1999. május 29.
(XI. évfolyam, 122. szám)

1989–1999: az átmenet 10 éve címû nemzetközi konferenciára került sor Budapesten. A rendezvényen Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is jelen volt, aki lapunk kérésére a konferencián elhangzott hozzászólását ismertette.

— A konferencián Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök román modellel kapcsolatos kijelentése is felmerült. Felszólalásomban elmondtam: Románia kisebbségpolitikája valóban modellértékûnek tekinthetô a Balkánon. A térségben olyan országok vannak, mint Törökország, ahol nem tartják tiszteletben a kurd kisebbség jogait. Nem beszélve Koszovóról. Görögországban nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét. Bulgáriában nem alakulhatnak például etnikai alapon pártok. Tehát felelôsségemnek teljes tudatában állítottam azt, hogy ezzel szemben Romániában a kisebbségek helyzete akár modellértékûnek tekinthetô. Ugyanakkor az itt élô kisebbségeket, elsôsorban a magyar kisebbséget más modellek, gyakorlatok vonzzák, és azok elérésére törekednek. Ilyen például a dél-tiroli autonómia modell, a finnországi svédek helyzete vagy a spanyolországi katalánok vagy baszkok státusa — mondta Eckstein-Kovács Péter.

Az MTI jelentése szerint a nemzetközi konferencián részt vett Genc Pollo, az Albán Demokrata Párt elnöke, aki szerint Koszovóban a náci haláltáborokhoz hasonlatos népirtás folyik, jóllehet megakadályozására tett nemzetközi erôfeszítések jó irányba haladnak.

Karl Schwarzenberg herceg, Václáv Havel cseh elnök korábbi kancelláriavezetôje említésre méltónak nevezte az emberi jogok kapcsán elért eredményeket, amelyek az elmúlt években mentek végbe Közép- Kelet-Európában. Hozzátette: a javulás ellenére óvatosnak kell lennünk, „az ördög továbbra is köztünk van", példaként a Koszovóban történteket emlegette. Értékelése szerint Csehországban jelenleg a legnagyobb probléma a rasszizmus, különösen rossz a cigányság helyzete.

Papp Annamária

A Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozsvári Fiókszervezete a Desire Alapítvánnyal közösen pénteken kétnapos szimpóziumot rendezett Kolozsváron. A nemzeti kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megfékezése érdekében alkalmazott politikai lépésekrôl szóló eseményen Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is jelen volt.

Az elôadók többek között az Európa Tanácsnak a rasszizmus és intolerancia megfékezésérôl szóló jelentését, a Kisebbségvédelmi Hivatalnak a diszkrimináció megfékezésére vonatkozó törvénytervezetét ismertették, illetve párbeszédet folytattak arról, hogy Romániában milyen mértékben tartják tiszteletben az emberi jogokat.

P. A. M.

Szokásos pénteki sajtóértekezletén a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt frissen választott Kolozs megyei elnöke elmondta: nincs tudomása Emil Constantinescu államfô azon szándékáról, hogy Theodor Stolojant miniszterelnök-helyettessé nevezzék ki. Szerinte a kormánynak politikusokból kell állnia, ugyanis a politikai egyeztetések során megszerkesztett kormányprogram politikai akarat eredménye.

A képviselô javaslatára a román palament az évszázad személyiségévé nyilváníthatná II. János Pál pápát. Simiti sajnálatosnak nevezte, hogy Adrian Nãstase RTDP-s képviselô ebben a kérdésben felemás álláspontra helyezkedett. „Meggyôzôdésem, hogy a román parlament határozata következtében az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége is felkarolja az ötletet, és a szentatyát az évszázad személyiségévé nyilvánítják" — mondta a képviselô.

Simiti úgy tudja, hogy a pár nappal ezelôtt Mamaián tartott konferencián Radu Vasile miniszterelnök csupán lehetôségként emlegette a jövô évre esedékes parlamenti választások elhalasztását. „A választások kitolása a reform érdekében történne. Fontos felmérni, a közvélemény hogyan fog reagálni az elképzelésre" — mondta.

A Szabadság azon kérdésre, ha elnökké választása „felmelegíti"-e a Kolozs megyei RMDSZ-szel fenntartott eddigi hideg kapcsolatot, Ioan Vida Simiti a következôket válaszolta: — Eddig nem voltak különösebb politikai nézeteltérések a két párt helyi szervezetei között. Megyei elnökké választásom után felvettem a kapcsolatot egyes Kolozs megyei RMDSZ-vezetôkkel. Hogy az eddigi kapcsolatok meglehetôsen „hidegek" voltak? Lehet, hogy így volt, de a fontosabb törvények parlamenti vitája elôtt Matei Boilã szenátor úr több esetben konzultált a megyei RMDSZ-vezetôkkel, és a szenátusban a megállapodás értelmében adta le voksát. Be kell ismernem, hogy megválasztásom óta, tehát az elmúlt két hét során nem látogattam el a szomszédos RMDSZ-székházba.

Kiss Olivér

A Sanitas szakszervezet meghatározatlan ideig folytatja a május 24-én, hétfôn elkezdett figyelmeztetô sztrájkot anélkül, hogy beszüntetnék a tevékenységet, nyilatkozta a Szabadságnak Stefan Roman elnök. A szakszervezeti vezetôk szerdán eldöntötték, hogy az állami költségvetés által finanszírozott egészségügyi egységek is csatlakoznak a sztrájkolókhoz.

Megtudtuk: jövô héten csütörtökön a szakszervezeti vezetôk ismét összeülnek, hogy kielemezzék a helyzetet. Amennyiben a kormány továbbra sem hajlandó tiszteletben tartani a bérek megemelésére vonatkozó 154-es törvényt és 150-es kormányrendeletet, sztrájkba lépnek, és meghatározatlan idôre beszüntetik a munkát.

P. A. M.

Zsurka Péter legendás hírû hegedûtanár, a magyar hegedûiskola kimagasló alakja (1917–1985). A budapesti zeneakadémián Hubay nagy „riválisának", Rados Dezsô professzornak a tanítványa, a bécsi hegedûverseny döntôse, 1940-ben Kolozsvárra kerül. Koncertmester a magyar operában, tanár a kolozsvári konzervatóriumban, majd a kolozsvári zeneiskolában.

A bécsi hegedûverseny döntôjébôl a kolozsvári zeneiskolába vezetô életút a személyes sikertelenség, a mellôzöttség története, mely rendkívül tanulságos. A személyes mellôzöttség történetének árnyékában, a kolozsvári zeneiskolának helyet adó ferences kolostor termeiben kialakul azonban Zsurka hegedûiskolája, mely — ma már jól tudjuk — sikertörténet. Zsurka iskolája nemcsak a selejtet, hanem a középszert sem tûri meg. Szinte példátlan, hogy aki ebbôl az iskolából került a pályára, az ma neves koncertezô mûvész, Európa legjobb zenekaraiban koncertmester vagy szólamvezetô. Fölösleges méltatások helyett íme, néhány a tanítványok közül: Ágoston András (Németország, Marl — koncertmester, szólista), Ágoston Péter (Németország, Frankfurt — koncertmester), Bors Vilmos (Németország, Herford — koncertmester), Csaba Péter (Franciaország, Lyon — szólista, koncertmester, karmester), Márkos Albert (kolozsvári filharmónia — koncertmester), Reinfeld János (Németország, Köln), Mihály András (Tel Aviv-i opera), Rónai Ádám (kolozsvári filharmónia), Selmeczi János (a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere).

A Romániai Magyar Zenetársaság június 1–3-án Zsurka-emléknapokat szervez. Ebbôl az alkalomból a világban szétszóródott tanítványokat az emlékezés és tiszteletadás jegyében „osztálytalálkozóra" hívtuk meg Kolozsvárra. Az emléknapok mûsora a következô:

(A részletes mûsor a 2. oldalon)

Tegnap délben a kolozsvári polgármesteri hivatal elé vonultak a Taberei utcai tömbházból kilakoltatott roma családok (ld. Szabadság, május 27., 4. oldal.) Követelésük az volt, hogy a polgármesteri hivatal azonnali hatállyal bocsásson rendelkezésükre lakást, ellenkezô esetben éhségsztrájkba kezdenek. Eredetileg 21 család lakott a tömbházban, ebbôl 10 családnak sikerült ideiglenes lakhelyhez jutnia. Amint azt a tüntetôk bevallották, ezelôtt öt évvel önkényesen foglalták el a már majdnem romokban álló tömbházat, mely a szászfenesi katonai egység tulajdonát képezte. Többen állították, hogy annak idején határozott ígéretet kaptak a katonaságtól, hogy amennyiben rendbe teszik a lakásokat, maradhatnak, ameddig csak jólesik, mivel nekik nincs anyagi lehetôségük fenntartani egy üresen álló épületet. Sajnos, nem tudták megnevezni azt a személyt, aki a tárgyalást folytatta a katonai adminisztrációval. Ezért fennállhat az önkényes behatolás vádja. Mivel öt éve nem próbálkoztak semmiféle papírformával tisztázni helyzetüket, fizetni se lakásadót, se egyéb költségeket nem fizettek, jelen pillanatban egy dolgot tehet a 11 család: beadja lakásigénylési kérvényét a polgármesteri hivatalhoz.

A tüntetôkhöz lejött Valer Suciu, a lakáshivatal igazgatója, és próbálta megmagyarázni a háborgóknak, hogy mivel a tömbház nem az ô tulajdonukat képezte, csak úgy fognak tudni segíteni az utcán maradottaknak, ha kérvényezik a lakáskiutalást. A kérvény elbírálásakor tekintetbe fogják venni a sürgôsségi helyzetet, és a többgyerekes és munkanélküli családok fognak elsôsorban lakáshoz jutni Az igazgató úr azzal a rendhagyó javaslattal is elôhozakodott, hogy induljanak el a városba, és keressenek üresen álló, a lakáshivatal tulajdonát képezô ingatlanokat.

A beszélgetés során viszont az is kiderült, hogy sok családnak volt lakása, amit eladott, vagy az anyós adta el és rakta ki a fiatalokat. Legalább három roma családnak három éve áll a kérvénye a polgármesteri hivatal lakásügyi osztályán. De hogy a tíz gyermekkel utcán maradt családok hogyan fognak boldogulni, az a jövô kérdése.

H. Gy.

INGYENES SZEMORVOSI VIZSGÁLAT GYERMEKEK SZÁMÁRA AZ OPTICRISNÉL. A gyermeknap alkalmából, június 5-én, szombaton, 14–20, június 6-án pedig 8–14 óra között a következô kirendeltségeknél: Budai Nagy Antal/Dorobantilor 14., Monostori Big komplexum, Deák Ferenc/Hôsök útja 6–8. Elôjegyzés a 192-003-as telefonon.

Firka
Az 1998–99/6-os szám tartalmából: Fizika — A kapilláris emelkedésrôl, Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás; Miként mozoghat valami látszólag gyorsabban a fénynél?; Alfa fizikusok versenye. Kémia — Szénhidrátok nevezéktana; A telítetlen zsírsavakról. Informatika — A Java nyelv; Gráfelméleti szakkifejezésekrôl; Tud-e olvasni a számítógép?

ÜZLETI INTERNET-TANFOLYAM AMERIKÁBAN. A Transilvania Üzletkötô Központ tagjai számára augusztusban kéthetes tanfolyamot szervez a massachusettsbeli Central Square-ben. Feliratkozás június 4-ig a központ, Kolozsvár, Einstein utca 12. szám alatti székhelyén, tel.: 433-395.

— Miért nem tudják megoldani a bankok válságát?

— Mert a fosztogatók helyett a bankokat zárják be.

-fi

Június 1., kedd
19.00: Zenekari hangverseny (Egyetemiek Háza díszterme); Mûsoron: Mozart G-dúr hegedûverseny, Bartók II. hegedûverseny; Chausson Poeme op. 25 és Mendelssohn e-moll hegedûverseny op. 64. Közremûködik Márkos Albert (Kolozsvár), Selmeczi János (Budapest), Karácsonyi István (Németország), Ágoston András (Németország) és a Kolozsvári Transilvania Filharmónia zenekara. Vezényel Kesselyák Gergely (Bp.). • 21.00: Ünnepi köszöntô és kiállításmegnyitó (Bethlen Kata Diakóniai Központ) Márkus János Barbarossa bécsi hangszerkészítô hegedûkiállításának megnyitója.

Június 2., szerda
12.00: Megemlékezés és koszorúzás Zsurka Péter sírjánál (Házsongárdi temetô). • 19.00: Kamarahangverseny (Kolozsvári Rádió stúdióterme). Mûsoron: Bartók, Ravel, Debussy, Brahms, Kreisler, Paradisi, Márkos Albert, Händel–Halvorsen, Mozart és Csajkovszkij mûvei. Elôadják Gál-Tamási Mária (Bp.), Kádárné Rajka Imola (Bp.), Kostyák Attila (Debrecen), Botár Gerô (Kolozsvár), Guttman Zoltán (Bp.), Lajosné Bayer Mária (K-vár), Márkos Albert (K-vár), Line Ildikó és Bányai Miklós (Bp.), Selmeczi János (Bp.), Karácsonyi István (Németország) és Ágoston András (Németország). Zongorán közremûködik Adorján Zsuzsa, Rónai Ádám és Székely László.

Június 3., csütörtök
10.00: Könyvelôzetes (Zsurka Péter Emlékkönyv) és kerekasztal-beszélgetés a meghívott elôadók és a volt tanítványok részvételével (Bethlen Kata Diakóniai Központ).

Szombaton de. 10–12 óra között Mûvészeti kávéház — Új találkozási helyek (zsinagóga, balkon). Zsinagógák láncolata: Mediawave (Gyôr, Magyarország), Maszk (Szeged, Magyarország), At Home Gallery (Szlovákia), Tranzit (Kolozsvár); 12–14 óra között: SCCA (Bukarest, Kisinyov), Mûvelôdési Minisztérium; 17 órakor: hangverseny (zsinagóga), a SENSOR ütôs együttes (Kolozsvár); 18.30 órakor: tánc (zsinagóga), a Zurboló együttes (Kolozsvár) portréja; 20 órától: színház/video (zsinagóga): Blu Escape (Laurie Anderson szövege, rendezte: Radu Afrim); video: Könczei Csilla — román nyelvû elôadás a színjátszó tanszék és a Tranzit Alapítvány rendezésében; 22 órakor: Performance (zsinagóga), a VIZEG csoport (Kolozsvár); 23 órakor: Party a Music Pubban, Atelier/D. J. Albert-koncert, Trio Jazz.

Vasárnap 10–14 óra között: Mûvészeti kávéház — Új találkozási helyek (zsinagóga, balkon); 15–17 óra között: Mûvészeti kávéház — Új találkozási helyek (zsinagóga, balkon) — meghívottak: Periferic (Iasi), AnnArt (Szentgyörgy), Quatros B. Alapítvány (Nagyvárad), Tilos Artcafé (Csíkszereda), Music Pub (Kolozsvár); 17 órakor: Performance (zsinagóga) — Etna csoport (Szentgyörgy), Periferic (Iasi), Ledniczky (Kolozsvár); 20 órakor: Video (zsinagóga) — a Mediawave fesztivál filmjeibôl.

Az idei évben is megrendezésre kerül a Farkas (Kogãlniceanu) utcai templomban Nyári Zenés Áhítat sorozatunk. Az elkövetkezô hetekben minden szerda délután 6 órakor neves meghívott orgonamûvészek tartanak hangversenyeket a kolozsvári orgonamuzsika kedvelôinek.

Az idei sorozat elsô hangversenyére június 2-án kerül sor ifj. Kálmán Attila Stuttgartban élô orgonamûvész elôadásában.

Ifj. Kálmán Attila orgonamûvész, karnagy 1968-ban született Budapesten. Tanulmányait Tatán és Budapesten végezte, majd a stuttgarti Állami Zeneakadémia egyházzene tanszékének lett hallgatója. Itt szerezte meg két orgonamûvészi és két karnagyi diplomáját.

Orgona- és zongoramûvészként, illetve karnagyként Európa számos országában volt hangversenye és televízió-felvétele. Jelenleg a dél-németországi Volkmission e. C. Egyház zeneigazgatója, a stuttgarti magyar protestáns gyülekezet orgonistája, három kórus karnagya.

A június 2-i hangversenyen J. S. Bach-, Siegfried Karg-Elert-, Marcel Dupré-, Gárdonyi Zsolt-, Antalffy-Zsíros Dezsô- és Liszt Ferenc-mûveket ad elô.

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk. A belépés díjtalan.

Szabó Ákos kántor

1999. július 11–18. között szervezi meg a III. hadadi „Lábad ide, ne oda" néptánc táborát.

Színhelye a hadadi Degenfeld-kastély (Általános Iskola épülete) és kertje. A résztvevôk lehetnek: gyermekek és felnôttek. A táborban szatmári és szilágysági táncokat oktatnak — nem csak magyart –; gyermekeknek csak szatmárit, felnôtteknek szatmárit — kezdô és haladó csoport — és szilágyságit. A gyermekeknél az alsó korhatár 10 év, a felnôtteknél 16 év. A részvételi díj ellenében biztosítunk napi 3 étkezést, osztálytermekben való elszállásolást (fôleg gyermekeknek), sátorozási, tisztálkodási lehetôséget, orvosi ellátást, napközben 6 év alatti gyermekeknek felügyeletet.

Csoportos néptáncoktatás naponta 5 órányi (délelôtt 3 óra, délután 2 óra), népdaloktatás 1 órányi.

Szervezett programok: kézmûves foglalkozások, népi játékok tanulása, elôadások, a hét közepén gyalogtúra Szérbe. Néptáncoktatók: Bajkó László–Polgár Emília és Orza Cãlin–Keresztes Edit, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes tagjai. Kísérôzenekarok: Kosszorús Kálmán és barátai, Harai László és barátai, a környezô vidék adatközlôi.

A tábor összbefogadó képessége 200 fônyi, csoportonként 50 ember.

Abban az esetben is iratkozni kell, amennyiben csak a táncoktatáson szeretne résztvenni.

A tábor elsôdleges célja: hagyományápolás. Bármilyen gonddal (különleges kéréssel) meg lehet keresni a szervezôket, lehetôségeikhez mérten segíteni szeretnének.

Demény Péter annyiszor leírta a nevem vitacikknek álcázott feljelentésében (Hasonlóságok és különbözôségek, Szabadság, május 27.), és idézeteket is olyan bôkezûen kölcsönzött tôlem, hogy igényt tarthatnék honoráriumának egy részére. Legalább egyik bekezdésébôl nem ártott volna kispórolni népszerûsítésemet. Amikor méltatta a szerinte profi politikusokká vált mérsékelt vezetôket, felsorolhatta volna eredményeiket. Ettôl nem nyúlik meg észrevehetôen a cikke, viszont az érvelési kísérlettel elkerülte volna annak az álhírnek a kikínlódását, miszerint én az RMDSZ-vezetôk egyetlen döntését sem „dicsértem" meg.

Valamikor a párbeszédet, a visszafogottságot, a többségi lakosság érzékenységének megértését zászlójukra tûzô politikusainktól reméltem az erdélyi magyarság felemelkedését a haladás és a civilizáció olyan magas csúcsára, amellyel valóban nem lehetne összevetni a jugoszláviai társadalmi romhalmazt. Mert dobbal tényleg nem lehet verebet fogni. Aztán rádöbbentem, hogy bizonyos fajta (Prozsekt on Neptun Riléjsöns jellegû) párbeszéddel politikusaink nem magukat fogják vissza az érvényesüléstôl, hanem a képviselt tömeget a kongresszusi dokumentumokban leszögezett szándékok elérésétôl. Azóta más politikusainknak szurkolok, akik szintén mérsékeltek, hiszen egyikükön sem fedezhetô fel rokonvonás ír, kurd, csecsen, palesztin vagy más radikális kisebbségvezérekkel.

1993 nyarán például, amikor az RMDSZ elnöksége Széken egyeztette a parlamenti jelöltlistákat, beszámolómban megelégedéssel nyugtáztam, hogy Verestóy Attila az áskálódások ellenére újra szenátori listavezetô lett Székelyudvarhelyen, mert „gyôzött a jó politikusnak kijáró megbecsülés". Hogy miért jutott eszembe éppen ez a mozzanat? A napokban Kolozsváron magyarázták a kongresszust, és Takács Csaba ügyvezetô elnök pontosan Verestóyval szemléltette, hogy az RMDSZ döntéshozó szerveiben mindenki jogszerû képviselô. A megyei szervezetek a parlamenti jelöltlistán befutó helyeket biztosítottak a legrátermettebbeknek, Kolozsváron, ugye, Eckstein-Kovács Pétert részesítettük a legnagyobb bizalomban, más megyei szervezetek szintén jól megfontolták a dolgot, aztán a szenátusi frakció megválasztotta vezetôjét, történetesen Verestóy Attilát, aki az alapszabályzat értelmében így bejutott az RMDSZ legfontosabb döntéshozó testületeibe is.

Ezzel ismerik el politikusi erényeit — mondanám újfent, ha idôközben nem folyt volna le annyi zavaros víz a Dâmbovitán. Verestóy minden alkalommal botrányos civakodások árán került a szenátusi jelöltlistára — 1993-ban is, csak nem akartam észrevenni —, az idén pedig vitatott eszközöket felhasználva választatta magát a székelyudvarhelyi szervezet elnöki tisztségébe. Miért éppen ô példázza a legitimség csúcsát? Azt tartják, hogy otthonosan mozog Bukarestben, minden ajtó megnyílik elôtte. De mi a hasznunk ebbôl? Mit járt ki a romániai magyar kisebbségnek? Egyetemet? Vagy legalább a bukaresti Ady Endre líceum tetôszerkezetének a megjavítását? Nyelvünk használatát a közigazgatásban? (Mielôtt valaki heveskedni kezdene, gondolja meg, hogy szenátusi elfogadása ellenére a helyi közigazgatási törvényt egyelôre félkész terméknek sem tekinthetjük. Várjuk ki a képviselôházi cirkusz végét, majd a törvény alkalmazásának szabotálását. Aztán örvendezzünk, ha még lesz minek.)

Ha a mérsékelt politikusok melletti korábbi kiállásaimra nehezebb emlékezni, jelezném, hogy 1996 ôszén még ôszintén tapsoltam Frunda György elnökjelölti alakításának is. De nemsokára bekövetkezett a kiábrándulás a silány kormányzati szereplés miatt, és most már Frunda szavait is kétséggel fogadom. Nem dôlök be annak, hogy a kettôs állampolgárság nagy veszéllyel jár, mert kizsuppolhatnak az országból. Az RMDSZ nem védene meg? Akkor kit szolgál a szövetség? Csak azokat, akik suttyomban szerezték meg második útlevelüket? Mert lám, azokat nem zsuppolták ki. Ugyanígy ellentétes hatást váltanak ki Markó Béla szavai. Ijesztgeti az erdélyi magyarságot, hogy mi lesz, ha visszajön a hatalomba Iliescu. Bevallom, eddig féltem Iliescutól, meg a vele visszatérô Funartól, Vadim Tudortól vagy ezek klónjaitól. De elgondolkoztam: mennyivel nyújtott többet a mostani kormányzat — benne az RMDSZ-szel — a romániai magyarságnak, mint Iliescu társasága? Iliescuék legalább nem áltattak bennünket — és a világot! — fakultatív kormányrendeletekkel, Petôfi–Schiller-féle csapdákkal, húzd-meg-ereszd-meg parlamenti játékokkal. Iliescutól inkább azok tartsanak, akik kormányzati állásaikat féltik, mert az újra szélesen mosolygó elnökjelölt megmondta, hogy ô nem akar RMDSZ-t látni a kormányban, és Markó sem hajlik a koalícióra a mostani ellenzékkel. (Bár a profi politikusok sohasem mondják ki végérvényesen a boldogtalanító nem-et.)

1998 tavaszától úgy látom, hogy mérsékeltnek nevezett politikusaink egyetlen dolgot végeznek profi módon: pozíciójuk ôrzését. Ez sem semmi. Nem is igazi politikus az, aki alól könnyedén ki lehet rántani a szônyeget. Van, akinek ennyi elég a vezetôimádathoz. Jó, hogy Demény Péter személyében akadt végre jelentkezô, hatalombarát írásra mindig szükség van, hogy ne legyen egyhangú az élet. Tessék, eregesse bátran a politikai szerelmes ódákat, esszéket, glosszákat. De ne akarja rám kényszeríteni ezt a mûfajt. Inkább ne tartson „mértékadónak", mint hogy meggyôzôdés nélkül „dicsérjem" a kudarcpolitika megtestesítôit.

Ami a Koszovó és Erdély közötti különbözôségeket vagy hasonlóságokat illeti, azokról Demény Péterrel nem szívesen vitatkozom. Bevallása szerint nem politikai, hanem csupán tárgyilagos újságíró szeretne lenni. Vannak újságok, ahol ez a hideg, látszólag minden érdeken felülemelkedô szemlélôdés a divat. Ha ilyen típusú újságírónak készül, hiába magyarázom neki, hogy az albán menekült és a Tehnofrigból kirúgott magyar munkás elkínzott arca egyaránt együttérzést kellene hogy kiváltson. Az albán menekültnek pillanatnyilag sokszorosan nehezebb a helyzete, de reménykedhet abban, hogy nemzetközi segédlettel hamarosan visszatér szülôföldjére, míg az erdélyi magyar munkás hosszas, gyötrelmes, megalázó próbálkozással, esetleg csak önfeladása árán kerül újra kapun belül.

Az úgynevezett tárgyilagosság — amelyet egyébként teljesen oktalanul követelnek meg egy napilap Vélemény rovatától — a különbözôségeket sem akarja láttatni teljes valóságukban. Egy romániai szenátor például majdnem tíz éve büntetlenül hangoztathatja, hogy ha a Székelyföld autonómiát akar, akkor ôk elveszik tôle a vizet, a villanyt, a gázt és a levegôt. Lassabban, de biztosan, ugye. Ilyen olcsón egyetlen diktátor sem szabadult meg valamely nemkívánatos népcsoporttól. Mindegyik „adott" valamit, az egyik gázt, a másik golyózáport, csak itt találták ki a levegô megvonását. És ezt a „tudóst" nem fasiszta ötleteiért, hanem csak politikus társai rágalmazásáért ítélik el. Ha elítélik… Mégse bátorkodjunk kimondani, hogy ilyen szempontból Románia túltesz Szerbián?

És végül mindennek a teteje, hogy Demény Péter éppen ott keres hasonlóságot, ahol a legteljesebb a különbözôség. Polgárháború? Itt? Ahol a kisebbség megadóan letette a nyakát a tönkre (pl. Szárazajtán), valahányszor a többség vérszemet kapott valamely nagyhatalom bátorításától? A kisebbségnek most sincs fegyvere, a többség mögött pedig nem áll cinkos nagyhatalom, hát csillapodjunk le: soha nem álltunk ennyire messze az etnikai polgárháborútól.

Nits Árpád

Nem vagyok futballszurkoló. Soha nem is értettem annyira a sportok királyának nyelvén, hogy megérje idôm pocsékolását. Olykor azonban odafigyelek, és remélem, valaha játékká vedlik vissza ez az embermilliókat izgalomban tartó sport. Igazi sport, ahol kevesebbet lehet csalni, mint másokban, és ahol, ha nincs bunda, a jobbiknak kellene learatnia a babérokat. Most is a puszta véletlen tette, hogy oda-odapillantottam a nagy mérkôzésre, miközben egészen egyébbel foglalkoztam. S talán már édes álmok reményében dôltem volna ágynak, ha nem látom meg a képernyôn, hogy már csak néhány perc, és vége a Manchester United–Bayern München meccsnek. És akkor csoda történt: pillanatok alatt fordítva dôlt el az eredmény, mint amire akkor mindenki számíthatott. A gólhátrányban is hatalmas erôbedobással küzdô angol csapat egyenlített, majd mint a villámcsapás, berúgta a második, csatanyerô gólját.

A hirtelen rajtam is elhatalmasodó lelkesedés megértette velem milliók futballszenvedélyét. És még valamit: csak akkor érdemes küzdeni, ha minden akarattal az utolsó lehetôségig harcolunk. Nem, tényleg nem szerencse dolga a gyôzelem! Nem csak a futballban, hanem közösségünk dolgaiban is, ahol igazán nem számíthatunk olyan szerencsére, hogy talán egy pillanatnyi oda nem figyelés résén átcsúszik valamely életbevágóan fontos, jogainkat helyreállító törvény. Ezt csak kitartással, reménnyel, de legfôként megingathatatlan következetességgel érhetjük el. A bulldogok könyörtelen célratörésével. Szerencsénknek csupán annyit mondhatunk: egyetemügyünk ellenpéldája is ezt igazolja. .

Szabó Piroska

— Sok jó barátom van a rezervátumban, hiszen, tudja, amiért indiánok, „azért még" nagyon rendes emberek! — hallom vissza a világ másik végén, az egyesült államokbeli Minnesota állam egyik isten háta mögötti kisvárosában is az oly ismerôs szöveget. Red Wing (Vörös Szárny) település lakói különben igen büszkék a városka ôsi, indián nevére, arról nem is beszélve, hogy milyen jól kamatoztatják ezt a hagyományt a lépten-nyomon felbukkanó ajándékboltokban.

Vendéglátóink a helyi önkormányzat képviselôi. Monica Lewinskyrôl és az amerikaiak másik „forró" témájáról, az örök „taxes"-gondokról, az ilyen-olyan adókról a beszélgetés végül az indián közösségre terelôdik, amelyik egy közeli rezervátumban él. A klasszikus bölényvadászat és bôrcserzés helyett azonban virágzó játékkaszinót mûködtetnek, ami — derül ki — nem kevés irigységet vált ki a helyiekbôl. Hiszen az indiánok, négerek, bevándorló chileiek, jóllehet „alapjában véve" akár rendes emberek is lehetnek, nagyon ellenszenvesekké tudnak válni viszont abban az esetben, ha „fehér embernek való" munkahelyeket oroznak el, és netán valamivel jobban érvényesülnek az átlag amerikainál.

— Különben nincs baj velük, mindenki végzi a maga dolgát... — magyarázgatják barátaink készségesen, miközben gyanúsan méregetnek, hogy miért is foglalkoztat olyan nagyon épp az indián közösségek boldogulása. Érzem az értetlenséget a hangjukban, és magyarázni próbálom:

— Tudják, ott, ahonnan én jövök, a helyzet nagyjából hasonló... — Oh, I see! — vágnak boldogan szavamba. — Most már értjük! Maguknál is vannak indiánok? Mivel pedig a látogatási idô épp lejárt, csak röviden tudtam „helyesbíteni": — Nem urak, otthon, hogy is mondjam, otthon mi vagyunk az indiánok!

A vizit óta eltelt jó néhány hónap, az utóbbi idôben azonban egyre gyakrabban jut eszembe, már-már kísért a „story". (Szó se róla, nagymértékben besegít a román sajtóban menetrendszerûen ismét felbukkanó hasonlat az erdélyi magyarok és az amerikai rezervátumok, még rosszabb esetben gettók, Uram bocsá’ bantusztán lakói között.) Talán mégiscsak el kellett volna bôvebben is magyarázni derék és jóhiszemû vendéglátóinknak azt — töprengek magamban —, hogy Dracula országában (a pontosabb helyazonosítás kedvéért) nincsenek prérik, és pláné nem élnek mokaszinos és kvarcórás navarro indiánok. Van ugyan néhány egzotikus népcsoport, a legdíszesebbek az erdélyi magyarok, akik viszont — ismereteim szerint legalábbis — nem kívánnak afféle múltba feledkezô rezervátumokban, vagy a Harlemhez hasonló gettókban, esetleg a sokat emlegetett bantusztánokban élni. Mint ahogy az sem igaz, ahogy a Magyarország Erdély-barát részének nagyobbik fele elképzeli idelent az életet: amolyan „dunatévésen", afféle idillikus „skanzenekben", gyolcsinges, gatyás, gyújtóssal babráló atyafiakkal, háttérben lehetôleg székelykapuval, délceg tûlevelûkkel és pisztrángos patakokkal.

Egyszóval tehát: itt, mi, magyarok, olyan „törzs" vagyunk, amely a román politika minden inszinuálása ellenére hisz, hinnie kell abban a lehetôségben, hogy egy közösség önazonosságának, kulturális és nyelvi jogainak biztosítására, gazdasági felemelkedésére vannak határozottabban üdvözítôbb modellek is a bennszülött törzsek kényszerlakhelyénél. Olyanok vagyunk, kedves minnesotaiak — kellett volna mondanom —, akik tudjuk, hogy az önrendelkezés, az autonóm intézményrendszer megteremtése távolról sem gettósodás, „premodern zárvány kialakítása a modernizáció sodrában", hanem ellenkezôleg, az egyedüli lehetôség egy közösség megmaradására, fejlôdésére, gyarapodására. Hogy amennyiben a magát büszkén nemzetállamként definiáló Románia lépést akar tartani a fejlett nyugati világ gazdasági és politikai teljesítményével, be kell végre látnia, hogy központosított módon hatékonyan fejleszteni nem lehet. Hogy a fejlôdésnek a számos kis helyi autonómia-sziget kialakulása kedvez, amelyek nem csak nyelvi és etnikai igényeket elégíthetnek ki. No meg azt, hogy ez a fajta „szeparáció" nemcsak a magyar, hanem a román kisközösségek számára is egyaránt elônyökkel jár.

Hát igen, az ismerkedô, barátkozó vizitekre szánt rövid idô egyre inkább lejár. Sietnünk kell nemcsak a Minnesotákkal, hanem az itthoni „vadászmezôk" harcosaival is megértetni végre, hogy a bölénykergetés szezonja rég, legalább egy évszázaddal ezelôtt lejárt. S hogy a csatabárdok kiásása s az ôsi szellemek öncélú kergetése további idôpocsékolás.

Székely Kriszta

Ezzel a rendelettel hosszú ideje változatlan és ugyanakkor tisztázatlan helyzetet kellett volna megoldani: a lakbérek összegét idôszerûsíteni, a bérlôk helyzetét jogilag megerôsíteni. Az állami tulajdonban levô lakások esetében mindez, mondhatni, hamarább és könnyebben megoldódik. Bonyolultabb azoknak a sorsa, akiknek magánszemély „házigazdával" kell a lakbérleti szerzôdést megújítaniuk vagy megkötniük, a bérben megállapodniuk. Itt adód(hat)nak olyan helyzetek, amelyekre ez a jogszabály nem ad választ. A sürgôsségi rendelet fontossága azonban szükségessé teszi, hogy azt teljes egészében ismertessük. A közérthetôség kedvéért eltekintünk a szakaszok szó szerinti fordításától, de attól is, hogy bizonyos elôírásokat bôvebben megmagyarázzunk vagy értelmezzünk. (Az ilyen jellegû fordításokhoz hasonlóan mi is megjegyezzük, hogy értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvû szövegnek van.)

A sürgôsségi kormányrendelet IV. fejezetet (és ezen belül több alfejezetet) tartalmaz: a bérlôk oltalmazása, a kötelezô lakáscsere, a lakbér megállapítása és fizetése, valamint a záró rendelkezések.

I. fejezet

A bérlôk védelme. Bizonyos bérleti szerzôdések meghosszabbítása és megkötése

Ez az alfejezet több esetet sorol fel, amikor a bérleti szerzôdéseket egymástól kissé eltérô módon kell megújítani. Ezek a következôk: 1. Az állam vagy ennek közigazgatási egységei által bírlalt (kezelt vagy tulajdonában levô) lakás rendeltetésû helyiségek, valamint az oktatási, kulturális intézmények, politikai pártok, szakszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek által használt helyiségek bérleti szerzôdését jog szerint meghosszabbítják, a sürgôsségi rendelet hatályba lépésétôl számított 5 évre. (1. szakasz) 2. A bérleti szerzôdéseknek az 1994/17. törvényen alapuló meghosszabbítása vagy megújítása után megkötött azon bérleti szerzôdéseket, amelyeket a sürgôsségi kormányrendelet életbe lépése elôtt a tulajdonosaik vagy örököseik által visszaszerzett lakásrendeltetésû helyiségekre kötöttek, a bérlô kérésére legfeljebb 3 évre meghosszabbítják. (2. szakasz) 3. A bérleti szerzôdéseknek az 1994/17. törvényen alapuló meghosszabbítása vagy megújítása után, az oktatási intézmények, szociális-kulturális létesítmények által használt helyiségekre megkötött bérleti szerzôdéseket a bérlô kérésére a jogszabály életbe lépésétôl számított 3 éves idôtartamra meghosszabbítják (ebben az esetben is olyan helyiségekrôl van szó, amelyeket a volt tulajdonosok vagy örököseik elôzôleg már visszaszereztek). (3. szakasz) 4. Azon ingatlanok — telkek, épületek — esetében, amelyeket tulajdonosuk (örökös) visszaszerzett, de a visszaadásuk iránti kérelem benyújtási idôpontjában oktatási vagy közintézmény, szociális-kulturális létesítmény használatában voltak, szintén a bérlô kérésére, a tulajdonosnak 3 évre bérleti szerzôdést kell kötnie. (4. szakasz) 5. Az 1990. január elseje után a gazdasági egységekkel egy idôben privatizált ingatlanok (telek és épület), lakás rendeltetésû helyiségek (amelyeket az illetô vállalat lakásként, szolgálati lakásként, munkásotthonként, oktatási intézményként vagy szociális-kulturális létesítményként használt) esetében — szintén kérésre — a tulajdonosnak 5 éves idôtartamú szerzôdést kell kötnie a bérlôvel vagy a volt bérlôvel, aki ténylegesen használja a lakást. (5. szakasz) 6. Azokban az esetekben, amikor az 1995/112. törvény megszegésével vásároltak meg bizonyos lakásokat, és ezeket az adásvételi szerzôdéseket bírói határozattal semmissé nyilvánították, az igazságszolgáltatás által elismert tulajdonosnak legtöbb 3 évre bérleti szerzôdést kell kötnie a volt vásárlókkal, akik ténylegesen elfoglalják a lakást. (6. szakasz)

7. Az állami lakások esetében meghosszabbított szerzôdések érvényben maradnak akkor is, ha egy adott ingatlant a sürgôsségi kormányrendelet életbe lépése után szerez vissza volt tulajdonosa (vagy örököse). (7. szakasz) Ami az állam által bírlalt garázsok helyzetét illeti, kérésre ezek bérleti szerzôdését is meghosszabbítják még 5 évre.

Fontos tudni, hogy a 2–7. pontokban (szakaszokban) ismertetett helyzetekben a tulajdonos és bérlô között csupán a bérlô (vagy volt bérlô) kérésére kötnek új szerzôdést, amelyet iktatni kell a területi pénzügyigazgatóságon. A lakást bírlaló vagy kezelô jogi személy a lakásvisszaadási jegyzôkönyv keltétôl számított 15 napon belül írásban kell hogy közölje a bérlôvel, hogy az adott idôponttól kezdôdôen új szerzôdést köthet a tulajdonossal. Emellett köteles fizetség nélkül a tulajdonos rendelkezésére bocsátani a bérleti szerzôdés és függelékei másolatát. (8–9. szakaszok)

Az új szerzôdés megkötése, mint már említettük, a bérlô kérésére történik. Ez az eljárás azonban több lépésbôl áll. A 10. szakasz értelmében ugyanis, az új szerzôdéskötés érdekében, a tulajdonosnak a sürgôsségi kormányrendelet érvénybe lépésétôl (vagy az adóalap megnyitásától) számított 30 napon belül, a bírósági végrehajtón keresztül írásban kell értesítenie bérlôjét a találkozás helyérôl és idôpontjáról. Az értesítést ajánlott tértivevényes levélben kell feladni. Ennek az értesítésnek az átvételétôl számított ugyancsak 30 napon belül köteles a bérlô vagy volt bérlô átvételi elismervényes átiratban közölni kérelmét az új bérleti szerzôdés megkötésére. Abban az esetben, amikor a bérlô közli a tulajdonossal, hogy nem igényli a szerzôdéskötést, az értesítéstôl számított 60 napon belül, jegyzôkönyv alapján, át kell adnia a lakást. Ennek elmulasztása feljogosítja a tulajdonost, hogy bírósági úton (elnöki rendelkezéssel) kérje a lakó feltétel nélküli kilakoltatását, kártérítést is beleértve.

Amennyiben a lakástulajdonos nem tartja be a fentebb említett elôírást (tehát az értesítést), a régi lakbérleti szerzôdés jog szerint meghosszabbodik az új megkötéséig. Ebben az esetben pedig nem hozható fel kilakoltatási indoknak a bér nem fizetése (a szerzôdés megkötéséig). Ha azonban a bérlô nem válaszol írásban 60 napon belül (vagy alaptalanul visszautasítja az ajánlatot), a tulajdonos ebben az esetben is kérheti a kilakoltatást és kártérítést. (11. szakasz)

Elôfordul, hogy a fôbérlô (vagy jogosult) végleg elhagyja a lakást vagy elhalálozik. A lakbérleti szerzôdés folytatódik, és kérésre a következôk nevére írják át: a) a házastárs nevére, amennyiben fel volt tüntetve a szerzôdésben, és ténylegesen együtt lakott a jogosulttal; b) a szülôkre vagy gyermekekre (felmenô vagy lemenô ági rokonokra) azzal a feltétellel, hogy szerepeltek a szerzôdésben, és együtt is laktak a jogosulttal. Törvényes képviselettel nem rendelkezô kiskorúak és cselekvôképtelen személyek esetében a gyámhatóságnak segédletet kell biztosítania a szerzôdéskötéshez; c) a szerzôdésben feltüntetett más személyekre, ha ezek legalább egy éven át ténylegesen együtt laktak a fôbérlôvel (jogosulttal). (12. szakasz) A 13. szakasz felsorolja azokat az eseteket, amikor a bérleti szerzôdéseket nem hosszabbítják meg: a) amikor a szerzôdést a 2–7. szakaszokban felsoroltaktól eltérô lakástulajdonosokkal kötötték meg; b) akkor, amikor a bérleti szerzôdés jogosultja vagy a szerzôdésben megjelölt családtagok egy másik, megfelelô lakás tulajdonosai, vagy 1990. január 1-je után elidegenítettek egy megfelelô lakást ugyanabban a helységben. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az elôbb említett személyek (tehát a bérlôk) visszaszerezték ingatlanjaikat, de abban magánszemély lakik, vagy azt az 1. szakaszban feltüntetett jogi személy, közintézmény használja; c) a bérlô elutasítja a sürgôsségi kormányrendelet alapján rendelkezésére bocsátott lakás használatba vételét; d) a bérlô elutasító viselkedésébôl eredô pereskedés esetén, amikor felszólították, hogy az 1994/17., 1995/112. vagy 1996/114. törvény alapján új szerzôdést írjanak alá; e) a kötelezô lakáscsere miatt a tulajdonos és bérlô közötti vitás ügyek esetében; f) amikor a bérlô albérletbe adta a lakást a tulajdonos beleegyése nélkül; g) a lakás rendeltetését vagy belsô elosztását a bérlô a tulajdonos írásos beleegyezése nélkül részben vagy teljesen megváltoztatta; h) a bérlô jelentôsen megrongálta a lakást vagy épületet, berendezéseit vagy javait, illetve jogtalanul eltulajdonította bizonyos részeit; i) amikor a bérlô viselkedése lehetetlenné teszi az együttélést, vagy akadályozza a lakás természetes használatát; j) ha az 1995/112. törvény alapján megvásárolt lakást az illetô személy bármilyen formában elidegenítette, a cserét is beleértve; k) az elôbbi módon megvásárolt lakást jelzálogosította, koncesszióba adta vagy annak egészére, illetve egy részére lízingszerzôdést kötött; l) a 112. törvény alapján megvásárolt lakást részben vagy egészében bérbe adták. Ha csupán egy részét adták bérbe, az új szerzôdést a tulajdonos csupán erre a bizonyos részre nem hosszabbítja meg.

A bérleti szerzôdés megújítása

A sürgôsségi kormányrendelet második alfejezete értelmében, a bérleti határidô lejártakor a bérlô jogosult a szerzôdés azonos idôszakra történô (és ismételt) megújítására, ha a felek nem rendelkeznek másként. A tulajdonos ezt csak meghatározott okból tagadhatja meg: a) ha a lakás a saját, a házastársa, a szüleik vagy gyermekeik lakásszükségleteinek kielégítéséhez szükséges, azzal a feltétellel, hogy az illetôk romániai lakhelyû román állampolgárok legyenek; b) a lakást a jelen jogszabály feltételei között szándékszik eladni, c) a bérlô legalább 3 egymást követô hónapban nem fizette ki a bért, ezáltal nem téve eleget a lakbérleti szerzôdésnek; d) a 13. szakasz f–i pontjaiban feltüntetett esetekben. A két elsô esetben [a) és b) pontok] a tulajdonos köteles a bérleti határidô lejárta elôtt legalább egy évvel írásban értesíteni bérlôjét arról, hogy elutasítja a szerzôdés megújítását. A másik két esetben [c) és d) pontok] az értesítést elég 60 nappal hamarább elküldeni. Amennyiben a szerzôdést nem hosszabbítják meg, a lakást 30 napon belül el kell hagyni. Arra az idôszakra, amelyben ténylegesen elfoglalta a lakást, a bérlô köteles kifizetni a lakbért, valamint a szolgáltatásokkal járó költségeket. (14. szakasz)

Amikor a bérlô azért kénytelen elhagyni a lakást, mert arra a tulajdonosnak szüksége van, illetve el szeretné adni, az írásos felszólítás után 30 napon belül köteles (adott esetben) lakásigénylését benyújtani. Ha a családtagonkénti havi átlagjövedelmük nem éri el az országos nettó átlagjövedelmet (vagy az 1996/114. törvény értelmében szociális lakásra jogosultak), a helyi tanácsok kötelesek elsôbbséggel megfelelô lakást biztosítani, a bérlô igénylésének iktatásától számított egy éven belül. Ennek az elsôbbségi sorrendnek a megszegésével kötött bérleti szerzôdéseket semmissé nyilvánítják. (15. szakasz) (Megemlítjük, hogy a volt bérlôk az 1996/114. törvény alapján kölcsönt is igényelhetnek lakásépítésre vagy vásárlásra.) Amennyiben a helyi tanácsnak nem sikerült megfelelô lakást biztosítani a bérlônek, a lakbérleti szerzôdést a határidô lejárta után még legfeljebb 6 hónapig meghosszabbítják. Ezután már a kötelezô lakáscserére vonatkozó elôírásokat alkalmazzák.

Az elôvásárlási jog

Abban az esetben, amikor a tulajdonos saját (vagy az elôbb felsorolt családtagjai) lakásszükségletének kielégítése miatt nem újította meg a bérleti szerzôdést, a lakás kiüresítése után 60 napon belül oda kell költöznie, és legalább egy évre. Az ingatlan eladása esetén a bérlô elôvásárlási joggal rendelkezik. A bérleti szerzôdés megújításának elutasítása (ebbôl az okból) eladási ajánlatnak számít, és az értesítésnek tartalmaznia kell (a teljes semmisség terhe alatt) az eladási árat. Az eladási ajánlat a bérleti idôszak lejártáig visszavonhatatlan.

A bérlônek is értesítést kell küldenie vásárlási szándékáról. Ha ehhez kölcsönre van szüksége, a lakbérleti szerzôdés 6 hónappal meghosszabbodik. Ezt a jogot azonban nem szabad rosszhiszemûen gyakorolni, mivel ebben az esetben az illetô kártérítéssel tartozik.

Elôfordul, hogy a tulajdonos a lakást végül az ajánlatban feltüntetettnél elônyösebb áron adja el valamely harmadik személynek. Ilyen esetben a bérlô magára veheti a vásárló jogait, ennek kifizetve a vételárat az adásvételi szerzôdés megkötését közlô értesítés keltétôl számított 60 napon belül. (A lakásból való kiköltözésekor egyébként a bérlônek írásban kell közölnie a címét, amelyen közölhetik vele az adásvételi szerzôdést.) A bérlônek a vásárló jogainak az átvételéhez való jogát a Polgári Eljárási Törvénykönyv szabályozza.

A bérlô fentebb említett jogaival akkor is élhet, ha a tulajdonos a bérleti határidô lejárta elôtt eladta a lakást. Ebben az esetben a vevô köteles tiszteletben tartani a törvényesen megkötött bérleti szerzôdést (kivéve, ha errôl a felek elôzôleg másképp rendelkeztek). Fontos tudni, hogy a szerzôdés megújításának visszautasítását a bírósági végrehajtón keresztül kell kézbesíteni, az elutasítás pontos megindoklásával. Ezeknek a feltételeknek az elmulasztása semmisséghez vezet. (17–22. szakaszok)

II. fejezet

A kötelezô lakáscsere

A tulajdonos jogosult kötelezô lakáscseréhez folyamodni. Ennek érdekében azonban, bérleti szerzôdés alapján, megfelelô lakás rendeltetésû helyiséget kell biztosítania, betartva a személyenkénti minimális 15 m² lakható felületet. Ha a cserébe felajánlott lakás más személy tulajdona, akkor ennek kell megkötnie a bérleti szerzôdést olyan idôszakra, amely nem lehet rövidebb az eredeti szerzôdésben foglaltnál. A bérlô csupán akkor nem köteles elköltözni, ha az új lakás nem biztosítja a törvényes felületet és szobák számát, egészségtelen, hiányzanak a szigorúan szükséges mellékhelyiségek (konyha, fürdôszoba, WC, amelyekkel az elhagyandó lakásban is rendelkezett), de nem igényelhet jobb körülményeket sem, mint amilyenekkel rendelkezik.

A bérlô nem tagadhatja meg a költözést azzal az indokkal, hogy a felajánlott lakás külkerületi, eltérô fûtési rendszere miatt kevésbé kényelmes, közös mellékhelyiségekkel rendelkezik, nincs udvara vagy nem megfelelô emeleten helyezkedik el. Emellett a tulajdonos nem köteles garázst biztosítani. A kötelezô lakáscseréhez kapcsolódó vitás ügyek megoldásában a bíróság illetékes. Ennek határozata megfellebbezhetô, a fellebbviteli bíróság határozata azonban jogerôs és visszavonhatatlan. (23–25. szakaszok)

III. fejezet

A bér megállapítása és kifizetése

Az állam vagy közigazgatási egységeinek tulajdonához, kereskedelmi vagy országos társaságokhoz, önállóan gazdálkodó egységekhez tartozó lakások, szolgálati lakások és munkásotthonok béreit egy havi alapdíjszabásból kiindulva állapítják meg, figyelembe véve a helységek övezetek szerinti felosztását. Ez a felosztás drágítást eredményez attól függôen, hogy a bérelt lakás városon, községben, ezen belül pedig a központban vagy külkerületben található. A helységfelosztás szerint alkalmazott szorzási együttható a következôképpen változik: municípium — A övezet 3,5; B övezet 2,5; C övezet 2; D övezet 1,5; város — A övezet 2,5; B 2; C 1,5; D 1; község — A övezet 1; B 0,5.

A szociális lakások esetében a bér a család utolsó 12 havi nettó jövedelmének legtöbb 10%-a lehet. (Adott esetben a különbözetet a helyi költségvetésbôl térítik meg.) (26. szakasz)

A havi négyzetméterenkénti alapbért a sürgôsségi kormányrendelet táblázatban tünteti fel: a lakható felület 2000 lej/m²; elôszoba, tornác, veranda, folyosó, konyha, tálaló, tároló, éléskamra, fürdôszoba, WC négyzetmétere 800 lej; a terasz, pince, pincefülke, erkély, mosoda, szárító felülete négyzetméterenként 450 lej. Ezeket az összegeket az inflációs ráta függvényében kormányhatározattal idôszerûsítik, minden év január 31-ig. (27. szakasz) (Jó tudni, hogy a jogszabály lakható felület alatt az építésük szerinti lakószobákat érti, az elôszobával és átjáró szobával együtt. Az összes többi helyiség kiegészítô vagy mellékhelyiségnek számít. Ez a kétféle felület együttvéve alkotja a lakás hasznos felületét.)

Az alapbért csökkenthetik az egész lakható felület viszonylatában, az esetnek megfelelôen: 15%-kal az alagsori, félalagsori vagy a tetôzet alatti manzárdszobák esetében; 10%-kal a vízellátás, csatornázás, áramszolgáltatás, vagy csak ezek egyike nélküli lakások esetében; 10%-kal a gyenge (például patics) anyagokból épített lakások esetében. Ezeket a csökkentéseket halmozzák. (29. szakasz)

Ami a lakfelülethez tartozó udvarok és kertek helyzetét illeti, ezek négyzetmétere 50 lej községekben és 75 lej városon, municípiumokban pedig 100 lej. A lakásoknál feltüntetett övezetesítést itt is alkalmazzák.

A 26. szakaszban felsorolt lakások bére nem haladhatja meg a család havi nettó jövedelmének 25%-át abban az esetben, ha a személyenkénti jövedelem sem éri el az országos havi nettó átlagfizetést. A bérlô köteles a jövedelemben bekövetkezett bármilyen — a lakbér összegének módosítását eredményezô — változást 30 napon belül közölni a tulajdonossal. Ennek elmulasztása a lakbérleti szerzôdés felmondását jelenti. (31. szakasz)

A (2–7. szakaszban felsorolt) magán vagy jogi személyek tulajdonában levô ingatlanok esetében, a lakbért az új szerzôdéskötéskor a tulajdonos és a bérlô közötti egyezkedéssel állapítják meg. Az összeg ebben az esetben sem haladhatja meg a család jövedelmének 25%-át azzal a fentebb is említett feltétellel, hogy a személyenkénti jövedelem se érje el az országos nettó átlagfizetést. (A jövedelem módosulásakor a már említett kötelezettséget itt is alkalmazzák.) Amennyiben a bérlô által elfoglalt lakható felület meghaladja a személyenkénti 10 négyzetmétert, a tulajdonos az új szerzôdést a régi felület korlátozásával is megkötheti, de biztosítania kell a mellékhelyiségek használatát. (33. szakasz)

A bér növelése

Azok a tulajdonosok, akik a rendeletben feltüntetett alapdíjszabással megállapított bérnél kevesebbet vesznek el lakójuktól, épület- és telekadó- mentességet élveznek, a szerzôdés érvényességi idôtartamára. Az egy évnél hosszabb idôszakra megkötött bérleti szerzôdések esetén a tulajdonos kérheti a díj növelését (feltéve, hogy nem állapodtak meg másként). A bérnövelési kérelmet írásban kell eljuttatni a bérlôhöz, és azt meg kell indokolni: lakás- vagy épületjavítási, illetve megerôsítési munkálatok, a bérlôk jövedelmének növekedése. Végül a tulajdonos és a bérlô által aláírt bérnövelési megegyezést iktatni kell (a bérleti szerzôdés szerves részeként) a területi adóügyi hivatalnál. Amikor a bérlô nem adja beleegyezését a felszólítástól számított 60 nap alatt, a tulajdonos bérnövelési pert indíthat. Tilos a bérleti szerzôdés felmondása vagy a bérlô kilakoltatása azon az alapon, hogy az illetô nem adja beleegyezését a bér növeléséhez. Akkor azonban, amikor a megnövelt bérrôl már létezik jogerôs bírói határozat, és ezután a bérlô 3 egymást követô hónapon át rosszhiszemûen nem fizet, a tulajdonos kérheti a szerzôdés felmondását és a bérlô kilakoltatását. (34–35. szakasz)

Természetesen a felek megállapodhatnak a díj idônkénti felülvizsgálatában vagy garancia letétbe helyezésében is. Ez utóbbit (amely nem haladhatja meg a háromhavi bért) a tulajdonos által megnevezett bankban a tulajdonos számlájára kell befizetni. (36–40. szakasz) A tulajdonos köteles nyugtát adni az általa bevételezett minden összegért, és igazolnia kell a bérlô elôtt bármilyen elszámolást.

Amennyiben a bérlô szükséges és hasznos — a törvény által elôírt jóváhagyásokkal végzett, igazolható — munkálatokkal növelte a lakás értékét, kártérítésre jogosult. Ennek maradéktalan kifizetéséig a lakás felett visszatartási joggal rendelkezik. A lakás elidegenítése esetén az új tulajdonostól kérhet kártérítést. (A sürgôsségi rendelet mellékletei felsorolják a többletszobára jogosult személyeket — például mûvészeti, kulturális személyiségek, tábornokok, kutatóintézetek igazgatói, állami színházak, operák igazgatói —, valamint azokat a betegségeket, amelyek szintén feljogosítanak többletszobára — például tuberkulózis, légzési és vérkeringési elégtelenség, bôrbetegségek, idegbajok, rákbetegségek, az I. fokú rokkantság.)

l Csalásért indítanak vizsgálatot a botosani-i Rodica Alexuc (42) ellen. A Rodi Kft. ügyintézôje a Mucarttól vásárolt árut 31,8 millió lej értékben, fizetés gyanánt pedig két utalványt bocsátott ki, bár tudta, hogy a bankban már nincs fedezete. A kár még nem térült meg.

l Baleset történt csütörtökön az Avas utcában: Csete Márton Tibor (20), az ARL Kft. CJ–01–UML rendszámú ARO 244-es terepjárójával túl gyorsan hajtott, elvesztette uralmát a kormány fölött, és a járdán kötött ki. Két járókelô sínylette meg a gondatlan vezetést, Maria és Cristina Serbant többszörös csonttöréssel, illetve állkapocstöréssel kezelik a sebészeten.

l Caritas-jellegû hitegetés áldozatának ügyét vizsgálja a rendôrség. Magda Popnál (62) albérletbe lakott Teodora Ungureanu (62) és Elena Maria Gherasim (63). Tavaly ôsszel ezer dollárt és 1 millió lejt csaltak ki fôbérlôjüktôl, azt állították, hogy a pénzt megsokszorozva kapja vissza. Azt színlelték, hogy e célból Temesvárra utaznak, de pénzestôl eltûntek. Ráadásul házbért sem fizettek. A rendôrök a Monostoron azonosították és ôrizetbe vették a két, csalással alaposan gyanúsítható hölgyet, Ungureanu nevére 30 napos elôzetes letartóztatást bocsátottak ki, Gherasim szabadlábon van.

l Több mint 542 millió lej el nem könyvelésével vádolják Viorica Györgyöt (33), a Constructardeal pénztárosnôjét. 1996-tól mostanáig 32 személytôl fogadott el lakásmegvásárlási elôlegként befizetett pénzt — a kár nem térült meg. Harmincnapos elôzetes letartóztatásba helyezték, sikkasztás és a könyvelést szabályozó 1991/82. számú törvény 40. cikkelyének megszegésével vádolják.

(póka)

A kolozsvári közvélemény tudatában az gyökeresedett meg, hogy a magyar nyelvû szakoktatás szerte Erdélyben megbukott. Hogy ez mennyire nincs így, mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a végzôs (ballagó) erdélyi szaklíceumi (tehát nem szakiskolai) osztályoknak a névsora, ahol piacorientáltabb szakokon végeznek a diákok.

Kovászna megye: Baróti Szabó Dávid Iskolacsoport, Barót (könnyûipari és elektrotechnika szak), Apor Péter Mezôgazdasági Szakközépiskola, Kézdivásárhely (könyvelés szak, állategészségügyi szak), Gábor Áron Ipari Iskolaközpont, Kézdivásárhely (ruhakészítô szak, faipari szak, automatizálás szak), Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy (pénzügy és könyvelés szak, üzletvezetôi és eladói szak, közélelmezési szak), Kós Károly Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy (ruhakonfekció szak), Mezôgazdasági Iskolacsoport, Sepsiszentgyörgy (könyvelés szak), Perspektíva Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy (mûépítészet és településrendezés szak), Puskás Tivadar Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy (rádió- és tévészerelés — számítástechnika szak, autókarbantartó szak).

Maros megye: Marosvásárhely: Építészeti Iskolaközpont (bútorkészítô szak), Faipari Iskolaközpont (bútorasztalos szak), Avram Iancu Iskolaközpont (konfekció szak, finommechanika szak), Kémiai Líceum (laboráns szak), Gheorghe Sincai Iskolaközpont (autóvillamosság szak), Traian Vuia Iskolaközpont (autóvillamosság szak).

Szatmár megye: Nagykároly: Iuliu Maniu Iskolacsoport (finommechanika szak), Mezôgazdasági Szakközépiskola (mezôgépész szak).

Temes megye: Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár (közgazdaság szak).

Arad megye: Csiky Gergely Líceum, Arad (elektromechanika szak).

Bihar megye: Érmihályfalvi Mezôgazdasági Iskolacsoport (kertészeti szak), Margittai Iskolacsoport (könnyûipari szak).

Brassó megye: Brassó: Energetikai Iskolaközpont, Brassó (autóvillamosság szak), Kôhalmi Iskolacsoport (elektromechanika szak).

Hargita megye: Balánbányai Iskolaközpont (elektromechanika szak); Csíkszereda: Építészeti Szakközépiskola (építészet és mûszaki rajzolsó szak), Joannes Kájoni Szakközépiskola (könyvelés szak, kereskedelmi szak), Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképzô (mechanika szak, elektrotechnika–könnyûipari szak, elektronika szak), Venczel József Faipari Iskolaközpont (erdészeti szak, erdészeti–fafeldolgozó szak, fafeldolgozó szak, növényvédelmi szak). Gyergyóalfalu: Sövér (Elek Szakközépiskola (könyvelés szak). Gyergyósszentmiklós: Gépgyártóipari Iskolaközpont (elektronika szak), Mezôgazdasági Iskolaközpont (állategészségügyi és hegyvidéki gazdálkodás szak, könyvelés szak, malom- és sütôipari szak). Székelyudvarhely: Bányai János Ipari Iskolaközpont (sport szak, elektronika és autóvillamosság szak, faipari szak, textil és készruha szak), Eötvös József Mezôgazdasági Szakközépiskola (könyvelés szak, élelmiszeripari szak, állategészségügyi szak, autóvillamosság szak, terepmérés szak), Kós Károly Ipari Szakközépiskola (könyvelés és statisztika szak, villanyszerelô szak, fémforgácsoló szak) stb. (A szakiskolai hálózat magyar vonatkozásait nem tartalmazza a kimutatás.)

Összehasonlításképpen: Kolozsváron egyetlenegy magyar szaklíceumi osztály végez az idén: az Edmund Nicolau Elektrotechnikai Iskolaközpont rádió- és tévészerelô magyar osztályáról van szó. Azaz: Kolozs megye egyetlenegy magyar tagozatos szaklíceumáról...

(szabócs)

Sok helységben részben átokként csapódik le az önrendelkezés joga. Kolozs megyében már szinte húszra tehetô azoknak a falvaknak, községeknek a száma, amelyek úgy próbálnak spórolni, hogy a nyári hónapok idejére lekapcsolják a közvilágítást. Ez elég gondot okoz a villamosmûveknek, hiszen így elesnek bizonyos bevételektôl. Gondot okoz ugyanakkor a települések vezetôinek, a rendfenntartó erôknek, a lakosoknak, akik mind attól tartanak, hogy a világítás hiánya kedvez majd a bûnözés fokozódásának.

A hálózatról lekapcsolódó települések között található többek között, Szamosújvárnémeti, Bábolna és Kalotaszentkirály is, valamint a hozzájuk tartozó falvak.

Amint azt Sasnirenan Maria, a szamosújvárnémeti polgármesteri hivatal könyvelônôje részletezte, az idén 667,5 millió lejbôl kell gazdálkodniuk, amibôl 430 milliót a helybeliek fizette adókból és illetékekbôl remélnek. Ebbôl az összegbôl csak a közigazgatásra költenek 457 milliót, az oktatásnak már alig 30 millió jut, a könyvtárnak 31 millió, szociális segélyekre hatmillió.

— A közvilágításra 117 millió lejt különítettünk el — mondta Breharu Rãdu polgármester —, ám eddig már 50 milliót elköltöttünk belôle. Ezért kértük a villamosmûvektôl, hogy június elsejétôl ôszig kapcsolják le falvainkat a hálózatról: Szamosújvárnémetit, Széplakot, Némát, Péterházát, Szilágytôt és Coptelkét.

Tavaly tavasszal elkezdtük a földgáz bevezetését. Eredetileg a költségek hetven százalékát az államnak, a fennmaradó harmincat a lakosságnak kellene állnia. Az elmúlt évben 275 millió lejt kaptunk az állami költségvetésbôl erre a célra, az idén semmit. Ezért elkezdtünk gyûjteni az emberektôl, hogy folytathassuk a munkálatokat. Havonta csak 150 milliót sikerül így összeszedni. Ebben az ütemben két év alatt sikerül a munkálatok végére érni.

Szamosújvárnémetiben és Széplakon szeretnénk ivóvízhálózatot kiépíteni. Ehhez segítséget kapunk a PHARE-program keretében. A jelenlegi számítások szerint a kivitelezéshez 23 milliárd lejre lesz szükség. Most készülnek a tervek, s jövôre kezdôdnének a munkálatok. Három év alatt talán ennek is sikerül a végére jutni — mondta a polgármester.

A falubeliek örülnek a földgáznak, ám örömük gyorsan elszáll, amikor a közvilágítás lekapcsolásáról kezdünk kérdezôsködni. Sokan nem is hallottak a polgármesteri hivatal ilyen irányú kezdeményezésérôl.

— Hát az nem is lehet, hogy akkora hatalmas számlákat fizessünk, mikor csak néhány villanykörte ég a faluban — háborog a község központjában az egyik helybeli. — Sokan lopják az áramot. Rákötik magukat az utcai vonalra, három fázissal, s aztán fogyasztásukat fizeti a falu. Most legalább kiderülnek ezek a dolgok is.

K. E.

Csütörtökön este 7 órai kezdettel a zilahi közgazdászok számára nyújtott megbeszélési és ismerkedési lehetôségeket Erdély egyik legnyitottabb RMDSZ-fiókja, a zilahi. Mint ismeretes, nemrégiben a szilágysági magyar vállalkozókat sikerült egyesületbe tömörítenie e szervezetnek.

— Ez a kezdeményezésünk nem volt annyira sikeres, mint a magyar vállalkozókkal tartott megbeszélésünk — mondta Kerekes Edit, a város RMDSZ-elnöke. — Csak tíz zilahi közgazdász jött el a találkozóra, de a négy és fél órás (!) beszélgetés is mutatja, mennyire fontosnak találták a jelenlévôk azokat a témákat, amelyek szóba kerültek. Nagy érdeklôdést váltott ki a Szilágy megyei Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) igazgatójának, Szommer Ferencnek a Bankcoop-jelenségrôl tartott „elôadása".

A városi RMDSZ ez újabb rendezvénye a magyar vállalkozók számára szervezett találkozó folytatásaként is elkönyvelhetô azzal a különbséggel, hogy míg az elôbbi esetben egy egyesület létrehozását próbáltuk elôsegíteni, addig ez a közgazdászoknál tárgytalan volt, ôket ugyanis a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tömöríti. Megjegyzem, hogy a szilágysági MADISZ tavasszal megpróbálta a fiatal közgazdászokat egybegyûjteni, több-kevesebb sikerrel, így az úttörést ôk végezték. Megegyeztünk az érdekeltekkel, hogy havonta egyszer összeülünk, és megtárgyaljuk mindazokat a szakmai dolgokat, amelyek a magyar közgazdászokat érinthetik. Következô témánk — legalábbis a tervek szerint — a bankügyek-bankmûködések lesznek. Külön hangulatot adott a találkozónak Fodor Istvánnak, a Pro Zilah Alapítvány elnökének kijelentése, miszerint „nem igazi közgazdász az, aki nem tud könyvelni".

Szabó Csaba

Közel egyhetes késéssel, de megérkezett Kolozsvárra az egyetem elôtti oktatásban dolgozók fizetése: a napokban fel is vették a tanárok ezt. Mint azt Stanca Constantinescu, az Egyetem Elôtti Oktatás Szabad Szakszervezetének Kolozs megyei elnöke elmondta: az a tény, hogy lassan rendszeressé válnak a fizetéskésések a tanügyben, és hogy egyes megyékben nem kapják már meg a pedagógusok a teljes fizetést, egyre tisztábban utalnak arra, hogy már augusztusban bekövetkezik az, amitôl annyira félnek a tanügyiek: fizetésképtelenné válik a Tanügyminisztérium. — Rendkívül kicsi annak az esélye, hogy augusztusra–szeptemberre maradjon a Tanügyminisztériumnak pénze arra, hogy fizethesse pedagógusait — mondta az elnök.

Sz. Cs.

A BRASSAI SÁMUEL ELMÉLETI LÍCEUM IGAZGATÓSÁGA, TANÁRI KARA ÉS DIÁKJAI EZÚTON KÖSZÖNIK az iskola szülôbizottságának és valamennyi támogatójának azt a nagylelkû erkölcsi és anyagi támogatást, amely lehetôvé tette a 30. ünnepi Brassai-hét megrendezését.

Jólesô érzés azt tudni, hogy ezekben a nehéz emberpróbáló idôkben, amikor csak egymást támogatva, szorosan összefogózva vagyunk képesek megállni a lábunkon, óvni, ápolni anyanyelvünket, mûveltségünket, iskolánkat, biztosítani az értelmiségi utánpótlást — van, aki mellénk áll, segíti az iskolát.

Melléállásuk megerôsíti azt a hitünket, hogy jó úton járunk, hogy a társadalom méltányolja az iskola erôfeszítéseit, hogy érdemes, lehet és kell haladnunk választott utunkon, van kiért és van miért tennünk ezt.

Cucu Imola
igazgató

A hajdani Bolyai-egyetem geológia–földrajz karának három meghatározó tanáregyénisége volt. Dr. Balogh Ernô, dr. Török Zoltán és dr. Tulogdi János. Azokban az „ötvenes években", amelyekre nem csak a nosztalgia érzésével gondolunk vissza, ezek a tanárok széles körû mûveltségükkel és nem utolsósorban választékos modorukkal olyan európai légkört teremtettek ezen a karon, amely ritkaságszámba ment az akkori egyetemi berkekben.

Balogh bácsi, mert magunk közt így neveztük dr. Balogh Ernô professzort, pontosságával, fölényes, biztos tudásával és filozofikus töltetû, elgondolkodásra késztetô elôadásaival ragadott meg.

A kristályrácsok szerkezetét az évek múlásával a hallgatók zöme elfelejtette, és az ásványok tulajdonságait sem tudnánk olyan pontosan elsorolni, mint annak idején, de mély nyomot hagyott bennünk Balogh bácsinak az aranyról tartott órájának „kitérôje". A professzor úr ugyanis az aranynak mint nemesfémnek a bemutatása után rátért annak erkölcsi értékelésére. Mondásán, hogy „ahol az arany az ajtón be, ott a becsület az ajtón ki", akkor derültünk, de életem során láthattam, hogy az esetek nagy többségében ez bizony így történik.

Dr. Török Zoltán volt a kutató, tudós ember példaképe elôttünk. Az, hogy évfolyamunkról öten vállalták az akkor jól fizetett, de nagyon nehéz geológusi munkát, neki köszönhetô. Szenvedélyesen szerette tárgyát. Kiválasztottnak számított a hallgatók közül az, akit ô arra méltatott, hogy elvigyen magával terepgyakorlatra. Dolgozószobája a marianumi épület jobb szárnyán volt, ablaka a bejárati sétányra nyílt. Este beláthattunk a kivilágított szobába. Nem tudtunk olyan késôn eljönni az egyetemrôl, hogy az ablakban ne láttuk volna Zoltán bácsi mikroszkóp fölé hajló fehér köpenyes alakját.

Tulogdi bácsi egész életét két nagy szenvedély hatotta át. A természet és az ifjúság szeretete. Gyermekei nem voltak, de mi mindnyájan kicsit annak éreztük magunkat. Valami rendkívüli emberi melegséggel közeledett felénk, és minden esetben egyenrangú félként kezelt bennünket — tanítványait. Az akkori proletkultos idôben elmaradhatatlan csokornyakkendôje egy más világ üzenetét hordozta.

Az elsô geomorfológiai elôadás az egyetemen. Adathalmazt várunk, és meglepôdünk azon, hogy Tulogdi professzor két teljes órát áldoz tárgya megszerettetésére. Megjegyeztette velünk, hogy nyitott szemmel járjunk a természetben, és a legapróbb részletek se kerüljék el figyelmünket. Bemutatta útinaplóit, feljegyzéseit, amelyek alaposságukkal ámulatba ejtettek. Még abban az évben öt kolléga kezdett kirándulás-naplót vezetni, amelyek anyagából aztán szakdolgozatok, tájmonográfiák születtek.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös rendezésében, kerek évfordulók kapcsán, péntek délután a Protestáns Teológia termében emlékeztek a volt tanítványok, munkatársak dr. Balogh Ernôre és dr. Tulogdi Jánosra, a földtudományok mûvelôire, a pedagógusokra, az erdélyi földrajz–geológia iskola megteremtôire.

Ennek az iskolának az útjából a sziklatorlaszokat dr. Török Zoltán geológuskalapácsa hárította.

Szép emléküket adjuk át méltó módon azoknak, akiknek nem volt szerencséjük személyesen is ismerni ôket.

Hantz Lám Irén

X. évfolyam. 21. szám

„— Hogy öli meg a szôke a madarat?
— Ledobja az erkélyrôl."

(ismerôs)

Ha egy kicsit is kinyitnád az ablakot, észrevehetnéd, hogy ez már rég nem tavasz. Ha ôt vártad, hát hiába, elrohant melletted, és már réges-rég nyárrá fajult. Ha pedig továbbra sem figyelsz, ez is könnyen faképnél hagyhat. Hidd el, ha így folytatod, nem is lesz neki nehéz. Naphosszat épületbôl épületbe lôdörögsz, színek és fények helyett tantermek, szobák, irodák hámló falmázolmányait veszed jegyzékbe. Igaz is, ez marad neked, lehet széles a skála itt is, a halványkék csillámporostól a butazöld narancspettyesig, amelyeket izgalmasan dekorál néhány hiperhideg, síkos padlócsempe. Gyönyörködhetsz a képkeretek alatt hullámszerûen megtelepedett porban, vagy szikrázó reklámmosolyokban. Teljesen mindegy, milyen elfoglaltságot találsz, mindenképpen a másik oldalon maradsz.

Te vagy a túlsó ember. Vizsgán innen — vizsgán túl, átköszönsz a túlsó járdáról, átrohansz a túlsó épületbe.

Elhiszem, hogy inkább regénybe illene a mesém, de nem írok könyvet, ha úgysem fogod verôfényes sétáidra magaddal vinni. Neked már egyáltalán nincsenek is sétáid, még ebédelni is ritkán ugrasz haza. Ha véletlenül mégis megteszed, már megszokásból is, a központ felé visz utad, lábad, szemed és gondolatod. Útközben pedig úgyis csak villamosok meg mindig hibátlanul billegô lányok osztozhatnak figyelmeden — cserébe sose várj semmit, nincs már sem fércelt mosolyuk, sem zavarba ejtô pillantásuk. Tudják ezt az ügetô lányok is, akiken csak a szoknya rándul — új szeizmográf, lám-lám, ezek szerint érkezik a június. Divatszínekbe borul a Fô tér, ettôl ocsúdsz fel, hogy ideje lenne bekukkintani a Sétatér felé, pici idôt rabolni a Szamos-híd számára is, de minek is szöknél el a virágmintás tapéta és ágyhuzat bódítóan kényelmes árnyékából.

Ha az újságból magadra ismersz, kérlek, nehogy jelentkezz! Jelentkezz ki inkább az évszakokból, költözz légkondicionált égövre, ahol csak vakablakok nyílnak a napra. Mert ha egy kicsit is kinyitnád az ablakot, észrevehetnéd, hogy ez már rég nem a tavasz. Ha ôt vártad, hát hiába, elrohantál mellette és réges-rég nyárrá fajult. Ha pedig nem ôt vártad, akkor meg úgyis hiába.

Szakács Zsuzsanna

(A szónokot visszafogott, inkább bizalmatlan taps fogadja.) Ezennel szeretném bejelenteni, hogy a KMDSZ (a tömeg „káemdéesz, káemdéesz" üdvrivalgásban tör ki), vagyis a hírneves Kolozsvári Magyar Diákszövetség (elôbbi üdvrivalgás ismét felerôsödik) csôdbe ment, haláltusáját vívja, végóráját éli. (A tömegbe belefagy az üdvrivalgás, néhány percnyi döbbent némaság üli meg a termet.) A telefonokat levágták, a nyomtató elromlott, Internet-hozzáférés nincs, e-mail kapcsolat nem létezik, faxolni nem lehet. (A sötét felsorolás hatására fájdalmas felkiáltás tör fel a hallgatóságból, majd pedig mindenki elôveszi kabátjából a baltát, és KMDSZ-vezetôk nevét morzsolgatva fogai között, fenyegetôen lóbálni kezdi.)

De kérem, mindennek objektív okai voltak, a vezetôk nem hibásak! (A tömeg várakozó álláspontra, a balták a vállakra helyezkednek.) Az ok rendkívül egyszerû: a legerôsebb romániai magyar ifjúsági szervezet sorsáért aggódó kolozsvári vállalkozók a hibásak. Ôk ugyanis fogták magukat, és hatalmas adományokkal halmozták el a KMDSZ-t. (A teremben lelkesebb hangulat kezdi éreztetni hatását, sôt az elsô sorokból „vállalkozók, vállalkozók" kiáltásokat lehet hallani.) Egyszerûen lecsapták pénzeszsákjaikat az ajtó elé, és ezzel eltorlaszolták az irodát. Így a titkárnô nem tudta átverekedni magát a pénzhegyeken, nem tudott elmenni kifizetni a telefont, az adminisztrátor nem tudta elvinni a nyomtatót javítani stb. A vezetôség ezennel szeretné felkérni a tisztelt publikumot, hogy segítsen elhordani a pénzhegyeket az iroda ajtajából. (Óriási üdvrivalgás, fergeteges taps, és „káemdéesz" bömbölés kíséretében távoznak a résztvevôk a KMDSZ-iroda irányába. Információink szerint a pénzhegyeket azóta se sikerült onnan elhordani, így a KMDSZ vezetôségének nevében ezúton kérjük a tisztelt olvasókat, hogy segítsenek a bankók elhordásában.)

(zsenge)

Ez fájt. Kérem, mi nem erre számítottunk. Azt hittük/hittem, legalább lincselés lesz a vége. De ordítozásra vagy megsértôdésekre mindenképpen számítottam. S erre fel... Az ember szándékosan fél hatra megy, hogy egyenesen a vérfürdôre érkezzék, s majd arról írjon velôtrázó tudósítást. De ki gondolt volna arra, hogy ilyen békésen és higgadtan el lehet csak úgy intézni az elnök beszámolóját, a Felvételi tájékoztató csôdjét, vagy az OMDSZ-szel folyó ütközeteket. S akkor mi mirôl írjunk?

A magamfajta bámészkodó, az életen amúgy csak áttáncoló egyén számára a KMDSZ-féle Diáktanács eddig kimerült két külsô megnyilvánulásában: hetente feltûnt, kb. egy nappal a dolog elôtt, hogy az iroda falára kikerül egy Napirendi pontok címet viselô ív, amelyre bárki felírhatja javaslatait. Ezek képezik aztán a DT vitatémáit. Ami szintén szembeszökô lehet, az a keddenként 5 óra tájban, az ajtóra kitûzött „DT. Kérlek, ne zavarj!" felirat. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem léphetsz be. Erre alapszabályzat biztosította jogod van. Csak abban ne reménykedj, hogy szavazhatsz is.

Apropó! A keddi DT-n elhangzott, hogy tulajdonképpen azon személyek szavazati joga is vitatható, akik a KMDSZ fizetett alkalmazottai. Világosan szét kell ugyanis választani a döntéshozó szerveket a végrehajtótól. Romániában van ugyan arra példa, hogy miniszter szenátori funkciót is betölt, de ez még egyáltalán nem jelenti, hogy a KMDSZ megengedheti magának ezt a következetlenséget.

Mindez azonban még semmi. Most következnek csak az igazán forró témák. A Felvételi tájékoztató ügye mindenképpen ezek közé tartozik. Tekintve, hogy eddig már valószínûleg minden végzôs eldöntötte, milyen szakot választ, és utánajárt a követelményeknek is. Ezzel együtt ki tudja, mikor fog megjelenni, illetve pontosan tudni már, de az igazság az, hogy jobb lenne, ha már nem jelenne meg, habár...

A Bolyai Szabadegyetem megvalósításában újabb lépés történt. Mégszületett az a lista, mely egy ezzel kapcsolatos megbeszélésre meghívandó tanárok nevét tartalmazza. Ôket azonban valahogyan értesíteni kell. És egyáltalán nem procedurális kérdés, hogy külön telefonkártyát szánnak erre a célra, vagy úgy járnak el, mint a többi hívás esetében: elkéri az illetô a kártyát a titkárnôtôl, majd utólag lejegyzik, hogy mennyit beszélt. S ezt a tizenvalahány meghívott esetében minden alkalommal külön-külön. Mert a telefont „felfüggesztették. Helyben is."

A Borboly Csaba kontra KMDSZ-per (lásd a Campus március 19-i számát) legutóbbi tárgyalása hétfôn volt, a KMDSZ részérôl azonban nem jelent meg senki. Pedig több figyelmet kellene ennek szentelni, nehéz milliókról van szó. Megfontolandó lenne kikérni ügyvéd véleményét ebben a kérdésben. Mármint ügyvédet fogadni. Pénzért.

Gondolkodni kellene már most a gólyabál, illetve a diáknapok megszervezésére, mert az idôhiány mindenképpen kihat ezekre a rendezvényekre. És az image forog kockán. Ki lehetne például írni egy pályázatot, miszerint „szervezô kerestetik", s ha nem jelentkezik senki, Dukász Hangát kellene felkérni erre, jóllehet Hanga is pályázhat, s akkor már nem is kell ôt felhívni.

Az OMDSZ-szel és a többi tagszervezettel nem felhôtlen a kapcsolat. Ez nem tartozik a sajtóra, szólalt meg valaki a hátam mögött. Késô volt. Már leírtam.

Geambasu Réka

Sikeresen zárta az 1998–1999-es egyetemi évet a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán tanuló magyar diákok KMDSZ-szakosztálya: a tagok egy része börtönbe került. Szerencsére csupán egy pár órás látogatás erejéig...

A szakosztály Büntetés-végrehajtás — börtönlátogatással egybekötött elôadások címmel szervezett programot. A rendezvény keretében magyar joghallgatók a büntetés-végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdéseivel ismerkedhettek.

Fábián Gyula kolozsvári magyar ügyész a büntetés céljáról, a nevelô hatásról, a büntetô per szakaszairól, a szabadságvesztés fejlôdésérôl, a büntetési fajtákról, valamint a büntetésvégrehajtás során bekövetkezett „incidensekrôl" tartott elôadást. Elmondta: a bíróságoknak elég nehéz a dolga a véglegesen és visszavonhatatlanul elítéltek elôkerítésében. „Mihelyt az egyén megtudta, hogy ügyében végleges és visszavonhatatlan ítélet született, gyakran távozik az országból vagy bujkál. Nehéz az elítéltek azonosítása is" — mondta. Példaként a következô esetet említette: két iker úgy hasonlított egymásra, akár két tojás. A rendôrök kiszálltak, s mivel nem ellenôrizték személyazonossági igazolványát, tévedésôl az elítélt ikertestvérét tartóztatták le. Az ártatlan ikertestvér hat hónapig ült a bákói börtönben. Az ügyész sajnálkozva említette, hogy Romániában nincs fejdíj, ezért egyes bûnözôk nyakoncsípése meglehetôsen nehéz feladat.

Fábián Gyula úgy tudja, hogy egészségi okokra hivatkozva az elítéltek számtalan esetben kérik a végrehajtás halasztását. „Mondanom sem kell, hogy legtöbb esetben ezek a személyek sosem utaltatják be magukat a kórházba" — mondta az ügyész. Hozzátette: az egyévesnél kisebb gyermekkel rendelkezô nôk, valamint a terhesek esetében is elhalasztják a büntetés végrehajtását. Elmesélte annak a nônek az esetét, aki azt hitte, hogy a korhatár két év. „A rendôrök ott áltak mellette, s órával a kezükben várták a gyermek egyéves születésnapját, s mihelyt ütött az óra, azonnal letartóztatták a rosszul tájékozott hölgyet" — mondta Fábián Gyula.

Csibi Erika, a marosvásárhelyi börtön pszichológusa, az elítéltek lelki világa felôl közelítette meg a büntetés-végrehajtás kérdését. Elmondta: a marosvásárhelyi börtönben 306%-os a túlzsúfoltság, egy-egy cellában négyemeletes ágyak is vannak. A fiatal pszichológusnô videokazetta segítségével mutatta be a marosvásárhelyi rabok karácsonyi ünnepségét.

Szombaton a joghallgatók a szamosújvári börtönbe látogattak. Megtekintették a túlzsúfolt cellákat, a hajdani politikai foglyoknak „otthont" adó (manapság szennyvízben úszó) zárkát, a hajdani római katolikus, majd református, jelenleg pedig ortodox kápolnát. Ellátogattak a börtön „iskolájába", és beszélgethettek az ország- és világhírû barátgyilkos-festômûvésszel.

A leendô ügyvédek, bírók, ügyészek azzal a világgal ismerkedhettek, ahova majd élni küldik a bûnözôket.

A rendezvény támogatói: Kapcza Mikolt, Mihály Andor és Farkas Zoltán kolozsvári ügyvédek, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány.

Kiss Olivér

Még az idén megnyitja kapuit a diákság számára a Kolozsvári Mûszaki Egyetem legújabb könyvtára, tudtuk meg dr. Vasile Iancu rektorhelyettestôl. Az Obszi étkezdéjében berendezett könyvtár a harmadik és egyben a legnagyobb lenne a gépészet karon és a Daicoviciu utcai fôépületben létesítettek után. Elsôsorban az elektronika, mûépítészeti és építômérnöki szakos diákok számára tartogat majd fontos szakirodalmat. A könyvek nagy része eddig raktárban volt, a diákok kikölcsönözhették azokat ugyan, de helyben nem olvashatták, nem láthatták, és ahogyan a rektorhelyettes mondotta, egy modern könyvtárban fontos, hogy a diák lássa a könyveket, és kedve szerint válasszon.

Nyugati példákhoz igazodva saját számítógép-hálózattal rendelkezne, ami lehetôvé tenné, hogy a diákok az Interneten keresztül belépést nyerjenek a világ számos más könyvtárába. Sajnos, a számítógépes rendszer kivitelezésére még nincs anyagi fedezet, de már pályáznak világbanki támogatásra, s ha nem is ôsztôl, de hamarosan meglesz a hálózat — mondotta a rektorhelyettes.

Az étkezde felújítási munkálatait teljes egészében a bentlakások számára kiutalt pénzalapból fedezték. Miután a diákság nagy része nem tart igényt klasszikus étkezdére, ezt átalakították „à la carte" rendszerûvé, illetve egyik részét kulturális komplexummá, amely a könyvtár mellett magában foglal egy klubot, diszkót és büfét.

Albert István

Most már csak hét nap választ el attól a gyönyörû szombat estétôl, amikor bebizonyosodik majd, mekkora jelentôsége van a hagyománynak.

Azt mondtam hagyomány? Így igaz. Sohasem veszítettünk a román válogatott ellen, még akkor sem, amikor a piros-sárga-kékek hajdani aranycsapata jászott, és sikerült Pesten is, Bukarestben kiverekedniük a döntetlent, csakhogy a magyar „arany lábú gyerekek" összeszedték magukat és Belgrádban négy gólt rúgtak a szomszédoknak.

Azt mondtam hagyomány? Így igaz. Miért ne lehetne megôrizni az ôszi idény 1–1-es eredményét s az azt eredményezô jó játékot? Tudom én, hogy készülnek a fiúk! A Fradi edzôtáborában Illés Béláék azzal ébrednek és fekszenek, hogy Gyôzni fogunk (eddásak lettek a lelkecskéim, ez nem is meglepô, de Lobonték honnan tudják ezt a dalt?), és errôl is álmodnak. Azt mondtam hagyomány? Így igaz. De most köpöm szembe magam, mert ilyen még nem történt meg a magyar futballvilágban: néger legény játszik majd a Bicskei-válogatottban. No, mi a baj? Annyira megijedtünk Hagitól, hogy Afrikáig szaladtunk segítségért — én ezt sem bánom, csak Thomas Sowunmi tömje ki Steleát vagy Lobontot, annak függvényében, melyik mer kiállni ellenünk.

(miklós)

Az idei tanévben színházrendezôi szak indul a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. A rendezôosztály oktatása a budapesti fôiskolával közös program alapján történik majd (szaktanárok: Babarczy László, Székely Gábor, Ascher Tamás), melynek része a budapesti alapképzés, majd színpadi gyakorlat és képesítôvizsga az erdélyi magyar társulatoknál, illetve az intézményben.

A jelentkezôk egy alkalmassági próbán vesznek részt, melyen elô kell adniuk egy általuk választott és elôadott verset — a próba során történetszerkesztési, helyzetteremtési képességeket és képzelôerôt felmérô gyakorlatokra kerül sor, tételhúzás alapján. A kiírt színmûvekbôl további próbák lesznek: az írásbelin részletes rendezôi elképzelést kell kifejtenie minden jelentkezônek, majd a gyakorlati vizsga során egy 2–3 oldalas jelenetet kell színpadra állítania az intézet által biztosított szereplôkkel.

A kötelezô színmûvek listája a következô:

1. Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, 2. Molnár Ferenc: Liliom, 3. Füst Milán: Boldogtalanok, 4. Sütô András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, 5. Shakespeare: Rómeó és Júlia (Mészöly Dezsô ford.), 6. Shakespeare: Ahogy tetszik (Szabó Lôrinc ford.), 7. Caragiale: Zûrzavaros éjszaka, 8. Büchner: Woyzeck (Thurzó Gábor, esetleg Kiss Csaba fordítása a Színház c. lap mellékletébôl), 9. Csehov: Három nôvér (Kosztolányi Dezsô ford.), 10. Garcia Lorca: Vérnász (Illyés Gyula ford.).

Mindenik elôadásról videokazetta található az intézet tárában, melyek megtekintésére és elemzésére a konzultációk folyamán kerülhet sor.

Beiratkozás 1999. augusztus 16–20. között. Bôvebb felvilágosítást minden vasárnap az intézeti konzultációkon, illetve a következô címeken lehet kérni: 4300 Marosvásárhely, Köteles u. 6., Tel.: 065/160-794, 065/166-281, fax: 065/162-749, e-mail: kovkill@orizont.net, uatmat@orizont.net

Szakosztályok!
A nyári programmal, illetve a honlapra szánt anyaggal (magyar, román és angol nyelven) minél hamarabb jelentkezzetek az irodában.

Újraindul az ingyenes
lakásközvetítés a KMDSZ-irodában. Kiadó lakások, lakásrészek bejelentését várják mindazoktól, akik — pénzügyi szempontból is — gondolnak a felvételi idôszakra és a következô egyetemi tanévre.

Nyári egyetem ’99
Május 28-ig várják orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti szakos hallgatók jelentkezését. Részletek az irodában.

EME-ösztöndíjakra
lehet július 15-ig pályázni. Ha érdekel, menj a KMDSZ-irodába, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Szentegyház (az állam nyelvén: Iuliu Maniu) utca 5. szám, II. emeleti titkárságán.

Jogászok, történészhallgatók!
A Határon Túli Magyarok Hivatala és az ELTE Jogtudományi Kara közös pályázatára lehet június 15-ig jelentkezni. Idem. Vagyis lásd, mint fent.

Game over!
Júniustól a KMDSZ-nél csakis és kizárólag aktív tagok, szakosztályok és az alkalmazottak használhatnak e-mailt és Internetet. Kivételt képeznek az adósok, akik az infrastruktúrához csak tartozásaik lerovása után férhetnek hozzá.

Az Oedipus Quartett
Filmklub és pszeudokulturális szakosztály bulit tart... így szólna a hír, ha a Campus pénteken jelenne meg. De így minden múlt idôben értendô. Jövô héten (kedden este az Insomnia kávéházban, Szentegyház u. 2.) Kuszálik Péter marosvásárhelyi glosszaíró, publicista lesz a vendégünk. Szerda este fél 8-tól pedig a KERT sorozat filmjei folytatódnak.

Maszkura-bemutató
A Maszkura színjátszócsoport bemutatja Az eleusziszi misztériumok címû elôadását június 3-án este 9 órától a Béke téri Diákmûvelôdési Házban.

Az utcai pénzváltóknál a forint 62/66, a márka 8200/8400, a dollár pedig 15 300/15 600 lejbe került.

A takarékpénztár az év második felében 1000 milliárd lej értékben nyújt hiteleket a kis- és középvállalatok tevékenységének támogatására — jelentette be Camenco Petrovici, az említett pénzügyi intézmény elnöke pénteken, a Pénzügyi Piac által Snagovon szervezett Magán-, Kis- és Középvállalatok Fórumán.

A jelenleg gyakorolt 75–80 százalékos kamat túl magas lenne a kis társaságok számára — mondotta a takarékpénztár elnöke. Következésképpen a kamat egy részét más forrásokból kell majd fedezni, hogy a vállalkozók ennek csak 30–40 százalékát állják.

Amint azt Eugen Chetantól, a Clujana szakszervezeti vezetôjétôl megtudtuk, szombaton mégiscsak sor kerül a cipôgyár részvényeseinek rendkívüli közgyûlésére. Péntek délben ugyanis még nem lehetett tudni, hogy megtartják-e vagy sem a közgyûlést, amely a gyár további sorsáról kell döntsön. A Clujana vezetô tanácsa néhány nappal ezelôtt abban állapodott meg, hogy a közgyûlést június 14-re halasszák, mivel egyelôre semmiféle garanciát nem tudnak felajánlani azoknak a munkásoknak, akik a gyárban maradnak.

Mint ismeretes, korábban az a határozat született, hogy a cipôgyárból 2200 személyt bocsátanak el. Szintén a szombati közgyûlésen döntenek afelôl, hogy az alkalmazottak elbocsátására pontosan mikortól kerül sor. A szakszervezeti vezetô azt reméli, hogy az Állami Vagyonalap bukaresti küldöttsége konkrét ajánlatokkal érkezik szombaton Kolozsvárra, és a gyárban maradó körülbelül 2700 személy számára megfelelô munkakörülményeket és fizetéseket tud biztosítani.

P. A. M.

Feleségével és vejével, Radu Dudával, tegnap a fôvárosba érkezett Mihály király, háromnapos magánlátogatásra. Megérkezésekor kisebb rajongó tömeg fogadta a röptéren.

Tegnap este a koronás fô és kísérôi Corneliu Coposu nôtestvéreivel vacsorázott, majd a Hilton Szállóban töltötték az éjszakát. Ma Suceavára utazik a román király, majd vasárnap Ukrajnába. Vasárnapi látogatásával a király a román–ukrán határtól három kilométerre fekvô Bahrilesti községben élô román közösség meghívásának tesz eleget. Itt egy templom újraszentelésének ünnepségén vesznek részt, majd a király és felesége koszorút helyez el a szovjet hadsereg áldozatainak emlékére állított bahrilesti-i emlékmûnél. Az eredetileg Fehér kútnak elkeresztelt emlékmûvet maga a király avatta fel 1942-ben.

Mihály király és kísérete vasárnap este érkezik vissza Bukarestbe, ahonnan hétfôn reggel távozik.

Második alkalommal rendeznek magyar kulturális hetet Bukarestben, s remélhetôleg ez már azt mutatja, hogy új hagyomány született.

Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a május 31-én kezdôdô rendezvénysorozat a két ország kulturális kapcsolatainak pontos képét adja, részét képezi a kölcsönösen átgondolt együttmûködési stratégiának.

Ez is mutatja, hogy a zárónapon, június 6-án, a Honvéd Táncegyüttes elôadását Ion Caramitru meghívására megtekinti Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere, s másnap a két miniszter aláírja a két tárca együttmûködésérôl szóló megállapodást és a mûemlékvédelmi megállapodást.

Kelemen Hunor mûvelôdési államtitkár hangsúlyozta, hogy 1997-ben román részrôl az ország kulturális „külpolitikájanak" átfogalmazásakor javasolták a kölcsönös kulturális hetek rendezését. Ez azt igazolja, hogy a román–magyar kapcsolatokban az elmúlt két és fél évben valóban látványos fejlôdés történt — mondta.

A bukaresti magyar kulturális hét a nagybányai iskola festôinek kiállításával nyílik.

A mai magyar festészet útkereséseit a Derkovits-ösztöndíjas fiatal festôk kiállítása mutatja majd be.

Koncertet ad Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, Lakatos Ágnes és triója, valamint a Budapesti Vonósok kvartett.

A rendezvénysorozat keretében külön magyar filmhetet tartanak, amelynek során az elmúlt évek magyar filmtermésébôl hat filmet vetítenek majd.

Kétnapos ukrajnai látogatásra csütörtökön Kijevbe érkezett Emil Constantinescu elnök. Az ôt fogadó Leonyid Kucsma ukrán elnök kijelentette, hogy a két ország közös jövôje az európai házban van, és hogy Ukrajna és Románia támogatni fogja egymást az oda vezetô úton.

Kucsma és Constantinescu ismét hangsúlyozták, hogy az ukrán–román alapszerzôdés aláírása óta eltelt idôben jelentôs javulás történt a kétoldalú viszonyban.

Mint ismeretes az ukrán–román viszonyt azonban évek óta megmérgezi a fekete-tengeri államhatárok problémája, a kérdést az alapszerzôdésben nem is rendezték.

A fô vita az ukrán státusú Kígyó-sziget körüli, olajkincsben gazdag tengeri talapzat kiaknázási joga körül forog. Ukrajna azt állítja, hogy a tengeri földdarab körül ukrán kizárólagos tengeri gazdasági övezet van, amit viszont Románia nem ismer el. Bukarest legutóbb elhalasztotta a tengeri határvita lezárását célzó tárgyalási forduló megtartását.

A csütörtöki tárgyalások újdonsága az volt, hogy Kucsma elnök közölte: távlatilag lehetségesnek tartja azt a Constantinescu által javasolt megoldást, hogy a tengeri talapzatot a két ország közösen aknázza ki.

A két elnök megállapította, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom lehetôségei kihasználatlanok, de mindkét fél érdekelt a gazdasági kapcsolatok kiterjesztésében. 1998-ban az ukrán–román áruforgalom 223 millió dollárt tett ki, ami négy év óta a legalacsonyabb érték.

Kucsma és Constantinescu tegnap ellátogatott a dél-ukrajnai Csernyovic megyébe, amely az ukrajnai román kisebbség otthona. Csernyovicban a román államfô felavatta az itteni román konzulátust, és hangsúlyozta, hogy ez azt jelenti, hogy az ukrán állam szavatolja és védelmezi a helyi román közösség jogait.

Ukrajna és Románia a nemzeti kisebbségi problémák megoldásának ,,pozitív modelljét" kínálhatja Koszovó számára — jelentette ki Constantinescu.

A nemzeti kisebbségi gondok rendezésének ukrán és román példája a nemzetközi diplomáciai erôfeszítések mellett hozzájárulhat a jövôbeni koszovói rendezéshez.

Az ukrán és román elnök kifejezte: közös feladatának tekinti a balkáni válság mielôbbi megoldásának elôsegítését.

Ukrán hírügynökségi jelentések szerint Constantinescu megemlítette egy bizonyos ukrán–román–szlovák közös zászlóalj felállításának tervét is, részleteket azonban nem közölt.

Az ukrajnai Románok Kereszténydemokrata Szövetsége százezer aláírást gyûjtött össze egy román nyelvû állami egyetem ukrajnai alapítása érdekében.

A román nyelvû állami egyetemet az Ukrajnában élô románok Csernyovicban szeretnék megnyitni Románia és a Moldovai Köztársaság anyagi segítségével. A tervek szerint az egyetem Mihai Eminescunak a nevét viseli majd.

Informatikát, matematikát, fizikát, földrajzot, biológiát, ökológiát, kémiát, közgazdaságtant, jogot, történelmet, orvostudományt, idegen nyelveket és teológiát tanítanak majd a különbözô karokon.

Ehhez képest a hatóságok ukrán–román–német–héber multikulturális egyetemet óhajtanak megnyitni Csernyovicban ôsszel, amelynek a szerkezetét a Constantinescut oda elkísérô Andrei Marga tanügyminiszter állapít meg az ukrán hatóságokkal.

Ukrajnában a nemzetközi dokumentumokhoz hasonlóan az alkotmány és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény is szavatolja az anyanyelvû oktatást minden szinten.

Emlékeztetünk, a magyar egyetem ügyében a román pártok döntô többsége arra hivatkozott, hogy semmilyen nemzetközi megállapodás, egyezmény nem írja elô, hogy egy kisebbség számára állami egyetemet kell mûködtetni annak anyanyelvén.

Az ellenzék még a magyar és német nyelvû multikulturális egyetem tervét is a román alkotmánnyal ellentétesnek találta.

A magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének vezetôi levelet írtak Emil Constantinescunak, Radu Vasilenak és Markó Bélának abból az alkalomból, hogy a román szenátus megszavazta a közigazgatási törvény nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabályozását érintô szakaszát. Az SZDSZ szerint ez nemcsak kisebbségi, hanem Románia demokratikus jövôje szempontjából is jelentôs. Bíznak abban, hogy a törvény sorsa hasonlóképpen alakul majd a képviselôházban is. Ez azt bizonyítaná, hogy e koalíció politikája valóban az egyedüli biztosítéka Románia belsô nyugalma és szilárd nyugati kapcsolatrendszere megteremtésének. A közigazgatási törvény elméleti kisugárzása a térség többi államában élô magyarság demokratikus, jogvédô és jogteremtô törekvéseire aligha vitatható — áll a levelekben.

A Délkelet-Európa stabilitásával foglalkozó csütörtöki bonni tanácskozás valamennyi résztvevôje támogatásáról biztosította a tervezett egyezményt, így az várhatóan még (június 30.) elôtt aláírható lesz.

A kidolgozandó dokumentum célja a Balkánon meglévô történelmi feszültségek és nacionalizmusok hosszú távú semlegesítése. A térség országai segítséget kapnak a többi államtól ahhoz, hogy megszilárdítsák a demokratikus berendezkedést, felgyorsítsák a gazdasági építômunkát, és szavatolják önnön biztonságukat. Ennek érdekében mielôbb össze kell hívni a szponzorállamok és nemzetközi pénzügyi intézmények konferenciáját.

Ugyanakkor „hosszú távú EU-tagságot" helyeztek kilátásba a balkáni államoknak, amennyiben megütik a csatlakozás feltételéül szabott mércét.

A bonni kormány petersbergi vendégházában lezajlott tanácskozáson 30 állam — köztük Oroszország és a Jugoszláviával szomszédos összes ország — magas rangú külügyi tisztviselôi vettek részt.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]