2000. január 7.
(XII. évfolyam, 4. szám)

NAPIRENDEN
Változások éve az egészségügyben

• Idén dôl el a kórházak mûködésének engedélyezése
• A profitadó csökkentése miatt a gyógyszeráraknak nem kellene lényegesen drágulniuk
• Megkezdték az egészségügyben dolgozó köztisztviselôk összeírását
Interjúnk Hajdú Gábor egészségügyi miniszterrel
a 8. oldalon

VILÁGJÁRÓ
Látogatás Pekingben

(6. oldal)

hétfôig még 11 millió lej értékben nyerhet!

A nagy érdeklôdésre való tekintettel január 10-re módosítottuk a Szabadság Évkönyv 2000-ben meghirdetett rejtvénypályázatunk beküldési határidejét.

A négy feladvány helyes megfejtôi között, 11 millió lej összértékben (!), a következô díjakat sorsoljuk ki: 1. Robi fûnyíró és kaszagép (a Bronto Kft. adománya), 2. Tracy Optimo Electric porszívó, ágynemûgarnitúra és konyhai textíliák (a Promod Kft. Szentegyház utca 5. és 6. szám alatti szaküzleteinek az ajándéka), 3. Osram márkájú, 100 W helyett 21 W-ot fogyasztó, Economy 21 típusú villanyégô (Energolux Kft.) és Horváth Gyöngyvér pasztellképe, 4–8. egy-egy iskolatáska (Atta Kft.), szaloncukor- és édességcsomag (Fundy Kft.), Egri hullócsillagok (Szabó Csaba regényes nyomozás-kötete), 9. ajándékcsomag (ébresztôóra, elektromos fogmosó, fotóalbumok a Zortec Kft.-tôl), 10. nadrágszíj (Pell Art Kft.).

Olvasnivalóból is kedvére válogathat bárki a következô témákból: történelem, régiónk építészeti és festészeti öröksége, tesztek, nyelvmûvelés, lakásrendezés, horoszkóp, egészségvédelem, szépségápolás, divat, konyhamûvészet, kertészkedés, természetjárás, sport, tudományos érdekességek, mondén pletyó és még rengeteg egyéb!

Ráadásul évkönyvünk nem kerül többe, mint egy pár cérnazokni vagy két csomag Carpati cigaretta, illetve 3 sör vagy egy hétköznapi villanyégô: azaz csupán 15 000 lejért az Öné lehet!

A Szabadság évkönyv 2000 Kolozsváron megvásárolható az Apex Lap- és Könyvterjesztô Vállalat üzleteiben, a lapárusoknál, szerkesztôségünk pénztárában, vidéken pedig a következô helyeken: Tordán, Szamosújváron, Désen, Zilahon az RMDSZ székházaiban, Szilágycsehben a református lelkészi hivatalban, Bánffyhunyadon a Ravasz-házban, Körösfôn és Kalotaszentkirályon a polgármesteri hivatalban.

Siessen, amíg a készlet tart!

A tanügyminisztérium által kiadott szabályzat javaslatot tartalmaz arról, hogy a diákok és az egyetemek érdekeit figyelembe véve teljesen szüntessék meg a felvételi vizsgát jelenlegi formájában, és a középiskolában elért eredmények alapján vegyék fel a hallgatókat. Egyes vélemények szerint a tanügyminiszter ilyen irányú javaslatának több a hátránya: külföldön valóban mûködik ez a rendszer, minálunk azonban, sajnos, még nem lehet egyenértékûnek tekinteni a különbözô középiskolákban megítélt érettségi jegyeket. Az Apáczai-líceumban például a 10-es jegyért valószínûleg jobban meg kell dolgoznia a diáknak, mint egy gyengébb vidéki iskolában.

Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese lapunknak elmondta, az egyetem már kidolgozta a felvételi vizsgára vonatkozó szabályzatot, és eszerint a következô tanévre még biztosan nem vezetik be ezt a rendszert. Idén viszont nem csak ôsszel tartanak felvételi vizsgát az egyetemeken. A felvételi szabályzat szerint két idôpontban — júliusban vagy szeptemberben — szervezhetô meg a felvételi vizsga. A karok maguk döntik el, hogy a két idôpont közül melyiket választják. Úgyszintén önállóan határoznak arról, hogy milyen tárgyból — vagy tárgyakból — vizsgáztatnak.

Jelenleg a BBTE-n csak a fizika, kémia és politikatudományi szakon nincs felvételi vizsga.

Rácz Éva

Szenzációs sajtóértekezletet tartott Niculae Cerveni szenátor, a Román Liberális Demokrata Párt elnöke, az Alimentara-ügyben hivatali visszaéléssel vádolt Gheorghe Funar polgármester egyik védôügyvédje.

Cerveni elmondta: az 1996-os választások idején lépéseket tett annak érdekében, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) egyesüljön a Demokratikus Konvención belüli Nemzeti Liberális Párttal. — Funar szabadelvû politikai nézeteket vall és kimondottan sajnálom, hogy négy évvel ezelôtt nem jött létre a két párt közötti egyesülés — mondta. Véleménye szerint valamennyi, Funar ellen indított pernek politikai háttere van. Úgy véli, a hatalmon levô politikai erôk mihamarabb börtönben szeretnék látni a „magyar irredentizmus veszélyét hangoztató, a román nemzet érdekeit védô" polgármestert. Már az Alimentara-per elindítása visszaélés — véli. A polgármester védôügyvédjének nincs tudomása az iratcsomó hollétérôl. — Funárral együtt megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a kivizsgálással foglalkozó ügyészekkel, de egyiküket sem sikerült elérnünk, így nem lehet tudni, ha a fôügyészségrôl visszaérkezett-e az iratcsomó. Hogy pár héttel ezelôtt a rendôrség miért nem hajtotta végre az ügyész által kiállított elôvezetési parancsot? Nem tudom, de jól tették. Beismerte: Funar, akit a büntetô törvénykönyv megszegésével vádolnak, bûnözônek minôsül — mondta Cerveni. Hozzátette: ô különben is csak bûnözôk védelmét szokta elvállalni.

A szenátor úgy véli, hogy Gheorghe Funar nem szélsôséges. Szerinte a magyar fôkonzulátus felavatásakor történt zászlólopás tetteseinek nyilvános kitüntetése, illetve az „Itt a magyar kémkedés székhelye" felirat csupán a polgármester „gyermekded játékai" közé tartozik.

Kiss Olivér

Kedden Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára a Szabadság kérdésére elmondta: megvitatták az RMDSZ Szövetségi Egyeztetô Tanácsa (SZET) által tett javaslatokat az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. Az elkövetkezôkben felkérik az illetô személyeket a tiszteletbeli tisztségek elfogadására, és elküldik az alapítvány budapesti kuratóriumának a véglegesített javaslatokat. A végsô döntést a kuratórium hozza majd meg.

A tanácskozáson szó esett még a szaktestületek stratégiájáról: mindegyik szaktestületre vonatkozóan elfogadták azokat az alapvetô szempontokat, amelyek szerint 2000-ben megtörténik a pályázatok kiírása. Tibád Zoltán kérdésünkre elmondta: tavalyhoz viszonyítva alapvetô változások nincsenek a pályázati kiírásokban és stratégiákban. A romániai magyarságnak szánt összeg idén nagyjából megfelel a tavalyi keretnek. 1999-ben ez az összeg 230 millió forint volt.

Az ülésen jelen volt Veres László, a budapesti kuratórium titkára is. Az 1999-es év kiértékelése mellett megvitatták, hogy idén milyen változtatásokra kerüljön sor. Az alkuratórium keddi ülésén ugyanakkor a tavalyról maradt néhány pályázatot is elbíráltak.

Megtudtuk: folyamatban van egy számítógépes rendszer, illetve pályázatkezelô szoftver felállítása. Az elkövetkezôkben a romániai alkuratórium internetes kapcsolatot is fenntart a budapesti irodával, amely nagymértékben megkönnyíti majd az információcserét. „Reméljük, hogy így a pályázatkezelés sokkal hatékonyabb s gyorsabb lesz, s nem lesznek csúszások" — mondta Tibád Zoltán.

P. A. M.

Ma délben a Prefektúra kistermében, a forradalom tízéves évfordulója alkalmából, Vasile Sãlcudean prefektus ünnepélyes keretek közt átnyújta a polgármesternek Kolozsvár mártírvárosi aranyérmét.

Választások elôtt áll a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa és a kari tanácsok. Január 5–14. között a karokon belül tanszékvezetôket és kari tanácsot, január 17–21. között dékánt és szenátusi képviselôket választanak, egyetemi szinten pedig február 12. után rektorválasztás lesz.

Jelenleg a magyar oktatók között 2 tanszékvezetô, 2 kancellár, 6 dékánhelyettes, 2 dékán és egy rektorhelyettes van. A 6 új rektorhelyettes közül egy a magyar, egy pedig a német nyelvû oktatási vonalat képviseli majd. Az egyetem 101 tagból álló szenátusába bekerülhet a diákok 25 képviselôje. Ezek között lesz 4 magyar diák is, a bölcsész-, pszichológia- és neveléstudományi, történelem-filozófia, illetve kémia- és vegyészmérnöki karok képviseletében.

R. É.

Csütörtöki sajtóértekezletén Nicolae Popa képviselô, a Romániáért Szövetség alelnöke kijelentette: pártja támogatja a Mugur Isãrescu-kormány által a múlt év végén bevezetett pénzügyi reformot, viszont ellenzi az általános forgalmi adó egységesítését, hisz ez az élelmiszerek esetében árnövekedést eredményezett. — A pénzügyi reformnak, az adók csökkentésének az árak esését kellett volna eredményeznie, holott nem ez történt — mondta.

Pártja javasolni fogja, hogy az élelmiszerek, illetve a sajtóreklám esetében 11%-os általános forgalmi adót alkalmazzanak és kiiktassák a 3%-os helyi reklámadót. Ugyanakkor a képviselô véleménye szerint törölni kellene a villamos és hôenergia általános forgalmi adóját. — A kamat, az életbiztosítás, illetve a nyugdíj megadózása sem természetes — tette hozzá.

Nicolae Popa elmondta: a pénzügyôrségnek mélyreható ellenôrzést kellene végeznie az Állami Vagyonalapnál, itt ugyanis „nem történik más, mint a nemzeti vagyon kirablása". Bejelentette: a Szövetség Romániáért Párt megyei szervezeténél január 29-én tartják a választásokat. Január 15–25. között Bukarestbe hívják a megyei szervezetek vezetôit annak érdekében, hogy egyeztessenek a helyhatósági, parlamenti, illetve elnöki választásokról.

K. O.

Valóban kellemesen lepte meg elôfizetôit az egyik kolozsvári kábeltévé társaság, amikor a havi nyugtához egy kis anyanyelvû zsebnaptárt is mellékelt. Amelyen a következôket olvasni: „2000 — Kellemes karácsonyi ünnepeket és Boldog új évet kívánunk minden kedves ügyfelünknek! Hibabejelentô Kolozsvár: (telefonszám), Marosvásárhely: (telefonszám)."

Csupán a cég neve alá csúszott egy aprócska formai hiba: „Export- Import K.F.T." Ez esetben a fölösleges pontok pontatlanságra vallanak, mivel a magyar nyelv helyesírási szabályai szerint a káefté rövidítve Kft.-nek írandó. Reméljük, az olvasók (és egyben nézôk) megbocsátják ezt, és jövô ilyenkorra hasonló (és helyesebb) gesztust várnak el. A hagyományteremtés kedvéért, illetve pontosan a pontatlanság kiküszöbölése érdekében.

Ö. I. B.

ÉVI KÖZGYÛLÉSÉT TARTJA AZ RMDSZ KÖRÖSFÔ KÖZSÉGI SZERVEZETE január 9-én, vasárnap 17 órától. A Kolozs megyei RMDSZ részérôl jelen lesznek Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselô-megyei elnök, Mátis Jenô parlamenti képviselô, Bitay Levente ügyvezetô elnök.

— Nálunk miért nincsenek utcai lövöldözések és robbantások, mint például Budapesten?
— Azért, mert mi még nem zárkóztunk fel a Nyugathoz.

(-ázs)

címmel millenniumi adássorozat indul a Magyar Rádióban. A Magyar Rádió Határok nélkül szerkesztôsége és a Miska bácsi levelesládája címû mûsor közös sorozatában lehetôséget biztosít minden határainkon túl élô magyarnak arra, hogy akinek nem állott módjában, hogy iskolában, vagy más szervezett formában megismerhesse teljes folyamatában népünk történelmét, most megtehesse azt.

A Kossuth rádióban 2000. január 8. és július dereka között a Határok nélkül mûsorában heti négy alkalommal 100 részben bárki nyomon kísérheti a magyarság útját a kezdetektôl egészen a legutóbbi idôkig.

A sorozatot rendszeresen hallgatók — vagyis a törzshallgatók — az adásokban hallottakból tesztvizsgát is tehetnek, és — eredményükhöz mérten — tanúsító levelet kapnak tudásukról.

A legjobb eredményt elérôk jutalmat is kapnak.

A Miska bácsi levelesládája szombat este 8 óra 40 perckor kezdôdô adásaiban a mûsor végén ismerteti a következô heti elôadások címét, melyek hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön a Határok nélkül mûsorában hangzanak el 20 óra 30 perc és 21 óra között.

Tesztvizsgát az 50. és a 100. adás után lehet tenni. Bejelentkezett törzshallgatóinknak tesztlapot küldünk.

Eredményhirdetés: 2000 augusztusában.

Gecse Géza
szerkesztôségvezetô
Határok nélkül
Padisák Mihály
felelôs szerkesztô
Miska bácsi levelesládája

Belföldi tarifák

Egyszerû levél: 20 grammig — 1500 lej, 20–50 g — 2100 lej, 51—100 g — 2700 lej, 101–500 gr — 9100 lej, 501–1000 g — 17 200 lej, 1001–2000 g — 30 400 lej. Egyszerû levelezôlap: 700 lej. Képes üdvözlôlap: 900 lej. Nyomtatványok (évkönyvek, naptárak, oktatási katalógusok, térképek, atlaszok, kották): 400 lej. Pénzküldemények: alaptarifa — 200 lej, 220 000 lejig, minden 100 lej vagy annak tört része után — 5 lej, 220000–1 000 000 lej között minden 220000 lejt meghaladó ezer lej után — 10 lej, 1 millió lej fölött minden ezer lej vagy annak tört része után — 8 lej. Távirati küldési tarifa: helyben — 5300 lej, más helységbe — 10 200 lej. Csomagküldemények: alaptarifa (minden egyes darab után) — 600 lej, a küldemény bejelentett értékének minden 100 leje vagy annak tört része után — 5 lej, minden kg vagy annak tört része után — 1100 lej, értesítési taksa — 800 lej. Ajánlott levél tarifája — 1900 lej, sürgôsségi levéltaksa — 1100 lej, kézbesítési elismervény — 2000 lej, utánvételi taksa — 1700 lej.

Külföldi tarifák

Egyszerû levél: 20 grammig — 7950 lej, 20–50 g — 13 300 lej, 50— 100 g — 18 500 lej, 100–250 g — 37 800 lej, 250–500 g — 72 300 lej, 500–1000 g — 128 000 lej, 1000–2000 g — 205 200 lej. Egyszerû levelezôlapok és képes üdvözlôlapok: 5100 lej. Ajánlott levél tarifája — 16 300 lej, sürgôsségi levéltaksa — 9600 lej, kézbesítési elismervény taksája — 16 300 lej, utánvételi taksa — 1700 lej. Nyomtatványok (címlisták, prospektusok, kereskedelmi reklámkatalógusok, évkönyvek, naptárak, csak Romániában kiadott újságok, idôszaki kiadványok, brosurák, térképek, kották): 20 g-ig — 3750 lej, 20–50 g — 6150 lej, 50–100g — 8400 lej, 100–250 g — 15800 lej, 250—500 g –27000 lej, 500–1000 g — 47100 lej, 1000–2000 g — 66100 lej, 2 kg fölött minden kg után 32900 lej. A légipostai taksa Európába 1000 lej.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete érdemdiplomával tüntette ki Csalah Márta nyugalmazott zenetanárnôt a hazai zeneoktatás terén kifejtett tevékenységéért.

Mindig voltak, vannak és lesznek közöttünk olyanok, akik többes szám elsô személyben élik az életüket. Ôk — a közösségre (is) figyelô kovász-emberek — kelesztik mindennapi kenyerünk morzsáit. Nélkülük lassabban és döcögôsen fordulna a világ kereke.

Ezelôtt négy-öt évtizeddel egy fiatal zenetanárnô úgy gondolta, hogy megfogadja Kodály tanár úr tanácsát. Miért csak Enikô lánya ízlelgesse a szakszerûen adagolt zenei anyanyelv édes mannáját? Miért csak az iskolai énekórák levegôjében vibráljon a zenei írás-olvasás jótékony tudása? Ezért aztán hetente két délután maga köré gyûjtötte Kolozsvár gyermekeit. Hadat üzent a „kicsi kutya tarka, a gazda rétre megy" közismert és közkedvelt ízlés-sémáinak. „Kicsi ingó-bingó" dallamfoszlányokkal, „Terefere Tercsi" pergô ritmusokkal díszítette fel a kalapács és a sarló gúzsba kötô szürkeségét. A Fások munkásklub Zeneóvoda köre hamarosan fogalommá vált: trikolóros himnuszokkal nyúzott/gyötört gyermekeink oázisa lett. A szülôk bármi áron (el)vitték oda kicsinyeiket, mert tudták, hogy ott életre szóló lelki tápszert kapnak.

Csalah Márta zeneóvodája két évtizeden át a vegytiszta magyar népzenét felkaroló, Kodály Zoltán nevével fémjelzett zeneoktatás fellegvára volt városunkban. A relatív szolmizáció hiába hódította meg Kanadától Japánig a világot, nálunk mostoha sorsra jutott, de a kolozsvári zeneóvodának példamutató édes gyermeke maradt mind a mai napig. A zeneóvoda Kodály Zoltán személyes indíttatása nyomán Szegô Júlia házi zenekörével kezdôdött a negyvenes évek közepén, majd Selmeczi Marcella munkásságával folytatódott. Az elôdök nyomán Csalah Mártának és az ô tevékenységét folytató szaktársaknak — Visnyai Ágnesnek, Terényi Lenkének, Nistor Krisztinának köszönhetôen — ma már egy fél évszázados múltra visszatekintô „miniintézmény". E folytonosságnak hála — tudomásom szerint — határokon innen és túl, egyedülálló a magyar zeneoktatásban.

Csalah Márta a kolozsvári zenelíceum magyar tagozata megmaradását is segítette, hiszen az ô keze alól került ki az I. osztályba jelentkezô gyermekek jelentôs hányada. Kolozsvár zenész- és zenét szeretô/fogyasztó társadalmának nagy része 1960 és 1980 között Csalah Márta zeneóvodájában „fertôzôdött".

Köszönetünk érte!

László Bakk Anikó

A zeneóvoda az utóbbi években az AGAPÉ Életvédô Alapítvány komplex gyermekprogramjaként mûködött. Idén augusztusban kuratóriumi határozattal felfüggesztették. A programvezetônek sikerült a kisiskolásoknak címzett Játszóházat, a hátrányos gyermekekhez szervezett kiszállások keretében zajló Pimpimpáré- elôadásokat, valamint a gyermekirányultságú Tálentum felnôttképzést újraszervezni és folytatni. A zeneóvoda mûködése — nemcsak a speciális infrastruktúra, de a kertes ingatlan/székház megvásárlásához céltámogatást nyújtó svájci HEKS iránti erkölcsi elkötelezettség jegyében is — a Tücsökházként közismert helyhez kötött. Tudomásunkra jutott, hogy az AGAPÉ Életvédô Alapítvány vezetôsége szeptember 16-án keltezett levelében a zeneóvodának a székházban való további mûködését feltételekhez kötötte. Ezen feltételek október folyamán megvalósultak.

Kérjük tehát — ezúton is — a szükséges adminisztrációs lépések megtételét, hogy a kolozsvári gyermekek számára a zeneóvoda 51. évjárata legalább 2000 januárjától beindulhasson.

Demény Attila,
a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke
Itu-Kapcza Mikolt,
Lukáts Mária, Márkos Albert
szülôk, a tavalyi hetven család,
valamint a zeneóvodát
közügynek tekintô
egykori és majdani szülôk
nevében

Információs és könyvtári menedzsment címmel tartják V. szakmai találkozójukat a vajdasági magyar könyvtárosok Zentán, a Kapocs Könyvtári Csoport és a Thurzó Lajos Közmûvelédési Központ szervezésében, január 7-én és 8-án. A kárpát-medencei kitekintésû rendezvény meghívottaiként Pillich László, a Heltai-alapítvány ügyvezetô elnöke, a kolozsvári könyvtári és közmûvelôdési központot mutatja be az erdélyi kulturális autonómiatörekvés intézményi példájaként, Pillich Katalin, az EMKE könyvtári szakosztályának titkára pedig az egyetemi szintû könyvtárosképzés erdélyi helyzetérôl, magánegyetemi bevezetésének lehetôségeirôl tartott elôadást.

(–)

Eminescu-hét kezdôdik január 10-én, hétfôn. Délelôtt 10 órakor Eminescu, az örök kezdet címmel könyvekbôl, ritka dokumentumokból és illusztrációkból nyílik kiállítás a fôtéri Mûvészeti Múzeumban. Megtekinthetô naponta 10–18 óra között.

Január 12-én de. 10 órakor a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán Eminescu a III. évezredben címmel tudományos szimpóziumot tartanak.

Január 15-én de. 11 órakor a megemlékezés virágait helyezik el a román színház elôtti Eminescu-szobornál, 12 órakor pedig Csak a költô címmel zenés-táncos irodalmi összeállításra kerül sor a román színházban.

(Folytatás január 6-i lapszámunkból)

Az én jövôképem a Székelyföldrôl az — s elôbb-utóbb el fogunk jutni odáig —, hogy ha például románok telepednek be, mondjuk egyénként, családdal, akkor a betelepedés feltétele az lesz, hogy az illetô beszéljen magyarul. És igenis a Székelyföldnek jellemzôje lesz ez, és majd ô maga megérzi, hogy érvényesülésének feltétele a magyar nyelv ismerete. Nem akarok etnikailag tiszta régiót elképzelni. Mert egyrészt már nem az. S ha most ki kéne tisztítani a Székelyföldet, ez nagyon rossz irányba vinné a dolgokat, erre még gondolni sem érdemes. Ha pedig nem erre gondolunk, akkor meg kell változtatni a viszonyt az emberek között. S ha valaki úgy dönt, hogy a Székelyföldön akar élni, akkor a játékszabályok közé tartozik az, hogy itt a közigazgatás, az oktatás, az emberek kétnyelvûek. Mindenki az anyanyelvét használja. S akkor nincsenek már ilyen gondok. Egyébként egy ilyen fejlôdô, expanzív régió esetében nem hiszem, hogy az etnikai arányok radikálisan megváltoznának. Beáll a stabil viszony. A Székelyföld magyar jellegét soha nem tagadták, nem is lehetett. Mindig volt egy status quónk. Ha egy román betelepedett, ô tudta, hogy hova megy. Nyilván, amikor az elmúlt évtizedek iparosítási politikájával járó betelepítések eredményét látjuk, nagyon nehéz ezekrôl a dolgokról ilyen racionálisan beszélni. Gondoljunk csak Marosvásárhelyre...

— Vagy Sepsiszentgyörgyre...

— Így van. És biztos, hogy következtek volna a többi székelyföldi városok is. De ilyen típusú betelepítésre ma már nagyon nehéz összehangolt erôt és tôkét találni. Az állam ezt már nem képes megcsinálni. Székelyföldön, a székely jelleg megváltoztatása irányában a legerôsebb beavatkozás az ortodox egyház részérôl történik. Ez nagyon súlyos és komoly probléma, hiszen mesterségesen igyekeznek megteremteni egy kulturális arculatot, amely mögött nincsen eltartó erô. Ez azért történik, mert a kultúrában mindig kevesebb pénzzel lehet nagy változásokat elérni. Lényegesen kevesebbel, mint mondjuk a gazdaságban. Ma még van annyi pénz, amennyi ahhoz szükséges, hogy az ortodox egyház misszionáriusi munkát, ilyen jelenlétet jelenítsen meg a Székelyföldön. Ez súlyos probléma, ezzel foglalkozni kell. Mert ha a Székelyföldet kulturális régióként kívánjuk meghatározni, akkor a releváns elem az, hogy a Székelyföldön az ortodoxia nem államvallás, távolról sem domináns, nem ô határozza meg a társadalom értékrendszerét, és nem a vezérlô elve az itt mûködô kis társadalomnak. Nos, amíg az ortodoxia ezt tiszteletben tartja, nincs baj vele. A problémák akkor kezdôdnek, amikor idegen erôforrások felhasználásával domináns kulturális jelenlétet kíván produkálni. Ez a szándék tetten érhetô. Kolostorok épülnek Marosfôn, a Gyimesekben, mintha körül akarnák bástyázni a Székelyföldet ortodox kolostorokkal. Ezek pedig tipikus misszionárius intézmények, olyan zárt intézmények, ahova papokat lehet hozni, ezek aztán kijárnak, térítenek stb. Ez egyébként az egész román társadalomnak a problémája, hogy mennyire szekularizált ez a társadalom, hogy az ortodox egyház tulajdonképpen merre viszi a román nemzetet. Fôképp egy ilyen pravoszláv-centrikus világban, ahol Belgrádban és Moszkvában együttesen döntenek országok egyesülésérôl. Közöttük pedig itt van Románia, egy olyan egyházzal, amelynek politikai ambíciói vannak, és ráadásul nagyon közel áll mindkét félhez. Ez tehát súlyos kérdés, s én csak egy kultúra-alapozottságú fejlesztésre tudok figyelni. A kultúra-idegen fejlesztést meg kell gátolni. Az Ceausescu idejében létezett, és szerencsére a Székelyföldön nem volt olyan sikeres, mint máshol, mert ha az lett volna, most sokkal nagyobbak lennének a gondok. Volt szó itt is vegyipari gyárak létesítésérôl! Arról, hogy a parajdi sókincsre klórüzemet építsenek. Csak a földgázt kellett volna bevezetni, s máris minden mûködött volna. Az akkori székelyföldi elit nagyon nehezen tudta ezt megakadályozni, és végül tisztán hagyta a környezetet. De ahogy Marosvásárhelyre telepítették a mûtrágyagyárat, úgy lehetett volna tovább is menni, s ma egészen más helyzet lenne. Azt hiszem tehát, hogy nagyon nagy a felelôssége azoknak az embereknek, akik gazdaságpolitikai lépéseket tesznek, befektetôkkel tárgyalnak. Önkormányzatoknak, kereskedelmi kamaráknak, különbözô nem kormányzati szervezeteknek nagyon oda kell figyelniük. A fejlesztés csakis akkor szolgálja a Székelyföldet, ha az kultúraspecifikus. Az íreket tudnám példaként felhozni. Az ír gazdaság fantasztikus fejlôdést tudott elérni azért, mert azokat a külföldi erôforrásokat, amelyeket részben az európai uniós tagsággal, másrészt pedig az amerikai emigráció révén tudott mozgósítani, kultúraspecifikusan fektette be. S Írország ma egyike a világ legnagyobb szoftverexportôr országainak...

(Folytatjuk)

Tibori Szabó Zoltán

Kolozsvári újságok összefogásával közös akciót kellene kezdeményezni: a helyhatósági választásokig elôbb havonta, aztán hetente, majd naponta közöljék azoknak a tanácsosoknak a névsorát, akik hozzájárultak a helyi adók 50 százalékos növeléséhez. Nem egyébért, de jó volna tudni, mekkora lelkesedéssel szavazzunk — pártvonzalmi és nemzetiségi különbségekre való tekintet nélkül — azok listáira, akik szavazatukkal biztosítják világjáró polgármesterünk és hódolói további napidíjainak fedezetét, a rendes és rendkívüli gyûléspénzek egyre és szépen növekvô pénzügyi keretét, hogy a bágyadtan pislogó és rövid életû macskaszemekre fordított és egyéb felesleges kiadásokról ne is szóljunk.

A listát természetesen nyitva kellene hagyni, mert szüntelenül körvonalazódnak az újabb népnyúzó ötletek. Most például az ortodox katedrális kifestéséhez akarnának legombolni havonta minden lakostól 5000 lejt. Nem nagy összeg? Kérdezzük meg azoktól, akik 500 000 lejes munkanélküli segélybôl vagy nyugdíjból próbálják meg a lehetetlent, vagyis a 750 000 lejes lakásadó lepengetését. Különben valamely egyház támogatásának általános kötelezése ellenkezik a vallásszabadság alkotmányban lefektetett elvével, tehát ha a helyi tanácsban megszületik a határozat, a prefektusnak hivatalból meg kell óvnia (igaz, sokszor láttunk már karón varjút). Mégis jó volna kiemelten népszerûsíteni azokat a tanácsosokat, akik felekezeti hovatartozás nélkül mindenkit az ortodox egyház adóköteles alattvalóivá tennének. Az ilyenek más disznóságra is képesek.

A siker természetesen nem garantálható. Egyáltalán nem valószínû, hogy a túlbuzgó tanácsosokat tartalmazó választási listák nem kapnák meg a befuttatáshoz elegendô számú pecsétet. Egyrészt azért, mert a szavazópolgárok jelentôs része nem olvas újságot. Másrészt azért, mert olvas, de olyan újságot, amely biztosítja a népnek a szociális demokrácia és hazafiság szellemében történô nevelését, márpedig ennek a szellemnek szüksége van bizonyos személyek újraválasztására. Ennek ellenére próbálkozni kellene. Hátha mégsem olyan magas a népbutítás hatásfoka, hátha ébredezik már a szendergô többség, és nemcsak a szakszervezeti vezérek vezényletére üvöltözi idônként ütemesen, hogy hóci, hóci. (Ami reformkorunk politikai szótára szerint azt jelenti, hogy tolvajok, tolvajok.)

A kísérlet negatív eredmény esetén visszaüthet az átlagpolgárokra, mert ha a pellengér ellenére újra bekerülnek a helyi hatalomba az adóbarát tanácsosok, akkor a központi kormányzat nyugodtan tovább csavarhatja az adóprést. Bevezetheti például a gyalogútadót, amely alól természetesen mentesülnének a politikusok és a nagyvállalkozók. A vadászterepjárók amúgy sem férnek el a gyalogösvényeken, tehát nem koptathatják. A befolyt nagyobb összegekbôl a parlamenti tagok, a kormánytisztviselôk, más közhivatalnokok — párthovatartozásra való tekintet nélkül — nagyobb jutalékokat szavazhatnak meg maguknak a választott vagy kinevezett tisztségekben, igazgató- és más tanácsokban, ahol tanácstalanságuknak adnak hangot, amikor a válságból kivezetô útról kellene társalogni.

De ha a kolozsvári kísérlet sikerül, vagyis az adónövelô tanácsosok nem jutnak a városvezetésbe, akkor a parlamenti választások idején országos méretben meg lehetne ismételni. Hátha egyszer elérnénk, hogy egy fillérrel sem kerül be több pénz a költségvetésbe, mint amennyi feltétlenül szükséges a társadalmi szolgáltatásokhoz: egészségügyhöz, szociális hálóhoz, honvédelemhez, tanügyhöz, igazságügyhöz stb. Akkor a szakszervezeti vezérek nem ordíttathatnák a tüntetôkkel, hogy hóci. Mert nem lenne mibôl lopni.

Nits Árpád

Volt tanyámat ráérôsen körbebarangolva, zegzugos utcáit újra és újra méregetve, megelevenedik elôttem az a mesevilág, amelynek egykoron szereplôi voltunk. A Kazinczy utca alsó vége — az Endre király utcától keleti irányba kissé lejt az út — a Gidófalvi utcáig nyúlt. Hasonlóan a felsô részéhez — amelyik a Györgyfalvi útról közeledik az utca közepe táján volt-nincs kis házunkhoz — az „alvégen" is többnyire iparos, munkás, itt-ott tisztviselô, tanító, tanár lakott. Az igazsághoz még hozzátartozik, hogy akkor az utca elejétôl a végéig az üdvözlés szinte kizárólag „Jó napot", „Jó egészséget" vagy „Kezit csókolom" formájában hangzott el, még olyanok ajkáról is, akik otthon, az asztal mellett másképpen kérték a kenyeret...

A háború, bár befejezôdött, utórezgéseivel, hatásaival ugyancsak rendezte a családok életét, s emberi sorsok sokszor furcsa alakulását eredményezte. A Láposi család regénye is számtalan említésre méltó mozzanatot rejteget. Alig néhány házzal laktak lejjebb, mint mi. Lápi néni — valamelyik kis kölöknek volt könnyebb így, hiátusosan kiejteni a nevét (aztán rajta is maradt) — a környék értékelt fehérnemû-varrónôje volt, aki ízlésesen varrta a puplin meg dezsalin ingeket, akinek erre tellett, vagy fordított ki egy-egy kopott gallért, kézelôt a vékonyabb pénzû kuncsaftoknak. De készségesen eleget tett olyan kificamodott elképzeléseinknek is, mint a dupla mandzsetta kockás ingre, rejtett gombolás vagy zseb nélküli zsebfedô az ingmellre. A sors úgy hozta, hogy három fia közül kettôt, Danit és Csabát egyedül kellett fölnevelnie. A harmadik, a legnagyobb, Feri, apjával, idôsebb Láposi Dániellel, megunva a szorongató hazai körülményeket, a negyvenes évek végén nekiiramodtak a szebb jövôvel kecsegtetô határnak, és meg sem álltak Magyarországig. Mások is mentek. Boér Emilt a határon lôtték le, az Oncsa-telepi Sepsi testvérek közül Gyuszi és Laci a ködös Albionban találta meg az ígéret földjét. Így Lápi néni, varrógépén dolgozva, egyedül nevelte itthon maradt csemetéit. Láposi Dániel nevét az operakedvelôk ismerik. Csaba — ô áll közelebb hozzám — remek szerszámlakatos és matricás, nyugdíjas, de még aktív dolgozó.

Ferit lendületes nekifutása még távolabb vitte, és Franciaországban dekkolt, pontosabban Marseille-ben. A sokszínû, zsibongó kikötô nevének említése talán már sejteti is a folytatást. Ferit megigézte az idegenlégió délibábja, a nyakat védô, napellenzôs kepi, a homokszínû egyenruha. Nem tudott ellenállni az izgalmasnak ígérkezô kaland hívásának. Búcsúja az öreg kontinenstôl, behajózásának híre ugyancsak imponált kamaszkori büszkeségünknek, hiszen elhatározása bátorító bizonyosság volt arra, hogy egy mi svádájú fiú is megállja helyét a poklok-poklában.

Éppen akkor került kezembe Paolo Zappa: Idegenlégió címû vaskos regénye. Írója valószínû aktív tagja lehetett ennek a híres hadtestnek, mert könyve eltér a szokványos, ponyvaízû légiós sztoriktól, mi több, sok mindent leír a nyers valóságról, a légió felépítésérôl, összetételérôl, a vasfegyelemrôl, a kemény-kegyetlen kiképzési módszerekrôl, haláltmegvetô bátorságuk mellett légiósok egyéni tragédiájáról. De Feri levelei, amelyekrôl néha Láposi néni beszélt édesanyámnak, vagy Csaba ejtett el néhány mondatot, jóval túllicitálták a regény szorongató-borzongató hangulatát. Anyjának küldött levelei nyugtatgató hangvétele, visszafogott mesélôkedve azért sejteni engedte, hogy a tuniszi kiképzés, a rakoncátlankodó bennszülöttekkel vívott kisebb-nagyobb csetepaték csupán egy edzôtábor szerepét tölti be. Az igazi hepajra Indokínában került sor egy rövid marokkói és algériai „escapade" után. A Szahara perzselô homokja, majd az Atlasz-hegység dideregtetô éjszakái után, Hátsó-India egzotikus országaiban védte a francia trikolór dicsôségét, dacolva a mocsarak moszkitóival, maláriával, monszunesôkkel. Számtalan sebesülése, lôtt sebe hûen illusztrálta, hogy a frankofon érdekek védelme nem volt sétagalopp, s távolról sem amolyan „füligjimmis" humorfesztivál. Gyerekésszel romantikusnak és kalandregénybe illônek találtuk a levelek tartalmát, és nem jöttünk rá az összefüggésre Feri ezer veszélyt sugalló levelei és a számtalan cigaretta között, amelyet édesanyja füstölt el varrás közben, aggódó gondolatok kínjával ráncosodó homloka mögött.

Öt esztendô szolgálatát háta mögött tudva, a legidôsebb Láposi fiú „hazatért" Franciaországba, s bár a törvény és a légió szabályai szerint, joga lett volna hozzá, fütyült a gall állampolgárságra. A belga határ menti Cambra kisvárosban telepedett le, s ott nem is háborgatta senki. Templomok és magas építmények tetôszerkezetét javította, és a szó valós és figuratív értelmében is magas színvonalú munkát végzett. Francia származású felesége hét fiúgyermekkel ajádékozta meg. Nem tudni, mi okból, negyvenkét évesen elvált, majd újranôsült. Nála sokkal fiatalabb lánnyal lépett frigyre. Alig volt egy év különbség legnagyobb fia és ifjú arája között, aki végre megajándékozta a hét fiút „Hófehérkével", azaz egy kislánnyal.

Közben Láposi néninek is sikerült meglátogatni fiát, leküzdve a sötét évek útlevélszerzési nehézségeit, utcabeli fiatalember segítségével, aki történetesen Bukarestben a nyugatra szóló útlevelek csurranó-cseppenô kiadásánál szolgált. Sokat beszélt hetedhét országot járt fiáról és népes családjáról. Mint mesélte, csak kapkodta fejét, amikor asztalt kellett teríteni. Tíz tányér, tíz kanál, tíz villa és ki tudja hányszor tíz szelet kenyér. Hogy a többirôl ne is beszéljünk. Az iskolakezdés elôtt vagy egyéb ünnepi alkalmakkor a büszke apuka kis teherautóján vitte be csemetéit a közeli nagyáruházba a tulajdonos nem kis örömére. És jött az újabb felsorolás: hét pár cipô, hét nadrág, hét ing, hét... hét... csak a bevásárlás ára nem volt éppen hét. De becsületes munkájának köszönhetôen az ilyenfajta dömpingvásárlás sem okozott gondot számára.

Feri ezerkilencszázötvennyolcban hunyt el. Fordulatokban gazdag, kalandos életéhez méltó temetést óhajtott, és ennek családja eleget is tett. Hamvasztása után porait, hasonlóan a Jean Gabinéhez, a vízbe szórták. Csak míg az utóbbiét a végtelen óceánéba, addig az övét a Szajna habjai fogadták magukba.

Tatár Zoltán

Elkészítette tavalyi tevékenységének mérlegét a Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Ügynökség. Ennek értelmében 1978 ellenôrzést tartottak, a megvizsgált áruk összértéke eléri a 76 milliárd 430 millió lejt. Ebbôl a törvényes elôírásokat megszegô áruk összértéke meghaladta a 9 milliárd lejt (33,4%-a importból származott). A forgalmazásból 428 millió 422 ezer lej értékben, az egészségre káros árut vontak be. Az ellenôrzések során 1699 esetben kényszerültek jegyzôkönyvben rögzíteni a rendellenességeket (1009 esetben élelmiszerekrôl, 365 esetben más jellegû árukról, 315 esetben pedig szolgáltatásokról volt szó). Összesen 1390 büntetést szabtak ki, 949 millió lej értékben. A lakossági bejelentések nyomán 739 esetben tartottak vizsgálatot, és ezek közül 496 bizonyult megalapozott reklamációnak, amelyeket az áru ellenértékének visszaszolgáltatásával vagy kicserélésével oldottak meg.

1999-ben a megye területén a folyamatos, szokásos ellenôrzéseken kívül a bukaresti központ utasítására hét tematikus vizsgálóakciót végeztek és tizenkettôt megyei szintû döntés értelmében, amelyek elsôsorban a lakosságot leginkább érintô áru- és szolgáltatásfajtákra irányultak (péktermékek, tej- és tejtermékek, halkonzervek, margarin, növényi olaj, hûsítôk, vegyipari termékek, játékszerek, személygépkocsi-javítás, közszállítás, telefonszolgálat stb.).

A Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal az idén is számít a lakosság bizalmára és közremûködésére. Címük: Kolozsvár, Nãvodari utca 2., tel. 431-368, 431-367.

A kolozsvári történelmi egyházaknál érdeklôdtünk afelôl, hogy 1999-ben hány keresztelô és hány temetés volt. Az adatok lehangolóak és aggodalomra adnak okot.

A Szent Mihály katolikus plébánián megtudtuk: a tavalyi év során 49 keresztelô volt (25 fiú, 24 lány). Ezzel szemben 151 temetésre került sor a belvárosi egyházkerületben. A házasságkötések száma 30, amibôl mindössze 7 volt „tiszta" (katolikus katolikussal).

Az unitáriusok körében még elszomorítóbb a helyzet. Az 1. számú egyházközségben, amint azt Bálint-Benczédi Ferenc lelkész elmonda, 10 keresztelô és 42 temetés volt. A 2. számú egyházközségben 6 keresztelôre és 16 temetésre került sor — tudtuk meg Benedek Sándor lelkész úrtól. A monostori unitárius egyházközségben valamivel jobb a helyzet. — Ez annak tudható be — mondotta Rusz Tibor lelkész — , hogy többnyire fiatalok lakják a környéket.

A magyarság, legalábbis az adatokból ez derül ki, „porlik mint a szikla". Hogy meddig? Csak tôlünk, magyarul érzô emberektôl függ.

Nánó Csaba

Désen 1800 református család él. 1999-ben 28 házasság, 20 születés és 14 keresztelés volt. Igaz, olyan gyereket is kereszteltek, aki családjával együtt elköltözött. Összesen 76 reformátust temettek. Érdemes megemlíteni, hogy a századelôn 150 keresztelô volt egyetlen évben...

A Római Katolikus Plébánián tavaly 4 házasságot kötöttek, 7 keresztelés volt, és eltemettek 21 személyt, 5 család pedig elköltözött.

Az évek óta tartó folyamatos létszámcsökkenésünk 1999-ben tovább erôsödött.

Lukács Éva

A szamosújvári gyermekotthonban jelenleg 73 kis árva él. Többségük sokgyermekes családból származik, de van közöttük olyan is, aki szüleit nem ismeri. Az állam által támogatott szociális intézmény az elmúlt években számos külföldi alapítvány segítségét is élvezte. Különösen a Német Vöröskereszt végzett több száz millió lej értékû korszerûsítési és javítási munkálatokat a fôtéri épületben. Újjájavították a konyhát, a szobákat és a mellékhelyiségeket. A forcheimi Vöröstkereszt segítségével felújították a bútorzatot és a mosodát is.

Nemsokára a hálószobákban is gyökeres változtatásokat végeznek. Eddig húszan aludtak a tágas termekben, ezután csak 15 gyermek fogja lakni az átalakított szobákat. A házigazdák igyekeznek megteremteni a családi hangulatot, és ennek érdekében több nevelôt alkalmaznak a gyermekházba. Javulni fog az egyéni foglalkoztatás, több lesz a szociális gondozó és a pszichológus, tehát a nyugati országokra jellemzô gyermekvédelmet igyekeznek meghonosítani a szamosújvári árvaházban is.

Erkedi Csaba

Az 1989-es decemberi események emlékére márványoszlopot állítottak Zilahon az ifjúsági park elôtti téren. Mostanában mintha vonakodnának az emberek kimondani azt, hogy „forradalom". Nem csoda, hisz az akkori eseményeket sokféle jelzôvel illeték politikusok, újságírók, egyházi személyek.

Zilahon nem folyt vér azokon az emlékezetes napokon, de a forradalom ott volt az emberek szívében, s ezt mindenki igyekezett megosztani ismerôssel, ismeretlennel. Sok vagy kevés tíz év? Sok, ha arra gondolunk, hogy ennyi idô alatt a gyerekbôl felnôtt válik. Sok, mert azóta várunk egy jobb életre, és kevés, mert még távol vagyunk az akkor idealizált jövôtôl.

Hamar kihunyt az egymás iránti szeretet lángja, következtek a véget nem érô marakodások a politikai ringben. Volt, aki forradalmárigazolványt kapott, és olyan is akadt, aki visszaadta, nem érezte jogosnak a vele járó elônyöket.

Ne az ellopott forradalom jelképe legyen az emlékoszlop az új évtized küszöbén, hanem az igazi szabadságvágyé, a lelkekben lejátszódott forradalomé, s azé a kézfogásé, ami 1989 decemberében igazán létezett a zilahiak között.

Bekô N. Ildikó

• Súlyos tûzeset történt Gyaluban szerdán, január 5-én este. Egy anyagraktár, a hozzátartozó irodák és a fûrésztelep égett le, emberéletben nem esett kár, az anyagi kár viszont több mint másfél milliárd lej.

• Elektromos energiát lopott három tordai nô: Livia Zomant (29), Lia Moldovan (24) és Ileana Rus (28). Mindhármójukat kikapcsolták az áramszolgáltatásból, de a vezérlôtábla fedelét felfeszítve visszakötötték a hálózatba. L. Z. 476 ezer, L. M. 468 ezer, I. R. pedig 68 ezer lej kárt okozott, a minôsített lopás vádja ellen szabadlábon védekeznek (a Btk. szerint 1–12 év börtönbüntetés jár ezért a kihágásért). A kár még nem térült meg.

• Fegyvert találtak Viorel Timbusnál (43) egy szamosújvári ellenôrzés során. A 12 mm-es kaliberû vadászpuskát és a 4 golyót Ioan Orostól (45) kapta, annak ellenére, hogy tudta: Timbusnak nincs engedélye, és nem tagja a vadászegyesületnek sem. V. T.-t január 3-án este 22 órakor fedezték fel a rendôrök a szamosújvári AVPS vadászterületén, s aztán az is kiderült, hogy 4 nappal korábban Stefan Lucaci (42) társaságában lôttek egy vaddisznót. Oros a fegyver- és lôszerhasználat törvényének megsértése miatt, Lucaci orvvadászat, Timbus pedig mindkettô miatt felel a törvény elôtt. A puskát és az Orosnál talált további lôszert a vizsgálat idejére elkobozták.

(póka)

• Halálos baleset történt szerdán, január 5-én délben. Traian Cristian Mãgherusan (20), a BN–98–TAC rendszámú BMW-t vezetve nem csökkentette megfelelôképpen a sebességet a Pata utcában, és elgázolt egy figyelmetlen gyalogost. Raveica Chifa (75) ráadásul nem a gyalogátkelôhelyet választotta, s ez az életébe került.

• Baleset színhelye volt Kisbács szerda délután: Claudiu Gogola (17) egy fának vezette a B–18–GRS rendszámú Cielót. Gogola megsérült, a jármû 80 százalékban ment tönkre. Kiderült, hogy nem rendelkezik hajtási jogosítvánnyal, a gépkocsit engedély nélkül vitte az International Kft. bukaresti cég helyi kirendeltségétôl (attól a cégtôl, amelynél éppen próbaidejét töltötte).

• Az ellenôrzô akciók folytatásaként január 4-én 74 pénzbírságot róttak ki mintegy 15 millió lej értékben. Két tordai, egy dési és egy szamosújvárnémeti gépkocsivezetô hajtási jogosítvány nélkül vezette jármûvét, kettejük ráadásul ittasan hajtott.

(pja)

A prefektúra közleménye szerint kedden találkozóra került sor Vasile Sãlcudean prefektus és A Forradalom Igazságáért Egyesület képviselôi között, hogy a 42-es számú törvény alkalmazását beszéljék meg. A forradalmárok nehezményezik, hogy a hatóságok és a civil társadalom közönybe temeti ôket, sôt, idônként koldusoknak kijáró ellenszenvvel viselkednek velük szemben. A forradalom mártírhôseinek és leszármazottainak jogairól a 42-es törvény rendelkezik, de annak gyakorlatba ültetése sok nehézségbe ütközik. Egy lehetôség a 42-es törvényt alkalmazó bizottság felállítása lehetne, amelynek elnökévé Buchwald Péter alprefektust, titkárává Radu Moldovant (a prefektúra részérôl), egy társadalmi asszisztenst a megyei tanács részérôl, elnöknek Aurel Coltort, tagoknak Felicia Borst, Cornel Matist, Radu Negrut javasolják. A prefektúra közleménye szerint pénteken reggel Vasile Sãlcudean prefektus közli az elnökkel a bizottság teljes névjegyzékét és elsô ülésének e hónap végi dátumát.

A szászfenesi tanács keddi ülésén elhatározta, hogy a helyi illetékek és adók változatlanok maradnak — tudtuk meg Cãtãlina Ban fôkönyvelôtôl. Ez annak tudható be, hogy a tanács bevételei idén fedezik a kiadásokat.

*

A várfalvai községi tanács tavaly december 28-án ült össze utoljára, hogy megtárgyalja a községhez tartozó falvak ügyes-bajos dolgait. Amint azt Kanyaró Pál polgármestertôl megtudtuk, a község lakossága az elôirányzott adók és illetékek több mint 75%-át befizette a helyi tanácshoz. Sikerült kifizetniük a CONEL-lel szembeni adósságuk nagy részét, de az elmaradt 40 millió lejt is szeretnék mihamarabb törleszteni. A helyi adókat és illetékeket Várfalván is sikerült a tavalyi szinten tartani, tette hozzá a polgármester.

A községi tanács megtárgyalta a földgáz bevezetését Bágyonba, Aranyosrákosra, Kövendre, Kercsedbe, Csegezbe és Székelyhidasra. Az 50 km-es csôrendszer mintegy 30 milliárd lejbe kerül. A községi tanács decemberig 670 millió lejt gyûjtött össze a lakosságtól. Ebbôl kb. 12 kilométer csövet tudnak vásárolni, ami a szükségletek 20%-át fedezi. A gázmûvektôl olyan ígéretet kaptak a várfalviak, hogy 9 kilométer föld alatti csövet a vállalat saját költségén vezet be. Az egy családra esô kiadás 8–9 millió lej.

Nánó Csaba

Jóformán egy hét sem telt el azóta, hogy kétnapos rendezvénnyel ünnepeltük bentlakásunk mûködésének 5 éves évfordulóját, és máris gyûjteni kezdtük szülôfalunkban a régi karácsonyi énekeket, szokásokat a hagyományos adventi ünnepségünkre. Új társunk, Kósza Ágnes X. osztályos zenelíceumi tanuló, aki csodálatosan hegedül, a karácsonyi énekek mellé barokk muzsikát javasolt. A gyûjtött anyagból kiválasztottuk az énekeket, és kezdôdtek a próbák. Esténként két-három órát gyakoroltunk. A nehéz, fárasztó perceken Vízi tanár úr mindig célba találó humora segített át.

Mindenki ismerte már a szerepét, az énekek szövegét, a fôpróba is megtörtént.

Az ünnepség elôtt már minden „összeállt", de azért nagy volt az izgalom. Végre 18 óra körül fogadhattuk meghívottainkat — az alapítvány kuratóriumának tagjait, a magyar tannyelvû iskolák igazgatóit, osztályfônökeinket, tanárainkat, az egyházak civil képviselôit, orvos és ügyvéd pártfogóinkat és néhány szurkoló, kintlakó osztálytársat.

Megkezdôdött a mûsorunk. A forgatókönyvnek megfelelôen az adventi koszorúk gyertyáinak világítása mellett régi, kevésbé ismert karácsonyi énekek, valamint Kósza Ágnes és Király Kinga által elôadott barokk muzsika váltogatta egymást. Az est kimagasló élménye Ágnes hegedûszólója volt. Egy kéttételes szonátát adott elô. A két szólamra énekelt Csendes éj, szentséges éj hibátlanra sikerült. Ezek után kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívántunk és a vendégekkel együtt énekeltünk.

Jólesô érzéssel, felszabadultan vegyültünk el meghívottaink közé. Kínáltuk ôket az általunk készített finomságokkal, beszélgettünk. Közben füleltünk az elhangzott véleményekre: „Ilyen tisztán már rég nem hallottam kórust énekelni. Mintha egy lány és nem 30 énekelt volna." „A hegedûs kislány kész elôadómûvész. Lenyûgözô a biztonsága, ahogyan játszik". „A körösfôi Melinda most is nagyon szép éneket választott és csodálatosan adta elô." „Megint megríkattatok a mûsorotokkal." „Nálatok magától megy a mûsor."

Örömmel nyugtáztuk a dicsérô szavakat. Megerôsítettek bennünket abban, hogy a rengeteg befektetett munka elôbb lemondás, utóbb azonban meghozza gyümölcsét: adottságaink, tehetségünk láthatóvá válik. Köszönetet mondunk Vízi Imre tanár úrnak, aki fáradságot nem ismerve segít ebben nekünk.

Bartha Melinda,
Fábián Erzsébet,
Topai Erika,
a Teodidaktos Alapítvány
bentlakó tanulói

Az utcai pénzváltóknál a forint 70/74, a márka 9400/9600, a dollár pedig 18 150/18 400 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9550/9750 az amerikai dollár 18 360/18 550, az olasz líra 9,55/9,75, az osztrák schilling 1330/1400 lejbe kerül.

A pénzügyminisztérium a szeszes italok, a hûsítô italok, a motorolaj és a benzin védôvámjának 20 százalékos csökkentését, ugyanakkor az olajtermékek és az ásványi anyagok védôvámjának bevezetését javasolja. Ennek érdekében határozattervezetet nyújt be a kormányhoz — nyilatkozta Doina Leonte, a pénzügyminisztérium helyettes fôtitkára. A szaktárca tervezi még a szeszes itali termékek minimális és maximális ára bevallásának kötelezôvé tételét a termelôk részérôl, ami azért fontos, mert a piacon egyes termékeket a védôvámok szintjén aluli áron vásárolhatnak meg.

1999 decemberétôl új bukaresti képviselôvel rendelkezik a Nemzetközi Valutaalap: Stephan Cosse John Hillt váltja fel. A Rompresnek adott interjújában az új képviselô kijelentette, hogy a takarékosságnak és a beruházásoknak kedvezô makroökonómia megteremtésére, az infláció visszaszorítására és a gazdasági növekedésre törekszik Romániában.

Az oktatási szakszervezetek január 17-én 11 és 13 óra között figyelmeztetô sztrájkot tartanak, míg január 24–28-án általános sztrájkba lépnek. A szakszervezetiek követelései között a következôk szerepelnek: az idei költségvetés, valamint a személyzeti és anyagi költségek fedezésére szükséges alapok szavatolása, a bérek késedelem nélküli kifizetése, a tanügyi személyzet jogállására vonatkozó törvény tiszteletben tartása. A konfliktus megelôzése és feloldása érdekében az Oktatási Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Tanügyi Szövetség és az Alma Mater Szövetség Mugur Isãrescu miniszterelnökhöz fordult.

A múlt év novemberi általános sztrájk idejébôl visszamaradt követelések megoldása érdekében legkésôbb január 24-ig a diákok is Mugur Isãrescuval akarnak találkozni. Kérik a tanulmányi díjak növelését és a vasúti szállításban az 50%-os kedvezményt. A továbbiakban csak a kormánnyal hajlandók tárgyalni, mert, szerintük, a szaktárca nem képviseli érdekeiket és nem segít problémáik megoldásában.

Az Országos Szakszervezeti Tömb arra figyelmeztet, hogy a kormány tervezett adóreformja az életszínvonal csökkenéséhez vezet. Dumitru Costin elnök a Rompresnek nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor a lakosság vásárlóereje nagyon szerény és a bérek a havi 80 dollár alatt helyezkednek el, ellenzik az egységes hozzáadott értékadó bevezetését. Európai viszonylatban Anglia után Románia lenne a második olyan ország, ahol alkalmazzák ezt a rendszert, csakhogy a hazai gazdasági és szociális körülmények ezt nem teszik lehetôvé. A szakszervezeti vezetôk szerint az intézkedés a feketegazdaság ösztönzését vonja maga után.

Romániában az átlagfizetés bruttó értéke 6,8 százalékkal növekedett novemberben októberhez képest, a nettó átlagfizetés pedig 5,7 százalékkal volt magasabb: a bruttó átlagfizetés 2,22 millió lej volt novemberben, a nettó pedig 1,75 millió lej — jelentette csütörtökön az állami statisztikai bizottság.

A nettó átlagfizetés vásárlóértéke novemberben 101,6 százalékát tette ki az októberi fizetés vásárlóértékének, 85,6 százaléka volt az 1998. decemberi értéknek és 58,1 százaléka az 1990. októberi értéknek.

Tegnap Decebal Traian Remes pénzügyminiszter kijelentette: a januártól hatályba lépett új adózási szabályok szerint a nettóbér még nagyobb lesz, és tovább nô a vásárlóerô. A lakosság gyôzni fogja pénzzel az alaptermékre alkalmazott 19 százalékos áfa eredményezte drágításokat — mondotta.

Mircea Ciumara, a kormány gazdasági-pénzügyi koordinációs tanácsának elnöke úgy véli: a nemrégi drágítások nagyon sok esetben gazdaságilag indokolatlanok, és véget akar vetni egyes kereskedôk visszaélésének, mihelyt a tanács megkezdi mûködését. Elmondta: mielôbb meg kívánja tárgyalni a Versenytanács elnökével a visszaélések megakadályozásának módszereit. A kereskedôk kihasználnak minden alkalmat arra, hogy termékeiket megdrágítsák — mondotta.

A kormány tagjai nem voltak az egykori állambiztonsági szerv, a Szekuritáté tagjai vagy ügynökei — jelenti a kormány közleménye

A Mugur Isãrescu vezette kormány csütörtöki ülésén a kabinet tagjai közjegyzô elôtt tett írásos nyilatkozatot írtak alá, melyben felelôsségük tudatában kijelentik, hogy nem voltak az egykori politikai rendôrség, a Szekuritáté ügynökei vagy munkatársai — jelentette be a román kormány szóvivôi hivatalának közleménye.

A kormánytagok írásos nyilatkozatára a Romániában hatályba lépett 1999/187. számú törvény alapján került sor. Ez a jogszabály a Szekuritáténak, mint politikai rendôrségnek a leleplezésérôl és a volt állambiztonsági szerv által összeállított személyes dossziékhoz való hozzáférésrôl intézkedik.

Bukaresti források ugyancsak csütörtökön közölték, hogy a román kormány szóvivôjévé kinevezték Ionut Popescut, a Capitalul címû gazdasági hetilap volt fôszerkesztôjét.

• idén dôl el a kórházak mûködésének engedélyezése
• a profitadó csökkentése miatt a gyógyszeráraknak nem kellene lényegesen drágulniuk — véli Hajdú Gábor egészségügyi miniszter
• megkezdték az egészségügyben dolgozó köztisztviselôk összeírását

Köztudott, hogy az immár közel három éve megjelent, és két éve életbe lépett társadalmi egészségügyi ellátási törvénnyel kezdôdött el a hazai egészségügy reformja, amely azonban távolról sem közeledik a végéhez. Nem sikerült teljes egészében véglegesíteni az újításokat, az egészségügyi biztosító pénztárak körül sem tisztázódott minden, a háziorvosi rendszert is egyre csiszolgatják, helyesbítik, a gyógyszereket illetôen pedig állandó téma ezek árának változása, illetve az ártámogatás mibenléte. A változások, változtatások idén is folytatódnak, és szintén ebben az évben kezdôdik el a kórházak helyzetének tisztázása, mûködésük megreformálása. Hajdú Gábor egészségügyi minisztert az általa vezetett tárca elsô legfontosabb teendôirôl kérdeztük.

— Az egészségügyi reformmal kapcsolatosan a leglényegesebb teendô egyrészt a kórházak jogi helyzetének tisztázása, másrészt ennek függvényében a kórházak mûködésének engedélyezése és az új típusú vezetés irányításának biztosítása. Ez az országban található körülbelül 500 kórházra vonatkozik. Valamivel pontosabban arról van szó, hogy meg kell határozni, kinek a tulajdonában találhatók ezek a kórházak, tehát a város, megyeközpont, megye, vagy az állam rendelkezik felettük, és a tulajdonos személyétôl függôen kerül majd sor a vezetôség megújítására, hiszen a törvény szerint a tulajdonost illeti meg a vezetô vagy igazgató tanács kinevezése. Ezen túlmenôen a kórházak akkreditálása, tehát mûködésük engedélyezése a minisztériumra hárul, a minisztériumnak pedig ezt megelôzôen mindegyik esetében ellenôriznie kell, hogy teljesítik-e a megállapított feltételeket.

Lényeges feladatok hárulnak ránk az elmúlt évben elfogadott és januárban érvénybe lépett kormányrendelettel kapcsolatban, amely a gyógyszerek gyártását, forgalmazását, eladását, felhasználását és természetesen árának megállapítását illeti — folytatta a miniszter. — Mindez egy egész problémakört képez és számtalan feladatot ró egyrészt az egészségügyi minisztériumra, másrészt az Országos Gyógyszerészeti Ügynökségre. A helyzetet bonyolította az értéktöbbletadó (TVA) 8%-kal történô növelése, amelynek következtében kedden írtam alá egy rendelkezést a belföldi gyógyszerárak ennek megfelelô alakulásáról. Az a tény, hogy az említett adót egységesítették, tehát a korábbi 11%-ról 19%-ra növelték, nem kellene lényegesen befolyásolnia a gyógyszerek árát, hiszen ezzel egy idôben csökkentették a profitadót is, tehát az árrés megfelelô módosításával elkerülhetnék a drágítást — vélte Hajdú Gábor.

A kompenzált, vagyis ártámogatott gyógyszerekkel kapcsolatosan a miniszter elmondta, hogy ezek esetében nem változtak a korábbi szabályozások. A tegnapi kormányülésen ugyanis az egészségügyi biztosításról szóló keretszerzôdést meghosszabbították március végéig.

Egy másik lényeges probléma a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény alapján az egészségügyi minisztériumra háruló feladatok, rendelkezések kidolgozása, mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy igyekeznek a dolgok elejébe menni. Ennek a helyzetnek a megoldását nehezíti, hogy a Köztisztviselôk Országos Ügynökségének kellett volna kidolgoznia bizonyos szabályozásokat, de a kormányválság miatt még nem került sor az ügynökség megalakítására sem. A minisztériumban azonban létrehoztak már egy munkacsoportot, amelynek egyik feladata egyeztetni a megyei egészségügyi igazgatóságokkal, megállapítani a köztisztviselôk névjegyzékét, és ezek alapján elôkészíteni ezek véglegesítését vagy kinevezését, a törvényben elôírt versenyvizsgát követôen. Sokaknak azonban nem kell versenyvizsgázni — pontosított a miniszter —, hiszen az elmúlt évben számos kinevezést eszközöltek, újraalakították a vezetôségeket, így csupán a tisztségekben történô megerôsítés maradt hátra, mindezt május–júniusig kellene elvégezni.

(újvári)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]