1999. március 6.
(XI. évfolyam, 54. szám)

A Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében román felirattal kell ellátni, illetve román nyelven kell szinkronizálni a Románia területén sugárzott minden más nyelvû mûsort, beleértve a helyszíni közvetítéseket és az élô mûsorokat is. Márton Árpád képviselô, a képviselôház média- és kulturális bizottságának tagja a Szabadságnak nyilatkozva a határozat alkotmányellenes és diszkriminatív jellegét hangsúlyozta.

— A CNA olyan szabályozást bocsátott ki, amelyet mind az audiovizuális törvény, mind az alkotmány tilt. Nem ez az elsô alkalom, amikor a CNA súlyos vétséget követ el. A rendelkezés tartalma is ellentmond az audiovizuális törvénynek és a nemzetközi egyezményeknek. Teljesen abszurd a határozat, hiszen ennek értelmében a rádióban minden mondatot egyszer románul és egyszer magyarul kellene elmondani.

A tévéadók esetében a feliratozás és a technikai felszerelés jelentôs költségekkel járna, ami anyagilag hátrányos helyzetbe hozná a nemzeti közösségek nyelvén szórt adásokat a román nyelvû mûsorokkal szemben. A határozat teljes mértékben diszkriminatív és elfogadhatatlan, mivel a szinkronizálás során az anyanyelvet tennék tönkre. A mûsorokat a lényegüktôl fosztanák meg, hiszen a két nyelv egy idôben történô használata nyelvi pongyolasághoz vezetne. A világon sehol ehhez hasonló gyakorlat nem létezik.

— Mi a lehetôsége annak, hogy a rendeletet visszavonják? Az RMDSZ konkrétan milyen intézkedéseket hozott ez ügyben?

— A legegyszerûbb megoldás az lenne, hogy maga az audiovizuális tanács vonja vissza a rendeletet. Másik lehetôség, hogy a parlament média és kulturális bizottságai vizsgálják ki az ügyet. Az RMDSZ már benyújtotta a megkeresést. A harmadik lehetôség az, hogy az érintett felek indítsanak pert a határozat ellen.

— A rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben. Eszerint érvényben van?

— Úgy vélem, olyan méretû törvénytelenség történt, hogy a határozat már megjelenése pillanatában érvénytelennek minôsíthetô. Nem tartom azonban kizártnak azt, hogy az audiovizuális tanács tagjai ennek szellemében kezdjenek eljárni. A határozatban ugyanis az szerepel, hogy a rendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl kezdve érvénybe lép.

Papp Annamária

A Györgyfalvi negyedi hangulatos tó melletti, valamikor dicsôségesnek szánt Ifjúsági Házban építészek népes küldöttsége gyûlt össze az ország több megyéjébôl. A valójában munkaülést a Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium a Kolozs Megyei Tanáccsal együtt rendezte azzal a fô céllal, hogy megvitassák az általános városrendezési tervek kidolgozása körül fennálló nehézségeket, tudatosítsák ennek a tervnek nem csupán fontosságát és szükségszerûségét, hanem az elkészítés kötelezettségét is, amelynek elmulasztása az építkezési engedélyadás megvonásával jár. Az ülésen részt vettek a megyei tanácsok vezetô építészei (Kolozsvárról Radu Spânu), a megyei tanács elnöke és alelnöke, továbbá Bukarestbôl Serban Theodor Antonescu államtitkár, Cristina Popescu városrendészeti igazgató.

Az 1996-ban elfogadott 525. kormányhatározat értelmében — amely az általános városrendészeti szabályozást tartalmazza —, a helyi tanácsoknak 18 hónapon belül el kellett volna készíteniük és fogadniuk az általános városrendészeti terveket. Fôleg pénzügyi hiányokra hivatkozva, ez a legtöbb helyen azóta sem történt meg, és leginkább a községek vannak késésben. Pedig ezek a tervek rendkívül fontosak és hasznosak, hangzott el a tegnapi ülésen. Valójában hozzájárulnak az egyre növekvô, fejlôdô városok, helységek helyes mûködéséhez, megkönnyítik az építkezési engedélyek kibocsátását. Egy terv elkészítése körülbelül 20–30 millió lejbe kerül, megyei szinten egy ilyen jellegû kiadás másfél, kétmilliárd lej. Mivel a jelenlegi költségvetésben nincs erre pénzalap, a minisztérium a költségvetés kiigazításában és az ingatlanadókból befolyt összegekben reménykedik. Segítségnek szánják azt a készülô tervet is, amely leegyszerûsítené az engedélyekhez kötött eljárást, így például a túlzott központosítás megszüntetését.

A minisztérium nem erôltetni szeretné a tervek elkészítését, hanem tudatosítani fontosságukat — mondta az államtitkár. A munkaülés szünetében feltett újságírói kérdésekre adott válaszából azonban kiderült: ott, ahol ebben az évben sem készítik el a városrendészeti terveket, nem lehet többet építkezési engedélyeket kibocsátani. A pénzhiányt, tanácsolta az államtitkár, úgy lehet megoldani, mint akármelyik kis családi költségvetésben: a szükséges dolgoknak elsôbbséget biztosítanak. És mivel városunkban most a földcsuszamlás fenyegetô veszélye körül alakult ki cseppet sem mellôzhetô vita, az államtitkár elmondta, hogy szakmai bizottságok a veszélyes övezetek feltérképezésével foglalkoznak. Ezáltal pontos képet alakíthatnak ki az intézkedésekrôl is. Ami Kolozsvárt illeti, saját természeti problémáit a helyi tanácsnak kell megoldania, saját erôforrásból. Az elmaradt intézkedésekért azonban a felelôsökre büntetés vár.

(újvári)

Mivel még mindig nem kapták kézhez a február 26-ra esedékes elôleget, péntek reggel spontán sztrájkba kezdtek a Clujana cipôgyár alkalmazottai. A délelôtti váltás körülbelül 500 munkása a gyár adminisztratív központja, az úgynevezett palota elé vonult, és az elmaradt elôleg azonnali kifizetését követelte. Eugen Chetan szakszervezeti vezetô újságíróknak elmondta, hogy eredetileg március 16-ra tervezték a munkakonfliktus kirobbantását, de a munkások másképp döntöttek. Hozzátette: a tárgyalások során a szakszervezet kérni fogja a vezetôségtôl az elôleg kifizetését, és azt, hogy ne legyen több elbocsátás. — Ha a gyár átszervezése során mégsem lehet elkerülni az újabb elbocsátásokat, akkor ezek az 1997/9-es kormányrendelet alapján történjenek — mondta.

Mihai Mãties igazgató kifejtette: megérti a munkások spontán sztrájkját. Az elôleg kifizetésének késését azzal indokolta, hogy az egyik külföldi cég mindmáig nem fizette ki hatalmas adósságát. — Közbenjárásomra viszont megígérték, hogy a hét elején fizetnek, tehát kedden vagy szerdán a munkások megkapják az elôleget — tette hozzá.

Délután négykor Sorin Nas, az Állami Vagyonalap kolozsvári területi igazgatója és Alexandru Fãrcas prefektus jelenlétében a vállalat igazgatótanácsa sürgôsségi ülést tartott.

Kiss Olivér

Románia 300–400 millió dollár összegû készenléti hitelre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) — jelentette ki Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója.

Az újabb készenléti hitelrôl tavaly október óta tárgyal Románia az IMF-vel. A legutóbbi tárgyalási fordulót február végén fejezték be, s ezután azt jelentették be, hogy a megbeszélések áprilisban folytatódnak. Amennyiben sikerrel járnak a tárgyalások, az IMF vezetése legkorábban júniusban ítélheti meg a hitelt Romániának. A csomag nagyságát mostanáig a román sajtó 500–600 millió dollárra becsülte.

— Nem az a fontos, hogy milyen összegû pénz érkezik az IMF-tôl, s az sem érdekes, hogy áprilisban vagy júniusban jön a pénz, hanem a megállapodás aláírása a lényeges, mert akkor megnyílik az út más tôkeforrásokhoz is — hangsúlyozta a BNR kormányzója. Isãrescu hozzátette, hogy a központi bank már a jövô héten felveszi a kapcsolatot egyes külföldi magánbankokkal.

Romániának a nemzetközi tôkepiacra való kijutásával kapcsolatban Isãrescu három tényezôt hangsúlyozott. Elsô helyen azt említette, hogy helyre kell állítani Románia hitelét, amihez nagyon fontos az IMF-hitel.

Románia 300–400 millió dollár összegû készenléti hitelre számíthat a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) — jelentette ki Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója.

Az újabb készenléti hitelrôl tavaly október óta tárgyal Románia az IMF-vel. A legutóbbi tárgyalási fordulót február végén fejezték be, s ezután azt jelentették be, hogy a megbeszélések áprilisban folytatódnak. Amennyiben sikerrel járnak a tárgyalások, az IMF vezetése legkorábban júniusban ítélheti meg a hitelt Romániának. A csomag nagyságát mostanáig a román sajtó 500–600 millió dollárra becsülte.

— Nem az a fontos, hogy milyen összegû pénz érkezik az IMF-tôl, s az sem érdekes, hogy áprilisban vagy júniusban jön a pénz, hanem a megállapodás aláírása a lényeges, mert akkor megnyílik az út más tôkeforrásokhoz is — hangsúlyozta a BNR kormányzója. Isãrescu hozzátette, hogy a központi bank már a jövô héten felveszi a kapcsolatot egyes külföldi magánbankokkal.

Romániának a nemzetközi tôkepiacra való kijutásával kapcsolatban Isãrescu három tényezôt hangsúlyozott. Elsô helyen azt említette, hogy helyre kell állítani Románia hitelét, amihez nagyon fontos az IMF-hitel.

Március idusán ünnepeljük az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 151. évfordulóját.

1848. március tizenötödike a magyar nemzet történetében a szabadság, egyenlôség, testvériség jegyében meghirdetett nemzeti értékekhez való ragaszkodást, a polgári fejlôdést jelentô reformot és az azért vívott hôsies harcot jelképezi.

A nemes célok és eszmék érvényesítéséért elindított forradalom máig érvényes tanulságai a romániai magyarságot nemzeti értékeinek vállalására, ápolására és gazdagítására ösztönözik. Nemzeti közösségünk a szülôföldön való megmaradás és boldogulás reményében kinyilvánítja elkötelezettségét, hogy a demokratikus értékek felvállalásában és érvényesítésében partnere akar lenni a többségi nemzet hasonló értékekért tenni akaró politikai pártjainak, civil szervezeteinek, az európai felzárkózás politikai, gazdasági és társadalmi követelményeinek teljesítése érdekében. A többségi román nemzettel, a többi nemzeti kisebbséggel együtt kívánunk hozzájárulni a demokratikus jogállam megszilárdításához, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat felgyorsításához, amely egyként szolgálja az ország valamennyi állampolgárának boldogulását.

Felkérjük RMDSZ-szervezeteinket, a civil társadalmi egyesületeket, egész közösségünket, hogy nemzeti ünnepünkön hagyományainkhoz híven, méltósággal ünnepeljenek.

A központi rendezvényekre az idén Marosvásárhelyen kerül sor, a Székely Vértanúk Emlékmûvénél.

Takács Csaba ügyvezetô elnök,
Markó Béla szövetségi elnök

Pénteken Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a Dacia gépkocsigyár privatizálásának pillanatnyi helyzetérôl a következôket nyilatkozta a Szabadságnak:

— Van egy kormányálláspont, amelyet ismertettek a Renault-val és most rajtuk a sor a döntésben. Létezik egy törvényes keret, és abba be kell férni, különben szükség lenne egy külön Daewoo-törvényre, ami diszkriminációt jelentene másokkal szemben. Ami viszont jogos igény, arra törvénykezésbeli változás kell. Olyasmikrôl van szó, mint környezetvédelem, területigény, általában még nem rendezett kérdések... Éppen most értesültem arról, hogy megszületett a megegyezés: március 11-én két órakor aláírják a szándéknyilatkozatot a kormány és a cég között. Ha nem jön közbe semmi, ha nincsenek újabb igények, akkor a Román Fejlesztési Ügynökség szempontjából az ügy lezárul. Utána kezdôdhet az alkutárgyalás az Állami Vagyonalap és a Renault között.

Ö. I. B.

A magyar szakiskolai hálózat beindításáról tanácskoztak péntek délután a Brassai-líceum fizikumában Kolozs megyei pedagógusok és mérnöktanárok. — A tanácskozást az tette idôszerûvé, hogy a feldolgozás végsô szakaszába kerültek azok a kérdôívek, amelyeket még tavaly küldtünk ki a nyolcadikos diákoknak azzal a céllal, hogy felmérjük, milyen iskolákba, milyen szakokra iratkoznának a legszívesebben — mondta Révész Erzsébet mérnöktanár. — Mint az az összesítésekbôl is kitûnik, öt-hat olyan szak is van, ahová elég nagy számban iratkoznának magyar nyolcadikosok.

Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes megkérte az egybegyûlteket, figyelmeztessék román tagozatra járó magyar diákjaikat: a magyar nyelv és irodalom tantárgyat — amennyiben kérvényezik — minden román tagozatra járó gyerek tanulhatja.

A tanácskozás végén körvonalazódtak azok a szaklíceumok, szakiskolák és inasiskolák, ahol ôsztôl magyar osztályok indulnak.

Sz. Cs.

Függetlenül attól, hogy milyen kimenetele lesz az államosított ingatlanok miatt a DP és a KDNPP között újonnan kirobban vitának, az NLP a magántulajdon védelmezôje marad — mondta péntek déli sajtóértekezletén Anton Ionescu nemzeti liberális képviselô. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy pingpongot játszodjunk ezekkel a házakkal" — mondta.

Anton Ionescu elfogadhatatlannak tartja azt a feszült helyzetet, amelybe a háztulajdonosok és a bérlôk kerültek.

K. O.

TOBORZÓ KÖZGYÛLÉST tart az EMKE Kolozs megyei szervezete március 12-én, du. 5 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szeretettel várnak minden jelenlegi és eljövendô EMKE-tagot. A részvételi szándékot kérik, jelezzék március 10-ig a 064/430-819-es telefonszámon.

CSALÁDTERÁPIÁS KÖZPONT mûködik az AGAPE Életvédô Alapítvány keretében, a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatásával. Családterápiára munkanapokon déli 12 és du. 3 óra között lehet jelentkezni a 430-382-es telefonszámon vagy személyesen az AGAPE-alapítvány székhelyén: Kolozsvár, Mócok útja 16/4. A központ munkatársai ugyanebben az idôpontban nyújtanak tájékoztatást a családterápia iránt érdeklôdôk számára a 430-382-es telefonszámon.

SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI TOVÁBBKÉPZÔT szervez matematikatanárok számára a Wild József Tudományos Társaság a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatásával. A foglalkozások háromhetente zajlanak hétvégeken, a Báthory István Líceumban (három félév alatt összesen 160 óra). Az elôadásokat külföldi és belföldi egyetemi oktatók tartják, a rendezvényeket továbbképzôként elismerik. A részvétel ingyenes, de a helyek száma korlátozott. Az érdeklôdôket kérik, küldjenek Curriculum Vitae-t (szakmai és módszertani tevékenységükrôl) az alábbi címre: Universitatea Babes–Bolyai, 3400 Cluj-Napoca, str. Kogãlniceanu nr. 1., Facultatea de Matematicã, Catedra de Ecuatii Diferentiale, András Szilárd. Határidô: 1999. március 15.

JURÁTUSKÖR szombaton du. 4 órától az RMDSZ Fürdô (Pavlov) utcai székházában. Meghívott elôadó Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, kisebbségvédelmi miniszter. Mindenkit szeretettel várnak.

A FRANCIA KULTURÁLIS KÖZPONT MEDIATÉKÁJÁNAK ÚJ ÓRARENDJE: hétfôn 13–19, keddtôl péntekig 10–19, szombaton 10–13 óra között. A cím változatlanul Király/Brãtianu utca 22.

A SZÍNMÛVÉSZETI EGYETEM SZENTGYÖRGYI ISTVÁN TAGOZATA értesíti az érdeklôdôket, hogy megkezdi a felvételi konzultációkat a színész, teatrológia, valamint egy késôbb közlendô idôpontban a rendezô szakon is.

Az elsô találkozóra 1999. március 14-én, de. 10 órakor kerül sor, majd ezt követôen a felvételi idôpontjáig folyamatosan minden vasárnap fogadják a jelentkezôket.

Érdeklôdni lehet az intézet székhelyén (Marosvásárhely, Köteles Sámuel u. 6. sz.), vagy a 065/160-362, 166-281-es telefonszámokon.

Szeretettel várnak minden, a színházmûvészet iránt érdeklôdô tehetséges fiatalt.

— Mit ünnepel a románság március 8-án?

— A Nemzetközi Valutaalap Napját (Ziua F.M.I. = fé-mé-i.).

-fi

• A bûnügyi osztály nyomoz Bányai László Elemér esetében. A 21 esztendôs, középfokú végzettséggel rendelkezô fiatalemberrôl kiderült, hogy mégsem foglalkozás nélküli: mestersége címere, zsebtolvaj.

A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Bányai tavaly februártól ez év márciusáig összesen 15 „bevetésen" vett részt Kolozsvárott. Iratcsomója csütörtökön került az ügyészség elé, s 30 napos vizsgálati fogságot vont maga után.

Túl a csekélynek tûnô anyagi káron (mintegy 2,8 millió lej), az érintetteknek a személyi iratok eltûnése jelentett külön bosszúságot, hiszen köztudott, hogy mennyi utánajárást feltételez kiállításuk.

• Nemi erôszak áldozata volt hétfô hajnalban a szárdi R. G. A 74 esztendôs asszonyt szomszédja, Claudiu Ioan Bolboacã (29) becstelenítette meg, aki alantas célja véghezvitele érdekében az erôszak bevetésétôl sem riadt vissza.

Az áldozat délután jelentkezett a szentpáli ôrsön, s Bolboacã-t még aznap elôállították. Kiderült, hogy tavaly májusban feltételesen helyezték szabadlábra. Miután még 567 napja hátra volt a börtönbüntetésbôl, ezeket most hozzácsapják a várhatóan súlyos ítéletéhez.

Bolboacã már ötször volt lecsukva: egyszer lopásért, két-két alkalommal pedig a katonai egységbôl való szökésért, illetve nemi erôszakért. Áldozatai utóbbi két esetben is idôs asszonyok közül kerültek ki.

• Reméljük, nem rontjuk el a meglepetést azzal, hogy eláruljuk: vasárnap a megszokottnál több hölgyvezetôt intenek majd le a közlekedésrendészetiek. A megyei parancsnok kezdeményezésére nônap alkalmából néhány jó szó kíséretében kedves kivitelezésû üdvözletet nyújtanak át nekik a rendôrök.

(turós)

Az itt mellékelt képen szúnyoglárva látható, tizenhatszoros nagyításban. Készítôje a kolozsvári másodéves biológia szakos diák, Mártos Róbert, aki a kristályok, a sejtek, a növényi és állati szövetek mikroszkopikus vizsgálatának és fényképezésének több mint szakmai elkötelezettje. Ennek a hobbijának hódol már V.–VI. osztályos kora óta, amikor kezébe került dr. Lovas Béla professzor Kísérletezzünk mikroszkóppal, késôbb pedig a Mikroszkóp — mikrokozmosz címû kötete. A lakásban áll az 1500–1600-szoros nagyításra képes kutatómikroszkóp és a csak tizenhatszorosan nagyító sztereomikroszkóp, amely alatt azonban jól lehet dolgozni (boncolni, metszeni stb.).

— Nem fárasztó, én mindig találok benne valami újat, szórakoztatót — mondja Robi, és zúzmódarabot, zöldmoszatot, kovamoszatot, fecskevérkenetet, papucsállatkákat, fotoszintetizáló egysejtûeket stb. mutogat lelkesen az egyetemrôl kölcsönzött felszerelésével. — Szeretem használni az optikai festést, azt a módszert, amikor az anyagot eredeti állapotában vizsgálom, csak a hátteret változtatom. Nézzük, mi van ebben a kintrôl behozott vízcseppben!

És sötétkék alapon csodálatos mikrovilág tárul elém, sok apró, színes ponttal, a kör közepén mozgó kecskeféreg. Mintha valamiféle bolygórendszert kémlelnénk. Vendéglátóm elmondja, hogy példaképe, Lovas professzor vallja: ötven év alatt egy-egy vízcseppben gyönyörködve, minden alkalommal talált valami újdonságot.

— Magához a fényképezéshez nem kell más, mint egy távcsô, egy régi fényképezôgép és egy kis barkácstehetség. A legjobban a diafilmre szeretek dolgozni, ha az nem lenne olyan drága.

Robi édesanyja elmondta, hogy a fia türelme elképesztô: sokszor éjszakákat elpiszmog a maga kis világában. Nézem a sok színes képet: olyan érdekességeket is ábrázolnak, 150–300-szeres nagyságban, mint kaktusztüske, fûszál, porzószál, varrótû hegye. Mártos Róbert szerencsés, mert van egy életét kitöltô szenvedélye. Tanulmányainak végeztével a vért, mint éltetô közeget, szeretné vizsgálni, valamilyen klinikai környezetben. Kitartását ismerve, biztosan sikerülni fog neki.

Ö. I. B.

„Ki vagy te, fényes csillag az ó világ
sötét ködében? Századok éjjel
nyugszik terajtad: mégis égô
arculatod közibénk sugárzik.
Ki vagy te, bajnok s rettenetes király,
gyémántsisakban, mennyei fény között,
ki úgy ragyogsz, mint pharus égô
lángja az éj sivatag homályán?"

Berzsenyi Dániel gondolataival emlékezünk ez évben is városunk nagy szülöttére, Mátyás királyra, aki valószínûleg 1440-ben február 23-ról 24-re virradólag, Kolozsváron látta meg a napvilágot.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is sikerült a Máytás emlékét és szellemiségét megidézô ünnepi napokat megrendezni szülôvárosában. Alkalmak ezek, amikor arról teszünk bizonyságot, hogy nem feledjük és a megidézett szellemisége segít a mában is eligazodni, békében egymás mellett élni és dolgozni.

A VII. Máytás napok rendezvényei ebben az évben is azt akarják bizonyítani, hogy az emberi szellem mindenkor meg tud újulni, és tudással az Istenbe vetett hittel képes egy magasabb, értékesebb emberi életért munkálkodni.

A belvárosi unitárius templomban vasárnap, március 7-én, délben 12 órakor, a húsvétra készítô böjti istentisztelet után kerül sor a Mátyás-napok záró ünnepélyére. Ez alkalommal Bögözi Molnár Tünde orgonamûvész játékában gyönyörködhetünk.

Mindenkit szeretettel várunk közös emlékezésünkre és ünneplésünkre. Imádkozzunk és dolgozzunk együtt, legyünk méltók városunk nagy szülöttének szelleméhez.

Bálint Benczédi Ferenc
unitárius lelkész

Egyed Ákos Erdély 1848–1849 címû kétkötetes könyvének második kötete jelent meg a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában. A kolozsvári historikus több évtizedes kutatómunkájának eredményeként gazdag, sok, eddig ismeretlen levéltári forrásanyag felhasználásával és korszerû megközelítéssel ábrázolja történelmünknek olyan fontos eseményét, mint az 1848–49-es forradalom. A második kötet Erdély történetírásában úttörô módon tárja fel a polgárháború veszteségeit s az ehhez vezetô társadalmi, politikai összefüggéseket. „Legnagyobb vesztes maga Erdély volt — írja a szerzô —, mert a szörnyû pusztítások emléke máig hatóan érvényesül s egyik akadálya a történelmi megbékélésnek." A szerzô kiemelt helyet szentel az Erdélyben együtt élô nemzetek társadalmi, történelmi kapcsolatainak, és elfogultság nélkül elemzi ezek egymáshoz való sajátos viszonyulását.

Kozma Mária

A gyimesi csángó díszítômûvészet talán legarchaikusabb jellegzetessége a sajátos öltéstechnikával és motívumkinccsel rendelkezô hímzés, ennek régebbi típusa, a fonáján varrott.

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott címû könyve, amely ezt a mintakincset teszi hozzáférhetôvé a széles olvasórétegek számára.

A gyûjtés a szakirodalomban mindeddig egyedülálló, hasonló kimerítô, gazdag gyûjteményt még nem tettek közzé. A könyv külön értéke, változatossága mellett, hogy gyakorlatban is hasznosítható hímzésmintákat tartalmaz.

A gyûjtött anyagot, a szerzô elôszava mellett, János Pál nyugalmazott múzeumigazgató bevezetô tanulmánya egészíti ki, amelyben feltérképezi a díszítési folyamat, a motívumkincs stiláris sajátosságai, elnevezése és a gyimesi csángók életmódja közötti összefüggéseket.

SZILÁGYSÁGI GYEREK VAGYOK címmel népdalvetélkedôt hirdet Szilágy Megye Mûvelôdési Felügyelôsége, a Szilágy Megyei Népi Alkotások Háza, a Szilágy Társaság, a Zilah–Kaposvár Román–Magyar Baráti Társaság, és a Zilah városi EMKE a Szilágycsehi Városi Mûvelôdési Házban, 1999. június 5-én, 11 órai kezdettel.

Jelentkezni levélben lehet 1999. május 25-ig a következô címen: Inspectoratul pentru Culturã al Judetului Sãlaj, RO–4700 Zalãu, P-ta Iuliu Maniu, nr. 13., tel./fax: 0040-60/631-096. Minden versenyzô 3–4 népdalt énekelhet, amelyek közül két népdal szilágysági legyen (Almási István: Szilágysági magyar népzene, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979; Balogh Dezsô: Szilágysági népdalcsokor, Szilágy Megyei Népi Alkotások Háza, Zilah, 1973). Kérjük levélben eljuttatni a szervezôk címére a versenyzô személyi adatait (iskolai végzettség, életkor, levélcím, a felkészítô neve, a választott népdalok partitúrája vagy a forrás megjelölése).

Szeretem a kerek évfordulókat. Azért, mert hangsúlyosan felhívják a figyelmet valamire vagy valakire. Néhány nappal ezelôtt IN MEMORIAM MÁRTON ÁRON címmel írtam néhány megemlékezô sort a nagy püspök kolozsvári fölszentelésének 60. évfordulója alkalmából a Szabadság olvasóinak. Ezúttal egy különleges kuriózum, a történelemkönyvekben „római kérdésként" ismert 70 évvel ezelôtti probléma kompromisszumos megoldása kínál alkalmat az írásra. Az Olaszország és Vatikán állam között létrejött megállapodásról, a „lateráni egyezményrôl" van szó. Ennek eredményeként 1929-ben elnyerte állami szuverenitását Róma városán belül a Vatikánként ismert pápai állam, és majdnem 60 éves kényszerszünet után, önkéntesen lemondott szabadságát is visszaszerezhette a „fogoly" római pápa. Publikációmnak egyfajta idôszerûséget talán még az is ad, hogy tervek szerint ebben az évben látogatást tesz országunkban a mindössze 44 hektáron elterülô „ország" államfôje, II. János Pál pápa. A téma jó megértéséhez egy kis történelmi visszapillantás elengedhetetlenül szükséges. A múlt században történt, hogy Garibaldi csapatai 1870. szeptember 20-án az egységes nemzeti olasz állam létrehozásának a szándékával elfoglalták Róma városát a vatikáni részekkel együtt, és automatikusan bekebelezték az olasz királyságba. Emiatt nagyon erélyesen és ünnepélyesen tiltakozott IX. Piusz, az akkori pápa. Az események zajlását, persze, ezzel megállítani nem tudta. Nem sokkal késôbb az olasz parlament Rómát, 1871. március 27-én, hivatalosan is Olaszország fôvárosává nyilvánította. A megváltozott új helyzetben az olasz kormány kétoldalú tárgyalások útján rendezni akarta ugyan az olasz állam és a pápaság közti viszonyt, de a szentatya nem volt hajlandó a tárgyalásokra. Ennek eredménye az lett, hogy néhány hónap múlva az állam, május 13-án, meghozta a maga részérôl teljesen egyoldalúan az ún. „garanciális törvényt", amely rendelkezett a pápa személyének sérthetetlenségérôl, a Szentszék kiváltságairól, valamint az államnak az egyházzal való kapcsolatairól. A pápa viszont tiltakozásul ezt, mint egyoldalú eljárást, elutasította, és egyidejûleg saját magát „a Vatikán foglyának" nyilvánította. A közel 60 évig tartó kínos helyzetet „római kérdésként" ismeri a szakirodalom, aminek végleges rendezése csak XI. Piusz pápaságának az idejében következett be, aki eltökéltséggel tûzte ki célul az áldatlan állapot megszüntetését, az olasz állammal való kiegyezést. Az egyezmény aláírására több mint két évig tartó tárgyalás után, 1929. február 11-én került sor. (Az esemény emlékét ôrzi a Szent Péter térre fölvezetô széles sugárút neve: Via della Conziliazione.) A dokumentumot ôszentsége XI. Piusz pápa nevében Pietro Gasparri bíboros és ôfelsége Viktor Emmanuel, Olaszország királya nevében pedig Benito Mussolini írták alá. Ki kell mondanunk a következôket: a szerzôdés annak ellenére, hogy azt a pápa a fasiszta olasz államhatalommal kötötte, és ezáltal a fasiszta rendszer megerôsödését is (!) elômozdította, az egyház számára elengedhetetlenül szükséges, sôt, létfontosságú volt. Ezt igazolandó az egyezmény szövegébôl szó szerint idézek néhány cikkelyt:

„1. Olaszország elismeri és újólag megerôsíti a királyság 1848. március 4-i alkotmánya I. cikkében szentesített elvet, mely szerint a római katolikus vallás az egyedüli államvallás.

2. Olaszország elismeri a Szentszék nemzetközi téren való szuverenitását, mint természetéhez tartozó tulajdonságot, megegyezôleg hagyományával és világi küldetése követelményeivel.

3. Olaszország elismeri a Szentszéknek a Vatikánra való teljes tulajdonjogát, kizárólagos és korlátlan hatalmát és szuverén jurisdikcióját, úgy, ahogy jelenleg van, összes függôségével és jövedelmével, létesítve ezen a módon a Cittá del Vaticanót különleges célokkal és a jelen szerzôdésben megjelölt módozatokkal...

Magától értetôdik azonban, hogy a Szent Péter tér, bár a Cittá del Vaticanónak részét képezi, ezentúl is rendesen nyitva marad a közönség számára, és alávettetik az olasz hatóságok rendôrhatalmának. Ezek a bazilika lépcsôjének lábánál állanak meg, habár az ezután is nyilvános istentiszteletekre rendeltetik, és illetékes hatóság közbelépésre szólító felhívását kivéve, tartózkodni fognak a jelzett bazilikába való belépéstôl és az abba való behatolástól.

Amennyiben a Szentszék különleges tevékenységeire tekintettel szükségesnek véli a Szent Péter teret a nyilvános forgalomból idônként kivonni, az olasz hatóság, hacsak az illetékes hatóság az ottmaradásra fel nem szólítja, a Bernini-féle oszlopcsarnok és annak meghosszabbítása külsô vonaláig visszavonul.

8. Olaszország a pápa személyét szentnek és sérthetetlennek tekintve, az ellene elkövetett merényletet és az erre való felbujtást ugyanazokkal a büntetésekkel sújtja, mint a király személye ellen elkövetett merényletet, illetve az arra való felbujtást.

A pápa személye ellen olasz területen szóval, tettel és írásban elkövetett nyilvános sértések és gyalázások úgy büntettetnek, mint a király személye elleni sértések és gyalázások."

A lateráni egyezmény egyrészt politikai (az idézett cikkelyekbôl ez világosan kitûnik), másrészt pedig pénzügyi megállapodásból, valamint konkordátumból áll. Ez utóbbit legutóbb 1984-ben revideálták, és bizonyos vonatkozásokban az új kihívásoknak megfelelôen módosították.

Románia lakossága az elmúlt napokban különféle médiumok híradásából örömmel értesülhetett arról, hogy II. János Pál pápát állami és egyházi hatóságaink hivatalos látogatásra hívták meg az országba. Reméljük, törékeny egészségi állapota és magas kora ellenére is eleget tud tenni ennek a régóta óhajtott meghívásnak. Az viszont csak természetes, hogy a görög és a római katolikus vallású romániai román és magyar társadalom a pápa személyében elsôsorban nem a szuverén államfôt, hanem a legfôbb lelkipásztort, Péter apostol 264. utódát várja, aki pápává választása napján, 1978. október 22-én így szólt a sok száz ezres római sereghez: „NE FÉLJETEK! Krisztus tudja, mi van az ember bensejében. Egyedül ô tudja." Tagadhatatlan, hogy az elcsüggedt és reményvesztett romániai lakosság körében is szükséges lesz a szentatya ilyen hangvételû és tartalmú üzenetére/bátorítására.

Jakab Gábor

Azt hiszem, ma már mindenki számára egyértelmû, hogy Románia, a jelenlegi román hatalmi kurzus számára elsôsorban politikai szempontból jelentôs, fontos II. János Pál római pápa hazánkba tervezett látogatása, amely eseményre, elôreláthatólag, május dereka táján kerül sor. Éppen ezért is próbálják oly pontosan „kicentizni", behatárolni a szentatya romániai mozgásterét — lehetôleg kiiktatva a látogatás helyszínei közül Erdélyt, tehát lényegében azokat a vidékeket, ahol a honi római katolikusok döntô többsége él. Elképzeléseik szerint untig elég volna Bukarest meglátogatása, elég volna, ha a szentatya csak az ortodox egyház vezetôivel, valamint a hatalom hivatalos képviselôivel találkozna. Tôlük aztán megtudhatná — a szentatya is —, hogy itt minden rendben, világszínvonalú a demokrácia, a vallások, felekezetek közti egyenlôség; az elorzott egyházi javak visszaszolgáltatása is hatalmas ütemben folyik. Szóval, minden szépet és jót megtudna a pápa is demokráciánk nagyütemû virágzásáról — s ad absurdum — a végén még az is kiderülne, hogy Romániában az ortodox nem államvallás, következésképpen a román állam nemcsak az ortodoxia egyháznak utal ki milliárdokat a költségvetésében, de a római katolikusoknak, a protestánsoknak s minden más felekezetûeknek is; s kiderülne még az is, hogy a felekezeti oktatás is virul, fejlôdik, a kelleténél is jobban.

Ennyi demokrácia, jogegyenlôség és nagyütemû gyönyörûség láttán pedig a szentatya megnyugodva térhetne vissza a Vatikánba, elkönyvelvén, hogy romániai híveivel minden a legnagyobb rendben — s mert a pápa szavára a világ odafigyel, Románia kapna e jól megszervezett és jól behatárolt mozgásterû pápai látogatás után egy piros pontot.

Ha viszont a szentatya mégis ragaszkodna ahhoz, hogy hívei körébe is ellátogasson, tehát Erdélybe, s itt ne csak Balázsfalvára, de, mondjuk, Gyulafehérvárra, Kolozsvárra, a Székelyföldre is (s mindenképpen Csíksomlyóra is!) — nos, akkor... Hát akkor bizony szembesülnie kellene egy sor problémával; s az egyházvezetôkkel, a honi magyar civil társadalom jeleseivel folytatandó párbeszéd nyomán kiderülne, hogy nem is olyan demokratikus ez a honi demokrácia, de továbbra is, ebben az új „demokratikus" érában is mindössze sajátos, sôt, egyre sajátosabbá kezd válni, tél-túl már az Iliescu-rezsimet is túlszárnyalván buzgalmában.

Ha ilyetén esne meg a látogatás, a szentatya személyesen gyôzôdhetne meg arról, hogy itt és most még nagyon sok minden nincs rendben, sôt, a szándék, az a bizonyos politikai is hiányzik a méltányos rendezést illetôen. Alighanem furcsállná pl. azokat a milliádokat is, amelyek csak az ortodoxnak dukálnak... Engem például különösen érdekelne az is, hogy mit szólna a szentatya (ha tudomást szerezne róla) a „csángókérdéshez" — ahhoz a tényhez, hogy a moldvai csángómagyarok római katolikus templomaiból szabályszerûen kitiltódott a magyar nyelv, s a szentmisét csakis román nyelven szabad celebrálni — s ezt biztosítandó, csak román anyanyelvû papokat neveznek ki a csángómagyar gyülekezetekbe. Ilyetén tehát a római katolikus vallást a román állam gyakorlatilag ma is a csángómagyarság beolvasztására, erôszakos asszimilálására használja fel — mint nagyon is hatékony eszközt! (Nem hiszem, hogy a szentatya, Krisztus földi helytartója, áldását adná arra, hogy a római katolikus vallást eszközként használják fel politikai célok, nagynemzeti törekvések elérésére, egy nemzeti kisebbség identitástudatának a megsemmisítésére.)

A pápa látogatása vitathatatlanul nagyon jelentôs esemény — a romániai magyarság számára is. Igen, nemcsak a romániai római katolikus magyarok, de az egész romániai magyarság számára! Ezért nem lehet mindegy számunkra, hogy hová látogat el a pápa, kikkel találkozik, milyen kérdések kerülnek terítékre! Nem mindegy tehát számunkra, hogy a szentatya milyen benyomásokkal távozik, mit és mennyit láthat meg sajátos honi „demokráciánk" valódi arculatából. Ha útját, találkozóit a hatalom szervezi meg — aligha várható, hogy honi társadalmunk lényegi problémáival szembesülhet. Útja nem lesz több egy protokolláris látogatásnál — legalábbis ami e látogatás politikai vonatkozásait illeti. Romániának, a jelenlegi hatalomnak nagyon fontos ez a látogatás, amelytôl azt reméli, hogy mára már felettébb megrongálódott „imizsén" valamelyest javít. Így hát természetes, hogy nem a valós, hanem a „kipingált" arculatát igyekszik a pápának (is) megmutatni.

Lázasan folynak az egyeztetések a látogatás útvonalát, helyszíneit illetôen. Bízunk benne, hogy a szentatya célja a romániai római katolikus híveivel való találkozás is, függetlenül a honi hatalom elképzeléseitôl. A szentatya annak a lengyel népnek a fia, amely a történelmet ugyancsak megszenvedte — s így hisszük, hogy II. János Pál pápa ugyancsak fogékony a kisebbségi sorban élôk problémái iránt, lettenek azok vallásiak, nemzetiségiek. És így természetesnek fogja tartani azt is például, hogy miként a romániai lengyel kisebbség római katolikus templomaiban lengyelül celebrálható a szentmise, akként a csángómagyaroknak is megadassék az anyanyelvük használatához való jog római katolikus templomaikban!

Molnos Lajos

Lengyelország minden támogatást megad ahhoz, hogy Románia is a NATO tagja legyen, és örömmel veszi tudomásul, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-tagsága Románia számára is nagyobb biztonságot jelent — hangsúlyozta Aleksander Kwasniewski lengyel államfô március 4–5-i romániai látogatása alkalmával. Azt is leszögezte, hogy országa a NATO tagjaként is a „nyitott kapuk politikáját" szorgalmazza, s minden támogatást megad ahhoz, hogy Romániát is felvegyék az Észak-atlanti Szövetségbe.

Kwasniewski hangsúlyozta: Lengyelország azt szeretné, ha Közép-Európa az együttmûködés és a politikai párbeszéd térsége lenne, egy olyan térség, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait. Emil Constantinescu államfô kiemelte, hogy megerôsítést nyert a két ország stratégiai partnersége. Üdvözölte, hogy Lengyelország hamarosan a NATO tagja lesz, ami Románia számára is nagyobb biztonságot jelent.

A Romániai Vámosok Szakszervezeti Szövetsége (FSVR) az országos vámparancsnokság (DGV) vezetôjét tartja felelôsnek azért, hogy a román határokon zavartalanul folyik a nagyarányú cigarettacsempészés. A FSVR pénteken bejelentette, hogy emiatt feljelentették a román fôügyészségen Nini Sãpunaru vámparancsnokot.

Vasile Marica, a FSVR vezetôje szerint Sãpunaru a sajtó elé tárt cigarettacsempészési botránnyal „destabilizálta a román vámrendszert". Ráadásul — mint mondta — mindezekben az ügyekben a fô felelôsség a vámparancsnokot terheli, mivel a DGV élére történt kinevezése óta eltelt két évben semmilyen intézkedést sem tett a jelenség megakadályozására.

Marica követelte, hogy Sãpunaru hozza nyilvánosságra a rendelkezésére álló bizonyítékokat. A szakszervezeti vezetô mindenesetre 20–20 olyan román és bolgár cég nevét tartalmazó jegyzéket mellékelt feljelentéséhez, amely cégek a FSVR szerint alaposan gyanúsíthatók szeszcsempészettel.

Romániában a lakáskérdés ötven év alatt oldható meg, hiszen évente az igényelt négyszázötven ezer lakás közül csupán kilenc ezer épül fel — nyilatkozta pénteken a Rompresnek Dan Ioan Popp, az ingatlanügynökségek egyesületének az elnöke. — Az országban jelenleg ötezer társaság foglalkozik ingatlan ügylettel. Az elsôdleges (új építkezések) és a másodlagos (régi épületek) ingatlanpiac közötti különbség abban rejlik, hogy hozzáadott értéket teremt és nagy jövedelemadókat hoz az államnak, a lakosság egy részének és a kereskedelmi társaságoknak — mondta Popp, hozzátéve, hogy az országos lakásügynökség reményt keltô hivatal, de elôírásai nem életképesek.

Hogy (jó)kedvet teremtsenek az adófizetôknek az idôbeni törlesztéshez, a kormány 11. számú sürgôsségi rendeletében (megjelent az 1999. évi 79. Hivatalos Közlönyben) a vállalatoknak, gazdasági társaságoknak bizonyos adókedvezményeket állapít meg. Ennek értelmében mindazok a jogi személyek, akik idejében törlesztik 1999-es évi költségvetési kötelezettségeiket (nyereségadó, fizetésadó, áruforgalmi és jövedékadó, a részletfizetési határidôk pontos betartása), minden ez évi kötelezettségeibôl 1/12 részt elengednek. Ezt a kedvezményt kérni kell, és tulajdonképpen csak jövô évben juthatnak hozzá az érdekeltek és érintettek, miután letették az errôl az évrôl szóló könyvelési mérleget, és az illetékes pénzügyi szervek elvégezték a szükséges ellenôrzést. A csökkentésben a késôk is részesülhetnek, a következô feltételekkel: legtöbb 10 napon belül törlesztették adósságukat, a késedelmi kamatokkal együtt, és 1999 folyamán csupán háromszor késtek kötelezettségeik kifizetésében.

Azok pedig, akik ebben az évben szorgalmasnak bizonyulnak, jövôre, tehát 2000-ben is kedvezményben részesülnek: a fentebb említett adók törlesztésénél havonta 5%-os engedményt élveznek. (A rendelet alkalmazására a Pénzügyminisztérium szabályozást fog kidolgozni.)

A World Vision szervezet kolozsvári fiókja iskolások bevonásával a következô nônapi programot szervezi hétfôn, március nyolcadikán: 10–11 óra között a Gyermekotthon nyolc lakója 100 saját készítésû üdvözlôlapot ajándékoz azoknak a hölgyeknek, akik abban az órában a Szécsenyi téri McDonald’s falatozóban lesznek. 11–12 óra között a 9. számú óvoda gyermekei a Sora üzletház környékén fogják köszönteni az arra járó nôket. Hasonló akciók lesznek 12–15 óra között az Egyetemi könyvesbolt, a Central és a Miorita bevásárló központok környékén az Onisifor Ghibu Líceum harmadik osztályos diákjai közremûködésével.

A World Vision szervezet kolozsvári fiókja iskolások bevonásával a következô nônapi programot szervezi hétfôn, március nyolcadikán: 10–11 óra között a Gyermekotthon nyolc lakója 100 saját készítésû üdvözlôlapot ajándékoz azoknak a hölgyeknek, akik abban az órában a Szécsenyi téri McDonald’s falatozóban lesznek. 11–12 óra között a 9. számú óvoda gyermekei a Sora üzletház környékén fogják köszönteni az arra járó nôket. Hasonló akciók lesznek 12–15 óra között az Egyetemi könyvesbolt, a Central és a Miorita bevásárló központok környékén az Onisifor Ghibu Líceum harmadik osztályos diákjai közremûködésével.

Bár az 1999-re elfogadott költségvetési törvény 25 százalékos inflációt tervez, a növekedés ennél magasabb, mintegy 32 százalék lesz — jelentette ki Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

A lap által megszólaltatott gazdasági szakértôk a pénzügyminiszter módosított elôrejelzését is „kissé túl optimistának" minôsítették. A szakértôk arra hivatkoznak, hogy a súlyos helyzetbe került állami Román Külkereskedelmi Bank (BANCOREX) talpraállításához szükséges költségvetési támogatás erôs hatással lesz az árak növekedésére.

A pénzügyminiszter a lapnak azt hangsúlyozta, hogy a tárca csak mintegy 4200 milliárd lejjel fog hozzájárulni a bank szanálásához. A BANCOREX megmentésére kidolgozott eddigi tervek azzal számolnak, hogy 9000–13 000 milliárd lejre lesz szükség.

Decebal Traian Remes mindenesetre optimistán nyilatkozott arról is, hogy a BANCOREX átszervezése jelentôsen csökkenteni fogja a kamatlábakat a bankközi piacon, azok a jelenlegi 88–97 százalékról már áprilisban 30–40 százalékra csökkennek. Így már kifizetôdô lesz a gazdaságba beruházni — mondta.

A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy Romániának nem lesz szüksége külföldi kölcsönökre az év elsô felében esedékes adósságszolgálat teljesítéséhez.

— A kormány eltökélt szándéka, hogy kifizetjük a májusban és júniusban esedékes 937 millió dollárt, mert ellenkezô esetben a hitelezôk megriadnának, és megpróbálnák késôbb lejáró kölcsöneiket behajtani — mondta.

Decebal Traian Remes ugyanakkor nem zárta ki annak lehetôségét, hogy az év második felében, illetve a jövô év elsô felében lejáró kölcsönök közül egyeseket átütemeznek majd. — Ha sikeresen túljutunk a május–júniusi kifizetési csúcson, az összes többi esedékes törlesztést egyenként vizsgáljuk majd — mondta.

Hosszas vita folyt a csütörtök délutáni tanácsülésen a Giurgiu Constantin kolozsvári rendôrfôparancsnoknak a város bûnözési helyzetérôl szóló tájékoztatója kapcsán. A városatyák elégedetlennek mutatkoztak a közbiztonság, a kiskorú bûnözés, a városi gépkocsiforgalom, a valutázók számának szaporodása miatt. Romulus Zamfir nemzeti liberális tanácsos elmondta: a forgalmi rendôrségnek jobban együtt kellene mûködnie a közterület-fenntartó vállalattal és a városházával a rossz állapotban levô utak mihamarabbi megjavítása érdekében. — Még egy hétig tartó intenzív szônyegbombázás után sem nézhet ki egy út úgy, mint a Pata és az Unirii utca keresztezôdésénél levô rész — mondta. Ugyanakkor javasolta a városháza vezetôségének, hogy a kolozsvári rendôrfôkapitányság közremûködésével a lehetô legrövidebb idôn belül villanyrendôrt szereljen fel a Petôfi (Avram Iancu) és a Tordai út keresztezôdésénél, valamint a Cipariu téren. — E két helyen bármikor halálos kimenetelû közúti balesetek történhetnek. Ez prioritás, és kell találnunk pénzt kivitelezésére — tette hozzá.

Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos a Fôtéren, pontosabban az úgynevezett Wall Streeten tevékenykedôk helyzetét emelte ki. — Számtalanszor felhoztam ezt a kérdést. Ezek azok az emberek, akik folyton a Szent Mihály-templom bejárata elé parkolják gépkocsijukat. Felháborító, hogy a polgármesteri hivatal mindezidáig semmit sem tett ez ügyben, a rendôrség pedig nem bünteti meg azokat, akik nem tartják be a parkolást tiltó közlekedési jelzôtáblákat! — mondta. Giurgiu alezredes kitérô választ adott. Megemlítette, hogy a rendôrség többször rendezett razziákat, de a valutázókat rendkívül nehéz nyakon csípni. — Csupán azt a valutát tudjuk elkobozni, amely a kezükben van váltáskor. Egyértelmû törvényes rendelkezések hiányában nem sokat kezdhetünk velük — mondta Kolozsvár rendôrfôkapitánya.

Második napirendi pontként a tanácsosok az e havi tanácsi költségvetést vitatták meg. Boros János RMDSZ-tanácsos megkérdezte: mire használják a 4. fejezetben szereplô, kultúrára és egyházakra szánt 43 millió lejt. Livia Andreiasi gazdasági igazgató elszólta magát: mellszobrokra. A tanács végül egyszerû többséggel elfogadta a költségvetést.

A városatyák hozzájárultak a Közszállítási Vállalat által javasolt új jegy- és bérletárakhoz is. Ezután egy vonaljegy 1500 lej, egy vonalra érvényes havi bérlet 45 ezer lej, két vonalra 73 ezer lej, valamennyi vonalra pedig 107 ezer lej. Az RMDSZ-tanácsosok hiába javasolták az árak csökkentését, kollégáik egyenként elvetették javaslataikat.

Kiss Olivér

A bukaresti Állami Vagyonalap és a pénzügyminisztérium képviselôinek döntése alapján március 12-ig átütemezik az aranyosgyéresi Sodronyipari Kombinát adósságainak törlesztését.

Ioan Homos, az Alfa Kartell fôtitkára elmondta, hogy az adósságok háromhavi türelmi idôszak alatt térítendôk meg. Ez idô alatt az adósságok ötszörös csökkentését engedélyezik. Homos állítása szerint Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap elnöke nem ígér anyagi támogatást a kombinát számára, mivel nem rendelkezik a szükséges forrásokkal. A Román Kereskedelmi Bank ugyanakkor egy héten belül kölcsönt folyósít a kombinát számára. Az aranyosgyéresi kombinát szakszervezeti vezetôje, Milu Rusu elvileg beleegyezett abba, hogy a részvényesek jövô heti közgyûlésének várható 11 pontos javaslatát egyeztessék az Állami Vagyonalap és a szakszervezet elképzeléseivel.

februárban a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság intézkedése következtében. A szóban forgó egységek állati eredetû termékek gyártásával vagy raktározásával foglalkoznak. A múlt hónapban az igazgatóság állatorvosai 1667 ellenôrzést végeztek, 89 büntetést szabtak ki, összesen 79 millió lej értékben. Elkoboztak 2,7 tonna szarvasmarhahúst, 5,7 tonna disznóhúst, 1,3 tonna baromfihúst és 1,2 tonna hidegfelvágottat, összesen 63 millió lej értékben. Zároltak 100 kg tejterméket is.

A kormány elfogadta az 1998/26-os határozatnak azt a kiegészítô törvénytervezetét, amely bizonyos vámkedvezményeket ír elô. E szerint nem fizetnek vámilletéket a családi társulások, kisiparosok, mezôgazdasági és kisipari egységek azokért a külföldrôl behozott és a tevékenységük fejlesztésére használt javakért, amelyeket a Románia által is aláírt egyezmények alapján külföldi kormányok pénzelnek. Amennyiben ez idáig már behoztak javakat vámilleték kifizetése nélkül és ez az elôbbi feltételek mellett történt, ezekért sem tartoznak illetékkel.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]