2000. április 17.
(XII. évfolyam, 90. szám)

Az egyházfôkkel folytatott péntek esti megbeszélést követôen Tôkés László nagyváradi református püspök elmondta: a magyar kormányfô „ismertette bukaresti tárgyalásainak eredményét, illetve eredménytelenségét", s közölte, hogy „a látogatásra a közelgô romániai választások, sajnos, rányomták a bélyegüket".

A magyar miniszterelnök ennek ellenere bukaresti tárgyalásait összességében sikeresnek értékelte. Elmondta, hogy a tárgyalások során szóba hozta a kommunista idôszakban elkobzott magyar egyházi vagyon kérdését. A megbeszélésen világossá tette, hogy a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, az eddig meghozott konkrét döntéseket pedig a román kormány a gyakorlatban is érvényesítse.

— Mennyire tartja eredményesnek vagy eredménytelennek a Isãrescu miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel folytatott bukaresti tárgyalásait?

— Minden mérce kérdése. Hogyha azt mondjuk, hogy az elmúlt két évben a román–magyar kapcsolatok korábbról soha nem ismert jó minôséget értek el, és ezt most sikerült folytatni, illetve fenntartani, akkor ez egy sikeres út volt. Ha az elmúlt két évre visszagondolunk, látjuk, hogy nagy lépésekkel haladtunk elôre. A katonai együttmûködés kiváló, számos olyan dolog történt a kisebbségi ügyekben is, amelyekkel elégedettek lehetünk, és persze, maradt még számos megoldatlan kérdés is. Tehát ha az utat úgy nézzük, hogy fenntartotta-e az eddigi jó viszonyt, és adott-e újabb lökést az elôttünk álló idôszakra nézve a román–magyar viszonynak, azt mondhatjuk, hogy igen, eredményes volt.

Ha azt nézzük, milyen konkrétumokat sikerült megbeszélnünk, akkor azt gondolom, eredményesnek mondhatjuk. A román fél ígéretet tett arra, hogy az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezményt — amelyet a román parlament még nem ratifikált, de a magyar már igen — ratifikálni fogják. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Abban is egyetértettünk, hogy meg kell kötni egy olyan kétoldalú megállapodást, amely ökológiai, de magába foglalja az árvízvédelmi, vízgazdálkodási kérdéseket is. Tehát széles értelemben vett környezetvédelmi–ökológiai kétoldalú szerzôdés. Ilyet akarunk kötni egyébként az ukránokkal is és néhány más szomszédunkkal. Ebben kerülnének rögzítésre azok a veszélyes pontok, amelyek ma Románia területén azzal fenyegetnek, hogy az eddig megismerthez jellegében hasonló szennyezôdéseket okozhatnak. Tehát megkapnánk ennek a szerzôdésnek a keretében ezt a listát, és utána közösen követnénk nyomon, hogy fenyeget-e bármilyen veszély a potenciális veszélyt magukban hordozó üzemek részérôl. Ha ilyen rendszerünk lett volna a ciánszennyezôdés elôtt, akkor az nem következett volna be. A hasonló esetek megelôzését célzó kétoldalú megállapodásról a közös szándéknyilatkozat megtörtént. Következô konkrét dolog volt a konzulátusok ügye, ahol a román fél részérôl egy elvi nyilatkozattal rendelkezünk. Ezt ebben az évben tette a román miniszterelnök, amikor azt mondta: nincs akadálya annak, hogy mind Csíkszeredában, mind pedig Konstancán Magyarország megnyithassa a konzulátusát. A magyar fél ennek megfelelôen ezt a látogatást használta fel arra, hogy hivatalosan is átadja azt a diplomáciai jegyzéket, amelyben bejelenti azt az igényét, hogy szeretne a két varosban konzulátust nyitni. Csekély reményt látok arra, hogy ez a soron következô, ôsszel esedékes romániai választások elôtt megvalósuljon, mert a román félben nincs meg az a szándék, hogy a választások elôtt ez megtörténjen. Ezt elég világosan értésünkre adták. Mi pedig ezt azzal a hivatalos állásponttal nyugtáztuk, hogy egy konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik megvan, a másik még várat magara.

— S a határátkelôk tekintetében?

— A határátkelôk ügyében kifejezetten áttöréses jellegû volt a megbeszélés. A román fél kijelentette, érdekelt abban, hogy több határátkelôhelyet nyissunk, illetve már mûködôket feljebb minôsítsünk. Én azzal a hírrel érkeztem Romániába, hogy sikerült elhárítanunk azokat a pénzügyi akadályokat, amelyek eddig Magyarországot akadályozták abban, hogy kihasználjuk az újabb határátkelôk megnyitására egyébként meglévô román szándékot. Most tehát várható, hogy a közeljövôben két-három határátkelôt is meg tudunk nyitni Románia és Magyarország között. Ezt fontos és sikeres ügynek tartom.

Ne felejtsük el továbbá, hogy ez nem egy szokványos politikai látogatás volt, hiszen a magyar üzleti élet jeles és kiváló személyiségei is itt voltak velünk, és üzleti természetû tanácskozást folytattak román kollégáikkal. Az a szándék, hogy a két ország között egyre szorosabb gazdasági kapcsolatrendszer alakuljon ki, ebben az irányban is tettünk lépéseket.

— Isãrescu miniszterelnök nemrég azt mondta, a legutóbbi Legfelsôbb Bírósági döntéssel elhárultak azok a jogi és politikai akadályok, amelyek az állami magyar egyetem útjában álltak. Errôl konkrétan tettek valamilyen ígéretet román részrôl?

— Ha elhárult, akkor elhárult, és ezt mi, magyarok örömmel üdvözöljük. Ebben a pillanatban úgy látom, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy megvárja, amíg a gyakorlatban is elhárul minden akadály egy magyar nyelvû állami fenntartású egyetem létrejötte elôl. Miután a romániai magyarok minél hamarabb szeretnének egy olyan iskolarendszert látni, ahol az óvodától az egyetemig magyar nyelven lehet tanulni, és most ezt állami keretek között nem tehetik meg, ezért a magyar kormány segítséget nyújt ahhoz, hogy az erdélyi egyházak, a Romániában mûködô magyar történelmi felekezetek egy magánegyetemet hozzanak létre, és ezt megfelelô formában a magyar költségvetés is hajlandó támogatni, hiszen errôl egyébként a parlament a legutóbbi költségvetés elfogadásakor döntött.

— A konzulátus ügye azt bizonyítja, hogy a román belpolitika meglehetôsen erôsen tudja befolyásolni a kétoldalú kapcsolatokat. Ha ez most így van, egy olyan kormánnyal, amellyel tulajdonképpen baráti a viszony, mire készül a magyar diplomácia és a magyar kormányzat, ha esetleg bekövetkezik egy váltás Romániában?

— Ha olyan váltás következik be Romániában, amely Magyarországgal szemben kevésbé lesz baráti, mint a mostani, akkor fôhet a fejünk. De senki sem tudja, hogy bekövetkezik-e váltás, s ha igen, az milyen lesz? Úgyhogy inkább Clinton elnöknek arra az örökbecsû nyilatkozatára hagyatkoznék, amelyben azt mondta, hogy hipotetikus kérdésekre nincsen válasz. Nem lehetünk felhôtlenül boldogok, ha ilyen váltás bekövetkezik, s ezt nemcsak én mondom, hanem Romániában is sokan osztják ezt a véleményt, hogy mind Magyarországnak, mind Romániának, mind a magyaroknak, mind a románoknak érdekük lenne, hogy Románia és Magyarország területén minél több konzulátus mûködjék. Ha ügyeiket el akarják intézni, mondjuk Csíkszeredáról ne kelljen Kolozsvárra utazni.

— Szóba kerültek-e az egyházi javak a tárgyalások során?

— Az egyházi javak szóba kerültek, mert szóba hoztuk ôket. Magyar miniszterelnökként nem tudok eltekinteni attól, hogy ez a kérdés újra és újra napirendre kerüljön. Hosszú évtizedekre nyúlik vissza az ügy, a Romániában mûködô magyar történelmi egyházak vagyonának tekintélyes részét a kommunista rendszerben államosították, tehát törvénytelen módon, kártalanítás nélkül elvették. A magyar állam, illetve a civilizált európai közösség joggal tart arra igényt, hogy azokban az országokban, ahol ilyesmi történt, ezt valahogyan orvosolják. Ezt várta el a civilizált európai közösség Magyarországtól is, amikor rendeztük a történelmi egyházaktól a kommunizmus idején jogosulatlanul elvett egyházi vagyonok ügyét. Tehát Magyarország ezt a kérdést úgy rendezte, ahogyan ez Európában elváratik. Most azt várjuk, hogy ez Romániában is bekövetkezzen. A helyzet volt már rosszabb is a mostaninál. Volt olyan idôszak, amikor ebben az ügyben semmi sem történt. Ha a mostani helyzetre vetnek egy pillantást, azt látják, hogy nincs ugyan egy átfogó törvény, amely rendezné az ügyet, de egyedi rendeletekkel bizonyos döntések megszületnek, amelyek egyébként kedvezôek a magyar egyházak számára, hiszen egy-egy ingatlanról vagy ingatlancsoportról rendelkeznek. A probléma az, hogy ezeket sem sikerült ez idáig minden esetben hibátlanul végrehajtani. A magyar félnek tehát két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány. Ez a két kérésem volt.

Lejegyezte:T. Sz. Z.

Igen hatékonynak értékelte Emil Constantinescu államfô Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel pénteken késô délután folytatott megbeszélését. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy a két ország között jó politikai és katonai együttmûködés alakult ki. Nehéz kérdéseket is sikerült megoldani.

A találkozón egyetértettek abban, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell a hangsúlyt fektetni. Ennek megfelelôen áttenkintették az infrastruktúra közös érdekû fejlesztésének kérdéseit — mondta az államfô.

A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentôsen javultak a magyar–román kapcsolatok. A legnagyobb fejlôdést a román államfô közvetlen felelôssége alá tartozó területen, a katonai együttmûködésben érte el a két ország.

— A magyar–román katonai kapcsolatok a történelem folyamán soha nem voltak olyan jók, mint most. Ez a térség katonai stabilitásának egyik legfontosabb eleme — hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette, hogy Magyarország érdekelt ennek fenntartásában és ezért is támogatja Románia NATO-csatlakozását.

A magyar miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait fejleszteni kell, hogy ezen a területen is példát tudjon mutatni.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Emil Constantinescu személyében a közép-európai stabilitás érdekeit szem elôtt tartó elnöke van ma Romániának.

Rockenbauer Zoltán Ion Caramitruval tárgyalt

Az Orbán Viktor miniszterelnököt romániai látogatására elkísérô Rockenbauer Zoltán, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere elsô ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru mûvelôdési miniszterrel. A megbeszéléseken megállapították, hogy a magyar–román kulturális kapcsolatok dinamikusan fejlôdnek.

Tavaly mindkét ország mûvészeti életében kiemelkedô esemény volt a partnerország által megrendezett kulturális eseménysorozat: a román napok Budapesten, illetve a magyar napok Bukarestben. A felek egyetértettek e hagyomány folytatásában. A jövôben tematikus rend szerint rendezik meg a kulturális napokat. A magyar miniszter azt javasolta, hogy idén a filmmûvészet köré építsék fel a programokat.

A felek szorgalmazták, hogy román szépirodalmi mûvek jelenjenek meg Magyarországon, a román olvasók pedig magyar alkotásokkal ismerkedhessenek meg anyanyelvükön.

Rockenbauer és Caramitru nagyon értékesnek minôsítette a tavaly megkötött kétoldalú mûemlékvédelmi megállapodást. Megerôsítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású mûemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre.

A magyar miniszter szorgalmazta, hogy mielôbb jöjjön létre egyezmény a Bukarestben mûködô Magyar Kulturális Központ és a Budapesten mûködô Román Kulturális Intézet jogállásáról. Az egyezmény rendelkezni fog a Kolozsváron létrehozandó magyar kulturális fiókintézetrôl, illetve a Szegedre tervezett hasonló román intézetrôl.

Rockenbauer üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megôrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru megígérte, hogy ez a jövôben sem fog változni.

Harrach Péter és Smaranda Dobrescu megbeszélése

Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel.

A tárgyalásokat követôen Harrach Péter elmondta: a román társminiszterrel véglegesítették azt a két magyar–román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövô hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjérôl, szakmai gyakorlatáról, illetôleg kulturális és nyelvi ismeretszerzésérôl szól. Ezeknek az egyezményeknek a segítségével a két fél megpróbálja a meglévô szezonális munkavállalást legális keretek közé fogni.

Németh–Ungureanu: Rendezik a diplomáciai ingatlanok ügyét

Bukaresti megbeszéléseirôl Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Rãzvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. Németh szerint a román tárgyalófél nyitottsága azt jelzi, hogy elôrelépés várható ezen a területen.

A Németh–Ungureanu megbeszélésen szó volt a délkelet-európai stabilitás kérdéseirôl is. Ezzel kapcsolatban a magyar államtitkár hangsúlyozta, hogy a térség stabilitásában kulcskérdés a jugoszláviai rendszerváltozás és demokratizálási folyamat, amelynek folytatódása Románia és Magyarország kiemelkedô külpolitikai érdeke. A konzulátusok ügyében Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont szerint az idevonatkozó elvi megállapodás gyakorlati megvalósítása mindkét ország állampolgárainak elemi érdeke.

Szabó Tibor Viorel Badeával és Eckstein-Kovács Péterrel találkozott

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke elmondta, hogy Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetôjével, a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követôen két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, a román kormány Kisebbségvédelmi Hivatalának vezetôjével pedig a HTMH elnöke feltérképezte, hogy melyek azok a területek, ahol a két fél közösen léphet fel nemzetközi fórumoknál a kétoldalú kapcsolatokban a magyarországi románság, illetve az erdélyi magyarság helyzetének javítása érdekében.

Hajós Béla és Gönczy János Romicã Tomescuval vitatta meg az árvízkérdést

Hajós Béla magyar helyettes vízügyi államtitkár és Gönzcy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa külön megbeszélést folytatott Romicã Tomescu vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel.

A megbeszélés után Hajós Béla elmondta: a találkozón elsôsorban vízügyi témákról folyt eszmecsere. Természetesen érintették a környezetszennyezési kérdésekkel kapcsolatos együttmûködés kérdéseit is.

A mostani árvizekkel összefüggô legutóbbi eseményekbôl kiindulva — amikor is magyar gépek román területen nyitották meg a Körös töltését, majd elvégzik a töltés helyreállítását — megállapodtak abban, hogy a határt átszelô vízfolyások ügyében az egész vízgyûjtô medencére kiterjedôen felmérik, hogy mi ennek az immár harmadik árvízi eseménysorozatnak az oka. Közös terveket készítenek, hogy a töltések és a víztározók egyoldalú létesítése helyett miként lehetne az egyes folyókat (a mellékfolyóikkal együtt) optimálisan kezelni, s milyen beavatkozások kellenek ehhez.

— Együtt fordulunk uniós pénzekért, s a folyóvizek optimális üzemeltetése érdekében egyik fél sem zárkózik el, hogy esetleg részt vállaljon a másik ország érdekeit is szolgáló beavatkozások finanszírozásából. De fô szempont a közös pénzek elôteremtése — mondta a helyettes államtitkár.

Fontosnak mondta, hogy május 22-én folytatódik Budapesten az új határvízi egyezménnyel kapcsolatos tárgyalássorozat, amit lehetôleg június végéig le kell zárni. A tárgyalásokból nem sok van hátra, de egy éve már szüneteltek.

— A tervezett egyezmény mindenképpen eurokonform lesz, mert amit a témában ma az európai jog tud, azt ez az egyezmény is tartalmazza majd — mondta Hajós.

Adrian Nãstasénak sem kell konzulátus

Orbán Viktor idejön, hogy kioktasson bennünket és megmondja nekünk, hány magyar konzulátusra van szükség Romániában — fogalmazta meg a legnagyobb román ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) felháborodását a párt elsô alelnöke, Adrian Nãstase.

A magyar miniszterelnök hivatalos bukaresti látogatását kommentálva az RTDP második számú embere mindenekelôtt „Orbán Viktor arroganciájáról" bocsátkozott eszmefuttatásba. Megfogalmazása szerint „a magyar miniszterelnök mostanáig úgy járkált Erdélyben, mintha a román–magyar kapcsolatok sétaterén parádézna".

Ezt — így Nãstase — a jelenlegi román kormány „szervilizmusa tette lehetôvé. Románia kormányzói ahelyett, hogy Bukarestbe hívnák Orbán Viktort, vele együtt sétálnak Erdélyben, ami teljesen rendellenes" — jelentette ki Nãstase a magyar miniszterelnök bukaresti látogatása kapcsán.

Adrian Nãstase úgy vélte, hogy miután a románoknak nem kell vízum a magyarországi utazáshoz, semmi értelme nincs új magyar konzulátusokat nyitni Romániában. Valójában arról van szó, hogy „a konzulátusok megnyitásával a magyar kormány saját prefektúráját akarják létrehozni a székelyeknél". Az RTDP elsô alelnöke szerint új magyar konzulátusok megnyitását Romániában a két ország közti gazdasági kapcsolatok sem indokolják, mivel a magyar cégeknek az egész határtérségben együttmûködési tervei vannak a román vállalatokkal, s „megpróbálnak egy megosztott szuverenitású zónát kialakítani".

Nãstase, aki az RTDP kormányzása idején külügyminiszter volt, emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor pártja rendkívül negatív véleménnyel volt a román–magyar alapszerzôdésrôl. „Orbán pártjának ugyanaz volt az álláspontja az alapszerzôdéssel szemben, mint amilyen álláspontot az RMDSZ képviselt Románia alkotmányával szemben" — szögezte le.

Az RTDP elsô alelnöke szerint a jelenlegi román kormány nem érti Románia érdekeit, nem képes megvédeni az országot az olyan tendenciák ellen, amelyeket „a két világháború között revizionistának neveztek". Orbán Viktornak nem tetszik „az alapszerzôdés 4. cikkelye, amely leszögezi, hogy a két fél tiszteletben tartja a közös határok sérthetetlenségét, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi integritását és nem lépnek fel területi igényekkel" — mondta.

Nicolae Vãcãroiu, aki a magyar–román alapszerzôdés aláírásakor Ion Iliescu volt államfô miniszterelnöke volt, a szombati román sajtóban megjelent nyilatkozatában azt mondta: a román–magyar alapszerzôdésrôl folytatott tárgyalások során „semmilyen formában nem került szóba az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése".

— Ha visszatérünk a hatalomba, semmiféle esélye nem lesz annak, hogy errôl a kérdésrôl diktátumok formájában tárgyaljunk — jelentette ki, hozzátéve azt, hogy véleménye szerint az elmúlt két és fél évben a romániai magyar közösség jóval több jogot kapott annál, mint „amit számos nyugati ország elvárásai tartalmaznak".

Szombaton, az MKT–MÖK együttes ülésén összeállították az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeinek listáját. Ezt megelôzôen az MKT úgy döntött: a kolozsvári városi tanácsosjelöltek elôválasztására szerdán kerül sor. A testület határozatban erôsítette meg: az RMDSZ önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron, akinek személyérôl szintén szerdán döntenek.

A Kolozs megyei RMDSZ küldötteinek tanácsa (MKT), és a megye RMDSZ-es polgármestereit, alpolgármestereit, helyi tanácsosait tömörítô Megyei Önkormányzati Konferencia (MÖK) szombati együttes ülésén meghallgatták és megvitatták a jelenlegi megyei tanácsosok beszámolóját, bemutatkoztak az új jelöltek, végül összeállították az RMDSZ-es megyei tanácsosok végleges listáját. A testület hosszas vita után úgy határozott: a megyei tanácsosi listán a befutó hat hely közül az elsô, a harmadik és az ötödik Kolozsvárt illeti meg, a második Aranyos mentét, a negyedik Szamos mentét, a hatodik pedig Kalotaszeget. A szavazás elsô szakaszában a jelen levô Szamos menti, Aranyos menti és kalotaszegi küldöttek döntöttek a biztos befutó egy-egy jelöltjükrôl. Ezt követôen újabb voks következett: a szavazásra bocsátott listán a kolozsvári jelölteken kívül szerepelt a többi vidéki megyei tanácsosjelölt neve is. (Amennyiben az elsô három helyre történetesen nem kolozsvári jelölt került volna, úgy Kolozsvárnak le kellett volna mondani befutó helyei valamelyikérôl a vidék javára.) A végleges lista a következô: 1. Molnár B. Géza orvos, a járványtani intézet fôosztályvezetôje, osztályvezetô fôorvosa, jelenleg is megyei tanácsos (Kolozsvár); 2. Böjthe Dániel vállalkozó (Aranyos mente); 3. Buchwald Péter vegyészmérnök, alprefektus (Kolozsvár); 4. Váncsa Pál vállalkozó, (Szamos mente); 5. Pálffy M. Zoltán meteorológus, a megyei RMDSZ titkára, megyei tanácsos (Kolozsvár); 6. Lakatos András tanár, a kalotaszentkirályi iskola igazgatója, megyei tanácsos, (Kalotaszeg). Továbbá: 7. Bitay Levente bányamérnök, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke (Kolozsvár); 8. Székely István vegyészmérnök, megyei tanácsos (Aranyos mente); 9. Petô Zsigmond agrármérnök, a megyei kataszteri hivatal igazgatója, (Kolozsvár); 10. Kerekes Sándor gépészmérnök, megyei tanácsos (Kolozsvár); 11. Török Bálint tanár megyei tanácsos (Szamos mente); 12. Takács Gyula közgazdász, megyei tanácsos (Kolozsvár); 13. Barazsuly Emil agrármérnök, a megyei RMDSZ mezôgazdasági alelnöke (Kolozsvár); 14. Balogh Csaba vállalkozó (Szamos mente); 15. Farkas Zoltán, agrármérnök (Kolozsvár). Megjegyezzük: Buchwald Péter esetén az alprefektusi és a megyei tanácsosi tisztség között összeférhetetlenséget állapít meg a törvény. Ennek feloldását Buchwald úgy képzeli el, hogy alprefektusi mandátumának végéig felfüggeszti megyei tanácsosi tisztségét.

A jelölések elfogadásakor kizáró oknak tekintették azt, ha a jelölt csak az elmúlt hónapokban lépett be az RMDSZ-be; ha (saját bevallása szerint) Szekuritáté-kollaboráns volt; ha alapszervezeti titkárnál magasabb funkciót töltött be az egykori Román Kommunista Pártban. Szintén kizáró ok volt annak az MKT-határozatnak a be nem tartása, amely arra kötelezi a megye önkormányzati tanácsosait, hogy ebben a minôségben szerzett jövedelmük (lásd havi üléspénz) öt százalékát fizessék be a megyei RMDSZ-kasszába tagdíj formájában.

Az MKT–MÖK együttes ülése elôtt az MKT határozatban erôsítette meg azt a korábban született elvi döntést, amely szerint az RMDSZ önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A testület egyetlen tartózkodás mellett fogadta el a határozatot. A polgármesterjelölt személyérôl az MKT szerdán dönt. Szintén ekkor kerül sor a jelenlegi kolozsvári városi tanácsosok beszámolójára, az új jelöltek bemutatására, végül pedig a rangsorolásra. A jelöltek a következôk: Bálint Kelemen Attila tanár, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke; Boros János mérnök, az RMDSZ önkormányzati fôosztályának fôreferense, városi tanácsos; Kapdebó Ivó körzeti elnök; Kerekes Gábor vállalkozó, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke; Kun András József körzeti elnök; Máté András Levente jogász; Mikó Lôrinc jogász, városi tanácsos; Molnos Lajos újságíró, városi tanácsos; dr. Pálffy Károly gépészmérnök, a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos; Papp Emanuel István körzeti elnök; Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezetô igazgatója; Révész Erzsébet tanár; Somogyi Gyula, közgazdász, városi tanácsos; Vekov Károly tanár; Veress Erzsébet vegyészmérnök. (A 12 közül az elsô 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.)

Amint azt Kónya-Hamar Sándor képviselô, megyei elnök több alkalommal is hangsúlyozta: a saját polgármesterjelölt-állítás mellett szóló egyik legfôbb érv a jelölt mozgósító ereje, nagyobb részvétel esetén pedig növekedhet a tanácsosi helyek száma. Ha egyértelmûvé válik, hogy mind a tanácsos-, mind a polgármesterjelölteket tartalmazó szavazólapon az RMDSZ-jelre, a tulipánra kellene pecsételni, elkerülhetô a kettôs, tehát az érvénytelen szavazás is. Az 1996-os helyhatósági választásokon Kolozsvár „kitüntetett" helyen szerepelt, mind a magyar szavazópolgároknak a távolmaradását, mind az érvénytelen szavazatokat illetôen. (Négy évvel ezelôtt jelentôs számú kolozsvári magyar sem értette meg, hogy a polgármesterjelöltek esetén a konvenció jelöltjére, tehát a kulcsra, a megyei és tanácsosi lista esetén pedig az RMDSZ-es tulipánra ajánlatos voksolni. Az utóbbi két szavazólapon nagyon sokan pecsételtek a kulcsra is, ami érvénytelenítette a szavazatot.) Az önálló RMDSZ-jelölt továbbá „mentesítheti" az esélyes román jelölteket attól a „kényelmetlen" helyzettôl, hogy a kolozsvári magyarok testületileg támogatásukról biztosítsák valamelyiket, és így rontsák „az igaz román"-imidzsüket. Tekintettel a kolozsvári magyar szavazók arányára, könnyen elôfordulhat egy Funar–RMDSZ-jelölt második forduló. A törvény elméletileg lehetôvé teszi, hogy ebben az esetben az RMDSZ-jelölt visszalépjen a Funar legyôzésére legesélyesebb harmadik jelölt javára. A tapasztalat ugyanis az, hogy még a demokrata érzelmûbb románok is inkább Funarra szavaznak, semhogy magyar polgármestere legyen Kolozsvárnak. Az RMDSZ jogászai szerdáig mélyrehatóan elemzik a törvény szövegét, amelynek rossz értelmezése az elôbb említett helyzethet vezethet.

A szombati ülésen jelen volt Péter Pál ügyvezetô alelnök is. Kérdésünkre, hogy milyen álláspontot képvisel az RMDSZ ügyvezetô elnöksége a saját kolozsvári polgármesterjelölt-állítással kapcsolatban, az alelnök kifejtette: az ÜE-nek még nem körvonalazódott az álláspontja ebben a kérdésben, hiszen még a kolozsváriak sem döntötték el végérvényesen, lesz-e saját jelölt. (Az erre vonatkozó MKT-határozat szerdán, a helyhatósági választásokat szabályozó törvényt elemzô jogászok javaslatára még módosulhat — szerk. megj.) Péter Pál szerint egyformán szólnak érvek a jelöltállítás mellett és ellen. Tagadhatatlanul nagy lehet a mozgósító ereje, figyelembe kell ugyanakkor venni azt is, hogy az RMDSZ-jelölt megjelenése a választási csatározásokban lehetôséget teremthet Funar nacionalista retorikájának felerôsítésére, amely minden szempontból kedvezôtlen a helyi magyar közösségre nézve.

Székely Kriszta

Tíz évvel ezelôtt, az 1989 decemberi események után alakult meg a létszámában még a magyarnál is ijesztôbben megcsappant nemzeti kisebbség, a németség második világháború utáni elsô hivatalos szerve, a demokratikus fórum kolozsvári szervezete. Az évforduló alkalmából a múlt hét szombatján ünnepi ülést rendeztek a testület Unió utcai székhelyén, a dr. Hermann Oberthról, a világhírû erdélyi német rakétatudósról elnevezett mûvelôdési központban.

Meghívottakon, fórumtagokon kívül megtisztelte jelenlétével a rendezvényt többek között Harald Gehrig, a Német Szövetségi Köztársaság nagyszebeni fôkonzulja, dr. Fritz Frank, az Ausztriába kitelepült erdélyi szászok egyesületének tiszletelbeli elnöke, aki több mint négy évtizeden át ügyvezetô elnökként irányította a szervezetet, s ma a német nyelvterületen — Németországban, Ausztriában, Svájcban és más nyugati övezetekben — élô erdélyi németek szövetségének elnöke, György Gyöngyvér, a Nemzeti Kisebbségek területi irodájának küldöttje, Dana Prelipceanu, az Interetnikai Szövetség vezetôsége részérôl. Ott volt a város polgármestere is.

Karl Strutinski, a fórum elnöke üdvözlô szavai után Harald Gehrig fôkonzul köszöntötte az összejövetel résztvevôit. Méltatta a több mint 800 esztendeje Európának erre a tájára került, itt otthonra talált, az országrészt cselekvôen építô, s az itt élô népek között évszázadokon át a híd szerepét eredményesen betöltô, a különféle nyelvet beszélô emberek közötti jó viszonyt, barátságot erôsítô nemzetiséget. Ezt a szerepet állította hozzászólása középpontjába és hangsúlyozta nagy tetszéssel fogadott három — német, román és magyar — nyelvû felszólalásában a kolozsvári születésû, a Református Kollégiumban 1942-ben jeles minôsítéssel érettségizett dr. Fritz Frank is. Ô több mint fél évszázada él Linzben, s mint itteni barátai, ismerôsei jól tudják, azóta is, de különösen az elmúlt tíz évben rengeteg segítséget nyújt nemcsak az itt maradt, egyre kevesebb németnek, de általában Erdély lakosságának. Meghatottan elevenítette fel gyermek — és ifjúkora kolozsvári éveit. Lehet, hogy többek számára meglepetést okozva szólt tanuló éveirôl, amikor a német elemi iskolában magyar származású tanítók oktatták a gótbetûs írásra, Románia földrajzára és történelmére, a tudományok alapismereteire. Ús szólt a Hajdani George BariÍiu Líceumban töltött éveirôl, amikor az itt valóban békében, testvériesen élô nemzetiségek fiai osztályukban a többséget tették ki — de mindannyian jó barátok voltak, mindegyik beszélte a másik nyelvét. S késôbb a református kollégiumban kitûnô tanárok készítették fel az életre, tanítványaiktól a német vagy román nyelvû feleletet is elfogadták. Ilyen környezetben nôttek fel az itteni németek. Akik építô, munkás, alkotó, ha kellett óvó-védô, a nemzetiségek között összekötô szerepet játszottak. Olyan tények ezek, amelyeket a letûnt rendszer idején nemhogy méltatni, de még szóba hozni sem lehetett.

Üdvözölte a jelenlevôket a polgármester is, aki oklevelet és ajándékokat nyújtott a testület elnökének és dr. Fritz Franknak.

Díszvendégek köszöntôi után a testület korábbi elnökei — Dr. Paul Jürgen Porr és dr. Wilfried Schreiber —, valamint a testület tiszteletbeli elnöke, Wunder Eugen, a Kolozsvári Piarista „regdiákok Baráti Körének tagja beszéltek a ma már alig 300 tagot számláló, de lelkes fórum tevékenységérôl, belföldi és külhoni kapcsolatairól. Szekernyés-Clemens Éva nyugdíjas gyógyszerész, fórumtag — volt országos asztalitenisz-bajnok — a jelenlevôk nagy tapsa közepette adta át Karl Strutinskinek férje, az ismert iparmûvész, Szekernyés Márton bôrdomborítású Hermann Oberth-arcképét.

Délután a Zenei Líceum dísztermében a Francisc Munteanu vezette Viva la Musica és az iskolai énekkar adott ünnepi mûsort. Majd a fórum székhelyén Grimm Piroska festményeibôl nyílt kiállítás, s azt követôleg jól sikerült kultúrmûsor tette emlékezetessé a jubileumi rendezvényt. Többek között elhangzottak az Erdélybôl kitelepült Franz Hodjak költô versei, Corina Maier — Gerda Türk zongorakíséretével Schubert-dalokat, Katharina Cloos Joachim Wittstock-mûveket, a Transsilvania Barokk-együttes — Majó Zoltán, Nagy István, Ciprian Campean és Erich Türk — Hans Peter Türk-mûvet, adott elô. Kars Strutinski Hermann Oberth mûveibôl olvasott fel, s a marosvásárhelyi mûvelôdési csoport népi táncokkal szórakoztatta a jelenlevôket.

László Ferenc

A Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség Kolozs megyei szervezete dr. Marian Muresant, a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematika és informatika karának elôadó tanárát jelölte a polgármesteri tisztségre. Muresan a Szabadság kérdésére elmondta: jelszavuk a tisztesség, emberség, törvényesség — a hitben rejlik a hatalom. Választási programjának alapvetô pontjaiként Muresan a következôket jelölte meg: a helyi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tétele, átláthatóság a döntéshozatalban, az utak korszerûsítése, a közlekedés megkönnyítése, számítógéppel irányított villanyrendôrök elhelyezése, tiszta, civilizált, kivilágított aluljárók építése, tisztességes pályázatok meghirdetése az állami tulajdonban lévô épületek felújítására és gondozására.

Muresan határozottan támogatja a kis- és középvállalatok fejlesztését, a hazai és a külföldi befektetéseket, amelynek köszönhetôen a polgármesteri hivatal bevételei is növekedni fognak. Ezáltal nagyobb támogatást tudnak majd nyújtani a különbözô karitatív intézményeknek, árvaházaknak, népkonyháknak és öregek otthonának.

— Úgy vélem, a kolozsváriak megértették, hogy elérkezett az idô az igazi változásra. Az 1990–1991-ben hangoztatott jelszavak többsége mostanra már elavult. Két dolgot tartok alapvetônek: az erkölcsi értékek tiszteletben tartását és a gazdasági fellendülést. A Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség történelmi hagyományai által azt a politikai irányvonalat képviseli, amelyben az erkölcsi értékek és a gazdasági érdekek egyaránt helyet kapnak. Piacgazdaságról csak az erkölcsi értékek tiszteletben tartásával lehet beszélni, ugyanakkor képesnek tartom magam, és szándékomban áll letörölni Kolozsvárról az „etnikai problémák városa" címet — hangsúlyozta Muresan.

P. A. M.

DR. LOVAS ISTVÁN akadémikus, a debreceni egyetem profeszora tart elôadást Az elemi részekrôl 2000-ben címmel április 18-án, kedden du. 5 órától, az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi és matematikai szakosztályának felolvasó ülésén, a Ion Ghica 12. szám alatti EME-házban. Minden érdeklôdôt szívesen látnak.

AZ ASZTMAKLUB „rendkívüli" összejövetelén, április 19-én, szerdán du. 5 órától dr. Nagy Lajos allergológus fôorvos tart elôadást a Györkös-Mányi Albert Emlékházban.

CSIPKEVERÔ TANFOLYAMOT rendez április 26–29. között az Unitárius Nôk Országos Szövetsége, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel várnak. Megnyitó április 26-án, szerdán reggel 9 órakor a belvárosi unitárius egyházközség Brassai Sámuel utca 6. szám alatti tanácstermében.

AZ INTERETNIKUS MÛVELÔDÉSI PÁRBESZÉD rendezvénysorozat — melyet a Interetnikus Párbeszéd Egyesület szervez — keretében április 18-án, kedden du. 5 órakor festészeti és grafikai kiállítás nyílik a Fôtér 2. szám alatti galériában. Kiállítók: Marius Bercea, Juhos Sándor, Mátyás László, Serge Vasilendiuc. A megnyitó után Kántor Lajos író Ritoók Jánosra emlékezik, Boér Ferenc színmûvész pedig Ritoók János mûveibôl ad elô. A rendezvényt Mozart-hangverseny zárja a Sonore vonósnégyes elôadásában (Kozma Éva — hegedû, Abram Zsuzsa — hegedû, Barabás Boróka — mélyhegedû, Orbán Katalin — gordonka).

Sikerélményre van szükséged Romániában? Tedd be megtakarított pénzecskédet egy magas kamatokat ígérô kereskedelmi bankba, aztán a bukása után örülj, ha visszakapod jussodat.

(öbé)

Jordáky Lajos történész, szociológus, egyetemi tanár síremlékének restaurálására és megemlékezésre került volna sor április 14-én, szombaton délelôtt a Házsongárdi temetôben. Azért a feltételes mód, mert a rangos eseményt mindössze négyen tisztelték meg jelenlétükkel, így a megemlékezés elmaradt.

Bitay Ödön, Jordáky gyermekkori jó barátja szomorúan nyilatkozott a Szabadságnak a megtapasztalt közönyrôl, valamint a restaurálás folyamatáról. Megtudtuk, hogy ô maga kezdeményezte a megbecstelenített és bronzplakettjétôl megfosztott sír helyreállítását. Felhívására két szervezet ajánlotta fel támogatását: az RMDSZ szociáldemokrata platformja, és az EME, a Jordáky-hagyaték tulajdonosa. A hiányzó összeget maga Bitay teremtette elô. A munkálatokat Venczel Árpád kolozsvári képzômûvész-szobrász irányította. A síremlék elkészült ugyan, de Jordáky tisztelôinek mégis fáj a közöny, hiszen még az adakozó szervek sem voltak kíváncsiak a megemlékezésre, amelyen a tervek szerint dr. Csucsuja István — aki Jordáky diákja volt az egyetemen — méltatta volna a nagy történész érdemeit és munkásságát, Bitay Ödön pedig József Attila: Favágó címû versével készült az alkalomra, így fejezve ki, hogy Jordáky mindig szelíden harcolt azért, amit ma sokan megtagadnak.

„Szomorú, hogy korunkban némelyek elfelejteni látszanak, hogy kik voltak és honnan jöttek, mert nem szívesen emlékeznek a múltukra. Identitászavarral küszködnek, megfeledkeznek az erdélyi történelem nagyjairól, és megfosztják a fiatalokat a történelmi tudattól. Pedig most, amikor tombol a többségi nemzeti xenofóbia, és igyekeznek elfeledtetni velünk a történelmünket, a történelmi tudat ebben a városban kellene megnyilvánuljon a legerôsebben. Jordáky nélkül nincs erdélyi történelem –- szögezte le Bitay Ödön, aki Venczel Árpád, dr. Csucsuja István és Végh Attila társaságában helyezte el a megemlékezés koszorúját a helyreállított síron.

Sándor Boglárka

Jön a gyerek nagy lihegve, hogy menjek gyorsan, mert a három vendég-barátját sehogy sem tudja megtanítani fára mászni. Ô felmászik, mutatja, hogyan kell fogózni, de amazok félnek...

— Tanítsd meg ôket kerítést mászni, ha a fától félnek — fitogtatom állítólagos pedagógiai érzékemet a kölyök elôtt. — Ahogy én tanítottalak: négy lépésbôl. Amikor a tetejére értek — ne feledd! — öt másodperc szünet, majd megnézni, hova kerül a lábad, aztán az ereszkedô-ugrás...

Alig telik el félóra, újra jön rohanvást a gyerek, de most mindhárom barátja mellette liheg.

— Apu! Ugye, hogy egy másodikos fiúnak csak három dolgot kell tudni tornából: fára mászni, kerítést mászni négy ütemben és focizni? Én mondtam nekik, de ôk nem hitték el...

— Hát az nem éppen így van — veszem át a reform oly divatos ködösítô nyelvezetét. — Kell tudni helybôl távolugrani, meg valami nehéz labdákat dobálni, meg ez, az... De fára mászni is tudnia kell egy fiúnak, mert különben kikacagják. Meg kerítésen átmászni, ha átmegy a labda... Ennél fontosabb nincs! Azt akarjátok, hogy kikacagjanak benneteket a kislányok?

Erre rögtön eltûnik szemükbôl a dac szikrája: úgy figyelnek, mintha isteni kinyilatkoztatást tennék. Hogy ôket, a már kilencéves fiúkat kikacagják a lányok, olyat aztán soha! Futnak visszafelé a park irányába, gyakorolni a fáramászást és a kerítés átmászását.

Jó óra múlva kimegyek megnézni, mit csinálnak. Az eredetileg négyfôs baráti csapat tízre duzzadt; köröttük kíváncsi felnôttek csoportja figyeli, hogyan folyik immár négy fán az „oktatás". A dróthálós kerítés környékén a legnagyobb az érdeklôdés. Messze visszhangzik az oktatói bíztatás: ...a kerítést négy ütemben kell átmászni...

Szabó Csaba

A lap 15. számában Borbély Gábor mutatja be az érmelléki Szalacsot, az Árpád-kori település a magyar kulturális örökség része, megérdemli az odafigyelést, a törôdést. Sepsiszentgyörgyön, május 5–7. között, kilencedik alkalommal rendezik meg a névadóhoz kötôdô városnapokat, a lap interjút közöl Ördög Lajossal, a rendezvény egyik szervezôjével. Merre, merre, marosszéki RMDSZ? — teszi fel a kérdést összegzô-elemzô írásában Szentgyörgyi László. Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségében dúló személyi harcokról, Vásárhelyi Árpád a magyarországi Munkáspárt fiataljairól, Seprôdi József a dicsôszentmártoni mûvelôdési egyesületrôl, Bálint István fôorvos az egészségügyi reformról nyilatkozik. A friss lapszámban a skarlát betûrôl, a fehér gólyáról, a zöld szörnyetegrôl is olvashatnak.

Vasárnap délután 1 és 3 óra között kb. 16 ezer résztvevôvel a kolozsvári neoprotestáns egyházak tagjai élô láncot alkottak a Mãrãsti negyedi körforgalmi csomóponttól a Monostori Kálvária dombig. A Magyar, az Unió utca és a Mócok útja jobb oldalán gyerekek, fiatalok, középkorúak és idôsek egyaránt feliratokkal tüntettek a mûvi terhességmegszakítás ellen. A résztvevôk szórólapokat osztogattak a járókelôknek.

14 órakor megszólalt Kolozsvár valamennyi neoprotestáns templomának a harangja. A terhességmegszakítás ellen harcoló keresztény orvosok egyesülete a kétórás élôláncos tüntetéssel akarta felhívni a város közvéleményének figyelmét arra, hogy az országban ellenôrizhetetlenül elszabadult a mûvi terhességmegszakítás pokla: alig nyolc év alatt 5 millió embrió esett áldozatul felelôtlen nôgyógyászok beavatkozásának.

(m. j.)

Fodor László egyetemi adjunktus Nevelés az iskolában címû kötete a szerzô elsô nevelési témájú, önálló könyve.

Háron oktatáselméleti szakkönyv társszerzôjeként és egy román–magyar pszichopedagógiai szótár szerkesztôjeként Fodor László kiváló érzékkel látja meg a pedagógia ezredvégi kihívásainak lajstromát. A Nevelés az iskolában címû kötetében olyan sajátos nevelési feladatokat mutat be és kommentál értékelô módon, amelyek lényegében egyetlen tantárgyhoz sem kötôdnek kizárólagosan. Témái — toleranciára nevelés, békére nevelés, demokráciára nevelés, az emberi jogokra való nevelés stb. — kétségtelenül lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a századvég új kihívásaira rugalmasabban és színesebben tudjon a pedagógus társadalom válaszolni. A személyiségszférák alakítását célzó nevelési területek fejezete is aranybányát jelent a pedagógusok számára, hiszen mindnyájan tudjuk, mennyire információközpontúvá vált az ezredvégi iskola, és mennyire visszaszorult az egészséges pszichikus fejlôdést favorizáló nevelés. Az olyan kérdéskörök boncolgatása, mint például a jellem nevelése, az egésszségnevelés, az érzelmek nevelése, a megismerés nevelése, a világnézetre nevelés, jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a kor kihívásaira reagáló rugalmas neveléstanba betekintést nyerjenek az érdeklôdôk. Jó néhány olyan nevelési feladatot is meghatároz kötetében a szerzô, amelyek már elsôsorban az új nemzedéket érintik: a segítôképesség nevelése, a szociális empátia képességének nevelése stb. Olyan témák ezek, amelyek igencsak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az iskolákból kikerülôk ne egy másik bolygón érezzék magukat, amikor kénytelenek lesznek majd saját lábukon megállni. Fodor László a sajátos szituációkra való felkészítés kérdéskörét is boncolgatja, és olyan témákat is érint, amelyekre nemcsak a pedagógusok, de a laikusok, a világ dolgai iránt érdeklôdök is „vevôk" lehetnének: a társas együttélésre nevelés, a családi életre való nevelés, a munkára nevelés stb. Kuriózumként szolgál a kötet utolsó fejezete (Nevelés az egészséges környezetért), amelyben olyan nevelési feladatokat mutat be és vezet le a szerzô, mint a környezetvédelemre nevelés vetületei, vagy a hulladékkezelésre nevelés.

Végezetül álljon itt a szerzô summázása: „arra van szükség, hogy az iskola alpvetôen értékközpontúvá váljon, vagyis az értékátörökítés perspektívájában megfelelô értékmintákat hordozó szociális miliôt alkosson, hogy mindenekelôtt tevékenységcentrikus (ne pedig ismeretközpontú) és fundamentálisan tanulásra (nem pedig tanításra mint ismeretátszármaztatásra) orientált legyen".

Fodor László elsô teljesen önálló pedagógiai témájú kötete remélhetôleg nagy sikert arat majd a pedagógusok körében, sôt, talán jelzés értéke is lesz: elég már a beteges információhalmozásból — neveljen embert, ne robotot az iskola.

Szabó Csaba

Rangos szellemi teljesítmény bemutatására került sor április 14-én délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, a Komp-Press és a Polis Kiadó szervezésében. Nagy György: Eszmék, intézmények és ideológiák Erdélyben címû tanulmánykötetét tették közkinccsé a korán elhunyt szerzô barátai és tisztelôi. A házigazda tisztét betöltô Balázs Imre József, a Korunk egyik szerkesztôje köszöntötte a maroknyi közönséget, majd átadta a szót a három meghívottnak, akik az író és a könyv bemutatását, minôsítését vállalták.

Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója — egyben a kötet szerkesztôje — elmondta: elsôkönyves szerzôrôl van szó, aki életében nem jelentkezett kiadónál. Nagy Györgyöt szakértelem, alapos dokumentáció és intellektuális felelôsség jellemzi, könyvében a két világháború közötti eszmei irányzatokat értékeli, valamint a kisebbségi kérdés és a magyar egyetem problémakörét vizsgálja, érdeklôdése körülhatárolható egy eszmetörténeti-ideológiai körön belül. „A könyvet fontosnak érezzük, a gondolkodó kritika kellô felelôsséggel fogja továbbgondolni a Nagy Görgy által felvetett problémákat" — fejezte be az értékelést a szerkesztô.

Veress Károly méltatásában kifejtette: a kötet a szerzô esszéírói tevékenységét tartalmazza, az írások hosszú elméleti-szellemi készülôdés termékei, elôtanulmányok egy szintézis-szerû íráshoz. A mû lényegi mozzanata a romániai magyar értelmiségi tudat jellemzôinek elemzése, értelmezése, a lehetôségek, útvesztôk és zsákutcák feltárása. Ugyanakkor levonja a megfelelô morális konzekvenciákat, és önreflexióra szólít.

Egyed Péter úgy értékelte az írót, mint ideológia-történészt, mentalitás-történészt, az erdélyi eszmetörténet kutatóját, aki a nemzet politikai-filozófiai problémáját járja körül, a kategóriákig elmenôen tisztán akarja látni és láttatni a kisebbségi lét problematikáját, sajátos elképzelési rendszert valósítva meg a kisebbségi kérdésben.

A könyvbemutatót követôen a hallgatóság soraiból néhányan felelevenítették Nagy Györgyhöz fûzôdô személyes emlékeiket.

S. B.

Szombaton 17 órától emberjogi elôadást hallgathattak az érdeklôdôk a Brassai-líceum dísztermében a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) szervezésében. Fekete A. Oszkár RMKSZ-elnök és Ferencz Csaba Levente egyetemi hallgató nemcsak az alepvetô emberi jogokkal, hanem a diákjogokkal is megismertette az érdeklôdôket. A tucatnyi diák és véndiák az elôadókkal együtt a színpadon foglalt helyet és aktívan bekapcsolódott az elôadást megelôzô, illetve az azt követô mûhelymunkába.

A rövid ismerkedés után az iskola, a diák, illetve a tanár szerepérôl, a diákjogokról, és nem utolsósorban az ideális iskoláról beszélgettek a résztvevôk. Egyesek szerint az iskola felkészít, mások szerint viszont nem készít fel az életre. Míg valaki arra figyelt fel, hogy az iskolában kulturális értékek adódnak át egyik nemzedékrôl a másikra, addig mások a súlyos szervezési gondokat említették meg. Szó volt arról is, hogy a diáknak a tanulás mellett aktívan hozzá kell járulnia az iskolai élet elfogadhatóbbá tételéhez, ugyanakkor a tanárnak toleránsnak, példamutatónak és a diák barátjának kell lennie. Érdekességként azonban azt is megemlíteném, hogy egyesek szerint a diák egyik fontos szerepe az, hogy kenyérhez juttassa tanárát. Ezt követte a diákjogok (véleménynyilvánítási jog, szünethez való jog, szervezkedéshez való jog, beleszólási jog az ôt érintô kérdésekbe stb.), majd az ideális iskoláról való elképzelések megvitatása. A jelenlevôk szerint ennek tanulócentrikusnak, interaktívnak, jól felszereltnek kellene lennie, ahol az optimális eredményt kevesebb szabályozással érik el, és ahol a tanár és a diák között partnerségi viszony alakult ki.

Ezt követôen rövid elôadás hangzott el az alapvetô emberi jogokról, majd mindenkinek tetszés szerint le kellett rajzolnia egy emberi jogot, amelyiket a legközelebb érez magához. A találkozó közös játékkal zárult.

Tamás Kinga

Meséli, bizalmas barátnôjének a hölgy, nagy átéléssel: Képzeld, szombaton hivatalos voltam az Izabella esküvôjére. Eszméletlenül jól nézett ki! Tudod, pont olyan volt a ruhája, mint Paulinának, a sorozatból. Eszméletlen!

Szomszédasszonyok. Miközben rotyog a fazékban a gulyás, a kapuban hömpölyög a terefere. Jaj, Jucikám! Az este a szomszédéknál nagy balhé volt. Ordítottak egymásra, a Gyula meg a Bori. Az anyós elájult, talán még tányérok is repültek. Eszméletlen!

A sarki söntésben két elkeseredett, zöld-fehér szurkoló kesereg. Apuskám! Ez eszméletlen! A Fradi öt góllal kapott ki, hallod? Eszméletlen!

Hallássérült tanulóimtól ragadt rám a képi gondolkodás. Csak míg a kis süket gyerekeknél a kép indukálja a fogalmat, addig nálam ez esetben fordítva történik. A játék szórakoztató, van benne egy kis turpisság. A Gyula anyósa elájult. Akkor nyilván eszméletlen, nem? Vagy mégsem róla van szó? Izabella, az ara, állítólag eszméletlenül jól nézett ki. Most kezd incselkedni a kép. Szegény Bella! Alig mondta ki a boldogító igent (remélem, erre még futotta erejébôl), nyomban eszméletlenül hullott Aladár, a vôlegény karjaiba. De így eszméletlenül is jól nézett ki. A két Fradi-drukker valóban azért kesergett, hogy az egész magyar foci már jó ideje az eszméletlenség állapotában hibernál.

Amikor az iskolában, szupertitkosított körülmények között, megkezdtük az ALA-órákat, amolyan légótanfolyamot, az elsôsegélynyújtásnál megtanultuk, hogy az „eszméletlen" fogalom mást jelölt meg. Kb. annyit, hogy ha valakit kupán vágnak, az elveszítheti az eszméletét, elájulhat. Ez O. K., de a fentebb leírtakkal sehogy nem „tanál", ha „rákenjük, oszt’rámegy" alapon sem, bárhogy erôltetné Úz Bence is.

Eszméletlen? Meggyôzôbb példáink:

Az ötvenes évek elején tornászbemutatóra utaztunk Nagyenyedre, az akkori Dermata és Spartac tornaegyesülettel, Molnár Frédi és Albert Jani bácsi edzôkkel. A Dermata autóbusza, „Cunci" zötyögtetett célhoz. A sebtében bekapott ebéd után színpadra sorakoztunk. Alig kezdôdött el a hivatalos köszöntô beszéd, éreztem, hogy forogni kezd velem a nézôtér. Hátra léptem és elvágódtam volna, ha a nagy fiúk el nem kapnak idejében. Eszméletlen voltam.

Apám, Józsi nagybátyám, Karácsonyi Jóska, több szobafestôvel, a volt Magyar Acél (Unirea) víztornyát festették. Hevenyészett állásról fújta, négy emelet magasból a wermorellel a falat Józsi nagybátyám. Alatta három emeletnyire, két fosznideszkán, a testvérem pumpálta a gépbe a levegôt, valószínû többet, mint kellett. Tény az, hogy a pumpa kivágódott a tartályból, oly szerencsétlenül, hogy a fogantyút rögzítô csavar testvérem két szemöldöke között az orra tövébe vágódott, oly erôvel, hogy elvesztette az eszméletét. Becsúszott lassan a két deszka közé, szerencsére két karja fenntartotta. Úgy lógott, eszméletlenül, akár egy kereszt. Nagybátyám utolsó pillanatban kapta el vállánál fogva, úgy vitte le, aléltan.

A háború alatt, cudar hideg tél volt, egy este anyánk ebédjét hozta haza munkahelyérôl, nekünk. A csikorgó hidegtôl bal keze szinte ráfagyott a kosztoscsészére. Félájultan botorkált be a szobába, s csak annyit mondott: A kezem! majd leült az ágyra. Bátyámmal ijedten hámoztuk le meggémberedett ujjait az ételhordó fogantyújáról, majd dörzsölgetni kezdtük. Balgán, melegvizes kendôt tettünk a kezére. Ettôl nyomban elájult. Eszméletlen volt. Az ijedtségtôl, kis híján, mi is.

Talán éppen azokban a napokban, néhány ezer kilométerre, a mínusz negyven fokos hidegben, Szibériában, apámékat, a fejedelmi korpaleves früstök után, kihajtották erdôt irtani. Néhány lépés után, egy német fogoly elvágódott a hóban. Sokan elmentek mellette. Apám odaérve, felemelte, pofozta, hóval dörzsölte az eszméletlent. Hazatérte elôtt a német kamerád, hálából és emlékül apámnak ajándékozta S. K. monogramos kanalát.

Aztán átugorva sok jón és szépen, alig tíz-tizenöt évvel ezelôtt, láttam a hús- meg a kenyérsorból eszméletlen asszonyokat, embereket kivonszolni — az agyontaposástól megmentendô. Reményük mellett gyakran kabátjuk is odalett. És ma is látok, immár a mannával degeszre tömött üzletben, piacon, a pultok, asztalok elôtt álldogáló idôs embereket. Mintha csak szemlélôdnének. Csak ugráló szemük, a semmivel hangtalanul társalgó ajkuk jelzi: az agyuk lázasan dolgozik, kalkulál. Ha ezt vagy azt megvásárol, mennyi marad nyugdíjából? És az a mennyi még mire elég vajon? Addig kalkulálnak, számolgatnak, mígnem az éhségtôl csaknem eszméletüket vesztik.

Ülök a fotelben, a tévé elôtt. A hamiskás mosolyú, okosan, de szemtelenül provokáló Diaconescut figyelem. Nagy mûsor. Pimaszul héklizi városunk elsô polgárát. Majdnem azt írtam, hogy polgármesterünket. De hát másnap Sârbu megmondta: márpedig az övé nem! Akkor hát mégsem mindenkié... A kérdés valóban provokatív, beugrató. „Ön azt állítja, hogy Kolozsvár hetven százaléka önre szavaz. Ezek szerint a magyarok is önre szavaznak? De a Bürgermeistert nem lehet ily könnyedén átverni. Jön a válasz, azonnal, naprakészen, ide- illetve „oda"-vágóan: „Legyen komoly, uram! Ön téved, és én helyesbítek. Kolozsváron nincsenek magyarok! (Sic!) Azok (?) — románok." Punktum. Elôrehajolok, mintha nem hallottam volna jól, aztán egy kacskaringósat mondok. Majd újra hanyatt dôlök. Tényleg az eszméletvesztés jeges mancsa markolássza nyakszirtemet. Aztán álnyugodtan kitör belôlem egy hitetlenkedô kacagás. De nem igazán meggyôzô. Azon kapom magam, hogy nemzeti önazonosságom foszlányaival fogaim között, minden felmenô és oldalági rokonaim között lázasan keresek-kutatok egy hottentotta ôs után. Sajnálom. Ez tényleg eszméletlen!

Tatár Zoltán

Valamikor a század derekán, a kispiac és környékén mindenki ismerte az öreget. Ha megjelent hatalmas hasával, rövid lábaival, ahány gézengúz a negyedben volt, kórusban kiabálta:

„Kukumáj, véres máj
Benned van a kutyamáj!"

Azt rebesgették róla, hogy ha megharagszik, gyermekeket eszik, attól ilyen nagy a hasa. Féltünk is tôle, de milyen a gyerek, ha nincs a játékban egy kicsi kockázat, nem ér az egész egy fityinget sem. Nem voltak akkor játékok. Magunk találtuk ki azokat. A Palocsai-kertet naponta meglátogattuk. Nem ôrizte azt senki. Ha tele hassal lefelé ereszkedtünk a Györgyfalvi úton, külön élvezet volt, ha Kukumájjal találkoztunk. Fújtam én is az együgyû mondókát a többiekkel, amíg az öreg utánunk nem hajította a botját. Ahányan voltunk, annyi felé szaladtunk.

Egy nap nagyapámmal igyekeztünk hazafelé. Rozzant kapu elôtt álltunk meg:

— Nézzük meg, él-e még az öreg Balogh bácsi? — tette a kezét a vállamra nagyapám.

Az ajtónak támaszkodott bot gyanút ébresztett bennem, mintha láttam volna valahol...

A kopogtatásra rekedtes hang válaszolt. A félhomályban szegényes szoba körvonalai rajzolódtak ki. Egy szekrény, vetetlen ágy, és egy asztal volt az egész bútorzat. Az asztalon félbevágott vöröshagyma mellett szilvaízes kenyér maradékát szállták a legyek. A polcon számtalan kisebb-nagyobb orvosságos üveg.

Az asztal mellett, teljes életnagyságban, Kukumáj!

Úgy megijedtem, hogy egy lej sem maradt a zsebemben. Szorítottam nagyapám kezét, egyetlen mentsváramat, hogy belefehéredtek az ujjaim.

Kukumáj rámnézett, szomorkás mosoly suhant át kövér arcán, aztán kettôt lépett felém.

— Ide csapj, kisöcsém! — nyújtotta felém a kezét.

Széles tenyerében egy piros savanyú cukor árválkodott.

Késôbb többször álmodtam róla. Álmaimban csodálatos módon megszépült az öreg, és én nem féltem tôle.

Az idô eltelt, álmaim feledésbe merültek. Az öreget nem láttam többet. Talán nem is jut eszembe soha, hacsak kisunokám fel nem nevet a minap, ujjal mutatva az utcán egy csupa csipkébe öltözött, ráncos, bomlott hajú öregasszonyra.

Versánszky Ernô

A román választási törvény kimondja, hogy jelölhetô bármely nagykorú román állampolgár, akit jogerôs bírósági ítélet meg nem fosztott ettôl a jogától. Az óvásokról viszont már csak homályosan rendelkezik, nem pontosítja, milyen esetben törölhetô valaki a jelöltlistáról, s ezáltal lehetôvé teszi, hogy bárkit könnyûszerrel megfosszanak választhatósági jogától. Óvást emelhet politikai párt, politikai szervezet vagy az állampolgárok szûkebb csoportja is, a döntés pedig bírói mérlegelés függvénye. Az 1990-ben megalkotott törvény értelmében óvás esetén a megyei törvényszék gyorsított eljárással dönt. Amennyiben ez a döntés a jelöltre nézve kedvezôtlen, fellebbezhet, de csak egyszer. A legfelsôbb szintû igazságszolgáltatásig nem érhet el a panasz, az érintettnek bele kell törôdnie a helyi döntésbe. Az új választási törvény nem módosította ezt a kitételt.

A törvény értelmezhetôsége politikai csapdákat és lehetôségeket rejt. Marosvásárhelyen már három alkalommal éltek vele, mindannyiszor sikeresen. 1990-ben így törölhették a parlamenti jelöltlistáról Kincses Elôd és Smaranda Enache nevét, 1992-ben pedig a Káli Király Istvánét a polgármesterjelöltek közül. A vásárhelyiek ezúttal is jól bevált fegyverükkel kívánnak élni. Ezúttal a hivatalban lévô, újra induló polgármester, Fodor Imre a célpont.

Hivatali visszaélés címén indítottak bûnügyi eljárást a marosvásárhelyi polgármester ellen. Fodort azzal vádolják, hogy nem képviselte az állam érdekeit, mert polgármesterként nem indított eljárást az egyik legismertebb vásárhelyi magyar vállalkozó, Petry Zalán Endre ellen. A Petry-ügyben három különbözô szinten veszített a pert elindító Egészségügyi Igazgatóság, s a jogerôs döntés után 15 millió lejes perköltséget kellett fizetnie a családnak. A jogerôs ítélet ellenére, most, épp a választási kampány kezdetén bûnügyi eljárás indulhatott Fodor ellen. Nyilvánvaló, hogy politikai manipulációról van szó, a polgármester nem követhetett el bûncselekményt, mert Petry igazát a Legfelsôbb Törvényszék támasztotta alá. Ám a kreált vád elegendô ahhoz, hogy az ilyen téren nagy gyakorlattal rendelkezô megyei törvényszék Fodort törölje a választási jelöltlistáról.

Általában nem helyeslem, ha elôre meghúzzuk a vészharangot, de ez esetben úgy érzem, jogos a marosvásárhelyiek riadókészültsége. Egyelôre még senki nem emelt óvást Fodor ellen, ám május 6-ig megtehetik. A törvény ugyan az ártatlanság vélelmére alapszik, s biztosítania is kellene azt, de a marosvásárhelyi törvényszék számára Mohamedek és Jupiterek vannak, a magyar polgármester pedig csak Jupiter lehet.

Nem minden város olyan szerencsés mint mi, akik igazi Mohameddel dicsekedhetünk. Remélhetôleg nem kerül sor Fodor visszaléptetésére, de érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy valakiknek miért éri meg egyáltalán próbálkozni, milyen politikai hasznot hozhat a bûnügyi eljárás a kezdeményezôknek. Nekem legalábbis úgy tûnik, hogy ezzel az „átlátszó" politikai manôverrel még inkább összekovácsolják és szavazásra buzdítják a város magyarságát, biztos sikert garantálva a magyar jelöltnek, bárki legyen is az.

De talán rosszul látom. A vásárhelyi választás arról szól, hogy magyar vagy román lesz a polgármester. A kolozsvári viszont arról, hogy Funar vagy más. Ha a vásárhelyieknek megérte az ócska csel bevetése, a kolozsvári Funar-ellenzéknek is netalán jól jöhetne. Híres városgazdánk ellen büntetô eljárás folyik, és bármikor újabb vád emelhetô ellene hivatali visszaélés címén. Az óvást sem ártana borítékolni, május 6-ig van még idô gondolkodni felhasználása felôl. Igaz, hogy a döntés a helyi törvényszéktôl függ. Az is igaz, hogy épp a visszájára sülhet el, s ugyanazt eredményezi, mint amit a marosvásárhelyi magyarok kapcsán vázoltam. Csakhogy a kolozsváriaknak már nem nagyon van veszíteni valójuk. És legalább tiszta szívvel elmondhatják, hogy mindent megpróbáltak.

Gál Mária

Eredmények (és gólszerzôk): l Vasas Danubius Hotels–Dunaferr SE 0–2 (Lengyel — 22. és Zavadszky — 83. perc; a 68. percben a Vasas 10 fôre fogyatkozott, Kabátot állította ki a játékvezetô) l Kispest-Honvéd–Debreceni VSC 1–0 (Faragó — 9. perc) l Pécsi MFC–MTK Hungária FC 0–1 (Illés — 63. perc) l Siófok FC–Lombard FC Tatabánya 1–3 (Zabundu — 89. perc, illetve Hornyák — 34., Kovács — 79. és Kiprich — 90. perc) l Ferencvárosi TC–Újpest FC 0–0 l Szombathelyi Haladás–Nyíregyházi Nyírség-Spartacus FC 1–1 (Horváth — 85. perc, illetve Szatke — 16. perc) l Gyôri ETO FC–Nagykanizsa-

Linair FC 4–0 (Herczeg — 35., Feren-czi — 36., Baumgartner — 40. és Nagy — 80. perc) l Zalahús Zalaegerszegi TE FC–Vác FC 1–2 (Sebôk — 11 m, 77. perc, illetve Koller — 11 m, 42. és Havrán — 55. perc; második sárga lapja után — az elsôt a 42. percben kapta — a házigazdáktól Filó jutott a kiállítás sorsára a 80. percben). A Diósgyôri FC volt szabadnapos. A sorrend:

1. Dunaferr 25 17 7 1 55–20 58

2. MTK 25 14 8 3 47–19 50

3. Vasas 25 15 4 6 47–22 49

4. Tatabánya 26 11 10 5 28–29 43

5. Debrecen 26 11 7 8 37–31 40

6. Ferencváros 26 10 8 8 45–31 38

7. Újpest 26 10 8 8 44–33 38

8. Nyíregyháza 25 10 6 9 29–34 36

9. Zalaegerszeg 25 8 11 6 28–19 35

10. Gyôr 25 9 7 9 40–26 34

11. Kispest 26 9 6 11 25–33 33

12. Pécs 25 7 10 8 28–39 31

13. Nagykanizsa 26 5 8 13 20–37 23

14. Haladás 25 6 4 15 26–43 22

15. Diósgyôr 25 5 6 14 22–44 21

16. Siófok 26 6 5 15 21–43 20

17. Vác 25 3 5 17 22–61 14

A Szeged LC-t kizárták, és eddigi eredményeit törölték; a Siófoktól 3 pontot levontak.

Péntektôl vasárnap délutáni lapzártánkig 8 mérkôzésre kerül sor az A osztályú labdarúgó-bajnokság 29. fordulójába (a Ploiesti-i Astra–Galaci Otelul találkozó késô este kezdôdött). A lejátszott mérkôzések eredményei és góllövôi: pénteken: l Bukaresti National–Brassói FC 2–0 (Sabin Ilie, Marian Savu); szombaton: l Bukaresti Rapid–Bukaresti Dinamó 4–0 (Sergiu Radu 2, Lupu — 11 m és Jencsi — 11 m) l Krajovai Universitatea–Besztercei Glória 3–1 (Claudiu Niculescu 2 és Grigorie, illetve Turcu) l Konstancai Farul–Ploiesti-i Petrol 2–1 (Stere és Tira, illetev Pancovici) l Resicabányai MSC–Krajovai Extenzív 0–0 l Bákói MFC–Pitesti-i Arges FC 1–0 (Cristian Axente) l Onesti-i FC–Bukaresti ROCAR 1–5 (Matache, illetve Mitu 2, Dobre 2 és Nitã, illetve Matache); vasárnap: l Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó–Bukaresti Steaua 0–2 (Dãnciulescu és Ciocoiu). A táblázaton:

1. Dinamó 29 23 33 76–31 72

2. Rapid 29 18 56 53–33 59

3. Csalhó 29 15 59 45–38 50

4. Steaua 29 15 3 11 50–47 48

5. Arges 29 14 5 10 38–29 47

6. Glória 29 14 2 13 42–40 44

7. National 29 13 4 12 51–37 43

8. Otelul 28 13 3 12 44–39 42

9. Astra 28 12 6 10 38–3342

10. Bákó 29 12 6 11 31–31 42

11. Farul 29 11 6 12 35–41 39

12. Petrol 29 11 5 13 41–45 38

13. ROCAR 29 12 1 16 43–47 37

14. Brassó 29 11 3 15 42–41 36

15. Krajova 29 10 6 13 33–33 36

16. Onesti 298 3 18 31–71 27

17. RMSC 295 8 16 32–58 23

18. Extenzív 294 4 21 22–54 16

L. F.

Három, volt A osztályú erdélyi, illetve bánsági csapat foglalja el a sereghajtó Motrui Bányász elôtt a szintén kiesést jelentô helyeket. Mindhárom vereséget szenvedett a legutóbbi fordulóban, egyre nehezebb lesz megkapaszkodniuk. Sôt, az U FC már aligha kerülhet el az utolsó elôtti helyrôl.

Eredmények: l Vajdahunyadi Corvin–Kolozsvári U FC 4–1 l Nagyszebeni Inter FC–Nagyváradi Bihar FC 1–1 l Petrozsényi Zsil–Temesvári Politechnika 2–0 l Medgyesi Gázmetán–Marosvásárhelyi HSK 1–0 l Szatmárnémeti Olimpia–Câmpulung Muscel-i ARO 3–1 l Aradi UTA–Gyulafehérvári Apullum 1–0 l Dicsôszentmártoni Kémia–Temesvári UMT 2–0 l Motrui Bányász–Krajovai Electro Bere 0–2 l Râmnicu Vâlcea-i Flacãra–Turnu Severin-i Drobeta 3–1. Az állás:

1. Gázmetán 28 18 64 43–16 60

2. Corvin 28 16 39 47–24 51

3. ARO 28 15 3 10 40–24 48

4. Drobeta 28 15 3 10 44–33 48

5. Electro B. 28 14 2 12 42–41 44

6. UTA 28 13 4 11 36–27 43

7. Apullum 28 12 5 11 43–35 41

8. Inter 28 12 5 11 34–35 41

9. Zsil 28 12 5 11 29–33 41

10. Olimpia 28 11 7 10 34–26 40

11. Tem. UM 28 10 99 44–40 39

12. Flacãra 28 10 8 10 34–29 38

13. Bihar FC 28 8 10 10 24–43 34

14. Kémia 28 10 4 14 30–44 34

15. Mv. HSK 289 6 13 31–36 33

16. Poli 299 5 14 41–50 32

17. Kv. U FC 296 5 17 26–56 23

18. Motru 295 4 19 26–56 19

Az U FC a következô fordulóban az Aradi UTÁ-t fogadja a Ion Moina Stadionban.

L. F.

Gépész utcai stadion, 350 nézô. Vezette: Petronel Enache (Jászvásár).

CFR: Hudusan — Baci, Criste, David Sergiu, Gãvrus — Mircea Marian (63. perc Orga), Becea, GHIORMA, Mateut (54. perc Morar) — Turcu, Petrescu (46. perc Cazan). Edzô: Adrian Coca és Octavian Albu.

Olimpia: COSTEA — Molnár, Zah, Kilin, Giurgiu, Cionca — Muntean, Ghenti — Fericean (71. perc Cupsa), Negrean (91. perc Puicã), Bartos (68. perc Bar). Edzô: Mihai Pop.

Szögletarány: 11–5 (3–1); lövések: 10–13 (kapura: 5–7); sárga lap: Criste, Gãvrus és Bar; kiállítva: Molnár (83. perc).

Gólszerzôk: Turcu (30. perc), illetve Giurgiu 2 (50. és 75. perc).

A nagy feljutási reményeket két forduló gyengébb szereplésével elpackázó Olimpia látogatott a Gépész utcába, feltétlenül gyôznie kellet, ahhoz, hogy a Máramaros FC ne lóduljon meg végzetesen a tabellán. A vasutasok sárga lapok miatt nélkülözték Bekét és Sergiu Mariant, de vereségüknek nem ez volt a fô oka. A CFR rohamaiból hiányzott az elgondolás, olykor csak találomra vezetgették a labdát a kapu felé — s ezek csemegének számítottak a jól záró szamosújvári védelemnek. A vendégek viszont emelett még a támadásban is jeleskedtek, meglepôen könnyen jutottak létszámfölénybe Bartosék, és sokkal veszélyesebbek voltak az akcióik. Míg az elsô félidôben a Mateut került többször helyzetbe — a 20. percben elôbb 12 méterrôl a kapusba lôtt, pár perccel késôbb pedig az oldalhálót találta el —, az Olimpia-kontrák esetében legtöbbször Bartos veszélyeztetett.

A CFR gól egészen véletlenszerûen esett, és kapushiba elôzte meg. Ghiorma ívelt be mintegy 23 m-rúl szabadrúgást, a nem túl erôs labdát Costea maga elé ütötte, s így Turcunak egyszerû dolga volt. A vendégek találatai inkább a védelem számlájára írhatóak: Giurgiu szöglet nyomán fejelt gólt, majd egy kontránál ismét nem figyeltek rá, és kivégezte az egyébként jól védô Hudusant. Közben már az 53. percben eldôlhetett volna a mérkôzés, egy újabb Olimpia kontra nyomán Negrean az üres kapu elôtt túl mûvészi megoldást választott és csak a kapufát találta el.

A dráma az utolsó percekre maradt, mikoris Molnár felvágta a 16-oson belül bukdácsoló Turcut, a piros lapos büntetés kissé erôs szankció volt véleményünk szerint, de a 11-es tény: egyenlítési lehetôséghez jutott hét perccel a lefújás elôtt az CFR. Ghiorma harmatgyönge lövését hárította Costea, aki ezzel minden bünét megváltotta.

Az Olimpia megérdemelt gyôzelmet aratott, kár ezért a csapatért, ha nem jut felsôbb osztályba.

Póka János András

A VI. csoport további mérkôzései:

Tordai Aranyos FC–Zilahi Armãtura 0–1; Dési Egyesülés–Nagybányai Máramaros FC 0–1; Avasfelsôfalui Avas–Aranyosgyéresi Sodronyipar 2–0; Nagybányi Phoenix–Désaknai Bányász 2–0; Nagysomkúti Progresul–Nagyszalontai Olimpia 3–2 és Sarmasági Bányász–Szatmárnémeti Szamos 2–1.

A Bethleni Laminorul és az Élesdi Körös szabadnapos volt.

A sorrend:

A listavezetô AS Monaco 2–2-es döntetlent játszott hazai pályán a Nancy ellen, így három fordulóval a befejezés elôtt 10 pontos, behozhatatlan elônyre tett szert a francia labdarúgó-bajnokságban. A monacóiak 2. gólját a 90. percben a csereként pályára lépô Dado Prso szerezte.

A 14 ezer szurkoló bajnokavatásra készült, de már a 9. percben a vendégek szereztek vezetést, Olivier Rambo révén. Három perccel késôbb az olasz Marco Simone egyenlített, de a 40. percben már újra a Nancy jutott elônyhöz Fabien Lefevre góljával.

Az 56. percben tíz fôre fogyatkozott a vendégegyüttes, Youssef Moustaid kapott piros lapot. A lefújás elôtt Simone remek átadása után Prso helyezett a kapuba, ez az AS Monaco történetének 7. aranyérmét jelentette.

Az elôzô forduló mérkôzései jegyzôkönyvének hitelesítésekor derült ki, hogy a Tordai Aranyos FC II.–Kolozsvári Romhills FC találkozón a hazaiak jogtalanul szerepeltettek játékosokat, így törölték a pályán elért 2–0-t, s a mérkôzést 3–0-lal a vendégek javára igazolták.

Hatalmas érdeklôdés elôzte meg a Dési ATL Selena és az Alsójárai Bányász összecsapását, a désieknél edzôcsere történt, s új célkitûzésük: felsôbb osztályba jutni. Az elsô akadályt sikerrel vették, 1–0-ra nyertek az éllovas ellen. A bivalyréti Dromexpályán a kolozsvári csapatok mérkôzésén a Sinterom elszórakozott a sereghajtóval, négyszer talált be a kapuba (0–4). Vendéggyôzelem született Tordán is, ahol a Turdeana nem tudott ellenállni a Kolozsvári Fémipari rohamainak, 0–3 lett a vége. A szamosfalvi pályát közösen használó két együttes, a Romhills és az ASA Victoria barátságosnak is beillô sokgólos találkozón 4–4-re végzett. Aranyosgyéresen az Aranyosok találkozóján a házigazdák bizonyultak jobbnak 3–2-vel. A fiatal kolozsvári együttesek, a Clujana és a CFR II. összecsapására mintegy 50 nézô volt kíváncsi, a házigazdák 3–0-ra nyertek. Zsukon az Unirea nem biztosította a megfelelô orvosi ellátást, így a három pontot 3–0-s gólaránnyal a vendég Szamos-újvári Apollo kapta. A következô forduló (április 21.) párosítása: ASA Victoria–A. Aranyos, Aranyos II.–ATL Selena, Alsójára–Clujana, CFR II.–Dromex, Fémipari–Romhills, Apollo–Turdeana és Sinterom–Zsuk. A sorrend:

1. Alsójára 20 14 42 64–22 46 +19

2. ATL-Sel. 20 14 15 50–19 43 +13

3. Sinterom 20 13 34 50–13 42 +12

4. Fémipari 20 13 25 61–17 41 +11

5. Clujana 20 11 36 42–28 36 + 6

6. ASA-Vict. 20 11 1 8 60–36 34 + 4

7. Romhills 20 9 5 6 37–27 32 + 2

8. A. Aranyos 20 8 3 9 31–61 27 — 3

9. Turdeana 20 8 2 10 41–39 26 — 7

10. CFR II. 20 6 4 10 29–55 22 — 5

11. Apollo 20 7 0 13 26–55 21 — 9

12. Aranyos II. 20 6 3 11 34–38 21 — 9

13. Unirea 20 2 1 17 27–87 7 –26

14. Dromex 20 1 2 17 15–50 5 –25

Reisinger László

Szombaton a Horea Demian Sportcsarnokban adtak találkozót hazánk legjobb cselgáncsozói, hogy összemérjék tudásukat a 8–8 férfi illetve nôi súlycsoportban a bajnoki címért, érmekért és további helyezésekért. A közelgô Európa-bajnokság (Wroclav, május 18–21.) jegyében léptek tatamira legjobb dzsúdósaink. Ott fog végleg eldôlni, kik szerzik meg az olimpiai kiküldetés jogát.

A hazai nemzeti bajnokságon 117 férfi és 81 nôi versenyzô vett részt. A vetélkedôk három tatamin zajlottak szombat reggeltôl este negyed tízig. A férfiak mezônyében Kolozsvárt csak négy versenyzô képviselte: Oleg Mostovoi és Cristian Colceriu az U-KMSC-ARDAF-tól, valamint az András fívérek (Álmos és Ákos) a Jövô ISK-tól, különösebb siker nélkül. Ezzel szemben a nôi mezônyben a Kolozsvári U-KMSC-ARDAF szak-osztálya ismét bebizonyította, hogy a legjobb romániai szakosztály. Florin Berceanu edzô tanítványai kilenc érmet szereztek: 5 aranyat, 2–2 második, illetve harmadik helyet.

A bajnokságot megtekintette Marius Vizer, a Romániai Cselgáncs-szövetség elnöke is, akit két hete megválasztottak az Európai Cselgáncsszövetség elnökévé, és aki jelentôs anyagi támogatást nyújt a sportág fellendüléséért.

A bajnokok: férfiak:

60 kg: Lazãr Radu (Brassói Dinamó);

66 kg: Nicolae Ivan (Steaua)

73 kg: Claudiu Bastea (Nagyszebeni MSK);

81 kg: Cosmin Bocsa (Nagyváradi Liberty);

90 kg: Adrian Croitoru (Buk. Dinamó);

100 kg: Radu Ivan (Liberty);

+100 kg: Gabriel Munteanu (Brassói Dinamó);

Open: Valericã Perdivarã (Brassói Dinamó);

Nôk:

48 kg: Laura Moise (U-KMSC-ARDAF);

52 kg: Ioana Dinea (U-KMSC-ARDAF), ..., 3. Sallay Violeta (U-KMSC-ARDAF);

57 kg: Ramona Enache (Steaua);

63 kg: Alina Sandu; 2. Irina Samoilã (mindkettô U-KMSC-ARDAF);

70 kg: Mirela Vasilan (Dr. Tr. Severin-i Energetica ISK), ..., 3. Mihaela Rus (U-KMSC-ARDAF);

78 kg: Simona Richter; 2. Anamaria Marcu (U-KMSC-ARDAF);

+78 kg: Aurora Chiorean

(Steaua);

Open: Simona Richter; 5. Anamaria Marcu

A válogatott ezen a héten portugáliai edzôtáborozáson vesz részt mielôtt az Eb-re utazik.

(radványi)

A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) jóváhagyta a Chile–Argentína Davis-kupa mérkôzés 5–0-ás eredményét, de a chileiek 2002-ig nem játszhatnak hazai pályán és 141 ezer dollár büntetést kell fizetniük. A Santiagóban rendezett mérkôzés 1–0-ás chilei vezetésnél félbeszakadt, mert a nézôk a bírói döntések elleni tiltakozásul különbözô tárgyakkal dobálták meg a vendégeket, akik emiatt hazautaztak. A jegyzôkönyvbe Chile 5–0-ás gyôzelme került. Az argentinok büntetése 77 100 dollár. Chile a Világ-csoportba jutásért Marokkóval mérkôzhetett volna, de a legfrissebb hírek szerint ezt is letiltotta. így Marokkó játék nélkül jutott tovább.

A rájátszás elsô mérkôzéseit rendezték az észak-amerikai profi liga rájátszásában. A Keleti fôcsoportban Philadel-phia Flyers már összesítésben 2–0-ra vezet miután 3–2 és 2–1 arányban legyôzte a Bufallo Sabrest.

Hasonlóképpen áll Nyugaton a Dallas Stars, az Edmonton Oilers ellen elôbb csak 1–0-ra, majd 3–0-ra gyôzött. A többi összecsapás csak az elsô találkozónál tart: New Jersey Devils–Florida Panthers 4–3 és Wa-shington Capitals–Pittsburgh Penguins 0–7 (Kelet); Colorado Avalanche–Phoenix Coyotes 6–3 és Detroit Red Wings–Los Angeles Kings 2–0 (Nyugat).

A párharcok négy gyôzelemig tartanak.

Lapzártakor: A magyar nôi kézilabda-válogatott kijutott a decemberben rendezendô romániai Európa-bajnokságra, miután a selejtezôben másodszor is legyôzte Csehországot: Magyarország–Csehország 33–20 (15–10). Az elsô találkozót 26–25-re nyerték a magyarok.

A címbeli rejtvény megfejtése: két gyenge félidei játék többet ér, mint egyetlen jó játékrészbeli teljesítmény. Tulajdonképpen a nagyszebeni jó szereplés és a kupában éppen a nagybányaiak ellen elvesztett találkozó revansvágya kellett volna hogy fûtse Stefan Ionescu gárdáját, ám ez szinte fordítva sült el. A verôfényes szombat délelôtt a Iuliu Hatieganu (Egyetemi) Sportparkban megrendezett bajnoki találkozó elsô célját még Cristian Podea szerezte a 18. percben (5–0), de hat perc múlva már a vendégek voltak nyeregben: Apjok büntetôrúgását Gavriloaia célja követte (5–8). A 28. percben kezdett igazán vaskosodni a tréfa, amikor Manta is bevitte a célterületre a tojáslabdát, s ezzel már 5–13-ra alakult az állás.

Nem sok jel mutatott arra, hogy ezzel viszont a George Sava edzette csapat ellôtte minden puskaporát, s még az elsô félidôben egy pontra közelítettek a házigazdák Tudori céljával és Tincu jutalomrúgásával. A második játékrész pedig azt igazolta, hogy az U-Remin egyfélidôs csapat: Apjokék szinte még a felezôvonalat sem lépték át. Az U erôlködését pedig három esetben koronázta siker, Tincu büntetôbôl volt eredményes (56. perc: 15–13), Oprea a 63., Tudori pedig a 77. percben ért el célt, s alakította ki a végeredményt.

A hazaiak Oprea (Deli), Gheta, Cerces, Popean (Viorel Samuil), Petre, Tincu, Rãzvan Samuil, Tudori, Podea (Marin), Cantor, Panaite, Stupar, Dragomir, Roman, Brãdãtan, a nagybányaiak Bance, Gheorghe, Lucaci, Coditã, Certin (Bãlan), Dumitrascu, Duma, Frâncu, Popovici, Apjok, Gavriloaia (Manolache), Pãun, Manta, Cârstea összeállításban léptek pályára, a találkozót a bukaresti Nicolae Sisiu vezette. Ionescu edzô a mérkôzés után a pontatlanságot említette a szenvedéses gyôzelem fô okaként, mentségül azt hozta fel, hogy a sérülések és eltiltások miatt több helyen is meg kellett bontania csapata egységét, s a helyettesek nem bizonyítottak.

A negyedik forduló többi mérkôzésén, az élcsoportban: Buk. Steaua–Jászvásári Poli-Nena 29–19, Buk. Grivita–Buk. Dinamó 30–43 és Nagyszebeni MSC-Kierschbaum–Rulmentul 20–9. Az állás:

1. Dinamó 6 6 0 0 262–103 18

2. Steaua 6 4 0 2 141–106 14

3. Poli-Nena 6 4 0 2 110–103 14

4. Nagyszeben 6 2 2 2 99–100 12

5. Kv. U 6 2 1 3 108–106 11

6. Grivita 6 2 0 4 101–123 10

7. U-Remin 6 1 1 4 77–175 9

8. Rulmentul 6 1 0 5 84–166 8

A csapatok magukkal hozták az elôzô szakaszban elért egymás elleni eredményeket, így például az U két vereséget a Poli-Nenával szemben.

Póka János András

Szombaton reggel a Hadsereg SK sportcsarnokában négynapos vívógála vette kezdetét, amelynek során a sportág legtehetségesebb 13–15 éves hazai versenyzôi az úgynevezett reménységek részére kiírt korcsoport országos bajnoki címéért küzdenek fiú és nôi tôrben. Az elsô szám a lányok egyéni vetélkedôje volt, amelyre 73 induló nevezett Bukarest, Brassó, Râmnicu Vâlcea, Szatmár és Kolozsvár 9 szakosztályából. Egyszerre öt páston mérkôznek a fiatalok. Kettô közülük fémborítású modern pást, amit a szakszövetség ajándékozott a KMSC-nek, ezúton is kifejezve elismerését a fiatal, tehetséges kolozsvári vívók felfelé ívelô hazai és nemzetközi eredményeiért, amelyek közül csak a legutóbbi serdülô Balkán Bajnokságon szerzett öt érmet említjük.

A zsinórban sorra került csörték nyomán, tízórás küzdelem után dôlt el a bajnoki cím sorsa, ami az élcsoport tagjait komoly megerôltetésre késztette. A vívócsemeték elôször 6, illetve 7-es csoportokban találkoztak öt találatig tartó asszókban. Csoportonként a legjobb teljesítményeket elérô 4–5 kislány jutott a fôágra, ahol már kieséses rendszerben, 15 találatig tartó asszókkal folytatódott a bajnokság.

A KMSC hat reménységet nevezett, aki közül Adelina Cacio, Iulia Crisan és Alexandra Fenesan még kezdôk, úgyhogy kiestek még a csoportmérkôzések után. A valamivel tapasztaltabb Raluca Mora az elsô fázisból négy gyôzelemmel továbbjutott, csak a legjobb 32 között kapott ki a brassói Pascantól nagy küzdelem után 15:14-re.

Mugur Codreanu edzô nagy reményeket fûzött hatodik tanítványa, Corina Indrei szerepléséhez, aki már a csoporttalálkozókon jelezte, hogy beleszólása lesz az éremversengésbe. A csoportban a hat asszón csak hét találatot kapott, majd a kiesési fázisban ugyancsak fölényesen nyert sorrendben Zacula, Vulcan és Sânpetru ellen. Így jutott el az elôdöntôig, ahol folytatta diadalmenetét: 15:5-re gyôzte le Alina Bucurt (Brassói Traktor), majd a döntôben is biztos sikert aratott az ugyancsak brassói Monica Ivãnescu ellen 15:8 arányban.

Vasárnap a bajnokság csapatversenyére került sor 12 együttes részvételével. Lapzártakor a torna még zajlott, a részletekre visszatérünk.

Radványi Pál

Vasárnap idegenben, váltakozó sikerrel szerepeltek az élen levô csapatok, az Oltchim és a Rapid nyert, a Silcotubnak be kellett viszont érnie döntetlennel a tengerparton, míg a galaciak vereséget szenvedtek Déván. Az U-Ursus lányai szabadnaposak voltak, mint ismertes, a ploiesti-i együttes visszalépett az ôszi idény közepén.

A 17. forduló részletes eredményei: Brassói Rulmentul–Piatra Neamt-i Fibrex 20–19; Dévai U-Remin–Galaci Otelul 22–19; Jászvásári MSK–Bukaresti Rapid 25–34; Konstancai Hidrotehnica–Zilahi Silcotub 29–29 és Szászsebesi Ciserom 20–30.

Az állás:

1. Oltchim 16 15 0 1 484–368 46

2. Rapid 16 11 1 4 429–379 39

3. Silcotub 16 10 2 4 411–368 38

4. Otelul 16 10 1 5 372–368 37

5. Fibrex 16 8 1 7 372–368 33

6. U-Ursus 15 6 2 7 363–382 29

7. U-Remin 15 6 0 9 321–359 27

8. Hidro 15 5 1 9 364–410 26

9. Rulmentul 15 5 0 10 343–362 25

10. Jászvásár 15 2 1 12 369–425 20

11. Ciserom 15 2 1 12 347–406 20

A következô fordulóban, szombaton az U-Ursus Dévára, az U-Remin otthonába látogat.

l A férfi elsôosztályú bajnokság szombati 16. fordulójában: Temesvári Politehnica–Kolozsvári Armãtura 25–17; Aradi Arbema Maros–Kiskapusi Vasas 37–17; Drobeta Turnu Severin-i Cildro–Vajdahunyadi Siderurgica 27–25; Besztercei Comelf–Marosvásárhelyi HSK–Proxima 32–21 és Resicabányai MSC–Nagybányai Phoenix 26–24. E hét végén, a 17. fordulóban az Armãtura az Arbema-Marost fogadja.

l A férfi élvonal lapzártáig beérkezett eredményei: Brassói Dinamó–Pitesti-i Dacia 19–18, Bákói U–Sãvinesti-i Fibrex 18–23, Konstancai Portul–Buk. Steaua 19–28, Krajova–Bukaresti Dinamó 20–24 és Brassói Traktor–Kolozsvári U-Nehézgépgyár 20–27 (7–10).

R. P.

l Kettôs nemzetközi barátságos mérkôzésre érkezett Kolozsvárra kilenc évtizeddel ezelôtt, 1910-ben a bukaresti és a ploiesti-i labdarúgó szakosztályok vegyes csapata. Másnap, az elsô találkozón 18:2-re kapott ki az akkor már jó hírû (a Gyôri ETO végsô gyôzelmével végzôdött, s az Aradi AC, Kassai AC, Kaposvári AVC és Pestvidéki AVC, valamint a másik kolozsvári gárda, a KKASE társaságában rendezett vidéki bajnokságban részt vett) KAC-tól. Ezután 19-én a KEAC-tól 4:2-re kapott ki a vendégek együttese.

l Nagy szenzációt keltô hír látott napvilágot 20 éve, 1980-ban az újságokban: a lengyel Henryk Jaskula, ismert tengeri hajós 178 nap alatt vitorlás csónakjával körbehajózta a Földet anélkül, hogy egyszer is kikötött volna valahol!

L. F.

Az Interneten, a Romanian Top 100 oldalán megrendezett virtuális szavazás alapján dôl majd el a Best of CERF díjak sorsa. A Comtek, a CERF számítástechnikai kiállítás szervezôje úgy határozott, hogy szakítva a hagyománnyal, idén a helyezések felôl azok dönthessenek, akik meglátogatják az expo digitális változatát, és leadják voksaikat. A szavazásnak a Top 100 oldal ad otthont, minden bizonnyal azért, mert a román háló talán leglátogatottabb oldala, belépéseinek száma havi egymillió körül mozog. A szavazásraa napokban került sor, és a résztvevôk között 30 db. negyedéves elôfizetését sorsolnak ki a PC Magazine, PC Report és Gazeta de Informatica számítástechnikai lapokra. A Comtek által 1994 óta megrendezett CERF Románia legrangosabb számítástechnikai kiállítása. Idén hét (hardware és software) kategóriában adnak majd díjakat, és emellett a Romániában 2000-ben bemutatott legérdekesebb IT újdonságnak szánt Premier-díj, illetve a Best of CERF nagydíj is gazdát talál majd. Az on-line megszavazható kategóriák kicsit másképp alakulnak. Szavazás >> http://www.roware.top100.ro

A Telemobil LEMS mobilszolgáltató Brassóban elindította új, Suntel 5 nevû szolgáltatását. Krishna Baji, a cég kereskedelmi igazgatója elmondta, az új szolgáltatás lényege, hogy a hívások elsô 5 másodperce ingyenes — ez teljesen új a hazai piacon. A lehetôség egyelôre csak a brassói elôfizetôknek adott, de a közeljövôben tervezik a szolgáltatás kiterjesztését az összes olyan városra, ahol a Suntel fedettséget biztosít. Az utóbbi három hónapban a Telemobil megközelítôleg tízmillió dollárt fektetett be a hálózat korszerûsítésébe. A Suntel a legfiatalabb, még a legkisebb fedettséggel rendelkezik, de az egyedüli, amely az 1800-as sávon szolgáltat.

Omnilogic BGS az 1999-es évben 28,3 milliárd dolláros bevételt realizált, melynek nagy része a különbözô számítástechnikai felszerelések eladásából, illetve a járulékos szolgáltatásokból származik. Az IDC adatai szerint az Omnilogic jelenleg a romániai TIC-piac megközelítôleg 20%-át jelenti, ami a tavalyi 150 millió dolláros összforgalom egyötöde. Az Omnilogic bevételei 40%-os növekedést mutatnak, az utóbbi években immár harmadszor. A legkeresettebb termékek tavaly a Compaq-rendszerek voltak, amelyek 9 millió dolláros forgalmat hoztak — Romániában a Compaq a legjobban eladott brand name. Az Omnilogic 1998 márciusa óta forgalmaz hazánkban Compaq-termékeket. Omnilogic >> http://www.omnilogic.ro

március 31-én, pénteken támadásba lendültek a román hackerek, és a Top100-as lista jelenlegi elsô helyezettjének, a román zeneadó Atomic tévének átdolgozták kicsit a honlapját. A webmesterek elég késôn ébredeztek, majdnem két napig látható volt a feltört oldal a neten. Hétfôre visszaállt a régi rend, az Atomicon megjelent szöveg szerint azonban nem hacker-támadásról volt szó, de részleteket csak a késôbbiekben hajlandóak közölni. A feltört oldal még megtekinthetô a http://www.transindex.ro/atomic címen.

Atomic >> http://www.atomic.ro

A Xerox Románia képviselôje, Adrian Stanciu országos vezérigazgató, a legnagyobb évi Xerox esemény, a Docu World 2000 alkalmával bejelentette, hogy vállalata szövetségre lépett a Compaq Computer Románia és Microsoft Románia cégekkel. Az elsô, a Compaq-kal való partnerség olyan területeket foglal majd magába, mint a marketing, terjesztés, alkalmazott-képzés, valamint a mindkét cég szolgáltatásait igényelô projektek versenytárgyalásain való közös részvétel. A második, a Microsoft-tal megkötött egyezség értelmében, a két cég együttmûködik majd olyan közös alkalmazások kidolgozásában, melyeknek alapjául a Windows 2000 és a Microsoft Exchange Server szolgálnak majd, illetve elôsegítik a Xerox Document Centre általi dokumentum-adminisztrációt.

Március végén indította el a Mobil Rom által mûködtetett Dialog, a román GSM-piacon premiernek számító új szolgáltatását, a Dialog Info Reuters-t. Jelenleg ez az egyetlen ilyen típusú interaktív szolgáltatás, amely Reuters-híreket nyújt a mobiltelefon-tulajdonosoknak. A Dialog elsôsorban a román valutapiac (FOREX), a banki és pénzügyi, illetve tôzsde-információk (BVB és RASDAQ) gyors eljutását kívánja biztosítani. A szolgáltatást Interneten keresztül rendelhetô meg, és csak a Dialog-elôfizetôk vehetik igénybe. Személyre szabható, a felhasználó eldöntheti, hogy milyen típusú információkat szeretne elsôsorban megkapni, illetve azt is, hogy pontosan mikor. A programozottságnak megfelelôen alakul az ár is, körülbelül 0,55 dollárba kerül egy hír.

Mobil Rom info >> http://www.mobil-rom.com/INFO/Info.html

Az Agora értesülései szerint az idén újabb csomópontokat hoz létre a KPNQuest, és ezzel egy idôben jelentôsen szélesíteni fogja nemzetközi sávszélességét is. Jelenleg az optikai kábelhálózat-szolgáltatónak Bukarestben, Kolozsváron, Bákóban, Brassóban, Konstancán, Temesváron és Ploiesti-en vannak csomópontjai. A KPNQuest Romania számos ISP-nek biztosítja jelenleg is a nemzetközi linket, illetve a KPNQwest testvérvállalataként közvetlen linkje van a jelenleg épülô 6 gyûrûs OC–192-es 10 Gbps-es hálózathoz, amely jelenleg csak 5000 km-es, de 15 000 km-esre tervezik. A maga során ez összeér az Amerikát behálózó 18 500 mérföldes Qwest-tel. A globális hálózatnak 250 nyugati szolgáltatóval van piringje, a legnagyobb sebességet a Bukarest–Konstanca szakaszon biztosítja, 768 Kbps-szel, Kolozsvár és a fôváros között a sávszélesség mindössze 64 Kbps.

Romanian Topology >> http://www.kpnqwest.ro/networks/top_romania.asp

Romániában most elôször indult el egy olyan szolgáltatás a hálón, amely lehetôvé teszi a könyvtárak Interneten keresztüli, on-line vírusellenôrzését. A gyártó a Softwin cég, és az új módszer lényege, hogy felhasználói ellenôrizhetik és vírustalaníthatják dokumentumaikat, anélkül, hogy antivírus programot kellene futtassanak a gépen. Vagyis, ha nincs vírus elleni program, de van Internet, gyanú esetén azonnal lehet lépni. A kiválasztott állomány azonban nem lehet nagyobb 2 Mb-nál, és nem ajánlott a bizalmas információkat tartalmazó dokumentumok ily módon való ellenôrzése sem. AVX Scan on-line >> http://scan.avx.ro

A Linux.ro honlap internetes szavazása alapján Romániában a legnépszerûbb Linux-változatnak a Red Hat (www.redhat.com) bizonyult, 52,1 %-át kapva meg az összesen 1826 szavazatnak. Ezt követi 24,3%-kal a Slackware (www.slackware.com), a harmadik és negyedik helyen pedig a SuSE (www.suse.com) és a Debian (www.debian.org) állnak, 17,4, illetve 3,1 százalékkal. A Caldera (www.calderasystems.com) 1,3 %-nyi szavazattal az ötödik helyre szorult, más típusok együttvéve 1,8 %-ot kaptak. Az Internet-szolgáltatók tavalyi becslései szerint a Linux/NT szerverek aránya 1/8 — 1/10-hez. A román hálón jelenleg 2 Linux oldal áll az érdeklôdôk rendelkezésére, de ezeken általában kevés a hazai vonatkozású anyag, sôt, az egyikük idén még nem is frissült.

Linux.ro >> http://www.linux.ro/index.shtml, Romanian Linux Users Group >> http://www.lug.ro

A Connex Service tovább bôvítette a nála javítható mobilkészülékek típusának listáját. Ennek köszönhetôen bárki igénybe veheti szervizszolgálatukat, aki Ericsson (GA628, GA318, GF388, GF768, GF788, GF788e, GH388, GH688, PF768, PH388, S868, SH888, T18, T28, A1018), Nokia (5110, 3210, 6110, 6150, 7110, 8210, 8810, 8850, 9110), Bosch (607, 608, 908, 909, 509), Motorola (D520) vagy Mitsubishi (MT 35) modellekkel rendelkezik. A Service ugyanakkor vállalja a készülékek be-, illetve hazaszállítását is. Connex home >> http://www.connex.ro

Az Erste 5 új megoldást kínál a telefonszámlák csökkentéséhez. Az Ericsson gyártotta IntSM–021 interface segítségével megoldható ugyanis, hogy RomTelecomos telefonokról Connex vagy Dialog hálózatban mûködô mobilokat híva, ne kelljen minden esetben városközi beszélgetések percdíjai szerint fizetni. Az interface segítségével bárki bekapcsolódhat a megfelelô mobiltelefon-hálózatba, és az azon belül érvényes díjszabás szerint fizethet a beszélgetésért, mintegy 40%-ot is megspórolva akár. Erste 5 >> http://www.erste5.ro/intsm.htm

Március 30-i sajtótájékoztatóján a RomTelecom és a Pagini Aurii SA bejelentette a bukaresti és Ilfov megyei telefonkönyvek második kiadásának 380 000-es példányszámban való megjelenését. A RomTelecom képviselôi szerint az idén az elôfizetôknek csak mintegy a fele juthat díjmentesen az új telefonkönyvekhez. Ugyanitt bemutatásra került egy CD-rom is, amely Románia összes RomTelecom elôfizetôjének több mint négymillió telefonszámát tartalmazza, és amelynek aktualizálása három hónaponként történik majd. A CD-rom ára 10 dollár, de az adatbázis szabadon hozzáférhetô az Interneten is, ahol az adatok havonta frissülnek. Vassilios Tsakoniatis, a RomTelecom vezérigazgatója azt is elmondta, hogy várhatóan 2–3 év múlva minden elôfizetô ingyen juthat majd telefonkönyvekhez, illetve bejelentette, hogy májustól egy új, 1800 MHz-en mûködô Cosmorom GSM-szolgáltatás indul a román piacon. On-line telefonkönyv >> http://www.paginiaurii.ro

Szolfézs kezdôknek és haladóknak címmel új magyar kiadású, a zeneoktatást, zenei képzést korszerû módszerekkel segítô CD-ROM jelent meg a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával az Aurion Kiadó gondozásában — tájékoztatta a kiadó ügyvezetôje az MTI-t. Ismertetése szerint: a programmal szinte az összes zenei készség eredményesen fejleszthetô, így például a szolmizálás, a dallamfelismerés, a dallam és a ritmus memorizálása, a ritmusérzék, a kottaolvasás és a kottaírás. A CD-ROM-on három nagy fejezetben találhatóak meg a szolfézsanyagok, amelyet további három zenetörténeti és -elméleti rész egészít ki — tette hozzá. Az elméleti anyagot szómagyarázatok, ábrák, illusztrációs zenebejátszások tarkítják. Az ügyvezetô elmondta: a gyakorlás során különféle nehézségi szintek állíthatóak be, amelyek megfelelnek egy általános iskolás vagy egy konzervatóriumi felvételire készülônek is. A szolfézstanulást segítô CD-ROM megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban.

Április 19-én, szerdán, délután 4 órakor, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban tartja ülését a Kolozs megyei RMDSZ küldötteinek tanácsa (MKT). Napirenden: a kolozsvári városi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása, a jelöltek sorrendjének megszavazása, illetve az önálló RMDSZ-es polgármesterjelölt kijelölése.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]