1999. november 24.
(XI. évfolyam, 275. szám)

Gheorghe Funar ellen elôvezetési parancsot állított ki a kolozsvári ügyészség

NAPIRENDEN
Konzultációsorozat az erdélyi magyar magánegyetemrôl

Székelyföld hozzájárulna
a magyar kormánytámogatás kiegészítéséhez

Az RMDSZ oktatási fôosztálya széles körû konzultációsorozatot kezdett oktatási szakemberekkel, a civil társadalom, illetve az önkormányzatok képviselôivel az egyházi hátterû erdélyi magyar magánegyetemi hálózat kiépítésérôl. Az RMDSZ-küldöttség november 29-én Budapesten találkozik a magyar illetékesekkel és ismerteti álláspontját egyetemügyben. (8. oldal)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület állásfoglalása a felsôoktatásról
Feltétlenül el kell kezdeni az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel, amelyek mind a jelenlegi helyzetben, mind a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. (Az EME-nek a szerkesztôségünkbe eljuttatott állásfoglalása a 3. oldalon)

KÖRKÉP

Századunk fertôje: az AIDS
Kilátástalan helyzetben a hazai betegek
Romániában 1998 óta mintegy 10 000 HIV-fertôzöttet és AIDS-beteget regisztráltak, amelyek közül több mint 8 000 gyermek. A fertôzöttek száma évente 500-zal gyarapodik, az utóbbi idôben az áldozatok elsôsorban a felnôtt lakosság körébôl származnak. 2000–2003 között Romániában is nagyszabású fertôzésmegelôzési kampány beindítását tervezik. (Riportunk az 5. oldalon)

A CNSLR-Frãtia szakszervezeti szövetség több tízezer tagja vett részt a keddi fôvárosi tiltakozó nagygyûlésen és felvonuláson. Kolozsvárról körülbelül száz szakszervezeti tag utazott Bukarestbe, hogy csatlakozzon a tüntetôkhöz. A helyi szakszervezeti vezetôktôl megtudtuk, a fôvárosba érkezett kolozsváriak között ott találhatjuk a Sanitas, Somesul, Argos, Ers CUG, Fortpres, Sinterom, Iris és a tordai üveggyár szakszervezeti tagjait is.

Florentina Tont, a CNSLR-Frãtia Kolozs megyei szervezetének elnöke elutazása elôtt a sajtónak hangsúlyozta: elsôsorban az áprilisban aláírt megállapodás tiszteletben tartását követelik a kormánytól. Ebben többek között a fizetési adó csökkentése, a bérek megemelése, munkahelyek biztosítása, a miniszteri felelôsségrôl szóló törvény elfogadása szerepel.

A CNSLR-Frãtia országos elnöke, Pavel Todoran a bukaresti Forradalom téren tartott felszólalásában elmondta: a szakszervezetek arra kényszerültek, hogy tiltakozó megmozdulásokon nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, mivel sem a kormány, sem a pártok nem viszonyultak megértôen a lakossághoz. Az emberek zsákutcába kerültek, és ezért vonultak ki az utcára emberségesebb életkörülmények biztosítását követelve.

A tüntetésre mintegy kétezer gépgyártóipari alkalmazott is eljött. Ôk elsôsorban a gazdaság újralendítését biztosító stratégia hiányát rótták fel a kormánynak. Elégedetlenségük kiterjed a kormány adópolitikájára, a vásárlóerô csökkentése következtében beálló életszínvonal csökkentésére is.

A Romániai Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, Cazan Vasile a keddi megmozduláson aggasztónak ítélte meg a nyugdíjasok helyzetét. Többek között az összes nyugdíjkategória újraszámolását követelték ez év végig, valamit a nyugdíjtörvény elfogadását és a nyugdíjasok házadójának harminc, illetve hetven százalékos csökkentését sürgették.

A keddi naggyûlésen mintegy háromezer fakitermelésben dolgozó is részt vett. A faipari szakszervezetek a kormány lemondását követelték, mivel szerintük mostanáig egyetlen követelésük sem nyert kedvezô megoldást, a faipar pedig a csôd szélén áll az adópolitika és az ágazati stratégia hiánya miatt.

Az építészeti szakszervezetek képviselôi szerint az eddigi kormányok tíz év alatt sem oldották meg az építészek társadalomvédelmének a kérdését. Ugyanakkor az építészeti beruházások újralendítését, a csernavodai atomerômû felépítésének újrakezdését és a fekete munka felszámolását követelték a kormánytól.

Mintegy ezer nehéz és közepes teherkocsi, autóbusz, mikrobusz és taxi állomásozott kedden a fôvárosi Alkotmány-téren. Elsôsorban az ellen tiltakoztak, hogy a kormány nem tartotta tiszteletben a miniszterelnök és a gépkocsivezetôk szakszervezete között született megállapodást. Victor Stan szakszervezeti vezetô hangsúlyozta: ez alkalommal egyetlen követelésük a kormány lemondása.

A tüntetés végén Pavel Todoran, a CNSLR-Frãtia elnöke összefogásra szólította fel a szakszervezeteket.

A tegnapi szakszervezeti megmozdulást az Egyetem Elôtti Oktatás Szabad Szakszervezete Kolozs megyei fiókját (SLIPC) is magába foglaló Tanügyi Szakszervezetek Országos Szövetsége (FSLI) csak elvben támogatta, ugyanis az Aurel Cornea elnök által vezetett oktatási szakszervezet nem a CNSRL-Frãtia tagja, hanem a Demokratikus Szakszervezetek Országos Szövetségé (CSDR). Ez utóbbi Kolozs megyei szervezete tegnap délben tartott tanácskozást a SLIPC székhelyén. A tanácskozás fô célja — mint azt Lucia Cojocarutól, a SLIPC alelnökétôl megtudtuk — a CNSRL–Frãtia tegnapi megmozdulásához hasonló tömeggyûlés megszervezése volt.

Teodor Toadere, az Alma Mater szakszervezet Babes–Bolyai Tudományegetemen mûködô fiókszervezetének elnöke, lapunknak elmondta, hogy nem vesznek részt a CNSRL-Frãtia szervezte tüntetésen, viszont ma 10 és 14 óra között japánsztrájkot tartanak, mivel túl kevésnek tartják az állam által jóváhagyott anyagi támogatást.

P. A. M.–Sz. Cs.–N.G.M.

Számos román és magyar újságíró jelenlétében tartott tegnap délután sajtótájékoztatót Barabás T. János nagykövetségi titkár, új sajtóattasé a kolozsvári magyar fôkonzulátuson. A 16 évvel ezelôtt Kolozsvárról családegyesítés címén kitelepült magyar diplomata a román–magyar kapcsolatok nagykövetségi szóvivôjeként bevallása szerint új impulzust szeretne adni a magyar kormányzat, a magyar külügy országaink közötti kapcsolatépítésének mediatizálásában. Rendszeresebb kapcsolattartást szándékszik kiépíteni a többségi román és a romániai magyar médiával egyaránt, ami gyakoribb sajtótájékoztatókat és internetes kapcsolattartást fog jelenteni, például nagykövetségi honlappal. A szakszerû informálódás szükségességét hangsúlyozva, elmondotta: elkerülhetôek lennének a román médiában megjelenô Magyarországot ért vádaskodások. Példa erre az az álhír, miszerint a magyar méhészek egyesülete román lapokban megjelent hírek szerint felhívta német méhészszervezetek figyelmét, hogy Romániából ne importáljanak mézet, mert az mérgezett. Amikor a bukaresti magyar nagykövetség ennek utánajárt, kiderül: a hír légbôl kapott információ, valóságalapja nincs. Az ilyen és az ehhez hasonló álhírek gyakorta mérgezik a két ország viszonyát, mondotta a titkár, ugyanakkor hangsúlyozta: a Románia és Magyarország közötti valamennyi nézeteltérést rövidebb és hosszabb távon tárgyalásos úton rendezni lehet, mindenre van megoldás.

A román újságírók fôleg a romániai magyar egyetemalapításra szóló 8 millió dolláros magyar állami támogatás felôl érdeklôdtek. Barabás elmondotta: egyelôre szakbizottság vizsgálja a kolozsvári székhelyû új magyar magánegyetem megalakításának lehetôségét, amelynek létrehozásában a romániai magyarság érdekképviseletét ellátó RMDSZ szervezôként játszik szerepet. Ez viszont nem zárja ki az RMDSZ-nek azon álláspontját sem, amely magyar nyelvû állami egyetem létrehozását szorgalmazza.

Makkay József

A nemrég kinevezett prefektus, Vasile Sãlcudean keddre összehívta a megye közigazgatási bizottságát, amely a részvétel szempontjából valóban sikeresnek bizonyult. Szép számban képviseltették magukat a helyi hatóságok képviselôi: polgármesterek, önálló gazdálkodások igazgatói, intézményvezetôk mutatták ki érdeklôdésüket a gyûlés iránt, a régóta szünetelô közigazgatási bizottság felújított munkája iránt. A két napirendi pont a telet már megérzô megye legsürgetôbb tennivalóit érintette: a hôszolgáltatást és közlekedést.

A jelen levô polgármesterek felvázolták Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Hunyad jelenlegi helyzetét a hôszolgáltatást illetôen, beleértve a helység adósságát is a szolgáltató vállalattal szemben. Általában sehonnan nem jeleztek rendkívüli problémát, a polgármesterek elégedettek voltak a hôszolgáltató eddigi megértésével, az önállóan gazdálkodó egységek pedig minden tôlük telhetôt megtettek a télre való készülôdéshez. Az országutak igazgatósága a havazás esetén szükséges só és homok mennyiségének 60%-át már biztosította, a gépjármûvek mûködôképesek, cserealkatrészekkel rendelkeznek, megszervezték a polgári védelem állandó jellegû szolgálatát, a repülôgépjáratot is csupán a köd akadályozhatja. Az illetékesek tehát felkészültek a hidegre és havazásra, az általában minden télen rendszerességgel jelentkezô akadályok elhárítására — vonták le a következtetést a jelenlévôk.

Kivételek a hôszolgáltatásnál adódnak. Mindenekelôtt az jelent akadályt, hogy a fûtési segélyrôl szóló sürgôsségi kormányrendelet alkalmazására még nem jelentették meg a szükséges szabályozásokat, ezért a kedvezményt még nem tudták alkalmazni. Tordán tíz lakótársulásnál szüntették meg a hôszolgáltatást, egyrészt azok adóssága, másrészt amiatt, hogy egyes tömbházakban még fûtôtest sincsen. A tömbházlakóknak pedig körülbelül 70%-a lesz jogosult fûtési segélyre. Valódi nehézségekkel Szamosújvár és Hunyad küszködik. Az ottani hôközpontok ugyanis a jóval drágább nyersolajat használják, az árbeli különbséget a helyi tanács nemigen tudja fedezni, és az emiatt felgyülemlett adósság miatt végülis a lakosság fázik. Ezért javaslatként elhangzott, hogy a prefektus közvetítésével kérjék a kormánytól általában az üzemanyag árának a befagyasztását a téli hónapokra.

Több felszólaló elégedetten nyugtázta, hogy egymás mellett foglal végre helyet a megyei tanács elnöke, a prefektus és a kolozsvári polgármester: éppen ideje ennek az új "koalíciónak", annak, hogy a közigazgatásban ne párt-, hanem közigazgatási politikát folytassanak, hangzott el a gyûlésen. A végén felszólaló kolozsvári polgármester azonban itt is és ez alkalommal is kifejezte aggodalmát a magyar egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok miatt, amelynek eredményeképp szerinte az iskolások utcára kerülnek majd. Javasolta, hogy a jelenlévôk fogalmazzanak meg egy tiltakozást, és kérjék, hogy a miniszterelnök vonja vissza az egyházi ingatlanok helyzetét szabályozó rendeletet, mivel az szerinte törvényellenes. Vasile Sãcudean válasza a következô volt: nem osztja a polgármester magánvéleményét az ingatlanok visszaszolgáltatásáról, hiszen a prefektus a kormány helyi képviselôje, a megyei közigazgatási bizottságnak pedig nincs joga akadályozni a kormányt a reform véghezvitelében.

A nemrég kinevezett prefektus, Vasile Sãlcudean keddre összehívta a megye közigazgatási bizottságát, amely a részvétel szempontjából valóban sikeresnek bizonyult. Szép számban képviseltették magukat a helyi hatóságok képviselôi: polgármesterek, önálló gazdálkodások igazgatói, intézményvezetôk mutatták ki érdeklôdésüket a gyûlés iránt, a régóta szünetelô közigazgatási bizottság felújított munkája iránt. A két napirendi pont a telet már megérzô megye legsürgetôbb tennivalóit érintette: a hôszolgáltatást és közlekedést.

A jelen levô polgármesterek felvázolták Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Hunyad jelenlegi helyzetét a hôszolgáltatást illetôen, beleértve a helység adósságát is a szolgáltató vállalattal szemben. Általában sehonnan nem jeleztek rendkívüli problémát, a polgármesterek elégedettek voltak a hôszolgáltató eddigi megértésével, az önállóan gazdálkodó egységek pedig minden tôlük telhetôt megtettek a télre való készülôdéshez. Az országutak igazgatósága a havazás esetén szükséges só és homok mennyiségének 60%-át már biztosította, a gépjármûvek mûködôképesek, cserealkatrészekkel rendelkeznek, megszervezték a polgári védelem állandó jellegû szolgálatát, a repülôgépjáratot is csupán a köd akadályozhatja. Az illetékesek tehát felkészültek a hidegre és havazásra, az általában minden télen rendszerességgel jelentkezô akadályok elhárítására — vonták le a következtetést a jelenlévôk.

Kivételek a hôszolgáltatásnál adódnak. Mindenekelôtt az jelent akadályt, hogy a fûtési segélyrôl szóló sürgôsségi kormányrendelet alkalmazására még nem jelentették meg a szükséges szabályozásokat, ezért a kedvezményt még nem tudták alkalmazni. Tordán tíz lakótársulásnál szüntették meg a hôszolgáltatást, egyrészt azok adóssága, másrészt amiatt, hogy egyes tömbházakban még fûtôtest sincsen. A tömbházlakóknak pedig körülbelül 70%-a lesz jogosult fûtési segélyre. Valódi nehézségekkel Szamosújvár és Hunyad küszködik. Az ottani hôközpontok ugyanis a jóval drágább nyersolajat használják, az árbeli különbséget a helyi tanács nemigen tudja fedezni, és az emiatt felgyülemlett adósság miatt végülis a lakosság fázik. Ezért javaslatként elhangzott, hogy a prefektus közvetítésével kérjék a kormánytól általában az üzemanyag árának a befagyasztását a téli hónapokra.

Több felszólaló elégedetten nyugtázta, hogy egymás mellett foglal végre helyet a megyei tanács elnöke, a prefektus és a kolozsvári polgármester: éppen ideje ennek az új "koalíciónak", annak, hogy a közigazgatásban ne párt-, hanem közigazgatási politikát folytassanak, hangzott el a gyûlésen. A végén felszólaló kolozsvári polgármester azonban itt is és ez alkalommal is kifejezte aggodalmát a magyar egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok miatt, amelynek eredményeképp szerinte az iskolások utcára kerülnek majd. Javasolta, hogy a jelenlévôk fogalmazzanak meg egy tiltakozást, és kérjék, hogy a miniszterelnök vonja vissza az egyházi ingatlanok helyzetét szabályozó rendeletet, mivel az szerinte törvényellenes. Vasile Sãcudean válasza a következô volt: nem osztja a polgármester magánvéleményét az ingatlanok visszaszolgáltatásáról, hiszen a prefektus a kormány helyi képviselôje, a megyei közigazgatási bizottságnak pedig nincs joga akadályozni a kormányt a reform véghezvitelében.

(újvári)

A kormány újabb egykori kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály elôkészítésén dolgozik.

A helyi közigazgatást felügyelô kormányhivatal november elején felkérte Kolozs megye prefektúráját, hogy szerezze be és készítse elô 39 olyan kolozsvári és Kolozs megyei ingatlan tulajdonjogi dokumentációját, amelyek egykor „a Romániában élô nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonát képezték". A jelenlegi tulajdonjogi helyzet feltérképezésének az a célja, hogy lehetôvé váljon az ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály elôkészítése.

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi kérdésekkel foglalkozó igazgatója az MTI érdeklôdésére megerôsítette, hogy a kormány illetékes központi és megyei hivatalai valóban feladatul kapták a nemzeti kisebbségi szervezetek és az egyházak részérôl visszaigényelt ingatlanok tulajdonjogi helyzetének tisztázását.

A szóban forgó ingatlanok listáját az érintett egyházak és kisebbségi szervezetek kérései alapján állították össze. Markó szerint a tényleges tulajdonjogi helyzet tisztázására azért van szükség, hogy a visszaadásról szóló rendeletek végrehajtása minél zökkenômentesebb lehessen.

(újvári)

A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minôsítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezô sürgôsségi kormányrendeletet. A kolozsvári polgármester a sajtónak azt nyilatkozta, kérni fogja a megfelelô fórumoktól, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. Mint ismeretes, a Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekelte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tôkés Elek, az egyházkerület oktatási fôosztályának vezetôje lapunk kérdésére elmondta: mostanáig két alkalommal tárgyalt a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum vezetôségével az épület visszaszolgáltatásának módozatáról.

Tôkés Elektôl megtudtuk: három fázisos ütemtervet ajánlott az iskola igazgatóságának azonnal engedjék be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen mûködô Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére; 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak; 5–10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek ennél sokkal több helyisége van. Csak a Farkas utcai részben nyolcvannégy tanterem található, a legkisebben is huszonkét gyermek fér el. Mindezt figyelembe véve úgy vélem, hogy az általunk ajánlott ütemterv, a megállapított tíz éves határidô nagyon is tisztességes. Ugyanakkor azt a nagylelkû ajánlatot tettem a líceum vezetôségének, hogy hajlandók vagyunk akár területet is biztosítani számukra az iskola udvarán iskolaépítés céljából. Ha azonban a líceum vezetôsége ellenségesen viszonyul az ügyhöz kénytelenek leszünk felülbírálni ezt az ajánlatunkat. Az iskola a mi tulajdonunk, nekik kell alkalmazkodniuk hozzánk — mondta Tôkés Elek.

— Ugyanakkor nagyon furcsának találtam az igazgatónônek azt a kijelentését is — folytatta az oktatási fôosztály vezetôje —, hogy az épület helyzete jogilag félig megoldatlan, mivel az ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezô sürgôsségi kormányrendeletet még a parlamentnek is el kell fogadnia. Hangsúlyozni szeretném, hogy a rendelet mindaddig érvényben van, amíg a parlament el nem fogadja vagy le nem szavazza. Ha a rendeletet netalán a parlament mégsem hagyná jóvá, azt bizonyítja, hogy 1989 óta nem történt jelentôs változás.

Semmiféle egyházi vagyonról nem lehet lemondani. Az épület helyzetének rendezése nemcsak a Gheorghe Sincai Líceum, illetve a polgármesteri hivatal ügye, hanem a román kormányé és a jelenlegi hatalomé is. Tíz évet adtunk nekik, hogy rendezzék ezeket a kérdéseket, többet azonban már nem várhatunk. Az ügybôl nem akarunk profitot, az iskolának tisztességes bérleti díjat ajánlottunk fel. Havonta egy márkát javasoltam, de errôl még tárgyalhatunk. Mi nyitottak vagyunk — összegezett Tôkés Elek.

Papp Annamária

Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Köln önkormányzata tiltakozott Gheorghe Funar polgármester azon szándéka ellen, hogy Kolozsváron szobrot emeljenek Ion Antonescu marsallnak. A tiltakozó levél megemlíti: Antonescu, Hitler csatlósaként, részt vett a Szovjetunió elleni invázióban. Ugyanakkor, amint azt Radu Ioanid, a Washingtoni Holocaust Múzeum igazgatója is igazolta, a marsall

120 000 zsidót és 25 000 cigányt küldött a halálba. A sajtótájékoztatón Funar hevesen tiltakozott a vádak ellen, Antonescut „nemzeti hôsnek" nevezte, és hozzátette, hogy senki nem fogja megszabni Kolozsvár polgármesterének, hogy kinek és hol állítson szobrot. A Die Tageszeitungban megjelent írásról, mely Antonescut vádolja, a polgármester kijelentette: az illetô újságíró hazugságokat állít, és a neve (Keno Verseck) is „gyanúsan" hangzik. Funar elmondotta: a meghívást a kölniek nem mondták vissza, de olyan polgármesterrel nem akar találkozni, aki hazug beosztottjainak mindent elhisz.

Funar döntését, hogy nem utazott Kölnbe, örömmel üdvözölték az Avram Iancu Szövetség tagjai és a háborús veteránok küldöttei.

Nánó Csaba

A KORUNK CIGÁNY TEMATIKÁJÚ LAPSZÁMÁT mutatja be Haller István (Pro Europa Liga) és Pozsony Ferenc (Kríza János Néprajzi Társaság) szerdán du. 6 órától a Kríza János Néprajzi Társaság szákházában (Croitorilor 15.).

MEGTARTÓ ERÔNK — KOCSIS ISTVÁN SZERZÔI ESTET tartanak november 25-én, csütörtökön este 6 órától a Báthory-líceum dísztermében. A Budapesten élô kolozsvári szerzô drámáiból Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színmûvészek adnak elô részleteket.

AZ ANTI, ISTENES, AVAGY KUTYAÉLET A PARADICSOMON KÍVÜL (BELÜL) címmel Lészai Lehel tart elôadást az Újszövetség világának népeirôl szóló sorozat keretében sorra kerülô görög esten. Az elôadás után filmvetítés, eredeti görög zene és görög ételkóstoló is várja az érdeklôdôket november 25-én, csütörtökön este 7 órakor a református püspökség tanácstermében (Király/Brãtianu utca 51.).

A KULTUSZTÖRVÉNY-TERVEZETRÔL tart elôadást Tôkés Elek elôadó-tanácsos a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében 1999. november 25-én, 19 órai kezdettel.

KÓCOS KIS ÖRDÖGÖK VOLTUNK címmel nyolcadikosok vidám, zenés mûsorát láthatják az érdeklôdôk, osztályfônökök, magyartanárok tanítványaikkal együtt, ha nov. 26-án, pénteken 18 órakor eljönnek a Ghibu-líceum dísztermébe (volt természettudományi, Vlahuta u. 12–14.). A rendhagyó mûsort a TINIVÁR Lap- és Könyvkiadó bemutatkozása, valamint karácsonyi könyvvásár követi. Mindenkit szeretettel vár a líceum magyar tagozatának szervezôbizottsága.

VETRÓ ARTÚR szobraiból és grafikáiból nyílik kiállítás november 26-án, du. 5 órakor, a fôtéri Mûvészeti Múzeumban.

KÖZÉRDEKÛ PROBLÉMÁKRÓL AD FELVILÁGOSÍTÁST Mikó Lôrinc városi tanácsos november 25-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének összejövetelén (Párizs utca 17.).

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMÛVELÔDÉSI EGYESÜLET november 27-én délelôtt 10 órától tartja hagyományos évi, ezennel tisztújító közgyûlését, majd délután 3 órától díjkiosztó ünnepségét a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (Hunyadi/Avram Iancu tér 13. szám) dísztermében.

Pályáját 1871-ben a József Mûegyetemen kezdte tanársegédként az általános vegytani tanszéken. Ösztöndíjjal Németországban tanul, ahol Wislicenus és Baeyer laboratóriumában dolgozik, majd Heidelbergben Bunsennél folytatott tanulmányokat. 1877-ben a József Mûegyetemen segédtanár (egyetemi docens), majd 1878-ban Párizsban Wurtznál, a Sorbonne szerves kémia professzoránál dolgozott. Az Egyetemi Tanács felterjesztésére a 17 pályázó közül 1878. június 30-án kinevezik a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem elméleti és gyakorlati vegytan nyilvános rendes tanárává. 1881. október 17-én helyezték el az alapkövét a felállítandó új vegytani intézetnek.

„Neved, híred, dicsôséged
örökre fennmaradjon"

— mondta Fabinyi Rudolf az ünnepélyes kalapácsütések során. Fabinyi Rudolf munkásságának köszönhetôen megépül a modern vegytani intézet, mely biztosítja a tanításhoz szükséges feltételeket, felszereléseket. Így vezetésével a tantermek és laboratóriumok biztosításával megteremtôdik a színvonalas tanítás, kialakul az elméleti és gyakorlati vegytan tanszék állandó oktatási profilja.

Nevéhez fûzôdik az elsô magyar nyelvû kémiai szakfolyóirat megindítása „Vegytani Lapok" címen (1882). Fabinyi Rudolf „A Vegytani Lapok iránya és czélja" címû beköszöntôjében fogalmazza meg: „A magyar vegyészek vegytani szaklappal nem bírnak. Kísérletemmel e hiányt óhajtanám pótolni. Czélja, a magyar eredeti dolgozatoknak részletes, a külföldi vegytani irodalom minden fontosabb jelenségének pedig kivonatban való, lehetô gyors közlése."

A Vegytani Lapok szerzôi jelentôs szerepet játszottak a korszerû kémiai szakkifejezések itthoni meghonosításában is.

Fabinyi Rudolf tudományos eredményeit közel száz értékes tanulmányban, publikációban jelentette meg, melyek a kémia szinte valamennyi területét felölelik. „A széles nagy világon mindenütt becsületet szerzett a magyar tudománynak, mély gondolkozásra valló, alapos tudományos dolgozataival" — írja Winkler Lajos Fabinyi publikációiról. Kedvenc kutatási területe a szerves kémia, amely terén számos, ma is érvényes eredményt ért el. Tanulmányozta az azaron és azaron-aldehid szerkezetét és kémiáját, beszámolva a vegyület kondenzációs és addíciós termékeirôl.

Fabinyi munkássága az 1890-es években új festékanyagok felfedezéséhez vezetett. Az új festékanyagot, mely a meggyfa gyümölcsének szagára, színére és ízére emlékeztet, Fabinyi ceracidinnak nevezte el. Találmánya magyar, osztrák és német szabadalmi oltalomban részesül. Fabinyi a molekulasúly meghatározására új készüléket szerkesztett, mely a szilárd testek keverékei olvadáspontjának meghatározásán alapszik. Ezen kutatási eredményeknek köszönhetôen nevezték a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem vegytani intézetét a „szerves kémiai kutatás hazai bölcsôjének".

(Móra László könyve alapján)

Családias légkörben zajlott le hétfôn délután az Ady Endre-megemlékezés. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány pinceklubja zsúfolásig megtelt. Az érdeklôdôk zöme fiatal volt, az idôsebb korosztály csak akkor tûnt fel, amikor az elôadást követôen „vitába" bocsátkoztak a résztvevôk. Ez a vita inkább közös megegyezésnek nevezhetô. A jelen levôk és az elôadók nézetei majdnem teljesen megegyeztek, ezzel szemben egyes irodalomkritikusok szerint Ady költészete a mai ember számára „romantikus álom", korszerûtlen, és többé-kevésbé semmitmondó. Ezt az értelmezést cáfolták meg a jelenlevôk is, az a néhány könnycsepp, amely az idôsebbek arcán végigfutott, amikor Ady költészetével kapcsolatos élményüket felidézték, és nem utolsósorban a két elôadó: Boér Ferenc Ki látott engem? pódiummûsora és dr. Nyilasy Balázs elemzése. Sajnos, a fiatalok nyíltan nem foglaltak állást, de az elôadás utáni hangfoszlányokból kiderült, hogy ôk is nagyon szívesen olvasnak Adyt, és nem tartják idejétmúltnak.

A kételyek tehát megalapozatlanok. A végkövetkeztetés: igenis van mondanivalója Ady költészetének a számítógépes világba zárt ma embere számára is. Költészetének újraértékelése azonban idôszerû feladat, állapították meg a résztvevôk, de ez a kérdés meghaladja az elôadás kereteit, és az elhangzott javaslat szerint elmarad egy elkövetkezô alkalomra.

Nagy Vajda Zsuzsa

Orvosokként tapasztaljuk, hogy az idôk folyamán a patológia szüntelenül változik. A gyakorlatban egyre kevesebb a bakteriális fertôzés, egyre gyakoribbak a virózisok. Az allergiás megnyilvánulások pedig virágkorukat élik. De ennek keretén belül is változnak a dolgok. Gyermekorvosként régebben sokat küzdöttem a csecsemôkorban fellépô ekcémával, az atopikus (veleszületett allergiás túlérzékenység) dermetitisszel. Ezt valamikor a bécsi klinika Vierzieger Krankheit-nak (Negyvenes betegségnek) nevezte, mivel negyven napig, negyven hétig, de esetleg negyven hónapig is tartott gyógyítása. Nos, ezzel az ekcémával ma már csak elvétve találkozom, helyébe viszont mások léptek. Napjainkban majdnem mindenki allergiás valamire. A túlérzékenység számos betegséget eredményez. A hírhedtté vált asztma egyike ezeknek.

Ismerték már a görögök is, tanúskodik errôl a kór elnevezése is, mert asztma görögül ziháló légzést jelent. De a gyermek- vagy fiatalkori asztma nem azonos a felnôttével. Megjelenését nemrég még az ötödik életévhez kötötték, ma azonban már számos, alig hároméves asztmást is kezelünk. Mikor az asztma ennél is hamarabb jelentkezik, többnyire nem ismerik fel, vagy — ami még rosszabb — félreismerik...

Annyi szennyezô anyaggal vagyunk körülvéve, annyi a zsúfolt levegôtlen lakás, annyi a rossz minôségû étel és ital, annyi nedves, salétromos, penészes betonfal vesz körül minket, hogy ne csodálkozzunk rajta, ha elszaporodnak a betegségek, kiváltképp az allergiásak. Mert a felsoroltak mind-mind allergénekké, kiváltó okokká válhatnak. Építôanyagjainkban csökken a tégla és a fa, ruházati cikkeinkben a pamut és a gyapjú, levegônkben az oxigén. Mindezek helyébe „ember-idegen" anyagok léptek, valósággal betörtek életünkbe, és így egészségileg is a tranzíciót éljük meg. Kényszer-kelletlen adaptálódunk az új, természetesnek nem nevezhetô környezethez, és ennek árát betegséggel fizetjük meg.

Tapasztaljuk, hogy a most felnövô generáció magasabb — de nem erôsebb; talán fürgébb — de semmiképp nem ellenállóbb; az ôket érintô stresszeket pedig meg sem próbálja lereagálni — inkább behelyettesíti másokkal (lélegzetelállító izgalmas filmekkel, maximális hangerôvel sugárzott zenével stb.).

A gyermek immunrendszere erôsen igénybe van véve. Legalább ötször annyi oltásban részesül mint a tíz év elôtti generáció, s tízszer (de meglehet, hogy százszor) annyi allergiát kiváltó anyaggal kell megküzdenie.

Quo vadis? Merre tartunk egészségi szempontból?

Megpróbálunk erre (is) válaszolni november 29-én, hétfôn du. 5-kor, az Asztmaklub keretén belül, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban (Majális [Bilascu] utca 5. sz.) tartandó elôadáson.

Dr. Lôwy Károly

Sz. L., Kolozsvár: Milyen idôszakra hagyták jóvá a fûtési segélyt, és milyen hivatalos eljárással lehet hozzájutni?

Válasz: A fûtési segélyrôl az október végi 162. számú sürgôsségi kormányrendelet rendelkezik. Azoknak a kis jövedelmû családoknak, akik központi fûtéses lakásban laknak, november 1-je és március 30-a között bizonyos pénzsegélyt állapítanak meg a hôenergia árának növekedésébôl származó többletkiadások egy részének megtérítésére. A segélyt a helyi közigazgatási hatóság adja. Család alatt a jogszabály a házastársakat, a velük együtt lakó egyéb személyeket, valamint az egyedül élô személyeket érti.

A segély jogosultja („címzettje") a lakás tulajdonosa vagy a bérleti szerzôdés jogosultja, de lehet egy másik felnôtt családtag is, azzal a feltétellel, hogy a lakás tulajdonosától vagy a bérleti szerzôdés jogosultjától errôl szóló megfelelô törvényes felhatalmazással rendelkezzék. A fûtési segélyt a jogosult kérésére ítélik oda, saját felelôsségére tett nyilatkozata alapján. Ezt minden hónapban meg kell ismételni, és a segélyt akkor ítélik meg, amennyiben teljesítik a sürgôsségi kormányrendeletben kért feltételeket.

A kéréseket havonta kell letenni a polgármesteri hivatalokhoz, egyénenként, vagy a tulajdonos/lakótársulások útján, minden hónap 25-ig, az elôzô hónap keresetének a feltüntetésével. A sürgôsségi rendelet alapján megítélt pénzsegély nem jelent adóköteles jövedelmet, és nem veszik számításba egyéb kötelezettségek vagy jogok megállapításánál.

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

A modern Románia elsô alkotmányának 7. cikkelye 1866-ban kimondta, hogy az országban élô nem keresztény lakosok a román állampolgárságot nem kaphatják meg. Ezáltal a 18. és 19. században a román fejedelemségekbe betelepült zsidóságot attól a reménytôl is megfosztották, hogy esetleg idôvel az ország állampolgárává válhat. Történt mindez annak ellenére, hogy a francia forradalom eszméit Moldvában és Havaselvén is ismerték, és azok szellemében az 1848-as forradalom idején az islazi kiáltvány 21. pontja „az izraeliták emancipációját" követelte. Ezen a helyzeten az 1879-es évi alkotmánymódosítás valamelyest könnyített ugyan, ám az akkor bevezetett bürokráciának köszönhetôen, a Regátban élô csaknem 250 ezer zsidó közül 1912-ig kevesebb, mint ötezernek sikerült a honosítását elintéznie.¹

Változást csupán az elsô világháborút lezáró Saint Germain-i, trianoni és párizsi békeszerzôdések hoztak, amelyek arra kötelezték Romániát, hogy a területén élô valamennyi személynek állampolgárságot biztosítson. Az 1923-as alkotmány ezt az elôírást nem kevés harc árán², de szentesítette, és belföldön is jogerôre emelte. Ám egy évvel késôbb életbe lépett a román állampolgárság megszerzését és elvesztését szabályozó törvény, amely sok zsidó személy állampolgárságának késôbbi felülvizsgálatát helyezte kilátásba.

A húszas évek második felében Romániában felerôsödött az antiszemitizmus, a jobboldali mozgalmak hangja, és teret nyert a Vasgárda-mozgalom. 1927 decemberében vasgárdista egyetemisták bandái különvonaton robogtak végig Erdélyen, és útjukon Brassóban, Kolozsvárt, Bánffyhunyadon, Nagyváradon és más településeken pogromszerû akciókat hajtottak végre: kifosztották a zsidó üzleteket, felgyújtották a zsinagógákat, a Tóra-tekercseket, és megverték az akciójuknak ellenállni próbálkozó zsidókat³. Kolozsváron szétverték az Új Kelet napilap nyomdáját⁴. Cselekedeteik büntetlenek maradtak, s ez szabad kezet biztosított további akciókra.

Nagy visszhangot keltett a zsidóság körében, hogy 1933-ban, ügyének a bukaresti legfelsôbb bírósági tárgyalásakor, Tischler Mór földbirtokost és gyárost egy Siancunak nevezett vasgárdista román százados a tárgyalóteremben lôtte le. Tischler, aki a kolozsvári ortodox hitközség elnöke volt, s akinek 16 ezer hektáros csucsai erdôségét államosítással elvették, azt szerette volna peres úton visszaszerezni. A gyilkost nemsokára szabadlábra helyezték. 1938 novemberében a temesvári Zsidó Színház elôadásán dobott bombát a nézôtérre egy vasgárdista, s a merénylet több áldozatot követelt. De nemegyszer elôfordult, hogy a Kolozsvár és Bukarest között közlekedô vonatokból a zsidó utasokat menet közben kidobták⁵.

A zsidóellenes hatalmi intézkedések már 1934-ben megkezdôdtek, amikor egy évvel a nürnbergi faji törvényeket megelôzve, Bukarestben elfogadták „a vállalatokban foglalkoztatott román személyzetrôl szóló törvényt". Ennek értelmében az alkalmazottak 80 százalékának és az igazgatótanácsok tagjai 50 százalékának „román etnikumúaknak" kellett lenniük⁶.

A szélsôjobboldali politikának egyik fontos törvényhozási megnyilvánulása 1936-ban következett be, amikor a Pamfil Seicaru vezette képviselô csoport, „zsidó invázióra" hivatkozva, írásban kérte a zsidókra vonatkozóan az állampolgársági törvény felülvizsgálását⁷. Annak ellenére, hogy az akkori Romániában élô zsidóknak csaknem fele (Erdélyben, a Bánátban, a Partiumban és Máramarosban már a 19. század második felében, Bukovinában és Besszarábiában pedig 1917-ben) teljes jogú állampolgárrá vált, s az elsô világháborút követô békeszerzôdések kötelezték Romániát, hogy a kapott területeken élô személyeknek román állampolgárságot biztosítson.

(Folytatjuk)

¹ Evreii din România între anii 1940–1944. Vol. I. Legislatia antievreiascã. Szerkesztette: Lya Benjamin, Editura Hasefer, 1993, XXIII–XXIV.1. (A továbbiakban: Evreii I...)
² Részletekért lásd: S. Schafferman: Dr. W. Filderman. 50 de ani din istoria iudaismului român. Magánkiadás, Tel Aviv, 1986, 72–73. 1.
³ Teréza Mózes: Evreii din Oradea. Editura Hasefer, Bucuresti, 1997. 140–142. 1. (A továbbiakban: Oradea...)
⁴ Moshe Carmilly-Weinberger: A zsidóság története Erdélyben (1623–1944). MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 9. kötet, szerk.: Komoróczy Géza, Bp., 1995, 282. 1. (A továbbiakban: A zsidóság...)
⁵ A zsidóság... 282. 1.
⁶ Carol Iancu: Les Juifs de Roumanie 1919–1938. Ed. Peeters, Paris-Louvain, 1997; lásd még: Edgar Reichmann: Les Juifs de la Grande Roumanie. Le Monde, Párizs, 1997. augusztus 1.
⁷ Evreii I..., XXIV. I.

Tibori Szabó Zoltán

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1999. november 20-i bôvített választmányi ülése megvitatta a romániai magyar felsôoktatás jelenlegi helyzetét, és meghatározta saját álláspontját azokban a kérdésekben, amelyek a további fejlesztés esélyeire és lehetôségeire vonatkoznak.

Az EME fontos szerepet töltött be a kolozsvári tudományegyetem 1872-es megalapításában és további fejlesztésében. Az egyesület megszüntetése után is, volt tagjai révén, az erdélyi magyar tudományosságnak és szellemiségnek hûséges ápolója maradt. E történelmi jogcíme és szakmai illetékessége folytán 1990-es újjászületése óta továbbra is fontos feladatának tekinti a legmagasabb szintû anyanyelvû szakképzést és tudománymûvelést, amelynek legfôbb feltétele az önálló egyetem.

1. Ebben a szellemben az EME következetesen fenntartja és támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Ennek az igénynek a jogosságát Románia legújabb nemzetközi kötelezettségvállalásai is megerôsítik. Magát az egyetemépítést is feltétlenül el kell kezdeni olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal), amelyek mind a jelenlegi helyzetben, mind a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be.

2. Addig is a magyar nyelvû felsôoktatás kiépítésében alapvetô fontosságúnak tekintjük a jelenlegi intézményes keretek megerôsítését és bôvítését, szakmai színvonalának emelését mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színmûvészeti fôiskolán. Ennek fontos feltétele viszont az egyetemek és fôiskolák belsô intézményeinek kari szintû önállósodása, az oktatói státusok elkülönítése, az utánpótlás biztosítása. Ez tenné lehetôvé a tudományos minôsítésnek és az oktatói fokozatok elnyerésének a nemzetközi normákhoz és a közösségi követelményekhez igazodó igényes belsô szabályozását.

3. A magyar nyelvû oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvû egyetemi oktatók és hallgatók vannak (pl. a mûegyetemeken, a mûvészeti fôiskolákon, a mezôgazdasági és állatorvosi fôiskolákon). Feltétlenül végig kell gondolni a központoktól távolabbi régiók (a Székelyföld, a Partium) felsôoktatási igényeinek és feltételeinek szakmai hátterét.

4. Az a véleményünk, hogy a felsôoktatást illetô oktatáspolitikai döntésekben az eddigieknél nyomatékosabban kell tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. Minden új kezdeményezésnek, fôiskola vagy egyetem alapításának csak akkor lehet esélye, ha szakmailag megfelelôen elôkészítik.

***

Egyesületünk hagyományai és alapszabálya köteleznek bennünket arra, hogy elidegenítet gyûjteményeinket ugyan nélkülözve, de az általunk megteremtett és megteremtendô intézményes keretek között folytassuk a szakemberképzéssel egybekötött kutatómunkát. Ennek érdekében a jövôben további tudományos mûhelyeket kívánunk kialakítani, a maiaknál többet, jobban felszereltet, jobban ellátottat. Ezek — közvetlen kutatási céljaik elérése mellett — egész Erdélyre kihatóan hozzájárulhatnak a tudományos gondolkodás és a tudományos élet normalizálásához, és a felsôfokú tanintézeteknek szükséges jó szakemberek képzéséhez, neveléséhez...

Benkô Samu, Bocskay István, Bors József, Brassai Zoltán, Dávid Gyula, Eckstein-Kovács Ottó, Feszt György, Gáll Ernô, Imreh István, Jenei Dezsô, Jodál Endre, Kékedy László, Kiss András, Müller Ádám, Nagy-Tóth Ferenc, Nagy Zoltán, Pálfalvi Attila, Péntek János, Péter Mihály, Tonk Sándor, Uray Zoltán, Vodnár János

Az igazi demokrácia ott kezdôdik, amikor a késhegyre menô nyilvános vita után a felek kezet fognak, jó barátokként beülnek egy vendéglôbe, és ugyanolyan békés konzervatívan az egyik, mint szociálliberálisan a másik, jófajta konyak kíséretében fogyasztják el feketéjüket — mondanám Heller Ágnes után nagyon is szabadon. Hogy mi mindettôl mennyire messze vagyunk, fölösleges bizonygatni. Akkor is, ha a többes szám elsô személyen általában a romániai pártok viszonyát, akkor is, ha külön-külön a pártokon belülieket értem. Mert ott vannak például a késhegyre menô ellentétek és távolról sem konyakos-kézfogásos viták ellenzékiek és hatalmon levôk között, de ott vannak a már többször is majdhogynem szakadáshoz vezetô nézetkülönbségek a kormánypártokon belül is. Ami pedig pillanatnyilag a parasztpártban történik, az a lehetô legtipikusabb hatalmi harc, még akkor is, ha másként nevezik, s ha Radu Vasile most ugyancsak rákapcsolt, hogy erôsen ingó miniszterelnöki székébôl az esetleges boruláskor a pártelnökibe billenhessen. És ne járjon úgy, mint szócséplés és elôre-hátra sasszézás helyett, ha szégyenlôsen is, de cselekedni vagy legalábbis szavát megtartani óhajtó elôdje, akinek eltávolításában oroszlánrésze volt, s aki két szék közül a földre pottyanva új pártot kényszerült alakítani. Történik pedig mindez a tévé nagy nyilvánossága elôtt. Mármint a politikai beállítottságot, stratégiai-taktikai vonalat önös érdekekre, kizárólag hatalmi pozíció megôrzésre-szerzésre összpontosított, övön aluli ütésekkel fûszerezett, személyes purpárlé a parasztpárti öregek fiatal képviselôje, az ideggyógyász Remus Opris és a fiatalok öreg reprezentánsa, a költôi babérokra is epedezô Radu Vasile között. Miközben az ország úgy áll, ahogy áll, s miközben a korgó gyomrúak serege, ideológiailag Ceausescu-képekkel, fizikailag pedig kövekkel, botokkal és Molotov-koktélokkal felvértezve a brassói után most már a jászvásári Prefektúrát is megostromolta dühében. S miközben mindezt azok a kiskatonák sínylik meg, akiket csendôri egyenruhában, de puszta kézzel vezényelnek ki a dühöngô tömeg ellenében, s akik örvendhetnek, ha mindössze rövid ideig tartó kórházi kezeléssel megússzák az incidenst. S miközben kénytelen-kelletlen mindegyre megállapítjuk, hogy ez van, ezt kell szeretni, vagy legalábbis úgy tenni, mintha szeretnénk, mert mi is, azaz az RMDSZ benne vagyunk a kormányban. S mert a koalíció, melynek legnépesebbje a KDNPP, ha mást nem is, de legalább diplomáciai vonalon pozitív eredményeket ért el és normális légkört igyekszik fenntartani anyaországunkkal. S mert, ha nem csurran, hát cseppen alapon valamicskét csak sikerült elérni a kormányzati szerepvállalással is. S mert egyéb koalíciós lehetôség, legalábbis pillanatnyilag, az RMDSZ számára nehezen képzelhetô el. És persze, a mi vezetôink nem folytatnak elvtelen vitákat, és nem önös érdekekért, a pozícióért, a hatalom megôrzéséért-megszerzéséért szópárbajoznak — tudtuk meg a Duna tévének nyilatkozó Toró T. Tibortól, az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés vezetôjétôl —, hanem mindössze a nagy ernyô alatti ideológiai sokszínûség okán. Így lenne?

Legyen!

És proszit! Konyakkal, de lehet magyarosabban, vörösborral is.

Németh Júlia

Eladták a görögöknek! A bukaresti Pater Bankot a Budapest Bank eladta az athéni Piraeus Banknak !

Na, azért ne tessék mindjárt berezelni, nem az egészet adták el. Nem, nem az egészet... csak úgy 99 százalékát. Mert a maradék(mennyi is ?)romániai magyar befektetôké.

Ha eladták, hát eladták... Istenem, mi van ebben?

Vagy mi van a háta mögött?

Azt mindig, mindenki tudta, hogy a Pater Bank háta mögött a Budapest Bank van. A Budapest Bank háta mögé menet közben állt be a General Electric Capital. Többségi tulajdonosként. Úgy, ahogy újabban a romániai Postabank (Bank Post) mögé is csöndben beállt. Szintén többségi tulajdonosként. És ahogy a Postabankba csöndben belépett, úgy a Pater Bankból halkan lelépett.

Ezek után jöhettek a görögök...

Nem tesz semmit, kérem, ôk is Európa. Kissé Balkán-szagú, bocsánat, mediterrán Európa, de mégsem olyan pusztai echtcsikós-illatú, mint az a rongyos régi... Igazi EU ez , kérem, teljes jogú, nemelsô-utolsó várományos. (És milyen szépen telefonálnak. Fôleg nálunk, a kedves drágák...)

Befektetô legyen a talpán(de legalább Trinvest-részvényes Kolozsváron), aki a tulajdonosi itt a piros, hol a piros játékban kiismeri magát.

De mit is pötyögtetek össze-vissza? Amikor már a rómaiak óta tudjuk, hogy a pénznek nincs szaga. Régen meg kellett volna tanulnunk, hogy nemcsak szaga, de nemzetisége sincsen.

Ezt kellett volna régen megtanulnunk! Nem egyszázalékos kisebbségi befektetôként, csupán egyetlen (de százszázalékos tulajdonú) saját fejével gondolkodó polgárként. Akinek valakik, valamikor (de messze a görögök elôtt ) olyan szépen eladták a Pater Bank... gondolatát .

Krajnik-Nagy Károly

A HIV-vírus (az immunhiányt okozó megbetegedés vírusa) évrôl évre több emberéletet követel. Az immunitást csökkentô vírus 8–15 év alatt a fehér vérsejteket teszi tönkre, legyengítve ezáltal a szervezet ellenállását. A méhlepényen keresztül még a magzat is megfertözôdhet. Az AIDS halálos kór, máig 6,4 millió áldozatot szedett. Az orvosok szerint a betegség HIV-vírussal fertôzött vér- és vérkészítmények által, vérátömlesztéssel, védekezés nélküli nemi közösülés során vagy sterilizálatlan orvosi eszközök útján terjed. Az AIDS ellen nincs oltás, nincs gyógyulást hozó kezelés, sem hatékony gyógyszer. A bukaresti Victor Babes Kórházban az 5000 tesztre jelentkezô közül ebben az évben 200 volt pozitív.

A HIV-fertôzésbôl akkor lesz AIDS-betegség (szerzett immunhiányos állapot), amikor az immunrendszert elpusztította a vírus. A HIV-vírus a T-sejtek megsemmisítésével szünteti meg az immunrendszert. Az AIDS-betegek egy sor olyan fertôzésnek vannak kitéve, amelyeket az egészséges ember általában nem kap meg. A halált a fertôzések okozzák. A legtöbb vírussal ellentétben a HIV-vírus úgy változtatja meg a megtámadott sejtek szerkezetét, hogy a saját genetikai kódját építi be a megfertôzött sejt anyagába. Miután egy ideig szunnyadó állapotban van, a HIV-vírus utasítást ad a T-sejteknek, hogy több vírust termeljen, amelyek aztán kiszabadulnak.

(Forrás: a Család és Egészség 1999. október 16-i száma)

A statisztikák szerint országunk idôs lakosságának 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, Európa HIV-fertôzött gyermekeinek több mint 50 százaléka Romániában van.

Az 1992-ben létesült Pro Vobis Humanitárius Alapítvány célja a hátrányos helyzetûek, a beteg, idôs emberek, valamint a HIV-fertôzöttek felkarolása, gondozása. A Pro Vobis az egyetlen alapítvány, amely fôként az AIDS-betegséggel, a HIV-fertôzés megelôzésére, valamint a betegséggel kapcsolatos tudnivalók átadására szakosodott. A társadalomban ezek az egyének persona non graták, családjuk is kiközösíti ôket, a romló életszínvonal az ô egészségüket kezdi ki a leghamarabb. A szervezetnél több mint 100 egyetemista, diák, orvos, szociális gondozó, pszichológus dolgozik önkéntesen, és más humanitárius alapítványok önkéntesei is segítenek. Szívesen látnának több segítôkész embert is a körükben, akik különleges képzés után segíthetnének a rászorultakon. Egy másik megvalósuló programjuk neve az „Állampolgárkák", célja egy Helyi Gyermektanács létrehozása, hetedik és nyolcadik osztályos tanulókat közelebb hozni a politikához. Az Állampolgárkák tervezetét a polgármesteri hivatal támogatja. A programot, amelybe Kolozsvár összes iskolája bekapcsolódik, a Nyílt Társadalomért Alapítvány és a Phare támogatja, Bukarestben, Kolozsváron, Nagybányán és Temesváron mûködik. Az Asklepyos támogatásával a 7 és 14 éves problémás gyermekek társadalomba való beilleszkedését szeretnék elômozdítani.

— Betegeink nevét nem vezetjük be az adattárba, mert teljes titoktartást ígértünk nekik — mondja Ioana Popovici programfelelôs. — Az emberek nagyon félnek ettôl a betegségtôl, és félnek attól, hogy halálos titkukat velünk megosszák. Nagyon nehezen bírjuk szóra ôket, és arra, hogy találkozzanak velünk. Pedig nagyon sok hazai és külföldi segélyszervezettel tartunk fenn kapcsolatot, és tudunk segítséget, támogatást nyújtani a HIV-fertôzötteknek.

Romániában a Pro Vobis Alapítvány statisztikái szerint 5000 AIDS-es beteget tartanak nyilván, a Media Monitor 1999. június 4-i cikkében 7673 szerepel. A halálos kórban szenvedôk száma évrôl évre nô… Az orvosok szerint a statisztikai adatok csalókák: sokkal több az ilyen jellegû megbetegedés. A betegek 90%-a ártatlan gyermek. Szüleik nem vonhatók felelôsségre, a törvény ostora inkább a kórházak személyzetén kéne csattanjon. A törvény pedig, úgy látszik, szemet huny a vétkesek felett. Az élettörténetek, tragédiák önmagukért beszélnek. A forradalom utáni években sorozatosan robbantak ki a botrányok: AIDS-fertôzött gyerekek szülei perelték a kórházakat, az egészségügyi minisztériumot. Hasztalanul. Többségük még a Ceausescu-rezsim alatt kapta meg a betegséget vérátömlesztés vagy fertôzött orvosi eszközök használata által. Az AIDS-ellenes szervezet kimutatta: a halálos fertôzések fele a kórházakban történik. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt tanácsolta a román egészségügyi minisztériumnak, hogy kárpótolja az AIDS-fertôzötteket, ebben az irányban vajmi kevés elôrelépés történt. Míg a 150 millliárd lejes állami támogatás a Media Monitor szerint csak papíron szerepel, addig a Matei Bals Intézet és más kórházak szakorvosai havonta 20 millió lejt szenteltek egyetlen HIV-fertôzött kezelésére!

Hasonlóan botrányos volt a 7500 liter HIV-fertôzött vérkészítmény esete is. 1992-ben a román egészségügyi minisztérium szerzôdést kötött az olasz Szérum- és Oltáselôállító Intézettel. Öt évvel késôbb az olasz illetékes szervek rájöttek, hogy a küldött vérkészítményt román részrôl vetették alá AIDS-tesztnek és A és B típusú hepatitisz vírussal voltak fertôzve. A nem kormányzati szervek által végzett felmérések eredményei döbbenetesek: 20 ezer AIDS-fertôzöttet jeleztek, akik a fent említett halálos készítményekbôl részesültek. Az egészségügyi minisztérium nem ismeri el az adatokat, és megmarad a 4200-as számnál.

1998-tól a törvény szerint kötelezô a házasulandó feleknek az AIDS-tesztet elvégezni. Sok pár azonban áthágja ezeket az „orvosi formalitásokat". Minek is hosszú sorokat állni egyetlenegy papírfecniért? Hiszen a nálunk oly virágzó bürokrata rendszer csak bonyolítja a dolgokat, így legtöbben a járhatóbb utat választják: megvásárolják az igazolást. Ugyanez a tudatlanság, a dolgok rosszul értelmezése tapasztalható a betegek esetében is: egyesek fittyet hánynak az elôvigyázatosságokra, és tovább terjesztik a halált hozó kórt. A fiatalok többsége elvicceli vagy szégyenlôségbôl kerüli a témát. Ez az iskola, a szülôk hibája, akik nem magyarázzák el nekik, hogy ez a betegség igenis áldozatokat szed.

***

Románia egyik leghátrányosabb helyzetben levô környékén, a Zsil-völgyében több mint 90 HIV-fertôzött kiskorú van, közülük évente 10 gyermek hal meg, hiszen az ottani lakosságnak nincs lehetôsége megfelelôen táplálni és ellátni ôket. Nelu Amariei, az AIDS-ellenes egyesület elnöke elmondta, hogy elôzô nap temettek el egy másik HIV-fertôzött kiskorút. Három nappal azelôtt pedig újabb kis áldozatot temettek el. A beteg gyermekek a kórházakban kapták el a vírust, 90%-uk Zsilvadejvulkán városában él, a többiek más Zsil-völgyi városokban. Amariei gyermeke is beteg, ez vezérelte az AIDS-ellenes kampány megindítására. Ô is az államot hibáztatja.

Következô interjúalanyom névtelenségbe burkolózik. Fia beteg, és nem akarja, hogy az iskolában tudomást szerezzenek errôl, nem akarja, hogy gyermekét kiközösítsék. A társadalom kényszeríti erre a lépésre, és nem érti, miért tabu még az AIDS?

— 1989-ben a gyermekemet 2 éves korában utalták be a kórházba agyhártyagyulladással.

1995-ben jöttünk rá, hogy beteg. Már akkor nagyon sokat gyengélkedett, nem volt étvágya. Elhatároztuk, hogy megcsináljuk az AIDS-próbát. Ma töltötte be a 12 évet. Nagyon leromlott az egészségi állapota, és a gyógyszerek már nem hatnak, a legnehezebb az, hogy ezeknek a beteg gyerekeknek speciális étrendet kell kialakítani, mert a minôségi, vitamindús ételek meghosszabbíthatják az életüket. Egyre több akadályba ütközünk, hiszen csak a gyermek betegnyugdíja, az én 550 ezer lejes kísérôi nyugdíjam és a másik 5 gyerekem pótléka nem elegendô még arra sem, hogy egyik napról a másikra meg tudjunk élni.

— Nem fél attól, hogy esetleg a többi gyermeke is elkaphatja a betegséget?

— Természetesen nem félek ettôl. Nagy erôfeszítéseket tettünk azért, hogy ne veszítsük ôt el. A tehetôs emberek pedig egyáltalán nem segítôkészek. Kik ezek az emberek? Hát akiknek villájuk, palotájuk, cégjük van.

De vajon a kocsi, villa, palota, cég elégséges a segítségnyújtásra? Az AIDS-szel nap mint nap farkasszemet kell nézni. Mariusról 1996-ban derült ki, hogy szeropozitív.

— Egy külföldi kórházban mondták meg, hogy fertôzött vagyok. A feleségem egy év múlva elhagyott és egy volt üzlettársammal él. A családom is eltávolodott tôlem. Mégsem vagyok egyedül, egy és fél éve van egy barátnôm. Ô is AIDS-es. Bár azóta más nôkkel is találkoztam, mindig megtettem a szükséges óvintézkedéseket. Érdekes módon a nôismerôseim elfogadnak, együtt éreznek velem. Annyi biztos: ha valakirôl kiderül, hogy HIV-fertôzött, a társadalom halálra ítéli. Jelenleg betegnyugdíjas vagyok. Szívesen vállalnék munkát, de ki alkalmazna egy AIDS-est? Hiányzik a családom, szeretnék én is családot alapítani, egy gyereket, hiszen 32 éves vagyok.

Mona Aradon él, egy helyi fogászati rendelôben dolgozott. 1996-ban mutatták ki, hogy beteg.

— Nagyon nehéz ezzel a betegséggel élni — mondja. — Amikor a férjem megtudta, hogy HIV-fertôzött vagyok, elvált tôlem. Szerencsére, hogy gyermekünk egészséges. Most egyedül vagyok, a helyi kórházban kapok kezelést. Amióta megtudtam, hogy AIDS-es vagyok, minden percemet a gyermekemnek szentelem. Mindenkivel kibékültem, és nem állok haragban senkivel. De nem is engedek magamhoz senkit közel, mert nem akarok senkinek sem ártani.

1997-ben a jászvásári Gulliver Gyermekotthon HIV-fertôzött gyermekei az egészségügyi minisztérium által újonnan jóváhagyott gyógyteát itták. A teát egy Piatra Neamt-i cég forgalmazta, és ingyen adták a gyermekotthonnak. Az orvosok csupán a Szent Mária Kórház (ahova a napközi tartozik) vezetôségének szóbeli jóváhagyása után kezdték el alkalmazni a gyermekeknél. A vizsgálat során kiderült, hogy a forgalmazó megszegte a szabályokat, a készítményt a vegyi vizsgálatok befejezése elôtt már piacra dobták.

A forgalmazók azzal indokolták lépésüket, hogy a gyógytea elismerése elôtt a terméket többször kell tesztelni.

Jelen pillanatban a Colentina, Vaslui Vaj bukaresti kórházakban 1000 beteg gyermek fekszik. A fent említett intézmények nem tudják többé ellátni a kis betegeket, mert a Nemzeti Egészségbiztosító Pénztár és az egészségügyi minisztérium között vita robbant ki (a két intézmény még nem tudta eldönteni, hogy melyik alapból kapjanak a betegek támogatást).

***

Aurel Mocanu, a kolozsvári Véradó Központba ment, hogy vért adományozzon. Amikor az orvosok felvilágosították, hogy HIV-fertôzött, bevallotta, hogy 1994 óta tudja ezt. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy kapcsolatot létesítsen nôkkel, akik késôbb a kolozsvári rendôrségen beismerték, hogy Mocanu fertôzte meg ôket. A törvényszék vizsgálatot rendelt el ellene, Aurel azonban megszökött. 15 évi börtönbüntetés várja. Tragikus vége van Dana Petre élettörténetének is: a 18 éves hölgy 300 férfit fertôzött meg, a prostitúciót a teszteredmények után is folytatta. Nemrég volt az esküvôje, immár az újdonsült férj is beteg. A pár két évvel ezelôtt a Colentina Kórházban ismerkedett meg. Ma már önkéntesen ápolják, segítik a HIV-fertôzötteket.

Nemrég a kolozsvári rendôrség a Tordai úton tartott razziát. A prostituáltakat a rendôrségre kísérték, és pénzbüntetéssel sújtották. Közülük 4 lány szifiliszes, valamint többen beismerték, hogy kapcsolatuk volt Aurel Mocanuval.

A rendôrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak az örömszerzés ilyen módjától.

Szôcs Andrea Enikô

Múlt hét végén tartotta tisztújító közgyûlését a szilágycsehi RMDSZ szervezete. A városi mûvelôdési házban összegyûlt tagság az elfogadott napirendi pontoknak megfelelôen meghallgatta az elnöki beszámolót, a polgármester, az RMDSZ tanácsosi frakció, valamint az ellenôrzô bizottság jelentését.

A közgyûlés vendége volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselô és Kerekes Edit, a zilahi városi RMDSZ- szervezet elnöke. A tisztújító közgyûlésen még részt vettek körzeti szervezetek képviselôi Bôsházáról, Benedekfalváról, Völcsökrôl és Menyôbôl.

A hozzászólásokból, valamint a felvetett kérdésekbôl érzékelni lehetett szervezetünk vívódásait, törekvéseit, de nem utolsósorban a belsô feszültségeket is. Arra a kérdésre, hogy léteznek-e ún. mérsékelt vagy radikális elképzelések a szervezet csúcsirányításában, parlamenti képviselôink azt válaszolták, hogy ilyesmi nem létezik, csupán a megoldások keresésében vannak különbözô opciók.

Az ország politikai és gazdasági helyzetének részletes elemzését Szilágy megye parlamenti képviselôi mutatták be, akik a tagság által feltett kérdésekre is válaszoltak.

Az elnöki beszámoló és az elhangzott jelentések elfogadása után a közgyûlés megválasztotta a szervezet héttagú elnökségét: Domokos Ferenc elnök, dr. Barra Zoltán politikai, Várdai Tibor gazdasági, Gyalai György tanügyi, Varga István mûvelôdési és Baksai Károly önkormányzati alelnök, valamint Vida György titkár személyében.

Ugyancsak megválasztásra került a 27 tagú választmány, háromtagú ellenôrzô bizottság és a háromtagú etikai bizottság.

A megyei küldöttgyûlésen a szilágycsehi RMDSZ-szervezetet 16 elektor fogja képviselni.

Baksai Károly

Kajántó községben a délelôtti istentisztelet után, a református templomban került sor RMDSZ-tisztújító közgyûlésre. A megyei választmány részérôl jelen volt Bitay Levente ügyvezetô elnök és Barazsuly Emil mezôgazdasági és falufejlesztési alelnök. A jelenlevôk egyhangú szavazattal megválasztották a vezetô szervüket. A kajántói új RMDSZ-elnök Bakos István mérnök lett. A gyûlésen sok-sok mezôgazdasági kérdés is felmerült, amelyek a helyi gazdálkodókat foglalkoztatják. A föld és az erdô visszajuttatásával kapcsolatban többen is nehezményezték, hogy eddig nem sikerült megoldani a kérdést. Sokan elmondták: a mezôgazdasági termelés és fôleg az értékesítés naponta gyötri a földek mûvelôit, akárcsak a többi kalotaszegi vagy mezôségi falvakban. Megítélésük szerint az a legnagyobb baj, hogy nem látszik semmi jóindulat a kormány és a parlament részérôl, hogy végre megoldják a gazdálkodás sarkalatos kérdéseit. Így aztán nem csoda, ha mind kevesebb búzát vetnek, és évrôl évre több föld marad parlagon. Ennek ellenére a gazdálkodók teszik, amit tenni kell: reménykednek, hogy jövôre talán jobb lesz, mint ma.

(B. E.)

Vasárnap tisztújító közgyûlését tartotta Szásznyíres RMDSZ-tagsága. A megyei szervezet részérôl jelen volt Bitay Levente ügyvezetô elnök, a dési szervezet részérôl pedig Balogh Zoltán elnök, valamint Barabási Ferenc és Zsigmond Csaba városi tanácsosok. A néhány éve csak papíron létezô szervezet vezetôségének a felhívását a helyiek meglepôen nagy érdeklôdéssel fogadták. Az istentisztelet után a lelkész felkérésére teljes létszámban átvonultak a gyülekezet tanácstermébe. Az új vezetôség egy 9 tagú választmány, melynek elnöke Léczfalvi István, alelnökei Székely Edit és Réthy János.

A gyûlés második felében a mindennapi gondok felsorolása került napirendre:

— az orvosi rendelô fûtése és világítása;

— a kétnyelvû táblák problémája;

— az új földtörvény alkalmazása.

A gyûlésen megfigyelôként részt vett Szentmargitta küldöttsége is, akik szintén újra szeretnék alakítani a helyi szervezetet. Darócpusztáról is jött egy küldött, aki az ottaniak gondjairól beszélt.

• Elektronikus aszfalttörôt lopott két visszaesô bûnözô. Florin Mihet (25) és Veres István munkanélküli a Hidroconstructia Rt.-tôl emelte el a 38,5 milliót érô szerszámot, értékesítés céljából. Az is bebizonyosodott, hogy Veres István ez év júliusában egy gépjármûvet is feltört, amelybôl 1,8 millió értékû javakat vitt el. Elôbb öt, majd 30 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezték ôket, minôsített lopás vádjával.

• 4,8 millióra próbált hazavinni különbözô üvegtárgyakat a tordai Sticla Rt. egyik munkása, Marin Gavrilã Maxim (22). Az október 27-én történt tettet azonban lefülelték, a kár megtérült, a szarka pedig szabadlábon védekezhet a lopás vádja ellen. 1-tôl 12 évig terjedô börtönbüntetést kaphat.

• M típusú üzemanyaggal üzérkedett Ioan Tudor (49), a Motorbenz Kft. tulajdonosa és ügyintézôje. Ez év májusában és júniusában a cég vajdakamarási töltôállomásán M típusú üzemanyagot forgalmazott gázolajként, s ráadásul a könyvelésbe az M típusú, a gázolajénál gyengébb minôségû üzemanyag eladási árát vezette be, a különbözetet pedig zsebre vágta. Az államkasszának az áfa és a profitadó megkerülésével 13,7 milliós kárt okozott ezzel. Adócsalás, köz- és magánokirat-hamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználása a vád ellene, szabadlábon védekezhet.

Balázs Bence

A vízmûvek felhívja a lakosság figyelmét, hogy a Grigorescu, illetve a Govora vízelosztó állomások felújítása miatt, november 25-én, csütörtökön 8 és 16 óra között szünetel a vízszolgáltatás a következô negyedekben: Monostor, Hajnal, Gruia, Kerekdomb, Andrei Muresanu, Györgyfalvi negyed Mikro III. és IV., N. Titulescu déli része, valamint az Eremia Grigorescu utcában. Csökkent víznyomás lesz a város következô részein: Központ, Bács, Aurel Vlaicu északi és déli rész, N. Titulescu északi fele, Mãrãsti, Iris, valamint Szamosfalván, Apahidán, Zsukon, Iklódon, Bonchidán, Válaszúton, Szamosjenôn (Fundãtura), Dengelegen és Szamosújváron.

N. Cs.

Az utcai pénzváltóknál a forint 72/73, a márka 9500/9700, a dollár pedig 18 300/18 600 lejbe került.

Szakaszonként megszavazták a Lupu-törvényt

A képviselôk tegnap szakaszonként elfogadták az egyeztetô bizottság jelentését a Lupu-törvényrôl. A jelentésnek csupán egyetlen pontjánál történt változtatás, a szóban forgó szakasz végleges formája értelmében azok a német nemzetiségû állampolgárok, akik 1945 elôtt jutottak földhöz, majd ezt a területet elvették tôlük, most visszaigényelhetik azt. Döntésképtelenség miatt a végleges szavazást november 30-ra halasztották.

Szünetel az ivóvíz-szolgáltatás

A vízvezetékek tatarozása miatt ma reggel fél kilenctôl délután négy óráig szünetel a vízszolgáltatás az alábbi utcákban is: Grigore Ignat, Bãrc I., II., III., I. Ionescu de la Brad, Malom utca, Traian Vuia, Tractoristilor, Straja, Ciocanului, Brigadierilor, Înfrãtirii.

November 29-én Budapesten kerül sor a magyar kormány illetékesei és az RMDSZ képviselôi között az elsô hivatalos megbeszélésre az egyházi hátterû erdélyi magyar magánegyetemi hálózat kialakításáról. Amint azt Nagy F. István oktatási alelnöktôl megtudtuk: a budapesti találkozó elôtt az RMDSZ széles körû konzultációsorozatot kezdeményezett a romániai egyházi hátterû egyetem létrehozásában érdekelt pedagógusokkal, különbözô civil szervezetek képviselôivel, megyei és helyi szintû önkormányzati képviselôkkel, helyi RMDSZ-tisztségviselôkkel.

Hétfôn, Szovátán székelyföldi szakemberekkel találkozott az oktatási alelnök. Tegnap délután, Kolozsváron a megyei RMDSZ adott otthon hasonló — lapzártakor még javában zajló — tanácskozásnak, amelyen kolozsvári és marosvásárhelyi professzorok, oktatási szakemberek, civil szervezetek, önkormányzati képviselôk, RMDSZ-vezetôk vettek részt, ma pedig a Partiumon, pontosabban Bihar, Szilágy, Temes, Arad, Szatmár és Máramaros megyéken a sor. E három régióval folytatott tanácskozások során körvonalazódik az az RMDSZ-álláspont, amelyet pénteken a felsôoktatási tanács, illetve a magyar egyházi vezetôk véleményezhetnek.

Nagy F. István elmondta: a szovátai tanácskozást rendkívüli érdeklôdés övezte. A résztvevôk örömüknek adtak hangot, hogy az anyaországi ígéretek végre konkrét formát öltenek. A jövô évi magyar költségvetésben az erdélyi magyar magánegyetemre elkülönített kétmilliárd forinttal már valóban van mit kezdeni — mondották. Örvendetes volt az is — tudtuk meg —, hogy a székelyföldi képviselôk kijelentették: önerôbôl, a lehetôségekhez mérten, hajlandók kiegészíteni a magyar kormány támogatását.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]