 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. augusztus 11.
(XII. évfolyam, 186. szám)
Az elmúlt hetek során kialakult szokáshoz híven, csütörtök délután újból tüntettek a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) kolozsvári és Kolozs megyei kárvalottai. A körülbelül ötven személyes tüntetésen jelent volt Alexandru Nerisanu, tartalékos ezredes, a Korrupcióellenes Egyesület kolozsvári fiókjának elnöke, illetve Lucia Maria Marcu alelnök, akik egyben a FNI-s kárvalottak egyesületének kolozsvári fiókját is vezetik. A tömeghez szólva Nerisanu elmondta: a szerdai nap folyamán felhívták a rendôrségrôl és közölték vele, hogy augusztus 31-ig a prefektus betiltott bármilyen utcai felvonulást vagy tüntetést. — Nem veszem figyelembe a hívást, hisz mint magánszemélyt és nem mint a FNI-s kárvalottak egyesületének vezetôjét értesítettek — mondta. Nerisanu felolvasta a Nagy-Románia Párt nyilatkozatát, amely szerint a prefektus 502-es számú, az utcai tüntetések betiltására vonatkozó határozata törvénytelen. A szélsôséges párt arra kéri a prefektust, vonja vissza döntését.
Miután több mint tíz percig vitatkoztak a rendôrökkel — akik tudomásukra hozták, hogy tilos tüntetni — a dobokkal, síppal, hangosbemondókkal és kolompokkal felszerelkezett kárvalottak a perfektúra fele vették útjukat. A helyszínen levô tucatnyi rendôr és csendôr nem lépett közbe. „Tolvajok", „Kérjük pénzünket" — kiáltozták. A tüntetés incidensek nélkül ért véget.
Bukarestben viszont a FNI-s tüntetôk többször is összecsaptak a kormány épületét ôrzô csendôrökkel — adja hírül az MTI. Az összetûzések során két csendôr könnyebben megsérült, a tüntetôk közül pedig néhány személyt ôrizetbe vettek. Csütörtökön mintegy 500, az ország különbözô pontjairól érkezett befektetô kezdett tiltakozást Bukarestben a kormány épülete elôtt. Az elsô összecsapás akkor történt, amikor a tüntetôk küldöttségével közölték: várniuk kell a kormány képviselôivel való találkozóra a kormányülés befejezéséig.
A tüntetôk ekkor megpróbáltak behatolni a kormányépület kertjébe, amit a kivezényelt csendôrök megakadályoztak. Az újabb összecsapás azt követôen történt, hogy a tiltakozók képviselôivel folytatott tárgyalás után a kormány képviselôje közölte: a kormány nem adhat ki sürgôsségi rendeletet arról, hogy a befektetôk kapják vissza pénzüket, a kárvallottak csak az ilyen esetekben alkalmazott törvényes eljárással élhetnek.
A Távfûtési Vállalat, a Hidroconstructia, a Közterület-fenntartó Vállalat hathatós támogatásával tatarozzák a központi stadiont — tájékoztatta lapunkat Boros János alpolgármester. — Augusztus 20-ig, a C osztályos bajnokság kezdetéig a városházának át kell adnia a stadiont. Az új tulajdonos az U FC. Az öltözôk, a falak, a fûtôtestek katasztrofális állapotban vannak. A nézôtérrôl befolyik a víz, megrepedtek a csövek, levált a csempe, penészesek a falak, komoly tatarozásra, festésre, szigetelésre van szükség — mondta Boros.
A helyhatósági választásokat követô tanácsülésen elfogadott költségvetésben szerepel a központi stadion tatarozása. A Ion Moinea Stadion helyzete immár hosszú hónapok óta vita tárgyát képezi. A tulajdonjogot illetôen a városháza és az ifjúsági és sportminisztérium között konfliktus robbant ki. Mindkét közintézmény magáénak szeretné tudni a stadiont.
Az országos költségvetés megszavazásának mintegy féléves késése miatt az idén városszerte késve indultak meg az iskolaépületek belsô és külsô felújításának munkálatai. Jelenleg a kolozsvári iskolák 70 százalékában folynak az önkormányzat által támogatott kisebb-nagyobb munkálatok.
— Az iskolafelújítási munkálatokat érdemben csak az országos, majd a helyi költségvetés elfogadása után lehetett elkezdeni, hiszen az összeg nagysága ismeretének hiányában nem lehetett sem építkezô cégekkel tárgyalni, sem munkálatokat licitálni — mondta Boros János alpolgármester. — Az elsô ilyen jellegû kiírásokra júliusban került sor; a felújításokra szánt összeg 80 százaléka már akkor gazdára lelt. Természetesen azokkal az iskolákkal kezdtük, ahol nagyobb méretû munkálatokat kellett végezni, például tetôszerkezetet javítani, illetve cserélni. Szerdán licitáltuk a megmaradt felújításra szánt összeg háromnegyed részét. Pillanatnyilag már csak két-három iskola felújítási licitje maradt hátra, többek között a Brassai Sámuel Elméleti Líceumé. Összesen 35 milliárd lejünk volt iskolafelújításra, azaz külsô, belsô javításokra, festésre, illemhelyek modernizálására, stb. Hétfôn kerül sor a Brassai által kért felújítási munkálatok (három osztály kifestése) licitjére, 300 millió lej értékben.
— Iskolakezdésig sikerül-e befejezni a munkálatokat?
— Sajnos úgy tûnik, hogy nem minden iskolában fognak a javítási munkálatok szeptember 1-ig befejezôdni, de minden valószínûség szerint szeptember végéig sikerül lezárnia az önkormányzatnak ezt az ügyet.
Általánosan elterjedt hiedelem: amennyiben egy iskola biztosítja tanulói számára a tiszta ivóvízet, az angol- illetve török vécét és a kézmosási lehetôséget, a tisztiorvosi hivatal azonnal kibocsátja számukra azt az egészségügyi engedélyt, amely nélkül — hivatalosan — egyetlen tanintézmény sem mûködhet. A valóságban viszont sokkal bonyolultabb az engedély beszerzése. Többek között ezzel magyarázható az is, hogy bár csak három hét van hátra az iskolakezdésig, Kolozs megye közoktatási intézményeinek mintegy fele nem rendelkezik még ezzel az engedéllyel.
A napokban Serban Rãdulescu, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetôje felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy a megye 900 tanintézménye közül csak mintegy 500-nak van meg a mûködéshez szükséges egészségügyi engedélye. A legtöbb engedély nélküli iskola illetve óvoda — akárcsak az elmúlt években — vidéken található. Rãdulescu szerint az engedélyeket szeptember 1-ig kell beszerezniük az érintetteknek. Dr. Cicalã Flore tisztiorvos a Szabadságnak elmondta: az iskolák egészségügyi engedélyeinek kibocsátását több minisztériumi rendelet is szabályozza. Ezek messze nem csak az ivóvíz — illemhely — illetve kézmosási feltételeket írják elô. Egy városi iskola esetében például a tantermek zsúfoltsága, fényviszonyai is kritériumszámba mennek. Azoknál az iskoláknál, ahol étkezde vagy bentlakás mûködik, igencsak nehezen megy az engedély kibocsátása, hiszen olyan kritériumok is feltûnnek, amelyek elsô látásra semmi kapcsolatot nem mutatnak az oktatási folyamattal: élelmiszerek tárolása-felszolgálása; szénmonoxid-kibocsátás, az alkalmazottak egészségi állapota stb. Cicalã elmondta, hogy az engedélyeket egész évben ki lehet váltani, de a tisztiorvosi hivatal — amennyiben szükséges — ezt bármikor megvonhatja.
A tisztiorvos legfrissebb kimutatása szerint valamelyest csökkent (500-ról 400-ra) azon iskolák száma, amelyeknek nincs még egészségügyi engedélye.
Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a postahivatal értesíti a nyugdíjasokat, hogy — önhibáján kívül! — a nyugdíjak kézbesítése csak folyó év augusztus 15-tôl kezdôdik.
Múlt havi felkérésünk, úgy látszik, augusztusra hoz gyümölcsöt. Máramarosszigeti (!) olvasóink kerestek fel, hogy egy idôs nélkülözônek elôfizethessenek közvetítésünkkel a Szabadságra. Nevüket még a szerkesztôségnek sem óhajtották elárulni. Hasonló célú pénzadománnyal fordult hozzánk dr. Szabó László fogorvos, és megérkezett az elsô külföldi segítség is 75 dollár formájában az Amerikai Egyesült Államok Utah államának fôvárosából, Salt Lake Citybôl is Klein Leventétôl. Az eddig így begyûlt mintegy 1 744 000 lejért köszönet az adakozóknak!
Szerkesztôségünk pedig megismétli felhívását — kár lenne az így elkezdett mozgalmat megtorpanni hagyni –: tisztelettel felkérünk tehát minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 38 000 lejjel (+ kihordási díj) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva komoly anyagi okokból lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.
Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet, vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon augusztus 24-ig.
HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!
Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.
Szintén augusztus 24-ig várjuk az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több mint havi 500 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.
Júliusban a várt 2 százalék helyett 4,3 százalékos havi fogyasztói inflációt mértek Romániában — közölte csütörtökön a román statisztikai hivatal.
Júniusban 2,8 százalékos volt a havi drágulás. A júliusi éves infláció 44,5 százalék volt az elôzô havi 40,9 százalék után. December és július között 24,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Romániában.
Mugur Isarescu román kormányfô nemrégiben 32 százalékra módosította az idei egész évi hivatalos inflációs elôrejelzést a korábbi százalékról. A korábban vártnál meredekebb inflációt román illetékesek az euró gyengülése mellett a súlyos szárazsággal magyarázzák. Júliusban 5,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, miközben az egyéb termékek 3,2, a szolgáltatások 3,1 százalékkal drágultak.
Tavaly 54,8 százalékos fogyasztói inflációt mértek Romániában.
A PRIVAT BUSINESS CLUB telefonszáma szeptemberig, átmenetileg: 193-830.
Fegyverviselési engedélyek meghosszabbítása
Augusztus 20-ig lehet meghosszabbítani a fegyverviselési engedélyeket. Az 1996/17-es törvény értelmében azok a személyek, akik megalapozatlanul elmulasztják a meghosszabbítást, engedélyük érvényét veszti, és fegyverüket, lôszerüket be kell szolgáltatniuk a hatóságnak vagy forgalmazás céljából valamelyik szakboltnak.
— Miért fáj a foga a magyar zászlóra a kolozsvári polgármesternek?
— Azért, mert így akarja példázni, hogy a tettes mindig visszatér a tett színhelyére.
1. Ének: Tebenned bíztunk... (199, 1 vers).
2. Megnyitó: dr. Kisgyörgy Árpád.
3. Ünnepi istentisztelet.
4. Köszöntôk: Szász Jenô polgármester — Székelyudvarhely; Magyarországi unitárius egyház; UUA — Olivia Holmes — amerikai unitárius egyház; Angol unitárius egyház; Testvéregyházközségi Tanács — John Gibbons; ICCU — IARF.
5. Ünnepi mûsor: Egyesített unitárius kórus; Szalay Zsuzsanna szavalja Sajó Sándor A magyar nyelv címû versét; Fairfax-i kórus (USA); Opra Levente szavalja: Reményik Sándor Mindhalálig címû versét; Népdalok: Kádár Beáta, Györgyi Csilla, Tôkés Tibor; Néptánc: Pipacsok gyermekegyüttes (Székelykeresztúr).
6. Székelykapu-avatás: az avatóbeszédet dr. Szabó Árpád püspök mondja.
7. Koszorúzás Orbán Balázs síremlékénél.
1971-ben, amikor megnyílt az Alverna lakótelep kétemeletes általános iskolája, ott álltam én is az udvaron a magyar elsô osztályosok között. Sok virág volt, sok ember, sok gyerek. Mire csodálkozásomból felébredtem, már egy hosszú-hosszú folyosón sodort magával a gyerektömeg az osztályba, ahol egy román tanító néni megsimogatott, és leültetett Sorin mellé, aki a mi tömbházunkban lakott a hetedik emeleten. Engem végig ölt a sírás, hiszen mindenki románul beszélt körülöttem, és olyan idegen volt a vidám óvodásélet után ez az iskolai világ. Annyit már már tudtam akkor, hogy Románia az én hazám; így valahogy beletörôdtem abba, hogy az iskolában — az óvodával ellentétben — már románul kell beszélni. Válaszolgattam a tanító néninek, énekelgettem a román gyerekdalokat, de egy óra elteltével megeredtek a könnyeim, és egyszerre elfelejtettem románul.
Akkor kinyílt az ajtó és egy angyal arcú, de nagyon aggódó tanító néni nyitott be az osztályba, ideges léptekkel a katedrához ment, és kérdezett valamit a román tanító nénitôl. Aztán hirtelen mindketten rám néztek.
Az újonnan érkezett tanító néni elém állt, és halkan megkérdezte — magyarul: Ki vagy te, pityergô, kószáló legény?
Én mondtam: Szabó Csaba vagyok, de magyar.
Lia tanító néni átölelt, és átvitt a szomszéd osztályba, ahol üdvrivalgás fogadta az elkódorgott osztálytársat. — Hurrá! Megtaláltuk Csabikát!
Lia tanító néni megtalált engem.
Most már tudom, hogy a világon semmi nem történik véletlenül.
Nyugodjál békében, Antal Lia tanító néni!
A portrékiállítás sok szempontból rendhagyó. Az ember, mint téma kimeríthetetlen. A modell is kíváncsi önmagára, és hát a festô örökös „Így látlak én" játéka közelebb hozza örökké kutatott önmagához. Az önarckép pedig többet mond a mûvészrôl, mint tanulmányok kötetei. Goethe fohászkodott a pillanathoz: állna bár meg. Erdôs Tibor megállítja, és belézsúfol múltat és jövendôt egyaránt. Úgy bolyongunk a teremben, mint egy elvarázsolt erdôben. Nôi és gyermekarcok gyönyörködtetnek. A férfi arcképekhez már közelebb kell lépni, és felfedezni ki búvik meg egy-egy szakáll vagy szemüveg mögött.
Szôcs István, aki a katalógus szép bevezetôjét írta, odaszól nekem: — Láttam a portrédat, régen készülhetett... — Hát igen, de te sem lettél szebb azóta, Pista. Amikor egyik-másik fiatal nô panaszolta a mûvésznek, hogy a képen korosabbnak néz ki, mint a valóságban, Tibor az ôt jellemzô flegmával válaszolt: Majd hozzáöregszik... Sub Specie aeternitatis, ennek nincs semmi fontossága. A lényeg, hogy egy szép Cs. Erdôs-kép.
Talán csak Monet-nél (aki a mai Erdôs Tibor korában szintén szorgalmasan kezelte az ecsetet) lehet így nyomon követni elszakadását mestereitôl, az önmagára találást és a különbözô ráhatásokat. Az életképesség titka a megújulási készség. Minél idôsebb a mester, annál fiatalosabbak színei — tanított Tibor.
Sétálok a teremben, és óhatatlanul Muszorgszkij Egy kiállítás képeire kell gondolnom, amely csak ürügy volt arra, hogy a zeneszerzô megcsillantathassa zsenialitását. Ne nehezteljen rám a kritikus, amiért szaktudás hiányában ki merem fejezni elragadtatásomat. Az utca embere minôségemben is szerethetem a mûvészetet, és örökre szívembe zárhatom a mûvészt.
A Szabadság, az Interneten olvasható TransIndex újság és a Kolozsvári Televízió magyar adásának vendége lesz Jenei Imre, a román labdarúgó-válogatottak technikai igazgatója. Olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseket tehetnek fel neki elôre, a válaszokat pedig augusztus 30-án olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel követhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum korábbi meghívottjai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés Laszló és Boros János voltak. A kérdéseket a Szabadság címére levélben augusztus 16-ával bezárólag (postabélyegzô dátuma), továbbá szerkesztôségünk 196-408-as vagy 196-621-es, illetve a magyar adás 186-855-ös telefonján, valamint a transindex@mail.dntcj.ro címére augusztus 18-ával bezárólag várjuk.
A legjobb kérdést feltevô olvasónk értékes könyvcsomagot nyer!
Képtelen vagyok eligazodni a taxisokon. Elég ritkán fordul elô velem, hogy az utazásnak ezt a meglehetôsen költséges formáját választom, éppen azért, mert egyáltalán nem bízom meg a taxisokban. A barátaim már milliószor a lelkemre kötötték: csak olyan autóba üljek be, amelyen a cég neve is fellelhetô, mert a magántaxisnak eszében sincs bekapcsolni az órát, és annyi fuvardíjat kér, amennyit nem szégyell. És ez a fajta nem szégyenlôs.
Azt tehát már megtanultam, hogy vannak jó és olcsó cégek is, csakhogy ezek általában nem az állomás környékén tanyáznak. Néhány héttel ezelôtt fordult elô, hogy éjjel tizenegy körül kénytelen voltam taxival hazamenni az állomásról, ahol persze híre-hamva sem volt olcsó kocsinak. A taxi, amelybe végül is fogcsikorgatva beszálltam, egy istennô nevét viselte büszkén és eléggé félrevezetô módon. Ilyen vállalat ugyanis valószínûleg nem létezik. Az óráját ugyan bekapcsolta, de a mûködési elvét nem tudtam átlátni, mivel kereken negyvenöt ezer lej jött ki végösszegnek, pedig nem is Tordáig kértem a fuvart, csak a Monostor elejéig.
Ez az eset egy idôre elvette a kedvem az utazgatástól, de néhány napja mégis kénytelen voltam újra taxiba szállni, szintén az állomástól. Megint csak nem találtam a köztudottan olcsó taxikat (a csoda tudja, hogy pont az állomáson miért nincs belôlük egy sem), de legalább ismerôs volt a cég neve, ami az általam kiválasztott kocsi tetején virított. Ettôl függetlenül is bizalmatlan voltam, és gondolatban már búcsút is mondtam egy szép nagy címletû bankjegynek. Legnagyobb meglepetésemre azonban ez a taxis aránylag rendes embernek látszott. Kérdezôsködésére elmondtam, hogy egyetemista vagyok itt, Kolozsváron, és éppen a nyári gyakorlatomat készülök letölteni. A taxióra közben szabályszerûen mûködött, egészen reális végösszeget mutatott. Amikor kezébe nyomtam a pénzt, a taxis megértô mosollyal kérdezte: van-e még pénzük a szülôknek. Ha ennyire kíváncsi, jó ember, akkor elárulom: nincs. Éppen ezért egy ideig megint nem ülök taxiba, még akkor sem, ha részlegesen vissza is nyertem a taxistársadalomba vetett hitemet.
Itt, a Felvidék nyugati részén Pozsony és Komárom között húzódik, mintegy
84 km hosszúságban és 15–30 km szélességben a Csallóköz, a Duna legnagyobb szigete. Északról a Pozsonynál kiváló Kis-Duna, majd a Vággal való egyesülése után Vág–Duna, délrôl a Nagy-Duna határolja. E sziget, sajátos jogállású kisnemesi falvaik máig jellemzôen hagyományôrzô magyarságának tájegysége (1269-es említésben már szereplô formája Challokenz) a Kis-Duna egykori nevérôl, a Csalló folyóról kapta. Szlovák neve, Zitný ostrov más eredetû. Ez a német elnevezés, a Grosse Schüttinsel (t. i. nagy hordaléksziget) részleges fordítása. Minden itt megtelepedô nevet adott tehát a helynek. És mindenik névadó igyekezett megtartani a megtartó hely nevét.
A Csalló (1270-ben említett Ckollo) némely vélemények szerint legnagyobb valószínûséggel az ótörök carlay szóból ered. Carla ugyanis azt jelenti, hogy erôsen sír, rí. Noha az itt élô magyaroknak bôven akadt sírni, ríni okuk az elmúlt évszázadokban, Valaczay István és segítôje, Czingel László talán inkább mégis a tájegység gazdag népi hagyományvilágára gondolt, amikor 1977-ben nevet szerzett alakuló somorjai új néptáncegyüttesének.
A Csalló együttes élete — az alakulás óta eltelt 23 esztendô — külön fejezete a felvidéki magyar néptáncmozgalomnak. A CSEMADOK és a Somorja Városi Mûvelôdési Ház támogatásával megjárták a Felvidék és fél Európa színpadjait, miközben a Csalló mellett megjelent a „Csali" majd a belôle felnövô, „kamaszodó" Nagy Csali. És a táncosok mellett lassan az egész magyar nyelvterületen, mondhatnánk „néptánc-területen", és azon is túl ismertté vált a Csalló-zenekar, amelynek élén a sajnálatosan korán, mindössze 38 évesen elhunyt Üregi Mária prímás és népzenegyûjtô egy új népzenész nemzedéket indított el. A régiek, azóta, meglett családanyák és -apák, Csallósok néven járnak össze. Emlékezni... és táncolni ma is !
Somorja, a Pozsonytól 10–15 kilométerre fekvô alig több mint 9 ezer lakosú kisváros, amelynek magyar lakossága ma is 75% körül van, régi vásáros központja Csallóköznek. És 1990 óta immár rendszeres „megállóhelye" a nagyvilágba utazó erdélyi táncosoknak is: 1992-ben a bogáncsosok, 1996-ban a kalotaszentkirályiak, majd 1997-ben a szarkalábosok jártak itt, és ismerkedtek, táncoltak, szórakoztak együtt a csallósokkal, a Heltai-alapítvány és a helyi CSEMADOK közötti együttmûködés keretében. A CSALLÓ részvétele tehát a II. Szent István-napi Néptánctalálkozón amolyan „viszontvendégség". Reméljük, nem a fentebbi etimológiai jelentésre visszacsengô „síró-rívó", hanem az egymást erôsítô együttlét örömét hozó. A Csalló együttes augusztus 18-án Kolozsvárott, 19-én Szamosújváron, végül 20-án Kalotaszentkirályon lép fel. Somorja neve — sokan alig hinnék — a latin Sancta Mariából (németül Sankt Marien) eredeztethetô, mert templomát annak a Szûz Máriának a tiszteletére emelték egykoron, akinek államalapító királyunk is óvó kegyeibe ajánlotta volt magyar népét. Illô tehát, hogy e millenniumi rendezvénysorozaton a Csalló képviseletében a somorjaiak is a meghívottak között szerepelnek!
Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tegnap megjelent sajtónyilatkozatában elmondta: valóban papírra vetette, de nem írta alá azt a besúgói nyilatkozatot, mely az évek során többször is megjelent a román sajtóban.
Mint ismeretes, Tôkés püspök tavaly rágalmazás címén beperelte az AP hírügynökség tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következô tárgyalást szeptember 22-én tartják Bukarestben, a román fôváros 2. kerületi bírósága néhány napja elrendelte a Tôkés-dosszié átvilágítását. A csütörtöki interjúban az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elôször beszélt nyilvánosan azokról a vélt bizonyítékokról, melyek alapján a titkosszolgálatokkal való együttmûködéssel gyanúsítják.
A püspök hangsúlyozta, maga kérte volna az átvilágítást, ha tudná, hogy Romániában annak tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. — Az átvilágító bizottság személyi összetétele miatt nem is lehet okom az aggodalomra. Az viszont aggasztó, hogy a Román Hírszerzô Szolgálattól kell kikérni a dossziét, és az elmúlt években a sajtó már meglobogtatott ebbôl bizonyos iratokat. Az átvilágító bizottság elnöke azt nyilatkozta, hogy sok dossziét megsemmisítettek, mások azt engedték értenünk, hogy az iratokat megcsonkították, megváltoztatták, vagy éppenséggel kiegészítették — mondta.
Tôkés emlékeztetett arra, hogy már 1989 elôtt is a valódi besúgók kilétét titok övezte, a Securitate a rendszer legveszélyesebbnek tartott ellenfeleit állandóan gyanúba keverte. A változások után ez a jól bevált módszer folytatódott a médiában. Megvádolták azzal, hogy a CIA ügynöke, de a KGB ügynökének is mondták. A magyar titkosszolgálattal, a román Securitátéval is számtalanszor meggyanúsították.
— Tíz év óta ugyanaz a szándék munkálkodik, nem egyszer még egyházi és RMDSZ-berkekben is: hogy befeketítsék, és hiteltelenné tegyék a személyemet. A híresztelések romboló hatása mérhetetlen. Mindazonáltal elmúlt tíz évi pályafutásom egyik legnagyobb eredménye, hogy ebben az iszapbirkózásban egyáltalán talpon tudtam maradni, hogy a sorozatos félreállítási kísérletek rendre kudarcot vallottak.
Tôkés elmondta, hogy a magyar titkosszolgálattal való együttmûködésére bizonyítékként egy általa aláírt elismervényt szoktak felmutatni, amellyel húszezer lej átvételét tanúsította. A Securitate kezébe került nyugtán kézírásával az állt, hogy húszezer lejt átvett, és Isten áldását kéri az adakozókra. A Securitate szerint, ha a pénzt személyesen Tôkésnek hozták, akkor ez nyilvánvalóan az ügynöki tevékenységért járó honorárium. Ez esetben tizenöt év börtönbüntetés róható ki. Ha viszont az egyháznak hozták, és nyugta nélkül vette át, sikkasztásnak minôsül, és hét év jár érte.
— A pénzt természetesen átvettem, miért ne tettem volna. Ismeretlen jóakaróim, híveim gyûjtötték számomra, legalábbis így mondták nekem. Akkor még nem gondoltam provokációra — mondta.
Tôkés elmondta, hogy a román sajtóban két, neki tulajdonított besúgói nyilatkozat jelent meg. Az egyiket közvetlenül a teológia elvégzése utáni idôszakra datálták, a másikat 1982. novemberére. Utóbbi az Ellenpontok címû szamizdat folyóirat felgöngyölítésének idejére szól. — A folyóiratban az egyházi helyzetrôl írtam átfogó képet. — Amikor emiatt többször behurcolták, a leleplezett tények ismeretében beismerô vallomást kellett tennie, és meg kellett ígérnie, hogy ezután „jó fiú" lesz.
— Mit tehettem volna, megígértem, hogy lojális leszek az államhoz, és alkalomadtán mindent megteszek azért, hogy ne érje sérelem a román állam biztonságát. — Ezt nem érzem kompromittálónak. Természetesen a kikényszerített kötelezvényben vállaltakat sohasem teljesítettem.
A másik nyilatkozatban az áll, hogy Kolozsvári László álnéven feljegyzéseket fog továbbítani a Securitaténak. Ezt kezdô lelkipásztorként, 1975-ben hosszas sanyargatás után valóban leíratták velem, de nem írtam alá a nyilatkozatot. És ami ennél is fontosabb, sem Kolozsvári László néven, sem pedig más néven soha egyetlen feljegyzést sem írtam a Securitaténak.
A szöveget 1990-ben a Renasterea Bãnãteanã címû temesvári újság még aláírás nélkül közölte, 1994-ben a Tineramában viszont már aláírt változatban jelent meg.
— Én mindig azt mondtam, hogy nem írtam alá besúgói nyilatkozatot. Az aláírást odahamisították — hangsúlyozta.
Tôkés azért nem hozta ezt korábban nyilvánosságra, mert — mint mondta — „nem akartam olyan részletekbe bocsátkozni, amelyek a megtámadottságnak abban az intenzív állapotában magyarázkodásnak tûnhettek volna. Egyszerûen a nyilvánvaló hamisítás tényére szorítkoztam".
Errôl a nyilatkozatról Tôkés szerint kezdetben csak a családja és az akkori legszûkebb baráti köre tudott. Aztán amikor 1994-ben az RMDSZ kebelébôl beindult az elsô lejáratási kampány, a méltánytalan számonkérési hercehurca idején elmondta Markó Béla, Takács Csaba és Verestóy Attila társaságában is.
Az RMDSZ elnökének, Markó Bélának nemrég elhangzott tévébeszédében szó esett egy esetleges RMDSZ–RTDP közeledésrôl.
Számunkra ez a dolog természetesnek tûnik, tekintetbe véve, hogy a Román Társadalmi Demokrácia Pártja programjának egyes kitételeiben a következôk szerepelnek: nyitás az összes társadalmi réteg felé, etnikai és szociális megkülönböztetés nélkül, demokratikus gondolkodásmód, amely a nemzeti és emberi értékeket védi; tolerancia, amely a közösséget szolgálja; egyenlô jogok, szabadság és együttmûködés az ország lakossága körében; virágzó gazdasági és társadalmi élet kiépítése egy valódi jogállamban; a munka által szerzett tulajdonjog és a vagyon tiszteletbentartása; a partnerség elônyben részesítése az euroatlanti struktúrákban, illetve Európába integrálódása érdekében stb.
A fent említettek kiegészítéseként megemlítjük, hogy a modern demokrácia szellemében, amelyre egy államnak építenie kell, az RTDP programja kiemelkedik a kisebbségek iránt folytatott politikájával, melynek lényege a kisebbségek jogainak elismerése, az emberi jogok tiszteletben tartása, amelyeket az alkotmány és a román törvények biztosítanak. Ugyanakkor természetesenek tartjuk azokat a személyes jogokat, amelyek biztosítják a kisebbségek társadalmi-kulturális identitásának megôrzését: az anyanyelv ápolása, a nemzetiségek értékeinek megôrzése, a vallásszabadság stb., valamint szakembereknek a képzése az ide kapcsolódó intézményekbe.
Ahhoz, hogy a nyitás elve mûködôképessé váljék, és ne adjon okot etnikai szubjektivizmusra, amely a társadalomban zûrzavart okozhat, a következôk szükségeltetnek: a nyitás legyen ôszinte, zárja ki a szûklátókörû politizálást; mindkét fél elônyben részesítse a nézeteltérések tárgyalások útján történô megoldását; elfogadni azt az elvet, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést csak együttmûködéssel érhetünk el; belátni, hogy az emberi jogok és kötelességek nemzetiségi hovatartozás nélkül mindenkire érvényesek; az etnikai követelések ésszerû átgondolása, ebbôl kifolyólag a szeparatista, autonómiát követelô nézetek kiküszöbölése, amelyek az államot az államban elvet vallják. Összegezve a leírtakat: a kisebbségek nyelvének használata nem tévesztendô össze a kétnyelvûség hivatalossá tételével Romániában.
Véleményünk szerint minden társadalmi rétegnek egyetlen célja kell hogy legyen: Románia és a lakosság érdekeinek szem elôtt tartása.
Az RMDSZ vezetôinek meg kell érteniük, hogy az RTDP semmi olyan álláspontot nem képvisel, melynek köze van a xenofób nacionalizmushoz, és visszautasítjuk azokat a vádakat, miszerint az RTDP vezetôi magyarellenes beszédeket tartottak volna. Mielôtt az RMDSZ mások felett mondana ítéletet, jól tenné, ha elôbb saját maga felett ítélkezne.
Mivel a fent említettek szükségszerûek a közeledéshez, egyesült erôvel kellene fellépni a lopás, a korrupció, a rablás, a hazudozás, a demagógia, a diverzionizmus stb. ellen, amely ártalmas mind a többségre, mind a kisebbségre nézve.
Dr. Traian Pop, az RTDP megyei tanácsosa, a párt Kolozs megyei bizottságának titkára
Álmomban krokodillal társalogtam. Könnyezve panaszolta, hogy egy igényes kolozsvári napilap május 5-i, Tudomány címû oldalán crocodylus szerepel (y-nal), holott a krokodilok sosem utánozták az y-os véggel ellátott magyar családnevekben bujkáló rangkórságot. Azt sem helyesli, hogy néhol Aszklépiosz (kevésbé „magyarosan" Asklepios = Aesculapius) helyett Asklepyost írnak. Most már jöhet Pius helyett Pyus, majd — kínos tornamutatványként és kvintesszenciálisan — a kyntorna. (NB: a 15. században élt is pár Kyntornás nevû személy.)
A politikumból kiábrándult, de Európa után még mindig sóvárgó román választópolgár a technokratákban véli felfedezni azt a megváltót, aki képes lesz a semmibôl villámgyorsan sokat csinálni, és lehetôleg munka-, valamint adómentes paradicsomot felépíteni. A népszerûségválsággal küszködô pártok imázs-kozmetikázást remélnek a nagy tekintélynek s még nagyobb bizalmi mutatónak örvendô pénzügyi szakemberektôl.
Ez utóbbival nem is lenne gond: a pártok és pártpolitikusok feladata, hogy megpróbáljanak hatalomra kerülni, hiszen csak így valósíthatják meg programjukba foglalt, a kampány során hangoztatott célkitûzéseiket. Ha pedig képtelenek soraikból foltnélküli és hiteles személyt élre állítani, akkor igenis meg kell találniuk a megoldást. A döcögô, de így is fájdalmas reform annyira megnyirbálta a koalíciós pártok és pártpolitikusok népszerûségét, hogy vagy irányt vagy cégért kell váltaniuk ahhoz, hogy egyáltalán életben maradjanak a hordószónokok és demagóg nemzetmentôk uralta román politikai porondon. Hál’ istennek inkább a cégérváltást választották.
A két független technokrata, Stolojan és Isãrescu elôtérbe helyezése máris érezhetôen hozzájárult az ôket támogató alakulatok iránti bizalom erôsödéséhez. Az egykori hitel visszaszerezéséig azonban még hátra van a legnehezebb lépés: a közös jelölt megnevezése. A pártpolitikusok háttérbe szorítása ugyan némileg feledteti a választók elôtt azt a kifogásolt, de megkerülhetetlen tényt, hogy a politikát az ideológiák mellett párt- és csoportérdekek formálják, de nem eléggé ahhoz, hogy elhitessék az országérdek mindenekelôtti és -fölöttiségét. Ha legalább a két legnagyobb reform- és integrációpárti alakulatunknak — a partnert keresô liberális, illetve a CDR 2000-re keresztelkedett kereszténydemokrata pártszövetségnek — sikerülne megegyeznie egy közös államfôjelölt támogatásában, nagymértékben feledtetni tudnák az elmúlt négy év nehézségeit és politikai civakodásait.
Az eddigi fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak. A legnagyobb bizalmi indexnek örvendô miniszterelnök feltételekkel ugyan, de részt vesz a cotroceni-i palotáért körvonalazódó kemény küzdelemben. Csakhogy napról-napra csökkenô eséllyel. Az Isãrescu–Stolojan tandem a választók kedvence lenne, de az ex- kontra jelenlegi miniszterelnök sajnos megosztja az Európába vágyó szavazók táborát. A politikusok is tudják ezt, de valószínûleg abban gondolkodnak, hogy kettôjük közül valamelyik úgyis második fordulóba jut, s akkor már elkerülhetetlen Iliescu veresége. Bãsescu bukaresti gyôzelme ezt a logikát látszik alátámasztani. Funar kolozsvári diadala viszont azt bizonyítja, hogy a pártok második fordulós összefogása nem mindig elegendô a szavazói táborok átrendezôdéséhez.
A közelgô kampány minden bizonnyal tengernyi mocskot hoz majd felszínre, amely akár olyan makulátlan vagy alig foltos személyeket, mint Isãrescu és Stolojan is képes lehet maga alá temetni. A kriptokommunisták a manipuláció tagadhatatlan nagymesterei, tökéletesen ismerik a tömeglélektant. Alig van kétségem afelôl, hogy rövid idôn belül tudatosítják a megváltót keresô választópolgárokkal kedvenceik szépséghibáit. Ugyanis ôk — fôképpen Isãrescu — hozták a legfájóbb gazdasági intézkedéseket. Bármelyik gyôzelme esetén még jó ideig hasonlókkal kell számolniuk. Márpedig az a paradicsom, amelyet kemény munkával kell felépíteni, kevésbé óhajtott jövô mifelénk. A két egymással szembenálló megváltóról pedig könnyebb elhitetni, hogy mindkettô csaló. Pedig kár lenne bármelyiküket is keresztre feszíttetni.
Több mint 1200 nézô volt kíváncsi kedvencei játékára. A szamosújvá- riak szellemes, ötletes játékkal rukkoltak elô, cseleikkel elkápráztatták a nézôsereget. Mihai Pop legényei Bartos Sándor révén hagytak ki óriási gólhelyzeteket: a középpályás a 2. , 10., 19., 24., 55. és 69. percben is bevehette volna Câmpan kapuját. Végül is csak Bartos érte el a találkozó egyetlen gólját, az 57. percben alig nyolc méterrôl küldte a bal sarokba a labdát, amely a váradi hálóôrrôl pattant ki (elôzôleg Muntean lövését hárította).
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bihariak hat ifjúságit szerepeltettek, s Muzsnai Zsolt legényei nem nagyon erôltették a továbbjutást (inkább a B osztály szombati rajtjára készülnek).
Az Olimpia a következô összeállításban lépett pályára: Pãdure — Giurgiu (84. perc Pasca), Zah, Cionca, Varga — Cupsa, Roman, Papp (67. perc Fericeanu) — Munteanu, Bartos, Oltean (84. perc Bocos — utóbbi egy alig 17 esztendôs ifi).
A mérkôzést Cristian Balaj vezette hibátlanul, talán kissé túl szigorúan vezette a mérkôzést — a sok sárga lap mellé még egy pirosat is kiosztott a nagyváradi Demiannak.
l Szenzációs fegyvertényt hajtott végre megyénk másik versenyben maradt csapata, a D osztályos Szamosfalvi ASA-Victoria is. A katonacsapat 2–0-lal jutott tovább a Nagyszebeni Inter FC ellenében.
Gyôrött 18 ezer nézô elôtt fogadta a magyar bajnok a BL-ben korábban többször is vitézkedô norvég együttest. Kezdettôl fogva kiegyenlített játék folyt a pályán, többnyire a két 16-os között zajlott a küzdelem. A Dunaferr támadásaiból ezúttal hiányzott az át-ütô erô, igaz, a vendégek rendkívül fegyelmezetten védekeztek. A félidô végén a norvégok megszerezhették volna a vezetést, de Rabóczki higgadtságának köszönhetôen maradt a gól nélküli döntetlen.
A második játékrész elején a váratlan vendéggól (az 52. percben Strand 6 m-rôl a vágta a léc alá a labdát) után megélénkült a játék, egymást követték a dunaújvárosi akciók. Az elsô egyenlítés 10 perccel a vége elôtt Lengyel nevéhez fûzôdik: 17 m-es lövése a kapu bal felsô sarkában kötött ki. A norvégok viszont majdnem tökéletes helyzetkihasználással támadtak, és hidegvérrel értékesítették a kínálkozó lehetôségeket. A 86. percben egy jobb oldali beadást Hoftun megcsúsztatott, majd Knudsen 7 m-rôl kilôtte a bal alsó sarkot. A Dunaferr azonban egy pillanatra sem adta fel a harcot, és megérdemelten ért el döntetlent jó ellenfelével szemben; egy perccel az északiak találata után Tököli 15 m-es lövése megpattant egy védôn, és a labda a kapu bal oldalába gurult.
A visszavágót augusztus 23-án játsszák Trondheimban.
A 3. forduló, 1. mérkôzéseinek további eredményei: Sahtyor Donyeck (orosz)–Slavia Prága (cseh) 0–1 (gól: Dosek — 87. perc), Dinamó Kijev (ukrán)–Crvena Zvezda Belgrád (jugo-szláv) 0–0; Anderlecht Brüsszel (belga)–FC Porto (portugál) 1–0 (Koller — 37. perc); Varsói Polonia (lengyel)–Panatinaikosz Athén (görög) 2–2 (Kielbowicz — 45. és Kaliszan — 68. perc, illetve Warzycha — 9. és Fiszasz — 38. perc); Herfölge (dán)–Glasgow Rangers (skót) 0–3 (Albertz — 28., Wallace — 31. és Amoruso — 60. perc); St. Gallen (svájci)–Galatasaray Isztambul (török) 1–2 (Amoah — 14. perc, illetve Jardel 2 — 39. és 78. perc); FC Tirol Innsbruck (osztrák)–Valencia CF (spanyol) 0–0; Helsingborgs (svéd)–Milánói Internazionale (olasz) 1–0 (Hansson — 82. perc); AC Milan (olasz)–Dinamó Zagreb (horvát) 3–1 (Sevcsenko 2 — 22. és 60., továbbá Comandini — 91. perc, illetve Balaban — 20. perc); Leeds United (angol)–TSV 1860 München (német) 2–1 (Smith — 41. és Harte 11 m, 72. perc, illetve Agostino — 93. perc).
A finnországi Kuoppióban folytatódott a nyári sí Világ-kupa ugrássorozata. A sánc kritikus pontja 120 m-en volt, a 48 meghívott az elôcsatározások után a középdöntôvel folytatta, végül pedig a legjobb 12 döntötte el a végsô sorrendet (meg a komoly pénzdíjak sorsát).
A hazai pálya kedvezett Janne Ahonennek: 123,5 métert repült, 125,8 pontot kapott, és elsô lett. Mögötte hiába ugrott remek 125 métert a japán Noriaki Kasai, ezért csak 125,5 pontra értékelték a bírók. A további sorrend: 3. Matta Haritamäki 121,5 m — 120,2 pont, 4. Risto Jussiläinen (mindkettô finn) 122 m — 120,1 pont, 5. Hideharu Myahira (japán) 121,5 m — 119,2 pont, 6. Janni Soininen (finn) 121,5 m — 118,2 pont... Nem került a döntôbe a múlt heti gyôztes osztrák Andreas Widhölzl, továbbá honfitársai, Andy Goldberger és Martin Hollwarth. Talán szombaton több szerencséjük lesz az osztrákoknak, a sorozat következô állomása ugyanis a Klagenfurt melletti Villach.
l Negyven éve, 1960-ban kijelölték a római olimpiára utazó közös német csapatot. Összesen 330 sportolót válogattak be, közülük 189 az NSZK-, 141 pedig az NDK-beli klubokat képviselte. Végül azonban csak 293-an utaztak az Örök Városba, 173-an a nyugati, 120-an pedig a keleti országrészbôl — ez a küldöttség így is valamennyi ország közül a legnépesebb volt! Az Egyesült Államokat 292, a Szovjetuniót 285, míg a vendéglátó Olaszországot 279 sportoló képviselte. Magyarország csapatában 185-en, Romániáéban 98-an kaptak helyet. A legszerényebb, csupán 1 fôs állományt Haiti küldte...
l 30 éve, 1970-ben az angliai Teeside-ben befejezôdött az ifjúsági asztalitenisz Európa-bajnokság. A fiú egyes dobogósai: 1. Bengtsson (svéd), 2. Orlovski (csehszlovák), 3. Klampár Tibor (magyar). Leány egyesben a csehszlovák Ilona Vostová gyôzött a magyar Juhos Eszter elôtt. A fiú párost a Klampár Tibor–Bengtsson, a leány párost a magyar Juhos–Lotaller Henrietta kettôs nyerte.
(III.)
Az olimpia közeledtével rövid áttekintést nyújtunk: az ökölvívás szempontjából kik és hogyan szerepeltek a világversenyeken Romá-niából, illetve Kolozs megyébôl.
Teljes csapattal, 11 sportolóval szerepelt Románia 1972-ben Münchenben az ökölvívó küzdelmekben. Egyetlen érem — ezüst — jött össze, Ion Alexe nevéhez fûzôdik, a döntôben sérülés miatt nem állt ki a kubai Teofilo Stevenson ellen. A küldöttség tagja volt a kolozsvári Türei Sándor (felsô rajz), ô viszont már az elsô fordulóban minimális vereséget szenvedett. A többi romániai öklözô: Constantin Gruescu, Marian Lazãr, G. Pometcu, Antoniu Vasile, Calistrat Cutov, Victor Zilberman, Gyôrfi János, Alec Nãstac és Marian Culineac.
Két ezüst- és két bronzérmet szerzett Románia 1976-ban Montrealban az ötkarikás játékokon: Simion Cutov és Mircea Simon a második, Nãstac és Constantin Dafinoiu pedig a harmadik helyen végzett. Ismét egyetlen képviselôje volt kincses városunknak, ezúttal Remus Cozma személyében, de az eredmény ezúttal sem volt jobb... Érdekesség: Victor Zilberman elhagyta az olimpiai falut, és politikai menedékjogot kért Kanadától. A többi csapattag Gruescu, Ibrahim Faredin, GheorgheCiochinã, Calistrat Cutov és Vasile Didea volt.
1980-ban, a moszkvai olim- pián már két kolozsvári jutott a keretbe. Valentin Silaghi (második rajz, Virgil Tomulet mûvei), ráadásul egészen kellemes meglepetést okozott, egészen az elôdöntôig verekedte magát. A másik kolozsvári Ionel Budusan volt. Románia szerzett még egy érmet, szintén bronzot, a „tettes" neve: Dumitru Cipere. A küldöttség tagjai voltak még Dumitru Schiopu, Radu Daniel, Titi Cercel, Florin Livãdaru, Simion Cutov, Marcel Sârba, Georgicã Donici és Teodor Pârjol.
Los Angelesben sok újítást vetettek be az ökölvívásban. Egyebek közt megnövelték a súlycsoportok számát, és kötelezôvé tették a fejvédô használatát. Románia mindössze hat öklözôvel nevezett be, s egyetlen harmadik helyet szerzett, Mircea Fulger révén. Kolozsvári nem kapott helyett e szûk keretben, amely még Nicolae Talpos-ból, Viorel Ioanából, Rudel Obrejából, Gheorghe Simionból és Doniciból állt.
(Folytatjuk)
Hogyan is lehetne egy vasúti kocsiról azt mondani, hogy alumíniumbánya? — kérdezné az olvasó. Kérdésére minden bizonnyal választ talál az alábbiakban.
Annak ellenére, hogy az elektronikus média mostanában verte fel a port a vasúti vagonokban elkövetett vandalizmusok miatt, ezek nem újkeletûek. Vasian Traian, kolozsvári karbantartási osztályvezetôtôl megtudtuk: állandó bajt jelentenek a kártételek, melyeknek értéke az utóbbi hat hónapban több tízmillió lejre rúg.
A rongálások és lopások a leggyakoribb kártevési formák. Civilizálatlan utastársaink bicskával hasítják fel a bôrüléseket, ablakokat törnek be, függönyöket tépnek szét, ajtókat rongálnak meg. A kártevôk másik része pedig mindent ellop, ami csak mozdítható, leszerelhetô. Nagy a keletje a tûzoltókészülékeknek, azt is megtudtuk, miért: a magáncégektôl megköveteli a törvény, hogy tûzoltókészülékük legyen. Különbözô kispénzû és enyveskezû személyek vállalkoznak a készülékek „beszerzésére". A legkézenfekvôbb „vadászterület" a vasúti szerelvény.
A lopási lista második helyén az alumínium csomagtartók állnak. Az utas meglepôdve veszi észre, hogy csomagját nem tudja elhelyezni, ugyanis a csomagtartó rácsai hiányoznak. Az alumíniumra „utazó" élelmes tolvajok kiszedik a csomagtartó rácsait, de leszerelik a melegítô berendezések e fémbôl készült részeit is. A zsákmányt ócskavas-kereskedésekben értékesítik. Alkalomadtán lába kel a szappantartóknak, üléseknek, sôt a vécékagylóknak is. A tettes legtöbb esetben ismeretlen.
Az utóbbi idôben nem volt olyan eset, hogy a kárnak megfelelô értéket vissza tudták volna szerezni az elkövetôktôl. Számtalan ügyirat fekszik megoldatlanul, mondta Vasian Traian. A gyorsvonatokon történô rongálások és tolvajlások eredményeit azonnal rendezni próbálják, mihelyt a kolozsvári vasúti tartományhoz tartozó szerelvény befut az állomásra: pótolják az ellopott tûzoltókészülékeket, szappantartókat, összevarrják a felhasított üléseket. Minden vagont havonta egyszer alaposan kitakarítanak — tette hozzá a revízió fônöke.
A vasúti igazgatóság más alosztályának hatáskörébe tartozó személyvonatok esetében a helyzet még siralmasabb. Sok szerelvényt már régen ki kellett volna vonni a forgalomból; az utasok még civilizálatlanabbak, és a szerelvényeket nem tartják rendesen karban. A szerelvények ellenôrzésének szétaprózása más hátrányokkal is jár: a kolozsvári állomáson áthaladó, de nem az állomási karbantartás hatáskörébe tartozó vonatokon a helyi munkások javításokat nem végezhetnek. Így még az elromlott fûtôberendezéseket sem javíthatják meg — panaszolta Man Cornel karbantartó munkás.
A személyvonatokért felelôs alosztály Kolozs megyei területi vezetôje, Mercea igazgató megerôsítette a Vasian Traian által mondottakat, és hozzátette, hogy a Kolozsvárra esô összesített kár értéke az elmúlt félévben meghaladja a 38 millió lejt.
Nem csak a hosszantartó szárazság határozta meg az idei gabonatermést. Néhol a szakavatott földmûvelés hiánya is befolyásolta az idei mérleget. Szépkenyerûszentmárton község nyolc falujának gazdái például inkább idôs emberek, akik régi, elavult módszerekkel mûvelik a földet. Ehhez hozzájárul még a nincstelenség is. Idén tavaszon a szárazság is megdézsmálta a termést. Községi szinten összesen 385 hektáron termesztenek búzát, de évek óta nem értek el ilyen gyenge hektárhozamokat, mint az idén. Alig 40 százalékát valósították meg a tavalyi termésnek, pedig az is várakozáson alul alakult. Gyenge minôségû vetômag, vetôgéphiány és a nagy hôség — íme azok a tényezôk, amelyek mind-mind hozzájárultak az idei mérleghez. Igaz, sok gazda néhány parcellán jobb termést takarított be, de csak kivételes esetekben. A többség csak panaszkodhat. A gabonaraktárok üresek. A Romcereal szamosújvári óriáslerakatában (ahol jobb években 44 000 tonna gabonát tároltak!) fúj a szél. Senki sem adja be a búzát az államnak. Mohalyon, Nagydevecseren és Tolvajkötkén padláson tartják a kenyérgabonát.
Lisztbôl tehát nem lesz hiány, hacsak a padláson tárolt búza nem megy tönkre. Valahogy ezen a szemléleten kell változtatnia a nyolc falu gazdáinak
• Tûzeset történt Kecseden (Alunis) szerdán hajnali 3 órakor. Leégett Ignácz György nyárikertje, az ok kivizsgálása folyamatban van.
• Közúti ellenôrzésen akadt fenn két 18 éves sofôr: Ciprian Vasile Borcea és Silviu Ioan Chifan hajtási jogosítvány nélkül vezetett gépkocsit.
• Ittas vezetés miatt vizsgálják a magyarpeterdi (Petrestii de Jos) Florea Popát (35). Az ellenôrzés a vérében 1,55 ezrelék alkoholszintet állapított meg. Szabadlábon védekezhet.
A Kolozsvár–Belvárosi Református Nôszövetség bensôséges, ünnepi keretek között emlékezett meg gróf Bánffy Miklós halálának 50. évfordulójáról augusztus 3-án.
Elôadást tartott nt. Bálint József nyug. bonchidai lelkipásztor. Ismertette a nagymúltú nemes fôúr életét és tevékenységét. Hangsúlyozta közéleti szerepléseit, politikai küzdelmeit, közbenjárásait, érdemeit, melyekrôl évszázadunk második felében hallgatni kellett. Az elôadásból kiviláglott, hogy Bánffy Miklós tehetséges képzômûvész is — mint Székely Bertalan tanítványa —, külföldön élô diplomata korszakában arcképeket, karikatúrákat készített, pótolgatva mindennapi szükségleteit ilyenmódon. Erdélyi írók mûveit is szívesen illusztrálta.
Felbecsülhetetlen irodalmi munkássága sokoldalú gazdagságára is kitért az elôadás, felsorolva mûveit megjelenésük sorrendjében. Színmûvei, elbeszélései mellett Kisbán Miklós (írói álneve) nevezetes nagylélegzetû regénye az Erdélyi Történet címû trilógia. Önéletrajz, de hû korrajza is az elsô világháború elôtti idôknek. Jelentôs pártfogója az erdélyi irodalomnak, megszervezi az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadását, fôszerkesztôje a Helikonnak, így irányítója az erdélyi irodalomnak. Társadalmi mondanivalója máig méltó az érdeklôdésre (lásd Ady, Móricz és mások elismerô kritikáit).
Emberközelbe hozta az elôadás azt a történelmi személyt, aki oly sokat fáradozott népéért, egyházáért és Erdélyért abban a csalódásokkal teli, jóvátehetetlen korszakban, amelynek aggódó fia volt.
A megemlékezés során Vitályos Ildikó színmûvésznô szemelvényeket olvasott fel a Bánffy-trilógiából.
Az elôadást nagy érdeklôdéssel követte a hallgatóság, amint azt a rákövetkezô szeretetvendégségen kialakult beszélgetések is bizonyították. Bánffy Miklós alakja követendô példa, és aki a múltat tiszteli — építi a jövendôt.
Ioan Ungur (független) mérnök, Dés polgármestere körbejárta a frissen átvett iskolákat. A déscichegyi iskola található a legrosszabb állapotban az árvíz miatt. A helyrehozatalhoz 300 millió lejre van szükség. A polgármester megígérte, hogy a javítási munkálatot, mint ahogy a dési Papiu Ilarian Líceum hiányzó könyvtárának szánt épület felhúzását is, belátható idôn belül elvégzik.
A szamosújvári gyermekház húsz kis lakója, Nãvodari üdülôtelepen töltött tíz napot, nem is akármilyen körülmények között. Két nevelônô és egy nôvér is elkísérte a kicsinyeket, akik nagyon jól érezték magukat. Hazatérve sem idôztek sokat az árvaházban. Augusztus elsô napjait már a Bihar megyei Révsonkolyoson töltötték, ahol hegyvidéki tábor várta ôket. Természetesen, nem maradtak el a kirándulások sem az Erdélyi-szigethegység festôi tájaira, mint ahogyan a hagyományos tábortûz is szép emlék marad. A kicsinyek nyári idôtöltése nem kevesebb mint 50 millió lejbe került a Megyei Gyermekvédô Igazgatóságnak, amely idén nyáron számos beruházási munkálatot is finanszírozott a fôtéri gyermekház épületében. Ôsztôl kezdve családias hangulatú hálószobák várják az árvákat. Jelenleg 51 gyermek található a „Törpék házában".
Július végén a németországi Forcheimban aláírták a testvérvárosi egyezményt a helybeli és szamosújvári városgazdák. Az erdélyi kisváros részérôl részt vett a Pop Nicolae polgármester vezette 25 tagú küldöttség, míg a házigazdákat Franz Stumpf polgármester képviselte. Az eseményen jelen voltak a Forcheim–Szamosújvár Baráti Társaság képviselôi is. Az egyezmény szociális, gazdasági és kulturális vonatkozású együttmûködést foglal magába, de a sport terén is születtek javaslatok.
A két város közötti kapcsolat több esztendeje áll fenn, de a szoros együttmûködés csak négy éve zajlik. A Német Vöröskereszt képviselôi eddig több mint 600 millió lej értékû munkálatot végeztek a Szamos menti kisváros szociális intézményeiben. A múlt hét végén aláírt együttmûködési egyezmény újabb fordulatot jelent a két város között kialakult baráti kapcsolat útján. Az elkövetkezô idôszakban turisztikai vonalon is szorosabbak lesznek a kapcsolatok.
A szamosújváriak 15 napot töltöttek Forcheimban. Felkeresték a kisváros oktatási és kulturális intézményeit, és részt vettek több mûvészi elôadáson. A küldöttséget elkísérte a németek által beindított eszperantó nyelvtanfolyam 21 hallgatója is, akik gyakorlati ismereteiket bôvítették kiszállásuk alkalmával. Ôk könyveket és szemléltetô eszközöket kaptak a házigazdáktól, miközben megismerkedtek a forcheimi iskolák hasonló kezdeményezéseivel. Az eszperantó tanfolyam idén év elején indult be a szamosújvári Ana Ipãtescu Líceum keretében.
A magyarországi sertés- és baromfihúsra kivetett hazai pótvámok fenntartása nem volt helyes, mivel a bevezetése óta eltelt bô egy évben a behozatal lényegében nem csökkent, és nem történt meg a belsô termelés fellendülése sem — jelentette ki Pete István, a mezôgazdasági minisztérium államtitkára.
Pete a mezôgazdaság jelenlegi helyzetét alapul véve értékelte Románia CEFTA-politikáját, az ország európai integrációs törekvéseit. Mint hangsúlyozta, Románia még nagyon messze áll attól, hogy az Európai Unió követelményeinek megfeleljen. — Errôl beszélni kell, mert nincs meg az a gazdasági, termelési és finanszírozási struktúra, amely egy egészséges gazdaság mûködésének alapjait megteremtheti. Nem is merek arra gondolni, mi történne, ha holnap az EU tagjává válnánk, hiszen semmiképpen nem tudnánk helyt állni. Elsôsorban a gazdasági teljesítményünkre gondolok, s nem a jogharmonizációra — mondta.
Pete István hangsúlyozta, hogy a CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállalapodás) enyhébb, kevésbé szigorú államközi egyezmény, egyértelmûen lazább az Európai Uniónál, ugyanakkor az a feladata, hogy tagjait felkészítse a csatlakozásra. — Nem mondható, hogy Románia semmilyen téren nem versenyképes a CEFTÁ-ban, vannak viszont termékek vagy termékcsoportok, amelyek esetében egyszerûen képtelen felvenni a versenyt. A mezôgazdasági termékek egy csoportja éppen ezek közé tartozik.
Az államtitkár szerint a CEFTÁ-n belül Magyarországnak, legalábbis az agrártermékek terén vezetô, sôt meghatározó szerepe van a régióban. Olyan termésstruktúrája, minôsége, árai vannak, amivel nagyon nehéz Romániának, de a lengyeleknek, a szlovákoknak is versenyre kelni.
— Ilyen körülmények között az még elfogadható, hogy egy ország ideiglenesen védôvámokat vezet be azért, hogy megmentsen egy bizonyos szektort vagy ágazatot, legyen az a sertés- vagy a baromfihús-termelés vagy egyéb, amire pótvámot vetettünk ki, az viszont már nem, ahogyan most eljárunk. A pótvámokat az említett sertés- és baromfihúsra nemcsak bevezettük, hanem fent is tartottuk, ráadásul csakis egyoldalúan Magyarországgal szemben. Ez két szempontból sem volt jó, helyes. Magánvéleményt fogalmazok meg, amikor elmondom: a pótvám bevezetése azért nem volt jó, mert ezzel lényegében nem akadályoztuk meg az illetô termékeknek az országba jutását. Elvégre behozhatja azokat a magyar cég szlovák, lengyel, moldovai, ukrán vagy akár a német partnere is — mondta.
Pete elismerte, hogy a forgalmazási árak országos szinten magasabbak lettek Romániában, gyakorlatilag a kereskedôk nagyobb haszonnal dolgoznak. Az államkasszába nem került több, viszont mindez inflációgerjesztô hatású.
— A másik érvem: eltelt egy esztendô, s az intézkedésnek nem volt semmiféle pozitív hatása. Tudjuk, az állatállomány csappan, s azt is, hogy csappanni fog, hiszen nem lesz kellô mennyiségû takarmányunk. Eredetileg a kormányrendeletnek az volt a célja, hogy a védôvámmal megmentsen egy ágazatot, serkentse a hazai termelôt, de bebizonyosodott, hogy egy év leforgása alatt a helyzet és a tendencia nem változott. A behozatal lényegesen nem csökkent, és nem következett be a belsô termelés fellendülése sem — mondta.
Nemzetközi üzletember-találkozót szervez október 10–12. között Székesfehérváron a Kolozs megyei Ipari, Mezôgazdasági és Kereskedelmi Kamara. Elsôsorban élelmiszeripari cégek vezetôinek jelentkezését várják a találkozóra, amelyre a székesfehérvári kereskedelmi kamara meghívására kerül sor. A találkozón részt vevô üzletemberek nem csupán magyarországi, de ausztriai, németországi, horvátországi, jugoszláviai, szlovákiai és svédországi partnerekkel folytathatnak megbeszélést. A találkozót a magyar mezôgazdasági tárca és a magyarországi Agrárfejlesztési és Piackutatási Központ támogatja. Az érdekeltek forduljanak a Kolozs megyei kereskedelmi kamara nemzetközi kapcsolatok osztályához a kamara székházában (volt Astoria Szálló épülete), telefon: 064/432-454 vagy 423-220, 255-ös mellék.
A kolozsvári kamara szeptember 22. és október 1. között az Egyesült Államokba utat szervez gazdasági küldöttségnek. Az érdekeltek Washingtonban, New Yorkban, Los Angelesben és Las Vegasban a helyi kereskedelmi kamarák és az amerikai román külképviseletek kereskedelmi attaséi által szervezett gazdasági fórumokon amerikai üzletemberekkel találkozhatnak. A részvétel hozzávetôleg 2200 amerikai dollárba kerül. Az érdeklôdôk a 432-454, 432-229/256 telefonszámon, illetve a 432-800-as faxszámon jelezhetik részvételi szándékukat a kolozsvári kamarának.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) Bolyai 8., Szentegyház 4.,Sora, Fôtér 23., |
10 150/10 220 |
22 120/22 200 |
|
Agrárbank |
10 050/10 240 |
22 100/22 270 |
|
Román Nemzeti Bank |
10 272 |
22 233 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 78/80, a márka 10 000/10 200, a dollár pedig 22 000/22 200 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup hálózat váltóiban az induló árfolyamok: a márka 10 150/10 220, a dollár 21 120/22 200, az olasz líra 10,15/10,60 az osztrák schilling 2970/3120 lejbe került.
Augusztus elsô napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevô mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, a szintén odavaló Gáspár Attila bemutatta a Könyvklubban a millennium alkalmából megjelent Szilágysági Magyarok címû kötetét (Kriterion Könyvkiadó), az ugyancsak zilahi Gáspár Enikô, Gáspár Anna Katalin és Dani Júlia két versmûsorral lépett fel nagyszámú, érdeklôdô közönség elôtt az alapítvány Corvin termében Téged, Isten, dicsérünk, válogatás ezer év vallásos verseibôl, illetve Egy évezred mérföldkövei címmel. Az Identitás Klub vitái során a részvevôk elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az alábbi közleményt, amelyet most a Szabadság olvasói is megismerhetnek.
Az Identitás Klub Zárónyilatkozata
A Magyar Kultúra Alapítvány és a határon túli magyar kulturális egyesületek által szervezett Régiók Találkozása — V. Kárpát-medencei Napok keretében zajló Identitás Klub magyarországi és határon túli részvevôi (egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok stb.) a kereszténység 2000. és a magyar államiság 1000. évfordulója alkalmából fejtették ki véleményüket az említett fogalomkörökrôl, illetve azok összefüggéseirôl.
A keresztény értékeket mindannyian a magunkénak, egyetemes vallási, eszmei és kulturális kincsünknek ismerjük el, amit az emberiség, magyar közösségeink fejlôdése szempontjából a jövôben is egyik alapfeltételnek tekintünk. A magyar államiság ezer éve — aminek alapját a kereszténység felvétele képezte — olyan európai és kárpát-medencei érték, ami meghatározó térségünk fejlôdése, életmódja és stabilitása szempontjából, ugyanakkor a szellemi és kulturális értelemben egységes magyar nemzet jövôjének is az alapját képezi.
A történelmi magyar egyházaknak nagyon fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megôrzése terén, amit az elmúlt idôszakban csak részben töltöttek be.
Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és — alapvetô vallási feladataik mellett — ma is végzik. A teljes igazsághoz tartozik azonban annak a ténynek a hangsúlyozása is, hogy nem minden határon túli közösség esetében történt ez így. Ugyanazon igazsághoz tartozik, hogy a legtöbb régióban az egyház szerepét az állam igyekezett visszaszorítani, a híveket elidegeníteni és az egyházi iskolákat megszüntetni.
A jövô szempontjából az illetékes felekezeti vezetôk és testületek részérôl elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás ôrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részérôl kulcsfontosságú feladatnak tartjuk, hogy széleskörûen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést.
A magyarság megmaradásának a harmadik évezred küszöbén is a kereszténység vállalása az egyik alapfeltétele. Ennek érdekében minden anyaországi döntéshozó intézménynek és határon túli vallási és világi szervezetnek együtt kell mûködnie.
A kárpát-medencei keresztény és magyar kulturális értékek megmentése és további gyarapítása szempontjából az Identitás Klub részvevôi a magyarországi intézmények és határon túli szervezetek segítését — a már eddig is felkarolt és támogatott kezdeményezések mellett — a következô feladatok megoldásában igényeljük:
— A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülôházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elô egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Hasonlóképpen kérjük az aradi Szabadság-szobor minél elôbbi visszaállítását.
— Ugyancsak járjanak közben, hogy a Kiss Ernô 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait ôrzô eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülôházára.
— Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentôsdeáki mûemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását.
— Szorgalmazzuk a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmû mielôbbi befejezését.
Budapest, 2000. augusztus 4-én
A határon túli szervezetek képviselôi, valamint az Identitás Klub részvevôi
A két független politikus — Theodor Stolojan volt és Mugur Isãrescu jelenlegi kormányfô — „politikai árfolyamának" hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Romániában az elmúlt tíz évben nem alakult ki artikulált politikai élet, éppen ellenkezôleg, a közvélemény nagy része elfordult a hagyományos értelemben vett ideológiáktól és ezzel együtt a politikai pártoktól is — véli Markó Béla szövetségi elnök.
— A független kormányfô sikerének, sajnos, egyszerû magyarázata van: a politikai pártok az elmúlt években önös érdekeket képviseltek. Ebben a koalícióban is a legtöbbször egymással szemben politizáltak a pártok, visszafogták egymást, és saját programjukat sem teljesítették — kommentálta Markó Béla a kormányfô döntését az MTI-nek adott nyilatkozatában. — Mugur Isãrescu mentes volt ilyen pártpolitikai érdekektôl, és ez meg is mutatkozott az eredményekben. Természetesen, ha a függetlenek feladják függetlenségüket, elvesztik azt az elônyüket, amivel rendelkeznek. Ugyanakkor a megoldás hosszú távon Romániában sem az, hogy a független politikusok határozzák meg a politika irányát, hanem az, hogy végre kialakuljanak azok a politikai pártok, áramlatok, amelyek nemcsak magukra akasztanak egy címkét, hanem valóban következetesen képviselnek egy politikai irányt — mondotta az elnök. Markó úgy vélte: az elmúlt évekhez képest visszalépésnek tûnik, hogy egyes államelnökjelöltek politikai pártok által támogatott független személyiségek. De ez segíthet abban, hogy minden politikai párt újragondolja a maga szerepét, és újrarendezôdik az egész román politikai élet. Most látszik egy ilyen újrarendezôdés lehetôsége, de hogy a választások után megtörténik-e, nem tudom.
— 1996-ban a gyôztes pártok azt hirdették: ez az igazi rendszerváltás, most történik meg az alapvetô fordulat a román politikai életben. Nem történt alapvetô fordulat, az továbbra is elôttünk áll. Hogy most 2000-ben kialakulnak-e egy egészséges politikai váltógazdálkodás feltételei, avagy továbbra is a régi szembenállás érvényesül majd, nem tudhatom. Attól tartok, hogy ennek a terhét a következô években visszük még magunkkal — hangsúlyozta az RMDSZ-elnök.
— Az RMDSZ még nem döntött arról, hogy indít-e saját jelöltet, vagy kit fog támogatni. Még ma sincsenek meg a döntés feltételei. Ha lenne egy egységes jelölt, akinek már az elsô fordulóban komoly esélyei lennének Iliescuval szemben, elképzelhetô lenne, hogy az RMDSZ már az elsô fordulóban támogatná ôt. De amikor még a volt Demokratikus Konvenció is kettészakadt, saját jelöltet indít a liberális és a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért formáció, és saját jelölt várható a konvenció maradék részétôl is, nehezen elképzelhetô, hogy az RMDSZ ide, vagy oda álljon. Mindez eleve afelé taszítja az RMDSZ-t, hogy saját jelöltje legyen — mondta Markó Béla.
Markó szerint lehetséges, hogy aki mellett az RMDSZ kiállna, az jut a második fordulóba.
— Ez érv lehet arra is, hogy az RMDSZ politizáljon élesen, és döntse el, ki jut a második fordulóba. Nagy a valószínûsége annak, hogy aki mellett az RMDSZ kiáll, aki mellett a magyarok leteszik a 6–7 százaléknyi szavazatot, az jut a második fordulóba. Tagadhatatlan, hogy emellett is szólhatnak érvek, éppen ezért szeptember 9-ig nem fogunk dönteni. Ilyen döntést csak nagyon komoly feltételekkel lehetne hozni, s kétlem azt, hogy valamelyik jelölt is már az elsô forduló elôtt elfogadná azokat — hangsúlyozta.
Ha a jelenlegi koalíció gyôzni akar, összefogásra van ítélve, de Markó szerint ez csak a második fordulóban fog megtörténni. — Nem hiszem, hogy az elsô forduló elôtt létrejönne egy ilyen összefogás, de ez nem jelenti azt, hogy akkor Iliescu nyerni fog. Nagyon tanulságos, ami a bukaresti fôpolgármester megválasztásakor történt: az elsô fordulóban az RTDP jelöltje nagyon erôs volt, a vele szemben állók szavazatai megoszlottak, de a második fordulóban a Demokrata Párt jelöltje nyert. Ez azt is mutatja, hogy van bizonyos balratolódás, de ez a balratolódás nem jelenti feltétlenül Iliescut. Ez a balratolódás a szociális biztonság iránti vágyat tükrözi, nem a régi helyzet újratermelôdésérôl van szó. Ezért a közvéleményben jó a megítélése Stolojannak és Isãrescunak is, akik a centrumban álló politikusoknak tekinthetôk — vélekedett a szövetségi elnök.
Valeriu Stoica értékelése szerint Mugur Isãrescu döntése a parasztpárt felkérésének udvarias visszautasítása.
Ioan Muresan, a parasztpárt alelnöke azonban elégedettségüknek adott hangot: Isãrescu döntése helyes, válaszát nem tartják visszautasításnak. A KDNPP most végre azt a jelöltet támogathatja az elnökválasztásokon, akit mindig is akart. Muresan biztosított: a KDNPP önzetlenül, mindenféle „ellenszolgáltatás reménye" nélkül segíti és támogatja Mugur Isãrescut. A parasztpárt szerint Isãrescu a liberálisok ajánlatát utasította vissza akkor, amikor úgy nyilatkozott: továbbra is független politikus kíván maradni. Mint ismeretes, neptuni vakációzása alatt a kormányfôt egymást váltogatva látogatta parasztpárti és liberális tárgyalóküldöttség ajánlataikkal, akik aztán egymást vádolták Isãrescu „stresszelésével".
Varujan Vosganian, a Jobboldali Erôk Szövetségének vezetôje szintén támogatásáról biztosította Isãrescut, bátornak minôsítve a kormányfô gesztusát.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) vezetôsége szerda este úgy döntött: megfosztja párttagságuktól a Stolojant támogató nyilatkozat aláíróit, nevezetesen Norica Nicolai munkaügyi államtitkárt, Alexandru Ciocâlteut, az Országos Egézségügyi Biztosítási Pénztár igazgatóját, Sorin Dimitriut, az Állami Vagyonalap volt elnökét, illetve Sorin Fodoreanut, a Hannoveri Expo 2000 világkiállítás fôbiztosát. Amint arról korábban tudósítottunk, a négy ismert parasztpárti politikus a szerdai nap folyamán — a párt vezetôségének döbbenetére — sajtóközleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Theodor Stolojannak, illetve a Nemzeti Liberális Pártnak a támogatására szólítottak fel. Az NLP véleményük szerint az egyedüli olyan párt, amely képes maga köré tömöríteni egy erôs politikai szövetséget. A négy aláíró keményen bírálta a parasztpárt vezetôségét a döntéshozatalban tanúsított lassúságuk, rugalmatlanságuk miatt.
Ioan Muresan, a parasztpárt alelnöke úgy nyilatkozott: megbocsáthatatlan az ilyenfajta pártütés. — Nem tudom, milyen „szövetség-formáló erôt" tulajdonítanak az NLP-nek, hiszen a liberálisoknak még eddig minden ilyenszerû kísérlete elbukott — mondotta Muresan. Az alelnök szerint Stolojant azért nem támogathatja a parasztpárt, mert a volt kormányfô „nem abból a politikai zónából származik", ahonnan a KDNPP.
Valeriu Stoica, az NLP alelnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a párt nyitott karokkal várja a KDNPP-bôl kizárt négy személyiséget, amennyiben azok át kívánnak igazolni az NLP-hez. Stoica ugyanakkor beszámolt a Zoe Petre elnöki tanácsossal folytatott tárgyalásokról is, amelyeken az NLP és az RDK 2000 közti együttmûködés lehetôségeit vitatták meg. A liberális politikus nem tartja kizártnak, hogy a második fordulóban a két politikai formáció közös jelöltet támogasson.
A nemrég megalakult Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (RDK–2000) nevû választási szövetség felszólította Mugur Isãrescu kormányfôt, hogy pontosítsa államfôjelölésével kapcsolatos álláspontját. Az RDK–2000 vezetôi tegnap a parlament épületében tanácskoztak. Úgy döntöttek, tiszteletben tartják Isãrescu döntését, hogy függetlenként induljon az államfôi bársonyszékért, ám jelölését tekintve további részletek tisztázását kérik.
A parasztpárt és a Jobboldali Erôk Szövetségének (JESZ) vezetôi elhatározták, hogy segítségére lesznek a kormányfônek a jelöléséhez szükséges 300 ezer aláírás begyûjtésében. Ugyanakkor felszólítottak különbözô szakmai szövetséget, szakszervezetet, valamint az örmények szövetségét, hogy csatlakozzanak és támogassák az RDK–2000-et.
A megbeszélésen Markó Béla RMDSZ-elnök is részt vet, aki kijelentette, hogy a szövetség szeptember 9-én tisztázza hivatalos álláspontját az elnökjelölésrôl. Markó kifejtette: a konvenció széthullása után az RMDSZ-nek nagyon meg kell gondolnia, hogy saját jelöltet indít-e, vagy pedig mást támogat.
A tanácskozáson az RDK–2000 megválasztotta vezetôit. A választási szövetséget Ion Diaconescu, Remus Opris, Ioan Muresan és Tãnase Barde parasztpárti, Varujan Vosganian, Alexandru Ionescu és Bogdan Teodorescu (JESZ), illetve Ortansa Stefãnescu, a Román Környezetvédô Szövetség (RKSZ) képviselôje vezetik.
Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke arra kérte a Szociál-liberális Kezdeményezés nevû civil szervezetet — a SZLK elsôk között próbálta meggyôzni Theodor Stolojant arról, hogy vállaljon végre politikai szerepet —, hogy csatlakozzanak a liberális párthoz. Az alelnök megígérte: csatlakozásuk esetén képviselôi és szenátori helyekre számíthatnak az NLP-listákon.
A tanácskozást követô sajtóértekezleten Stoica azt is elmondta: az NLP nem vállalhat felelôsséget az elmúlt négy év valamennyi kormányzási hibájáért. — Megvan nekünk is a „bûnrészünk", de a sikerekbôl is kivehetjük részünket. Az NLP nagymértékben hozzájárult a helyhatóságok reformjához, a gazdasági növekedést célzó törvénycsomag elfogadtatásához — mondotta Stoica a Szövetség Romániáért nevû párt egyik vezetôjének azon kijelentését kommentálva, miszerint az SZR és az NLP közt csak akkor jöhet létre bármiféle együttmûködés, ha a liberálisok vállalják a felelôsséget az elmúlt négy év kudarcaiért.
A moszkvai csecsen diaszpóra vezetôi százezer dollár jutalmat ajánlottak fel annak, aki — akár névtelenül is — segít a hatóságoknak az orosz fôvárosban kedden elkövetett véres merénylet tetteseit kézre keríteni.
Malik Szajdullajev, a Moszkvában élô csecsenek elismert, dúsgazdag vezetôje csütörtökön közölte azt is, hogy kiterjedt kapcsolataikra támaszkodva saját nyomozásba kezdenek. Úgy vélekedett, hogy a moszkvai Puskin téri aluljáróban elkövetett robbanás Vlagyimir Putyin elnök rendteremtô politikája ellen irányult.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |