2000. február 23.
(XII. évfolyam, 44. szám)

A román közjogi méltóságok közül többen is fogadták a napokban az Európai Zöld Pártok Föderációjának a ciánszennyezés miatt Bukarestbe látogató elnökségét.

Találkoztak a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével, a Nemzeti Liberális Párt vezetôjével, és fogadta ôket Emil Constantinescu is. Találkoztak továbbá a Román Ökológiai Föderáció több képviselôjével.

A tárgyalásokon bebizonyosodott, hogy Romániának mennyire fontos, hogy mit gondol róla a világ a ciánszennyezéssel kapcsolatban.

Felvették a kapcsolatot az ausztráliai zöldekkel és tájékoztatást kaptak arról, hogy az ottani környezetvédô párt kezdeményezte, vonják felelôsségre a környezetszennyezést elkövetô külföldön tevékenykedô ausztráliai cégeket. Erre jelenleg nincs lehetôség, ezért kezdeményezték az erre vonatkozó jogszabályok megalkotását. Az ausztráliai zöldek megfontolják azt is, hogy pert indítsanak az Ausztrália jó hírnevét lejárató cégek ellen.

Az Európai Zöld Pártok Föderációjának küldöttségét tájékoztatták arról, hogy a romániai pénzügyi egyensúly biztosításában milyen szerepet játszik a külföldi tôke beáramlása, a privatizáció, és ennek milyen hatása van a környezetszennyezésre. Az európai zöldek küldöttsége ígéretet tett arra, hogy Brüsszelben lobbyzik a romániai technikai fejlesztéshez nyújtandó technológiai anyagi segítségért.

Erdélyi Híradó

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa határozatokat fogadott el a helyhatósági választások elôkészítésérôl, szabályozásáról. Mai lapszámunkban az Erdélyi Híradó mellékletben azzal a reménnyel tesszük közzé ezeket a határozatokat, hogy segítséget nyújtsanak a megye RMDSZ-szervezeteinek egy sikeres kampány elôkészítésére és lebonyolítására. (4–5. oldal)

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Megyei Képviselôk Tanácsa küldöttgyûlést hív össze 2000. február 26-án 10 órára a Prefektúra dísztermébe. Napirendi pontok: elnöki beszámoló, pénzügyi beszámoló, alapszabályzat-módosítás, különfélék. Kérjük az MKT-tagok és a meghívottak megjelenését!

címmel idén is megrendezi hagyományos farsangi bálját az RMDSZ Kolozs megyei szervezete március 4-én, szombaton délután 5 órai kezdettel a kolozsvári sportcsarnokban. A táncos mulatságot bevezetik városunk közkedvelt mûvészei: Gergelyné Incze Katalin, Veress Ildikó, Ádám János, Katona Károly, Madarász Loránd, valamint a mûsorvezetô, Sebesi Karen Attila. A ropogós talpalávalót Katona Károly és zenekara biztosítja. Meghívók igényelhetôk a szervezet Pavlov (Fürdô) utcai székházában, naponta 9–17 óra között.

A kormány hétfôn éjjel, többórás vita után döntött úgy, hogy teljesíti a pedagógusszakszervezetek követelésének egy részét, és rendelet kibocsátásával szentesíti ezt. Az elfogadott rendelet alapján közel kétszeresére nô a tanárok alapfizetése Romániában. Az új fizetési rács szerint egy kezdô tanár nettó fizetése mintegy 1,1 millió lej, októbertôl pedig 1,2 millió lesz.

A tanügyiek követelései közül a kormány már a múlt héten elfogadta azt, hogy az idén az oktatási tárca a GDP 4 százalékát elérô összeggel részesül a költségvetésbôl. A szakszervezetek az ígéretet üdvözölték, de nem tartották elegendônek: kormányrendeletet követeltek a béremelésrôl. Ezzel egyidejûleg az egyetemi tanárok egyik szakszervezete bejelentette, hogy szerdától sztrájk kezdôdik a fôiskolákon és az egyetemeken is, ha a kormány nem rendezi azonnal a fizetéseket. A hétfô éjjel kibocsátott rendelet szerint az új bértáblázat március 31-én lép életbe a középiskolai és az egyetemi tanárok számára.

A kormányrendelet elfogadása után a pedagógusszakszervezetek közölték, hogy bizonyos értelmezési magyarázatot várnak még a béremelési rendszerrôl, de úgy látják: szerdától megkezdôdhet a tanítás az iskolákban. Amikor viszont Andrei Marga oktatási miniszter a kormányülés után a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az új bértáblázat szerint a kezdô középiskolai tanár havi alapfizetése 1,6 millió lej lesz, amely prémiumokkal együtt 2,2 millió lejre nôhet, a szakszervezetiek körében újra felütötte fejét a bizalmatlanság, hiszen a beavatottak jól tudták: a tanügyminiszter olyan szorzókulcsokkal „számol", amelyek alkalmazási lehetôségei a közoktatásban korlátozottak.

A gyanakvó szakszervezetiek országszerte tanácskozásokat tartottak a hétfôi nap folyamán. Kolozsváron 12–14 óra között került sor erre a tanácskozásra. A Stanca Constantinescu szakszervezeti elnök által vezetett gyûlésen a következô döntés született: addig, amíg a hétfô este kibocsátott kormányrendelet szövegét nem látják a Hivatalos Közlönyben, létezésérôl nem vesznek tudomást. A 13. fizetés és az 1998–99-rôl elmaradt bérkiegészítések ügyét sem tekintik már „megoldódóban levônek": ha csütörtökön nem bocsátja ki a kormány e két követelést érintô rendeletet (és az nem jelenik meg pénteken a Hivatalos Közlönyben), még jövô hétfôn is sztrájkolni fognak a pedagógusok.

Megfigyelôk szerint a hétfô este kibocsátott kormányrendelet idôzített bombaként hathat, ugyanis a két részletben tervezett alapfizetés-emelés és a rebesgetett, mintegy 20 000-es személyzetcsökkentés között szoros kapcsolatot látnak.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a CNSLR-Frãtia között még hétfôn megkötött egyezségrôl a román sajtó egy része azt a következtetést vonta le, hogy ez egyértelmûen az 1992/54. számú szakszervezeti törvény kijátszását célozza, amely világosan leszögezi, hogy a szakszervezeteknek politikamenteseknek kell lenniük. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a hétfôi paktum eredményeként a Frãtia jelöltjei RTDP-listákon indulnak majd a helyhatósági és parlamenti választásokon. Ion Iliescu RTDP- elnök a központi sajtónak úgy nyilatkozott: ôk elôsegítik, hogy a szakszervezet kiemelkedô egyéniségei bejuthassanak a parlamentbe és a helyhatósági intézményekbe, a CNSLR-Frãta elnöke, Pavel Todoran pedig biztosította a szakszervezetek felzárkózását az RTDP-hez. A másik nagy országos szakszervezeti tömörülés, az Alfa Kartell elnöke, Bogdan Iuliu Hossu a sajtónak tett nyilatkozatában nem tartotta szerencsésnek a „párt–szakszervezet keveredést", mivel ebbôl szerinte elsôsorban a szakszervezet alárendeltsége tûnik ki, másodsorban pedig képtelen lesz szükség esetén politikailag elhatárolódni. Szerinte az ilyen jellegû szövetkezés csupán a vezetôk, nem pedig az emberek, a szakszervezeti tagok problémáját oldja meg, az 54. törvény pedig kihangsúlyozza a szakszervezetek politikamentességét.

Mivel Kolozsváron nem tudtuk elérni a CNSLR-Frãtia helyi vezetôit (állítólag külföldi kiküldetésen tartózkodnak), az Alfa Kartell Kolozs megyei elnökét kérdeztük, hogyan vélekedik errôl a paktumról, és ôk fontolgatják-e valamelyik politikai pártnak a támogatását? Grigore Pop nem kommentálta az RTDP és a Frãtia között létrejött egyezséget, azzal a magyarázattal, hogy ez egy belsô döntés eredménye, és valószínûleg alaposan meggondolták és megtárgyalták ennek törvényes lehetôségét is. Mivel egy szociáldemokrata szakszervezetrôl és hasonló irányvonalú pártról van szó, nem lát semmi különöset abban, hogy a Frãtia támogatja az RTDP-t, mondta Grigore Pop, hangsúlyozva, hogy ez még nem jelenti, hogy az illetô szakszervezet belevegyülne a politikába, vagy hogy a szakszervezet tagjai egyértelmûen az illetô pártra szavaznának. Hasonló támogatások eddig is elôfordultak, de többé-kevésbé burkolt formában, majd arra is emlékeztetett, hogy ilyen jellegû szövetkezésekre nyugaton több elônyös példát is találunk. A jövô pedig eldönti majd, ki hogyan tartja be adott ígéretét. Ami az Alfa Kartellt illeti, még nem döntöttek arról, hogy felzárkóznak-e valamelyik párthoz, de azért meg szeretnék ôrizni semlegességüket úgy, mint eddig.

(újvári)

Kedden reggel a közigazgatási bíróságon tárgyalták Nicolae Ruja és Grigore Dejeu leváltásának ügyét.

Mint arról korábban beszámoltunk, február 10-én a kolozsvári városi tanács felmentette tisztségébôl Nicolae Ruját, az egységpárt és Grigore Dejeut, a Román Környezetvédelmi Szövetség alpolgármesterét. A határozat ellen mindketten óvást emeltek a közigazgatási bíróságon. Ruja a per áthelyezését kérte, szerinte Kolozsváron egyes erôk politikai nyomást gyakorolnak a bírókra. A Legfelsôbb Bíróság március 23-án dönt Ruja kérésérôl. Dejeu tegnap halasztást kért azért, hogy ügyvédet alkalmazzon. Kijelentette: véleménye szerint törvénytelenül mentették fel tisztségébôl, a tanácsnak ugyanis meg kellett volna indokolnia döntését, amit nem tett meg.

A városi tanács jogtanácsosa elmondta: úgy véli, a két újonnan megválasztott alpolgármester, Gheorghe Ciurtin és Mircea Gavrilã is a per részese kellene hogy legyen, hisz Dejeu és Ruja leváltása rájuk is kihatással van. A Dejeu perét március 14-re halasztották, a Ruja tárgyalása a Legfelsôbb Bíróság döntésétôl függ.

K. O.

A Metro Media Transilvania Közvélemény-kutató Intézet februári, Kolozs megyei felmérése szerint Erdélyben is esett a kormánykoalíciós pártok népszerûsége. A közvélemény-kutatásból arra lehet következtetni, Kolozs megye magyar lakosainak csupán 40 százaléka szavazna az RMDSZ-re.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke szerint függetlenül attól, hogy ki a megrendelôje a közvélemény-kutatásnak, ezek a lakosság közérzetét fejezik ki. — Nem vagyok a pártok által végzett felmérések elvtelen kritikájának híve, fôleg akkor, ha nem ismerem ezek hátterét. Úgy vélem, hogy az RTDP által végzett felmérést is megfelelô figyelemmel és felelôsséggel kell elemezni. A feltüntetett adatok mindegyikét alapos elemzés tárgyává tesszük. A közvéleméy-kutatásokkal kapcsolatban mindenki saját értékítéletét fogalmazhatja meg — mondta az ügyvezetô elnök.

Az RMDSZ-re voksolók arányáról Takács elmondta: — Kolozs megyének és Kolozsvárnak sajátos a helyzete. Itt van a román szélsôséges nacionalizmus fellegvára. A kolozsvári magyarság érezheti talán leginkább bôrén azt, hogy a hatalmi struktúrák milyen diszkriminációban részesítik a közösséget. Lényeges kérdés tehát, hogy a Kolozs megyei RMDSZ mennyire tud eszközöket találni a diszkriminatív eljárások, a közhangulat, közérzet romlásának megváltoztatására. Nem vagyok meggyôzôdve, hogy az utóbbi évek tevékenysége során az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtalálta ezek ellenszerét. Kolozs megyében az RMDSZ-rôl maga az RMDSZ és számos közéleti személyiség kizárólag negatív üzenetet fogalmazott meg. Kolozsváron teljesen defenzív RMDSZ-rôl, kilátástalan romániai magyarságképrôl, reális elemzésekre alapuló kibontakozási üzenet hiányáról beszélhetünk. Valósnak tartom, hogy az RMDSZ-re vonatkozóan — esetleg nem éppen a közvélemény-kutatás kimutatta arányban — a romániai magyar választók közérzete nem a legpozitívabb. Kolozsvárnak, Erdély fôvárosának nincs üzenete sem a kolozsvári, sem a romániai magyarsághoz. Itt nem feltétlenül RMDSZ-üzenetrôl, hanem értelmiségi üzenetrôl is szó van. A konklúziókat mindenki maga vonhatja le — mondta Takács Csaba.

Anton Ionescu képviselô, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az RTDP által rendelt közvélemény-kutatás adatai lényegesen különböznek az NLP felkérésére a CURS Közvélemény-kutató Intézettel végzett felmérésétôl. — Nagyon sokat számít, ki rendeli meg és kivel végezteti el a felméréseket — mondta lapuknak Anton Ionescu. — Az adatok nem valósághûek. A határozatlanok százaléka sokkal nagyobb, mint ahogy az az RTDP-féle felmérésben szerepel. Ez lényegesen megváltoztatja a közvélemény-kutatás adatait. A mi felmérésünk szerint a megkérdezettek 40 százaléka határozatlan, náluk az alanyok körülbelöl 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja kire szavazna. A CURS felmérése sokkal jobb. Mi is jártunk faluhelyen és azt tapasztaltuk, hogy rengeteg szavazó határozatlan. A mi felmérésünk szerint kétszer annyi szavazatot kapnánk, mint amit az RTDP-felmérés mutat. Mi középarányost fogunk számolni az általunk és a mások megrendelésére végzett közvélemény-kutatásokból. Talán így valós képet kapunk az NLP népszerûségérôl — tette hozzá a képviselô.

Kedden kihirdették a referendumtörvényt. Ennek értelmében közérdekû, az önkormányzatot érintô kérdésekben helyi referendumot szervezhetnek. Mint arról beszámoltunk, Gheorghe Funar polgármester referendumot szervezne a közeljövôben létesítendô magyar magánegyetemrôl, a Széchenyi téri bevásárlócsarnoknak a városi tanács javára történô kisajátításáról, illetve a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvényrôl.

Lapunk Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert a referendumtörvény helyi vonatkozásairól kérdezte.

— A törvény értelmében a polgármester helyi jellegû kérdésekben referendumot hirdethet. Egy magánegyetem mûködése viszont regionális és nem helyi érdekû kérdés. A helyi referendum tárgya tehát nem lehet egy magánegyetem székhelyének megállapítása. Vannak alkotmányos elôírások, amelyeket helyi népszavazással sem lehet érvényen kívül helyezni. Ezek közül csupán az intézményalapítási, a lakhely szabad megválasztásához, illetve a gyülekezéshez való jogot említeném. Egyetem-ügyben történô referendum emberi jogokat sért. Hasonlóan badarság a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvényrôl referendumot szervezni, mint ahogy nem lehet népszavazással egy város etnikai összetételét és számarányát megállapítani. Az eljárás törvénytelen. A nemzetiségi bevallás népszámláláskor történik. Az adatok az egyik cenzustól a másikig érvényes. Ha a polgármesternek kételyei vannak a legutóbbi népszámlálás hitelességét illetôen, legfennebb bûnvádi feljelentést tehet — mondta a kisebbségügyi miniszter.

A polgári védelem elmúlt évi tevékenységérôl tartott beszámolót Ioan Savin ezredes, az alakulat parancsnoka. A polgármesteri hivatalban megtartott összejövetelen jelen volt Vasile Sãlcudean prefektus, Buchwald Péter alprefektus, Victor Romulus Constantinescu, a megyei tanács elnöke, Gheorghe Funar polgármester és az országos polgári védelem küldöttje.

A kiértékelésbôl kitûnt, hogy a polgári védelem aktívan részt vett a téli viharok, havazások által okozott károk, az elemi csapások következményeinek felszámolásában — tudtuk meg Buchwald Péter alprefektustól. A polgári védelem, a községek polgármestereivel és a prefektúrával jól összehangolt akciókban, teljesítette kötelezettségeit. A tervek szerint a polgári védelemre szánt összegeket a jövôben nem a megyei tanács pénzébôl, hanem az állami költségvetésbôl utalják ki.

(nánó)

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET BÖLCSÉSZET-, NYELV- ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYA soron következô felolvasó ülését 2000. február 24-én 18 órakor tartja a Ion Ghica (Tamás András) 12. szám alatti EME-székházban. János Szabolcs A magyar dráma elmélete a XVIII. század végén címû elôadását olvassa fel.

ÉP LÉLEKKEL EGY EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT címmel Sorompó László tart elôadást február 24-én, csütörtökön du. 4 órakor az alsóvárosi RMDSZ-székházban, a Párizs utca 17. szám alatt.

Bánffyhunyadi hét végi rendezvények
• A magyar irodalom szerelmi költészetének gyöngyszemei címmel Kis Csaba, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet végzôs hallgatója tart elôadást Bánffyhunyadon. A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület szervezte szavalóestre pénteken, február 25-én 13 órától (ifjúsági elôadás) és vasárnap, február 27-én 18 órától (a nagyközönség számára) kerül sor, a bánffyhunyadi református egyházközség gyülekezeti termében. A szervezôk szeretettel várnak minden, a kultúra iránt érdeklôdô helybelit és környékbelit.

• Kanalas Éva elôadóestjén vehetnek részt az érdeklôdôk szombaton, február 26-án 19 órától a bánffyhunyadi Ravasz-házban, a Kós Károly Kulturális Egyesület jóvoltából. Magyar népdalok és sámánisztikus énekek hangzanak el a magyarországi mûvész elôadásában.

• Rendkívüli közgyûlést tart a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület igazgatótanácsa szombaton, február 26-án 10 órától a bánffyhunyadi Ravasz-házban. Javasolt napirendi pontok: az alapszabályzat módosítása-javítása, a 2000. év programtervezetének elkészítése, pályázati lehetôségek megbeszélése, új tagok felvétele, költségvetés, javaslatok megvitatása. A találkozóra az egyesület minden tagját várják.

Hibajavítás
A Korunk Galériában, Szentes Zágon kiállításának megnyitóján nem Balázs Imre József, hanem Orbán János Dénes olvasott fel verseibôl. Az érintett és olvasóink szíves elnézését kérjük.

Márc. 1. (szerda): Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban.

Márc. 4–5. (szombat–vasárnap): Róma-edzôtúra Szindre gyalog oda-vissza (30 + 30 km). Szállás Szinden. Találkozás 7 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti: Szilágyi András.

Márc. 4. (szombat): Révi-szoros (vonat + gyalog). Találkozás 7.30-kor az állomáson. Vezeti: Vlád Pál.

Márc. 5. (vasárnap): Farsangtemetés Torockón. Autóbuszos kirándulás. Vezeti: Kolozsvári Zsolt és Magyarosi Margit.

Márc. 11. (szombat): Nônapi túra a Bükk-erdôbe. Találkozás 10 órakor Monostoron (15 km). Vezeti: Kolumbán Gyula.

Márc. 11.: Boiu-vízesés (vonat + gyalog). Találkozás 7.30-kor az állomáson. Vezeti: Kiss Tibor.

Márc. 12. (vasárnap): Edzôtúra: Monostor–EKE-forrás–Magura–Árpád-csúcs–Hajnal negyed (30 km). Találkozás Monostoron 8 órakor. Vezeti: Szilágyi András.

Márc. 16. (csütörtök): 17 órakor túravezetôk tanácskozása a székházban.

Márc. 18. (szombat): Monostor–Árpád-csúcs (20 km). Indulás Monostorról 9 órakor. Vezeti: Bagaméri Tibor.

Márc. 19. (vasárnap): Séta a botanikus kertben. Találkozás 10 órakor a kert kapujában. Vezeti: Jablonovszki Elemér.

Márc. 21–27.: Autóbuszos kirándulás Magyarországra, részvétel a Sportturizmus 2000 kiállításon. Útvonal: K-vár–Budapest–Szeged–Ópusztaszer–Arad–Kolozsvár. Szervezi: Prezensky Tibor.

Márc. 25. (szombat): Hagyományos hóvirág-túra a Misid völgyébe (30 km). Találkozás éjjel 1.50-kor az állomáson. Érdeklôdni lehet elôzôleg a 435-866-os telefonszámon Vlád Pál túravezetônél.

Márc. 25.: A Bükk ösvényein

(25 km). Találkozás a Hajnal negyedben 9 órakor. Vezeti: Martonossy Magda.

Márc. 26. (vasárnap): Séta a Brüll-kilátóhoz (15 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Vezeti: Sófalvi István.

Ápr. 1. (szombat): Szalonnasütés az EKE-forrásnál (15 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Vezeti: Szatmári Béla.

Ápr. 2. (vasárnap): Séta a Bükkben (15 km). Találkozás 9 órakor Monostoron. Vezeti: Bagaméri Tibor.

Ápr. 5. (szerda): Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban.

A partitúra lezárult. DéMOL sincs többé. HuMOLba mártott karmesteri pálcája, amely karikaturisták egész nemzedékét irányította, végképp megpihent. De nincsenek már az egészséges gondolkodás oázisainak, a diktatúrabeli ellenállás szigeteinek számító humorszalonok sem.

Molnár Dénest, a jeles grafikusmûvészt tegnap helyezték végsô nyugovóra.

Van valami egészen különös, valami felfoghatatlan, valami veszedelmesen „grotreál" abban, amikor egy humoristától búcsúzunk. Egy olyan embertôl, aki görbe tükörben látta és láttatta ugyan a világot, de akit mindenki szeretett. Kedvességéért, nyíltszívûségéért, mindenkori segítôkészségéért. Mert Molnár Dénes a groteszknek azt a mûfaját mûvelte, emberileg és mûvészileg egyaránt, amely sokkal inkább barátian figyelmeztetô, jobbító szándékkal karikírozó, mintsem sértô. Bámulatos könnyedséggel és termékenységgel vetette papírra gondolatait a formák és a szavak segítségével is.

Pár évvel ezelôtti kolozsvári kiállításán, a Mûvészeti Múzeumban nem gyôztem csodálni azt a különleges képességét, hogy a maga alkotta nagyon is sajátos mûvészi kánonokon belül képes volt megôrizni valamit a gyermekkor tisztaságából, a gyermekien szárnyaló, akadályokat nem ismerô fantáziából, ami csak nagyon keveseknek adatik meg. DéMOL rajzos felnôttmeséi a hullámzó tengerekrôl a csillagos égig röpítettek, s ha közben elfáradtunk, pihenni ráültetett az éppen hogy elôbukkant, felénk kacsintgató karcsú holdkaréjra.

Sokoldalú mûvész volt, aki a diktatúra utolsó éveiben és utána mindvégig, a könnyedebb mûfaj mellett, kitartó következetességgel, egyfajta szolgálat ürügyén, kezdte el elôbb a rézkarc mûfajában, majd fametszetben megörökíteni múltunk tárgyi emlékeit, a várakat, erôdítményeket, várkastélyokat, templomokat. A Székelyföld ilyenszerû mûvészi feltérképezésével el is készült. A Barcaság bizonyos részeivel és a többi, még megörökítésre váró tájegység nevezetességeinek a mûvészi megjelenítésével viszont immár örökre adósunk marad.

Molnár Dénes a Barabás Miklós Céh tagja volt. A decemberben megnyílt országos tárlatra még elküldte grafikáit, amelyek most is megtekinthetôk a Bethlen Kata Diakóniai Központban, s amelyekért ômaga már nem jöhet el. Mindössze 53 év adatott meg számára.

Németh Júlia

Határ Gyôzô versei; Sebestyén Mihály: Mezôségi legényes (novella); Jánosházy György: Copland (szonettek); Lakatos Mihály: Magyar ügy (novella); Lackfi János versei; Fazakas Attila karcolatai; Tófalvi Zoltán: Stockholmi beszélgetés Gergely Tamással; Sulyok Vince: Benny Andersen, korunk legnépszerûbb dán költôje; Benny Andersen versei; A Látó villámkörkérdése; Kôbányai János: Az apokalipszis aggadája; Panek Zoltán: Radnóti Miklós magyarsága; Domokos Géza: Mese a vörös plajbászról; Keszeg Vilmos: Egy barátság és egy életmû története; Nagy Olga: Az erdélyi sorsvállalás átfogó szintézise; Vallasek Júlia: Helyszíni közvetítés.

Mintegy két hónappal a bemutató után, a kolozsvári Állami Magyar Opera Richard Strauss produkciója több pontján is új vonzerôt kínál a közönségnek: mindenekelôtt a címszerep, melyben ezúttal az opera „nagyasszonya", Kirkósa Júlia lép a közönség elé. Újra láthatják a kiváló koloratúrszopránt, Pánti Annát, Zerbinetta szerepében, és most lép be az elôadásba Kiss Domokos, aki Brigella jelmezét ölti magára. Figyelemreméltó debütánsa is van az elôadásnak, a fiatal szoprán, Jordán Éva személyében, aki Najád szerepében látható. Külön érdekessége a felújításnak, hogy Szeibert István új szerepben lép fel, a háznagy prózai szerepében a színház vezetô mûvészét, Bogdán Zsoltot láthatja a közönség.

Selmeczi Györgytôl, az elôadás rendezôjétôl megkérdeztük, mit jelent számára a csaknem új szereposztás:

— Nagy örömömre szolgál, hogy az opera társulata ennyire színesen, csaknem minden generáció részvételével és ilyen magas színvonalon teljesít ebben a különleges elôadásban, és külön öröm volt számomra Kirkósa Júliával dolgozni a próbák során. Úgy gondolom, hogy minden énekmûvész pályáján megkülönböztetett esemény ennek a különleges operának a bemutatása.

— Mit tapasztal, hogyan fogadja a közönség ezt a cseppet sem szokványos elôadást?

— Úgy látom, hogy aki rászánja magát, hogy eljöjjön az Ariadné-elôadásra, az igazi élménnyel távozik, még akkor is, ha R. Strauss remekmûve feltételez egyfajta mitológiai és mûvészettörténeti alapmûveltséget, ami, sajnos, valódi polgári kultúra híján nemigen tartozik hozzá az emberek mindennapi életéhez. De valahol el kell kezdeni.

— Milyen további tervei vannak az elôadással?

— Hál’ istennek egyre inkább mutatkozik az érdeklôdés, még nemzetközi viszonylatban is, az elôadás iránt. Nyílt titok, hogy elôkészületben van egy németországi és egy magyarországi vendégjáték egyaránt, és ha az anyagi feltételek megteremtôdnek, akkor Erdély nagyvárosaiba és Bukarestbe is elvisszük a produkciót.

Szép Gyula

A TransIndex Interneten olvasható újság, a Szabadság és a Kolozsvári Televízió magyar adásának vendége lesz Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók kérdéseire fog válaszolni. A válaszokat március 23-án olvashatják majd a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel követhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A TransFórum korábbi meghívottai Markó Béla RMDSZ-elnök és Mircea Baldean, a legnagyobb román portál tulajdonosa voltak, de az elkövetkezôkben számos újabb politikai és közéleti személyiség együttmûködésére számítunk. Kérdéseiket a Szabadság postacímén (március 1-jével bezárólag) és telefonszámain (ld. 7. oldal), a Román Televízió kolozsvári magyar szerkesztôségének telefonszámán (186-855), illetve a transindex@mail.dntcj.ro címre várjuk.

(Szülôi aggodalmak): Gál Mária, két elsôosztályos kislány aggódó édesanyja a tanárok fizetését megalázónak és embertelennek tartja .A pedagógussztrájkkal mégsem érthet egyet, mert az „a lehetô legártatlanabb kategóriát sújtja: a gyerekeket." (G. M.: Szakszervezeti ABC, Szabadság, 2000. február 17.) Szerinte „bármilyen sztrájk csak akkor jogos, ha nem okoz másokat is érintô károkat".

Gál Mária aggodalmát széles e hazában szülôk százezrei osztják. Ki is lehetne közömbös gyermeke képességvizsgájával, felvételijével, érettségijével szemben? Az elmaradt tananyag pótlása is alaposan igénybe veszi a gyermekeket. Hét végén, vakációban, pontosan úgy, ahogy Gál Mária írja. Arról viszont egy szót sem ír, hogy hét végén, vakációkban vajon ki tanítja majd a gyermekeket? A tanítónak vajon nem joga a hét vége, a tanárnak a vakáció? Neki nem állította a feje tetejére a sztrájk legalább a félévi munkaprogramját?

De kellett ez neki, jó ez neki, miért is sztrájkol az a tanár?

Toronyórát kérne láncostól, jogosulatlan béremelést? Vagy csupán annyit, amivel törvény szerintmunkaadója, az állam már évek óta tartozik neki?

A tanárok már réges-rég mindent megtettek. Kértek, hittek, vártak, reménykedtek. És ismét elölrôl.

Fél szájjal súgják, hogy mégse sztrájkoljanak Mit tehettek volna még?

Dickens korában börtönbe zárták a nem fizetô adósokat, mára ez, sajnos, kiment a divatból. S az adósok börtönét Angliában sem szokták kimondottan Ôfelsége kormányának a tagjaival megtölteni.

Bírói úton helyeztessék zár alá, árvereztessék el a kormány ingóságait? Ugyan, kérem, ezzel a bírósággal?

Vagy indíttassanak csôdeljárást a kormány ellen? Mire befejezôdnék, régen lejárna még a következô kormány mandátuma is...

Viccel a szegény ember, viccel a nyomorúságán, de fordítsuk komolyra a szót.

A munka társadalmilag elismert, hasznos tevékenység. A munka beszüntetésének, a sztrájknak mindig volt, van és lesz is kárvallottja. A vasutas-sztrájknak az utazók, az egészségügyi sztrájknak a betegek, az ügyvédek sztrájkjának a pereskedôk a kárvallottai. A pedagógussztrájknak a tanulók is megfizetik az árát. De ugyanúgy megfizetik a tanítók, a tanárok, kisebb mértékben maguk a szülôk is. Kárvallottakban nincs hiány, jöhet a logikusan következô kérdés: Kik a felelôsök? A pedagógusok, akik már mindent megpróbáltak? Akiket ez a kormány — a mi kormányunk — már annyiszor „kifizetett"? Kifizetett soha be nem tartott ígéreteivel? Nem, a pedagógusokat nem nagyon lehet hibáztatni. A kormány pedig, ugye, tetszik érteni, az pedig a mi kormányunk.... Bûnbaknak marad az ellenzék, kipécézésre a szakszervezetek vezetôi. Jöhetnek tehát a

(Politikai aggodalmak): „A mindenkori szakszervezeti mozgalombaloldali volt és maradt. (...) A vasutas- és közoktatási sztrájk egyaránt, civilizáltabb formában, burkoltabban ugyan, mint a bányászoké, de ugyancsak politikai indíttatású. Választások közeledtével a feltörekvô baloldal kormányzatellenes politikai vádjait hitelesíti a tömegek szemében. (...) A sorozatos sztrájkokkal visszasegíthetjük ugyan a kriptokommunistákat, de azzal az emberhez méltó élet lehetôségét a biztos tengôdésre cseréljük . A Bokros-csomagok »embertelensége« nélkül nincs Európa és nincs gazdasági fellendülés. (...) Ezt a tanárok is tudják, csakhogy valahol a szakszervezeti vezetôség csúcsán más érdekek diktálnak" — fejezi be cikkét Gál Mária.

(Szakszervezeti ABC, válasz-változatban). A szakszervezetek nem napi politikával foglalkoznak. Ôk a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei. Az érdekvédelmet a társadalmi partnerség keretében, a munkaadók felé, de nem a munkaadók ellenében képviselik és gyakorolják. Az érdekvédelem ma már nem egymást kizáró osztályharcot, hanem érdekegyeztetést jelent. Partnerséget, együttmûködést a gazdasági hatékonyság, a szociális méltányosság és a társadalmi béke érdekében. De jelenti az érdekek civilizált, törvényesen szabályozott ütköztetését is, például munkakonfliktusok utolsó lépéseként a sztrájk esetében. A részletesen szabályozott munkajog is az európai típusú szociális piacgazdaság alappillérei közé tartozik. Mindezek lehet, hogy elvontan, „tanárosan" hangzanak, de elôre kellett bocsátani, mielôtt a pedagógus-sztrájk egyedi esetére, összekuszálódott hazai viszonyainkra alkalmaznánk ôket.

A pedagógusok költségvetésbôl fizetett alkalmazottak, munkaadójukmaga az állam. Az államot mint munkaadót a szociális partnerségben a végrehajtó hatalom, amindenkori kormány képviseli. Amikor a munkavállalók és az állam mint munkaadó között egy bérkonfliktus utolsó, legsúlyosabb formája robban ki, és megkezdôdik a sztrájk, abszurd dolog lenne, ha nem az ügyintézôt, a kormányt, hanem a kispadon ülô, játékoscserére váró, ebben reménykedô ellenzéket vennék célba. Ebben a kormányban pedig, amellyel szemben, de nem ellenében a pedagógussztrájk is kirobbant, két baloldali, szociáldemokrata párt is képviselteti magát ( a Petre Roman és az Athanasiu vezette pártok). Mint ahogy a mostani ellenzék „nagyágyúi", Iliescu és Melescanu pártjai is szociáldemokratának vallják magukat. A kormány és az ellenzék szembenállását ezek után abszurd lenne jobboldal és baloldal szembenállásaként modelleznünk. Nem is igazán értem, Gál Mária hogy gondolta. De ha véletlenül arra gondolt volna, hogy egy társadalmi konfliktusnak elkerülhetetlen politikai következményei is vannak, s ezek nem egyformán elônyösek a kormány és az ellenzék számára, ráadásul választási évben, így már egészen más! Ezt így el lehet fogadni. Mint ahogy abban is lehet némi igazság, hogy a papíron politikamentes szakszervezeteket körüludvarolhatják a politikusok. De nem csak a baloldaliak! Lásd az egykori „szakszervezér" Victor Ciorbea aligha baloldali miniszterelnökségét, majd kimondottan jobboldali pártalapítását.

A szakszervezérekkel szemben a tagságnak ugyanazok az elvárásai, mint bármely más vezetôk irányában. Az, hogy munkájukban, mandátumukban, itt most az érdekvédelemben, legyenek eredményesek. Ezek a szakszervezérek sajátos érdekei, emiatt kokettálhatnak is a politikai mezôny ma ilyen, holnap olyan szereplôivel. Lehet némi igaza Gál Máriának, amikor nem éppen dicséretes flörtöléseket feltételez. De hogy az egész pedagógus-sztrájkot, saját szülôi aggodalmait és politikai riadalmait néhány szakszervezeti vezetô „makacsságára", továbbá „nyíltan kormányellenes megjelenési formákra" redukálja, és mindezt nem szociális érdekvédelemként, hanem a választási kampány részeként értelmezze, rosszabb esetben azt jelenti, hogy nem volt ideje a szakszervezeti ABC alapfogalmait végiggondolnia. De akkor miért adta cikkének éppen ezt a címet?

Szerencsésebb esetben a helyzetünk ragyogó, de nem reménytelen. Gál Mária rokonszenves ôszinteséggel írja: „A véget nem érô (...) szakszervezeti megmozdulásban — talán szakmai betegség — politikai hátteret látok". Ha a politizáló újságíró szakmai betegségérôl lenne szó, akkor bocsánat, akkor az egészen más. A politizálásból könnyen ki lehet gyógyulni. Például úgy, hogy elmegy katedrára (írja, hogy tanár is) havi hétszázezerért filozófiát tanítani.

Krajnik-Nagy Károly

Nem kívánok Krajnik-Nagy Károllyal vitatkozni, hiszen egyetlen pillanatig sem kérdôjeleztem meg a tanárok béremelési követeléseinek jogosságát. Két állítására azonban, úgy érzem, válaszolnom kell.

Kik a felelôsök? — kérdezi Krajnik, és válaszában egyértelmûen a jelenlegi ügyintézôt, a kormányt jelöli meg. Úgy hiszem, nem ennyire egyszerû a helyzet. A koalíciónak 1996-ban a szocialista nemzetgazdaság 50 éven át felhalmozódott csôdtömege mellett az Iliescu-rendszer „örökségét", az összeomláshoz közeledô, de Európába sóvárgó országot kellett átvennie. Négyéves sikertelenségük, többek között, annak is köszönhetô, hogy a reformpárti „jobboldali" miniszterelnök, a gyakorlatban „baloldali" szakszervezeti vezetô maradt. Ô volt az, aki nagy hévvel meghirdette a veszteséges állami vállalatok felszámolását, de az elsô szakszervezeti megmozdulás (a brassói teherautógyáriak sztrájkja) következtében visszalépett, precedenst teremtve az elkövetkezô évek reformbojkottjai számára.

A Vasile-kabinet tavaly júniusibéremelési ígéreteit tényleg nem tartotta be. A nyári költségvetés újraelosztási tervezetében szereplô béremeléseket azonban nem a kormány tagjai, hanem a nemzetközi pénzintézetek, a FMI és a Világbank képviselôi torpedózták meg. A szûkös büdzsé újraelosztói választhattak a társadalmi elégedetlenség és a továbbtengôdéshez is nélkülözhetetlen külföldi hitel között.

A romániai szakszervezetek kapcsán leírtakat szó szerint értettem. Mert a Krajnik által ismertetett szakszervezeti ABC idehaza puszta elmélet marad. A pedagógussztrájk szándékosan vagy nem, de a választási kampány része lett. A hétfô este megkötött RTDP–CNSLR-Frãtia választási paktum felment az érvelés és magyarázkodás alól, és azt bizonyítja, hogy „szakmai betegségem" nem kényszerképzeten alapszik. Hétfôn ugyanis a legnagyobb szakszervezeti szövetség és Iliescu pártja megegyeztek arról, hogy a szövetség jelöltjei (a politikával nem foglalkozó szakszervezeti vezetôk) az RTDP-listákon indulnak az idei helyhatósági és parlamenti választásokon. Pavel Todoran, a Frãtia elnöke pedig a következôket nyilatkozta: „a szakszervezetek felzárkózásának köszönhetôen fogják az RTDP-t újraválasztani".

A politizálásból való kigyógyulásként javasolt tanárkodáson pedig — ôszintén szólva — már többször gondolkodtam, mert számomra még az említett kezdô tanári fizetés is béremelést jelentene.

Gál Mária

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron. Születési dátuma hosszú ideig vita volt a szakemberek körében, de az utóbbi kutatások leszögezik, hogy a február 23-a biztos dátum, mivel 24-e jégtörô Mátyás napja, és akkoriban divatos volt a születési dátum névnapjához igazítani az újszülött keresztnevét. Mivel legendás hírû királyunk február 23-ról 24-re virradó hajnal született, a nagy törökverô Hunyadi János és neje, Szilágyi Erzsébet második fiaként — így lett a neve Mátyás.

Az, hogy éppen Kolozsváron született, talán puszta véletlen, hiszen a Hunyadi családnak nem volt birtoka a városban, s így a Mátyás szülôháza nem volt Hunyadi-tulajdon. Máig sem teljesen tisztázott, hogy milyen körülmények között szállt meg Szilágyi Erzsébet fiát megszülni Kolozsváron az Óvárban, Méhhfi Jakab szôlôsgazda házában. De hogy a Hunyadi család mennyire értékelte Méhhfi Jakab vendégszeretetét, bizonyítja az a tény, hogy Mátyás trónra jutása után, hálából felmentette a családot minden adókötelezettség alól.

Mátyás király volt, magyar király. „Királya a honnak, vezére a népnek, / Jogaroddal áldád, karoddal megvéded / ... soha szülôföld oly nagyot nem termett / Oly nagyot mint királyt, mint magyart — mint embert" — írja róla Jókai. A nagy Hunyadi fia, Magyarország nagyhatalmú királya nemcsak király volt, hanem a reneszánsz mûveltség hazai megteremtôje és pártfogója. Egyik levelébôl tisztán kirajzolódik két szenvedélye: a harc és a mûvészetek. „Harcban erôs, békében igaz bíró vala Mátyás, / Mûvészet, tudomány hírli királyi nevét" (Czuczor). Mátyás uralkodása alatt az ország a tudományok és a mûvészetek második Itáliája lett. A budai vár nemcsak urának védelmi eszköze, hanem a tudományok és mûvészetek fellegvára lett. A Bibliotheca Budensis az udvari életben meghonosodó reneszánsz mûveltség központja és egyben jelképe. „Tudós urak tudományát arannyal fizették / Magyar nemzet virulását világnak hirdették" (Jókai). Mátyás király reneszánsz udvari pompájának szerves része volt a muzsika is. Budán és Visegrádon a híres királyi énekkar, az ezüst sípú olasz orgonák, az ide sereglô nyugat-európai zenemesterek, mind a virágzó zenei élet tanúi. Amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixet, a nápolyi király leányát — mivel Mátyás szerette fényûzôen és látványosan kimutatni gazdagságát —, pazar esküvôi lakomát tartottak Buda várában, amelyen a szórakozást énekesek, táncosok, itáliai színészek, mutatványosok biztosították. A híres budai kórus fôként francia zeneszerzôk mûveit adta elô. A Mátyásról szóló emlékiratokból kiderült, hogy a király szeretett mulatni, dalolni, lantpengetéssel kísért éneket hallgatni, táborozások alkalmával még táncolni is beállt katonái közé. De az írások azt is feljegyezték, hogy igazán gondtalan, féktelen mulatozásai sosem voltak, mivel minden vigasságba merült valami keserûség, ami nem csoda, hisz a gyermekként megválasztott Mátyásnak sok összeesküvést, ármánykodást, cselszövést kellett elhárítania, és sok harcot kellett megvívnia ahhoz, hogy legendás hírû, „igazságos" királlyá váljon.

Kulcsár Gabriella

Ez az év ismét a választások éve. Feltehetôleg júniusban lesznek a helyi, vagyis a helyhatósági, az ôsz folyamán pedig az elnök- és a parlamenti választások.

Az RMDSZ — s annak Kolozs megyei szervezete — is elkezdte a kampányt. Megalakult az országos kampánystáb; megyei szervezetünk döntéshozó testülete, az MKT is már rég kijelölte a megyei kampánystábot, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa megvitatta és elfogadta az idei helyhatósági választások szövetségünkre érvényes lebonyolítási módját, „szabályzatát".

E szabályozás célja, többek között: a lehetô legdemokratikusabban választani ki a jelölteket, lett légyen szó polgármesterrôl, alpolgármesterrôl, helyi és megyei tanácsosokról.

Nyilván, ez nem lesz könnyû, zökkenômentes „munka", s fôleg akkor és ott keletkezhetnek „áldatlan helyzetek", ahol (községben, faluban vagy városban) még az „arra illetékesek" (helyi RMDSZ-vezetôk például) sem ismerik jól a jelöltállítás procedúráját.

Ezért is tesszük közzé az Erdélyi Híradóban a szabályozást. Célunk ezzel az is, hogy az érdeklôdô választópolgár is nyomon követhesse ezt a folyamatot, megértse, tudja: mikor és miért történik úgy, ahogy éppen történik.

E hét végén a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet küldöttgyûlést tart, amikor is — minden bizonnyal — napirendi pontként fog szerepelni a közelgô helyhatósági választás is. Így ez a fórum jó alkalom lehet arra is, hogy a szabályozás ismeretében, a szabályozással a kézben megnyugtatóan és konkrétan lehessen tisztázni az esetleges „homályosságokat", félreértelmezéseket.

a) Megnevezés. Az RMDSZ országos kampánystábja a 2000. évi helyhatósági választások szövetségi kampányának megszervezését és lebonyolítását koordináló és felügyelô testület.

b) Hatásköre:

• Az RMDSZ helyhatósági választásokkal kapcsolatos országos kampányának megszervezése;

• A területi kampánystábok tevékenységének felügyelete, irányítása és ellenôrzése;

A területi kampánystábok mûködéséhez szükséges információs háttéranyagok biztosítása;

• A szövetség általános jellegû választási propagandaeszközeinek biztosítása;

• A helyi jellegû kampányanyagok kidolgozásában való együttmûködés a helyi kampánystábokkal;

• A szövetség számára kiemelt fontossággal bíró települések esetében a területi kampánystábokkal együttmûködve, helyi választási stratégiák kidolgozása;

• Kapcsolattartás a civil társadalmi szervezetekkel, emberjogi, valamint megfigyelô intézményekkel, szervezetekkel és a médiával;

A választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések betartásának felügyelete;

Az önkormányzati választások lebonyolításával megbízott országos intézményekkel való kapcsolattartás, illetve az ezekben az intézményekben való RMDSZ-képviselet biztosítása;

Szükség esetén javaslatot tesz a szövetségi elnöknek a Szövetségi Operatív Tanács összehívására;

A Szövetségi Operatív Tanácsnak személyre vonatkozó javaslatokat tesz az országos választási intézményekben való RMDSZ-képviselet ellátására.

c) Pontosítások:

Az országos kampánystáb rendes üléseit a választások kiírását követôen, hetente tartja Kolozsváron, az ügyvezetô elnökség székházában, mely alkalommal az idôközben a területi kampánystáboktól beérkezett problémák megoldására javaslatokat dolgoz ki, illetve saját hatáskörében eljár a problémák megoldása érdekében.

Székhelye: az ügyvezetô elnökség székháza: Kolozsvár, Republicii u. 60. sz., tel./fax: 064/190-757; 064/190-758; 064/194-075; e-mail: onkfoo@rmdsz.ro.

d) Az országos kampánystáb összetétele:

1. — Kampányfônök (az RMDSZ ügyvezetô elnöke): felügyeli a területi szervezetek kampánystábjainak tevékenységét; irányítja a kampánystáb elôkészítô-szervezô-kivitelezô munkáját; vezeti, ellenôrzi és összehangolja az egész kampány elôkészítô és kampányidôszak szervezési, kivitelezési feladatait; a választások lebonyolítása során felmerülô problémák kezelésének a vezetôje.

2. — Önkormányzati Fôosztály képviselôje (alelnöke): a helyhatósági választások esetében a kampányfônök helyettese, biztosítja a kampánystáb operatív vezetését; kapcsolatot tart a területi szervezetek önkormányzataival; biztosítja a kampánystáb mûködéséhez szükséges szakmai és politikai háttéranyagokat.

3. — Területi Fôosztály képviselôje (alelnöke): biztosítja az állandó információáramlást és kapcsolattartást a területi kampányfelelôsök és az országos kampánystáb között; felel a civil társadalmi és ifjúsági szervezetek, emberjogi, valamint megfigyelô intézményekkel való kapcsolattartásért;

4. — Az OÖT képviselôje (elnöke): biztosítja a kapcsolatot az országos kampánystáb és az Országos Önkormányzati Tanács regionális vezetôivel, illetve a területi önkormányzati vezetôkkel.

5. — Jogi tanácsadó: biztosítja a jogi tanácsadást az országos kampánystáb és a területi kampánystábok számára; javaslatokat dolgoz ki a területi kampánystáboknál jelentkezô problémák megoldására; megbízás alapján eljár a felmerült jogi problémák megoldása érdekében; biztosítja a szükséges információkat; nyomon követi a jogszabályi feltételek változását;

6. — Pénzügyi-gazdasági felelôs (gazdasági alelnök): felügyeli az országos és területi kampánystábok pénzügyi tevékenységét az erre vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében; kapcsolatot tart a területi kampánystábok pénzügyi felhatalmazottjaival; biztosítja a kampány pénzügyekkel kapcsolatos jogi és eljárási tanácsadást a területi kampánystábok számára.

7. — Médiafelelôs: koordinálja a szövetség médiakampányát; felel a médiával történô kapcsolattartásért, valamint a sikeres választásokhoz szükséges RMDSZ-image kialakításáért.

e) Zárórendelkezés:

1. — Az ügyvezetô elnök javaslatára az országos kampánystáb személyi összetételét a szövetségi elnök módosíthatja.

2. — Az országos kampánystáb saját hatáskörébe vonhat egyes, a területi kampánystábok hatáskörébe tartozó, de lehetôségeiket meghaladó kérdéseket.

3. — A területi kampánystábok határozatai ellen az országos kampánystábnál lehet fellebbezni, melynek határozata végleges.

4. — A területi kampánystábok elégtelen mûködése esetében, az ügyvezetô elnök javaslatára az országos kampánystáb kérheti a területi szervezettôl a területi kampánystáb vezetôjének visszahívását.

Marosvásárhely,

1999. szeptember 18.

Az RMDSZ
Szövetségi Képviselôk Tanácsa

I. Alapelvek

1. Az országos kampánystáb a helyhatósági választások megszervezését és lebonyolítását koordináló testület, melynek ügyvitelét az ügyvezetô elnökség biztosítja.

2. A helyhatósági választások megszervezéséért és lebonyolításáért a helyi és területi szervezetek felelôsek.

3. A helyhatósági választásokat helyi programokra, településszintû tervekre és konkrét elképzelésekre kell alapozni, amelyek nem mondhatnak ellen az RMDSZ programjának.

4. A helyi körülmények figyelembevételével elôzetes jelölési/választási egyezségek köthetôk más, az SZKT által meghatározandó politikai erôkkel; az írott és a szerzôdô felek kézjegyével ellátott megegyezéseket az országos kampánystáb és az ügyvezetô elnökség tudomására kell hozni.

5. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosok száma eléri az összlakosság 15%-át, saját polgármesterjelöltet ajánlatos állítani. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosság 15 %-ot meghaladó aránya ellenére az RMDSZ választmány, a helyi körülményekre való tekintettel nem szándékszik saját polgármesterjelöltet állítani, a döntést a szükséges dokumentáció összeállítása után, az országos kampánystábbal közösen hozzák meg.

6. A polgármester és tanácsos jelölése a többes jelölés módszerével történik, ahol érvényesül az RMDSZ belsô pluralizmusa is.

7. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosság 50% fölött van, a polgármesterjelölés kötelezô módon elôválasztások útján történik.

8. Az elôválasztások kizárólag közvetlen, általános és tikos választások.

9. Minden területi szervezet kampánystábot és kampányfelelôst választ a választási folyamat teljes idôszakára. A területi kampánystáb struktúrája hasonló az országoséval.

10. Az önkormányzati választások RMDSZ-kampányára vonatkozó költségvetés-tervezetét az országos kampánystáb pénzügyi-gazdasági felelôse dolgozza ki, amelyet az OÖT elnöksége, valamint az országos kampánystábbal való egyeztetés után, az RMDSZ ügyvezetô elnöksége hagyja jóvá.

11. Az önkormányzati választások befejezése után az országos kampánystáb a választások eredményeit közigazgatási egységek szintjén elemzô jelentést terjeszt az ügyvezetô elnökség elé. Amennyiben az RMDSZ-jelöltekre leadott érvényes szavazatok aránya elmarad az illetô közigazgatási egységben elô magyar lakosság részaránya mögött vagy más indokolt esetben az ügyvezetô elnökség, a területi szervezetek politikai felelôsségének megállapítására vonatkozó javaslatokat terjeszt elfogadás végett a Szövetségi Operatív Tanács elé.

12. Az 50% fölötti magyar többségû közigazgatási egységekben, amennyiben az RMDSZ-jelöltek (polgármester és önkormányzati képviselôk) nem szerzik meg a szavazatok többségét, a területi szervezet kötelezô módon elrendeli a helyi szervezet tisztújítását.

II. Jelölési eljárások

1. Polgármester- és tanácsosjelölt lehet minden olyan választható RMDSZ-tag, aki eleget tesz az SZKT által meghatározott kritériumrendszernek és vállalja a jelöltséget, illetve a tisztséget. A jelöltek végleges sorrendjének a megállapítási módjáról a helyi és a területi szervezetek döntenek.

2. A tisztségben levô polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok esetében meg kell tartani ezek tevékenységének kiértékelését. A megyei tanácsosok munkájának a kiértékelése a megyei szervezet, illetve, ahol a megyén belül több területi szervezet mûködik, a megyei egyeztetô tanács hatáskörébe tartozik. Az elôbbi rendelkezések érvényesek azon polgármesterekre és tanácsosokra is, akik elôzô mandátumukat függetlenként szerezték, de RMDSZ-jelöltként szeretnének indulni, vagy meg szeretnék szerezni az RMDSZ támogatását. A kiértékelés két szakaszban történik: az elsô szakaszban a helyi választmány elôtt, a másodikban pedig egy minél nagyobb fórum elôtt. A kiértékelést közvélemény-kutatás is helyettesítheti. Azok a tisztségben levô polgármesterek és tanácsosok, akiknek az illetékes fórum nem fogadja el kiértékelô tevékenységüket, nem kerülhetnek fel a jelöltlistára.

3. Alapvetôen a többes jelölési rendszer ajánlatos, ahol érvényesül az RMDSZ belsô pluralizmuasa is; az elsô szakaszban ajánlatos elôválasztás szervezése. Az RMDSZ-listára kerülô polgármesterjelölteket szelekciós eljárás során, elôválasztással, jelölô közgyûléseken vagy elektoros rendszerrel, vagy kombinált módszerrel választják ki az illetékes szervezetek. A szelekciós kritériumok szakmaiak és népszerûségiek lesznek. A szelekció módozatairól külön eljárási szabályozás rendelkezik.

III. A jelöltek elôzetes kiválasztásának legfontosabb szempontjai

1. Szakmai önéletrajz: név, születés dátuma és helye, állandó lakhely személyi igazolvány szerint, iskolai végzettség, aktuális foglalkozás, munkahelyek, vallás, családi állapot, családtagok személyi adatai, azon munkahelyeknek és beosztásoknak a részletesebb legtöbb gépelt oldal leírása, melyeken politikai és/vagy közigazgatási vezetôi tapasztalatot szerezhetett a jelölt; vagyonbevallás (a szakmai önéletrajzról egységes törzslap szerint számítógépes nyilvántartás készül).

2. Politikai önéletrajz: tartalmaznia kell a Szekuritátéval való kapcsolatát, az 1989 elôtti politikai tevékenységét, valamint a SRI-vel való kapcsolatát, összhangban az SZKT 1998. december 12-i, az Átvilágító Bizottságról szóló határozatával.

3. A román nyelv megfelelô ismerete, különös tekintettel a közigazgatási szaknyelvre. Városi polgármesterjelöltek esetében ajánlatos legalább egy idegen nyelv alapfokú ismerete.

4. Saját településekre (város, község) vonatkozó önkormányzati program, beleértve a település menedzsmenttel és fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit a következô négyéves idôszakra és hosszabb távra (ezt a választók nyilvánossága elôtt is bemutatja, illetve megvédi a jelölt) — csak polgármester-jelöltek esetében.

5. A jelölt írott nyilatkozata, melyben felvállalja az RMDSZ programját, és megválasztása esetén az RMDSZ mandátumból eredô többletjövedelmének 10%-át befizeti a helyi (megyei) szervezetnek.

6. Bizonylat, mellyel igazolja, hogy elôzô mandátuma alatt eleget tett a szervezettel szembeni pénzügyi kötelezettségeinek, illetve kifizette az elôzô négy évre a szabályzatnak megfelelôen a tagdíját.

IV. A polgármesterjelöltek elôzetes kiválasztásának szabályozása

1. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosság 50% alatt van és nem érvényes az I. fejezet 7-es pontjának elôírása, a polgármester-jelölt esetében a helyi választmány, a megadott egységes szempontrendszer alapján értékel. A minôsítés az írásbeli pályázatok (önéletrajz, politikai önéletrajz, programtervezet), valamint elektoros választás szerint történik.

2. A jelöltek számára a helyi területi szervezet lehetôséget teremt a nyilvános bemutatkozásra, és a helyi szervezet döntése szerint elôválasztás útján rangsorolja a jelölteket, vagy pedig a helyi szervezet nagysága szerint megszervezi az elektoros szavazást vagy a jelölô közgyûlést.

3. A polgármesterjelölt amennyiben elfogadja a tanácsosjelölését is a tanácsosjelölt lista elsô helyére kerül.

4. Az RMDSZ helyi szervezetei indokolt esetben együttmûködési szerzôdés keretei között támogathatnak független jelölteket is.

Marosvásárhely,
1999. szeptember 18.

Az RMDSZ
Szövetségi Képviselôk Tanácsa

1. — Praeambulum

1.1. — Jelen határozat az 1999. szeptember 18-án elfogadott, a helyhatósági választásokról szóló határozatban foglalt alapelveknek a választások elôkészítésére vonatkozó gyakorlati szabályozását bontja ki.

1.2. — A helyhatósági választások lebonyolításának szabályozására vonatkozó határozat-tervezetet az ügyvezetô elnökség a helyhatósági választási törvény parlamenti módosítását követôen fogja az SZKT elé terjeszteni.

2. Jelölési feltételek

2.1. — A helyhatósági választások elôkészítésének folyamata a jelölési eljárásokkal kezdôdik.

2.2. — Polgármester- és tanácsosjelölt lehet minden olyan választható RMDSZ-tag, aki eleget tesz a választási törvény elôírásainak, az SZKT által meghatározott kritériumrendszernek, és vállalja a jelöltséget, illetve tisztséget.

2.3. — A jelöltek a helyi (települési, községi vagy városi) szervezethez a jelöltséghez szükséges dokumentumokat nyújtanak be, amely az SZKT 1999. szeptember 18-i határozatának értelmében az országos kampánystáb által kidolgozott útmutatóban foglaltakat kell tartalmazza. A megyei tanácsosok a jelöléshez szükséges dokumentumokat a területi szervezet vezetôségénél teszik le. A helyi sajátosságoknak megfelelôen a területi és helyi szervezetek az útmutatóban foglalt kritériumrendszert kibôvíthetik. Amennyiben e kiegészítések az RMDSZ-tagság és az állandó lakhely idôtartamával kapcsolatosan külön feltételeket szabnak meg, azok semmiképpen sem haladhatják meg a négyéves idôtartamot.

2.4. — A jelöltséghez szükséges ûrlapot a jelöltek a helyi szervezet vezetôségétôl igényelhetik, majd azokat kitöltés után a helyi szervezet megbízottjának adják át, aki helyben ellenôrzi a dokumentumok, illetve az adatok teljességét. Teljes dokumentáció esetén átvételi elismervényt nyújt át a jelöltnek.

2.5. — A dokumentumok letételének határidejét a helyi szervezet vezetô testülete határozza meg, és a határidô lejárta elôtt legalább hét nappal gondoskodik ennek közzétételérôl.

2.6. — A letétel határidejének legkevesebb tíz munkanappal kell megelôznie a választmányi kiértékelés idôpontját, illetve a jelölô közgyûlés (községek esetében) vagy küldöttgyûlés (városok esetében) idôpontját.

2.7. — A határidôben letett teljes dokumentációt a helyi szervezet vezetô testülete elemzi, és a feltételeknek eleget tevô jelöléseket elfogadja, és ez irányú határozatát 48 órán belül bizonyítható módon a jelöltek tudomására hozza.

2.8. — Elutasítás esetén a jelölt 48 órán belül fellebbezhet a területi szervezetnél, amely a döntését újabb 48 órán belül hozza meg, és másik 48 órán belül közli a jelölttel, valamint a helyi szervezettel. A területi szervezet döntése végleges, további fellebbezésre nincs lehetôség.

2.9. — A 2.7–2.8-ig terjedô cikkelyekben foglalt határidôkbe a hivatalos munkaszüneti napok nem számítanak be.

2.10. — A fellebbezési határidô lejárta után a helyi szervezet vezetô testülete véglegesíti a jelöltek listáját, és kitûzi a választmányi kiértékelô ülés, illetve a kiértékelô és jelölô közgyûlés (községek esetében) vagy küldöttgyûlés (városok esetében) idôpontját, melyre bizonyíthatóan meghívja a jelölteket.

3. — A tisztségben lévô, választott önkormányzati tisztségviselôk tevékenységének kiértékelése

A kiértékelés elsô, a helyi szervezet

vezetô testülete elôtti szakasza

3.1. — A kiértékelés elsô, a helyi szervezet vezetô testülete elôtti szakaszában az önkormányzati tisztségviselôk részvétele kötelezô. Azok a tisztségviselôk, akik megtagadják a kiértékelésen való részvételt, nem jelölhetôk az RMDSZ önkormányzati listáin.

3.2. — A helyi szervezet vezetô testülete általi kiértékelésen részt vesz a területi szervezet és a területi kampánystáb legalább egy-egy képviselôje.

3.3. — A helyi szervezet vezetô testülete általi kiértékelés az illetô önkormányzati tisztségviselô beszámolójával kezdôdik, amelynek legalább, az SZKT 1999. szeptember 18-ai határozata értelmében, az országos kampánystáb által kidolgozott útmutatóban foglaltakat kell tartalmaznia. A helyi sajátosságoknak megfelelôen a területi és helyi szervezetek az útmutatóban foglalt kritériumrendszert kibôvíthetik.

3.4. — A beszámolót a kritériumrendszer követelményeinek teljesítésére vonatkozó vita követi.

3.5. — A helyi szervezet vezetô testülete általi kiértékelés személyre szóló, titkos, a jelenlévôk többségi szavazatával elfogadott határozattal zárul, mely a tevékenység elfogadásáról vagy elutasításáról rendelkezik.

3.6. — A határozatát nyilvánosságra hozzák, illetve közlik a kiértékelés második szakaszát megvalósító fórummal.

3.7. — Az kiértékelés második szakaszában az illetô közigazgatási egység magyar lakosságának árányában, a kiértékelésrôl szóló döntést a következô fórumok hozzák:

A kiértékelés második szakasza

50% alatti magyar lakosságú községekben

3.8. — Azokban a községekben, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% alatt van, a kiértékelés második szakaszát a közgyûlés végzi.

3.9. — A kiértékelés elsô szakaszában született vezetô testületi határozatot, az önkormányzati tisztségviselôknek, valamint a területi szervezet vezetôségének, illetve a területi kampánystáb legalább egy-egy képviselôjének jelenlétében, a közgyûlés vitatja meg.

3.10. — Ezt követôen a kiértékelô közgyûlés jelölôgyûléssé alakul át, amely a 4.2–4.10-ig terjedô cikkelyekben elôírtak szerint valósul meg.

3.11. — Azokban a községekben, melyeket több település alkot, az elôbbi eljárást minden településen külön-külön elvégzik.

A kiértékelés második szakasza

50% alatti magyar lakosságú városokban

3.12. — Azokban a városokban, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% alatt van, a kiértékelés második szakaszát a küldöttgyûlés végzi el, a 3.9. és 3.10. cikkelyekben foglaltak szerint.

3.13. — A városhoz tartozó települések a szervezet által megszabott normák szerint képviseltetik magukat a küldöttgyûlésen.

A kiértékelés második szakasza 50% fölötti magyar lakosságú községekben és városokban

3.14. — Azokban a községekben és városokban, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% fölött van, a kiértékelés második szakasza helyi közgyûléseken (3.9–3.11-ig terjedô cikkelyekbe foglaltak), illetve küldöttgyûléseken (3.12. és 3.13. cikkelyekbe foglaltak) történik.

4. — Jelölési eljárások

Jelölés 50% alatti

magyar lakosságú községekben.

4.1. — Azokban a községekben, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% alatt van, a rangsorolás a 3.9–3.11-ig terjedô cikkelyekben szabályzott kiértékelô közgyûlést közvetlenül követô jelölô közgyûlésen valósul meg.

4.2. — A helyi szervezet vezetô testülete elôterjeszti a jelöltek listáját, amelyen a 2.2–2.10-ig terjedô cikkelyekben meghatározott kritériumrendszernek eleget tevô minden egyes polgármester- és tanácsosjelölt kötelezô módon szerepel. Ezt követi a jelöltek bemutatkozása.

4.3. — Az esélyegyenlôség jegyében minden jelölt számára azonos bemutatkozási idôt kell biztosítani. Polgármesterjelöltek esetében az SZKT 1999. szeptember 18-i határozatának megfelelôen ismertetni kell a saját, községfejlesztési programot is, amelyre többletbemutatkozási idôt kell biztosítani.

4.4. — A bemutatkozást követô vita alapját a 2.3. és 2.4.-es cikkelyben meghatározott kritériumrendszer teljesítése, valamint a jelöltek programja képezi.

4.5. — Ezt követi külön listán a polgármesterek, valamint tanácsosjelöltek rangsorolása közvetlen, titkos szavazással.

4.6. — A polgármesterlista esetében a szavazás kihúzással történik, érvényesnek számítva azon szavazatot, amelyen egyetlen jelölt neve marad érintetlen.

4.7. — A helyi szervezet hivatalos polgármesterjelöltje lesz az a személy, aki a leadott érvényes szavazatokból megszerzi a fele plusz egy többséget. Amennyiben ezt egyetlen jelölt sem éri el, a második fordulóban az elsô két helyezett vesz részt.

4.8. — A tanácsoslista esetében érvényes az a szavazat, amelyen a kihúzás után maradt nevek száma nem haladja meg a községi tanács összlétszámát.

4.9. — A szavazást követôen a szavazatszámláló bizottság a leadott szavazatok arányában, csökkenô sorrendben összeállítja a község hivatalos tanácsosjelölt listáját.

4.10. — Több településbôl álló községek esetében a szavazást településenként a következôképpen végzik:

A polgármesterjelöltekre az egyetlen, lezárható urnába leadott szavazatokat a szavazás befejeztével nem számolják meg, hanem leragasztják és lepecsételik, majd továbbviszik a többi településre. Az urnát az utolsó településen leadott szavazatok után bontják fel, és állapítják meg az eredményt. A község hivatalos polgármesterjelöltje lesz az a személy, aki a legtöbb szavazatot kapja.

A tanácsosjelöltek esetében a jelölô közgygyûlést megelôzôen a községi szervezet vezetô testülete (ennek hiányában az alkotó települések vezetô testületeinek együttes ülésén) a tanácsosi helyeket algoritmus szerint leosztja településekre. Ezen az ülésen részt vesz a területi szervezet képviselôje is. A települési (falusi) jelölô közgyûlésen történô tanácsosi rangsorolás csak a település számára, elôzetesen leosztott helyek fölötti jelöltek számának kihúzásával történik. Minden egyes településen a szavazás után az urnát felbontják, megállapítják az eredményt, és a közgyûlés tudomására hozzák.

A végleges községi RMDSZ tanácsosjelölt-lista a községet alkotó településekben elért eredmények alapján és az elôzetesen meghatározott algoritmus szerint áll össze.

Jelölés 50% alatti magyar lakosságú városokban

4.11. — Azokban a városokban, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% alatt van, a rangsorolást a 3.12. és 3.13. cikkelyekben szabályozott kiértékelô küldöttgyûlést közvetlenül követô jelölô küldöttgyûlésnek átminôsült testület végzi, a 4.2–4.9-ig terjedô cikkelyekben foglaltak szerint.

Jelölés 50% fölötti

magyar lakosságú községekben

4.12. — Azokban a községekben, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% fölött van, a polgármesterek- és tanácsosjelöltek rangsorolása, a területi szervezet választmányának döntése alapján, állóurnás (4.25. cikkely szerint) vagy házhoz szállított szavazócédulás elôválasztás (4.26. cikkely szerint) módszerével történik.

Az elôválasztási jelöltlistán a 2.2–2.10-ig terjedô cikkelyekben megfogalmazott kritériumrendszernek eleget tevô minden egyes polgármester- és tanácsosjelölt kötelezô módon szerepel. A polgármester- és tanácsosjelölt-listát a helyi szervezet vezetô testülete teszi közzé.

4.13. — A helyi szervezet kiértékelô közgyûlését kéthetes kampány követi, amelynek során a helyi szervezet egyenlô támogatást biztosít minden egyes jelölt számára. A kampány alatt falugyûlések, lakossági fórumok stb. szervezhetôk.

4.14. — Ugyancsak a kampány kezdetekor, a helyi (községi) szervezet megválasztja a szavazóbizottságokat, összeállítja az utcákra bontott elôválasztási névjegyzéket, és elkészíti a szükséges szavazócédulákat a polgármester-, illetve a tanácsosjelöltek számára. A szavazóbizottságok kiegészülnek a jelöltek megbízottaival.

4.15. — Helyi (községi) szinten nem választanak külön elôválasztási bizottságot, hanem ennek feladatait a községi szervezet vezetô testülete látja el, amely szintén kiegészül a jelöltek megbízottaival. Amennyiben a vezetô testületnek valamely tagja jelölt, illetve valamely jelöltnek elsô vagy másodfokú rokona nem lehet tagja az elôválasztási bizottságnak is. Helyére a közgyûlés egy másik személyt jelöl.

Amennyiben a közgyûlés helyi szinten csak egy szavazóbizottság felállítását tartja szükségesnek, akkor ez azonos az elôválasztási bizottsággal.

4.16. — A polgármesterlista esetében a szavazás kihúzással történik, érvényesnek számítva azon szavazatot, amelyen egyetlen jelölt neve marad érintetlen.

4.17. — A tanácsoslista esetében érvényes az a szavazat, amelyen a kihúzás után maradt nevek száma nem haladja meg a községi tanács összlétszámát.

4.18. — Az elôválasztás befejezése után a szavazóbizottság, illetve amennyiben ilyen nincs, akkor az elôválasztási bizottság — a szavazatok megszámlálása után — jegyzôkönyvben véglegesíti a szavazás eredményét.

Amennyiben a településen szavazó- és elôválasztási bizottság is mûködik, a jegyzôkönyv elkészítését követôen a szavazóbizottságok átadják a jegyzôkönyvet és a szavazócédulákat az elôválasztási bizottságnak, majd újabb összesítés után ez utóbbi átadja azokat a helyi (községi) választmánynak.

4.19. — A község hivatalos polgármester-jelöltje lesz az a személy, aki az elôválasztás eredményeképpen a legtöbb szavazatot kapja.

4.20. — A község hivatalos tanácsosjelölt listáját az elôválasztások eredményeképpen a helyi (községi) választmány a leadott szavazatok arányában, csökkenô sorrendben állítja össze.

Több településbôl álló község esetén

4.21. — Amennyiben létezik községi vezetô testület, az elôválasztási bizottsági feladatok elvégzése ennek a feladata.

Amennyiben nem létezik községi vezetô testület, a községet alkotó települések vezetô testületeinek együttes ülésén (amely lehet a vezetô testület elôtti kiértékelés ülése is), községi elôválasztási bizottságot választanak (továbbiakban: községi vezetô testület), amely bizottságban minden egyes település képviselteti magát. Ugyancsak ezen az ülésen algoritmus vagy egyéb, az eddigiekben bevált gyakorlat, valamint létezô egyezségek szerint leosztják a tanácsosi helyeket településekre. Az ülés — az elôválasztás állóurnás vagy házhoz szállított szavazócédulás módszere szerint — dönt az urnák, illetve szavazókörzetek számáról és helyérôl, az állóurnás elôválasztás idôtartamáról, valamint megválasztja a szavazóbizottságokat. Ezen az ülésen részt vesz a területi szervezet képviselôje is.

A településenkénti legkevesebb háromtagú szavazóbizottságot a települési szervezet vezetô testülete választja meg az elôzô bekezdésben említett gyûlésen. A szavazóbizottság kiegészül a jelöltek megbízottaival.

4.22. — Polgármesterjelöltek esetében a szavazás minden településen azonos szavazócédulával történik, a 4.6-os cikkelyben leírtak szerint.

Tanácsosjelöltek esetén a szavazás minden településen csak a falu számára elôzetesen egyeztetett tanácsosi helyekre történik oly módon, hogy a leosztott helyek száma feletti jelöltek nevét kihúzzák.

4.23. — A község hivatalos tanácsosjelölt-listája a falvakban elért elôválasztási eredmények alapján és az elôzetesen meghatározott algoritmus szerint áll össze.

4.24. — A 4.12–4.23-ig terjedô cikkelyekben foglaltak mind az állóurnás, mind a házhoz szállított szavazócédulás módszerre érvényesek. A két módszer eltérô sajátosságait az alábbi cikkelyek tartalmazzák:

Állóurnás elôválasztás

4.25. — Amennyiben a területi szervezet választmánya a jelöltek rangsorolását illetôen állóurnás elôválasztás mellett dönt, az eljárás, a 4.12–4.23-ig terjedô cikkelyekben foglaltak mellett, kiegészül a következô bekezdésekben megfogalmazott sajátosságokkal.

Minden állóurna számára létre kell hozni egy szavazóbizottságot, és urnánként össze kell állítani az utcákra lebontott elôválasztási névjegyzéket.

A kampány kezdetekor közzéteszik az elôválasztás idôpontját és idôtartamát, a szavazás helyét és minden más, a választással kapcsolatos információt.

Az állóurnás elôválasztás idôtartamát a helyi szervezet dönti el.

Házhoz szállított szavazócédulás elôválasztás

4.26. — Amennyiben a területi szervezet választmánya a jelöltek rangsorolását illetôen házhoz szállított szavazócédulás elôválasztás mellett dönt, az eljárás a 4.12–4.23-ig terjedô cikkelyekben foglaltakon kívül kiegészül a következô bekezdésben megfogalmazottakkal.

A polgármester-, illetve a tanácsosjelölteket külön tartalmazó szavazócédulákat a szavazóbizottság az elôválasztási névjegyzékben szereplô választópolgároknak a lakásán adja át, majd meghatározott idô után mozgóurnával gyûjti össze.

Jelölés 50% fölötti

magyar lakosságú városokban

4.27. — Azokban a városokban, amelyekben a magyar lakosság aránya 50% fölött van, a polgármester- és tanácsosjelöltek rangsorolása állóurnás elôválasztás módszerével történik.

4.28. — Az elôválasztási jelöltlistán a 2.2–2.10-ig terjedô cikkelyekben megfogalmazott kritériumrendszernek eleget tevô minden egyes jelölt kötelezô módon szerepel. A polgármester- és a tanácsosjelölt-listát a városi szervezet vezetô testülete teszi közzé.

A tanácsoslistán a jelölt neve mellett fel kell tüntetni ennek szakmáját és azt a szakbizottságot, amelyben megválasztása esetén tevékenykedni óhajt.

4.29. — A városi szervezet vezetô testülete megválasztja a legalább öttagú városi elôválasztási bizottságot, amely, amennyiben szükséges, meghatározza a szavazókörzeteket, megválasztja a legkevesebb háromtagú szavazókörzeti bizottságokat, és gondoskodik a szavazócédulák elkészítésérôl a polgármester-, illetve a tanácsosjelöltek számára. Amennyiben a városhoz más települések is tartoznak, településenként legalább egy szavazókörzetet kell kialakítani.

4.30. — A városi elôválasztási, valamint, amennyiben létezik, a szavazókörzeti bizottság kiegészül a jelöltek képviselôivel.

4.31. — A városi elôválasztási bizottság közzéteszi az elôválasztás idôpontját és idôtartamát, a szavazókörzetek, valamint a hozzájuk tartozó utcák, terek névsorát.

4.32. — Az elôválasztási kampány idôtartama két hét, amely alatt a városi szervezet egyenlô támogatást biztosít minden egyes jelölt számára.

4.33. — A szavazókörzeti bizottságok a városi körzeti szervezetek által elkészített egységes tagnyilvántartás szerint összeállítják az elôválasztási névjegyzéket.

4.34. — Az elôválasztás idôpontjának lejártával a szavazókörzeti bizottságok a szavazatok megszámlálása után jegyzôkönyvben véglegesítik a szavazás eredményét, és a szavazócédulákkal együtt átadják a városi elôválasztási bizottságnak.

4.35. — A hivatalos polgármesteri, illetve tanácsosi jelöltlistát a városi, illetve, amennyiben ilyen nincs, a területi szervezet állítja össze az elôválasztáson kialakult rangsorolásnak megfelelôen.

4.36. — A szavazókörzeti bizottságok az elôválasztási névjegyzéket a települési, városi, illetve a területi szervezetek által elkészített egységes tagnyilvántartás szerint állítják össze.

Óvások a jelöltek rangsorolását követôen

4.37. — A jelöltek rangsorolását végzô közgyûlés (küldöttgyûlés) vagy elôválasztás után az óvásokat a területi szervezet vezetôségénél kell írásban elôterjeszteni, a rangsorolás nyilvánosságra hozását követô 48 órán belül.

A területi szervezet vezetô testülete ez irányú határozatát az óvás iktatásától számított újabb 48 órán belül hozza meg, és másik 48 órán belül bizonyíthatóan az óvást elôterjesztô fél tudomására hozza. A területi szervezet vezetô testülete által hozott döntés végleges, további fellebbezésre nincs lehetôség.

4.38. — A megyei tanácsosjelöltek esetén, a 4.37. cikkelyben foglalt határidôk figyelembe vételével, a döntést a megyei egyeztetô tanács hozza meg.

4.39. — A 4.37. és 4.38. cikkelyekbe foglalt határidôkbe a hivatalos munkaszüneti napok nem számítanak be.

5. — A megyei tanácsosok értékelése és jelölése

5.1. — A megyei tanácsosok értékelését és jelölését a 2.3. és 2.4-es cikkelyekben megfogalmazott kritériumok szerint a TKT vagy MKT vagy a területi szervezet vezetô testülete végzi el.

5.2. — Abban az esetben, amikor egy megyén belül több területi szervezet van, a megyei egyeztetô tanács a megyei tanácsosi helyeket algoritmus szerint elôzetesen leosztja területi szervezetekre.

5.3. — A jelöltek a területi (megyei) szervezet számára leosztott helyekre az illetô területi szervezet vezetôségéhez leteszik a jelöléshez szükséges, a 2.4-es cikkelyben foglalt teljes dokumentációt, valamint a 3.3-as cikkelyben foglalt, tevékenységükrôl szóló írásos beszámolót és annak a helyi szervezetnek az ajánlását, ahol az állandó lakhelyük található. A területi (megyei) szervezet vezetôségének erre kijelölt tagja átveszi a dokumentumokat, ellenôrzi ezeknek, illetve az adatoknak a teljességét, és teljes dokumentáció esetén elismervényt ad az átvételrôl.

5.4. — A határidôben letett teljes dokumentációt a területi (megyei) szervezet vezetôsége értékeli, és a kizáró feltételeknek eleget tévô jelöléseket elfogadja, ez irányú határozatát 48 órán belül bizonyítható módon a jelöltek tudomására hozza.

5.5. — Elutasítás esetén a jelölt 48 órán belül fellebbezhet az illetô területi (megyei) vezetôtestületnél (megyei/területi elnökség, elnökség, ügyvezetô elnökség, operatív tanács stb.), amely a döntését újabb 48 órán belül hozza meg, és másik 48 órán belül közli a jelölttel, valamint a területi szervezet vezetôségével. A területi vezetôtestület döntése végleges, további fellebbezésre nincs lehetôség.

5.6. — A fellebbezési határidô lejárta után a területi (megyei) szervezet vezetôsége véglegesíti a jelöltek listáját, kitûzi a kiértékelô, illetve jelölô TKT-ülés idôpontját, és összehívja a TKT-t (MKT-t), melyre bizonyíthatóan meghívja a jelölteket is.

5.7. — A területi (megyei) szervezet vezetôsége ismerteti a tisztségben lévô megyei tanácsosok tevékenységével kapcsolatos javaslatát.

5.8. — A vezetôség ismertetése után vita következik. A vita alapját a 3.3-as cikkelyben foglalt kritériumrendszer teljesítése képezi.

5.9. — A kiértékelést követôen az ülés jelölôüléssé alakul át, amelyen a jelölési kritériumokat tartalmazó útmutató alapján a jelöltek bemutatkoznak.

5.10. — Az ezt követô vita alapját a 2.4-es cikkelyben meghatározott kritériumrendszer teljesítése, valamint a jelöltek programja képezi.

5.11. — A jelöltek rangsorolása névre szóló, titkos szavazással történik oly módon, hogy a megyei tanács létszámát meghaladó jelöltek számát kihúzzák. A szavazás eredményét a TKT (MKT) tudomására hozzák.

5.12. — Több területi szervezetbôl álló megye esetén a szavazás csak az illetô területi szervezet számára leosztott helyekre történik.

5.13. — A megye többi területi szervezetében megtartott hasonló értékelés és jelölés után, a területi szervezetekre elôzetesen leosztott helyek, valamint a szavazás eredményeképpen, a megyei egyeztetô tanács összeállítja az RMDSZ hivatalos, megyei tanácsosjelölt listáját.

6. Az önkormányzati elôválasztásokon szavazásra jogosult személyek

6.1. — A helyi szervezet döntése alapján az önkormányzati elôválasztáson szavazati joggal rendelkeznek:

a) az illetô község vagy város RMDSZ-szervezeteinek nyilvántartásában szereplô RMDSZ-tagok, a közigazgatási egységben mûködô társult szervezetek tagsága, valamint azok a közigazgatási egységben állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárok, akik az elôválasztás idején a szavazóhelyiségben fejezik ki az RMDSZ-be való belépési szándékukat, és helyben aláírják a csatlakozási nyilatkozatot;

b) az illetô község vagy város RMDSZ-szervezeteinek nyilvántartásában szereplô RMDSZ-tagok, a közigazgatási egységben mûködô társult szervezetek tagsága, valamint a közigazgatási egységben állandó lakhellyel rendelkezô magyar nemzetiségû román állampolgárok;

c) az illetô község vagy város RMDSZ-szervezeteinek nyilvántartásában szereplô RMDSZ-tagok, a közigazgatási egységben mûködô társult szervezetek tagsága, valamint a közigazgatási egységben állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárok;

6.2. — Az elôválasztási névjegyzékben nem szereplô személyeket külön jegyzékbe veszik.

7. Záró rendelkezések

7.1. — Amennyiben valamely közigazgatási egységben nem sikerül a jelöltállítást a szabályzatnak megfelelôen lebonyolítani, a területi választmány megbízásából és döntése alapján a jelöltek listáját a területi elnök teszi le.

7.2. — Jelen határozat életbelépésekor a helyhatósági választások elôkészítésérôl szóló határozat II. 2. pontja hatályát veszti.

Elfogadta a Szövetségi Képviselôk Tanácsa az 1999. december 3–4-i marosvásárhelyi ülésén.

• Hûtlen kezeléssel 22,3 millió lejes kárt okozott az Alcom Kft. dési üzletének két dolgozója, akik 1999 novembere és folyó év januárja között rendszeresen csempésztek haza különbözô élelmiszertermékeket, továbbá az áru átvételekor megmásították a termékek minôségi és mennyiségû mutatóit. A 21 éves Ileana Grosan és a 36 éves Claudia Mirela Ifrim sikkasztás és munkahelyi hanyagság miatt kell számot adjon a törvény elôtt. A kár megtérült, így szabadlábon védekezhetnek. Akár 15 évig terjedô börtönbüntetést is kaphatnak, de legkevesebb három évig lesznek a hûvösön.

• Garázst bérelt a lopott javak tárolásához két 20 éves fiatal, az egyaránt foglalkozás nélküli és büntetlen elôéletû Viorel Fãrcas és Emanuel Vasile Bonda. A tordaszentlászlói rendôrséget 19-én értesítették arról, hogy Hasadát faluban ismeretlen tettesek február 1–18. között feltörték Bonda Alexandru lakását, és 52 millió lejt érô javakat, elektromos gépeket, háztartási készülékeket, autóalkatrészeket tulajdonítottak el. A nyomozás hamar eredményre vezetett, elfogták a két tordaszentlászlói tettest, akik autóval szállították be Kolozsvárra, eladás céljából a fenti javakat, s tárolásukhoz garázst béreltek. A lefülelés idôpontjáig két Goldstar színes-, valamint egy fekete-fehér Sport tévét már eladtak. A kár többi része megtérült, a tettesek minôsített lopás vádja ellen kell védekezzenek.

• Nem vezette be a könyvelésbe a forgalmazott háztartási termékek egy részét Morar Ioan (31), a Lãpuste si Morar Import–Export vállalkozás ügyintézôje. Az államkasszának okozott kár 43,3 millió lej, a tettes adócsalás ellen szabadlábon védekezhet.

• A padláson találtak rá Dan Gheorghe Vidran 28 éves fiatalemberre, aki február 21-én ismeretlen okok miatt felakasztotta magát. Gyilkosság gyanúja nem merült fel.

Balázs Bence

A helyi adók és illetékek beszedésérôl tárgyaltak a bonchidai tanácsosok. A község területén mûködô kereskedelmi társaságok nagyobb része már a tavaly is gondot okozott az adóhivatalnak, hiszen kötelezettségei elmulasztása miatt 1999-re mindeddig csupán az adók 64 százaléka folyt be. A tanács döntése alapján szólították fel levélben az adósokat, hogy amennyiben március végéig nem rendezik adóhátralékukat, végrehajtáshoz folyamodnak. Amint azt Moraru Petru titkár elmondta, a lakossággal ilyen szempontból nincsenek gondok, hiszen nagy része már eddig befizette adóját a 2000. évre. Három családnak hagyták jóvá — elôzetesen benyújtott indoklás alapján — adósságaik újraelosztását. Az érintett, nehéz pénzügyi helyzetben lévô családok részletekben fizethetik az elmaradt adót, ugyanakkor felmentették ôket a késedelmi kamatok kifizetése alól. Az Agrocomsuin kifizette a tavalyról elmaradt 158 millió lejes adósságát.

K. E.

Rendôrségi beszámoló hangzott el a februári harasztosi tanácsülésen. Bartha Sárika titkártól megtudtuk, a jelentés szerint a tavaly 138 bírságot szabtak ki, összesen 21 millió lej értékben. Emellett négy rablás történt a község területén, a kár 12 millió lej értékû volt. A prefektúra által végzett ellenôrzés kiértékelése is megtörtént, fôként szervezési észrevételek voltak. A földtörvény alkalmazásáról is szó esett, a visszaigénylési kéréseket át kell vizsgálni. Felszólítják a lakosságot, az érintettek vegyék fel birtokleveleiket. A több évvel ezelôtt kibocsátott 785 birtoklevélbôl 186-ot még mindig nem vettek át. Az ülésen eldöntötték továbbá, hogy az elôzô évekhez hasonlóan az idén is megszervezik a falugyûléseket, a községet képezô mindhárom helységben — Harasztoson, Bogátpusztán és Harasztosi állomáson. Az ülésekre, ahol általában a község-falu aktuális problémáit, a tavalyi megvalósításokat tárgyalják, még a héten sor kerül. A találkozókon a község vezetôi — polgármester, alpolgármester, tanácsosok — is részt vesznek.

K. E.

Az utcai pénzváltóknál a forint 71/73, a márka 9200/9400, a dollár pedig 18 600/18 800 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9430/9550, az amerikai dollár 18 700/18 800, az olasz líra 9,45/9,65, az osztrák schilling 1313/1365 lejbe kerül.

Remus Opris, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt fôtitkára kijelentette: a Demokrata Párt azon szándékát, hogy kivonja magát a parlamenti munkálatok alól, kormány szinten kell megoldani, és lehetôleg „elôzékeny" tárgyalások útján. Traian Bãsescu, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, hogy a demokrata párti honatyák mindaddig nem vesznek részt a parlamenti munkálatokban, amíg a PD-bôl eltávozott honatyák helye üresen áll. Bãsescu keményen kirohant Constantinescu elnök ellen, akitôl Babiuc exminiszter ügyében „semmi korrekt dolgot nem vár". Bãsescu már hétfôn kérte Mugur Isãrescu miniszterelnököt, hogy hívja vissza tisztségébôl Victor Babiuc honvédelmi minisztert.

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt szóvivôje kijelentette, hogy pártjának nincs köze Babiuc miniszter lemondásához, sem ahhoz, hogy a minisztert ennek ellenére nem hívta vissza tisztségébôl a kormány. Antonescu szerint Traian Bãsescu államelnök és liberális pártellenes kirohanásai annak a kimerültségnek és „magányosságnak" a számlájára írható, amely egyre jobban hatalmába keríti a demokrata párti vezetôket. Bãsescu azon csípôs megjegyzéseit, miszerint az NLP már „ellopott" egy-két kormány-, illetve parlamenti tisztséget a DP-tôl — rendkívül sértônek találta. Crin Antonescu szerint az NLP ügyvezetô elnöksége meg fogja vizsgálni azokat a lehetôségeket, amelyek „kibékíthetik" demokrata párti koalíciós kollégáikat.

A kormány hétfôn éjjel, többórás vita után döntött úgy, hogy teljesíti a pedagógusszakszervezetek követelésének egy részét, és rendelet kibocsátásával szentesíti ezt. Az elfogadott rendelet alapján közel kétszeresére nô a tanárok alapfizetése Romániában. Az új fizetési rács szerint egy kezdô tanár nettó fizetése mintegy 1,1 millió lej, októbertôl pedig 1,2 millió lesz.

A tanügyiek követelései közül a kormány már a múlt héten elfogadta azt, hogy az idén az oktatási tárca a GDP 4 százalékát elérô összeggel részesül a költségvetésbôl. A szakszervezetek az ígéretet üdvözölték, de nem tartották elegendônek: kormányrendeletet követeltek a béremelésrôl. Ezzel egyidejûleg az egyetemi tanárok egyik szakszervezete bejelentette, hogy szerdától sztrájk kezdôdik a fôiskolákon és az egyetemeken is, ha a kormány nem rendezi azonnal a fizetéseket. A hétfô éjjel kibocsátott rendelet szerint az új bértáblázat március 31-én lép életbe a középiskolai és az egyetemi tanárok számára.

A kormányrendelet elfogadása után a pedagógusszakszervezetek közölték, hogy bizonyos értelmezési magyarázatot várnak még a béremelési rendszerrôl, de úgy látják: szerdától megkezdôdhet a tanítás az iskolákban. Amikor viszont Andrei Marga oktatási miniszter a kormányülés után a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az új bértáblázat szerint a kezdô középiskolai tanár havi alapfizetése 1,6 millió lej lesz, amely prémiumokkal együtt 2,2 millió lejre nôhet, a szakszervezetiek körében újra felütötte fejét a bizalmatlanság, hiszen a beavatottak jól tudták: a tanügyminiszter olyan szorzókulcsokkal „számol", amelyek alkalmazási lehetôségei a közoktatásban korlátozottak.

Székelyföldön toboroznak diákokat magyarországi középiskolák, amelyek így próbálják a hazai diákhiányt pótolni, a megfelelô finanszírozást, a fejkvótákat elérni — közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, aki múlt heti romániai útjáról számolt be.

Az államtitkár igen meglepônek nevezte a székelyföldi diáktoborzást. Az esettel összefüggésben úgy vélte: a szülôföldön maradás kérdését a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságának keretei között, illetve a készülô státustörvényben kell rendezni.

Németh Zsolt megerôsítette: Orbán Viktor miniszterelnök elsô hivatalos romániai látogatására idén tavasszal kerül sor. Az államtitkár tárgyalásain valószínûvé vált, hogy még az idei év elsô harmadában megrendezik a román–magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának következô ülését.

Beszámolt a politikus arról is, hogy az ÁPV Rt. és a Román Állami Vagyonalap kölcsönösen irodát nyit Magyarországon és Romániában, hogy elôsegítse a romániai privatizációba történô bekapcsolódást, illetve a magyar tôkeexport növelését.

Tisztelettel felkérünk minden céget, intézményt és személyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 37 000 lejjel (kihordási díjjal együtt) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik nélkülük már a magyar nyelvû napilapról is lemondani kényszerülnének. Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet, vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as telefonszámon február 24-ig.

Támogatás érkezett eddig:555 000 lej a Misztótfalusi Református Nyomdaközponttól, 1 274 000 lej értékben két, neve elhallgatását kérô németországi adakozótól, illetve 24 000 lej egy helybélitôl. Köszönet érte!

Szintén február 24-ig várjuk az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több mint havi 500 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.

A szerkesztôség

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]