2000. június 14.
(XII. évfolyam, 136. szám)

Közel 1 millió 650 ezer hektár mezôgazdasági területen pusztult el a termés 40 százaléka a tartós hôség miatt. Az aszálykárok nagysága eléri a 4150 milliárd lejt — közölte a mezôgazdasági minisztérium. Az ország 40 megyéjébôl 30-ban okozott károkat a rendkívüli idôjárás, a legnagyobb mértékben Dolj, Kolozs, Vaslui, Mehedinti, Olt, Botosani, Teleorman, Galati, Temes, Vrancea, Prahova, Iasi és Maros megyéket sújtotta. A legnagyobb mértékben a búza, a rozs és a tavaszi, illetve ôszi árpa károsodott, de jelentôs károk keletkeztek a kukoricában, napraforgóban, a takarmánynövényekben és a cukorrépában is.

A mezôgazdasági minisztérium kedden 1100 milliárd lej azonnali költségvetési támogatást kért öntözésre, hogy enyhíteni lehessen az aszálykárt. A kormány csütörtöki ülésén dönt a kérésrôl.

Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter szerint a költségvetési támogatással elérhetô lenne, hogy a jelenlegi 60 ezer hektárnyi terület helyett 800 ezer hektáron öntözzenek a termelôk. Egyes szakemberek szerint azonban már az sem javíthat sokat a helyzeten, ha a kormány megadja a kért segítséget. Mások úgy látják: az öntözés sem mentheti meg a kiégett termést.

A Romanian Economic Daily címû angol nyelvû gazdasági napilap az Országos Agrárfejlesztési Szövetkezet tanulmányát ismerteti a romániai öntözési rendszer jelenlegi állapotáról. Romániában 1989-ben 3,1 millió hektárt lehetett öntözni. Az elmúlt tíz évben az öntözôrendszert teljesen elhanyagolták, és ma már elméletileg is csak 1,8 millió hektár lenne öntözhetô. A felmérés szerint az öntözôrendszer jelentôs részét egyszerûen szétlopták és lerombolták. Leszerelték és elvitték a szivattyúkat, az elektromos vezetékeket, az öntözôberendezéseket, a csöveket. A becsült kár nagysága meghaladja a 200 millió dollárt — azaz megegyezik a mostani 4 ezer milliárd lejes aszálykárral. A mezôgazdasági minisztérium évrôl évre kisebb összeget adott a rendszer fenntartására és fejlesztésére: az idén összesen 62,7 milliárd lejt.

A még mûködôképes kapacitás is kihasználatlan, mert a román mezôgazdaságra jellemzô 2,2-2,5 hektáros magánparcellák tulajdonosai, illetve a csôd szélén tántorgó egykori állami gazdaságok képtelenek kifizetni az öntözés költségeit. Az idén 517 ezer hektár öntözésére kötöttek elôszerzôdést, de az adatok szerint ténylegesen csak 42 ezer hektáron öntöznek.

Dorin Urcan mérnök, a Kolozs megyei mezôgazdasági felügyelôség igazgatója elmondta: a megyében több mint 265 milliárd lej a kár. Eddig csak a szalmásgabona táblákat, a kukoricát, a cukorrépát, a napraforgót, a vörös here és lucerna parcellák termésveszteségét vizsgálták. Az ôszi búzát még virágzás idején érte a szárazság, a tavasszal vetett növények egyenetlenül keltek ki.

A Szabadság kérdésére Urcan kifejtette: 1989 elôtt megyeszerte több mint 6000 hektár szántó területet öntöztek. Ebbôl mára szinte semmi sem maradt.

Ketten kerültek rendôrkézre a napokban ismertetett, lopott autóval elkövetett fegyveres rablás tettesei közül. A bükki Izvorul Crisului fogadóban június 1-jérôl 2-ára virradó éjszaka túszokat ejtô, majd számos értéktárggyal meglépô tettesek filmbe illô tettére a rendôrök hasonló módon reagáltak (amilyen az adjonisten...). Június 13-án egy különleges alakulat Nagyenyedre távozott, 3 óra 45 perckor körbevették az Unirea Szállót, ahol a rablás férfi elkövetôi és két másik nô tartozkodott. A két szoba ajtaját betörve elfogták Vasile Andreit (22 éves, ceahlãu-i lakos, mezôgazdász szakos egyetemista), Ioan Daniel Baciut (21 éves, ceahlãu-i lakos, joghallgató). Velük együtt ôrizetbe vették Maria Cornelia Varvarát (18 éves, Piatra Neamt-i tanuló) és Ioana Baciut (21 éves, Piatra Neamt-i foglalkozás nélküli).

— 13-a nem szerencsés nap a számukra — nyilatkozta Nelu Pop ezredes, a megyei rendôrség fônöke. — Reméljük, a rablásban részt vevô nô, a 24 éves Samu Teréz is hamarosan kézre kerül.

A hotelszobában felfedezték az ellopott ékszerek egy részét, valamint egy géppisztolyt, egy vadászpuskát a megfelelô lôszerrel és egy forgópisztolyt. A tetteseket más ügyek kapcsán is vizsgálják, a nyomozás folytatódik.

Póka János András

Felelôsségem teljes tudatában állítom ezt.

Nagyon nehéz döntés volt lemondani a jelölésrôl, hisz magam mögött éreztem közösségünk bizalmát, aminél többre kolozsvári magyar nem vágyhat és amelynek eredményét biztosan élveztem volna a második fordulóban is.

Mégis emberi számítás szerint Serban Rãdulescu az, aki legyôzheti Funart. És le is fogja gyôzni, ha elhisszük, hogy sorsunknak urai vagyunk és rajtunk, minden egyes kolozsvári polgáron múlik, hogy még négy évig szenvedjük világ csúfjára a zsarnok jármát, vagy egyszer s mindenkorra végzünk vele.

A pártok és a civil szervezôdések megtették a magukét: minden nézeteltérést hátra hagyva összefogtak az ellenség ellen, mert Funar nem ellenfél, hanem ellenség. Ennek eredményeképpen, szakértôk szerint,Serban Rãdulescu esélyessé lépett elô. Feltéve, ha hiszünk gyôzelmében és elmegyünk szavazni. A funar-hívôk meggyôzôdésében nem hihetünk, de magunkban igen. Többen vagyunk józan, racionális emberek Kolozsváron, mint gondolnánk. Funar 1996-ban is a szavazásra jogosult kolozsváriak mindössze 25 százalékának voksával nyert, 2000. június 4-én ennél is kevesebben akarták ôt látni városvezetônek. De azok elmentek szavazni.

Ha elmegyünk szavazni június 18-án, egyszerûen leseperjük a jelenlegi polgármestert a történelem asztaláról.

CSAK RAJTUNK MÚLIK,

HIGGYÜNK MAGUNKBAN, LEGYÔZZÜK FUNART!

Eckstein Kovács Péter

A regény — ma
Az Apostrof és a Korunk szervezte Román–Magyar Kulturális Kapcsolatrendszer legújabb rendezvényének címe: A regény — ma. Meghívottai: Gabriela Adamesteanu, Szilágyi Júlia, Marius Tabacu, Alexandru Vlad és Ovidiu Pecican. A kerekasztal-beszélgetésre június 14-én, este 6 órakor kerül sor a Mûvészeti Múzeumban (Bánffy-palota).

A TERÜLETRENDEZÉS ÉS AZ URBANISZTIKA NYOLC ÉVE címmel nyílik kiállítás június 14-én, szerdán de.10 órakor a fôtéri Mûvészeti Múzeumban. Szervezô: a megyei tanács urbanisztikai és területrendezési igazgatósága.

KOVÁCS ANDRÁS budapesti filmrendezô Két szólamban címû, a mezôségi Kidérôl készült filmjét június 20-án, 20.40 órakor közvetíti a Duna tévé.

A NYÁRI ZENÉS ÁHÍTATON június 14-én, szerdán du. 6 órakor a Farkas utcai református templomban Maria Abrudan Bruhns-, Bach-, Messiaen- és Dupré-mûveket játszik. Szeretettel várnak minden zenekedvelôt.

A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK szentelt, az észak-erdélyi zsidók deportálásának évfordulóján minden évben megrendezett emlékünnepségre június 18-án, vasárnap de. 10 órakor kerül sor a Horea út 21. szám alatti Deportáltak Emléktemplomában.

KALOTASZEGI TÁJAK címmel Jablonovszky Elemér tart vetített képes elôadást június 15-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.). Az elôadás után közgyûlést tartanak választási problémákról.

AGYKONTROLLKLUB TALÁLKOZÓ június 16-án, pénteken 18 órakor az 1-es klinika fiziológiai amfiteátrumában.

A KOLOZSVÁRI APÁCZAI CSERE JÁNOS ELMÉLETI LÍCEUM felvételi vizsgát hirdet angol nyelvet intenzíven tanuló V. osztályba. Beiratkozni az iskola titkárságán lehet 2000. június 16-ától 21-éig, 10–14 óra között. A beiratkozáshoz szükséges iratok: dosszié, fénymásolt születési igazolvány, igazolvány a IV. osztály elvégzésérôl. A vizsga idôpontja június 22, 9 óra (írásbeli), 14 óra (szóbeli). A nyelvvizsga témakörével kapcsolatos tudnivalók az iskola hirdetôtábláján találhatók. Cím: I. C. Brãtianu/Király utca 26. Telefon: 197-251.

Zorkóczy Zenóbia szabadúszó színésznô, a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetôje nemrég érkezett vissza a magyarországi Három nap Pilinszky Jánossal címû színházi rendezvénysorozatról, ahol Bálint Márta erdélyi származású színésznô és Erdélyi György budapesti mûvész társaságában Pilinszky Gyerekek és katonák címû drámáját mutatták be.

— A darab rendezôje, Erdélyi György választott ki erre az elôadásra — mondta Zenóbia (akinek Zénó a mûvészneve). — Történt ez mindazok után, hogy Erdélyi látott engem játszani Cocteau: Emberi hang címû drámájában, amit a budapesti Korona Pódiumon adtam elô februárban. Megemlíteném, hogy Erdélyivel a jövôben is készülünk közös elôadást készíteni Nô–férfi kapcsolatok Shakespeare darabjaiban címmel.

— Milyennek tûnt a Pilinszky-rendezvény?

— Érdekesnek. Ahhoz képest, hogy csak egy hétig próbáltunk — közönség is volt, és taps is. Mi nem vagyunk hozzászokva itt Erdélyben az ilyen rövid próbaidôhöz. Azt szerettem a rendezônél, hogy a hagyományos színpadi dramaturgiát az „álom dramaturgiájával" cserélte fel. Ez különösképpen szerencsés megoldás egy Pilinszky-dráma esetében, hiszen a költô misztikus varázsereje — legalábbis én így érzem — egyre jobban hódít most, a XXI. század küszöbén. A magyarországi sajtó sokat foglalkozott a rendezvénnyel, és általában méltatta a felvonultatott színészgárdát.

— Milyen terveid vannak?

— Az alapítványunk szeretné folytatni az elôadásszervezést és segíteni más elôadók bemutatását. Ez a tevékenységünk ôsszel debütált: ha jól számolom, negyven elôadást szerveztünk meg a Cocteau-darabbal, és a múlt hónapban sikerült más mûvészeket is pódiumhoz juttatni. A Márton Áron Kollégiumban a Tavaszi Napok alkalmával három elôadást szerveztünk: az érdeklôdôk találkozhattak ily módon Ladik Katival, Szôcs Gézával és az Elôretolt Helyôrséggel is. Miután befejezem a jogon a vizsgáimat, azonnal utazom Temesvárra, és elkezdem Tennessee Williams A ház bontásra vár címû darabjának próbáját. A rendezô: Luminita Stoianovici színésznô. Ígéretes elôadásnak ígérkezik... Kétszerepes darabról van szó: a fiú-szerepet „kihúzta" a rendezô, és egy játékbabát adott partnerként — így akart a magánynak dimenziót adni.

Szabó Csaba

Június 12-én a Gyárfás Jenô (Bistritei) utca 16. szám alatt a Pro Vitam Diagnosztikai és Kezelési központban megnyílt az Utókezelési (Recuperare) Osztály, amely lényegében egy jól felszerelt gyógytornaterem, ahol két gyógytornász felügyelete alatt fôleg agy- és koszorúérbetegek részesülhetnek utókezelésben. Terza Lívia gyermekgyógyász-ekográfus (a Pro Vitam Diagnosztikai és Kezelési Központ igazgatója) nyitóbeszédében kiemelte az osztály létrehozásának szükségességét egy olyan századvégen, amikor a betegsegélyzôknek még nem sikerült összefüggô utókezelési stratégiát kidolgozniuk Kolozsváron. Mãgherusan Monica kardiológus a szív- és koszorúérbetegek utókezelésérôl beszélt, hangsúlyozva, hogy e betegek számára felbecsülhetetlen értékû ez az osztály. Ezt követôen Kory Stefania ideggyógyász-fôorvos beszélt az ideggyógyászati betegségek utókezelési vonzatairól. Dukász Ernô, a Kolozsvári Gyógytornászok Egyesületének elnöke figyelmezetett: a gyógyszeres kezelésnek is megvannak a határai, így különösen fontos szerep hárul a gyógytornára, amit íme, a Pro Vitam Diagnosztikai és Kezelési Központban is igénybe lehet most már venni, naponta 8–20 óra között.

Vasvári Szabó Márta

A hatszázkilencven tagból mindössze huszonkilencen képviseltették magukat a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara keddre meghirdetett közgyûlésén. Ezért az alapszabályzat értelmében, mely szerint a részvételnek meg kell haladnia az 50%+1-et, az idei közgyûlés új idôpontja: 2000. június 20-a 11 óra, a Diákmûvelôdési Ház nagytermében.

A 2000 júniusában nyomdából kikerült L.K.K.T. — a kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata — belsô borítóján egy Bolyai János kéziratából idézett tintapacában olvasható a fenti két szócska, Egyed Emese a lapot útjára bocsátó szép üzenetének címeként. Záró sorai: „Az ám, látom egy ideje, hogy íródik a láthatatlan írás! Idei citromok frissen facsart levével. Áttetszô betûkkel.

Közelítem a gyertyalángot...

Olvassuk." — rávilágítanak a vállalkozás nehézségeire: lehet-e „láthatóan", egyszersmind „áttetszôen" írni a tudomány tárgyaként elgondolt irodalomról?

A lap léte az elsô állomás az igenlô válasz felé: olvashatunk benne tanulmányt Bodor Ádam Az érsek látogatása címû regényérôl, egy teljes blokkot Sütô András Egy lócsiszár virágvasárnapja címû drámájának újraértési kísérleteirôl, Jean-Luc Godard és Peter Greenaway „fény-képeirôl". Az Inkluzív rovatban megszólal(tatódik) Szilágyi N. Sándor, aki a kognitív tudományok egyik „apostola" a BBTE magyar tanszékén és olyan érdekességeket érint, mint hogy mi a különbség a magyar és román nyelv „nemzet", illetve „kutya és macska" fogalmai között.

A lap, a mûfaji megjelölés ellenére, irodalmat is „hoz", Gál Attila és Lövétei Lázár László verseit, valamint a rejtélyes nevû Sein Ármin prózáját. E felsorolás természetesen a teljesség igénye nélkül, csupán csaliként íródott: aki szeretne többet megtudni a láthatóság fokáról, az elméleti lapindítás kérdéseirôl, illetve a szerkesztôség ars poeticájáról, azt szeretettel várjuk a 2000. június 14-én délután 5 órától tartandó lapbemutatóra, a BBTE Bölcsészkarának Grimm-termébe.

Tematikailag ugyancsak változatos a Mûvelôdés legújabb száma. Mûemlékvédelem a lélek erejével címmel László Bakk Anikó a VII. Mátyás Napok jelentôségét taglalja. A reneszánsz kori gregorián énekekrôl Elena Maria Sorban, a történelmi múzeum textilgyûjteményében található reneszánsz hímzésekrôl Szôke Annamária ír. Chrétien Troyes de Lancelot 12. századi szerzô A Kordé lovagja címû mûvét fordítója, Vaskó Péter mutatta be. Az eseményrôl Demény Péter számol be Sasszé az idôben címmel. A szem és a lélek — Görög világ — reneszánsz tükörben, az írást jegyzi Horváth Andor. Törökös elemek az erdélyi népi hímzésben címmel Szentimrei Judit közöl gazdagon illusztrált tanulmányt, Kanizsai Orsolya reformkonyhájáról Asztalos Bernadett ír. Megtudhatjuk továbbá, hogy tízéves a gyéresi népfôiskola, hogy Turcza László festô most éppen aranykorszakát éli, s hogy író vagy grafikus volt-e Kató Gizella. Érmékbe örökített lélek címmel Dancs Rózsa Pédery Hunt Dóra munkásságáról ír. Olvashatunk a lapban az egyesületek és alapítványok létrehozásának módozatairól, egy méltánytalanul elfeledett természettudósról, a nagyenyedi Fenichel Sámuelrôl, valamint a vadvirágok és a madarak szerepérôl Áprily Lajos költészetében. Török István rektorprofesszorra Gábor Dénes, Kôváry Lászlóra Molnár B. Lehel emlékezik. 1848/49 végnapjai a bánsági hegyvidéken a címe Gálfy Gyula cikkének, míg Török Sándor, a lap szokásos tematikájához képest némiképp rendhagyó módon, az infarktus megelôzésérôl ír Szíves üdvözlet a Tündérvölgybôl címmel.

N. J.

Ritkán engedheti meg magának az átlagember, hogy kimenjen valahova pizzát enni, vagy Happy Meallel megörvendeztetni a kölyköt. Ha mégis megteszi, a havi költségvetése bánja, a rezsipénz, a kenyérrevaló. A zsebében lapuló ötvenezres bankjegyet még egyszer, utoljára megtapogatva, félénken ül le az étterem egyik sarkában álló asztalhoz, a szék szélére. Akarva-akaratlanul összehasonlítja magát a körülötte ülô, öntelt magabiztossággal jólétüket fitogtató újgazdagok seregével. Megjön a pincérnô, ott hagyja a menût az asztalon. Már az is reflex, hogy az ember kikeresi a legolcsóbb, persze legpocsékabb pizzát, és a fennmaradó összegbôl kiszámítja, hogy éppen csak marad még egy sörre való. Sôt, nagyvonalú is lehet, a többi ezerötszázból borravalóra is futja. No, ahogy ezt szépen kiszámolja, már kezdi is jobban érezni magát. Nem sokáig, mert az asztal mellett megáll egy öregember, olyan, mint bármelyik nyugdíjas, egyik reszketô kezében egy csokor fonnyadt virág, a másikban sétabot. Rövidlátó szemei lehetnek az oka annak, hogy emberünket is „menônek" nézi, és ostromolni kezdi. Vegye meg a kisasszonynak, ez az utolsó bokréta, adjon érte, amennyit akar. Nem kérem, köszönöm. Na, de igazán, essen meg a szíve, és könnybe lábad az öregember szeme. Elkezdôdik fejben a lázas újraszámlálás, hátha a sört még vissza lehet mondani, hiszen még fel sem bontották, akkor az tizenötezer, és ha tíz a virág, hatért még lehet ásványvizet is venni. Akkor ugyan fuccs a borravalónak, de ezerötszáznál akkor már úgyis jobb a semmi. A virágárus elmegy, jön a pincérnô a pizzával. Se íze, se bûze, persze, ennyi pénzért csak éppen hogy le van loccsintva valami piros pasztával. De már emberünket ez nem foglalkoztatja, lenyeli szódavízzel, mint valami keserû pirulákat, és szívdobogva várja a számlát. Még egyszer zsebébe nyúl, összeszámolja a virágárustól kapott visszajárót, összead, kivon, oszt, szoroz és köbgyököt von. A pincérnô átnyújtja a számlát, stimmel. Hôsünk kilép az étterembôl, elbaktat a buszmegállóba, a jegyárus bódé elé lép, zsebébe nyúl, és… megdermed. Hja, persze, esik le a tantusz, és szép lassan a Monostor negyed fele indul. Az apostolok lován.

Salamon Márton-László

A kolozsvári szavazás felhívta a figyelmet arra az esélyre, hogy a helyi közigazgatással szembeni közösségi magatartásunkat átgondoljuk. Nem lehet közömbös számunkra sem az, hogy ki gondolkozik és dönt a nevünkben, a mi érdekünkben, sem az, hogy milyen irányt vesznek ezek a határozatok.

Úgy értékeljük, hogy az egyetemi tanárok kötelessége is a közösség életébe való bekapcsolódás, az állampolgári szerepek józan átgondolására való felhívás. Ezzel a felhívással a polgári szellemhez, józansághoz és állampolgári felelôsséghez kívánunk szólni.

Jóhiszemûségen és azon az akaraton alapuló partnerség alapjait fektethetjük le, mely képes megváltoztatni azt az életteret, melyet legtöbbünk nem talál kielégítônek. Közéletünk minôségi javítását érhetjük el együtt itt Kolozsváron, és általában, Romániában.

Közös érdekeink túllépnek az etnikai, nyelvi és kulturális korlátokon. Egy állampolgári partnerségben sok minden elérhetô: hatékony és áttekinthetô közigazgatás, városunk bekapcsolása a nemzetközi életbe, megfelelô életszínvonal, a közösség és a mindenki érdekét szolgáló helyi vezetés, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és tisztaságot hozhat a „jó gazda" mítosza helyett.

Ezért felkérjük Kolozsvár polgárait, legyenek szolidárisak mindenféle szélsôséges megnyilvánulással szemben, egy toleráns légkör, politikamentes nyilvánosság megvalósításáért, ahol mindenki képességei és teljesítôképessége szerint kitûnhet. Magunknak kell valami konkrétat tennünk annak érdekében, hogy jólétünket biztosítsuk! Függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélünk, és milyen politikai nézeteket osztunk, fogjunk össze! A közérdek több és más mint a pártszellem.

A város a polgároké, és ismét az övék kell hogy legyen, nem a bürokratáké, nem a politikusoké, nem a maffiáé, sôt, még az intézményeké sem, amennyiben ezek csak önmagukat képviselik és nem külön-külön mindenkit saját szükségleteivel együtt. Hisszük, hogy eljött az ideje, hogy letûnjön a bizalmunkkal visszaélô, összeomló „karitászok" ideje, hogy vége szakadjon a bankok összeomlásának, ahova annyi ember utolsó reményét temette; itt az ideje, hogy megváljunk azoktól a politikusoktól, akik a közbizalom terhére cinizmussal és felelôtlenséggel, kényük-kedvük szerint irányítják a visszaéléseket!

Ne legyen városunk elszigetelt erôd, a gyanakvás, a szeparatizmus és rasszizmus bástyája! Közös akarattal, javulásba vetett hittel lépjünk egy új szakaszba! Harcoljunk azért a jövôért, mely képes felszabadítani az alkotóerôket. Ne hagyjuk, hogy a múlt tehetetlenné bénítson, és megfojtsa egy másfajta Kolozsvárba vetett hitünket!

Az Amatôr Barlangászok Klubja, Transilvania Környezetvédô Klub, Interetnikus Párbeszéd Egyesület, Fiatalok a békéért mozgalom, Pro Ruralis Egyesület, Tonic Media Alapítvány, Artemis Központ, Tóth Mária, tanár, a Lado Kolozsvári fiókja nevében

Dr. Ovidiu Pecican, docens, Babes–Bolyai Egyetem
Dr. Magyari-Vincze Enikô, docens, Babes–Bolyai Egyetem

Bárkit megkérdezhet az ember a városban, mindenki válaszolni tud erre a kérdésre. A Kárpátokon túlról Kolozsvárra települt lakosok többsége kétségkívül a Nagy-Románia Párt fôtitkári tisztségét is betöltô szélsôséges politikus köré tömörül, míg a város kisebbségi magyar lakossága méltán elhúzódik tôle. Ezt talán elfogadhatjuk mint tényt, még akkor is, ha néha vitázunk róla. De talán ha a kérdést egy kicsit más szögbôl világítjuk meg, érdekes észrevételeket tehetünk. Mert amíg arra, hogy kinek is kell Funar, a választ legtöbben tudják, arra, hogy miért kell annak, akinek kell, a felelet sokkal bonyolultabb. Kétségkívül az igazság egy része ott rejtôzik mindenki feleletében, minden helyi gondban, melyet a szélsôségesen nacionalista politikus megválasztása megoldani íger. De mindez persze, nem adja ki a teljes képet. A válasz egy részét a globális összefonódásban, az új internacionalizmusban is kell keresni, mely, amíg a régi határok eltörlését ígéri, új megosztottságokat hoz létre. Az emberi természet utálja a mindenhova — azaz sehova sem — tartozást, s az egyedülálló személy vagy közösség azzal próbálja enyhíteni gyökereinek elvesztését és ezáltali sebezhetôségét, hogy új közösségekbe, új vezetôk köré tömörül. De hol illik ebbe a kolozsvári helyzet? 1990-ben Románia ablakai megnyíltak a világ felé.

Míg a kommunista rendszer alatt az ország elszigetelt maradt a haladó világtól, a forradalmat követô években a nyugati tôke beruházásai alapján a romániai lakosság nagy többsége éppoly elbûvölve nézheti Michael Jordant, amint Nike-cipôket reklámoz a CNN-en, mint millióan mások a földgömb bármely részén... A Coca-Cola, a Marlboro, a VW mindenki elôtt ismert, és (többé-kevésbé) elérhetô világmárka lett. Hollywood filmjeit nézve egy amerikai, kínai, román vagy magyar éppúgy érez, mikor kedvenc fôszereplôje nyer, avagy veszít: mindannyian együtt örülünk vagy sírunk a képernyô hôseivel. Az internet pedig az információt helyezte az átlagpolgár ujjbegyei alá: hírek, termékek, személyek, semmi sincs távolabb egy gombnyomásnál. Még tovább sorolhatnánk a példákat, de talán ez is elég, hogy észrevegyük, hogy, legalábbis a felszínen, mindannyian ugyanazon világváros lakói lettünk: mindennapi kulturális referenciáink univerzálisak, ugyanazon cégek etetnek, itatnak, szórakoztatnak mindannyiunkat. De a felszín alatt ez a globalizálódás nemhogy eltörölte volna, de kiélezte az ellentéteket a népek és emberek között. Az eredményezett sehova sem tartozás nem talált követôkre sehol a világon. Ugyanis legtöbben tartozni akarunk valahova, és nem „világpolgárok" lenni. Új közösségek, új országok jöttek létre, nem ideológiai, hanem etnikai vonalak mentén: Németország, Horvátország, Csecsenföld, Eritreia, Kelet-Timor, és a lista nap mint nap bôvül. A XX. században a világ országainak száma több mint megháromszorozódott, mert ugyebár minél kisebb a közösség, annál több a hasonlóság benne. Tudatosan vagy nem, de Funar is ezt a globális tendenciát, az etnikai nacionalizmust próbálja kihasználni.

Kolozsvár esetében pedig a fentiekhez még hozzáadódott a bevándorló lakosok elszakadása a gyermekkori tájaktól, kulturától, ami persze tovább fokozza az elidegenedés érzését. S amíg Funar egy új otthont, egy új valahova tartozást tudott ígérni ezeknek az embereknek, addig rá szavaztak, és meghallgatták. Ami itt, Kolozsváron történik, része egy világszerte elterjedt társadalmi mozgalomnak, s hogy e mozgalom ebben a sajátos helyzetben hová vezet, azt csak mi határozhatjuk meg.

A technológiai haladás eredményeként új világ küszöbén állunk, amelyben a határok, amelyek a múltban elválasztottak bennünket, nap mint nap újrarendezôdnek, mintegy azt tükrözve, hogy kik vagyunk, nem hogy mit hiszünk; nem hogy honnan jöttünk, nem hogy mit gondolunk. Márpedig gondolataink és tetteink, nem pedig etnikai hovátartozásunk tesznek azzá, amik vagyunk. Egy demokratikus közösség mindig azt kapja, amit megérdemel. Kormányok és politikusok aszerint az ideológia szerint változnak, amely megválasztotta ôket. Márpedig Kolozsvár helyzetében nincs többé szükség nacionalizmusra, mert a város jelenlegi helyzetébôl világos, hogy ez az út sehova sem vezet, semmit sem old meg. Így hát ránk hárul a feladat, mind magyarokra, mind románokra, hogy tegyük túl magunkat apáink és nagyapáink évezredes egyet nem értésein, kezdjünk el gondolkodni, majd cselekedni.

Június 18-án tegyük hangunkat hallhatóvá, szavazzunk a változásra.

Lénárt Pál
(Toronto, Kanada)

Valahányszor bennünket, romániai magyarokat, is érintô közvélemény kutatás alapján készült statisztikákat olvasok — rendszerint — „felmegy a cukrom". Immár kerek tíz éve (a rendszerváltás elôttieket nem számítom) rendszeresen „lekerekítik" az olyan számadatokat, amelyek esetleg kedvezôk lehetnének nekünk. Alig két-három éve derült ki például egy ilyen — tegyük hozzá: magyarok által végzett — „közvéleménykutatásból", hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgatók többsége nem kíván állami, magyar tannyelvû egyetemen tanulni idehaza. Valakik ugyanis manipulálták a „közvéleménykutatást", talán éppen a megrendelô. Ám — választások elôtt kiváltképpen — az is ki szokott derülni, hogy Románia lakossága csupáncsak 4 — illetôleg 5 — százalékban kíván az RMDSZ-re szavazni, a hazai magyarság fennmaradó része más politikai pártokra voksol — esetleg általuk nagy erôfeszítések (és anyagi áldozatok árán) létrehozott vitézkötésesen habzó szájú székely vagy összmagyar pártokra, amelyek végül is szavazat nélkül maradnak. Az RMDSZ pedig, a magyar választók (részleges) közönye mellett is országosan a szavazatok 7 százalékát kapja.

Legújabban, a helyhatósági választások elsô fordulója elôtt újabb tanulságos statisztikákat láthattam, amelyeket (szintén) tudós közvéleménykutatók állítottak össze — 1-2 százalék hibalehetôséggel, úgymond. Ezek szerint a helyhatósági választásokon az RMDSZ polgármester-, községi, városi és megyei tanácsosjelöltjei országos viszonylatban a leadott szavazatok öt százalékára számíthatnak. Régiónként: Moldvában 0 százalékra, Munténiában 1 százalékra, Erdélyben pedig 16-18 százalékra. (Gondolom, a moldvai közvéleménykutatás a jászvásári (Iasi-i) római katolikus püspökség tevékeny közremûködésével sikerült ilyen példamutatóra). Ám — engedelemmel: én az erdélyi 16-18 százalékban is kételkedem, nemzeti elfogultságomban ezt (is) nagyobbra saccolom. Arról nem is szólva, ha ezeket az országrészenkénti, tippelt eredményeket összevetem a semmiképp se kevésbé „tudományosan" tippelt országossal, valahogy több jön ki az 5 százalékosra becsült átlagnál. De — tulajdonképpen — mi jelentôsége van ennek? Hiszen eddig minden egyes alkalommal jobban „jöttünk ki" a közvéleménykutatók jóslatainál. Ezek olvastán — mondhatná valaki — inkább nevetnünk kellene — a markunkba.

No, nem így van. Az írott-beszélt médián szétkürtölt adatok közvélemény-formálók is. Tömeglélektani hatásuk — igenis lehet. Azzal, hogy egyfolytában jelentéktelenségünkre figyelmeztetnek, esélyeinkre kevés kilátást jeleznek — lehangoló hatást érhetnek el. Céljuk — adott esetben — az (is) lehet, hogy eltérítsen szavazási szándékunktól, hogy elkedvetlenítsenek bennünket. Úgy, ahogy (elnézést, amiért visszatérek reá) sokakat nemcsak megdöbbentett, de el is kedvetlenített az egyetemi hallgatóink között végzett „közvéleménykutatás" eredménye, amely végsô kicsengésében csodálatos módon rímelt a közvéleménykutatást irányító tanár magánvéleményével, amit az illetô — nem is titkolt. Tartok tôle, hogy bizonyos magyarországi körök is ezt a fajta „közvéleményt" támogatták — és anyagi áldozatoktól se riadtak vissza, annak érdekében, hogy a „kutatás" eredménye ôket igazolja.

No, ne ragozzuk ezt tovább: igencsak „régi" történet. Az önálló, állami magyar tannyelvû egyetem a parlamenti és elnökválasztásokig aligha valósul meg, utána pedig — az ígérkezô választási eredmények figyelembevételével — újabb 4 esztendôn át, aligha. Európát pedig ez a kérdés egyszerûen nem érdekli.

Amikor soraimat írom, még nem tudom bizonyossággal, csak sejtem: a helyhatósági választásokon minden tôlünk telhetôt megtettünk, minden fajta „tudományos", „hazafias" ihletésû vagy csak egyszerûen tárgyilagos prognózis mellett — vagy ellenére. Ha mégsem úgy sikerült, ahogy szerettük volna — ez már nem rajtunk múlott.

Fodor Sándor

Van olyan helyzet, elismerem, amikor az ember úgy érzi, nincs tovább, a könyörtelen hullámok összecsapnak feje fölött. Ennek az áldatlan állapotnak is vannak árnyaltabb változatai.

Jókedvû asztaltársaságban, szárazhegyi zamatos rizling mellett folyik a társalgás, élcelôdés, nem nívódíjat igénylô szellemeskedés. Lehet, a finom nedû tesz elnézôbbé, a máskor idegesítô semmitmondás most nem annyira sértô.

— Megint rajta vesztettem — szól az egyik —, mindenem elúszott!

Aztán dagályosan ecseteli, hogyan fektette be alaptôkéje negyven százalékát egy ígéretesnek tûnô, de nem egészen „fair" vállalkozásba. Murphy szerint, ha egy vállalkozás megbukhat, az meg is bukik. Az övé is ez az eset.

— Ezzel nem számoltam — sajnáltatja magát a társaság zajos derülésére. S hogy nyomatékot adjon sirámainak, elpuffogtatja legfrissebb aranymondását: — Gyerekek! Magam alatt vagyok! Végem van.

Én mégis úgy látom, mintha a vegyes érzelmeket kiváltó gyászbeszéd alatt a szónok szeme sarkában huncut kis mosoly csillogna.

A jókedvû társaság másik, kissé lelombozódott tagja azonnal felveszi az eldobott kesztyût:

— Te? Hogy még te vagy magad alatt? Hát idefigyelj, te bukott kalmár! Én jó három órája ücsörgök itt, pedig amikor kiugrottam egy kis fröccsre, a csirkekeltetôbôl már hallatszott a csipogás. Azóta mind kikeltek biztos, és én még itt vagyok. Lehet már meg is sültek a kis pihések. Én vagyok magam alatt! Sôt, a csibéim is!

Elôbb a fiaskós vállalkozóra majd a hôhalálba felejtett csirkék tulajdonosára tekintek. Lopva lábuk, cipôjük alá próbálok sandítani. Hiába. Nem látom ôket „maguk alatt". Labdázok a kifejezéssel, gurítom ide-oda, képzeletem groteszk és nevettetô képeket rakosgat egymás mellé. Az üzletvesztô egy vézna alak. Ôt úgy képzelem el maga alatt, mint két fuszulykakarót egymás tetejébe helyezve. Bajosabb a mázsás pipigrillest maga alatt elképzelnem.

Ravaszka ez az új kifejezés, de jó. Megpróbálok a praktikusabb oldaláról hozzáférkôzni. Például ha jön a villanyszámlás, napomat megkeseríteni, kiteszek egy táblát az ajtómra: Magam alatt vagyok. Aztán csak bányásszon utánam meg a villanydíj után. Ha megtalál és átnyújtja a számlát, úgy biztosan magam alatt leszek, sôt gyanítom, még annál is lejjebb. Ezentúl ha tömbház körüli közmunkára verbuválnak, azt fogom mondani: Magam alatt vagyok! Ne keressetek! Magamon kívül ugyanis már számtalanszor voltam-vagyok, amikor azt látom, hogy a szomszéd kölykök mindent szétvernek, élôsövényt, szögesdrótot, cserjét, fût-fát. Én meg csak játszom a Kômûves Kelement. Na, nem! Tényleg inkább magam alá menekülök. (Ez lehet szelíd figyelmeztetés is túlsúlyom leadására.) És, hogy az eszmefuttatást aktualizáljam: jó is, ha néha az ember maga alá gyûri saját magát. Még ha szenved is egy picit és háborog is ezért.

Túl vagyunk a választások elsô fordulóján. A kampányban már elhangzottak szebbnél-szebb ígérgetések, mézesmadzagon himbáltatott „ezt fogom csinálni" jövôképek. Mindez lehetôleg a legkomolyabban, rózsaszínben és sok decibellel. De hiszen ez „dèja vu!", vagy nem? Jól szerepeltünk. És ehhez én is hozzájárultam, kilencvenéves anyósommal együtt. De most, egy hét múlva, menjek-e újra szavazni? Vagy kezdjem újólag a mérlegelést? Nem! Ennek már nincs helye, sem értelme. Ha mégis háborgok az elmúlt négy év miatt, megoldom ennyivel: „magam alatt vagyok". Az agyonnyomott alteregóm így nem látja racionálisan-ingadozó, de most már mindenképpen optimista, jövôbe kémlelô énemet. Aztán meg a remény. Hátha ez a furán formálódó, „konglomerát-koalíció" eléri végre — nyolc év luftballonos, hôzöngô uralom után — hogy valaki végre maga alá kerül, oda segítjük, ott lesz, ott is marad, mindörökké. És jó mélyen.

Csak nem henyélni, kedves szavazótársaim. Mindent bele!

Tatár Zoltán

A május 19. óta néma Alverna lakótelepi telefonok újrabekötését elôször május 26-ára, majd –- a sajtó színrelépése során — a múlt hét végére ígérték a RomTelecom illetékesei, akik a távközlési vállalat sajátos elfoglaltságaival (választások, szirénázás stb.) magyarázták a késést, és hangsúlyozták: a szerelési munkálatokat csak ellenôrzi a RomTelecom, ugyanis magukat a munkálatokat egy építési vállalat végzi. A múlt hét végén valóban megjavult néhány Alverna lakótelepi telefonkészülék, de továbbra is jó néhány család kéri a sajtó segítségét ez ügyben.

Június 13-án reggel — 12 nappal a beígért idôpont és majdnem három hetes „telefontalanság" után — kiderült: még most sem fejezték be a szerelési munkálatokat! A kiöregedett lakótelepen szerencsésnek tudhatta magát az a nyugdíjas, akinek valahol a közelben volt olyan ismerôse akinél mûködött, vagy idôközben megjavult a telefon. Legkevesebb egy olyan esetrôl szerzett tudomást a Szabadság, amikor hármas áttétellel kellett értesíteni a háziorvost arról, hogy idôs páciense beteg.

A telefonbérlôkkel beszélgetve kitûnt: nyoma sincs már annak a félig-meddig beletörôdött szemléletnek, miszerint „mifelénk minden lehetséges", és a bérlôk fel vannak háborodva azon, hogy ilyesmi elôfordulhat a 20. század végén.

Szilágyi Zoltán, a RomTelecom osztályvezetôje a Szabadság újabb érdeklôdésére elmondta, hogy a távközlési vállalat mindent megtesz azért, hogy ezt a kellemetlen ügyet végre le lehessen zárni. — Tudom, hogy vállalatunk munkáját a nyugati országok telefonos szolgáltatásaihoz hasonlítják a bérlôk, és tökéletesen megértem felháborodásukat. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy Nyugaton megvannak az ehhez szükséges jó mûködtetési és javítási feltételek is. Nem merek újabb határidôt kitûzni, hiszen látják, mi történik... A mai nap folyamán reggeltôl estig terepen leszek, hogy ellenôrizzem a munkálatokat — mondta az osztályvezetô.

Szabó Csaba

A Kolozs megyei Környezetvédelmi Felügyelôség tegnapi sajtótájékoztatóján jelen volt a Kolozs megyei Vízmûvek, a dési Satpro Comexim és a kolozsvári Rut Oil Kft. képviselôje, illetve a felügyelôség néhány környezetvédelemmel foglalkozó szakembere.

Sever Rus környezetvédelmi megfigyelô a Györgyfalvi negyedi gyûjtôkanális Iasilor–Nicolae Titulescu utca szakaszának megerôsítési és felújítási tervét ismertette a jelenlevôkkel. Elmondta: az 1300 méteres csatornának 50 évig kell ellátnia feladatát, javítására a legújabb, de költségesebb (10 milliárd lejes többletkiadással járó) környezetkímélô földalatti eljárást alkalmazzák. A csatornajavítás során az Avram Iancu (Bocskai) téri történelmi jelentôségû épületek (román opera, ortodox katedrális) nem rongálódik meg. A munkálatok során begyûlt szennyvizet pumpákkal szívják fel és engedik a Szamosba. A cégnek azzal a feltétellel adták meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a 24 hónapos munkálat után visszaállítja a zöldövezetet.

A dési Satpro Comexim Kft. képviselôje elmondta: a kôolajtartalmú anyagok elosztására szolgáló készülékek minden környezetvédelmi elôírásnak megfelelnek. A Kolozs megyei Környezetvédelmi Felügyelôség szakemberei szerint a légszennyezô anyagok nem haladják meg a küszöbértéket. Felhívták a dési vállalat figyelmét, hogy alakítson ki megfigyelôközpontot, valamint a víztisztító medencét tartsa karban.

A szakemberek javasolták, hogy a Rut Oil Kft. a városon kívül létesítsen benzinkutat, valamint építsen egy zsírlebontó medencét.

Szôcs Andrea Enikô

Minden tanév végén a szamosújvári táncosok is vizsgáznak. A Téka Alapítvány klubja keretében szervezett néptáncoktató tanfolyam gyermekei az idén is színpadra léptek. A múlt napokban megtartott seregszemlén kétszáz kisdiák tett tanúbizonyságot felkészültségérôl, néptáncszeretetérôl. A tánc igazi ünnepének voltunk részesei, akik zsúfolásig megtöltöttük a városi mûvelôdési ház nagytermét. Az est fénypontja az I.–VIII. osztályos diákok fellépése volt. Széki lakodalmas, mezôségi, felcsíki, csángó-magyar és Szamos-menti táncok szerepeltek. A kicsinyeket betanító Póka Enikô, Tóth Erika, Balázs Eszter, Molnár Tibor és Vígh István oktatók valamennyien a külföldön is jól ismert Kaláka néptáncegyüttes törzstagjai. Munkájuk, fáradozásuk meghozta gyümölcsét, a színpadon felvonuló táncosok igazán kitettek magukért. Kétszáz tanulónak szólt a vastaps, az elismerés. Nagyobb elégtétele nem is lehet egy klubvezetônek. Balázs Bécsi Attila, a Téka fáradhatatlan vezetôje megérdemli az elismerést. A kisváros legrangosabb kulturális intézményét irányítja, méghozzá profi módra.

Erkedi Csaba

Az aranyosgyéresi helyhatósági választások elsô fordulója nem hozott új polgármestert a városnak. A második fordulóban Radu Hanga (RTDP) és Aurel Pop (RSZDP) mérettetnek meg. Az RMDSZ által eredetileg támogatott jelölt nem jutott a második fordulóba, így a magyarság érdekképviseleti szervezete a két bejutó jelölt közül igyekezett kiválasztani azt, amelynek programja és eddigi tevékenysége kedvezôbbnek tûnik. Így esett a választás az RTDP jelöltjére, Radu Hangára, aki már az elsô fordulóban több mint nyolcszáz szavazattal megelôzte az ôt követô Aurel Popot. Aranyosgyéresen tehát a szociáldemokratáknak a polgármesteri székért folytatott versengésében az RMDSZ úgy döntött, Radu Hangát támogatja.

Schmidt Jenô

Június 14-én indul a MIX FM rádióadó mûsorszórása. Az adó kimondottan a kolozsváriakhoz szól. A MIX FM mûsorpolitikájának az alapja a „Music Bussines Radio": nagy hangsúlyt fektet az információra, melynek címzettje és ugyanakkor elôállítója a kolozsvári civil társadalom.

Az adó a 101,5 FM hullámhosszon sugároz. A zene mellett óránként közöl híreket, és átveszi a Szabad Európa Rádió hírmûsorait is.

Kedden és csütörtökön 18 és 24 óra között a MIX FM rádió magyar nyelvû mûsort sugároz. A programban a legújabb slágerek, turisztikai magazin, és sok más érdekesség hallható.

n. cs.

• Súlyos balesetet szenvedett a 11 éves Dorin Ursut nagyiklódi tanuló, aki egy szekér mögül ugrott ki az autó elé. Az eset hétfô délután történt, a Volkswagen vezetôje, a bukaresti Andrei Emil Spirea (67) nem tudta kikerülni az ütközést a figyelmetlen kisfiúval.

• Kilépési tilalom megszegése miatt indítanak eljárást négy rendôraltiszt ellen. A büntetôjog 330-as cikkelye ezt a kihágást 3 hónaptól 1 évig terjedô börtönnel bünteti.

A választások napján, június 4-én a szamosújvári Ioan Oros, Petru Vanjureac ôrmestereket, Alexandru Roman törzsôrmestert, valamint Gheorghitã Bobeicã ôrmestert, rendôrfönök-helyettest a katonai (Cãtina) szavazókörzet felügyeletével bízták meg. Oros és Bobeicã már korábban „meglátogatott" egy mulatót, majd délután három óra körül egy esztenában megebédeltek (ott is fogyasztottak italt). Este 11 órakor a másik két altiszttel együtt Melegföldváron (Feldioara) folytatták „a munkát". Konfliktushelyzet állt elô, az elmondottak szerint Oros sértegetni kezdte Romant, a házigazdát. Három társa lefegyverezte Orost és maroktelefonjától is megfosztotta. Tetteikért bíróság elôtt felelnek, továbbá vizsgálat folyik Adrian Avarvarei alezredes ellen is, aki viszont a mulatozásnak csak az elsô felében vett részt.

(póka)

Az Európai Tanulmányok Hallgatóinak Társaságát 1995-ben alapították Kolozsváron. Amint az egyesület nevébôl is kitûnik, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán tanuló egyetemisták érdekképviseleti szervezetérôl van szó. Fô célkitûzésük az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos európai ideológiák terjesztése a román társadalomban, nemzetközi kapcsolatok megteremtése a különbözô hasonló gondolkodásmódú szervezetekkel, valamint a tagok minél jobb kiképzése és felkészítése eljövendô feladataikra. A szervezetben mindenki önkéntes munkát végez.

Hat részlegre oszlik az egyesület, melyek mind autonómiával rendelkeznek a szervezeten belül.

Fôbb programjaik között megemlíthetjük az általuk megjelentetett „Europa XXI" havilapot, amelynek fô célja a már fent említett ideológiák terjesztése.

A szervezet már nagyon sok konferenciát szervezett, ezek közül megemlíthetjük az Európa Napja (1999. május 4–9. Kolozsvár) elnevezésût.

Tavaly két külföldi tanulmányutat is szerveztek. 1999 júliusában az Európai Unió öt tagállamába látogattak el. Sikerült ugyancsak a tavaly külön Dániába is ellátogatniuk, és az ottani helyzettel megismerkedniük.

Ez év eddigi legnagyobb projektje az „InfoCenter" létrehozása volt, közösen az Ifjúsági Minisztérium Megyei Igazgatóságával. A központ fô célja a fiatalok tájékoztatása a különbözô ösztöndíjakról, külföldi munkatáborokról, konferenciákról vagy más szervezetekrôl.

Elôkészületben vannak a következô projektek: Európa 2000, A Tolerancia Napja, Európa-díj, többnyire konferenciák.

A szervezet tiszteletbeli tagjai közül megemlíthetjük Andrei Marga tanügyminisztert, Bart van Steenbergent, az utrechti egyetem szociológusát, és Svend Slipsagert, az Európai Bizottság gazdasági tanácsadóját.

A fô finanszírozók a Kolozsvár Polgármesteri Hivatal, az Ifjúsági Minisztérium, az Eurotin (az Európai Bizottság fiatalok közötti együttmûködést elôsegítô irodája).

Maior Enikô

A CONNEX egyedülálló és újító szolgáltatást jelentet meg a román mobiltelefon-piacon, SMS Chat-ot.

A Chat szó beszélgetést jelent. Az SMS Chat rendszerben az elôfizetô egyszerre két vagy több személlyel beszélhet, ugyanakkor mobiltelefonjáról írásos üzenetet küldhet a másik félnek. A CONNEX a következô Chat-rendszereket ajánlja: zene, humor, divat, flört és sport. Az SMS (Serviciu de Mesaje Scurte) jelentése: rövid üzenetek szolgálata. A Chat- rendszerbe való bekapcsolódáshoz a következôk szükségesek: beiratkozás a rendszerbe, a felsoroltak közül egy vagy több Chat-szolgáltatás kiválasztása, és a rendszernek üzenetek továbbítására való használata a 881-es hívószámon. Aki belépett a rendszerbe, minden használótól kaphat üzenetet, vagy részt vehet a beszélgetésekben.

Részletes tájékoztatás az SMS Chat-ról Interneten (www.SMSchat.connex.ro.) kapható. A szolgáltatás egyelôre ingyenes.

(nánó)

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum hármas feladatot vállalt magára, amikor a Nagy Mózes Napok 2000 alkalmával megrendezte nemcsak megalakulásának 320 éves évfordulóját, hanem társszervezôi minôségben a Kôrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedô országos szakaszát, valamint az erdélyi magyar líceumok tanulóinak tudományos ülésszakát. Ezt a sokrétû feladatot a Millennium jegyében egyesítették.

A Háromszék szívében elhelyezkedô igen szép városkába 16 középiskolából mintegy 238 diák és 59 tanár érkezett az alkotómunka eredményeinek bemutatására. Az anyanyelvi vetélkedôn 10 iskola vett részt, 60 diákkal és 30 tanárral. A két fárasztó utazás között Erdély és a Partium legkülönbözôbb vidékeirôl (Sepsiszentgyörgy, Barót, Nagyvárad, Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelykeresztúr, Arad, Segesvár, Szatmár, Temesvár, Szecsele város) érkezô résztvevôk a rövid idôt igen tartalmasan töltötték. Alig-alig jutott lehetôség a valamikori szabad királyi város szépségeinek, a gyönyörû udvarterek, a táj és a babamúzeum, a Gábor Áron-emlékek futó megtekintésére.

Az ilyen jellegû találkozók, annak a sokszor spontánul kifejlôdô önképzôköri tevékenységnek a méltó betetôzései, amelyek a zsúfolt kötelezô programok mellett, mintegy felüdülésként folynak középiskoláinkban. Az ilyen jellegû munkák a kutató, bogarászó kedvû diákokat mozgósítják. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen fontos a megmérettetés, a megismerkedés mások munkáival, az hogy legyen motiváció további búvárkodásra. Különösen fontos ez a szórványvidékek líceumaiban, ahol a képességekben, akaratban és szellemi teljesítményben igen vegyes osztályokban a különleges érdeklôdésû tanulók ritkábban hasonlítják össze magukat hasonló társaikkal. A jövô erdélyi magyar anyanyelvû kutatói csakis jól szervezett mûhelyekben formálódhatnak ki.

A nagyenyedi kollégium csapatával (15 tanuló és 4 tanár) bonyolult utazás után annyira késôn érkeztünk a megnyitó napon, hogy az évforduló tiszteletére rendezett ünnepi mûsoroknak csak a végét, a hangulatát érzékelhettük a középkort idézô kolostor udvarán. Így is jó volt az esti városi séta, a táncház, valamint a fogadás, amit közösen szerveztek meg az anyanyelvi vetélkedô csoportjaival. A kellemes pihenés után a Gábor Áron diákotthonból a reggeli friss gyaloglás a számunkra szokatlan hegyi hûvösségben felfokozta diákjaink versenylázát. Amikor beléptünk a Nagy Mózes Líceumba, tapasztalhattuk, hogy nemcsak egy igen régi és neves, hanem egy igazi klasszikus iskolában vagyunk. A gyors számbavétel után alkalmunk volt megtekinteni az évfordulóra készült iskolai múzeumot, amit Mocsári Beáta aligazgatónô szerint tovább kívánnak fejleszteni.

A következô órákban gyorsan peregtek az események. Betekintésem leginkább a biológia, valamint a földrajz–környezetvédelem tagozatokon volt. A tanulóknak 5 perc alatt kellett bemutatniuk munkáikat (elôzetesen már értékelték beküldött dolgozataikat). A rendkívül ötletes, változatos tematikájú kiselôadások sok természeti megfigyelést, leírást, sôt kísérleteket is tartalmaztak. Olyan helyi tájjellegû kutatások is elôfordultak, amelyekre a felnôtt kutatók figyelme sem terjed ki mindig. Örömünkre a Bethlen Kollégium csapata sikeresen szerepelt, hiszen 12-en kaptak valamilyen díjat vagy dicséretet (román nyelv: Fülöp Imola, Parti Margit, történelem: Udvari Ibolya, biológia: Krizbai Ágnes, Lovász Emôke, Balázs Kinga, környezetismeret: Katona István, Vincellér Erzsébet, Dobra Emese, angol: Borbély Júlia, magyar nyelv: Farkas Krisztina, Szilágyi Ildikó). A tanulók utazási költségeihez az egész tantestület hozzájárult, a kísérô tanárok saját költségükön utaztak (Fodor Ildikó, Letanovszky Annamária, Dvoracsek Ágoston, Bakó Botond).

Természetesen erôsödô anyagi alappal sokat lehet még javítani a bemutatások lebonyolításán, a zsûrik összetételén, az értékeléseken. Bokor Tibor, a vendégfogadó líceum új igazgatójának elképzelése alapján érdemes volna az Oktatási Minisztériumnak anyagilag és erkölcsileg felkarolnia ezeket a rendezvényeket, amelyeket mindig más iskolában lehetne lebonyolítani. Az elôzetes anyaggyûjtés, a találkozások, a bemutatás mind-mind olyan értékek a tanulók fejlôdésében, szellemi érésében, tájékozottságában, ami felbecsülhetetlen, és ezért kár volna lemondani róla.

Bakó Botond

A pusztító aszály miatt Románia az idén legalább másfél millió tonna kenyérgabona behozatalára kényszerül.

Az egyre súlyosabbá váló aszály nehéz feladatok elé állítja a kormányt is. Hétfôn összeült a mezôgazdaságot és az állattenyésztést sújtó szárazság miatt létre hívott válságstáb, kedden pedig a kormány szûkebb kabinetje vizsgálta meg a kialakult katasztrófa-helyzetet. Mugur Isãrescu miniszterelnök részletesebb tájékoztatást kért az aszályról az illetékes szakmai fórumoktól, hogy minél pontosabb helyzetismeret alapján döntsenek az azonnali és távlati teendôkrôl.

Hazai agrárszakemberek szerint az ötven éve nem tapasztalt perzselô aszály miatt közel 1 millió 650 ezer hektár mezôgazdasági területen elpusztult a termés 40 százaléka. Az aszálykárok nagysága mostanáig eléri a 4150 milliárd lejt — közölte a mezôgazdasági minisztérium.

Az ország 40 megyéjébôl 30-ban okozott károkat a rendkívüli idôjárás. Az aszály a legnagyobb mértékben Dolj, Kolozs, Vaslui, Mehedinti, Olt, Botosani, Teleorman, Galac, Temes, Vrancea, Prahova, Iasi és Maros megyéket sújtotta.

Leginkább a búza, a rozs és a tavaszi, illetve ôszi árpa károsodott, de jelentôs károk keletkeztek a kukoricában, napraforgóban, a takarmánynövényekben és a cukorrépában is.

A szakemberek megítélése szerint az elsô azonnali intézkedések sorában üzembe kellene helyezni az utóbbi tíz év folyamán lepusztult öntözôrendszer legalább egy részét, hogy menthessék, ami még menthetô az idei kukorica- és napraforgótermésbôl. Ennek érdekében az országos talajjavító vállalat ingyenes használatra ajánlotta fel a termelôknek a rendelkezésére álló öntözôrendszeri felszerelését.

Megkésett így is az intézkedés, mert a kalászosok termését már nem mentheti meg. Az eredetileg mintegy másfél millió hektárnyi terület öntözésére alkalmas berendezések és az öntözési infrastruktúra pedig olyan állapotban van, hogy máról holnapra üzemképes állapotba hozni lehetetlen. Ma az országban csak 53 ezer hektáron mûködnek az öntözôberendezések.

Fôleg az ország déli és keleti gabonatermesztô megyéit sújtja az aszály, ahol a hetek óta tartó kánikulában talajszinten 60–70 Celsius-fokot mérnek. De szárazság pusztít a partiumi megyékben, Biharban, Szatmárban és Szilágyban is, sôt helyenként még a hûvösebb éghajlatú Hargita megyében is.

Az aszály máris tapasztalt és belátható katasztrofális következményei miatt, Románia az idén ôsszel 1,5 millió tonna kenyérgabona és 200 ezer tonnányi vetôbúza behozatalára kényszerül.

A hazai farmerek szövetségének elnöke szerint Románia egész eddigi történelmének legsúlyosabb búzaválságával néz szembe. Az idei országos átlagtermés nem éri el még az 1600–1700 kilogrammos hektárhozamot sem. Ez alig fedezi a termelési költségeket. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen a 1,5 millió tonnányi búzabehozatal — jelentette ki Adrian Rãdulescu, a farmerszövetség elnöke.

Magyarország kész segítséget nyújtani Románia mezôgazdaságának az aszálykárok leküzdésében — jelentette ki Torgyán József hétfôi kolozsvári sajtóértekezletén.

A magyar mezôgazdasági és vidékfejlesztési miniszter elmondta, hogy erdélyi útja során látta és tapasztalta, milyen tragédiát idézett elô a román mezôgazdaságban a pusztító aszály. Amint arról már tudósítottunk, közölte Pete Istvánnal, a hazai szaktárca államtitkárával: a magyar földmûvelési minisztérium minden segítséget megad a román mezôgazdaságnak, hogy az ôszi vetéshez szükséges, megfelelô minôségû vetômaghoz jusson.

Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: mivel Magyarországot is sújtja az aszály, mintegy szemléltetve, hogy a két ország együtt van jóban és rosszban is, csak betakarítás után lehet megállapítani, hogy mit és mennyit tud adni Magyarország Romániának.

Torgyán széles együttmûködésre ösztönözte a két ország vállalkozóit.

A RomTelecom arról értesítette a Versenyhivatalt, hogy július 1-tôl 7,37 százalékkal szándékszik emelni a telefonos alapszolgáltatások díját — közölte Tãnase Nicu, a Versenyhivatal igazgatója. Az iratok a múlt héten jutottak el a Versenyhivatalhoz, az új díjszabásokat pedig 15 nappal az érvénybe lépésük elôtt hozzák nyilvánosságra.

Egyes vállalati források szerint egy impulzus ára nem fogja meghaladni a 600 lejt, ellenben az sem kizárt, hogy az új bérleti díjak a telefondíjak általános árdrágításnál kissé jobban megemelkednek.

A díjak újabb szabályozása annak érdekében történik, hogy fedezni tudják a lej/dollár árfolyamban március óta bekövetkezett változásokat.

–- A RomTelecomnak csak az kötelessége, hogy tájékoztassa a Versenyhivatalt a tervezett áremeléseirôl, ellenben az 1998/25-ös Határozat értelmében ez utóbbinek nem áll jogában a díjszabásokat ellenôrizni — mondta Tãnase.

Legutóbb április elsején drágult a telefonálás, az akkori díjszabás-növekedés 17,62 százalék volt.

T. K.

Az utcai pénzváltóknál a forint 72/74, a márka 10 000/10 300, a dollár pedig 20 700/21 300 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 10 100/10 250, az amerikai dollár 21 050/21 180, az olasz líra 10,10/10,50, az osztrák schilling 1418/1470 lejbe kerül.

Az Országos Statisztikai Bizottság közölte: májusban 1,8%-os volt az infláció az elôzô hónaphoz viszonyítva . A múlt hónapban a pénzromlás, az egy évvel korábbihoz képest, 44,8%-os volt.

A kenyér ára 3,2%-kal nôtt áprilishoz és 26,4%-kal tavaly decemberhez képest.

Drasztikusan emelkedett a tojás ára: a tavaly decemberhez képest szinte a duplájára nôtt (a növekedés 3,4%-os áprilishoz képest), a krumpli (6,5%) és a gyümölcs (1,8%) ára. A szeszesitalok esetében a drágulás 4,8%-os volt.

Áprilishoz viszonyítva a szárnyashús (6,2%), a túró (1,5%) és a gyümölcs (5,8%) ára is nôtt. A tej viszont 2,9%-kal került kevesebbe. Az elektromos energia és a vasúti jegy ára nem emelkedett, a cigaretta esetében is csekély áremelkedést jegyeztek fel.

A szolgáltatások 1,9, az üzemanyag 4,9, a postai díjszabások 4,1, a múzem- és színházbelépôk, valamint a tanügy és kultúra területén a kiadások 2,8%-kal emelkedtek, míg az orvosságok 2,5, a sajtótermékek 2,3%-kal drágultak.

A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal adatösszegzô osztályának igazgatója, Iacob Dumitru szerint az aszály és a krónikus takarmányhiány miatt további áremelkedésekre számíthatunk. A következô hónapokban rohamosan megugrik a mezôgazdasági árucikkek, valamint az állati eredetû élelmiszerek (tej, hús és egyebek) ára.

Szôcs Andrea Enikô

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation — HHRF) pályázatot hirdet kisebbségben élô fiatal értelmiségiek számára gyakornoki állás betöltésére, legkevesebb hat hónapos idôtartamra az alapítvány New York-i irodájában, legkorábban 2000 ôszétôl.

A HHRF független, non-profit szervezetként 1976 óta azon fáradozik, hogy külsô erôket mozgósítson a Kárpát-medencében kisebbségi sorsban élô mintegy 3,5 milliós magyarság megsegítésére, támogatására, emberjogi helyzetének javítására. A HHRF két évtizede folyamatosan tájékoztatja az Egyesült Államok és más nyugati országok kormányait, a fontosabb emberjogi szervezeteket és a kulturális, társadalmi és sajtóközvéleményt. Alapítványunk az egyedüli Nyugaton mûködô, elfogadott, hivatásos, a magyarság emberi jogaira összpontosító érdekképviseleti szervezet.

Az alapítvány gyakornoki programja 1986 óta eddig 23, a világ különbözô részeirôl érkezô fiatalnak, köztük 1989 óta kilenc Közép-Kelet-Európában élô magyar kisebbségi ifjúnak biztosított lehetôséget, hogy New York-i irodánkban velünk dolgozzon. A sikeres pályázók egy 3–6 hónapos próbaidôszak erejéig budapesti irodánkban szereznek tapasztalatot alapítványunk tevékenységérôl, és sajátítják el a szükséges ismereteket, amelyek növelik New York-i gyakornokságuk hatékonyságát. Csak ezután és mindkét fél közös megelégedésére utaznak az Egyesült Államokba.

Itt alkalmuk nyílik közvetlen, mindennapos munkakapcsolatba kerülni azokkal az amerikai kormányzati és kormányon kívüli intézményekkel és személyekkel, amelyek befolyással lehetnek közösségeik politikai törekvéseinek megítélésében. Az eddigiekben a gyakornoki munka az általános iroda és szervezési teendôkön túl, figyelembe véve a gyakornokok érdeklôdési körét és képességeit, a következô feladatokból állt:

• Hírek szerkesztése, fordítások, tényfeltáró jelentések és kiadványok készítése nyugati kormányszervek, emberjogi szervezetek és a sajtó részére. Angol nyelvû, kéthavonta megjelenô magyar kisebbségi figyelô — Hungarian Minorities Monitor — készítése elektronikus és nyomtatott formában.

• Amerikai és nemzetközi sajtófigyelés, számítógépes adatbázis fenntartása és internet-oldalak rendszeres frissítése. Hírek és információk szolgáltatása a média és a különbözô kormányzatok részérôl folyamatosan érkezô megkeresésekre.

• Elôadások szervezése kisebbségi magyar vezetôk számára Romániából, Szlovákiából, a volt Jugoszlávia utódállamaiból, Ukrajnából és Magyarországról; e vezetôk számára személyes találkozók elôkészítése az Egyesült Államok Kongresszusa, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium magas rangú tisztviselôivel és döntéshozóival.

• Aktív részvétel washingtoni találkozókon, meghallgatásokon és nemzetközi emberjogi konferenciákon.

• Elôadói körutak és szponzori rendezvények szervezése az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai magyar közösség tájékoztatása, mozgósítása egy-egy fontosabb nemzetközi, a Kárpát-medencében élô magyar kisebbségeket érintô esemény kapcsán. Segélyszállítmányok megszervezése és továbbítása Kelet-Közép-Európába.

• Nem-kormányzati szervezet (NGO) adminisztratív mûködtetésével összefüggô feladatok ellátása.

Követelmények:

Magas szintû angol nyelvtudás, kisebbségi kérdésekben való naprakész felkészültség, kezdeményezô- és önálló problémamegoldó-készség, nyitott, dinamikus személyiség. A folyékony magyar nyelvtudás kívánatos, de hiánya nem kizáró ok. Számítástechnikai ismeretek Microsoft Word, Excel, R-Base, World Wide Web és FTP használata.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

• Fényképpel ellátott jelentkezési lap, amely tartalmazza (1) a pályázó teljes nevét, (2) születési helyét és idôpontját, (3) értesítési címét, telefonszámát, esetleg e-mail címét.

• A pályázó szakmai önéletrajza angolul és magyarul, amely magába foglalja a pályázó már befejezett és/vagy folyamatban lévô tanulmányainak leírását két példányban.

• Ismertetô angol nyelven két példányban, amelyben a pályázó leírja érdeklôdési körét, elképzeléseit és ötleteit az alapítványnál elvégzendô feladatokkal kapcsolatban, múltbeli hasonló tevékenységeit.

• 500–1000 szavas fogalmazás angolul egy tetszôlegesen választott témában.

• Két ajánlólevél (pl. fôiskolai, egyetemi oktatóktól vagy egy adott terület szaktekintélyeitôl, ismert közéleti személyiségektôl).

• A szükséges igazoló dokumentumok (pl. nyelvvizsga-bizonyítvány másolata, leckekönyvmásolat, diplomamásolat stb.)

A teljes pályázati ûrlap letölthetô az alapítvány honlapjáról: www.hhrf.org

A pályázati anyagot az elôzô évben pályázóknak is teljes egészében kell beadniuk az Alapítványhoz.

A pályázatokat postai úton a következô címekre várjuk.

Romániából:

Anico Schwartz, 3400 Cluj (Kolozsvár), str. Ciucas nr. 3., bl. M2., sc. 4., ap. 40.

Minden egyéb országból:

Papp Tamás, Magyar Emberi Jogok Alapítvány, 1055 Budapest, Kossuth tér 4., II. em. 63/a szoba, Magyarország.

A borítékra írják rá: HHRF internship.

Elküldési határidô: 2000. július 17.

A pályázatok elbírálása után a legjobbnak ítélt pályázók interjún vesznek részt, amelynek helyérôl és idôpontjáról elôzôleg értesítést kapnak.

Sok Önnek 38 000 lej? Ennyibe kerül ugyanis egyhavi Szabadság-elôfizetés. És ráadásul milyen kedvezményesen! Mert a havi mintegy 22 darab 2000 lejes és a még 4 darab 3000 lejes újság egyenként megvásárolva 56 000 lej lenne!

Van, akinek a 38 000 lej megengedhetô összeg. Másnak már rég rengeteg. Annyira, hogy hónapok, esetleg évek óta nem tud elôfizetni közösségünk tájékoztató alapfeladatát ellátó lapunkra.

Ha Ön mint cég- vagy intézményvezetô az elôbbiek közé tartozik, adományozzon legalább 3 elôfizetésû díjat olyanoknak, akik kis nyugdíjuk, munkanélküli segélyük, rokkantsági pótlékuk stb. folytán erre rászorulnak. 3 elôfizetés = 3 ember! Tegnap délig megérkezett az elsô adomány, 117 000 lej a Pell Art cégtôl. Köszönjük! Ha Ön szerényebb jövedelmû, de segítôkész magánszemély, nem is biztatjuk, Ön eddig is kérés nélkül eljuttatta gesztusértékû adományát kiskeresetûeknek. Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon június 21-ig.

Ha Ön nem Szabadság-elôfizetô, és olyan család tagja, amelyben az egy fôre esô havi jövedelem 500 000 lejnél kisebb, nyújtsa be támogatásra szóló igénylését június 21-ig ugyanott, a keresetérôl szóló igazolással. A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük elôfizetését.

A szerkesztôség

A képviselôház keddi döntése értelmében vámmentessé vált a gyógyszeriparban használatos nyersanyagok, valamint csomagolóanyagok behozatala. Szintén vámmentesek lesznek a Román Akadémia, a kultúrintézmények valamint a környezetvédelmi intézmények által importált, illetve adományozott felszerelések is.

A szenátus befejezte az államosított ingatlanok általános vitáját. A szakaszonkénti vitára jövô héten kerül sor. A vita utolsó napján a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának több szenátora élesen bírálta a tervezetet. Oliviu Gherman kifejtette: a Lupu-törvény elfogadása után pártja kettôzött óvatossággal figyeli az az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának tervezetét.

A szenátus és a képviselôház együttes ülésen döntött az Országos Befektetési Alap (FNI) körüli botrány kivizsgálására létrehozandó bizottság összetételérôl. Ennek a bizottságnak többek között az is feladata lesz, hogy ellenôrizze azt, hogyan felügyelte az Ingatlanok Országos Bizottsága (CNVM) a tôke-, a Nemzeti Bank pedig a valutapiacot. Az együttes ülésen megtárgyalták az állam- és munkahelyi titokkal kapcsolatos bizottsági jelentéseket, az idegenek romániai tartózkodásának törvénytervezetét, valamint a Közszolgálati Televízió (TVR) vezetôségének pénzügyi jelentését az 1998-as évrôl.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezetéhez intézett levelében Dr. Alexandru Ionescu, képviselô, a Román Környezetvédô Föderéció elnöke kifejti: az általa vezetett alakulat teljes erejébôl támogatja a Román Demokratikus Konvenció kolozsvári polgármesterjelöltjét, ûerban R¦dulecut.

Az Országos Lakásépítô Hivatal 250 000 000 lejrôl 400 000 000-ra emelte a hitelezett lakások árát. A hivatal bukaresti, iasi és konstancai építkezései már kivitelezôre találtak, az ország többi nagyvárosában a hónap közepén szervezik meg az árverést. Kolozsváron a jövô hónapra halasztották ezt, mivel a helyi vezetôség a vártnál kevesebb figyelmet tulajdonított az ügynek.

A tegnap a Metro Media Transilvana Alapítvány nyilvánosságra hozta a helyhatósági választások alkalmával készített felmérését a szavazók magatartásának pszicho-szociológiai jellemvonásairól.

A megkérdezettek azok közül kerültek ki, akik június 4-én elmentek szavazni. 1082 személyt kérdeztek meg az ország 18 régiójából és 78 helységébôl. Az interjúk a szavazóhelyiségekben és szavazók lakhelyén történtek.

Az adatok szerint a Costea, FNI és egyébb botrányok ellenére a lakosság pozítiv jelzôkkel értékelte a helyhatosági választásokat: a megkérdezettek 52 százaléka vélte úgy, hogy a választások érdekesek, ôszinték, becsületesek, pozitív kihatásúak voltak, és alig 27 százalék vélekedik úgy, hogy unalmasak, érdektelenek, agresszívek, negatív kihatásúak. Ezt a pozitív képet bizonyítják azok a válaszok, amelyek szerint a lakosság 78 százaléka úgy véli, hogy a jelölt, illetve a párt értékeire fektették a hangsúlyt. 18 százalék vélekedik úgy, hogy a pártok az ellenfelek befeketítésére helyezték a hangsúlyt.

A legtöbb szavazópolgár a családban (82%) döntötte el, kire adja voksát. A legkevesebben (16%) választási gyûléseken szereztek információt a jelöltekrôl. Bármilyen különös, de a szavazók 40 százaléka már négy évvel ezelôtt elhatározta, melyik pártra szavaz, és alig 7 százalék döntött a szavazás napján. A polgármester megválasztásában is a többség (42%) a választási kampány ideje alatt döntött. De szintén jelentôs azok száma (30%), akik már négy évvel ezelôtt eldöntötték, kire szavaznak. 58 százaléka a szavazóknak, amikor leadta voksát, meg volt gyôzôdve, hogy jelöltje nyeri meg a választásokat.

Virgil Dâncu, a Metro Media igazgatója elmondotta: az 1996-os helyhatósági és országos választásokon a sajtónak nagyobb befolyása volt a választókra, mint ebben a választási évben.

Nánó Csaba

A június 4-én szavazó kolozsváriak számára a következô tulajdonságok voltak a legfôképpen mérvadóak annak eldöntésében, hogy melyik polgármesterjelöltre szavazzanak

Második mandátumának végére Gheorghe Funarnak sikerült befejeznie járabányai emeletes villáját. A befektetés értéke körülbelül 800 millió lej. Az ingatlan felépítéséhez szükséges telket a polgármester még 1997-ben vásárolta, a mostani árak szerint körülbelül egy milliárd lejért.

Az önálló hôközponttal és fûtôberendezéssel, föld alatti villanyvezetékkel rendelkezô villát a polgármesternek aránylag rövid idôn belül sikerült felépítenie: a munkálatokat alig pár évvel ezelôtt kezdték és máris készen áll a természetesen piros-sárga-kékre festett víkendház. Annak ellenére, hogy járabánya vidékén tilos az erdôirtás, Funar engedélyt kapott a villája felépítéséhez szükséges fák kivágására — jelenti a helyi román sajtó.

A jelentôsebb román jobb-közép pártok vezetôinek egybehangzó véleménye szerint létre kell hozni egy nagykoalíciót Iliescuék ismételt hatalomrakerülésének megfékezésére. Remus Opris, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) fôtitkára kifejtette: pártja megkíséreli a Román Demokratikus Konvenció (RDK) "felélesztését", állítása szerint ugyanis ez a szövetség a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának alternatívája. A parasztpárt, a konvenció vezetô ereje elképzelhetônek tartja, hogy az RDK szövetséget kössön az olyan jobb-közép pártokkal, mint a Varujan Vosganian vezette Jobboldali Erôk Szövetsége, vagy az RMDSZ.

A Nemzeti Liberális Párt elsô alelnöke, Valeriu Stoica igazságügyminiszter úgy nyilatkozott: az RDK-nak csakis akkor lehet esélye az ôszi parlamenti és elnökválasztásokon, ha vezetôségének, és így irányvonalának meghatározó része liberális. Nem zárta ki ugyanakkor pártjának egy, a konvenciónál szélesebb szövetségben való részvételét sem, amelybe a Demokrata Párt és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt, esetleg az RMDSZ is benne van. Stoica megjegyezte: a párt csak végsô esetben szerepelne külön listákon az ôsszel, úgy ahogy azt az idei helyhatósági választások alkalmával is tette.

A Szabadság megkérdezte Markó Béla szövetségi elnököt, aki Stoicáék felvetését kommentálva kijelentette: valóban újra kellene alakítani a gyakorlatilag mûködésképtelenné vált koalíciót, és ehhez hozzá lehet képzelni másokat is annak érdekében, hogy az RTDP továbbra is ellenzékben maradjon. Egy dolog viszont tagadhatatlan: az RMDSZ nélkül lehetetlen bármiféle többség létrehozása.

Ami egy esetleges közös államelnökjelölt támogatását illeti, a szövetségi elnök kételkedik abban, hogy ez sikerül. — A pártok egy része fontosabbnak fogja tartani, hogy saját államfôjelötet indítson. Személyiségekre koncentráló kampány lesz, és amelyik párt saját jelölttel indul, az több szavazatot remélhet. Az RMDSZ-re ez nem feltétlenül érvényes, de a mi esetünkben is megfontolandó a saját államfôjelölt-indítás. Döntés errôl még nincs, a kérdést alaposan meg kell vitatni — mondotta Markó, akinek más fenntartásai is vannak a Stoica-féle javaslattal kapcsolatban. — Érthetetlen, hogy a liberálisok egyszer széles egységet akarnak, máskor pedig a konvención belül sem tudnak kialakítani egy megfelelô viszonyt — tette hozzá.

Kérdésünkre, hogy Iliescuék ilyen jellegû elszigetelésére való törekvés mennyire mond ellent azoknak a helyi szövetségeknek, amelyeket a jelenleg hatalmon levô pártok az RTDP-vel kötöttek, lásd Kolozsvár esete, ahol a Román Társadalmi Demokrácia Pártja is felzárkózott a konvenciós jelölt mögé, Markó Béla kifejtette: — Nagyon helyes, hogy Kolozsváron ilyen szövetséget lehetett létrehozni, itt mindenki számára prioritás kell hogy legyen Gheorghe Funarnak a közéletbôl való kiszorítása. Vannak tehát olyan helyzetek, amikor ilyen jellegû szövetségekre szükség van, de a helyi sajátosságok nem alkalmazhatók országos szinten — hangoztatta.

Sz. K.

2000. június 14-étôl ismét mûködik az RMDSZ választási információs irodája Budapesten. Az iroda tájékoztatást nyújt a romániai helyhatósági választások második fordulójáról mindazoknak, akik június 18-án is részt szeretnének venni a választásokon.

Az RMDSZ Országos Kampánystábja ismételten kedvezményes utazási feltételeket biztosít a szavazni szándékozók számára. A kedvezményben az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó, szavazati joggal rendelkezô diákok, munkavállalók, nyugdíjas korú romániai állampolgárok részesülhetnek. Marosvásárhelyre egy oda-vissza jegy 500 forintba kerül.

A buszok a következô menetrend szerint indulnak:

Budapest, Nagyvárad térrôl Marosvásárhely végállomással: június 17, szombat 10 órakor.

Marosvásárhelyrôl (Piata Victoriei 5. sz.) június 18-án, vasárnap 15 órakor indul.

Elôzetes bejelentkezés és további információk az iroda Magyarországról hívható számán: 06-80-202-610, június 14–16. között, naponta 8-tól 17 óráig.

Takács Csaba,
Az Országos Kampánystáb
elnöke

Szakmai kérdések mellett egy Romániában súlyos börtönbüntetésre ítélt magyar állampolgár kiadatási kérdésérôl tárgyalt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Brassóban Valeriu Stoica román igazságügyi miniszterrel.

A kedden befejezett nem hivatalos találkozó után Dávid Ibolya az MTI-nek elmondta: nyomatékkal jelezte a román miniszternek azt az igényt, hogy mihamarabb, soron kívül foglalják írásba Kristóf Flórián József ítéletét, hogy a kérdéssel a magyar igazságügyi szervek érdemben foglalkozhassanak.

Kristóf Flórián Józsefet határsértés, hatósági személy elleni erôszak és gyilkossági kísérlet vádjával kilenc évi börtönbüntetésre, emellett jelentôs anyagi kártérítésre ítélték nemrég Romániában.

Dávid Ibolya elmondta, hogy amint a magyar fél megkapja az írásos ítéletet, azt rögtön benyújtják a Fôvárosi Bírósághoz azzal, hogy vizsgálja meg, fennállnak-e az ítélet átvételének jogi feltételei. Ha a Fôvárosi Bíróság igenlô választ ad, a román igazságügyi minisztériumhoz fordulnak a büntetés végrehajtásának átvételére vonatkozó igénnyel.

Az ügy rendezését nehezíti, hogy bár nincs olyan törvény Romániában, amely elôírná, hogy elôre ki kell fizetni a kártérítést, a gyakorlat az volt az elmúlt idôszakban, hogy megkövetelték ennek kifizetését. Dávid Ibolya emlékeztetett a magyar–román jogsegélyegyezményre, amelynek alapján érvényesíthetik a polgári jogi igényt Magyarországon is.

Dávid Ibolya ismételten elmondta román kollégájának, hogy néhány éve a magyar Országgyûlés egyik képviselôjét egy román állampolgárságú személy megölte. A jogerôs ítélet után az elítélt kérte, hogy a családjához közel tölthesse le büntetését, s a magyar igazságügyi miniszter annak ellenére hozzájárult ehhez, hogy sokan nem értettek egyet ezzel.

A magyar igazságügyminiszter szerdán Kolozsváron értelmiségiekkel és RMDSZ-tisztségviselôkkel találkozik délelôtt 11-kor a Diakóniai Intézetben.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]