2000. december 20.
(XII. évfolyam, 297. szám)

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ közötti támogatási protokollum szövegén — tudtuk meg Verestóy Attila szenátortól, a tárgyalóbizottság egyik tagjától — kedden még mind a két fél dolgozott. — A megállapodásban foglaltak nem merítik ki az RMDSZ programjában foglaltakat, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemond jogos követeléseirôl — hangsúlyozta a szenátor. Amint arról korábban hírt adtunk, a tárgyalások során az RMDSZ többek közt a magyar nyelvû felsôfokú oktatás megfelelô autonómiájának biztosításától teszi függôvé az RTDP-kormány parlamenti támogatását, az elhangzott nyilatkozatok értelmében pedig az RTDP hajlandónak mutatkozik támogatni a magyar nyelvû oktatás bôvítését, a magyar katedrák autonómiájának bôvítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül is. A BBTE vezetôségi tagjai közül többen is bírálták az RTDP ilyenszerû ígéreteit. Véleményük szerint az autonómia kiszélesítése az elsô lépés volna a magyar oktatási vonal elszigeteléséhez vezetô úton.

Szilágyi Pál egykori rektorhelyettes a következôképpen kommentálta a helyzetet: — Az egyetemi autonómia kétélû dolog, ugyanis sokszor épp erre hivatkozva próbálnak megakadályozni bizonyos reformtörekvéseket. Véleményem szerint az egyetemi autonómiának akkor kell érvényesülnie, amikor az illetô egyetemnek meghatározták a feladatkörét. Ha állami egyetemrôl van szó, annak feladatkörét — így többek között azt is, hogy a román nyelv mellett magyar nyelvû felsôfokú képzést is biztosít — a kormány kell hogy meghatározza. A tanügyminisztériumnak tehát nem szabad megengednie azt, hogy az egyetemi autonómia nevében egyes minisztériumi rendeleteket ne tartsanak tiszteletben. Így például a tanügyi törvény azon szakaszát, amely lehetôvé teszi azt, hogy a magyar középiskolát végzett diákok magyarul felvételizhessenek. Az egyetemi autonómia-koncepció tehát nem helyezhetô a meglévô törvények fölé.

Szilágyi Pál úgy értékeli: a BBTE-n továbbra is megvan a lehetôség arra, hogy a magyar tagozat továbbfejlôdjön és önállósuljon. — Ez abban áll, hogy megszervezzük az öt önálló kart, a megfelelô tanszékekkel, külön költségvetéssel, és természetesen saját szenátusi csoporttal. Mindezek megvalósítására legalább olyan lehetôségeket látok a jövôben, mint eddig, amíg az RMDSZ-nek kormányszerepe volt. Az a véleményem, hogy az új kormánynak érdeke az, hogy a mi nemes céljainkat támogassa, ugyanis másképpen európai felzárkózás nem lehetséges. Ezt mindenkinek meg kell érteni, és azt is, hogy ez egyáltalán nem a románság ellen irányul, hanem Románia érdekében történik.

A BBTE esetleges autonómia-bôvítésével kapcsolatban Kása Zoltán jelenlegi rektorhelyettes a következô feltételezéseinek adott hangot. — A legnagyobb autonómiát a magyar karok beindítása jelentené. Ezt a szenátus kellene hogy megszavazza, de a döntést politikai vonalon is lehet befolyásolni. Nekem az a véleményem, hogy az önálló karok megvalósítása elég autonómiát és mozgásteret biztosít majd számunkra. A BBTE chartájában benne van az, hogy az egyetemen három oktatási vonal — román, magyar, német — mûködik, valamint az, hogy minden vonalnak van egy vezetôje, de közismert, hogy e vezetôknek csak konzultatív szerepük van, és nincs döntési joguk.

Szabó Csaba

December 18-án Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektorhelyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök — Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára — azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedô tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén.

A professzort, akit „kiemelkedô kutatói-oktatói és tudományszervezôi tevékenysége mellett a romániai magyar nemzeti közösség felsôfokú oktatása érdekében folytatott többéves küzdelme teszi méltóvá erre a díjra", teljesen váratlanul érte a hír. — Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintô díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektorhelyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítôtársa is van Néda Árpád személyében — nyilatkozta lapunknak a professzor.

Szilágyi Pál a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektorhelyettese volt. Ebben az idôszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvû képzés széles skálája — áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvû képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségû hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett fôiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvû képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendôkben vált felsôfokúvá a romániai taítóképzés. Ezen intézmények — köztük a magyar tanítású nyelvû székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképzô fôiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. „Szilágyi professor aktívan, szakmai vezetôként mûködött közre az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács, valamint a Erdélyi Felsôoktatási Tanács munkájában. Az utóbbi grémiumban végzett munkája különösen azért fontos, mert ott alakultak ki azok az erdélyi magyar felsôoktatási–fejlesztési programok, szervezetek, felmérések és egyébb szakértôi anyagok, amelyek alapján ma az erdélyi magyar magánegyetemre vonatkozó elképzelések gyorsan formálódnak. Rendkívül komoly szerepet vállalt a romániai magyar nemzetiség érdekvédelmében, a különbözô diáktevékenységek támogatásában. Oktatás és tudományszervezôként meghatározó érdemei vannak abban, hogy a kolozsvári és a különbözô magyarországi felsôfokú intézmények között szoros szerzôdéses munkakapcsolatok alakultak ki, és ezzel az egyetem bekapcsolódott a nemzetközi együttmûködésbe" — áll a méltatásban.

Szabó Csaba

Üzletemberek, politikusok, és újságírók számára szervezett tegnap ünnepi fogadást a kolozsvári Continental szálloda vezetôsége. A eseményen többek között jelen volt Radu Mlesnitã, az Erdélyi Üzletkötô Központ igazgatója és Mircea Gavrilã alpolgármester. Maria Lehene, a Continental szálloda igazgatója lapunknak elmondta: sikeres évet zárnak, nôtt a külföldi vendégek száma. A minôségi szolgáltatásoknak köszönhetôen év végéig a 82 ágyas szálloda megkapja a harmadik csillagot is — mondta Maria Lehene.

K. O.

A hadsereg szerepe az 1989-es forradalomban címmel emlékkönyv jelent meg Bukarestben. A méltatók — többek között Sergiu Nicolaescu szenátor és Rãzvan Teodorescu kijelölt mûvelôdésügyi miniszter — rámutattak arra, hogy a román hadsereget nem lehet felelôssé tenni a decemberi vérfürdôért, mert a katonák csak a kötelességüket teljesítették. Florin Costiniu akadémikus a következô hasonlattal élt: a katonaságot felelôssé tenni a decemberi vérfürdôért olyan, mint az orvos kezében levô szikét hibáztatni a vérzésért.

A hadsereg úgynevezett rehabilitációjának könyv-ünnepén részt vett — többek között — Silviu Brucan politológus és George Pruteanu szenátor is.

Még karácsony elôtt áremelkedés várható országszerte: drágul a liszt és a hús, nônek az ezekkel kapcsolatos élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fô ok az üzemanyagok drágulása, de szerepet játszik a lejnek a dollárhoz viszonyított értékvesztése is.

Kolozsváron egyelôre nem érzékelhetô árváltozás a húsfélék, a hidegfelvágottak, a kenyér és a pékkészítmények piacán, de a kereskedô szerint csupán napok kérdése az új árak megjelenése.

Értesüléseink szerint az erdészeti hivatal 70–90 ezer lejért árulja a fenyôfákat, a feketepiacon viszont — nagyságtól függôen — 150 ezernél kezdôdnek az árak, a terebélyesebb példányokért pedig az 1 millió lejt is elkérik.

A német kormány egy képviselôje a jobboldali szélsôségesek elszigetelésére biztatta kedden a romániai politikai pártokat.

Christoph Zoepel német külügyi államtitkár kijelentette Petre Roman távozó román külügyminiszterrel folytatott bukaresti megbeszélésén: „Románia sikerrel folytathatja útját Európa felé, ha a kormány és az ellenzék egyaránt elutasítja az együttmûködést a szélsôségesekkel."

Adrian Severint, az EBESZ parlamenti közgyûlésének elnökét bízta meg a szervezet a szombati szerbiai országos választások nemzetközi megfigyelésének irányításával. Severin az EBESZ jelenlegi elnöke, Benitta Ferrero Walder osztrák külügyminiszter különmegbízottjaként utazik Szerbiába, ahol szerdán Szerbia elnökével, Voislav Kostunicával valamint a szerb külügyminiszterrel, Goran Svilanovici-csal folytat a választásokkal kapcsolatos megbeszéléseket, csütörtökön pedig a civil szervezetek képviselôivel konzultál. A választások elôtti napon az EBESZ elnöke fog megbeszéléseket folytatni a szerb választási bizottságok valamint a pártok elnökeivel. Vasárnap sajtóértekezleten számol be az EBESZ-küldöttség a választásokon tapasztaltakról.

EZREDFORDULÓS ÜNNEPI GYERMEKRAJZ-KIÁLLITÁS nyílik december 20-án, szerdán de. 11 órakor a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében.

MINIKARÁCSONYI ÖSSZEJÖVETELT szervez december 22-én, pénteken du. 5 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban, az örök fiatalok találkozóján, az RMDSZ belmonostori szervezete. Minden korosztályt szeretettel várnak.

KARÁCSONYI RENDEZVÉNYRE hívja az érdeklôdôket a Szent Gábor Ifjúsági Nôszövetség december 21-én, du. 5 órakor a Szentegyház utca 6. szám (I. emelet) alatti székhelyén. Fellépnek a Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai, a Visszhang kórus és a Szent Mihály gyermekkórus. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

A MAGYAR MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK KOLOZSVÁRI TÁRSULATA, közli tagságával, hogy december 23-án, szombaton du. 4 órai kezdettel, a Hajnal negyedi Erdô (Pãdurii) utcában, a Mozgássérültek Szent Kamill Otthona kápolnájában karácsonyi — szerény, de szeretetben gazdag — ünnepi misét, majd agapét tart. Mindenkinek boldog karácsonyt kíván a szervezet vezetôsége.

AZ V–VIII. OSZTÁLYOS TANULÓK Kisokos MATEMATIKAVERSENYÉRE január 20-án, szombaton 9 órától kerül sor a Brassai- líceumban.

A jelentkezéseket január 15-ig a következô címre várjuk: Kassay Ildikó, Liceul Teoretic Brassai Sámuel, Bulevardul 21 Decembrie nr. 9.

A jelentkezési lapra kérjük feltüntetni a tanulók nevét, osztályát, iskoláját, valamint a kísérô tanár nevét.

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) kéthavonta megjelenô kiadványának tartalmából: A PC — vagyis a személyi számítógép, A Tisza tragédiája (Az oldott cianid ion tartalom megszûntetésének lehetôségei), Objektorientált paradigma, Kémiatörténeti évfordulók, Az üveghatás és a globális felmelegedés, jelenlegi és jövôbeni problémák. Ezenkívül az EMT kiadványa kémiavetélkedôt, alfa-fizikus versenyt. Ugyanakkor közlik az elôzô számban közölt feladatok megoldását.

Aki tudott a kolozsvári bábszínház ötvenéves évfordulójának mûsoráról, annak is meglepetés volt az utolsó pillanatra elkészült december 17-i bemutató: A boldog herceg Oscar Wilde-tól. A mûsorfüzet inkább a felnôtt közönség számára információ és emlékeztetô. A boldogtalan, nem közönséges életû író Boldog Hercegét színpadra álmodni e boldogtalan századvégen? Valóban illúzió. Kihez szól ma elsôsorban 1888-as elbeszélésének üzenete Calistrat Costin dramatizált változatában? Errôl, nyilván, nagyon megoszlanak majd a vélemények. Az élet, a képzelet, a halál szimbólumait másképp érti és értelmezi a harmadik évezred küszöbére alaposan megöregedett, megroggyant felnôtt emberiség, mint a gyermeki szív és ész. Hogy e bemutatón milyen sztorira találnak és csodálkoznak rá majd a mindenben izgalmas, mi több, vad sztorit keresô korunkban a szépség, a vágy, a rossz, a bûn legkisebb örökösei — talán érdemes lenne megkérdezni ôket. Engem a látvány, a jelkép, a vízió kapott meg mindenekelôtt, a képszerûség és a zene, s a forma- és színek harmóniája — mindaz, ami a rendezés és a színpadkép (Epaminonda Tiotiu) érdeme.

Varga Ibolya, városunk Puck Bábszínházának fiatal rendezônôje nem olyan rég, egy Tamási-elbeszélés színrevitelével, ördögöktôl eleven mesetájat jelenített meg magyar gyermekközönségének. Ezúttal a román tagozaton bizonyított rendkívüli — nagyvonalú és érzékeny — rendezésével. Mesterkéltnek talán az indítás kissé patetikus nôi hangját és a bábszínpadon túlzott, ünnepélyes szobortalapzatot találtam; valamely klasszikus, romantikus költô emlékét jobban szolgálta volna (a szoborként is megjelenô címszereplô, a Herceg olykor fáradtan monoton, az idôtlenséget megkísértô hangja viszont — akár a többi bábosé, név szerint a Frunzina Anghelé, Ramona Atãnãsoaieé, Dana Bontideané, Doina Dejicaé, George Borzaé, Lucian Meraé, Cãlin Muresané — a szerephez illô volt). Nagy(ság) és kicsiny(ség) ellentétezésként is érvényesült a fekete háttér elôtt, élô, szintén feketébe öltözött bábosok természetesen mozogtak s mozgatták a kis bábukat és az emberfej nagyságú maszkokat. (Milyen sikerült, érzékletes vonásokat fejeztek ki a cilinderes urak, s még a csak pillanatokra kéken foszforeszkáló halál sem volt annyira ijesztô, hogy a játékban elmélyült gyermekek rosszat álmodjanak majd.)

Tulajdonképpen egy szép álom elevenedett meg elôttük az ismert színfalak között, amelyet késôbb fognak megélni, megtapasztalni, ha a valóság életükben szembefordul az illúziókkal. De a képzelet igazi, merész és szép játékát most kell megtanulniuk. Az elôadás zenéje is ezt szolgálta, hûségesen követte a szél vagy a boldogság kék madarának szárnyalását, a viszonylag kevés mozgalmas jelenetet. A lírai hangulat uralta az olykor túljátszott-ismételt szimbolikával dúsított színpadképet, a háttérre vetített színes, mozgó képek (akárcsak a zenekíséret) — a pillangók, madarak, piramisok s a Szfinx — mind jól szolgálták, illusztrálták a jelképekre épített mondanivalót.

Az álom és a valóság fény–árnyék összecsapásának színterén egyedül a bábuk arcát láttam volt pirospozsgásnak. Nem tudom, más hogy volt vele. Arra gondoltam, hogy annyi történelmi félreértés és koholt konfliktus ellenére ez a bemutató nemcsak a múltba tûnt angol költô üzenetével vált teljesítménnyé, hanem az egyik tagozat Varga Ibolyája és a másik bábcsoport egymásra talált...

Herceg! (állhatna a végén az „ajánlásban"): Ez, ha a boldogsággal nem is, de egy mosollyal felér.

Lászlóffy Csaba

A háromfelvonásos vígopera Donizetti alkotómûvészetének csúcspontját jelenti. Ôsbemutatójára 1843. január 3-án került sor Párizsban. Kolozsváron 1846. március 20-tól játsszák operaszínpadunk állandó repertoárelôadásaként.

Csütörtök este a magyar opera színpadán újból felhangzik e hallatlanul szellemes és humoros ötletek zenei tûzijátéka.

Az öregedô, régimódi gavallér, aki mindenáron lépést akar tartani a fiatalsággal, Don Pasquale szerepében Hercz Péter, operaházunk népszerû magánénekese százötvenedik alkalommal lép közönség elé. Szerepalakítása telitalálat, virtuóz csillogású és felejthetetlenül humoros. Hadaró

duettje örök partnerével és jó barátjával, a Malatesta doktort alakító Bancsov Károllyal kitûnô megoldású, nem mindennapi iramú operaházi élmény.

Norina szerepében másodszor tapsolhatunk a társulat tehetséges lírai koloratúrszopránjának, Hary Juditnak. Don Pasquale unokaöccsének és örökösének, Ernestónak szerepében az ôstehetségû fiatal lírai tenort, Szakács Leventét látjuk-hallhatjuk szintén második alkalommal.

Az elôadást Gy. Tatár Éva rendezte, díszlet- és jelmeztervezô Witlinger Margit. Vezényel Hary Béla karmester, a kolozsvári Állami Magyar Opera örökös tagja.

Ez a jó hangulatú elôadás legyen kellemes bevezetôje a téli ünnepkor vidám eseménysorozatának, melyre szeretettel várja a társulat operabarát közönségét.

Turánitz J. Lajos

A kéttagú együttes 1998 óta van együtt, Mr. Mix (Cornel Sorian, 26 éves) és Emanuel (Mirea, 23 éves) club-dance stílusban énekel. Szatmárnémetibôl jöttek, jól ismerik a zenét, meghódították a közönséget.

A Diesel-klubban hétfô délután „útjára indított" Stigma CD a Nu-i vina ta (Nem a te hibád nevet viseli). Ez a csapat második albuma — az elsôt egy évvel ezelôtt Atât de real néven adták ki.

Az új CD, a címadó dalon kívül, tartalmazza még: a Bye Bye címû slágert, amely nagyon rövid idô alatt felfutott, és 16. helyig jutott a Romanian Top 100 slágerlistán, valamint karácsonyi ajándékként — fôleg azok számára, akik egész télen egyedül vannak — egy „bonus track"-et, amely a Toata iarna impreunã címet viseli.

(pja)

A Györkös-Mányi Albert-emlékház Téli szerenád címû nyugdíjas matinéján az opera nyugalmazott mûvészei: Jakab Éva, Jakab Lajos, Mátyás Jenô léptek fel nagy sikerrel, Sorosán Kinga Liszt- és Debussy-mûveket zongorázott.

A harmadik évezred küszöbét átlépni óhajtó nagy hajszában megfeledkezünk egy dologról. Nem is csoda, hiszen a jó élet utáni hajsza közben a szakmai bravúroktól a pénzszerzés legapróbb örömein és a szerelmi intrikákon át egészen a mindennapi betevô falat megszerzéséig, gyakorlatilag nem marad idô semmi másra.

Rendet diktálunk az életünkbe, és hûen követjük azt. Azonban, ha csalódások sorozata ér, nem értjük, miért történt. Nem értjük, hogy az általunk oly nagy becsben tartott rend néha ütközik egy egyetemes renddel. Pontosan ez utóbbi az, amirôl rendszeresen megfeledkezünk, a szeretet rendje. A karácsony jó alkalom arra, hogy ne csak drága ajándékokat adjunk és kapjunk, hanem a szeretet átadására, kimutatására is fordítsunk némi idôt. A karácsony az önzetlen szeretet ünnepe, amely nem ismer különbségeket emberek között, hanem mindig a másikra irányul.

Röviden így lehet összefoglalni a Protestáns Teológiai Intézet egy kis hallgatói csoportja szervezte hétfô délutáni kedves, játékos elôadás kimondatlan üzenetét. A teológia diákjai ezzel az önzetlen gesztussal és a teológiai intézet adta ajándékcsomagokkal a Báthory István Líceum különleges kisegítô osztályaiba járó gyerekeknek próbáltak örömet szerezni, akik, mint minden gyerek, nagyon élvezték a betlehemi pásztorok szeleburdiságát, nagyapó répájának történetét, és azokat a dalokat, amelyeket a vendéglátókkal együtt énekeltek azok nagy meglepetésére, mert senki sem gondolta, hogy a gyerekek minden dalt ismernek.

A teológiai hallgatók odafigyelése egyrészt tükrözi, hogy valahol mindenkinek kötelessége törôdni azokkal a gyerekekkel, akik talán nem voltak olyan szerencsések, mint az átlag. Másrészt törôdni kell ezekkel a gyerekekkel, hisz ôk közelebbrôl is családtagok, mert magyarok.

Schmidt Daniel

— 1920 decemberében kerül sor az utcák román átkeresztelésére;

— 1920-ban megalakul a Haggibor zsidó sportegyesület;

— 1920-ban a városnak 83 542 lakosa van;

— 1920— 1922 között jelenik meg a Keleti Újság mellékletébôl önállosult Napkelet címû havi folyóirat;

— 1921. január 23-án Kolozsvárt megjelenik Kós Károly, Zágoni István és Paál Árpád Kiáltó szó címû röpirata, amely helybenmaradásra, szervezkedésre és munkára szólítja fel az erdélyi magyarságot;

— 1921. március 1-jén a városi tanács levéteti Mátyás király szülôházáról a magyar nyelvû bronz emléktáblát;

— 1921. március 11–12-én ünnepelik a kolozsvári színház megnyitásának százéves évfordulóját;

— 1921. május 7-én a kolozsvári tanács végleg eltávolíttatja Széchenyi István mellszobrát a Széchenyi (Mihai Viteazul) téri kútról.

Összeállította: Gaal György

A Szabadság, az Interneten olvasható Transindex és a Kolozsvári Televízió magyar adása folytatja közös Transfórum rovatát, amelynek vendége Pap Géza új erdélyi református püspök, akihez olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseket intézhetnek. A válaszokat december 27-én olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel kísérhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum korábbi meghívottai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós, Tôkés László, Boros János, Jenei Imre és Alföldi László voltak. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben december 20-ával bezárólag (postabélyegzô dátuma), valamint szerkesztôségünk telefonszámain, e-mail címén, a magyar adás 186-855-ös telefonszámán, illetve a transindex@mail.dntcj.ro címen december 22-ével bezárólag.

A bukaresti Compania Kiadót — amely idén október 23. tiszteletére román nyelven jelentette meg Méray Tibor Budapest 1956. Akkor és 44 év után címû, elôször 1966-ban a párizsi Robert Laffont-nál, majd Angliában, az Egyesült Államokban és Olaszországban is publikált, de magyarul eddig meg nem jelent kötetét — két évvel ezelôtt Petru Romosan román író és felesége, Adina Keneres mûfordító-szerkesztô alapította. Bevallott szándékuk szerint azzal a céllal is, hogy a román olvasóknak minél teljesebb képet nyújtsanak az országban élô nemzeti kisebbségekrôl.

Kiadták például a francia Emanuelle Pons könyvét a romániai cigányságról, s nemrég jelent meg náluk Marek Halter Mi a zsidó? címû kötete. Nemsokára a romániai német közösséget bemutató kötetet jelentetnek meg.

Romosanékat elegáns bukaresti belvárosi villájukban kerestem fel. Itt mûködik a kiadójuk is. Teltház volt, mégis mindketten azonnal szakítottak rám idôt, s a férj rögtön bevallotta: személyes oka is van arra, hogy Magyarországgal kapcsolatos könyveket adjon ki.

— Örökké hálás leszek Magyarországnak, amiért 1987-ben politikai menedékjogot adott. A Ceausescu-rezsim elôl menekültem Magyarországra. Kedvesen fogadtak, és segítettek abban, hogy már Párizsban élô feleségemhez eljuthassak. Rendkívüli embert ismertem meg akkor Budapesten Bodor Pálban, aki személyesen foglalkozott ügyemmel. Ez nagyon jól jött, mert a nyelvet nem ismertem, és Magyarországon nem voltak barátaim. Bodor Pál nagylelkûen segített rajtam csupán azért, mert mindketten íróemberek vagyunk — emlékezett vissza Petru Romosan.

A Compania Kiadót alapító házaspár olyan könyvek kiadását is tervezi, amelyek a román és a magyar nép közeledéséhez, a létezô nézeteltérések, tévedések, félreértések és tájékozatlanságok feloldásához, megmagyarázásához vezessenek.

— Egyetlen pillanatra sem feledhetjük, mennyire közel állunk egymáshoz, s azt sem, hogy Romániában számottevô magyar közösség él. A világ végéig együtt kell élnünk! Lépéseket kell tennünk tehát a békés egymás mellett élés mielôbbi megteremtéséért — gyôzködött.

Romosan úgy véli, Románia Európába vezetô útja nem csupán földrajzi, de politikai szempontból is Magyarországon keresztül vezet. Meggyôzôdése, hogy bármily kis lépés, amelyet a közeledés útján megtesznek, elsôsorban nekik, románoknak elônyös, hogy a magyarokhoz történô közeledésükkel tulajdonképpen saját jól kiszámított érdekeiket próbálják érvényesíteni.

Méray Tibort Romosan tíz évvel ezelôtt Párizsban ismerte meg. Többször találkoztak, és olyankor egyebek mellett a román–magyar viszony kérdései is terítékre kerültek.

— Nem mindig értettünk egyet, sokszor képviseltünk ellentétes álláspontokat. Mulattam magamban sokszor, mert Méray úr néha a sorompó másik oldalán álló románnak tekintett, és esetenként bizonyos fokú gyanúval kezelt. Bár soha sem tekintettem ellenségesen a magyarokra, belementem ebbe a kedvenc kávéházunkban ûzött játékba, és sokszor provokáltam. Mert valójában két Párizsba számûzött ember játéka volt ez, amely senkinek sem okozott semmi rosszat. Aztán egy szép napon az egyik standon felfedeztem ezt a könyvét. Nem tudtam, hogy írt egy ilyen könyvet, de azonnal rájöttem, mennyire fontos lenne ezt román nyelven is megjelentetni, hiszen errôl a kérdésrôl Romániában korábban semmi sem jelent meg — mondta mosolyogva.

A Méray-kötet szokatlanul nagy visszhangot keltett Romániában. A téma szinte ismeretlen volt, a románság nagy része nem ismerte 1956 történetét, és a megírás minôsége mellett aktuálpolitikai okoknak is köszönhetô, hogy Méray Tibor mára „közismert román író" lett. A Méray-munka ugyanis nem a legkedvezôbb színekben mutatja be Petre Roman román külügyminiszter néhai apjának, Valter Romannak a magyar forradalom idején kifejtett tevékenységét, s ez fia részérôl azonnali durva támadást eredményezett. Petre Roman kijelentette: „Méray Tibor magyarországi politológus közismert irredenta". Mérayt a román sajtó vette védelmébe. Romosan úgy véli, e vita nyomán Romániában magáról a szerzôrôl rendkívül jó kép alakult ki. Mi sem bizonyítja ezt szerinte jobban annál, hogy máris újabb Méray-mû kiadására készülnek.

— Mivel a legnagyobb példányszámú román napi- és hetilapok heteken keresztül részleteket közöltek Méray könyvébôl, s a kötetrôl számos kritika jelent meg, a szerzô neve szinte egyik napról a másikra közismertté vált Romániában. S amióta külügyminiszterünk, Petre Roman, nyíltan, de teljesen igazságtalanul megtámadta, Méray Tibor rengeteg román barátra tett szert — magyarázta.

Petru Romosan szerint nyilvánvaló, hogy mielôtt támadásba lendült, Petre Roman nem olvasta el Méray könyvét, hiszen ha elolvassa, sokkal körültekintôbb lett volna.

— Külügyminiszterként ilyen mértékû lezserséggel, ennyire közismert, Magyarországon és Franciaországban egyaránt köztiszteletnek örvendô szerzô esetében irredentizmusról beszélni, hatalmas baklövés. Tartózkodtam attól, hogy válaszoljak Romannak, s elmondjam neki, hogy Méray úr tekintetében milyen súlyos hibát követett el. De nem is volt szükség arra, hogy közbelépjek, mert szerencsére elmondták ezt neki sokan mások — közölte huncutkásan nevetve.

Romosan meggyôzôdése, hogy a Méray-kötet reklámozásának mindenképpen jót tevô polémiákon túlmenôen az ilyen könyvek megolvaszthatják a román–magyar kapcsolatokban még mindig létezô jégcsapokat, és feloldhatják azokat a gyanúkat, amelyeket szerinte bizonyos állami hivatalok szándékosan gerjesztnek. Elgondolkodva, természetességgel összegezte:

— A románok végre megérthetik, hogy a magyar nemzet akkor szállt szembe hôsiesen a szovjetekkel, amikor a gyôzelemre semmilyen remény nem mutatkozott, s ez tiszteletet parancsol. Ha pedig valakit tisztelsz, azt már nem vádolhatod olyan könnyedén, de legalábbis gondolkozni fogsz, mielôtt ezt megtennéd.

Tibori Szabó Zoltán

Reneszánszát éli Erdély-szerte a nyelvújítás. A világnyelvekbôl és különbözô tudományokból kölcsönzött mûszaki szavak önmagukban, magyarizálva, illetve a magyar szavakkal vegyítve kerülnek a köznyelvbe, azt a látszatot keltve a gyanútlan magyar anyanyelvû tömegekben, hogy a technika és számítógépek évszázadában/évezredében elkerülhetetlen az anyanyelv nátósítása, nyugatosítása, euroatlanti integrációja is.

A magyar nyelv nátósítása annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy jómagam már kétszer voltam az elmúlt hetekben/hónapokban olyan, a magyar nyelv és irodalom oktatásával kapcsolatos rendezvényen, ahol pattanásig feszült idegekkel kellett a felszólalók ajkát figyeljem, hogy valamit megérthessek a nátósított magyar szövegbôl. Voltak ezekben lélektani, fizikai, kémiai, geológiai, sôt, még a számomra kellemes emlékeket ébresztô növényanatómiai szakszavak is.

Szólás-, illetve nyelvszabadság van: mindenki annyira keveri a magyar nyelvet idegen, illetve tudományos szavakkal, amennyire csak akarja. Bárki nekifoghat nátósítani manapság: valóságos verseny alakult ki, hogy ki tud több tudományos szakszót úgy elkeverni a magyar nyelvben, hogy annak nemcsak sejtelmesen nyugatias-tudományos kicsengése, de értelme is legyen. Nem is lenne gond ez a jelenség, amennyiben csak viszonylag zárt körökben (egyetemen, értekezleteken, tudományos dolgozatokban) élné reneszánszát, és nem gyûrûzne ki a tizenévesek közé.

A középiskolák diákjai ugyanis úgy szívják magukba a nátósított magyar nyelvet, mint a csecsemô a tejet. Újdonság ez a neo-magyar nyelv nekik, lázadás a régi ellen — kulcs a Nyugat kapujához.

Hiába javítja ki ôket az ember, hogy a tradíció az magyarul hagyomány, nem hisznek az „idegennek": ha a tanár néni így tanította, akkor az úgy is van.

Nemrégiben egy vidéki iskola meghívottjaként alig tudtam meggyôzni diákhallgatóságom, hogy a generációs konfliktust magyarul nemzedéki ellentétnek mondjuk. Szegény gyerekek azzal érveltek, hogy a tudományos nyelv sokkal kifejezôbb, mint a magyar. Hiába mondtam nekik hogy még az algák szaporodásánál is a nemzedék váltás szót használjuk — kétkedve csóválták a fejüket.

Kigyûrûzött hát az anyanyelv nátósítása a könnyen befolyásolható tizenévesek közé is: beszivárgott az iskolákba, a folyósokra, osztálytermekbe, füzetekbe.

Jó ez? Káros ez? Majd elválik. Eljön az ideje annak, hogy a Halotti Beszédet könnyebben olvassuk majd, mint egy nátómagyar szöveget? Majd elválik.

A diákokban viszont tudatosítani kellene: a mai Erdélyben elvegyülni (nyelvben és politikában egyaránt) könnyû — megmaradni, együttmaradni nehéz.

És nem az elôbbire, hanem az utóbbira illik az, hogy férfimunka volt.

Szabó Csaba

Olvasom: A magyar parlament úgy döntött, hogy az — eredetileg — Magyarok Világszövetségének szánt, mintegy negyedmilliárd forintnyi támogatást az Illyés Közalapítványnak utalja át, amibôl — természetesen — részesednék a Magyarok Világszövetsége is.

Tette ezt — nem holmi „szociálliberális", de nemzeti elkötelezettségû kormány, ilyen többségû parlament. Igaz, amikor egy ilyen intézkedés lehetôsége még csak szóba került, MVSZ-berkekbôl igen derûlátón reagáltak a hírre: sebaj, a világszövetség „kigazdálkodja" majd a neki szükséges pénzt. Vagy rosszul emlékeznék?

Kétségkívül nem egészen felhôtlen a viszony az MVSZ és Magyarország kormánya között. Kiváltképp amióta a világszövetség vezetését kisajátította magának — úgymond — az RMDSZ reformszárnya. Igaz, Patrubány Miklós elnök úr „hivatalosan" sohase kötelezte el magát az RMDSZ-en belül a reform vagy más „platform" mellett, de kötôdése a reformtömörüléshez nyilvánvaló. Tôkés László fôtiszteletû úr köztudottan a reformszárny szellemi vezéralakja. Borbély Imre — az MVSZ Kárpát régiójának az elnöke szintén ehhez az RMDSZ-en belüli csoportosuláshoz tartozik. Nos, személy szerint egyikük ellen se emelnék szót. De a három együtt (tiszteletbeli elnök — elnök — régió elnök) talán sok a Magyarok Világszövetségének. Nemcsak az RMDSZ reformpolitikusai magyarok ugyanis. A magyarság zöme pedig nem Erdélyben él — hanem Magyarországon. És élnek magyarok — köztük a kommunista érában bátran ellenállók — Szlovákiában és más szomszéd államokban is. Amit azonban már súlyosnak tartok: a Magyarok Világszövetsége egyes vezetô személyiségei már-már diktálni próbáltak Magyarország kormányának, és — mintha ugyanezt próbálnák, miért ne? — a magyar országgyûléssel is. Egyes RMDSZ-tisztségviselôkkel együtt elôírnák, miként járjon el a magyar kormány olyan kérdésben, amelyben hazai és nemzetközi fórumok elôtt egyedül viseli a felelôsséget. A kettôs, illetôleg a „külhoni" állampolgárság kérdésére gondolok. Azért teszem szóvá, mert ezzel kapcsolatosan már két éve megírtam, hogy ez így pusztán délibábkergetés. Inkább olyanszerû megoldást várnék a magyar kormánytól, amilyet például Németország alkalmaz a határain kívül élô németek irányában. Meg is kaptam érte a magamét. Még azon melegében „káros"-nak nevezte véleményemet egy Berlinben politológiát tanuló fiatalember a Hargita Népében, egy hôkeblû honleány pedig stílusában-kifejezésmódjában felismerhetô forrásból az Erdélyi Magyarságban tett meg a múló év nyarán-ôszén „rózsaszín baloldalinak". Ettôl szinte boldog lettem, hiszen ez még sosem voltam, és Orbán Viktor miniszterelnök úrral, Martonyi János külügyminiszter úrral nem is kerültem rossz társaságba. Ôk ugyanis az ügyben hozzám hasonlóan vélekedtek — vagy magam tettem ezt hozzájuk hasonlóan, bár még mielôtt határozott álláspontjukat kifejtették volna a kérdésben.

Ha ezek után mégis szabad lenne javasolnom valamit az MVSZ tisztelt vezetôinek — és némelyik RMDSZ-politikusunknak is —, az mindössze annyi lenne, hogy ha van rá mód, ne próbáljanak diktálni a magyar kormánynak. A magyar adófizetôk pénzének az elosztásában pedig illetékesebbnek tartom Magyarország parlamentjét, mint bármelyik messzehangzó nevû, vagy ennek palástja alól hadakozó politikusunkat. Magyarország minden rendszerváltás utáni kormánya tisztesen költött a határon túli magyarok azonosságát megôrizni célzó intézményekre. Változatos módon támogatta fiataljaink iskoláztatását, kinti ösztöndíjaktól kezdve kihelyezett karokig. Támogatta a Partium-egyetemet. Hasonlóképpen segítette könyvkiadásunkat, lapjainkat, mûvelôdési intézményeinket. Mindebben élen járt az Illyés-alapítvány. Kérem, bocsássanak meg érte, de azt hiszem, az Illyés-alapítványnak ítélt negyedmilliárd forint van olyan jó helyen, mint lenne a romániai magyarságnak csak egy hányadát képviselô politikusaink kezén. Meg nem gondolt követeléseikkel ezek éppen annak a magyar kormánynak tesznek keresztbe, amelyik a legtöbbet áldozott ránk, „határon túli" magyarokra. A státustörvény megalkotásával és érvényesítésével pedig még többet is tesz értünk, mint az említett német kormány az országa határain kívül élô németekért. Ha említett politikusaink helyében lennék, a bennünket (is) érintô kérdésekben fôként akkor mondanám el véleményemet Magyarország kormánya felé — ha megkérdeznek. Mert kérdeznek. Kérdezetlenül inkább a román parlamentben tenném szóvá gondjainkat. És valamit ne feledjünk el: se a Magyarok Világszövetsége, se az RMDSZ úgy egészben, vagy ennek egyik-másik „platformja", nem fölérendelt szervei Magyarország kormányának, parlamentjének. Ha lehet tehát, uraim — valamivel hátrább, az agarakkal. Azok a politikusaink pedig, akik (felelôtlenül) nemcsak kezdeményezték, de erôszakolták is az aláírásgyûjtést a külhoni állampolgárság ügyében — fogják valamivel halkabbra a hangjukat. És bízzanak. Bízzunk valamennyien Magyarország — mindenkori — szabadon választott kormányában, parlamentjében. És hovatovább — a magunk erejében is.

Fodor Sándor

Elosztják a városatyák között az aranyosgyéresi utcákat, a tanácsosok ezentúl emberközelbôl figyelnék meg választóik problémáit. Errôl szól a mai tanácsülés egyik napirendi pontjaként szereplô határozattervezet, amely szerint az aranyosgyéresi tanácsosoknak terepmunkát is kellene végezniük. Kiszállásaik során a városatyák kapcsolatba lépnének az aranyosgyéresi polgárokkal, megismernék gondjaikat, megoldást keresnének ezek orvoslására.

Mivel a tanácsosoknak nincsenek a városházán kijelölt fogadóóráik, a város polgárai csak akkor léphetnek kapcsolatba választottjaikkal, amikor összeülnek a tanácsteremben, vagy a bizottsági üléseken. Az ismertebb, népszerûbb tanácsosokat az utcán állítják le olykor a városlakók, akik felhívni szándékoznak a városatyák figyelmét különbözô problémáikra.

A kezdeményezés atyja Radu Hanga polgármester, aki lapunknak elmondta, elengedhetetlennek tartja, hogy a helyi önkormányzati képviselôk a helyszínen ismerjék meg a polgárok igényeit, problémáit, ezért tûzte a mai tanácsülés napirendjére a határozattervezetet. A határozattervezet tartalmazza azt a kitételt is, hogy a tanácsosok belátására van bízva, mennyiben tesznek eleget ezen kötelességüknek.

Aranyosgyéres több mint 33 ezres lakosságának érdekeit 23 városi tanácsos hivatott védeni.

Tóbiás Zoltán

Rosszul volt elgondolva a fûtési pótlékról szóló kormányrendelet — jelentette ki lapunknak Aurel Bercea, a tordai Távfûtési, Vízszolgáltatási és Csatornázási Vállalat igazgatója. Bercea szerint nem természetes, hogy a polgármesteri hivatal fizetési késése miatt a vállalat büntetô illetéket fizessen a földgáz-szolgáltató felé.

— A rendelet alkalmazásának legmegfelelôbb módja az lett volna, ha a kormánytámogatásból a helyi önkormányzat egyenesen a villanyáram-, illetve a földgáz-szolgáltatónak egyenlíti ki a számláit. Ez a támogatási módszer nem vezetett volna a Távfûtési, Vízszolgáltatási és Csatornázási Vállalat akkora adósságaihoz, mint amekkorával jelen pilanatban küszködik — mondotta az igazgató.

A vállalatnak — az alacsony jövedelmû lakossági hôenergia-számláinak kiegyenlítésére szánt állami támogatásra megszabott összegek késése miatt — több mint 12 milliárd lejes adósságai vannak. A tartozás 75 százalékát teszi ki az az összeg, amelyet az állami költségvetésbôl kellett volna kiutalni, a többi pedig az a pénz, amelyet az Állami Vagyonalap lett volna köteles kifizetni azokért a vállalatokért, amelyeket Tordán felszámoltak, de számláikat nem fizették ki.

T. Z.

A várost körülvevô erdôk vadai számára az idén biztosított az eledel. A helyi vadászegyesületnek köszönhetôen a környék erdeiben nagy mennyiségû takarmányt tároltak. Amint azt ifj. Buzinovszki Mircea, a szamosújvári vadászegyesület elnöke lapunknak elmondta, eddig 17 tonna szénát és 9 tonna sót tároltak az erdészlakok közelében. A szépkenyerûszentmártoni csoport vadászai zárják a leggazdagabb zsákmánnyal az idei esztendôt.

A szamosújvári vadászegyesületnek 250 tagja van, a hét végi vadászatokon mintegy ötven-hatvanan vesznek részt.

E. Cs.

Tegnap tartották meg a George Cosbuc városi mûvelôdési házban a 21-ik karácsonyi zenei fesztivált. A rendezvény megnyitójaként üvegre készített festménykiállítást tekinthettek meg a résztvevôk, majd a dési iskolák gyermekkórusai léptek fel. Karácsonyi dalokat adott elô többek között az 1-es számú Általános Iskola Zeitler Zoltán által vezetett kórusa, valamint az Alexandru Papiu-Ilarian Líceum és az 5-ös számú Általános Iskola énekkara, Farkas Kinga vezényletével. Fellépett a Mihai Eminescu Iskola kórusa is, melyet Lakó István vezetett, és az Andrei Muresanu Kollégium énekkara.

K. R.

Javában folynak az ünnepi elôkészületek a fôtéri „Törpék Háza" árvaházban. A gyermekotthon 58 lakója összesen húszmillió lej értékben kap ajándékcsomagot a megyei tanács költségére. Karácsony elôestéjén ünnepi elôadást tartanak az intézményesített keretek között gondozott kiskorúak. Jelen lesznek azoknak a gyermekeknek a szülei is, akik nem árvák, valamint a többiek hozzátartozói.

A karácsonyt megelôzô napokban a gyermekek meglátogatják a gyermekvárost. A Törpék Házát több egyházi felekezet képviselôi is felkeresik.

E. Cs.

Emelkedik januártól a köztisztasági szolgáltatások ára, amennyiben a helyi tanács elfogadja a drágításról szóló határozatot — tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékeseitôl. Az áremelést a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) kérte, és holnap tárgyalja meg a városi tanács. A január elsejétôl életbe lépô intézkedés szerint a szemételhordási szolgáltatások harminc százalékkal drágulnak. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 5200 lejes illeték helyett minden tordai lakos hétezer lejt fog kifizetni. A jogi személyek, cégek által fizetendô illeték hetvenezerrôl 97 ezer lejre emelkedik.

A Közterület-fenntartó Vállalat áremelési intézkedését a vállalat képviselôi avval indokolják, hogy az utolsó drágításra tavaly decemberben került sor, amikor a felszerelések mûködtetéséhez szükséges gázolaj hatezer lejbe került, míg jelen pillanatban az üzemanyag ára duplájára nôtt.

A kilátásba helyezett áremelés a Közszállítási Vállalatnak azt a bejelentését követi, hogy — miután a múlt héttôl az Aranyosgyéres–Torda útvonalon történô utazások átlagban ezer lejjel drágultak — január elsejétôl a városon belüli utazások drágulását is elôirányozza a tanácsi határozattervezet, melyet a napokban fogad el a városi tanács, a Közszállítási Vállalat kérésére.

T. Z.

A Mócok úti Pro Iuventute székházban mûködô, a Belmonostori RMDSZ gyámsága alatt álló Kismama Klub története 1999 tavaszán kezdôdött, amikor Herédi Zsolt lett a szervezet ifjúsági alelnöke. Zsolt akkor még csak jövendôbeli örömapa volt, és nem ismerte igazán a kismama-gondokat, de már akkor eldöntötte, hogy tenni fog valamit a magyar kisgyermekes családokért.

• Két fiatal kirabolt egy taxisofôrt december 15-én hajnalban. Alexandru Munteannak (40) két hölgyet kellett Kolozsvárról Bánffyhunyadra szállítania. Miután célhoz, azaz a Cetatea Veche negyedbe értek, és az utasok távoztak, ketten támadtak Munteanra, megfosztották maroktelefonjától és 350 ezer lejtôl. Azonosították a tetteseket és kiderült, két kiskorúról — Claudiu P. (16) és Romeo R. — van szó. A kár teljes mértékben megtérült.

• Négymillió lej értéket lopott el december 11-rôl 12-re virradóra a magyarsárdi (Sardu) üzletbôl két férfi. A tetteseket december 15-én vették ôrizetbe, Romeo Lãcãtust (20) és a kiskorú Cosmin Felician F.-t szabadlábon vizsgálják.

• Megdöglött egy ló és három személy megsebesült egy hétfôi, december 18-i baleset során. A magyarkályáni Udvar Ferenc (40) 1310-es Daciájával Apahida felé haladt. Udvar nem vette figyelembe az elôzni tilos táblát, és egy teherszállító kocsit akart megkerülni, ám a gépkocsi frontálisan ütközött egy szembôl jövô szekérrel. A baleset nyomán Udvar Ferencet és Renátát súlyos sérüléssel kórházban kezelik, a kocsis, Grigore Hutiu (43) is megsérült, a ló kiszenvedett. Az anyagi kár 25 millió lejre tehetô, a rendôrség tovább vizsgálja a baleset körülményeit.

• Több mint két heti fogházbüntetés vár Ionel Chirára (46). A kolozsvári férfi több alkalommal randalírozott, csendháborítással zavarta a szomszédait, kidobta a feleségét a házból. Tizenöt napra szóló büntetést kapott.

(póka)

Szombaton éjszaka Nagyenyed egyik ismert bárjában, a Milenium-ban, a 20 éves Kálmán Gábor összeszólalkozott ismerôsével, a 28 éves Cristian Brãdãtan-nal. A veszekedést verekedés követte: Kálmán egy törött sörösüveggel társára sújtott; egy üvegdarab bekerült az áldozat szájába, aki lenyelte ezt. Brãdãtan a mentôautóban szenvedett ki. A halált okozó ütés után Kálmán Gábor önként feladta magát a rendôrségen. Kálmán ellen letartóztatási parancsot bocsátottak ki. Jelenleg folynak a kihallgatások: eddig 13 tanút citáltak be a rendôrségre.

(mezei)

— Mandátumom végéhez érkeztem. A politikai elemzôk levonják a következtetéseket, felmérik az eredményeket és a hiányosságokat. Kétségtelen, hogy a kisebbségeket érintô törvénykezés nagy mértékben javult a négyéves mandátum alatt. A tanügyi törvény nagyrészt megtisztult a hátrányosan megkülönböztetô elôírásoktól, a helyi közigazgatási törvény korszerûsítése pedig folyamatban van. A kisebbségek jogaival foglalkozó intézmények sora bôvült, maga a kisebbségvédelmi hivatal is ebben a mandátumban jött létre — áll Eckstein-Kovács Péter leköszönô kisebbségvédelmi miniszter szerkesztôségünkbe eljuttatott kisebbség-napi üzenetében.

A miniszter kifejti: — A kormányok változnak, a kisebbségek maradnak. Védelmük nem lehet konjunkturális kérdés. A nemzeti kisebbségek identitása megôrzésének biztosítása a mindenkori kormánynak feladata kell legyen, politikai színezetétôl függetlenül. A kisebbségi jogvédelem nem politikai feladat, a nemzeti kisebbségek — az ország kulturális, tudományos, gazdasági életéhez való hozzájárulásuk révén — hatalmas értéket jelentenek, melyet a kormányzás megôrizni köteles.

S. M. L.

Az utcai pénzváltóknál a forint 82/85, a márka 11 600/11 800, a dollár pedig 25 700/25 900 lejbe került.
A Macrogroup Rt. éjjel-nappal nyitva tartó pénzváltót mûködtet november 1. óta a Sora üzletházban.

A kolozsváriak mintegy 70 milliárd lejes tartozást halmoztak fel a városi vízgazdálkodási vállalattal (RAJAC) szemben. A felgyûlt tartozásról Adrian Giurgea, az RAJAC szóvivôje elmondta: az állami és a magántôkével mûködô vállalatok hatalmas összegekkel tartoznak vállalatának. Ezeknek a követeléseknek az összege meghaladja a 30 milliárd lejt. A második helyet a lakóközösségek foglalják el, amelyek össztartozása körülbelül 27 milliárd lejre rúg.

Az RAJAC nyilvántartásai szerint a magánházakban lakó kolozsváriak fizetési elmaradása 6,7 milliárd lejt tesz ki, a költségvetési intézmények pedig 2,5 milliárd lejjel tartoznak.

A hatalmas kintlévôségek ellenére, az RAJAC csak januárban fogja majd ismét fizetésre felszólítani és megbírságolni a vele szemben adós fogyasztókat.

Kedden a kereskedelmi kamara klubjában, az Iris Center rendezésében, fórumot tartottak, melynek témája a különbözô vállalkozásokhoz és beruházásokhoz szükséges engedélyek kibocsátásának leegyszerûsítése és számszerû csökkentése. Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége programot hirdetett az ötcsillagos város cím elnyerésére, és ennek egyik feltétele az üzleti életben uralkodó nehézkesség megszüntetésére tett erôfeszítés.

Mircea Gavrilã alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a program december 30-án fejezôdik be, és eredményt januárban hirdetnek, tehát Kolozsvár elôtt még nem zárult le a lehetôség. Eddig Temesvár és Giurgiu pályázik a legnagyobb eséllyel az ötcsillagos városi cím elnyerésére. Ioan Mante a kamara részérôl elmondta: városunk egyelôre nem felel meg a követelményeknek, a különféle engedélyek a bürokrácia és a korrupció táptalaját képezik. A nyilvánosság bevonásával sok kis lépést kell tenni ezeknek az akadályoknak a felszámolására.

A keddi fórumon részt vettek a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, a különbözô helyi nagyvállalatok képviselôi, üzletemberek. Sok kérdés, javaslat hangzott el. Az amerikai módszer alapján lebonyolított találkozó, ha arasznyival is, minden bizonnyal hozzájárult a kolozsvári üzleti élet szellemének javításához.

Ö. I. B.

A Mediafax jelentése szerint az RMDSZ képviselôházi frakciójának elnöke, Kelemen Attila kijelentette: a szövetség képviselôi nehéz feladat elôtt állnak a parlamentben, tekintettel arra, hogy a választások nyomán felemás helyzet alakult ki a politikai életben: az RMDSZ igazán sem a Nagy-Románia Párt képviselte ellenzékben, sem kormányon nincs. Kelemen szerint a szövetségnek ennek ellenére meg kell találnia a helyét ebben a „kissé bizánci, kissé európai, de nagymértékben sajátosan román parlamentben" — mondta Kelemen Attila.

Mint fogalmazott, többen az RTDP képviselôi közül erôs kezû kormány mellett foglaltak állást, amely lehetôvé teszi a kormányzó pártnak az NRP-hez való közeledését, valamint a nacionalista jellegû retorika elsajátítását. Kelemen szerint egységes ellenzék létrehozása szinte lehetetlennek tûnik. Úgy véli azonban: „nem szabad hagynunk, hogy a peremre szorítsanak, fel kell zárkóznunk a demokratikus ellenzékhez. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt idôszakban többen is szélsôséggel vádolták meg az RMDSZ-t, és az NRP-hez hasonlították" — fejtette ki Kelemen Attila.

Dan Pavel politológusnak ajánlotta fel az RTDP a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetését. A Mediafax értesülései szerint a Vasile Dâncã kolozsvári szociológus vezette tájékoztatási tárca hatáskörébe áthelyezett, és egyszerû fôosztállyá lefokozott Kisebbségvédelmi Hivatal leendô vezetôje államtitkári rangot kapna. Az elmúlt évek során Dan Pavel több, az interetnikus kapcsolatokról szóló projektben vett részt. A 22-es hetilap, és a Ziua ismert publicistája, két nap haladékot kért a válaszadásra.

Mugur Isãrescu távozó kormányfô tegnap a Gazdasági Sajtóklub összejövetele után kijelentette: mandátuma lejárta után szándékában áll visszatérni a Román Nemzeti Bank élére, amelynek kormányfôvé történô kinevezése elôtt az elnöke volt. „A törvény arra kötelez, hogy visszatérjek a BNR vezetôségébe, ahol felfüggesztettem a tevékenységemet" — fogalmazott Isãrescu. A távozó kormányfô nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani azzal kapcsolatban, hogy az RTDP más személyt javasol a BNR élére. Mint ismeretes, az RTDP vezetôi korábban kijelentették, hogy a BNR új elnökének a Vãcãroiu-kormány idején pénzügyminiszteri tisztséget betöltô Florin Georgescut szánják. Ehhez azonban a bankok mûködését és szervezését szabályozó törvény módosítására van szükség.

A szenátus hétfôn, lapzártánk után még tartó ülésén, Puskás Bálint, Kovászna megyei RMDSZ-es szenátort választotta meg a ház alelnökének. A másik három alelnöki tisztet Gheorghe Buzatu NRP-s, Doru Ioan Tãrãcilã és Alexandru Athanasiu RTDP-s szenátorok töltik be. Az alelnökök megválasztása nem zajlott zökkenômentesen. Az NRP azt szerette volna elérni, hogy az egyik alelnöki tiszt Corneliu V. Tudor pártelnöknek jusson. Tekintettel arra, hogy az alelnökök megszavazásához többségi szavazat szükséges, az NRP végül jobbnak látta lemondani szándékáról. Mint arról lapunk beszámolt, a szenátus elnöke az RTDP-s Nicolae Vãcãroiu, volt kormányfô lett.

Puskás Bálint a Szabadságnak elmondta: a házszabályzat értelmében az alelnök az elnököt helyettesíti, amikor ez nincs jelen a szenátus ülésén, vagy ha erre az elnök részérôl felkérés érkezik. Ebben az esetben az alelnök vezeti a ház ülését. Szintén az alelnök hatáskörébe tartozik a szervezési jellegû ügyek irányítása, az állandó bizottság tevékenységének felügyelete, küldöttségek fogadása stb. Ellentétben a házelnökkel — akinek a mandátuma 4 évre szól — az alelnököt minden parlamenti ülésszakban újraválasztják. Megtudtuk: az algoritmus és a politikai egyezségek alapján az RMDSZ három ülésszakban töltheti be az alelnöki tisztséget. Ennek elsô szakasza jövô év szeptemberéig tart, majd néhány hónapos szünet után, 2004 szeptemberében az RMDSZ azt ismét visszakapja. A közbeesô idôszakban a szövetség a szenátus állandó bizottságának titkári tisztét tölti majd be.

A szenátusban a közigazgatási bizottság elnöki tisztét Seres Dénes, az emberjogi bizottságét pedig Frunda György tölti be. Az utóbbit az RMDSZ csak a félmandátum idejére nyerte el, ennek második felében a szövetségnek az elnöki tisztség helyett az alelnöki tiszt jut, amennyiben addig más politikai egyezség nem születik. Egész mandátumra szóló titkári tisztet nyert el azonban Pete István a mezôgazdasági bizottságban.

A képviselôházban a héten véglegesítették az állandó szakbizottságok összetételét. A tizennégy szakbizottságot elnökök, alelnökök és titkárok vezetik. Az RMDSZ képviselôházi frakciójának döntése szerint az ipari és szolgáltatások bizottsági elnöke Antall István lett. Tokay György a kisebbségi, Kelemen Attila a mezôgazdasági, Asztalos Ferenc a tanügyi bizottság alelnökeként tevékenykedik majd az elkövetkezô idôszakban. Vida Gyula a gazdasági, reform és privatizációs, Birtalan Ákos a költségvetési, pénzügyi és bank, Márton Árpád a mûvelôdési és Kovács Csaba a közigazgatási bizottság titkári tisztét tölti be. Jövô év február 1-jéig a következô személyek látnak el háznagyi feladatokat: Borbély László, Ráduly Róbert (RMDSZ), Alexandru Lãpusan (RTDP) és Sever Mesca (NRP).

Ráduly Róbert a Szabadságnak elmondta: elôször történik meg, hogy RMDSZ-es képviselôk háznagyi tisztséget töltenek be. Ráduly szerint ez azért fontos, mert így nagyobb betekintést nyerhetnek a képviselôház mûködésébe. Alapvetô céljuk, hogy felszereltségében is erôsítsék a frakciót, amely által a „csapat" munkája is megszilárdulhat. Megtudtuk: Borbély László feladatkörébe a ház vagyonállagának, bizonyos szolgáltatásoknak (szálloda, étkezés, szállítás) felügyelete tartozik stb. Ráduly Róbert a jogszabályok közléséért, protokolláris feladatok ellátásáért és pénzügyek intézéséért felel.

P. A. M.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tegnap tette közzé idei mérlegének eredményeit. Ennek értelmében az év elsô hat hónapjában a Tele 7abc, az Antena 1, a TVR 1 és a Prima tv több ízben is megsértette a helyhatósági választások kampányszabályait. Noha a kirótt büntetések nem jelentettek különös anyagi terhet az említett intézmények számára, az audiovizuális tanács autoritása meghozta pozitív hatását, ugyanis a közlemény szerint az ôszi választási kampány idején jóval kevesebb szabálytalanságot tapasztaltak. Az RTDP idén tavasszal Emil Constantinescu államelnök letiltását követelte a közszolgálati adó képernyôjérôl, kérését azzal indokolva, hogy az államfô gyakoribb szereplése a kormánypártok irányában befolyásolhatják a helyhatósági választásokat. Ezzel viszont a tanács nem értett egyet, más esetekben azonban erélyesen fellépett a szabálysértôkkel szemben.

Különleges jelenséggel találkoztak a megfigyelôk idén nyáron, amikor Virgil Hâncu „földrengésjós" televíziós elôrejelzései tömeghisztériát keltettek, amibôl a biztosítótársaságok húztak nagy hasznot. A tanács tagjai mégsem tehettek semmit a jelenség ellen, mivel nincs semmilyen idevágó törvény, amelyik korlátozná az ilyen és az ehhez hasonló „szakmai" bejelentéseket vagy reklámokat.

Az audiovizuális tanács több ízben is figyelmeztette a tv-adók vezetôségét, mûsorszerkesztôit a szórakoztató mûsorokban elterjedt vulgáris nyelvhasználattal kapcsolatban. A többszöri felszólítást pénzbírság követi azoknál, ahol nem veszik figyelembe a helyes nyelvhasználatra vonatkozó elôírásokat. Hasonló figyelmeztetés érkezett az erotikus jeleneteket tartalmazó filmek éjfél elôtti vetítésekor is.

Egy néhány hónappal ezelôtti döntése szerint az audiovizuális tanács megtiltotta a tv-adóknak, hogy este 10 óra elôtt kerüljenek mûsorra a bingó-játékok. Úgy tûnik azonban, hogy a szeptember 1-jétôl érvényes döntést a tv-adók nyomására az audióvizuális tanács elnapolta január 15-ig. A tanács növekvô szigorúsága egyre inkább egy civilizáltabb audiovizuális tömegkommunikáció irányába mutat — állítják a megfigyelôk.

Tegnap reggel Valeriu Stoica leköszönô igazságügyi miniszter, és Rodica Stãnoiu, a tárca nemrég kijelölt jövôbeni vezetôje a volt kormány által elindított igazságügyi reformfolyamat folytatásáról értekezett. A felek által „konstruktívnak" minôsített tárgyalás során megegyeztek: az igazságügyi tárca új vezetése alaposan elemezni fogja a Stoica által kidolgozott és elfogadtatott reform-csomagot, és prioritásként kezelik az európai integrációt elôsegítô jogszabály-tervezeteket. Stoica figyelmeztetett: minden tôle telhetôt megtesz annak érdekében, hogy az említett törvénycsomag ne kerüljön le a parlament napirendjérôl. Hangsúlyozta: nem személyes büszkeségbôl ragaszkodik ehhez, hanem az ország integrációs érdekei követelik meg a román törvények jogharmonizációját az európai követelményekkel.

Hajdú Gábor leköszönô egészségügyi miniszter kilátásba helyezte a politikai életbôl való visszavonulását. A Mediafax tudósítása szerint a tárcavezetô úgy értékeli: „már így is túl sok idôt töltött gyûléseken". Hajdú szerint, ha nemcsak két és fél éves mandátuma lett volna, hanem négy év állt volna a rendelkezésére, sikerült volna sikeresen véghez vinni a reformot a kórházakban, hiszen ezek azok az intézmények, amelyek a legtöbb pénzt emésztik fel, amennyiben nem történnek sürgôs változtatások. Úgy vélte: a kórházak felhalmozódott adósságai kifizethetôk év végéig, mivel a helyi egészségügyi pénztárak közt több mint 3500 milliárd lejt osztottak ki e célra.

Tegnapi — utolsó — sajtóértekezletén Hajdú Gábor nem tudott arra választ adni, hogy az egészségügyi alkalmazottak megkapják-e a 13. fizetést, vagy sem. Ez elsôsorban attól függ, hogy a minisztériumnak van-e erre anyagi fedezete. Emlékeztetett: a költségvetés kiegészítésekor tárcája nem kapott annyit, hogy ezt a kiadást meg tudja engedni. Utódjának, Daniela Bartosnak még annyit javasolt: ha meg akarja oldani az egészségügy „akut" problémáit, hagyjon fel szakmájával.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]