2000. július 12.
(XII. évfolyam, 160. szám)

Keddi sajtótájékoztatóján Bogdan Cerghizan prefektus kijelentette, nagyon súlyos eset, feltehetôleg hamisítás nyomaira bukkantak, amelyek valószínûleg a kolozsvári polgármesteri hivatalból származnak. A sétatéri sportcsarnoknak a városi tanács tulajdonába történô áthelyezésére annak idején megtették a szükséges törvényes lépéseket. A kormányhoz azonban nem az eredeti dokumentáció, hanem ennek egy „bôvített" változata érkezett. Eszerint nemcsak a stadion, hanem a szomszédságában található 742 négyzetméternyi teniszkomplexum is a tanács tulajdonába került. Valaki(k) tehát arra vetemedtek, hogy hamisítás útján játsszák át az említett területet a polgármesteri hivatalnak. A prefektúra megtette a feljelentést ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés vagy okirathamisítás vádjával — derült ki.

Az üggyel kapcsolatban Somogyi Gyula alprefektus, aki június 29-i kinevezése óta most mutatkozott be elôször ebben a minôségében a sajtónak, hozzátette: annak idején a teniszpályákat mûködtetô Tenko kereskedelmi társaság már próbálkozott azzal, hogy a területet szállodaépítésre koncesszionálja. De a helyi tanácsban az RMDSZ-képviselôk és mások is leszavazták a kérelmet, mert szerintük egy 6–8 emeletes épület sehogysem illik oda.

Hétfôn a prefektúra épületében üléseztek Kolozs megye polgármesterei. Kiderült: sokan a helyhatósági választásokra központi alapból kiutalt pénzeket, az ezekbôl megmaradt összegeket más célokra költötték el. Az érintettek július 20-ig kaptak haladékot, hogy visszatérítsék az állami költségvetés pénztárába mindazt, ami oda tartozik. Ennek felügyeletével az adóhivatalt bízták meg.

Ö. I. B.

Mint ismeretes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa múlt héten elfogadta a BBTE új Chartáját. A megszavazott változat nem rendelkezik a szenátus magyar tagjai által javasolt 5 önálló magyar kar létrehozásáról. A testület jelenlévô magyar tagjai egységesen tartózkodtak a szavazástól. Kása Zoltán rektorhelyettes az ülést követôen elôrelépésnek nevezte a dokumentum elfogadását: bár nem oldotta meg a magyar karok létrehozásának a kérdését, nem is tiltja ezt. A BBTE új Chartájának értékelésérôl Kötô József oktatási államtitkárt kérdeztük.

— Tartózkodásukkal a magyar oktatók kifejezték, hogy a Chartát nem tartják elég jónak, de mindenképpen elôrelépésnek értékelik. Ezért nem szavaztak ellene. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az oktatási vonalakat tükrözô, megfelelô döntési joggal rendelkezô katedrák, fakultások jöjjenek létre. A Charta meghatározása szerint az oktatási vonal az oktatási folyamatnak olyan szervezôdési formája, amely kifejezésre jut katedrákban, fôosztályokban és karokban. Ehhez azt is hozzá teszik, hogy egy fakultáson belül több oktatási vonal létezhet. Gyakorlatilag tehát távlatilag megfogalmazódik a katedrák és fakultások létrehozásának a lehetôsége. Ilyen szempontból megalapozott az a kijelentés, hogy a Charta bizonyos fokú elôrelépést jelent.

A második alapvetô kérdés, hogyan bôvíthetôk az oktatási vonalak, hogyan ruházhatók fel döntési körrel úgy, hogy a magyar oktatás az egyetemen belül rugalmas és minôségi legyen, a korszerû igényeknek megfeleljen és a húzóágazatokban is képzést lehessen indítani. Az új Charta erre is lehetôséget biztosít azáltal, hogy a katedrák és a kari tanácsok között létrehozzák a katedrák fölött álló oktatási vonal úgynevezett „departmanját". A Charta biztosítja a képzésformák kezdeményezését, a tanerôkkel való gazdálkodás jogkörét, a versenyvizsgák meghirdetését, a tantervek összeállításának a felülvizsgálatát. Vagyis mindazokat az alapvetô didaktikai feladatköröket elláthatja, amelyek lehetôvé teszik a kezdeményezést és az illetô oktatási vonal fejlesztését.

Természetszerûen tevôdik fel viszont a kérdés, hol van akkor a döntési jogkör? A Charta egyik gyengesége, hogy bonyolult döntési jogkört ír le, amely nagyon elhúzhatja és elbonyolíthatja az oktatási vonal kezdeményezését. Amennyiben a fôosztály indítványát a kari tanácsban leszavazzák, akkor ennek joga van azt a szenátus elé terjeszteni. A szenátus a javaslatot csak kétharmados többséggel szavazhatja meg. Ha viszont ez mégis megtörténik, paritásos bizottságot hoznak létre, amelyik kidolgozza a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Ez lehetôséget teremt arra, hogy a kezdeményezéseket ne szavazzák le már az elsô menetben. Ugyanakkor viszont beláthatatlan ideig elhúzhatják az ügyet. A fôosztályok mûködése érdekében létrehoznak egy adminisztratív szervezetet is. A Charta értelmében a fakultások titkárságai az oktatási vonalak szerint szervezôdnek. Eszerint az oktatási vonalak a titkárságon belül külön személyzettel és organigrammával fognak rendelkezni.

A Charta másik lényeges eleme, hogy az adott oktatási vonalon belül csakis az illetô oktatási vonal képviselôinek az egyetértésével lehet bizonyos képzéseket megszüntetni. Ezzel tulajdonképpen törvényesítették mindazt, ami eddig is létezett. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a Charta külön rendelkezik az egyetemi könyvtár mûködésérôl is. Ezzel kapcsolatban elôírja az egyetemi könyvtár mellett egy tudományos tanács mûködését, amelynek kötelezô módon a magyar rektorhelyettes is tagja. A Charta szerint törvénybe iktatódik a többnyelvûség is. Ennek tükrözôdnie kell az egyetem jelképeiben, a gyakorlatban pedig lehetôvé teszi az illetô oktatási vonal nyelvének az akadémiai életben való használhatóságát. Másrészt a Charta kiküszöböli a diszkriminációnak azt a formáját, amely szerint a magyar tanulók, ha magyar nyelvû szakot választottak, nem jelentkezhettek nem magyar nyelvû szakokra is. Az új Charta értelmében most a magyar tanulók olyan szakra is jelentkezhetnek, ahol nincs magyar oktatás.

Összegzésképpen: a BBTE új Chartájába beiktatódott és törvénybe foglalódott tehát sok olyan jog, amelyek mindenképpen elôrelépést jelentenek. A dokumentum nem tartalmaz tiltást a karok és a katedrák létrehozására vonatkozóan. Bennünket azonban semmiképpen sem elégíthet ki ebben a formában. A magyar oktatói kar továbbra is mindent megtesz, hogy belátható idô alatt a katedrákon és a fakultásokon belül kialakulhassanak azok a magyar oktatási vonalak, amelyek az önálló struktúrák megszületését jelenthetik — mondta Kötô József államtitkár.

Papp Annamária

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa kollégiumának folyó hó 6-án tartott ülésén hozott határozata szerint a felvételi vizsgára jelentkezôk beiratkozási kérvényükben bármelyik szakot megjelölhetik, függetlenül, hogy a szakon milyen nyelven folyik a képzés. Ez azt jelenti, hogy akik magyar nyelven folyó oktatásra jelentkeznek (például a közgazdaságtudományi karon), opcióként olyan szakokat is megjelölhetnek, amelyeken csak román nyelven folyik az oktatás — áll az egyetem vezetôségének szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.

Az új Charta több joggal ruházza fel a szenátus és a tanári tanácsok diákképviselôit. A diákképviselôknek joguk van az egyetemi hallgatók elszállásolásának a feltételeit kidolgozni, megállapítani az ösztöndíjakat, illetve ezek elosztásának kritériumait, és feltérképezni a szükséges szociális juttatásokat is. Cãtãlin Baba tanügyminiszteri tanácsos szerint a diákok képviselôjét a „diákok prefektusa" ranggal ruházzák fel, míg a tanári tanácsok diákképviselôit „kancellároknak" nevezik majd. Egy magasabb szintû, rugalmasabb oktatási rendszer kidolgozásának elengedhetelen feltétele, hogy lehetôség nyíljék a kisebbségek nyelvén való továbbtanulásra is. Az új Charta értelmében minden oktatási vonalon — tehát a román, magyar és német vonalon — egy elnököt neveznek ki, aki a tanári állásokért felel az illetô oktatási vonalon. Azokon az egyetemeken, ahol eddig nem nyílt lehetôség a kisebbségek nyelvén való továbbtanulásra, októbertôl ezt megvalósítják.

Július 11-én a CONEL a megye hét nagy kereskedelmi társaságánál beszüntette, illetve korlátozta a villamosenergia-szolgáltatást ezek adóságai miatt. A szamosújvári Socom Lemn Tex Kft.-nél megszakították a szolgáltatást. Négy vállalat: a Feleacul, Unirea, a szamosújvári RAGCL és Câmpiaser pedig az utolsó percben törlesztette a Conelnek a tartozások egy részét. Két tordai vállalat, a Turdalact és a Radac halasztást kapott a hónap végéig. Celina Frâncu, a kolozsvári CONEL szóvivôje tegnap lapunknak elmondta: a fogyasztók tartozásaiból 147 millió lejt szerzett vissza a Kolozs megyei villanyáram-szolgáltató vállalat. A Conelnek összesen 451 milliárd lejjel tartoznak, ebbôl 223 milliárd lej csak a büntetés.

Szôcs Andrea Enikô

Hétfôn, késô estébe nyúló ülésén a kolozsvári városi tanács 100 millió lejt hagyott jóvá a fôtéri gödrök betömésére. Boros János alpolgármester lapunknak elmondta: a tanácsi határozat során a gödörtömés pénzügyi akadálya is elhárult. Reméli, hogy a gödröket egy hónap alatt sikerül betömni. Hozzátette: Gheorghe Funarban továbbra sincs meg a politikai akarat a Fôtér régi arculatának visszaállítására. — A polgármester még mindig azt szeretné, ha a gödrök mellé felállítanák Traianusz oszlopát, az ásatásokat pedig föld alatti múzeummá alakítanák át. Remélem, hogy a tanácsi nagykoalíció végigviszi akaratát — mondta Boros.

Ioan Piso, a történelmi múzeum igazgatója, aki kedden Várhelyen (Sarmisegetuza) tartózkodott, a Szabadságtól értesült a tanács döntésérôl. Elmondta: az eredeti állapot visszaállítása elôtt a múzeumnak csupán a legutolsó fúrásokat kell befejeznie. Ezt követôen a gödröket homokkal és kômentes földdel kell betömni, hogy a romok ne károsuljanak. — A római épületek pontos határának megállapítása érdekében az elkövetkezô években kisebb méretû, csupán egy-két hónapig tartó fúrásokat tervezünk a jelenlegi ásatások környékén. Ezek nem sértik majd a Fôtér arculatát. Biztosítom Kolozsvár lakóit, hogy a további fúrásokat kizárólag tudományos okok indokolják — mondta Piso. Megígérte: az elkövetkezô hónapokban az általa vezetett intézmény betömi a gödröket. Emlékeztetett azonban: fennakadást jelenthet, hogy tavaly az elsô gödörtömési kísérletnél a Közterületfenntartó vállalat az éjszaka leple alatt több tonna földet szállított el, amit most kô helyettesít. Reményét fejezte ki, hogy a jövôben nem lesznek hasonló akadályok. Kifejtette: eddig nem csupán a gödrök betömésére szánt pénz hiánya, hanem a polgármesteri hivatal gáncsoskodása volt a legfôbb akadály. — Sokan úgy értelmezik, hogy mi nem akarjuk megôrizni a feltárt római leleteket. Ez nemigaz. Ha a fúrások során valami különleges leleteket találunk, a múzeum lesz az elsô, aki ezeket restauráltatja — tette hozzá Piso. A múzeumigazgató nem tudta megítélni, ha a tanács által megszavazott 100 millió lej elég lesz a gödörtömési munkálatok elvégzésére.

Mint ismeretes, a Fôtéri ásatásokat 1994. augusztus 2-án kezdték el az akkor egységpárti többségû városi tanács határozata értelmében. 1999. február elsején Piso múzeumigazgató terjedelmes levelet intézett a városi tanácsnak, amelyben kifejti: az 1994-ben elkezdett fôtéri ásatásokat 1998 végén befejezték, a romok pedig nem eléggé látványosak ahhoz, hogy restaurálják és kiállítsák ôket. Kivételt képez az Egyetemi Könyvesbolt elôtti terület, amelyet — állt a levélben — valóban restaurálni kellene és — nyugati példára — átlátszó anyaggal le kellene fedni. A többi részt viszont földdel kell betömni. Eképp tiszteletben tartanák az országos mûemlékvédô bizottság azon, 1997. június 4-i határozatát is, amely az ásatások befejezésérôl és betömésérôl rendelkezett — fejtette ki tavaly az igazgató. Felszólítása azonban hosszú ideig süket fülekre talált.

Kiss Olivér

A hétfôi költségvetési vita során a tanács nem járult hozzá ahhoz, hogy Janovics Jenô mellszobrának felállítására pénzt utaljanak ki. A tanácsosok elutasították az Antonescu marsall szobrára a polgármesteri hivatal által elôirányzott pénzösszeget.

A vita során Vekov Károly RMDSZ-es városatya javasolta: állítsanak teljes alakos szobrot Márton Áron római katolikus püspöknek. Második próbálkozásra a tanácsi többség megszavazta a javaslatot. Vekov Károly lapunknak elmondta: egyelôre nem tudni, hova helyeznék el a püspök szobrát, amelynek felállításához elôtanulmányra, illetve a részletes városrendészeti terv tanácsi elfogadására van szükség. Ez utóbbi kétharmados többséget igényel — mondta Vekov. Az RMDSZ-tanácsos reméli, hogy a tanácsi nagykoalíció a fent említett terv elfogadásakor is mûködni fog.

K. O.

Az érettségi vizsgák eredményeirôl a megyei tanfelügyelôség még nem készített összegzést, mivel erre csupán az óvásokra adott válaszok után kerülhet sor. Az óvásokat ma nyújtják be, holnap az érettségiztetô bizottságok elbírálják ezeket, majd a válaszokat leküldik az iskolákhoz. Az óvások elbírálása elôtt, az eddig ismert eredményekrôl az Apáczai Csere János, a Brassai Sámuel és a Báthory István Líceumok vezetôségét kérdeztük.

Wolf Rudolf, az Apáczai Líceum igazgatója a Szabadságnak elmondta: az iskola jó eredményeket nyugtázhat, hiszen az érettségizôknek 96 százaléka sikeresen vette az akadályokat. A 85 diákból egy nem jelentkezett, és csak kettô vizsgázott sikertelenül. „Az eredményeket jónak-közepesnek nevezhetjük, a diákok zöme nyolcas-kilences körüli átlagot ért el, a legjobb eredményt 9,80-as átlaggal Keszeg Anna mondhatja magáénak. A gyengébb jegyeket román irodalomból könyvelhetjük el, de sajnos a magyar irodalom vizsgától is többet vártunk. Matematikából és fizikából nem vallottak szégyent reál osztályos tanulóink, a pedagógiások a választott tantárgyakban jeleskedtek — történelembôl, filozófiából."

Sebestyén Éva, a Brassai Sámuel líceum aligazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Brassai a magyar líceumok között sajátos helyzetben van, hiszen a nappali mellett esti oktatás is folyik. Ez a tény tükrözôdik az összeredményekben is. Az aligazgatónô szerint mérvadóbb szétválasztani a nappali és esti tagozat által elért eredményeket. „A nappali oktatásban részesült diákok közül 14 tanulónak nem sikerült az érettségi vizsgája, ebbôl ketten nem érték el a hatos átlagot — persze ôk is fellebbeztek, és ezért még nem könyvelhetjük el az eredményeiket. Nem kell tehát szégyenkeznünk a nappalisok eredményeivel. Ami az esti tagozatot illeti, a jegyek elég gyengék, és sokan vannak azok, akik csak beiratkoztak és visszaléptek. Általában a kötelezô jellegû tantárgyak keserítették meg jobban a diákok életét, a választott tantárgyakkal kevesebb baj volt, hiszen lehetett egyéves anyagból felkészülni négyéves helyett. A szóbeli és írásbeli vizsgákat összehasonlítva elmondható, hogy a szóbeli eredmények jobbak, mert a gyermek reagál a vizsgáztató egy-egy pillantására, mimikájára, és a bizottság is könnyebben döntheti el, pótkérdések segítségével, a diák felkészültségének szintjét. Általános megfigyelés, hogy a tanulók zöme írásbelin gyengébb eredményeket ér el, de ez függ a diákok személyiségétôl is" — mondotta Sebestyén Éva.

Balázs Ildikótól, a Báthory István líceum aligazgatójától megtudtuk, a Báthory diákjainak 93 százaléka vizsgázott sikerrel, ami jóval fölötte van a megyei átlagnak, viszont a tavalyi, szinte 99 százalékos eredményhez képest visszafejlôdés. „A román irodalomvizsgák értékelésével, fôként az Apáczai líceumban mûködô három alkomisszió egyikének, a reál vizsgáztató bizottságnak az osztályozásaival vagyunk elégedetlenek, úgy érezzük, hogy teljesen a gyerekek ellen pontoztak, fôleg a jó tanulók feleleteit nem értékelték kellôképpen. Máskülönben nem voltak meglepetések: akik általában bukásra szoktak állni, kevés kivétellel a kilenc sikertelenül érettségizô között vannak. Azt mondanám, szükségszerûen ez volt a sorsuk" — vélte Balázs Ildikó.

Salamon Márton-László

AGYKONTROLL-KLUB TALÁLKOZÓ július 14-én, pénteken du. 5 órakor az I-es klinika fiziológiai amfiteátrumában.

A HÁZSONGÁRDI ALAPÍTVÁNY létfontosságáról, célkitûzéseirôl és mûködésérôl tartanak tájékoztatót július 13-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.). Minden érdeklôdôt várnak.

GYÉMÁNT FÜRT DÍJAT KAPOTT Szabó István filmje, az Édes Emma, drága Böbe a 30. alkalommal megrendezett Lagów-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

A vasárnap véget ért lengyelországi fesztiválon — a jubileum alkalmából — a korábbi években már díjazott alkotásokat is kitüntetett a zsûri.

Közöttük volt Szabó István filmje, amely 1993-ban kapott Arany fürt díjat a fesztiválon.

Háborús lövedéket találtak Várfalván
Egy hetvenhat milliméteres kaliberû, teljesen üzemképes lövedéket találtak az Aranyos fölött átvezetô híd lábánál Várfalván. A Kolozs Megyei Polgári Védelem szerint második világháborús maradványról van szó, melyet a víz sodort oda. A lövedékre egy erdész bukkant rá.

Áramszünet
Karbantartási munkálatok miatt Kolozsváron a következô utcákban szünetel az áramszolgáltatás: júl. 12-én, szerdán — Dragos Vodã, Breaza, Vrancea (részben), Máramaros (részben); júl. 13-án, csütörtököon — Gladiolelor, Spãtarul Milescu, Vrancea (részben), Maramuresului (részben), Rãzboieni (részben); júl. 14-én, pénteken — Petrache Poenaru, Viile Dâmbu Rotund.

— Miért indult el Romániába annyi olasz üzletember?

— Azért, mert kinôtték az olasz csizmát és most kénytelenek valamilyen más lábbeli után nézni.

(öbé)

A CITY Constructii-Instalatii Kft. 1992-ben alakult, székhelye Kolozsvárott a Mãrului utca 7 szám alatt van (tel.: 064/196-824, 094-175345). A City Kft.10 éves tapasztalattal, garanciával és referenciával rendelkezik. Igazgatója Balla György, a kolozsvári Mûszaki Egyetem Építészeti Karának végzettje. 16 éven át állami vállalatnál dolgozott, 1992-ben alapította meg magánvállalkozását.

— Nem bántam meg és mindenkinek ajánlom, hogy magánvállalkozásba fogjon — mondta Balla György, majd így folytatta. — A cég kisszerelô csoportként indult, kevés tôkével, késôbb az építkezési szektorral is kibôvült. Eleinte kisebb munkálatokat végeztünk: gáz- és vízszerelést, aztán már csatornafelújításokat is vállaltunk, valamint hidegvízvezetékeket cseréltünk ki régi épületeknél. Késôbb már nagyobb rendelések is érkeztek: nemrég kiviteleztük az újonnan épült zsoboki gyermekotthon központi fûtését, valamint a vízszerelést.

— Milyen szolgáltatásokat kínálnak?

— Központi fûtés, valamint kazánok szerelését, üzembe helyezését családoknak vagy lakóközösségeknek. Ugyanakkor csatornázási munkálatokat is végzünk, udvarburkolat-javítást, kézi-gépi ásást, betonozást és különféle kômûvesmunkát. Más szolgálatatásokat is kínálunk: a lefolyócsövek, csatornahálózat javítása, kialakítása, kiásása, esôvízcsatornáknál és épületeknél bádogosmunkát vállalunk

— Hogyan tudják megvalósítani az árengedményt?

— Több nagykereskedônél hûséges vásárlóknak számítunk, árengedményt adnak cégünknek, így mi is nagybani áron tudjuk adni a bel- és külföldi szerelésben egyaránt használatos árucikkeket az érdekelteknek, mint például rézcsövet és rézszerelvényeket, kazánokat, fûtôtesteket.

— Említette, hogy a CITY Kft. hôközpontok szerelését is vállalja. Miért fontos ma egy önálló hôközpont?

— A hôközpont újdonság. Erre reagáltunk mi is. Bár a szerelése, kivitelezése lakásonként 25–30 millió lejbe kerül, távlatilag viszont gazdaságosabb. Olcsóbb megoldás a közös hôközpont egy lakóközösség esetében, ilyenkor családonként 5–7 millió lejt jelentenek a költségek. A Mãrãsti téren, a Cukorgyár utca egyik tömbházában végeztünk ilyen munkálatokat. A lakóközösségnek azóta jóval kisebbek a hôköltségei. Biztosítjuk rendelôinknek a szükséges terveket, és ügyintézést is vállalunk a Gázmûveknél, illetve a távfûtésnél.

— Mit tud mondani az árakról?

— Áraink a piaci árakkal megegyeznek, igyekszünk minél olcsóbban dolgozni.

— Más könnyítéseket adnak a vásárlóknak?

— Házhoz szállítjuk az árut, a teljes központi fûtési munkálatokat velünk kivitelezô ügyfeleknek biztosítjuk az ingyenes tervezést. Nagyon rövid idô alatt épületjavítást és -felújítást, valamint padlásszoba-bôvítést tudunk kivitelezni. Eddig nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk megrendelôinktôl.

— Hányan dolgoznak a cégnél?

— Jelenleg 4 szerelô és 3 kômûves, de a munkacsoport rugalmas, több bedolgozónk van, így, ahol erre igény van, akár 30 embert is biztosíthatunk a munkálatokhoz.

— Milyen a technikai ellátottság?

— Rendelkezünk egy többméretû ütvefúró géppel, amivel bármilyen lyukasztási mûveletet elvégzünk, ezenkívül a klasszikus ólom-, illetve vascsöveket, de az új anyagokat is — a rezet, polietilént, alumíniumot, PVC-t, polipropilént is meg tudjuk munkálni. Az építkezés területén rendelkezünk betonkeverôvel, targoncával, döngölôvel, nagyobb munkálatok esetén társvállalatoktól béreljük a markolót, buldózert és a teherkocsit.

Szôcs Andrea Enikô

Az Anapempo kerámiaipari cég rendezésében került sor hétfôn este az Egyetemiek Háza Paul Sima termében Heretiu Dana ceruza- és szénrajzainak, akvarell- és olajmunkáinak , üvegbôl készült alkotásainak kiállítására. A portrék, önarcképek és aktok részei a világosi (Arad megye) születésû mûvésznô 1992-es bécsi kiállításának. Heretiu Minerva Dana 1993-ban végezte a Ion Andreescu Mûvészeti Akadémia kerámia-üveg szakát, elôször állít ki Romániában, és szándékai szerint legközelebb szoborkiállítással jelentkezik. A portrék a mûvésznôhöz közel álló személyekrôl, öregekrôl — nagyszüleirôl — és gyermekekrôl, de koldusokról, egyszerû emberekrôl is készültek. „Megpróbáltam a modelljeim lelkét megjeleníteni alkotásaimban, hiszen a lélek az a része az embernek, ami halála után is megmarad. Amikor arcképet készítek, lelki kapcsolatba kerülök az alanyommal, és lénye tudatomba vésôdik" — vallja Heretiu Minerva Dana. „A gyermekkort, a múló pillanatot kívántam megörökíteni gyermekportréimban; az öregeket ábrázoló arcképeim az elmúlás szomorúságát, a halálfélelmet ábrázolják."

Az üvegbôl készült alkotások („Férfiportré", „Nôi portré", „Gondolatok") olvasztásos technikával készültek, a Napochim üveggyár kemencéiben. A tárlat július 10-e és 31-e között tekinthetô meg.

Salamon Márton-László

Évadzáró bemutatóra készül a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. Az elôadásra július 13-án, 17 órai kezdettel kerül sor, az Apáczai líceum dísztermében.

Ez alkalommal Tamási Áron, Szegény ördög címû bábdarabja kerül színpadra. Népmese, komikum és bumfordi realizmus keveréke ez a tudatosan komponált, szigorúan szimmetrikus szerkezetû mû, melyet Tamási tájszavakkal tûzdelt, stilizáltan szép nyelvezete tolmácsol.

A népi mitológiát, az archaikus székely faluképet felidézô darab szereplôi két ellentétes táborra oszlanak: „sokgyermekes éhezôkre és gyermektelen gazdagokra", ahogyan Kámpec, a szegény ördög osztályozza ôket. A szegény özvegy Ténferus és a gazdag Módus Beke között Kámpecnek kell igazságot tennie, hogy visszatérhessen a Pokolba, ahonnan azért volt számûzve, mivel túlságosan „emberségesen" bánt a bûnös lelkekkel. Az „emberséges" ördög a darabon belül is emberi jellemvonásokkal van felruházva, ráadásul családfô, akinek egy nagyszájú feleségét és két szemtelen ördögfit kell eltartania.

Az elôadást Varga Ibolya rendezi, a folklorisztikus elemekbôl építkezô zenét Lászlóffy Zsolt komponálta. A mobilis és stilizáltan rusztikus díszleteket és jelmezeket, valamint a kesztyûbábokat Epaminonda Tiotiu tervezi.

Az elôadásban fellépnek: Csortán Márton, B. Bothos Júlia, Kötô Áron, Mózes András, Urmánczi Jenô és Zsoldos Alpár.

Az új bemutató három fiatal, pályakezdô bábosnak elsô megmérettetése lesz a közönség elôtt. Sok sikert kívánunk nekik!

Végül, de nem utolsósorban itt szeretnénk megköszönni a Donat Service cég anyagi támogatását, amellyel hozzájárult a bemutató létrejöttéhez.

K. Kovács István

A fenti gondolat volt a fô motívuma Cristina Marian és Ioana Szeman Álcázás (Camuflaj) címû, performansz jellegû elôadásának. A hétfô esti eseménynek a Malom utcai Tranzit-ház adott otthont (szervezôk: az Amphitryon Kulturális Alapítvány és a Tranzit Alapítvány).

A belépô közönség rögtön részesévé vált a történésnek: csak úgy foglalhatott helyet, ha megmászta a bejáratnál levô három lépcsôfokot, és kidugta a fejét a kartonparavánba vágott lyukon — úgy, ahogy a régi fényképészeknél volt szokás. A rá visszatekintô tükörkép terepszínû egyenruhás, vigyázban álló katonát mutatott saját arcával — s ezzel vége is volt az elsô résznek.

Ioana Szeman volt a tulajdonképpeni performansz fôszereplôje, az Egyesült Államokban tanuló lány szintén torz tükröt mutatott a nem is olyan távoli, Ceusescu-rendszerbeli múltról és a jelenrôl. Mûvében saját versén (Tavasz — Primãvara) kívül pártdokumentum-idézetek, C. V. Tudor- verstöredék, két Nicolae Labis-vers (A kommunista — Comunistul és Noi nu — Mi nem!) elôadása szerepelt, zenei aláfestésként pedig MC Solaar rap-muzsikája hangzott olykor fel. Mindezt „divatkreációkat" ábrázoló diapozítivek egészítették ki. Az elôadást korábban Amerikában is bemutatták.

Kérdésünkre a festészetet végzett Cristina Marian a következôképpen foglalta össze a látottakat: — Az ötlet már rég megfogalmazódott bennem, amikor saját szememmel láttam, hogy kezdetben barátságos emberek az egyenruhát felöltve a szó szoros értelmében is uniformizálódnak. Amikor Ioana hazalátogatott és elmagyarázta elképzelését, úgy gondoltuk a kettô kiegészíti egymást, hiszen tulajdonképpen ugyanarról szól — vakon követünk valamit, aminek lehet, hogy csak a csomagolása változott.

Póka János András

Tôkés István Az ajtó elôtt állok és zörgetek címû (Igehirdetések az egyházi év minden alkalmára, a Szentírás valamennyi könyvébôl vett textusok alapján) vaskos, 362 oldalas könyvét nem lehet néhány sorban bemutatni. Megelégszem azzal, hogy a pünkösdre írótt Szentlélek vezérrel címû beszédbôl idézek: „Ahhoz, hogy jobban megértsük Isten lelkének személyes jelenlétét és munkáját, hadd gondoljunk valamennyien édesanyánknak vagy édesapánknak a lelkére, akár élnek, akár halnak. Gyakran szoktuk mondani és írni szüleinknek, illetve szüleinkrôl: igaz, hogy távol vagyunk egymástól testileg, de lélekben együvé tartozunk. Ilyenkor kirajzolódik szemeink elôtt az édesanyai orca, s látjuk ôt, amint szól nekünk, int és figyelmeztet, megsimogat vagy megdorgál: egyszóval gondoskodó szeretetét megbizonyítja irántunk. A jó gyermek nem akarja és nem is tudja függetleníteni magát az anyai lélektôl, vagy ha valaki árvaságra jutott, akkor annak lelkétôl, aki anyja helyett édesanyjává lett, s atyja helyett édesapává.

Ezt a szülô–gyermek viszonyt kell magunk elôtt látnunk, ha Isten lelkével mint élô személlyel akarunk találkozni."

Tôkés László válogatott írásainak, az Ideje van a szólásnak címû új kötet ismertetése elôtt hadd mondjam el, hogy Tôkés István fiát, Tôkés László Királyhágómelléki református püspököt, egyszer a Kolozsvári Rádióban, még 1990 elôtt leelvtársaztam. Az úgy történt, hogy kolléganôm, Balla Zsófia szilágysági riportjában a mûvelôdési csoport vezetôje Tôkés László tiszteletes úr volt. De ezt a Ceau-idôszak fénykorában nem lehetett mûsorra tûzni, hát én mint Tôkés elvtársat konferáltam be az ifjú református lelkészt, akinek most itt áll elôttem második(?) kötete. És ez nem annyira vallási, mint inkább (kisebbség-) politikai kötet, és legfôbb érdekessége az, hogy a nagyváradi református püspök könyvét a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József ajánlja az olvasóknak: „...kitüntetô megtiszteltetésnek és bizalomnak könyvelem el a felkérést, a ragaszkodást(...) Ez a rendes, a helyénvaló, a remélhetô új kor szellemének megfelelô magatartás mindkét részrôl, elég baj, hogy ez eddig nem így volt. Elég baj, hogy nem ismertünk el egymásban Krisztus titokzatos testének, az Egyháznak tagjait s csak szaggatni tudtuk Krisztus testét!"

És ha „ideje van a szólásnak", hát szólaltassuk meg ezt a könyvet is.

Tôkés László 1992. május 17-én, Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján ezeket mondotta: „Miközben Marosvásárhelyen tovább tart az átkos testvérharc, s a régi rendszer levitézlett zsoldosai tovább folytatják a demokratikus kibontakozást és nemzeti megbékélést gáncsoló, mérgezô tevékenységüket;

miközben Kolozsvár újonnan megválasztott, eszelôs polgármestere, Marosvásárhely fekete márciusának forgatókönyve alapján, valóságos keresztes háborút visel a romániai magyar nemzetközösség és általában — a demokratikus szabadságjogok ellen,

ezenközben, íme, Istennek hála, Nagyvárad fôterén, az egykori Szent László téren kétnyelvû emléktáblát avattunk a város török uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére — a helyi hatóságok jóváhagyásával és képviseletének jelenlétében".

És mert a helyhatósági választások után ôsszel a „nagyválasztások" következnek, nem árt, ha egy majdnem tíz évvel ezelôtt elmondott (írt?) beszédébôl a Kisebbségben — a demokrácia címû helyzetképbôl idézünk: „A forradalomnak indult népi megmozdulás tisztító viharában reményeink megalapozottnak látszottak, s az egész térségben páratlannak tûnô, katarktikus események és rendkívüli összefogás láttán a külföld is túláradó lelkesedéssel szavazott bizalmat hazánknak. A kiontott hôsi vér mosta tisztára a gyalázatos múltat(...) A csodálatos kezdetet azonban keserû csalódás követte, a gyökeresnek induló változások tûnô káprázatnak bizonyultak. A «Jó» nem diadalmaskodott a «Rossz» felett — mind a mai napig elkeseredetten viaskodnak egymással". És lehet a 2000 év sem hoz lényeges változást. Az a 2000. év, amely egyben a trianoni szerzôdés ránk diktált 80. esztendeje is, tehát Krisztus születésének és a magyar nép európai bölcsôjének ideje, illetve helye is.

Kovács Ferenc

„Akinek valami tetszik: az gyermeteg." (Molière)

Egyre több stúdióelôadást látunk magyar színházunkban. Egyre gyakrabban botorkálunk hátsó lépcsôkön vagy a zenekari árok felett rögtönzött pallókon a „vasfüggöny mögé". Indokolt tehát az épülô, rövidesen mûködôképessé váló studiószínház megnyitása, ahol 800–1000 nézô helyett meghittebb körülmények között csak 100 nézônek tartanak elôadást.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: mi teszi szükségessé ezt az „intim" színházat? Sok minden. Mi, nézôk körülüljük a színpadot és úgy érezzük, a színészek nekünk játszanak. Ha beülök a moziba, egy pont vagyok a nézôtéren, ha a tévé képernyôje elôtt ülök, „magamnak" pergetem a filmet. Ehhez hasonlít a helyzet. Ami pluszt a film adott a színházzal szemben, az volt, hogy láttatta velem a mimikát, az arckifejezés minden rezdülését. A színpadon ülve mindezekben részesülök, és hallok minden sóhajt, a nekem háttal mondott szöveget is értem. A stúdió lehetôséget nyújt arra, hogy a konverzáció hangerejével, tehát erôltetés nélkül hozzák tudtomra a darab szövegének értelmét, szépségét.

Ajánlanám — a film nyelvezeténél maradva —, hogy az elôadás megkezdése elôtt vetítsék (a függönyre vagy a háttérre) a szereposztást (a szereplôk arcképével), a rendezô, dramaturg (idegen szerzôknél a fordító), a díszlettervezô nevét, egészen a súgó-, szabász-, maszkmester- és világosítóig. Tessék megfigyelni, hogy egy film befejezése után mennyi ideig pereg még azok neve, akik hozzájárultak valamiképpen a darab létrejöttéhez. Nálunk ezek a személyek mindeddig a háttérben maradtak, név nélkül, ismeretlenségre ítélve!

*

Idei színházidényünk zárása valóságos finale con briónak bizonyult. Két emlékezetes stúdióelôadás zárta a repertoárt. Az egyik Spiró György Quartettje volt a „nagy öregekkel". Még csak bocsánatot sem kell kérnem a mûvészektôl az önkényes beskatulyázásért, hiszen a másik elôadás, Molière Mizantrópja „a fiatalok" elôadása volt. Így mondaná ezt a nézôk zöme.

A Quartett négy szereplôje a lehetô legmagasabb színvonalon mozgott. Volt mit játszani, mert kiváló volt a szövegkönyv, és játszottak is kedvükre. Veszekedtek, majdhogy ölre nem mentek, fújtattak, hörögtek, könnyeztek vagy uralkodni igyekeztek magukon, próbálták meggyôzni egymást, bár tudták, hogy hiábavaló, majd fáradtan legyintettek: úgyis hiába... Négy teljesen különbözô egyéniség, négy merôben különbözô sorsot megjelenítô, négy azonos töltetû, tehát egymást taszító ember, akiknek a múltjuk derékba törte jelenüket, annyira, hogy még lányuk sem képes kilépni a megszabott mederbôl. Bizalmatlanság. Töményen. Senki semmi jót nem hoz/hozhat. A vasfüggöny ott van köztük és képtelenek áthágni rajta. Nem emberek — fogaskerekek. Az ôket mozgató rugó már megszûnt (vagy mégsem?), de a tehetetlenségi mozgás még tart a kevés hátralevô években. Fortyogó gyûlölet és a meg nem hallgatás félreértései (a legrosszabb siket, aki nem akar hallani!) szikráztatják körülöttünk a levegôt, és mi kissé félünk, mert dinamitos hordókon ülünk.

Ilyen mértéktartóan elôadva, ellenállva a szöveg kínálta ripacskodásra alkalmas buktatóknak, négy nagy színész igazán nem mindennapi teljesítményét láthattuk.

*

A fiatalok Molière-estéje csillogott. Színpadi szerzô darabja a javából, olyan színpadi szerzôé, aki nemcsak a színpadon élte életét, hanem ott is halt meg. A király kárpitosának fia tudta, hogy a legdurvábban ácsolt faragványt is elfogadja az Udvar, ha megfelelôen fényes brokáttal van bevonva. Stanislav Lec ezt úgy mondja: Ne keressétek a halálhozó anyagot a gyógyszerben, a méreg az édes-színes bevonatban van! Hogyne volna mizantróp, hogyne lenne embergyûlölô az, akinek a kisujja többet ér, mint a pipiskedô, hajlongó, hajbókoló márkik egész hada?! Cyranói lélek, aki ki is mondja: párbajra hívom az egész világot! Csakhogy ô szavakkal vív, nem tôrrel. Hogyha hagyják. Mert a darabot a mindenkori Felség betilthatja. A valódi képmutatók nem akarják, hogy lerántsák róluk a leplet, nem akarják megnézni magukat a színpad görbe tükrében. Kijárják a királynál a darab betiltását („az eredeti példányok elpusztították másolatukat"), és ezt Molière még meg is köszöni a legkecsesebb iróniával: „Felséged volt olyan jó kijelenteni, hogy semmi hozzáfûznivalója nincs ehhez a vígjátékhoz, melynek nyilvános bemutatását megtiltotta."

A klasszikus nem öregszik/öregedhet meg, mert mondanivalója örök emberi. Ezért nincs szükség rizsporra és parókára, ezért játszható a darab rendes utcai ruhában, mert a bemutató óta eltelt ugyan több mint 300 év, de nem változott semmi. A hülye akkor is hülye volt, a tehetségtelen megmaradt annak, ami volt, a kurva kurva. „Ez egy piac, ezek azt nézik, hogy miért mit adsz. S fizetni kell mindenért pontosan: a rajongásnak szabott ára van." „De hagyjuk a szüntelen számonkérô szigort, próbáljuk úgy, ahogy van megérteni a kort." „A régi merev erkölccsel a mai szellem, ha tetszik, ha nem, összeférhetetlen." Molière bevallja: „Nem áldott meg olyan természettel az ég, /hogy elbírjam az udvar légkörét,/ címet és rangot csak ott osztanak... mindenben egyetértek: /intrika irányít mindent és puszta érdek,/ hogy sikerre csak a csalás vezet/ és megváltoztathatatlanok az emberek." „Ha nem volnának emberi hibák, /eldobhatnánk a filozófiát:/ ha mindenki jó lenne, ôszinte és szerény,/ fölöslegessé válna majd minden erény/ hiszen a legtöbb csupán arra tanít,/ hogy békén tûrjük egymás gazságait."

Van itt szöveg, van mit mondani. És fôleg vannak életrekeltôi a holt szövegnek. Nyegle, cinikus, pimasz és intrikus vagy bölcs rezonôr és javíthatatlan mizantróp, avagy modorosan kényeskedô gyönyörû nôk. Fiatalok, fiatalok, fiatalok, akik a legjavát adják annak, amit szerzô, rendezô, nézô remélhet és várhat színésztôl. Nemcsak „nagy öregeink" vannak, hanem „nagy fiataljaink" is. Mondjuk Molièrrel: „Csak az életkor és az ízlés szabja meg,/ mi érdemel szidást és mi dicséretet."

Dániel Károly

Petre Roman külügyminiszter úr, aki éppen arat az elôdje, Andrei Plesu által bevetett-megmûvelt földeken, mondott egy igen hangzatosat július 5-én, a PRO tv-nek adott interjújában. Szerencsére nem olyasmit, amivel nekünk (vagy bárkinek) tett volna keresztbe. Annak kapcsán szólalt meg, hogy a jövô évtôl Románia látja el az EBESZ soros elnöki tisztét, mégpedig nem más, mint az ország külügyminiszterének a személye útján — és szerényen megjegyezte, hogy ez már valószínûleg nem Ô — azaz Petre Roman — lesz, hanem az a személy, aki majd a választások után beülhet a külügyminiszteri bársonyszékbe. Egyes sajtóhírek szerint Adrian Severinre várna a soros elnöki megbízatás, függetlenül attól, hogy esetleg (újra) külügyminiszter lesz-e vagy sem.

Nos, Külügyminiszter Úr „nagyot mondása" nem is a leendô, soros EBESZ-elnök személyére vonatkozott, még ha sejttette is (bár kimondani óvakodott), hogy a nagy megtiszteltetés, ami országunkat éri, tulajdonképpen az ô személyes diplomáciai ügyességének köszönhetô. Külügyminiszter úr — hogy az országra jövô évben váró nagy megtiszteltetés jelentôségét növelje — kijelentette: Nicolae Titulescu óta ilyen megtiszteltetés román külügyminisztert nem ért, mint amilyen az EBESZ-elnökség.

Hoppá! — mondaná erre Farkas János barátom — és „hoppá!" — mondom én is.

Ha Corneliu Mãnescu az egész kommunista diktatúra alatt messze a legtekintélyesebb román külügyminiszter (akit éppen nemzetközi tekintélye, remek megjelenése miatt váltott le a Diktátor — amit neje, Elena is szorgalmazott, mert zavarta ôt a külügyminiszter szép felesége) — nos, ha Mãnescu véletlenül nem épp az elmúlt napokban hunyt volna el — eszembe se jut, hogy Petre Roman külügyminiszter úr — tulajdonképpen — megfeledkezett valamirôl. Nevezetesen arról, hogy (a 70-es években) Románia külügyminisztere (Corneliu Mãnescu) egy éven át töltötte be New Yorkban, az ENSZ-közgyûlés elnöki szerepét — ami igencsak nagy szó volt. A megtisztelô megbízatás elnyerésébe mind az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, mind a harmadik világnak — és fôként a Szovjetuniónak és a „szocialista" országoknak bele kellett egyezniök. És beleegyeztek, hiszen Mãnescu személye tökéletesen megfelelt — és a nyugati tömb rokonszenvvel kezelte Romániát, elsôsorban mert úgy tûnt nekik, hogy Ceausescu némi borsot tör a Szovjetunió orra alá — a Szovjetunió és barátai pedig azért egyeztek bele, hogy a román külügyminiszter váljék egy évre az ENSZ-közgyûlés elnökévé, mert biztosak voltak abban, hogy Ceausescu Romániája is „a mi kutyánk kölyke" — ahol nincsenek veszélyben a „szocializmus vívmányai".És nekik is imponált a román külügyminiszter választékos modora, nyelvtudása.

Nos, errôl „feledkezett meg" július 5-i interjújában Petre Roman külügyminiszter úr. Így aztán sajátos módon rajzolódott ki a gyanútlan nézô (hallgató) szemében a román külpolitika közel egy évszázadot átívelô hídja, amely valójában két pilléren nyugszik: Az egyiket Nicolae Titulescunak hívták, a másiknak pedig Petre Roman a neve. Csak hát — az idôsebbek még emlékeznek, ugye. A fiatalabbak pedig — látnak. Látják például, hogy az 1996-ban demokratikusan megválasztott Ciorbea-kormány munkáját nem az ellenzék — hanem a koalíciós partner, a Demokrata Párt tette lehetetlenné elsôsorban elnöke, Petre Roman útján, mígnem Ciorbea miniszterelnök le nem mondott — és akadályozta a kormány munkáját mintegy 3 éven át ezután is, mígnem Mugur Isãrescu miniszterelnök úr személyében egy határozott férfiú került a kormány élére, maga Roman pártelnök úr pedig bele nem ült Andrei Plesu — egyébként a Demokrata Pártot megilletô — külügyminiszteri székébe. Ami az „elfelejtett" Corneliu Mãnescu személyét illeti —, ezúton emlékeztetjük rá — nem annyira Külügyminiszter Urat, aki nem valószínû, hogy olvassa lapunkat —, hanem Önöket, Tisztelt Olvasóink, akiket esetleg félretájékoztathatott a — már elnézést — kissé felületes külügyminiszteri nyilatkozat.

Fodor Sándor

(Folytatás elôzô lapszámunkból)

Május 15. után a foksányi állomáson kétezer foglyot bevagoníroztak és elindították ôket Ukrajnába. A Biele Cerk (Fehér torony) város határa bunkerlágerében kötöttünk ki. Azért nevezték bunkerlágernek, mert a barakkokat földbe építették. Háromsoros, sûrû, magas szögesdrót kerítés vette körül, és 30–40 méterenként géppisztolyos ôr állt az ôrtoronyban. E barakkok emeletes deszkapriccsein több mint három hónapig aludtunk a kopasz deszkákon, addigra kisoványodott bôrünk rendre kisebesedett. Késôbb kaptunk egy vékony szalmaaljat.

Közel egy hónapig pihentették az elcsigázott, kiéhezett embereket. Fôleg pedig azért, hogy kissé erôre kapva, kibírjuk a ránk váró napi 12 órai nehéz munkát. Közben a munkahelyeket fegyveres ôrséggel biztonságossá szervezték. Ám attól az eledeltôl, amit adtak, nemhogy erôre kaptunk volna, hanem még jobban legyengültünk. Hiszen a gyenge búzaôrleménybôl fôzött csirizlevestôl, és a 350 g vizes fekete kenyértôl egy hónap alatt olyan avitaminózis lépett fel, hogy a foglyok nagy része puszta kézzel szedegette ki a fogait a szájából. Végül úgy menekültünk meg a sorvasztó nyavalyától, hogy egy magyar egészségügyi bajtársunk kérésére a lágerparancsnok megengedte, hogy naponta 5— 6 zsáknyi csalánt szedjünk, amit a levesbe belefôztek... És csodák csodája: ettôl valamennyire erôre kaptunk.

Mielôtt munkára kivittek — és azután is minden héten —, orvosi vizitet tartottak. Osztályozták a foglyokat, hogy ki milyen munkára alkalmas. Ilyenkor három csoportba soroltak: 1) a pervij grád, a legegészségesebbek csoportja; 2) vtorij grád, ide tartoznak az ókások, az olyan betegek, akiket könnyû munkára osztottak be; 3) tretyij grád, a teljesen disztrófiásoké, akik olyan soványok voltak, hogy valósággal rájuk sült a bôr, s mint abszolút munkaképteleneket a „hizlaldá"-ba küldték ôket. Ott aztán magas kalóriájú koszttal igyekeztek némileg felerôsíteni, hogy újra munkaképessé váljanak. A kategóriát úgy állapították meg az orvosok, hogy a foglyok meztelen tomporán a bôrt húsostól (ha volt még egyáltalán valamicske hús alatta) megfogták és mint a parittyagumit kihúzták. Ha visszaugrott, az a pervij grád volt, mehetett nehéz munkára. A disztrófiásé úgy fittyedt le, mint egy üres bôrzacskó.

A pervij grádosok a gránit kôbányában dolgoztak, ahol 3–4 kg-os kalapácsokkal törték apróra a követ, melyet az út építéséhez, burkolatnak használtak fel. Aki a normát 12 óra alatt teljesítette, délben egy evôkanálnyi olajos hajdinakásával többet kapott. Bizony elég kevesen tudtak az igénynek eleget tenni. Pedig azzal biztattak, hogy aki a normát rendszeresen teljesíti, az „szkoro dámoj", hamarosan hazamegy. Voltak, akik bedôltek ennek a maszlagnak, hiszen ki ne akart volna mielôbb szabadulni e pokolból. Ezek a hiszékenyek halálra hajtották magukat a normadöntéssel. Jóformán csak az a néhány román hadifogoly nem dôlt be az ígérgetésnek, aki már érkezésünk elôtt a táborban volt. Ôk tudták, mennyit ér a „szkoro dámoj". Puskatussal ütlegelték is ôket az ôrök, hogy normadöntésre serkentsék, miközben szidalmazták csoportjukat, amit így zártak: „Mámáligá máláká; mámáligá máláká..." Mert állítólag a románok, amikor az oroszok átvonultak a Regáton, csak puliszkát és savanyútejet adtak nekik enni.

Akik elhitték, hogy hamarabb hazamennek, rendre mind disztrófiások lettek. Az én Katona István bajtársam is bedôlt a hitegetésnek, hogy az elsô hazaengedettek között lehessen. Hiába mondogatta egy öreg, jóindulatú orosz bányamester, aki az elsô világháborúban Magyarországon volt hadifogoly: „Ne higgyétek el, amit mondanak, mert aki bedôl neki, nem haza megy, hanem a temetôben köt ki. Ilyen koszt mellett nem sokáig lehet bírni". Mondogattam én is: „Hagyd abba, Pisa, mert te sem fogsz hamarább szabadulni, mint aki a normát nem teljesíti!" „Honvágyam van és várnak a szüleim. Én minél elôbb haza akarok menni."

(Folytatjuk)

Kolozsi Gergely István

Tisztelettel felkérünk minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 39 000 lejjel (kihordási díjjal együtt) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva komoly anyagi okokból lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.

Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet, vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon július 24-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

Szintén július 24-ig várjuk a Jókai (Napoca) utca 16. szám alatti szerkesztôségünkben, az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több mint havi 500 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.

A szerkesztôség

Mint arról keddi lapszámunkban beszámoltunk, hétfôn a kolozsvári városi tanács a harmadik és negyedik negyedévre 50–50 ezer lejes különadót vetett ki. Az RMDSZ-frakció nem támogatta a polgármesteri hivatal javaslatát. Korábban Boros János alpolgármester viszont ellátta kézjegyével azt az indokló iratot, amelyben tizenkét városi tanácsos a különadó bevezetését kéri.

— Valóban aláírtam a kezdeményezést, pontosabban azt, hogy tárgyaljunk a dologról. Sajnos nem volt idônk egyeztetni az RMDSZ-frakcióban, de az ülés elején megegyeztünk, hogy nem támogatjuk az ötletet. A határozattervezetet jómagam sem szavaztam meg. A különadó bevezetése nem szerepelt programunkban, nem akarjuk ilyesmivel terhelni a lakosságot. A határozat hiányos: nem tartalmaz büntetést azokra vonatkozóan, akik nem fizetnek, nem tesz különbséget felnôttek, kiskorúak és nyugdíjasok között. Szerintem a különadó kivetésére vonatkozó tanácsi határozat nem alkalmazható — mondta Boros János.

K. O.

Mihály-Vitályos Edit, a szucsági Randevú színjátszócsoport egyik vezetôje a Szabadság július 10-én megjelent Református központ Szucságon címû cikkel kapcsolatban megjegyzéseit kívánta tolmácsolni, hiányosnak minôsítve az információkat.

„Visszautasítom, hogy a felavatási ünnepségen történt kínos jelenet kirobbantója lettem volna, hiszen nem nehezményeztem azt a tényt, hogy egyesek elorozták volna az építkezés érdemeit, érdemekre nem is tartva igényt. Azért voltam kénytelen szót kérni, hogy visszautasítsam Oláh József kisbácsi lelkész rágalmait, miszerint a színjátszó csoport tagjainak a vezetôség egyik tagja megtiltotta a kultúrotthon építésében való segédkezést, kilátásba helyezve a csoportból való kitiltásukat. A Randevúsok tôlük telhetôen megtettek mindent azért, hogy minél hamarabb elkészülhessen a kultúrház: két jótékonysági elôadást tartottunk, fizikai munkával segítettünk, foglalkoztunk a holland vendégekkel. Sajnálatomat fejezem ki, hogy Tamás Ernô tiszteletes nem kelt a színjátszók védelmére, holott a teljes igazság tulajdonosa volt. Cáfolom, hogy — amint azt Tamás Ernô a Szabadságnak nyilatkozta — személyes konfliktusom lenne Oláh Józseffel, hiszen semmilyen személyes kapcsolatunk nincs. Sajnálatomat fejezem ki, hogy egy ünnepségen ilyen kellemetlenség megtörténhetett, és véleményem szerint felesleges volt Oláh Józsefnek rövid ideig részt vennie az ünnepségen azért, hogy ellentéteket szítson egy olyan településen, ahol a békesség kezdett helyreállni a falu népe között" — közölte lapunkkal Mihály-Vitályos Edit.

A Kálvária templom körüli földvár területén
péntek délután 18 órától vasárnap estig
26 erdélyi település hagyományápoló együttese lép fel.
Népi mesterek bemutatója!
Sör, bor és jó hangulat!
Ünnepeljünk együtt!
A szervezôk

Tegnap a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara és az olaszországi Padova környéki iparosok egyesületének konzorciumát képviselô Pro. Svi. Rom Consulting Kft. Kolozsváron megrendezte a Promoimpresa elnevezésû gazdasági kapcsolatteremtô találkozót. Tizenegy padovai vállalat, fémipari és elektronikai cégek képviselôi vették fel a kapcsolatot kolozsvári érdeklôdôkkel a jövôbeli együttmûködés reményében. Hazai részrôl hatvanan voltak jelen.

A tárgyalásokat megelôzô sajtótájékoztatón Gheorghe Muresanu kamaraelnök elmondta: elsô ízben kerül sor ilyen hivatalos rendezvényre. A vendégek szerint nem véletlen, hogy éppen Padovára és éppen ezekre az ipari ágakra esett a választás: a két város között sok a hasonlóság, az Európai Unió Finest programja pedig bizonyos ágazatokon belüli kapcsolatteremtést szorgalmaz Nyugat és a kelet-közép-európai térség között. Biztosak a mostani jégtörés sikerében és remélik, a jövôben ezek a kapcsolatok, kiszélesedô körben, állandósulnak Padova és Kolozsvár között. Városunkba eddig az olasz tôke csak visszafogottan, szervezetlenül, némely kalandor szellemû befektetô révén szivárgott be, most az észak-olasz tôke krémje csoportosan jött el hozzánk. A következôkrôl van szó: Bellon Kft., C.P.M. Sette SNC di Sette Lorenzo § C., Eurocablaggi Kft., Euro’Cryor SPA, Italtronic Kft., Lindhaus Kft., A.Mion SPA, Mondel Kft., Pavan SPA, Sea-Land, Viemme Kft. A vendégeket elkísérte Mario Bagaglia, a Banca Monte dei Paschi di Siena menedzsere, aki elmondta, hogy bankja (amely egyébként a világ elsô ilyen intézménye, 1472-ben alakult, és jelenleg hazája egyik legfontosabb bankja) az olasz tôke kolozsvári térhódítása érdekében együttmûködik az Alpha Bank fiókjával. Alessandro Giolai uniós konzul és kelet-európai gazdasági szervezô biztos a program sikerében, melyet vissza nem térítendô hitelek, vegyesvállalatok létrehozása stb. fog jelezni. Stefano Cristante (Finest SPA) szerint az olasz tôke beáramlására most érett meg a kedvezô pillanat. A vendégek elsô eredményeként a kolozsvári kamara küldöttséget szervezhet az október 19–20-án Padovában megrendezésre kerülô Eurodomus vásárra, amely a bútorok, a nyilászárók, a fényforrások rangos seregszemléje. És amelyre, a már jelentkezett svéd, dán, német, francia, horvát és brazil cégek mellett elvárják a kolozsváriakat is.

Az olasz gazdasági napok keretében szerdán és csütörtökön újabb, ezúttal Lombardiából érkezett cégek számára rendeznek találkozót a hazai érdeklôdôkkel. Szintén tizenegy, fôként fémmegmunkálással foglalkozó vállalat képviselôi várják potenciális partnereiket: G. L. Locatelli,

F.lii Pontigia, Spine e Viti, G.R.Electric, Calzificio Bram, Genimpex,Masserini, Osmos In, Frigero Mario § Figlio, ILPAS di Pizzi § C., Esseciesse.

Ördög I. Béla

A Magyar Közgazdasági Társaság június 28–30-án több, mint 500 résztvevôvel Egerben tartotta 38. vándorgyûlését. A nemzetgazdaság, a regionális integráció, a globalizálodás kérdéseit megvitató vándorgyûlés munkálatai az Eszterházy Károly Fôiskola patinás épületében zajlottak.

A megnyító plenárison dr. Chikán Attila, egykori gazdasági miniszter, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államtudományi Egyetem rektora, a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke a globalizációról beszélt. Elôadásában inkább elméleti síkon érintette a globalizáció kérdését. Kifejtette: mint fogalom, a globalizáció az emberi tevékenységek bizonyos elemeinek világméretekben való elterjedésére utal. Rámutatott arra, hogy a modern gazdaságban, bár a piac és az állam együtt jelennek meg, a multinacionális vállalatok térhódítása jellemzô. Kiemelte, hogy a globalizáció révén a tôke az országokat áthidalva terjed a világban s hozzájárul, erôsíti a társadalmi munkamegosztást. Jelenlétük nagy arányú fejlôdéshez vezetett az anyagi és pénzügyi világban, a humán területeken azonban elmaradt az elvárásoktól. A professzor szerint a gazdasági integráció Magyarországot az EU felé huzza. Jóllehet a belépés idôpontját nem Magyarország határozza meg, az országnak minden erejével azon kell munkálkodnia, hogy a megfogalmazott követelményeknek mielôbb megfeleljen.

Bár Magyarországon valós privatizáció történt, és korszerû versenytörvény segíti a gazdaság fejlôdését, vállalati szinten lemaradás mutatkozik a felkészülésben. A vállalatok többsége többnyire a felkészülés elején tart.

A megnyitón több, igen érdekes elôadás hangzott el: Milyen a vállalkozás, ha magyar? Hitek és tévhitek a magyar vállalkozóról (Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke); Gazdasági verseny a globalizáció korában (Vissi Ferenc igazgató, Deloit et Touch Rt.).

A megnyitót követôen a vándorgyûlés munkálatai öt szekcióban folytatódtak, a vándorgyûlés történetében elôször informatikai szekcióban is. Az elhangzott negyven elôadásból elég néhányat megemlítenünk: A magyar gazdasági növekedés és a Széchényi-terv (Glattfelder Béla, a gazdasági minisztérium politikai államtitkára); Lehetséges-e kiegyensúlyozott növekedés az agrárium válsága, a vidék leszakadása mellett? (Nagy Tamás, a MOSZ elnöke); A növekedés feltételei az agráriumban — lehetôség és valóság (Tarján Tamás, a miniszterelnöki hivatal fôtanácsadója); A turizmus reneszánsza a globalizáció korában (Kraft Péter, gazdasági minisztérium helyettes államtitkára); Keserves átalakulás: a költségvetési politika tíz évének tanulságai és jövôbeni szerepe (Szapáry György, a MNB elnökének tanácsosa); Az euro bevezetése: Belgium tapasztalatai (Philippe Maystadt, Belgium volt pénzügyminisztere, az Európai Beruházási Bank elnöke); A magyar államháztartás felkészítése az EU-csatlakozásra (Bathó Ferenc fôcsoportvezetô, pénzügyminisztérium); Hogyan támogatja az informatika a globalizálódást? (Török János, kereskedelmi igazgató, SAP).

Az elôadásokat és a vitákat magas szakmai színvonal és messzemenô korrektség jellemezte. Az elôadókat, a viták során felszólalókat a politikai hovatartozástól függetlenül az az ôszinte óhaj vezette, hogy sikerüljön megtalálni az EU-csatlakozásra való felkészülés leghatékonyabb, a magyar társadalom számára legelônyösebb megoldásait.

Dr. Medgyessy Péter, az Inter-Európa Bank Rt. és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, volt pénzügyminiszter zárószavaiban sikeresnek ítélte a vándorgyûlést. Rámutatott: a globalizáció régóta tart. Erre jó példa a kultúra, a tudomány, a gazdaságban azonban csak az utóbbi idôben gyorsult fel. Az informatika és az új technológiák megjelenése felerôsítette a folyamatot. Ennek következtében a nemzetgazdaság, a regionálitás és a globalizáció, mint egymásra ható tényezôk egymást feltételezik. Következésképpen az ország jövôje érdekében az integrációt ki kell használni. Ennek a folyamatnak lesznek gyôztesei és vesztesei is, a gyôzelemhez azonban ésszerû politikára van szükség. A közgazdász-vándorgyûlés ehhez próbált szerényen hozzájárulni.

Dr. Kerekes Jenô
az RMKT elnöke

A Pro Ruralis Környezetvédelmi Egyesület szerdán reggel 9 órától Kolozsvár állampolgárainak joga van a zöld övezethez címmel nyílt vitanapot szervez a Melody szállóban. Napirenden szerepel városunk zöldövezetének megôrzése, gondozása, kialakítása, s az erre vonatkozó jogi szabályoknak a megbeszélése. Az egynapos nyílt rendezvényen a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek, a polgármesteri hivatal, a Kolozs Megyei Tanács, a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Hivatal, az RMDSZ, Demokratikus Konvenció, a Nemzeti Liberális Párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja képviselteti magát, valamint a nemkormányzati szervezetek képviselôi. Többek között a környezetvédelmi témájú pályázatokat, a társulást a Karting pálya igazgatásáért és egyéb kérdéseket vitatnak meg.

Szôcs Andrea Enikô

A héten Kolozs megye újonnan alakult rohamosztagának 10 rendôre edzéssel összekötött továbbképzôn vesz részt Magyarországon. A táborban a résztvevôk új antiterrorista harcitechnikákat sajátítanak el. A test test elleni harcot, a terroristák ártalmatlanná tételét Ausztriából, Magyarországról, Egyesült Államokból és Izraelbôl érkezett szakemberektôl tanulhatják meg. A program szervezôje, Wolfgang Kratina (Ausztria) edzô elmondta: a különbözô országok rendôrei közötti találkozások nagyon fontosak a nemzetközi bûnügy megelôzése szempontjából. A román speciális csapat a közeljövôben az osztrák testvérszervezetnél tanulhat tovább.

Sz. A. E.

• Fosztogatás közben érték tetten július 8-án Cristian Simiont (22). A máramarosszigeti fiatalemberrôl aztán kiderült: országos körözés alatt áll, három éves börtönbüntetés letöltése vár rá. Több, hasonló módon (gépkocsifeltöréssel) elkövetett lopás gyanusítottja. Mi több, egy Rohm RG-96-os, 9 mm-es kaliberû pisztolyt és a hozzá tartozó 8 hüvelyes tölténytárt találtak nála — ezeket június 17-rôl 18-ra virradóra lopta el. Letartóztatták, minôsített lopás és engedély nélküli fegyverviselés miatt vizsgálják.

• Tetten érték a dési járôrök a nagyiklódi (Iclod) Carol Sipost (23), aki a háztetô áttörésével hatolt be a Ciudan Kft. mulatójába. Az 1,2 millió lejes kár megtérült. Ugyancsak hétfôn, Tordán egy kéttagú rendôrjárôr két kiskorúnál, Alex L.-nél (14) és Adela G.-nél (13) 400 ezer lej értékû, a Cominou Kft.-tôl származó lopott javakat találtak.

• Gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel is vádolják a nemrég, éppen a rendôrség napján ismertetett 11 tagú rablóbanda néhány tagját. A fôleg a Sétatéren „mûködô" banda tagja közül Elekes Ioan (19), Adam H. (17), Claudiu H. (16) és Romeo R. (17) május 8-áról 9-re virradóra belekötött Petru Munteanuba (34), ütéseket, rúgásokat és ökölcsapásokat mért rá, valamint megfosztotta maroktelefonjától. Az áldozat május 12-én belehalt sérüléseibe, így a vád jogi besorolását gyilkossági kísérletrôl minôsített gyilkosságra változtatták. A banda másik három tagja Kiss Levente (18), Francisc N. (17) és Claudiu M. (18) május 20-ról 21-re virradóra Claudiu Alin Vârciunak (23) okozott életveszélyes sérüléseket.

(pja)

Amint azt a Szabadság korábban közölte, július 14–16 között kerül sor a „Millenniumi sokadalom" címszó alatt zajló rendezvényre. A részletekrôl Németh Attila, a szervezést magára vállaló Archívum Kultúrális Alapítvány alapító tagja számolt be lapunknak.

Elmondotta: a magyarországi Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával egy rendezvénysorozatra kerül sor. Magyarországon öt városban, Erdélyben két helyszínen lesz „sokadalom". A hagyományôrzés jegyében zajló ünnepség mûvészeti oldaláért a nemzetközi hírû Novák Ferenc koreográfus felel, akivel a táncházmozgalom útján kerültek kapcsolatba a szervezôk. Az Archívum Alapítvány hathatós segítséget kapott az EMKE országos szervezetétôl. Erre feltétlen szükség volt, hiszen több mint száz területi EMKE, illetve RMDSZ szervezet kapott tájékoztatót a rendezvényrôl.

Németh Attila hozátette: megpróbáltunk olyan szórványbeli hagyományápoló néptáncegyütteseket, kórusokat is mozgósítani, melyekrôl tudtuk, hogy bár színvonalas elôadásaik vannak, anyagiak hiányában ritkán kapnak meghívást fellépésekre. A magyar kormánytól érkezett támogatásnak köszönhetôen legalább az útiköltségét sikerül fedezni a több mint húsz helységbôl érkezô csoportoknak.

Nagyon fontosnak tartjuk — mondotta a szervezô — , hogy az RMDSZ vezetôin, egyházi méltóságokon kívül szilágysági, máramarosi, bánsági néptáncegyüttesek is felléphetnek a három napos rendezvényen. A péntek délutáni megnyitó beszédet Kónya-Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke tartja.

Nánó Csaba

A Szabadság harmadik negyedévi, illetve júliusi egyhavi elôfizetôi nyereménysorsolására 13-án, csütörtökön — a korábban meghirdetett idôpontnál egy órával késôbb — este fél 7 órakor kerül sor támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király — Brãtianu — u. 26.) második emeleti dísztermében. Július-szeptemberi negyedévi pályázatunkon 1,5 millió lej értékû, 63 cm-es átmérôjû színes Nordmende televíziót nyer ekkor szerencsés elôfizetônk, az Intersat Kft. jóvoltából.

Azok között, akik július hónapra elôfizettek a Szabadságra, a következô díjakat sorsoljuk ki: 1. Tefal villanykemence, az Amic fôdíja, 2. felgöngyölhetô turistamatrac, a VSA terméke, 3. 50 000 lejes vásárlási utalvány a Chilly-Willy használtruhaboltba, 4. viaszosvászon asztalterítô és csempe-lehúzósképek a Tapet-Centertôl, 5. mûanyag kosár, tálca, pohár- és fagylaltkészlet, a Hélène fordítóiroda meglepetése, 6-8. kertészeti csomag, a Dan Magdun Gazdabolt tavaszi ajánlata, 9. egészségápolási cikkek, a Fantastik Intermed adománya.

Ugyancsak az Apáczai-líceumban és a fenti idôpontban sorsoljuk ki a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin utóbbi három hónapban meghirdetett rejtvénypályázatának többtucat nyertesét is.

Meglepetés is lesz: közönségünket az Öregfiúk Zenekara fogja hangulatos muzsikával szórakoztatni!

Sok önkéntesre lesz szükségünk. Mindenkit szeretettel vár

a szerkesztôség

John Rakoltával, Románia detroiti tiszteletbeli konzuljával folytatott eszmecseréje után Emil Constantinescu elnök bejelentette, hogy megszületett a befektetési lehetôségek javítását elôsegítô elnöki bizottság.

Az elmúlt hét végén tartott találkozón több amerikai üzletember is részt vett, de jelen volt Románia washingtoni nagykövete, Mircea Geoanã valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, James Rosapepe is.

Az államfô bemutatta a román állam elért eredményeit, amelyek elsôsorban a politikai, a gazdasági és a törvényhozási életet érintették, ugyanakkor beszélt az amerikai üzletemberek elôtt a hazai adótörvény tervezetérôl valamint az adóbehajtás új törvényes rendelkezéseirôl. Ezek a törvénykezdeményezések szerinte fel fogják javítani a hazai befektetési lehetôségeket, és jelentôs külföldi befektetéseket fognak az országba vonzani.

John Rakolta rámutatott, hogy az amerikai üzleti körök érdekeltek abban, hogy Romániában létrejöjjenek a szabadkezdeményezés alapvetô feltételei, az összes befektetônek egyforma jogokat kell biztosítani annak érdekében, hogy a profit minél jelentôsebb legyen.

Az amerikai üzletemberek elmondták, hogy megelégedéssel tapasztalták, milyen jól képzett munkaerôvel rendelkezik Románia. Szerintük ez jelentôs tényezô lehet, amikor az amerikai befektetôk Romániáról kérnek információkat.

Az összes politikai erô támogatásának örvendô középtávú fejlesztési stratégia betartása által Románia 2004-ig 9 százalékos szintre fogja visszaszorítani az inflációt, 2008-ban pedig ez az érték 3 százalék alá fog kerülni, mondta Mugur Isãrescu kormányfô.

A kormányfô kijelentette, hogy az utóbbi idôben jelentôs mértékben javultak Románia gazdasági mutatói, ugyanakkor ismét kifejtette szándékát, hogy a kormány annak ellenére is folytatni kívánja a fájdalmas reformintézkedések foganatosítását, hogy 2000 választási év.

Isãrescu rámutatott, hogy az idei kormányprogram az inflációmentes gazdasági növekedésre alapozódik, ugyanakkor kifejtette arra vonatkozó véleményét, miszerint meg kell tisztítani a bankrendszert.

A lakossági megtakarítások májusban egy százalékkal csökkentek, s elérték a 42 599 milliárdos szintet, miközben a lakossági befektetések elsôsorban az állampapírok felé irányultak. A kibocsátott kötvények reális konkurensei voltak a felkínált banki kamatoknak — állítja a Román Nemzeti Bank közleménye.

A lakosság tulajdonába került állampapírok szintje 9,2 százalékkal,

6 999 milliárd lejre növekedett. A cégek lejben tartott bankbetétjei 1,2 százalékkal nôttek, s elérték a 7.582 milliárd lejes szintet. A külföldi állampolgárok lejben kifejezett valutaletétjei 6,7 százalékkal, 55 015 milliárd lejre emelkedtek. Ebbôl a növekedésbôl a tényleges letétek 3,5 százalékot tettek ki, az infláció pedig 3,1 százalékkal emelte az összeget.

A forgalomban levô pénzösszeg májusban 143 046 milliárd lej volt. Ez az elôzô hónaphoz viszonyítva 2,5 százalékos nettó növekedést jelent (tényleges növekedés: 0,7%). A külaktívák 4,2 százalékkal, 50 310 milliárd lejre növekedtek. A belföldi aktívák 1,6 százalékos nettó növekedéssel elérték a 92 736 milliárd lejes szintet.

A Világbank romániai programjainak a folytatását nem befolyásolja az ôszi általános választás — jelentette ki Andrew Vorkink, a Világbank romániai kirendeltségének az igazgatója romániai látogatása végén —, hiszen valamennyi jelentôs politikai erô támogatja a gazdasági és strukturális reformintézkedéseket.

A Világbank programjai hosszú lejáratúak, és azokat semmiképp sem befolyásolhatják az ôszi választások eredményei. A Világbank továbbra is figyelemmel követi a PSAL II és más programok elôírásainak is a betartási módozatait — mondta.

Andrew Vorkink rámutatott: a PSAL II program keretében a Világbank kiutalhat Romániának egy újabb 400 millió dolláros kölcsönt.

A következô idôszakban a Világbank aláírja a hazai hatóságokkal a következô ASAL-szerzôdést (a mezôgazdaság reformjára), amelynek keretében 100 millió dollárt utalnak át. Ezt további 50 millió dollárral fogják kiegészíteni annak érdekében, hogy az egykori téeszeket a kormány privatizálhassa.

Látogatása során a Világbank romániai megbízottja tárgyalásokat folytatott a kormány tagjaival az aláírt szerzôdések betartási módozatairól, a következô 12 hónapra nézve.

A román gazdaság fejlôdése jelentôs, habár ez a fejlôdés egyelôre a lakosság által még nem érzékelhetô. A makrogazdasági és strukturális reform hatása a késôbbi idôszakban jelentkezik, és csak valamikor a jövôben nyilvánul majd meg gazdasági növekedésként, és javítja az életkörülményeket — tette hozzá.

A Világbank a törvénykezési reform végrehajtásában is támogatja a kormányt, és 50 millió dolláros kölcsönnel kívánja támogatni a korrupcióellenes intézkedéseket.

Az utcai pénzváltóknál a forint 76/80, a márka 10 300/10 500, a dollár pedig 21 300/21 500 lejbe került.

Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért (SZR) párt elnöke a XXI. századi Románia elnevezésû nyári egyetemen azt nyilatkozta, hogy pártja két lehetôség között választhat: a szociálliberális szövetség mellett még fenn áll a szociáldemokrata változat is.

Az elsô variáns mellett szól, hogy létrejöhet egy, a Román Társadalmi Demokrácia Pártját (RTDP) ellensúlyozó szövetség, mert az RTDP — Melescanu szerint — még nem találta meg a modern irányvonalat. A SZR elnöke azonban nem zárta ki a lehetôségét annak sem, hogy éppen az RTDP-vel társuljon, tekintettel a helyi választúsok eredményeire. — Nem hagyható figyelmen kívül egy RTDP–SZR–Demokrata Párt variáns sem, amely 66 százalékot tudhatna magának jelenleg — mondta Melescanu.

Az RTDP alelnöke, Ioan Mircea Pascu is támogatója az utóbbi változatnak, szerinte ez a választópolgárok számára „rendkívül vonzó" lenne.

A Nemzeti Befektetési Alap (FNI) néhány kárvallottja kedden délelôtt spontán tüntetést szervezett a román szenátus elôtt. Legfôbb követelésük, hogy az FNI-ügyet kivizsgáló bizottság fogadja be képviselôket.

A tiltakozó csoport tudomására jutott, hogy a fôvárosi bíróság a bélyegilleték ki nem fizetése miatt július 25-re halasztotta el a CEC és az FNI közötti, szerzôdés felbontásával foglalkozó per tárgyalását, és nem fogadta el az FNI-kárvallottak ügyvédjét, Gheorghe Ratiut. A csendôrök által felügyelt mintegy 150 fôs csoport már a bíróság épületében elkezdett tiltakozni, a szenátus felé menet a CEC épületét is „meglátogatták" — incidensekre azonban nem került sor.

Daniel Dima, az FNI-kárvallotak képviselôje a Mediafax hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy részrehajlás miatt igényelni fogják a tárgyalást vezetô bíró lecserélését. Dima a 180 ezer lejes bélyegilleték kifizetését is sokallotta.

Az FNI kolozsvári kárvallottai úgy döntöttek: csatlakoznak a Bukarestben megalakult, érdekeiket védô csoportosuláshoz az elvesztett pénzük visszaszerzése céljából. Ennek csak annyi a feltétele, hogy a tagok havi 5000 lej díjat kell befizessenek.

A nagygyûlésen, mindössze két tartózkodás mellett, egyöntetûen igennel szavazta meg a csatlakozást a mintegy 400 résztvevô. A találkozón Anton Ionescu liberális képviselô ismertette azt a törvénytervezetet, amelyet egy hónappal ezelôtt nyújtottak be a képviselôházban. A tervezet azokat a pénzforrásokat is megnevezi, amelyekkel kárpótolhatók a kárvallottak. Ilyenek például: a SOV Invest tulajdonában levô részvények, a cég aktívumainak értékesítése, költségvetési források, valamint az FNI helyzetét okozó ügyintézôk és részvényesek vagyona.

A kolozsvári FNI-kárvallottak hétfôn tüntettek a prefektúra elôtt — Lucia Marcu, a kezdeményezô bizottság elnöke szerint ezentúl minden hétfôn és szerdán hasonló akcióra kerül sor. Habár ilyen jellegû engedélyük csak július 15-ig van, ezt meg nem határozott idôre meg akarják hosszabbítani.

A rendôrségre összesen 7000 személy nyújtott be panaszt az FNI ellen.

Mugur Isãrescu kormányfô az NLP-vel való találkozó után elkerülte a választ arra a kérdésre, hogy egyetért-e az Emil Constantinescuval alkotott tandemmel. A Mediafax szerint Isãrescu kijelentette: a választási kampány alatt is a kormányprogram alkalmazására törekszik majd, és nincs szándékában beiratkozni egyetlen pártba sem. A kormányfô visszautasította Valeriu Stoica felkérését is, hogy lépjen be az NLP-be. Hozzáfûzte viszont: amennyiben mégis vállalja a politikai szereplést, akkor a liberálisokhoz való csatlakozást választja, tekintettel a családja hagyományaira. A találkozón Isãrescu tájékoztatta az NLP csúcsvezetôségét a kormány további gazdasági és szociális stratégiájáról.

Kedden a jugoszláv állam 2 millió dolláros kártérítésért beperelte az Esmeralda bányavállalatot és a román államot. Milos Bojovic jugoszláv fôügyész szerint Románia felelôs a területén mûködô vállalatok tevékenységéért, következésképpen a tevékenységük miatt külföldön keletkezett károkért is. Bojovic emlékeztetett: Románia is aláírta a Tisza-szennyezés elleni megállapodást, amelyben minden parti ország, köztük Jugoszlávia is részes.

Gönczy János kormánybiztos a tegnap bejelentette Magyarország kártérítési igényét a januári tiszai és szamosi ciánszennyezés miatt. A térítési igény a magyar államot közvetlenül ért természeti és gazdasági károk költségeit tartalmazza, a rehabilitációs, az ökölógiai kár, a folyó és környezetének visszaállítására vonatkozó eljárások költségeit is. A kormánybiztos szerint a ciánszennyezés következtében 100 ezer tonna mérgezô anyag került a folyókon át a Dunába és a Fekete-tengerbe, és Magyarországon több mint 1200 tonna hal pusztult el. A bányatársaság vezetôsége sokallja a magyar állam kártérítési követeléseit, és kijelentette: sem a biztosítás, sem a vállalat vagyona nem fedezi a magyar igényt. A július 11-i hitelezôi gyûlésen Magyarországot az ausztráliai Perthben ismét a Slater and Gordon ausztráliai ügyvédi iroda képviselte. Az Esmeralda ügyvédei elutasították a vállalat felelôsségét, túlzottnak minôsítették a kárigényt. A hitelezôi gyûlést két hónappal elnapolták, hogy idôközben megvizsgálják a cég jogi felelôsségét és pénzügyi helyzetét.

Sz. A. E.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ), a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (KDNSZ), a Romániai Környezetvédô Szövetség (RKSZ) és a Romániai Demokratikus Konvencióban részt vevô nem kormányzati szervezetek tanácsa július 18-án eleget tesz a Polgári Szövetség által kezdeményezett találkozón való részvételnek. A megbeszélés célja a közép-jobboldali erôk közötti választási stratégia létrehozása.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]