1999. március 19.
(XI. évfolyam, 65. szám)

A lej árfolyama a hét elsô felében minden várakozást felülmúlva zuhant az amerikai dollárral szemben. A Román Nemzeti Bank szerdán 14 900 lejben állapította meg a referencia árfolyamot, ami pénznemünk 6,12 százalékos leértékelôdését jelentette egyetlen nap alatt. Kolozsváron egyes váltóirodák bezártak, mások pedig 15 500–16 000 lejért vették 23 000–25 000 lejért adták a dollárt.

Neményi József Nándor versenytanácsos szerint, ha nem is ilyen ütemben és mértékben, de várható volt a román pénznem romlása. Az ipar beteg, nem versenyképes, a mezôgazdaságban még mindig tisztázatlan a helyzet, a bankrendszerben korrupció tapasztalható. Ehhez hozzájárul az is, hogy Romániának az idén törlesztenie kell az eddig felhalmozódott, a különbözô pénzintézeteknek fizetendô adósságait. Erre jelen pillanatban nincs meg a fedezet. Nincs egy exportorientált gazdaság, amely fent tudná tartani a hatalmas importot. Ezen a téren a tavalyi deficit 3,5 milliárd dollárra rúgott. Egy másik szempont a román pénznemmel, a politikai elittel szemben tanúsított bizalmi válság. A nemzetközi pénzintézetek csupán ígérik a hitelt, de nagyon keveset adnak. Románia például két éve nem jutott hitelhez. A stand-by hitelt talán egy hónap múlva megkötik, a post-FESAL-t esetleg három hét múlva.

Neményi úgy véli, hogy az idei költségvetés is szerepet játszik a pénzromlásban, ugyanis a pénzügyminisztérium illetékesei beismerték: az állami költségvetés alapmutatói, a makrogazdasági mutatók nem valósulhatnak meg. Ezek többek között az infláció, költségvetési hiány, valamint valutaárfolyam kézben tartása. — Januárban a Román Nemzeti Bank kormányzója azt mondta, hogy ebben az évben a pénzromlás nem lesz 30–35%-nál magasabb. Ez ma már valóság. Az inflációt évi 30–32%-ra tervezték. Nos, ha a dolgok ilyen ütemben haladnak, ezt április elsô hetéig elérjük — mondta. Ilyen körülmények között óriási egyensúlytalansági állapot áll elô a bevételek és a kiadások között. A lakosság is bizalmatlan. A Bancorexbôl kivett pénzeket az emberek dollárba váltották.

Versenytanácsosunk nem tart attól, hogy az ország fizetésképtelenné válik. Szerinte a Román Nemzeti Banknak egy tarható árfolyamot kell megállapítania, s ha szükséges, különbözô valutákat kell a piacra dobnia. Neményi úgy véli, hogy a Román Fejlesztési Bank, a Petromidia, valamint a Dacia eladásából származó pénzek egy részét a piacra kéne dobni, valamint fel kellene emelni abetéti kamatlábakat. Emellett szabályozni kéne az import és az export között tátongó szakadékot is.

— Hangsúlyozni szeretném, hogy egyes állami bankok évek óta gerjesztik az inflációt — mondta Neményi József Nándor.

Kiss Olivér

*

A lej leértékelôdése a gazdaság valós helyzetét tükrözi, de miután az elmúlt napok árfolyamzuhanásában a pszichózis is nagyon nagy szerepet játszott, a kedélyekkel együtt várhatóan az árfolyam is megnyugszik — jelentette ki csütörtökön Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Csütörtökön feszült várakozás jellemezte a pénzpiacokat. A bankközi piacokon a nyitást követô elsô órákban gyakorlatilag nem volt forgalom, a váltóhelyek 15 500–16 000 lejért vették és 23 000–25 000 lejért kinálták a dollárt.

A jövôt illetôen a Bursa címû gazdasági napilap három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. A tervezettnél korábban végrehajtják a BNR által szorgalmazott pénzügyi reformot. Összeomlik a gazdaság, úgy, ahogy a közelmúltban Bulgáriában történt. Lehetséges még a lap szerint az elôrehozott választások kiírása is, de ez nem oldana meg semmit.

A Ziarul Financiar azt hangsúlyozta, hogy a BNR ma már nem teheti meg azt, amit tavaly, amikor 600 millió dollárt áldozott a lej árfolyamának védelmére. A lecsökkent valutatartalékok most a küladósság utáni szolgálat teljesítéséhez szükségesek. A jelek szerint Románia számára egyetlen kiút maradt, hogy megegyezésre jut a Nemzetközi Valutaalappal az újabb készenléti hitelrôl, mielôtt a helyzet ellenôrizhetetlenné válik.

A România liberã központi napilap szerdai száma kormányforrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Radu Vasile újabb kormányátalakításra készülôdik. Ugyanazon hírforrások szerint az érintett miniszterek a következôk lennének: Andrei Marga tanügyminiszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Alexandru Herlea, az európai integrációs ügyekért felelôs miniszter és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter.

Lapértesülések alapján Andrei Marga tanügyminiszter esetleges visszahívásának felvetése valószínû annak tulajdonítható, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) csúcsvezetôsége nemtetszéssel fogadta a tanügyminiszternek a reformfolyamatra vonatkozó legutóbbi kijelentéseit. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter tevékenysége ellen liberális kollégái elsôsorban az adók növelésére irányuló intézkedései miatt emeltek kifogást. A hírforrások szerint jóllehet semmi hibát nem Alexandru Herlea, az európai integrációs ügyekért felelôs miniszter, követett el, kicserélésére azért kerülhet sor, mert „nem szimpatikus a kormányfônek". Hajdú Gábor egészségügyi miniszter személycseréje viszont azért idôszerû, mivel eddigi tevékenysége alulmaradt az elvárásoknak. Mindez egyértelmûen arra utal, hogy az egészségügyi tárcát csakis orvosi szakképzettséggel rendelkezô személy kell hogy irányítsa.

Kormányforrások szerint a pénzügyminiszteri tárca élére Dan Constantinescut, a képviselôház pénzügyi szakbizottságának elnökét jelölnék. A România liberã sajtókommentárjában megjegyzi: személye ellen az egyedüli kifogás csak az lehetne, hogy rokoni viszony fûzi Viorel Cataramãhoz, aki nemrég lépett ki a Nemzeti Liberális Pártból. Az egészségügyi miniszteri tisztséget Molnár B. Gézának szánnák, az új tanügyminiszter pedig Paul Bran, a bukaresti Közgazdasági Akadémia rektora lenne.

Decebal Traian Remes pénzügyminiszter a Mediafaxnak szerdán kijelentette: felkérte a Nemzeti Liberális Párt vezetôséget, hogy szabad kezet biztosítson számára további tevékenysége során. A miniszter továbbá felrótta kollégáinak, hogy egyesek közülük nyomást próbálnak gyakorolni tisztségébôl való elmozdítása érdekében. Remes egyelôre nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ezeknek a személyeknek a kilétét. Mind Mircea Ionescu Quintus pártelnök, mind Valeriu Stoica alelnök támogatásáról biztosították Remest, és megnyugtatták, hogy soha nem vetették fel tisztségébôl való elmozdítását — állítja Remes.

Demeter János kormányfôtitkár-helyettes a Szabadság kérdésére elmondta: jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy sor kerül-e újabb kormányátalakításra vagy sem. A döntéshozatal kizárólag Radu Vasile kormányfô hatáskörébe tartozik. A kormányfôtitkár-helyettes rámutatott, hogy koalíciós csúcsot egyelôre még nem hívtak össze ebben a kérdésben, márpedig a pártelnökök beleegyezése nélkül nem merülhet fel a miniszterek kicserélésének a lehetôsége. „Ha fel is merült a gondolat, jelen pillanatban nem esedékes. Nem jöhet szóba mindaddig, amíg a Világbankkal a tárgyalások nem fejezôdtek be. Ez ugyanis a kormány gyengeségét jelentené, és a kormányba vetett bizalom csökkenéséhez vezetne" — véli Demeter János.

A mezôgazdasági minisztérium a kormány csütörtöki ülésén visszavonta azt a javaslatát, hogy a Magyarországról behozott kenyérgabonára és lisztre külön vámot szabjanak meg. A kormány továbbá úgy döntött, hogy — amint arról korábban tudósítottunk — fellebbez a Legfelsôbb Bíróságon a Petôfi–Schiller multikulturális egyetem létrehozásáról szóló kormányrendelet ügyében hozott döntés ellen, és kitart a magyar–német nyelvû egyetem mellett. A kormány ugyanakkor határozatot fogadott el, amely a kövezett és falusi utak rendbetételének, a csatornázási rendszer fejlesztésének finanszírozási módjára vonatkozik.

P. A. M.

Az RMDSZ folyó év májusi VI. kongresszusán lehetôség nyílik a szövetség programjának és alapszabályzatának módosítására. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete felkéri tagságát, hogy amennyiben módosító javaslatokat szeretnének benyújtani, szíveskedjenek ezeket legkésôbb március 25-ig eljuttatni a szervezet elnökségéhez, a Fürdô (Pavlov) utca 21. szám alá.

A szerda délutáni rendkívüli tanácsülésen a városatyák a polgármesteri hivatal által javasolt utcanév-változtatásokat vitatták meg.

Többségi szavazattal eldöntötték: a Nemzeti Színház és a Tanítók Háza közti utcát ezután Tanító útnak, a Budai Nagy Antal (Dorobantilor) és a Kossuth Lajos (December 21.) sugárutat összekötô utcát pedig Anghel Saligny utcának nevezték el. Ha a megyei tanács is elfogadja, akkor a Bem utca Bodgan Vodã, a Cserörô (Scortarilor) Basarabia, az Apor (I. C. Frimu) Dimitrie Cosma, a Galamb (Porumbeilor) Bucovina, az Unirii Henry Coandã, a Fôtér Egyesülés tér, a Petuniei Romul Ladea, a Rãvasului General Vasile Danacu, a Batozei pedig Cãpitan Vasile Rusu utca lesz.

Annak ellenére, hogy a városháza illetékes fôosztálya erre nem tett javaslatot, a határozattervezetben pedig nem szerepelt, Ioan Câmpeanu ülésvezetô javasolta: a Herbák János utca nevét változtassák Matei Basarabra. Az RMDSZ-es városatyák tiltakozása ellenére a többség megszavazta a javaslatot.

Kiss Olivér

A polgármesteri hivatal Közgazdálkodási és Környezetvédelmi Ellenôrzô Szolgálatának tizennégy fôs csapata a héten megkezdte a város tisztogatását célzó programját. Ennek keretében — a köztisztasági vállalatok listáin szereplô ügyfelek névsorával felfegyverkezve — meglátogatják azokat a jogi, illetve magánszemélyeket, akik nem szerepelnek ezeken a listákon, tehát nem kötöttek szerzôdést egyetlen hulladékszállító céggel sem.

Elsôként a Nyárfasor negyed néhány utcájába látogattak el. Az Otetului, Mioritei, Cobzarilor, Moldovei, Ilie Mãcelaru utcák „illegalitásban szemetelô" lakóit és az ott mûködô cégeket a kötelezô szerzôdések megkötésére szólították fel. Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget a felszólításnak, 50 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezhetôk, emellett a cégeknek 250 ezer, a magánszemélyeknek tízezer lej kártérítést is kell fizetniük. A felszólító-büntetô eljárás 48 órán belül megismételhetô. Az említett környék polgárai által rögtönzött szemétteleprôl elszállíttatták a hulladékokat.

— Sajnos, ez nem oldja meg a problémát — mondotta Olteanu Sorin felügyelô —, mert ideig-óráig megijednek az emberek, de néhány nap múlva ugyanolyan felszabadultan hordják a szemetet. Folyamatos odafigyelésre van szükség. Ezért állandóan vissza fogunk térni azokra a helyekre is, amelyeket már meglátogattunk. Attól sem riadtunk vissza, hogy szerdán éjjel lesben álljunk, s néhány illegális szemetelôt sikerült is ily módon lefülelni.

— Ez a tisztogatási program csak néhány napja kezdôdött, s komolyan szándékunkban áll folytatni — mondta Mircea Abrudan, a vizsgálócsoport másik tagja. — Fel fogjuk kérni a lakótelepi lakóközösségeket, hogy tegyék rendbe házuk táját, amennyiben ezt nem teszik meg, büntetés, kártérítés kifizetése vár rájuk is, s a takarítást csak el kell majd végezniük.

Kerekes Edit

A BÁLVÁNYOSVÁRALJAI REFORMÁTUS FIATALOK SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTJA március 20-án, szombaton este 6 órakor Bánffyhunyadon, a Mûvelôdési Ház nagytermében bemutatja Szabó László református lelkész A szent király címû díjnyertes történelmi színdarabját. Az elôadást a szerzô rendezte. Szervezô a bánffyhunyadi RMDSZ. Az elôadást március 21-én, este 6 órakor Zsobokon is bemutatják.

A BAHA’I ÚJÉVET március 20-án este 6 órai kezdettel ünneplik meg a Rózsa (Sincai) utca 6. szám alatti volt Siesta Szállóban (Continental villa). A vacsora ára felnôtteknek 70 000, gyermekeknek 35 000 lej. Jelentkezés a 132-503-as telefonon 12–14 óra között. Mindenkit szeretettel várnak.

A KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM megrendelésére a Hidroenergetikai Tanulmányi és Kutatási Központ felmérte a kis és nagyon kis folyók hidroenergetikai hozamát. A Kolozs megyei lehetôségek kihasználásával évente 110 millió kWh villanyáram termelhetô, amelyet az 1998/63-as kormányhatározat értelmében magánvállalkozók és a lakosság hasznosíthat. Az érdekeltek bôvebb felvilágosítást a Prefektúrán kaphatnak.

EKE-hírek
Március 20-án faültetési akció. Találkozás reggel 7 órakor a Bethlen-bástyánál.

A március 21-re hirdetett városnézô túra elmarad.

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA
A környezetkímélô kertészkedôk és egészségvédôk csoportja március 20-án, szombaton de. 11 órakor a Párizs utca 17. szám alatt tartja biotermék-bemutatóval egybekötött batyus tavaszi összejövetelét, amelyen a Magyar Biokultúra Egyesület vezetôségét látja vendégül.

AZ ÁLLAMOSÍTOTT LAKÁSOK BÉRLÔINEK EGYESÜLETE március 20-án, szombaton közgyûlést tart a polgármesteri hivatal nagytermében. Részt vesznek parlamenti képviselôk is, akik támogatják a bérlôk ügyét.

ÁTMENET címmel Feleki Károly mûvészfotóiból nyílik kiállítás március 19-én, este 6 órakor a Szentegyház (I. Maniu) utcai K. L. Fotógalériában.

— Hogyan lehetne lecsillapítani a dollárvásárlási lázat?

— Úgy, hogy megfordítanák az árakat: huszonötezerért vennék és tizennégyezerért adnák.

-fi

• Közel egy hét után jelentkezett a városi rendôrségen Ioan M. (51). A Terapia gyógyszergyár tûzoltója elpanaszolta, hogy március 11-én, kevéssel éjfél elôtt rablótámadás áldozata volt. Tömbházlakása elôtt egy ismeretlen hátulról leütötte, elvette a nála levô 305 ezer lejt, majd elszelelt.

A tettest szerdán a kolozsvári Rares Sebastian Iusan személyében sikerült azonosítani. A 21 esztendôs, büntetett elôéletû, jelenleg munkanélküli fiatalembert bekísérték. A rablás bûncselekménye 5-tôl 20 évig terjedô börtönnel büntethetô.

• Csalásért már korábban letartóztatták Dionisie Ciurcui kolozsvári lakost, akinek bûnügyi dossziéja új fejezettel gazdagodott. A megyei rendôrség gazdasági és pénzügyi bûncselekményekkel foglalkozó osztályának vizsgálata arra derített fényt, hogy még 1997-ben Ciurcui csôbe húzott két kolozsvárit. Livia D.-nek és Petre S.-nek hamis iratokat mutatott fel, amelyek arra engedtek következtetni, hogy rövidesen 100 millió lejes hitelt vehet fel a Transilvania Banktól. Ennek ismeretében a két palimadár habozás nélkül vállalta a kezességet egy újabb kölcsönhöz. Összesen 215 millió lejt érô lakásaikkal kezeskedtek, nem is sejtve, hogy rövidesen elvesztik fejük felül a tetôt.

Ciurcuira 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetés vár, kezesei viszont lakás nélkül maradtak.

• Nagyszabású közúti ellenôrzést tartottak szerdán Kolozsváron és Désen. A megengedett sebességet túllépô 58 gépkocsivezetô közül azonban csak 25 kihágása került 50 vagy 100 ezer lejes pénzbírsággal is járó jegyzôkönyvbe, a 60 km/óra körül „teljesítôk" csak figyelmezetésben részesültek. A csúcs egy szatmárnémeti gépkocsivezetô nevéhez fûzôdik: 92 km/órával száguldott a városban!

Turós-Jakab László

A román társadalom meglehetôsen hosszúra nyúlt átmeneti idôszaka, sajnos, továbbra is gôzerôvel „gyártja" jól alkalmazkodó bûnözôit. Közéjük tartozik a szamosújvári Anamaria Moldovan is, akinek nem kevesebb, mint 13 polgártársat sikerült becsapnia.

A 27 esztendôs hölgynek azért gyûlt meg a baja a bûnüldözô szervekkel, mert kiderült: januárban és februárban összesen 6720 márka ellenében ajánlotta fel szolgáltatásait. Görögországi munkahelyet és havi 1500 márkás fizetést ígért, s nem mulasztotta el szavatolni, hogy a vízumok beszerzését, a szállítást és az „ígéret földjén" a lakást és kosztot is biztosítja.

Az áldozatait átlagban a csöppet sem csekély 500 márkától megkopasztott ügyeskedô Turnu Severin-i embercsempészeknek adta át a csoport egy részét. Mint utólag kiderült azonban, csak az ideát rekedtek jártak jobban: a többieket idegen földön hagyták cserben az embercsempészek.

A csalás miatt szabadlábon vizsgált Moldovantól mindössze 1000 márkát sikerült visszaszerezni, de ez korántsem vigasztalja a hazatoloncolás kellemetlenségét elszenvedett hiszékenyeket.

Turós-Jakab László

A tavasz beálltával egyre több utcai árus jelenik meg a város különbözô pontjain. A môködési engedélyek fôleg a városházára és a pénzügyi hivatalra tartoznak. A mûködés ellenôrzésének fontos szerepe az egészségügyi felügyelôségekre tartozik. Az elmúlt napokon a piacokon, vásárokban és köztereken ellenôrizték, hogyan tartják tiszteletben az Egészségügyi Minisztérium 1995/863-as rendeletét. A gondok fôleg az élelmiszer-forgalmazás körül adódnak. A törvény értelmében az utcai árusok elôrecsomagolt édességet, kávét, üdítôitalt, péksüteményt, csomagolt fagylaltot és gyümölcsöt forgalmazhatnak. Ennek ellenére sokan próbálnak felvágottat, húst, tejterméket vagy éppenséggel alkohol tartalmú italokat árusítani.

Az ellenôrök figyelmet fordítanak az árutársítás módjára is, hogy ne kerüljön a mosópor mellé a kávé, vagy a péksütemény éppenséggel a szappanok közé. Péksüteményt fedett asztalon fehér köpenyben árusíthatnak csak, valamint a fogókanál használatával. Az egészségügyi felügyelôségek nagy gondja, hogy kevés az emberük. Viszont az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a fokozott ellenôrzés nem hiábavaló.

H. Gy.

A Kolozs Megyei Távközlési Igazgatóság ismételten felhívást intézett ügyfeleihez, miszerint június 14-ig még megköthetô a telefonszolgáltatási szerzôdés. Rodica Cãlin kereskedelmi igazgató úgy nyilatkozott, hogy mostanáig a jogi személyek kétharmada kötött ilyen szerzôdést, a magánszemélyek közül viszont nagyon kevesen. Pedig nem kerül semmibe, és alapul szolgálhat a két fél kötelezettségei betartásának jobb nyomon követéséhez. Kolozsváron az elôfizetôknek eljuttatott informálólapok alapján, naponta 7.30 és 19.30 óra között a következô idôszakokban lehet jelentkezni a szerzôdés megkötésére: a Mãrãsti lakótelepiek a Mãrãsti téri kirendeltségnél (III. 26.–IV. 13.), a monostoriak a Padin sétányon (IV. 26.–V. 13.), a grigorescubeliek az Enescu utcában (V. 26.–VI. 14.). De bárhonnan elfogadnak jelentkezéseket az Emile Zola utcai fióknál is. A bérlôknél legyen személyazonossági igazolvány, születési igazolvány (csak, ha a személyi kódszám nincs bevezetve a személyazonosságiba), annak a helyiségnek a tulajdonjogi vagy használatjogi okmánya, amelyben a telefonkészülék üzemel (adásvételi szerzôdés, telekkönyvi kivonat, bérleti szerzôdés stb.) csak abban az esetben szükséges, ha ez nem derül ki a személyazonossági igazolványból.

Az új telefondíjszabásokról még annyit, hogy az elsô száz impulzus ezután is ingyenes.

Ö. I. B.

A Mûszaki Egyetemen ma avatják fel a Romániai Egyetemek Kommunikációs Hálózatát. A Malom utcai épület alagsorában berendezett kolozsvári központ az ország hat egyetemével teremt kapcsolatot. A számítógépes adathálózat ugyanakkor helyileg összeköttetésben van az Agrártudományi Egyetemmel, a zeneakadémiával, a Képzômûvészeti Akadémiával, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a prefektúrával és a polgármesteri hivatallal. Az oktatásban felhasználható fontos adatokhoz ingyenesen jutnak hozzá a tanárok és a diákok.

Pusztai Kálmán professzor, a szakminisztériumi számítógépes hálózat (RoEduNet) hivatalának elnöke lapunknak elmondta, hogy Kelet-Európában egyedülálló kezdeményezésrôl van szó, amely a legkorszerûbb technikára alapoz. Egy idôben 2000–2500 számítógépet lehet a rendszeren belül használni. Kezdeményezô a Kolozsvári Egyetemek Konzorciuma volt 1996-ban, rá egy évre a RomTelecom elvégezte a tervet, és 1998-ban versenyvizsgával kijelölték a munkálatok kivitelezôjét, a kolozsvári Romteleconstructiát. Az infrastruktúra kialakítása során száznyolcvannyolc kilométernyi kábelt használtak fel.

Ma délelôtt a hivatalos ünnepélyes átadáson jelen lesz Andrei Marga oktatásügyi miniszter és más vezetô szakemberek.

Ö. I. B.

Február 26–28. között Szovátán idén is másként beszéltek, írtak irodalomról tanárok, diákok, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Nyelv- és Irodalomtanítás Társulat, illetve a csíkszeredai Márton Áron Kollégium magyar szakos tanárai által szervezett alternatív olimpián. Ez a „másként" azon irodalomkoncepció függvénye, mely azt korántsem tantárgyként, hanem megismerési aktusként kezeli, és nem irodalomra, hanem olvasásra, értelmezésre készít fel. Ezért nem a szöveg társadalmi, ideológiai összefüggései a felfedendôk (ez ugyanis idegen közege a mûnek), hanem hatásbeli aspektusai, gondolkodást, vonatkozást mûködtetô elemei. A tematika sem a tanterv irányvonalát követi, hanem egy-egy archetípus, toposz, mûfaji kategória köré csoportosít irodalmi mûveket a magyar és a világirodalomból, s e szövegek egymásra tevôdését, egymásra való kihatásait is vizsgálja. Az idei témák: versformák, kötött strófa (IX. osztály), a szerelmes regény (X. osztály), az utópia változatai (XI. osztály), az elégia (XII. osztály).

A dolgozatok megírása és a kiértékelés közötti mozzanat a szeminárium, mely megnyitja az értelmezések parciális vonatkozásait, és kommunikációt létesít a versenyzôk és a bírálóbizottság között. A szeminárium osztályonként követi a téma adta koordinátákat, megengedi azonban az értelmezési horizontok különbözôségét. A beszélgetések levezetôi egyetemi tanárok, évfolyamonként ôk a bírálóbizottság elnökei is. Az idén szemináriumot tartottak, javítottak: Gyimesi Éva, Berszán István, H. Nagy Péter.

Az alternatív irodalmi verseny tiltakozik az irodalmat tantervre és tantárgyra szûkítô látásmód, az értelmezési monopolizáció ellen. Az irodalom más és több ennél, anélkül azonban, hogy e másság dimenzióját bármire is beszûkítenénk. A róla való megnyilatkozás pedig maga is irodalom: lehetôség, perspektíva, felszámolás és visszaíródás.

A versenyen székelykeresztúri, maroshévizi, nagyenyedi, kolozsvári és csíkszeredai diákok vettek részt. Kolozsvárról mindössze négy tanuló nevezett be, mindnégyüket díjazták: László Lilla III. díj, Haltek Csilla dicséret (X. osztályosok a Báthory István Líceumban), Patrubány Csilla dicséret, Keszeg Anna I. díj (az Apáczai-líceum XI. osztályos tanulói).

Keszeg Anna

Károly Zöld Gyöngyi és Károly Sándor kolozsvári képzômûvészek kiállítása nyílik meg március 19-én du. 4 órakor Kaposváron, a Somogy Megyei Mûvelôdési Központ Kapos ART Galériájában. Bevezetôt mond dr. Pogány Gábor mûvészettörténész. Közremûködnek a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei. A tárlat megnyitásának napján mûvészeti fórumot is rendeznek a képzômûvészet mai problémáiról. Az elôadók közt szerepel, többek között, Butak András a Magyar Képzô- és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségének elnöke, aki a magyar képzômûvészeti és iparmûvészeti egyesületek rendszerváltás utáni helyzetét elemzi.

A magyarországi Érsekhalmán március 13-án, szombaton, rendezték meg a 8. Népzenei Találkozót. Részt vettek a szabadkai Ludas községi kórus, valamint Erdélybôl a györgyfalvi tánccsoport. Bajmokról (Vajdaság) népes küldöttség érkezett citerazenekarral, tánccsoporttal, gyermekkórussal. Érsekhalma Györgyfalva testvérközsége, gyönyörû kis falu Bács-Kiskun megyében. A györgyfalviak húszperces lakodalmast is bemutattak, a tánccsoporttal együtt oklevelet szereztek. Különösen a díszes népviselet ragadta meg a közönséget. A Georgikon Alapítvány segítette a györgyfalvi tánccsoport részvételét, amelyet elkísért a falu református esperese és római katolikus lelkésze.

március 20-án, szombaton, 10–14 óra között a Francia Kulturális Központban. Ez alkalommal könyvvásárt tartanak, melyen minden megvett könyv után egy ajándékkötet jár. Nyitva lesz a Médiatéka, feliratkozásokat fogadnak el és információkat adnak a DALF-vizsgákkal kapcsolatban.

Híres örménymagyar földbirtokosok voltak hajdanában a nagyiklódi László családok. László László volt a leggazdagabb, akinek 5–600 holdnyi birtoka az elsô világháború utáni földreformig 3–400 holdnyira zsugorodott. A hosszú, tágas istállókban több mint 100 darab szarvasmarha és egy tucatnyi ló, a karámban 5–600 juh volt. A községtôl 4–5 kilométerre, a Kasoki tanyán kétszobás lakás úgy 50–60 holdnyi területtel. 1942-ig a szüleim voltak az egyedüli lakói, és a fele föld megmunkálói. Jelenleg csak a kastély emlékeztet a régi világra.

A birtok intézôje Bakos János, egy kis törpe emberke volt. Szobainasból vált intézôvé, mint a földbirtokos megbízható embere. Nem is járt rosszul egyik sem. Az évek folyamán az intézônek is csöppentett a nagybirtok egy kis, 20–25 holdnyi elsô osztályú birtokocskát Válaszúton, tekintélyes belsôséggel. De gondja volt rá, hogy a földbirtokos konyhája se szûkülködjön. Az is megesett, hogy a földbirtokos veje is hozzáfordult egy-egy nagyobb kölcsönért. Fôleg akkor került ilyen szorongatott helyzetbe, amikor a gyönyörûséges fiatal feleségével Párizsban szilvesztereztek.

A kis emberke nemcsak ügyes gazda volt, de elôrelátó is. Gondja volt rá, hogy kontóján mindig legyen pénzecske, hogyha kell, segítségére siessen tikkadozó gazdájának — persze, nem kamatmentesen. Na, de mindezek mellett, emberkénk gyakran búslakodott, mert nem volt gyermek. Mi lesz majd az összekapargatott vagyonkával? Persze, nem a kis emberkénél volt a hiba, hogy nem volt gyermek, híres kiskakas volt, nem válogatós természetû, az udvari szakácsnôk, napszámos asszonyok mindig kéznél voltak. De fôleg nyáron az aratóasszonyok, akiket Máramaros és Kalotaszeg falvaiból szerzôdtettek. (Kalangyára arattak; minden 11–12. kalangya volt az aratóké.) A község szegényebb asszonyai fôleg télen keresték jólelkûségét, 1–2 véka búza és törökbúza erejéig kölcsönben. Adott is a kisemberke, még többet is a kértnél, és még más terményt is annak, aki kegyeivel megelôlegezte. Mit számított az a 15–20 mázsa ott, ahol vagonszámban hevert a magtárban. Egy csepp volt a tengerbôl.

Így aztán az évek folyamán a kicsi ember alaposan hozzájárult a szaporulathoz is.

A felszarvazott férjek lecsendesítése érdekében gyakran csepegtetett élelmet az uraság magtárjából, kettônek kivételesen, kendôzés nélkül, elôszeretettel sietett segítségére. Az egyik fiúcska és lányka Bakos úr hamisítatlan képmását viselte. A fiút saját költségén iskoláztatta is. Ám amikor hirtelen-váratlan nagyot fordult a világ, a „tine minte" felszarvazott férjeknek egy része elérkezettnek látta a napot, hogy elszámoltassák Bakos urat. Amikor egy Maniu-gárdista vezetésével megbeszélték a tervet, az egyik érdekelt, szemfüles asszony kihallgatta ôket. Öt-hat asszonytársát értesítette a tervrôl. A leszámolásra készülô csapatot az asszonyok megelôzték, de a férfiak olyan gyorsan törtek a házra, hogy már lehetetlen volt Bakos urat kimenteni.

Most mi legyen? A lelelményes testes Ancuta asszonyságnak, amint a kilátástalan helyzetben ott ült egy sámerlin, hirtelen mentô ötlete támadt: bújjon be a kisemberke a szoknyája alá. A kisemberke úgy bebújt a szoknya alá, mint csirke a kotló alá, ha feje felett héjaveszedelem kering. A terjedelmes asszonyság földig érô szoknyája nagyszerû rejteket kínált.

Mikor betörtek a házba a leszámolók, megszeppenve látták a sok asszonyt. Dühösen azt kérdezte az egyik férfi: „— Unde-i porcul de pitic?!" Nem tudjuk — mondta a testes asszony. — Menjetek és keressétek meg. Azok a sámerlin üldögélô asszonyt nem is merték faggatni, mert tudták, hogy ha az fegyverbe szólítja a száját, attól egy egész regement meghátrálna. Míg a megvadult társaság minden helyet felkutatott, a kisemberke ott kuksolt a szoknya alatti áristomban. Majdnem egy óra hosszat kopoltyúzott a nem éppen légkondicionált börtönben, ahol eléggé irritálta az orrát a természetes alsótesti illat, de hôsiesen tûrte a tortúrát.

Miután az asszonyok látták, hogy kissé tisztul a levegô, így szóltak: Na, Bakos úr, most gyorsan bújjon ki! Miután a friss levegôn kissé magához tért: — No, most gyorsan adjatok rá szoknyát, blúzt, fejkendôt — mondta a testes asszony —, és ki vele az utcára. Becsempészték az egyik özvegyasszony házába, s addig ott ült, míg valamennyire helyreállt a falu rendje. Ekkor már az istálló és a kastély is kongott az ürességtôl. Elôbb a magyar, a német, s utána az orosz katonák és nem utolsósorban a helyiek takarítottak. A földbirtokos család már azelôtt elmenekült, hogy a front oda érkezett volna. Bakos úr késôbb a válaszúti telkén húzódott meg, míg kulákká nem nyilvánították.

A felesége halála után a szamosújvári öregek házában lelte meg nyugalmát, és ott is halt meg, 86 éves korában.

Míg élt, a Morár fia és e sorok írója is felkereste. De töretlen hûséggel mégis egy Mária nevezetû nagyiklódi asszony, ki majd minden héten meglátogatta.

Az asszonyi leleményesség nemegyszer volt már életmentô. Ez esetben is, ha Ancuta életmentô ötlete abban a pillanatban nem születik meg, nagy esélye lett volna Bakos úrnak, hogy nem a szoknya, hanem a föld alatt szagolja az ibolyát. Az asszonyok igyekezetéhez az is hozzájárult, hogy védencük soha nem volt szûkmarkú hozzájuk. De a megértô feleség is, aki minden pletykára vak és süket volt. — No, mit kell mindent látni s hallani, ha a ház konyhája mindenben bôvelkedik; jut is, marad is. Azt mondom én is, amit a szamosjenôi földbirtokos bölcs felesége szokott mondani, ha a férje egy-egy pár ökröt elhajtatott a vásárba, és az árát, míg tartott belôle, a szépasszonyokkal elmulatta. „Nem baj, az a fontos, hogy egészségesen térjen haza."

Kolozsi Gergely István

Mindenki, aki világos fejjel gondolkodik Romániában szembetalálja magát a kérdéssel: hogyan lehetséges Corneliu Vadim Tudor létezése társadalmunkban?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljunk, elôször három másikra kell megtalálnunk a feleletet. Ez a három kérdés pedig: Ki találta ki? Ki tartja fönn? Ki óvja?

Elôször, ki találta ki C. V. Tudort? A forradalom elôtt Vadim Tudor Ceausescu Szekuritátéjának egyik legaktívabb eszköze volt, abban a harcában, hogy a román értelmiséget megfélemlítse és zaklassa. (...) Következésképpen 1989 elôtt C. V. Tudort a Szekuritáté találta ki. 1989 után az Iliescu–Roman páros élesztette fel, egy levél nyomán, amelyben Eugen Barbu és Vadim Tudor verôlegény-stílusban felajánlotta szolgálatait. Akik megkönnyítették visszatérését a közéletbe, azt remélték, hogy az ilyen, egyszerre gátlástalan és manipulálható ember révén minél hatékonyabban árthatnak politikai ellenfeleiknek. És fel is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre zúdult. (...) Tehát a forradalom után az akkor még nagyon egységes Iliescu–Roman páros politikai manipulációs érdekei találták fel újra a jelenlegi szenátor C. V. Tudort.

Miután újra megjelent a közélet színpadán, vajon ki támogatta, hogy azzá váljék, amivé már vált? Hogy erre a kérdésre megtaláljuk a választ, fel kell idéznünk néhány emlékezetes tényt. 1993 májusában, egy heves összekülönbözés nyomán kiderült, hogy C. V. Tudor testôrségének tagjai a Román Hírszerzô Szolgálat alkalmazottai. 1994 márciusában az RHSZ Védelmi Ügyosztályának vezetôségét leváltják, mivel bizalmas információkat adott át a România Mare hetilapnak. A hírszerzô tisztek, akik az RHSZ törvénytelenségeit leleplezik, mint a Nagy-Románia Párt szócsövében teszik azt, és miután eltávolítják ôket az RHSZ-bôl, szintén rendszeresen a Nagy-Románia Pártba iratkoznak be. 1996 júniusában egy jelentés rámutat, hogy Vadim Tudor törvénytelen módon külön információs hálózatot tart fenn, amelynek tagjai a csausiszta Szekuritáté volt alkalmazottaiból és az RHSZ jelenlegi munkatársaiból kerülnek ki. (...)

Vagyis arra a kérdésre, ki támogatja C. V. Tudort, a válasz fele kétségtelenül az, hogy a volt kommunista Szekuritáté részei, amelyek a december utáni titkosszolgálatokba beszivárogtak. A válasz második része pedig az, hogy C. V. Tudor támogatásáért hibásak mindazok, akik ôt csodálják és/vagy megszavazzák. (...) C. V. Tudor támogatói a felelôtlen elégedetlenek is, akik bûnös reményeket fûznek az általa ígért kemény diktatúrához. (...)

Végül az utolsó kérdés, amelyet meg kell válaszolnunk: mi az, ami megôrzi ôt tisztségeiben és immunitásában? Más szóval, milyen okból nem esik semmi baja C. V. Tudor szenátornak?

Azt hiszem, egyetlen válasz lehetséges. A huligán szenátort két hálózat pártfogolja: a rokonszenvek és a bûnösségek hálózata. A rokonszenvezôk közé tartoznak a kelekótyák, a sovének, a primitív nacionalisták, a volt Szekuritáté, a volt rendôrség, a volt kommunista hadsereg tagjaiként nagyon sajnálják régi, letûnt elôjogaikat. A bûnösség hálózatát alkotják mindazok, akik szégyenteljes múlttal és zavaros jelennel rendelkeznek, de azért meg akarják tartani fontos pozíciójukat, és ennek érdekében nem rettennek vissza semmilyen kompromisszumtól, semmilyen törvénytelenségtôl, és nem ódzkodnak a legmegalázóbb szövetségtôl sem.

Összekombinálva a két hálózatot, és leegyszerûsítve a képletet, számomra úgy tûnik, hogy C. V. Tudort pártfogolják: (1) a volt csausiszta Szekuritáté még aktív maradványai, amelyeket az új titkosszolgálatoknak még nem sikerült demokratikussá tenniük; (2) azok, akik jól tudják, hogy szégyenletes múltjuk van, és mégis meg akarnak maradni a hatalom csúcsán, vállalva a közösség érdekeinek feláldozását; (3) a volt kivételezettek, akik nem tudnak belenyugodni a kommunista rendszerben betöltött pozícióik elvesztésébe, és akik bosszúvágyukban képesek ezt a közönséges huligánt a haza megmentôjével azonosítani.

H.-R. Patapievici
(„22", 1999, 3. sz.)

Harminchat százalékot veszített értékébôl a lej az év elejétôl. A hazai fizetôeszköz devalválása fôképp az elmúlt napokban vált hangsúlyossá, amikor például szerdán több mint hat százalékkal hígult. A kisemberek egyik napról a másikra árfolyam-pánikba estek. Ennek fô oka az, hogy a lakosság jelentôs részét a nemzeti bank vezetôi tavaly sikeresen meggyôzték: többet nyer az, aki lejben tartja pénzét, mert a bankok által fizetett betétkamat érzékelhetôen magasabb volt az inflációnál, miközben a dollár/lej árfolyam változása a devizában tartott pénzek után kevesebb lejjövedelmet biztosított.

Könnyû volt a tavaly, mert a központi bank devizatartaléka két és fél milliárd lej körül mozgott. Amikor pedig a dollárárfolyam a bankközi tranzakciók során megugrani látszott, a nemzeti bank azonnal közbeléphetett, s jelentôs dollárösszegek eladásával lefelé kényszerítette az árfolyamot. Idén azonban már az év elején nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben a Nemzetközi Valutaalappal nem sikerül megállapodásra jutni, s a jelzésértékû készenléti hitelszerzôdést nem írják alá, az esztendô elsô felében törlesztendô kétmilliárd dolláros külföldi adósság és kamat a devizakészleteket egy csapásra felemészti.

Sajnos, ez a nem sok jóval kecsegtetô helyzet bekövetkezett. Romániának már az elsô három hónap leforgása alatt csaknem egymilliárdot ki kellett fizetnie, s az amúgy is legyengült gazdaság teljesítménye miatt is, a nemzeti bank tartalékai másfél milliárd dollárra csökkentek. Nem nehéz kiszámolni, hogy a május-júniusban esedékes újabb, mintegy egymilliárdos törlesztés a devizakészletet gyakorlatilag nullára csökkenti, s ennek következtében a jegybank az árfolyam további ellenôrzésére képtelen lesz. A dollár/lej árfolyam tehát várhatóan továbbra is a lej kárára változik a következô idôszakban.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? A nemzeti banknál már az is szóba került, hogy a válság kezeléséhez szükséges devizát az ország aranytartalékainak ún. aktivizálásával próbálják megszerezni. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a körülbelül egymilliárd dollárnyira becsült aranykészletet vagy annak egy részét külföldi (magán?)banktól kért kölcsön fedezeteként valamelyik — mindkét fél által elfogadott — szintén külföldi bankba helyezzék. Egészen világosan: ha az ország nem fizet a hitelszerzôdésben megállapított határidôn belül, úszik az aranykészlet.

A különféle nemzetközi pénzpiaci megfigyelôintézetek kedvezôtlen besorolása miatt, Románia jelen pillanatban kevés eséllyel kísérelné meg például azt, hogy a nemzetközi pénzpiacon kötvénykibocsátással próbáljon pénzt szerezni. Erre csakis akkor lenne lehetôsége, ha mielôbb sikerülne tetô alá hoznia a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal a remélt hitelszerzôdéseket. Ehhez viszont lényeges lépéseket kellene tennie a még mindig halasztgatott szerkezeti reformok terén.

Könnyen elôfordulhat, hogy a piac idegessége miatt, s annak köszönhetôen, hogy megtakarításaikat a kisbefektetôk a következô napokban megpróbálják majd devizába menekíteni, a dolláréhség miatt az árfolyam teljesen elszabaduljon, s hiperinflációs jelenség tanúi legyünk. Igen, tanúi, mert ha a folyamat beindul, az adott körülmények közepette és hathatós külföldi segítség híján, valószínûleg bizonyos pontig megállíthatatlan lesz.

A legnagyobb baj azonban mindenképpen az, hogy ennek a pénzügyi helyzetnek az árát egyrészt az alkalmazottak, másrészt pedig a kis és közepes nagyságú vállalatok lesznek kénytelenek megfizetni. Ahelyett tehát, hogy ezek megerôsödjenek, és a nemzetgazdaságot befizetett adóikkal kihúzzák a bajból, rohamosan el fognak szegényedni. Eléggé valószínûsíthetô az is, hogy amennyiben ez a trend huzamosabb ideig eltart, sok kisvállalat csôdbe megy, a termelés ismét visszaesik, s ezzel egyenes arányban nôni fog a munkanélküliség, és csökken az állami költségvetés bevétele. Egyszóval finanszírozhatatlanná válhat a teljes állami és a költségvetési szektor, és hatalmas társadalmi feszültségek jelentkezhetnek.

Bekövetkezhet a teljes csôd. Nem, nem riogatni akarom az olvasót. Csak azt szerettem volna elmondani, hogy nem szeretnék sem a kormány, sem pedig a nemzeti bank vezetôinek a bôrében lenni. S csendesen megjegyezni, hogy most már valóban semmi okunk a nyugalomra.

Tibori Szabó Zoltán

„— Az apám nem azért hozta létre magukat, hogy letartóztassanak."

— lord Peel,
akinek az apja állította fel a
brit rendôrséget

Az már ’89-ben kiderült (akkoriban, októberben a Kossuth rádiót hallgattuk napestig), a Varsói Szerzôdésnek lassan vége. A NATO, vagyis Nyugat-Európa, vagyis az Egyesült Államok nyerte a hidegháborút — a szónak abban az értelmében, mikor a másik fél egyszerûen feloszlik. Szakértôk szerint a NATO azóta is kissé kényelmetlenül érzi magát „világcsendôrként": a nagyhatalmak helyét átvették a hatékony minidiktátorok és a még robbanékonyabb terrorista-társaságok. De a washingtoni szerzôdés 5. paragrafusa (ha egy NATO-tagállamot támadás ér, az a többiekre is érvényes) az elmúlt 50 évben meglehetôsen jól bevált. — Felség, indítsunk offenzívát — mondták idônként a minidiktátorok tábornokai. — Uraim, NATO-tagállamot talán mégse — jelentette ki a felség. És a tankok veszteg maradtak.

Elképzelhetô, pont a hatalmi ûr tette szükségessé a NATO keleti bôvítését. A szimbolikus történelem-idézés pedig azt, hogy Cseh-, Lengyel- és Magyarország csatlakozása pont az USA-beli Independence városban vált véglegessé, ott is a Truman elnökrôl elnevezett könyvtárban. (Ô fejtette ki 1949-ben elôször a katonai szövetség alapideológiáját.) A tegnapelôtt fel is vonták a NATO-zászlót Székesfehérvárott, a honvédség vezérkaránál, kedden pedig a három országét Brüsszelben. (1956-ban még Magyarország semlegessége volt a cél.)

-sipgéz

Akkor kezdôdött, mikor kiderült: a vonalat pont fölöttem húzták meg. Elôször ez vette el a kedvemet. Az utánajárás meg minden idômet. De ha hajlandó vagyok tandíjat fizetni négy éven keresztül, és tudomásul veszem, hogy nem kapok ösztöndíjat, bármilyen jól tanulok is, akkor tárt karokkal fogadnak. Sebaj, gondoltam, ha fizetnem kell is, én igenis egyetemista leszek. Valahogy csak kibírom azt a néhány milliót. Szüleim majd segítenek, amíg munkát találok.

Nem úgy ment, ahogy gondoltam. Megírtam az önéletrajzomat, több helyen is leadtam, aztán vártam. De nem történt semmi. Ez csak a kedvemet vette el. Az egyetem az utazási kedvezményemet is. Sebaj, gondoltam, ha itt penészedek is meg, végre akkor is egyetemista vagyok. Valahogy csak kibírok öt hetet Kolozsváron. Utána jön a húsvét, majd arra hazamegyek. Legalább a család jobban fog nekem örülni. Szüleim úgyis segítenek, amíg munkát találok.

De ez nem úgy megy, ahogy gondoltam. Eltelt az elsô szesszió. Örültem, mert jól sikerült. Aztán, a múlt hét végén, kifüggesztették az ösztöndíjasok névsorát. Talán egy csodára számítottam. Végigolvastam. Ez már végképp elvette minden kedvemet. Már nem tudom azt mondani, hogy sebaj. De valahogy ezt is kibírom. És én akkor is egyetemista leszek. Mindaddig, amíg egyszer munkát találok.

jaka (Rácz Éva)

Pedig én azt hittem, az.

Többek között talán azért, mert — tudomásom szerint — az országban az egyedüli hely, ahol magyarul folyik orvos-, fogász- és gyógyszerészképzés. Ez azonban közelrôl sem jelent annyi elônyt, mint ahogyan azt a kívülálló gondolná.

Az elôadások természetesen magyarul zajlanak, többségükben kifogástalanul felkészült tanárokkal, a gyakorlatok azonban már csak román nyelven lehetségesek. Feltehetôleg ez okozza a legkevesebb gondot. Ami viszont már egy fokkal bonyolultabbá teszi a magyar diákok boldogulását, az a különbözô iskolák közötti tananyagbeli eltérés. Bukarestben másak a tankönyvek, más elméletek szerint folyik a képzés. Igazán nyomasztóvá a helyzet akkor válik, amikor a végzôsöknek szakvizsgázniuk kell: a diplomamunkát románul kell megírni, de az állam- és a rezidenciavizsga is a hivatalos nyelven zajlik. A könyvészet a versenyvizsgákon természetesen a bukaresti, azaz a Vásárhelyen tanultaktól teljes mértékben eltérô információkat tartalmaz.

A megkérdezett diák szerint több tekintetben kifogásolható a

tananyagbeosztás is. Odontológiát (konzerváló fogászat) például két „felvonásban" tanítanak, másfél évnyi szünettel a kettô között.

Köztudott, hogy ami a tandíjakat illeti, mindig komolyabb összegekre kell számítani azokon a szakokon, ahol az oktatás folyamatához szervesen hozzátartozik a laboratóriumok, segédanyagok használata (Vásárhelyen a fogászaton: 1200 dollár/év). A diákoknak nincsen tudomásuk arról, hogy ezt a pénzt az egyetem mire használja fel, mert a szomorú tény az, hogy a fogászaton a diákság kb. 25%-a nem „jut szóhoz" a gyakorlati órákon: a székek nem mûködnek, ha igen, mindeniken rossz valami, nincsen nyersanyag, az orvosi szerszámok az egyetemisták számára hozzáférhetetlenek (egy turbina 2,5 millió lej), nincsenek betegek. A helyzet különösen a gyermekfogászaton siralmas.

Kilátás nincs. Legfennebb annyi, hogy a tanulmányok befejeztével, az 1 éves gyakorlóorvosi tevékenység alatt sikerül majd pótolni az egyre halmozódó hiányosságokat.

Ui.: A cikk egy, magát megnevezni nem szándékozó, vásárhelyi diák megjegyzéseit tolmácsolja.

Geambasu Réka

Ha körülnézünk egy picit a KMDSZ háza táján, egy pár érdekes újdonsággal találkozhatunk: új szakosztály, vezetôképzô, diáknapok, Bolyai Szabadegyetem, Szakmai Napok.

Megalakult a Szórakoztató és Kulturális Szakosztály (SZKSZ), amely feladatának „a KMDSZ szórakoztató és kulturális tevékenységének koordinálását" tekinti. Hogy ez mit jelent? Bálestek szervezése, színjátszócsoportok és humoristák meghívása, koncertek szervezése, táncegyüttesek meghívása.

A KMDSZ-nek sikerült felkeltenie a vezetôképzôvel egészen új (beavatatlan) emberek érdeklôdését, így a hét végén 30 újonc vonul ki a régiek oldalán Torockóra. A kivonuláson egy 8 km-es sétát kell érteni. A vezetôképzô egyik fontos célja, hogy az újak és régiek megismerjék egymást és a KMDSZ-t.

Történt egy diáknapok-gyûlés, melyen segítôkész emberkék jelentek meg. Még egy találkozás történik majd a jövô hét folyamán, a segítôkész egyének létszámának növelése érdekében. A diáknapok, köszöni szépen, jól érzi magát, már túllépett az embrió stádiumon, a tavalyihoz képest picit leszûkített kerettel rendelkezik. A fôszervezô szerint a cél, hogy minél jobbak legyenek a rendezvények, és a 24 csapat négy napon keresztül dolgozzon, bulizzon és nagyon jól érezze magát.

Történt egy szakosztálytalálkozó is, ahol felvetôdött a Bolyai Szabadegyetem újraindításának ötlete. A Bolyai Szabadegyetem pár éve mûködött, és az a lényege, hogy hazai és külföldi elôadók (tanárok) az órarenden kívül elôadásokat tartsanak az érdeklôdôknek. Ez lefordítva azt jelenti, hogy ha engem érdekel a matek, de teljesen más szakra járok és nincs lehetôségem mateket tanulni, akkor látogathatom a Bolyai Szabadegyetem matematikaelôadásait. Természetesen ez csak az ember általános mûveltségének fejlôdését szolgálja, hiszen ha adnak is diplomát, az nem hivatalos.

Boda Szabolcs

A költôinek egyáltalán nem nevezhetô kérdés a Kolozsvári Rádió születésnapjának apropóján vetôdött fel bennem. Mert odáig rendben van a dolog, hogy Kolozsváron 45 éve létezik rádió, amely magyar nyelven is sugároz. Az is természetes, hogy a stáb meg akarja ünnepelni ezt a szép, kerek évfordulót. A közönségtalálkozó szervezésének gondolata pedig egyenesen zseniális, hiszen alkalmat teremt arra, hogy szerkesztô, mûsorvezetô, riporter és hallgató együtt örüljön annak, hogy napi négy órán át édes anyanyelvünket hallgathatjuk az éteren keresztül.

Mielôtt még végképp elragadna minket a lelkesedés, álljunk meg egy szóra! Pontosabban egy kérdésre. Éspedig: Hol vannak a fiatalok? Ôk nem hallgatják a Kolozsvári Rádió magyar adását? (Ja, ez már két kérdés volt? Bocsánat!) Ugyanis az ember gyanútlanul belibeg a koncertterembe, és hirtelen nem tudja, jó helyen jár-e. Ez itt a közönségtalálkozó, vagy a nyugdíjasklub rendes havi összejövetelére tévedtünk be? A kép kábé így festett: a félig telt teremben mintegy tíz, 30 év alatti egyént sikerült összeszámolnom ( ebbôl kettô 10 év alatti, nyilvánvalóan unoka). A közönség fennmaradó hányadának életkorát pedig úgy 60 évre saccolnám.

Sajnos, ebbôl világosan levonható a következtetés: a rádió hallgatósága lassan, de biztosan halad az elöregedés felé. A fiatalok nincsenek sehol, de ugyanígy távol maradnak a negyvenesek, ötvenesek is. Pedig a mûsorok döntô többsége nem a nyugdíjas korosztályhoz szól. Nem nekik szerkesztik a Zsibongót, a Diákperiszkópot és a könnyûzenei mûsorokat.

Szól a rádió — jut eszembe a népszerû sláger. Kolozsváron is szól a rádió. Csak éppen az nem hallgatja, akinek szánják. Mert ha hallgatná, akkor magáénak érezné a rádiót. És ha magáénak érezné, akkor eljött volna ünnepelni.

De így csak üres székeket láttam. Meg egy undorító rókát az elôttem ülô nénike nyakában. Mindkettô lehangoló látvány volt.

Sándor Boglárka

Bennszülött kolozsvárinak nehéz bentlakásban lakni, fôleg, ha az több mint 500 kilométerre van az otthontól. A bentlakás a felnôtté válás egyik stádiuma, melyet kötelezô módon (pont mint a katonaság a fiúk esetében) mindenki át kellene hogy éljen. Mert hogy sok mindent lehet belôle tanulni.

Nos, jelen esetben a Márton Áron Gimnáziumnak becézett volt szovjet laktanyáról van szó (én ezt onnan tudom, hogy volt nálunk a mindenes, aki végre megjavította az ablakot — most már csak sokat kell egyek, és a felgyülemlô energiával be is tudom csukni —, és ô elmesélte, hogy a zárószerkezet már harminc éve rozsdásodik, és hogy eleinte a szovjet katonák próbálhatták ki, hogyan is zár az ablak). Nos, én már gyanítottam valamit, mikor belenéztem a tükörbe és csak a fejem búbját láthattam (nem 1,60 cm-es emberekre szabták). Gyanúm csak egyre fokozódott, mikor a széken állva a tükör feletti konnektor feliratát világította meg a lámpa: csak villanyborotvához.

A hagyománnyal itt már szakítottunk is, hisz azóta csak eltelt néhány milliárd pillanat. Most például a könyvtár felé vezetô úton van egy klubnak becézett helyiség, ahol 10 multimédiás számítógép teszi örömteljesebbé úgy a távollevôk, mint a bentlakók életét is. Ugyanakkor a C szárnyban újjáépítik a fürdôket, igaz, ez szörnyû zajjal, porral meg hideggel jár. A média is mindegyre jelen van a bentlakás falai között. Az RTL Klub itt forgatja a Kalózok címû (vagy témájú) gyermekjáték-mûsorát, ami elméletileg eléggé népszerû. Ezt viszont én nem tudom, mert televíziószoba az nincs, otthon meg csak a Duna tv mûsorait fogja a kábeltévé- szolgáltató.

A tévések eléggé diszkréten és a dolgokat nem zavarva mûködnek. Nem úgy az a Nemes Áron nevû fickó, aki kizárta szlovákiai szobatársait, és a portás egyre idegesebben és gyakrabban használta a hangosbemondót, (negatív) sztárt csinálva a fejevesztett srácból. A szobatársak viszont, hála a lányismerôsöknek, nem maradtak ágy nélkül. Sôt, a földszinti szobába bemásztak a rács ellenére, így még fogat is tudtak mosni aznap este.

Máskülönben az állandóbb (ez azt jelenti, hogy legalább félévig) bentlakók haragudnak a részképzôsökre. Mert azok rövid ideig vannak itt, mert azok nem ügyelnek annyira a tisztaságra, mert azok... De a részképzôsök is haragudnak ám. A KMDSZ-re. Mert a félretájékoztatás, sajnos, még mindig mûködik. A lány, aki eredetileg Pécsre jelentkezett részképzésre, de azután meggondolta magát, és idôben szólt, hogy Budapestre fog jönni, még mindig nem kapta meg ösztöndíját. Mondjuk, ez a kisebbik gond, de a szálláshely megadása is csak több (szerencsés) telefonhívás után rendezôdött el.

Vass Enikô

Múlt héten mutatták be Budapesten Tompa Gábor elsô játékfilmjét, a Kínai védelmet. A magyar–román koprodukcióban készült alkotás, sajnos, nem keltett túl nagy visszhangot a fôvárosban, két-három nappal az elsô vetítés után alig egy tucat ember lézengett a Mûvész mozi nagytermében.

Kényes témához nyúlt Tompa Gábor, mikor elvállalta a Kínai védelem megfilmesítését, hiszen már több éve vádolják a román filmgyártást azzal, hogy nem tud szabadulni a kommunista korszaktól. Csiki László novellája azonban szokatlanul dolgozza fel az elmúlt rendszer visszásságait, és egészen bonyolult emberi kapcsolatok felvázolásával sok mindenre ad lehetôséget. A forgatókönyv, mint általában a filmesítésekkor ez lenni szokott, pontosan ezeket a viszonyokat egyszerûsíti le, illetve teszi nyilvánvalóbbá ôket, az erôsebb és hirtelenebbül érvényesülô hatás érdekében. A Kínai védelem esetében pont ezt viszik túlzásba, és a bonyolult, esetenként különleges helyzetek, érzelmek helyett sablonok kerülnek elô: a gátépítés miatt vízzel elöntött falu képe mesterkélten patetikus (ez egyébként nem is jelenik meg a novellában). Ugyanígy túlzottan leegyszerûsíti a dolgokat a névvel való játszadozás esetében is: míg a novellában a párttitkár csupán felcseréli a kereszt- és a családnevet (Péteri Györgybôl Györgyi Pétert csinál), a filmben Petre Gheorghiunak kereszteli át a fôhôst.

A film megnézése után leginkább az tûnt fel, hogy Tompa nem meri igazán bátran használni a speciális filmes eszközöket. Az a rendezô, aki színházelôadásaiban gyakran hozott merész újításokat, egy konzervatív filmet alkotott. Természetesen a téma megkötötte a kezét, de pontosan az az abszurdba hajló látásmód, ami Tompa rendezéseit jellemzi, most hiányzott. Illetve, mikor egy helyen, a legyeket vadászó párttitkárnál ez pazar módon megjelenik, az egész helyzet, a stílus nem kapja helyét az összképben. Gyakori hibája a filmnek a szájbarágás, bizonyos, a nézô által már elôbb sejtett/tudott információt határozottan megerôsít, mintha attól félne, nem mindenki számára volt nyilvánvaló (ezáltal pedig a film ritmusa fölöslegesen lelassul); többször elôfordul az is, hogy kép és szöveg egyszerre nyújtja ugyanazt az információt. Érdekes ötletnek tartom a hazafias dalokat éneklô, idônként feltûnô kis csoport megjelenítését, csak utolsó jelenetük (féktelen hippihangulatban pusztítják a kommunista jelképeket), megint szájbarágásként hat, és a sejtelmesség, a kissé mindenen kívüliség, ami addig az egésznek a varázsát adta, teljesen elvesztôdik ezzel.

A film legnagyobb érdeme, hogy szinte végig fenn tudja tartani a feszültséget a kameraállások váratlan cserélgetésével, a jó zenei aláfestéssel. Jellegzetes technikája a rendezônek, hogy minden jelenetet több állásból filmez, és a látószögek váltogatásával vizuálisan érzékelteti a szereplôk egymáshoz való viszonyát. Az egész operatôri munka remek, Máthé Tibor képszerkesztése végig meglepô és dinamikus, a filmezés mindig a jelenet hangulatának megfelelô.

A színészek remekül kiválasztottak, a fôszerepben Gyôry Emil nagyot alakít: szinte sugárzik róla a nyugalom és a bölcs beletörôdés, mikor pedig eltüntetik szakállát és bozontos haját, védtelenné és bizonytalanná válik. Maia Morgenstern, úgy látszik, egyre többször játssza a korosodó prostituáltat, hiszen Kántor László Álombányája után, itt is hasonló szerepkörbe került. A film egyik legjobb jelenete a Gyôry Emillel való kettôs, a két ember furcsa kapcsolata hátborzongatóan ôszintévé válik. A kolozsváriak közül biztosan sokan fogják felismerni az itthoni színészeket a különbözô statisztaszerepekben, sôt, egy adott pillanatban magát a kolozsvári színházat is.

A Kínai védelem földrajzilag leszûkített nézôközönségnek szól, itthon biztosan más lesz a fogadtatása, hiszen megértéséhez nagyon tisztában kell lenni a romániai helyzettel. Csakhogy pontosan azt az egyetemességet hiányolom ebbôl az alkotásból, ami Tompa színházi munkáinak jellegzetessége volt, és ami lehetôvé tette, hogy szerte a világon turnézhasson velük.

Gyenge Zsolt

Vannai István a kolozsvári Gyermekpalota zenetanára, egy ideje pedig a Gheorghe Dima Zeneakadémia dzsesszmodulját is oktatja. 1980-ban nonprofit, dzsesszel foglalkozó társaságot alapított: az Eco-Jazz Napocensist, melyben 180 egyetemista, diák, munkás és technikus tevékenykedik. A Campus vele beszélgetett.

— 14 évi koncertszervezés után sikerült összehoznunk egy nemzetközi dzsesszfesztivált Kolozsváron, mely színvonalassá nôtte ki magát. Városunkban sohasem volt nemzetközi dzsesszfesztivál. A forradalom után sikerült összetoborozni lelkes segítôket, mint például a Francia Kulturális Központ volt igazgatóját, Matthiew Royet urat, aki magára vállalta a szervezés oroszlánrészét, értékes dzsessz-zenészeket hívott Franciaországból. Felkarolt bennünket dr. David Millbourn , a West-Virginiai Kollégium dzsessztanára, aki nemrég gyönyörû dzsesszpartitúrákkal és stimekkel látott el minket. Megemlíteném Jürg Soll Thurmann zenészt Svájcból, aki a Pro Helvetia Alapítvány támogatását ajánlotta fel. Cambridge-bôl pedig Allen Tongue nevét említeném. A kolozsvári Diákmûvelôdési Ház igazgatója pedig a termet biztosítja az április 22. és 24. között tartandó nemzetközi dzsesszfesztiválnak.

— Milyen hazai és külföldi zenekarok jelezték részvételi igényüket?

— A String Jazz Quartett együttessel egy görögországi fesztiválon ismerkedtünk meg, ôk, nagy örömünkre, kicsi gázsiért is eljönnének muzsikálni. Franciaországból, Németországból is várunk csoportokat. A jelenleg az Egyesült Államokban koncertezô kecskeméti Bohém Raggtime Jazzband is hatalmas árengedményt tett, ismerik a hazai siralmas helyzetet, és tudják, nagyon kevés pénz jut a zenére. Harry Tavitian zenész érdeme, hogy egy tetô alá tudta hozni a kolozsvári zeneakadámián belül mûködô Shabah és az Orient Express zenészeinek elképzelését a dzsesszrôl. Fellép a Gaio Big Band is, amely egyetlen amatôr Big Band Romániában, és maholnap a 20. évfordulóját ünnepli.

— A kultúrélet is krízisben van. Rengeteg együttesnek nincs próbaterme, rengeteg fiatal szívesen használná fel szabad idejét értelmes dolgokra, de ezt az élményt hely- és hangszerhiány miatt nem engedhetik meg maguknak.

— Dicséretre méltó a magyarfenesi, a szentlászlói ifjúság helyzete — mondja Vannai István —, egy hónapja foglalkozom a szentlászlói kultúrotthon fúvós zenészeivel. Az ottani kultúrélet annyira pezsgô... Guttman Mihály, mindenki nagyon jól ismeri, kitûnô szakember, kórusának meghívásai vannak külföldre. A fiatalok most tanulnak különféle hangszereken, hogy egy könnyûzene-együttest alakítsanak, van tánccsoport is, sôt, dolgozik egy operettegyüttesük is. Balha István a közösség kultúréletét szívügyének tekinti, és rengeteget tesz azért, hogy az ottani mûvelôdési élet minél mozgalmasabb legyen. Fontos volna egy amatôr kultúrmozgalom minden nagyobb közösségben, városkában. Tudjuk jól, hogy ma a kultúrotthonokat csak esküvôk lebonyolítására, diszkózásra használják. A diákmûvelôdési házak, kultúrotthonok szerepe ennél sokrétûbb kell legyen.

— A zenei irányzatok az elektronizáltság felé tértek el. Ez kevésbé jellemzô a dzsesszre. A konzervzene szerepe megnôtt. Hogyan képes a dzsessz a sok divatvacak mellett létezni?

— Dzsesszbôl lehetetlen megélni. A dzsessz olyan szenvedély, amely egy életen át minden zenészt végigkísér. Csak nagy szenvedéllyel, odaadással lehet csinálni. Kevesebb élô zenét hallgatunk, a szólisták nagy része az elôre felvett zenei felvételeket részesíti elônyben. Az így felvett zenei kíséretek kiküszöbölik azt a lehetôséget, hogy a fiatalok hangszereken tanuljanak meg játszani. A dzsessz felhasználja az elektronika adta lehetôségeket, a dzsesszcsoportok kettéválhatnak akusztikus vagy elektronikus használókra. Az elektronikus hangszereknek nincsen olyan jelentôsége a dzsesszben. Örvendetes, hogy a Yamaha és Casio cégek olyan elektronikus zongorát készítettek, amellyel lehet dzsesszkoncerteket is rendezni, könnyen szállítható, könnyen bérelhetô. Mert a dzsesszklubok, diákmûvelôdési házak zongorái siralmas állapotban vannak, nem használhatók. A dzsesszzenészek még a hangerôsítést sem viszik túlzásba. Nagy tisztelôi vagyunk a rockzenének is, tudjuk, hogy borzalmasan fontos, hogy ezt a stílust nagy hangerôvel játsszák a zenészek. A dzsesszben erre sem tartunk igényt. Az elektronika részben segít nekünk, de nem annyira fontos.

— A techno és a rap sem szorítja ki a dzsesszt a zenei életbôl?

— Nem. A tavaly nyáron például egy korinthosi dzsesszfesztiválon egy görög együttes nagyon érdekes stílust alkalmazott, az ún. rap-dzsesszt, amely Romániában még nem ismert. Nagyon tetszett az új stílus. Úgy, ahogy az ezelôtt 20–25 évvel kialakult dzsesszrocknak az volt a célja, hogy a dzsesszt megszerettesse a rockrajongókkal, a görög fiatalok a rapperekkel szerettették meg a dzsesszt. Ötvözésre még mindig van lehetôség a zenei életben.

Szôcs Andrea Enikô

pályázatot hirdet egy irodavezetôi-menedzseri, teljes munkaidejû állás betöltésére.

Elvárásaink:

— szervezôi gyakorlat;
— nagyfokú operativitás, határozottság;
— jó kommunikációs és kezdeményezôkészség;
— alapfokú angolnyelv-tudás;
— felhasználási szintû számítógépes ismeretek;
— egyetemi hallgatói státus vagy felsôfokú végzettség;
— 22–35 év közti életkor.

Feladatok:

— a diákszervezetek információs rendszerének mûködtetése;
— a MAKOSZ és DUMA vezetôségének szakmai támogatása;
— segítségnyújtás országos rendezvények szervezésében;
— hatékony támogatás a szervezetek anyagi alapjainak megteremtésében;
— a támogatások felhasználásának ellenôrzése;
— az iroda infrastrukturális fejlesztésének megszervezése.

Ajánlatunk:

— rugalmas munkaidô;
— magas fizetség;
— az irodavezetô munkáját titkár segíti.

Információk és jelentkezés március 22-én 15 órakor az alapítvány irodájában: Petôfi u. 21. (a földszinten).

Tudományos Diákkonferenciát
rendez a KOMATE (Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete) Szinden, 1999. április 30. és május 2. között. A programban, a tudományos dolgozatok elbírálása és egy kulturális est mellett, szerepel Torda, Alsószentmihályfalva, Várfalva és a Tordai-hasadék megtekintése is. Jelentkezni április 2-ig lehet a KOMATE könyvtárában, a dolgozat témájának meghatározásával. A dolgozatot ugyancsak a könyvtárban lehet leadni április 14-ig.

A KOMATE

kirándulást szervez
Kalotaszegre március 20-án, Kolozsvár–Szászfenes–Gyalu–Gyerômonostor–Bánffyhunyad–Magyarbikal–Kolozsvár útvonalon. Indulás szombaton reggel 7 órakor a BBTE fôépülete elôl, busszal. A résztvevôk száma 60 (KOMATE-tagok).

A keleti hónap vége
A neves japán rendezô, Akira Kurosawa Árnyéklovas címû filmjét vetíti az Oedipus Quartett Filmklub. Az idôpont a már megszokott: kedd este fél 8-tól az Apáczai-líceum fizikumában. Jövô hét végén pedig az úri közönség táncol — jön a Quartett-buli a sétatéri Park vendéglôbe. A zene nem lesz a megszokott.

Pedagógiai TDK-t
szervez a Comenius Társaság május 7-én. Jelentkezni a KMDSZ-irodában, április 30-ig lehet egy 10–15 oldalas, saját kutatáson alapuló dolgozatkivonattal.

Outward Bound Romania
vezetôképzô tanfolyamra kerül sor 1999. április 6–10. között a szovátai Teleki Oktatási Központban. A jelentkezéshez szükséges beiratkozási lapok és a program részletes ismertetôje a KMDSZ-irodában kaphatók. Jelentkezési határidô április 2. A részvételi díj személyenként 250 000 lej + útiköltség. A befizetendô összeget a következô bankszámlára lehet küldeni a tábor megkezdése elôtt egy héttel: B.C.R. Tg.-Mures, Cont Lei: 45.10.87.62.

Nyári Újságíró Egyetemet
szervez a Szent László Akadémia 1999. június 21. és július 3. között a határon túli magyar újságok, valamint magyar szervezetek és pártok munkatársai, illetve a média iránt érdeklôdô értelmiségiek számára. A tanfolyam, az útiköltséget és költôpénzt leszámítva, ingyenes. A szervezôk az RMDSZ által ajánlott személyeknek 8 helyet biztosítanak. Jelentkezni március 23-ig lehet, az RMDSZ Bilascu (Majális) utca 60. szám alatti székházában, szakmai önéletrajzzal és indoklással. Részletekkel az 190-758-as telefonszámon Kovács Péter szolgál.

A koalíciós pártok vezetôi jövô héten találkoznak, hogy megvitassák az új privatizációs törvénytervezetet, és megtárgyalják ennek alkalmazási módozatait — nyilatkozta csütörtökön Adriana Sãftoiu kormányszóvivô. Továbbá rámutatott, hogy a törvénytervezet megvitatását valószínû, hogy már a jövô heti kormányülésen elkezdik. Mostanáig a Demokrata Párt ellenezte, hogy a kormány felelôsséget vállaljon az új privatizációs törvényért.

A szenátus csütörtökön jóváhagyta az állam által jogosan elkobzott vagy az állam magántulajdonába került javak értékesítését szabályozó tavaly kibocsátott 38-as sürgôsségi kormányrendeletet.

A törvény értelmében az állam által elkobzott vagy az állam magántulajdonába került javak átutalhatók az iskolák, szociális otthonok, felekezeti intézmények, valamint az árvízkárosultak tulajdonába is.

A jogszabály továbbá elôírja, hogy az állam magántulajdonába került olyan javak, amelyek nem értékesíthetôk a fenti rendelet értelmében, ingyenesen átutalhatók a javakra jogosult jogi személyeknek.

Az egészségügyi minisztérium véglegesítette az orvosi rendelôk létesítését és mûködését szabályozó tavalyi 124-es rendeletet módosító tervezetet, amely változatos lehetôségeket nyújt a rendelôk privatizálására. Tekintettel arra, hogy a legtöbb orvosnak nem áll rendelkezésére megfelelô tôke korszerû felszerelések beszerzésére, a tervezet a magánbefektetéseket kívánja ösztönözni az egészségügyi rendszerben.

Emil Constantinescu államfô csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadta Thomas Klestil osztrák elnököt. Az osztrák elnök Constantinescu államfô meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában.

II. János Pál pápa remélhetôleg 2001-ben újabb látogatást tesz Romániában, és akkor felkeresi az ország katolikusok lakta vidékeit is — közölték RMDSZ-politikusok a vatikáni nunciussal való megbeszélésekre hivatkozva.

A pápa látogatásával kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy osztja a romániai magyar katolikus vezetôk álláspontját, akik mindent megtettek azért, hogy az egyházfô Erdélybe is ellátogasson.

Mint mondta, ökumenikus és politikai szempontból nagy eredmény, hogy a pápa — most elôször — ellátogat egy ortodox többségû államba, de ezt nem kellene szembeállítani az erdélyi katolikus hívek azon természetes és rendkívül lényeges igényével, hogy vendégül láthassák. Markó reményét fejezte ki, hogy 2001-re tervezett újabb látogatása során a szentatya Erdélyt is felkeresi.

A pápa már tervbe vett újabb romániai látogatásáról tájékoztatta Jean-Claude Perisset pápai nuncius a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot is.

A pápa májusi látogatásáról készített elsô közvélemény-kutatási adatok azt mutatták, hogy a megkérdezettek 60 százaléka örömmel látja II. János Pált román földön. 80 százalékuk úgy vélte, hogy a pápalátogatás javítani fog Románia külsô megítélésén, valamivel több mint 60 százalékuk szerint pedig a szomszédos országokkal tartott kapcsolatokon is. A szomszédokkal való kapcsolatok javulását várók 54,2 százaléka ennél a kérdésnél Magyarországra gondolt.

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy szerdán tanácskozást folytatott Emil Constantinescu államfôvel, Radu Vasile miniszterelnökkel és Mugur Isãrescuval, a Román Nemzeti Bank (RNB) vezetôjével. A megbeszélésen arra a következtetésre jutottak, hogy az RNB erôs kézzel kell hogy közbelépjen a lej stabilizálása érdekében.

Paul Pãcuraru, a szenátus liberális frakciójának vezetôje szerint a lej leértékelôdését a gazdaság jövedelmezôségének hiánya okozta. Ugyanakkor az RNB sem tudott közbelépni az árfolyam stabilizálása érdekében, mivel kénytelen megôrizni a nemzetközileg megbízható valutatartalékát. Az árfolyam mélyrepülésének van egy pszichikai vetülete is, amit az idéz elô, hogy a lakosság bizalmát veszítette a nemzeti pénznemben. Pãcuraru reményét fejezte ki, hogy az RNB megpróbál mégis közbelépni a helyzet rendezése érdekében.

A parasztpárti Mircea Ciumara, volt pénzügyminiszter szerint csakis a nemzeti bank normalizálhatja a lej–dollár árfolyamot azáltal, hogy vagy dollárt dob a piacra, vagy lejt von onnan vissza. A nagyszabású árfolyamzuhanás okai közé sorolta a lakossági pánikot, valamint annak a lehetôségét, hogy egyes kereskedelmi bankok árfolyamspekulációkba bocsátkoztak.

Doru Ioan Tãrãcilã RTDP-s szenátor csütörtökön kijelentette, hogy a lej leértékelôdésének oka nem csupán az ország jelenlegi gazdasági helyzete, hanem a külsô nyomás is. Ennek köszönhetôen ugyanis a lehetô legolcsóbban lehet majd hozzájutni a privatizálandó kereskedelmi társaságok aktiváihoz vagy éppen magukhoz a kereskedelmi társaságokhoz.

Decebal Traian Remes pénzügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy a pénzügyi tárcának jól körülhatárolt programja van a lej leértékelôdésének megfékezésére, s ezt jövô hét elején ültetik életbe.

A nemzeti bank legfôbb célja a lej zuhanásának megállítása és a bizalom visszanyerése — nyilatkozta Mugur Isãrescu, a nemzeti bank vezetôje. A szenátusba meghívott Isãrescu elmondta, hogy a lej többi pénzneméhez viszonyított árfolyamnak erôteljes zuhanását zömmel pszichológiai tényezôk okozták, de ugyanakkor az ország gazdasági állapotát is tükrözi. Az RNB vezetôje nem volt hajlandó elôrejelzésekbe bocsátkozni, de annyit megjegyzett, nem volna kívánatos, hogy a lakosság vállalja azt a kockázatot, amit a valutapiacon az eladási és a felavatási árak közti differencia okozott.

A Mediafax jelentése szerint a koalíciós pártok vezetôi a jövô héten találkoznak, hogy megbeszéljék a lej leértékelôdése nyomán elôálló gazdasági helyzetet.

A román határôrség több olyan személyt feltartóztatott a román–magyar, illetve a román–bolgár határon, aki Magyarországon beszerzett hamisított Schengen-vízummal, illetve hamisított magyar útlevéllel próbált kilépni az országból.

A román határôrség és idegenrendészet országos parancsnokságának közleménye szerint a borsi határátkelônél három román állampolgár útlevelében hamisított Schengen-vízumot találtak az ellenôrzésnél, a feltartóztatott személyek elmondták, hogy ezeket Magyarországon vásárolták 1200–1500 német márkáért.

Az ellenôrzés idején kilépésre jelentkezett egy mikrobusz, s a feltartóztatottak a mikrobusz sofôrjében, illetve egyik utasában felismerték azt a két személyt, akiktôl a hamis vízumot vásárolták. A mikrobusszal utazó további három ember beismerte: Budapestre tartottak, és ott 1500 márkáért hamis Schengen-vízumot szerettek volna venni.

A román–bolgár határon Giurgiu átkelôhelynél a Bukarest–Szófia vonatról szállítottak le két olyan román állampolgárt, aki meghamisított magyar útlevéllel próbálta elhagyni Romániát. A két személy elmondta, hogy az útleveleket, amelyekben a fényképeket cserélték ki, „egy magyartól vették 2-2 ezer dollárért", s a hamisított útlevelekkel Kanadába szerettek volna eljutni.

A Mediafax jelentése szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) a jövô héten párbeszédet kezdeményez a szakszervezetek vezetôivel — jelentette be Remus Opris, a KDNPP szóvivôje. Rámutatott: ezen a hét végén a párt megyei szervezeteinek vezetôi, prefektusai és képviselôi megbeszéléseket folytatnak majd a szakszervezetek helyi szervezeteivel.

Ion Diaconescu pártelnök elmondta: ily módon próbálnak meg eleget tenni Emil Constantinescu államfô kezdeményezésének, hogy a súlyos problémák orvoslása érdekében a politikai erôk és a szakszervezetek közös megoldásokat találjanak. Továbbá hangsúlyozta, hogy a külföldi küldöttségek képviselôi remélik, hogy Romániában helyreáll a politikai stabilitás.

Az oktatásügyi minisztérium rendelete értelmében a felsôoktatási intézmények soron kívül és beiskolázási szám felett felvehetik évfolyamaikra azokat az érettségizett diákokat, akik nemzetközi olimpiászokon elismerésben részesültek, illetve (az utolsó két tanév során; a csak IX. vagy X. osztályban tanított tantárgyak esetében a 95–96-os és 96–97-es tanévekben) országos elsô, második vagy harmadik díjat nyertek a tantárgyversenyeken. A kimagasló eredményeket elérô diákokat csupán olyan szakra vehetik fel, amely jellege megfelel a tantárgynak, amelyben a tanulók díjat, elismerést kaptak.

A testnevelési kar vizsga nélkül veheti fel az olimpiai játékok, Európa-bajnokságok, világbajnokságok díjazottait. Március végéig minden kar maga dönti el, milyen körülmények között adja meg ezt a lehetôséget a jeleskedô diákoknak, és azt is le kell szögezniük, milyen további feltételeket szabnak ebben az esetben.

Bár a döntés még nem tekinthetô véglegesnek, megtudtuk, hogy például a jogon annyiban kerülnek elônyös helyzetbe a történelem olimpiai nyertesek, hogy történelembôl hivatalból megkapják a maximális pontszámot, viszont a további felvételi vizsgákon részt kell venniük. Ugyanez a helyzet körvonalazódik a bölcsészkar magyar tanszékének döntésében is. Végleges hivatalos álláspont április közepére várható.

Kerekes Edit

Az utcai pénzváltóknál a forint 75/77, a márka 9000/9500, a dollár 16 000/16 500 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]