 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
1999. október 12.
(XI. évfolyam, 238. szám)
A vénasszonyok nyarának hirtelen vetett véget a váratlanul megérkezô hideg, esôs idô. Bár sok lakásban jelentôsen csökkent a hômérséklet, az 1993/421-es kormányhatározat értelmében a távfûtést csak akkor indítják be, amikor három, egymást követô napon 10 Celsius-foknál alacsonyabb hômérsékletet mérnek. Bár a harmincfokos melegtôl a jelenlegi tíz-tizenkét fokos hômérsékletig való komoly lehûlés megviseli az embereket, a törvény által elôírt feltételek még nem adottak.
— Tordán minden mûszaki feltétel adott, bármely pillanatban készen állunk a távfûtés bekapcsolására — mondta Bercea Aurel igazgató. — Gondok inkább a pénzügyi feltételek körül adódnak, hiszen nem áll rendelkezésünkre a megfelelô összeg a szolgáltatásaink biztosításához szükséges villamos energia és földgáz kifizetéséhez. A költségvetésnek komoly tartozásai vannak velünk szemben, így például még mindig nem kaptuk meg a helyi költségvetésbôl a tavalyi évre járó több mint egymilliárd lejt.
A Szabadság kérdésére válaszolva a polgármesteri hivatal szokásos hétfôi sajtóértekezletén Minodora Fritea, az ellenôrzô osztály igazgatója elmondta: a hivatal további büntetéseket rótt ki a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumára, hiszen a Fôtér 23. szám alatti ingatlanon még mindig ott „a Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászló".
Október elejétôl a polgármesteri hivatal minden második nap kihágási jegyzôkönyvet állított össze, ugyanis szerintük az épületen levô zászló „közfelháborodást kelt és sérti a románok nemzeti érzését". Az elsô büntetés után a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriuma átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezi: a magyar fôkonzulátussal kötött szerzôdés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a fôkonzulátus hatáskörébe tartozik. Minodora Fritea megerôsítette: valóban kaptak ilyen átiratot. Úgy értelmezték, hogy a reformátusok nem hajlandóak fizetni, éppen ezért perbe fogták a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumát. Hozzátette: jelen pillanatban a büntetések összege máris több mint 1,5 millió lejre rúg.
A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja országos konferenciáján meghirdetett gazdasági, társadalmi program egy olyan szokásos választási kiáltvány, amely semmire nem kötelez, viszont világosan kitûnik belôle, hogy az RTDP le akar mondani a reformokról — hangsúlyozta hétfôi sajtóértekezletén Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, aki szerint „katasztrófát jelentene" Románia számára, ha a legnagyobb ellenzéki párt jutna ismét hatalomra. Ehhez Remus Opris, a KDNPP szóvivôje hozzátette: az RTDP mindig is bizonyította, hogy következetesen hû a szocialista gazdaság elveihez.
A kormánykoalícióban részt vevô Nemzeti Liberális Párt vezetôi úgy vélekedtek: Romániának most nem a javak újra elosztását céljául kitûzô baloldali pártra van szüksége. A reformellenes baloldal képtelen tényleges megoldásokat javasolni Románia súlyos gazdasági gondjaira.
Adrian Iorgulescu, a Jobboldali Erôk Szövetsége (UFD) alelnöke szerint a baloldalt képviselô RTDP nem tudhat reális megoldást javasolni az ország súlyos gondjainak megoldására. Románia számára csak a jobboldal és nem a jelenlegi balközép koalíció kínálhat megvalósítható alternatívát.
Valeriu Tabãrã, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra a „veszélyre" hívta fel a figyelmet, hogy bármit is mond az RTDP a román nemzetállam védelmérôl, hatalomra jutása esetén a nemzeti kérdésben engedni fog a nemzetközi szervezetek nyomásának. Tabãrã súlyos politikai hibának nevezte, hogy pártja egykoron az RTDP koalíciós partnere volt. Mint mondta, ennek a tévedésnek az árát fizeti pártja most azzal, hogy a szavazótáborának jelentôs része hátat fordított neki.
A Jobboldali Erôk Szövetségének (JESZ) más mai szervezeteihez hasonlóan, hétfôn Kolozsváron is bemutatták a Varujan Vosganian vezette politikai alakulat 2000-es állami költségvetés-tervezetét. A dokumentumot október 10-re idôzítették, ugyanis a kormánynak ekkor telt le a határideje, eddig kellett volna összeállítania és a parlament elé terjesztenie az állami büdzsé tervezetét.
A dokumentumot dr. Mihai Maniu, a JESZ kolozsvári szervezetének elnöke, illetve Nicolae Pãun választmányi tag mutatta be. Elmondták: a párt az adófizetési teher csökkentését, a polgár biztonságát irányozza elô. Ha a Jobboldali Erôk Szövetségének kellene összeállítania az állami költségvetést, 10%-kal több pénzt kapna a rendôrség, 10%-kal az egészségügy, a katonaság pedig 5000 milliárd lejhez jutna a korszerûsítési és felszerelési programok folytatására. A párt a veszteséges vállalatok és bankok finanszírozásának leállításában, az állami támogatások csökkentésében, a központi állami intézmények személyzetének leszûkítésében látja a pénztöbblet megszerzésének lehetôségét.
Nagy megvalósításként jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Ioan Cuzman elnök azt a hírt, amely szerint október elsejétôl jegyzik a bukaresti értéktôzsdén a Banat–Crisana Pénzügyi Befektetési Társaság részvényeit. Ez azt jelenti, hogy a részvényesek végre gyakorolhatják tulajdonosi minôségükbôl fakadó elôjogaikat: nem csupán tájékozódhatnak a társaság menetérôl vagy osztalékot vehetnek fel, hanem el is adhatják részvényeiket — mostantól törvényesen. Eddig is sokan túltettek az értékjegyeken a pillanatnyi és valójában értéken aluli haszonszerzésért, sôt, sokan a csalástól sem riadtak vissza. Az említett befektetési társaság részvényeit azonban csupán ettôl az idôponttól kezdôdôen lehet törvényes úton értékesíteni. A tényleges adásvétel érdekében a társaság vezetôségének még tárgyalásokat kell folytatnia a következô két héten belül a bukaresti értéktôzsdével is.
A részvények értékét illetôen, a társaság rendelkezik egy kiszámított értékkel, amivel majd a részvényeket „piacra dobja", a valós értékét azonban természetesen a kereslet határozza meg. Éppen ezért Ioan Cuzman elnök a türelmes várakozást javasoltaa kisrészvényeseknek (mindazoknak, akik, mint emlékszünk, az államiprivatizáció során kiosztott részvényeiket különbözô társaságokhoz fektethették be, többek között a Banat–Crisana Pénzügyi Befektetési Társasághoz), azt tanácsolva, hogy az elsietett eladás helyett várják meg a részvények piaci alakulását. Elôvigyázatossági okokból arra figyelmeztetnek, hogy csupán a megállapodás megkötése elôtt (vagy közben) jelentkezzenek a társaság irodáinál (Kolozsváron a Cipariu tér 4. szám alatt, délelôtt 9–12, vagy délután 14–17 óra között) a most bevezetett, úgynevezett személyi kód kikéréséért, amelynek révén eladhatják a részvényeket. A kód célja, hogy megfelelô biztonságot nyújtson a részvényeseknek és üzletkötésüknek. Egy közvéleménykutatásnál kiderült, hogy részvényeseik 8%-a már ez elsô menetben eladná értékjegyeit, ennél kevesebben voltak azok, akik a várakozásra szavaztak, mondta Ioan Cuzman, az utóbbiak döntését helyeselve.
A befektetési társaság tegnapi sajtóértekezletén, amelyen részt vett Gabriela Grigorescu pénzügyi igazgató, valamint a kolozsvári kirendeltség igazgatónôje, Rodica Nica, ismertették a társaság jelenlegi helyzetét valamint jövôbeni terveit is. Nagy megvalósításnak tartották a részvények értéktôzsdei jegyzését, valamint azt is, hogy más társaságokkal ellentétben ôk minden évben részesedést osztottak részvényeseiknek, nem áll fenn a csôdbejutás kockázata, és menedzselésük is eredményesnek bizonyult.
Terveik között szerepel a tárca teljes átszervezése, hiszen a privatizációval hozzájuk kiosztott több száz gazdasági társaság nem mindegyike mûködik nyereségesen. Ezért csupán a fejlôdôképes vállalatokat szeretnék továbbra is megtartani, más esetekben pedig figyelmüket inkább azokra a vállalatokra fordítják, ahol többségi részvényesek. Újságírói kérdésre válaszolva a társaság elnöke elismerte, hogy kezdettôl fogva rossz viszonyban álltak az Állami Vagyonalappal. Szerinte az a kapcsolat érthetô és megérthetô, hiszen a vagyonalap, rendeltetésénél fogva arra törekszik, hogy eladjon, bármilyen áron, ôk pedig, mint befektetési társaság természetesen eladás ellenesek, és a részvények megtartására szavaznak.
Az energia és a takarmány drágulása a marhahús árának növekedéséhez vezethet — vélik a szakértôk. 1999 végére 2,3 százalékos állománycsökkenés várható — mutat rá az Agrárgazdasági Intézet tanulmánya. A marhahúspiac nem ösztönzô jellegû, mivel vidékenként nem észlelhetôk nagy árkülönbségek, a kereslet–kínálat arányára vonatkozó értesülések pedig nem érkeznek idejében a területi állattenyésztôkhöz.
Vasile Mioc, a Csillagászati Intézet alelnöke hétfôn közölte a Rompresszel, hogy október utolsó vasárnapján, tehát 31-én térünk át a téli idôszámításra. Ekkor hajnali 4 órakor visszaállítjuk óráinkat, és 3 órával folytatjuk az idô mérését.
Az intézkedés elsôsorban a vasút tevékenységét fogja érinteni. Minden érintett vonat egy órányit vesztegel majd valamelyik útjába esô megállóban. A téli idôszámításra való áttérés jelentôs energiamegtakarítást eredményez, Európa legtöbb államában egyeztették ezt a hideg idôszakot megelôzô lépést.
Október 15-étôl átszervezôdik a Kolozs Megyei Tanfelügyelôség — tudtuk meg Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettestôl.
Három részlegre oszlik ily módon az intézmény: curriculáris és szakfelügyeleti osztályra, intézményfejlesztô és személyzeti, illetve gazdasági osztályra. Az elôbbi kettôt a megyei tanfelügyelô-helyettesek, az utóbbit egy nemrégiben alkalmazott gazdasági igazgató fogja irányítani. — Ez az átszervezés az intézmény eddigi nehézkes mûködésén hivatott segíteni — mondta a fôtanfelügyelô-helyettes.
VÖÔ GABRIELLA Szaván fogjuk — Erdélyi magyar szólások címû kötetét mutatja be 1999. október 13-án, szerdán du. 5 órakor a Reményik Sándor Galériában a Kriterion Könyvklub.
AZ RMDSZ ÜGYVEZETÔ ELNÖKSÉGÉNEK Mûvelôdési és Egyházügyi Fôosztálya, valamint az EMKE országos elnöksége kéri valamennyi érdekelt civil, közmûvelôdési, egyházi stb. szervezettôl a 2000. évi programok beküldését „ESEMÉNYNAPTÁR 2000" megjelöléssel, legkésôbb november 1-jéig, a következô címre: 3400 Cluj–Kolozsvár, str. Densusianu nr. 6/A. A mûsornaptárnak tartalmaznia kell a következôket: szervezô(k) megnevezése (postacíme, tel./fax stb.), program megnevezése, helyszíne, idôpontja, a programért felelôs személy neve.
HAVI ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ Donát negyedi körzetének választmánya a Törökvágási református parókián, szerdán 16 órakor.
A NATURISTA KÖR megnyitóján, kedden du. 5 órakor Stela Potra Pod Krisztusi tanítások az élelemrôl címmel tart elôadást a Fôtér 24. szám alatti Mûvelôdési Házban.
AZ AGAPE Életvédô Alapítvány keretében tanácsadó központ mûködik. Az érdeklôdôket egyéni és csoportos pszichológiai tanácsadásra, valamint családterápiára várják. Részletes tájékoztatás és jelentkezés munkanapokon 10–16 óra között a 064/430-382-es telefonszámon vagy személyesen az alapítvány székhelyén: Mócok útja 16/4. szám. A központ jelenleg a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatásával mûködik.
Október 9-én, szombaton este került sor Ionel Pantea dalestjére a Gh. Dima Zeneakadémia stúdiótermében. Ionel Panteát jól ismeri a kolozsvári közönség, hiszen a Luxemburgba áttelepedett mûvész, páratlan tehetségének köszönhetôen, még távozta elôtt megalapozta hírnevét felejthetetlen operafellépéseivel és oratórium-elôadásaival. Ionel Pantea sokoldalú mûvész. Állandó operaszerepei mellett pedagógus, mesterkurzust tart fiatal énekesek számára, és operát rendez európai színpadokon. A kolozsvári Állami Magyar Operában Bizet Carmenjét rendezte, amely felújításában nagy sikernek örvend. Az énekesnek olyan lehet a daléneklés, mint a színésznek a szavalás: nagy kihívás és megmérettetés, melyben a mûvész minden segédeszköz nélkül csak egyéni tehetségére és meggyôzô erejére támaszkodhat. Ionel Pantea esetében isteni ajándékként mindez együtt van: a tehetség, a meggyôzô erô, s mindez filozofikus, európai gondolkodásmóddal és egy mélyrôl jövô érzésvilággal párosul, ami nemcsak a mûvészt, hanem az embert is jellemzi. A szombat esti dalest szép és hangulatos összeállítását a romantikus formamûvészet egyik legsokoldalúbb összefoglalójának, J. Brahmsnak Hat dala nyitotta, majd azt követték Hugo Wolf dalai, P. Bentoiu St. O. Iosif verseire írt dala, Bartók Három népdalfeldolgozása és Enescu Hét dala Clément Marot verseire. Ionel Pantea mûvészi teljesítménye nem volt meglepetés, hiszen a közönség már ismerte tökéletes elôadásmódját. A szélesen ívelô, mûvészien felépített frázisok, a leheletnyi piánoktól az erôteljes fortékig gazdag színskálát öleltek fel. A drámai feszültséget vagy a játékos vidámságot magabiztos, kifejezô színpadi mozgásával és remek arcmimikájával fokozta. A dalest kiemelkedô teljesítményeként hatott a tökéletesen érthetô szövegkiejtés, akár németül, akár románul, magyarul, vagy franciául énekelt. A dalok zongorakíséretét Radu Pantea játszotta, aki fiatalsága ellenére kiváló kísérô-zongoristának bizonyult, akinek mûvészetében mély nyomot hagytak a bécsi és budapesti tanulmányévek. Édesapja minden apró lelki rezdülését figyelte, és segítette ôt a dalok irodalmi érzékenységgel való megoldásában.
A dalest után, kérdésemre, hogy a kolozsvári közönség mikor találkozhat újból a mesterrel, Pantea azt felelte, hogy decemberben, a Mozart-fesztiválon.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya október 8–9-én Marosvásárhelyen tartotta idei, újjáalakulása óta immár ötödik vándorgyûlését. Kitûzött témaköre: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben. A Kultúrpalota kistermében tartott megnyitón köszöntötte az ülésszakot Benkô Samu, az EME elnöke, és Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere. A polgármester délben fogadást is adott az EME választmányának tiszteletére.
Az elôadások a Bolyai-líceum termeiben, két szakosztályban (történettudomány; nyelv- és irodalomtörténet) folytak. Összesen 23 dolgozatot mutattak be. Elôadók jöttek Budapestrôl és Bukarestbôl is. Kolozsvárt Egyed Ákos (Az utolsó rendi országgyûlés 1848-ban), Egyed Emese (Vajda Péter, Beranger, Petôfi), Gaál György (Gyergyai Ferenc nyelvész, kolozsvári királybíró, a város 1848-as országgyûlési követe) és Pál Judit (A szamosújvári örmények 1848-ban) képviselte. Az ülésszakot tudományos kirándulás követte Sáromberke (Teleki-kripta)–Gernyeszeg (Teleki-kastély)–Szászrégen (evangélikus templom)–Marosfelfalu (református romtemplom)–Szováta útvonallal. A rendezvény szervezôje Pál-Antal Sándor történész, az EME marosvásárhelyi fiókegyesületének vezetôje volt.
Misztikus megvilágítás, indiai zene, egy apró mezítlábas alak táncol, elvarázsolja közönségét. Bíborvörös és sötétzöld színû szári, fehér párta, aranyos öv, ékszerek — látványnak sem volt utolsó.
Vasárnap, október 10-én este a Music Pub IntAct fesztiváljának egyik záróakkordjaként budapesti vendégmûvész, Rajnai Alexandra lépett fel. A dél-indiai rituálé címe: Bharata Natjam, több mint 2000 éves templomi tánc, az istentiszteletek része. Hajdan a dévadasik táncolták, akik kislánykoruktól kezdve a templomban nevelkedtek és csak a táncnak éltek.
*
Elôadása hat táncból állt, mindegyik két fô elemre alapoz: az úgynevezett tiszta táncra, ami fôleg ritmusos pergô koreográfiai gyakorlatokból áll, és abhinajára, a drámai elôadás istenekrôl. A hat rész: angikam — pár perces köszöntô Sivához, akinek teste az egész világ, beszéde az összes nyelv, ékszerei a Hold és a csillagok; alarippu — tiszta tánc, látványos ritmikus gyakorlat, vendégcsalogató; Ganésa vandana — Siva leginkább édességeket fogyasztó, elefánt testû fiához szól (Indiában az akadályokat elhárító isten, iskolakezdéskor a szülôk hozzá imádkoznak); Natésa kautuvam — Sivához szóló tánc; Muruga — félklasszikus darab, Muruga esküvôjérôl szól (az isten öregember képében jelenik meg az erdôben, megtéveszti leendô párját; a lány elôször nemet mond, majd mégis enged a csábításnak; jutalma, hogy az esküvôi szertartás végén Muruga visszaváltozik daliás harcossá); végül pedig a tillanam — záró, bonyolult, tiszta tánc, abhinaja betéttel.
*
Nem tehetjük meg, hogy ne szóljunk egy technikai hibáról is. A fantasztikus elôadás közben a hangszóró olykor minden ok nélkül elhalkult, majd indokolatlanul fölerôsödött. Errôl is megkérdeztem az elôadás után a mûvésznôt.
— Rajnai Alexandra vagyok Budapestrôl, Somi Panni tánciskolájából, illetve táncszínházából jöttem. Négy és fél éve foglalkozom az indiai tánccal, a Táncszínház két éve alakult meg. Somi Panni, a mesterünk, Budapesten indológiát végzett, majd kint tanult Madrasban. Tánccsoportokat indít, 9–10 éve tanít, és sikerült nyolc ember segítségével elindítania a táncszínházat.
— Nehéz „indiaiul" táncolni?
— Nehéz, mert nagyon összetett, fizikailag is megerôltetô, teljesen eltér a nyugati zenétôl és ritmustól. Nehéz, mert egyszerre kell gondolkozni, gyorsnak lenni, érezni a dolgokat és játszani.
— Honnan van ereje, ahhoz, hogy egyáltalán ne reagáljon egy technikai malôrre?
— Úgy, hogy szeretek táncolni, tudom mit kell táncolni, és... táncolok. Nem az a lényeg, hogy a magnó milyen. Indiában ez a zene nem magnóról szól, hanem élô zenészek muzsikálnak, s ott eleve alkalmazkodni kell: ha a ritmus gyorsabb vagy lassúbb, a táncos kell kövesse. Ebben az esetben tudtam, hogy mi következik.
— Az öltözék?
— Nagyon komplex. Az indiai tánchoz megfelelôen kifestik a táncost (az egészen eredeti változatban még az ujjvégeket és a lábfejt is, mert Indiában nagyon szeretik kihangsúlyozni a lábfej ívét). A ruha szári, Indiában méterre vásárolják meg az anyagot, a szabók tudják a táncos szári méretét. A felszerelés fontos tartozéka az ékszer, karkötôkön kívül a fej is fel van ékesítve. Ezek is jelképek — a fej közepén levô ékesség a világ közepe, aztán van a napocska, holdacska, csillagok. Ebben a táncban minden egyes mozdulatnak, kéztartásnak arcjátéknak jelentéstartalma van — végül is ez olyan mint a pantomím, nem beszéddel, hanem mozgással fejezi ki a történeteket.
— Nem fázott, mûvésznô?
— A legelején talán, de ha ilyen tánc közben fázni tud valaki...
— Elôször jár Kolozsvárt?
— Igen, és nagyon tetszik. Tetszenek az emberek, a hangulata a városnak. Biztosan visszatérek magánemberként is.
— Mit üzenne a Szabadság olvasóinak?
— Ha legközelebb jövök, akkor jöjjenek el, élvezzék a táncot és az elôadást.
A közönség lenyûgözve nézte a közel egyórás elôadást. Akaratlanul is egy Andersen-mese jutott eszembe a rendíthetetlen ólomkatonáról és örökké hû szerelmérôl, a papír-táncosnôrôl. Alexandra a kettô ötvözete: a rendíthetetlen balett-táncosnô...
A kortárs román képzômûvészet egyik vezéralakjának, Constantin Flondornak a munkáiból nyílt kiállítás múlt héten a Mûvészeti Múzeum földszinti termeiben. Az egyszerûen feljegyzéseknek nevezett festmények, rajzok és fotók egy rendkívül eredeti, sajátos mûvészi világba nyújtanak bepillantást.
A kiállító mûvész a temesvári Mûvészeti Fôiskola tanára és dékánja, alapítótagja a 111 és a Sigma temesvári csoportoknak, amelyek avantgárd törekvéseikkel már a hetvenes, nyolcvanas években szembeszegültek a hivatalos elvárásokkal. 1985-tôl kezdôdôen pedig a bukaresti Prolog csoport tagjaival együtt állít ki rendszeresen. Egyéni tárlataival 1968 óta jelentkezett többek között Bukarestben, Temesváron, Aradon, Lugoson, Jászvásáron, Besztercén, valamint külföldön Düsseldorfban, Regensburgban. Munkáival jelen volt a jelentôsebb külföldi nemzetközi seregszemléken (Miláno, Nürnberg, Cagnes sur Mer), valamint a román mûvészek párizsi, esseni, magdeburgi, berlini, budapesti, velencei, maastrichti és római bemutatkozó tárlatain. Ugyanakkor a nemzetközi mail-art mozgalomnak is tevékeny résztvevôje.
A kiállítást bôvebben szombati Mûvelôdés oldalunkon mutatjuk be.
Megtekinthetô, hétfô és kedd kivételével, naponta 10–17 óra között, a Mûvészeti Múzeum földszinti termeiben.
Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselô RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében mûködô Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyûlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke.
Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevôje volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél.
Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló sértett, aki bepanaszolta Kolumbán Gábort, nem más, mint Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyû Aris Industry S. A. ügyvezetôje, fôvállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. Nem mellékesen Aristide Roibu az 1996-os választásokon az Iliescu-féle RTDP szenátorjelöltjeként indult Vaslui megyében.
A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román–magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Ezt a súlyos konfliktushelyzetet oldandó és megmagyarázandó, a jogi útra terelés szándékával, Kolumbán Gábor 1997. május 30-án egy hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy „minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerzôdés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítô iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó képességûnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék.
Az ARIS INDUSTRY tulajdonosának és igazgatójának, Aristide Roibunak alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt?
Hasonlóképpen létezik Romániában egy törvényes keret, amely szabályozza a nonprofit és a gazdasági egységek mûködését. Ez a keret nem engedi e két tevékenységi terület — jelesül a humanitárius és a profitorientált — ily módon való egyesítését.
Az indulatosság és agresszivitás, amellyel Aristide Roibu, illetve Cyrill Bürgel (a beruházást finanszírozó Basel Hilft Alapítvány elnöke — a szerzô megj.) urak kifejtik nézeteiket anélkül, hogy a beszélgetések során felmerült kérdésekre válaszolnának, arra késztet, hogy az illetékes szervekhez forduljunk, kérve a pénzügyi átutalások törvényességének, a behozatalnak és az építkezés költségeinek felülvizsgálását.
Feltevôdik a kérdés, hogy a Szeplôtelen Szív Kongregáció apácái, ugyanúgy, mint Székelyudvarhely lakói nem ugyanabban a hajóban eveznek-e, lévén mindannyian ugyanannak az üzletnek a becsapott alanyai?"
Aristide Roibu a vastag betûvel szedett szöveget rágalmazásnak vélte, és panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint ôt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy „szubverzív" tevékenységet folytat, ergo „veszélyeztette, aláásta az állam belsô rendjét".
A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort.
Miután elolvastam a vaslui-i bíróság 1999. január 18-i 122-es ítéletének az indoklását, egész egyszerûen nem értettem, hogyan is állapíthatta meg azt, hogy fennállnak a rágalmazás tényálladéki elemei. Mindenekelôtt, nem a vitatott alattomos kifejezést tartja rágalmazónak. Az ítélet indoklása szerint a rágalmazást azáltal követte el Kolumbán Gábor, hogy azt állította: a sértett jogtalanul, a svájci Basel Hilft Alapítvány felhatalmazása nélkül ajándékozta a kérdéses csereháti ingatlant az apácarendnek. Ez az indoklás azért is érthetetlen, mert a csereháti ingatlan tulajdonjogi helyzetérôl a marosvásárhelyi bíróságon folyamatban van egy per — mindaddig tehát, amíg a polgári bíróság jogerôsen nem állapítja meg, hogy az igatlan ajándékozása szabályos volt, hogy annak ki is a jogos tulajdonosa, bárkinek jogában van ebben a kérdésben szabadon véleményt nyilvánítani. Aristide Roibu panasza nem is vonatkozott az ajándékozással kapcsolatos véleményre, ô a szubverzív kifejezést panaszolta, tehát az ítélet ebbôl a szempontból is szakmailag kifogásolható.
Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelô) Aristide Roibu megfellebbezte. Kolumbán Gábor idôközben a Román Legfelsôbb Ítélôtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bûncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság csíkszeredai lett volna.
A vasluibeli tárgyalás során a vádlott meghallgatása után kicserélték a bírót, és az utolsó szó jogán felszólaló Kolumbán Gábor után az új bírónô szót adott Aristide Roibunak. A tárgyalás során mindvégig eltértek a tárgytól, kiterjesztve az ügyet a csereháti iskola körüli konfliktusra. Ezek a büntetô törvénykönyv elôírásait áthágó eljárási hibák. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a román alkotmány vonatkozó cikkelyéhez és az „Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvetô Szabadságok Védelmérôl" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikkely kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.
Köztudottan, a véleménynyilvánítás szabadsága dolgában rendkívül szigorú az eseti jog, a strasbourgi bíróság gyakorlata. A közszereplôk esetében a különféle állítások, amelyek az adott helyzet politikailag érzékeny tényeire vonatkoznak — emögött, mint esetünkben, egész közösségek egymásnak feszülô érdekei vannak —, nem lehet azt mondani, hogy te, mint politikus, ne foglalj állást. A politikusnak az a dolga, hogy rávilágítson a miotivációkra, ahogy azt Kolumbán Gábor is tette az idézett nyilatkozatában. A véleményt ki kell mondani, a publikum csakis a különbözô vélemények ütköztetésébôl tudhatja meg az igazat. Ezért elfogadhatatlan a politikai szólásszabadságnak a bírói út felhasználásával való korlátozása.
A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, akit megpróbálnak kiiktatni a romániai és a nemzetközi politikai életbôl. Ezzel az ítélettel is a román igazságszolgáltatás túllépte az egyezmény biztosította szólásszabadság korlátozási lehetôségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. A romániai jövedelmi viszonyokat ismerve kijelenthetjük, hogy iszonyatos szankciókat alkalmazott egy vitatható tényállásra vonatkozó kijelentésért.
Feltéve, de nem megengedve, hogy a Kolumbán-nyilatkozat esetleg jogsértô volt, teljességgel elfogadhatatlan az, hogy a kiszabott erkölcsi kártérítés, amely nagyságrendileg ezerszerese a román joggyakorlatban kialakultnak, gyakorlatilag derékba törje a háromgyermekes Kolumbán Gábor életét és politikai jövôjét.
Az egyezményben részes államoknak joguk van sôt, kötelességük is — fellépni minden olyan megnyilvánulás ellen, amely az egyezményben biztosított jogok megsemmisítésére irányul. A demokrácia, a jogállamiság, az egyezményben tételesen felsorolt jogok biztosítása és védelme állami kötelezettség. Ezért a demokrácia és jogállamiság védelmében az etnikai egymásnak feszülést kiiktatni akaró Kolumbán-nyilatkozat védelmében a román állam kötelessége lenne az, hogy az ügyészség útján beavatkozzon a perbe, indítványozván Kolumbán Gábor felmentését.
A román politikai élet eldurvulásának vagyunk nap mint nap tanúi. A legkirívóbb eset az aradi magyarellenes tüntetés. Bukaresti újságok megírták, hogy melyik ellenzéki párt melyik városból hozta a „tüntetôket", és mennyit fizetett nekik pénzben és italban, de semmi jele annak, hogy az ügyészség ki akarná vizsgálni az igazságot, holott ha ez úgy történt, ahogyan a lapok írják, valakiket legalábbis tömeges rendzavarásra való felbujtás alapos gyanújával kellene elôállítani. Európa jobbik részében nemzeti ellentét szításáért emelnének vádat ellenük.
Más, újabb. A legutóbbi országos közvélemény-kutatás alkalmából nemcsak afelôl kérdezték ki a mintacsoport tagjait, hogy ha ma volna az elnökválasztás, kire szavaznának, hanem azt is megkérdezték tôlük, hogy éreznek-e magukban indulatot egyik vagy másik politikusunk szidalmazására. Hogy a meglepô kérdést nehogy félreértsék, részletezik is a kérdezôk: kinek szidalmazná az édesanyját vagy az istenét, melyiküket küldené a fenébe vagy az ördögbe. Vétek volna továbbterjesztenem e mocskolódás részletes eredményeit, annyit azonban nem hallgathatok el, hogy a megkérdezettek 57 százaléka érez magában hajlamot a politikai ellenszenv ilyetén kifejezésére, és csak 40 százalék utasítja azt vissza. Akad 3 százaléknyi olyan román állampolgár is, aki nem átallja bevallani, hogy egyes politikusoknak az istenét szidalmazná.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezt a szégyenletes közvélemény-kutatást Iliescu és Nãstase pártja rendelte meg, amely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának nevezi magát. Az eredmény azonban az egész román társadalomról nyújt lesújtó képet. Nem a tükör görbe, amelyet a megrendelés kivitelezôje, a Metro Media Transilvania tart elénk, hanem az a társadalom ilyen, amelynek sorsunk szerint mi is része vagyunk!
Október 15-én lép hatályba a villamos energia árát szabályozó rendelet — nyilatkozta lapunknak a CONEL szóvivôje, Ioan Balotã mérnök. Elmondotta: a lakosság számára a szabványár 9,2%-kal növekedik, míg a szociális tarifa 3,2%-kal lesz nagyobb. Ez azt jelenti, hogy egy kilowattóra 500 lejrôl 518 lejre emelkedik. A szabványár az eddigi 610 lej helyett 666 lej lesz kilowattóránként. Az elôfizetési díj 700-ról 764 lejre növekszik. A szóvivôtôl megtudhattuk: a differenciált szabványárak az elôfizetési díjak esetében szintén 764 lejbe fognak kerülni. A nappali kilowattóránkénti tarifa 807 lej lesz, az eddigi 740 lej helyett. Éjszaka, valamint a törvényes ünnepnapokon 524 lej. A három típusú tarifa közül november 1-jéig lehet választani: ha addig az elôfizetô nem jelentkezik, az egy évre visszamenô átlagfogyasztását figyelembe véve a számára legelônyösebb díjszabást állapítják meg.
Ioan Balotã szerint a CONEL-lel szembeni Kolozs megyei adósságok elérik a 359 milliárd lejt. A legnagyobb adósok: az aranyosgyéresi huzalgyár 138 milliárd lejjel, a dési Szamos 91 milliárddal, a kolozsvári Nehézgépgyár 44 milliárddal, a dési CESOM 32 milliárddal és a tordai vegyiüzem 12 milliárd lejjel.
Dorin Urcan mérnöktôl, a Kolozs Megyei Mezôgazdasági és Élelmezési Vezérigazgatóság vezetôjétôl tudtuk meg, hogy megyénkben öt családi farm részesült PHARE-támogatásban. Kajántó völgyébôl tehénfarm, Tordáról vegyes gazdaság, Aranyosgyéresrôl ipari növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó, Apahida közelébôl gabonatermelô, míg Zsukról Petean Stefan zöldségtermelô kapott támogatást.
Petean Stefánt családi farmján, a zöldségesben találtuk. A 70-en túli gazda korát meghazudtoló fizikai és szellemi állapotban van. Sokáig zöldségtermesztô brigádos volt, s ahogy mondta, sokat dolgozott életében. Gyermekkorától zöldséggel foglalkozik. 4 ha területükön zöldséget, fôleg káposztát, karfiolt, míg 1 ha-on burgonyát termelnek. Az idei zöldséggel nem dicsekszik, a káposzta gyengén termett, ám a karfiol csodaszép. Említésre méltó, hogy burgonyából 40 t-át takarított be. De szigorúan betartották a technikai elôírásokat, a területet kitûnôen megmûvelték, bôségesen trágyáztak és a növényvédelmi eljárásokat is idején elvégezték. Évente cserélik a vetôgumót, Székelyföldrôl hozzák. Már beszerezték és a pincében tárolják a székelyföldi vetômagpityókát. Mindössze 1500 lejbe került kilója a szállítási költséggel együtt. A vetômagcserén meglátszik az óriási terméskülönbség. A zöldség értékesítésérôl elmondta, hogy fôleg nagyfogyasztók vásárolták fel a zöldséget, például a kolozsvári kórházak. A gond csak azzal volt, hogy sokszor két-három hónappal elmaradtak az ellenérték kifizetésével.
S a PHARE-program sem jött be úgy, ahogy szerették volna. Kaptak ugyan egy burgonyabetakarító-gépet. de a tervezett összegnek csupán egy részét kapták meg. Igaz, ebben, el kell ismerni, ôk voltak a hibások. „De errôl panaszkodni most már nem érdemes" — vélte Petean Stefan, aki 40 éves fiával együtt dolgozik.
Egyik hóstáti ismerôsöm látogattam meg, hogy kérjek pár kiló földet a virágcserepembe. A földész nevetve nézett rám: menj a Palocsay kertbe, ott van finom fekete föld. Volt idôm és elgyalogoltam. A kiszáradt és összetört gyümölcsfák között juhnyájak legelésztek. A pásztor már messzirôl intett botjával, hogy vigyázzak, mert a kutyák szaladnak felém, nehogy megharapjanak. Mit tehettem? Hamar felmásztam egy almafára. A két kutya még sokáig csóválta a farkát a fa körül. A pásztor hozzám jött és elmondta, hogy a hatalmas gyümölcsösben már tehéncsorda is legel. Pedig kár érte, tette hozzá.
Elmondtam, hogy pár éve ide jártam nyugdíjasként napszámba almaszedni. Jó termések voltak. A szebbeket az üzletekbe vitték és a többit a dési konzervgyárba, de exportra is jutott bôven.
Nem mertem leszállni a fáról a kutyák miatt. A pásztorral a fáról beszélgettem. — Az emberek visszakapták földjeiket, de legtöbb tulajdonos még errefelé sem jött. Nekem is volt itt négy hold földem, mondja Hãlmãjan Vasile, de nem tudtam mit kezdjek az akkor még szép almafákkal. El akartam adni, de ma már kinek kell a föld? A volt tulajdonosok még errefelé se néznek. Csodálkozom, hogy senki nem mentette meg ezt a szép gyümölcsöst. A megye kereskedelmét el lehetett volna látni egész évben almával. Igaz, hogy ezek a nemes fajták igényesek. Metszeni és permetezni kell minden évben. Így milliárdok vesznek el a szemünk elôtt.
Elgondoltam magamban, hogy Nyugaton egy ilyen gyümölcsöst kincsként kezelnek. Nálunk legtöbb helyen 15 ezer lejbe lehet almát venni, fôleg külföldit. Ez a helyzet a csillaghegyi és a mérai gyümölcsösökkel is.
Az állam közben nem tesz semmit, s mire a földeket kimérnék, a fának, meglehet, hûlt helye lesz.
A kolozsvári Hóstáti, a Kerekdombi és a Szamosfalvi Gazdakör közösen a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezetével október 23-án egésznapos terménykiállítással és vásárral egybekötött gazdanapot szervez a Liliom utca szomszédságában található új piacon. Jelentkezni lehet személyesen kedden és pénteken du. 6–9 óra között a Hóstáti Gazdakör székházában, a Mûvész (Artelor) és a Beszterce utca sarkán, illetve telefonon Bertalan Miklósnál, 094/529-019.
Október 10. az Egészséges Elme Világnapja volt. Ez alkalomból a kolozsvári Estuar Szociális Központ fiókalapítvány alkalmazottai, önkéntesek közremûködésével, vasárnap szórólapokat és kérdôíveket osztottak a járókelôknek. A cél a lakosság figyelmét felhívni a pszichikai betegek létezésére és azok társadalmi helyzetére. Az elmúlt tíz évben a pszichikai megbetegedések száma aggasztóan növekedett, az Egészségügyi Világszövetség kimutatása alapján minden 4. felnôttbôl 1 pszichikai beteg.
Az Estuar Alapítvány sajtótájékoztatón mutatta be az alapítvány új programját. Az új program fô célkitûzése a lelki sérültek szociális támogatása, a társadalomba való beilleszkedésük elôsegítése, rejtett képességeik kibontakoztatása. A tervet az Egy Nyílt Társadalomért Alapítvány az Egészséges Szellemért New Yorky-i Intézménye támogatja.
• Egyetemista az áldozata annak a balesetnek, amely 9-én déli 11 órakor történt. A 19 éves Lenarth Robertnek rosszul kezdôdött a tanév: az úton figyelmetlenül és ráadásul nem a kijelölt helyen átkelô diákot a Shell benzinkút egyik pénztárosa, a 22 éves Pop Daniel Ioan gázolta el CJ–01–CTG rendszámú 1310-es Daciájával. A peches egyetemistát az 1-es Számú Sebészeten ápolják fejsérülésekkel.
• 16 évesen két üzletet tört fel és rabolt ki M. O. A., a Szállítási Líceum egyik diákja. Ô október 6-áról 7-ére virradólag a Zoreni de Vale kabana-bárba tört be, ahonnan mintegy 400 ezer lejre vitt el cigarettát és édességet. Az akkor még ismeretlen tettest október 9-én fogták el. A nyomozásokból az is kiderült, hogy a 16 éves tanulónak nem ez volt az elsô betörése: egy héttel korábban, október 1-jén, az éj leple alatt Mezôgyéresen hatolt be egy büfébe, ahonnan 2 millió lej értékû terméket tulajdonított el. A kiskorú bûnözôt pszichológiai vizsgálatnak vetik alá, s ha beszámítható, úgy minôsített lopásért kell felelnie a törvény elôtt.
• Elvétette a kanyart a 25 éves Marc Corneliu CJ–04–JFC rendszámú Daciájával. A Hunyadról Kolozsvárra tartó férfi egy kanyarban a szembôl szabályosan közlekedô és Gábor István vezette 1310-es Daciába (1–MM–7558) futott. Mindkét autóban egy-egy utas sérült meg: a kolozsváriban Florin Ioan Tosa (20), a máramarosiban Gábor Rupi (70) szorult orvosi kezelésre.
• 140 millió lej értékû, ismeretlen eredetû gázolajt szállított az a ciszterna, amelyet a feleki ellenôrzô központ állított le. A B–26–UTB rendszámú, MAN márkájú járgány Onyestbôl Szebenbe szállította a 22,538 tonna üzemanyagot, de nem rendelkezett igazoló iratokkal. Az ôrs értesítette a kolozsvári rendôrség pénzügyi-gazdasági bûnözéssel foglalkozó ügyosztályát, amely a szállítmány eredetének kiderítésére nyomozást indított.
A polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának hétfôn közzétett tájékoztatójából kiderül: a helyi költségvetésbôl ebben az évben tatarozták, kivakolták és lefestették a Házsongárdi temetô kápolnáját, megjavították a tetôszerkezetet és a villanyhálózatot. Ugyanakkor folytatják a sírokat veszélyeztetô fák kivágását, kiszélesítik a vízhálózatot, húsz darab padot és öt csorgót, illetve szemétkukát és új kerítést szerelnek fel, kijavítják a sétányokat.
A Monostori temetôt ez év folyamán több mint háromezer négyzetméterrel kiszélesítették, tatarozták a kápolnát. A világításra itt is kijavítják és leseprik a sétányokat, új kerítést szerelnek fel. A polgármesteri hivatal felhívja a sírok tulajdonosainak figyelmét, hogy ne hagyják utolsó napra a világítás elôtti takarítást. Ellenkezô esetben a városrendészeti osztály munkatársainak nem lesz elég idejük a szemét elszállítására.
Ugyanakkor a városháza arról tájékoztat, hogy szeptemberben 38 parkolóhely és 173 garázs felépítésére adtak ki városrendészeti engedélyt és 356 új parkolóhelyet azonosítottak. A közlekedésbiztonsági bizottság 217 úttesten levô parkolóhelyet szabott meg: Somesul-Flacãra utca 10., Nãsãud utca 104., Lalelelor utca 15., Emil Petrovici utca 17., Vágóhíd tér 8., Heine utca 11., Azuga utca 10., Rãsinari utca 10., Padis utca 10., Muncitorilor utca 90., illetve Rucãr utca 13.
A TIB ’99 nemzetközi vásáron október 13-án, szerdán 13 órai kezdettel a bukaresti World Trade Centerben magyar gazdasági napot tartanak a következô cégek részvételével: VA Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Rt., Webasto Hungária Kft., MOL Rt., Küche Technik Bt., Dunastyr Polisztirolgyártó Rt., Dunalakk Festékgyártó és Szolgáltató Kft., Dunaferr Kereskedôház Kft., Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, VASFA Szolnoki Kazángyártó Kft., SCH-Automatika Kft., Havária Klórtechnika Kft., IMAG Kft., ITD-Hungary, GGL Magyarország Kft., RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt., Bericap Záródástechnikai Bt., Papdi Light Kft., American Appraisal Magyarország Kft., Agrometal Kft., Simovill Ipari Szövetkezet, Autóunió Kft., Euro Aqua Press, ISO MAX Magyarország Kft., Pékber Kft., Magyar Alumínium Rt., Budalakk ÉTA Rt., Vidicon Kft., MÁV Vagon Kft., Magyarmet Kft., Polygon Gazdasági Munkaközösség, Ikarus Alkatrészgyár Kft., Heim és Társa Kereskedelmi és Szolg. Kft., Mac-Line Szeged Kft. A rendezvényt a magyar kiállításszervezô MacLine Szeged Kft. és a World Trade Center közösen szervezik, melyre legalább 120 romániai cég képviselôit várják.
Romicã Tomescu vízügyi, erdô- és környezetvédelmi miniszter hétfôn kolozsvári látogatása során azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy vitathatatlan az a kormányhatározat, amely révén a tengerparti napozóhelyeket a Állami Vízügyi Hivatal adminisztrálásába helyezték. A kormányhatározat az alkotmány, az 1997/107-es vízügyi, az 1998/213-as köztulajdoni és az 1998/219-es koncesszionálási törvények alapján született. Mint ismeretes, a konstancai megyei tanács elnöke vasárnap azt nyilatkozta, hogy a kormányhatározat miatt bírósági eljárást kezdeményez az országos vízügyi társaság és a miniszter ellen.
Emil Constantinescu államfô a parlament jóváhagyását kérte egy olasz katonai különítmény áthaladásához az ország területén. A csapat a NATO pristinai mûveletei számára utazik át hazánkon. Az áthaladásra vasúton, román katonák kíséretében, október 12. és 30. között kerülne sor.
Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1999 szeptemberében, augusztushoz képest, 3,2 százalékkal nôtt az infláció. Az év elsô kilenc hónapjára számítva az inflációs ráta 38,9 százalékos volt.
Egy hatvanéves kolozsvári nô életét egy tizenkilenc évesen elhalálozott marosvásárhelyi lány veséjének átültetése mentette meg. A négy órát igénybe vevô operációra Kolozsváron került sor. A beteg húsz éve vesebeteg, egyik ilyen szervét már el kellett távolítani. Most egy huszonnyolc fônyi, hasonló helyzetben várakozó csoportból választották ki. A donor másik veséjét a fundeni-i kórházba szállították. A Mediafax jelentése szerint az elhalálozott fiatal nô szívére, tüdeire és májára Romániában nem került átültetésre szoruló beteg, ezeket egy németországi kórházba szállították.
Ion Caramitru kulturális miniszter szerint súlyosan rontja esélyeit az UNESCO vezérigazgatói tisztének elnyerésére az, hogy a szenátus vizsgálatot kezdett a minisztériummal szemben. Caramitru pálfordulással vádolta meg Magyarországot és Szlovákiát is.
A miniszter a Mediafax hírügynökségnek adott terjedelmes interjújában úgy vélekedett, hogy a kormánynak fontolóra kell vennie jelölésének visszavonását az UNESCO vezérigazgatói tisztségére. Caramitru emlékeztetett arra, hogy az elfogadott jelölteket október 13-án hallgatják meg Párizsban, s rendkívül kényes helyzetbe kerül, ha felteszik neki a kérdést, miért folytat a törvényhozás vizsgálatot a kulturális minisztérium ügyében.
A szenátusi vizsgálatot sajátságos módon nem az ellenzék, hanem a kormánykoalícióhoz tartozó Demokrata Párt egyik szenátora kezdeményezte. A szenátor azzal vádolja a kulturális minisztériumot, hogy az nem hajlandó elszámolni költségeivel, felesleges, egyéni ambíciókat szolgáló programokra fordított jelentôs összegeket.
Esélyeinek mérlegelésekor Caramitru kitért arra, hogy helyzetét Magyarország és Szlovákia álláspontjának hirtelen változása is rontja.
Elmondta, hogy jelölése az év elején történt meg, s azt egyhangúan elfogadták az UNESCO részérôl. „A magyar jelölt megjelenéséig én voltam az egyetlen jelölt a közép- és kelet-európai térségbôl. Már ezt a tényt Románia gyôzelmének tekinthetjük" — hangsúlyozta.
A román jelöltség nemzetközi támogatását illetôen Caramitru felhívta a figyelmet, hogy Magyarország és Szlovákia kezdetben egyértelmûen támogatta ôt.
„Ezt bizonyították a magyar és a szlovák hivatalos vezetôk nyilvános állásfoglalásai. Aztán hirtelen visszavonták ígéretüket. Magyarország saját jelöltet állított, Szlovákia pedig — bár Románia mindig támogatta a világ különbözô fórumain folyó politikai ügyekben, még a biztonsági tanácsi tagság kérdésében is — módosította véleményét, és bejelentette, hogy a Fülöp-szigetek jelöltjét támogatja" — panaszkodott a kulturális miniszter.
— Magyarország már tavaly támogatásáról biztosította Ion Caramitru mûvelôdési minisztert az UNESCO vezérigazgatói tisztségének betöltésére — nyilatkozta a Szabadságnak Kelemen Hunor mûvelôdési államtitkár. — A szlovákok szintén támogatták Caramitrut. Idôközben viszont Magyarország úgy döntött, hogy Pataki Pál személyében önálló jelöltet állít. Ez teljesen természetes, hiszen mind a román, mind a magyar kormány tudja, hogy melyek a prioritásai, és amennyiben a nemzeti érdek azt kívánja meg, természetesen jelöltet állít — mondotta.
Abban az esetben viszont, amikor ugyanannak a régiónak, jelen esetben Közép-Kelet-Európának két jelöltje van, mindkettô esélye csökken. Arról nem is beszélve, hogy ezt a tisztséget kétszer egymás után európai jelölt, Federico Major töltötte be tizenkét éven keresztül. Az UNESCO íratlan szabályai szerint pedig Európa után Ázsia következne. Nyilván, ez nem jelenti azt, hogy az európai jelölteknek egyáltalán nincs esélye — véli Kelemen Hunor.
Az MTI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor azt is elmondta: anyagi okok miatt feltehetôen elmarad az idén novemberre tervezett román kulturális hét Budapesten. A kormány a közelmúltban elfogadott pótköltségvetésben nemcsak figyelmen kívül hagyta a tárca 340 milliárd lej pótlólagos forrásra vonatkozó kérését, de 2 milliárd lejt el is vont a kulturális minisztériumtól.
— Ha ez a döntés nem változik, kénytelenek leszünk lemondani mind a budapesti, mind a londoni román kulturális hetet. A törvényhozás illetékes bizottságaiban még születhet olyan módosítás, hogy a tárca mégis kap 140–150 milliárd lejt. Ebben az esetben a kulturális hetet talán mégis megrendezhetjük, igaz, az eredeti elképzeléseknél jóval szerényebb formában — mondta az államtitkár.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a román kulturális hét esetleges elmaradása kizárólag anyagi okokra vezethetô vissza, abban semmilyen szerepet nem játszik az, hogy Ion Caramitru nehezményezte, hogy vele szemben a térségbôl Magyarország is jelöltet állít az UNESCO fôigazgatói tisztére.
Mircea Muresan ezredes, belügyminisztériumi államtitkár erdélyi körúton tartózkodik. Hétfôn, Kolozsváron, a Monostor negyedi 4. körzet épületében tartott sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Nelu Pop ezredes, nemrég kinevezett kolozsvári rendôrparancsnok is, elmondta: a látogatásnak nincs ellenôrzés jellege. Célja: közös tervek kidolgozása a különbözô problémák megoldására.
Kifejtette: örvendetes, hogy a népesség bizalma növekvôben van a rendôrök iránt, s hogy mindent meg kell tenni ennek megôrzése érdekében. Ígérte: megnövekszik a rendôr- és csendôrállomány, a rendfenntartó erôk az emberek biztonságát hivatottak szolgálni. Éppen ezért rendôröket vezényelnek a piacokra, közlekedési eszközökre. Visszatér majd a területi biztos (szektorista) „intézménye", az emberek bármilyen gonddal az immár közelben lévô rendôrôrshöz fordulhatnak.
— Nem az a célunk, hogy minél több büntetést szedjünk be — mondta Muresan. — Ezért ezentúl a közlekedésrendészetiek nem fognak rejtôzködni. Lényegesebb, hogy megelôzzük a bûnözést, ez a rendôrök legfontosabb feladata.
Grigore Blaga rendôrfônök leváltásával kapcsolatban Muresan azt nyilatkozta: elsôsorban eredménytelenségével voltak elégedetlenek a minisztériumnál.
Póka János András
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |