakszervezetekre tartozik. Az teljesen más kérdés, hogyha nem is közvetlenül, de a szakszervezetek és az ellenzék álláspontja egyezik, hiszen mind a kettô ugyanazt az intézményt, a kormányt támadja. Az ellenzék megtette a maga lépéseit, amikor a felelôsségvállalás kapcsán benyújtotta a bizalmatlansági indítványt.

P. A. M.

Ioan Roman parasztpárti képviselô személyében újabb polgármesterjelöltje van a városnak. Roman szerint jelölése elsôsorban a parasztpárt kolozsvári városi szervezetének döntésétôl függ. A jelölt a megyében levô községek és falvak parasztpárti vezetôinek erkölcsi támogatására is számít.

Meg nem erôsített hírek szerint Alexandru Fãrcas prefektus egy más parasztpárti jelöltet támogat.

Hétfôi kolozsvári látogatása jó alkalmat teremtett Hajdú Gábor egészségügyi miniszternek arra is, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karának magyar hallgatóit tömörítô Jurátus-körön ismerkedô beszélgetésen vegyen részt. A minisztert a támogatott orvosságok rendszerérôl, az egészségügyi alapról, valamint a családorvosi rendszerrôl kérdeztük.

— Miniszter úr, a kompenzált gyógyszerekkel kapcsolatban számtalan tisztázatlan kérdés merül fel: sok esetben ugyanis a beteg többet fizet, mint az orvosság értékének a 20%-a. Kérem, mondja el pontosan, hogyan mûködik ez a rendszer.

— A helyzet eléggé bonyolult, amit az immár krónikussá vált pénzhiány is alaposan megnehezít. A Romániában gyártott gyógyszerek ára hozzávetôlegesen megegyezik a más országokban gyártottakéval. A román egészségügyi minisztérium, és ezen belül a biztosító, csupán a gyógyszerek értékének egy részét tudja fedezni. A többit a betegnek kell állnia. A biztosító hozzájárulásának nagysága változó. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek értékének nyolcvan százalékát vállalja magára a biztosító, mások esetében ez az arány csupán 40%. A fennmaradó húsz, illetve hatvan százalékot a betegnek kell állnia. A 400 ezer lejt meghaladó recept értékét ugyancsak a betegnek kell kifizetnie. Valamennyi recept esetében az elsô ötezer lej a beteget terheli.

— Az Egészségügyi Biztosító Pénztárnak ez év április elsején kellett volna beindulnia. Eddig viszont nemigen látszanak tevékenységének jelei. Miért alakult ki ez a helyzet?

— Az Egészségügyi Biztosító Pénztárnak nem tevékenykedik a kellô módon és a megfelelô ütemben. A megyei pénztárak már tavaly decemberben megalakultak. Az országos pénztár is létrejött, de különbözô gondok merültek fel. Elôször lemondott az elnök, utódjának kinevezése pedig elhúzódott. A pénztár beindulására vonatkozó jogszabály három hónapos halasztást rendelt el. A pénztár tevékenykedik, eléggé hatékonyan behajtja az egészségügyi biztosításhoz szükséges összegeket.

— Gondot okozott az egészségügyi alaphoz valló hozzájárulás is. A törvény értelmében valamennyi alkalmazott adójából levonják a 7%-os hozzájárulást. Ha valaki egy cégnél munkakönyves alkalmazott, egy másiknál pedig szolgáltatási szerzôdése van, mindkét jövedelembôl levonják a 7%-os hozzájárulást. Nem az lenne a természetes, hogy egy személy csupán egyszer fizessen?

— A hétszázalákos egészségügyi hozzájárulást ez év januárjától kell fizetni. Hét százalékot vonnak le az alkalmazottaktól, a fizetési alap hét százalékának megfelelô összeggel pedig a munkáltató járul hozzá az egészségügyi alaphoz. Ez összhangban van azzal az elvvel, hogy mindenki a globális jövedelmének megfelelôen járuljon hozzá a közteherviseléshez.

— A családi orvosi rendszerrel kapcsolatban többen panaszkodnak amiatt, hogy bizonyos gyógyszereket csupán szakorvos írhat fel. A beteg részérôl ez legalább két utat jelent.

— A rendszer alappillére a családi orvos, ô nyújtja az alapszolgáltatást. Amennyiben az eset bonyolultsága meghaladja a családi orvos ismereteit, a beteget szakorvoshoz küldi tovább. Ô az, aki három intézkedés közül választhat: megfelelô szakmai utasítással visszaküldi a beteget a családi orvoshoz, ô eszközli foglalkozik a gyógyítással, vagy a beteget kórházba utaltatja. Nem kell olyan sokat járni. A családi orvos abban érdekelt, hogy mindent megtegyen a nyilvántartásában levô személy egészségének megôrzése érdekében.

— Miniszter úr, meg nem erôsített értesülések szerint Ioan Muresan, a mezôgazdasági tárca vezetôje diplomáciai pályára készül, a megüresedett mezôgazdasági tárcát pedig a parasztpárt legszívesebben elcserélné az RMDSZ-hez tartozó egészségüggyel. Hogyan kommentálja ezt?

— A minisztériumcserék lehetôsége elvileg továbbra is fennáll, ez az elmúlt évek folyamán több esetben is megtörtént. Nem hallottam arról, hogy elcserélnénk az egészségügyi minisztériumot: az RMDSZ, tudomásom szerint, nem kíván lemondani az általam vezetett tárcáról. Arról sem értesültem, hogy Ioan Muresan nagykövetnek készülne.

Kiss Olivér

Sok hûhó semmiért — mondta minap az egyik aranyosszentmihályi ismerôsöm. Ebben bizony elég sok igazság van: ha elgondolkozunk azon, hogy a kupon értéke 1 hektárra 175 000 lej, és ezt az összeget összevetjük a termelési költségekkel, az állami támogatás értéke azonnal eltörpül.

Íme, néhány példa: egy hektár területet ezen a tavaszon 1 millió lejért szántottak fel. Ezt követôen fizetni kellett tárcsázásért, vetésért, esetleg gyomirtózásért, majd megvásárolta a gazda a vetômagot, mûtrágyát, a növényvédô szereket, így az összeg már nyár elejére túl nagyra kerekedett. Ráadásul még jön a betakarítás, amiért a kombájnosok biztosan elkérnek hektáronként legalább egymilliót. A kupon ára pedig egy zsák mûtrágyát sem ér: még arra is rá kellett pótolni egy ötezrest.

Tagadhatatlan: a kuponnal sok mindent megvásárolhat a termelô, fôleg, ha több hektár föld után kapja azokat. Igazából nem is ezzel van baj: azok kerültek nehéz helyzetbe, akik növényvédô szereket, mûtrágyát és vetômagot forgalmaznak. Elsôsorban ôk panaszkodnak.

Egy ügyben a minap felkerestem a kolozsvári Comcereal kereskedelmi részvénytársaság egyik igazgatóját, Swaizer Ludovica asszonyt, aki eleve pesszimistán nyilatkozott lehetetlen helyzetükrôl. Eddig 17 000 kuponra adtak el a termelôknek mintegy 3 milliárd lej értékû árut. Ennek az összegnek eddig csupán 13%-a térült meg, vagyis 400 millió. A pénz többi részét hiába várják... Naponta telefonálnak a szakminisztériumba, ám onnan azzal utasítják el, hogy a pénzügyminisztériumtól ôk sem kapták meg a kért összeget. Ennek következtében a Comcereáltól a bank késedelmi kamatot hajt be, a pénzügyi szakemberek szerint jogosan. Mindenki védi a sajátját, és ez elsô pillantásra rendben is volna. Ami teljesen érthetetlen, az a kormány viszonyulása. Ez a fajta állami packázás a cégekkel enyhén szólva minôsíthetetlen. Ha a szakminisztérium megígérte a kuponos támogatást, miért nem fizeti ki azt idejében?

Nem csupán a kis cégek vergôdnek tehetetlenségben, hanem a marosvásárhelyi Azomures mûtrágyagyár is. Az ördögi kör bezárult. Ôk is tartoznak az elfogyasztott földgáz és az elektromos áram számláival, s akkor hol van a munkások bére? Kolozs megyében nem egy vállalat azt fontolgatja, hogy mezôgazdasági értékjegyre nem ad többé árut. Aki vásárolni akar, az csak készpénzzel teheti meg.

Azok a gazdák, akik élelmesek voltak, kuponjaik jó részét már beváltották. Aki megôrizte, könnyen megeshet, hogy nem tudja többé hasznosítani. Kérdés, hogy a mai bizonytalan helyzet meddig tart?

Barazsuly Emil

A kolozsvári Waldorf Iskola magyar és román tagozata 1991-ben indult be. Az akkori elsô osztályosok pillanatnyilag az intézmény legnagyobbjai: egyidôsök az iskolával, azaz hetedikesek. Ezen a héten Nyitott Kapukat szerveztek az ôsztôl már valamennyi általános iskolai osztállyal rendelkezô tanintézményben.

— Néhány hónappal ezelôtt iskolánk úgynevezett szülôi akadémiát rendezett, amelyre azokat a szülôket, pedagógusokat vártuk, akik érdeklôdést mutatnak a Waldorf-mozgalom iránt — mondta Serester Elíz, a kolozsvári Waldorf Iskola III. M osztályának tanítónôje. — Akik részt vettek egy-egy ilyen rendezvényen, minden bizonnyal meggyôzôdtek e módszer elônyeirôl. Ezeket a keddenként megrendezett elôadásokat szeretnénk most „nyitott kapukkal" zárni. A Nyitott Kapuk Hete hétfôn kezdôdött: a szülôk, érdeklôdôk reggel nyolctól délután hatig vehetnek részt a tanórákon. A rendezvénysorozatunk gyermeknapi ünnepéllyel fog zárulni: lesz aszfaltrajz, agyagozás, festés, táncház...

— Milyen volt az érdeklôdés a szülôk részérôl?

— Elég nagy. Nemcsak a szülôk, hanem a Waldorf-módszer iránt érdeklôdô tanárok, pedagógusok is részt vettek ezen. Huszan-harmincan voltak mindig egy-egy elôadáson.

— Ôsztôl már nyolcadikosok is lesznek a Waldorf-iskolában. Netán líceumot is terveznek?

— Az elemi osztályokban olyan a tananyag, hogy néha a szülôk valósággal megijednek: vajon ilyen könnyed tanterv alapján felkészítve gyerekeik megállják-e helyüket a nagyobb osztályokban? — kérdezik. Lényegében nem „könnyed tantervrôl", hanem egy más módszerrôl van szó. Mi figyelembe vesszük a gyerek temperamentumát, képességeit stb. Ez nem „lazsálást" jelent: mi nem tömjük a gyerekek fejét olyasmivel, amire egy adott életkorban nincs szüksége. Az 5-7 osztályokban már kezd „dúsulni" a tananyag: vannak Waldorf- pedagógusok akik ennek örvendenek, mások nem. Az ún. hagyományos iskolaoktatás követelményeihez való közeledés ugyanis nem feltétlenül jobb minôséget. A hagyományos oktatási módszer nem jelent minden pedagógus számára mérce. Ôsztôl az iskolával együtt már nyolcadikossá érnek a legnagyobbak is. Nem titkolt szándékunk az, hogy jövô ôsztôl kilencedik osztályunk is legyen, azaz hogy a kolozsvári Waldorf- iskola magyar és román tagozatos Waldorf-líceummá nôje ki magát. — Ez a fokozatos bôvülés egyre több pedagógust igényel. Milyen úton érkeznek önökhöz új tanárok?

— Kétségtelen: elsôsorban olyan tanerôkre lesz szükségünk, akiknek hagyományos oktatási képzésük mellett Waldorf-oklevelük is van. Kolozsváron a Király utcában kéthetente Waldorf-szemináriumot tartanak: itt el lehet sajátítani a Waldorf módszert.

Szabó Csaba

KÖZÖS EME- ÉS EKE-RENDEZVÉNY
TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Kárpát-Egyesület hazai és magyarországi földrajz és geológus szakemberek részvételével május 29-én, szombaton de. 9 órai kezdettel az EME-házban (Ion Ghica utca 12.) Szeretettel várják az érdeklôdôket.

GEORGESCU MÁRIA, az Állami Magyar Opera magánénekese és a CONCORDIA VONÓSNÉGYES (Márkus Albert, Botár Gerô, Moldovan Olimpiu és Török Béla) a meghívottja az RMDSZ hidelvi körzetének május 27-én, csütörtökön du. 6 órakor. Az elôadásra minden érdeklôdôt szeretettel várnak a Horea út 53. szám alatti székházba.

NÖVÉNYTERMESZTÉSI, NÖVÉNYÁPOLÁSI, ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS ÁLLATGYÓGYÁSZATI SZAKTANÁCSADÁSSAL szolgálnak csütörtök délután 2–4 óra között az Ifjú Gazdák Egyesületének Pavlov utca 21. szám alatti székhelyén. Személyesen, vagy a 192-217 és 192-364-es telefonszámon lehet érdeklôdni.

AZ AGAPÉ JÁTSZÓHÁZ készülôdik a Pimpimpáré vásárra, amelyet június 13-án tartanak. Addig, a vakáció elôtti és utáni héten, szerdánként 17 órától sárkányt készítenek Kolozsi Attila vezetésével, valamint Kun Péter és Bota Judit gyöngyfûzést tanít a gyerekeknek és szüleiknek. Helyszín: Mócok útja 16/4. Házigazda: László Bakk Anikó.

AZ RMDSZ 6. KONGRESSZUSÁNAK MUNKÁLATAIRÓL SZÁMOL BE Pillich László megyei RMDSZ kulturális alelnök és alsóvárosi kiküldött május 27-én, csütörtökön du. 4 órától az alsóvárosi körzet székházában (Párizs utca 17.).

RUUD PINKSE holland szociológus Ethnonationalism and the population of Cluj (Etnonacionalizmus és Kolozsvár lakossága) címmel tart elôadást csütörtökön du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. A hollandiai vendég a KMDSZ szociológiai szakosztályának vendége. Az elôadás angol nyelvû, a magyar fordítás biztosított.

MÁSvilág KLUB
Vendégünk, Salat Levente kolozsvári közíró ETNOKULTURÁLIS KONFLIKTUSOK A VILÁGBAN címmel tart elôadást. Helyszín: Kolozsvár, Mátyás király szülôház elsô emeleti nagyterme. Idôpont: 1999. május 27., csütörtök este 7 óra.

ARMLN MUHSAM festészeti kiállítása nyílik meg ma 13 órakor a Bánffy-palotában.

MAGYAR NAPOK BUKARESTBEN
Május 25–27. között a TIBCO ’99 keretében Magyar Napokat tartanak. Ezen negyven kiállító cég vesz részt, lesz üzletember-találkozó, kereskedelmi és partnerországi bemutatkozás.

— Háború után milyen nevet visel majd Koszovo?

— Albánóvó.

-fi

A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezésében — a Soros-alapítvány támogatásával — a matematikatanárok számára állandó jellegû továbbképzô tanfolyam mûködik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben.

A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik — mondta Szilágyi Judit matematikatanárnô, szervezô. — Az elsô félév hat foglalkozást (képzést) ölel fel, azaz hat hétvégét. Az elôadókat a Babes–Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja.

A résztvevôk Erdély minden sarkából érkeznek. Hogyan történik kiválasztásuk? Pályázatot nyújtanak be a szervezôbizottságnak, és ez elbírálja azt. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyûlnek itt össze. Minden félévnek külön tematikája van: az elsô félévnek (amelybôl már csak két foglalkozás van hátra) a geometria és kombinatorika volt az alaptémája. Az elsô foglalkozás március 20-án volt: ezzel kezdôdött meg az elsô félév. A negyedik május 15–16-án, egy idôben a Radó Ferenc matematikai emlékversennyel. A második félévben valószínûleg hét foglalkozásunk lesz. Geometriából a transzformációkkal, kombinatorikából a skatulyaelvvel, valamint vegyes összeszámlálási feladatokkal is foglalkozunk. Magyarországról érkezô elôadóink fôleg módszertani kérdéseket jártak körül. E továbbképzô rendkívül hasznos azok számára, akik eljönnek.

Cálja nemcsak az, hogy tágítsa a tanárok látókörét, hanem bátorítja is a pedagógusokat arra, hogy majd ôk is ilyen továbbképzôket tartsanak, vagy szervezzenek. Diákoknak és tanároknak — kollégáknak — egyaránt.

Szabó Csaba

azt a sok-sok szeretetet és megértést, amit elemista életünk utolsó két évében kaptunk. A szép versekben gazdag magyarórákat, az érdekes történelemórákat és a rengeteg ötletet, amivel minden órát érdekessé varázsolt számunkra. Nem volt unalmas iskolába járni, mert mindig kaptunk valami újat. Az „Attila"-órákon megtanultunk kesicével tojást írni, sárkányt, maszkot és szôrlabdát készíteni. Az osztályünnepélyekre szép, érdekes mûsorral készültünk mindig, a tanító néni új és új ötletekkel gazdagította az elôadást. De ami a legfontosabb: emberségre nevelt bennünket. A szeretet, amit nap mint nap éreztünk, nagyon fog hiányozni. Mindnyájan új életet kezdünk, reménykedéssel tekintünk a jövô felé, de nem feledjük el az együtt töltött éveket, napokat, órákat. Köszönjük, Krisztina tanító néni!

Albu Petra
IV. B
Brassai Sámuel
Elméleti Líceum

COMMEDIA dell’ARTE elôadás a BBTE filológia karának II. éves színinövendékei közremûködésével, Marius Bodochi osztályából. Rendezô-vezetô tanár Kiss-Balbináth Judit. Az ezt követô reneszánsz táncházat az AMARYLLIS táncegyüttes tartja, táncoktató Galaczi Árpád. Helyszín: Mátyás király szülôháza, május 26-án, szerdán 19 órától.

Az értelmezô szótárt olvasgatva azt gondolhatnánk, hogy sláger csakis divatos, kelendô könnyûzenedarab lehet. Pedig az idôk folyamán a komolyzenében is „slágerré" vált számos zenemû, vagy legalábbis részlet, mindaz, amit „örökzöldnek" érezve bármikor szívesen meghallgatunk, nemcsak eredetiben, hanem a mostanában oly divatos „könnyûzenésített" változatokban is. S miközben koncerten vagy operaházban, hanglemezrôl vagy CD-rôl, ki tudja hányszor és hányféle elôadói változatban meghallgatjuk és újrahallgatjuk a szívünknek-fülünknek legdrágább „közkedvelteket", a zenetörténelem számos alkotása nemcsak élô elôadásokon nem kerül sokszor évekig mûsorra, hanem (legalábbis a komolyzenei viszonylatban „slágernek" számító sikerdarabokhoz képest) még hangfelvételek is ritkán rögzítik ôket. Pedig számos zenemûért igazán kár, hiszen ami ma szokatlan, ismeretlen, s talán csak ezért tûnik idegennek, az többszöri meghallgatás eredményeképpen egyszer akár a legkedvesebb slágerünkké is válhat.

Ezért rendezünk valódi Ritkaságparádét a Kolozsvári Rádióban, ahol május 26-án, szerdán délután 4 órától csakis ritkán mûsorra kerülô zenei „csemegét" kínálunk. Giovanni Paisiello száznál is több, egykor óriási népszerûségnek örvendô operájából ma már rövid részletek is csak néhanapján csendülnek fel. Így, remélhetôleg, Önök is szívesen meghallgatják majd a zeneszerzô egyik basszusáriáját Ionel Pantea elôadásában. Elgondolkoztató, hogy egy olyan nagy hírnévnek örvendô zeneszerzô, mint Johannes Brahms G. W. Marks álnéven jegyezte oroszországi élményei alapján komponált négykezes zongorafantázia-ciklusát, de a Buzás Pál–Monica Noveanu zongorapáros bizonyára mindenkit meggyôz majd arról, hogy feltétlenül érdemes megismerkedni ezekkel a múlt századi orosz zenei világot idézô zenés „naplójegyzetekkel". Richard Wagner nagyszabású zenedrámáját, a Trisztán és Izoldát mifelénk egyhamar valószínûleg nem lesz alkalmunk élô elôadáson megcsodálni, Lászlóffy Zsolt tolmácsolásában azonban elhangzik majd e halálos szerelmi történet elôjátéka a világhírû zongoramûvész, Kocsis Zoltán áriratában. Ottorino Respighi nevét elsôdlegesen inkább nagysikerû szimfonikus mûvek hangzásvilágával társítjuk, a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan, Török Béla) Georgescu Mária közremûködésével azonban ezúttal szerelem és halál témakörében, a Shelley ihlette Il tramonto címû lírai poéma megszólaltatására vállalkozik. A Sepsiszentgyörgyi Kottás Kézirat öt tánca sokszínûsége teljes pompájában idézi a 18. századi Erdély zenei világát a Transilvania Barokk Együttes (Nagy István, Majó Zoltán, Erich Türk és Florin Cîrlejan) elôadásában, Majó Zoltán feldolgozásában. Dora Cojocaru két évvel ezelôtt komponált, a rondóformát a szakaszok és a refrén szabad, az elôadói elképzelés esetenként változtatható kombinációs lehetôségeinek kiaknázásán alapuló Refrének címû mûvét Ioan Goila klarinétmûvész is ritkán játszotta még el. Az sem szokványos, hogy Max Reger egy fúgasorozatban „régi stílusban" a prelúdium helyett a kánont ruházza fel bevezetô szerepkörrel, de a Béres Melinda–Ioana Galu hegedûduó bizonyíthatja, hogy így is érdekes a dolog.

Delly Szabó Géza nevének hallatán inkább a kolozsvári evangélikus elemi iskola egykori zenetanárára, semmint a zeneszerzôre gondolunk, és Eszterházi Pál herceg mûvészetpártoló cselekedeit is gyakrabban említik a zenetörténeti írások, mint az általa komponált zenemûveket. A Kolozsvári Református Kollégium vegyes kara Székely Árpád vezényletével nemcsak arról gyôzheti meg Önöket, hogy ezekbe is érdemes „belehallgatni", hanem arról is, hogy az együttes a katonanótákat is a zsoltárokhoz, zsoltárfeldolgozásokhoz hasonló színvonalon és kedvvel szólaltatja meg.

Mindaz, amit kínálunk, nem számít „slágernek": de hisszük, hogy (újra)felfedezésre, meghallgatásra érdemes. Fogadják el e jelképes meghívót, és legyenek Önök is a Ritkaságparádé vendégei a középhullámú sávon, vagy itt, a Donát út 160. szám alatt, a Kolozsvári Rádióban. Találkozzunk tehát május 26-án, (nagyon) pontosan 16 órakor, amikor is a 909 és az 1593 kilohertzes frekvencián kapcsoljuk majd a Kolozsvári Rádió hangversenytermét, ahol a koncertet követôen azonos jeligével a szemnek is ajánlunk újdonságokat Feleki István (fotó), Mátyás László (grafika) és Burka István (szobrászat) tárlatán. Ha tehetik, legyenek Önök is a Ritkaságparádé vendégei, erre kérik a zene- és mûvészetkedvelôket a házigazdák:

Benkô Judit,
Fóris Ferenczi Zoltán
és Németh Attila

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság — EMT — ez év június 4–6. között rendezi meg a polgármesteri hivatallal együttmûködve Székelyudvarhelyen az ÉPKO ’99 nevû építészkonferenciát, mely az oktatásban, kutatásban, mûszaki és gazdasági tervezésben, kivitelezésben, épületfelújításban, ingatlanfejlesztésben, építôanyag-iparban, építôelem-gyártásban tevékenykedô szakembereknek, valamint a szakma újdonságai iránt érdeklôdôknek szól.

A konferencia keretében cégbemutatóra adunk lehetôséget, valamint a polgármesteri hivatal udvarán kiállításhelyet biztosítunk. Az eddigi visszajelzések alapján számos magyarországi cég (ASA Építôipari Kft., Pfleider Kft., Plan 21 Mérnök Kft., Kelesys Kft., Kontavill Rt., Lignum Europa Kft., EMI Rt., Szentesi Vasútépítô Kft.), illetve állami intézmény is (Budapesti Mûszaki Egyetem, MÁV Rt., Széchenyi István Fôiskola — Gyôr, Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, Bm-i Állami Közútkezelô Kht.) képviselteti magát ezen a konferencián.

Minden hazai érdeklôdôt szívesen várunk!

További felvilágosításért, kérjük, forduljanak az EMT kolozsvári titkárságához: tel.: 064/194-042, 190-825, vagy e-mailen emt@emt.org.soroscj.ro címen.

Miután 1999. március és áprilisában egyértelmûen kirajzolódott a válság, és az ellentmondásos romániai reform megfeneklett, végre május 20-tól zöld fényt kapott Radu Vasile kormánya, elvetették a bizalmatlansági indítványt és felgyorsulhat a reform.

A politikai szándék, valamint a kollektív cselekvés viszonya a koalícióban közös nevezôre jutott, és június elejétôl várjuk az esedékes külföldi kedvezményes hiteleket.

És mégis!

A Román Nemzeti Banknak, az egyedüli intézménynek, amely következetesen reformpárti, kimerülôfélben van az eszköztára a reálgazdaság csôdje miatt. Alapfeladata a bankfelügyelet mellett az infláció megfékezése és a forgalomban lévô pénzmennyiség szûkítése, hogy a hiány összes negatív tüneteivel ne bénítsa meg a gazdaságot. Jelenleg a költségvetési deficitet finanszírozó államkötvényeket és kincstárjegyeket népszerûsíti, mert az 1999-es költségvetési év problémái, a likviditási hiány és a krónikus forráshiány gondot okoz a pénzügyminiszternek. Így az állampapírok rohamosan növekvô állománya (a 80–82%-os kamattal) május legjellemzôbb tünete, amely új terheket hárít az üzleti bankszektorra és az egészséges gazdasági egységekre. Hetek óta nônek a kamatlábak és az árak is, mert 1 USD újból 15 500 lej felett kapható. A pénzügyi zárlat túl van a 94 300 mld lejen, ami a krónikus pénzügyi fegyelmezetlenség szimptomája. A végrehajtó ritkán csenget a csôdös vállalatok és bankok háza táján, ezért a tárgyalóteremben meghozott döntéseknek nem lehet érvényt szerezni. Errôl a politikai beszédek könyvtára szól, a gyakorlatban azonban elenyészô az eredmény, s így nem törhet elôre a gazdasági hatékonyság és versenyképesség.

Radu Vasile csatákat nyert a politikai hadszíntéren, de rossz jósnak bizonyult. Beharangozta, hogy a hitelkamatláb 30% körül lesz, valójában viszont két és félszer akkora. Miért? Az állampapírok növekvô és sikeres eladásával ez az új kamatpolitika rontja a gazdasági növekedés esélyeit. Ezért féltem a Román Nemzeti Bankot, hiszen átengedte a pénzügyi irányítást a költségvetés kiegyensúlyozásának reményében.

Miután megszabadultunk a Bancorex rossz hitelállományától, a romániai piaci átalakulás egyik legfontosabb eleme lehetne a bankrendszer, de a régi kétes és kockázatos kintlevôségeket nincs mibôl lefedezni a többi három állami bankban sem, a politikai töltetû hitelezés fôbûnöseit Ov. Grecea tábornok nem tudja végrehajtani, és a kockázati céltartalékok elégtelenek.

Hiába van hat hónapja AVAB, ez csak papírtigris, mert nem tud fellépni az igazi nagy cápák és társtetteseik milliárdos hiteleinek tisztázása tekintetében. A Nemzeti Bank viszont határozatlan és szakszerûtlen volt a közismerten csôdös Albina Bank esetében, ahol a Bancorex-módszert alkalmazta, csak kicsiben. Ezért nincs forrás a szerkezeti átalakításra, és ezért jönnek 1999. május–október idôszakának fájdalmas mozzanatai, az áldozati görbék.

Mik is azok az áldozati görbék?

Mielôtt rátérnénk az áldozati görbékre, amelyek több mint kétmillió közalkalmazott életét keserítik meg, vagy nyolc hónapon át, szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy a jövedelem visszaszívó 1999-es gazdaságpolitika nem egy liberális szabadalom, hanem a hatalom kollektív döntése, a restrikciós spirál eredménye. Nem tudjuk megfogalmazni azt, hogy melyik az az erô Romániában, ahol a valódi pénzügyi hatalom találtatik és az igazi nagy döntéseket meghozza, de tény, hogy emiatt csökken a lakosság kétharmadának életszínvonala, és ennek a fele máris nagyon szegény. Egy független gazdasági elemzô, ha a hatalom problematikáját objektíven és kritikusan feszegeti, félô, hogy hosszú idôre vakvágányra kerül, mert a nagy pártok, ellenzékiek és kormánypártiak módszeresen konzultálnak mielôtt döntéseiket meghoznák. Kérdésünk az: vajon melyik politikai pártnak érdeke a társadalom nagy dilemmáinak az ismertetése, az alternatívák keresése és felmutatása, hogy amikor eljön a szavazás, a polgár valóban jól szavazzon? Jelenleg a társadalom csalódása és az elszegényedés oda vezet, hogy az aktív és értékes értelmiségi távol marad a döntéshozataltól és romlik a morál.

Így a társadalom csalódásának hangja a pénzügyi vezetés „lelketlensége" miatt mindenütt zárt kapukra talál, mert az igazi hatalom valahol máshol van. Ezt csak azzal próbáljuk alátámasztani, hogy Ov. Grecea tábornok, bár nem ijedôs, hasztalan levelezik a Bancorex ügyvezetô elnökével, mégsem kapja meg azokat a dossziékat, amelyek felfednék a nagy bankrablás fôbûnöseinek ténykedéseit. A paktum viszont erôs (a régi és az új elit között), ezért romlik a társadalom közérzete, a munkamorál, és a gazdasági válságból való kilábalás esélyei visszafogottak. Egy biztos, a májusi nagy gyôztes Radu Vasile kormányfô, aki hatékonyan politizál, és a modernizációhoz jelentôs külföldi forrásbevonásra is számíthat. Így a FPS elnöke és sok más miniszter nehéz napok elé néz, mert a hatalom módszerei nem zárdaiak. A tét az állami tulajdon gyors eladása, és egy olyan privatizáció kivitelezése, amely a jelenlegi politikai elitet és támogatóit elônyös stratégiai helyzetbe hozza, és biztosítja számára a tôke mellé a döntési és törvénykezési mechanizmusokat. (Most mindent olcsón kell megszerezni, amíg még lehet.)

A Hivatalos Közlöny 1999. március 8-i 97-es száma tartalmazza a 36-os számú törvényt, amely az 1999-es állami költségvetésre vonatkozik. A 9. szakasz harmadik bekezdése egyértelmûen kimondja, hogy 1999-ben nem biztosítanak fizetésemelést az infláció alakulásának aránya szerint. Ez azt jelenti, hogy 40%-os pénzromlás esetében az 1,5 milliós fizetés csak 900 ezer lejt ér, és az átmenet minden terhét a közintézmények dolgozói állják. Csak mellékesen, 1999. május 31-én az infláció elôreláthatóan, öt hónap alatt, 23,5% lesz. Még két bekezdés törvényesíti azt, hogy ebben az évben a fizetési alapokat nem a valós szükségletek és a személyzet besorolási alapfizetése függvényében állapítják meg, hanem a költségvetés megtépázott elôirányzatai szerint. Ebbôl következik, hogy két lehetôség van: vagy a fizetéseket vagy a létszámot csökkentik, illetve mindkettôt kismértékben. A 11. cikkely értelmezésébôl kiderül, hogy ha a költségvetési bevételek az elôirányzatnál kisebbek, akkor a bevételek arányában csökkentik a kiadásokat. Ebbôl egyértelmûen kiderül, hogy ezek áldozati görbék, s a költségvetési intézmények alkalmazottainak kell vinniük a keresztet; tetszik, nem tetszik, az ô fizetésüket érinti leginkább az infláció. Nyírbálják meg késve is folyósítják a bérüket, és szó sincs aktualizálásról. Meddig lehet így politizálni? De mi lesz az 5,7 millió nyugdíjassal?

Legyünk optimisták, ha az infláció csak 43–45% lesz ebben az évben, a reáljövedelem is ilyen arányban csökken. De ne felejtsük, a víz, a gáz, a villany, a közszállítás és a gyógyszerek ismételt áremelései maga után hozzák a kenyér drágulását is. Ugyanakkor a polgár fizeti a Bancorex közel 1 milliárd dolláros krachját is. Ez az „új etika", amiért valóban érdemes volt bízni az 1996-os novemberi rendszerváltásban és új elitben.

Az új elit metamorfózisa, az alagút, amiben vagyunk, az alig látszó fények arra a következtetésre vezetnek, hogy készül az új szövetség, ami törvényesíti az elitek átváltozásának jogosítványait.

Nincs új a Nap alatt (!).

Bukarest, 1999. május 23.

Neményi József Nándor

Ui. Az új szövetség csírái májusban már érzékelhetôk; félô, hogy magatartásuk motivációira csak késôn derülhet fény. A közvetett értékek viszont arra utalnak, hogy a történelmileg új helyzetben a vesztes részére nem lesz más cél, mint a puszta létfenntartás, és így milliók kimaradnak a politikai hatalomból.

Szakszervezetek ropják riadt haláltáncukat. A kabinet fényes tárgyalótermében sokadszorra szorongatja egyetértése jeléül egymás kezét a házigazda és a szakszervezeti vezetôség: az ésszerûség tárgyalást, nem sztrájkot diktál. Az állami kincstár üres, a béremelés inflációt gerjeszt. Másnap tízezrek tartanak huszonnégy órás munkabeszüntetést, mert a gáz-, víz-, villanyáram- és benzindrágítás ugyancsak inflációt gerjeszt. De ez csak a bérbôl tengôdôket sújtja, a kincstárat nem. Az idô sürget, lassan a tizenöt-húszszorosára emelt lakás- és telekadók befizetési határideje is lejár. Ha a kincstár nem jut idejében pénzhez, a közalkalmazottak rövidesen nem kapnak fizetést. És ki fog nemes hazafiasságból ingyen dolgozni? A tanár? Az orvos? A köztisztviselô?

A kincstár üresen tátong. Bevételeit már csak a lakosságra kivetett terhekkel gyarapíthatja. Az összegyûlt keveset pedig rögtön ízekre szedik a belsô szükségek és a küladósság. Amelyek sokfélék és sürgetôk. A szakszervezetek tüntetnek. Az élet drágulása, a munkahelyekre kimondott végítélet utcára hajtja az embereket. Ujjal mutatnak a tehetetlen kormányra. A kormány visszaint: nem mi, hanem Koszovó, azért nem jönnek a külföldi befektetôk. Semmi esetre sem a pánikszerûen hozott, egymásnak ellentmondó, befektetôket elriasztó kusza törvényszövevény. Sem a Nyugat és Kelet közt vacilláló következetlen külpolitika. Sem a bányászjárásos, puccsos belpolitika. Csakis a szerbiai NATO-beavatkozás, amelybe beleszegényedtünk. És amelynek egyetlen gyógyírja egy tetemes Marshall-terv. Mert a szerbiai háború igazi vesztese Románia. Amely modellértékûen rendezte kisebbségeinek helyzetét, és mindig is Közép-Európa stabilitásának édene volt.

Miért mutat mégis ujjával erre a legutóbbi kormányra a páriák serege? Elfelejtette talán, hogy ez csak egyike az átmeneti idôszak rengeteg, egymást követô kormányának, amelyek tehetetlenül, de lehet, cinkosan szemlélték a korrupciót, a parttalan lopás-áradatot, a nemzeti vagyon állandó átrendezését? A most utcára vonulók folyamatos kifosztását a csôdbe ment bankok, piramis-játékok, befektetési társaságok és nyugdíjpénztárak vezetôi által? És nem kérdik meg soha, hogy a megalomániás paloták, luxuskocsik, külföldi bankbetétek tulajdonosain miért nem hajtják be a vissza nem fizetett hiteleket? A rászedettek jóhiszemûen befektetett megtakarításait? Csak béremelést és biztos munkahelyet kérnek, miközben újabb és újabb bankok tizedelik még megmaradt ingóságaikat? Megalkuvó, rövidlátó ez a tömeg. Az ínséges, biztos holnapért feledni kész megrablói telhetetlenségét. És amint az idô múlik, egyre kevesebb reménye lehet, hogy valaki kibogozza a jogtalanul eltulajdonított ingatlanok és ingóságok eredetét. Még kevesebb arra, hogy az vissza is jusson tulajdonosához. De a román társadalom gyáva, igénytelen szûklátókörûsége, úgy tûnik, nem is teszi ezt szükségessé. A mindennapi falat kenyérért hadakozóknak nem kell még az igazság nyilvánosságra hozatalának jóvátétele sem. Eljut-e akkor valaha is odáig, hogy az ország pusztulását számon kérje a bûnösökön? Hogy ne csak a létminimumot, hanem az általános hanyatlást elôidézô, köddé vált dollármilliárdokat követelje? Vagy mindvégig „koldus, rossz álmú zsellér" marad, aki legjobb esetben a „semmit, a másét" siratja. És sohasem döbben rá arra, hogy hatalma nem csupán a választásokig terjed, hanem joga és kötelessége választottjainak elszámoltatása. Mert a számon nem kért bûnök késôbb hatványozottan gerjesztik az egyre újabbakat.

Szabó Piroska

Meleg júniusi délelôtt volt. Utoljára szólt a csengô. Néma folyosók. Szomorú tantermek. Bánatos arcok, kisírt szemek. Elérkezett a búcsú, a válás pillanata. Lelke mélyén mindenki érezte: ez az utolsó alkalom, amikor együtt lehet az osztály. A tanárok, az osztályfônök, a szülôk jókívánságokkal, hasznos tanácsokkal látták el a ballagó diáksereget. Ismeretlen világ várt ránk az iskola falain túl. Véget ért a felhôtlen, boldog gyermekkor.

A tekintetekbôl az ismeretlen jövô és a bizonytalanság okozta félelmet lehetett kiolvasni. Az érzés csupán rövid ideig tartott. A következô percben már felragyogott szemünk, és megkönnyebülten sóhajtottunk fel. Cinkos pillantásokat vetettünk egymás felé, és már nem riadtuk vissza az ismeretlentôl. Felvillantak agyunban nevelôink szavai, akik megosztották velünk a boldogság titkát. Nem a legkönnyebben járható úton indítottak el, amely mentes lenne a gyötrelmektôl, a szenvedésektôl, a csalódásoktól, a veszélyektôl, az intrikáktól, de megértették velünk, hogy ezen az úton haladva boldogok lehetünk.

Naivan bíztunk az emberi jellem tisztaságában és a keresztény erkölcsi értékekben. Nem gondoltuk, hogy a mesék negatív figurái a valóságban életre kelhetnek, és jó barátok ellenségekké válhatnak. Az ôszinte gyermeki lélek nem hitte vagy nem akarta hinni, hogy léteznek rossz és gonosz erôk, amelyek saját önzô érdekeikért képesek mások életébe belegázolni, és a legszebb, a legártatlanabb és a legtisztább emberi érzéseket ál és hamis gondolatokkal megfertôzni.

Utoljára szólt a csengô. Már nem féltünk, mert lelkünkben ôriztük a titkot. Tudtuk, hogy létezik isteni igazságszolgáltatás. Tisztában voltunk azzal, hogy még sok szenvedés vár ránk, de mégis az erkölcsi értékek mentén haladó utat választottuk. A szeretet útját. Mert: „A szeretet hosszútûrô, kegyes, a szeretet nem kérkedik, nem irigykedik, a szeretet nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr. A szeretet soha el nem fogy..."

Papp Annamária

Alig telt el néhány hónap, s az Unió (Memorandumului) utca bal oldali járdájának egykoron nagy feltûnést keltô piskótatégláiról kiderült, nem bírják el a város súlyát. A piskótatéglákat — mint azt a munkálatokat végzô cég egyik alkalmazottjától megtudtuk — a Szilágy megyei (benedekfalvi) Italdale cég gyártotta. A piskótatéglák nagyon nehezen viselték a téli jeget, olvadást (magukba szívták a vizet), a sózást, de károsította a jégtörô eszközök kíméletlen munkája is. Az sem tett jót a tégláknak, hogy az utca jobb oldalán folyó felújítási munkálatok miatt a gyalogosforgalom 95 százaléka a piskótás oldalra került át. A sok kolozsvári férficipô és nôi tûsarkú állandó vésôként mûködött a jég elolvadása óta. A munkálatokat végzô cég reklamációjára a gyártó vállalat szakbizottsága kiszállt a helyszínre, és beismerte, hogy a piskótatéglák minôsége erre a célra valóban nem megfelelô, és felajánlotta a munkálatokat végzô cégnek: új, ellenállóbb piskótatégla-szállítmányt küld.

A téglarakásokat figyelmesebben megnézve kitûnt: valóban erôsebb (vastagabb, vörösebb) ezek kopási felülete. Az építkezési ügyekben járatos szakemberek szerint az lenne a legjobb megoldás, ha olyan zománcozott téglákat fektethetnének le, amelyek egykoron a Deák Ferenc (Eroilor) utcában voltak. Ezeket közel nyolcvan évvel ezelôtt helyezték el, és még ma is bírják a gépkocsik (!) súlyát. A munkálatokat végzô Duplex cég építôtelep-vezetôje, Dezmireanu Aurel elmondta: a benedekfalvi cég fair play módon beismerte, hogy a téglák nem voltak megfelelôek, így nemcsak az új piskótatéglák, de az ezek lefektetéséhez szükséges kiadásokat is állják. A gyártó cég azzal magyarázta a bakit, hogy a piskótatéglák nem voltak kellôen beérve. Megjegyzem: a szállítmányt kísérô okmányok alapján ötéves garanciát vállaltak a gyártók. A téglákat gyártó benedekfalvi cég, az Italdale vezetôje, Bálint József elmondta: nem a kopási felülettel volt gond, hanem azzal, hogy nem voltak beérve a téglák; ezek beérése ugyanis 28 napig tart. — Mi lényegében nem is Kolozsvárnak, hanem Zilahnak gyártottuk az árut — mondta. Másrészt a téglákat télen fektették le Kolozsváron.

Megjegyzem: amennyiben a munkálatokat végzô cég egy gyakorlati tesztet is végzett volna a téglákon, nem alakult volna ki ez a kellemetlen helyzet.

Szabó Csaba

A hét elejétôl a kolozsvári Diesel Rapid Taxi és a Terra–Fan taxivállalatok csökkentették a viteldíjat. Néhány taxissal a Béke téren próbáltunk szóba elegyedni.

— A jelenlegi benzinárak mellett az olcsóbb viteldíjjal talpon fognak maradni?

— Sajnos, a régi ár is kevésnek bizonyult, mivel költségeink nem csak a benzinre korlátozódnak. A rossz útviszonyok miatt szinte hetente kell javítani a kocsin. Úgy észleltük azonban, hogy az útasaink fizetôképessége nagyon megcsappant. Ebbôl a meggondolásból próbálkozunk most az új viteldíjjal. Eddig minden árváltozást a többi cégekkel közösen ejtettek meg. A City, a Pritax, a Mesagerul és a Somes taxi azonban tartja a régi tarifát. A Mesagerul egyik taxisa elmondotta: a napi 12–16 óra munkával is nehezen lehet pénzt keresni. A bevétel a megélhetésre és a kocsi karbantartására elegendô, emellett az éjszakai mûszakban állandó veszélynek vannak kitéve. Beszélgetés közben levette napszemüvegét. A látvány nem volt éppen szívgerjesztô: bal szemét sötét véraláfutás borította, szemhéját több öltéssel kellett összevarrni.

Kálmán József taxist vasárnap éjszaka érte a támadás, két ittas fiatalember részérôl. Jóllehet a kocsiban utasok voltak, az alkohol hatásától dühöngô ifjak a kocsi elé dobták magukat, majd elkezdték ököllel, lábbal verni az ablakokat. Mivel a skandallumnak nem akart vége szakadni, Kálmán József kénytelen volt kilépni a kocsiból, és ez lett a veszte. Az utolsó pillanatban sikerült értesítenie kollégáit, és percek alatt, akár a filmekben, ötven kocsi vette üldözôbe a tetteseket. Néhány perc múlva bôrükön tapasztalhatták, hogyan jár az, aki taxisokat támad meg.

Sajnos, nem ez volt az elsô eset, amikor taxisokat bántalmaztak.

— Szóval, ezért nem vagyunk távolról sem megfizetve — zárta beszélgetésünket egy pritaxos.

(horváth)

Újra zavartalan a közlekedés azon a több mint 3 kilométeres útszakaszon, amely Magyarbikalt Bánffyhunyaddal köti össze — tájékoztat Újvári Jenô, a bikali mezôgazdasági társulás elnöke. A nagy esôzések miatt súlyosan megrongálódott bekötôútra több ezer köbméter föld csúszott. Az út felújítására, valamint egy támfal kiépítésére a bánffyhunyadi önkormányzat nagy összeget fordított, hiszen a település közigazgatásilag Hunyadhoz tartozik.

Chis Nicolae, Bánffyhunyad polgármestere szívén viseli a település sorsát, és erejéhez mérten támogatja és segíti Magyarbikalt. Neki köszönhetô a teljesen lerobbant kultúrotthon felújítása, de a mezei utak hídjai közül is hetet rendbe hozatott.

A mezôgazdasági társulás súlyos nehézségekkel küszködik: a mezôgazdasági gépek javítása, a pótalkatrészek beszerzése, az üzemanyagfogyasztás felemészti a társulás vagyonát. Tavaly a társulás birtokában levô 192 ha szántóból több mint 100 ha-t vetettek be. Idén azonban csak 50 ha-t tudtak bevetni. A társulás 141 tagja közül sokan szívükön viselik a szövetkezet sorsát, és pluszmunkákkal járulnak hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz, olyanok, mint Kelemen István, Kozma Víg Jenô vagy Vince Jenô.

Vállalkozók jelentkezését várják az üresen álló két istálló, raktárhelyiség, szénatartó, juhistálló mûködéséhez. A faluturizmusra nem mertek eddig gondolni, hiszen az ide tévedt külföldi azért imádkozott, hogy valahogy kievickélhessen a sáros gödörbôl.

Most azonban a remény felcsillant: az út már járható! Egy kis szervezés, ismerkedés, tájékozódás, és remélhetôleg a pihenni, üdülni vágyó turisták hamarosan megjelennek ebben a gyönyörû helyen fekvô és Kalotaszeg zöldségeskertjének nevezett kis faluban.

Péntek László

Még egy hírközlô szervvel gyarapodott megyei jogú városunk. A Radio Fir magán rádióadóról van szó, amely a 96,2 Mhz frekvencián szórja az éterbe mûsorait. A désiek, valamint a szomszédos települések lakói hamar megszerették, s már nemcsak a lakásokban, hanem az üzletekben, közhivatalokban is mindenütt hallgatják.

A tulajdonosoktól megtudtuk: már az elmúlt év júliusában megkapták a mûködési engedélyt, s december 22-re az adó üzemképes is lett. Ám — mivel a bürokrácia útjai kifürkészhetetlenek — majdnem fél évet kellett várni az indulásig.

Jelenleg még próbaidôszakban van a Radio Fir, rövidebb mûsoridôvel, a jövôben azonban huszonnégy órásra szeretnék kiterjeszteni az adásidôt. Egyelôre öt állandó és öt külsô munkatárssal dolgoznak. Fôbb rovataik: hírmûsor; mezôgazdaság: üzlet vagy megélhetés; a katona és a haza; egységben az erô (a nemzeti kisebbségekrôl); fiatalok fiataloknak; Ôrjárat (rendôrségi hírek). Mindezek mellett sok jó minôségû zenét sugároznak, tartalmas a sportrovat.

A legfrissebb jó hír: már ezen a héten beindul egy magyar nyelvû mûsor is!

Máté Kálmán

• Kínai üzletember okozott balesetet hétfôn az Ifjúsági sétány és a Napoca híd keresztezôdésénél. Az 1304-es Daciáját vezetô Wang Shuqing balra kanyarodás közben nem volt körültekintô, és a szemközt szabályosan közlekedô Volkswagen Golffal ütközött. A balesetet az utóbbi jármû utasa, A. L. (12) szenvedte meg leginkább: fejsérüléssel, agyrázkódással és töréssel kezelik a kórházban.

• Sikkasztással, magánokirathamisítással, csalással és erdészeti vétséggel vádolják a gyerôfalvai Gavril Babiut (38), a magyarkapusi polgármesteri hivatal által megbízott legelôôrt. A vád szerint az ôrzésére bízott területrôl fát vágott ki és értékesített, az eladás során pedig számlákat is hamisított. A kár 7 millió lej, a vádak ellen szabadlábon védekezhet.

• Betörôket ért tetten május 23-ról 24-re virradóra egy rendôrôrjárat. A Mady & Davy élelmiszerbolt kirakatának betörésével hatolt be az üzlet területére két férfi, mint kiderült, testvérek (Dacian Ovidiu és Alexandru Ion Cãlbaza). Cigarettát és a pénztárkasszában talált 172 ezer lejt akartak elvinni, amikor lefülelték ôket. Ôrizetbe vették, minôsített lopás vádjával indítanak vizsgálatot ellenük.

• Eddig kétmilliárd 600 millió lejre rúg (!) az avasújfalui (Szatmár megye) Gheorghe Sas (36) által elkövetett csalás értéke, ám a Kolozs, Dâmbovita, Galac megyei, valamint a fôvárosi rendôrség nyomozása még tart (és az összeg nôhet). Módszere rendkívül egyszerû és hatékony volt: fedezetlen utalvánnyal vagy csekkel fizetett a különbözô cégektôl vételezett árukért, s amikor a banknál a kifizetést letiltották, céget változtatott. Az Armãturától így szerzett 460 millió lej értékû árut 30 napra szóló utalvánnyal az avasújfalui Bianca Kft. nevében; a Cement Rt.-tôl és a fieni-i (Dâmbovita megye) Balfot Rt.-tôl 1 milliárd 100 millió lej értékû cementet vételezett; a Debra cégtôl betonvasat vásárolt félmillió lej értékben. Amikor a bank ezt a cégét is letiltotta, a fôvárosban már a brassói Marielen Kft. nevében vásárolt a Dumex Kft.-tôl. Busteni-ben bukott le, a rendôrség gazdasági osztályának alkalmazottai érték tetten, amint éppen újabb csekklapot akart kibocsátani. Jelenleg is elôzetes letartóztatásban van, a csalást a Btk. 3-tól 15 évig terjedô börtönnel bünteti.

(póka)

Az elsô bánffyhunyadi kulturális hét gazdag mûsor- és rendezvénykínálattal várja a város lakóit.

Csütörtökön délután 4 órától a kultúrotthon kistermében Irodalmi kávéház címmel folyik megbeszélés, amelyen különbözô meghívottak vesznek részt. A vita moderátora Petru Poantã irodalomkritikus. A kultúrotthon nagytermében este hat órától a tordai Nemzeti Színház elôadását láthatják: J. Keslinger krimivígjátékát, Tizenhárom gyilkosság Brooklynban címmel.

A pénteki nap elsôsorban az ifjúságé lesz. Bánffyhunyad központjában szabadtéri koncertet tart a hajdani híres kolozsvári csapat, a Compact „utóda", az Alt Început együttes. Az új csapat vezetôje a volt Compact-tag, Costi Cãmãrãsan.

A szombati és vasárnapi mûsor részleteire holnapi lapszámunkban visszatérünk.

K.E.

Az elsô ízben megrendezendô Szamosújvári Napokra szorgalmasan készülnek a kisváros mûkedvelôi is. A 101 éves múltra visszatekintô magyar nyelvû operettegyüttes tehetséges énekesei is javában próbálnak. A június 11. és 13. között sorra kerülô rendezvények keretében a Horváth Lajos által sok szakértelemmel irányított csoport néhány tagja is fellép. Mûsoron szerepelnek az utóbbi évek legsikerültebb bemutatóiból válogatott operettrészletek. A Szamos menti kisvárosba érkezô vendégek között lesznek a Szamosújvárral testvérvárosi kapcsolatban levô abai (Magyarország) barátok, akikkel a helybeli mûkedvelôk három éve tartanak fenn szoros kapcsolatot. Május végén a szamosújvári 2-es Számú Általános Iskola kis táncosai vendégszerepelnek Abán.

Erkedi Csaba

Új tizenhat oldalas független hetilap indult Zilahon „Repere Transilvane" címmel.

A szélsôséges és igen sokszor magyarellenességgel teletûzdelt helyi román újságokhoz szokott zilahi magyar olvasó számára kellemes meglepetés az új sajtótermék. Az elsô három szám azt bizonyítja, hogy a szerkesztôbizottság célja az információáradat korrekt továbbítása az olvasó felé.

De ami számunkra a legfontosabb: egy oldala magyar nyelven jelenik meg, Fejér László szerkesztésében.

Ha a lap a mai nívót tartani tudja, akkor nagyon sok évfolyamot fog megérni.

Kerekes Gyula

A kormány nemrég jóváhagyta a háztartási villanyfogyasztás új díjszabásának rendszerét. A háztartási fogyasztók esetében átlagosan 54%-kal, az ipariaknál pedig 17%-kal növekszik a kilowattonkénti tarifa.

Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter szerint az új díjszabásrendszer hozzájárul az ipari termelés serkentéséhez. A miniszter úgy vélte, az új rendszer megteremti a feltételeket arra, hogy az energia ára valós értékének függvénye legyen, s az ország ennek köszönhetôen újabb lépést tehet a lakossági fogyasztás keresztezett szubvencionálásának felszámolására. Berceanu hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetû családok esetében úgynevezett szociális díjszabást alkalmaznak majd, ami azt jelenti, hogy a villanydíjat bizonyos szintû fogyasztásig (havi 70 kWh-ig) továbbra is szubvencionálják.

A lakossági villamosenergia-fogyasztás az országosnak mintegy 18–20%-át teszi ki. A háztartási fogyasztók száma 1998. december 31-én 7 734 120 volt. Ezek közül 1 234 980 (15,97%) háztartás havi fogyasztása 20 kWh alatti volt, s e kategória átlagfogyasztása 9,82 kWh-ra rúgott. Havi 21–50 kWh között 1 693 374 háztartás fogyasztott (21,89%), s e kategória havi átlagfogyasztása 36,90 kWh-ra emelkedett. Nagyjából ennyire tehetô a havi 70 kWh-t meg nem haladó fogyasztók száma is.

Tehát a szubvencionált tarifa a lakossági fogyasztóknak mintegy felét érinti majd. Az ipari és kereskedelmi minisztérium tulajdonképpen azért nem értett egyet a szakszervezeti vezetôk által követelt 100 kWh-s szubvencionált fogyasztási határral, mert így a szubvenció a háztartási fogyasztók 74%-ára terjedt volna ki, következésképpen az új díjszabásrendszer már-már értelmetlenné, célszerûtlenné vált volna.

A számítások szerint tehát az 500 lej/kWh-s díjszabás a háztartási fogyasztók körülbelül felét érinti. S amennyiben ezt a fogyasztási határt nem haladják meg, a 70 kWh-ért havonta 35 000 lejt kell majd fizetniük. Jó tudni viszont, hogy amennyiben ezt a fogyasztási szintet túllépik, a díjszabás szinte ugrásszerûen megnövekszik, és 876 lej/kWh (azaz 75,2 százalékkal több) lesz.

Standard díjszabásban részesülhet a háztartási fogyasztók másik fele. A minisztériumi tájékoztatás szerint ennek két összetevôje lesz: napi elôfizetési díj (állítólag 700 lej) és 610 lej/kWh díjszabás. Ezek szerint például a havi 100 kWh-s fogyasztás 82 000 lejbe kerülne (21 000 lej elôfizetés +100 kWh x 610 lej = 82 000 lej).

Hozzáértôk szerint a 70 kWh fogyasztást meghaladó háztartási fogyasztók döntô többsége városlakó. Ezek nagy részének havi fogyasztása pedig 71 és 200 kWh között mozog, hiszen a háztartási fogyasztó alig 4%-a fogyaszt havonta több mint 201 kWh-t. A standard díjszabásrendszernek a jelek szerint kedvezôbb változata is lesz. Ez olyan fogyasztókat érintene, akik fôképp hétvégeken és éjszaka fogyasztják a villamos áramot.

A megemelt villanydíj a lakosság túlnyomó többségét érzékenyen fogja érinteni. A megnövelt kiadás még jobban ellehetetleníti majd a családi büdzsét. Hogy a hôenergia árának emelésérôl most ne is szóljunk. Pedig ha nem sikerül biztosítani annak költségvetési szubvencionálását, máris újabb jelentôs tehertétellel kell majd számolnunk. Persze, majd az ôsztôl, hiszen most már senki sem fût.

No, a költségek azért nem fognak csökkenni: a nyáron például egy tömbházban lakó család közköltségei a mostani árdrágítások nyomán mintegy 36–58 ezer lejjel fognak növekedni. Ez a növekedés a télen 45–177 ezer lejes többletet okoz majd. Amennyiben a tarifára nem lesz állami szubvenció, a szóban forgó költségtöbblet télen a 280 ezer lejt is elérheti. Ha addig újabb díjszabásemelések nem következnek be. Ha igen, akkor viszont elölrôl kell majd kezdenünk ezt az egész számolást.

Június elsejétôl körülbelül 20 százalékkal emeli a telefondíjakat a RomTelecom — jelentette be a vállalat vezetôsége. A Gazdasági Versenyhivatal egyelôre nem ért egyet a nagymértékû drágítással, ezért remélhetôleg kisebb mértékû áremelésben egyeznek majd meg. A hatályban lévô jogszabály értelmében a RomTelecom negyedévente módosíthatja árait. A RomTelecom a legutóbbi áremeléskor a valutaárfolyam emelkedésére hivatkozott.

A pénzügyminisztérium 40,2 millió eurós hitelt biztosít az Otopeni nemzetközi repülôtérnek. Az errôl szóló sürgôsségi kormányrendelet értelmében a hosszú távú hitelt az állam szavatolja. A pénz az Otopeni repülôtér korszerûsítéséhez szükséges importbeszerzések értékének 85 százalékát teszi ki. A kölcsönt a nemzetközi repülôtér közvetlenül a londoni Midland Banc Pic-tôl kapja.

A következô két héten belül a Renault megvásárolja a pitesti-i Dacia gépkocsigyárat — jelentette ki Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap (FPS) elnöke egy, a tôkepiac mûködésérôl szóló szemináriumon. A törvényes keretet az a sürgôsségi kormányrendelet képezi, amely kedvezményekben részesíti az 50 millió dollárt meghaladó stratégiai beruházókat. Sârbu egyben azt is közölte, hogy a galaci Sidex részvényeinek megvásárlására öt komoly cég pályázik.

Az új társadalombiztosítási törvény szükségessége mellett régóta felmerült a magánnyugdíjalapok létesítésének kérdése is. A romániai nyugdíjreformról egy fôvárosi rendezvény alkalmával beszélt Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter, a törvénytervezetet pedig több hírügynökség ismertette. Az elképzelés lényege, hogy az eddigi (állami, kötelezô) biztosítási alap mellett több magán-nyugdíjbiztosítási alapot hoznának létre, amelyet részvénytársaságok irányítanának, szigorú szabályok alapján. Legkevesebb alaptôkéjük 40 millió dollárnak kell hogy megfeleljen, és ez nem származhat hitelbôl vagy valamilyen kölcsönbôl. A társaságok engedélyezését a Nyugdíjellenôrzô Bizottság írná alá, ennek a független közintézménynek az elnökét az állam elnöke nevezné ki hét évre. Abban az esetben, amikor valamelyik nyugdíjalap jövedelmezôsége a többi alap átlagjövedelmezôsége alá esik, az illetô társaságnak kötelessége a különbözôséget saját pénzalapjaiból fedezni. Ily módon ebben a rendszerben nem létezik csôd — idézték a hírügynökségek Simona Marinescu munkaügyi minisztériumi államtitkárt.

Mindazoknak, akiknek még legalább 20 évük van a nyugdíjazásig, kötelezô módon hozzá kell járulniuk egy magánnyugdíjalaphoz is, olvasható a magán nyugdíjbiztosítási alapok szervezésérôl és mûködésérôl szóló törvénytervezetben. A hozzájárulás a havi bruttó jövedelem 10%-a lesz. Azok, akiket 10-tôl 20 évig terjedô idôszak választ el a nyugdíjtól, tetszés szerinti hozzájárulással tartoznak. Következésképpen (mindegyik esetben) a jelenlegi biztosítási hozzájárulás megfelelôképpen csökkenni fog, oly módon, hogy a különbözô alapokhoz befizetett teljes összeg ne haladja meg a társadalombiztosítási költségvetési törvényben elôírt mostani értéket.

Az új rendszerben a nyugdíjalapok a kamatra és beruházásokra épülnek. Az alkalmazott egyéni számlára fizeti be a nyugdíjbiztosítást, a felgyûlt (és kamatozó) összegnek tulajdonosa lesz, de nyugdíjazásáig nem rendelkezhetik vele. 10–15 évig a magánnyugdíjalapok csupán a hozzájárulások beruházásával foglalkoznak, ezért körülbelül csak 2015-ben kezdôdnek el az elsô kifizetések az új rendszer szerint. A nyugdíjbiztosítási hozzájárulás az Országos Társadalombiztosító révén történik majd, amely a befizetéseket átutalja a választott alaphoz. A részvénytársaságok csupán értékpapírokba, részvényekbe (különféle kötvényekbe) fektethetnek be (beleértve a külföldi állami kötvényeket is), és a nyugdíjbiztosító aktíváit letétbe kell helyezniük egy olyan belföldi vagy külföldi banknál, amely rendelkezik a fentebb említett Nyugdíjellenôrzô Bizottság jóváhagyásával, és 50 millió dollárnak megfelelô törzstôkével. A törvénytervezet emellett egyéb szigorú feltételeket is elôír a nyugdíjbiztosító aktíváit kezelô banknak: nem lehet a biztosító ügyintézôje, semmilyen kapcsolatban nem lehet az illetô részvénytársaság tôkéjével, nem vehet fel és nem is adhat kölcsönt az alaptól vagy az azt vezetô társaságtól, alkalmazottai pedig nem lehetnek a nyugdíjtársaság igazgatótanácsi tagjai.

A munkaügyi miniszter szerint az új rendszer révén a nyugdíjak elérhetik a jövedelmek 75–80%-át, míg a jelenlegi 20 év múlva azt eredményezheti, hogy ez a járandóság a fizetésnek csupán 25%-át tegye ki.

(újvári)

Az eladások alacsony száma miatt a pitesti-i Dacia személygépkocsigyár az idén már 7 alkalommal kényszerült egy-egy napos kényszerpihenôre küldeni alkalmazottait. Ez annak köszönhetô, hogy az elsô évnegyedben a hazai autópiacon pangás ütötte fel a fejét, pontosabban visszaesett a forgalmazott személygépkocsik száma. Szám szerint 32 815 gépkocsit adtak el, 3,4%-kal kevesebbet, mint a megelôzô esztendô azonos idôszakában. A legjelentôsebb visszaesés — 14%-os — a Dacia esetében mutatkozott, s az tovább folytatódott április folyamán is, amikor 2800 gépkocsival kevesebbet adtak el, mint az azt megelôzô hónapban (márciusban 9000-et, áprilisban 6200-at).

Gyenge piaca volt az ARO-nak is, amelybôl alig 279 kelt el. Ennek ellenére a hazai autópiacot továbbra is a Dacia uralja, amelynek elsô évnegyedi üzleti részesedése 69,8% volt. Érdemes azonban felfigyelni arra, hogy növekedett a Daewoo piaci részesedése: 1998 elsô évnegyedében 13%-os volt, az idén 23%-ra emelkedett.

Aggasztóan csökkent a hazai gyártmányú személygépkocsik exportja is, a múlt esztendô elsô évnegyedének alig 16%-át tette ki. Az elsô évnegyedben 116 Dacia és 31 ARO személygépkocsit exportáltak.

A személygépkocsi-forgalmazás csökkenését a szakértôk a vásárlóerô csökkenésével, valamint azzal magyarázzák, hogy a piacra dobott kincstárjegyek kedvezôbb befektetési távlatokat kínálnak. A Dacia esetében közrejátszik az is, hogy 2000-tôl érvénybe lép az EURO 2 környezetvédelmi norma, aminek a Dacia egyelôre nem felel meg. Következésképpen nagyobb óvatosság kezd érzôdni ezen személygépkocsik vásárlása tekintetében. Ezért is állítja a gyár vezérigazgatója, hogy ha nem kerül sor mielôbb a cég Renault általi privatizációjára, 2000-ben termelésük a felére csökkenhet.

Csíkszeredai Szakszervezetek Mûvelôdési Házában május 19-én megnyílt az immár hatodik alkalommal megrendezett tavaszi nemzetközi nagyvásár. A szervezôknek — a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a Szegedi MAC LINE Kft.-nek — nem csupán a népes részvételt, hanem a gazdag, változatos, színvonalas és jó minôségû árufelhozatalt is sikerült biztosítaniuk. Több mint 60 hazai és magyarországi cég mutatta be termékeit, illetve az általa forgalmazott áruféleségeket a május 22-én zárult vásáron. A magyar részvétel a kiállítóknak mintegy 75%-át tette ki. Bár a csíki vásár iránti érdeklôdés évrôl évre növekedett, a szûkös vásárfelület miatt a szervezôk kénytelenek voltak a késôn jelentkezôket elutasítani.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus, dr. Csedô Csaba, Csíkszereda polgármestere, Molnár Lajos, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda helyettes vezetôje, Constantin Râsnoveanu, a Román Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, helyi közigazgatási és szakhatósági tisztségviselôk.

Több magyarországi cég is kereskedelmi kapcsolatkiépítési szándékát hangoztatta, s ezt a célt szolgálta az ez alkalommal sorra került üzletember-találkozó is. Megemlítést érdemel az a körülmény is, hogy a Csíki Tavaszi Vásár jelentôségének felismerése nyomán a magyar cégek állami részvételi támogatásban részesültek az ITD H, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság által.

Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmára megjelent a békéscsabai Typografika Kft. képes-szöveges útikönyvsorozata második kötetének elsô része. Ez a Csíkszék egyik felét — Közép- és Felcsíkot, valamint a Gyimes-völgyet — mutatja be, a várhatóan ôszire elkészülô második része pedig Alcsíkkal, Kászon-székkel és a Tölgyesi-szorossal foglalkozik. A Typo-Go útikönyvek címû sorozat közelmúltban napvilágot látott elsô darabja Segesvár történeti, építészeti, városképi értékeit ismerteti meg az érdeklôdôkkel tanulmány, fényképek és rövid leírások segítségével. A kötet Máthé Andrásnak, Segesvár idôközben elhunyt RMDSZ-titkárának írása és Barabás Ferenc 53 fényképe mellett két térképet is tartalmaz.

A sorozat sikerét az is elárulja, hogy míg az elsô kötet ezer példányban jelent meg, a másodikat már kétezerben adja ki a kiadó.

A békéscsabai útikönyvsorozat a tervek szerint sorra veszi mind a hat székely széket, ám programjában a legjellegzetesebb magyarországi városok és tájak bemutatása is szerepel.

Az utcai pénzváltóknál a forint 60/62, a márka 8200/8500, a dollár pedig 15 300/15 600 lejbe került.

A kisinyovi látogatáson tartózkodó Radu Vasile kormányfô kedden, a moldovai Közgazdasági Akadémia diákjainak tartott elôadásán kijelentette, hogy bizonyos romániai pártok kétszínû politikát folytatnak. A miniszterelnök úgy vélte, hogy miközben a szóban forgó pártok részt vesznek a koalícióban, hevesen bírálják a kemény gazdasági reformintézkedéseket.

Vasile szerint a politikai diskurzus alkalmával tett kijelentések és a valóság közötti különbségeket a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött hitelszerzôdések tükrözik. Szerinte ezekkel a nemzetközi pénzintézetekkel Romániának a térségbeli helyzetnek és a bányászjárásoknak köszönhetôen sikerült megállapodásra jutnia, az események ugyanis kidomborították az ország valóságos helyzetét, és hihetôvé tették a kormány politikáját. A kormányfô rámutatott: a stabilitás és a politikai megbízhatóság felér egy több száz millió dolláros beruházás értékével.

A képviselôház megkezdte a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) által kezdeményezett, a honatyák megválasztására vonatkozó törvénytervezet megvitatását. A pártok döntô többsége (a Román Nemzeti Egységpárt kivételével) hétfôn egyetértését fejezte ki a parlamenti küszöb 3%-ról 5%-ra való emelésével. Az RMDSZ képviselôi elmondták, hogy ellenzik a választási kampány 60-ról 45 napra történô csökkentését, mert „Romániában szükség van a választók tartós mozgósítására, annak érdekében, hogy részt vegyenek a szavazáson".

A szövetség ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ellenzi „a politikai alakulat" kifejezés kiküszöbölését a törvénytervezetbôl, hiszen ez a szószerkezet magába foglalja az RMDSZ-hez hasonló kisebbségi szervezeteket is. Az RTDP támadta azokat a képviselôket, akik „elszálltak annak a pártnak a listájáról, amellyel bejutottak a parlamentbe".

Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt alelnöke azzal vádolja Tôkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hogy a szövetség kongresszusán való felszólalásával „nemzeti széthúzásra és területi szakadásra ösztökélt".

A Teodor Melescanu vezette párt alelnöke szerint Tôkés nyilatkozatai „egy külföldi erôk által megrendezett forgatókönyv része, és távol állnak a román nemzeti érdekektôl". A képviselô kérni fogja az Igazságügyminisztériumtól és a Fôügyészségtôl, hogy „kezdjék meg az alkotmányos rend elleni akciók" kezdeményezôinek a kivizsgálását.

A hazai bankok kinnlevôségeinek fele, 30 ezer milliárd lej behajthatatlan hitelnek minôsül, de ebbôl nem lehet következtetéseket levonni az egész bankrendszer állapotára, mivel a rossz hitelek legnagyobb része néhány banknál gyûlt fel — közölte Mihai Bogza, a Román Nemzeti Bank (BNR) alkormányzója.

Bogza szerint a behajthatatlan hitelek felhalmozódását a gazdaság romló helyzete és az a törvényi keret okozta, amelynek alapján csak nagyon hosszadalmas eljárással lehet behajtani a hiteleket. Gondot jelent, hogy nincs piaca a bankgaranciáknak, hiányzik a hitelkérelmek elbírálásához a felkészült szakembergárda.

A BNR alkormányzója a szubjektív okok között a korrupciót és a politikai nyomásra elfogadott hiteleket említette. Ugyanakkor ezeket a tényezôket nagyon nehéz bizonyítani — tette hozzá.

Az állam a költségvetésbôl mostanáig 2 milliárd dollárt költött arra, hogy a bankokat életben tartsa. Ez az összeg a jövôben növekedni fog, mivel az állam átvett behajthatatlan hiteleket a bajba jutott Bancorex és Banca Agricolã bankoktól.

Bogza úgy vélekedett, hogy a Bancorex gondjainak megoldása a GDP 6 százalékát emészti majd fel. Ebben az évben a GDP 1,9 százalékának megfelelô összeget költ az állam a bankra, amely 10 ezer milliárd lej nagyságban a behajthatatlan hitelek egyharmadát halmozta fel.

Romániának júliusig el kell készítenie a pontosan kimunkált nemzeti csatlakozási akciótervet a NATO számára, hogy megmaradhasson a felvételre esélyes jelöltek élvonalában — jelentette ki Andrei Plesu külügyminiszter az ország NATO-felvételével foglalkozó tárcaközi bizottság ülésén.

A tanácskozásról beszámoló keddi román lapok a külügyminisztert idézve megírták: a csatlakozási terv ugyanolyan intézkedéseket és akciókat irányoz elô, mint amilyenek annak idején Lengyelország, Csehország és Magyarország esetében is voltak.

Ezek öt fô területet érintenek: a politikai és gazdasági, a katonai-védelmi, az erôforrások, a biztonság, valamint a jogi feltételek és keretek témaköreit. A tervnek tükröznie kell a Románia és a NATO közötti kapcsolatok elôrehaladott állapotát, továbbá különösen azokat a konkrét lépéseket, amelyeket Romániának meg kell tennie ahhoz, hogy elérhesse azt a célkitûzését, hogy rövid idôn belül, mégpedig 2002-ig csatlakozzék a NATO-hoz — mondta a miniszter.

Az Azi címû lap ugyanakkor keddi számában kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy Románia kénytelen lesz halasztást kérni az Európai Unióhoz való csatlakozást elôkészítô országprogram elkészítésére.

Miközben az ország biztató jelzéseket kapott Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Spanyolország és Olaszország részérôl arra vonatkozóan, hogy a decemberi EU-csúcson készek támogatni Románia meghívását a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a kormány kénytelen a csatlakozási program május végi leadásának elnapolását kérni. Mégpedig azért, mert a pénzügyminisztérium megkésett a program költségvetési megalapozásával.

Ez egyebek között azzal a kockázattal is járhat, hogy Románia nem kapja meg az EU jövô évtôl kilátásba helyezett 800 millió eurós vissza nem térítendô csatlakozás elôkészítési alapjait — írta a napilap.

Hétszázezer forintot szereztek jogtalan áfa-visszaigényléssel azok a román állampolgárok, akik 300 000 forint értékû, Magyarországon vásárolt videokamerát és autórádió-magnót a méhkeréki határátkelôn többször is ide-oda utaztattak Magyarország és Románia között.

Az immár elôzetes letartóztatásban lévô M. C. V. román állampolgár és többtagú társasága megvásárolta az említett mûszaki cikkeket, s elôször jogosan igényelték vissza az áfát. Ám a kamerát és a magnót — a továbbiakban már személyes útiholmiként — többször is visszavitték Magyarország területére, majd újabb hazatérésükkor, maguk által gyártott hamis számlákkal, ismét igényelték s meg is kapták a visszatérítést.

Az ügyben a magyar adóhivatal bûnügyi igazgatósága folytatja a vizsgálatot.

Tegnap délután a tordai városházán rendkívüli tanácsülést tartottak. A soron kívüli gyûlésnek egyetlen napirendi pontja volt: a Közszállítási Vállalat helyzete.

— Tordán a munkanélküliség, sajnos, már az összlakosság 20 százalékát teszi ki — mondta Pataky József RMDSZ-tanácsos, a tordai városi tanács tagja. — Több gyár bezárta kapuit, az emberek az utcára kerültek. Pénzük nincs, így még ha hosszabb utat is kell megtenniük, inkább gyalogolnak. A helyi Közszállítási Vállalat elveszítette utazóközönségét, nincs kit szállítaniuk a jármûveknek.

Ez az áldatlan állapot oda vezetett, hogy a Közszállítási Vállalat egyre inkább a veszteségesség felé halad. A csôdöt megelôzendô komoly intézkedésekre volt szükség.

A Közszállítási Vállalat a városi tanács hatáskörét képezi, így nekünk, tanácsosoknak kellett dönteni az ügyben. A jelenlegi, körülbelül 450 dolgozóból 55-öt kényszerültünk elbocsátani. A vállalat és az alkalmazottak is megértéssel kezelték a helyzetet. Az elbocsátottak között gépkocsivezetôk vannak, de kisegítô személyzet is.

Az autóbuszok állapota egyébként igen jó. A hatvan gépkocsira hetven gépkocsivezetô és ugyanannyi kalauz jut, Tordán ugyanis nem a megállókban elhelyezett bódékban, hanem a közszállítási jármûveken lehet jegyet vásárolni. Ez kevésbé költséges megoldásnak bizonyult, hiszen a számítások szerint az autóbuszok lyukasztókkal való ellátása kétmilliárd lejbe kerülne.

A rendkívüli tanácsülésen jelen lévô huszonhárom tanácsos ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta az elbocsátásokra vonatkozó határozattervezetet. Az 55 elbocsátott végkielégítésben fog részesülni, az összeg nagyságáról egy késôbbi idôpontban dönt majd a városi tanács illetékes bizottsága. Az elbocsátások június elsején kezdôdnek.

Kerekes Edit

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]