2000. augusztus 18.
(XII. évfolyam, 192. szám)

Hétfôn, augusztus 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György mûépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Fôtéri gödrök betömésének lehetôségérôl.

Kónya Hamar Sándor lapunknak elmondta: meg kell gyôzni a román közvéleményt arról, hogy a legjobb megoldás a gödrök mihamarabbi betömése. — Meg kell szereznünk a kellô engedélyeket, beleegyezéseket és meg kell teremtenünk a politikai akaratot arra, hogy a Fôtér visszanyerje régi arculatát — mondta Kónya.

A román közvélemény egy része máris a Fôtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyûjtést szervezett ennek érdekében több száz kolozsvári támogatót nyerve meg az ügynek.

Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. — A polgármesteri hivatal visszavonta a múzeum által kezdeményezett további fúrásokra vonatkozó engedélyt, így elôbb ezt szeretnék újból megkapni — mondta Piso. Hozzátette: — A fúrások végeztével a gödröket mihamarabb be szeretnénk tömni. Az Országos Archeológiai Bizottság már rég eldöntötte, hogy a gödröket be kell tömni. A városi tanács megszavazta ugyan a tömésre szükséges összeget, de az 50-es törvény miatt még szükségünk van a területrendezési minisztérium beleegyezésére is.

— Az idén elfogadott 43-as számú sûrgôsségi kormányrendelet értelmében minden, ami a föld alatt van, az a területrendezési minisztérium hatáskörébe tartozik. Az Országos Mûemlékvédô Bizottság már hozzájárult a múzeum gödörtömési tervéhez. A polgármesteri hivatal nem foglalkozhat arheológiával, hanem be kell tartania az ügyben illetékes országos fórumok döntéseit. A városháza "izmból" viszonyul a kérdéshez, nem tarja be a törvényt. Az az érzésem, hogy a városházánek elnézik, hogy megszegi a törvényes rendelkezéseket — mondta. „rvendetesnek ítélte, hogy a helyi román hetilap aláírásokat gyûjtött a gödrök betömésére. Piso nem tudja, ha a városi tanácsban meglesz a politikai akarat a gödrök betömésére.

Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal szóvívôje kifejtette: a közeljövôben a városháza országos ötletbörzét szervez a Fôtéren talált római leletek megôrzésére. Továbbra is azt szeretnénk, ha a római leletek turisztikai atrakcióvá válnának. Az ötletbörze mellett a lakosság véleményét is kikérjük: maradjanak vagy tömjék be a gödröket. Errôl akkor döntünk, amikor a polgármester visszatér pihenôszabadságáról — mondta a szóvívô.

Liviu Medreát, a Közterület Fenntartó Vállalat igazgatóját többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk. Mint ismeretes, tavaly, az éj leple alatt a Medrea vezette vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet.

Kiss Olivér

A Kolozs megyei RMDSZ képviselôinek tanácsa (MKT) kedden pontosítja a parlamenti jelöltállítás módját. Ugyanakkor jelöli ki a megyei kampánystábot, illetve a választási bizottságot. A szenátor-, és képviselôjelölteket rangsoroló küldöttgyûlésre szeptember második hetében kerül sor.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) legutóbbi tanácskozásán elfogadta a parlamenti jelöltállítás szabályzatát. Ennek értelmében nem lehet jelölt — többek közt — az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek, vagy egyik társult szervezetének; nincs állandó lakhelye az illetô szervezet területén; az érvényben levô ügynöktörvény hatálya alá esik; ha az 1996-os parlamenti, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként, vagy más párt, szervezet listáján indultak; büntetett elôéletû — leszámítva a politikai elítélteket; a 2000-es helyhatósági választásokon polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, illetve alelnöki mandátumot nyert.

Az SZKT által a jelöltek számára megállapított kritériumrendszert a Kolozs megyei RMDSZ 1996-hoz hasonlóan 2000-ben is "megtoldja" — tudtuk meg Kónya-Hamar Sándor képviselôtôl, megyei RMDSZ-elnöktôl. Politikai elemzôk több alkalommal is cikkeztek arról a "drákói szigorról", amely a Kolozs megyei RMDSZ-jelöltek állításakor érvényesül. A kötelezô kritériumokon kívül Kolozsváron létezik ugyanis egy 22 kérdésbôl álló csomag, amely — sokak szerint — már-már az intimitás határát súrolja, és részletesen kitér a jelölt politikai múltjára is. Tekintettel arra, hogy a szekus kollaboránsok kiszûrését a szekusdossziékat ellenôrzô bizottság ez alkalommal is csak utólag végezheti el, az említett "kisegítô kérdések" tisztább képet adhatnak a Kolozs megyei képviselô- és szenátorjelöltek múltjáról.

Az SZKT szabályzat szerint jelöltállítási joga van a körzeti szervezeteknek, vagy az RMDSZ-szel országos szinten társult azon civil szervezeteknek, illetve az RMDSZ belsô politikai szervezôdéseinek, amelyeknek helyi csoportjai legalább hat hónapja társult tagjai a megfelelô területi szervezeteknek is. Helyi szinten döntenek az önjelöltek helyzetérôl: a keddi MKT-nak meg kell határoznia, hogy Kolozs megyében az önjelölteknek legkevesebb hány támogató aláírást kell összegyûjteniök ahhoz, hogy jelölésüket a választási bizottság elfogadja.

Az SZKT a megyei szervezetekre bízta annak eldöntését, hogy egy vagy két listán rangsorolják-e a szenátor- és a képviselôjelölteket, illetve hogy a kétlista esetén ugyanaz a személy feliratkozhat-e mindkét listára. Kónya-Hamar Sándor a $Szabadság&nak elmondta: a szervezeten belül konszenzus van arra nézve, hogy az 1996-os választásokhoz hasonlóan két — egy képviselôi és a szenátori — jelöltlista legyen, egy személy pedig csak egy listára iratkozhat fel. A másik módszert 1992-ben már alkalmazták, ez azonban nagyon sok elégedetlenséget szült — tudtuk meg.

Ott ahol a magyarság számaránya nem haladja meg az 50%-ot, a megyei szervezetek számára nem kötelezô urnás elôválasztásokat tartani. Kónya-Hamar elmondta: a magyarság számaránya Kolozs megyét sem kötelezi a tagságnak sokkal szélesebb körû megkérdezését jelentô elôválasztásokra, amelyet az idô rövidsége miatt amúgy sem lehetne megszervezni. A képviselô- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása ezért a 450 személyesre tervezett küldöttgyûlés feladata lesz, amelyet szeptemberben hívnak össze.

Kónya-Hamar Sándor szerint a Kolozs megyei RMDSZ joggal számít arra, hogy a 2000-es parlamenti választások alkalmával legalább egy szenátort, és mimimum három képviselôt küldhet a román parlamentbe.

A megyei elnök szavaiból kiderült: $Eckstein-Kovács Péter& miniszter-szenátornak a legutóbbi SZKT-n lehurrogott javaslata arra vonatkozóan, hogy a nô-jelöltekkel alkalmazzanak pozitív diszkriminációt, "házi használatra" sem életképes. Kónya-Hamar szerint a Kolozs megyei RMDSZ biztosítja az esélyegyenlôség a hölgyek számára is, a pozitív diszkriminációt azonban nem látják indokoltnak. Egyelôre azonban idén sincs kilátásban nôi jelölt — egyelôre.

A Kolozs megyei RMDSZ nem változtatta meg a véleményét az önálló államfôjelölt-állítást illetôen, és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 1996-hoz hasonlóan a szövetség ezúttal is saját jelölttel induljon az elnökválasztásokon. Kónya-Hamar szerint nem lenne szabad, hogy az elégedetlen, kiábrándult magyar választó össze-vissza szavazzon. A szervezetnek nincs önálló jelöltje, ezért elfogad bárkit, akit a szövetség jelöl.

Székely Kriszta

A kolozsvári mûszaki egyetem, a megyei, illetve a városi közlekedésrendészeti osztály, a Közszállítási Vállalat (RATUC), a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP), valamint a városháza képviselôinek augusztus eleji tanácskozásán eldöntötték, hogy a város több útkeresztezôdésénél újabb villanyrendôröket helyeznek el — tájékoztatta lapuknat Dima Alexandru, a polgármesteri hivatal közlekedési igazgatóságának vezetôje.

Áttekintették a kolozsvári közlekedés helyzetét, valamint ennek javítási lehetôségeit. Elhatározták: a város több pontján, elsôsorban a Fôtéren, a Gyár és a Bukarest utca, valamint a Mezô utca és a Monostori út keresztezôdéseinél villanyrendôröket helyeznek el. — Az intézkedést a közúti forgalom folytonosságának biztosítására hoztuk. A prefektúra elôtt már hónapokkal ezelôtt ki kellett volna cserélnünk a régi, ELBA típusú villanyrendôröket. Most, hogy a bizottság így döndött, a prefektúra elé továbbra sem kerülnek új jelzôlámpák, hanem a megbeszélésen megállapított útkeresztezôdéseknél helyezzük el ôket. A munkálatok nem kerülnek sokba, hiszen a berendezések már megvannak — mondta Dima.

Arra a kérdésre, ha az új villanyrendôrök nem nehezítik-e meg a már amúgyis nehézkes Béke téri, illetve Jókai utcai közlekedést, az osztályvezetô a következôképpen válaszolt: — A Jókai utcában amúgyis szinte állandó a forgalmi dugó. Biztosíthatom önöket, hogy a Fôtéri villanyrendôrôk miatt nem lesznek gyakoribbak a forgalmi dugók. Ugyanakkor megpróbáljuk jobban összehangolni a Béke téri jelzôlámpákat is — mondta Dima.

Az osztályvezetô arról is beszámolt, hogy egy-két héten belül újból üzembe helyezik a Tordai út és a Petôfi utca keresztezôdésénél nemrég felszerelt villanyrendôröket. — Hamis az az állítás, hogy a pár hónappal ezelôtti halálos baleset az általunk felszerelt jelzôlámpák miatt történt (a Tordai út végén fék nélkül maradt teherszállító gépkocsi elgázolt egy, a járdán levô gyalogost — szerk. megj.). Eddig valamennyi sofôrnek egyenlô jogot adtunk, ezután a Tordai úton lefele jövôknek sokkal hosszabb lesz a zöld fény, elkerülve ezáltal a jármûvek felsorakozását — tette hozzá Dima.

K. O.

Tegnaptól a 01-8080888-as telefonszámot tárcsázva, vezetékes készüléken az ország bármelyik településérôl kérdésekkel, panaszokal és javaslatokkal lehet fordulni közvetlenül Mugur Isãrescu kormányfôhöz — jelentette be a kormány szóvivôje.

A Világbank és a Pro Democratia Alapítvány támogatásával és finanszírozásával létrehozott, havi 3–4 ezer dollárba kerülô szolgáltatást már az elsô napon sokan igénybe vették — fôképp az életkörülményeikkel elégedetlen egyetemisták, nyugdíjasok és munkanélküliek.

Nagy volt a meglepetésük, amikor tárcsázás után kiderült: nem közvetlen beszélgetést kezdeményeztek, hanem üzenetrögzítôt hívtak, amelyre három perc alatt kell rámondaniuk közölnivalójukat, nevüket, címüket és telefonszámukat. A kormány kommunikációs hivatala azonban így is a felhozott gondok gyors orvoslását ígéri.

A nyári turistaszezon vége felé közeledve már levonható néhány következtetés a romániai turizmus helyzetérôl, arról, hogy hol töltötték nyári szabadságukat azok, akik egyáltalán megengedhették maguknak néhány napra kikapcsolódni, elhagyni a város nyüzsgését. Az utazási irodák statisztikái szerint a pihenôjegyek iránti kereslet nôtt, vagy legalábbis nem csökkent az elmúlt évekhez képest; ennek okáról néhány ismert kolozsvári ügynökség képviselôjét kérdeztük.

Kuti Katalin, az Amasis Tour igazgatója szerint a budapesti repülôtérrôl induló kolozsváriak többsége üzletember, a turisták közül kevesen vesznek igénybe légi szállítást. Ezt támasztja alá Radu Gaciu, az Aerotravel részérôl, aki ritka eseteknek nevezte a Casablancába, Máltába és más egzotikus mediterrán üdülôhelyekre igyekvôket, és hangsúlyozta, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy repülôvel jussanak célba. A Schengen-országokba utazók legtöbbször rokonokhoz, ismerôsökhöz látogatnak, és útiköltségüket is általában azok utalják át. A szabadságukat külföldön töltôk Törökországot és Horvátországot részesítik elônyben, elsôsorban az árajánlat miatt, amely összehasonlítható a román tengerpart áraival, viszont a szolgáltatások minôsége jobb. Sokan mégis a hazai ajánlatokat választották, egy bizonyos fokú tehetetlenségbôl, konzervatorizmusból. Az Eximtur ügyvezetô igazgatója, Lucia Morariu szerint a kolozsvári turisták érdeklôdése a hazai ajánlatokkal szemben a tavalyi évhez képest nem csökkent, sokat növekedett viszont a külföldi üdülôjegyek iránti kereslet. Tavaly a Törökországi politikai helyzet, a kurd vezetô, Ocalan letartóztatását követô zavargások, valamint a földrengések miatt alig száz jegy kelt el Törökország felé, ez a szám idén máris elérte az ötszázat. A török ajánlatoknál legjobb az ár-minôség arány, ezért még a közepes jövedelmûeket is megcélozzák. A Horvátországot elônyben részesítôk száma hétszeresére nôtt: a dalmát tengerparton nyaralni vágyóknak lehetôségük van saját kocsival eljutni az üdülôhelyekre, és eltûnt a térségbôl a koszovói háború jelentette kockázati tényezô.

A román tengerpart kétségtelen elônyei között van, hogy a szezonkívüli árajánlat sokkal kedvezôbb. A parti homokot is sokat hiányolják a például a horvát tengerparton, ahol kellemetlenséget okoz a kavicsos part. A kisgyermekes családok számára kényelmesebb a közelben maradni, mint hosszú útra indulni, ráadásul olcsóbb és egyszerûbb vonattal utazni, mint kocsival vagy repülôvel, és a román vasúttársaság szolgáltatásai is javultak. Dorin Conon, a Turism Feleacul Rt. adminisztrátora elmondta, a külföldi és belföldi célpontok iránti kereslet egyaránt nôtt, de erôteljesebb a külföldi üdülôhelyekkel szembeni érdeklôdés. Természetesen a vízumkötelezettségtôl mentes országok részesülnek elônyben — Horvátország, Törökország —, a schengeni térségbe tartozó országok közül pedig Spanyolország és Franciaország állnak az élen. Ami az utazási irodák forgalmát illeti, ennek nagyobb részét a belföldi utak teszik ki, magasabb nyereséget viszont a külföldi utazások hoznak. A Turism Feleaculhoz idén még nem érkeztek panaszok a külföldön üdülô ügyfelek részérôl, annál többen marasztalták viszont el a román tengerpart szolgáltatásait — mondotta az adminisztrátor.

Péter Pál, az Aviatica társaság tulajdonosa szerint viszont a 2000-es év gyengébb volt, mint a tavalyi. — A román tengerpart esetenként drágább is lehet, mint a török vagy a horvát, de az emberek nem veszik a fáradságot, hogy a piaci ajánlatok után kutassasnak, nincs utazáskultúrájuk. Tavaly-tavalyelôtt még voltak csoportjaink nagyobb lélegzetû távolkeleti utakra, az idén már nem. Volt egy reménykeltô idôszak ’96–’97 körül, de fokozatosan csökkent a kereslet, egyenes arányban az emberek anyagi bizonytalanságával. A külföldiek romániai beutaztatása még egészen gyermekcipôben jár, minden igyekezetünk ellenére az elmúlt két évben mindössze egy csoportot sikerült toboroznunk — mondotta Péter Pál.

Salamon Márton-László

A Nagy-Románia Kolozs megyei szervezete eldöntötte: Gheorghe Funar, a párt fôtitkára, Kolozsvár polgármestere kerül a szenátusi lista elsô helyére — nyilaktozta a sajtónak Ioan Mihai Nãstase megyei elnök. A politikus reményét fejezte ki, hogy a polgármester vállalja a kihívást. Gheorghe Funar várhatóan a pihenôszabadságról visszetérése után hozza nyilvánosságra döntését.

Dan Brudascu, a városháza szóvívôje, a polgármester bizalmi embere lapunknak elmondta: Funar több ízben úgy nyilaktozott, hogy továbbra is polgármester szeretne lenni és nem pályázik a szenátori bársonyszákre. — Hogy egyesek szerint Funarnak nem ártana a szenátori státussal járó imunitás tekintettel az ellene folyó perekre? A polgármesternek nincs ilyesmire szüksége — tette hozzá Brudascu.

K. O.

ILONA-BÁLT TART augusztus 18-án, pénteken du. 5 órától az RMDSZ belmonostori körzetének szervezete a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Közremûködik az Öregfiúk zenekara. Az „örök fiatalok" csoportja minden korosztályt szeretettel vár.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában — az Európai Unió PHARE programjának keretében — oktatási és információs központ létesült. Az itteni központ még az év folyamán még négy megyében (Kolozs megyében is) fiókirodákat szervez. Ezek a mezôgazdasági vállalkozók, gazdák folyamatos továbbképzését és a legfrissebb információk szolgáltatását biztosítják.

A megyei irodák ellátására, a továbboktatásra a marosvásárhelyi központ számítógépes ismerettel rendelkezô fiatal mezôgazdasági egyetemet, fôiskolát végzett, gyakorló mezôgazdászok: marketing — menedzsment — pénzügyi tervezô oktatók felkészítését szervezi meg. A felkészítôre szeptember–novemberben kerül sor. Jelentkezési határidô: augusztus 28., az RMGE kolozsvári elnökénél, Farkas Zoltánnál, a Kertész-boltban, Július 14. (Hétvezér) tér 17. szám, írásbeli pályázattal (szakmai önéletrajz, iskolai végzettséget és szakképesítést igazoló okmányok másolatának csatolásával). Bôvebb felvilágosítás ugyanitt du. 3–6 óra között, illetve a 185-204-es telefonon reggel 7–8 óra között.

— Mi a különbség az augusztusi csillaghullás és a kôolaj világpiaci árának csökkenése között?

— Semmi, mindkettô nagy csapás Romániára nézve. Az utóbbi azért, mert elkerüli az országot.

(öbé)

Szép számú irodalombarát gyûlt össze augusztus 16-án délután a Brassai gimnázium imatermében, hogy együtt ünnepelje a 75 esztendôs költô, Csávossy György legújabb, Ilyenkor ôsszel címû verseskötetének megjelenését.

Az egybegyûlteket Szabó Árpád unitárius püspök házigazdaként köszöntötte, ünnepi alkalomnak nevezve az eseményt, amelyen a szellemi élet termésének örvendezhetünk. Ezt követôen Lászlóffy Aladár költô méltatta pályatársát, felidézve az indulását annak az elsô Forrás-nemzedéknek, amely bôven termett bohém költôket és poeta doctusokat. Lászlóffy szerint Csávossy is poeta doctus, aki ugyan soha nem hódolt egyetlen divatirányzatnak sem, de nem is volt konzervatív, és több mûfajban is maradandót alkotott. Pályafutása valódi sikertörténet, amely azt bizonyítja, hogy az erény valóban elnyerheti méltó jutalmát.

A könyvbemutató folytatásaképpen a közönség meghallgathatott néhányat a költô legújabb verseibôl, Vitályos Ildikó színmûvésznô elôadásában, majd maga a szerzô emelkedett szólásra. Csávossy megemlékezett azokról az „irodalmi keresztapák"-ról, akik kezdetben a pályafutását egyengették (Szemlér Ferenc, Létay Lajos, Kiss Jenô), majd kifejtette: verseit az általános erdélyi közérzet ihlette, és ihleti mind a mai napig, a továbbiakban azonban szeretne az erdélyi öröm költôje lenni. A könyvbemutató zárómozzanataként Csávossy György dedikálta kötetét.

Sándor Boglárka

Millenniumi ünnepséget szervez a Mákófalvi Református Egyházközség augusztus 20-án. A délelôtt 11 órától, Molnár János professzor által tartott istentiszteletet Palkó Attila érdekes részletekkel tarkított elôadása követi István királyról, kiselôadásra is sor kerül a templomban, majd a templomkertben kopjafát avatnak, neves meghívottak jelenlétében. A szeretetvendégség után délután négy órától az István, a király címû rockoperát vetítik az érdeklôdôknek az óvodában, majd este kilenc órától díszmûsor lesz a Kós Károly Mûvelôdési Házban. Tánccal és énekkel fellépnek a mákófalvi fiatalok, valamint a Mákófalván éppen zajló szórványtáborban részt vevô Szeben megyei fiatalok, majd a Tonic Média Alapítvány humoregyüttesének Nyári koktél címû zenés-humoros elôadása zárja az estet. Fellépnek M. Kovács Lenke, Katona Károly, Sebesi Karen Attila, Bárdi László zenekara. A jeles eseményre a további meglepetéseket tartogató szervezôk minden szívesen ünneplôt szeretettel várnak.

(ke)

Augusztus 18-án 18 órakor a Gaudeamus könyvesboltban Iuliu Maniu (Szentegyház) utca 3 sz. mutatják be a Romániai Magyar Évkönyv — 2000 címû kiadványt.

A mûsorban a kolozsvári Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Moldován Olimpiu, Török Béla) Farkas Ödön (1851–1912) elsô C-moll vonósnégyesét adja elô. Farkas Ödön 1879-tôl Kolozsváron mûködött mint színházi karmester és a konzervatórium elsô igazgatója.

Az Évkönyvet Benkô Samu irodalomtörténész és Bodó Barna szerkesztô ismerteti.

A Civitas Polgári Szövetségért Alapítvány és az Eurotin Országos Ügynökség által támogatott folyóirat összevont május–júniusi számában, többek között, a következôkrôl olvashatunk: Létrehozták az Interetnica országos központot; államterrorizmus — a 20. század találmánya; Lucian Blaga és a magyar irodalom; Nagy kérdések egy kisebbségi világban; Mi a lobbi; Kolozsvári ukránok. A júliusi számban: Etnokulturális diverzitás Romániában; Magyarosítás, románosítás, örménykedés; Civitas Alapítvány; Az Olasz Kisebbség Fesztiválja; A toleranciáról.

Már hetedik éve, hogy a vendégszeretetérôl híres torockói Tóbiás-ház ad otthont a kolozsvári gyerekek képzômûvészeti táborának. A gyerekcsapat nagy része brassais, de szép számban vettek részt zeneiskolások és néhányan Kolozsvár más iskoláiból is.

A tábor programját sokrétû tevékenység jellemezte. A mûvészeti irányítás természetesen a rajztanároké. Kocsis Ildikó rajztanár, Kiss Tünde biológia, és Szekernyés Réka földrajztanár mindent megtettek azért, hogy a gyerekek környezetükre is felfigyeljenek. Erdôn, mezôn, sziklás ösvényeken átvezetô útvonalunk lehetôséget adott arra, hogy közvetlenül ismerkedjünk növényekkel, állatokkal és ezek élôhelyeivel. A lényeg pedig az, hogy a gyerekek ismeretei szinte észrevétlenül gyarapodtak, hiszen nem léteznek a tanterv, a tankönyv, a tanórai fegyelem kötelékei.

A tábori fegyelem, pontosság, rend állandó ôre Kun Béla tornatanár volt.

Újdonság volt, a tordai sóbánya és a mészkôi unitárius templom meglátogatása. Az alkotótábor képzômûvészeti anyagát Kolozsváron is bemutatjuk.

Köszönjük támogatóink bôkezûségét, valamint a tanártársak sokéves odaadó munkáját. Reméljük, hogy a fiatal tanárok folytatják a már hagyományosnak tekinthetô alkotótábor szervezését.

A Hyvinkää városban megrendezett gyermekrajzkiállításon 96 országból szerepelt 9996 rajz közül Kerekes Emôke a Brassai líceum VII. osztályos tanulója díszoklevelet kapott.

Kováts Ildikó táborvezetô

Bevallom, hogy egészen tavaly nyárig az egyszerû földi halandóknak azon csoportjába tartoztam, amely még soha életében nem közlekedett stoppal. Magam sem értem, hogy ez az élmény hogyan maradhatott ki életem elsô húsz évébôl, holott a körülmények adottak: kisvárosi vagyok, és ilyen esetekben gyakori, hogy az ember ezt az utazási formát választja, ha el akar jutni a közeli nagyvárosba. Körülöttem is sokan mûvelték ezt a dolgot, de én soha nem próbáltam.

Tavaly nyáron viszont úgy alakultak a dolgok, hogy kénytelen voltam ehhez a módszerhez folyamodni, szerencsére nem egyedül. Egy barátnômmel vágtunk neki a nagy kalandnak, és nem is volt olyan nehéz, mint hittem. Aránylag könnyen és gyorsan felvettek. Igaz, ebben nyilván az is közrejátszott, hogy két fiatal lány csomagokkal megpakolva elég megható látvány, még az útmenti kôsziklák is meglágyultak tôlünk, nemhogy a gyanútlan úrvezetôk szíve... Tehát életem elsô ilyen élménye aránylag kellemesnek nevezhetô, így idén már nem is gondolkodtam sokat, amikor felmerült a probléma, hogy olcsón kéne eljutni egy meglehetôsen távoli helyre. Sôt, tegyük hozzá, hogy közben elolvastam Jack Kerouac Úton címû kultuszmûvét, ami szintén hatással volt rám. Már szinte éreztem a kaland és a föld szagát. Csakhogy/ a dolog ezúttal nem volt olyan egyszerû. Igaz, most hárman voltunk. Viszont rengeteg üres autó húzott el mellettünk, és eszükben sem volt megszánni minket, szerencsétlen stopposokat. A legjobb esetben is csak kiszóltak, hogy elvinnének egyet/ vagy kettôt, de hiába, mi ragaszkodtunk egymáshoz. Úgyhogy csak álltunk szépen az út mellett, idônként fohászkodtunk a csavargók védôszentjéhez (amennyiben van ilyen), és forgattuk a táblánkat a román, illetve a magyar feliratra, annak függvényében, hogy éppen milyen rendszámú kocsi közeledett. Közben órák teltek el, és mi nem jutottunk közelebb a célunkhoz. A holtpont éppen itt, Kolozsváron volt. Idáig még csak eljutottunk valahogy Váradról, de itt mintha egyszerûen lebénult volna a forgalom. Vagy nem is a forgalom, csak az emberek jószándéka. Mert az autók jöttek szép számmal, csak éppen ügyet sem vetettek ránk. Barátaim, akik már vén rókának számítanak a stoppolás terén, nem értették, hogy mi történik most az utakon. Ráadásul hétfô volt, tehát még csak a hétvégére sem foghattuk a holtszezont. Végül, amikor már majdnem feladtuk a reményt, a szerencse az utunkba küldte a mentôangyalt, egy magyarországi rendszámú autó és annak vezetôje képében. Neki köszönhetô, hogy aznap mégiscsak közelebb jutottunk a célhoz, ha nem is értük el. Utunkat másnap reggel, ezúttal ketten, ugyancsak stoppal folytattuk, és érdekes módon ezúttal sokkal könnyebben ment a dolog, alig néhány óra alatt el is értük célunkat. Stopolni a legkönnyebb egyedül, ketten vagy négyen — oktatott útitársam, és a történtek is ôt igazolták. Mégsem fogtuk fel tragikusan a dolgot. Nyár van, kalandra vágytunk, és tulajdonképpen csak az „egyszer fent, egyszer lent" elve érvényesült.

S. B.

A Szabadság, az Interneten olvasható TransIndex újság és a Kolozsvári Televízió magyar adásának vendége lesz Jenei Imre, a román labdarúgó-válogatottak technikai igazgatója. Olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseket tehetnek fel neki elôre, a válaszokat pedig augusztus 30-án olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel követhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum korábbi meghívottjai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés Laszló és Boros János voltak. A kérdéseket a Szabadság 196-408-as vagy 196-621-es, illetve a magyar adás 186-855-ös telefonján, valamint a transindex@mail.dntcj.ro címére augusztus 18-ával bezárólag várjuk.

A legjobb kérdést feltevô olvasónk értékes könyvcsomagot nyer!

Az ortodox templom elôtt tiltó-tábla: Interzis accesul persoanelor insotite de câine. Vagyis: Kutyával bemenni tilos. Büntetés: 100 000—500 000 lej. Ez a szökôkutas parkra és valószínû, hogy a templomra is vonatkozik. A katedrális elôtt még két tábla vonja magára a figyelmet. Egyik a fentemlített szöveggel tiltja ki a kutyával sétálókat, a másik pedig azt tiltja, hogy biciklivel vagy görkorcsolyával közlekedjenek a templom elôtt. Tehát óvják a székesegyházat és az Avram Iancu parkot. Az elôvigyázatosság helyes! Kutyáknak, biciklistáknak, zakatoló görkorcsolyázóknak itt nincs mit keresniük és pont! De nem is láttam mást, csak néhány olvasni nem tudó sovány kóbor kutyát ôdöngeni a bokrok között. Bizonyára egy-egy vakkantással közöltek valamit egymással. Néhány kutyátlan ember üldögél a padokon, vagy lehet, aludtak, valaki újságot olvasott. Egy asszony keményen szitkozódott (nincs kiírva ugyanis, hogy átkozódni is tilos). A vejét szidta, hogy a gazember veri a lányát…

A tiltó táblákkal nem az a baj, hogy az ortodox templomnál vannak, hanem az, hogy miért nincsenek a Szent Mihály-templom körül is? Miért nem tiltják meg, hogy a gépkocsik hajtsanak be a templom ajtajáig? Ha nincs annyi jóérzés a magukat már divatból is kereszténynek valló gépkocsisokban, hogy bár annyira megtiszteljék az Isten házát, hogy ne elébe parkoljanak, akkor tiltó táblákra és persze pénzbírságra van szükség. Ezek a táblák csak addig szükségesek, amíg évszázados templomunk elé is vasoszlopokat állítanak, úgy, ahogy a Ferencesek templománál és a kolostoroknál van, ahol lánc köti össze — mintha egymás kezét fognák — és védelmet nyújtanak a jármûvek ellen.

Ebben az országban különbözô nemzetiségek, különbözô vallású emberek imádkoznak templomaikban, ezeknek tehát (a bazilikától a legkisebb imaházig) tisztelet, illetve védelem jár. Az ortodoxok többségben vannak ugyan, de ez nem jelenti, hogy államvallás lenne. A vallás nem lehet soha nacionalista. Ki így, ki úgy dicséri Istent, olyan nyelven, ahogyan tudja. Hogy eddig miért nem állítottak védôoszlopokat a Szent Mihály- templom elé, tudjuk. A szép kerítést hatalmas hézagok éktelenítik! Azt is tudjuk, nem dôltek ki véletlenül, hanem kidöntötték, és amit lehetett, szét is hordták. A templom kertjének gondozása így megoldhatatlan. Fényes nappal szégyentelenül levizelik a templom falát, és a fák-bokrok tövében szükségüket végzik a dülöngézô emberek. A külföldiek láthatják, hogy miközben „európaiságunkról" vinnyogunk olcsó meséket, itt a Balkán hódít teret.

Tisztelet adassék, és teljes védelem minden vallás templomának. De hát nem a kutyáktól, sem a biciklistáktól, korcsolyázóktól, a balkáni mentalitástól, a gépkocsik sokaságától kell védeni a templomokat és a hozzájuk tartozó tereket! Egyébként minden józan gondolkodású tudja, hogy ami az ortodox templom körül Interzis, az a Szent Mihály-székesegyház körül is tilos kell hogy legyen!

Plesa Vass Magda

Mindenki a politikusokat szidja. A hajó süllyed, ôk pedig rátesznek még egy lapáttal a tízmilliós fizetésükre. Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Miért lennének éppen ôk kivételek? Nyugodtan szidhatjuk ôket. A kutya ugat, a karaván halad.

Nemrég az épülô templomokról írtam. Írásom elsüllyedt a szerkesztôségi fiókban. Tabutéma lenne? Félünk, nehogy Ady sorsára jussunk? Mi változott azóta? Két világháború tisztítótüzén mentünk keresztül, mégsem javult a világ. A politikusok, bankárok a törvényekkel takaróznak. Az egyház mivel takarózik? Ki kényszeríti ôket, hogy a milliárdokat ne öregotthonokra, iskolákra, kórházakra, elesett emberekre költsék? A hajó süllyed, a templompaloták gombamódra szaporodnak. A számadás egyszerû: több templom — több hívô, nagyobb vadászterület. Divide et impera! A végcél csakis a húsosfazék, amiért érdemes ölre menni, mint ahogy volt is rá példa. Ki tudnák-e számítani az egyházi hivatalnokok, hogy a kôbe falazott milliárdokkal hány szegény embert lehetne közelebb juttatni a földi paradicsomhoz? A ritmus, ahogy épülnek a templomok, csak a fegyverkezési hajszához hasonlítható. Ha egy felekezet templomot épít a városnegyedben, a másik azonnal kettôvel válaszol, és ez folytatódik a végtelenségig. Ördögi kör. A szegény hívô pedig hordja tovább a keresztjét a földöntúli paradicsom reményével lelkében.

Minden törvény alól van kivétel. Nem áll szándékomban megsérteni a jóhiszemû templomépítôket, de jó lenne elgondolkozni azon, hogy Isten legszebb temploma a kék ég és a zöldellô mezôk. Az ember pedig azért van a Földön, hogy boldog legyen rajta.

A szocialista munkaverseny élenjárója volt az öreg Kovács. Már fiatalon megkapta a legmagasabb besorolást. Becsülték is a szaktársak, mindenki csak Gyuszi bácsinak szólította. Nem volt olyan mûszaki probléma, amihez nem tudott volna hozzászólni. Újításai nem voltak világraszóló találmányok, de sokszor felére csökkentettek egy-egy munkafázist. Sokszor gyôzködték, hogy politikai funkciót vállaljon, de mindig talált valami kibúvót.

— Nem vagyok jó olyasmire, én már csak innen az esztergapad mellôl megyek nyugdíjba! — mondta.

Egy délután magához hívatta a fônök. Szigorú ember hírében állott. Nemrég buktatták fölfelé pártvonalon. Textilgyárban volt munkavédelmi felelôs, alapszervezeti párttitkár, onnan került egyenesen fôosztályvezetôi állásba. Nem ismerte a technológiát, de nem esett pánikba.

— Minden a szervezéstôl függ, elvtársak! — volt a szavajárása.

Kovács épphogy megtörölte a kezét a gépzsírtól, bekopogtatott az emeleti irodába.

A fônök alázatos mosollyal magyarázott valamit a telefonba. Illatos szivarfüst terjengett a levegôben, az asztalon a porceláncsészében még gôzölgött a kávé. Egy ideig csak a telefonban hallatszott egy mérges hang. A fônök csak néha szakította meg:

— Igen..., igen..., megértettem! Igenis, igazgató elvtárs!

A kagyló halk koccanással került a helyére.

Az öreg a két bôrfotel között szorongatta a sapkáját. Hol a perzsaszônyeg mintáit nézegette, hol egy esztergaforgácsot a fapapucsa orrán.

— Fontos dologban hívtam, Kovács elvtárs — komolyodott meg a fônök arca. — Holnapig rendbe kell tennünk az igazgató elvtárs autóját!

— Az esztergamûhely nélkül az egész technológia leáll. A szerelde várja az alkatrészeket!

— Vagy úgy csinálja, ahogy én mondom, vagy keres magának más munkahelyet! Hallott maga pártfegyelemrôl?

— Pártfegyelemrôl nem, de munkafegyelemrôl igen! — szikrázott az öreg szeme. — Ami pedig a munkahelyemet illeti, huszonöt év alatt tíz fônök váltogatta egymást ebben a székben, de én még mindig itt vagyok! — s úgy bevágta az ajtót maga mögött, hogy leesett a vakolat.

A pengeváltásnak csak a prémiumlistákon látszott meg a nyoma, de az öreg mindig azt hangsúlyozta: „a büszkeség és a becsület a legfontosabb emberi tulajdonság!"

A politikai változások után derült ki, hogy valami hiba csúszott a szervezésbe. Az áru raktáron maradt. A vállalat adósságai a csillagokig szöktek.

Átszervezés, létszámcsökkentés, végeladás.

Az öreg feketelistára került.

— A fiatal kádereken van a hangsúly! — mondta egy összejövetelen a fô részvénytulajdonos, a volt fôosztályvezetô. — Uraim, minden a jó szervezéstôl függ!

Versánszky Ernô

Millenniumot ünnepelünk. Ezerévnyi küszködés, gyôzelem, vereség, hit és a hit olykori megtagadása. Kereszténységünk ünnepe. A múltnak dicsérete, a mának elfogadása, a jövôbe vetett hitünk és reményünk — minden idegszálunkban.

Ünnep tizenöt millió magyar számára. Antal József néhai miniszterelnök bátor, utat mutató gondolata tíz év távlatából magasztosnak és igaznak bizonyul. Ma már nyugodtan mondhatjuk: bizony ünnep ez minden, e Földön élô magyar számára. Még akkor is, ha — sajnos, elég gyakran — hallhatjuk, hogy mi, erdélyiek, az anyaországiaknak románok vagyunk. Vagy cigány népség. Bocsáss meg nekik, Urunk, nem tudják, mit beszélnek. Ahogyan — immár ezer éve — mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezôknek.

Ünnepeljünk. Vigadjunk és fohászkodjunk. Mert: „Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk. Bizony, por és hamu vagyunk" — olvashatjuk a Halotti Beszédben. De mennyi a tennivalónk, ameddig porrá és hamuvá válunk! Amíg úgy búcsúzhatunk el anyaföldünktôl — eggyé válva vele — , hogy nem fogtuk be peres szánkat. Ha csak egyszer szóltunk a magyarság érdekében — már tettünk valamit. Megejtettük a karcolást az idô ablakán.

A széthúzás átka emészt, pedig összefogásra született ez a nép. Minden porcikánkkal érzékelnünk kell: „A nagyvilágon e kívül, / nincsen számodra hely". Bárhol éljünk, az ezer év összeköt bennünket. Túl kevesen vagyunk, hogy hatalmasak legyünk, túl sokan, hogy elvesszünk a világ forgatagában.

Nem kell szégyellnünk akaratlanul kibuggyanó könnyeinket a Himnusz hallatán. Himnusz annyit jelent: fohász. Nincs az a hatalom, mely megtiltathatná, hogy fohászkodjunk. Akár egy rejtett erdô mélyén megbúvó templomban, akár a katedrálisban.

Szánd meg, Isten, a magyart,
Kit vészek hányának.
Nyújts feléje védô kart
Tengerén kínjának.

Így kezdôdik Kölcsey Ferenc fohászának utolsó versszaka. Vészek bizony ma is hánynak minket ide-oda a nagyvilágban. Sokak — túl sokak — számára a tengernyi kín sem enyhült. Legyünk együtt, magyarok, kínban, boldogságban. Azon kellene munkálkodnunk, hogy ezer év múltán is ünnepeljenek utódaink. S talán lesznek köztünk olyanok, akiknek nevét „áldó imádság mellett" mondják majd el. Erre kell gondolnia annak, aki alkot, dolgozik, aki tehet valamit — akár egy apró lángot gyújt — a magyarság lelkéért.

Kossuth Lajos az 1848. július 11-i országgyûlésen kijelentette: leborulok a nemzet nagysága elôtt!

Csak ennyit tegyünk mi is. Legalább most, a millenniumi ünnepkor, bárhol legyünk a világban.

Nánó Csaba

Eredeti cím: Senseless, amerikai, színes, 1999. Rendezte: Penelope Spheeris, fôszereplôk: Marlon Wayans, David Spade, Matthew Lillard.

Darryl Whitespoonnak egyetlen célja van: az, hogy sok pénze legyen. Annyi, amennyibôl nemcsak az egyetemi tanulmányait tudja kifizetni, de testvéreit egyedül nevelô anyjának is tud küldeni. Nem csoda, hogy a pénzért minden munkát elvállal, de gyakorta jár véradásra, sôt spermabanknak is „szállít".

Darryl különben kitûnô tanuló, s a közgazdasági szak befejezése után abban reménykedik, hogy az egyik legnagyobb brókercég munkatársa lesz. Ahhoz viszont még kell pár feltétel: a diákklub tagja kell hogy legyen — amibe annak dúsgazdag, társadalmi életet alig élô társai nem igazán akarnak beleegyezni —, s valamilyen sportot kell ûznie. A szoknyavadászat pedig hivatalosan nem sport.

A megoldás viszonylag könnyen jön: az egyetem biológus kutatója új „gyógyszerét" akarja kipróbálni embereken, s ehhez önkéntesre van szüksége. A 3 000 dollárt érô kísérleti egérszerep azonnal megtetszik hôsünknek — ennyi pénzért még Ebola-vírussal is megfertôzné magát.

Egy csapásra megoldódnak gondjai: érzékelô képességei, sebessége a normális tízszeresére nônek. Hamarosan a jéghoki-csapat valaha látott legjobb kapusa, barátnôt talál magának, és a legjobb úton halad a hôn áhított állás felé. Ám sikerének feltétele is van: nem szabad az elôírtnál nagyobb adag gyógyszert bevennie...

Tipikus amerikai (tini)komédia, néger fôszereplôvel, rengeteg olyan túlzással, amin röhögni kell — vagy kéne.

A vetítések idôpontja: 14, 16, 18, 20, kedden kedvezményes árú jegyek.

Eredeti cím: Taal, amerikai, színes, 1999, 170 perc. Rendezte: Subhash Ghai, fôszereplôk: Aishwarya Rai, Anil Kapoor, Akshaye Khanna.

Kellemes meglepetés, üde színfolt az amerikai filmek között ez a meglehetôsen hosszúra sikeredettTaal. Lényegében egy szenvedélyes szerelmi történetet látunk, ami viszont a maradék két órán át pereg le szemünk elôtt, az valóban elragadó. Olykor az az érzése támad a nézônek, mintha egy Kusturica-filmre ült volna be. Az India mesés tájain kalauzoló film a jelen és a múlt összefonódása, a modern felfogás és a nemzeti hagyományok korántsem zökkenômentes keveredésének története. A legjobb út ehhez a fiú és a lány szenvedélyes érzelmének a feldolgozása: a hagyományok szerint az apa mondja meg, ki kinek lesz a párja, a modern felfogás szerint viszont a szerelem a döntô, nem pedig a társadalmi helyzet.

Mansi egy chambai trubadúr lánya, aki beleszeret egy dúsgazdag ifjúba. Az üzletember-fiú természetesen szintén fülig szerelmes lesz — ami, a lány szépségét figyelembe véve, nem csoda —, s habár tudják, hogy mindenki ellenezni fogja, házzasságot terveznek. A fiú családjának két nôtagja viszont oly ügyesen játszik, hogy úgy néz ki: végleg egymásra haragítja kettejüket. A lány nemsokára énekesnôként kerül be a hírességek világába, s útjaik még jobban elválnak: Mansi nemsokára Amerikában találja magát, tévékamerák között. Menedzsere megkéri kezét, s bár szíve máshoz hívja, apja hallani sem akar arról, hogy nem lesz esküvô...

A történet talán ismerôsen cseng, s amolyan szappanopera-szagú. Ami azonban magasan azok fölé emeli, az egyrészt a hagyományok bemutatása, másrészt pedig az az elképesztô hatás, amit az olykor indiai, olykor szimfónikus zenével és a csodálatos képekkel — a felhôkbe burkolt magas hegybércek, naplementék, a már sztárvilágban élô Mansi impozáns fellépései, koncertjei — ér el a rendezô.

A vetítések idôpontja: 9, 12.15, 15.30, 19 óra, pénteken, szombaton és vasárnap éjjeli vetítések 22.30 órától. Hétfôn és az éjszakai elôadásokon kedvezményes árú jegyek.

Balázs Bence

Cotroceni stadion, 5 000 nézô, vezette: Atanas Uzunov (bolgár).

Románia: Stelea (46. perc Lobont) — Kiritã, Belodedici, Ciubotariu — Contra (69. perc Dan Petrescu), Gâlcã (76. perc Tames), Dorinel Munteanu (86. perc Mãldãrãsanu), Chivu — Mutu (79. perc Rosu), Ganea (66. perc Cãtãlin Munteanu), Adrian Ilie (21. perc Viorel Moldovan). Szövetségi kapitány: Bölöni László.

Lengyelország: Dudek — Klos (46. perc Hajto), Bak (83. perc Zielinski), Waldoch, Michal Zewlakow (46. perc Kozminski) — Iwan (65. perc Karwan), Swierczewski, Kaluzny (69. perc Zdebel), Krzynowek (89. perc Kielbowicz) — Marcin Zewlakow (79. perc Mieciel), Olisadebe. Szövetségi kapitány: Jerzy Engel.

Gólszerzôk: Adrian Ilie (21. perc), illetve Olisadebe (79. perc).

Szögletarány: 5–2, lövések: 15–12 (kapura: 7–6).

Sárga lap: Kiritã, Chivu, Contra, Gâlcã, illetve Klos, Hajto, Waldoch, és Zdebel.

A két együttes közötti értékbeli különbség, a hazai pálya elônye egyaránt arra utalt: az új szövetségi kapitány gyôzelemmel fog bemutatkozni. A román csapat viszont messze állt az Eb-n mutatott önmagától, a döntetlen megérdemelt, ha nem szerencsés.

Pedig a kezdés nem volt rossz. A támadó szellemû játék nem engedte át a lengyeleket a felezôvonalon. S a vezetô gól is hamar megszületett: a sántikáló, pár pillanattal késôbb lecserélt Adrian Ilie remekül vette észre a meglehetôsen elöl álldogáló kapust, és mesterien emelt át fölötte. Nem sokkal késôbb egy, a Belodedici hátvédtôl induló támadás után Adrian Mutu lôtt kapura, de a kapus védett. Elképzelhetetlen volt, hogy fordulhat a kocka: a lengyelek nem harcoltak eléggé a megszerzett labdákért, mintha csak edzésen lettek volna. Ám a 35. perctôl teljesen megváltozott a játék képe: elfogyott a románok puskapora, a lengyelek egyre veszélyesebbek lettek, Stelea kezdôhibákat halmozott. Olisadebe pedig mindenhol ott volt.

Lobontnak is akadt dolgoznivalója lövéseikor, amelyek mintha mind gyakoribbak lettek volna. Ám Lobont alaposan helytállt, amíg egy lassan beívelt labdát ki nem ejtett kezébôl: a kapufáról a méternyire álló Olisadebe lábára kerülô labdát két kapus sem tudta volna kivédni. A lengyelek sok, könnyelmûen elpuskázott helyzet után — vagy csak a románoknak volt szerencséjük? — megérdemelten egyenlítettek ki. Sôt, a vezetést is megszerezhették volna. Cãtãlin Munteanu beállása aztán kissé helyrezökkentette a hazaiakat, távoli lövése azonban nem lepte meg a lengyel kapust. A románok sajnos képtelenek voltak egy olyan helyzetet kidolgozni, amelyben egyedül maradtak volna a kapussal: csak távoli lövésekkel próbálkozhattak. Az utolsó percekben pedig, amikor végre gólhelyzetbe kerültek, kétszer is a bal kapufát találták el.

Egy szó mint száz: Bölöni elképzelése jó, de jócskán lesz munkája a válogatottal. Tehetséges fiatalokkal rendelkezik, olyanokkal, akik Hagi nélkül is képesek játszani, de még nem forrtak össze és tapasztalatlanok. Nem elég pontosak, nem dolgozzák ki eléggé a helyzeteket és ráadásul túl hamar kifáradnak. Jó lenne továbbá egy jó kapust is szerezni, mert e kettô képes volt megkeseríteni a gyôzelem ízét...

A játék képe alapján különben mindkét csapat gyôzhetett volna. Így az egyenlôség teljesen igazságos.

Az ifi válogatottak mérkôzésén szintén 1–1-es döntetlen született.

Balázs Bence

Népstadion, 3000 nézô, Vezette: Jara (cseh)

Magyarország: Király — Fehér, Sebôk, Mátyus — Korsós, Halmai (54. perc Dárdai), Illés (72. perc Lendvai), Hamar (88. perc Rósa) — Lisztes — Tököli (70. perc Herczeg), Horváth.

Ausztria: Wohlfahrt (46. perc Manninger) — Hatz, Neukirchner, Stranzl, Winklhofer (46. perc Kühbauer) — Cerny, Flögel, Schopp — Herzog (55. perc Kitzbüchler) — Kirchler, Radovic (68. perc Brunmayr).

Gólszerzôk: Illés (32.), illetve Kirchler (67.)

Sárga lap: Mátyus (62.), Horváth (74.), Lendvai (81.), illetve Winklhofer (4.)

Az eseménytelen elsô húsz perc után megélénkült a játék, s Herzog tá-voli emelésénél csak a szerencse mentette meg a magyarokat a góltól. Hat perccel késôbb — a 32.-ben — viszont korszerû hazai támadás végén a bajnokságban is rendkívül eredményes Illés Béla szép lövéssel juttatta vezetéshez Bicskei Bertalan együttesét: Fehér elhúzott a jobb szélen, átadását a kapunak háttal álló Tököli visszagurította, s az érkezô Illés 15 méterrôl félmagasan a háló bal oldalába csavarta a labdát. Ezután többször is az osztrákok próbálkoztak, de pontatlan támadásaik kevés veszélyt jelentettek Király Gábor kapujára.

A magyar válogatott a szünet után közel 20 percig még elfogadhatóan futballozott, Illés könnyen növelhette volna az elônyt — 51. percbeli lövését Kühbauer a gólvonal közelébôl mentette szögletre. Az osztrákok monoton játéka a 67. percben váratlanul egyenlítést hozott — akkor gyorsan elvégzett szabadrúgással Stranzl húzott el a jobb oldalon, beadását a hosszú saroknál egyedül érkezô Kirchler az ötösrôl biztosan fejelte a hálóba —, s ez megváltoztatta a mérkôzés arculatát. Bicskei Bertalan csapata nehezen dolgozta fel az egyenlítést, a sok pontatlan akció nem hordozott veszélyt magában. A két és fél hét múlva sorra kerülô vb-selejtezôn sokkal jobb teljesítményt kell nyújtani a jó eredmény eléréséhez.

További barátságos mérkôzéseken: Irán–Grúzia 2–1, Oroszország–Izrael 1–0, Csehország–Szlovénia 0–1, Moldova–Málta 1–0, Finnország–Norvégia 3–1, Feröer-szigetek–Dánia 0–2, Lettország–Fehéroroszország 0–1, Bulgária–Belgium 1–3, Portugália–Litvánia 5–1, Szlovákia–Horvátország 1–1, Svájc–Görögország 2–2, Bosznia-Hercegovina–Törökország 2–0, Németország–Spanyolország 4–1, Izland–Svéd-ország 2–1, Észak- Írország–Jugoszlávia 1–2, Japán–Egyesült Arab Emírségek 3–1, Franciaország–FIFA-világválogatott 5–1.

Labdarúgó világbajnoki selejtezôk eredményei: Észtország–Andorra 1–0, Egyesült Államok–Barbados 7–0, Argentína–Paraguay 1–1, Peru–Venezuela 1–0, Ecuador–Bolívia 2–0, Trinidad és Tobago–Panama 6–0, Jamaica–Salvador 1–0, Honduras–St. Vincent és Grenadine szigetek 6–0.

A két együttes közötti értékbeli különbség, a hazai pálya elônye egyaránt arra utalt: az új szövetségi kapitány gyôzelemmel fog bemutatkozni. A román csapat viszont messze állt az Eb-n mutatott önmagától, a döntetlen megérdemelt, ha nem szerencsés.

Pedig a kezdés nem volt rossz. A támadó szellemû játék nem engedte át a lengyeleket a felezôvonalon. S a vezetô gól is hamar megszületett: a sántikáló, pár pillanattal késôbb lecserélt Adrian Ilie remekül vette észre a meglehetôsen elöl álldogáló kapust, és mesterien emelt át fölötte. Nem sokkal késôbb egy, a Belodedici hátvédtôl induló támadás után Adrian Mutu lôtt kapura, de a kapus védett. Elképzelhetetlen volt, hogy fordulhat a kocka: a lengyelek nem harcoltak eléggé a megszerzett labdákért, mintha csak edzésen lettek volna. Ám a 35. perctôl teljesen megváltozott a játék képe: elfogyott a románok puskapora, a lengyelek egyre veszélyesebbek lettek, Stelea kezdôhibákat halmozott. Olisadebe pedig mindenhol ott volt.

Lobontnak is akadt dolgoznivalója lövéseikor, amelyek mintha mind gyakoribbak lettek volna. Ám Lobont alaposan helytállt, amíg egy lassan beívelt labdát ki nem ejtett kezébôl: a kapufáról a méternyire álló Olisadebe lábára kerülô labdát két kapus sem tudta volna kivédni. A lengyelek sok, könnyelmûen elpuskázott helyzet után — vagy csak a románoknak volt szerencséjük? — megérdemelten egyenlítettek ki. Sôt, a vezetést is megszerezhették volna. Cãtãlin Munteanu beállása aztán kissé helyrezökkentette a hazaiakat, távoli lövése azonban nem lepte meg a lengyel kapust. A románok sajnos képtelenek voltak egy olyan helyzetet kidolgozni, amelyben egyedül maradtak volna a kapussal: csak távoli lövésekkel próbálkozhattak. Az utolsó percekben pedig, amikor végre gólhelyzetbe kerültek, kétszer is a bal kapufát találták el.

Egy szó mint száz: Bölöni elképzelése jó, de jócskán lesz munkája a válogatottal. Tehetséges fiatalokkal rendelkezik, olyanokkal, akik Hagi nélkül is képesek játszani, de még nem forrtak össze és tapasztalatlanok. Nem elég pontosak, nem dolgozzák ki eléggé a helyzeteket és ráadásul túl hamar kifáradnak. Jó lenne továbbá egy jó kapust is szerezni, mert e kettô képes volt megkeseríteni a gyôzelem ízét...

A játék képe alapján különben mindkét csapat gyôzhetett volna. Így az egyenlôség teljesen igazságos.

Az ifi válogatottak mérkôzésén szintén 1–1-es döntetlen született.

Balázs Bence

Tegnap délben a Rádióstúdióban sajtótájékoztatót tartott az U FC új igazgatótanácsa.

Eugen Bungãrdean, az U FC elnöke az igazgatótanács nevében is teljes közremûködést ígért a sajtónak és reményét fejezte ki, hogy elmaradnak a sajtóban az U FC-t célzó igaz-ságtalan támadások. Arra a kérdésre, hogyan áll pénzügyileg a klub, Bungãrdean megtagadta a választ. Megtudtuk azonban, hogy Dan Dragos Crãciun tegnap éjjel érkezett haza Bukarestbôl, ahol négy játékos (Ioan Ovidiu Sabãu, Gicã Barbu, Marius Predatu és Vasile Mare) átigazolását intézte.

Mircea Gavrilã alpolgármestertôl megtudtuk: a városi tanács hamarosan tulajdonába veszi a Ion Moina stadiont, ugyanakkor az idei költségvetésbôl nem utalhatnak ki pénzt az U FC-nek. Gavrilã kijelentette: a Közterületfenntartó Vállalatnak, a Vízmûveknek és a Gázmûveknek köszönhetôen nemsokára befejezôdik a stadion helységeinek felújítása.

Az elsô fordulóban (augusztus 20-án) az U a Szatmári Sólymokkal játszik idegenben. Ioan Ovidiu Sabãu elmondása szerint a játékosok egészségesek, kivéve Costicã Olariut, aki sérülés miatt az elsô mérkôzésen nem játszhat.

A klub mindenkitôl elvárja a támogatást annak érdekében, hogy mielôbb felkerüljenek a B-, majd az A-osztályba.

Az M.S. Advertising vezetôje, Rãzvan Crisan a csapat bemutatására show-mûsort igért. Dan Dragos Crãciun addig is ismertette a játékoskeretet: Mare és Bâclesan kapusok, V. Rus, Truscã, Elcan, Vãsâie, Costea, Dan Codreanu, Pãcurar, Astilean, Ilie Lazãr, Sabãu, Gicã Barbu, Marius Predatu, Boerean, Dan Matei, Cristian Pop, Gabriel Pop és Olariu mezônyjátékosok.

Nánó Csaba

Ôsszel a kolozsvári polgármesteri hivatal amatôr, nem leigazolt csapatok számára focikupát szeretne szervezni — tájékoztatta lapunkat Dan Brudascu, a városháza szóvívôje. Hozzátette: jelenleg a benevezni vágyó csapatok felkutatása, illetve a szervezési teendôk egyeztetése folyik. — Tárgyaltunk Remus Câmpeanuval, az U FC volt elnökével, aki felajánlotta segítségét. Feltételezéseink szerint körülbelül száz amatôr csapat venne részt a városháza kezdeményezte focikupán — tette hozzá Brudascu.

(k. o.)

Ippon augusztus 10–20. között ismét megszervezték a hagyományossá vált képzômûvészeti alkotótábort. A meghívott alkotók naponta más-más helyre, helységbe látogatnak el, mert önként jelentkezô mecénásaik meghívják ôket „felségterületükre". Így látogattak el a Berettyó-felvidék egyik legszebb, természeti rezervátumnak is beillô helyére, a Márkai-szorosba, és, mondhatni, sok értékes alkotást ihletett a táj, amelyeket már láthatunk az augusztus 20-án az Ippi Általános Iskolában megrendezendô idei elsô tárlatukon.

Hétfôn, kedden a kárásztelkiek hívták meg katolikus községükbe megörökíteni az egyedülálló település nevezetességeit. Szerdán az alkotótábor egyik állandó résztvevôje, a zoványi Márkus László látta vendégül társait, hogy a pinceprogrammnak is nyoma maradjon. Csütörtökön ismét szilágysági alkotómûvész volt házigazdája a táborozóknak, a szilágysomlyói dr. Hajdú Attila, akinek szép fotóit a Szilágysági magyarok címû monográfiánk cím- és hátoldalán csodálhatjuk meg, mint nemrég Budapest közönsége is a Régiók Találkozása nevû rendezvény keretében tartott bemutatón. Közben az esti elôadásokon a meghívottak közül a nagyszalontai Karczagi Sándor ny. ref. lelkipásztor tartott elôadást a helyi iskolában A Biblia és az irodalom címmel.

Az idei IPPART-ba eddig hét alkotó kapcsolódott be: Szabó Vilmos, Barta N. Ilona, Márkus László, Váncza Edit, Szabó Attila, Chis Monica, Nagy Dániel. Minden résztvevônek adott a lehetôség nagyot, fontos üzenetet hordozó mûvet alkotni idén, amikor — választási év lévén — az ippi események 60. évfordulóján sok, a békés együttélést ellenzô, felelôtlen, légkörmérgezô erô akarja majd kampányában felhasználni ezeket a fájdalmas emlékeket. (Mint ismeretes, az 1940-ben ide bevonuló magyar hadsereg egy félreértés folytán több helybélit kivégzett a faluban — szerk. megj.) Álljunk ellent a gonosznak, és elfut tôlünk! Mutassák meg ismételten az ott alkotók, hogy a mûvészet meg tud birkózni a múlt fájó emlékeivel, le tudja szerelni a kísérteteket, mert az életet választja minden ott alkotó.

Mint minden évben, idén is vándorkiállításra indulnak az IPPART alkotásai a zilahi Szilágy Társaság és a kolozsvári Mûvelôdés Egyesület közremûködésével.

Gáspár Attila

Tegnaptól Romul Orza ôrmestert felfüggesztették állásából. A rendôrség sajtóirodája szerint az ôrmester tevékenységében nagy hiányosságok mutatkoztak, ugyanakkor nem tartotta a kapcsolatot a község elöljáróival. Más források szerint az ôrmester évek óta terrorizálja a bonchidai cigányokat. Olykor nem átallotta ôket kényszermunkára fogni. A bonchidaiak hosszú ideje kérik Orza menesztését a község rendôrségérôl.

• Csalással vádolják Ioan Crisan (35) szatmárnémeti lakost. Az SC Marion Prod Impex társtulajdonosa ellen megkezdôdött a bírósági eljárás. 1999 októbere és decembere között egy kolozsvári vállalattól 34 millió lej értékben vásárolt nyersanyagot, és fedezetlen csekkel fizetett. A kár megtérült, a vádlott szabadlábon védekezhet.

• Napernyôt lopott az a két tolvaj, akinek ügyében elkezdôdött a bírósági eljárás. Valentin Moldovan (19) és Viorel Lãcãtus (21) tordai lakosok június 6-án egy teraszról emeltek el két napernyôt 600 ezer lej értékben. Szabadlábon védekezhetnek.

• Rablás áldozata lett augusztus 9-én Edith Lupas a kolozsvári Pap (Párizs) utcában. Támadója, Florian Fãrcas (24) kolozsvári munkanélküli, letépte az asszony válltáskáját, melyben 120 ezer lejt talált. A rablót hamarosan elfogták, és 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.

• Ördöngösfüzesi lopás tettese került elô Daniel Nedelcu (22) személyében. Az augusztus 15–16-i éjszakán betört a falu boltjának raktárába. 150 millió lej értékben lopott árut, és egymillió lejt emelt el. A kár 90 százaléka megtérült.

Nánó Csaba

Magyarszovátra éppen akkor érkezünk, amikor tanácsgyûlést tartottak, s így sikerült elbeszélgetnünk Tóth Balázs és Maneszes Sándor tanácsosokkal, valamint Domokos László RMDSZ-es polgármesterrel is.

A község elsô embere elmondta, hogy 1991-tôl harcolnak a halastóért, de eddig mindhiába. A falu lakosainak felháborodása jogos, mert annyi évi halogatás után türelmük fogytán. Megeshetik, hogy egy szép napon erôszakos tófoglalásra is sor kerülhet.

Az erdô-visszaszolgáltatás is késik. Sôt mi több, egy jó akácerdôt éppen most vágtak ki.

— Igaz, hogy a fát az itteni embereknek adták el, de ez számunkra nem vigasz. Az erdészeti hivatal a kérvényeket ellenôrizte, és csupán egyetlen iratcsomót utasítottak vissza a 180 kérvénybôl. Most már ki kellene mérni, és elosztani az erdôt, de hogy még mire várnak az erdészek, nem tudom — mondta a polgármester.

Megtudtuk még, hogy közel két hektárról tarolták le nemrégiben az akácerdôt, ami végeredményben nem nagy terület. Annál jobban aggódnak a magyarszováti elöljárók amiatt, hogy nem kerül fa az iskoláknak, pedig ezt most kellene leszállítani, nem akkor, amikor már térdig ér a hó. Hihetetlen, de más megyébe küldik a helybélieket tûzifáért. Ezért félô, hogy a télen megfáznak a magyarszováti iskolásgyermekek.

Barazsuly Emil

Amint arról már többször írtunk, a szamosújvári Kétvízköz lakónegyedben már négy(!) hónapja nincs meleg víz. Nem csoda, ha az itt lakó 1400 család a közeli Kis-Szamos vizében tisztálkodik. Sajnos, ennek súlyos következményei lettek. E hét közepén egy 11 éves gyermek fulladt a vízbe. Órákig kereste a rendôrség Buia Marius tanulót, lapzártáig holttestét még nem találták meg. Szokásához híven ezúttal is a sétatéri víkendtelep szomszédságában fürdött. Többet már nem tért haza onnan. Hiába figyelmeztették többször is társai, a felelôtlen gyermek tovább lubickolt a vízben. Azóta senki sem látta többet.

Szamosújváron az elmúlt években több hasonló eset történt, a Szamos vize nem egy gyermeket nyelt el. Úgy látszik, senki sem tanult az elôzô esetekbôl, és továbbra is tilos helyeken fürdenek a gyermekek. A mostani tragédia újabb figyelmezetés a Szamos vizében tisztálkodási lehetôséget keresô állampolgároknak.

E hasábokon a napokban megemlítettük a magyar tagozattal mûködô szamosújvári 2-es Számú Általános Iskola gondját: a tornaterem tetôszerkezetének állapotát, amely kérdésessé tette az új tanév kezdetét is. Juga Katalin aligazgatónô elmondása szerint közvetlenül a cikk megjelenése után a polgármesteri hivatal kiutalt 100 millió lejt a tetô javítására. Augusztus 16-án a Kisipar Kft. mesterei hozzá is láttak a munkálatokhoz. Az iskola is biztosított 100 millió lejt, így a pénzösszeg elég lesz a tatarozás befejezéséhez. A kivitelezôk mindent megtesznek, hogy az új tanév kezdetekor a tornaterem mûködôképes legyen. Ha ez nem is valósul meg, a hideg idôszakban már a kijavított és felfrissített tornateremben fogják tartani a testnevelési órákat a 2-es Számú Általános Iskola diákjai.

Erkedi Csaba

A mezôgazdasági termelôk és gabona-nagykereskedôk szerint "felfújt" adatokat tett közzé a mezôgazdasági minisztérium az idei búzatermésrôl: szerintük a valóságban legkevesebb 1 millió tonna behozatalára szorul az ország.

Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter a közelmúltban azt közölte, hogy az idén 1,94 millió hektárról összesen 4,39 millió tonna búzát takarítottak be hektáronkénti 2,95 tonnás termésátlaggal. A minisztérium szerint a betakarított búza mennyisége 18 százalékkal haladta meg az aszály miatt nagyon óvatosra vett elôzetes becsléseket, s miután az ország éves búzaszükséglete 3,5 millió tonna, kenyérgabonából nem szorul behozatalra Románia.

Gheorghe Predilã, a Romániai Mezôgazdasági Termelôk Országos Szövetségének (UNPAR) elnöke ugyanakkor azt a véleményét fogalmazta meg, hogy csak 3 millió tonna körüli búzát takarítottak be az idén, emiatt 1 millió tonnás hiánnyal kell számolni.

Predilã leszögezte: ha a minisztérium adatai megfelelnek a valóságnak, akkor sürgôs intézkedéseket kell tenni, hogy a betakarított búzát fel is vásárolják, ha pedig nem, akkor „nem szabad gyermekmesékkel elaltatni" az embereket. Az UNPAR elnöke arra figyelmeztetett, hogy olyan verseny kezdôdhet majd a gabonaimportôrök között, ami miatt 170–180 dollárba kerül majd a behozott búza tonnája.

Ion Coroianu, a Romániai Farmerek Szövetségének (AFR) alelnöke szerint a valóságban nem 1,9 millió, hanem csak 1,2 millió hektáron termeltek búzát. Az AFR számításai szerint az idei termés a 3 millió tonnát sem érte el.

Hamis a minisztériumnak az az állítása, hogy van búza, csak az a parasztgazdaságokban van. Ugyanezt mondták Ceausescu idejében is, amikor azt akarták elhitetni, hogy milyen nagy volt a termés — mondta.

Ion Sculteli, a Gabona Nagykereskedôk Szövetségének elnöke szerint a nagykereskedôk mintegy 1 millió tonna búzát tudnak majd felvásárolni.

Nem tudjuk, hogy milyen alapon tette közzé adatait a minisztérium. Azokban nem bízhatunk, mert a valós statisztikában nem kapnak igazolást — mondta, hozzátéve azt, hogy a búza csak novemberig lesz elegendô.

A mezôgazdasági minisztérium tavaly azt jelentette: 1999-ben 4,7 millió tonna búzát takarítottak be, ennek ellenére az idei év elejétôl csak azzal lehetett elkerülni a búzaválságot, hogy rendre az állami stratégiai tartalékhoz nyúltak.

Arról nincs vita a minisztérium és a termelôk között, hogy kukoricából nem termett elegendô, az állattenyésztôk már most gyakorlatilag nem jutnak kukoricához. A hiány az árak rohamos emelkedéséhez vezetett, jelenleg a kukorica kilójáért több mint 3600 lejt kérnek, ami tonnánként 160 dolláros árnak felel meg, miközben a kukorica világpiaci ára nem haladja meg a tonnánkénti 115 dollárt.

Az állattenyésztôk különbözô szövetségei azt kérték a miniszterelnöktôl, a pénzügy- és a mezôgazdasági minisztertôl, hogy a jövô évi termés betakarításáig tegyék lehetôvé a kukorica vámmentes behozatalát, emellett sürgôsen állítsák le a takarmány kivitelét.

Az elmúlt tíz év legjobb eredményét érte el a hazai export ez év elsô felében, de a kivitel szerkezete miatt a gazdasági sajtó inkább fenntartásait, semmint örömét fogalmazta meg a rekord kapcsán.

Az év elsô hat hónapjában a kivitel értéke elérte a 4 milliárd 913 millió dollárt, s ez az eredmény teljesen megalapozottá teszi azt a várakozást, hogy az export 2000-ben az eddigi 8 milliárd dolláros határt jócskán túllépve eléri, sôt meghaladja az ország közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiájában erre az évre elôírt 9,9 milliárd dollárt.

Bár az export az elsô félévben 27,4 százalékkal magasabb volt az elmúlt év hasonló idôszakához képest, a gazdasági sajtó inkább fenntartásait fogalmazta meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitelben a legnagyobb aránnyal a nyersanyagok és a kis hozzáadott értéket tartalmazó termékek szerepelnek, a bérmunka mellett.

— Ha a nyersanyagok és a bérmunka biztosítja az export közel felét, az sem rövid, sem középtávra nem jelent biztosítékot az export fenntarthatósága számára — nyilatkozta Mihai Ionescu, a Romániai Exportôrök és Importôrök Szövetségének elnöke.

Az export elmúlt hat hónapi sikeres teljesítményének okát az elemzôk a lej dollárral szembeni ellenôrzött leértékelésében, az export támogatására hozott intézkedésekben látta. Ehhez járult még az, hogy bizonyos termékek esetében liberalizálták Romániának a CEFTÁ-val és az EU-val folytatott kereskedelmét.

A hazai export legfontosabb piacát Olaszország (23,1 százalék) és Németország (15,9 százalék) jelenti. Ezt a két országot követi Törökország 6,4, Franciaország 6, Nagy-Britannia 5,6, az Egyesült Államok 3,8 és Magyarország 3,4 százalékkal.

A rekordnagyságú export még mindig közel 1 milliárd dollárral elmarad az importtól, amely az év elsô hat hónapjában 5 milliárd 848 millió dollárt ért el. Az import növekedése 19,8 százalék volt a múlt év hasonló idôszakához képest.

Románia a legtöbbet Olaszországból importált (20 százalék). Ezen a listán is Németország áll a második helyen 15,1 százalékkal, majd az Orosz Föderáció (9 százalék), Franciaország (5,9 százalék), Nagy-Britannia (4,8 százalék) és Magyarország (4,1 százalék) következik.

— Az export a gazdaság mozdonya lett, még akkor is, ha a kivitel szerkezete nem a legjobb. Jobb lenne, ha tudást, magas fokon feldolgozott termékeket vihetnénk ki, de ha ez nem lehetséges, még mindig jobb, ha bérmunkát végzünk és az olcsó munkaerôt exportáljuk — jelentette ki Mugur Isãrescu miniszterelnök.

Bár a kereskedelmi mérleghiány finanszírozása az idén könnyebb lesz, mint tavaly, alapos ok van az aggodalomra, mivel hamarosan gondolni kell a hideg évszakban szükséges fûtôanyag behozatalára, s a külsô finanszírozás lehetôségeit illetôen 2001 sem ad alapot az optimizmusra.

Mugur Isãrescu miniszterelnök kedden elismerte, hogy a tervezett évi 27 százaléknál magasabb lesz az infláció Romániában. A Mediafax hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor a kormányfô azt hangsúlyozta, hogy önmagában ez a tény még nem ad okot a riadalomra.

A tervezettnél magasabb infláció valóban a gazdasági program kudarca, de a gazdaságpolitika megítéléséhez mindenütt figyelembe veszik a gazdasági növekedés, a munkanélküliség és a külsô egyensúly mutatóit is. A gazdasági növekedés mostanáig tény Romániában, a munkanélküliség csökken, a külsô mérleghiány pedig a tervezetten belül van, így az infláció növekedését önmagában nem szabad túlértékelni — szögezte le.

Isãrescu elmondta, hogy Románia nehéz esztendôvel néz szembe: az elmúlt három év folyamatos visszaesése után a gazdaság még csak lábadozik, számos vállalat elszegényedett az adósságok miatt. Az idei mezôgazdasági év rendkívül aszályos volt. Emellett az európai közös valuta árfolyamának alakulása nem a vártnak megfelelôen történik, ami miatt a lejt jobban le kellett értékelni a dollárral szemben, hogy ne romoljon az ország kereskedelmi forgalma a nyugat-európai országokkal. Lassan halad a veszteséges vállalatok reformja is.

A miniszterelnök a kormány prioritásának továbbra is a reálgazdaság problémáinak megoldását nevezte. Mint mondta, még nem tettek eleget a veszteséges vállalatok átszervezése, a kinnlevôségek csökkentése érdekében, alaposabb ellenôrzés alá kellene vetni azokat a szolgáltatási monopóliumokat, amelyek anélkül emelik áraikat, hogy saját költségeiket csökkentenék.

Isãrescu hangsúlyozta: kész határozott intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy a kibontakozó választási kampány ne bénítsa meg a kormány munkáját. A kormánynak csapatként kell mûködnie, s gondot jelent, ha a miniszterek szövetségesekbôl politikai riválisokká lesznek. — Természetesen határozottan fel fogok lépni azért, hogy a kormányon belüli egyensúly fennmaradjon, és a kormány tevékenysége megfelelô legyen — mondta.

Isãrescu ismételten leszögezte, hogy megôrzi politikai függetlenségét, mivel ez további garancia arra, hogy Romániában nem fog leállni a reform a választási kampány idejére.

— Feszült politikai helyzetben lettem miniszterelnök, a kormány bármiféle habozása nagyon sokba került volna Romániának külsô téren. A jelenlegi forrongó politikai életben fennáll annak a veszélye, hogy az ország számára létfontosságú reform a háttérbe szorul. A viták túlságosan is a különbözô politikai kombinációkról folynak, megfeledkezve arról, hogy pénz nélkül, konszolidált gazdaság nélkül mindezeknek nagyon törékeny alapjuk lesz — mondta.

A miniszterelnök végezetül kijelentette: számára az elsôbbséget a gazdasági program jelenti, mivel annak egyes elemei semmiféle halasztást nem tûrnek.

Nyolcvanéves korában kaliforniai otthonában meghalt Harsányi János (John C. Harsanyi) közgazdasági Nobel-díjas tudós. Harsányi Alzheimer-kórban szenvedett. Halálát szívroham okozta múlt héten szerdán, de azt csak szombaton jelentették be.

Harsányi János 1920-ban született Budapesten. A híres fasori gimnázium diákjaként 1937-ben az országos középiskolai matematikai verseny elsô helyezettje lett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, 1942-ben kapta meg gyógyszerészi oklevelét.

Zsidó származása miatt a háború alatt munkaszolgálatra vitték el. A nyilas rémuralom alatt megszökött a deportálás elôl. 1945-ben beiratkozott a bölcsészkarra, filozófiából doktorált. A szociológiai tanszékre kerül, de a kommunistákkal szemben hangoztatott állásfoglalásai miatt le kellett mondania.

Gyógyszertárát államosították. 1950-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben fizikai munkából élt, s közben elvégezte a közgazdasági egyetemet. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjjal Amerikába ment, a Stanford Egyetemen Ph. D. tudományos fokozatot szerzett. Kenneth Arrow mellett matematikai statisztikával kezdett foglalkozni. Ezután Canberrában egyetemi tanár lett, 1961-ben végleg Amerikába költözött. A berkeley-i Business Schoolban tanított nyugdíjba vonulásáig.

Itt hívták meg egy kutatócsoportba, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elô. (A játékelméletet Neumann János és Morgenstern dolgozta ki, ebben a szemben álló felek bizonyos szabályok, logikai elvek betartása mellett küzdenek egymással, például a sakkban vagy a kártyában.)

Harsányi korlátozott információjú játékelméletében — amely J. F. Nash modelljére épült — az az új, hogy a játékosok csak részben ismerik ellenfelük céljait és stratégiai eszközeit — ez analóg volt a leszerelési tárgyalásokkal. A modell minden eleméhez egy valószínûségi érték tartozott. A kutatások középpontjában a versenyzôk cselekedeteinek elôre jelezhetôsége állt. Ez az elmélet mára a gazdasági életben is igen elterjedt. Az amerikai állam az olajkutak árverésein alkalmazta, s nyeresége a korábbiakhoz képest megtízszerezôdött.

Harsányi — John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva — 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörô munkásságáért. A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben választotta tiszteletbeli tagjává. A Veszprémi Egyetem és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem is díszdoktorává avatta.

A The New York Times Harsányi János elhunyta kapcsán megszólaltatta John Quigleyt, a kaliforniai Berkeley egyetem közgazdász professzorát, aki elmondta: Harsányi jelentôs érdeme volt, hogy megtalálta annak módját, miként lehet értelmezni az olyan piaci szituációkat, amelyekben csupán kis számú szereplô tevékenykedik, és ahol a szereplôk eltérô mértékben jutnak hozzá a szükséges információkhoz.

Az emberek gondolkodását sokféle helyzetben vezérlik a játékelmélet szabályai — mondta Quigley, és hozzátette: Harsányi professzor munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közgazdaságtudomány elmélete alkalmas legyen „a bennünket körülvevô tökéletlen világ" értelmezésére.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) ma kezdôdô rendkívüli kongresszusának fô napirendi pontja a választási kampány elôkészítése és lebonyolítása. A sajtókommentárok szerint a kongresszuson látszólag nem várhatók különösebb „összetûzések": egyrészt a területi szervezetek korábban támogatásukról biztosították a liberálisok államelnökjelöltjét, Theodor Stolojant, másrészt pedig a többség között egyetértés létezik azzal kapcsolatban, hogy a liberálisok külön listákon induljanak a parlamenti választásokon. Az NLP július 15-i országos tanácsán a Szövetség Romániáért párttal való szövetkezés gondolatát támogató területi szervezetek képviselôi is úgy néz ki, hogy lecsillapodtak.

Ennek ellenére a kongresszus mégsem ígérkezik túl „csendesnek": heves vitát válthat ki az államelnökjelölt személye, hiszen a párton belül nem teljes az egyetértés ezzel kapcsolatban. A Theodor Stolojant támogató Valeriu Stoica, az NLP elsô elnökhelyettese, igazságügyi miniszter és a Mugur Isãrescu jelenlegi kormányfô mellett kitartó liberális politikusok közti nyílt konfliktus egyre jobban mélyül. Mint ismeretes, Valeriu Stoica a napokban felszólította Decebal Traian Remes pénzügyminisztert, amennyiben nem fogadja el a párt rendkívüli kongresszusának döntését Stolojan támogatásáról, lépjen ki a pártból. Válaszában Remes tegnapi sajtónyilatkozatában kijelentette: bár nem támogatja Stolojant, nem távozik a pártból. „Megvárom azt, hogy ôk dobjanak ki" — mondta Remes. Az elôrejelzések szerint a kongresszuson heves vita bontakozhat ki a párt mûködési szabályzatának módosítása körül is.

Az NLP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus a liberális párt tagjaihoz, szimpatizánsaihoz intézett levelében rámutat: az NLP elsô alkalommal indít önálló államelnökjelöltet Theodor Stolojan személyében, akinek reális esélyei vannak az elnökválasztáson. Quintus úgy véli, hogy a liberális párt kezdeményezô és gyakorlati készségének köszönhetôen képes központi szerepet betölteni a jobboldal felélesztésében.

Theodor Stolojan természetesnek tartja, hogy a Hargita és Kovászna megyében élô románok tanuljanak meg magyarul — írta meglepetésének hangot adva szerdán több nacionalista román lap.

Az NLP államfôjelöltje a román diaszpóra számára szervezett marosfôi nyári egyetem hallgatóival találkozott Csíkszeredában, s kifejtette elôttük véleményét a Székelyföldön élô románok helyzetérôl és a román–magyar kapcsolatok egyes kérdéseirôl.

Stolojan elmondta, hogy államfôvé választása esetén támogatna egy olyan elképzelést, amely szerint a Hargita és Kovászna megyében élô románok parlamenti képviselethez jutnának, de errôl a kérdésrôl a leendô kormánykoalíció pártjaival folytatna elôbb konzultációkat. Mint mondta, valami olyasféle megoldást lát elképzelhetônek, mint a Romániában élô nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító törvény, de hangsúlyozta, ez a párhuzamosság csak nagyon általános lehet, mivel a két megyében élô románokat nem lehet kisebbségieknek tekinteni saját hazájukban.

Ez a kijelentés nem lépte át a diplomácia határait, mivel egy ilyen elképzelés megvalósítása aligha látszik elképzelhetônek, miközben Stolojan számít a magyar nemzetiségû szavazatokra, valamint az RMDSZ-re, amelynek helye a jövôbeni kormánykoalícióban szinte kötelezônek látszik — írta az Adevãrul.

A vitatott budapesti Gozsdu-örökségrôl szólva Stolojan hangsúlyozta, hogy a román államnak vissza kell szereznie jogait, de hozzátette: erre a közeljövôben nem lát esélyt.

Mindezek fényében az Adevãrul meglepônek tartotta, hogy Stolojan „sokkal inkább érdekeltnek mutatkozott abban, hogy Magyarországnak azokat a követeléseit oldják meg, amelyekkel igényt tart egyes Romániában lévô javakra és ingatlanokra".

Ugyancsak a romániai magyar választók megszerzése érdekében tett kijelentésnek minôsítette a Cronica Liberã címû lap, hogy Stolojan a helyi közigazgatási törvény kapcsán kifejtette: normálisnak tartja, hogy a magyar többségû településeken élô románok megtanulják a magyar nyelvet is. A lap azt tartotta meglepônek, hogy az NLP elnökjelöltje azt javasolta: ha a térségben élô románok jogsértést szenvednek el magyar nemzetiségû hivatalos személyek részérôl, forduljanak panaszukkal az állampolgári jogok ombudsmanjához.

Adrian Bãlãnescu, a Szövetség Romániáért nevû párt alelnöke, és Cãtãlin Croitoru, a párt titkára tegnapi bukaresti sajtóértekezletükön bejelentették: lemondtak tisztségeikrôl, és kiléptek a Melescanu vezette pártból. Döntésüket azzal indokolták: elviselhetetlennek érezték a pártvezér diktatórikus magatartását. A sajtóértekezleten jelen volt az SZR másik (volt) alelnöke, Mugurel Vintilã is, akit szerdán zárt ki a párt vezetôsége soraiból. Vintilã fôbûne az volt, hogy bírálni merészelte Teodor Melescanut. Az ex-alelnök azt kifogásolta, hogy a párt eltért a korábban hangoztatott irányvonalától, és „idegen érdekek" szolgálatába állt be. Véleménye szerint emiatt csökkent oly drasztikusan az SZR és vezetôjének népszerûsége az utóbbi idôben. Vintilã ugyanakkor részletekkel szolgált arról, hogy Adrian Costea román származású francia üzletember milyen — szoros — kapcsolatban állt az SZR-rel.

Szintén tegnap adott sajtónyilatkozatában Teodor Melescanu cáfolta volt társai véleményét. Pártja népszerûségének hirtelen csökkenését a párt helyi szervezeteinek a rossz mûködésével magyarázta.

Megérkezett csütörtökön Dubrovnikból Budapestre Szent István koponyaereklyéje, amely a két ország közötti szerzôdés értelmében 2001. augusztus 20-ig, azaz egy évig marad Magyarországon.

A nemzeti zászlóval letakart, lepecsételt alumínium dobozban szállított ereklyét a reptérrôl rövid megôrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték. A koponyamaradványt délután Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter adja át a budapesti Szent István-bazilikában Szabó Géza kanonoknak, a bazilika plébánosának, a Szent Jobb ôrének.

A koponyamaradványok egy éven át a bazilika Szent Jobb-kápolnájában, illetve hétfôtôl októberig az Esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthetôk meg.

A magyar kormány 300 ezer német márka értékben anyagi kezességet vállalt az ereklye biztonságáért. A díszes tartóban Magyarországra érkezett ereklye a királyi koponya egy nagyobb és egy kisebb darabjából, valamint néhány csontmaradványból áll.

Szent István koponyájának egyes darabjai napjainkban Pannonhalmán, Székesfehérvárott, Kalocsán is megtalálhatók, s egy csontdarabkát Esztergomban, a székesegyházban is ôriznek.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]