 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. február 18.
(XII. évfolyam, 40. szám)
NAPIRENDEN
Tomescu: Románia teljesíti nemzetközi kötelezettségeit
Döglött hal a budapesti román nagykövetség kerítésén
A Duna vizének ciántartalma 4 és félszer magasabb a megengedett szintnél, de literenkénti 0,045 milligramm nem éri el az európai szabályokban megengedett színvonalat. Turnu Severinben már szerda éjjeltôl jövôhét elejéig leállították az ivóvízszolgáltatást. Összeállításunk a 8. oldalon
Válsághelyzetben a Demokrata Párt
Babiuc példáját többen követhetik (8. oldal)
Foglalkoztatási tervek erre az évre
Az építkezések téli leállásával növekedett a munkanélküliség (8. oldal)
KÖRKÉP
Ötven százalékkal drágul a földgáz (5. oldal)
A VIII. Mátyásnapok mûsora (2. oldal)
Tegnap este Kolozsvárra érkezett Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. A politikus ma délelôtt takács Csabával és az ügyvezetô elnökség tagjaival találkozik, ezt követôen pedig részt vesz a magyar kormány támogatásával létrehozandó egyházi egyetem kuratóriumának ülésén.
Csütörtökön az államtitkár székelyföldi polgármesterekkel folytatott megbeszéléseket. Kifejtette: a magyar kormány fontosnak tartja, hogy az egyházi hátterû magyar magánegyetemnek legyen egy lába Székelyföldön is. Elmondta, hogy jelenleg két koncepció létezik: az egyik szerint egy erôs központnak kell lennie, míg a másik több város intézményei közötti együttmûködésben látja az egyetemet. — Nem irigylem a kuratórium tagjait, akiknek dönteniük kell ebben a kérdésben — tette hozzá.
Csütörtök kora délelôtt — a nagy érdeklôdéssel várt kormányülés elôtt — az Országos Közoktatási Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) eljuttatta a területi szakszervezeti vezetôkhöz annak a sürgôsségi kormányrendeletnek a tervezetét, amelynek jóváhagyását a tegnapi kormányüléstôl várták. Ennek megfelelôen a mindhárom közoktatási szakszervezet (FSLI, FEN, Spiru Haret) vezetôi által láttamozott szöveg leszögezte, hogy a közoktatásban a pedagógusi alapfizetések 1 200 000 lejre emelkednek, a járulékos személyzeté pedig 905 000 lejre.
A kormányülésen végül csak délután került sor a tanügy számára kiutalandó GDP-százalék, illetve a sürgôsségi kormányrendelet-tervezet tárgyalására. Amint azt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztertôl megtudtuk, a jogszabályt végül elhalasztották. A munkaügyi minisztérium és a tanügyminisztérium közösen — a költségvetés elfogadása után — sürgôsségi kormányrendeletet fog beterjeszteni; ebben fogják majd rögzíteni a fizetésemelést. A költségvetésbôl 26 582,4 milliárd lejt utaltak ki a tanügyminisztérium számára. Ugyanakkor a tanügyminisztériumot illeti meg a helyi önkormányzatoktól átcsoportosított, a GDP 0,5 százalékának megfelelô összeg is. A tanügy saját pénzforrásaival együtt tehát a tanügyminisztérium számára elôirányzott GDP-százalék eléri a 4,2 százalékot.
Lapzártáig a szakszervezetek álláspontját nem sikerült megtudni arról, hogy folytatódik-e a tanügyi sztrájk vagy sem.
A kormány jövô hétre halasztotta a költségvetés tervezetének megvitatását. Lucian Croitoru, a kormányfô költségvetési-pénzügyi tanácsadója kijelentette: a büdzsé vitájára valószínûleg rendkívüli kormányülésen kerítenek sort, elôreláthatóan jövô héten hétfôn.
Croitoru elmondta, hogy a hatályos jogszabályokba foglalt bérjogok és a költségvetés valós lehetôségei között ég–föld közöttihez hasonló a távolság, s 2–3 büdzsére lenne szükség, hogy valamennyi — egyébként jogos — követelést ki lehessen elégíteni. Ennek ellenére — tette hozzá — a tanügy megkapja a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 4 százalékát, ahogyan azt a törvény elôírja.
Croitoru kifejtette: a következô idôszakban várhatóan a kamatlábak csökkenésére sem lehet számítani. Ami jelenleg az állampapírok piacán történik, máris bizonyítja jóslatomat — mondta. Ennek ellenére a tanácsos úgy vélte, a gazdasági növekedés már elindult, s ennek a nyár folyamán látványos jeleit is tapasztalni fogjuk.
A költségvetéstervezet vitájának elnapolását a kormány azzal magyarázta, hogy nem kapta meg a pénzügyminisztériumtól annak véglegesített változatát, a pénzügyi tárca azonban azzal védekezik, hogy mivel a kormány nem hozta meg a büdzsé fôbb paramétereit meghatározó politikai döntéseket, a tervezetet még mindig nem tudja kidolgozni.
Traian Decebal Remes pénzügyminiszter szerint amint tárcája megkapja a szükséges adatokat, a tervezetet néhány napon belül a kormány elé terjesztik. Tehát költségvetési vita a kormányban leghamarabb jövô csütörtökön valószínû.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) központi vezetôsége lapzártánkig még nem vitatta meg a Vasile Sãlcudean prefektus felfüggesztésére vonatkozó kérést.
Mint arról korábban beszámoltunk, a parasztpárt Kolozs megyei szervezete február 5-én megvonta a politikai támogatást a prefektustól. A testület többek között azt nehezményezte, hogy Sãlcudean nem mûködik kellôképpen együtt a párttal, nem lépett fel eléggé határozottan Gheorghe Funar polgármester ellen, a megye területén tett sorozatos látogatásai során saját maga számára kovácsolt politikai tôkét. A prefektus azzal vádolta a Radu Sârbu vezette csoportosulást, hogy a Polus-ügy miatt akarja eltávolítani tisztségébôl.
Sãlcudean lapunknak elmondta: nem tud részletekkel szolgálni, sem ô, sem támogatója, Ioan Vida Simiti képviselô nem hivatalos az ülésre.
A magyar és a román belügyi szervek egyre erôsebb és eredményesebb együttmûködése korszerûbb, az Európai Unió szabványaival harmonizáló jogszabályi hátteret követel — hangsúlyozta pénteken közös bukaresti sajtóértekezletén Pintér Sándor magyar és Constantin Dudu Ionescu román belügyminiszter.
Mindketten nagyon hasznosnak nevezték tárgyalásukat. Egyetértettek abban, hogy felül kell vizsgálni és korszerûsíteni kell a két ország közötti toloncegyezményt, a kishatárforgalmat szabályozó megállapodást. Külön kitértek a készülô polgári védelmi és katasztrófaelhárítási megállapodásra, amelynek sajnálatos aktualitást ad a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés. Közölték, hogy ebben az évben még egy miniszteri szintû találkozót terveznek.
A konkrét tervek között említették, hogy még az idén olyan határátkelô létesítését tervezik, ahol a határellenôrzést a két fél közösen látja el. A határátkelô helyérôl még nem született döntés, s megnyitásához szükség van arra is, hogy Romániában törvény szülessen a személyi adatok védelmérôl.
Kolozs megye prefektúrájának tanácstermében találkoztak a kolozsvári fogytékosok képviselôi Tãnase Toaderrel, a fogyatékos személyek államtitkárságának fôigazgatójával. A tanácskozáson részt vett Buchwald Péter alprefektus és Nicoleta Molnar, a fogyatékos személyekkel foglalkozó fôfelügyelô.
A világtalanokat Mihai Irimia, a vakok egyesületének elnöke, a mozgássérülteket Gheorghe Astileanu, a Dawn-kórós gyermekek szüleit Váradi Margit képviselte. Részt vett a megbeszéléseken Doina Tudoricã, a mozgássérültek és Anamaria Ilies, a szellemi fogyatékosok egyesületének elnöke. A fogyatékos személyek meghívására a találkozón jelen volt dr. Ioan Figan, az Egészségügyi Biztosító Pénztár Kolozs megyei elnöke.
A találkozóra az adott okot, hogy a 102. kormányrendelet olyan intézkedéseket tartalmaz, amely egyrészt megfosztja egyes jogaiktól a fogyatékosokat, másrészt különbséget tesz a világtalan és a látó fogyatékosok között. Toader Tãnase elmondta: a kormányrendeletet akkor hozták, amikor sok egészségügyi dolgozó sztrájkolt. „A rendeletet az utca nyomására hozta a kormány" — jelentette ki a fôigazgató. Tavaly júniusban, amikor a rendeletet kibocsátották, még nem lehetett tudni, hogy az állam mennyi pénzt költhet a fogyatékos személyek kisegítésére. A kormány havi 80–100 milliárd lej bevétellel számolt a biztosítások befizetésébôl, ami végül elérte a havi 200–210 milliárd lejt. Ennek okán a 102. kormányrendeleten némi változásokat eszközöltek, de ezek a Hivatalos Közlönyben még nem jelentek meg.
A fogyatékos személyek állami felügyelôségének bukaresti igazgatója elismerte, hogy még a vitatott 102. rendeletet módosító szövegbe is kifogásolható megfogalmazást használtak (világtalan fogyatékosok és nem világtalanok), és azt is elismerte, hogy valóban megkülönböztetés történt, amely sérti az emberi jogokat. Visszalépni azonban nem lehet, tehát nem csökkenthetik a már megszerzett jogokat, hanem a szolidaritási alapba összegyûlt, ebben az évben várhatóan növekvô pénzösszegbôl próbálják megemelni a többi fogyatékos járandóságát is. A jelen lévô szervezetek képviselôi figyelmeztettek, hogy a jelenlegi körülmények között egyre több család adja majd állami gondozásba beteg gyermekét, ez a megoldás azonban jóval költségesebb lesz az államnak.
Az ebben a kérdésben érintett szervezetek összedolgozásának hiányát a fogyatékosok orvosi és gyógyszerellátásának problémája is bizonyítja. Ugyanis másik sokat hangoztatott sérelme a fogyatékosoknak, hogy az 1997/145. egészségügyi ellátási törvény nem szabályozza egyértelmûen az ô helyzetüket is. A tanácskozáson jelen lévô dr. Ioan Figan elmondta, hogy a bizotsító ház „nyakába varrták¨ az összes krónikus betegségben szenvedôket, de erre csupán holmi „belsô levelezésben— utaltak, és nem törvényes jogszabály rendelkezik róla. Ráadásul sok esetben a minisztériumnak kellene állnia bizonyos betegek költségeinek fizetését, de az egészségügyi minisztérium errôl nem hajlandó tudomást venni. Figan doktor szerint a fogyatékosokat a kivételezettek kategóriájába kellene sorolni, ami egészségügyi ellátásukat illeti. A tanácskozáson jelen lévôk végül megállapodtak abban, hogy a különbözô fogyatékos szervezetek képviselôi szorosabbra fûzik kapcsolataikat a helyi fogyatékosokért felelôs állami felügyelôséggel. És mivel azzal az újabb ígérettel biztatták ôket, hogy márciustól kiegyenlítik a fogyatékosok közötti igazságtalanul megállapított különbségeket, elhalasztották további lépések megtételét.
MÉRLEGEN A KÜLKAPCSOLATOK címmel vitadélutánt rendez az RMDSZ Szabadelvû köre február 18-án 18 órai kezdettel, pénteken az Egyetemi Könyvtár (Béke tér) Muslea Termében. Minden érdeklôdôt szívesen látnak. Meghívott elôadók Gabriel Andreescu, Ara-Kovács Attila, Herbert Grünwald, Markó Béla.
KÖNYVDÉLUTÁNT rendez az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a Yoyo Only Kiadó és Szolgáltatások Kft. szombaton, február 19-én, du. 4 órakor a Rákóczi negyedi Traian Grozãvescu 20. szám alatti székházban. Könyvét ismerteti Murádin Jenô, reneszánsz zene Kiss Noémi és Mátyás Erika zeneakadémiai hallgatók elôadásában, vers és zene Fegyveresi Anikó és István felléptével, beszélgetés, könyvvásár és amit még kitalálunk.
TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST tart az RMDSZ Válaszút községi szervezete. A megyei szervezet részérôl Bitay Levente ügyvezetô elnök vesz részt.
A DÁVID FERENC EGYLET felolvasó ülést tart 2000. február 20-án, du. 5 órai kezdettel az unitárius egyház dísztermében (December 21. út 9.). A felolvasó ülésen Orbán Balázsra emlékezünk címmel Fekete János, a Székelykeresztúri Unitárius Kollégium igazgatója tart elôadást, utána a Camerata Napocensis együttes (Mihaela Leroy, Lucia Marius, Adrian Ciucã, Rónai Ádám) François Couperin Le Parnasse címû mûvét adja elô. Szaval Rácz Norbert és Csoltkó Kinga.
BÁNYÁSZ–KOHÁSZ–FÖLDTAN TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁT szervez az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság. Idôpont: 2000. március 17–19. Helyszín: Kolozsvár, Bethlen Kata Diakóniai Központ. Részvételi szándékot, bemutatásra szánt dolgozat címét az EMT ügyvezetô irodájában (Kolozsvár, Magyar/1989. december 21. utca 116., tel.: 064-190-042), postán (3400 Cluj, CP. 1–140) vagy e-mailen (emt@emt.ro) lehet jelezni, legkésôbb 2000. február 29-ig.
— Miért volt példátlan a tanárok sztrájkja?
— Mert teljesült legfôbb vágyuk: megkapták a maguk négyesét.
az idén február 19. és március 4. között három hét végére sûrûsödnek. Most szombaton déli 12 órakor tartjuk az ünnepélyes megnyitót, melyen a De Iuventute kórus (Babes–Bolyai Tudományegyetem) énekel, az Amaryllis Majó Zoltán zeneakadémiai növendékeivel bôvült zenei együttese muzsikál. Meghívott vendégünk Barta Zsuzsa fôiskolai hallgató, aki Erich Türktôl tanulja a csembalojáték mûvészetét. Barcsay Ákos fejedelmünk (1658–1660) gyönyörû nyeregtakarója elôtt Szôke Anna Mária ismerteti a Történelmi Múzeum reneszánsz textil-kincseit. A Ion Andreescu Képzômûvészeti Akadémia textil szakos növendékei munkáiból rendezett kiállítást Bitay Katalin nyitja meg. Délután 5 órakor szintén a szülôházban lesz a Reneszánsz divat zenében, táncban és öltözetben címû koncert, melyen kedves barátaink, a budapesti Musica Profana együttes muzsikál és az Amaryllis táncol a falra vetített eredeti viseletek szép látványa közén. 19 órakor egy rövid könyvbemutató következik, Ars Gallica I. címen. Voichita Sasu egy középkori francia lovagregényt ismertet (Lancelot — a Kordé lovagja) Liviu Matei és Natalia Bercea szövegrészleteket ismertet. Muzsikál az Anima duo (Dan Judit és Victor), énekel a De Iuventute kórus. Este 20 órától reneszánsz táncház az Amaryllis vezetésével. Vasárnap délelôtt 10 órától tartjuk a Kétágú Református templomban a hagyományos ünnepi istentiszteletet, mely évrôl évre Kolozsvár valamennyi templomában körbejár. Szeretnénk, ha Adorjáni László tiszteletes úr igehirdetésével egy idôben templomainkban mindnyájan városunk nagy szülöttére emlékeznénk. Gáspár István Monteverdi-zenemûvet énekel, Barta Zsuzsa orgonál. Közremûködik az Alsóvárosi Ifjúsági Kórus, Adorjáni Kata vezetésével. Az idén a Dies Matthiae Corvini octavo editae a Corvineum Alapítvány, a Kolozs Megyei Mûvelôdési Felügyelôség és a Ion Andreescu Képzômûvészeti Akadémia közös rendezvénye. Mindenkit, kinek a szülôváros minôség támpontot jelent ebben a zûrzavaros jelenben, szeretettel hív és vár
Nem volt könnyû dolguk február 12-én a Kuckó-farsang jelmezparádéját zsûrizô önkénteseknek. A Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban már a kora délutáni órákban nagy volt a sürgés-forgás.
Rendre bújt elô az öltözôvé elô-léptetett könyvtárszobából a sok kis figura: margaréta, tündér, állomásfônök, cigánylány (nem is egy), katicabogár, mozgó cukorkaautomata, Batman, törpe nindzsa, boszorkány, Óz, a varázsló. Aztán a felnôttek: kartonmozdony, hegesztô, szakács, óriás angyal, de még borzas parókás „sztrájkoló tanár" is.
Azt a csodát, aminek tanúi lehettünk szombat délután, hosszas készülôdés elôzte meg. Már az év elejétôl készültek a maszkok, jelmezek, egyéb kellékek. A régi szervezôk, Csoltkó Mária és Man Gabriella mellett két tehetséges, türelmes apáczais tizenkettedikes tanítóképzôs lány, Hancz Csilla és Tulogdi Tünde foglalkoztak kitartóan a kis kuckós csapattal. Verseket, énekeket, farsangi jeleneteket tanítottak, és a farsang eredetérôl, szokásairól meséltek a gyermekeknek.
A díjkiosztás — a rendezvény legkényesebb része — csak ezután következett. A 2–4 éves kicsik „súlycsoportjában" mindenki elsô díjas lett. A nagyobbak, 5–7 évesek, és a legnagyobbak, 7 év felettiek között már 1., 2., 3. díjakat és dicséreteket osztottak, figyelembe véve a jelmezek és maszkok eredetiségét, elônyben részesítve a saját készítésû kellékeket.
A zsûri nagyon vigyázott arra, hogy senki se maradjon díj nélkül. Szintén saját készítésû vagy otthonról hozott tárgyak képezték a tombolanyereményeket, az elôcsarnokban pedig a Tinivár Könyvkiadó terjesztôje volt jelen ifjúsági kiadványokkal.
Az 1999 ôszén felfrissített Kuckó gyermekcsoportnak a karácsonyi ünnepségek után ez volt a második nagyobb lélegzetû rendezvénye. Rendszeres szombat délelôtti találkozásaik és rendezvényeik nem jöhetnének létre a Pro Iuventute hathatós támogatása nélkül. Mindent egybevetve, kicsiknek és nagyoknak egyaránt jó buli volt.
„Látjátok, feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott bennünket magunkra. Megcsalt.
Ismertük ôt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedôlt
a kincstár."
(Kosztolányi Dezsô: Halotti beszéd)
Kedves Kollégák, Barátaim, kedves Bogárka, nagy mulasztást követtem el. Nincs két hete, hogy édesanyámnak Mártát emlegettem, jó lenne felhívni, elmenni hozzá, jó másfél éve nem láttam ôt. Akkor, nyár elején, egy keddi napon, amikor a Szótörténeti Tár szerkesztôi még együtt voltak, de a megbeszélésnek vége volt már, bementem a szobába, ahol dolgozni szoktatok, Zsóka, Frici és mindannyian. „Szeretnék Neked egy puszit adni" — mondtam, s már nem emlékszem, hogy sor került-e rá, mert nagyon meglepett, hogy Márta sírt. Sokáig foglalkoztatott, vajon miért, hiszen sohasem láttam sírni. Mindig fegyelmezett, távolságtartó volt.
Azt mondjátok, szívelégtelenségben hunyt el. Lehet. A halál beállta után annyi idôvel már bizonyára nehéz volt megállapítani. A körülmény talán nem fontos, s a halál fizikai okán — úgy gondolom — nem is érdemes vitatkozni.
Nagyon sajnálom, Márta, hogy amikor szóba kerültél, nem látogattalak meg. Tiszteltelek, korrekt voltál, tartózkodó és igazságos. Szerettelek, mert úgy vélem, Benned is rejtett kincsekre bukkantam.
Valamikor jó tanuló voltam. Még a finnugort is szerettem. És nagyon féltem a vizsgánktól, mert rettegetten szigorú voltál. Emlékszem, az volt az elsô és utolsó alkalom, hogy izgalmamban eperohamot kaptam, a vizsga után pedig elájultam a Fellegváron. Pedig tízest adtál.
Most azonban úgy érzem, megérdemlem az elégtelent.
Mert én is „szívelégtelenségben szenvedek". Elégtelen a szívem, hiszen elmulasztottam, hogy érdeklôdjem felôled.
Az udvarunkon van egy öregasszony: Lôrincz néni. A lánya Párizsban él. Elvira nagyon jó leány, naponta telefonál. És Lôrincz néni boldog, hogy ilyen lánya van. De amikor sétál a gangon, mindig megkérdi, hogy van, Évike. Amikor kellôképpen érzékeny vagyok, én is meg szoktam kérdezni, fáj-e a lába. De sokszor elmulasztom. Pedig mi ez ahhoz képest, hogy a jó erôben levô szomszédasszonyok felváltva gondoskodnak róla naponta, rendszeresen.
Hányan vannak, akik magányosan élnek, gyermekeik kivándorlása óta...
Megérdemlem az elégtelent. Figyelmetlen voltam.
Diákként még nagyon odafigyeltem, mit mondasz, mit cselekszel. Féltem is Tôled, mert egyszer az órán rám szóltál: Gyímesi, maga ne mosolyogjon, amikor én dühös vagyok. De egy napon megszerettelek. Mentem az egyetemre, és a Kismezô utca sarkán észrevettelek, ahogyan szembe jöttél velem, hazafelé a tanszékrôl. Mosolyogtál. Ez volt az elsô mosoly, amióta megismertelek. Elôször azt hittem, rám mosolyogsz, és nagyon jólesett volna. Aztán rájöttem, a hátam mögé irányul a tekinteted: egy óvodáskorú kislányra néztél úgy, mintha a Te karjaidba szaladna...
Aztán megáldott Téged az Isten, és egyre többet mosolyogtál. Sohasem voltál addig olyan kedves, mint amikor Bogárkát vártad. Egészen megszelídültél.
Késôbb, kollégákként kétszer voltunk együtt inspekcióban. Közelebb kerültünk egymáshoz, különösen 1984-ben, amikor Csíkszeredában jártunk. Bogárka már nagy volt, sokat beszélgettünk róla is...
Kedves Barátaim, talán nem haragusztok meg rám, ha most általánosítok: elégtelen a mi szívünk, hogy mindig nyitva legyen azok számára, akiket szeretünk. Hiszen, ahogyan Kosztolányi mondja, minden személy egy kincstár. És a kincstár arra vár, hogy megosszuk egymással. Nincs fontosabb az életben, mint együtt lenni azokkal, akiket szeretünk.
Elégtelen a szív és elégtelen a szó, hogy amit mulasztottunk, most törleszteni tudjuk. Én legalábbis nyugtalan vagyok. De Te, kedves Márta, nyugodjál békében.
Cs. Gyímesi Éva
Csendes vasárnapi délután. A Szent Péter plébániatemplom mögötti tisztáson már csak szétszórt ágak hevernek: megfagyott nyárfaágak. Néhány hét múlva rügyezni kezdtek volna.
Ezeket a fákat kivágták.
Lombjuk már nem fog árnyékot tartani a pár méternyire magasló Mária-szobornak. E kôbe zárt álomnak a szépsége is ki van szolgáltatva az enyészetnek. Gyermekfej nagyságú angyalkafejek vették körül valamikor a szobor tartóoszlopát. A gyermekek ripityára törték ôket az évek folyamán. Mérgükben, dacból, keserûségükben? Ki tudja már?
Megborzongok. Valami kapaszkodót keresek. Nehezen tudom elfogadni azt a tényt, hogy a múló idô nemcsak életet, hanem halált, pusztítást is hoz. Itt vagyok és mégis távolinak tûnik minden. Oly távolinak, mint az a tavaszi nap, mikor fényképezôgépemmel a kezemben meg akartam ôrizni valamit a tavasz illatából. Választásom végül is a nyárfákra és a Mária-szoborra esett. Már csak az emlékét ôrzöm e két fának. De ez az emlék eleven. Benne van a tavasz lüktetése, mindent elsöprô áradata. Rabindranath Tagore soraira gondolok. Lábam alatt a megfagyott ágak immár új tavaszt hirdetnek.
„Szíved örömében érezd meg egy tavaszi reggel dalának eleven örömét, mely vidám hangját száz esztendô távolából küldi feléd."
A gyulafehérvári román nemzeti gyûlés hivatalos trianoni verdiktje 1920. június 4-én hitelesítette a határozatot. A románok errôl már december elseje elôtt tudtak. S ezt megérezte Ady Endre is, bár ô már nem érte meg az események kibontakozását. Utolsó versében, az elsô világháború kitörése után jóval már a gyôztest üdvözli: Üdvözlet a gyôzônek, s arra kéri ôt:
„Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon,
Vér-vesztes, szegény szép szívünkön,
ki, íme száguldani akar."
Ady megérezte a magyar tragédiát, és barátjához, Octavian Gogához így írt 1914 telén: „Magyar szól a románhoz, rét az erdôhöz, de patrióta a patriótához, ember az emberhez és poéta a poétához, tisztelt barátom, Goga Oktávián. Vörös a Nap e téli nappalokon, de fekete gyászosak a legemberebb, legégôbb, legbecsületesebb magyar szívek. Most eldobom én is a kobzomat, miként te tetted a te népedért, de nem sírok, hanem hangosan kiabálok jövendôléseket, s mikor megunom, átkokat fú a szám."
Mit jövendölt Ady? Ezt másik román barátjától tudjuk meg, Emil Isactól, aki 1922. szeptember 22-én az Adevãrulban így emlékezik utolsó találkozásukról: „1914. június 30-án Csucsára érkeztem, ahol az állomáson találtam ôt nagyon rossz hangulatban. Jött a kolozsvári vonat és mi felültünk rá. A vagonban Ady politizálni kezdett és határozottan mondta: »Ez az ôrült, a német császár, háborút csinált. De ez a háború rossz végezetû lesz számunkra, magyarok számára. És tudom, tragikus módon mi magyarok és ti románok is fegyvert fogunk egymás.« Amikor Kolozsvárhoz értünk és látszott már a zöld szemafor még ezt mondta:
— Végül is... mit csináljak?... Ha nektek adom, ha nem adom, ti úgyis elveszitek Erdélyt!"
A tigrisnek is nevezett, becézett francia miniszterelnök, Georges Clemenceau rajzolta meg 1917-ben Közép-Európa új térképét. És a németeknek meg a Monarchiának hátat fordított román kormány megtudta ezt a rajzot, és ennek tudatában hívta össze a gyulafehérvári nemzeti gyûlést 1918. december elsejére.
Az ott történtek egyik leghitelesebb leírása az akkor ifjú filozófus költôtôl, Lucian Blagától való, aki arról a gyûlésrôl, amelyen ô is részt vett bátyja, a szászvárosi polgármester mellett, ezt jegyzi fel:
„A nagy, a történelmi jelentôségû gyulafehérvári nemzetgyûlésre, amelyen elhatározták Erdély odacsatolását az anyaországhoz, nem volt szükséges különösebb módon elôkészíteni a közvéleményt. (...) Hihetetlen nyüzsgés volt itt. Imitt-amott emelvények álltak, a szónokok azokról intéztek beszédet a nemzethez. (...) Este, mialatt szekerünkön visszaindultunk Szászsebesre, én és a bátyám is abban a tudatban voltunk, hogy új idôk alapját raktuk le. A faluban, Lámkeréken csend volt és sötétség. Az éjszakában váratlanul egy gyermek kiáltása hangzott fel az egyik udvaron: Éljen a kikerekített Románia!"
Csakhogy közben Kolozsváron is népgyûlést tartanak. A város és a környék magyar lakossága, mintegy 120 ezer ember december 22-én a Fôtéren, Mátyás király szobránál gyûl össze, hogy fogadalomszerûen kimondja: együtt akar maradni az anyaországgal! Apáthy István egyetemi tanár, a neves tudós, 1918 ôszétôl Kelet-Magyarország fôkormánybiztosa mondta beszédében: „Legyôzve ellenségeink túlereje által, be kell ismernünk, hogy levertek bennünket. De annyira nem gyôztek le, hogy a körülöttünk lakó bármely nemzetnek joga volna rendelkezni felettünk."
Csakhogy közben kitört Budapesten az ôszirózsás forradalom, hatalomra kerül Károlyi Mihály, majd hazajön Szovjet-Oroszországból Kun Béla az ott megalakított Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetôje, és 24 társával kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. (Csak megjegyzem, a kolozsvári, Kôkert utcában lakó, tehát majdnem szomszéd Kun Béla egy gödörben harcolt az oroszok ellen apámmal, az 51-es magyar gyaloghadosztályban, de a nagy támadás után, amikor apámék lövést kaptak, ô nem ugrott ki, megvárta, míg az oroszok közel jöttek és átállt hozzájuk.) A magyar kommün vezetôi pedig leszerelik a Felvidéken tartózkodó székely hadtestet, mert Szamuely Tibor kijelenti: „Nem akarok többet katonát látni!" És mire észbe kapnak, és megalakítják a Vörös Hadsereget, már késô. A román nemzeti csapategységek 1916 ôszén az antanttal kötött titkos bukaresti szerzôdés értelmében 1918-ban benyomulnak Erdélybe. (Ezt írja meg késôbb Szabó Dezsô több elbeszélésben, Nyírô József Isten igájában címû regényében, Makkai Sándor Holttenger címû könyvében. És Szabó Gyula nemrég megjelent A névtelen katona címû krónikájában. Szerinte: „Homoródalmás egyik napról a másikra Magyarország keleti szegletébôl Románia kellôs közepébe került".
Kolozsvár karácsonyi ajándékként kapja meg a román katonákat.
December 24-én vonulnak be a városba.
Tetszik, nem tetszik, embertársaink bizonyos százaléka vezetésre termett. Arra, hogy valamilyen formában a nagy szürke tömegbôl fel- és kitûnjön, hogy befolyásolja, irányítsa a közt és a véleményt. S mindez teljesen független mindenféle és -fajta társadalmi berendezkedéstôl, politikai konfigurációtól. Etológusainktól tudjuk, hogy a hierarchikus társadalomszervezôdés akár atavizmusnak is tekinthetô, hiszen már az állati közösségekben fellelhetô. Élethelyzettôl függôen ez vagy az a tulajdonság tesz hajlamossá valakit a vezetésre. A horda nagy erejû vezérhímjét a bonyolultabb társadalmi berendezkedés irányában haladva felváltotta a választott fônök, aki már nem csupán fizikai ereje folytán vált vezérré. S ha kiiktatjuk az isteni eredetû fáraók, királyok, császárok jó néhány évezrednyi divatját, azt mondhatnám, hogy újra a választott fejedelemség paradicsomi állapotába csöppentünk vissza.
Az állapot még hagyján — hirdetik bizonyos elméletek —, de ami a „paradicsomi" jelzôt illeti, az már erôsen megkérdôjelezhetô. Mert — teszik fel a drámai kérdést — lehet-e ezeket a mostani vezetôket a valamikori, vaskezû, jóságos, igazságos, tekintélyes államfôkhöz hasonlítani? Meg aztán napnál világosabb, hogy a világ különbözô tájain különbözô a társadalom elvárása, gyakorlata a vezér kiválasztása tekintetében.
De térjek vissza a vezetésre termett (vagy egyenesen vezetésre predesztinált?) egyénekhez. Ekkora ideológiai pálfordulók során, mint amilyet a közelmúltban átéltünk, naivabb embertársaink bízvást elvárták, hogy akik már egyszer kudarcot vallottak a gyakorlatban, hamut szórva fejükre félrevonuljanak, lemondjanak a politikáról. S talán a meggyôzôdésesek ezt meg is tették. Csakhogy a fél évszázad vége felé, amikor az ideológia gyakorlata végleg kátyúba jutott, szekerén jóval több volt a (talán biológiai okokból) minden áron hatalmat óhajtó, mint az eszményt szolgálni vágyó ember. Persze, az sem igaz, hogy miattuk ment csôdbe a tudományos szociálmennyország! Ôk nem teremtôi, hanem haszonélvezôi voltak a csôdnek. Csoda hát, hogy bennük „tisztelhetjük" a rendszerváltás valódi nyerteseit?
Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap érdekvédelmi szövetségünk jeles képviselôje kijelentette: legalább annyira fontos, hogy az utóbbi tíz esztendôben ki hogyan és mennyit tevékenykedett a szervezetben, mint az, hogy múltbéli fekete pontjai után kajtassunk. Nem beszélve a szekusdossziékrôl, amelyek visszás ügye, zavaros, kavaros, ködös homálya távolról sem biztos, hogy megnyugtatóan rendezhetné a valamikori kollaboránsok kilétének kérdését. Fölösleges — úgymond — tiszta vizet tölteni a már eleve agyonmaszatolt, agyonmatatott pohárba. Mert illetékesék tettek róla, hogy így legyen — próbálok vitába szállni. Csakhogy a tényeken ez már fikarcnyit sem változtat. Nem szólva arról, hogy szûk ismeretségi körömben is voltak olyanok, akiket a besúgói szerepbe belezsaroltak. De volt olyan is, akit a nagyzolási mánia hajtott, s talán az a biológiai késztetés, hogy uralkodjék a másikon. Ebbôl a második fajtából egyetlenegynek a látványos leleplezésérôl tudok. Mellesleg utóbbi köszöni szépen, jól érzi magát anyaországunkban. Olyannyira, hogy egyetemi karrierjén fölül pártot is alapított — mutatta a jó múltkoriban az újságkivágást ismerôsöm, akit fentnevezett annak idején, az aranykorban, megbízóival és feljelentéssel riogatott.
Vila Nova de Gaia kb. 30 ezer lakosú elôvárosa Portónak. A város domboldalra épült, legmagasabb orma a Pilar-hegy. A szôlôültetvények Gaia fölött, a Douro felsô szakaszán húzódnak. A Douro meredek partjai aljában vannak a portói borok raktárai. A szôlôt, mustot vagy vasúton, vagy hajókon szállítják ide, ahol az „Instituto do Vinho" intézet szakemberei veszik kezelésbe s tartják óriási hordókban 7–8 évet, míg megfelelô színt és aromát kap. A híres, szirupsûrûségû, édes, részegítô oportót fôleg Angliába, Belgiumba, Franciaországba szállítják.
Gaia templomai ma inkább barokkosak. Olasz építészek dolgoztak itt már az 1300-as évektôl kezdve. A borászaton kívül kerámia-, üveg- meg szappangyáráról is ismert. Legôsibb mestersége a fazakasság. Kis mûhelyeikben ma is mûvelik a magániparosok a Douróhoz közel esô negyedekben. Ott helyben árulják is mestermûveiket. A város érdekesség a játékmúzeum is. Fából készült játékokból egész élethû kis várost építettek.
Gaiából már csak egy hídon kellett áthajtanunk a 400 ezer lakosú Porto városába, amely Douro tartomány székhelye. Egykori fôvárosi rangját át kellett adnia. Eléggé fájt ez Portónak, hiszen a Portusból meg Caleból, mely az ókori „Callaeci" törzs nevét örökítette meg, alakult ki Portucale, ami meleg kikötôt jelentett. Errôl kapta nevét az egész ország, s ez változott az idôk folyamán Portugáliává.
Az ókorban Cale volt a fejlettebb, fontosabb. Portus csak késôbb vált jelentôsebbé. Az akkori idôkbôl harci eszközök, ókori arany és ezüst filigrán ékszerek, falmaradványok kerültek felszínre. Az idôk folyamán svéd uralom, normann lerohanás, mór pusztítások után vizigót püspökség tulajdonába került a város. Az elsô portugál uralkodónak tekintett Burgundiai Henrik 1095-ben kapta apó-sától, VI. Alfonz Léon-i királytól a „Comes Portucalensis Provinciae" címet s székhelyét ide, Portóba tette. Az ô leszármazottai voltak Portugália elsô, a Burgundiai dinasztiához tartozó királyai. Özvegye késôbb Hugo francia püspöknek adta a püspöki széket 1120-ban. Az ô hívei szerelték fel azokat a hajókat, amelyek 1147-ben Lisszabon alá vonultak, és segítették a keresztes hadakat a városnak a móroktól való visszahódításában.
Portóban született Tengerész Henrik, a felfedezések atyja, III. Eduárd angol király dédunokája. Ô indította el késôbb, 1415-ben azt a hajórajt, amelynek maga volt parancsnoka, s amelynek célja az Afrika északi csücskében elterülô Ceuta elfoglalása volt. Tengerész Henrik késôbb Sagresbe tette át székhelyét, de továbbra is a Portóban épült remek hajók járultak hozzá a sikeres felfedezésekhez.
A 18. sz. elején, Anglia kihasználva Portugália elmaradottságát, a portugál gazdaságot tette fokozatosan függôvé. A gaiai borraktárakat is angolok építették 1717-ben. Pombal márki, látva a veszélyt, amely mihamarabb még nagyobb elmaradottsághoz vezethet, igyekezett visszaszorítani a külföldi befolyást, de hiába, a portóiak nem ismerték fel a jót intézkedéseiben, s felgyújtották az újonnan létrehozott portugál kereskedelmi vállalatok épületeit, Lisszabon ellen fordultak. Ez volt az ún. „részegek lázadása" (revolta dos borrachos), melynek eredményeként Anglia visszanyerte Portóban jogait. A haladással szembeszegülô kistermelôk csökönyös ellenállása kedvezett késôbb a Salazar diktatúrájának is, s a jobboldali erôk megerôsödéséhez vezetett. Az 1974-es áprilisi szekfûs forradalommal szemben is erôs volt az ellenérzésük.
A kultúra viszont minden korban virágzott. Írók, festôk, történészek, zenészek vallhatják Portót szülôvárosuknak. Az elsô lírai színház is itt létesült, Kereskedelmi és Tengerészakadémiája van, Újságírók Szövetsége, egyeteme s egy sereg múzeuma. Portó nem akar „másodhegedûs" maradni az országban.
Ma Portó városa 800 ezer lelket számol, a hozzácsatolt városokkal együtt. A város központja a Praça de Almeida Garrett. Az Arrábida hídon, melyet századunk közepe táján építettek, érkeztünk a városba. Egyetlen merész vasbeton ívvel hajlik át egyik partról a másikra, 270 m hosszan, ami magában is világrekord.
A „Ponte de Dom Luis I." a másik híd, sokkal régebbi és sokkal érdekesebb. 1886-ban avatták fel, s tervezôje Gustave Eiffel volt, a párizsi Eiffel- torony „atyja". Az is különlegessé teszi, hogy a 392 m hosszú híd kétszintes.
A „Dona Maria Pia" vasúti híd 1877-ben készült, szintén a francia Eiffel mérnök tervei alapján. A 354 m hosszú csupa vasszerkezet hidat „brüsszeli csipke"-hídnak is nevezik.
A legenda szerint az elsô portói híd megálmodója s egyben megalkotója Pedro Inacio Lopez nevû portugál mérnök volt, akinek a felesége egy átjáró vasgerendán egyensúlyozott át a szédítô mélység fölött csak azért, hogy elsôként haladhasson át rajta. Nagy tapsvihar kísérte bátor tettét.
A Praça da Liberdadera, a Szabadság tér közepén IV. Péter lovas-szobra áll. Kezében az 1826-os alkotmányát tartja, talapzatát dombormûvek díszítik. E tér mögött húzódik az „Avenida dos Aliados", szép palotákkal két oldalán. Ez az út a középtornyos városházával ér véget.
Az egyetem épületét 1911-ben emelték, a város legszebb barokk templomát, az ún. „Igreja dos Clerigos" („Papok temploma"), az 1700-as évek közepe táján épült, 75 m magas tornyával szinte a város jelképének is tekinthetô.
A Sé, a katedrális, monumentális építmény, egyike az ország elsô román stílusú emlékeinek. Feltehetôen svéd templom állt valaha a helyén, de mai, erôdtemplom formájában a 12. sz.-ban épült. Idôközben módosították, 1727-ben készült az aranyozott faragásos fôoltára, de a többi oltárt is szép bronz dombormûvek díszítik. A bejárati ajtó barokk, a falakon szép azulejok. Jelenlegi kerengôje gótikus, 1385-bôl. Az egykori román stílusú kerengôbôl romok maradtak csupán. Kegyeletbôl ôrzött régi kövek, melyek az elmúlás szorongó érzését keltik az emberben. Szent Vincérôl elnevezett kápolnája az ún. „portói érsekek panteonja".
Portó hangulatos óvárosában keskeny, egymást érô házak, szûk utcák, ezen a részen van a halpiac is. A zöldes színû, hömpölygô Douro partjáról a város mindhárom hídja látható. Szemben Gaia oportóraktárai is jól kivehetôk a parton, hatalmas, kúp alakba rendezett hordókkal.
– Fölényes gyôzelmet aratott Nagybányán a Haladással játszott barátságos mérkôzésen a Szamosújvári Olimpia. A 8–3 (5–2) arányú sikerbôl Bartos 3, Negrean 2, Bar 2 és Muntean 1 góllal járult hozzá. Mihai Pop tanítványai szombaton a Kolozsvári CFR-t fogadják.
Erkedi Csaba
– Felemásan szerepelt a héten az Aranyosgyéresi Sodronyipar: elôbb Élesden a Körös ellenében aratott 2–1-es gyôzelmet (gól: Kállai és Bratu), míg a szerdai hazai mérkôzésen a Nagyszebeni Sólymok ellen csak 1–1-re végzett a gárda. A találatot ismét Bratu jegyezte.
A francia bajnokság 26. fordulójának többi eredménye: AS Monaco–Girondins Bordeaux 1–0, Lens–Bastia 4–0, St. Etienne–Montpellier 5–4, AJ Auxerre–Strasbourg 0–1, Nancy–Metz 0–0, Sedan–Rennes 2–1 és Le Havre–Troyes 2–0. A táblázatot az 55 pontos AS Monaco vezeti, az egyaránt 42 ponttal rendelkezô Paris Saint-Germain, AJ Auxerre és Olympique Lyon elôtt.
A japán Nakajama Maszasi 195 másodperc alatt ért el mesterhármast a Japán–Brunei (9–0) labdarúgó Ázsia-kupa selejtezôn.
Nakajama teljesítménye új csúcs, ilyen rövid idô alatt nemzetközi mérkôzésen még senkinek sem sikerült három gólt szereznie. Az eddigi rekord az angol George Hall nevéhez fûzôdött, aki 1938. november 16-án 210 mp alatt lôtt három gólt Írországnak.
A japánok fölényes gyôzelmébôl Takahara Naohiro is mesterhármassal vette ki részét, de neki 12 perc kellett a három találathoz.
– Négy évtizede, 1960-ban ünnepélyesen megnyitották az Egyesült Államokban, Squaw Valley kaliforniai téli sportközpontban a VII. fehér olimpiát. 30 ország 660 sportolója — közte 144 nô — érkezett a játékokra. A három legnépesebb küldöttség a vendéglátó országé (79 versenyzô), a közös német csapaté (74) és a szovjeteké (62) volt. Az utolsó fáklyavivô, a lángot fellobbantó sportoló a gyorskorcsolyázó Henry Kenneth volt, az esküt a késôbbi mûkorcsolyabajnok hölgy, Carol Heiss mondta el. Ô egyébként négy évvel korábban, Cortina d’Ampezzóban már ezüstérmes volt honfitársnôje, Tenley Albright mögött.
– Húsz évvel késôbb, 1980-ban az ugyancsak amerikai Lake Placidban, de immár a XIII. téli játékokon mindössze két döntô zajlott ezen a napon. A 10 km-es nôi sífutást az NDK-beli Barbara Petzold nyerte a finn Hilkka Riihivuori és honfitársnôje, Helena Takalo elôtt (a gyôztes ideje: 30:31,54 perc), míg a páros mûkorcsolyázásban a szovjet Irina Rodnyina, Alexander Zajcev kettôs megismételte négy évvel korábbi, innsbrucki gyôzelmét. Sôt, Irina Rodnyina már 1972-ben, Sapporóban bajnok volt ebben a számban, de akkor még Alekszej Ulanovval az oldalán! Az ezüstérem honfitársaiknak, Marina Cserkaszovának és Szergej Sahrajnak, a bronz pedig az NDK-beli Manuela Magernek és Uwe Bewersdorfnak jutott.
Jövô héten a belgiumi Gentben 26. alkalommal rajtol a fedett pályás Eb. Egyesek számára nagy esemény e verseny, hiszen Európa-bajnoknak lenni talán most a legkönnyebb (sokan hagyják ki a vetélkedôt az ôszi olimpia miatt). Sajnos, a kolozsvári Miklós Éva részben sérülése, részben gyengébb szereplése miatt elpuskázta a bajnokságot. Így ebben az évben sem versenyez kolozsvári atléta!
1966-ban indult a sorozat, Európai Teremjátékok néven. Négy éven át rendezték, Dortmund, Prága, Madrid és Belgrád adott otthont a versengésnek. Ezeken Románia 2 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzérmet gyûjtött össze. A tulajdonképpeni Eb-ket 1970-tôl 1990-ig évente rendezték, Románia összesen 16 aranyat, 26 ezüstöt és 21 bronzot szerzett. Magyarország hasonló számsora: 10–18–13. Budapest kétszer (1983-ban és 1988-ban) rendezett Eb-t, Romániának ehhez nem volt sem megfelelô anyagi háttere, sem csarnoka, sem önbizalma... A kolozsvári atléták közül csak kevesen szereztek érmet. Silai Ilonának ez háromszor sikerült: 1971-ben Szófiában 800 m-en ezüstérmes volt 2:06,5 perccel, egy év múlva Grenoble-ben ismét második, ezúttal 2:05,17-tel — akkor Bíró Gyuri edzette. Aztán 1982-ben Milánóban gyôzni tudott Ica, igaz, most 1500 m-en, nagyon jó idôvel, 4:07,07 perccel. Igaz, akkor a bukaresti Steauának versenyzett és új edzôje Silviu Dumitrescu volt. Ezenkívül csak id. Szarukán László személyében volt érmesünk — ô Szófiában lett második távolugrásban, 7,88 m-rel. Ôt akkor a dinamós Ion Vintilã edzette, itthon viszont Kiss György készítette fel.
Amikor ilyen versenyekre kerül sor, akkor láthatjuk milyen mélyre sülyedt a kolozsvári atlétika, ténylegesen nincs igazi felnôtt gárda, sem a felnôtt sportolókat eltartani tudó klubok. A jobbnál jobb atléták nem horgonyoznak le Kolozsvárott, s a vezetôk sem tudnak semmit kitalálni a helyzet javítása érdekében (annak ellenére, hogy két mûanyagborítású versenypályánk is van).
Bernie Ecclestone folyamatosan keresi annak lehetôségét, hogy hogyan vihetné a Forma–1-et Szaúd-Arábiába és Dél-Afrikába.
A világszerte roppant népszerû autós „cirkusz" elsô számú urának helyzetét könnyíti, hogy ezekben az országokban gyakorlatilag nincs nagy eltérés az európai idôszámításhoz képest, ezáltal lehetôség van a csúcsidôben történô élô televíziós közvetítésre.
A helyszínek egyben az európai versenyek alternatívájaként is szóba jöhetnek, ez is része Ecclestone fenyegetésének, miszerint — ha így kívánja saját érdeke — kimozdítaná a Forma–1-et hagyományos európai bázisairól.
Ecclestone minden lépését az indokolja, hogy az Európai Unió számon kérte az üzletemberen vállalkozásának bizonyos anomáliáit, ráadásul — ez közismert — érzékenyen érintette a Forma–1-et a cigarettareklámok sok országban bevezetett tiltása is.
Michael Schumacher és Mika Häkkinen a március 12-én kezdôdô Forma–1-es autós gyorsasági világbajnokság legnagyobb esélyese a piacvezetô fogadóirodák szerint is. Mindkét versenyzôvel kétszeres pénzt lehet nyerni elsôségük esetén.
A Ferrari német és a McLaren-Mercedes címvédô finn pilótája mögött Häkkinen csapattársa, a skót David Coulthard következik a sorban, akire 6:1-es oddsszal lehet fogadni. A német Heinz-Harald Frentzen világbajnoki címe nyolcszoros tétet jelent annak, aki a Jordan versenyzôjére tippel.
Rubens Barrichello, a Ferrari új brazil pilótája és az olasz istállótól távozott brit Eddie Irvine (Jaguar) esetében egyformán 14:1 az odds.
A legnagyobb pénzt nem az újoncokkal, hanem a spanyol Pedro de la Rosa gyôzelmével lehet nyerni. Amennyiben az Arrows pilótája világbajnok lesz, 666-szoros pénzt vehet fel az, aki rá fogadott.
Jenson Button, a Williams és Nick Heidfeld, a Prost csapat újoncánál 100:1 és 150:1 a nyereményszorzó.
A brassói megyei ifjúsági és sportigazgatóság, valamint a brassói egyetemi sportklub rendezésében 2000. február 18–20. között Brassóban kerül sor a rövid és klasszikus távon, valamint váltóban az idei sítájfutó országos bajnoság döntôjére. A 10, 12 és 14 éves fiúknak és lányoknak a klasszikus táv két szakaszos, rövid és klasszikus távon 16, 18, 20, 21 és 35 éves korcsoportok vannak, a váltók pedig három fôsök: 10–14, 16–18, továbbá 19 év felettiek.
Városunk, sajnos, csak kis létszámmal vesz részt, hiszen sportegyesületeink létezése kérdésessé vált a szûkös anyagi keretek miatt.
Májai Ferenc
A nôi bajnokság 26. forduló: Târgovistei Livas–Kolozsvári U-ACSA 64:40 (36:18); Brassói Fartec–Dési Szamos 60:54 (33:27); Buk. BNR–Krajovai U 83:46; Buk. Rapid–Buk. Olimpia 82:47 (39:32); Galaci LPS–Buk. Sportul Studentesc 54:78 (33:39); Az Aradi BC ICIM–Nagyváradi U mérkôzés lapzárta után ért véget. A bajnokságban a legtöbb pontot elért játékosok ranglistája: 1. Vass Ildikó (U-ACSA) 406. pont; 2. Doina Vasile (Sp. Studentesc) 405. pont; 3. Szôke Gabi (Sp. Studentesc) 362. p; 4. Bianca Vescan (U-ACSA) 353 pont.
20 napirendi pontot vitattak meg a nagyenyedi városatyák a február 17-i rendes tanácsülésükön.
Közvetlen bérbeadás révén használhatja a helyi Ovidiu Hulea Általános Iskola az Avram Iancu utcában található ingatlant, szavazták meg a képviselôk.
A Tudor Vladimirescu utcában (Kakasdomb) létesítendô benzinkút építési tervét egyelôre elvetették, helyszûkére, környezetvédelmi okokra és a hiányos dokumentációkra hivatkozva.
Jóváhagytak egy, a francia–román barátságot ápoló társaság megalakulását. A kezdeményezés a franciaországi Cusset kisváros lakóinak javaslatára jött létre. A franciák városukban hasonló nevû, nonprofit, apolitikus szervezetet alapítottak, Aiud–Cusset néven, amelynek célja közös programok kialakítása nagyenyedi és cusseti intézmények és magánszemélyek között.
A két város polgármestereinek eddigi megbeszélései nyomán az alapító nyilatkozatban már meghatározták a társaságok elvi együttmûködéseinek néhány pontját. Ezek: agroturizmus, konferenciák és tanulmányutak szervezése, az információs hálózatok kiépítése, közös pályázatok elkészítése európai uniós támogatással és kulturális, valamint sporttevékenységek.
Az enyedi társaság megalapításához 40 magánszemély járult hozzá és a helyi kulturális intézmények vezetôi. A szervezet tôkealapját az alapító tagok adták, 100 000 lejes hozzájárulással.
A szamosújvári polgármesteri hivatal illetékes osztályán több mint 250 lakáskérést tartanak nyilván. A városgazdák azonban nem tudnak segíteni a kérvényt benyújtó helybélieken, kevés a kiutalható lakás a kisvárosban. Mégis találtak egy megoldást a kérdés orvoslására. A város végén 50 parcellát biztosítanak mindazok számára, akik építkezni akarnak. Eddig 35 fiatal házas igényelt földterületet. Még többen építkeznének, ha lenne pénzük. Anyagi támogatást a polgármesteri hivatal nem tud nyújtani, de még kölcsönrôl sem lehet szó. Emiatt tizenöt család már vissza is vonta kérését.
A helyi tanács legutóbbi gyûlésén még hét kérvényt tárgyaltak a tanácsosok. Valamennyi kérést pozitívan értékeltek, tehát újabb hét ifjú pár jutott házhelyhez. A munkanélküliség mellett a lakáskrízis a legégetôbb probléma a Szamos menti városban.
A földtörvény megjelenése után valósággal megrohanták a szamosújvári polgármesteri hivatal mezôgazdasági szakirodáját. Egyre több helybeli és a városhoz tartozó három falu lakosa igényli egykori földjeit. Eddig 80 gazda jutott a föld birtokába, és további 60 kérés vár megoldásra. Ezek összterülete meghaladja a 300 hektárt, köztük található tíz szamosújvári és hesdáti lakos, akik a volt állami mezôgazdasági vállalat felszámolása utáni járadékot várják. Számukra már bonyolultabb a helyzet, ugyanis a privatizálás útján levô ámv körül még mindig sok a tisztázatlan kérdés. A Szamosújvár, illetve a városhoz tartozó Kérô, Szilvás és Hesdát falvak határában eddig minden földtulajdonos az eredeti helyen kapta vissza parcelláját.
Szamosújváron nyolc egyház kéri vissza földjét. Igényeiket még nem elégítették ki, de az idei tavaszon számukra is pozitív lesz a döntés.
A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karával együttmûködve meghirdeti a SEDAP távoktatási programot önkormányzatok számára.
A távoktatási program célja a szakmai hatékonyság növelése Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár megye önkormányzatainak alkalmazottai (elsôsorban, de nem kizárólag a kis- és közepes méretû települések önkormányzatai), illetve helyi tanácsosai körében. A program kivitelezésében együttmûködünk a megyei tanácsokkal.
A távoktatási program a következô, az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos modulokat tartalmazza:
— stratégiai menedzsment;
— gyakorlati/üzemeltetési menedzsment;
— pénzügyi menedzsment;
— humánerôforrás menedzsment;
— közéleti és intézményes kommunikáció.
A képzésen részt vevôk egy, a fenti témákat részletezô, közérthetô formában megírt oktatócsomagot kapnak kézhez, amelynek segítségével a tananyagot önállóan, a munkahelyükrôl való hiányzások nélkül elsajátíthatják. Az oktatócsomag román nyelven íródott, magyar nyelvû változata megtalálható az Interneten, vagy igénylésre elküldjük elektronikus formában, floppy-lemezen.
Az ismeretek elsajátításában, elmélyítésében a résztvevôket szakoktatók (a politika- és közigazgatástudományi kar tanárai) segítik.
A távoktatási program befejeztével minden hallgató számára a képzésen való részvételt igazoló, a politika- és közigazgatástudományi kar és a Civitas Alapítvány által hitelesített bizonyítványt bocsátunk ki.
A távoktatási programon való részvétel ingyenes. A program támogatói a Nyílt Társadalomért Alapítvány és az Európai Unió PHARE Demokrácia Programja.
Kérjük az érdekelteket, hogy részvételi szándékukat 2000. február 20-ig jelezzék az alábbi címen:
Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért
Bd. 21 Decembrie 1989. nr. 10/22, 3400 Kolozsvár.
Tel./Fax: 064/190-555, tel.: 064/190-554; e-mail:
office@civitas.org.soroscj.ro
Április 1-jétôl a földgázra is 19 százalékos áfát kell majd fizetni. Ez a földgáz árának akár 50 százalékos drágulásához is elvezethet — jelentette ki a medgyesi GazMetan kereskedelmi igazgatója. Neagu Miront a szenátus gazdasági bizottsága hallgatta meg. Az igazgató elmondta: a kilátásba helyezett drágításban az is benne foglaltatik, hogy idôközben a dollár/lej árfolyam 14 500 lejrôl 18 800 lejre változott, és ezt is számításba kell a GazMetannak vennie.
A kormány január elsejével vezette be az egységes, 19 százalékos áfát, ám akkor a téli idôszakra való tekintettel úgy döntött, hogy a villamos energiára, a földgázra és a hôenergiára az áfát csak április elsejével kezdôdôen vetik ki.
Tizenöt éve, február 8-án kísérték utolsó útjára a nyolcvankét éves Ioan Sima perecsenyi származású festômûvészt.
1980-ban a festô jóvoltából megnyílt a nevét viselô mûvészeti galéria Zilahon, ahol ma is láthatók az általa adományozott alkotások (több mint 300), valamint könyvei és bútorai egy része.
Az elmúlt téli hónapokhoz képest némi árcsökkenés tapasztalható a zilahi piacon. A tojás már 1250–1300 lejért is kapható, a burgonya továbbra is 3000 lej, a vegyes zöldség 6000 lej, az alma 8000–12 000 lej kilónként. A tejföl litere 18 000 lej, a tejé pedig 5000 lej. Más évekhez képest sokkal kevesebb import melegházi zöldséget, paprikát, paradicsomot, uborkát hoznak, mivel a magas árak és az alacsony jövedelmek miatt nincs rá igény.
részesül különbözô kedvezményekben a következô idôszakban. Az érintett lakóközösségek, valamint a sajtó képviselôi jelenlétében a kolozsvári Távfûtési Vállalat csütörtökön ejtette meg a sorsolást, amelyen azok a lakóközösségek vettek részt, amelyek január 20-ig kiegyenlítették számlájukat a céggel szemben. Fortuna harmincnégy lakóközösség közül választotta ki azokat, akik az elkövetkezendôkben 5 százalékos kedvezményben, és azokat, amelyek a cég ingyenes ellenôrzô és javító szolgáltatásaiban részesülnek. A szerencsés lakótársulatok: a Detunata 15., Muscel 12., Tatra 8., Mehedinti 29. és Cipariu 15. (1. és 3. lépcsôház) — 5 százalékos kedvezmény; Fântânele 8., Titulescu 2., Donát VIII.-as toronyblokk, Castanilor 5. és Parâng 39. — ingyenes szolgáltatások.
A sorsolás esetleges megváltoztatásáról és más adminisztratív gondokról felvetett kérdéseket a sorsolás után tárgyalták meg a résztvevôk.
• Holttest jelenlétérôl értesítették a rendôrséget február 16-án, szerdán. A férfi a bácsi erdô szélén az üdülôtôl mintegy 15 méternyire egy tölgyfára akasztotta fel magát: amikor megtalálták, már beállt a hullamerevség. Azonosították: a 24 éves Andrei Budaerôl van szó, nem találtak gyilkosságra utaló nyomokat; felboncolják.
• Ismét a Fenesi úton történt baleset, Marian Petru B. (23), a CJ–52–ESP rendszámú 1310-es Daciajával nem tudta kikerülni az ütközést a figyelmetlen és nem a gyalogos-átkelôhelyet választó Mihai I.-vel. Az áldozatot a sebészeten kezelik.
• Közlekedési és rendészeti akciók során tegnapelôtt 30 esetben róttak ki pénzbírságot a rendôrök (10,7 millió lej értékben), 4 hajtási jogosítványt és 5 forgalmi engedélyt bevontak. Ugyanakkor 3 erdészeti vétséget elkövetôt is megbüntettek, és az összesen mintegy 5 millió lej értékû faanyagot elkobozták.
• Huszonöt év elteltével (!!) értesítette a rendôrséget Aurel Copãndean arról, hogy egy lövedéket (!) használ kútja nehezékéül. Értesítették a tûzszerészeket, akik elkobozták a töltetet, és intézkedéseket foganatosítanak a felrobbantására.
Az Ifjúsági Békemozgalom romániai fiókját (YAP-RO) 1992-ben alapították, és 1995-ben lett a Nemzetközi Ifjúsági Békemozgalom teljes jogú tagja. 1996-ban és 1997-ben az ország több városában létesítettek fiókszervezeteket (Csíkszereda, Bukarest, Brassó, Galac, Nagyvárad).
A mozgalom fô célkitûzése a béke és tolerancia melletti cselekvô kiállás, valamint a civil társadalom építése.
A szervezet programjai nagyon változatosak, és több szempontból csoportosíthatók. Az elsô csoportba azok sorolhatók, amelyek a békés együttélést segítik elô, ide tartoznak a különbözô hazai és nemzetközi munkatáborok. 1999 júniusában és augusztusában Kolozs adott otthont egy ilyen tábornak, amelynek a keretén belül idegennyelv-tanfolyamokat tartottak a faluban lakó hátrányos helyzetû gyermekeknek. Ugyanitt megemlíthetjük a különbözô osztályfônöki órákat és rajzversenyeket, amelyek városunkban zajlottak.
A következô csoportba az olyan projektek tartoznak, amelyek a fasizmus, a fajelmélet és a bármely hátrányos megkülönböztetés elleni harcot tûzték ki fô céljukként. Március 21-én több megmozdulásra került sor a Rasszizmus Elleni Hét keretében. Ugyanakkor május 15-én, a Polgári Szolgálatosok Nemzetközi Napján, június 16-án, a Menekültek Nemzetközi Napján és november 9-én a Fasizmus és Antiszemitizmus Elleni Harc Nemzetközi Napján (még emlékezhetünk a Horea úti zsinagógában megtartott koncertre és a fôtéri megmozdulásra) több megemlékzésre és kulturális tevékenységre került sor.
A következô kategóriába az emberi jogokat és a szabad gondolkodást hirdetô projektek kerülhetnének, ide tartoznak azok a információs kampányok, amelyeknek a során az ország lakosai felvilágosítást kaphattak a polgári szolgálatra vonatkozóan.
Említésre méltóak a különbözô képzések, amelyeknek a keretén belül a tagok és a partnerszervezetek tagjai hasznos információkat kaphattak a projektmenedzselésrôl, pénzgyûjtési lehetôségekrôl.
Külön csoportot alkotnak a környezetvedélmi programok. Bár ezek száma viszonylag kevés, már az is dicséretes, hogy foglalkoznak a kérdéssel.
A szervezet vezetô bizottságának a tagjai mind fiatalok, akik ezt a munkát a legtöbb esetben az egyetem mellett végzik, és szinte mind önkéntesek. A bizottság tagjai: Barta Péter, Kerekes Kinga, Dejeu Antonia, Rezmuves Tina, Dãrãban Elvira és Mândru Oxana.
Nem csak fiatalok, energikusak, és csak az a bánatuk, hogy kevés új önkéntesük van. Mindazok, akik szeretnének egy közösséghez tartozni, abban dolgozni és tanulni, keressék fel ôket a Trefort (Victor Babes) utca 11/3. szám alatt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Fehér megyei szervezetei a következô program szerint tartják megalakulásukra emlékezô ünnepségeiket:
Búzásbocsárdon február 20-án, vasárnap délután 6 órától Gábor János Árpád RMDSZ-elnök és önkormányzati képviselô elmondása szerint a helyi szervezet bemutatja polgármesterjelöltjét. Ezt követôen az iskolások tartanak kulturális elôadást. Ezután a bocsárdi kultúrotthonban bál lesz, ahol a magyarlapádi Pirospántlikás együttes húzza a talpalávalót.
Balázsfalván február 26-án, szombaton délután 6 órától magyar találkozóra kerül sor a városi kultúrotthon kistermében. A terem használati díját és a szervezés költségeit 20 000 lejes személyes hozzájárulással pótolják a résztvevôk. A találkozót kosaras mulatság követi. Nyugdíjasoknak a belépô kedvezményes.
A magyarlapádiak március 19-én, vasárnap délután 5 órától rendeznek összejövetelt a helyi kultúrotthonban. Az elôadás a lapádi diákok fellépésével kezdôdik, és történelmi vetélkedôvel folytatódik. A Pirospántlikás együttes ezúttal saját háza táján szolgáltatja a muzsikát a reggelig tartó bálon.
A nagyenyedi önkormányzati képviselôjelöltek február 28-án délután 4 óraig nyújthatják be nyilatkozataikat szándékukról. Azok a személyek, akik önkormányzati tisztséget akarnak betölteni Enyeden, politikai és szakmai önéletrajzot töltenek ki, valamint nyilatkozatot. A jelenlegi tanácsosok beszámolnak a tagságnak kötelezettségeik teljesítésérôl. Ûrlapot, ill. részletes tájékoztatást a Fehér megyei RMDSZ nagyenyedi székházában lehet kérni. Cím: 3325 Aiud, str. Morii 24., jud. Alba, tel./fax: 058/861-258.
Eladó üzlethelyiség plusz öt szoba, két konyha, két fürdôszoba, 550 négyzetméteres terület. Irányár: 125 000 DM. Telefon: 147-021, 094-564891. (0712293)
Csütörtökön a parlament két házának együttes ülésén a Szekuritáté archívumait tanulmányozni hivatott bizottság összetételét vitatta meg. Adrian Nãstase halasztást kért, amíg a Ticu Dumitrescu-féle jogszabály törvényerôre emelkedik, és a Mircea Dinescu, illetve Andrei Plesu sokat vitatott tagsága szintén elnyeri érvényességét. A Nagy-Románia Párt az ellenzék által ellenérzéssel kezelt Horia Patapievici-et a parlament ellen folytatott lejárató kampánnyal vádolta meg. A hatalom honatyái igyekeztek érvényt szerezni a napirendi pontnak. Az RTDP, az RNEP és az NRP képviselôi végül elhagyták az üléstermet, arra hivatkozva, hogy nem kívánnak részesei lenni egy törvénytelen lépésnek. A teremben maradt szenátorok és képviselôk megfelelô jelenlét hiányában, elhalasztották a szavazást.
A Nemzeti Liberális Párt központi vezetô testülete felhatalmazta Valeriu Stoica elnökhelyettest, hogy fogadja el a parasztpárt fôtitkárának, Remus Oprisnak azon javaslatát, amely szerint a Román Demokratikus Konvencióban hozzanak létre egy alelnöki tisztséget, azzal a feltétellel, hogy az illetô tisztségviselô is láttamozza majd a közös parlamenti választási listákat. Stoica és Opris pénteken találkoznak, és próbálnak majd közös nevezôre jutni.
A Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem alkalmazottai csütörtöktôl japánsztrájkba kezdtek, így szolidarizálva a tanügyi szakszervezetek munkabeszüntetésével. Akciójukat mindaddig folytatják, amíg nem születik kedvezô ítélet a tanügyi dolgozók javára. Az egyetem alkalmazottai elégedetlenek saját béreikkel, az elégtelen állami költségvetési támogatottságukkal, fizetéseik elmaradásával.
Üdvözli a február 18-án Kolozsváron megrendezésre kerülô Erdélyi Református Zsinatot a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek elnöksége is képviselteti magát. A múltban felmerült nézeteltérések elsimítása után itt az ideje, hogy a református egyház egysége, törvényes rendje és békessége érdekében a két egyházkerület megállapodásra jusson egymással — mutat rá a nyilatkozat.
Az utcáról bedobott heringes befôttesüvegekkel törték be Románia budapesti nagykövetségének ablakait szerdán este — idézi az MTI Petru Cordos nagykövetet. Beszámolója szerint az elmúlt héten más incidensek is érték a képviseletet, ugyanis több fenyegetô, sokszor káromkodásokban gazdag telefonhívást is kaptak. Elôfordult olyan hívás is, amikor a követség felgyújtásával fenyegetôzött az ismeretlen telefonáló, egyszer pedig egy hatalmas döglött halat szúrtak a követség kerítésére — mondotta Cordos, aki szerint munkájukat nem zavarják meg az említett incidensek, jóllehet lelki állapotukra kihatnak ezek a sajnálatos események.
A nagykövetség a történteket jelezte a rendôrségen. A magyar külügyminisztérium sajnálatosnak tartja az incidenst, és felkéri a magyar állampolgárokat, hogy a fentihez hasonló incidensekkel ne zavarják meg a két ország között kialakult jószomszédi viszonyt és szoros partneri kapcsolatokat — mondta Horváth Gábor, a tárca szóvivôje az MTI-nek. — Az ilyen és hasonló események nem méltóak ahhoz az európai politikai kultúrához, amelyet Magyarország magáénak vall és következetesen képvisel — fogalmazott a szóvivô.
A külügyi tárca megtette a szükséges lépéseket a román külképviseletek biztonsága és zavartalan mûködési feltételeinek biztosítása érdekében.
Szakad meg a szíve az Esmeraldának
Az Esmeralda Exploration Ltd. „nincs meggyôzôdve" arról, hogy vádolható a tiszai ciánszennyezésért. — Nyilvánvaló, hogy a folyó egy részében mérgezés történt, és a szívem megszakad azokért, akik ezt esetleg megszenvedik — nyilatkozta Brett Montgomery, a cég elnöke.
Az ausztrál cég cinizmusán már csak a szenátus egészségügyi bizottságának egyes tagjai tesznek túl: Ion Cârciumaru szerdai sajtónyilatkozataiban annak a véleménynek adott hangot, miszerint a több tonnányi haltetem nem a ciánmérgezés eredménye, hanem különbözô magyarországi halastavak más okokra visszavezethetô áldozatai, és azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy az ország más területeirôl „importálták" a döglött halakat, és úgy tüntetik fel, mintha azokért a romániai Aurul lenne a felelôs. Egy nappal korábban az RTDP-s Mircea Pascu azt nyilatkozta: az egész cián-ügy mesterségesen gerjesztett, egyedüli cálja az, hogy akadályokat gördítsen Románia EU-csatlakozása elé.
Margot Wallström EU-biztos Nagybányán
Tegnap délután Nagybányára érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelemért felelôs biztosa, aki a helyszínen informálódik az Aurul bányatársaság okozta szennyezésrôl. Az EU-biztossal együtt a helyszínen volt Pepó Pál magyar és Romicã Tomescu román környezetvédelmi miniszter.
Wallström asszony szerint külföldi szakemberekbôl álló munkabizottságot kell létrehozni, amelynek több kérdésre kell választ adnia. Így például arra, hogy mi történt, milyen mértékû a károkozás, és mit lehet tenni a környezet helyreállítása érdekében, és mit kell tenni ahhoz, hogy a jövôben sehol ne történhessenek ilyen jellegû balesetek.
Tomescu biztosította a jelenlévôket, hogy kormánya teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A román jogszabályok is azt az alapelvet követik, hogy a szennyezônek fizetnie kell. Fontosnak nevezte a bekövetkezett károk gyors felmérését, és örömmel nyugtázta, hogy létrejön egy nemzetközi munkacsoport a további feladatok megoldására. A román kormánynak soha nem lehet szándéka, hogy egy ilyen súlyos esetben eltitkoljon információkat vagy kisebbítse az ilyen ügyek jelentôségét — mondotta a miniszter, aki szerint Románia bebizonyította, hogy képes a két ország érdekeit szem elôtt tartva összehangolt lépéseket tenni. Jelezte: nem hiszi, hogy ez az eset bármiféle feszültséget elôidézne Románia és Magyarország viszonyában.
Mint ismeretes, Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, a Demokrata Párt (DP) alelnöke szerdán bejelentette kilépését a pártból. Tekintettel arra, hogy a nemzetvédelmi miniszteri tisztség a politikai algoritmusnak megfelelôen a DP-nek jár, Victor Babiuc hajlandó miniszteri tisztségérôl is lemondani. Meg nem erôsített hírforrások szerint a miniszteri tárca legesélyesebb várományosai Bogdan Nicolaescu Duvãz és Alexandru Sassu, a DP két alelnöke.
Amint azt Iuliu Pãcuraru demokrata párti képviselô lapunk kérdésére elmondta: Victor Babiuc lemondása teljesen váratlanul érte a DP-t, az utolsó pillanatig Babiuc részérôl semmiféle jelzést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy szándékában állna elhagyni a pártot. Sajtóértesülések szerint a miniszter alig két órával azelôtt, hogy bejelentette távozását a pártból, újságírók elôtt még hevesen tagadta tervét.
Babiuc a sajtónak kiadott közleményében elsôsorban azzal indokolta váratlan lemondását, hogy „egyre elhagyatottabban érzi magát egy olyan pártban, amely nem tud önmagára találni". Mint ismeretes, közvetlenül kilépése elôtt a miniszter elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a honvédelmi tárcának idén szûkösebb költségvetése lesz. Babiuc úgy vélekedik, a nemzeti össztermék 1 százalékát kitevô költségvetéssel Románia nem léphet be a NATO-ba. Meg nem erôsített hírforrások szerint a koalíciós pártok közti egyeztetés során döntés született arra vonatkozóan, hogy idén 2,3 százalékról 1,8 százalékra csökkentsék a honvédelmi tárca költségvetését.
Iuliu Pãcuraru kérdésünkre elmondta: a párt vezetése nem volt elégedetlen Babiuc eddigi tevékenységével. Szerinte a miniszter által felhozott okok minden valóságos alapot nélkülöznek. Pãcuraru személyes véleménye szerint valószínûleg egy „titkos" ok is létezhet, amelyrôl jelen pillanatban csak egyedül Babiucnak van tudomása.
A képviselô tájékoztatása szerint a párt állandó bizottsága még a jövô héten kijelöli az új honvédelmi minisztert. Azzal kapcsolatban, hogy ki a legesélyesebb utód, Pãcuraru nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. Ugyanakkor cáfolta azt a hírt, hogy szó lenne egy esetleges minisztériumcserérôl a DP és a Nemzeti Liberális Párt között, tekintettel arra, hogy a demokraták egyelôre nem rendelkeznek olyan jelölttel, aki alkalmas lenne ennek a tisztségnek a betöltésére.
Alexandru Sassu, a DP alelnöke — aki az egyik legesélyesebb jelölt a honvédelmi tárca betöltésére — csütörtökön a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Victor Babiuc lemondása nem jelent különösebb veszteséget a pártnak. Inkább azt tekinti súlyosnak, hogy ezáltal rossz fényben tûnik fel a DP.
Egyes román lapok szerint Victor Babiuc távozása azt bizonyítja, hogy a DP súlyos kommunikációs és szervezési gondokkal küszködik. Emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi hónapokban többen elhagyták a pártot, és Adrian Severin és Adrian Vilãu példáját követték, akik elsôkként adták be lemondásukat. Lapkommentárok úgy vélik, Babiuc lemondása valóságos láncreakciót indíthat el, és bátorításként hathat a párt több olyan alapemberére, akiktôl amúgy sem idegen ez a gondolat.
A megyei foglalkoztatási ügynökség februári adatai szerint 11,6% a munkanélküliségi ráta Kolozs megyében. Az elmúlt év végéhez viszonyított növekedés fô oka az építkezések téli idôszakban történô leállása, amelynek következtében az építkezésben dolgozók munkanélküli segélyben részesülnek — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Tinis Adrian, a foglalkoztatási ügynökség igazgatója. Az ismertetett adatokból kitûnik, hogy közel 14 ezer munkanélküli részesül a kilenc hónapig folyósított segélyben, 2644-en beilleszkedési segélyre jogosultak, a munkanélküliségi segélyt követô pótjuttatásban 16 439 munkanélküli részesül, és közel nyolcezren szerepelnek az ügynökség nyilvántartásában, de már nem jogosultak az 1991/1. munkanélküliségi törvény kedvezményeiben.
A sajtóértekezleten ismertették, hogy az ügynökség munkaerô foglalkoztatási programot dolgozott ki erre az évre. Számításaik szerint ezáltal 14 ezer állástalannak oldódik meg valamilyen módon a helyzete: körülbelül 500 személy beilleszkedik a korhatárcsökkentéses nyugdíjazási törvény feltételeibe, 720 munkanélkülit vonnak be a munkanélküliségi alapból fedezett különféle intézkedésekbe, 520 munkanélküli esetében a Világbank által pénzelt programokat alkalmazhatják, és több mint 12 ezer állástalannak a gazdasági társaságok igényei szerint tudnak majd munkahelyet találni. A munkaszerzôdések nagy része azonban csupán meghatározatlan idôre szól.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Szövetségi Értekezlete (VET) február 19-én Kolozsvárott sorra kerülô ülésén kezdeményezi a VET erdélyi világtanácsának megalakítását — közölte Patrubány Miklós, a VET elnöke.
A világtanács a VET tanácsadó testületeként mûködik majd. Ide várják mindazokat, akik Erdélybôl származtak el, de hûek maradtak gyökereikhez és az erdélyi szellemiséghez.
Nyitottak mindazok irányába is, akik nem Erdély szülöttei, de hívei a transzszilván toleranciának és nyitottságnak.
A VET világtanácsa évente egyszer ülésezik majd, mûködését tagjai adományaiból és költségvállalásával valósítja meg. Bevételeinek egy részét a VET nagycsaládos programjának támogatására fordítja.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |