2000. augusztus 22.
(XII. évfolyam, 195. szám)

A Meteorológiai Intézet elôrejelzései szerint a hét közepéig fog tartani a 42 fokot is elérô, kifejezetten trópusi jelleggel bíró hôség. A hosszan tartó kánikula elôl a hegyek sem nyújtanak már biztos menedéket: a Pádis-fennsík egyes jegesbarlangjaiban például szabad szemmel kivehetô a jégréteg olvadás-szintje. A jelenségrôl Ajtay Ferenc geológust kérdeztük.

— Kétségtelen, hogy egy általános felmelegedési idôszakban vagyunk — mondta a professzor. — Augusztusban soha nem volt még Erdélyben ilyen méretû felmelegedés. Ennek oka az üvegházhatás, amelyet fôleg a fokozódó légszennyezôdés számlájára írhatunk. A kipufogó gázak, a sztratoszférában járó lökhajtásos gépek, a motorizáció, a hôerômûvek tevékenysége során megnövekedett a széndioxid-részarány a Föld légkörében; a kijövô inszolációs napsugárzás felmelegíti a Föld felszínét, valamint a légkör alsó részét, s a Föld nem tudja visszaverni az infravörös sugarakat a világûr felé. A hatvanas évekkel debütáló általános felmelegedés egyik „eredménye" tehát a következô: megbomlott a besugárzás és kisugárzás megszokott egyensúlya. A Föld ily módon visszatartja a hôt. Erre a legkézzelfoghatóbb bizonyíték a gleccsernyelvek hosszának fokozatos csökkenése! A Földön felhalmozott jég mennyisége jelenleg 40 000 köbkilométer. Ennek fokozatos olvadása a világóceán emelkedését idézi majd elô. Általános transzgresszió lesz: az alacsony alföldeket és a deltavidékeket el fogja önteni a víz. A jelenlegi trópusi hôség közvetlen oka ugyancsak az üvegházhatásból vezethetô le: az éghajlati övek eltolódása. Más szóval: jön a trópus ránk... Hogy ez mikor válik majd az emberiség számára életveszélyessé, azt nehéz megmondani. Mindenesetre az elsô „eredményeit" ennek az üvegházhatásnak már a bôrünkön érezzük!

***

A Pádis karsztfennsík két jegesbarlangjában — a Porcika-zsombolyban és az Eszkimó-barlangban — szemmel látható volt a hétvégén az olvadási folyamat. Az elôbbiben (Ghetarul Focul Viu) — az elmúlt hetek során — négy méternyivel húzódott beljebb a jégréteg; a szikla és a jég találkozásánál egyes helyeken ujjnyi rések keletkeztek, így 15 méteres mélységben is be lehet látni a mélybe. A 35 méter átmérôjû és 40 méter mély Porcika-zsomboly (Avenul Bortig) alján összegyûlt mintegy 30 000 köbméter jég fölött néhány méterrel csermelyek jelzik az olvadást. Annak ellenére, hogy az Erdélyi Érchegységben volt a napokban némi csapadék, a föld alatti vizek annyira megcsappannak, hogy a Csodavár (Cetãtile Ponorul) sziklakatlan-rendszerébôl szinte eltûnt a víz, és ennek eredményeképpen járhatóvá váltak a barlang azon részei is, amelyek eddig víz alatt álltak.

Szabó Csaba

Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap (FPS) elnöke úgy véli, hogy az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalat átszervezési terve valóra váltható. Doru Melian, a Sodronyipari Vállalat igazgatója Sârbu múlt heti üzemi látogatását követôen kijelentette: a vizit fô célja a vállalat korszerûsítési tervének megvalósíthatóságát célozta. Ennek keretében az aranyosgyéresi üzemben új folyamatos öntési vonalat létesítenének és a huzal-hengermûvet korszerûsítenék.

Melian rámutatott: a beruházás összértéke 77 millió euróra rúg, s van rá remény, hogy az ehhez szükséges pénzt egy német befektetô biztosítsa. A korszerûsítés elsô fázisában a gyár 20 millió eurós beruházással új acélolvasztó kemencét helyezett üzembe.

Az igazgató kijelentette, hogy a beruházások következtében a gyéresi gyár megháromszorozhatja termelését, és a kombinát az elôállított termékek minôségének szempontjából is világszínvonalra emelkedik.

Sârbu a szakszervezet képviselôivel is tárgyalt, akik ismertették bérnövekedési követeléseiket.

A Sodronyipar 1999 végén 690 milliárd lejjel tartozott az államnak és különbözô hitelezôknek, ami 152 milliárd lejjel volt nagyobb a tavalyi év elején elkönyvelt tartozásnál. A kombinátban 6121 alkalmazott dolgozik, 766-tal kevesebb, mint 1999 elején. A Sodronyipar egyébként egyike annak a 64 nagyüzemnek, amelyek privatizációját a PSAL-program segítségével kell Romániának elvégeznie. A vállalat összforgalma az idei év elsô hat hónapjában 530 milliárd lejt tett ki, s ugyanebben az idôszakban a Sodronyipar 21,8 milliárd lejes nyereséget ért el.

Több erdélyi ún. népbank — a Napoca Népbank, a kolozsvári Fondcoop, a nagyváradi Bihorul Népbank, a nagybányai Fortuna Népbank, a zilahi Silvania Népbank — bejelentette egyesülési szándékát. A nemrég elfogadott 2000/97. számú sürgôsségi kormányrendelet elôírja ugyanis, hogy hétfôtôl a népbankoknak át kell alakulniuk kereskedelmi bankokká, hitelszövetkezetekké vagy pedig részvénytársaságokká.

A fúzió által létrejött pénzintézet székhelye Kolozsváron lesz, vidéki kirendeltségei fognak azonban mûködni Nagyváradon, Zilahon és Nagybányán. Az egyesülést koordináló 11 tagú kezdeményezési bizottságban a felsorolt népbankok képviselôi hét helyet foglaltak el. Azt tervezik, hogy a megmaradt négy helyet az új bankhoz csatlakozni kívánó további népbankok képviselôinek tartják fent.

Lapzártakor még tartott az RMDSZ operatív tanácsának (OT) ülése. Az RMDSZ legfelsôbb vezetôit tömörítô testület Kolozsváron tartott tanácskozásának napirendjén a parlamenti választások elôkészítésével kapcsolatos kérdések szerepeltek. Az RMDSZ területi szervezetei közül több már döntött a parlamenti jelöltállítás módjáról. A szabályzat szerint azoknak a területi szervezeteknek a döntését, amelyek nem elôválasztásokon, hanem küldöttgyûlésen kívánják rangsorolni a képviselô- és szenátorjelölteket, az OT-nek is jóvá kell hagynia. A tervek szerint a testület tájékoztatást hallgat meg az RMDSZ választási programjának elôkészítésérôl. A szövetség vezetôi elemzik az utóbbi hetek politikai történései következtében kialakult helyzetet.

Az állandó bizottság javaslatára Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke összehívja a Megyei Képviselôk Tanácsát 2000. augusztus 22., kedd délután 17 órára a Pro Iuventute székházba (Mócok útja 75. sz.).

Az ülés javasolt napirendje: határozat a parlamenti jelöltállítás módszerérôl; a területi kampánystáb megválasztása; a megyei választási bizottság kinevezése; a megyei küldöttgyûlés összetételének meghatározása, a küldöttek megválasztásának módozata; különfélék.

Metes Tiberiu, a kolozsvári mentôszolgálat igazgatója lapunknak elmondta: a kánikula ellenére az elmúlt napokban nem sokan fordultak a mentôhöz. — Meglepetés-szerûen az utóbbi idôben sokkal kevesebben hívták a 961-et mint más napokon. A mentôszolgálat fel van készülve arra, hogy eleget tegyen a sürgôsségi hívásoknak — mondta Metes. Az igazgató szerint a hívások száma azért csökkent, mert a diákok még nem jöttek vissza Kolozsvárra, az idôs személyek és a szívbetegek pedig már pontosan tudják, mit kell tenniük hôség esetén.

Hétfôn Kolozs megye mintegy ezer pótérettségizôje öt központban méretkezett meg román nyelv és irodalomból: a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban, a Vasút-szállítási Iskolaközpontban, az Energetikai Iskolaközpontban, az Élelmiszeripari Líceumban, valamint a tordai Mihai Viteazul Líceumban.

A magyar tagozaton végzettek elsöprô többsége (a román tagozatos elméleti líceumok maturandusaival karöltve) a Brassaiban vizsgázott.

A patinás belvárosi iskolában az idén is kitûnôen sikerült megszervezni a pótérettségit: olyan tantermeket választottak ki az írásbelire, amelyekben kevésbé érzékelhetô a nyári kánikula.

Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes derûlátónak mutatkozott a román írásbelivel kapcsolatban. — Múlt hétfôn és kedden a román szóbeli vizsgán elfogadható eredmények születtek, így joggal reménykedhetünk abban, hogy az írásbeli is sikeres lesz — mondta.

Ma, kedden, magyar nyelv és irodalomból írnak a pótérettségizôk. Péter Tünde szaktanfelügyelô is optimistának vallotta magát a keddi írásbelivel kapcsolatban; véleménye szerint a nyáron elbukott diákok lényegesen jobban felkészültek erre a vizsgára, mint a jó néhány héttel ezelôtt lezajlott „nyári" érettségire.

Sz. Cs.

A BBTE POLITIKAI TUDOMÁNYOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI EGYETEME ÚJSÁGÍRÓI SZAKÁN szeptemberben 70 helyre lehet versenyvizsgázni a távoktatáson. Beiratkozni augusztus 28 és szeptember 1-je között lehet, a felvételi versenyvizsgát szeptember 4-én és 6-án tartják. Az érettségi eredményét 33 százalékban számítják be a felvételi vizsgába, írásbeli vizsgát tartanak román nyelvbôl (33 százalék) és íráskészségbôl (33 százalék). Másodegyetemként felvételizôknek a licensz-vizsgák eredménye, a sajtóban megjelent cikkek és egy idegen nyelvbôl képesítô vizsga számít a pontozásba.

MÚRE-meghívó
Összehívjuk az Egyesület rendkívüli közgyûlését az Alapszabály 12. szakaszának és az új törvényes szabályoknak megfelelôen, a következô napirenddel: Az Egyesület 2000. évi költségvetésének elfogadása. A Közgyûlés színhelye Árkos, Agronómus Ház, idôpontja 2000. szeptember 22., délelôtt 10 óra. Amennyiben az elsô összehívásra nem jelentkezik elegendô tag a határozatképességhez, akkor a rendkívüli közgyûlés összehívásának második idôpontja 2000. szeptember 22., délelôtt 11 óra, a rendkívüli közgyûlés helyszíne ugyancsak Árkos, az Agronómus Ház.

Csép Sándor elnök, Gáspár Sándor ügyvezetô elnök

MILLENNIUMI SZENT BERTALAN NAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉRE kerül sor augusztus 24-én Szék községben. A rendezvény — amit az RMDSZ széki szervezete és a Fekete–Piros Alapítvány szervez — de. 10 órakor kezdôdik a hagyományos istentisztelettel. Közéletünk kiemelkedô személyiségei mellett, az ünnepi mûsoron neves elôadómûvészek, amatôr mûvészcsoportok és adatközlôk vesznek részt. Az esti órákban az ünnepséget a Gulyás-testvérek rendezésében készült, a község régebbi arculatát bemutató film szabadtéri vetítésével zárják. Minden kedves érdeklôdôt szeretettel várnak a szervezôk.

— Miért volt augusztus 20-án tökéletes nyári nap?

— Azért, hogy minden magyar felhôtlenül ünnepelhessen.

(öbé)

Augusztus 22–23-án elsô ízben lesz látható Kolozsvár légterében egy hôlégballon. Az Interamerican biztosítási cég kampánya keretében kedden és szerdán délután 5 órakor a Sportcsarnok elôtti térrôl emelkedik a magasba, a szabadságvágy, az eredetiségre való törekvés és a bátorság jelképeként a 30 m magas, 27,5 m átmérôjû, 4000 Ø-es jármû. 1998-ban elsôként jegyezték be Romániában, az YR-900 számot viseli.

A világon több mint 13000 hôléghajó mûködik, ezek közül hétezer az Amerikai Egyesült Államokban teljesít szolgálatot.

A romániai Emberjogvédelmi Liga (LADO) 1990. január 1-jén szervezôdött, fiókjai mûködnek szinte minden megyében és tagja az Emberjogvédelmi Ligák Nemzetközi Szövetségének (FIDH), amely 85 országból tömörít hozzá csatlakozottakat. Több mint negyven nemzetközi szervezettel, nagykövetségekkel, sajtóval, hazai és külföldi személyiségekkel mûködik együtt.

Országos szinten több mint tizenkét programot bonyolít le, melyek célja a polgári nevelés, felvilágosítás és az egyszerû polgárnak az állam intézményeivel a jobb kommunikálás kialakítása.

Általános gyógyászat: dr. Suciu Maria (aug. 24-én, 31-én 10–12 óra között); dr. Boilã Ioan (aug. 23-án 10–12 óra között); dr. Rata Liana (aug. 28-án 15–17 óra között); dr. Cotârlã Rozica (aug. 23-án, 30-án 10–12 óra között); dr. Tãtaru Valeria (aug. 25-én 10–12 óra között); dr. Oros Ana Florina (aug. 24-én, 25-én, 31-én 14–16 óra között); dr. Bodo Victor (aug. 23-án, 30-án 15–17 óra között); dr. Tonea Cristina (aug. 22-én, 24-én, 29-én, 31-én 9–11 óra között); dr. Oltean Dorina (aug. 24-én, 31-én 9–11 óra között); dr. Platon Daniel (aug. 28-án 9–11 óra között); Dr. Varga Alexandru (aug. 25-én, 28-án 9–11 óra között); dr. Vlaicu Ciprian (aug. 29-én, 31-én 11–12.30 óra között).

Szívgyógyászat: dr. Popescu Titus (aug. 30-án 9–11 óra között); dr. Pritcã Nicolae (aug. 23-án, 30-án 16–18 óra között).

Belgyógyászat: dr. Pârv Doina (aug. 28-án 15–17 óra között), dr. Szakács Csilla (aug. 23-án, 30-án 14–16 óra között); dr. Pop Nicolae (aug. 24-én, 31-én 14–16 óra között); dr. Rãdulescu Gheorghe (aug. 22-én, 29-én 9–11 óra között).

Nôgyógyászat: dr. Fodor Cornel (aug. 22-én, 24-én, 29-én, 31-én 10–12 óra között); dr. Precup Stela (aug. 23-án, 28-án, 30-án 9–11 óra között).

Sebészet: dr. Cosma Cornel (aug. 22-én, 24-én, 29-én, 31-én 10–12 óra között); dr. Simu Mihai (aug. 23-án, 25-én, 28-án, 30-án 9–11 óra között).

Gyermekgyógyászat: dr. Fritea Maria (aug. 23-án, 30-án 11–13 óra között).

Ortopédia: dr. Popa Zeno (aug. 28-án 12–13 óra között).

Pszichológia: dr. Boilã Livia (aug. 22-én, 29-én 14–16 óra között).

Bôrgyógyászat: dr. Sârbu Ioan (aug. 28-án 11,30–12,30 óra között); dr. Aldea Dumitru (aug. 22-én, 29-én 14–16 óra között).

Orr-Fül-Gége: dr. Plãianu Emil (aug. 24-én, 31-én 9–11 óra között); dr. Bitlan Simona (aug. 23-án, 30-án 14–16 óra között).

Reumatológia: dr. Alb Iris (aug. 22-én, 29-én 11–13 óra között).

Endokrinológia: dr. Popescu Emilia (aug. 23-án 9–11 óra között).

Ekográfia: dr. Ghilean Ioan (aug. 30-án 14–16 óra között); dr. Negru Lucian (aug. 24-én, 31-én 15–17 óra között); dr. Czuczi Erzsébet (aug. 15–17 óra között).

Neurológia: dr. Divin Mircea (aug. 28-án 10–11 óra között), dr. Gorgan Corina (aug. 22-én 11.30–13 óra között).

Labóratorium: Mosolygó Stefánia fôvegyész (aug. 29-én, 30-án, 31-én 9–11 óra között).

Az esztétikai sebészetre, röntgenre és urológiára a betegek elôjegyzése küldôcédula alapján a poliklinika székhelyén (Mócok útja 32.) történik. Ekográfra és EKG-ra csak a poliklinika orvosainak küldôcédulája alapján, hétfôtôl péntekig 16–17 óra között vagy a 430-001-es telefonon lehet feliratkozni. Adományokat a székhelyen és a CEC kolozsvári fiókjának 25.11.03.09.208-as számláján fogadnak el.

Így vonultak augusztus 20-án Kolozsvár utcáin a II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó részvevôi. Aki nem látta ôket, csak sajnálhatja, és most Rohonyi D. Iván fényképfelvételével legalább részben pótolhatja a hiányt. Hátha jövôre több kolozsvári magyar lesz kíváncsi erre a színes nemzeti, hangulatos kisebbségi seregszemlére.

Ne tessék csodálkozni ezen a képen, így szokott ez menni nálunk, ebben az országban: egy dolgozik (illetve úgy tesz, mintha dolgozna) és ketten asszisztálnak. Hogy nyár van, amikor minden komoly ember a tenger habjaiban igyekszik magát tisztára mosni vagy a hegyek hûvösében lazít, és amikor amúgy is lassan nô a haj? Ugyan már! Vannak még komolytalan fejek ebben a városban, csak éppen be kell csalni azokat a fodrászboltba. Ha mással nem, széles mosollyal, zeneszóval, mély bókokkal, ventilátorral.

Rohonyi D. Iván fotósunkat nem sikerült, ô csak a bejáratig merészkedett és onnan „lôtt". Pedig milyen jó zsákmány lett volna, hiszen (még) nem kopasz, ráadásul sok érdekes sztorit tud, amibôl egy valamire való figarónak mindig alaposan fel kell tankolnia, hogy legyen mivel „etetnie" a klienseit!

Majd legközelebb talán eredményesebb lesz a találka. Hogy a haj váljék röviddé és szúróssá, ez most a sikk!

(öbé)

— Megöl engem ez a nagy hajtás! Mindig csak a meló, nincs megállás, meddig bírom még?!

— Bocsánat, mivel foglalkozik Ön?

— Amivel csak lehet. Engem úgy neveltek, hogy ne válogassak, azt fogjam meg, amit lehet. És én meg is fogom. Egyszóval elragadó vagyok.

— Ilyenekbôl elég sokat találni a buszokon, a piacon, az utcán, az üzletekben...

— Azok csak pancser zsebesek! De én mûvész vagyok a szakmában, nem olyan iparos, mint azok. Kevés szerszám, sok szürkeállomány, fürge ujjak — ez a siker titka. Most itt a nyakamon a szezonmunka, kénytelen vagyok lerándulni a tengerre. Tudja, a környezetváltás jót tesz a reflexeknek. Hogy miért nem megyek Bukarestbe? Nem, az nem kell, Bukarestben nagyon telített a piac! Inkább megjárom magam Neptunon vagy Magalián, ahol sok a márka vagy a márkás holmi. Csak ne lenne ez a felháborító ellentét a semmittevô tömeg és jómagam között! Mert tudja, kedves uram, mi a különbség? Na jó, akkor elárulom. Ôk ott csak a napot lopják, én pedig mindent, amit lehet.

Ö. I. B.

„Bizonyára olyan alakulat, mely az ember általános politikai jogainak mintájára az emberi szellem általános jogait képviseli, ahol tételesen is nyomozható az a fölséges és abszolút rögeszmém: hogy tulajdonképpen nincs más, mint a változó korokban némileg változó emberi irodalom, melyben a nemzeti irodalom csak regionális íz, zamat, illat, szín, hangsúly és ebben a kisebbségi irodalom a sorstól szükségszerû befacsart keserûség, életigenlés, új helyzetre idomuló szabadság-keresés."

(Spectator)

Egy világszervezet, a nemzetközi PEN és az erdélyi kisebbségek, illetve a már kisebbséginek számító erdélyi magyar irodalom viszonyát vizsgálta az a Krenner Miklós-írás, amelynek egy mondatát az 1928-as Erdélyi Helikonból emeltem ki. A kérdések ma általánosabb érvénnyel ismétlôdnek, a lényeg, az eldöntésre váró dilemma azonban ugyanaz: az emberi szellem általános jogainak képviselete hogyan arányul a nemzeti zamathoz, színhez, hangsúlyhoz, ezen belül a kisebbségi „befacsart keserûség"-hez, életigenléshez, szabadságkereséshez? 2000-ben az anyanyelvnek, a nemzeti kultúrának elkötelezett egyén vagy társaság természetesen tudatában van annak, hogy az Európai Unió a társulás gazdasági kritériumait állítja elôtérbe; Európa mint szellemi térség nem ugyanazt jelenti, mint a globális piacgazdaság. Nekünk tehát nem lehet más választásunk, mint az, hogy az európai egységesülési törekvések, elôrehaladott folyamatok ismeretében keressük a magunk helyét a harmadik évezred Európájában, önazonosságunk megôrzésének és nemzeti-nemzetiségi (ön)-szemléletünk korszerûsítésének lehetôségeit.

Nagyon fontos, mindennél fontosabb az ôrzés („Ôrzôk: vigyázzatok a strázsán,") és a megújulás egyensúlyára törekedni. Engedtessék meg, hogy itt egy nem magyar, de plasztikus voltában rendkívül érzékletes álláspontra, szlovénból magyarra fordított szövegrészre hivatkozzam. Ales Debeljak írja (nekem igazi fölfedezés volt nemrég az Otthon és külföld címû esszékötete): „...képtelen vagyok csatlakozni sok szlovén mobiltelefonoshoz, a közgazdasági redukcionizmus politikusaihoz és a kispolgári parvenükhöz, akik szégyenkezés nélkül, kórusban üvöltik, hogy ôket az, ha lemondanak az anyanyelvrôl, ha elsajátítják az általános iskolai angolság ötszáz szavát, és az, hogy otthonosak a szatellit televízió univerzális logikájában, már automatikusan közelebb viszi Európához." Ugyanez az Amerikát többször is megjárt (és onnan amerikai feleséget hazavitt) szlovén esztéta, egyetemi oktató figyelmezteti szlovén olvasóit: „Az idegen ének, az idegen szimbólum és az idegen beszéd akaratlanul is arra szólít fel minket, hogy újból hitelesítsük azokat a kritériumokat és értékeket, amelyeket magától értetôdôknek tartunk, éppen azért, mert kizárólag miránk összpontosulnak."

E kritériumok és értékek újra-hitelesítésének most van igazán az ideje, amikor a Szent István-i ország alapításának ezredik évfordulóján — nyolcvan évvel Trianon után — kell szembenéznünk az európai integrációs kihívásokkal. Azt gondolom, soha jobb alkalom nem adódott, mint éppen 2000-ben, Magyarország európai megítélésének e szerencsés szakaszában — és amikor az erdélyi s a felvidéki, pontosabban a romániai és szlovákiai magyarság a politikai számontartatás vitatott, de teljességgel el nem vitatható kormányzási periódusát éli —, hogy egyrészt a búsmagyarság, a közmondásos magyar pesszimizmus, másrészt a naiv lelkesedés, a hurráoptimizmus végleteit elkerüljük, józanul nézve szembe a magyar nemzet, a különbözô nemzetrészek reális helyzetével. Manapság, mondjuk ki, sokféle politikai manipuláció folyik, mind az európai integrációs, globalizációs szempontokra, mind a nemzeti érdekre történô hivatkozással. Az integrációs terhek, negatív hozadékok vagy az integrációból való kimaradás esetén a magyar kisebbségeket fenyegetô fokozódó (román, szlovák, ukrán, szerb) nacionalizmus és az asszimilációs veszély — egyaránt a valóság részeit képezik. A csángósodás hovatovább nem egy távolibb keleti terület jellemzôje lesz (lehet), hanem az egyre általánosabb szórvány-lét kísérô jelensége. Nemcsak a pusztinai gyerekek iskolai magyaroktatása jelent problémát, hanem — amit magunknak sem szívesen vallunk be — Kolozsvár külvárosaiban román többségû általános iskolák magyar tannyelvû osztályaiban tanuló fiúk és lányok magyar beszéde és magyar kultúrája is. Gondolom, hasonló gondok régóta ismertek Kassán vagy Újvidéken. És erre vonatkozólag nincs még javaslat, külön támogatott program. Miközben joggal büszkék vagyunk az erdélyi irodalom értékeire, 2000 augusztusában van olyan kolozsvári magyar szakmunkás (magyar iskolába járt!), aki még sosem hallott Tamási Áronról — csodálkozva nézi a farkaslaki emlékmûvet. Ilyen tények ismeretében érdemes elgondolkozni azon, hogy mit érnek a hangzatos, régi fájó sebeket feltépô kijelentések — például egy ilyen: „Magyar az, akinek fáj Trianon" —, és mit lehet — traumákat folyamatosan, most már a párizsi béke utáni évtizedekben újratermelô feltételek közt — hasznosan cselekedni. Azt hiszem, annak a fiatal költô-publicistának van igaza (Demény Péternek hívják), aki „Szûkös Világszövetség" címû, a magyarság egyetemes nemzeti érdekeit korántsem eláruló cikkét a kolozsvári Krónikában így zárta: „Szinte azt mondanám, magyar az, akinek nem fáj Trianon; magyar az, aki szembenéz Trianonnal."

Meggyôzôdésem, hogy nekünk is, az Anyanyelvi Konferencia keretei között a szembenézést kell hangsúlyoznunk, ebben a szellemben kell végiggondolnunk, mire vállalkozhatunk, mire kell vállalkoznunk a jövôben. Az el nem kerülhetô konferenciázástól, évfordulós ünnepségektôl, szobor- és emléktábla-avatásoktól teljesen el nem szakadva, tevékenységünk súlyát át kellene helyeznünk a hétköznapokra, arra a terepre — legyen az a kisebbségi vagy a nyugati magyarság körében vagy akár Magyarországon —, ahol a jövô magyarjai alakulnak, ahol tulajdonképpen eldôl, hogy évtizedek múlva fogják-e olvasni Nagy Lászlót és Petri Györgyöt, Illyést és Kassákot, Déry Tibort és Tamási Áront; ahol eldôl, hogy büszkék lesznek-e Bartókra és Teller Edére — egyáltalán érteni fogják-e nyelvüket. A nyári táborok kétségtelenül fontosak — bár nem tudom, mennyire sikerül egyidejûleg vonzó és a magyar kultúra éltetése szempontjából hasznos programmal kitölteni ôket. De nem elégedhetünk meg a nyári táborozással; egész éves gondunk legyen a fiatalok szemléletének, magatartásának alakulása — az önazonosság megôrzése és a nemzeti önszemlélet korszerûsítése tekintetében. Szótartó holnapi magyarokra van szükség, a magyar szót és az adott szót egyaránt megtartó emberekre, akik nem a múltat sírják vissza, hanem saját jövôjüket és a közösség jövôjét felszabadultan, derûsen, természetes életigenléssel, nem pedig befacsart keserûséggel alakítják. Valami ilyesmit kellene szolgálnia a két éve útjára indított és sajnos kellô támogatás híján leállt „Szó-tartó" mozgalmunknak, holott ebben (legalább) olyan lehetôség rejlik, mint annak idején a „Röpülj, páva" népdal-mozgalomban. A lényeges különbség az lehetne, hogy a mi „Szó-tartónk" nem korlátozódna a népi hagyományra; nagyon csúnya kifejezéssel azt mondhatnám, sokszínûségével (amibe a mások hagyományaival, mások anyanyelvével, önszemléletével és nemzeti törekvéseivel való szembesítés is belefér) az új ezred „euro-konform" igényeit is kielégíthetné — a kétezres évek „Kaláka"-dallamait keresve. A formák és módszerek gazdagságára kell törekednünk anyanyelvünk világszövetségében — amely senkit sem akar kizárni vagy kirekeszteni, senkinek nem kínál hatalmat, nagy pénzt, csak jövôépítô munkát és a jelenhez igazodó, saját hagyományainkat meg nem tagadó szabadságkeresést.

* Elhangzott Marosvásárhelyt, 2000. augusztus 11-én.

Kántor Lajos

A román politikai színtéren ez idô szerint államelnök-jelölések zajlanak. Minden, magára valamit is adó párt vagy politikai szövetség karizmatikus húzóember után kutat, akit a kirakatába állíthat: „Íme, ô is a miénk, ô is minket szeret, következésképpen érdemes minket szeretni!" A parasztpártiak, felocsúdva a Constantinescu visszalépése jelentette sokkból, Isãrescu miniszterelnököt taszigálják az államfôi jelöltség felé, aki — kelletlenül bár, de — elfogadta a kötelezô disznótoron való részvételt.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja továbbra is ragaszkodik Iliescu jelöléséhez, aki siker esetén már harmadízben lenne Románia elnöke, ami ütközik az alkotmány elôírásaival. A moszkvai forró drót-ügy és a Costea-botrány dacára az RTDP vezetôi nem látják be, Iliescu ideje lejárt, és már nem az oltenitai aktivista húzza maga után a pártot, hanem inkább fordítva. A krónikus farkasvakság néhány reménytelen esetét leszámítva, még az RTDP-szimpatizánsok többsége is szívesebben látná — teszem azt — Adrian Nãstasét az államfôjelölt pozíciójában, mint Iliescut. Vagy akár — megkockáztatom — a másik Nãstasét, az egykori tenisz-sztár Iliét, aki volt már az RTDP bukaresti fôpolgármester-jelöltje, bár akkor, 1996-ban a késôbb kormányfôvé elôléptetett Victor Ciorbeának nem volt — és nem is lehetett — méltó ellenfele, hiszen az 1996-os év jelentette Iliescuék népszerûségi mélypontját. (Akkor veszítette el az RTDP a parlamenti választásokat is.)

Itt van továbbá az utóbbi idôben a közvélemény érdeklôdésének középpontjában álló Nemzeti Liberális Párt, a javíthatatlan, a csapongó. Radu Câmpeanu után, aki 1992-ben végleg elvágta maga alatt a fát avval, hogy kiléptette az NLP-t a konvencióból, és az évek során még néhány hûtlenségi megnyilatkozás után Valeriu Stoica alelnök, a liberálisok tényleges vezetôje — aki mellett Mircea Ionescu-Quintus elnök ügyefogyott, manipulált, akarat nélküli bábunak tûnik — megismétli Câmpeanu gesztusát. Azzal a különbséggel, hogy a selyp igazságügyminiszter — aki a sors fura fintora folytán névrokona annak a Ioan Stoicának, akiben, a hírhedt Caritas piramisjáték tulajdonosaként, az évtized legismertebb román szélhámosát „tisztelhetjük" — jó érzékkel nem saját, kevés rokonszenvnek örvendô személyét jelöltette, hanem keresett erre a célra egy karizmatikus személyiséget. Meg is találta Theodor Stolojan volt kormányfô személyében, aki 1991-ben, a második bukaresti bányászjárást követôen került a megbuktatott Petre Roman helyére, Iliescu hathatós közremûködésével. Stolojan miniszterelnökségét 1991 szeptembere és 1992 novembere között mintegy háromszáz százalékos infláció fémjelezte, a rosszemlékû Nicolae Vãcãroiu elôdjének homlokát távollétében mégis bizonyosfajta glória övezte 1992 után, míg a Világbanknál viselt tisztséget. Visszatérése a romániai politikai életbe — nyolc év után — körülbelül annyira meglepô, mintha Bölöni László egyszerre bejelentené, az olaszok elleni meccsre újra magára ölti a válogatott mezt, és szünetben még fogat is húz.

Stolojan jó gazdasági szakember lehet ugyan — bár megtörténhet, ez is csupán legenda —, de államelnöknek nem való. Ennek ellenére érdeklôdéssel figyelhetjük tovább, mint fabrikálnak a bányászjárás konjunktúrája folytán ismertté vált hivatalnokból Stoicáék liberális államelnökjelöltet. Fából — vaskarikát.

Salamon Márton László

Ha egy ember azt mondja: uraim, jól érzem magam egydül, kissé furán néznek rá. Mi lehet olyan érdekes a magányban? A válasz kedvencemtôl, Jules Renard-tól érkezik: „Ha tudnák, milyen jól érzem magam, mikor egyedül vagyok, hogy milyen jó kapcsolatot tartok fenn magammal!"

Persze Renard-t sem kell mindig komolyan venni. De minden gondolatában ott bujkál — akár cinikus formában, akár ironikusan, akár halál komolyan — az igazságnak nevezett könnycsepp.

A jó kapcsolatot önmagunkkal fenntartani nem olyan könnyû. Sok-sok évnek kell eltelnie, tapasztalatnak felgyûlnie, míg tudatára ébredünk életünk értelmének. Csakis azután válhatunk cselekvôképesekké. Kevés ember jut fel arra a csúcsra, ahonnan világosan tudja értelmezni léte miértjeit és hogyanjait. Idáig eljutni: nagy lépés önmagunk elfogadására.

Aki ennél tovább nem tud lépni, csak a fele útnál tart. Sokan, nagyon sokan — önhibájukon kívül — ezt a stációt tekintik az utolsónak. Holott most következik az igazi megmérettetés: feldolgozni, tudatosítani önmagunkban az illatok, a színek, az évszakok, a levelek rezdüléseinek, a fák hajtásának jelentôségét, a természet ezeregy szépségét, ami nélkül homályba vész minden, és délibáb az élet.

Az ember úgy tartozik a természethez, mint kagylóhoz a gyöngyszem. És a természet titkainak kifürkészése által látjuk világosabban az önmagunknak feltett kérdésekre a választ. S lám, már nem vagyunk egyedül. Mert tudunk, értünk dolgokat.

Élete bizonyos szakaszaiban minden embernek meg kell küzdenie a magánnyal. De mitôl válik ez az állapot elviselhetôvé? A figyeléstôl. És a megfigyelt dolgok értelmezésétôl. Renard is figyelt minden apró rezdülésre, miközben (talán ál) magányába süppedt. Ebben az állapotban töltôdik fel újra az ember, hogy azután ismételten nekirugaszkodjon az ismeretlennek.

Mihelyt elmondhatjuk magunkról, hogy volt egy nap életünkben, amikor csupán másokért dolgoztunk, alkottunk, és halvány szikrája sem merült fel az önzésnek, nyugodtan jól érezhetjük magunkat saját társaságunkban.

Nánó Csaba

Annak ellenére, hogy Aranyosgerenden az 1991 óta gazdálkodó Aranyos mezôgazdasági társulás az eddigi több mint 200 hektáros közös területbôl az idén már csak 134-et mûvelt meg, és a társulásban még bizakodó gazdák (családok) száma is 104-rôl 82-re csökkent, utóbbiak az eddigi gabonatermést és a kapásnövényeknél elôrelátható bô termést szem elôtt tartva a társulás fennmaradásában reménykednek. A fentemlített mûvelendô terület csökkenése és a társulási forma mellett kitartó családok számának megcsappanása az 1998–1999-es évek nagyon gyenge eredményeire vezethetô vissza, mikor is a társulás vezetését egy, a környéken tevékenykedô mezôgazdasági magángépparkkal rendelkezô agrármérnök vette át. Ô azt szerette volna, hogy a társulás vele kössön szerzôdést, és kedve szerint gazdálkodjon, persze nem a közösség hasznára.

Kora tavasszal a társulás közgyûlése menesztette az illetôt és az eddigi könyvelônô Maria Tulai és Corvin Popa volt brigádos (a tsz idejébôl) vezetésével saját maguk szervezték meg a munkálatokat. Ha az idôjárás is kedvezett volna, a szalmásgabonánál elért eredmény nem csak 1580 kg/ha lett volna a búzánál és 1300 kg a sörárpánál, de így is a felszámolt költségek (melyekbe csak a fentemlített két személy fizetése számít bele) fedték a termelési költségeket, és ha nem is nyereséges, de veszteséges sem volt a 34 hektáron termesztett búza. E sorok írója például a búzával bevetett 30 árért a 3 millió 950 ezer hektáronkénti költség alapján közel 1,2 milliót fizettem, ebbôl 60 000 lejt leszámítottak ôsszel a szalmásgabonáért kapott 200 000 lej/ha-os mezôgazdasági értékjegy alapján, és ezért 474 kg búzát vihettem haza. Ebbôl a jövô évi (ôszi) búzavetésre benthagytam 84 kg-ot, de így is 390 kg-al osztva az 1 millió 125 ezer lejt, még 2900 lejre sem rúg 1 kg búza ára, míg a felvásárlási ár 3500 lej kilónként. Így is kevesen adják be az államnak a kenyérgabonát, remélve, hogy a szabadpiacon még jobban tudják majd értékesíteni.

A 75 ha kukoricánál az aszály és a jégverés ellenére még jobbak a kilátások, és mivel a kapálást mindenki önerôbôl végezte, a hektáronkénti 2,5 milliós termelési költségek fôleg a most megugrott (50 000 lej/20 literes véka) árak mellett éppen nyereségre is reményt adnak. Ez persze a társulásra vonatkozik, mert a társulásból kilépett tagok java része (tisztelet a kivételnek) szervezési okokból vagy pénzhiányból kifolyólag nem szakszerûen vagy egyáltalán nem mûvelte meg a földjét, és most bánja, hogy kiállt a társulásból.

A társult gazdáknál egy talpalatnyi föld sem maradt megmûveletlen. A már említett sörárpával 13 hektárt vetettek be, a 8 hektáros cukorrépa is 80%-ban bevált, nagyon szép a 2,5 hektáron termesztett napraforgó, és a 4,5 hektáron termesztett burgonya is jó termést ígér.

Ha a 2000/1-es törvény alapján még megkapnánk az igényelt földeket, ôsztôl még nagyobb területen gazdálkodhatnának az aranyosgerendi gazdák.

Schmidt Jenô

Minden esztendôben hatalmas sikernek örvend a debreceni Virágkarnevál, amelyet 1966 óta szerveznek meg Szent István királyunk ünnepén, augusztus 20-án. Idén a 31. karnevált a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont szervezte Debrecen Megyei Jogú Város megbízásából. A 40 fokos rekkenô hôség ellenére az idei ünnepre még többen érkeztek a városba — szokás szerint csákóval, fagylalttal és hûsítôvel felszerelkezve —, mint korábban bármikor.

Az egész napos rendezvényen a színpompás virágkocsik között lengyel, görög, ukrán, romániai (például a nagyváradi Tempó Klub táncegyüttese), nepáli, izraeli, spanyol, szicíliai, francia, ír, lett és magyar tánccsoportok, valamint német, magyar és holland fúvószenekarok és majorett-együttesek szórakoztatták a közönséget. Legtöbb tapsot a Sikiotakia néptáncegyüttes (Chalkidiki, Görögország), a debreceni Valcer Táncstúdió és Melódia Ifjúsági Fúvószenekar kapta, ez utóbbinál még a zenenkar is együtt ropta a táncot a majorettekkel. Különlegesnek számított a strakonicei dudás muzsikusok (Csehország) és olasz zászlóforgatók jelenléte. Visszatérô fellépônek számít a már említett debreceni Valcer Táncstúdió és a Hajdú Népi Táncegyüttes, amely tíz éve adja elô az „üveges táncot".

Hatalmas méretû virághajókat indított egy sor cég. A színpompás karneváli felvonulást követôen a Medgyessy sétányon megnyílt az utcai mûvészek korzója, az Ady sétányon pedig a Mesterségek utcája. A Szabadtéri Színpadon délelôtt gyermekprogramokat rendeztek: a kicsik kedvükre kifutkározhatták magukat a Milli futóversenyen, lufikat fújhattak. A millenniumi délelôttön a nagyerdei stadion gyepére célzott ejtôernyôs ugrásokat és az alföldi lovasfogatokat nézhették meg az arra járók. A karneválhoz olyan egész napos kísérôrendezvények kapcsolódtak, mint a Milli-Kölyökdáridó, Virágkarneváli Dáridó, Nemzetközi Folklórgála, Gerundiumos verseny. A 10. Debreceni Holstein Sörkarnevál is része a virágkarneváli programsorozatnak. A volt Kölcsey Mûvelôdési Központ parkolójában felállított sörsátorban a karneváli héten színes programokat, koncerteket tartottak, a közönség divat- és folklórbemutatókat láthatott. Többek között a Bon-Bon együttes, Charlie, Bangó Margit („Sej, haj cigányélet"), az Irigy Hónaljmirigy, ShyGuys, Csocsesz, Szandi, Nice, Csepregi Éva is itt koncertezett.

Ugyancsak a nagyerdei Szabadtéri Színpad adott otthont az ötcsillagos kabarénak, ahol Liptai Klaudia, Beleznai Endre, Nádas György, Markos György lépett fel, valamint a Madách Színház eredeti, kôszínházi bemutatójával azonos Macskák címû kétrészes musicaljével.

A virágkompozíciókon kívül a sátrakból kiszivárgó ínycsiklandozó illatok is mágnesként vonzották a vendégeket. Debrecen és környéke ételkülönlegességeit kóstolhattuk meg, mint a debreceni töltött káposzta, a tokaji ôszibarackos borkrémleves, a slambuc, a tanyasi tyúkleves, a hortobágyi húsos palacsinta.

A legnagyobb látványosság a virágkocsi-kiállítás és az esti tûzijáték volt. A 16 virágkocsiból és közel 30 csoportból álló karneváli menet reggel 8 órakor indult a Petôfi térrôl. Szabó Márta kertészmérnök elmondta: a festô- és szobrászmûvészek terveibôl készülô kompozíciókat olyan növényekbôl állították össze, amelyek 48 órát is kibírnak víz nélkül. Kiváló alapanyagok a büdöske a Targetes-félék közül, az ôszirózsa, a szegfû és természetesen a szárazvirágok közül a limónium, sóvirág, szalmarózsa, szamárkenyér. A könnyen összeesô virágokat (kardvirágot, liliomféléket) kevésbé alkalmazták. Egy-egy kocsi díszítésén 15 ember fáradozott. A fesztivál kissé veszített varázsából, hiszen ma reklámozónak számít egy virágkocsi. Nagy hangsúlyt kap a cégek emblémájának kialakítása. Idén is megtapsolták a virágból készült Szent Koronát, de legnagyobb sikernek a karneváli virágmobil örvendett, a Flinstone családot ábrázoló vagy Debrecen vállalkozóinak História, a debreceni Anzix és Képeskönyv nevû kocsija.

A karnevált követô tûzijáték valójában félórás zenére koreografált látványosság volt. Az Egyetem téren 3000 rakétát lôttek ki 30-300 méter magasra. A költségek a tavalyi kiadások tizenötszörösére rúgnak. A millenniumi év tiszteletére a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja három helyszínt jelölt ki arra, hogy támogassa az augusztus 20-i rendezvényeket. Budapestet, Tihanyt és Debrecent. Ennek köszönhetô, hogy a tûzijáték költsége nem a várost terheli. A tûziparádét utcabál követte a Bikini együttessel.

A virágkarnevál idején megkétszerezôdött a lakosság lélekszáma. Már reggel nyolc órakor benépesedtek az utcák, még egy gombostût sem lehetett elejteni. Több mint 500 ezren vettek részt a rendezvényen, ebbôl 300 ezer külföldi turista (fôként magyarok a szomszédos országokból, de amerikaiak, japánok és németek is).

Szôcs Andrea Enikô

Szeptember elején a Kolozs megyei tanfelügyelôség pályázatot ír ki építkezési vállalatok számára a megye számos iskolájának felújítására. Az elsô vidéki iskolák, amelyek a világbanki támogatás Kolozs megyére lebontott mintegy 2 millió dollárjából részesülni fognak, a következôk: Kissebesi (Poieni) Iskola, Bánffyhunyadi Iskola, Magyarszováti (Suatu) Iskola valamint a Tordai 5-ös Számú Iskola. Tavasszal kerül terítékre a Buzai valamint a Koppándi (Copãceni) Iskola felújításának ügye; a Gyalui, Aranyosgerendi Iskolák, valamint a szamosújvári Ana Ipãtescu Líceum felújítási munkálatainak elkezdését jövô ôszre tervezik.

A felsorolt iskolák egy része teljes felújításra szorul, másokban viszont csak átalakítási és részleges munkálatokra kerül sor.

Sz. Cs.

• 12 lakást tört fel Adrian Iliescu brãilai lakos. A 30 éves, munkanélküli, visszaesôként számon tartott férfi a tavaly és az idén összesen 12 kolozsvári lakást rabolt ki, mintegy 45 millió lej értékû javakkal távozott. A kár 2/3-a megtérült, a tettest elôzetes letartóztatásban vizsgálják minôsített lopás miatt.

• Hamis vízumot szerzett kliensének Alexandru Nagy tordai lakos. A 41 éves férfi megígérte egy személynek, hogy 1 000 dollár ellenében amerikai beutazási engedélyt szerez neki. Az illetô át is adta a kért összeget és útlevelét, majd ez utóbbit vissza is kapta egy hét múlva, benne a vízummal. A budapesti repülôtéren azonban kiderült: a vízum hamis. A személyt három évre kitiltották Magyarországról, a vízum szerzôjét befolyással való üzérkedéssel vádolják.

• Tûz ütött ki Vasile Hurducas nagyiklódi lakos gazdaságában. A lángokat a falu lakosai és a katonai tûzoltók fékezték meg, a kár mindössze 400 000 lej. A tûz keletkezési körülménye ismeretlen.

• Autóbusz rohant kiskocsiba 19-én, 13.20 órakor. A Traian Vuia utcai baleset okozója Vasile Lador (41) dési lakos, aki a dési Ladocomert Kft. CJ–61–DEJ rendszámú Ikarusz márkájú autóbuszát vezette, és nem tartotta be a szabályos követési távolságot. Így belerohant a CJ–02–VZM rendszámú, szabályosan közlekedô 1310-es Daciába, amelynek vezetôjét, a 31 éves, kolozsvári Silviu Laurentiu Boancãt a baleset után a sebészetre szállították.

• 4. emeleti erkélyrôl esett le, és halt szörnyet Monica Ioana G. A 21 éves lány hazatérve tapasztalta, hogy 3. emeleti lakásának bejárati ajtaját nem tudja kinyitni, ezért felkérezkedett 4. emeleti szomszédjához, hogy annak teraszáról ereszkedjen alá. A tömbházat befutó szôlôtôbe kapaszkodott, ám az túl gyengének bizonyult, és a lány leesett. Kórházba szállították, de ott belehalt sérüléseibe.

• Figyelmetlen kerékpárost gázolt el Nicolae Petrus 55 éves kolozsvári lakos. CJ–06–GGB rendszámú Daciáját vezette az E60-as országúton, amikor 17.30 órakor Magyarszentpálon szabálytalanul közlekedô kerékpáros került eléje. A 17 éves Romeo Lãcãtust az 1-es számú sebészetre szállították, agyrázkódással, koponya- és agyalapi sérülésekkel, lábtöréssel és egyéb ütôdésekkel.

Az elmúlt hét végén Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök is megtisztelte a szamosújvári Szent István-napi rendezvényeket. Megelégedéssel nyugtázta a helyi szervezet törekvését egy gazdag és változatos kulturális mûsor összeállítása érdekében. Természetesen a kisvárosban tett látogatása során közügyi kérdéseket is megbeszéltek a parlamenti képviselôvel. A vendég megígérte, hogy a parlament szakbizottságában is támogatni fogja Szamosújvár legégetôbb problémáját: a fûtés és a melegvíz kérdésének megoldását. Már elviselhetetlen a Kétvízköz negyed lakóinak helyzete, akik több mint négy hónapja csak hideg vízben (a Szamos-vizében!) tisztálkodnak. Már orvosolni kellett volna az ügyet, de napról napra halasztották a megoldást. Kónya-Hamar Sándor eddig is támogatta a szociális kérdést, de ígérete szerint ezentúl fontos lépésekre kerül sor a hôközpont beindítása érdekében.

A helyi RMDSZ és a meghívott parlamenti képviselô közötti megbeszélésen részt vett Pintea Ioan alpolgármester is, aki ugyanakkor elismerô hangon nyilatkozott a Szent István-napi rendezvényekrôl.

Erkedi Csaba

Tetszik, nem tetszik, a romániai katonai kórházaknak is eleget kell tenniük a piacgazdaság követelményinek — mondta hétfôi sajtóértekezletén Florin Gavrilas ezredes, a kolozsvári katonai korház parancsnoka. Hozzátette: a betegek gondozási költségének csupán körülbelül húsz százalékát fedezik a honvédelmi minisztérium költségvetésébôl, a fennmaradó nyolcvan százalékot pedig a katonaság külön egészségügyi biztosítója állja. — A kolozsvári katonai kórház a második legnagyobb az országban, jelenleg 500 férôhelyes. Humán erôforrás hiányában a mentôszolgálatot sajnos fel kellett számolni, mondta a parancsnok. Hozzátette: jelenleg többmilliárd lejt felemésztô, átfogó feljavítási és tatarozási munkálatok folynak a katonai poliklinikánál, illetve a sebészeti osztályon. — A kolozsvári katonai kórház jól gazdálkodik a rendelkezésére álló pénzösszegekkel. Amennyiben nem ezt tenné, a törvény értelmében személyzetcsökkentésre lenne szükség, mondta Florin Gavrilas ezredes.

K. O.

Felújítási munkálatok miatt ma, augusztus 22-én 9-16 óra között szünetel a vízszolgáltatás a Mãrãsti-negyed 16-os Számú Kazánházához (PT 16 — Mãrãsti) kapcsolt tömbházakban, azaz a Gheorghe Lazãr u. 7. és 9., Scortarilor u. 3., 5., 7., 9. és 11., Cernavodã u. 2., Gorunului u. 1. és 3., Bucuresti u. 64.,66.,68.,70. és D-20. szám alatti ingatlanokban.

Ugyanakkor szünetelni fog a vízszolgáltatás Felsôzsuk környékén, Válaszúton, Bonchidán, Nagyiklódon és környékén, valamint Szamosújváron.

A falvakon tapasztalható szegénység leküzdésére szolgáló tervek finanszírozásának lehetôségeit népszerûsítette az elmúlt hét végén a Román Szociális Fejlesztési Alap (Fondul Român de Dezvoltare Socialã — FRDS). Az alap szakemberei több Botosani, Suceava, Neamt és Vaslui megyei faluba mentek ki, ahol elmagyarázták a lakosoknak, hogy milyen követelményeknek kell pályázataiknak megfelelniük ahhoz, hogy az FRDS finanszírozását elnyerjék.

A felvilágosítási kampányt egy évre tervezik, s ebben az idôszakban több mint száz falut keresnek fel. Elmagyarázzák a falusi lakosságnak, milyen típusú életszínvonalukat emelô programokra pályázhatnak az alapnál, és tájékoztató szórólapokat osztogatnak a helyieknek.

Az FRDS három típusú tervet támogathat: a falusi infrastruktúra kiépítését (víz- és csatornázási munkálatok, utak és hidak), közösségi szociális szolgáltatások bevezetését (nevelési, illetve tájékoztatási és tanácsadási, menhelyek), továbbá a falusiak jövedelmét növelô és új munkahelyeket teremtô projektek (piacok, raktárak, fa-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemek építése).

Az FRDS finanszírozását a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BIRD), Románia kormánya, az Európai Szociális Fejlesztési Alap, a British Council, az amerikai Know-how Fund, illetve a Világbank vállalta magára. A finanszírozás összértéke eléri a 40 millió dollárt.

A ING Barings Bank által szervezett, hosszú lejáratú euró-kötvények kibocsátását hagyta jóvá múlt heti ülésén a kabinet. A kölcsön összértékét késôbb határozzák meg.

A kormány azt tervezi, hogy legkésôbb az év végén kibocsátott, a LIBOR-kamat feletti 3-4 ponton álló kamatlábú papírokat hét év múlva vásárolja vissza. A pénzügyminisztérium és a kormány már régen azt tervezi, hogy újra kilép a nemzetközi pénzpiacra, ahonnan Románia hosszú ideig hiányzott, de erre a Nemzetközi Valutaalappal megkötött készenléti hitelszerzôdés létrejötte elôtt nem volt lehetôség.

Ausztriában megnyílt a közmondásos sóhivatal az interneten: a hivatalok packázásaitól az autószerelôk megbízhatatlanságáig számtalan kategóriában lehet panaszkodni a www.diemucha.at címen, de itt csupán látszat, hogy nem történik semmi. Az internetközönség olyan lelkesen él a lehetôséggel, hogy az elektronikus sóhivatal fennállása alig két hete alatt Ausztria 20-30 leggyakrabban látogatott honlapja közé került. A zseniális ötlet a fiatal Barbara Muchától származik. Mucha asszony egy kiadóhivatal vezetôje, amely eleinte egy családi hetilapot adott ki. Késôbb évente egyszer megjelentetett egy tesztmagazint, amely kizárólag kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozott. A kereskedôk és szolgáltatók eleinte enyhén szólva utálták a dolgot, késôbb azonban megenyhültek, mivel kiderült: a lapban megjelent rossz minôsítések alapján végrehajtott változtatások megnövelték forgalmukat.

Ebbôl a magazinból született az internetes panasziroda ötlete. Mostanra az érintettek a jelek szerint megokosodtak: a bútorkereskedelem oldalát például Ausztria legnagyobb idevágó cége szponzorálja, amennyiben minden ôt szidalmazó panaszos kap egy kis jóvátételt, például egy apró ajándék formájában. Magyarán szólva mostanra a szolgáltatók tudni akarják, hogy mi a hiba, mert ez segít abban, hogy kijavítsák a problémákat.

Az emberek pedig boldogan panaszoljál fel a hivatalban, a kórházban, az élelmiszerboltban elszenvedett sérelmeiket. Úgy látszik, ezek a kis mindennapi bosszúságok maradandó nyomot hagynak bennünk: akad, aki a honlapon évekkel korábbi gondját tette közzé.

Az egyes kategóriákban jelzik a honlapon, hogy hány bejegyzés van, ebbôl hány új, a tartalomjegyzékbôl lehet kiválasztani, melyiket akarja elolvasni a látogató, s mindegyikhez nyomban hozzáfûzheti véleményét, amely szintén felkerül a lapra. Kívánságra minden bejegyzés megjelenhet névtelenül, de csak ha az illetô a szerkesztôségnek megadta nevét és címét, netán e-mail címét.

A (kívülállók számára) legmulattatóbb panaszok vagy bekerülnek a szokásos évi tesztmagazinba, vagy (ezt Mucha asszony még nem döntötte el) könyv alakban jelennek majd meg, de az elsô néhány hónapban beérkezettek közül valaki 50 ezer schillinget is nyerhet. A honlap még alakul: lesz terefereoldal, mert sokan szeretik élôben megosztani mással bosszúságaikat és keresô rendszer is. Ami már biztos: a diemucha terjeszkedni akar Németországban és Svájcban, ahol hamarosan kezdik reklámozni a honlapot, továbbá — bár ennek idôpontja még nem biztos — a közép-kelet-európai országokban is. Némi bevételre számít a kiadó abból, hogy valamilyen termékvonalat is beindít, esetleg kozmetikai cikkekbôl, ám az igazi profitot a nagy látogatottság nyomán a reklám hozza majd.

Bár e sorok írója az ifjú honlap beható tanulmányozása során igazán nevettetô bejegyzést még nem talált, némi kárörömmel észlelte, hogy milyen bosszúságokat jegyeznek be az osztrák sógorok a nagy elektronikus panaszkönyvbe. Tessék megkapaszkodni: a legtöbb panasz (33) eddig az éttermekre érkezett, a második helyen az utazási irodák állnak 22 bejegyzéssel, ôket követi az élelmiszerkereskedelem 19 panasszal, majd az autójavítók következnek 10 bejegyzéssel, és sûrûn szidják a kórházakat is. Mindebbôl az derül ki talán, hogy a közös múltnak nem az az egyetlen jele, hogy a sóhivatal Ausztriában is sóhivatal (Salzamt).

Horváth Júlia (MTI)

Az utcai pénzváltóknál a forint 75/78, a márka 10 300/10 450, a dollár pedig 22 300/22 600 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup hálózat váltóiban az induló árfolyamok: a márka 10 330/10 420, a dollár 22 580/22 700, az olasz líra 10,33/10,50 az osztrák schilling 1445/1500 lejbe került.

A magyar Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felfüggesztette a patás állatok nyers és kezelt bôrének, valamint a nyers gyapjú behozatalát Romániából. A tilalom a napilapokban történô megjelenést követô naptól lép életbe és a további intézkedésig tart — fogalmaz az FVM közleménye. „A patás állatok nyers és kezelt bôrére és a nyers gyapjúra vonatkozó importtilalom elrendelése azért volt szükséges, mert a már egy hónapja tartó romániai lépfenejárvány jelentôsége idôközben megnôtt, sôt emberi áldozatot is követelt" — jelentették ki a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselôi. A tilalmi döntést állatorvos tanácsára hozta meg az FVM. A Duna-delta és Dévaványa környékén pusztító járvány meleg vérû állatokra, illetve az emberre is veszélyes. A betegség gyors lefolyású, és legtöbbször elhullással járó vérmérgezést okoz. A járvány elterjedésének fô oka az a spórás baktérium, amely a magas talajvízállás miatt a dögkutakból felszínre kerülhet. A kórokozó a nyers bôr és a gyapjú által terjed.

A román Mezôgazdasági Minisztérium államtitkára, Pete István, a Szabadságnak elmondta, a minisztérium a hétfôi nap során nem kapott hivatalos értesítést a magyar illetékesek döntésérôl, de szakértôi véleménye szerint valóban megvan annak a lehetôsége, hogy a járvány a gyapjú és a nyers bôr kivitele révén átterjedjen a szomszédos országra.

(salamon)

A Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (KDNSZ) képviselôinek országos tanácsa vasárnap a Román Demokratikus Konvenció-2000 elnevezésû szövetséghez való csatlakozás mellett döntött. Az országos tanács 133 tagja közül 116-an szavaztak a régi-új konvencióba lépésre, míg 16-an, közöttük a Boilã testvérek, a javaslat ellen foglaltak állást. Serban Sãndulescu szenátor másodmagával tartózkodott. A Mediafaxnak adott nyilatkozatában Victor Ciorbea kijelentette, a konvencióba lépés ellen szavazók, élen a Boilã testvérekkel, a KDNSZ külön listákon való indulása mellett kardoskodtak. Sãndulescu szenátor a KDNSZ-nek a Román Nemzeti Egységpárttal és a Román Nemzeti Párttal kötendô szövetsége mellett kardoskodott. „Mind Boilã urak, mind Sãndulescu szenátor ugyanazt az ön-kiközösítô vonalat kívánják folytatni, amelyet eddig mindnyájan követtünk, míg a konvencióval való tárgyalásaink elôrehaladott fázisba nem léptek" — mondotta a volt kormányfô. Ciorbea szerint a KDNSZ és a Parasztpárt között több a közös elem, mint a különbség, és értelmetlennek nevezte a két párt vezetôi közötti személyes ellenségeskedést. Kifejtette, hogy a KDNSZ önálló entitásként fog mûködni a konvenció keretein belül, és már ezen a héten elkezdôdnek az egyeztetések az RDK-2000-en belül a választási listákon való helyekért.

A konvencióhoz való csatlakozás ellen állást foglaló, illetve a szavazástól tartózkodó Matei Boilã szenátor, a KDNSZ tiszteletbeli elnöke, Serban Sãndulescu szenátor, a párt alelnöke, Ioan Boilã alelnök, Liviu Petrina titkár, Tiberiu Balint, a Kolozs megyei szervezet elnöke, Radu Pisicã, a fôvárosi, második kerületi szervezet elnöke és Adrian Popescu, az országos tanács tagja lemondtak KDNSZ-tagságukról, a döntéssel szembeni elégedetlenségüket fejezve ki. A hét lemondó nyilatkozatában kijelentette, a konvencióba való visszatérés éppen a párt létjogosultságát kérdôjelezi meg, hiszen a KDNSZ-nek az 1990 óta kormányzó pártok „tövénytelen, fosztogató politikájára" kellett volna alternatívát jelentenie.

S. M. L.

A Magyar Demokrata Fórum támogatja a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének gondolatát és szükségesnek tartja, hogy az szerves része legyen a különleges jogállásról szóló törvénynek — jelentette ki Csapody Miklós magyar országgyûlési képviselô hétfôi sajtótájékoztatóján Budapesten.

Csapody szerint az MDF üdvözli azt a kormányzati szándékot, amely szerint a külügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatala által elkészítendô koncepció véglegesítése és a törvényjavaslat szövegszerû megfogalmazása során megvizsgálja a külhoni magyar állampolgárság kérdésének lehetôségét, amint azt a Magyarok Világszövetsége „ajánlja, szorgalmazza és kéri". — Álláspontunk szerint fel kell gyorsítani a demokrata fórum által korábban országgyûlési határozatban is kezdeményezett, úgynevezett státustörvény elôkészületeit — mondta Csapody Miklós. Hangsúlyozta: miután ennek feltételei adottak, az MDF a megnyugtató és konszenzusos megoldás mielôbbi megtalálásának érdekében szükségesnek tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésének összehívását, a munkabizottságok javaslatainak összehangolását és a MÁÉRT végleges ajánlásának rögzítését.

Az MDF-es politikus szerint ugyan a MÁÉRT-ben a határon túli magyar közösségek és a kormány mellett a magyar parlamenti pártok is képviseltetik magukat, az MDF mégis megfontolandónak tartja a hatpárti egyeztetés fórumának szükség szerinti összehívását is. — Miután stratégiai kérdésrôl, össznemzeti ügyrôl van szó, a demokrata fórum nemcsak az elgondolás higgadt, pártpolitikától mentes mérlegelését tartja elengedhetetlennek, de egy minden tekintetben szakszerû törvény elôkészítést és a végsô politikai döntés konszenzusos kialakítását is — mondta Csapody Miklós.

Az MDF bízik abban, hogy a Magyar Országgyûlés mindazon pártjai és politikusai, akik „szûkmarkúsága" miatt máris joggal bírálták a jelenleg még csupán munkaanyag formájában létezô úgynevezett „kedvezménytörvényt", maguk is támogatni fogják a külhoni állampolgárság jogintézményének megalkotását.

A határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvényjavaslatot várhatóan november végén terjeszti a kormány az Országgyûlés elé.

Több tíz erdôfeleki lakos elzárta tegnap a Palocsai-gyümölcsöskerthez vezetô utat, aminek következményeképpen nem közlekedhettek a termékeket szállító tehergépkocsik. A kutatóállomás területeinek jogos tulajdonosaiként a felekiek osztalékra jogosultak a kutatóállomás jövedelmeibôl, de az 1998. és 1999. évi részesedéseiket még mindig nem kapták kézhez. A község lakosai már tíz éve követelik az államosított területek visszaigénylési kéréseinek mielôbbi megoldását. A falubeliek és a kutatóállomás közötti konfliktust tovább szítja, hogy a Palocsai-kert a volt tulajdonosok által a 2000/1-es törvény alapján követelt összesen 450 hektárnyi területbôl 366 hektárt vissza kíván tartani kísérleti célokra. A visszatartandó terület a kutatóállomás épülete, valamint a faiskola által elfoglalt rész, amelyek Vasile Ghidra igazgató szerint a legmegfelelôbbek kutatási célokra. A gondot az jelenti, hogy az illetô területek a hóstátiak tulajdonában voltak, így a hóstátiak igényeit már csak a felekiek területeibôl elégíthetnék ki, ami persze az utóbbiak kárára válna.

Emil Luca erdôfeleki polgármester a Szabadságnak elmondta, a polgármesteri hivatal, a Mezôgazdasági Területek Kataszteri és Szervezési Hivatalának képviselôivel vállvetve, erejét megfeszítve dolgozik a visszaigénylési kérvények elbírálásán. Az emberek azért veszítették el a türelmüket, mert a Lupu-törvény megjelenése óta osztalékot sem kaptak, és nem is jutottak államosított területeik birtokába.

Salamon Márton-László

Az ipari tulajdon oltalmának idôszerû nemzetközi kérdéseirôl, a két ország új iparjogvédelmi szabályairól, valamint a kétoldalú együttmûködés további lehetôségeirôl tárgyal Budapesten a Román Találmányi és Védjegyhivatal küldöttsége a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértôivel. A román delegáció a magyar fél elnökének meghívására érkezett háromnapos látogatásra hétfôn Budapestre. A román küldöttséget Varga Gábor, a hivatal fôigazgatója, az RMDSZ vezetôségi tagja vezeti. A két delegáció megbeszélést folytat arról, hogy a román védjegyhivatal közremûködk a régió iparjogvédelmi információinak az MSZH által gondozott digitális kiadásában. Az MSZH, mint a régió oktatási tevékenységében élenjáró hivatala, felajánlja román partnerének a távoktatásban használható magyar nyelvû iparjogvédelmi tananyagot.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]