1999 . szeptember 24.
(XI. évfolyam, 223. szám)

A kormány tegnapi ülésén felmentették tisztségébôl Alexandru Fãrcas prefektust. Erre azt követôen került sor, hogy a parasztpártnál történt törvénytelenségek miatt Fãrcas párttagságát egy érvre felfüggesztették. A törvényes elôírások értelmében a prefektus hatáskörét, új prefektus kinevezéséig, helyettese, Buchwald Péter veszi át.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél még mindig „ropognak a fegyverek": mint arról korábban beszámoltunk, a városi szervezetnél zajlott júniusi választások körül heves viták alakultak ki, ugyanis a tagok egy része kifogásolta a választások helyességét. A tiltakozók levelet intéztek a párt központi vezetôségéhez, amelyben többek között kérték a júniusi választások felülbírálását és a vétkesnek talált megbüntetését. A kivizsgálás eredménye az volt, hogy a vétkesnek talált Sorin Nas, párttagságát fél évre felfüggesztették.

A KDNPP megyei szervezeténél tapasztalt pénzügyi rendellenességek kivizsgálásával újabb bizottság foglalkozott. Ennek jelentése után Alexandru Fãrcas prefektus párttagságát egy évre felfüggesztették.

A kormány csütörtöki ülésén Alexandru Fãrcast leváltották. Újságírói kérdésre a kormány szóvivôje, Adriana Sãftoiu is megerôsítette a hírt. Új prefektus kinevezéséig Buchwald Péter veszi át a tisztséget.

Lapunknak nyilatkozva Buchwald elmondta: — Mindenképpen meghosszabbítom a hétfôn lejáró, az utcai tüntetések tiltására vonatkozó prefektusi rendeletet. Kérdésünkre, hogy szándékában áll-e kezdeményezni Gheorghe Funar tisztségébôl való felfüggesztését, Buchwald kifejtette, egyeztetni szeretne a megfelelô személyekkel. — A polgármester választott személy, nem lehet egykönnyen visszahívni, hanem bírósági feljelentést kell tenni ellene. Ezt bárki megteheti. Felfüggeszteni tehát csak akkor lehet, ha már beindították ellene a büntetô eljárást — mondotta.

Értesülések szerint Alexandru Fãrcast Ioan Figan, a Egészségügyi és Társadalombiztosítási Igazgatóság kolozsvári fiókjának elnöke követi a prefektusi székben.

Carl Siebentritt másodtitkár, az Amerikai Egyesült Államok kolozsvári információs irodájának vezetôje több mint két évet töltött városunkban. Itteni tevékenysége mellett az amerikai diplomata többek között részt vett a rambouillet-i béketárgyalásokon, és több ízben járt Koszovóban. Siebentritt magasfokú albán nyelvtudása, a Balkán térségének, illetve a koszovói helyzet mélyreható ismerete miatt az AEÁ külügyminisztériuma úgy döntött, hogy a Pristinában mûködô amerikai küldöttséghez delegálja a diplomatát. A volt amerikai konzullal kolozsvári magánlakásán, röviddel távozása elôtt beszélgettünk.

— Hogyan telt a Kolozsváron töltött két év?

— Itteni tartózkodásomat sokrétû tevékenység jellemezte. Adott esetben konzuli munkám sokkal „szélesebb körû" volt, mint szerettem volna, ugyanis bármely amerikai diplomata egyfajta „mágnest" képez vízumügyben: megpróbáltuk kielégíteni a vízumlottóval kapcsolatos hatalmas információigényt is; számtalan esetben elmagyaráztam a különbözô vízumok megszerzési módozatát, tájékoztatót adtam arról, hogy Bukarestben miért utasítottak vissza egyes kérelmeket. Emellett szinte valamennyi potenciális amerikai befektetôvel találkoztam, aki Kolozsvárra érkezett felmérni az üzleti lehetôségeket. Örömmel vettem tudomásul a Tôkebefektetô és Kereskedelemfejlesztô Csoport (Capital and Trade Developement Group) erdélyi fiókjának megnyitását, amelyen James Rosapepe nagykövet is részt vett. Ami különben az amerikai befektetéseket illeti: Kolozsvár messze nem aknázta ki még az összes lehetôséget.

— Említette, hogy számtalan személy érdeklôdött az amerikai vízumokról és a vízumlottóról. Nem volt az az érzése, hogy az egyre nehezebb gazdasági helyzet miatt egyre több fiatal „szabadulni" próbál az országból?

— A rossz gazdasági helyzet miatt valóban egyre több fiatal arról érdeklôdött, hogyan lehet elhagyni az országot, hogyan lehet az Amerikai Egyesült Államokban dolgozni. Sajnos, szûkösek a törvényes keretek. Számtalan fiatal turista vízummal jutott ki és maradt az USA-ban. Mivel ez egyre nagyobb gondot jelentett, a konzulátus szigorúbb lett a turista vízumok odaítélésében. Nincs statisztikai adat erre vonatkozóan, de tapasztalataim szerint a vízumlottó iránti érdeklôdés sokkal nagyobb volt, mint, tavaly.

— Mi a véleménye a kolozsvári és az erdélyi üzleti légkörrôl? Beszélhetünk komoly külföldi befektetésekrôl a városban?

— A külföldi befektetôk részérôl még mindig tapasztalható egy bizonyos vonakodás. Romániában továbbra is gondok vannak a befektetésekre és az adózásra vonatkozó törvényes keretekkel, a korrupcióval, bürokráciával. Ezek Románia egészét érintik. Ittlétem során nem érkeztek komoly befektetések a városba. Legtöbb esetben a nagy cégek nem mozdulnak ki Bukarestbôl. A befektetôk ugyanakkor aggódnak az itteni etnikai helyzet bizonytalansága miatt. Ha feszültséget érzékelnek, vagy azt tapasztalják, hogy a helyhatóság döntéseit politizálják, akkor máshova mennek.

— Egyes üzletemberek azt állítják, hogy a külföldi befektetéseket a helyhatóság szélsôséges nacionalizmusa is elriasztja. Osztja véleményüket?

— Nem kellene túlozni. A politikai vitáktól eltekintve, az üzleti légkör lehet barátságos. Az amerikai üzletembereket inkább a tulajdonviszonyok körüli huzavona zavarja. Mindenki tudja, hogy etnikai szempontból gondok vannak a városban, egyeseknek szélsôséges megnyilvánulásai vannak.

— Az Ön véleménye szerint a polgármester sorozatos provokációi miatt sor kerülhet etnikai konfliktusra Kolozsváron?

— A magyar fôkonzulátus épülete elôtt történtek felelevenítették bennem a két évvel ezelôtti zászlóeltávolítást. Az események ellenére a fôkonzulátust megnyitották és mûködni kezdett. Hosszú távon ezek a dolgok vesztenek jelentôségükbôl és nem befolyásolják a kétoldali kapcsolatokat. Szerintem mindennek nem kellett volna megtörténnie, elfogadhatatlan viselkedés ez egy diplomatával szemben, viszont nem hiszem, hogy kihatásai lesznek a magyar–román kapcsolatokra. A túlzott reakció csupán a nacionalisták malmára hajtotta volna a vizet. Úgy vélem, hogy a magyar fôkonzulátus kellôképpen reagált, nem túlozta el a dolgokat. Bebizonyították, hogy sokkal érettebbek, mint a szélsôségesek.

— Voltak-e nehéz idôszakok kolozsvári tevékenysége során?

— A NATO bombázás alkalmával tiltakozó gyûlést szerveztek a polgármesteri hivatalban. Elmentem annak ellenére, hogy tudtam: nem lesz könnyû dolgom igazunkról meggyôzni a polgármester támogatóit. Elmagyaráztam álláspontunkat, megpróbáltam feloszlatni a beavatkozással kapcsolatos elôítéleteket.

— A decemberi események után a román társadalom hathatós amerikai támogatásra számított...

— Az ország jövôje a románok kezében van. Egyesek azt hiszik, hogy jövünk és megoldjuk problémáikat, mi több ezt kötelességünkek tekintik. Mások pedig azt képzelik: az ország gondjaiért külföld a felelôs, hogy a románok az általuk nem ellenôrizhetô erôk áldozatai és elvárják, hogy az amerikaiak és a Nyugat-Európa jöjjön és mindent megoldjon. Ez egy negatív, passzív hozzáállás, amely megakadályozza ôket abban, hogy saját maguk határozzák meg a jövôt. Meg kell érteniük: senki sem fog megoldásokat gyártani számukra.

— Milyen pozitív, illetve negatív élményekbe volt része az elmúlt két évben?

— Voltak olyan napok, amikor Románia minkét oldala megmutatkozott számomra. Például eljött hozzám valaki az irodába és panaszkodott a gazdasági helyzetre, elmondta, hogy el akarja hagyni az országot. Pár órával késôbb bejelentkezett egy olyan román üzletember, akinek sikerült amerikai tôkét bevonni üzletébe. Egy-egy nap tehát úgy éreztem, hogy valóban nehéz itt a helyzet, az emberek nem boldogak, depressziósak. Másnap ellenkezô jelzések jutottak el hozzám: sikeres üzletemberekkel találkoztam, akik mertek vállalkozni.

— A napokban Koszovóba utazik, hogy a pristinai amerikai iroda munkatársa legyen.

— Az iroda gazdasági-politikai osztályának vezetôjévé neveztek ki. Három amerikai diplomatával dolgozom majd. Kezdetben a feladatom az lesz, hogy tartsam a kapcsolatot az albán és szerb politikusokkal, valamint a nemzetközi intézményekkel, mint például az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ). Ugyanakkor jelentéseket kell küldenem az amerikai kormány számára. Egy olyan megbízatás, amelyet szívesen vállalok, hisz ismerem az albán nyelvet, a Rambouillet-i béketárgyalások során pedig alkalmam adódott megismerni az albán és szerb politikusokat.

— Mit üzen a Szabadság olvasóinak?

— Sajnálom, hogy nem sajátítottam el a magyar nyelvet s emiatt nem kerülhettem közelebb Önökhöz. Tudom, hogy a magyar közösségnek olyan elvárásai vannak, amelyeket meg kell fogalmazni és oldani. A kormánykoalícióban való részvétel a legjobb út ezek kezelésére. Való igaz: az eredmények lassan mutatkoztak meg. A provokációkkal szembe pedig türelemre és hidegvérre van szükség.

Tegnap a kormány jóváhagyta a költségvetés kiegészítésére vonatkozó sürgôsségi kormányrendeletet. Eszerint a tanügyminisztérium 2436 milliárd, a társadalomvédelmi és munkaügyi minisztérium 1473 milliárd, a honvédelmi minisztérium 885 milliárd, a belügyminisztérium 866 milliárd, a gyermekvédelmi fôigazgatóság 674 milliárd, az ipari és kereskedelmi minisztérium 741 milliárd, a vallásügyi államtitkárság 54 milliárd lejt kap.

Ezzel szemben több minisztérium költségvetését csökkentették. Kétmilliárd lejjel rövidítették meg a mûvelôdési minisztériumot, mert összességében véve a kultúra 160 milliárd lejjel többet kap a vallásügyi államtitkárságnak, a gyermekvédelmi fôigazgatóságnak, valamint a román Mûsorszóró Vállalatnak juttatott összegek által. 395 milliárd lejjel csökkentették a területrendezési és közmunkaügyi Minisztérium költségvetését, arra hivatkozva, hogy ez az intézmény külön összeget kapott az országos lakásügynökség tevékenységének beindításához, és ebben az évben ezt az összeget nem használta fel. Hasonlóképpen az egészségügyi minisztérium költségvetése is megcsappan 201 milliárd lejjel, a döntéshozók ezt azzal indokolták, hogy ennek a minisztériumnak amúgy is többletjövedelmei vannak a különféle egészségügyi házak mûködése miatt.

Tiltakozásul a mûvelôdési minisztérium költségvetésének a csökkentése miatt Ion Caramitru, a tárca vezetôje benyújtotta szóbeli lemondását.

Radu Vasile miniszterelnök arra kérte a mûvelôdési minisztert, gondolja meg döntését.

Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetôje lapuknak elmondta: csütörtökön hivatalában fogadta a német belügyminisztérium államtitkára vezette hivatalos küldöttséget. Az államtitkár a Németországon kívül élô német kisebbségekért is felel. Az államtitkár és a küldöttség két német parlamenti képviselôje a romániai német kisebbség helyzetérôl, a német nyelvû felsôoktatásról, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, valamint a roma kisebbség felôl érdeklôdött. A küldöttség ugyanakkor nehezményezte, hogy a német nem kormányzati szervezetek adományozta mezôgazdasági gépekért vámot kell fizetni. A Petôfi–Schiller magyar–német egyetem nem képezte a megbeszélés tárgyát — nyilatkozta a miniszter.

A 1998/670-es kormányrendelet értelmében a RomTelecomnak jogában áll növelni szolgáltatásainak árát, figyelembe véve az infláció és a dollár–lej árfolyamának alakulását — tudtuk meg Rodica Maria Cãlintól, a telefontársaság gazdasági igazgatójától.

Október elsejétôl a RomTelecom átlagosan 8,19%-kal emeli szolgáltatásainak az árát. A befolyt összegeket különbözô befektetésekre használják fel, mivel a telefontársaság államilag nincs támogatva, és kölcsönöket sem igényelt. Érdekesség, hogy a lakosság jelenleg három elôfizetési mód közül választhat (100 impulzusig, 50 impulzusig, illetve 0 impulzust), mégis 85% megmaradt a régi elôfizetési rendszer mellett. Ami a Versenytanács vizsgálatát illeti az áremelésekre vonatkozólag, Valentin Cristea igazgató úgy véli, az illetékeseknek akkor kellett volna ezen elgondolkodniuk, amikor az említett kormányrendelet megjelent. Mi a törvény szellemében járunk el — jelentette ki az igazgató.

Lapunk azon kérdésére, hogy miért szereltek le minden érmés telefont, Rodica Cãlin a következôket válaszolta: a legnagyobb értékû érme az 500 lejes, ami megfelel egy impulzusnak. Az ember egy zsák érmét kellene hordozzon magánál, hogy telefonálni tudjon. Szeretnénk elérni azt, hogy a mentôket, a tûzoltókat, a rendôrséget a köztelefonoktól ingyen (telefonkártya használata nélkül) lehessen hívni.

A RomTelecom sajnálattal vette tudomásul, hogy az elôfizetôk csupán 40%-a igényelte az ingyen kiosztott telefonkönyveket. Ez is egyik tényezôje annak, hogy az információs vonalat (931) nagyon nehéz elérni. Végül megtudhattuk, hogy a közeljövôben a város több pontján, tehát nem csak a postahivatalokban fogják a telefonkártyákat árusítani.

Megfigyelôk szerint a RomTelecom díjszabása a kormány által ellenôrzött inflációs rátára, nem pedig a lej dollárhoz viszonyított árfolyamára kellene épüljön. Amennyiben így történt volna, a telefondíjak legalább 50 százalékkal kisebbek lettek volna a jelenleginél — vélik.

A tavaly és az idén hazánkban a telefondíjak hatalmasat drágultak, míg más országokban csökkentek. A tavaly például az elôfizetés 100 százalékkal, az impulzusok ára pedig 340 százalékkal emelkedett, holott a fogyasztói árak átlag növekedése 32 százalékos volt. Az idén január és augusztus között az elôfizetési díj 117 százalékkal, míg az impulzusok 89 százalékkal drágultak, holott a statisztikai adatok fényében az elsô nyolchavi pénzhígulás 43 százalékos volt, a csereárfolyam mozgása pedig 83,19 százalékos.

Az utcán kutyaugatás közben hallottuk:
A kolozsvári polgármester Európa felé, vagy a nyitott kapujú szamosújvári börtön felé tart?

Funar már rég nem polgára a városnak, csak a gyûlölködés mestere. Mintha érezné, hogy (mindegy, milyen nemzetiszínû) kutyák fogják szétszedni.

A KOLOZSVÁRI BRASSAIS VÉNDIÁK ALAPÍTVÁNY Zurboló néptáncegyüttese elôadást tart 1999. szeptember 25-én, szombaton este 19.00 órától a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében. Mindenkit szeretettel várnak.

A JÁSZAPÁTI JÁSZTÁNC ALAPÍTVÁNY NÉPTÁNCEGYÜTTESE a Téka Alapítvány meghívására szeptember 25-én, szombaton este 7 órakor a szamosújvári mûvelôdési otthonban vendégszerepel.

MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A BEIRATKOZÁST szeptember 24-ig, pénteken de. 11 óráig a református diakonisszaképzô általános és laboratóriumi asszisztensi szakokra.

Ravasz László-emlékest
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a bánffyhunyadi Kós Károly Mûvelôdési Egyesület 1999. szeptember 24-én este 8 órai kezdettel Ravasz László-emlékestet tart a bánffyhunyadi Ravasz-házban (A. Iancu út 56. szám). Meghívott vendég a Magyar Rádió Határok nélkül címû mûsorának szerkesztôsége. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Változások a városházán
Belsô, javítási munkálatok miatt szeptember 24–30. között változik a városháza ügyfél szolgálati irodájának órarendje. Parkolási, privatizációs és ingatlan nyilvántartási ügyekben délután 2 órától fogadják az ügyfeleket a 85-, 78- és 88-as szobában. Bejárat a Mócok útja 3. szám alatt.

Sárguló falevelek figyelmeztetnek, újra itt az ôsz. Évek óta hagyomány Kidében, hogy október elsô szombatján megtartjuk e falu népének baráti találkozóját és szüreti bálját. Az idén is szeretettel várunk mindenkit — azokat is, akik még sohasem jártak ebben a csodálatos fekvésû faluban. A falu népének vendégszeretete messze földön ismert — de maga az együttlét is öröm. Találkozunk tehát október 2-án, szombaton, Kidében!

Délelôtt 11 órakor ökumenikus istentisztelet a református templomban, ahol igét hirdet d. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és a falu katolikus plébánosa.

Délután 5 órakor zenés, táncos falujáró-hívogató.

Este 8 órakor kezdôdik a vidám jelenetekkel, csôsztánccal, jó kedvvel tarkított szüreti bál! Zenérôl, italokról és finomságokról a szervezôbizottság gondoskodik.

Minden szórakozni vágyót szeretettel várunk!

Közmûvelôdésünk egyre mostohább anyagi támogatottsága kényszermegoldásokat szül. Amint történt az a félévszázados Mûvelôdéssel is. Legújabb, június–július–augusztus–szeptemberi összevont számuk válogatás az 1976-tól 1989-ig terjedô tizennégy esztendô anyagából. Az már más lapra tartozik, hogy a „törvényt bontó szükség" miatt az olvasó minden bizonnyal nem neheztel. Hiszen ilyenformán olyan érdekes és értékes, öt lapszám terjedelmû kiadvánnyal gazdagodott, amely Szabó Zsolt fôszerkesztô szavaival élve bizonyítja, „hogy igenis mûködtek a hajszálerek, a »fecsegô felszín« alatt, a hazai magyar társadalom önfenntartó, értékmentô ösztönének köszönhetôen volt folytatása — amikor lehetett — a két világháború közötti kezdeményezések továbbélésének, s a mai lendület sem teljesen elôzmények nélkül való. Nem lehet, nem szabad lemondanunk örökségünkrôl, azzal együtt, hogy kritikai érzékünk sem hagyhat cserben. Ezért inkább nem közöltünk újra olyan írásokat, amelyek magukon viselik erôteljesen a kor bélyegét." Az antológia ismeretterjesztô írásait, a Galéria, Enciklopédia és Vadrózsa rovatokban megjelent cikkeket olyan szerzôk neve fémjelzi, mint Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Imreh István, Benkô Samu, Fodor Sándor, Farkas Árpád, Molnos Lajos, Kántor Lajos, Jakó Zsigmond, Nagy Olga, Nagy Géza, Kiss András, Szentimrei Judit, Benkô András, Faragó József, Almási István, Keszeg Vilmos, Kallós Zoltán, Gábor Dénes.

Andrei Oisteanu cikke az erôszakról és idegengyûlöletrôl a sportban • Gabriel Andreescu írása a kisebbségek helyzetérôl az Amerikai Egyesült Államokban • Bogdán László esszénaplója • Fodor Sándor reflexiói Gáll Ernô A felelôsség új határai c. könyvérôl • Egyed Emese levelei az irodalomról • Murvai Olga cikkének folytatása a stilisztika mai állásáról • Matolcsy György áttekintése a gazdasági mûködés jelenkori jellemzôirôl • Beszélgetés Vekerdi Lászlóval • Szász János naplója.

Andrei Oisteanu cikke az erôszakról és idegengyûlöletrôl a sportban • Gabriel Andreescu írása a kisebbségek helyzetérôl az Amerikai Egyesült Államokban • Bogdán László esszénaplója • Fodor Sándor reflexiói Gáll Ernô A felelôsség új határai c. könyvérôl • Egyed Emese levelei az irodalomról • Murvai Olga cikkének folytatása a stilisztika mai állásáról • Matolcsy György áttekintése a gazdasági mûködés jelenkori jellemzôirôl • Beszélgetés Vekerdi Lászlóval • Szász János naplója.

keretében Európai értékek dinamizmusa Romániában címmel szeptember 24–26. között kollokviumot tartanak a Francia Kulturális Központ és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tudományok Kara szervezésében. Az elôadások három szekcióban zajlanak: Történelmi és kortárs Európa; Kulturális tér és európai gondolat; Európai történelem a mítosz és valóság között. A rendezvény díszvendége Doina Cornea.

Ugyancsak az Európai Napok keretében a kolozsvári Francia Kulturális Központ pénteken 19 órától a zeneakadémia stúdiótermében koncertet szervez, amelyen fellép Daniel Kientzy szaxofonista és Reina Portuondo a keverôpultnál.

Daniel Kientzy 1951-ben született Franciaországban. Nemzetközileg elismert mûvész, aki a párizsi Nemzeti Konzervatórium szaxofon és kamarazene szakát végezte. A tanulmányai nem elégítették ki, örök kutató maradt, aki eljutott a klasszikus zene avantgárd elôadásmódjához, miközben a szaxofon 7 fajtájának tökéletes ura lett. Koncertjein felhasználja a keverôpult nyújtotta lehetôségeket, olyan sztereofonikus hangeffektusokat hoz létre, amelyek egyedülállóak a maguk nemében. És itt kap szerepet Reina Portuondo, aki elektronikus hangszerelést tanult, tehát Kientzy minden elképzelését megvalósíthatja. Ismereteit Havannában, Sao Paulóban, Madridban, Párizsban gyarapította, és így kapott helyet az informatikai, és elektronikai, illetve keverôpultos koncerteken.

A sajtótájékoztatón Cornel Tãranu zeneszerzô mutatta be a két mûvészt, akiknek a koncert után bemutatják közös CD lemezüket. A lemezen hazai zeneszerzôk mûvei szerepelnek. Daniel Kientzy régóta érdeklôdik a romániai avantgárd zene iránt, és 1986 óta rendszeresen koncertezik az ország nagyobb városaiban. Kolozsvárhoz különös kötôdés fûzi, talán éppen ezért mutatja be itt CD-felvételét. Nemcsak elôadómûvész, hanem elméleti szakember is. Saxologie címmel írta meg tudományos dolgozatát, és ezzel 1990-ben elnyerte a párizsi egyetem doktori címét. A mai koncert sok meglepetést tartogat, hangeffektusok segítségével a szférák zenéjét próbálják elôvarázsolni.

Jó lesz lelkiekben felkészülni arra, hogy a 2000. esztendôben biztosítanunk kell Gheorghe Funar újraválasztását az egykor kincses, újabban napocakás Kolozsvár magas polgármesteri tisztségébe. Ne viszolyogjunk a gondolattól. Még van rá idô, barátkozzunk vele.

Mérlegeljük, mi történne, ha egy másik polgármester kerülne helyhatalomra. Sorra vehetnénk azokat a pártokat, amelyek jelöltje számításba jönne, de kár az idôt fecsérelni. Elég a velünk látszólag rokonszenvezô parasztpártra hivatkozni: annak a funárja pontosan úgy tolna ki velünk, ahogyan elvtársai járnak el a kormányban és a parlamentben. Mi több, a parasztpárt polgármestere ügyesen maga mellé emelne néhány magyarosch nevû csendestársat, akiket a világpiacon a nemzetiségi kérdés végleges megoldásának balkáni modellillusztrációjaként adna el. És azután hiába panaszkodnánk a fôtéri gödörre, az anyanyelvhasználat korlátozottságára, az utcák átkeresztelésére, a hazug emléktáblákra, a belvárosi házbontásokra és egyéb zaklatásokra, a világ válasza az lenne: most már nemcsak a román kormányban, hanem Kolozsvár nagymunicípium-vezetésében is benne vagytok, mit akartok még?

Ezzel szemben a jelenlegi polgármester munkastílusát már megszoktuk, csalódás nem érhet, tôle jót nem várunk, és azt maradéktalanul megkapjuk. Az pedig, hogy ez a Funar zajos dobolás közben vadászik ágyúval verébre, számunkra kimondottan hasznos. Amíg túlkapásait elnézik, addig van hitelünk (az a maradék, amit nem játszott el a kompromisszumos kormányszereplés), addig elhiszik nekünk Nyugaton, hogy itt a nemzeti kisebbségek európai normáit korántsem teljesítették.

Tehát szavazzunk Gheorghe Funar úrra!

Még van egy érv e ragyogó jelölt mellett. Korántsem merítette ki az önröhögtetés tárházát. Most a kolozsvári magyar fôkonzult tartja nemkívánatos személynek, mert Ceausescu titkosrendôrségének sem tetszett. Ha következetes lesz önmagához, maholnap követelni fogja, hogy Neculai Constantin Munteanut, a neves közírót, akit nemrég majdnem a közszolgálati televízió elnökévé választottak, azonnal toloncolják ki, különben Románia kóbor kutyáit csillagos-sávos lobogószínekkel festi be, emlékeztetve a Szabad Európa rádióra. A lista, persze, hosszasan folytatódhat, hiszen Funar mostani pártlapjának elôdjébôl, a Sãptãmânából könnyûszerrel összeírhatók a Ceausescunak nem tetszô emigránsok. Velük kiemelten foglalkozott a Nagy-Románia Párt alapítója és örök példaképe, Eugen Barbu, valamint kisinasa, C. V. Tudor. Azt se feledjük, hogy Mihály király szintén nem számított Ceausescu kedvencei közé. Funárnak elôbb-utóbb a királyi családba is bele kell kötnie, kilátásba helyezve a Hohenzolern-színek kóbor kutyákra való fecsérlésének ugrásszerû megnövekedését.

Jogos a kérdésfelvetés: jól van, ha kenyérre nem telik, folytatódjon a cirkusz, legyen újra ô a polgármester, de nem lehetne megválasztatni másokkal, anélkül, hogy összepiszkolnánk a kezünket? Nem! A közvélemény-kutatásokban nem bízhatunk, nem tudhatjuk, hogy híveinek tábora megmaradt-e. Megtörténhet, hogy korábbi szavazói megunták gödörszínvonalas szellemeskedését, monoton hanglejtését, ahogyan összeszorított fogakkal szûrögeti az aktív szókincsében rendelkezésére álló több száz szót. A polgármesteri hivatal alkalmazottjaiból, régi pártjának maradékából és újabb pártjának tagságából nem futná az 50% meghaladására. Nem kockáztathatunk!

Persze, tudatában kell lennünk, hogy ez a felhívás pontosan az ellenkezô hatást érheti el. Kolozsvár magyar választópolgárai Funar-paródiának tekinthetik, jót nevetnek (ha még maradt kedvük egyáltalán a nevetéshez), és természetesen nem szavaznak rá. Mások — miután megfigyelôik tolmácsolásában értesülnek e szerény cikkben elôterjesztett javaslatról — azt hihetik, hogy a kolozsvári magyarsággal tényleg akkor lehetne verebet fogatni, ha Gheorghe Funar tovább szervezhetné bohózatait a magyar fôkonzulátus ellen. Ebben az esetben a polgármester saját barikádoldaláról indulna meg ellene az aknamunka, vagyis éppen azok távolítanák el, akik nyíltan vagy a háttérbôl, a legkülönfélébb megfontolásokból támogatták. Van erre mód a legnagyobb demokráciában is, amíg léteznek zavarkavarásban szakképzett titkosszolgálatok. Akkor legnagyobb sajnálatunkra Gheorghe Funar a mi szavazatainkkal sem jutna vissza túlmelegített székébe. De mit tegyünk? Ilyenek a balkáni demokratikus játékszabályok, amelyek ismeretében Churchill nem azt mondta volna, hogy rosszak, de jobbakat még nem találtak ki. Egészen mást mondott volna, bár az angol nyelv nem igazán alkalmas zaftos káromkodásra. (Amiket a trillerekben hallunk, az más. Az amerikai angol.)

Idén szeptemberben 60 éve, hogy kirobbant az emberiség eddigi legszörnyûbb háborúja, a második világháború, amelynek mintegy 55 millió halottja mellett 35 millió sebesültje és kétmillió eltûntje volt. A nemzeti szocialisták 1939. és 1945. között hatmillió zsidó és legalább ötszázezer nem zsidó foglyot gyilkoltak le a koncentrációs táborokban. Csak az auschwitzi megsemmisítô lágerben két és fél millió embert öltek meg faji és politikai okokból.

A kegyetlen öldöklés a háború után sem ért véget: a sztálinista szovjet erôk több ezer embert szakítottak el családjuktól, hurcoltak el otthonukból, és kényszerítettek szögesdrótok mögé. Sajnos, az öldöklés még mindig tart. Új hitlerek, sztálinok születtek, afféle Milosevicsek, akik ugyancsak etnikai, faji vagy vallási okokra hivatkozva újabb és újabb feszültségeket keltenek, háborús helyzetet teremtenek.

Stefan Niemayer történész szerint a náci ideológia gyakorlatban valójában semmiben sem különbözött a kommunista ideológiától, hiszen mindkettô „kijelölt" bizonyos társadalmi csoportokat, rétegeket, és „mintegy rájuk kente a korántsem tökéletes társadalmi, viszonyokért a felelôsséget". Míg a kommunisták osztályokra bontották a társadalmat, és egyes osztályokat jónak, szépnek, pozitívnak neveztek ki, másokra pedig az elpusztítandó „ôsellenség" szerepét osztották, addig Hitler és fajvédô társai úgy akarták elérni céljaikat, hogy bûnbakká nem egy társadalmi osztályt, hanem egy népet, vallási csoportot tettek meg. Niemayer szerint tulajdonképpen mindkét ideológia ugyanazt akarta elérni ugyanazokkal a módszerekkel, de végül egyik sem bizonyult életképesnek, hiszen mindkettô szabadságellenes volt, és ez halálra ítélte ôket.

Volt-e és van-e értelme az öldöklésnek, az embertelen, kegyetlen pusztításnak?

Amikor háborúról beszélnek, önkéntelenül is mindig az auschwitzi haláltábor poklát megjárt nagyváradi orvos, dr. Nyiszli Miklós megrázó és hátborzongató elbeszélése jut eszembe, amely mindenfajta szépítgetés nélkül az emberiség történetének legsötétebb fejezetét örökíti meg. Az auschwitzi koncentrációs táborból hazakerült magyar orvos élete egyértelmûen arra figyelmeztet: úgy, ahogyan egyik háborúnak sem volt, így a második világháborúnak sem volt igazán értelme.

„Érzem! Pihenni kellene. Erôt gyûjteni. De kérdés, van-e értelme tovább? Egyfelôl betegségem láza éget, másfelôl a véres múlt dermeszti szívemet. Kétmillió ártatlan embert kísértek szemeim a gázkamrákig és voltam tanúja a máglyák borzalmainak. Hullák százait nyitottam fel egy lángeszû, egyben csendesen ôrjöngô orvos parancsára, hogy hamis tudomány profitáljon a gáz- és máglyahalálba küldött milliók tömegeibôl. Egészséges fiatal lányok holttesteirôl szeltem le a húst és készítettem belôlük erôs táptalajt dr. Mengele baktériumtenyészete számára. (...) Fázósan ülök egy kora sötét délutánon, a kályha melegétôl várok enyhülést szobám homályában. Csengô szól és ajtó nyílik. Nôm és gyermekem lépnek be rajta. Bergen-Belsen, a hírhedt megsemmisítôtábor volt felszabadulásuk helye, onnan tértek jó egészségben haza. (...) Most már van értelme tovább! Van kiért és miért! Dolgozni akarok ismét. Jó érzés lesz a segíteni tudás kielégültsége, de halottakat nem boncolok többé."

Csütörtökön, szeptember 23-án tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben a szövetség szokásos sajtóértekezletét. Bevezetôjében röviden ismertette az SZKT határozatait, kiemelve a helyhatósági választások elôkészítésérôl hozott döntéseket. Mint kifejtette, az RMDSZ szerint jövô tavasszal kellene megtartani a helyhatósági választásokat, hisz akkor jár le a négyéves mandátum.

A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ számára elfogadhatatlan egy olyan pótköltségvetés, amely nem oldja meg a helyhatóságok ilyen jellegû gondjait, beleértve az energiaárak növelése okozta fûtési gondokat is. Markó Béla szerint a pótköltségvetés RMDSZ általi elfogadása az egészségügynek és a tanügynek nyújtott támogatás növelésétôl is függ. Hosszú távon rendkívül káros lenne a költségvetés további megnyirbálása e két területen.

A Közvélemény- és Piackutatási Központ által végzett, szerdán nyilvánosságra hozott felmérés szerint amennyiben most tartanának parlamenti és elnökválasztásokat, a megkérdezettek 40 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökére, Ion Iliescura, 17 százaléka Emil Constantinescu államfôre, 14 százaléka pedig Teodor Melescanura, a Szövetség Romániáért Párt elnökére szavazna.

A májusi közvélemény-kutatással ellentétben Ion Iliescu ellenzéki pártvezér iránti szimpátia a nyár folyamán 5 százalékkal emelkedett, míg Emil Constantinescu államfô népszerûsége mintegy 9 százalékkal csökkent. Az ellenzék és Ion Iliescu az év elején tört az elsô helyre a választói preferenciákat mérô közvélemény-kutatásokban. Az RTDP és a volt államfô népszerûségi mutatója azóta töretlen, míg Emil Constantinescu és a Demokratikus Konvenció egyre rosszabbul szerepel.

Ami a többi politikus népszerûségét illeti, ez nagyrészt megegyezik a májusi közvélemény-kutatás eredményeivel: Teodor Melescanu 14 százalékot, Corneliu V. Tudor 9 százalékot, míg Petre Roman 7 százalékot szerezne meg.

A pártok esetében a megkérdezettek 40 százaléka a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjára, 21 százaléka a Demokratikus Konvencióra, 9 százaléka a Nagy-Románia Pártra, 8 százaléka a Szövetség Romániáért Pártra, 7 százaléka a Demokrata Pártra, 7 százaléka az RMDSZ-re, 8 százaléka pedig másokra voksolna.

A szakemberek szerint komoly elgondolkodásra ad okot, hogy a tavaszi felméréshez képest jelentôsen megnövekedett azoknak a választópolgároknak a száma, akik nem vennének részt a választásokon. A megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka menne el biztosan szavazni, 43 százaléka pedig csak „valószínûleg".

James Rosapepe amerikai nagykövet és Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap elnöke ma olyan szerzôdés megkötését jelentik be, amelynek értelmében az Amerikai Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynökség (USTDA) 185 ezer dollárral járul hozzá a Konstancai Oil Terminal Társaság korszerûsítését célzó megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. Az ügynökség korábban már szintén vissza nem fizetendô 650 000 dollárral támogatta a Konstanca–Trieszt kôolajvezeték megépítésének a megvalósíthatósági tervét. A szerzôdés aláírására ma 14 órakor kerül sor, az Állami Vagyonalap bukaresti székházában.

Szintén ma fogadást tartanak a bukaresti amerikai nagykövetségen. A texasi stílusú rostélyos-partin egyben újabb, amerikai tulajdonú sajtóterméket indítanak útjára Jurnalul de petrol si gaze címmel.

Hosszú évek során kerestem faluhelyen azokat a kis- és középbirtokosokat, akik gazdálkodásból akarnak megélni. A kilencvenes évek eleji földosztás lázában tucatjával jelentek meg a mindenre elszánt agrárvállalkozók, akik lehetôséget és reményt láttak a földmûvelésben, állattenyésztésben. Sokan mezôgépészeti felszerelést vásároltak, és a saját földjeik mellett bérelt területen is hozzáláttak gazdálkodni. Mindez néhány évig tartott, amíg a száguldó inflációval a gazdálkodáshoz szükséges anyagok, gépek ára el nem szabadult, és a szétnyílt agrárolló le nem nyesegette a teljes hasznot. Sok gazda rádöbbent: az ôszi, téli számvetéskor legjobb esetben az egyenlôség jelét tehette ki a bevételek és kiadások közé, úgy, hogy saját munkájának fizetségét be sem számította a kalkulusba. Megcsappant tehát a vállalkozói, gazdálkodói kedv. Faluhelyen fôleg az önellátásra, a városon letelepedett gyerekek élelmiszerellátására berendezkedett öregek maradtak. Ma már fehér holló az olyan gazda, aki nagyobb területen mer és tud gazdálkodni.

Ilyen elôzmények után kellemes meglepetés ér, amikor néha olyan gazdával futok össze, aki még reménykedik, aki hisz a föld megtartó, eltartó erejében. Aki úgy próbál gazdálkodni, hogy a szakszerû földmûvelésügyi tudományok betartásával némi haszonra is szert tehessen. Így bukkantam Detrehemtelepen a Szabó családra, a tágas, szép utcákkal megáldott falun kívül, néhány kilométerre, egy régmúlt idôket felidézô tanyán.

A detrehemtelepi lakásuk ma már amolyan hétvégi ház, ugyanis Szabó József, nejével, Irma asszonnyal és mérnök fiával, ifj. Szabó Józseffel gondolt egy merészet és nagyot, és egy licit alkalmával megvásárolta az egykori szövetkezetközi társulás székházát. Ôk voltak ugyanis a legesélyesebb vevôk, hiszen az emeletes ház alatti és a körülötte levô terület egykoron az övék volt, földosztáskor pedig szintén hozzájuk került vissza. A szolid székházra több aspiráns is kacsintgatott, de Szabóék hallani sem akartak arról, hogy a földterületet eladják. Így lett a 10 hektáros birtok központja az új Szabó székház, amelynek tucatnyi szobáját most javítják, alakítják, igyekeznek lakhatóvá tenni.

A gazda fiával együtt mutogatja a birtokot. A történet több mint elgondolkoztató: az egykoron jól termô és nagy profitot hozó tsz-szôlôket miután visszavették az emberek, két-három év alatt tönkre is tették. A 130 hektár intenzív telepítésbôl Szabóék másfél hektárja maradt épen. Az egykori szôlôsök helyén fôleg gaz terem. Ennyit sikerült foggal-körömmel megmenteni az enyészettôl. Az idei év sem kedvezett különösképpen a szôlônek, de a többszöri, sok millióba kerülô permetezés mégis eredményesnek bizonyult: a gazdag gerezdek jó közepes termést ígérnek. Dilemmában vannak a gazdák: bor legyen a szôlôbôl, vagy a gyümölcsöt adják el? Ma már a teljes termésre is lenne vásárló.

Ifj. Szabó József szerint igen sokba került a telepítvény gondozása, így az eladás után derül ki, lesz-e profitja a szôlészkedésnek? A cukorrépa mindenképpen jobb kilátásokat ígér. A 3 hektár bevetett területet tavasszal felébe adták ki kapálásra. Kiváló termés lett az idén, a ludasi cukorgyár pedig mázsánként 5 kg cukrot ad, és vállalja az elszállítás költségeit. 40 tonnás hektárátlaggal számolva a gazda 3000 kg cukorral maradhat, amit jó eséllyel lehet értékesíteni. Az egy hektáron termesztett árpát a sertésfalkával etetik fel: tíz olyan hízó is akad, amit néhány héten belül vágóhidaknak lehet értékesíteni.

Szabóéknak saját pékségük volt 8 alkalmazottal, a faluban bérelt gazdasági épületért azonban a fogyasztási szövetkezet annyit kért, hogy nem érte meg fenntartani a kisvállalkozást. A városi munkahelyét felmondó mérnök eldöntötte: a gazdálkodás mellett szavaz, mert itt saját ura lehet. A család városon maradt, a feleséget oda köti a munkahely, a gyerekek pedig nem igazán lelkesednek ezért az életformáért. Nyilván besegítenek, gyakran kijönnek a tanyára.

Vendéglátóm elpanaszolja: az agrárvállalkozót elbizonytalanítják, félretájékoztatják az állami támogatásokról érkezô hírek. Hiába járta végig a tordai bankokat kedvezményes agrárhitelek ügyében, mert kiderült: a hír csak mese. A kormány megszavazta ugyan az összegeket, a kereskedelmi bankok azonban nem igénylik, mert az államilag támogatott kamatkülönbséget belátható idôn belül nem kapják vissza az államkasszából. Papíron tehát van kedvezményes hitel mezôgépvásárlásra, a valóságban azonban nincs. Hitel nélkül pedig nagyon nehéz fejleszteni, hiszen a terményekbôl származó bevétel rendszerint a jövô évi vetésre elegendô, no meg a kisebb kiadásokra.

A legbizakodóbb Szabó Irma, a nyugdíjas tanítónô. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormány ne ébredjen rá a mezôgazdaság fontosságára. Elôbb-utóbb meg kell változzon a mai áldatlan helyzet, és akkor az kerül lépéselônybe, aki már elkezdett gazdálkodni... Addig is vállalni kell, mert ennél az életformánál egészségesebb és szebb dolog nincs a világon. Egyelôre azonban aligha tudja unokáit is meggyôzni errôl, a férfiak pedig tanácstalanok: vajon megéri a több tízmillió lejes befektetés egy korszerû tanyaközpont kiépítésében, amíg nem lehet tudni, lesz-e utánpótlás a családban, olyan vállalkozó szellemû fiatal, aki családostól ide telepedne le?

Gyönyörû napsütéses, száraz idô van. Miközben a fôút felé zötyög velem a gépkocsi, azon töprengem: hogyan lehet ide kijönni egy kiadós esô után? Szenvedély, szélmalomharc, ôszinte remény van-e egy ilyen, sokat ígérô agrárvállalkozás mögött?

• Többrendbéli kihágás miatt vizsgálják Teodor Iovan (48) osztályvezetôt. Tavaly januárban több cserealkatrészt elvitt a raktárból, és ezeket elhelyezte egy saját tulajdonú barakkban. Az ellenôrzés során kiderült, hogy az alkatrészeket nem könyvelték el, így az államkasszának okozott kár 42 millió lej. Tavaly ôsszel megkövetelte egyes munkatársaitól, hogy munkaidôben különbözô szolgáltatásokat (mint például mosógépjavítás) végezzenek el neki. Hamis, 4 napra szóló kiküldetést állított ki egyik beosztottja nevére, a pénzt pedig ô zsebelte be. Szabadlábon vizsgálják hamisítás, hamisított okirat tudatos felhasználása, szolgálati túlkapás és sikkasztás vádakkal. Biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a pénz behajtásáért.

• Gyorshajtás okozott balesetet Ördöngösfüzesen, Marcel Vãcar (34) elvesztette az uralmat a 6–CJ–7618 rendszámú gépkocsi kormánya felett, lesodródott, és a gépkocsi felfordult. Könnyebb sérülést szenvedtek az utasok: Marius Veres (34) és Sabin Almas (23), a sofôrt pedig alkoholpróbának vetették alá.

• Három maroktelefonra kötött szerzôdést az Euro GSM Dialognál a szamosújvári Dorina Florentina Mayr (37). A nô a Sorandra Kft. nevében vásárolta a 2 Alcatel és 1 Motorola típusú mobilt, a cég az ô lakcímén szerepelt. Másnap a fôvárosi Dialog megtiltotta a telefonok bekapcsolását — D. F. M.-nek és cégének régebbi tartozásai voltak a társasággal szemben. A Dialog helyi alkalmazottait meglepetés érte: sem a nô, sem a cége nem szerepelt a megadott címen, 1997 óta eltávoztak onnan. A lakást a Bankcoop tartozás fejében elárverezte. Alaposabb nyomozás után az is kiderült, hogy tavaly D. F. M. ellen adócsalási kivizsgálás is folyamatban van. A férjezett, kiskorú gyermekkel rendelkezô Mayrt szabadlábon vizsgálják, a vád ellene: csalás.

Rengeteg a panasz a kolozsvári polgárok körében a monopolhelyzetben lévô RomTelecom szolgáltatásait illetôen. És még csak nem is a gyakran mesterségesen felfújt, ellenôrizhetetlen számlákról van szó, hanem az áthallásokról, a kritikán aluli kapcsolásokról, arról, amikor a tárcsázó fülében cseng ugyan a hívott készüléke, miközben az tulajdonképpen konokul hallgat... A tervek szerint a RomTelecom 2005-ig minden analóg központot felszámol. Elôször az alközpontokat kapcsolják ki, majd rendre az ikertelefonokat, végül a fôvonalakat is lecserélik. A Kolozs megyei munkálatokról Szilágyi Zoltán részlegvezetôt kérdeztük.

Az év végéig mûködésbe helyezik a Kolozsvár–Torda–Aranyosgyéres új telefonhálózatot, amelytôl a beszélgetések minôségi javulását, a kapcsolatok megteremtésének gyorsítását remélik. Tordán két telefonközpont mûködött, egy a központban és egy másik az Oprisani negyedben. Az új, Siemens központ ellátja majd a Kolozsvár–Torda útvonalon elhelyezkedô falvakat is: Türében 220, Ajtonyban 120, Koppándon 120, Péterházán 60, Kiscsánban 30, Pusztaszentmártonban 30, Mikesben 30, Pusztaszentkirályon 30, Indalon 30 szám kerül használatba kezdetben. Ezek mellett az új, digitális nemzetközi hálózatra kapcsolódik Torda központjában 4980 szám, az Oprisani negyedben 1200, Aranyosgyéresen 4200, azaz összesen 11 050 elôfizetô kapcsolódik be kezdetben.

Egyelôre csupán terv szintjén létezik — de ígéret van életbe léptetésére — az Aranyosgyéres környéki, Tordán túli falvak bekapcsolására. A tervek szerint Alsó- és Felsôszentmihályon 620, Mészkôn 425, Várfalván 180, Bágyonban 180, Sinfalván 60, Kercseden 60, Harasztoson 270, Bogátpusztán 180, Aranyoslónán 660, Aranyosgerenden 300, Sósszentmártonban 120 készüléket helyeznek el. Erre a hálózatra kapcsolódna Aranyosegerbegy 202, Mezôôrke 120, Alsó- és Felsôdetrehem 520, az irisorai tanyák 60, Mezôkók 200, összesen 4157 elôfizetôvel.

A bácsi 800 vonalas nemzetközi központra való átkapcsolódás folyamatban van. Ide kapcsolódik Méra, Vista, Szucság, Andrásháza, Magyarnádas is. A gyalui fénykábeles hálózat elôkészítése is folyamatban van, a 900 vonal Gyalu községen kívül Magyarnagykapust, Hidegszamost, késôbbi tervek szerint Tordaszentlászlót, Alsójárát is ellátja, majd egy fénykábelgyûrûvel összekapcsolják Kisbányát az Aranyosgyéresen túli helységekkel. Szászfenes és Magyarlóna már bekapcsolódott a hálózatba.

Bonchidán 410, Nagyiklódon 380, Szamosjenôn 60, Dengelegen 30, Kecseden 30, Kendilónán 120 vonalat kapcsolnak be még ebben az évben.

Bánffyhunyad környékén több településen (Körösfô, Kalotaszentkirály stb.) már mûködik az új, korszerû hálózat, míg Kissebes 264, Csucsa 192, Körösfeketetó 104, Királyhágó 104, Nagysebes 250, Sebesvár 60, Marótlaka 60 készülékkel fog bekapcsolódni.

Désen is két új központot avatnak, a rózsahegyi 4000, a városközponti 5150 elôfizetôt szolgál ki. Erre a hálózatra kapcsolódik Szamosújvár (Szamosújvárnémeti, Széplak stb.) a maga 2500 elôfizetôjével, továbbá Néma, Alsókosály, Kackó, Pecsétszeg, Kozárvár és Bálványosváralja. A nemzetközi telefonhálózatból nem marad ki Apahida, Szamosszentmiklós és Dezmér se, ahol egy alközpontot helyeznek mûködésbe.

A szászrégeni oldalgyûrûre kapcsolódik Kolozskorpád, Visa, Kötelend, Magyarkályán, Magyarszovát, Vajdakamarás, Mezôgyéres, Mocs, Pusztakamarás, Mezôszombattelke, Gyeke, Vasasszentgothárd.

Amint azt Szilágyi Zoltán részlegvezetô a továbbiakban elmondta, Kolozsváron az idén 7000 vonalat adtak át, kicserélték a Monostor negyed város felôli végében, valamint a Mãrãsti negyedben mûködött nagyon gyenge, rossz minôségû, elavult alközpontokat, s ebben az évben még további 2300 vonalat terveznek átadni.

— Lassan haladnak korszerûsítési munkálataink, hiszen egy négyzetméternyi útszakasz újraaszfaltozásáért egymillió lejt kell fizetnünk, ugyanakkor minden igénybe vett oszlopért, amelyen kábeleink futnak, bérleti díjat kell fizetnünk: a Renelnek, Ratucnak, valamint a városházának. Bérletet kell fizetnünk ugyanakkor azért a földterületért vagy -felületért is, ahol végighaladnak kábeleink, akár az út mentén, akár az úttól 3–5 méternyi távolságra, akár a biztonsági övezetben (22 méter az út közepétôl). Terveink szerint 2005-re sikerül megfelelô minôségû szolgáltatást biztosítanunk ügyfeleinknek.

Az utcai pénzváltóknál a forint 64/67, a márka 8400/8700, a dollár pedig 16 100/16 300 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 8690/8750, az amerikai dollár 16 300/16 380, az olasz líra 8,70/8,80, az osztrák schilling 1225/1320 lejbe kerül.

A Duna Televízió kapta az idén az UNESCO szervezeten belül mûködô Audiovizuális Tanács díját, amelyet évente adományoznak a világ legjobbnak ítélt kulturális televíziós csatornájának. Ezúttal elôször nem egyetlen produkciót, hanem egy televízió tevékenységének egészét minôsítette világszínvonalúnak.

A díjazott mûvek a Nemzetközi Tudományos Audiovizuális Konferencia — Kép és Tudomány keretében kerülnek bemutatásra. A média összes ágazatából öt kulturális jellegû tevékenységet, alkotást díjaznak. Évente elismerésben részesül a két legkiválóbb Internet-hely, a legsikerültebb multimédia-termék (CD-ROM), valamint az elmúlt év legkiemelkedôbb filmje is, amelyet filmmûvészeti fôiskolás készített.

A díjátadásra tegnap este került sor Párizsban, az UNESCO-palotában. A Duna Televíziót Sára Sándor rendezô-operatôr, a díjazott adó elnöke képviselte.

Az újabb román–magyar jogászfórum megnyitására csütörtökön Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter.

A két tárca együttmûködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerûsíteni az eljárást, célszerû idôpontban befejezni a polgári ügyeket.

Csütörtökön, szeptember 23-án befejezôdött a jelzáloghitelrôl szóló törvénytervezet képviselôházi vitája. A törvénytervezet végsô szavazására várhatóan kedden, szeptember 28-án kerül sor. Az RMDSZ képviselôházi frakciója, akárcsak a többi koalíciós frakció, mindvégig az alapfokon megkeresett bizottság által elfogadásra javasolt szöveg mellett voksolt. A vita során egyetlen jelentôs módosítást fogadtak el, ennek megfelelôen a törvény által felkínált hitellehetôséggel csak romániai lakhelyû román állampolgárok élhetnek.

A bankok, az Országos Lakásügynökség, a takarékpénztárak és más pénzügyi intézmények jelzálogkölcsönt nyújthatnak jogi személyeknek legkevesebb öt évre, magánszemélyeknek legkevesebb tíz évre. A kölcsönért a felépítendô lakással, a megvásárolandó telekkel lehet garantálni. Amennyiben a kölcsönhöz jutott személy nem fizeti idôben a részletet, felszólítást kap, majd harminc napon belül a szerzôdést felmondják, és az adósok elveszítik lakásukat, anélkül, hogy a hitelezônek másikat kellene helyette biztosítania.

Csütörtökön érvénybe lépett az a kormányrendelet, amely kimondja, hogy az aradi vár katonai raktárában tárolt Szabadság-emlékmûvet adják át az aradi minorita rendháznak.

Zala György és Huszár Adolf hányatott sorsú alkotását a tervek szerint az Aradon kialakításra kerülô román–magyar történelmi megbékélési emlékparkban állítják majd ismét fel.

— Az aradi minorita rendházban már felkészültek a szoborcsoport darabjainak fogadására — közölte csütörtökön az MTI-vel Csergô Ervin atya, rendházfônök.

A tervek szerint az aradi minorita rendház belsô udvarában lévô templom falánál helyezik majd el átmenetileg a darabokat. Csergô atya tudomása szerint a két kormány között olyan megállapodás született, hogy a szoborcsoport a helyreállítást követôen — miután végsô helyére kerül — lesz majd látható a nagyközönség számára.

A védelmi minisztériumban az MTI érdeklôdésére csütörtökön azt a választ adták, hogy egyelôre az érvénybe lépett kormányhatározat végrehajtási utasítását várják.

Az emlékparkról folytat további megbeszéléseket pénteken Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter a helyi vezetôkkel.

Az emlékpark kialakításának terve a magyar igazságügyi miniszter és román kollégája, Valeriu Stoica korábbi kétoldalú megbeszélésein körvonalazódott, majd Orbán Viktor és Radu Vasile miniszterelnökök július végén tartott marosvásárhelyi találkozóján született meg az elvi megállapodás.

Az elôzetes tervek szerint a két miniszterelnök október 6-án, a magyar forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének 150. évfordulóján tartandó megemlékezések alkalmából találkozik ismét egymással Aradon.

Markó Béla tájékoztatása szerint a kormány csütörtöki ülésén elvi döntés született arról, hogy Aradon létrehozzák a román–magyar történelmi megbékélésnek szentelt emlékparkot.

Adriana Sãftoiu kormányszóvivô nem erôsítette meg az RMDSZ elnökének tájékoztatását, s elmondta, a kormányülésen semmilyen végsô döntés nem született az emlékparkról.

Az RMDSZ Önkormányzatokért és Területekért Felelôs Fôosztályának szervezésében magyar prefektusok és alprefektusok találkozójára került sor szerdán az RMDSZ bukaresti székházában. Jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Madaras Lázár, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területekért Felelôs Fôosztályának ügyvezetô alelnöke, Borbély László, a kormányzati tevékenységért felelôs alelnök, valamint az RMDSZ kormánytisztségviselôi. Kolozs megyét Buchwald Péter alprefektus képviselte.

Boros János, az Önkormányzatokért és Területekért Felelôs Fôosztály elôadója lapunk kérdésére elmondta: a találkozón Vlad Rosca közigazgatási államtitkár is részt vett, aki elsôsorban a helyi jövedelemforrások növelésének módozatairól tájékoztatta a jelenlévôket. Pontosabban azt az elképzelést, hogy a mezôgazdasági adót — annak bevezetése után — a helyi tanácsok gyûjtsék be. Ezt a pénzügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia.

Rosca ugyanakkor ismertette azt a kezdeményezést, hogy a különbözô köztulajdonban lévô ingatlanok a helyi tanácsok tulajdonába kerüljenek, amelyeket aztán akár el is adhatnak. Így a tanácsok újabb pénzforrásokhoz juthatnak, amelyeket infrastrukturális fejlesztésre fordíthatnak.

Az NVA-féle finanszírozás elnyerésének egyik feltétele, hogy legalább a jövô év tavaszáig az adózás jelenlegi szintje ne emelkedjen. Megvan annak is a lehetôsége, hogy a jövô tavaszon masszívan csökkenjen a béradó. Ehhez szükség van a jelenlegi kormány politikai támogatására és arra, hogy semmilyenféle kivételezés, átütemezés ne történjen senkivel szemben az adózást illetôen.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]