 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
1999. október 25.
(XI. évfolyam, 249. szám)
Tegnap délután az Apáczai líceumban megkezdôdött az a magyartanárok számára rendezett négynapos továbbképzô tanfolyam, amelyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelv- és Beszédmûvelô Kör, valamint a Megyei Tanfelügyelôség szervezett. A tanfolyamon olyan neves elôadók tartanak elôadásokat, mint Petôfi S. János egyetemi tanár, Benkes Zsuzsa a nyelvtudományok doktora, Stollár Katalin fôiskolai tanár, Wacha Imre egyetemi adjunktus, Pethô Ágnes és Cs. Nagy Lajos egyetemi tanárok.
Alapítványok, egyesületek, szakszervezetek tartottak szombat délelôtt a kolozsvári mûvelôdési házban széles körû kerekasztal-beszélgetést. A politikai pártok részérôl egyedül Ioan Roman parasztpárti képviselô volt jelen. Az alacsony bérek, a munkanélküliség, a korrupció megfékezése, az alternatív történelemtankönyvek, az ösztöndíjak megemelése, bentlakások építése, illetve a civil szervezetek anyagi helyzete foglalkoztatta a jelenlévôket.
Nerisan Alexandru, az Országos Korrupcióellenes Szervezet elnöke élesen bírálta a parlamenti képviselôk magas fizetését. A diákligák képviselôi szerint a diákotthonok elosztásakor, a vizsgákon még mindig elfogadnak csúszópénzt. Az is elhangzott: a diákligák három termet kértek a helyi hatóságoktól, azonban kéréseiket elutasították. Ha a rektorátussal nem jutnak közös nevezôre, általános sztrájkot hirdetnek.
Ioan Roman képviselô szerint a diákszervezetek országos fórumon beszélhetik meg gondjaikat. Arra figyelmeztetett, hogy a Helsinkiben megtartandó csúcstalálkozón egy esetleges diáksztrájk, az RTDP által kirobbantott konfliktus negatívan befolyásolná Románia Európa Uniós megítélését. A tanügyminisztérium büdzséje nagyon szegény, az egyetemeknek saját maguknak kell biztosítaniuk a megélhetésükhöz szükséges pénzt.
A Vatra Româneasca képviselôje, Câmpean professzor szerint a diákok megalkuvók, mert Andrei Marga miniszter ígérgetéseire a pénteki sztrájkot a Mûszaki Egyetem diákjai visszamondták. Cioca Ananie, a Románia Megmentéséért Alapítvány elnöke szerint a diákszervezetek közötti nézeteltéréseket valaki szítja.
Több hozzászóló szerint az alternatív történelemtankönyveket be kellene tiltani, mert a román történelmet meghamisították.
Tíz évvel ezelôtt azért tört ki népfelkelés Romániában, mert a románok fáztak és éheztek, most azonban rosszabb a helyzet, mint 1989-ben volt — jelentette ki Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke. A Romák Pártja országos ünnepi ülésén arra buzdította a romákat, hogy közösen állítsák helyre „azt a szolidaritást, amely 1989 decemberében minden románt eltöltött".
Iliescu felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt három évben drámain visszaesett a gazdaság teljesítménye és az életszínvonal.
Az 1989-es fordulat 10. évfordulójára emlékezô párttanácskozás mintegy ezer résztvevôje lelkes ünnepléssel fogadta a volt államfô szavait. Úgy döntöttek, hogy támogatni fogják Iliescu elnökválasztási kampányát. Az RTDP együttmûködést ajánlott és szociális segítséget ígért a romáknak.
Dan Pavel szociológus beszédében hangsúlyozta: a cigányságnak olyan politikai erôvé kell válnia, amely képes megvédeni jogait. — Eddig a politikai pártok a választási kampányokban sokat ígértek a cigányoknak, de aztán mindegyik megfeledkezett róluk — mondta.
A szociológus a romániai magyarságot állította példaként arra, hogy egy nemzeti kisebbség milyen parlamenti erôvé válhat. — A romániai magyarság lélekszáma kisebb, mint a cigányságé, de a magyaroknak saját parlamenti csoportjuk van mind a képviselôházban, mind a szenátusban, míg a cigányság csak egy parlamenti képviselôvel rendelkezik — húzta alá.
Az MKT korainak tartja annak eldöntését, hogy induljon-e RMDSZ-es polgármesterjelölt a jövô évi helyhatósági választásokon vagy sem. Szombati ülésén a testület meghallgatta a kolozsvári városi tanácsosok beszámolóját, a VET kezdeményezte külhoni állampolgárság tárgykörének ismertetését, az erdélyi magyar magánegyetem megalapozására tett lépésekrôl szóló tájékoztatást. Végül az MKT úgy döntött: az etikai bizottság javaslatával egyetértve megrovásban részesíti Bucur Ildikó tanácsost.
Az RMDSZ Kolozs megyei képviselôinek tanácsa (MKT) elhalasztotta a döntést arról, hogy a 2000-ben esedékes helyhatósági választásokon állítson-e önálló polgármester-jelöltet vagy sem. Közleményében a testület hangsúlyozza: a megyei RMDSZ egyáltalán nem tett le ebbéli szándékáról, de egyetért a szervezet politikai tanácsának javaslatával, hogy halassza el döntését mindaddig, amíg a helyi közigazgatási és a választási törvényekkel kapcsolatos módosításokat a parlament nem fejezi be.
A kolozsvári viszonyokat tekintve egyáltalán nem kedvezô az a változat, amely nem teszi lehetôvé, hogy egy polgármester-jelölt visszalépjen valamely más jelölt javára. Márpedig ha az RMDSZ önálló polgármester-jelöltet állít Kolozsváron, a támogatottsági arányokat tekintve könnyen elôfordulhat, hogy a második fordulóba Gheorghe Funar és az RMDSZ jelöltje kerül. Az így kialakult helyzetben nagyon valószínû, hogy a város román lakossága pártállástól függetlenül a „román", és nem pedig a „magyar" jelöltre voksol. Bármennyire is elképzelhetetlen viszont egy magyar polgármester Kolozsváron, az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ feltétlenül igény tart. Amint az elhangzott: az RMDSZ tudatában van annak, milyen kevés az esély arra, hogy jelöltje megnyerje a választásokat, éppen ezért a jelöltállítás lényege mindenekelôtt az alkupozíció-teremtés.
A helyi közigazgatási törvény szenátusi változata ugyanakkor egyharmadával lecsökkenti a városi és megyei tanácsosok számát, és megvonja a megyeszékhelyektôl azt a jogot, hogy más helységektôl eltérôen ne csak egy, hanem két alpolgármesterük legyen. Amint az a szombati ülésen elhangzott: koalíciós egyezség köttetett arra vonatkozóan, hogy a képviselôházi vita alkalmával az alsóházban „visszafordítsák a dolgot".
Korea kincses városunkat is megosztja
A második napirendi pontban a testület meghallgatta a kolozsvári városi tanácsosok beszámolóját mandátumuk megszerzése óta kifejtett tevékenységükrôl, majd „azonnali kérdések" következtek. Donogán Péter (Kül-Monostor) kérdôre vonta a dél-koreai testvérváros-látogatásról nemrég hazatért Mikó Lôrincet és Molnos Lajost. Ahelyett, hogy a két tanácsos a Funar vezette küldöttségbôl való távolmaradással tiltakozott volna a polgármester nemcsak magyarellenes, hanem a város érdekeivel is szembehelyezkedô intézkedései ellen, szó nélkül elkísérték ôt a távoli Suwonba — mondta. A felszólaló szerint sokkal okosabb lett volna lemondani az egzotikus utazásról, mintsem jelenlétükkel „legitimizálni" azt a társaságot, amely távolról sem a demokrácia zászlóvivôje. Példaként Asztalos Ferenc képviselôt említette, aki nem volt hajlandó Törökországba utazni annak az oktatási bizottságnak a tagjaként, amely oly kegyetlenül bánt a tanügyi törvénnyel.
Válaszában Molnos Lajos megnyugtatott: Asztalos egyedi eset, ha kell, napra lebontva fel tudja sorolni, hogy az RMDSZ-es szenátorok és képviselôk milyen összetételû és hány küldöttségben vettek részt az elmúlt években, ideértve a nem épp magyarbarátságáról híres Iliescu-rezsim idôszakát is. Molnos hangsúlyozta: a Dél-Koreába induló küldöttség volt évek óta az elsô olyan delegáció, amelyet nem a város pénzén világot látott polgármester és stábja állított össze kénye-kedve szerint. A városi tanácsosoknak hosszú küzdelem után sikerült végre elérniük azt, hogy maguk döntsék el az effajta küldöttségek összetételét. Emlékeztetett: a közpénzeknek 23 százaléka a kolozsvári magyar lakosságtól származik, az RMDSZ városi tanácsosainak, amelyek egyenrangúnak tartják magukat társaikkal, igenis joga van élni ezekkel a lehetôségekkel, hiszen nem csak a nagyromániások és egységpártiak kiváltsága a város reprezentálása!
A városi tanácsosoknak megvalósításoktól dús beszámolóival kapcsolatban egyedül Tordaszentlászló képviselôjét, Vincze Sándort érdekelte a fôtéri gödör helyzete, a kolozsvári belváros rémképe. Véleménye szerint ha még mindig csak az a gond, hogy nincs elég föld meg teherautó a gödör betömésére, bizonyára akad néhány együttérzô magyar vállalkozó, akik akár önkéntes munkára is hajlandóak. A feltett kérdésre a tanácsosok válasza elmaradt.
Új fogalom: a külhoni állampolgárság
Az MKT-ra hivatalosak voltak a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának (VET) képviselôi, akik a külhoni állampolgárság fogalmával kapcsolatban kívántak felvilágosítással szolgálni. Mint ismeretes, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet szeptemberben Bécsben megtartott konferenciáján Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke elôterjesztette a külhoni állampolgárság intézményérôl szóló elképzeléseket, és javasolta az EBESZ-nek, hogy tanulmányozza a külhoni állampolgárságnak a nemzetiségi feszültségekre gyakorolt hatását, és támogassa az ezzel kapcsolatos vitákat. Az ülésen jelen levô András Imre felvezetése után Borbély Imre, a külhoni állampolgárság fogalmának kidolgozója ismertette elképzeléseit. A már létezô gyakorlatból — pld. a többszintû brit állampolgársággal kapcsolatos tapasztalatokból — kiindulva a külhoni állampolgárság, a kettôs állampolgárságtól eltérôen, nem jelenti az állampolgári jogok és kötelességek teljességét, de biztosítja a magyar útlevél megszerzésének lehetôségét, illetve azokat a többletjogokat, amelyeket Magyarország a határon túli magyarok számára a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás, illetve a munkavállalás terén nyújtana.
Folyamatban van az egyetemet létrehozó alapítvány bejegyzése
Kónya-Hamar Sándor képviselô, megyei elnök az erdélyi magyar egyetem-kezdeményezés ügyében tájékoztatott. Elmondta, Kolozsvár már lépett: az egyházi vezetôk, a civil szervezetek és az RMDSZ képviselôi múlt pénteken összeültek tisztázni az egyetemmel kapcsolatos jogi és politikai helyzetet. Eldöntötték: az egyetemet létrehozandó alapítvány bejegyzésének minél hamarabb meg kell kezdôdnie. Kónya-Hamar hangsúlyozta: Erdélyben kell eldönteni, hogy mire fogják a szóban forgó 2 milliárd forintot költeni. Mátis Jenô képviselô kiegészítése szerint az említett pénznek a kezelôje jelen pillanatban a Határon Túli Magyarok Hivatala, az összeget pedig egy budapesti programiroda fogja menedzselni, amelynek kolozsvári fiókja is nyílik. Pillich László, a Heltai Alapítvány igazgatója, megyei kulturális alelnök hozzátette: jó lenne mielôbb tisztázni az állami és a magánegyetem viszonyát, e két intézmény egymást kiegészítô jellegét.
Megrovásba részesítették Bucur Ildikót
Somai József MKT-elnök ismertetése szerint az elhíresült Bucur-Kun-ügy kapcsán panasz érkezett az etikai bizottsághoz Bucur Ildikó tanácsos ellen. A bizottság a panaszt kivizsgálta, majd javaslatot tett az MKT-nak, hogy részesítse megrovásban a fentnevezettet. A vád: Bucur Ildikó városi tanácsosi mivoltát kihasználva saját érdekeinek érvényesítésére befolyásolta a polgármesteri hivatal különbözô szerveit, illetve nem határolódott el a férje magyarellenes kijelentéseitôl.
A Mãrãsti negyedi Új Piacon szombat délelôtt az eddigi néhány eladóhoz szokott vásárló meglepôdve tapasztalta, hogy az U-alakban elhelyezett asztalokon zöldségesládák sorakoznak olyan felhozatallal, amit ritkán lát mifelénk a városlakó. A régmúlt korokra emlékeztetô hóstáti árubôség a kiállító földészgazdák hozzáértését dicsérte: a szépen elrendezett standok bármelyik agrárkiállításon díjat nyerhettek volna.
A kolozsvári gazdakörök által szervezett terménykiállítást szombat reggel Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, parlamenti képviselô nyitotta meg, aki románul és magyarul is elmondotta: a mai felhozatal az egykori kolozsvári piacok igazi arcát juttatja eszünkbe. Így kellene ma egy kolozsvári piacnak kinéznie, ehhez pedig a hóstáti termelôk választékára van szükség.
Az RMGE megyei elnöksége, illetve a gazdakörök nevében felszólalók meggyôzôdésüket fejtették ki, hogy a kilenc év után sorra kerülô elsô kolozsvári földészterménybemutató a kezdetét jelenti a helyi gazdanap meghonosításának. A nehezen induló kezdeményezést végül is siker koronázta, hiszen a kiállításra benevezô hóstáti gazdák legszebb terményeiket hozták el közszemlére, másrészt a legjelentôsebb kolozsvári agráripari cégek is képviseltették magukat. A Bronto kft. magyarországi gyártmányú kistraktort, fûnyírókat és kaszagépeket állított ki, a Dan Magdun cég teljes zöldség- és virágmagkészlettel jelentkezett, akárcsak az Algot kft, illetve a Semrom Rt. A Gazda kft. az Erdélyi Gazdát, illetve más agrárkiadványait, szolgáltatásait ismertette. Kolozsvár legnagyobb nagybani zöldség- és gymümölcsforgalmazója, az Epiona kft. potenciális felvásárlóként is jelen volt, olyan partner személyében, aki hosszabb távon sok gazdának jelenthet(ne) megbízható piacot.
A kiállítás ismételten ráébresztette a helyi termelôket: összefogásra, közös kiútkeresésre van szükség, hogy az egyre nehezebb gazdasági körülmények között Kolozsvár piacain talpon lehessen maradni. Tarmure Alexandru, a magánpiac igazgatója — aki igen elégedett volt a terménykiállítás sikerével — egyezséget is ajánlott a gazdaköröknek: legyen az Új Piac a hóstáti gazdák piaca, ahol egyelôre bérmentve kínálhatnák termékeiket.
Az 1956-os eseményekrôl emlékeztek meg október 23-án a Heltai Alapítvány székhelyén. A megemlékezô ünnepséget az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezte. Pillich László bevezetôje után Fenyák Magdolna Márai Sándor Mennybôl az angyal címû versét szavalta el, a Concordia vonósnégyes pedig Haydn: Krisztus utolsó hét szava a kereszten címû mûvébôl adott elô részleteket. Pál Zsolt (Svédország) költôk szavaiból idézte fel az 1956-os események emlékeit és Ady Endre, Illyés Gyula verseibôl szavalt. Ezt követôen Gagyi Balla István történész az elítélt erdélyi ’56-os kortanúkat köszöntötte: Kacsó Tibort, a Baráti Társaság elnökét, Fülöp Sándor tanárt, Dobai Istvánt, Papp Géza nyugalmazott katonatisztet és Péter Miklós lelkészt, aki a Protestáns Teológia szerepét emelte ki a szabadságharc idôszakában. Gagyi Balla István szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc túlságosan mediatizált, míg 56-ról keveset tudnak a fiatalok. Míg a magyarországi történelemtudomány jó eredményt ért el az esemény értékelésével, a hazai történészek nagyon keveset foglakoztak a huszadik századi magyar történelem legnagyobb eseményével.
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA október 30-án, szombaton de. 9 órai kezdettel rendezi meg évi tudományos értekezletét az Apáczai Csere János Líceum II. emeleti termeiben (I. C. Brãtianu volt Király utca 26.). Az értekezleten a fizika, kémia, földrajz-geológia és a biológia szakcsoportok munkatársai mutatják be tudományos eredményeiket. Szeretettel várják az érdeklôdô oktatókat, kutatókat és diákokat.
A KRITIKAI GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE — AKTÍV TANULÁSI MÓDSZEREK AZ OKTATÁSBAN címmel szemináriumsorozat kezdôdik október 27-én, szerdán reggel 9 órakor az Apáczai Csere János Líceumban. Tanítók, tanárok, vallástanárok jelentkezhetnek. E magyar nyelvû továbbképzést a kötelezô 40 órás továbbképzésnek ismeri el a Pedagógusok Háza (CCD).
A BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ november elsô hetében Németh László: A két Bolyai címû drámájával erdélyi turnéra érkezik. November 3-án Marosvásárhelyen, november 4-én Székelyudvarhelyen, november 6-án a nagyváradi színházban lépnek fel. Kolozsvárott november 2-án, kedden este 7 órakor tartják meg elôadásukat az Állami Magyar Színházban.
A VILLAMOSIPARI MINISZTÉRIUM (IREC, RENEL, CONEL) ÉS AZ EZEKHEZ TARTOZÓ ALEGYSÉGEK (Hôerômûvek, DTD, Energo-Montaj, Energo-Utilaj, Electromontaj, Vizierômûvek) NYUGDÍJASAINAK ÉRDEKVÉDELMI EGYESÜLETE felkéri nyugdíjasait, hogy október 27-én, szerdán de. 10 órára jöjjenek az Ilie Mãcelaru utca 28. szám alatti hôközpontba az egyesület kolozsvári fiókjának megalakítása végett. Dr. Marius Mãlai, felhatalmazott delegátus.
A FILANTRÓP HUMANITÁRIUS ALAPÍTVÁNY Asztma Klubja október 26-án, kedden délután 5 órakor várja az érdeklôdôket. Lupsa Cristina, az MSD képviselôje ismerteti a Singulair nevû új asztmaellenes gyógyszert, majd dr. Péter Tibor beszél a nemzetközileg elfogadott kezelési javaslatokról. A szervezôk reményei szerint dr. Fábián András tüdôgyógyász fôorvos személyes tapasztalatairól és kérdésekre válaszol.
30. egyéni tárlatát rendezte meg Karácsony Ernô, erdélyi magyar örmény származású képzômûvész a kolozsvári Magyar Színház emeleti elôcsarnokában. Házigazdaként Szép Gyula mûvészeti titkár köszöntötte, aki 1983-ban Székelyudvarhelyen elsô kiállítását nyitotta meg, majd a mûvész édesapjának utolsó tárlatán is ezt tette. Annak ellenére, hogy két mûvelôdési eseményt hirdettek meg ugyanarra az idôpontra, szép számban gyûlt össze a közönség erre az október 21-i megnyitóra. Így megtisztelte jelenlétével Buchwald Péter, Kolozs megye ideiglenes prefektusa és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulja, képzômûvész feleségével együtt.
Kiss Ferenc tanár értékelte Karácsony Ernô munkásságát és életútját. Bemutatkozásainak színhelyei között van: Ljubljana, Bjeringbroo, (Dánia), Szeged, Kaposvár, Budapest, Nagymágocs, Orosháza, Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Bécs és most már Kolozsvár is. Megtudtuk, hogy megfestette a magyar állatorvos tudósok egy csoportjának arcképét, amelynek állandó jellegû kiállítása nyílt meg Budapesten a Szállás utca 5. szám alatt.
A mûvészi mûsorban fellépett Bartha Enikô színmûvésznô, aki örmény versekbôl olvasott fel. Sebesi Karen Attila az RMDSZ ügyvezetô alelnöke sem mellôzte a verset, de idézett Lászlóffy Aladárnak örményhitvallást sugárzó írásából. A kettôs identitás felvállalásának kiváló példaképe — mondotta az örmény származására szintén büszke elôadó, a most bemutatkozó, Karácsony Ernô.
Megkérdeztem a mûvészt: „Miért választotta jubiláris kiállítása színhelyéül éppen Kolozsvárt?" — „Itt még nem jártam — hangzott a válasz —, gondoltam, ebben a városban, ahol oly látványosan nyomják a magyarokat, ideje, hogy hallassanak magukról, a magyarörmények is. Amit ide elhoztam, az munkásságomnak egy igen kicsi része. Hogy elégedett vagyok-e? A mûvész soha sincs ilyen állapotban. Mindig az újat keresi, mindig a jobbat. A képet, amelyet ma elkészít, lehetséges, hogy már holnap »szégyelli« alkotója." Vallja, hogy mûvésszé való formálásában nagy hatással volt rá apai nagybátyja, a nagybányai festôiskola követôje, Karácsony János, aki élete alkonyán Gyergyószentmiklóson élt és dolgozott. Nemkülönben sokat köszönhet Ippo László, székelykeresztúri festômûvésznek is.
Karácsony Ernô jelenleg Szamosújváron él. Székelyudvarhely után itt is ugyanazt a témát találja, van amikor éjjel 3 órakor fog ecsetet vagy a délelôtti szép napsütésben. Nekünk, nézôknek élményt jelentett megnyilatkozása.
Szerzôi estet tartottak október 22-én, pénteken este az Insomnia Kávéházban. Balázs Imre József, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor alkotói világában Selyem Zsuzsa kalauzolta az irodalombarátokat és mindazokat, akik kíváncsiak voltak a szerzôk új köteteire.
A házigazda jó érzékkel nevezte meg szerzôi felolvasás és beszélgetésként az estet, hiszen a közönség nem pusztán hallgathatta az alkotókat, hanem kérdésekkel is fordulhatott hozzájuk.
Elsôként Papp Sándor Zsigmond lépett írásával a hallgatóság elé, Fotel címû novellájának tolmácsolására Keresztes Attila színmûvészt kérte fel. Az írásból többek között az is kiderült, hogy a tévézés tulajdonképpen nôknek való elfoglaltság.
Ezt követôen Balázs Imre József Ismét másnap (Mentor, 1999.) címû kötetének két ciklusából olvasott fel verseket. A szerzô saját bevallása szerint napjaink iramában megnôtt a versciklusok szerepe. Költeményeinek hangulatáról elmondta: van a magyar irodalomtörténetnek egy kevésbé ismert, nagyon markáns hangulatú korszaka, ennek a hangnemnek a visszaadására törekedett. A szív rejtelmei valamint a Buszsofôr-ciklus versei egyszerre játékosak és elgondolkodtatóak.
Nagy sikert aratott Vida Gábor novellája is, mely a hangzatos Navigare necesse címet viseli (Rezervátum–Mentor, 1998.) Vida Gábor egyébként nem pusztán mint szerzô volt jelen, hiszen ô szerkesztette alkotótársai köteteit.
Papp Sándor Zsigmond készülôfélben lévô regényérôl is mesélt, melynek részletét szintén Keresztes Attila olvasta fel. A szerzô arra is felhívta a figyelmet, hogy legújabb kötetetének (Ahonnan a város — Mentor, 1998.) darabjai szerves egységet alkotnak, ezért ajánlatos egymás után olvasni ôket.
A KL Galériában október 23-tól Bruzák Noémi fotókiállítása tekinthetô meg. Az MTI fotóriportere a koszovói konfliktusról megrázó képsorokat készített. A képek nem jelentek meg a sajtóban, Budapesten júniusban, Szegeden pedig augusztusban állították ki.
— Kukes Albánia legszebb része, gyönyörû hegyek veszik körül — mondja Bruzák Noémi. — A legmagasabb csúcsról tiszta idôben az egész Koszovó látható. Idôs férfiak és nôk kapaszkodtak fel a hegytetôre csakhogy hazájukba visszanézhessenek. Errôl egy magyar EBESZ diplomata mesélt nekem. Sajnos nem volt módomban megkeresni ezt a helyet, nem láttam ezeket az embereket. Láttam viszont Albániába ezrével megérkezni a menekülteket, és láttam, hogyan élik meg szülôföldjük elvesztését. A tábor, ahol tíz napot töltöttem, Kukes közelében, a koszovói–albán határ közelében létesült. Ide települt át a Magyar Speciális Mentôk orvosokkal és ápolókkal bôvített csapata, hogy elsôsegélyben részesítse a rászoruló menekülteket. Munkánk akadt bôven. Május elsô két hetében tízezrével lépték át a határt. Leginkább az idôsekért fájt a szívünk. Úgy érkeztek meg, hogy biztosan hitték, soha nem térnek haza. Mert elôbb halnak meg. A NATO-bombázások befejezôdtek azóta, most talán több az esély arra, hogy Koszovóban rendezôdjenek a kapcsolatok. Nem értek túlságosan a politikához. Nem tudom, kinek van joga Koszovóhoz. A szerb nép bölcsôje, de albán etnikum is több száz éve él ott. A koszovói albánok most már elôbb-utóbb hazatérnek. Elindult viszont a szerb menekültek áradata Jugoszlávia felé. Az ô exodusuk ugyanolyan szívszorító lenne az én kamerám számára. A szívszorító képsorokat azért állítottam ki, mert nem hunyhatunk szemet a tragédiák felett. Két világháborút végigharcoltunk, és nem volt elég, újra és újra kezdjük a harcot, az ölést.
A fotóriporter lelkét, fájdalmát a falakra „pakolta ki". Mindegyik képhez történet kapcsolódik. Engem a tejet habzsoló kisfiú képe ragadt meg. A kisfiú hetek óta kóválygott és sírva fakadt, amikor a táborban gôzôlgô meleg tejjel kínálták. Egy másik képen teherautóba szorított, síró menekülteket látok. Valami elszorítja torkomat: mintha a zsidók deportálásának emlékét idézné föl.
Rövid, ám fontos eseményre emlékeztetô sorokat tartalmazó kísérôlappal vehetik kézhez az olvasók az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye, az Erdélyi Gyopár legutóbbi, idei 4-es számát. Az 1892-ben Radnóti Dezsô által indított Erdély címû lap utódjaként 1991-ben elindult folyóirat jubileumi szám elôtt áll. A következô, november–decemberi lesz az 50. az új sorozatban. Ebbôl az alkalomból a szerkesztôség arra kéri az olvasót, „ha ideje és kedve engedi, pár sorban írja meg véleményét, hogyan látja, mit mond, milyen helyet foglal el az erdélyi magyar sajtóban a Gyopár". Kis arcképet is kérnek a sorok mellé, hogy azzal együtt lásson majd napvilágot a megannyi egyéni vélemény. Mindezt a következô címre postázhatják az olvasók: EKE, CP 1-41, RO-3400 Kolozsvár, vagy Váradi István, str. Fântânele nr. 1., Bl. P. sc. XI. ap. 115, 3400 Kolozsvár.
A legújabb számban egyébként meleg hangú, nem búcsúzó, hanem köszöntô sorok emlékeznek meg a most már nyugdíjba vonuló, de a közremûködést le nem mondó eddigi felelôs szerkesztôrôl, Ajtay Ferencrôl, akinek munkáját az új lapszámmal Váradi István vette át. A lapban részletes tájékoztatót olvashatunk az EKE VIII. Országos Vándortáboráról, amelyet a Máramaros megyei Gutin hegység lábánál elterülô Forrásligetben tartottak. Szerelmem: a Cibles címmel Bányai Ferencné Parádi Erzsébet ír a régi kiránduló élményeirôl, Palczer János fényképekkel és részletes térképpel a Vigyázó (Vlegyásza) környékére csábítja az olvasót, Egri Ferenc „Kataraktália" címû írása pedig a felejthetetlen, nagy természetjáró és -búvár Czárán Gyula (1847–1906) felfedezte és feltárta biharmezôi Fekete Körös forráságainak „rézbányai vízijátékok" néven emlegetett csodálatos vidékeire irányítja a figyelmet. Az Árpád-házi Szent Kingának a lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz) felállított monumentális székelykapuról, Kinga szentté avatási ünnepségérôl, a havasi gyopárnak a címertanban elfoglalt helyérôl (Héjja Szilárd írása), erdélyi helynevekrôl (Wild Ferenc), Vofkori László Székelyföldi útikönyvérôl (Zayzon Sámuel), az idôjárásra vonatkozó népi regulákról (Tóthpál Tamás) olvashatunk még a lap állandó rovatai mellett.
Látra szóló takarékbetétkönyvek — 9%; legkevesebb egy évre lekötött betétek — 45% (a határidô lejárta elôtti felbontás esetén 9%); kincstári takarékjegyek — 50% (határidô lejárta elôtti felbontás esetén 9%); havi kamatozású betéti bizonyítványok a kamat havonkénti kifizetésével — 43%; betéti bizonyítványok a kamat 3 havonkénti kifizetésével — 48% (határidô elôtti felbontás esetén kamatot nem fizetnek), betét fiatalok számára — 50%.
Október 23-a, Magyarország nemzeti ünnepe az a nap, amikor a világ magyarsága fejet hajt az ötvenhatos forradalmárok áldozata elôtt. De ahhoz, hogy ez a nap nemzeti ünneppé váljék, szükség volt egy késôbbi nemzedék kevésbé látványos, békés forradalmára is. Ez a forradalom, a magyar társadalom áttérése a demokrácia és jogállamiság útjára nem valósulhatott volna meg az ötvenhatosok véráldozata nélkül. A 33 éves történelmi szünet ellenére a két mozzanat összefügg: a fiak befejezték apáik forradalmát. 1999-ben, 10 év már-már történelminek számító távlatából a magyar társadalom azonban még nem képes kettôs forradalmat ünnepelni október 23-án. Úgy tûnik, hogy valóban nincs olyan kor, amely tisztelettel tudná övezni saját hôseit. Az ötvenhatosok vagy mártírhalált haltak, vagy börtönben szenvedtek, meghurcoltatásnak, megbélyegzésnek voltak kitéve hosszú éveken át. A nyolcvanas évek végi, különösebb társadalmi megrázkódtatások nélküli változásait levezénylô értelmiségi elit pedig arra ítéltetett, hogy megszerezze a hatalmat, és azzal együtt a politikusoknak kijáró közutálatot is.
Magyarország tudja, hogy mit köszönhet az egykori demokratikus ellenzékként emlegetett, ma különbözô pártokhoz tartozó vezetô személyiségeinek, illetve az MSZMP-t belülrôl bomlasztó reformkommunistáinak, de a mindennapok gazdasági nehézségei elfeledtették az egykor hôsként tisztelt egyének múltját. Erdélyben viszont alig-alig tudjuk, mik voltak az elôzményei annak, hogy 1989. október 23-án Szûrôs Mátyás az országháza lépcsôin kikiálthatta a Magyar Köztársaságot. Elérkeztek hozzánk is a hírek a nagy Erdély-tüntetésrôl, a Bôs-Nagyamaros-tüntetésrôl, ellenzéki kerekasztalról is rebesgettek valamit a jól informáltak, de az elszakítottság és zártság tompította a lényeget. Saját totalitárius diktatúránk körülményei között nem is igazán tudtuk felmérni a lassú magyar események jelentôségét.
A gyökerek tagadhatatlanul 1956-hoz vezetnek vissza. A többpártrendszerre való áttérés folyamatának elsô konkrét lépését 1985-re teszi a szakirodalom. Ekkor, a XIII. kongresszus alkalmával váltak láthatóvá az MSZMP hanyatlásának tagadhatalan jelei. A magyar pártvezetés csúcsain lévôk nem ismerték fel a gorbacsovi nyitás biztosította mozgásteret és azt a másságot, amelyet az új szovjet vezetés hozott magával. A hatalmi hátvéd, a második sorban állók azonban fogékonyabbak voltak, s a párton belüli alternatívakeresésükkel megindították a visszafordíthatatlan bomlási folyamatot. Megkezdôdött az MSZMP-n belüli utódlási harc, amely nagymértékben felgyorsította a társadalom különbözô csoportjaiban jelentkezô gondolkodásváltást is. Az elkövetkezô négy évet már ez a kettôsség jellemezte: a párton belüli valamint az azon kívüli párhuzamos alternatíva keresése. Különbözô szellemi mûhelyekhez, baráti körökhöz tartozó értelmiségiek a politikai szervezôdés, az önmegfogalmazás és politikai programkeresés útjára léptek. 1985 nyarán Monoron találkoztak a népi írók, a demokratikus ellenzék és a reformközgazdászok képviselôi.
Mind a három csoport a monori tanácskozást követôen hozzálátott saját programjának megfogalmazásához. 1986 végére elkészült a reformközgazdászok programja, a Fordulat és reform. 1987 tavaszán a demokratikus ellenzék (az SZDSZ elôdje) programja jelent meg, a Társadalmi szerzôdés. Fél évvel késôbb 150 magyar értelmiségi megalakította a Magyar Demokrata Fórumot a súlyos társadalmi gondok elemzése és alternatív javaslatok készítése céljával. Ugyanazon év nyarán Bihari Mihály megírta a Reform és demokrácia címû elemzését, amely a fennálló politikai rend kritikája mellett konkrét, koncepcionális javaslatot is tett annak meghaladására. E programok széles körû társadalmi kisugárzását szamizdatként való terjesztésük biztosította. „Ez idô tájt ugyanis minden komolyabb munkahelyen mûködött másológép, és szinte semmi akadálya nem volt annak, hogy ezek a nem hivatalos anyagok napokon belül az ország legeldugottabb sarkába is eljuthassanak. A magyar változások egyik méltatlanul elhanyagolt tényezôje volt az a technikai forradalom, amelyik a nyolcvanas évek második felében megkönnyítette a hivatalos tömegkommunikációval szemben fellépô lokális autonóm nyilvánosság fenntartását. Ennek szerepe éppen ez idô tájt, az alternatív programjavaslatok széles körû társadalmi terjesztésében vált kulcsfontosságúvá, jelentôs mértékben Soros György adományainak köszönhetôen" — állapítja meg Kéri László politológus. Országszerte ötvenhathoz hasonló befogadó közeg alakult ki, a szóbeli politizálás, társadalmi helyzetelemzés fórumaivá vált klubok, körök, mozgalmak jöttek létre. A késôbbi pártok vezetôi ezeknek a köröknek, mozgalmaknak a vezéregyéniségei közül kerültek ki.
1987 az MSZMP számára is mozgalmas, változásokkal tele év volt. Grósz Károly nyári miniszterelnöki kinevezése jelentette az elsô lépést. Grósz a párton belüli radikális reformok legfôbb sürgetôjévé vált, kikényszerítette az 1988. májusi rendkívüli pártértekezletet is. Ez volt azonban utolsó „nagy tette". Megbuktatta ugyan Kádárt és a köréje csoportosulókat, de ezt követôen már nem tudott lépést tartani az eseményekkel, hatalmi pozícióinak megerôsödése után tulajdonképpen a kádári politikát akarta folytatni. Ugyanaz a pártértekezlet, amely Kádárt elsöpörte, a Politikai Bizottságba juttatta a nemzetközileg számontartott, de otthon mindaddig mellôzött Nyers Rezsôt és Pozsgay Imrét, akinek személye reményt adott arra, hogy a grószi politika gyors megcsontosodása ellenére a reformfolyamat nem áll le.
1988. ôszén megalakultak illetve újjáalakultak a politikai pártok, gomba módra nôttek ki különbözô szervezetek, láttak napvilágot független hetilapok. A saját nyavalyáival elfoglalt MSZMP szeme láttára megváltozott a magyar társadalom, áttért a többpártrendszer útjára. Az MSZMP-nek már nem maradt más választása, mint elismerni a lezajlott változást. Hivatalosan 1989. február 10-én tette meg. 1988. június 27-e, az erdélyi falurombolás elleni utcai tüntetés a társadalmi-politikai változáshoz szükséges tömeges és radikális lélektani változás elsô beszédes bizonyítéka volt, amely elôkészítette a következô év nagy eseményeit.
A többpártrendszer elismerése egyben azt is jelentette, hogy az MSZMP kénytelen leülni és a jövôrôl, de saját legitimitásáról is tárgyalni az új pártokkal. Az ellenzék akkor még képes volt közös erôvel fellépni. Az ellenzéki kerekasztalként ismert tárgyalássorozaton lépésrôl lépésre egyeztették véleményeiket, kialakítva azt a programot, amelyet közösen képviseltek az MSZMP-vel szemben. Az ellenzék elismerése és közös fellépése felgyorsította az eseményeket. 1989 januárjában Pozsgay népfelkelésnek minôsítette 1956-ot. Március 15-e megünneplése pedig meghozta a változások lélektani fordulópontját: bekapcsolta a közembert az elit forradalmába. Az ellenzék külön ünnepelt, a tömeg pedig ezt választotta. A megemlékezés „utcai népszavazássá alakult" világosan bizonyította a lakosság választását a kialakult politikai alternatívák között. A budapesti százezeres ünneplô-tüntetô tömeg a többpártrendszerre épülô parlamenti demokrácia jelszavait tûzte a március 15-i táblákra. Nagy Imre és társainak június 16-i újratemetésének politikai üzenete félreérthetetlen volt: az MSZMP elveszítette a csatát. Innen az út már egyenesen és feltartóztathatatlanul vezetett a nyári idôközi választások ellenzéki sikereihez, az MSZMP felbomlásához és az október 23-i proklamációhoz. A közösen vívott csata végén, a gyôzelemmel egyidôben azonban világosan felszínre kerültek az addig is meglévô, de a közös cél érdekében félretett ideológiai ellentétek, a jelen hírnökei.
Tíz év telt el azóta. Az egykori „bajtársak" már önmagukat sem tudják közösen megünnepelni. Legalább mi emlékezzünk arra, hogy egykoron a barikád ugyanazon oldalán álltak, és lehetôvé tették a mai ünnepet.
Tavaly ilyentájt úgy gondoltam, ha az elôttünk álló telet átvészeljük, talán még van esélyünk jobban élni. Bevallom: ekkorát nemigen tévedtem soha.
Román mondás: csak ennél rosszabb ne legyen. Mert kenyerünk még van. Vizünk is, bár sokaknak már erre sem telik. Ez a mentalitás az egyik oka annak, hogy egyre süllyedünk. Ahelyett, hogy azt mondanánk: uraim, álljon meg a menet, így nem mehet tovább, a békesség (vagy fásultság?) miatt hajlamosak vagyunk a kompromisszumokra. Ez történt a nyáron, amikor a szakszervezetek meghirdette általános sztrájk elmaradt. A „liderek" egy hosszú listát kaptak a kormánytól, telefirkálva ígéretekkel. Várták az eredményt. S tán, mint a mesékben, örökkön-örökké várnák, ha azok, akiket képviselnek nem kezdenének éhen haldokolni. Most ismét megvillant lelkükben az együttérzés halvány fénye. Készülôdnek a megmozdulások megszervezésére. (Ha még lesz olyan, aki mozdulni tud.) Hogy pontosan mit akarnak, azt még senki sem tudja. Tegyük fel, hogy a szakszervezetek nyomására lemond a kormány. Na és? Ugyanazok a pártok kell kormányt alakítsanak. Ugyanabból a költségvetésbôl. Változik-e valami? Kétlem. Menjünk tovább. A szakszervezetek elérik, hogy elôrehozott választásokat írjanak ki. Honnan erre pénz és idô? Az ötlet startból rossz. Oda jutottunk, hogy már alig maradt alternatíva. Tíz év alatt az éppen soros hatalom mindent kikísérletezett rajtunk, amit csak lehetett. Fôleg azt, hogyan gazdagodhatnak meg az állam (és implicite a lakosság) pénzén. A régi — és várhatóan új — hatalom, és a mostani köreibôl mutatóba kihalászott gazemberek eltûntek a nyilvánosság elôl. Vajon, hol röhögik magukat halálra, mikor eszükbe jut szép hazájuk?
Tüntetnek a diákok is. Természetes, hisz ôk is emberek. Akiknek nem maradt már erejük kivonulni az utcára (a nyugdíjasok), arról érdeklôdnek, hol olcsóbb egy temetés. Mert nullafokos lakásokban egy beteg, erôtlen embernek nehéz lesz átvészelni a telet.
Ma már nincs olyan társadalmi réteg Romániában, amely nyugodtan elmondhatja: ô elégedett helyzetével. (Most nem beszélünk a nagystílû bünözôkrôl.) Tragikomédia, hogy a társadalom fiatalabb rétege is a Ceausescu éráról nosztalgiázik. Akkor legalább tudtuk, miért szenvedünk, és azt is, hogy az a rendszer egyszer összeomlik. De amibe belecsöppentünk, arra a legpesszimistább elvtársak sem gondolhattak. Pedig a kapitalista rendszer — százszor bebizonyosodott — igenis mûködôképes. Csak sehol sem alkalmazzák oly fonákul, mint tájainkon. Francia hírügynökség kürtölte világgá: Romániában a fûtés luxusnak számít! Milyen következtetést von le a külföldi? Ha fûtésre, meleg vízre sincs pénze az országnak, mit tudunk nekik eladni? Semmit — gondolja a kapitalista, és eggyel odébbáll.
De szeretnék, ha már gazdag nem lehetek, néha kenyai lenni. Oda még érkeznek a segélyek, és ha egy kicsit éhezni is kell, az éjszakák legalább melegek. Mert lakásunkban sem fûtés, sem meleg víz nincs. És ha lesz, ki a fene tudja majd kifizetni?
Szépen lóvá tett minket ez a hatalom is. Csak rosszabb ne legyen? Legyünk komolyak!
Azon tanakodtunk, jegyezzük-e be az erdely.hu domain nevet, alias: legyen legalább virtuálisan Erdély magyar föld. Zuhatagban követték egymást a kaján poénok, kitaláltuk, hogy virtuális választásokat tartunk, lesz virtuális parlamentünk. A virtuális határrendezési konspirációban további domain-javaslatok is elhangzottak, például romania.hu és funar.org. Ez utóbbi egy org-ánumot tartalmazhatna, tompán hegyeset, premier plán — ebben elég hamar kiegyeztünk. Komoly problémák merültek fel azonban, amikor az erdély.hu oldal leendô tartalmát vitattuk meg. Még egy ideig ugyan tehetetlenségi erôbôl születtek fáradt, egyre fáradtabb poénok, de a kihívás súlya általánosan kijózanítóan hatott. Mi legyen ezen az oldalon: erdély.hu? Legyen rajta Erdély részletes történelme. OK, de legyen más is, mert Erdély nem egyenlô a történelmével, mert van jelene is. Mirôl ülésezne a virtuális Parlament? Trianonról? OK, errôl ülésezhetne egy darabig, de aztán mi lesz? Ülésezhetne általában az egyetemes erdélyi történelemrôl, de akkor nagyon valószínû, hogy az oldalt csak amatôr és profi történészek látogatnák, vagyis még mindig nem alapítottunk virtuális hazát az összes romániai magyarnak. A kérdés nyilván az, hogy Erdélynek történelme vagy jelene van elsôsorban. Mi napi frissítésben gondolkodtunk, ez pedig csak akkor lehetséges, ha elsôsorban a jelenbôl indulunk ki. A jelene pedig erdely.ro, azt hiszem nem csak reálisan, de a napi frissítésû virtualitásban is. Akkor lehetne új haza az erdély.hu, ha része a jelennek, vagyis annak: erdély.ro. Vagyis erdely.hu.ro-nak kellene lennie. Ez a belátás szülte a transzindex.ro-t, vagyis, hogy a történelem legyen csak a jelen egyik mellékleteként (jelen). Mi itt a transindex-en a jelenbôl indulunk ki.
A román nacionalistáknak is van már saját internetes oldaluk. A plasztikusan A NACIONALISTA ROMÁNIA nevet viselô oldal elsôsorban az ôseiknek tett tiszteletadás. Több mint 50 légionárius és vasgárdista részletes arcképcsarnoka mellet, Horia Sima 1940 október 6-ai beszéde is meghallgatható, de elolvasható a Vasgárda kiáltványa, Corneliu Z. Codreanu néhány írása, de megtekinthetô számtalan, vasgárdistákat ábrázoló megsárgult fénykép is. Aki nem tud románul, az angolul is elolvashatja AZ IGAZSÁG A VASGÁRDÁRÓL címû ismeretterjesztô anyagot. >> http://pages.prodigy.net/nnita/garda.html
A legjobb internetes termék kategóriában a Vanguard Startrade rendszer nyerte el a Best of CERF 99 díjat. A szolgálatatást a Vanguard brókercég indította ez év februárjában, és ezzel Romániában elsôként tette lehetôvé a szabad internetes tôzsdézést. A tranzakciókat végrehajtó szoftver román fejlesztés. Segítségével a felhasználó nyomon követheti a Bukaresti Értéktôzsde és a Rasdaq árfolyamainak alakulását, az elôbbiek kétpercenként, utóbbiak a Data Feed szolgáltatásnak köszönhetôen állandó jelleggel frissülnek. Egy on-line kérdôív kitöltésével bármikor lehet részvényeket vásárolni ill. eladni, a szolgálatás nagy elônye a gyorsaság mellett az, hogy könnyen konfigurálható a felhasználó igényei szerint. A rendszer biztonságát a SSL (Secure Socket Layer) garantálja. >> http://www.vanguard.ro/
Az 1999. október 15–17 között Szatmáron megrendezett EMT-s Országos Szakmai Napokon mindenki számára, akinek egyáltalán kételyei voltak, a délelôtt tartott plenáris elôadásokon és a délutáni számítástechnikai szakosztály találkozó keretében világossá vált, hogy a számítástechnikai tevékenység egyre fontosabb szerepet kap a szervezet életében (Digitália, TransIndex, EMT honlap, webfejlesztô mûhely). Persze ez így van jól, aki a hálóról lemarad, kimarad. Ezt felismerték a Teleházak is, errôl és sok minden másról Kovács Gyôzô, a Magyar Teleház Szövetség elnöke beszélt. A Teleház-blokk egyébként az Országos Szakmai Napok egyik legjelentôsebb fejleménye volt, minthogy jelentôs lépésre került sor az erdélyi teleház-mozgalom beindítására.
A Román Kereskedelmi Kamara elindította Roleg nevû On-line szolgáltatását. A Roleg valójában a romániai cégek a világhálón elérhetô jegyzéke. A szolgáltatás ingyenes hozzáférést biztosít a romániai cégindexhez, és akik bérletet váltanak a cégekrôl részletes információkat kaphatnak. A site román és angol verziókban böngészhetô. >> http://roleg.ccir.ro
Román cégek privatizálása a háló segítségével? Miért ne. Már két olyan profi kivitelezésû angol nyelvû site is mûködik, amely mindenféle privatizációval kapcsolatos információkat tartalmaz. Az Investrománia és a Privatization in Romania (ez utóbbi az északkeleti országrésszel foglalkozik), oldalakon aktuális privatizációs híreket, az éppen privatizálandó cégek adatait, a környezô országokkal való gazdasági együttmûködéssel kapcsolatos elemzéseket, a legfrissebb romániai makrogazdasági mutatókat a privatizációval kapcsolatos román törvényeket találhatjuk meg. >> http://privatization.nordest.ro, >> http://www.investromania.ro/4.
Az internet a posta halála ?Internet ZDNet. Az interneten keresztül folytatott kommunikáció népszerûsödése miatt az Amerikai Postának (USPS) fel kell készülnie arra, hogy története során elôször csökkenni fog a hagyományos levélforgalom, ami hosszú távon a szolgáltatás árának emelésével, vagy a színvonalának romlásával járhat, áll egy kongresszusi bizottsági beszámolóban. A jelentés szerint 2002-ig évi 1,8 százalékkal növekszik a levélforgalom, 2003-tól azonban a tendencia megfordul, és 2008-ig évi 2,5 százalékos csökkenés várható. A jelentést készítô képviselô egy postamodernizációs törvényt is be kíván terjeszteni, ami lehetôvé tenné a postai díjak rugalmasabb, inflációkövetô megállapítását. Érdekes módon magának a postának a képviselôi aggódnak a legkevésbé a szolgáltatás jövôje iránt. Annak idején a távíróról és a telefonról is azt mondták, ez a posta végét jelenti, de tévedtek, és most is így lesz, állítja a USPS szóvivôje. Az internet kétségtelenül kihívás, de alkalmazkodunk hozzá, mondta a szóvivô, példaként említve a posta honlapjának sikerét, vagy azt, hogy az elektronikus kereskedelem fellendülésével megnôtt a postai kézbesítések száma.
800 milliós AOL-Gateway üzlet Business Reuters. Az America Online a jövôben Gateway számítógépeket fog árusítani, és az elkövetkezendô két év során 800 millió dollárt fektet be a PC-gyártó cégbe. Cserébe valamennyi Gateway PC az AOL internetszolgáltatását fogja kínálni, a Gateway 85 millió dollárt fog költeni az AOL PC-k népszerûsítésére, és az AOL fogja biztosítani a Gateway.net site technika hátterét is. A két cég továbbá együtt fog internetes tartalmakat fejleszteni, illetve közös hardverfejlesztésbe kezdenek, amely nem csak a PC-piacra fog kiterjedni. A Gateway már régóta szeretne megjelenni a piacon internetezôgéppel — olyan, rendkívül egyszerû számítógéppel, amelyet kifejezetten internetezésre terveztek — az AOL pedig AOL Anywhere stratégiájával épp ezeknek a készülékeknek a piacát célozta meg.
CD-újraíró és DVD-olvasó egyben Hardver Wired News A Ricoh és a Toshiba olyan CD-újraírókkal jelentkezett, amelyek egyben DVD-olvasóként is tudnak mûködni. A Ricoh meghajtója 4x-es DVD olvasó, 24x-es CD-Rom olvasó, 6x-os sebességgel tud írni, 4x-esen újraírni, ára pedig várhatóan 500 dollár körül lesz. A novemberben megjelenô készülék Compaq, Dell és Gateway gépekben beépítve is kapható lesz, illetve külön csomagban is. Szintén novemberre várható a Toshiba SD-R1002, amely csak annyiban különbözik a Ricoh meghajtójától, hogy csak 4x-esen tud CD-t írni, az ára viszont 400 dollár alatt lesz. Mindkét meghajtó IDE csatlakozóval rendelkezik, és szoftveres Mpeg-2 dekódolást alkalmaznak a filmek lejátszásánál.
Élénk az internetes kereskedelem Magyarországon Internet Népszabadság. A magyarországi elektronikus kiskereskedelem fejlôdése az elmúlt fél évben felgyorsult, de még nem bonyolítanak jelentôs forgalmat az internetes áruházak. A Carnation Consulting stratégiai internet-tanácsadó cég felmérésébôl kiderül, hogy a vásárlók tavaly körülbelül huszonnégymillió forintot költöttek el az interneten. Ez a szám várhatóan idén csaknem megnégyszerezôdik, és hasonlóan dinamikusan növekszik majd. Jelenleg évente a hálón a vásárlók átlagosan háromezer forintot költenek el. 2002-re ez az érték eléri majd az ötezer forintot. Három éven belül az internetfelhasználók negyede vásárol majd számítógépén keresztül termékeket és szolgáltatásokat. A kisebb virtuális boltok jelenleg átlagosan havi tíz-húszezer forintos forgalmat bonyolítanak, míg a nagyobb internetes áruházak vagy már bevezetett site-ok havi forgalma három-négyszázezer forintra tehetô. Az elektronikus kereskedelem terjedésének legfôbb akadálya, hogy ritka a bankkártyás fizetés lehetôsége (az árusítóhelyek alig tíz százaléka). A vásárlók bizalmatlanok az internetes vásárlással szemben, és egyelôre kevés az otthoni internethasználó. Ebbôl következôen kicsi a vásárlóerô. Az üzletben érintettek azonban a közeljövôben a felhasználók, azaz a potenciális vásárlók számának dinamikus növekedésére számítanak. Több online-áruházban az év végéig tervezik a bankkártyás fizetési mód bevezetését. Jelenleg a postai utánvétellel történô fizetés a legáltalánosabb, így szinte minden kereskedônél lehet fizetni.
Túlterhelt a Britannica.com Internet cnet Az átalakított Britannica.com szerdai megnyitása után alig néhány órával tartósan elérhetetlenné vált az óriási érdeklôdés következtében. A cég azonnal szervereik kapacitásának bôvítésébe fogott, hogy minél elôbb ismét online legyen a site. A hatalmas tömeg az Encyclopaedia Britannicára volt kíváncsi, a cég elôzôleg ugyanis bejelentette: ingyenesen elérhetôvé teszi az interneten az egyébként 32 kötetes, 1250 dollár értékû, 231 éves lexikonját. Bár a lexikon az elsô frissítéssel még nem volt elérhetô, elindult az oldalon a válogatott hírszolgálatok és több mint 70 neves újság szemlézése. Míg az ingyenes online lexikon a hirdetésekbôl kívánja fenntartani magát, továbbra is megjelenik hagyományos könyv és CD-ROM formában.
Lassan fogy az Office 2000 az USA-ban Windows cnet Míg világszerte 19%-kal nôtt az Office 2000 eladásainak száma, az Egyesült Államokban várakozáson alul teljesített. Az irodai alkalmazáscsomag június 7-én jelent meg, és 90%-os piaci dominanciával bír. Míg Japánban és Európában jól mentek az eladások, elemzôk szerint az amerikaiak megvárják a Windows 2000 megjelenését és csak azzal együtt frissítenek Office-t. Ez az új operációs rendszer fejlesztésének sebessége mellett azt jelentheti, hogy jövô márciusig nem számolnak vállalati Office-beruházásokkal. Szakértôk szintén reális magyarázatnak tartják a Y2K-javítások végsô szakaszát, amely felemésztheti a vállalatok erôforrásait.
Patthelyzet a Kaszparov-mérkôzésen Szórakozás MSNBC Kaszparov és az internetezô világ között zajló sakkjátszmába a múlt héten hiba csúszott. Egy email hiba következtében az 58. lépés elôtt a világ egyik tanácsadója, Irina Krush nem tudta határidôn belül közzétenni helyzetelemzését, minek következtében más taktikát választott a csapat. Sokak szerint ez végzetes hibának bizonyult, mivel számos elemzô — köztük Krush — kalkulálta garantált vesztésnek ezt a lépést. A Microsoft szóvivôje sajnálkozását fejezte ki a hiba miatt, ami szerinte benne volt a pakliban. Irina Krush mindenesetre feladta tanácsadói posztját, és rengetegen reklamáltak Kaszparov válaszlépését követôen, miután a világ beáldozta a fekete vezért. A Microsoft másnap érvénytelenítette a két lépést a hibára hivatkozva, ami szintén elégedetlenkedést váltott ki. Kaszparov kijelentette, hogy ha nincs a technikai hiba, már megnyerte volna a játékot, bár Krush szerint a világbajnok már az 52. lépés után közel járt a gyôzelemhez.
IBM — Cisco együttmûködés Business Reuters Az IBM és a Cisco Systems a jövôben közösen fog internetes üzleti szoftvereket fejleszteni. A két cég az alkalmazásszolgáltatók igényeit szeretné kielégíteni. Az ASP-k általában szoftvereket adnak bérbe a felhasználók számától függô áron. Az IBM további szövetségeseket is talált: az Oracle-t, az Exodus Communicationst és az Intelt. Az Intel mostanában indította be üzleti adatközpont szolgáltatását, az Exodus pedig olyan Oracle szoftvert kínál majd, amihez az Exodus felhasználók egy sima böngészô segítségével a neten keresztül férhetnek majd hozzá. Elemzôk szerint az interneten át elérhetô szoftverek és szolgáltatások piacának forgalma az elkövetkezô néhány évben elérheti a húsz-harminc milliárd dollárt.
2,86 milliárd dolláros NEC megrendel és Business Reuters A legnagyobb japán félvezetôgyártó, a NEC 2,86 milliárd dolláros megrendelést kapott a Nintendotól az új, „Dolphin" kódnevû következô generációs konzol grafikus chipjeinek legyártására. Ezért a NEC 760 millió dollárért az új, 0,13 mikronos technológiát használó gyárat épít Japán déli részén. Az építkezést novemberben kezdik majd el, és a termelés elôreláthatóan jövô augusztustól indulhat. A Dolphin mikroprocesszorát az IBM szállítja. A Nintendo a Matsushita Electric-kel közösen fejleszti a Dolphint, az új konzolt DVD meghajtóval is ellátják majd.
Harminc lett, de mikor? Mint minden, ami vele kapcsolatos, megfoghatatlan, szabályozhatatlan, amorf massza. Miért lenne pont a születésnapja definiált? Az elmúlt napokban, sôt az elmúlt hónapokban sorra emlékeztek meg az Internet harmincadik szülinapjáról, mi sem teszünk másképp, mégis egy kicsit másként. Harminc lett, a legszebb férfikor (tényleg: férfi?). A legproduktívabb. Az internet így is tesz: napról-napra, egyre gyorsabban fejlôdik, izeg-mozog, kavarog és hódít. Olyan mint kora: dinamikus és kusza.
Jövôre több nô lesz az interneten, mint férfi, tankolás közben pedig hamarosan a benzinkút beépített képernyôjén megjelenô hirdetéseket bámulhatjuk — állapította meg a New York-i Internet World 99 konferencián az Index kiküldött tudósítója. A minden évben megrendezett konferenciára és vásárra több, mint 35 ezer látogató foglalt már jegyet, a hétszáznál is több kiállító pedig a Jacob K. Javits Conference Center utolsó négyzetméterét is lefoglalta.
Az elôadások helyszínéül is szolgáló Javits Konferenciaközpont akkora, hogy elôterében simán elférne a Budapesti Kongresszusi Központ. Ennek ellenére majdnem mindent elsôre megtaláltunk, még az emilszobát is, ahol 40 IBM network station várja a konferencialátogatókat. Rendkívül lassú a rendszer, de legalább emilt lehet írni. A weben csak a nagyon türelmesek kószálnak: az Index címlapja több, mint fél perc alatt töltôdik be.
Maga a vásár szerdán kezdôdik, addig konferenciák várják a résztvevôket. Kezdetnek az AdWeek fórumot választottam, ahol meglepô jóslatok hangzottak el az internet és az online hirdetések jövôjét illetôen. Az AdWeek fórumok szervezôje szerint az internetezô amerikai nôk száma 2000 végére meghaladja a férfiak számát. Az online újságok hirdetéseit elemzô fórumban elhangzott, hogy az amerikaiak 56%-a internetezik, közülük 88% e-mailezésre, 75% pedig a friss hírekre kíváncsi. Minél hosszabb ideje van valaki a Neten, annál valószínûbb, hogy rendszeresen olvasni fogja valamelyik online újságot. A hirdetési piac egyre csak terjeszkedik, a készpénzkiadó automaták után a benzinkutakba is hirdetôképernyôket építenek, sôt hamarosan a mobiltelefonokba és a kéziszámítógépek BIOS-ába is az internetrôl frissülô hirdetéseket tesznek.
Délután kíváncsi voltam, hogy mint mond el a Microsoft saját intranetjének felépítésérôl. Az elôadás rendkívül sikeres volt, nem is fértem be a terembe. Az viszont a szervezôket dicséri, hogy amint rájöttek, hogy kicsi a terem, azonnal szereztek egy tévét a terem elé, így a kinn maradtak ott nézhették az elôadást. Sajnos ez nem sok újdonságot hordozott, csak azt ismételgették, hogy még nagyon sok munka van hátra, melynek nagy része (az információrendezés, -gyûjtés) még mindig manuális és még sokáig nem is lesz automatizálható. A Media Convergence, vagyis a hagyományos és interaktív médiaágak összefonódását tárgyaló fórum egyik legérdekesebb elôadása a digitális narrációról szólt. A digitális narráció újfajta dokumentumfilmek készítését jelenti, amelyek nemcsak hôsökrôl szólnak, hanem a mindennapok embereirôl — mondta el Joe Lambert, a Digital Storytelling cég elnöke. Mutattak néhány filmecskét is, melyeket létezô technológiákkal állítottak elô.
Másnap nagyon szórakoztató elôadással kezdtem a napot, Richard Stutton, a Warner Bros Online alelnöke beszélt az internet második korszakáról. Stutton szerint az internet elsô korszakában a szórakoztató vállalatok alulértékelték az internetes tartalmat, amely létfontosságúvá vált. Az internet második korszaka alapvetôen a média, a szórakoztatóipar kora lesz; a Warner Bros Online és a Brilliant Digital kedden jelenti be 3D Entertainment Channel nevû szórakoztatócsatornáját. Hamarosan a tartalom szerkesztésének, tálalásának módja adja meg a kiadványok egyéniségét, jó példa erre a portálok változása. Elôször volt a keresô. Ennek kiterjesztésébôl jött létre az általános célú portál, ahol mindenki kedvére belefulladhatott az információba. A következô fokozat a vertikális portál, amely egyetlen témát jár körül (egészség, autó, stb), a végsô megoldás pedig a személyre szabható, egyéni portál lesz.
Bill Gates miután egy „ünneplôs" látogatást tett Tony Blairnél, Nagy-Britannia miniszterelnökénél, egy hosszabb interjút adott a BBC2-nek. Jeremy Paxman egy sor dologról kikérdezte a világ leggazdagabb emberét (a beszámolók rendre közlik, hogy Bill magánvagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, és különben is pusztán a beszélgetés ideje alatt 500 000 dollárt keresett).
A Microsoft ellen szabálytalan piaci versengés miatt az amerikai Igazságügyminisztérium által indított perrôl Gates azt nyilatkozta, hogy „meglepônek" tartja. „Aki figyelemmel kísért minket, nem mondhatja, hogy nem versenyeztünk" — mondta. Gates elképzelhetônek tartja, hogy a jövôben megszûnik a Microsoft. „Elôbb-utóbb minden cég helyett jön egy másik." — vélte.
Paxman ezután arról kérdezte, mit gondol Rupert Murdoch médiamogul kijelentésérôl, miszerint Bill Gates világuralomra tör. Gates erre úgy válaszolt, hogy aki uralomra tör, az Murdoch és nem ô, mert „míg egy laptulajdonos megmondhatja egy szerkesztônek, hogy mi legyen a címlapon, addig a mi munkánk demokratizálta a kommunikációt. Bárki akinek van PC-je közzé teheti gondolatait". Paxman firtatására, miszerint ennek köszönhetô, az interneten publikált pornográfia és rasszizmus, Gates azt mondta, hogy „az internet egy rendkívüli kommunkációs eszköz — lehetôség, hogy találkozzunk mindenféle emberi gondolattal, kellemessel és kellemetlennel egyaránt. Ma folyamatos vita folyik arról, hogy az informatikai gazdaságban hol legyenek azok a kontrollok, amelyek lehetôvé teszik, hogy ennek az eszköznek inkább az elônyeit mintsem a hátrányait tapasztaljuk."
Gates úgy vélte a számítógépek fejlôdésének következô vívmánya a beszéd által irányítható gép lesz, amely majd „visszabeszél", és a felhasználó saját maga választhatja majd meg a gép személyiségét. Bill szerint azonban az intelligens számítógéptôl még beláthatatlan messzeségben vagyunk. „Egyetlen ma folyó szoftverfejlesztésben sincs még meg a mesterséges intelligencia lehetôsége." — mondta. Bill Gates leszögezte: soha életében nem hallott még Bill Gates viccet.
Nem csak a körültekintô ember tekint körül. Minden turista arra vágyik, hogy találjon egy kis magaslatot, esetleg néhány száz fok lépcsôvel súlyosbítva, hogy fölérve csodálkozva körbenézhessen. Az elandalodásnak ezt a fárasztó verzióját helyettesíti a virtuális panoráma. Nem csak a lépcsômászástól mentesít, de körbe se kell fordulnunk, elég, ha folyamatosan nézünk elôre, arccal a képernyô felé.
Hogyan állítható elô a panoráma képsor?
Ennek több módja és eszköze van. Használhatunk a felvétel készítéséhez kamerát vagy fényképezôgépet. A képet vagy képsort létrehozhatjuk mechanikus vagy optikai úton. A legegyszerûbb példája a körfényképnek, ha veszünk egy fényképezôgépet és egyenlô osztással elforgatva képeket készítünk. Ezt követôen ezeket a képeket megfelelôen összeillesztve elôáll a 360 fokos körfénykép.
Az a kis átfedéssel készült egyes képkockákat megfelelô szoftver segítségével lehet összeragasztani. Egyik legismertebb, és több digitális kamerához adott program a Pictureworks cég Spin Panorama nevû szoftvere. (http://www.pictureworks.com) Egy másik program, a Visual Stitcher olyan képeket is eggyé ragaszt, amelyek nem egy sor képbôl, hanem két vagy több sorból készülnek. (http://www.panavue.com)
Az elkészített panorámaképeket JPG vagy MOV formában lehet menteni. A MOV formátumú panorámát a Quicktime nézôvel, illetve pluginnel lehet megnézni. A képet nem csak jobbra és balra lehet forgatni, hanem közelíteni és távolítani is lehet. Nagy hátránya ennek a módszernek, hogy a plugin 7 Mb, ami nem kevés, bár nem csak telefonvonalon tölthetjük le, hanem nagyon sok újság CD-mellékletén is megtalálható, hiszen a MOV általános (Macintosh-hoz fejlesztett, majd pécésített) grafikai és videonézô szabvány.
A JPG-ben lementett kép megforgatásához célszerû egy jó JAVA appletet keresni. Több próbálkozás közül nekem a Pictureworks oldalán kínált applet tetszett legjobban. Ez a program nagyon könnyen tehetô fel a web-lapra, s azonnal elindítja a körkép forgását a kívánt sebességgel. Hátránya, hogy nem közelíthetem vagy távolíthatom a képet, elônye viszont, hogy hot-spotokkal alkalmassá tehetem arra, hogy a panorámakép egyes részeire kattintva más oldalakra, címekre navigálhassunk. (Keress meg, és kattints a fenti képen rám, a honlapomra ugorhatsz.)
Az optikai módszerek esetében különleges lencse segítségével készül el a panorámakép valamely szelete vagy teljes egésze. Az érdekes megoldást a http://www.tateyama.or.jp/pal 360 oldalon találhatjuk.
A Tateyama japán cég Kutató- és Fejlesztô Intézetében kidolgozott technológia egy különleges lencse használatán alapul. Ennek a lencsének a segítségével egyetlen felvétel is már 360 fokos képet ad. Ezt a felvételelt az erre a célra készített program segítségével megjeleníthetjük és a három dimenziós tér érzetét kelthetjük. Az elkészült fénykép tetszôleges HTML oldalon megjeleníthetô. A különleges objektív ilyen képet készít, amelyet aztán szoftver állít talpra.
Kik, hol és miért néznek panorámaképet?
A panorámaképek legszebbjeit a Wrinkle-projekt oldalain lehet megtekinteni. A világ számos fotósa vesz részt benne, s 97 óta minden év március 21-én, a napéjegyenlôség napján (nálunk a tavasz, másutt az ôsz elsô napja) készítenek saját városukban egy-egy panorámát. (http://www.wrinkle2.lava.net.) Van a panorámafotósoknak hivatalos lapja is, http://panphoto.com/ címen, de érdemes megnézni a http://lcweb2.loc.gov/ammem/pnhtml/ címet is, ahol panoráma fotográfia gyûjtemény található.
A panorámafényképezés persze nem csak hobbi. Nagy szerepet játszik az e-bizniszben. Sokféle felhasználási mód képzelhetô el. Lássunk ezek közül néhány példát:
Ingatlan iroda
(pl. http://www.jutvision.com) Az értékesítendô ingatlanon „körbevezetheti" a vásárlót és sok olyan részletet bemutathat, amit csak egy személyes látogatással szerezhetünk meg. (Körülnézhetünk a nappaliban, az erkélyen, stb.)
Utazási iroda
Az utasok megnyerése érdekében panoráma képpel mutatja be a látnivalókat. A különféle nevezetességeket és helyszíneket.
Intézmény
Vonzóvá teheti magát a látogatók vagy a bérbevevôk számára. Sportcsarnokban körültekintve kiválaszthatjuk a legalkalmasabb helyet, ahová érdemes jegyet váltani. Kongresszus szervezô könnyen tud segíteni az ügyfelének a rendezvény helyszínének kiválasztásában, anélkül, hogy valamennyi helyszínt meglátogatná.
Internet üzlet
Az Internet üzletben sétálva a panorámaképek segítségével a valós bevásárlás élményét élhetjük át.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |