 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. augusztus 23.
(XII. évfolyam, 196. szám)
Néhány napos késés tapasztalható a tanügyi áthelyezések és helyettesítések megoldásának terén, ugyanis a meghirdetett eljárási menetrenddel ellentétben augusztus 20-áig nem sikerült minden tanfelügyelônek rendet teremtenie a versenydossziék tömkelegében. Az áthelyezések késése miatt csúszik a helyettesítések ügye is, így valószínûleg jó néhány olyan pedagógus lesz majd iskolakezdéskor, aki hivatalos kinevezés nélkül lesz majd kénytelen új munkahelyén jelentkezni.
A késést általában a tanfelügyelôségi és más jellegû tanügyi tennivalók torlódásának számlájára írják az érintettek, hiszen — mint ismeretes — az áthelyezések-helyettesítések megoldásával párhuzamosan zajlik a pótérettségi is. A napokban került sor a tanügyi szakszervezetek és a megyei tanfelügyelôség közötti, a leépítésekkel kapcsolatos tárgyalások újrafelvételére is, ugyanis a pedagógusok fizetésemelésének „ára" — azaz a megyékre lebontott, fôleg a járulékos tanszemélyzetet érintô elbocsátások ügye — most, iskolakezdés elôtt kezd igazán reflektorfénybe kerülni. Mint ismeretes, az egykori általános tanügyi sztrájkot követô, kormány és szakszervezet közötti kiegyezés alapján Kolozs megyének 398 közoktatási normát kellett megszüntetnie, azaz 180 alkalmazottat elbocsátania, hogy a fizetésemeléseket életbe lehessen léptetni.
A leépítésekkel kapcsolatban Stanca Constantinescu, a közoktatási szakszervezet Kolozs megyei elnöke elmondta a Szabadságnak, hogy az elbocsátottak száma minden valószínûség szerint — az ésszerû átszervezéseknek köszönhetôen — minimális lesz.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) kedden nyilatkozatot fogadott el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel kapcsolatban, amelyben azonosulnak a magyar törvényhozó szervek figyelmébe ajánlott törvénytervezettel.
Kónya-Hamar Sándor képviselô, a megyei szervezet elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: amikor az MKT július 20-i ülésén felvállalta a Magyarok Világkongresszusának Zárónyilatkozatában megfogalmazott tételét a külhoni állampolgárságról, a „süllyesztôbôl" emelte ki azt. A Kolozs megyei szervezet ugyanakkor politikai töltettel látta el és politikai felelôsséget is vállalt a gesztusáért. Továbbá felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében keresse meg a magyar kormányt azzal, hogy a külhoni állampolgárság tárgyában nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyûléshez. Idôközben az anyaországból, külföldrôl és belföldrôl érkezô visszajelzések arra a következtetésre juttatták a megyei szervezetet, hogy nem kell megvárniuk, amíg a magyar kormány kidolgozza és politikai akaratától függôen beterjeszti a törvénytervezetet, hanem máris munkához kell látni. „Szakmai értelemben tehát egy »elvi építményt« elkészítettünk, az elvárásainkat megfogalmaztuk, a jogi kodifikációt pedig az MVSZ-re bíztuk, hiszen a kezdeményezés az övék volt, mi az általuk tett indítványhoz viszonyultunk, és azt vállaltuk fel" — hangsúlyozta Kónya-Hamar.
A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ôk is abba „a magyar értékrendbe" tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetôvé teszi számukra a mozgáslehetôséget az anyaországban mindenekelôtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. Kónya-Hamar rámutatott: a külhoni állampolgársággal nem jár személyazonossági igazolvány, amely automatikusan letelepedési engedélyt és szavazati jogot jelentene, lehetôvé teszi viszont a tartózkodási és munkavállási engedélyt korlátlan értelemben. A megyei elnök szerint bármilyen formában ki kell dolgozni azt a pénzügyi keretet, ami mentesíti az anyaországi adófizetô állampolgárok zsebét a mi költségvetési vonzatunktól. Másrészt pedig a tartalmi lényeget összhangba kell hozni az utódállamok jogrendjével, illetve a nemzetközi dokumentumokkal.
Kónya-Hamar hangsúlyozta: a lényeg az, hogy politikai akarattól függôen megtörténjen az a fontos lépés, amelyet a státustörvény „ernyôje" alatt ígérnek. Szerinte a státustörvény általános szinten mozog, olyan kedvezményeket próbál biztosítani, amelyek eddig is léteztek, mi több, nem oldja meg a határátkelés és a vízum gondjait. A külhoni állampolgárság éppen ezt a kérdést hivatott megoldani, és megelôzni mindazokat a gondokat, amelyek az egységesített vízumfeltételek esetében elôállhatnak. „Tehát a státustörvény kiegészülhetne, maga lehetne a külhoni állampolgárságot is biztosító törvény. Azzal, hogy augusztus 20-ra a MVSZ kidolgozta a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetetet, a folyamat felgyorsult. Ez mindenképpen olyan politikai szándék és akarat megnyilvánulása, amelyre szükségünk volt, és amelyért mi is vállaljuk a politikai felelôsséget" — összegezett Kónya-Hamar.
Lapzártakor a parlamenti jelöltállítás módszereirôl a testület úgy döntött: a képviselô- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása nem elôválasztásokkal, hanem a küldöttgyûlés döntésével történik. A megyei kampánystáb tagjai: Kónya-Hamar Sándor, Bitay Levente, Mátis Jenô, Molnos Lajos, Pálffy Zoltán, Sebesi Karen Attila, Kádár Andrea, Pálffy Károly. A küldöttgyûlés idôpontja: 2000. szeptember 16.
Kedden magyar nyelv és irodalomból vizsgáztak a pótérettségizôk. Szakértôk szerint a reál és humán szakosok számára megfogalmazott írásbeli tételek egyaránt hozzáférhetôek voltak.
A reál és humán szakos diákok tételei egyaránt a 20–10–20–40-es pontozási rendszert követték. A legnagyobb pontszámot (40) Ady A magyar ugaron címû versének megadott szempontok alapján történô értelmezéséért lehetett kapni. Mikes Kelemen egyik törökországi levélrészletének elemzéséért 20 pontot lehetett szerezni, a szabadon választott témára írt magánlevélért/kérvényért 10-et. A reál és humán szakosok tételei között az egyetlen eltérést a harmadik, 20 pontot érô tétel képezte. A humán szakosoknál elemezni kellett egy többszörösen összetett mondatot, a reálosoknál pedig szövegelemzést (szövegtípus-megállapítást) kellett végezni. Ez utóbbival kapcsolatban Tímár Ágnes dolgozatjavító tanárnô megjegyezte, hogy véleménye szerint e 20 pontot érô tétel volt az egyetlen, amely nem volt minden pótérettségizô diák számára egyértelmûen hozzáférhetô.
A megjelenésért 10 pont járt; az elérhetô maximális pontszám 100 volt. A válaszokat 3 óra alatt kellett kidolgozni a maturandusoknak.
Olvasóink jelezték, hogy a hét végén Kolozsvár belvárosában többször is megszakadt a Portal kábeltévé adása. Mint azt Bázsa Jolán igazgatótól megtudtuk, a Portal kábeltévé-társaságnak nincs tudomása arról, hogy az elmúlt héten különösebb adáskiesések lettek volna Kolozsváron. Az igazgató viszont megjegyezte: a Portal mûködése — az erôsítôrendszer miatt — lényegesen függ a Villamossági Mûvek felújítási munkálataitól. Bázsa Jolán valószínûnek tartja, hogy ilyen munkálatok miatt kerülhetett sor a hétvégi adáskiesésekre. — Hibabejelentô központunk számát minden elôfizetônk ismeri (141410), így nagyon kérjük ügyfeleinket, hogy azonnal szóljanak nekünk, ha valami rendelleneset tapasztalnak.
— Egyes konkurens kábeltévé- társaságok azzal csalogatják át a Portal-elôfizetôket, hogy három hónapos ingyenbérletet biztosítanak nekik. Mi történik akkor, ha valaki enged a csábításnak, és felrúgja Portal elôfizetését?
— Amennyiben Portal-számláit kiegyenlítette, akkor semmi. De ha nem jelenti be nálunk az átállást, és arra alapoz, hogy három hónap múlva így is, úgy is büntetlenül kapcsoljuk ki a rendszerbôl, akkor téved. A Portalnak ugyanis joga van eljárást indítani azok ellen, akik tudatosan akarják megrövidíteni cégünket.
Egyre nô azoknak a kolozsvári tömbházlakóknak a száma, akik leválni óhajtanak a távfûtési vállalat szolgáltatta központosított fûtôrendszerrôl, amit a hálózati veszteségek miatt megnövekedô közköltségek elôrelátható csökkenése indokol. Annak ellenére, hogy a befektetés megtérüléséhez néhány év szükséges, már mintegy nyolcszáz kolozsvári lakásban szereltek fel a tulajdonosok saját, külön víz- és gázórás hôközpontot.
Radu Pintea, a kolozsvári távfûtési vállalat termelési igazgatója a Szabadságnak elmondta, a 82 ezer távfûtött lakás kevesebb, mint egy százalékában szereltek fel hôközpontokat, ami egy lakás esetében körülbelül 40 millió lejes befektetést jelent. Az igazgató szerint kétséges, hogy mennyiben kifizetôdô a befektetés, hiszen az amortizáció üteme igen lassú, és a fenntartási költségek is magasak. A megtakarítás ott jelentkezhet, hogy a fogyasztók öntudatosabban igyekeznek kevesebb vizet, gázt használni, saját víz- és gázórájuk lévén. Ennek viszont megvan az a hátulütôje, hogy a nagyon spórlós fogyasztó befolyásolja a közös távfûtéshez kapcsolt szomszéd lakások szobahômérsékletét: akár 20 százalékkal is csökkenhet a teljesítmény, amennyiben a fûtôberendezés nem üzemel egyenletesen. Ráadásul a hôközpontok mûködése sem biztonságos, amennyiben a gázszolgáltatás megszakad.
— Nem valószínû, hogy a külföldrôl behozott hôközpontok megfelelnének a nemzetközi környezetvédelmi normáknak — mondotta Pintea. — Románia a jövôben csatlakozni fog az európai környezetvédelmi egyezményekhez, ezért nem kizárt, hogy a már felszerelt berendezéseket a felhasználók kénytelenek lesznek leszerelni. Visszás helyzetben van a távfûtési vállalat is, hiszen kénytelen elfogadni a már felszerelt hôközpontok tulajdonosainak a hálózatról való lekapcsolódási kérvényét. Opris szerint a Távfûtési Vállalat alkalmazott mérnökei nem készítenek a vállalat szolgáltatásairól lemondani szándékozó fogyasztóknak — privátmunkaként — terveket, cáfolva a Szabadság riporterének értesüléseit.
Ahhoz, hogy saját hôközpontot szerelhessen fel, a vállalkozónak a 40 millió lejen kívül meg kell szereznie a lakótársulat belegyezését — ami szintén visszás helyzetet idéz elô, hiszen a többi lakóra hárulnak a hálózati veszteségek, melyeket eddig ezek a különválni szándékozóval együtt fizettek —, be kell mutatnia egy, engedéllyel rendelkezô személy vagy cég által készített tervet, és a megyei Vízmûvek mûködtetési engedélyéhez kell jutnia. A mûködtetési engedélyt bizonyító jegyzôkönyvet a távfûtési vállalatnál kell bemutatni, amely ennek alapján elvégzi a hálózatról való leválasztási munkálatokat.
Lezárták a Mócok útját
Szeptember 20-ig csatornamunkálatok miatt lezárták a forgalom elôl a Mócok útjának a Cosbuc és a Mikó (Clinicilor) utcák közötti szakaszát. Csak egy sávon és csak a trolibuszok közlekedhetnek itt. Az autóbuszjáratokat a Moldovei, Ilie Mãcelaru és a Mikó utcákba terelték el.
Áramszünet
Kolozsváron a villamosmûvek 8–15 óra között a következô utcákban szünetelteti az áramszolgáltatást: augusztus 23., szerda — Iazului (részben), Móricz Zsigmond/Bucuresti (a Gyár utca közelében), Vágóhíd tér (páros számok); augusztus 25., péntek — Buftea, Scortarilor (részben), Móricz Zsigmond/Bucuresti (részben).
A PRIVAT BUSINESS CLUB KÖZGYÛLÉST TART augusztus 29-én, kedden du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti székházban. Minden tag jelenléte fontos.
Ismételten felhívjuk az érdeklôdôk figyelmét, hogy átmenetileg (szeptemberig) a PBC telefonszáma 064/193-830.
KÉT KULCSCSOMÓT IS TALÁLTAK a héten a Hermes üzletház környékén. Tulajdonosaik — ha olvassák az újságot — átvehetik a szerkesztôség titkárságán, Napoca utca 16., I. emelet, 16-os szoba.
Gólya-posta
Lapunk apróhirdetései között lehetôséget adunk arra, hogy újszülöttek világra jöttét tudassák olvasótáborunkkal. Az újszülött adatait (név, hossz, testsúly, születési idôpont és hely) az apróhirdetésekhez szükséges nyomtatvány kitöltésével kell leadni pénztárunknál. Szolgáltatásunk egyelôre ingyenes.
Idén, augusztus 26–27-én a 110 éve született Reményik Sándor erdélyi magyar költôre, a kolozsvári evangélikus egyház gondnokára emlékezik a kolozsvári evangélikus egyházkerület.
Augusztus 26., szombat
10 óra — Protestáns Teológia: tudományos ülésszak a díszteremben.
Elôadók: Pomogáts Béla (Budapest), dr. Imre László (Debrecen), Ferencz Árpád (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Kántor Lajos (Kolozsvár). A befelé bujdosó c. alkalmi költeményét elôadja Lászlóffy Csaba. • Versmondó-verseny a Bethlen Gábor-teremben, hazai és magyarországi résztvevôkkel.
17 óra — Evangélikus Egyházi Központ Reményik Sándor Galériájában; • Reményik Sándor versei gyermekrajzokon A Reményik Sándor Mûvész-stúdió Alapítvány által szervezett kiállítást megnyitja Németh Júlia. • A Reményik Sándor Mûvész-stúdió Alapítvány által szervezett Reményik Sándor versmondóverseny és a gyermekrajzkiállítás díjazottjainak jutalmazása.
18 óra — Reményik Sándor Galéria • Reményik Sándor Emlékkiállítás — bevezeti Hantz Lám Irén. Albert Júlia Reményik Sándor-verseket mond el, majd kötetlen beszélgetés következik mindazokkal, akik a költôt személyesen ismerték.
Augusztus 27., vasárnap
10 óra • Istentisztelet a kolozsvári evangélikus templomban. Igét hirdet Mózes Árpád püspök. • A Reményik Sándor-emlékdíjak ünnepélyes átadása. • Jancsó Adrienne Reményik-versmûsora.
12 óra • Az Evangélikus Egyházi Központ udvarában Reményik Sándor szobrának leleplezése, majd tisztelgés és koszorúzás a költô sírjánál, a Házsongárdi temetôben.
17 óra • Az Evangélikus-Lutheránus Egyház templomi ünnepélye. Igét hirdet dr. Jakubinyi György érsek. • Az ünnepi mûsorban körzemûködik Albert Júlia, Boér Ferenc, Török Katalin. • Elôadást tart Dávid Gyula. • Orgonahangverseny: dr. Kovács László Attila.
A kolozsvári LADO-fiókszervezet 1998. október 5-ig idôszakos, rendszertelen tevékenységet folytatott. Akkor azonban újjászervezôdött és munkája hatásköre gazdagodott. A többi romániai fióktól eltérô módon új programot vezetett be, amely az állampolgárokat ingyenes jogi tanácsadással segíti. Ezt a programot az Egy Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatta. Olyan jogi és társadalmi jellegû kérdésekben adnak felvilágosítást, amelyek rendezése, törvénysértô magán- vagy jogi személyek esetében is, a nemzetközi jogrendben elfogadott szabályok szellemében történhet. Indokolt esetben lépcsôzetes elv alapján fordulnak reklamációval a kormányhoz, parlamenthez, de az államelnökhöz is el lehet jutni. Amikor súlyos jogtiprásról van szó, a LADO a sajtó figyelmét is felhívja rá, ilyenformán aktív ellenôrzést gyakorolva a társadalomra.
A romák közösségére vonatkozó programot a LADO a Nemzeti Kisebbségvédelmi Fôosztályhoz nyújtotta be és a Wassdas Alapítvány segítségével bonyolítja le. Az ingyenes jogi tanácsadást a romák részére egy roma származású jogász fogja szolgáltatni.
2000. július 1-jétôl a LADO a régi program eredményeinek és az újnak a megalapozása tükrében 12 hónapra szóló javadalmazási kritériumokat teljesített. Évnegyedenként a ligával kapcsolatban álló szervezetekkel, helyi hatóságokkal és a sajtóval megtárgyalják az eredményeket, majd a következtetéseket közös jelentésben teszik közzé, amit ingyenesen fognak szétosztani az érdekeltek között. A teljes program keretében négy témában készítenek tanulmányt: tulajdonjog; háztartáson belüli visszaélés, fôleg a kiskorúakkal szemben; a szamosújvári börtön mûködési rendszere; a romák nemzetiségi megkülönböztetése..
A LADO megfigyelôcsoportja tevékenysége során együttmûködési zavarokat tapasztalt a rendôrséggel, az ügyészséggel, az igazságszolgáltatással, a helyi hatóságokkal, ugyanakkor segítette munkáját a munkaügyi és társadalomvédelmi igazgatóság, a közegészégügyi igazgatóság, a gyermekek és az üldözött nôk védelmét szolgáló civil szervezetek, illetve a helyi sajtó.
A kolozsvári LADO dinamikus, jó szervezést és eredményes munkát felmutató csoporttá vált, helyi viszonylatban elismerésnek örvend.
Hetedik alkalommal küldte szét a meghívót Hármasfalu székely közössége, az EMKE országos elnöksége és az RMDSZ Önkormányzati Fôosztálya — a székelyszentistváni emlékünnepségre, amelyet államalapító szent királyunk tiszteletére tartanak. Hármasfalu tudvalevôleg Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva településeket foglalja magába és 1994-ben elsôként szervezett országos István-napi ünnepséget tájainkon. Tavaly például a Szent István Szövetség falvainak Kárpát-medencebeli küldöttei is jelen voltak a székelyszentistváni ünnepségen.
Az elôzô években kialakult hagyományok felelevenítésével készült az idei, augusztus 25–26-án sorra kerülô ünnepségek programja. Így hát nem hiányzik a kiállítás a Barátosi udvarházból, amelynek anyaga ezúttal a debreceni Déri múzeumból érkezett és Hajdú-Bihar megye ezeréves történetét mutatja be fotókban. A szakmai tanácskozáson a faluközösség építkezésérôl cserélik ki tapasztalataikat a meghívottak — így Józsa György, Kemény Bertalan, Szanyi Éva, Kerekes Károly, Boros János. A millenniumi hálaadó istentisztelet színhelye a székelyszentistváni református templom, ahol dr. Czirják Árpád fôtisztelendô érseki helynök hirdet igét. Történelmi visszatekintôt tart Tölle László történész, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa, és fellép a szovátai Intermezzo kamarakórus. Sántha Csaba szovátai képzômûvész alkotása, a Szent Istvánt ábrázoló mellszobor, 1998 óta áll a székelyszentistváni templomkertben. A koszorúzást követôen Kötô József és Markó Béla mond millenniumi emlékbeszédet. Az ünnepséget záró programot a Hármasfalui Hagyományôrzô csoport elôadása biztosítja. Akinek még marad ereje, augusztus 26-án a mûvelôdési otthonban kivilágos-kivirradtig rophatja a táncot.
Erdôszentgyörgy a Felsô Kis-Küküllô mente gazdasági-kulturális központja, ám az elmúlt tíz évben kevés elôrelépés történt a Maros megyei településen — áll az Erdélyi Napló legfrissebb számának riportjában. Szintén riport számol be egy egynapos Fekete-tengeri kalandról, a heraldikát kiállítása kapcsán Novák József címerkészítô ismerteti, a felsôbányai festôtáborról Szika Levente Zoltán tudósít, az éjt nappallá téve dolgozó Péter István gyárigazgatóval Matekovics János beszélgetett. A hetilap idei 34. számában folytatódik a Svédországban politikai menedékjogot kapott, Erdélybôl elmenekült Molnár Gergely története, Tolnay Tibor festômûvész pályafutása kezdetére emlékszik vissza, Cseke Péter egyetemi tanár pedig az írott és elektronikus sajtó viszonyáról beszél. A mûsormelléklet e heti kiemeltje Jeremy Irons angol színész.
Olvasom a hírekben, hogy 2003 közepétôl New York államban törvény írja elô: a szövetségi állam területén csakis tûzbiztos, „önelalvó" cigaretta hozható forgalomba. Az „aluszékony" cigaretta lényege a különleges papír. Ez szakaszonként olyan összetevôket tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy a cigaretta tovább égjen, ha azt egy bizonyos ideig már nem szívták. A tûzbiztos dohányáruval elsôsorban az a cél, hogy ágyban, dohányzás közbeni elalvás miatt ne keletkezzen tûz, illetve, hogy gondatlanul eldobott, még parázsló csikkek tüzet okozzanak.
Bár az államok közül elsôként New York iktatta törvénybe az „önelalvó" cigaretta kizárólagos forgalmazásának bevezetését, Kaliforniában is hasonló törvény készül, és ott egy évvel korábban tiltanák be a tûzveszélyes, hagyományos cigaretták árusítását.
Kár, hogy a derék amerikaiak nem fordultak hozzám ötletért. Mert én olyan cigarettát javasolnék mindenkinek, amelyik meg sem gyullad...
Rendkívüli hír: egészségügyi vonalon, orvosi szolgáltatásban Európa élvonalában állunk. Bukarestben, végre, megnyitotta kapuit egy kórház, amelyért irigyelni fognak a dél-kelet-európai országok, de meglehet, egész földrészünk. Ez a kórház — hangoztatta igazgatója — szüntelenül modernizálódni fog, és így, ha majd összehasonlítják másokkal, mindig mi leszünk fölényben. Szeretnék látni olyan orvost vagy pácienst, aki ennél többre vágyik. Elfelejtettem megemlíteni egy „részletkérdést" (amely sokak számára nem is bír nagy jelentôséggel): a magas színvonalú szolgáltatás, amit ez az ultramodern létesítmény nyújt, nem a szerencsétlen kétlábú (ironikusan) Homo sapiensnek szól, hanem a féltve óvott négylábúnak, a Canis familiarisnak. De komolyra fordítva a szót — még ha magamra is haragítok egyeseket —, be kell vallanom, hogy azokat, akik túlzott szeretetet mutatnak a kutyák és macskák iránt, mindig azzal gyanúsítottam, hogy érzelmeik az emberekkel szembeni mély megvetésben gyökereznek. Feltevésem nemegyszer beigazolódott. Az említett kórház is a legmagasabb szinten látszik igazolni véleményemet: ez a kontinentális csúcslétesítmény kihívás a mi embereinkkel szemben, akiket a körülmények arra kényszerítenek, hogy gyatra minôségû orvosi — fôleg kórházi — ellátással elégedjenek meg, amelyhez hasonló nincsen egész Európában. Ez a megállapítás még akkor is érvényes, ha az intézménybe fektetett 300 000 dollár magánszemélyektôl származik. Azok, akik a pénzt folyósították, tudják, mire és kire építenek — azokra, akik minden pénzt megadnának egy kutyáért, de nem adnának egy kenyeret valamelyik szegény gyermeknek. Mert ebben a kutyaegészségügyi intézetben egy operáció kb. 800 000 lej, egy kitört fog porcelán foggal való behelyettesítése pedig 3 500 000 lej. A kutyakórház olyasmiket nyújt páciensei számára, amikrôl az embereknek berendezett kórházak nem is álmodhatnak. Mert — kérdem — melyik klinikán létezik egy háborítatlan gyors és hatékony folyamat: diagnózis — internálás — sebészeti beavatkozás (ha szükséges) — intenzív osztály között? Melyik kórház küldi ki saját mentôautóját a páciens házához, biztosítva annak a szükséges kezelést (a kissebészetit is beleértve), vagy annak elszállítását abba a kórterembe, ahova beutalják? A sebészeti beavatkozásokat négy modern mûtôblokk látja el, és a beteg kutya tulajdonosa képernyôn látja a büfével ellátott terembôl, mit tesznek a sebészek kedvencével. Hány kórháznak van mifelénk arra berendezett parkja, hogy a lábadozók lazítani tudjanak úgy, mint a kutyakórházban? Ezenkívül a négylábúak szolgálatában áll a pet-shop, fodrászat, panzió mindennemû szolgáltatással (bennfoglaltatik a kutyasétáltatás is). Ez a panzió rövidesen hotellé alakul át, amelyben mindegyik bentlakó kutyának külön szobája van, heverôvel és TV-vel. (Apropó: nálunk hány kórháznak van TV-je minden szalonban?) És mindezek teteje: az említett kórház ajándékot is ad közösségének (ez egyszer az emberinek) — „Az utca kutyái" programot, amely a kóbor kutyák oltásából és (ingyen) sterilizálásából áll, majd azok szabadon bocsátásából a fôváros utcáin. Két kérdést vet fel ez a „nagylelkûség". Hány évtizedig tart majd a több mint 300 000 bukaresti kutya sterilizálása és ez meg fogja-e védeni a polgárokat ezen négylábúak harapásaitól, amelyek eluralták a várost? Következésként és a kutyáknak biztosított körülmények eredményeként ne csodálkozzunk, ha egy nap a munkanélküliek és nyugdíjasok olyan jelmondatokkal fognak tüntetni, hogy „Kutyaéletet akarunk!" Mert az úgynevezett emberivel már igazán torkig vagyunk.
(A Viata Medicalã 2000. augusztus 4-i 31. számában megjelent cikket Dániel Károly fordította.)
(Nem az a baj, hogy egyes kutyáknak jól megy soruk, a baj az, hogy az emberek zömének rosszul megy — a fordító megjegyzése.)
Nem járok gyakran a kolozsvári strandokra, de azért minden évben eljutok egyikre-másikra. Az idei újdonság a „magnós vagy rádiós strand".
Elsô utam a nagy múltú cipôgyárhoz tartozó(tt) fürdôtelepre visz, amelyet egyébként alig pár nappal ezelôtt dicsért fel az egyik helyi napilap. Sajnos nem gyôzôdhettem meg személyesen a felsorolt bôvítésekrôl, javításokról, mert már jó száz méterrel a strandtól visszafordított a hangszóróból üvöltô zene.
Ismerôsöm szerint ugyanitt történt nemrég a következô eset. Szomszédjának tizenéves fiúunokái hazajöttek Svédországból vakációzni a nagyszülôkhöz, és mint nyáron szokás, elmentek a strandra. Alig vetkôztek le a srácok, megjelent a kidobólegény, és kikergette ôket a strandról. A fiúk, nem értvén a román magyarázatot, visszamentek a nagypapával. Ekkor kiderült a bûnük: bokszer fürdônadrágot viseltek. Holott még a bejáratnál is fel volt tüntetve, hogy ilyent viselni tilos! A fürdônadrág-diszkriminációra természetesen nem volt magyarázat... Mit tett hát a szeretô nagyszülô? Elsietett az elsô ruhásboltba és beszerezte a „hagyományos" fürdônacit. Vissza a strandra és jött a következô meglepetés: az alig egy-két órája váltott jegyek nem érvényesek, újakat kell vásárolni!
Nos, egy dologban biztos vagyok: visszatérve Svédországba, élménydús lesz a fiúk beszámolója.
Közben elérkezünk a következô strandra, a sétatérire. Alig keresünk magunknak egy megfelelô helyet, máris ömleni kezd az egyik kereskedelmi rádió adása. Itt bizony csapdába estünk!
Addig is, míg „alkalmazkodunk" és megpróbálnánk elmerülni a magunkkal hozott újságokban-könyvekben, akad néznivaló bôven. Van, aki a sör- és kóla-készletét az egyik zuhany alatt hûti megfelelô hômérsékletûre. Megfigyeltem: jó fél óráig csorgatta a tulajdonos a vizet a semmibe, anélkül, hogy az illetékesek közül felfigyelt volna valaki. Az ily és egyéb módon elpazarolt pénzt a medencék vizének melegítésére lehetne fordítani, ugyanis sokan a vendégek közül nem merészkedtek a jéghideg vízbe. Vagy a magasra nôtt fû lekaszálására, lenyírására... A szemét — sajnos — közhely: egy-egy család vagy társaság helye pontosan „bemérhetô" a maguk után hagyott dobozok és üvegek, zacskók és papírok szerint. Annak ellenére, hogy tíz méterenként található egy-egy szemeteskosár vagy kuka, és a tisztaság megôrzésére felszólító tábla. Ám úgy tûnik, szegény országunk még szegényebb városában a tizenötezer lejes belépti díjba sok minden belefér...
„Jaj, hogy élvezem én a strandot, mert ott annyira szép és jó" — szólt a régi sláger. Amikor ez még igaz volt!...
A megsodrodó levelû vackorfa alatt fehér ló áll, a törzs mellett simára koptatott földön komondor hever. Körös-körül a kánikula csendjében úgy pörkölôdik a levegô, mintha egy robbanásra kész idôzített bomba ketyegne a mélyén. A ló kötelességszerûen tépni kezdi a füvet, a kutya fölnyitja, de nyomban be is hunyja szemét, s csak vörös, hegyes nyelvét lógatja. Ha beszélni tudnának, bizonyára a cudar idôrôl morfondíroznának. Abban a pillanatban szarka libben a fára, s az ághegyrôl kurtán számba vesz mindent, lovat, kutyát, s talán a fülledt csendet is. A kutya szemöldöke megemelkedik, de hát csak egy szarka, unottan ásít, ám arra már kihegyesedik a füle, hogy a szarka cserrint egyet, majd szárnytollait legyezôszerûen szétterítve nyújtózkodik. A kutya a szeme sarkából figyeli ezt a perverz nyújtózást, de hát ólomnehéz a pillája, s újra ásít, amitôl különös nyikorgó hangot hallat, akárha kenetlen kútkart forgatna valaki. A szarka azonban azonnal összerántja legyezôtollait, s ugrásra készen megfeszül. A tikkasztó hôségben csak a ló sercegteti a satnya füvet, de ide-oda mozdulásában — mintha tudatosan tenné — nem lép túl a fa koronája rajzolta árnyékvonalon. A rét fölött áttetszô üveges izzással hullámzik a levegô. A kutya most egyszerre ásít és nyikorgat, közben hátsó lábával a fülét vakarja. A ló fölemeli a fejét, s arra fordulva, ezt a nyikorgó vakarózást figyeli. A szarka közben, mint aki megpihent, hirtelen föllibben, s akárha a rezgô-fénylô levegô hátán himbálózna, egyet-egyet cserrenve belevész a párás kékségbe. A fa alatt legyek dongják a fehér lovat, sûrû rajuk ügyesen elsiklik a türelmetlenül csapkodó farok suhintása elôl. A szarka nyomát kutató kutya unottan bekap egy orra elôtt lábatlankodó legyet. A ló elfordul, mintha hányinger környékezné a látványtól, s rosszallóan ingatja busa fejét. A kutya kelletlenül föltápászkodik, s úgy áll a fejét lóbáló ló mellett, mintha azon gondolkodna, mivel is kezdje a beszélgetést, vagy az emberekre jellemzô gondként nem tudná eldönteni, kettôjük közül melyik a fehérebb. Most látszik, hogy vastag bundájába gombócnyi dudorokban bojtorjáncsomók kapaszkodnak — hátsó lába körmével akaratlanul mindegyre belepiszkál a csomókba. A ló nem mozdul, a kutya sem, sokáig állnak így, egymás mellett, akárha arra várnának, hogy valaki elindítsa ôket az ellibbent szarka nyomába, hiszen meglehet, hogy a párás égi legelôn mégsem ilyen tikkasztó a forróság...
Forró nyári délután hazafelé tartunk egyik vidéki utunkról. A meggypiros autóban a tövig lehúzott ablakokon beáramló levegô ellenére is már-már elviselhetetlen a meleg. Úgy döntünk, utunkat megszakítjuk: benézünk egyik ismerôs polgármesterünkhöz. A rekkenôség elôl megváltás a hûvös épületbe menekülni. A megszokottól eltérôen túlságosan mély csend honol. Bár a hivatal elôtt két személygépkocsi is rostokolt, arra várunk, hogy senkit sem találjunk. A polgármester szobájának ajtaja tárva-nyitva. Szinte meglepôdünk, amikor észrevesszük, hogy a hosszú asztal végén, szemben az ajtóval ott ül székében a polgármester. Komolysága pillanatokra megszûnik, majd leverten újra székébe süpped. Megtudjuk, nem a meleg miatt csügged az általunk mindig vidámnak ismert községvezetô. Egyszerûen úgy érzi, felesleges. Nem kollégái, a tanácsosok, munkatársai áskálódásai bántják, még csak nem is a néhol oly divatos követelôzô nemtörôdömség a lakosság részérôl, mindezekkel szerencsére nem kell küszködnie. Feleslegesnek érzi az intézményt, amelyet vezet, s amelynek a falu, az emberek életét kellene vezetnie, igazgatnia. Hiábavalónak érzi, hogy reggel hivatalába jöjjön, papírokat tologasson, aláírásokat osztogasson, mert pénz nélkül semmihez sem tud kezdeni. A választópolgár és a polgármester lelkiismerete — mert azért sok polgármesternek még van ilyesmije — pedig látványos haladást vár el. Pénz márpedig nincs. És nemcsak ebben a hivatalban nincs. Polgármesterünk még szerencsésnek mondhatja magát, hiszen községe élen jár a megyében. Vannak viszont szép számmal olyan települések, ahol a költségvetés tízszerese is kevés volna ahhoz, hogy megszüntessék a köznyomort, eltüntessék az omladozó épületeket, kitatarozzák az életveszélyes iskolát, betömjék a legnagyobb gödröket, valamelyest egészséges korlátok közé kényszerítsék a lakóházak között amúgy szabadon folydogáló szennylevet. Nem luxusról van szó, nem arról, hogy a köztisztaság megengedje a közlekedést zokniban, a földre hullatott fôtt kukoricának gondtalanul való továbbrágcsálását, nem a zuhanyozók hiányoznak az iskolákból, még csak a tornaterem sem, nem vidámpark hiánya keseríti a lakók életét. Létfontosságú problémák várnak már évtizede egyre sürgôsebbé váló megoldásra. Pályázati lehetôségek szép számmal akadnak, mégis sok esetben olyanok, mint partra vetett halnak egy csepp víz, hiszen a pályázónak rendelkeznie kell a pályázati összeg egy részével. Ez a rész igen gyakran az évi költségvetés többszörösére emelkedik, a kezdeményezés tehát zsákutcába torkollik. Sok helyen megoldást jelenthetne a helyi adók helyben maradása. Groteszk módon azonban ezeknek a helyi adóknak csupán 35 százaléka jut az illetô település „páncélszekrényébe", a különbség az állami kasszából a szegény településekre vándorol. Ahol nincsenek kisiparosok, nincsenek mezôgazdasági társulások, még csak kocsmák sincsenek. Ha mégis akad egy-egy, adójának 35 százaléka szintén helyben marad, a többi máshová kerül, a községnek valamibôl mégis tengôdnie kell, így állam bácsi toldja meg szerénynek is csak túlzottan mondható 35 százalékát. Mert hát abban a faluban is emberek élnek, tehetnek ôk róla, hogy az ország déli részén, a hatalmas alföldön fekvô falujukban a szárazság mindent elpusztított, ami azután megmaradt, azt elverte a jég, és hát vétkesek ôk azért, mert nem értenek sem a fafaragáshoz, sem az állattenyésztéshez, sem a fonáshoz, sem a varráshoz? Gazdagabb északi testvérfalvaik majd adóznak szárazságukért. Egészségesebb volna talán legalább régiókban gondolkodni. Akár tíz, nagyjából azonos településnek egyetlen közigazgatási konglomerátummá való összekapcsolásával oly módon, hogy a települések között a szegényebbek mellett akadjon néhány életképesebb is. De ez már annyira közel áll az autonómia fogalmához, hogy eleve elfogadhatatlan. Talán valamikor felnövünk ahhoz, hogy saját javunkat keressük. Addig a választópolgár pecsétel, azért választ polgármestert, hogy helyette gondolkodjon, hogy ô keresse a lehetôségeket és találja meg a megoldásokat. Remélhetôleg ez hamarabb megváltozik, mint hogy a polgármesterség népszerûsége annyira elapadna, hogy üresen maradjanak a községháza székei.
(Helyszíni tudósítás)
Nemzetközi gálának adott otthont a hét végén Debrecenben az Oláh Gábor Sportcsarnok. Az esemény nagy népszerûségnek örvendett, közel 500 nézô foglalt helyet a lelátón. Felvezetôként két nôi mérkôzésnek lehettünk szemtanúi, majd következtek a súlycsoportonkénti döntôk. Minden összecsapáson, olykor nagy küzdelem árán a Debreceni Fontane Kickbox SE sportolói gyôztek.
Romániát négytagú küldöttség képviselte. Egyik vezetôjük, a szatmárnémeti Cazac Romeo elmondta: a küldöttségtôl nem is várt többet, mint tisztes helytállást. A gyôzelemhez legközelebb tanítványa, Geiger Zsolt állt. A 22 éves fiatalembernek ez volt az elsô határon túli fellépése — a 3., utolsó menetben lazított, és ezt ellenfele kíméletlenül kihasználta.
Eredmények: 60 kg: Nagy Zsolt-Markus Ritz (német) 2-1, 67 kg: Nagy Attila-Radu Simon (Nagybánya) 2-1, 71 kg: Haffner Ferenc-Stefan Cojocnean (Temesvár) 2-1, 75 kg: Papp László-Andre Rummelt (német) 2-1, 81 kg: Onodi István-Geiger Zsolt 2-1, 91 kg: Nagy Tibor-Mircea Telecan (Nagybánya) kiütés a 10. másodpercben — az egykori bokszbajnok dicstelen bemutatkozása volt e sportágban.
Az est fénypontjaként Gergely Imre és a német Christian Krise lépett szorítóba. A 8 menetre tervezett találkozó tétje a világ legjobb 10 versenyzôje közé jutás volt. Már kezdettôl fogva egyértelmû volt, hogy csak idô kérdése, mikor gyôz a hazai versenyzô — ez az 5. menetben következett be.
A gálát koncert, kickbox- és body building bemutató tette színesebbé.
A sydneyi olimpiai játékok egyik legnagyobb esélyesei a németek. Az egyesülés után Németország Európa egyik legsportszerûbb országa lett, amely igyekszik felszámolni a múlt (és a jelen) doppingbotrányait. S bár sportéletében az elmúlt években jelentôs visszaesés volt tapasztalható, a németek munkaszeretetüknek, önbizalmuknak, tehetségüknek köszönhetôen újra az élvonalban vannak.
Az utolsó, atlantai olimpia (1996-ban) már dobogós pozícióba juttatta ôket. Németország az Egyesült Államok és az oroszok után harmadik helyen végzett 113 ponttal, azaz 3 aranyéremmel (Lars Riedel, Astrid Kumbernuss és Ilke Wyludda, mindhárman diszkoszvetésben), 1 ezüst- és 3 bronzéremmel, továbbá 4 negyedik, 5 ötödik és 5 hatodik helyezéssel.
Az utolsó atlétikai világbajnokságon (Sevilla 1999) Németország már második az Egyesült Államok után, 150 ponttal, az oroszok elôtt. Itt négy elsô hely született (Charles Friedek — hármasugrás, Karsten Kobs — kalapácsvetés, Kumbernuss — súlylökés és Franka Dietzsch — diszkoszvetés), továbbá 4 második, 4 harmadik, 4 negyedik, 4 ötödik és 6 hatodik. Következik Sydney, s bár az utóbbi idôben nem nagyon mutogatták foguk fehérjét a német versenyzôk, a 71 tagú küldöttségnek (37 lány és 34 férfi) igencsak vannak esélyei az aranyérmekre. Az olimpiai keret ugyanakkor még bôvülhet, azzal a két-három sportolóval, akik különféle kihágások miatt nem kerültek még fel a névsorba — mint például a 110 m gátas Balzer Falk, rasszista megnyilvánulásai miatt. A fiú édesanyja olimpiai bajnok volt...
Érdekes, hogy három versenyzôt csak 6 férfi és 4 nôi versenynemben neveztek, de olyan versenyszámok is vannak, amelyekben nincs német induló — ilyen a 200 m, 400 m, 1 500 m és 10 000 m férfiaknál, 100 m, 1 500 m, 100 m gát, hármasugrás a hölgyeknél. Viszont, akik az utóbbi atlétikai világbajnokságon és az olimpián részt vettek, mind ott lesznek a csapatban!
Ki tud ezek közül aranyat nyerni? A férfiaknál a rúdugró Lobinger Tim, a hármasugró Friedek, a diszkoszvetô Riedel, a kalapácsvetô Weis vagy Kobs, de lehet, hogy a tízpróbázó Frank Busemann. A hölgyeknél talán valamelyik váltó, Dörre maratoni futó, a távolugró Drechsler, a diszkoszvetô Dietzsch vagy a súlylökô Kumbernuss...
Pont-, illetve éremszerzési lehetôség tehát van bôven — s a németek biztosan élni fognak vele!
...nem arra a huszonharmadikára emlékeztetünk, amelyre csaknem fél évszázadon át állandóan emlékeztettek bennünket.
Hanem, mint az elmúlt napokban általában, ismét csak az 1920-as antwerpeni VII. olimpiának arra a versenynapjára, amelyen az élete elsô olimpiáján résztvevô finn hosszútávfutó, Paavo Johannes Nurmi — miután hat nappal korábban 5000 méteren ezüst-, majd három napra rá 10 000 méteren aranyérmet szerzett — további két elsô helyezéssel tette emlékezetessé szereplését. Szoros hajrában megnyerte a 8000 m-es mezei futást, amelyben az 5000 m-es szám bronzérmese, a svéd Erik Backman érkezett be másodiknak a célba, s természetesen tagja volt az egyéni versenyben bronzérmes Heikki Liimatainennel és hatodik helyen végzett Teodor Koskenniemivel országa elsô helyen végzô együttesének! Tehát 3 arany- és 1 ezüstéremmel zárta elsô olimpiai fellépését... Nem is volt olyan rossz bemutatkozás. S még milyen lesz majd a folytatás...!
Könnyen elôfordulhat, hogy az 1952-es helsinki olimpia 100 és 200 m-es síkfutó bajnoknôjébôl most, 68 éves korában képernyôs sztárt faragnak: Marjorie Jackson, bár soha nem távolodott el teljesen az atlétikától, még soha nem dolgozott tv-kommentátorként. A fura ötlet magyarázata: Ausztrália „olimpiai tévéje", a Channel-7 mûsorvezetôhiányban szenved.
Egy másik hajdani nagy csillag, a müncheni olimpia háromszoros aranyérmes úszója, Shane Gould is jelölt az új szerepkörre. Ô München után, 16 évesen visszavonult, belépett valamelyik vallási szektába, férjhez ment egy nyugat-ausztráliai farmerhez és így éldegélt sokáig csendben, mígnem talán 2–3 éve elváltak, s Gould hirtelen megint bekerült a sport vérkeringésébe. A veteránok versenyein még idén is olyan idôket úszott, hogy elámult rajta a világ.
Mind Jackson, mind Gould most állítólag az ötkarikás közvetítési jogokkal rendelkezô Channel-7 berkeiben került szóba, mint olimpiai kommentátor, miután az erre a feladatra kiszemelt, két éven át tréningeztetett, s valósággal beidomított csinos Tracey Holmes-t azonnali hatállyal félreállították.
Napvilágot látott ugyanis, hogy Miss Holmes összeállt a 7-es csatorna egyik félbennszülött csillagával, aki otthagyta a nejét és 3 gyermekét a villogó fogsorú, latinos szépségû Tracey miatt. A kirobbant szaftos botrány nem tetszhetett túlzottan a csatorna tulajdonosának, Kerry Stokes-nak, aki tüstént „leváltotta" a szerelmespárt.
Miss Holmesnak nem ez az elsô nagy port felvert kisiklása. Két évvel ezelôtt a SOCOG-nál dolgozott mint médiamenedzser, és komoly összetûzésbe került Michael Knight olimpiai miniszterrel. Másnap lemondott és akkor került a tv-hez.
Biztosra lehet venni, hogy számos szervezet, mely az egyének igazi vagy vélt jogát védi, tûzzel-vassal kiáll majd Miss Holmes és szeretôje mellett.
Hogy ki kapja meg a csinos Tracey állását, egyelôre találgatás tárgya. Egészen valószínûtlen, hogy az utód a kedves, okos, de már 68 éves Jackson lenne, aki sajnos nem úgy néz ki a képernyôn, ahogy azt az imázsteremtô „szakemberek" szeretnék. És már Gould sem az a csinos kis szôke fruska, aki volt München idején, így nem lenne meglepô, ha egy harmadik jelölt lenne a befutó a presztízsposztra: mondjuk egy fiatal, csinos, jó alakú hölgy, aki bár soha nem nyert olimpiai aranyérmet, mégis jól mutat a képernyôn.
Szerkesztôségünk ismételten tisztelettel felkér minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 38 000 lejjel (+ kihordási díj — az egész mintegy 2 amerikai dollárnak felel meg) támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva komoly anyagi okokból kénytelenek lemondani a magyar nyelvû napilapról.
Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon augusztus 24-ig, és akkor
HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!
Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.
Eddigi felhívásunkra 1 744 500 lej érkezett, köszönet érte az adakozóknak!
Szintén augusztus 24-ig várjuk az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több mint havi 500 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.
Hétfôn késô este tudtam meg, hogy végül repülni fogok.
Senkit sem értesítettem. Szüleim fölöslegesen aggódtak volna, hisz az Interamerican biztosító társaság harmincezer dolláros hôlégballonját (csupán három ilyen található az országban) komoly felkészültségû profik irányítják. Így — a cég végtelen bánatára — életbiztosítást sem kellett kötnöm. Repülôs számítógépjátékokkal telik el az éjszaka. Csupán hajnali fél hattól fél hétig alszom, a felszállást fél nyolcra, a Sportcsarnok elôttre beszéltük meg. Az egyik napilap szerkesztôjének, Titus Crãciunnak a mobilhívása újabb adrenalint pumpál vérembe: — Gyere gyorsan, lemaradsz a lényegrôl, most készítik elô! Ha látnád a lángvetôket... Siess! — kiáltja. A villamos túl lassú lenne, muszáj taxiba ülnöm, nem bírom a várakozást.
Miután megtudja, hogy többször utaztam repülôvel, Adrian Crisan, a biztosító kolozsvári fiókjának igazgatója megnyugtat: nincs mitôl félni, habár Brassóban a szélcsend miatt percekig függött a levegôben a hôléggömb — mondja. Hatalmas ventilátorral levegôt fújnak bele, majd felmelegítik. Öt perc alatt indulásra készen a társaság. — Bukósisakot fel és beszállás! — kiáltja Ioan Istrate kapitány. A nagy izgalomban észre sem vesszük, hogy máris több tíz méterre emelkedtünk a talajtól. Szakadozó ködbe burkoltan ébredezik a város, alig látszik a Szent Mihály-templom keresztje. A kapitány helyettese kapcsolatba lép a kolozsvári reptér szolgálatos forgalomirányítójával: — Itt Ilie Mihai, az YR — 9001-es Tomi AX9-es, harminc méter magas hôlégballonról. Felszáltunk a Sportcsarnoktól és Szászfenes irányába haladunk. Magasság 400 méter. Vétel. — Elég késôn szóltak, a katonaság ma gyakorlatozik helikopterekkel, de remélhetôleg Önök addig leszállnak. Vétel — mondja kissé nyugtalan hangon a repülôtér forgalomirányítója. Elröpülünk a Szamos fölött, elérjük a gátat, érintjük a Donát negyed végét. A természet fennhatósága alatt érezzük magunkat. Mintegy 40–45 perce repülhetünk. — Leszállás — mutat az apró emberkék dolgozta káposztaföldre a kapitány. — Mindenki fogózkodjon! Ha a talaj közelében erôsen fúj a szél, csúszni fogunk. Senki sem ugrik ki, bármi történik, csak fogjátok a köteleket! — rendelkezik ellentmondást nem tûrô hangon. A Közterület-fenntartó Vállalat óriás káposztáskertjében landolunk. Simán.
Meglepetés: egyedi rituálén kell átesnünk, és grófi címet kapunk. Hasra kell feküdnünk a gondosan összecsomagolt légballonon. A kapitány és helyettese, valamint útitársaink, a román közszolgálati tévé két munkatársa jól feneken csapnak: — Sikeres leszállásokat! — kiáltja mindenki. Ioan Istrate kapitány díszokleveleket vesz elô. Letérdelünk elé: — Kissé megégetjük hajatokat, hisz a tûz visz minket a magasba. Földet szórunk fejetekre, hisz mindig visszafogad kebelére. — Szünetet tart, azt gondoljuk, megúsztuk. — A pezsgô, amelynek keresztségében új nevedet kapod: Gróf Monostori van der Káposztás! — Ömlik a pezsgô a megégetett hajú, földdel szórt kobakomra.
Hivatásos hôlégballon-utassá váltam.
Vasvári Pál híveként és kutatójaként, példaértékû eszménykép és sors felmutatásához, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erôsítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári Város Önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntetô Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a körösfôi RMDSZ elnökének. A díj ünnepélyes átadására a millenniumi ünnepség keretében, Tiszavasváriban került sor, a 15 ezer lakosú Tiszavasvári képviselôtestületének egyhangú döntése alapján. Ez az elsô alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák.
— Péntek Lászlót Vasvári Pállal kapcsolatos kitartó kutatómunkája, a 48-as hôs szellemiségének ápolása miatt illeti meg e díj — mondta Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere. — Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvô Körösfô szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetôje. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel sikerült könyv alakjában megjelentetnie Vasvárival kapcsolatos, évek óta tartó kutatásainak eredményeit. E kötetben dokumentumok alapján, korhûen írja le az utolsó csata színhelyén történteket. Közbenjárására és segítségével állítottunk kopjafát Körösfôn a lánglelkû 48-as szabadságharcos Vasvári Pál ôrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti Fîntînele határrészben a román lázadó erôk, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. A kitüntetést népes közönség elôtt, a Tiszavasvári Mûvelôdési Központban adtuk át. Remélem, e szerény elismerés erôt ad munkájának folytatásához, ugyanakkor másokat is múltunk ápolására buzdít majd, hiszen csak azok mondhatják magukénak a jövôt, akik a múltat is megbecsülik.
Az elmúlt évek alatt, úgy érzem, sikerült szorosabbra fûzni Tiszavasvári és Körösfô testvértelepülési kapcsolatát. Ifjúsági és kulturális téren igen gyümölcsözônek mondható együttmûködést tudhatunk magunk mögött. Péntek Lászlóval a millenniumi ünnepségek alatt újabb együttmûködési nyilatkozatot sikerült aláírnunk, ezúttal a Vasvári Pál Társaság és a Rákóczi Kultúregylet között. Ennek alapján tovább tudjuk fejleszteni kapcsolatainkat, még sikeresebben tudunk együttmûködni pályázati lehetôségeket keresve ifjúsági csereüdültetésre, a turizmus fellendítésére, nemcsak szigorúan a két település, hanem a két tájegység, a Nyírség és Kalotaszeg között. Érzésem szerint ez a kapcsolat akkor lesz teljes, ha ezen a téren is kölcsönösen segíteni tudjuk egymást. Bízom benne, hogy ez sikerre vezet, hiszen Körösfô és környéke csodálatos vidék, rengeteg — nemcsak Vasvári Pállal kapcsolatos — történelmi helyszínnel, városunk pedig olyan Tisza menti település, amely ugyanakkor nagyon vonzó lehet a kalotaszegieknek — mondta a tiszavasvári polgármester.
— Igen kellemes és egyáltalán nem várt meglepetésként ért a kitüntetés — mondta Péntek László. — Nem azért dolgoztam, hogy egyszer kitüntessenek, erre a lehetôségre soha nem gondoltam. Képzelheti, mennyire meglepett, amikor sok-sok ember elôtt egyszer csak a nevemet hallom, és arra kérnek, hogy fáradjak a színpadra. El sem tudtam képzelni, miért... Nagyon köszönöm mindenkinek.
Szamosújváron két gyermekház is mûködik. A fôtéri otthonban 56 árva található, míg a városszéli intézmény falai között közel száz leány talált meghitt, családias légkörre. Sorsuk egyre nehezebb, a jelenlegi pénzügyi válság mindennapi életüket is befolyásolja. Rajtuk igyekszik segíteni a World Vision kolozsvári szervezete. A tavasszal négy ifjú leány számára biztosítottak kényelmes, korszerû lakóházat. Itt a gyermekházból kinôtt árvák leltek otthonra. Leleményes kezdeményezés volt, amelynek Aranyosgyéresen volt folytatása.
Az elmúlt napokban egyéves szerzôdést kötött Szamosújváron a polgármesteri hivatal a World Visionnal intézményesített gyermekek megsegítésére. A Szamos menti kisvárosban eddig is kiváló eredményeket értek el e téren, de ezután szervezett keretek között folytatják jótékony tevékenységüket. Még az idén sor kerül a fôtéri Törpék Háza szobáinak átalakítására. A megszokott közös hálók helyett meghitt, családi szobákat létesítenek. 4–5 árva fogja lakni az újonnan berendezett helységeket. A beruházást a Német Vöröskereszt is támogatja. A Szamosújvárral testvérvárosi viszonyban álló Forcheim város vöröskereszt-szervezete eddig több mint 500 millió lejt fordított az árvaház rendbetételére. Ezután is segíteni fogják pénzzel a helybeli intézményesített gyermekeket.
Szamosújváron is egyre nehezebb az idôs emberek sorsa. Az elégedetlen nyugdíjasok az elmúlt napokban külön pártot létesítettek. Pontosabban: megalapították a Nyugdíjasok Pártja helyi szervezetét. Az alakuló gyûlésen Chendrian Ana személyében elnököt is választottak maguknak az idôs emberek. Egyelôre a tagok száma meghaladja a kétszázat. Külön cselekvési tervet is kidolgoztak a párt vezetôi. Helyi szinten néhány fontos, életbevágó kérdést igyekeznek megoldani. Mindenekelôtt a kisnyugdíjú emberek és a rokkantak, betegek megsegítése szerepel elôtérben. Nem hagyják figyelmen kívül az egyedüli, család nélküli nyugdíjasokat sem. Számukra a helyi szociális étkezdében biztosítanak napi egy meleg ételt. Az idôsek üdültetése és gyógykezelése is foglalkoztatja az újonnan megalakult párt vezetôit. Havonta külön gyûlésen tárgyalják a benyújtott kérvényeket, és döntenek afelett, hogy ki utazhat a hegyvidéki turistahelyekre.
A tagsági könyvecskét még mindig nem kapták kézbe a feliratkozó nyugdíjasok. Megjegyzendô, hogy Szamosújváron még mûködik a Megyei Nyugdíjegyesület helyi fiókja, amely egészen más szempontból támogatja a harmadik korosztályt.
Hétfôn kezdôdött Széken a Bertalan-napi nagyhét. Bár a szervezôk — a magyarországi Szék Városért és a hazánkbeli Pro Urbe Szék Alapítványok — eredetileg úgy szerették volna, hogy az elôször megszervezett Széki Napok a Bertalan-napi hagyományos ünnepséget is felöleljék, a nagyhétre való tekintettel kissé hamarabb, a nagyhetet megelôzô hét végére ütemezték be az új rendezvényt. A két alapítvány széki fiatalok kezdeményezésére született, kellô tôke híján elôbb Magyarországon jegyeztették be Sándor László Zoltán széki lelkipásztor elnökletével, majd Erdélyben is sikerült bejegyeztetni, Filep Sándor elnökkel az élen. Az induláshoz szükséges alaptôke összegyûjtése nagymértékben egy magyarországi fiatal lány, Farkas Csilla érdeme. A két alapítvány elsô rendezvénye a tavalyi Szent Bertalan-napi fotókiállítás volt. Akkor született a Széki Napok megszervezésének ötlete.
Az ötnapos rendezvényt szerdán a fiatalok néptáncelôadása nyitotta meg. Minden reggel áhítattal kezdôdött a nap, majd táncoktatással folytatódott. Mint azt az oktatást Kovács Flórával együtt elvállaló Filep Sándor elmondta, adatközlô táncosok mutatták be a különféle régiók néptáncait. A sátrakban, illetve családoknál szálláshoz jutó, közös konyhán ellátott résztvevôk és a helybeli érdeklôdôk a szövés, fonás, kalapfonás, varrás fortélyaival ismerkedhettek meg, ugyanakkor ordás palacsinta- és kürtôskalácssütésben vettek részt. A napokba belefért még a környéken tett kirándulás, széki szoba megtekintése, tábortûz, a magyarországi Kovács Flóra Változások Szék község életében címû könyvének bemutatója, fotókiállítás stb. A rendezvénysorozatot ünnepi gála zárta, ahol Szék, Magyarpalatka, Ördöngösfüzes, Mezôkeszû, Magyarszovát idôsebb táncosai léptek fel, a magyarszováti Maneszes Márton és zenekara is jelen volt. A rendezvény minden napjára hajnalig tartó mulatság tette rá a koronát.
Az elsô Széki Napokat a két alapítvány önerôbôl szervezte meg a polgármesteri hivatal messzemenô támogatásával. Pénzügyi segítséget csupán egyetlen helybeli cég juttatott, pályázataik sajnos sikerteleneknek bizonyultak, az általuk megkeresett intézményektôl sem kaptak anyagi támogatást. Szerencsére az önzetlen helybeliek magukénak érezték a Széki Napokat, és segítségükkel sikerre lehetett vinni az új rendezvényt. A kezdeti nehézségek ellenére a szervezôk lelkesedése nem lanyhult, és eltökélt szándékuk jövôre is megszervezni, hagyományossá fejleszteni a Széki Napokat.
• Elhagyta a baleset színhelyét az a vezetô, aki 20-án este 10 órakor balesetezett a Kajántói (Valea Chinteiului) utcán. A CJ–05–VSI rendszámú 244-es Aro vezetôje elvesztette uralmát a gépkocsi felett, nekiment egy, az úttesten kívül parkoló másik Arónak, majd a 18-as és 19-es számú házak kerítését törte össze. A tettest a következô napon azonosították: Silviu Vasile Sav személyében. A 29 éves férfi a Kolozsvári TCM autóvezetôje, tettét az is súlyosbítja, hogy hajtási nélkül vezetett: jogosítványát július 14-én függesztette fel a bánffyhunyadi rendôrség, mivel nem adott elsôbbséget. Az Aro utasát, az 53 éves Berekméri Gizellát nyakficammal kórházba kellett szállítani.
• Bánffyhunyadon történt súlyos baleset tegnapelôtt reggel kevéssel 10 óra után. Pónya Imre 43 éves magyarországi, békéscsabai lakos HBW–243 rendszámú Volkswagen Polo gépkocsiját vezette, amikor az elôtte haladó kerékpáros elvesztette egyensúlyát és leesett. A balesetet már nem tudta elkerülni az autó vezetôje, Pascu Daniel 21 éves tordai lakos, a szabadnapot kapott, különben marosvásárhelyi katonát súlyos sérülésekkel szállították a helyi kórházba.
Az Interamerican Biztosító Társaság vezetôsége, Viorel Vasilascu vezérigazgató, Irina Radu marketingigazgató, illetve Adrian Crisan, a kolozsvári fiók igazgatója kedden sajtóértekezlet keretén belül számolt be a cég sikereirôl. Elhangzott: a Romániában 1995 óta tevékenykedô, 1969-ben alapított multinacionális cég alaptôkéje 83,7 milliárd lej, amelyet az elkövetkezô hat hónapban 3 millió dollárral növelnek. — Cégünk a világ egyik legnagyobb és legkomolyabb biztosító társasága. Forgalmunk minden második évben megduplázódik — mondta. Érdekességként Irina Radu hozzátette: az Apollo 11 ûrrakéta asztronautáinak cégünk kötötte az életbiztosítást. Országos szinten az Interamerican egyik legnagyobb kliense a Mobifon (Connex).
Adrian Crisan elmondta: Kolozsváron ádáz harc folyik a biztosító cégek között. — Öt évi mûködés alatt csupán egy perünk volt. Egy gépkocsitulajdonos azt próbálta elhitetni velünk, hogy jármûvét ellpoták, holott nem ez történt — mondta.
A Román Nemzeti Bank, az ARB-vel folytatott tárgyalások során úgy dönthet, hogy csökkenti a kötelezô jellegû minimális bankletétek nagyságát.
A Román Bankok Szövetsége (ARB) és a Román Nemzeti Bank elkezdte a tárgyalásokat arról, hogy a kötelezô jellegû minimális bankbetétet 30-ról 25 százalékra csökkentsék. Ez az érték az illetô bankba befektetett pénzösszegek alapján számítandó ki. A szakemberek azt remélik, hogy a tárgyalások hamar véget fognak érni — nyilatkozta Radu Gratian Ghetea, az ARB elnöke.
A Román Nemzeti Bank bejelentette, hogy elfogadhatónak tartja azt a javaslatot, hogy a kötelezô jellegû bankbetétek értékét csökkentsék a kereskedelmi bankok esetében, viszont azt javasolja a bankoknak, hogy az ekképpen megtakarított pénzösszegekkel kincstári jegyeket vásároljanak.
Ghetea szerint a láthatáron már-már felfedezhetô a megegyezés, amely arról szólna, hogy a bankoknak a kincstári jegyekre kiutalt pénz 50 százalékára rövid lejáratú értékpapírokat, a másik 50 százalékára pedig 2–3 éves lejáratú állampapírokat kellene vásárolniuk. A legtöbb bank elfogadta az új rendelkezéseket, azonban néhány bank vezetôsége egyelôre nem nyilatkozott ebben az ügyben — állítja Ghetea.
A külföldi bankok romániai részlegei nem fogadták lelkesedéssel ezeket az új javaslatokat, mivel a pénzkeretek ilyenszerû lekötése azt jelentené, hogy még inkább Románia-függôvé válnának, miközben az ország nemzetközi megítélése továbbra sem javult.
A tôzsdén is jegyzett osztrák Brau-Beteiligungs-AG (BBAG) három hazai sörfôzdét szerzett meg leányvállalatán, a Brau-Union Ag-n keresztül a brit Brewery Holding Limitedtôl.
A szerzeményekkel az osztrák cég 18-ról 36 százalékra növeli részesedését a román piacon, megerôsítve pozícióját Románia vezetô sörgyártó-csoportjaként.
A felvásárlásokat a román versenyhatóságoknak még jóvá kell hagyniuk, ezért a megpályázott sörgyárakat az osztrák cég nem nevesítette.
A BBAG már eddig is többségi — 98 és 75 százalék közötti — részesedéssel bírt három vezetô hazai sörfôzdében, amelyek tavalyi összforgalma 1760 alkalmazott foglalkoztatása mellett 68 millió dollárt tett ki.
Már a diktatúra éveiben is, amikor csupán kétévenként látogathattuk meg magyarországi rokonainkat, minden alkalomkor megcsodáltam a piacokon és a csarnokokban a mezôgazdasági termékek kifogástalan minôségét, és a szemet gyönyörködtetô árubôséget. Ma sincsen ez másképpen. Legutóbbi ottjártamkor a Hunyadi téri piacra kerültem. Amíg a kistermelô felesége a zöldséget kimérte, férjével, az 52 éves Németh Antallal megegyeztem, hogy 5–10 percre beülünk néhány lépésnyire parkoló piros Ladájába, amivel a zöldséget a falujából a piacra szállították.
Mintegy 25 km-re van innen falujuk, 1 hektár földjükön zöldséget és málnát termesztenek. Sertést és baromfit tartanak, ebbôl élnek. Elmondta, hogy a zöldségtermesztés nem igazán jövedelmezô: amit az ember befektet, az valahogy sok kínnal-bajjal, de megtérül. De akkor még a munkáját nem is számolja. A termelôket tönkreteszik a nepperek s a nagykereskedôk. Ez manapság a legnagyobb baj.
— Kik tulajdonképpen a nepperek? Nálunk ismeretlen ez a fogalom — kérdem a gazdálkodótól.
— A nepperek közvetítôk, akik felvásárolják az ôstermelôktôl nagy tételekben az árut, majd továbbadják, persze ráteszik az ô részesedésüket, az ô hasznukat is. Így több kézen is átmegy az áru, amíg a fogyasztó asztalára kerül. Mindenki nyer rajta valamit, ám legkevesebbet az ôstermelô, aki a legfontosabb eleme ennek a termelôi és értékesítési láncnak.
— A termelô számára melyek a nagyobb kiadási tételek?
— Nehéz az élete annak, akinek nincs termelôeszköze, gépe, fogata, s valakit meg kell kérnie a terület megmûvelésére. Ezért sokat kell fizetnie. No, meg ott van a vegyszerek borzalmas ára, szinte duplájára ugrott a tavalyhoz képest. Emellett egyre csak drágul a benzin, jelenleg 230 Ft-ba kerül egy liter 95-ös, ezzel megy a piros Lada. Egy másik jelentôs kiadási tétel a napszámosok fizetése. Málnaszedéshez szoktunk napszámost fogadni. 2000 Ft jár egy napra, plussz kaja, kávé, üdítô, reggel egy stampedli pálinka, délben egy sör vagy egy jó hideg fröccs.
— Önöknél a fiatalok beszállnak a gazdálkodásba?
— Csak nagy ritkán segít a fiam, kômûves, reggeltôl estig dolgozik, mikor is jöhetne nekem segíteni? Málnát szedni, amikor már nagyon szükséges, azért csak eljön ô is a menyemmel együtt. A kislegény, ô az igazi öröm számunkra. Jön, elbeszélgetünk vele kint a málnásban. Ma már nem a mezôgazdasági munkára termettek ezek a fiatalok. A 40–45 fölöttiek még inkább. De a fiatalabbak hallani sem akarnak errôl.
— A vetômagot honnan szerzik be?
— Egy részét mi állítjuk elô, a többit a kertészeti boltból vásároljuk. Ez utóbbiakkal van, amikor becsapódunk. Mert egyet ír a tasakon, és más van benne. S még nagyobb gond, hogy néha a csírázóképességgel is baj van. Néha csak 60–70%-os, de az is elôfordult, hogy ki se kelt.
— Szerves trágyát használ?
— Igen. Évente 5–7 sertést tartunk, ezektôl és a baromfiaktól kikerült trágyát forgatom vissza a zöldséget termelô földbe. Minden ôsszel megtrágyázom a kert felerészét.
— Mûtrágyát használ?
— Alig-alig, keveset szórunk ki. Ôszintén szólva, nem szeretem a vegyszereket. Amennyiben csak lehet, elkerülöm használatukat, nem egészséges dolog ez.
— S az öntözésrôl...
— Kútból és patakból egész nyáron öntöztünk, szerencsére, ezért még nem kell fizetni, persze a vízpumpa s a villanymotor áramot fogyaszt, és az is pénzbe kerül, napról napra egyre többe.
— Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tevékenységével a kistermelô elégedett?
— Jó ember lenne, ha nem ígérne olyan sokat, vagy ha már ígér, azt tartsa be. Sajnos a magamfajta kistermelôk semmiféle támogatást nem kapnak az államtól. S higgye el, mégis ennek ellenére mindenki teszi, amit éppen tenni kell. A falusi ember panaszkodik, de az biztos, hogy aki egészséges és dolgozik, nem hal éhen, sôt meglehet, hogy néha-néha, igaz nagy ritkán, egy kis pénz a takarékba is jut.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) Bolyai 8., Szentegyház 4.,Sora, Fôtér 23., |
10 270/10 370 |
22 620/22 720 |
|
Agrárbank |
10 200/10 540 |
22 300/22 700 |
|
Román Nemzeti Bank |
10 393 |
22 615 |
A Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) vezetôi, Varujan Vosganian és Adrian Iorgulescu elhagyták a termet, ahol a Demokratikus Konvenció–2000 szövetség a Simirad-féle Moldvai Párttal (MP) és a Victor Ciorbea vezette Keresztény-Demokrata Nemzeti Szövetséggel (KDNSZ) tartott egyeztetések folytak. Adrian Iorgulescu társelnök a Mediafaxnak azt nyilatkozta, a választási listák összeállítására vonatkozó tárgyalásoknak nem lenne szabad megelôzniük az illetô politikai alakulatok közötti protokoll megkötésének mozzanatát. „Nem foglalkozhatunk a listákkal, elôbb meg kell tárgyalnunk az együttmûködési egyezség részleteit" — mondotta Iorgulescu, aki kijelentette, szerdán hasonló találkozóra kerül sor.
Hétfôn lapzárta után ért véget az RMDSZ legfelsôbb vezetôit tömörítô operatív tanácsának kolozsvári tanácskozása. A testület a parlamenti jelöltállítások kapcsán felmerülô kérdésekben döntött, és részletesen elemezte a romániai politikai helyzetet. Mint ismeretes, a szeptember 9-re összehívott Szövetségi Képviselôk Tanácsának döntenie kell többek közt arról is, hogy állít-e az RMDSZ önálló elnökjelöltet, s ha nem, melyik jelöltet támogatja.
Az RMDSZ operatív tanácsának megítélése szerint nem csak elnökjelöltekben van „túljelentkezés", hanem a különbözô politikai szövetségek „túl-, illetve elburjánzása" is egyre átláthatatlanabbá teszi a román politikát. — Olyan helyzet állhat elô, hogy a különben jobboldali szavazó a választások után arra ébredhet, hogy pártja, amelyikre voksolt, egy koalícióban van az RTDP-vel — vélekedett Takács Csaba ügyvezetô elnök.
Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet azokról a megbeszélésekrôl, amelyek az RMDSZ és a koalíciós partnerek közt az elmúlt idôszakban folytak. Takács Csaba a Szabadságnak nyilatkozva hangsúlyozta: a szövetségi elnök nem kötelezte el az RMDSZ-t egyetlenegy párt jelöltjével szemben sem. Megtudtuk: az operatív tanács tagjai részletesen elemezték, hogy az önálló RMDSZ-es államelnökjelölt milyen mértékben befolyásolhatja annak a jelöltnek az esélyeit, amelyiknek reális esélye van arra, hogy lekörözze a posztkommunista vagy nacionalista pártok jelöltjeit. — Nehéz dolga van az RMDSZ-nek is, hiszen az önálló államelnökjelölt indítása olyan helyzetet is kiválthat, hogy nem az a — szövetségünk számára is elfogadható — jelölt kerül a második fordulóba, aki nyerni is tudna — mondotta Takács. Az operatív tanács tagjai egyetértettek abban, hogy még mindig nem érett meg az idô arra, hogy az RMDSZ el tudja dönteni: melyik államelnök-jelölt kaphat a szövetség részérôl támogatást.
Takács Csaba elmondta: az RMDSZ nemsokára közvéleménykutatást végez, amelynek eredményei nagymértékben befolyásolják majd a szeptember 9-i döntést.
Az operatív tanács elfogadta 17 területi szervezet azon indoklását, hogy elektoros módszerrel jelöljék ki a parlamenti képviselôket. Elôválasztásokat egyelôre négy területi szervezetben tartanak.
Vasile Mândroviceanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselôje úgy nyilatkozott: Mugur Isãrescu kormányfônek vagy államelnöki ambícióiról, vagy a jelenleg betöltött tisztségérôl kell lemondania. A képviselô szerint csak így zárható ki annak veszélye, hogy a miniszterelnök a kormány logisztikáját saját választási céljaira használja fel. Mândroviceanu figyelmeztetett: amennyiben sem Isãrescu, sem Petre Roman nem gondolják meg magukat elnökjelöltségüket illetôen, a jobb-közép szavazóbázis rendkívül felaprózodik. Könnyen elôfordulható, hogy a liberális Theodor Stolojanra, a független Isãrescura és a demokrata párti Romanra külön-külön leadott szavazatok nem lesznek elegendôk arra, hogy a három közül valamelyik bejusson a második fordulóba. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy ebben az esetben Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor közt kell majd választani a második körben — vélekedik a liberális képviselô.
Lapzártakor kaptuk a hírt: a délutáni órákban tûz ütött ki az Iris telepen, a Puietilor utca 4. szám alatt.
A hôség miatt nagyon hamar terjedt a tûz, a lángok a szomszédok udvarát, házát is veszélyeztették. A tûzoltók, és a mentôk azonnal a helyszínre siettek.
Szerencsére a tüzet nagyon hamar eloltották, nem volt sebesült vagy halálos áldozat. Szakértôk szerint a tûzet a raktárban hosszú ideje felhalmozott hulladék, illetve a tulajdonosok figyelmetlensége okozhatta.
A tervek szerint Mugur Isãrescu kormányfô koalíciós pártvezérekkel egyeztetett tegnap az ôszi parlamenti- és elnökválasztások idôpontjáról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke a Szabadságnak elmondta: jó lenne, ha november második felében kerülne sor az elsô fordulóra. Az RMDSZ ugyanakkor támogatja a választási kampány csökkentésére vonatkozó javaslatot is.
A Demokrata Párt (DP) már nem ért egyet a korábban — kis idôre — konszenzusnak örvendô november 19-i dátummal. Petre Roman szerint ebben az esetben a második forduló egybeesne Románia nemzeti ünnepével. A pártvezér november 15-ét és 29-ét, tehát hétköznapokat javasol, még akkor is, ha módosítani kell a törvényt, amely vasárnapot ír elô.
A liberálisok továbbra is ragaszkodnak a 19-hez, a parasztpártnak viszont szomorú emlékeket idéz fel ez a dátum: 1946. november 19-én a kommunisták már meghamisítottak egyszer egy választást. A Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) a legsürgôsebb: Ion Iliescu és pártja november 12-ét javasolja a választások elsô fordulójának idôpontjául.
Adrian Nãstase, a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elsô alelnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: pártját megkereste Gheorghe Tinca, a Szövetség Romániáért (SZR) nevû párt alelnöke, aki tárgyalásokat indítványozott a két politikai formáció között. Nãstase szerint az RTDP kedvezôen fogadta az SZR közeledését, amely a két párt közti viszony normalizálódását, egyféle választások elôtti közremûködést céloz. A tanácskozásra jövô szombaton kerül sor.
A Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért azt követôen kezdett el „tapogatózni" az RTDP-nél, hogy a múlt héten több vezetô személyiség kilépett a politikai alakulatból. Ez — vélik a politikai kommentátorok — további presztízsveszteséget jelent a párt számára, amelynek hitele — vezetôjének és államfôjelöltjének, Teodor Melescanunak népszerûségi mutatóihoz hasonlóan — sokat romlott az utóbbi idôben.
A pártból kilépô Adrian Bãlãnescu, Mugurel Vintilã és Cãtãlin Croitoru azóta létrehozták a Romániáért Nemzeti Kezdeményezôcsoportot, ahova elsôsorban azokat az SZR-tagokat várják, akik nem azonosulnak többé a párt jelenlegi csôdös politikájával.
Adrian Nãstase, a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elsô alelnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: pártját megkereste Gheorghe Tinca, a Szövetség Romániáért (SZR) nevû párt alelnöke, aki tárgyalásokat indítványozott a két politikai formáció között. Nãstase szerint az RTDP kedvezôen fogadta az SZR közeledését, amely a két párt közti viszony normalizálódását, egyféle választások elôtti közremûködést céloz. A tanácskozásra jövô szombaton kerül sor.
A Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért azt követôen kezdett el „tapogatózni" az RTDP-nél, hogy a múlt héten több vezetô személyiség kilépett a politikai alakulatból. Ez — vélik a politikai kommentátorok — további presztízsveszteséget jelent a párt számára, amelynek hitele — vezetôjének és államfôjelöltjének, Teodor Melescanunak népszerûségi mutatóihoz hasonlóan — sokat romlott az utóbbi idôben.
A pártból kilépô Adrian Bãlãnescu, Mugurel Vintilã és Cãtãlin Croitoru azóta létrehozták a Romániáért Nemzeti Kezdeményezôcsoportot, ahova elsôsorban azokat az SZR-tagokat várják, akik nem azonosulnak többé a párt jelenlegi csôdös politikájával.
Andrei Marga tanügyminiszter a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Beszterce-Naszód megyei szervezetének szenátori listáján indul. Sajtójelentések szerint Marga válaszra sem méltatta Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap és a Kolozs megyei KDNPP elnöke ajánlatát, aki a Kolozs megyei szenátori lista elsô, biztos befutó helyét tartogatta a miniszter számára.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |