2000. április 14.
(XII. évfolyam, 88. szám)

Tegnap délután 5 órakor vette kezdetét a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében az április 13-15 között megrendezésre kerülô Báthory-napok. Balázs Ildikó iskolaigazgató megnyitó beszédében elmondta: a rendezvénysorozat lehetôséget ad az iskola diákjainak tehetségük, tevékenységeik csillogtatására, ugyanakkor ünnepélyes keretet biztosít az iskola évi tevékenységét összegezô Báthory-évkönyv bemutatására is. A megnyitó folytatásaként elemi osztályosok népdalcsokrot mutattak be, majd az V. osztályosok modern táncokat adtak elô.

***

Pénteken, április 14-én reggel 9 órakor Az Erdélyi-szigethegység elnevezésû földrajzvetélkedô I. szakaszára kerül sor. Eközben az I–IV. osztályosok táncházban, az V–VI. osztályosok pedig logikai vetélkedôn vehetnek részt. Játékház és tojásfestés, mesemondó-vetélkedô várja az érdeklôdôket, 10 órakor kiállítás és tojásfestés kezdôdik, fél 11-kor pedig a földrajzverseny II. szakaszára kerül sor. 11 órakor a VII–VIII. osztályosok számára logikai vetélkedô kezdôdik, majd a XI-es tanulók Gazdálkodni jó elnevezésû játékos vetélkedôjére kerül sor. 12 órától az iskola képviselôi bemutatják iskolájukat a vendégeknek, ezt 14.30-kor kulturális vetélkedô követi. 15 órától a X. osztály tanulói a díszteremben népi játékokat, majd az Ölelj meg, Foulville címû elôadást mutatják be. 17 órakor kezdetét veszi a szavalóverseny a díszteremben, amelyen a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium és a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum tanulói lépnek fel. A verseny szünetében az iskola diákjai reneszánsz mûsort adnak elô.

A kulturális rendezvényekkel párhuzamosan kerül sor a sportrendezvényekre is. 9.30-kor a Toldy-, illetve a Báthory-gimnáziumok fiúcsapata, 10.15-tôl pedig a két iskola lánycsapata röplabdázik. 11 órától a két iskola fiúcsapatának kosárlabda-mérkôzésére kerül sor, 12 órától ismét a fiúk, majd 12.45-tôl a lányok röplabdáznak. A programból a tanár-diák meccsek sem maradhatnak ki, így 12.30-kor a XII-es diákok futballoznak tanáraikkal, majd este hat órától a tanárok és a diáklányok röplabdamérkôzésére kerül sor.

A rendezvény a Suli-bulival zárul.

Dobri Réka, Tamás Kinga

A kolozsvári nemzetközi reptér kifutópályájának feljavításához, illetve a reptér épületének kibôvítéséhez és korszerûsítéséhez a városi tanács is jelentôs összegekkel járul hozzá — döntöttek csütörtökön a városatyák.

A határozat értelmében az idén a tanács 8 milliárd lejjel járul hozzá a reptér épületének kibôvítéséhez és 2 milliárddal a terepjelzés korszerûsítéséhez. Jövôre a helyi költségvetésbôl kiutalandó összeg újabb tíz millirárd lejre rúg. A tanács befektetése 12 év alatt térül meg. Pop Ionicã szociáldemokrata tanácsos elmondta: a társulási szerzôdést magába foglaló finanszírozást nem kellene megszavazni mindaddig, míg a helyi tanács nem fogadta el a költségvetést. Felvetôdött az a kérdése is, hogy a másik két partner, a megyei tanács és a reptér igazgatósága mennyi pénzzel járul hozzá a munkálatok kivitelezéséhez. Cântã Ilie RTDP-s tanácsos javasolta, hogy valamennyi fél tüntesse fel pontosan, mennyit fektet be a reptér korszerûsítésébe. Boros János szerint az elsô tételt csupán május 15-e után kellene kifizetni, hisz addig valószínûleg elfogadják a költségvetést is.

Lapzártakor az önkormányzati képviselôk arról vitatkoztak, hogyan járjanak el azok esetében, akik adójukat egész évre kifizették. Mint ismeretes, a tavaly a városi tanács eldöntötte: 50%-kal nônek a helyi adók és illetékek. Márciusban a városatyák visszatértek döntésükre és 25%-kal csökkentették a már megnövelt adókat. A határozat csupán április 10-én lépett érvénybe. A tanácsnak döntenie kell arról, mi történik azok esetében, akik egész évre kifizették adójukat: visszakapják a pénzt, vagy jövôre kevesebbet fizetnek?

Kiss Olivér

A magyarfenesi RMDSZ-szervezet nem fogadta el Bárdos Attila Adalbert polgármester kilépési nyilatkozatát. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánystábja és a közhangulat szerint a polgármesternek vissza kellene vonnia kilépési nyilatkozatát, és indulnia kell a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Bárdos egyelôre nem hozott végleges döntést az ügyben, de úgy véli, le kell nyelnie haragját és büszkeségét. Bár cselekedetei ellentmondásosnak tûnhetnek, úgy gondolja, végül mégis az RMDSZ színeiben indul a választáson (meggyôzôdéssel állítja, hogy a lakosság függetlenként is támogatta volna), amennyiben a vasárnapi elôválasztáson Tordaszentlászló, Magyarfenes és Magyarléta jelöltjei közül ô kapja a legtöbb szavazatot. Bárdos Attila azt is elmondta, hosszú hetekkel ezelôtt több román párt is megkereste azzal a kéréssel, legyen az ô polgármesterjelöltjük, ám ezeket visszautasította.

Boldizsár Zeyk Imre tordaszentlászlói RMDSZ-elnök tiltakozik a Bárdos Attila kilépési nyilatkozatában megfogalmazott kijelentések ellen, amelyek szerinte nem felelnek meg a valóságnak, a tordaszentlászlói fiókszervezet — amely az 1996-os helyhatósági választásokon messzemenôen támogatta Bárdos Attilát — hitelét rontják.

— A tordaszentlászlói RMDSZ nem óhajt uralkodni senki felett — állítja az elnök —, éppen ezért mi nem is jelöltünk senkit a polgármesteri tisztségre. Œgy véltük, hogy nem szabad a lakosságra erôszakolnunk egy jelöltet: ô maga döntse el, kit óhajt polgármesterének. Tordaszentlászló lakosságának jelöltje Tamás Gebe András, aki önmaga tette le jelölését, az RMDSZ színeiben. Mindenhol falugyûlések keretében történtek a jelölések. Mi az igazságos megmérettetés hívei vagyunk — hangsúlyozta.

Gaskó Sándor, Bárdos magyarfenesi ellenjelöltje ismételten elmondta: nem az urnát, hanem a szavazólistákat kezelte. Azt állítja, hogy az elôválasztásokat megelôzô idôszakban több alkalommal is üléseztek, de egyszer sem szóltak neki, hogy polgármesterjelöltként nem vehet részt a választásokat bonyolító bizottságban. A választások reggelén történt, nem hivatalos, szóbeli felszólításra attól tartott, hogy utólag majd azért marasztalják el, mert nem részt a bizottságban.

Bár megoldódni látszik a magyarfenesi polgármester-jelölés körüli bonyodalom, amennyiben a falvak elöljárói, az érintett felek nem tudják tartósan oldani a feszültségeket, könnyen elôfordulhat az is, hogy Tordaszentlászlónak román nemzetiségû polgármestere legyen. 1996-os adatok szerint a község lakosságának csupán 52 százaléka magyar nemzetiségû, s az azóta eltelt idôben — a magyar lakosság természetes apadása, valamint az elvándorlás miatt — könnyen elôfordulhat, hogy ez az arány éppen az ellenkezôjére változott.

Egyelôre úgy tûnik, hogy a község román lakossága is megosztott, hiszen eddig három román polgármesterjelöltrôl van tudomásunk, akik mind más-más párt és eszme színeiben indulnának. Náluk aligha lehet szó az RMDSZ által kezdeményezett elôválasztásokhoz hasonló szûrésrôl. A magyar polgármesterjelöltek táborához — meg nem erôsített hírek szerint — egy újabb, magyarlétai polgár is csatlakozott.

Kerekes Edit

Désen is lezárultak az elôválasztások a helyi RMDSZ-szervezetben. Balogh Zoltán elnök bemutatta a kampánystáb tagjait, feladatkörét, majd a városi tanácsosjelölteket ismertette. Az egyik ô maga, Balogh Zoltán, továbbá Barabási Ferenc, Zsigmond Csaba, Lendek János és Gallov Ferenc. Következett a személy szerinti bemutatkozás, a jelenlegi tanácsosoknak pedig beszámoló eddigi munkájukról.

A szavazás során a következô sorrend alakult ki: Balogh Zoltán — 122 pont, Barabási Ferenc 137, Lendek János — 177, Zsigmond Csaba — 187, Gallov Ferenc — 202. A megyei tanácsosjelöltek listájára Váncsa Pál mérnök és Balogh Csaba mérnök kerül. Az elsôt elfoglaltsága miatt felesége mutatta be, a második személyesen ismertette célkitûzéseit.

Végül Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke figyelmeztetett: az 1996 helyhatósági választásokon Kolozs megye leggyengébben képviselt szervezete a dési volt, a magyarságnak alig 40%-a ment el szavazni. Ahhoz, hogy ez ne ismétlôdjön meg, kitartóbb munkára lesz szükség — hangoztatta.

Lukács Éva

A Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) tegnapi sajtóértekezletén ismertették a párt tanácsosjelöltjeinek listáját. Az elsô öt jelöltet — a JESZ szerint a 31-bôl ennyi hely megszerzésére van reális esélyük — személy szerint is bemutatták. E szerint kolozsvári tanácsosi helyre pályázik Nicolae Sabin Maier orvos, tudományos kutató, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem volt rektora; Dan Octavian Baciu fôorvos (aki a JESZ polgármesterjelöltje is); Mircea Maniu és Cãlin Carbune közgazdászok, valamint Ghizdavu Iustin egyetemi elôadótanár, orvos.

A JESZ Kolozs megyei fiókja indítványozta: pártjuk közjegyzô elôtt hitelesített hûségnyilatkozatot követeljen tanácsos- és polgármesterjelöltjeiktôl. E szerint amennyiben valamelyik leendô JESZ-es tanácsos vagy polgármester mandátuma lejárta elôtt kilépne a pártból, automatikusan elvesztené tisztségét.

Vért adott a JESZ hét vezetôségi tagja tegnap, az érte kapott élelmiszer-jegyeket pedig felajánlották az Artemis központnak. A választási kampány ízû ötlet Dan Baciutól származott, aki — mint ismeretes — a kolozsvári polgármesterjelöltek közül elsôként vett részt pszichológiai vizsgálaton.

E. R.

Csütörtök délben mintegy ezer diák tartott utcai felvonulást és tüntetést Bukarestben a kormány épülete elôtt. Amiatt tiltakoztak, hogy adminisztrációs okokból felfüggesztették számukra a vasúti szállításban alkalmazott árengedményeket. Az ország több városából érkeztek fiatalok, hogy csatlakozzanak elégedetlen fôvárosi társaikhoz. A Mediafax jelentése szerint a rendôrség és a vasút alkalmazottai próbálták megakadályozni Bukarestbe utazásukat. A Galacról érkezetteket megbírságolták, amiért kerékpárjaikkal ültek vonatra. A diákvezetôk véleménye, hogy az utazási kedvezmények megvonása mögött politikai szándék húzódik.

A tegnapi kormányülésen határozat született: az Oktatásügyi Minisztérium megkapja azt az összeget, amellyel elszámolhatja a Szállításügyi Minisztériumnak a diákok törvény által elôírt utazási kedvezményét.

Mindezek ellenére a kolozsvári diákok nagy megmozdulásokra készülôdnek. A Kolozsvári Diákszövetség a mostoha hazai állami felsôoktatási feltételek miatt szervez tilktakozást. A diákok követelései: az Oktatásügyi Minisztérium részesedjék nagyobb ösztöndíjalapban az állami költségvetésbôl, hogy az fedezze az elszállásolás, étkezés, közlekedés, információs hálózathoz jutás minimális kiadásait; olyan poliklinikák létrehozását egyetemi központokban, ahol nincs lehetôség arra, hogy a diákok teljesen ártámogatott gyógyszerellátásban részesüljenek; legyen ingyenes orvosi ellátásuk (beleértve a fogorvosi szolgáltatásokat is); több helyet és jobb feltételeket a diáktáborokban; olyan kormányrendeletet, amely megkönnyíti a diákoknak, hogy gazdasági vállalatokkal kössenek egyéni szerzôdéseket. A Kolozsvári Diákszövetség hétfôre tervezi utcai tüntetését. Tagjai: Kolozsvári Orvosi Egyetemisták Szervezete, Fogorvosi Diákok Szervezete, Gyógyszerészeti Diákok Szervezete, Mechanikai és Fémmegmunkáló Diákok Ligája, Építôipari Diákok Szervezete, Babes–Bolyai Tudományegyetem Diákjainak Szervezete.

Kudarcnak tekinthetô, hogy az idén közel egyharmadára esett vissza a magyar jelenlét Kolozsvárott a pénteken nyíló Középkelet-európai Vásáron. Ez a visszaesés annak ellenére történt, hogy a kolozsvári azok közé a vásárok közé tartozik, ahol a magyarországi cégek, vállalkozások a legnagyobb állami támogatást kapják a részvételhez.

A kolozsvári vásárt elôször 1992-ben rendezték meg. Akkor a magyar jelenlét szinte elsöprô volt: az 1200 négyzetméteres kiállítási területbôl 1000 négyzetmétert a magyarországi résztvevôk foglaltak el. Az évek folyamán a magyar jelenlét 300-350 négyzetméteren állandósult, a kiállító cégek száma évente 25-30 volt.

Az idén összesen 123 négyzetméteren 11 magyarországi cég mutatja be kínálatát.

— Tavaly a magyarországi cégek rekordnagyságban vettek részt a különbözô romániai kiállításokon. Ilyen csekély részvétel, ilyen kedvetlenség magyar részrôl a vásár történetében még nem fordult elô. Elôször természetesen azt kell megvizsgálni, hogy nem követtünk-e el szervezési hibákat — hangsúlyozta Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje az MTI-nek nyilatkozva.

Elmondta: román részrôl a szakma és a sajtó egyaránt figyelmeztet, hogy Kolozsváron a város vezetésének magatartása nemcsak a magyarországi cégek ellen, hanem általában a külföldi tôke, a külföldi részvételû beruházások ellen hat.

— Nemcsak a Polus-Transilvania és a Mol „problémája" létezik Kolozsvárott. A polgármesteri hivatal elüldözte a városból a Coca-Cola társaságot, amely végül Nagyváradon épített gyárat és az osztrák Rondo vállalatot is, amely Kolozsvár helyett Apahidán létesített 16 millió dolláros beruházással hullámpapír-üzemet — mondta Halász.

Kolozsvár jelenlegi városi vezetésének barátságtalan magatartását a romániai magyar gazdasági jelenlétet ösztönzô, támogató intézmények megpróbálták ellensúlyozni. A kolozsvári vásár ezért is tartozik a legnagyobb támogatást kapók közé. Az eddigi tapasztalatok miatt azonban egyre nehezebb rábeszélni a magyar cégeket, hogy vegyenek részt rajta.

— Kolozsvár ma annak a példája, hogy a politikai hisztériák miként hatnak a gazdasági kapcsolatokra — hangsúlyozta Halász János.

Kudarcnak tekinthetô, hogy az idén közel egyharmadára esett vissza a magyar jelenlét Kolozsvárott a pénteken nyíló Középkelet-európai Vásáron. Ez a visszaesés annak ellenére történt, hogy a kolozsvári azok közé a vásárok közé tartozik, ahol a magyarországi cégek, vállalkozások a legnagyobb állami támogatást kapják a részvételhez.

Az idén jobb gazdasági környezet várható Romániában, mint tavaly volt, s ez alapozza meg azt a várakozást, hogy nem bizonyul tartósnak a magyar–román kereskedelmi forgalom tavalyi visszaesése — véli Halász János.

A magyar–román kereskedelmi forgalom az 1998-ban elért 750 millió dollár után tavaly nem egészen 702 millió dollár volt. A magyar export csökkenése 17 százalék volt, míg a Romániából származó magyar import 26 százalékkal növekedett. Ennek következtében az 1998-as 378,5 millió dolláros magyar kereskedelmi többlet tavaly 233,8 millió dollárra csökkent.

— A magyar export visszaesésében ágazatonként nagy eltérések voltak. A legnagyobb csökkenés — 55 százalékos — az agrár- és élelmiszeripari termékek területén volt. Nyilvánvaló az összefüggés a magyar hús és hústermékek behozatalával szemben alkalmazott román diszkriminatív vámintézkedéssel — mondta Halász János.

Halász János szerint nem várható, hogy a tavaly júliusban egy évre meghozott intézkedést — a kedvezményes CEFTA-vámok felfüggesztését — lejárta elôtt visszavonják, bár a tények azt mutatják, hogy ez a lépés nem szolgálta a hazai termelôket, a román fogyasztónak káros volt és a magyar termékek külföldi konkurenciáját segítette.

— A román termelôk ugyan már most azt sürgetik — szakmailag megalapozatlan érvekre hivatkozva —, hogy hosszabbítsák meg és terjesszék ki más termékekre is ezt a diszkriminatív intézkedést, meggyôzôdésem, hogy idén júliustól nem hosszabbítják meg — mondta.

Ez az egyik olyan tényezô, ami a magyar export felélénkülését hozhatja. A forgalom növelését szolgálhatja, hogy a CEFTA-n belül a magyar és a román ipari termékekre — a személygépkocsi kivételével — idén január elsejétôl a vám nullára csökkent. Kedvezô, hogy Romániában idén január elsejétôl az ÁFA általános szintje 22 százalékról 19 százalékra, a nyereségadó 38 százalékról 25 százalékra csökkent, enyhûlt a túladóztatás.

A további kedvezô tényezôk között említette Halász János azt a nyugati támogatást, amelyet Románia az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésével és ehhez kapcsolódóan az elôcsatlakozási finanszírozás formájában kap.

— Úgy tûnik, hogy a román gazdaság 1999-ben elérte a mélypontot. Romániában jobb gazdasági környezet lesz 2000-ben, mint 1999-ben volt. A politikai légkör hullámzása, ami a választási kampányban várható, nem gazdasági tényezôként okozhat problémát, hanem a bizalom és a nélkülözhetetlen biztonságérzet tekintetében — mondta.

Halász János azt mondta, hogy a tavalyi nehézségek ellenére a magyar fél igen aktív volt Romániában. 1999-ben a külföldi beruházások 30 százalékát a Magyarországról érkezô tôke adta. Rendkívül nagy volt a magyarországi üzletemberek, vállalkozók részvétele a romániai szakvásárokon, kiállításokon, szakmai találkozókon.

A magyar vállalkozásfejlesztési alapítvány egy eddig nem ismert új exportfinanszírozási hitelkonstrukciót — mikrohitelt — ad a Romániába törekvô magyar kis- és középvállalatoknak.

Románia tartósan a 10. legnagyobb exportpiaca Magyarországnak, a magyar tôkekivitelben a 3. legnagyobb célország. A CEFTA-n belül egyértelmûen Magyarország a legnagyobb export-, import- és tôkebefektetô partner Románia számára. A román összimportban 6. legnagyobb, az exportban a 8. helyet foglalja el.

Magyarország egyre fontosabb a román vállalkozói szférának is. Másrészt a tavaly a külföldre utazó románok 48 százaléka Magyarországot választotta célországnak.

— Objektív számokkal nézve Magyarország nagyon komoly gazdasági partnere Romániának. Ennek és Erdélynek, mint gazdasági régiónak a fontosságát is szem elôtt tartva, január elsejétôl az ITD Hungary képviselteti magát Kolozsváron is. Együttmûködési megállapodást kötött a Magyar Turizmus Rt.-vel, s ennek alapján a kolozsvári turisztikai attasé látja el a bukaresti kereskedelmi iroda kolozsvári képviseletét. A romániai üzleti világ ezt nagyon jól fogadta — mondta Halász János.

Mentorképzés az új évezredben
Ma kezdôdik a Mentorok Nemzetközi Konferenciája Kolozsváron. Ez az elsô ilyen jellegû konferencia hazánkban, amelynek során 250 mentor és szaktanár beszéli meg a pedagógiai gyakorlatvezetés sajátos gondjait.

A mentorok tulajdonképpen pedagógiai gyakorlatvezetô tanárok, akik tanári tapasztalataik mellett külön mentori képzésben is részesültek. Az elsô mentorképzéseken angol szakos tanárok vettek részt, a jelenlegi konferencián a többi szakok tanárai, s a tanítók is részt vehetnek. A konferencia április 16-án ér véget.

Moldován Erika

VASILE POP-NEGRESTEANU festészeti tárlata nyílik meg április 14-én, pénteken du. 5 órakor a fôtéri Mûvészeti Múzeumban.

RENDKÍVÜLI ELNÖKSÉGI GYÛLÉST tart a Kolozs megyei RMGE április 14-én, pénteken déli 1 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

KÖZGYÛLÉST TART az RMDSZ Donát negyedi körzete pénteken du. 6 órától az Al. Vlahuta (Etelköz) utca 14. szám alatti református imaházban. A tagság elôtt az új városi tanácsosjelöltek közül Máté András Levente és Pap E. István mutatkoznak be.

A BÁNFFYHUNYADI RMDSZ közgyûlést tart április 16-án, de. 11 órától a városi tanácsteremben. Az elnöki beszámoló és a tanácsosok beszámolója után bemutatkoznak a tanácsosjelöltek. Meghívott Kónya-Hamar Sándor megyei elnök-képviselô. Kérik a tagság minél nagyobb számban való megjelenését.

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁS SZÖVETSÉG (RMKSZ) emberjogi elôadást szervez szombaton, április 15-én, délután 5 órai kezdettel a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Áldozatos munka a zongoratanároké! A testi épséget nem veszélyezteti ugyan, de a mûvészi habitust igencsak. Nem véletlen, hogy a tanárnak ment zongoramûvészek zöme egy idôn túl elvész a mûvészi gyakorlat számára. Aki fô munkaidôben a sok növendék bontakozó mûvész személyiségére való ráhangolódást, annak a kifürkészését, módszeres ápolását, kitartó fejlesztését gyakorolja, aki a rábízott új nemzedék sikereinek az elkötelezett kovácsa, egy idôn túl könnyen elidegenedik önnön mûvészetétôl, és félô, hogy csak zongoratanárrá lesz. Tisztelet a kivételeknek, akik csak azért is megmaradnak mûvészeknek! Ilyen — korántsem egyedüli, de ritka — kivétel a kolozsvári zenelíceum tanárai között Kováts Sándor. Évtizedek óta tanít heti sok-sok órában, de sosem adta fel elôadómûvészi személyiségét, ambícióit. Olykor a nyilvánosság elôtt is zongorázik. Mindig örvendünk, amikor hallhatjuk.

A múlt nagy zongorazeneszerzôi közül Chopin áll hozzá a legközelebb és Beethoven. Szombaton 12 órakor is az ô mûveibôl játszik a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A belépés díjtalan — de ha sok pénzbe kerülne, akkor is megérné, amit Kováts Sándor nyújt.

László V. Ferenc

Hétfôn este fél 7 órakor az Állami Magyar Opera vendégeként a Merlin Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház társulata, közös produkcióban, játékos humorral áldott, lehetôségeiben termékeny, gondolatgazdag, egyes szövegrészeiben verses ihletésû és emelkedett Passiót jelenít meg.

A költô-drámaíró Szôcs Géza Passiója olyan, mintha egy hagyományôrzô vidéki közösség feszülne neki a szabályzalan szenvedéstörténet bemutatásának — csupa elementáris tehetségû, professzionista színésszel.

A szöveg és zene varázsának — Selmeczi György karmesteri pálcájának engedve — mindannyian tökéletesen rátalálnak a Passió hangjára, a szavak, mondatok vezetésének telítettségére, a sokhúrú játékra. „Egyek és folyton mások. Söptei Andrea szûz és céda alakokkal szolgál, Juhász Róza merô áldozatkészség, Gyôry Emil álmélkodva fuvolázza az önsajnálatot és az értetlenség szólamait. Kaszás Gergô kétezer év örök hetykéje. Petridisz Hrisztosz, Vincze Gábor Péter, Molnár László, Horváth Gábor az összkép egységességéhez járulnak hozzá jobban."

A szenvedéstörténet lelke Törôcsik Mari és Jordán Tamás.

A Passió minden üdesége ellenére Jordán Tamás idôbôl-térbôl kiszakadt örökösen kérdezô attitûdje ráégeti a már-már reménytelen kétely bélyegét a látottakra.

Törôcsik Mari mint ôsz Szûz Mária kántálja tanácstalanságát: hát ôt csupa kisbetûvel írta be Isten a bibliába, azzal, hogy a Fiú sorsának fordulását vele, anyjával nem osztja meg?

A Szôcs–Selmeczi–Jordán alkotóhármas szövetkezése bizonyuljon gyümölcsözônek kolozsvári színpadunkon is.

Szeretettel várjuk nagynevû vendégszínészeink elôadását.

Turánitz J. Lajos

Az EMKE–RMDSZ szervezésében sor került a III. Petôfi Sándor szavalóverseny regionális szakaszára. A zsûri elnöke Molnos Lajos költô volt. A következô díjakat osztották ki.

I–IV. oszt. I. díj — Füleky Emôke (Déscichegy); II. díj — Füleky Szidónia (Dés) és Nagy Melinda (Dés), aki Molnos Lajos különdíját is megkapta; III. díj — Cinege Mónika (Dés), Máthé Henriette (Beszterce), Ispán Levente (Dés).

V–VIII. oszt. — I. díj és EMKE-díj — Silai Enikô (Beszterce), II. díj — Demeter Csilla (Dés), Szabó Levente (Dés); III. díj — Muresan Júlia (Váralja), Marton Szilárd (Magyardécse), Zoltáni Eszter (Beszterce).

IX–XII. oszt. I. díj — Boldizsár Emôke (Beszterce), II. díj — Bartalics Ildikó (Dés), III. díj — Széll Árpád és Gudor Boróka (Dés).

Tíz évvel ezelôtt alakult meg a kolozsvári Német Demokrata Fórum. Az eseményre ünnepi ülésen emlékeznek az Unió utcai székhelyen április 15-én de. 11 órakor. Du. 4 órai kezdettel mûvészi mûsor.

Kettôs premier színhelye volt szerda délután a Mûvészeti Múzeum. Megnyílt Liviu Mocan szobrászati kiállítása, s a mûvészetkevelôk az eseményt élôben, azaz a megnyitó idôpontjában Interneten is megtekinthették. Az intézmény honlapja révén pedig a kapcsolat immár folyamatossá válik.

Sokszor és sokat írtunk arról, hogy az utóbbi években a szó közvetett, de közvetlen értelmében is kitárult a világ a mûvészek elôtt. A legmodernebb technika jóvoltából viszont ez a kitárulkozás most már valóban nem ismer határokat. Amint azt a megnyitón dr. Livia Drãgoi igazgató elmondta, a továbbiakban minden, a múzeum rendezte jelentôsebb esemény felkerül az Internetre, a nagyvilág tehát virtuálisan azonnal birtokba is veheti kincses városunk mûkincseit. Kolozsvár a szó legszorosabb értelmében bekerült a világ mûvészeti vérkeringésébe.

S hogy mindez egy olyan, ugyancsak világjárt és munkáival Európától az Egyesült Államokig sikert arató, fiatal mûvész kiállításával veszi kezdetét, amilyen Liviu Mocan, talán nem véletlen. De maga a kiállítás címe, a Feltámadás sem az. Akár konkrét, akár szimbolikus jelentéstartalommal ruháznók fel. Ami pedig a tárlatot illeti, mind a kiállított anyag, mind pedig annak nem mindennapi bemutatása méltó az esemény jelentôségéhez. A háromdimenziós mûvészi bronz-, fa- és kôparádé, amely a megnyitó rendkívüli zsúfoltsága

miatt sajátos komplexitásában nem is tudott kitárulkozni, a mûalkotás–mûélvezô párbeszédének megannyi lehetôségét teremti meg a továbbiakban.

A múzeum igazgatója és dr. Velica Boari muzeológus rendezte tárlatot Mircea Oliv mûkritikus méltatta. A kiállítás katalógusa pedig — szerzôje dr. Alexandra Rus mûvészettörténész — minden eddigi gyakorlatot felülmúl. A különlegesen míves, könyvmûvészeti szempontból is kiemelkedô kiadvány az IMPRESS press & print terméke.

A tárlat, hétfô és kedd kivételével, naponta 10–17 óra között tekinthetô meg, a Bánffy-palota emeleti termeiben.

Németh Júlia

lesz április 15-én, szombaton délelôtt 11 órakor dr. Jordáky Lajos sírjánál. A szervezôk várják mindazokat, akik a megcsonkított síremlék — Vetró Artúr szobrászmûvész alkotása — rendbetételéhez hozzájárultak, és várják az egykori munkatársakat, barátokat is.

Az elsô ízben kiadott Szabadság Évkönyvet, a benne meghirdetett rejtvénypályázatra beérkezett levelekbôl ítélve, lapunk négy befolyásos megyéjének (Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód) határait jóval meghaladó területeken, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Brassóban is olvasták.

Ez a számunkra kellemes meglepetés arra jogosít fel, hogy kijelentsük: következô, már készülô hasonló kiadványunkban még több helyet biztosítunk olyan vállalkozók számára, akik szeretnék cégük termékeit, szolgáltatásait nagyon kedvezô áron és szinte egész Erdély területén ismertté tenni. Ennek a fajta reklámnak az az elônye, hogy széles olvasói rétegek kezében fordul meg, hosszú távon hat (hiszen az olvasók jó ideig megôrzik, esetleg tovább adják másoknak), és az ára semmivel sem több a nálunk amúgy is olcsónak számító tarifáknál: egy oldalnyi (10,5 x 14,7 cm) fekete-fehér reklám, a hozzáadott értékadóval együtt, 1 millió lejbe kerül, melyet legkésôbb június 30-ig készpénzben (esetleg részletekben) vagy bankátutalással kell kifizetni. Külön igényre elfogadunk féloldalas reklámmegrendelést is, a költségek arányos csökkentésével.

Ebben a kiadványunkban is lesz rejtvénypályázat, amelyhez szívesen fogadunk nyeremény-felajánlásokat.

A Szabadság Évkönyv 2001, okulva az elsô kiadvány tapasztalatain, és a kedvezô visszajelzéseken, terjedelmesebb és még olvasmányosabb lesz, ôsszel jelenik meg. Nyújtsa be reklámigényét szerkesztôségünkbe, jelezze szándékát telefonon vagy levélben legkésôbb 2000. május 15-ig!

Ne szalassza el a ritka alkalmat, ilyen lehetôséget csak a Szabadság biztosít Önnek!

Kolozsvár polgármestere, a Funar Gheorghe nevezetû „úriember" nemrégiben egy tévéinterjúban azt állította, hogy „közöltem véle" (valahol, valamikor), miszerint „udémérés" városi tanácsosként az 1996-os helyhatósági választások alkalmával — mint polgármesterjelöltre — én is rászavaztam, következésképpen: ez év júniusában dettó.

Engem nem lepett meg ez az emeletes, szemenszedett hazugság, mert nagyotmondó polgármesterünk részérôl nem ez volt az elsô, s mérget vehetünk rá, hogy nem is ez az utolsó lódítás. Biztosra vehetjük, hogy — választási kampány lévén — mond ô még ennél „nagyobbakat" is. Kedvelt „mûfaja" ugyanis a nagyotmondás, mellébeszélés, félretájékoztatás, rágalmazás, vagyis a mások, az ellenfelek lejáratására való gátlástalan törekvés, fôleg, ha az illetô(k) magyar(ok).

Rég köztudott dolog, hogy Funar Gheorghe gyûlöli a magyarokat, s mindent, ami magyar — en gros és folyamatosan. Ezen túlmenôen léteznek olyan személyek is, akiket „konkrétan", s nemcsak úgy általában, hanem „személyre szólóan" is gyûlöl. Évek óta ezen gyûlöletes, utálatos, irritáló személyek közé tartozom én is. (Alighanem már puszta látásom is irritálja a tanácsüléseken.) „Bûneim", amelyeket boldogan vállalok: 1.: magyar vagyok; 2.: RMDSZ-tag vagyok; 3.: a városi tanácsban is, mindig és minden körülmények közt a városunk magyarságát képviselô RMDSZ-es magyar tanácsos voltam és vagyok, és soha percig sem „magyar etnikumú román"! Legfôbenjáróbb bûnöm, gondolom, mégis az a véka alá soha nem rejtett meggyôzôdésem és véleményem, miszerint ez a Funar Gheorghe nevezetû polgár teljességgel alkalmatlan egy olyan, kiegyensúlyozottságot, nyugodt méltóságot, nagy mûveltséget és bölcsességet, toleranciát, széleskörû rálátást és kiváló szakmai felkészültséget is megkövetelô funkcióra, mint amilyen a kolozsvári polgármesteri tisztség!

Véle szembeni „rosszindulatom" és „rosszindulatú elfogultságom" miatt indított már pert ellenem becsületsértésért (kereken 22,5 milliárd! lej erkölcsi kártérítést kérve); de törvényre adott, úgymond, „rágalmazás bûncselekményének elkövetése" miatt is, ezúttal „példás" büntetést, vagyis börtönt követelve számomra —, amely, ha bekövetkezik, automatikusan elveszítem tanácsosi mandátumomat is ( s végre nem kell tovább elszenvednie irritáló „látványomat" a tanácsüléseken).

Nem sikerült — mind ez ideig még nem! — jogi, törvényes úton megfosztania tanácsosi mandátumomtól. A gyûlölködô ember bosszúvágyó is, s mint ilyen, olykor igencsak leleményes és furfangos is tud lenni. Így hát azt eszelte ki most, hogy elébe vág a dolognak, és megpróbálja elejét venni annak, hogy ismét tanácsos lehessek. A cél: nemes; az eszköz: egy, a számomra durva becsületsértéssel és ocsmány rágalmazással felérô hazugság, s ennek révén a lejáratásom, erkölcsiségem, magyar-tudatom megkérdôjelezése, politikai ellehetetlenítésem. És kitalálta azt a bôdületes hazugságot, hogy én nemcsak rá szavaztam, de közöltem is ezt véle. Funar Gheorghe polgártársunknak annyi esze azért van, hogy jól tudja: nyolcévi „uralkodása" után egy RMDSZ-es magyar tanácsos részérôl aligha képzelhetô el nagyobb becstelenség, emberi hitványság annál, mint ha kiderül (s ráadásul „saját" bevallásából), hogy ô is funarióta, Funar Gheorghe szavazó híve, vagy akár csak néma szimpatizánsa is. Akkor pedig kézenfekvô a lejáratás, a kicsinálás eszköze-módja is: azt hazudni... Szóval, azt, amit derék polgármesterünk rólam hazudott, szemrebbenés nélkül, s nagyon meggyôzôen! abban a bizonyos tévéinterjúban.

Való igaz, a kolozsvári magyarság közel nyolc éve tartó funarióta zaklatása, pocskondiázása, gyalázatos sértegetése, durva provokálása, agresszív gyûlölése után én sem tudok ma Kolozsváron egy magyar részérôl nagyobb felelôtlenséget, aljasságot, becstelenséget elképzelni a Funár-pártolásnál, a véle való leghalványabb szimpatizálásnál! (Aki erre képes, az nem magyar, hanem tényleg csak „magyar etnikumú román", s még annak is az alja.)

A fentiekbôl, gondolom és remélem, könnyen megérthetô, hogy mire megy ki ez a funarióta hazugság. Igen, egy magyar, egy RMDSZ-es tanácsos — aki ma én vagyok, de holnap lehet más is! — lejáratására s a kolozsvári magyar szavazópolgár fejének a megzavarására. „Próba szerencse" — gondolhatja leleményes és eszös polgártársunk, Funar Gheorghe, aki alighanem tél-túl hiszi is, amit állít, jelesül azt, hogy a nyolc funarióta esztendô — a közel félévszázados kommunista diktatúrára ráadásként — elegendô volt arra, hogy mi, kolozsvári magyarok ne legyünk magyarok, hanem ismét csak „magyar etnikumú románok", s így, nemzeti identitástudatunkat vesztve, ismét manipulálható, megfélemlített, elbódított nyájként úgy táncoljunk, ahogy azt a polgármester húzza (miként az újsütetû városlakók valóban „széles tömegei").

Hittel hiszem és szent meggyôzôdésem, hogy nincs ez így! És hiszem: mi, Kolozsváron (is) itthon maradt magyarok még mindig magyarok vagyunk, s azok akarunk és tudunk is lenni-maradni! Túl piciny és szánalmas figura ahhoz akár ezeregy funár is, hogy lelkünkben, tudatunkban, zsigereinkben, akarásunkban és hitünkben „magyar etnikumú románokká" változtasson otromba rágalmaival, folytonos becsmérlésünkkel, zaklatásunkkal, emberi méltóságunkba való következetes beletaposódásaival!

Utóirat:

Fentebb azt állítottam, hogy amit Funar Gheorghe „úr" abban a tévéinterjúban vélem kapcsolatban állított, az becsületsértéssel és rágalmazással felérô ocsmány hazugság. Nos, nem kérek én senki magyart Kolozsváron arra, hogy nekem adjon igazat és ne Funar Gheorghe „úrnak". Én mindössze csak néhány, hirtelen eszembe jutott kérdést írok most ide, s a kérésem is csak annyi: olvassa el, gondolja végig, s aztán válaszoljon ki-ki magának, magában rájuk. Hitem szerint a válaszok egyszersmind azt is eldöntik kinek-kinek, hogy hogyan is áll valójában a tényszerû igazmondással immáron nyolc éve oly hôn szeretett polgármesterünk. Tehát:

1.: Elhiszi-e Ön azt a funarióta állítást, hogy Hunyadi Mátyás lehet román volt, a román nép (neamul românesc) egyik legnagyobb fia?

2.: Elhiszi-e Ön Funárnak azt az állítását (is), hogy Petôfi Sándor erôszakkal elmagyarosított szerb volt, és nem magyar (aminek vallotta magát)?

3.: Elhiszi-e Ön, hogy az 1848–49-es szabadságharcban a magyarok több száz román falut tüntettek el a föld színérôl, s mintegy negyvenezer ártatlan románt gyilkoltak halomra, ahogy azt Funar (is) állítja?

4.: Elhiszi-e Ön azt a funarióta állítást, hogy azért nem szabad a kolozsvári Bolyai-egyetemet visszaállítani, mert az a románellenesség, a magyar revansizmus, horthyzmus stb. fészke lesz, miként volt annak idején a Bolyai Tudományegyetem is?

5.: Elhiszi-e Ön Funarnak, amikor azt szajkózza fáradhatatlanul, hogy a kolozsvári magyar fôkonzulátus Magyarország itteni kémközpontja, s a jelenlegi magyar fôkonzul, Alföldi László úr pedig profi spion, tábornoki rangban?

6.: Elhiszi-e Ön, hogy az RMDSZ-t törvényen kívül kell helyezni, mert az a magyar revansisták, irredenták romániai terrorszervezete?

7.: Egyetért-e Ön azzal, amit ebben a bizonyos tévéinterjúban is állított ez a Funar Gheorghe nevezetû polgár, hogy tudniillik Kolozsváron (és egyáltalán: Romániában) nincsenek, nem élnek magyarok, csak „magyar etnikumú" románok (aki, ezek szerint Ön is)?

Lenne még számtalan kérdésem, de abbahagyom a felsorolásukat. Úgy gondolom ugyanis, hogy ez a pár kérdés is elég ahhoz, hogy ha Ön, kedves kolozsvári magyar nemzetiségû romániai polgártárs válaszol rájuk, akkor Ön elôtt is világossá váljék, mennyi a valóság- és igazságtartalma polgármesterünk magyarokkal kapcsolatos állításainak, kijelentéseinek — s így annak az állításának is, amit rólam, vélem kapcsolatban (is) abban a tévéinterjúban szemrebbenés nélkül összezagyvált, azaz: mindközönségesen hazudott.

Molnos Lajos városi tanácsos

Mindenképpen és bárki számára megszívlelendô az a komoly intelem, amelyet valaki a XVII. század elsô éveiben intézett Magdolna nevû „atyjafiához", több gyermek anyjához. A levél szövegében csak a helyesírást módosítottuk napjaink elôírásai szerint; a keltezés éve 1605.

„Magdolna atyánkfia. a fiakat taníttasd, lehessen valami részük a deáki tudományokban; ha az bátyjuknak a sok háborúság, a szûk idô miatt része a tanulásban nem lehetett, itthon ôket lenni, kérlek, ne szenvedjed, mert ha itthon neveled fel ôket, te magad leszel gyilkosa gyermekidnek."

Mint látjuk, az idôsebb fiú a háborús idôk, a nincstelenség miatt nem részesülhetett a „deáki", vagyis humán tudományok áldásaiban (gondoljunk arra, hogy nem olyan régen ért véget Giorgo Basta generális erdélyi garázdálkodása), márpedig odahaza nem lehet valóban hatékony nevelésben részesíteni a gyermekeket. Tehát iskolába kell adni ôket, mert — tegyük hozzá — csak így válhatnak hasznos tagjaivá a társadalomnak, hiszen a régi szólás szerint „a tudás hatalom".

Az is figyelmet érdemel, hogy az említett intelem nem valamelyik, iskolájáról/iskoláiról híres városban íródott, ahol természetesnek tarthatnók az iskola kisugárzó erejének hatására elhangzó felhívást, hanem a Kisküküllô megyei Csapón (ma: Maros megye). Ez azt jelenti, hogy még az ilyen eldugott falvakban is egyesek tudatában voltak a humaniórák emberformáló erejének.

Szabó György

A híradók szüntelenül elárasztanak borzalmasabbnál borzalmasabb képekkel, hírekkel. Az egyik legmegdöbbentôbb: a rákként terjedô pedofília.

Az elmúlt hónapokban kénytelenek voltunk megtanulni, mi a pedofília: kiskorúak ellen elkövetett nemi erôszak. 1990 elôtt ritkán (vagy egyáltalán nem) hallottuk a kifejezést. Sôt, elterjedése a 90-es évek végére esik. Jómagam erre a cselekedetre — bármennyire is erôlködöm — magyarázatot nem találok. És felmentést sem az elkövetôk számára.

Az ôrült ember agyába szinte lehetetlen belátni. A freudi elméleteket jórészt megdöntötte a modern pszichiátria. Beszéltem nem is egy pszichológussal, pszichiáterrel, akik, ugyanúgy mint mi, laikusok, értetlenül állnak a jelenség elôtt. Jászvásárban egy város vált — közvetett módon — áldozatává egy degenerált állatembernek. Hónapokba telt, míg kilétére rájöttek a bûnüldözô szervek. Honnan társadalmunkban ez az eszeveszettség? Mitôl bolondulnak meg egyik napról a másikra látszólag normális emberek? Mibôl ered a terjedô agresszivitás?

Elméleteket gyártani egyszerû. Állítólag minél szegényebb egy ország (lakosaival egyetemben), annál nagyobb a bûncselekmények száma. Ha jól belegondolunk, Romániára ez tökéletesen igaz. A múlt rendszerben is létezett bûnözés, de az akkori hatóságok valahogy hatékonyabban dolgoztak. És nem kötöttek mindent az orrunkra. Viszont a súlyosabb bûncselekmények csak napvilágot láttak. Igaz, manapság olyan eszközökhöz is folyamodnak a bûnelkövetôk, amiket igen nehéz bizonyítani. Ez nem mentség a jelenlegi illetékes szervekre nézve, hogy sokszor bottal üthetik a bûnözôk nyomát. Mert néha-néha még „besegítenek" az eltûnésbe. Vagy csak a legkisebb halak akadnak horogra.

Esetenként a büntetés sincs egyenes arányban az elkövetett bûncselekménnyel. Mit érdemel — ha már szó esett róla — egy pedofil, aki gyilkolt is? Ha közvélemény-kutatást végeznénk, meggyôzôdésem, hogy a többség a halálbüntetésre szavazna. Mindig kétségeim voltak az effajta büntetéssel szemben. És mégis... Talán nem ártana (mondjuk, egy bizonyos idôre) visszaállítani a legkegyetlenebb büntetést. Talán nem nevetnének a kamerákba a csalók, apagyilkosok, erôszakolók, és egyéb, embernek nehezen nevezhetô egyének.

És lehet, hogy álmunk is nyugodtabb lenne.

Nánó Csaba

A bûnügyek közege a mindennapi élet. Például az a pillanat, amikor a polgár bekapcsolja a tévét. És mit lát? Újabb koalíciós botrány, emelkednek az árak, tovább halogatják az ingatlantörvény vitáját és így tovább. Nem csoda hát, hogy polgárunk dühödten kifakadva így reagál: ezek — mármint a politikusok — mindent tönkretesznek, ellopják az országot. És reményvesztetten következtet arra, hogy soha nem mászunk ki a slamasztikából.

A polgár „tisztán lát", véleményt alkot, tényeket állapít meg. Igen ám, csakhogy az „ezek mindent tönkretesznek" és a hozzá hasonló kijelentések, valamint a passzív magatartás nem egyéb, mint a „tönkretevés" jóváhagyása. Itt korántsem arról van szó, hogy a polgár örömmel helyesli a történteket. Csupán arról, hogy fel sem merül benne az a gondolat, hogy valamilyen szinten ô maga is felelôs lenne. Sôt, tehetne is ellene! (Nyitott marad itt az a kérdés, amely a polgár és a politikai szféra kapcsolatát boncolgatja. Ugyanis nehezen áthidalható távolságot észlelünk a kettô között, azonban nagyon merész lenne élesen szembeállítani: politikus — polgár. Helyesebb például a képviselô — képviselt, mert ennek nem szembeállításként kellene mûködnie.)

Azáltal, hogy magáról másra hárítja a felelôsséget, bûnbakot kreál, de valójában ô is bûnrészes lesz. Még akkor is, ha soha életében még egy gombostût sem lopott. Hanem hagyja, hogy mások lopjanak!

Lassan igazi krimi kerekedik az egészbôl, a gyanúsítottak alibit keresnek (azt mindenki sikeresen megtalálja, mert a mentegetôzés velünk született égi adomány). Azonban a többségben, akik ténylegesen vagy részlegesen ártatlannak érzik magukat, tovább él a mások iránti gyanakvás. Az is lehet, sejtik, kik a tolvajok. De, ha véletlenül valaki kérdôre vonja ôket, hogy miért engedik a bûnözést (milyen enyhe szó ez), vállvonogatva csak ennyit kérdeznek: mégis mit tehetnénk? Érdekes, hogy a ludasnak véltek — mielôtt bármi rosszat is tettek volna — nem kérdezték meg ugyanezt önmaguktól.

Valahol hallottam, vagy olvastam, hogy itt nem babra megy a játék, fôként a demokrácia krimijében, ahol koszorútolvajoktól országrablókig minden elôfordul (és még a gyilkosokat nem is említettük). Egyes szakértôk szerint egy krimi akkor éri meg az árát, ha a sztori végén a jó legyôzi a gonoszt. A demokrácia négy évig tartó krimijének is ilyen lehetne a vége, ha a polgár rájönne, hogy nemcsak a jó szerepét, hanem a forgatókönyv írását is odaítélték neki.

Schmidt Daniel

A Kolozs Megyei Tûzoltóság csütörtöki sajtóértekezletén Gheorghe Brangha ezredes ismertette az idei mérleget. Január óta megyénkben 119 természeti katasztrófa és tûzesetben lépett közbe a mentôcsapat és 341 esetben sürgôsségi orvosi ellátásban részesítették a sérülteket. Hetvennégy lakóházban ütött ki tûz. A legtöbb balesetet a hibás, meg nem javított, összetákolt elektronikus berendezések, valamint a hibás fûtôberendezések okozták. Gheorghe Brangha kiemelte, hogy egyre gyakrabban észlelnek az erdôben szétszórt parazsat, égve hagyott tüzet. A felmérésekbôl kiderül, hogy Kolozs megyében a tûzesetek hat ember életét oltották ki és 11 sérültet kezelnek. A beavatkozások során a tûzoltók 27 ember és mintegy 50 állat életét mentették meg, valamint 34 milliárd lej értékû anyagi javakat.

A Kolozs Megyei Tûzoltóság felhívja a lakosság és a cégek figyelmét, hogy tartsák be a baleseteket megelôzô szabályokat. Ebbôl a célból számos felkészítô tanfolyamot szerveznek. Az ellenôrzések során 309 kihágást észleltek, 52 esetben 15 milliárd lej értékû bírságot róttak ki. Felkérik a lakosságot, hogy a 981-es sürgôsségi telefonvonalat csak indokolt esetben használja. — Ezek a telefonhívások bérmentesek, ezért számos kiskorú szórakozik, hamis tûzoltósági eseteket jelentenek be — mondta Dorin Ungur ôrnagy. — Gyakran alkalmazottainkat káromolják. Naponta 1200 telefonhívást jegyeztünk fel. E hívások 96%-át nyilvános telefonkészülékekrôl bonyolítják le, amelyeket nem tudunk ellenôrizni. Legtöbbször a gyermeknevetésbôl következtettünk a hamis bejelentésekre. De ha az 1200 értesítésbôl egy is valós baleset lett volna... A törvényes elôírások szerint 5 millió lejig büntethetôk ezek a telefonálók, de hogyan büntessük ôket, ha nem tudjuk, ki hív bennünket?

A tûzoltóság felhívja az autóvezetôk figyelmét arra, hogy a szûkebb utcákon (Iuliu Maniu, Kogâlniceanu, Párizs) csak a járda egyik oldalára parkolják jármûveiket, és ne az utcai tûzoltóvezetékre. Öt éven belül a Megyei Tûzoltóság szakképesített dolgozókkal helyettesíti a sorkatonákat.

Szôcs Andrea Enikô

Az Aerotravel kolozsvári székházában nyílt meg az elsô romániai Lufthansa City Center, errôl néhány érdekes részletet Cristian Bara projektmenedzsertôl tudtunk meg.

A Lufthansa City Center (LCC) az egyik legnagyobb turisztikai ügynökséghálózat, 450 ügynökséggel van jelen Európában, ezek közül 300 csak Németországban. Az LCC a Star Alliance csoport tagja, amely 14 légitársaságot foglal magába, mint például Austrian Airlines Group, United Airlines, Air Canada, All Nippon Airlines, Varig stb.

Az Aerotravel cég felelt meg a Lufthansa együttmûködési igényeinek, az elsô avatást Kolozsvárott tartották, a következôre Temesvárott kerül sor. Az Aerotravel Lufthansa City Centerré való kijelölése a cég utóbbi két évben történt robbanásszerû fejlôdésének köszönhetô, valamint annak, hogy profi módon végzik a dolgukat. Az Aerotravel cégnek fentartott helye van a légi szállítási ipar legnagyobb nemzetközi fórumának számító IATA-nál (International Air Transport Association), egyúttal a legnagyobb travel managementtel foglalkozó Woodside Travel Trust egyetlen romániai partnere.

Az Aerotravel LCC legfontosabb szolgáltatásai: repülôgéphelyek fenntartása, repülôjegyek árusítása, helyfoglalás szállókban, gépkocsibérlés, turisztikai lehetôségek, fontos személyiségeknek (VIP-eknek) szóló szolgáltatások.

Az LCC ügynökségek függetlenek, egyéni kezdeményezôk tulajdonában vannak, s így biztosított a nemzetközileg elismert minôségi szolgáltatás.

Lucica Turós

Az RMDSZ és az RMGE közös szervezésében Kolozs megyében február elsejétôl március 10-ig szakmai mezôgazdasági tanácsadás mûködött Kolozsváron, Tordán, Bánffyhunyadon, Szamosújváron és Désen. A földet és erdôt visszaigénylô volt tulajdonosokat szakemberek fogadták, felvilágosították ôket, segítettek a szükséges okmányok beszerzésében, valamint az iratcsomók összeállításában.

A Pavlov utcai irodában közel 250-en fordultak meg személyesen, vagy telefonon kerestek fel különbözô kérdésekkel. Erdélyi településekrôl, Magyarországról, sôt Svédországból is érdeklôdtek. Több alkalommal vidékre is kiszálltunk. Voltunk több faluban, községben, sôt, a Beszterce-Naszód megyei Árpástón és Magyardécsén is. Megyénkben a következô helységekben jártunk: Szék, Magyargyerômonostor, Válaszút, Kolozs, Kis- és Nagykapus, Bánffyhunyad, Magyarlóna, Szamosújvár, Körösfô, Kalotaszentkirály, Magyarvalkó, Kisbács, Méra és Tordaszentlászló. A vidéki találkozók alkalmával és a székházban zajló ügyfélfogadásokon rengeteg kérdést vetettek fel a gazdák. Például a lebontott házak melletti földért, kertért kérhetnek-e kárpótlást, visszakérhetik-e a kaszálót és a legelôt, hiszen a földtörvényben errôl nincs említés; hogyan lehet megalakítani a közbirtokosságot, ami az erdô visszaigénylésének alapfeltétele, ki fogja elbírálni a beadott kéréseket és ki fogja a földet és erdôt kimérni; mikorra várható a földmérés kezdete? Az is érdekli az embereket, mikor kezdôdik el az állami gazdaságok privatizációja? Egy helyi érdekû kérdés: mi történik a szováti halastóval, amelyet az egykori földtulajdonosok birtokára telepítettek?

A szakmai tájékoztatást szerencsésen egészítette ki a Kolozsvári Rádióban rendezett két Gazdafórum mûsora, amelyet február és március végén sugároztak. Meghívtuk Szedilek Lenke tordai jogászt és Budai Béla prefektusi felügyelôt. A március 26-i Gazdafórum meghívottja Pete István államtitkár volt, a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztériumból, aki készségesen válaszolt a hallgatói kérdésekre.

A kérvények beadásának határideje lejárt, de most következik a dolgok neheze. Meg kell alakítsák sürgôsen a községi és városi bizottságokat, amelyeknek feladata felülvizsgálni a kérvényeket, ki kell hirdessék a döntéseket. Azután reklamálhatnak azok, akik elégedetlenek a bizottság döntésével. Ezután következik a földmérés. A földosztó bizottságban 1–5 taggal a volt földtulajdonosok is részt kell vegyenek. Arról, hogy a tulajdonosok kit választanak a bizottságba, a községi gyûlés dönt majd. A gazdák feladata, hogy becsületes és hozzáértô embereket nevezzenek ki erre a feladatra, a sikeres választás a jövôbeli minôségi munka záloga. Ez mindannyiunk érdeke.

Barazsuly Emil

A dési RMPSZ és EMKE vezetôsége szeretettel meghívja Önt a 2000. április 15-én, 15 órakor, a dési EMKE-házban tartandó tanügyi fórumra, melynek témája a dési és Dés környéki magyar nyelvû oktatás aktuális kérdései és távlatai.

Napirenden:

1. A dési és Dés környéki magyar tagozatok életképessége (létszám- és oktatói kérdés).

2. Az oktatás szervezési keretei, tantervek, tankönyvek.

3. A dési magyar szakiskolai oktatás problémái.

4. Az önálló dési magyar iskola létrehozásának kérdése.

Az idôjárási körülmények meggyorsították a rügyfakadást. A tavalyi magasfokú moniliás fertôzés, valamint az almafa rügyfúróbogár támadásának következtében az idén is nagy mértékû fertôzés és támadás várható.

A Kolozsvári Növényvédelmi Igazgatóság a következôket ajánlja:

Almafák esetében virágzás elôtt (zöldbimbós állapot) a lisztharmat, varasodás, moniliózis, rügyfúróbogár, atkák és levéltetvek ellen: Afugán 0,1% + Dithane 0,2 + Carbetox 0,4% + Applaud 40 SC 0,05% vagy Bravo 0,15% + Sinoratox 0,15 % + Nissorun 10 EL 0,03% vagy Topsin 0,1% vagy Fundazol 50 WP 0,07% + Carbetox 0,5% + Applaud 40 SC 0,05% vagy más szerkombinációk valamelyikét.

A szilva, cseresznye, meggy, kajszi és ôszibarack esetében virágzás elôtt (rügyfakadás után virágbimbós állapotig): Sumilex 50 WP 0,1% vagy Topsin M 70 0,1% vagy Fundazol 50 WP 0,1% vagy Rovral 0,1 + Dimilin 25 WP 0,04% vagy Nissorun 0,03% szerek valamelyikével (gomba- + rovarölô szer) permetezzünk.

A növényvédelmi munkálatokat szél- és csapadékmentes idôben végezzük, betartva a munka- és egészségvédelmi elôírásokat. A permetezések idejét jelezzük a méhészeknek a méhek megóvásának érdekében.

Orbán Sándor
Kolozsvári Növényvédelmi Igazgatóság

• Villany- és gázdíjak beszedése címén csapott be 12 személyt a marosújvári (Ocna Mures, Fehér megye) Ileana Nelica Spaniol (21). A februári–márciusi „akció" során mintegy 2 millió lejes kárt okozott, csalásért és csalási kísérlet vádjával indítanak eljárást ellene.

• Április 4-i lopás tettesei kerültek rendôrkézre, a tordai rendôrség Traian Cãmãrãsant (22), Kertész Csabát (19) és Andrei Dascãlt (17) vizsgálja ez ügyben. A tordai Drãgãlina utcában parkoló BMW-bôl 1,5 millió lej értékû alkatrészdarabokat vittek el, a kár megtérült, szabadlábon védekezhetnek a minôsített lopás vádja ellen.

• Azonosították az április 8-án a Szamosban felfedezett, de csak 9-én kiemelt holttestet: Vasile Dan Petricã (23), a Beszterce-Naszód megyei Romoly (Romuli) helységbôl. Egyébként március 27 óta a besztercei rendôrség eltûntként kereste.

• Bôrkabátot és fél millió lejt tulajdonított el március 29-én az Omniconstruct Kft.-tôl Szabó Petru (18). A rendôrség akkor még ismeretlen tettesként könyvelte el az esetet, most viszont az is kiderült, hogy március 31-én egy Méhes utcai lakást is ô rabolt ki — 6 millió 300 ezer lej értéket vitt el, ebbôl eddig a 2,5 millió lej értékû maroktelefon került elô. Szabadlábon védekezhet.

• Közlekedésrendészeti akció során összesen 154 kihágást büntettek, a pénzbírság értéke mintegy 18 millió lej, 30 hajtási jogosítványt és 14 forgalmi engedélyt vontak be.

(pja)

Az utcai pénzváltóknál a forint 72/74, a márka 9300/9600, a dollár pedig 19 400/19 700 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9530/9640, az amerikai dollár 19 520/19 620, az olasz líra 9,56/9,70, az osztrák schilling 1345/1420 lejbe kerül.

Csütörtökön a kormány sürgôsségi rendelettel elhatározta négy kormányügynökség összevonását. Az Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében ezután a Bányavidékek Fejlesztési és Újraépítésének Programjait Életbeléptetô Ügynöksége, a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynöksége és a Román Fejlesztési Ügynökség tevékenykedik. A négy ügynökség 475 alkalmazottját és vezetôit az új struktúrában fogják hasznosítani.

Mind a szenátorok, mind pedig a képviselôk egyetértettek abban, hogy jogos a közméltóságok keresetének és jutalékainak, tehát saját fizetésüknek a növelése. A ház csütörtöki együttes ülésén elfogadtak két olyan kiegészítô javaslatot a költségvetési törvény keretén belül, amely lehetôvé teszi a fizetésmódosítást. Felszólalásaikban a honatyák ismertették önmagukkal, hogy egy-egy minisztériumi irodaigazgató, államtitkár, vagy az önállóan gazdálkodó (közszolgáltató) vállalatok vezetôinek fizetése jóval meghaladja a honatyákét, amely jelenleg a nettó 9–10 millió lejt érte csak el. Ez a fizetés csak a nyugdíjakhoz képest nagy, hangsúlyozták egyesek, és egyetértettek abban, hogy a közméltósághoz méltó életforma kiadásokkal jár. Decebal Traian Remes figyelmeztetett, hogy a költségvetésbôl hiányoznak ugyan a fizetésemeléshez szükséges források, a kiigazításnál azonban szó lehet róla.

A képviselôház és a szenátus szerdán kezdte meg együttes ülésén az idei állami költségvetési törvénytervezet részletes megvitatását. Szerdán Mugur Isãrescu kormányfô ismertette a törvényt, és a honatyák támogatását kérte a jogszabály elfogadásához, amely — szerinte — az európai integrálódási tárgyalások elkezdéséhez elengedhetetlenül fontos. A kormányfô kiemelte a költségvetés két fô célkitûzését, amely a gazdasági növekedés élénkülése és az infláció visszaszorítása. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben Románia elérheti a 4–5 százalékos évi gazdasági növekedést, másrészt elismerte, hogy a román gazdaság még mindig nem képes a szükséges szinten ellátni a költségvetést.

A költségvetés vitájának elsô napján általános értékelések hangzottak el a különbözô politikai pártok részérôl. Az ellenzék részérôl elhangzott bírálatok mellé csatlakoztak a demokrata pártiak is, bejelentve: megtörténhet, hogy nem szavazzák meg a költségvetési törvényt. Elfogadását többen módosító javaslatok jóváhagyásától tették függôvé.

Mátis Jenô képviselôtôl megtudtuk: a képviselôház és szenátus tegnapi együttes ülésén az állami költségvetési törvény 17. szakaszának megvitatásáig jutottak el, amely a nemzetvédelemnek, rendôrségnek és hadügynek járó költségvetés szintjét állapítja meg. Itt egy módosító javaslat hangzott el, amelynek értelmében a különféle büntetésekbôl származó pénzösszegek 50%-a a belügyminisztérium hatáskörében maradjon. Egy ilyen javaslatot nem lehet elfogadni — mondotta Mátis Jenô képviselô —, hiszen ez túlkapásra sarkallna. Az érintett hatóságok ugyanis büntetésterveket róhatnának ki, amennyiben ilyen jellegû plusz jövedelemforrásuk lenne. Ilyen indoklással utasították vissza a már korábban, a szakbizottságban is elhangzott javaslatot.

— Az igazi tételek azonban még ezután következnek — mondotta a képviselô —, a törvénytervezet vitája pénteken is folytatódik. Általánosságban elmondható, hogy ez egy feszített költségvetés, a kétségbeesés költségvetése. Célkitûzésként vállalta az infláció 27%-ra történô visszaszorítását, a gazdaság 1,6%-os növelését, a kamatcsökkentést, a gazdaság hitelezését, a küladósságok példás törlesztését, a lej konvertibilitásának megszilárdítását és a valutaárfolyam viszonylagos állandóságát. Mindezt akkor, amikor adóátszervezés történt, módosult a nyereség és értéktöbblet adója, tehát a költségvetés bevételi oldalán a forrás megcsappant, a kiadás azonban nôtt. Mindemellett ki kell emelni, hogy elôször igazították a biztos bevételhez a kiadásokat. A bevétel elemzésénél kiderül: ebben a költségvetésben tovább nô a vámilleték, a forgalmi adó, az úgynevezett luxusadó és nyereségadó. Elindult végre az a folyamat, amelyben nem a munkát, hanem a teljesítményt adózzák meg. Ennek aránya magasabb, mint a közvetlen adóból származó jövedelmeké. A költségvetési bizottságban pedig elfogadtunk egy módosító javaslatot, amely visszaállítaná a 189. számú, helyi közpénzekrôl szóló törvény elôírásait, amelynek értelmében a személyi jövedelemadó a helyi költségvetést illesse, ahol a tevékenységet végezték, ezáltal tehát a telephelyet gazdagítsák.

A költségvetési kiadások oldalán a legmagasabb tételt a belsô és külsô közadósság csökkentésére fordított tétel teszi ki. A költségvetési törvénytervezet olyan kitételt tartalmaz, amelynek értelmében a privatizációból befolyt összegeket kizárólag az állampapírok visszavásárlására fordítják. Ez az elsô költségvetés, amelyben megemlítik azokat a konkrét programokat, amelyekre költségvetési kiutalás történik. A bemutatott programokat azonban hatásuk szerint kellene finanszírozni. Ehhez sok átalakulásra van szükség, a minisztériumok pénzelszámolási rendszerét is ideértve. Mátis Jenô képviselô szerint túl sok különleges alap létezik, amelyeket különleges törvénnyel hoztak létre. Ilyenek például a közegészségügy, a vámegységek korszerûsítése, a biztosítottak és a turizmus védelme. Létrehozásukat annak idején rendkívüli helyzet indokolta, mostanra azonban elvesztették létjogosultságukat. Ezeket feltétlenül csökkenteni kellene, hiszen mind olyan kiskapukat képeznek a költségvetés falán, ahol kifolyhat a pénz.

(újvári)

Korom Ferenc ôrnagy személyében csütörtökön magyar parancsnoka van a magyar–román vegyes békefenntartó zászlóaljnak. Az ünnepélyes parancsnokváltásra Aradon került sor az ötnapos Opening Windows 2000 elnevezésû parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat utolsó napján.

A gyakorlat befejezô napjára Aradra utazott Szabó János honvédelmi miniszter és Urbán Lajos altábornagy, a vezérkari fônök helyettese, akiket elkísért Lányi Zsolt, a magyar országgyûlés honvédelmi bizottságának kisgazda elnöke.

A magyar delegáció Sorin Frunzãverde nemzetvédelmi miniszterrel és Petre Botezatu dandártábornokkal, a román vezérkar hadmûveleti csoportfônökével találkozott, hogy tárgyalásokat folytasson a

kétoldalú együttmûködés további lehetôségeirôl, valamint a várhatóan májusban megalakuló magyar–román–ukrán–szlovák úgynevezett Tisza Zászlóalj felállításának aktuális feladatairól.

Korom Ferenc, aki a következô egy évben lesz az alakulat parancsnoka, elmondta: a magyar–román közös zászlóalj a NATO-normáknak megfelelôen humanitárius, béketámogató és békefenntartó feladatokra készül fel.

Az összesen 416 katonából álló alakulat az Opening Windows gyakorlaton elsôsorban humanitárius tevékenységet gyakorol, de felkészültek aknakutatási feladatokra, valamint forgalomáteresztô ellenôrzô pontok mûködtetésére is. A következô közös gyakorlat novemberben lesz a magyarországi Táborfalván. Szabó János egyébként biztosította tárgyalópartnereit, hogy Magyarország átadja a NATO-csatlakozás során szerzett tapasztalatait Romániának.

Három magyar utazási iroda és egy szállodavállalat vesz részt az idén a Román Nemzeti Turisztikai Vásáron, amely csütörtökön nyílt meg Bukarestben.

A vásárt 1998 óta rendezik évente, Magyarország rendszeresen részt vett.

— A jelenlétet indokolja, hogy a külföldre utazó román turisták számára Magyarország fontos célország, emellett igen jelentôs a román tranzitutasok száma. Az idei év elsô két hónapjában a román turisták szállodafoglalása 4 százalékkal, a szállodai éjszakák száma pedig 8 százalékkal növekedett 1999 hasonló idôszakához képest — mondta Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. romániai képviselôje.

A Magyarország iránti érdeklôdés és kedv felkeltését szolgálja továbbá az is, hogy Bukarest egyik legelegánsabb szállodájában, a Sofitel Hotelben most is megrendezik a magyar gasztronómiai napokat.

— Az elsô két ilyen rendezvény sikere után természetes a folytatás — hangsúlyozta Bíró Gáspár, aki elmondta, hogy a gasztronómiai napokat a tervek szerint pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök fogja megnyitni Bukarestben tett hivatalos látogatása záróeseményeként.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]