2000. június 27.
(XII. évfolyam, 147. szám)

A helyhatósági választások elemzése szerepelt a tegnap Kolozsvárott ülésezô RMDSZ-területi elnökök konzultatív tanácsának (TEKT) napirendjén. A zárt ülés szünetében Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak úgy nyilatkozott: a számadatokat összevetve 2000-ben az RMDSZ valamivel jobb eredményt ért el, mint 1996-ban. — Ennek a sikernek az érdekében az RMDSZ nagyon komoly kampányt folytatott olyan körülmények között, amikor a megosztási kísérletek sem hiányoztak. Felerôsödtek azok a hangok, amelyek szerint nem is olyan fontos az egység, és nem hiba, hogy egyesek függetlenként indulnak — mondotta. Hozzátette: az elért eredmények ellenére az RMDSZ nem lehet teljesen elégedett, hiszen egyértelmû, hogy jelentôsebb lett volna a siker akkor, ha a magyarság nagyobb számban megy el szavazni. A román szavazók ilyen alacsony részvétele mellett nagyobbat lehetett volna nyerni — véli a szövetségi elnök.

Markó szerint ahhoz, hogy az RMDSZ reális súllyal vegyen részt az elkövetkezô négy évben az önkormányzatokban, a szövetség képviselôinek benne kell lenniük a megyei és helyi tanácsok vezetôségében is. — Sok helyen lezárultak már a megyei tanács alelnökeinek, elnökeinek, illetve az alpolgármestereknek a megválasztása, és úgy tûnik, hogy itt is jobb eredményeket értünk el, mint 1996-ban. Ékes példa erre Kolozsvár, ahol az egyik alpolgármester az RMDSZ-es tanácsosok körébôl került ki.

A tanácskozáson mérlegelték az elôválasztások eredményességét is, amelyek — egyes szervezetek képviselôi szerint — nem mindenhol váltak be. Elhangzott az is: az SZKT határozatának megfelelôen ott, ahol az RMDSZ rosszul szerepelt a helyhatósági választásokon, össze kell hívni a tisztújító küldöttgyûlést. — Lehet, hogy ez nem kíván változtatni az illetô területi szervezet vezetôségén, véleményem szerint azonban a kudarcért a felelôsség azokat terheli, akik a kampányt megszervezték — tette hozzá Markó Béla.

Még nem körvonalazódott az RMDSZ álláspontja a státustörvénnnyel kapcsolatban
A magyar illetékesek bejelentése szerint június 30-ig elkészül a határon túli magyarok státusát szabályozó törvény koncepciójának végleges változata, ami a tervek szerint jövô hónapban kerül az Orbán- kormány elé, és amit remélhetôleg a magyar Országgyûlés még ebben az évben elfogad. Kérdésünkre, hogy mi az RMDSZ álláspontja errôl a tervezetrôl, Markó Béla kifejtette: ez még egy keretdokumentum, amely csak az alapelveket tartalmazza, ezeket kell késôbb feltölteni tartalommal. — Sok vita lesz még arról, hogy ki a magyar, illetve, hogy ki dönti el azt, hogy ki esik ennek a törvénynek a hatálya alá. Egyes elképzelések szerint a határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezetei adnák az "ajánlást". Ami minket illet, az RMDSZ-nek van megfelelô apparátusa ilyen munka elvégzésére, a törvénynek viszont pontosan meg kell állapítania, hogy milyen kritériumokat kell figyelembe venni. Erre vonatkozó javaslatait az RMDSZ a napokban véglegesíti — tudtuk meg a szövetségi elnöktôl.

Több mint ötszáz gyakorló orvos és gyógyszerész vonult tegnap az utcára elmaradt bérüket követelve. A kormány június 15-én hozott ugyan egy sürgôsségi rendeletet, amelynek értelmében törvényes keretet teremt arra, hogy az egészségügyi biztosító pénztár a medikusoknak kijáró pénzeket elkülönítse a kórházakkal, egészségügyi szervezetekkel kötött szerzôdések alapján, de a rendelet mind a mai napig nem jelent meg a hivatalos közlönyben. Amíg ez nem történik meg, a gyakorló orvosok továbbra sem kapnak fizetést. — Bár pénzt nem kaptunk — nyilatkozta a Szabadságnak Cãlin Cãinap, a gyakorló orvosok és gyógyszerészek szakszervezetének elnöke — mostanáig rendesen elláttuk feladatainkat. De a mi türelmünknek is van határa — jelentette ki a szakszervezeti vezetô.

A tüntetôk a prefektúra elé vonultak, de sem a prefektus, sem a két alprefektus nem tartózkodott az épületben. A medikusok az egészségügyi miniszter lemondását követelték, a tömegbôl „tolvajok", „a fizetésünket kérjük" kiáltások hallatszottak. Ezek után valamennyien a Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár elé vonultak, de Ioan Figan, a biztosító elnöke sem tartózkodott hivatalában. A tüntetôk küldötteit végül Serban Rãdulescu, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetôje fogadta, e tárgyalásról a média képviselôit kizárták.

A találkozó után Serban Rãdulescu ismertette: a múlt héten elfogadott kormányrendeletet, illetve azt az átiratot, amely szerint a gyakorló orvosoknak és gyógyszerészeknek kijáró összegeket az országos biztosító pénztár fogja kifizetni, a kórházakkal megkötött szerzôdések alapján. Erre — mondotta — még ezen a héten sor kerül.

A medikusok szerint ezek üres ígéretek, és amíg nem kapják meg a három hónapja elmaradt fizetésüket, továbbra is csak a sürgôsségi eseteket látják el. — A spontán sztrájk meghatározatlan ideig tovább tart — jelentette ki Cãlin Cãinap szakszervezeti vezetô.

Vasárnap tették közzé a képességvizsga eredményeit, végleges eredménykihirdetésre azonban csak az óvások elbírálása után, tegnap lehetett számítani. Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelô elmondta, bár elég jelentôs volt a magyar irodalom vizsgán megbukó diákok száma, aránylag kevés óvást tettek le. Ez azt bizonyítja: a vizsgázók tisztában voltak azzal, teljesítményük alapján nem érdemeltek átmenô osztályzatot. Kolozsváron 4376 diák fejezte be a nyolcadik osztályt, a líceumokban pedig kevesebb mint felük tanulhat tovább, ám saját döntésük alapján az egyes líceumok fizetéses osztályokat indíthatnak.

Azok a diákok, akiknek nem sikerült a képességvizsgája, inasiskolákba iratkozhatnak. A sikeresen vizsgázók szakiskolák, illetve líceumok felé fordulhatnak. A beiratkozás elsô szakaszára július 15. és 18. között kerül sor. Július 18-án este hat órakor állítják össze a jelentkezôk sorrendjét. A fennmaradó helyekre július 20. és 22. között lehet ismét beiratkozni, s a továbbra is betöltetlenül maradó helyekre egy harmadik szakaszban, július 24. és 26. között.

— A beiratkozások napjaiban az iskolák folyamatosan nyilvánosságra hozzák a beiratkozók számát, nevét, médiáját, így a beiratkozni óhajtó diák meggondolhatja magát, eredeti beiratkozását visszavonhatja, és irataival egy másik iskolához fordulhat — tudtuk meg Káptalan Ernától, a Báthory-líceum aligazgatójától. — Csak egyetlen iskolába iratkozhat tehát a diák, ám a lényeg az, hogy a beiratkozási idôszakban visszaveheti iratait, és máshova iratkozhat. A képességvizsga 75 százalékban, az V–VIII. osztály tanulmányi eredményeinek átlaga 25 százalékban számít a beiratkozásnál. Azaz a beiratkozási átlagot úgy számítják ki, hogy a képességvizsga átlagát megszorozzák hárommal (ez a 75 százalék), hozzáadják az V–VIII. osztály átlagát, majd az egészet elosztják néggyel.

A speciális osztályokba — teológiai, mûvészeti, sport, intenzív idegen nyelv — kissé másként történik a jelentkezés, ugyanis szûrôvizsgát rendeznek. Július 8. és 10. között iratkozhatnak a diákok, július 11. és 13. között megtartják a szükséges vizsgát, majd a sikeresen vizsgázók július 15. és 18. között iratkozhatnak be.

A Román Gyermekekért, Közösségért és a Családért Alapítvány (FRCCF) egyhetes szemináriumot szervez a kolozsvári Univers T szálló elôadótermében. Az orosz, ukrán, angol és romániai nem kormányzati szervezetek képviselôit dr. Mihai Florin Rosca az a FRCCF elnöke, valamint Ruth Steele, a Christian Children’s Fund (CCF, London) igazgatója üdvözölte.

A résztvevôk a hét folyamán meglátogatják a szucsági, reketói roma közösséget, stratégiákat dolgoznak ki beilleszkedésükre, elemzik a bulgár rakitovói, valamint a szentpétervári családóvó program eredményeit, további pályázatokat dolgoznak ki.

A World Vison és a SERA után az FRCCF Romániában a harmadik legnagyobb nem kormányzati szervezet, amely az évi 800 ezer dolláros bevételbôl számos szociális akciót finanszíroz. Jelenleg 54 dolgozója (társadalmi gondozó, orvos, pszichológus) van az ország öt megyéjében. Dr. Mihai Florin Rosca elnök felvilágosított: megyénkben számos anyagi nehézséggel küzdô családot karolnak fel, valamint hamarosan átadják a gyalui világtalanok líceumát.

A PRO MINORITATE címû negyedévi lap szerkesztôsége mutatkozik be június 28-án, 18 órakor a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A lap tavaszi számát Bakk Miklós ismerteti. A szerkesztôséget Zákonyi Botond fôszerkesztô és Ábrahám Barna képviseli.

DÉL-AFRIKAI SZAFARI címmel tart diaporáma elôadást ma, június 27-én, kedden délután 6 órai kezdettel a helyi Német Fórum Unió utca 8. szám alatti székházának nagytermében dr. Paul Jürgen Porr, a 3-as számú klinika igazgató fôorvosa. Az elôadásra minden érdeklôdôt szívesen látnak.

AZ INSIDE PROJEKT keretén belül bevezetô kurzust szerveztek a gyermekek kognitív teljesítményét formális oktatási keretek közötti növelése érdekében. A kurzus — amit az Európai Közösség támogat a COMENIUS program által — 2000. augusztus 7–11 között zajlik. Ezen a képzésen részt vehetnek olyan óvónôk, általános iskolai tanítók, líceumi tanárok, tanügyi dolgozók, akik veszélyeztetett gyermekekkel foglalkoznak, iskolapszichológusok, integrált osztályokkal foglalkozó tanárok és tanítok, logopédusok, valamint integrált és speciális iskolaigazgatók. A helyek száma korlátozott (20 személy). További információkért legkésôbb július 10-ig a következô címeken lehet jelentkezni: János Réka, tel. 094-223143, Kolozsvár, Monostori út 91., D-9-es tömb, 89-es lakás, e-mail cím: reka@psiho.ubb.soroscj.ro; vagy: Molnár Attila, tel.: 095-649484, e-mail cím: attila molnar@hotmail.com.

AN IMAGE OF ROMANIA II címmel Carol Gigi Nicolau fotókiállítása nyílik meg ma este 7 órakor a kolozsvári Continental étterem (Jókai [Napoca] utca 1. szám) vörös szalonjában. A felvételek hazai helyeket, mûvészeti és népmûvészeti alkotásokat örökítenek meg. A megnyitóra a mûvész és Maria Lehene, a Continental SA kolozsvári fiókjának igazgatója szeretettel várnak minden érdeklôdôt.

Gólyaposta
Lapunk apróhirdetései között lehetôséget adunk arra, hogy újszülöttek világrajöttét tudassák olvasótáborunkkal. Az újszülött adatait (név, hossz, testsúly, születési idôpont és hely) az apróhirdetésekhez szükséges nyomtatvány kitöltésével kell leadni pénztárunknál. Szolgáltatásunk egyelôre ingyenes.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara 2000. július 11-én olasz partnerségi napot szervez, melyre a következô telefonszámokon lehet jelentkezni: 432-454, 432-220/256.

Olasz részrôl a következô cégek képviseltetik magukat: Bellon Kft. (forgókorongos és lemezes kaszálógépek), CPM Sette SNC di Sette Lorenzo&C (építôipari fémszerkezetek), Eurocablaggi SNC (eletromos kábelek), Euro’Cryor SPA (fagyasztóládák, fagyasztókirakatok élelmiszerüzletek számára), Italtronis Kft. (mûanyagcsomagoló eszközök elektronikai termékek számára), Lindhaus Kft. (ipari és háztartási porszívók), A. Mion SPA (szôtt cimkék lábbelire, ruhanemûre), Mondel Kft. (inox fagyasztóládák hal, hidegfelvágott, tejtermék stb. számára), Pavan SPA (felszerelés laskafélék, gyermektáplálékok gyártására), Sea-Land (elektromos pumpák víz és más folyadékok kezelésére), Viemme Kft. (felszerelések és tartozékok a ruhaipar számára).

Július 1. (szombat): Gyûjtögetô túra a Seregélyesen. Találkozás 8 órakor a 32-es Alverna végállomásában. Vezeti Martonossy Magda.

Július 2. (vasárnap): Séta a Botanikus kertben. Találkozás 10 órakor a bejáratnál. Vezeti Jablonovszki Elemér.

Július 8. (szombat): Gorbó völgy. Találkozás 9 órakor Monostoron. Vezeti Magyarosi Margit.

Július 12. (szerda): Közgyûlés az Apáczai Csere János Líceumban 17 órakor.

Július 15. (szombat): Monostor–Fenesi kaszárnyák — Bocsor patak. Indulás 9 órakor Monsotorról. Vezeti Kolumbán Gyula.

Július 20. (csütörtök): Túravezetôk tanácskozása 17 órakor a székházban.

Július 22. (szombat): Gyalui havasok. Reketói körút a Chicera lui Matei (1409 m) gerincén. Jelentkezni lehet a közgyûlésen és a székházban szolgálatos napokon. Indulás a Magyar Színháztól 7 órakor. Túravezetôk: Palczer János és Kolumbán Gyula.

Július 20–23.: Vízesés-túra. Vonat Nagyváradig + autóbusz + gyalog. Megbeszélés a közgyûlésen. Vezeti Máthé Gyula.

Július 29. (szombat): Naportok völgye. Gombászás kezdôknek és haladóknak. Találkozás 5.30-kor az állomáson (vonat + gyalog 20 km). Vezeti Vlád Pál.

Augusztus 2–6.: Országos EKE- tábor. Autóbusz indul 2-án 7 órakor a Magyar Színház elôl. Szervezi Prezenszky Tibor.

Pata mellett a Balázs Arnold nevét viselô sóstói tábor folyamatosan üzemel. Alvás az EKE sátorban lehetséges. Szervezi Bagaméri Tibor.

Augusztus 9.: Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban.

Nyár van és meleg, tarolnak a könnyedebb öltözetek, nem véletlen, hogy a KORUNK júniusi száma is lazít egy kissé, és nonkonformistább vizekre evez. A lapszám írásai arról szólnak, ami kitölti mindennapjainkat, része beszélgetéseinknek, amirôl tehát látszólag mindent tudunk: a populáris kultúráról — krimirôl, westernrôl, rajzfilmrôl, bestsellerekrôl és sikerfilmekrôl.

Exkluzív interjú olvasható a lapszámban Dan-Silviu Boerescuval, a Playboy román kiadásának fôszerkesztôjével, az F-akták címû fordításrovatban pedig ezúttal Ien Ang ausztrál antropológus írása olvasható a Dallasról és arról, hogy miért szeretik vagy utálják a sorozatot a nézôk.

A lapszámban olvashatunk olyan mûvekrôl is, amelyek egyaránt sikeresnek számítanak a nagyközönség és a szakma számára. Závada Pál Jadviga párnája címû regénye például három év alatt már a kilencedik kiadásnál tart, és idén már bemutatták a regény filmváltozatát is. A könyvrôl Balázs Imre József közöl esszét. Olvashatunk még a Matrix és a Truman Show címû filmekrôl, a westernrôl, a detektívtörténetekrôl, valamint a Tom és Jerry-ben szereplô néger öregasszony két papucsos lábáról.

Külön vonulatot képez a lapszámban a kávéházjelenség. A kávéházban már a századfordulón megvalósult valami abból, ahogyan ma a „populáris" szféra és a „magaskultúra" találkozik és kiegészíti egymást. Az elsô világháború alatt virágzó kolozsvári kávéházakról Gyarmati Zsolt ír ismertetôt, Vallasek Júlia a századelô budapesti kávéházairól ír, Ruxandra Cesereanu pedig arról tudósít, ahogyan egy New York-i irodalmi kávéházban napjainkban lezajlik egy költôi verseny.

Nyár van és meleg, ilyenkor legjobb betérni egy kávéházba, századelejibe vagy ezredvégibe.

Elektronikus könyvkereskedés indul augusztus 1-jén Magyarországon, a Sunbooks Kft. által szervezett „business-to-business" könyvdisztribúciós rendszer logisztikai hátterét a Magyar Posta biztosítja — tájékoztatta Sós Péter János, a cég vezérigazgatója az MTI-t.

A Kft. a napokban kezdte meg a szerzôdéskötéseket az elsô magyar elektronikus könyvkereskedelmi rendszerhez csatlakozó kiadókkal és könyvesboltokkal.

A vezérigazgató közlése szerint a Sunbooks-rendszer nem a fogyasztókat célozza meg, mint a jelenleg is létezô elektronikus könyváruházak, hanem a könyvpiac szereplôit kapcsolja össze.

A könyvkereskedôk, a könyvtárak és az iskolák az interneten keresztül közvetlenül rendelhetnek a szerzôdött kiadók készleteibôl, és 24 órán belül — szállítási költség nélkül — hozzájuthatnak a megrendelt könyvekhez.

A kiadók könyveit a legmodernebb logisztikai rendszerben tárolják és készítik elô a megrendelések teljesítéséhez a Magyar Posta Budaörsön felépített 12 ezer négyzetméteres raktárában.

A szolgáltatásokért a kereskedôknek nem kell fizetniük. A szolgáltatási díjat a kiadók térítik meg a ténylegesen eladott könyvek után.

— Ez a rendszer hasonlít a Nyugat-Európában és Amerikában már általánosan használt disztribúciós rendszerekhez — mondta Sós Péter János.

Az új típusú kereskedési forma segítségével a könyvkiadók mentesülhetnek a raktározás, a logisztika és az adminisztráció terheinek többségétôl.

Ugyanakkor a könyvkereskedôk megtakaríthatják a beszerzés és raktározás költségeit, illetve ezeket a forrásokat a választék növelésére és a kiszolgálás minôségének javítására fordíthatják.

A Sunbooks által mûködtetett rendszer augusztus elsejétôl a www.sunbooks.hu honlapon érhetô el.

Az elsô magyar folkopera ôsbemutatóját vasárnap este az Egri Várban láthatta a közönség: G. Nagy Ilián és ifjú Csóri Sándor szerzôpáros Jézus születése címû mûve a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával került színre.

A két felvonásos 112 perces opera a Megváltó életébôl a születése utáni három esztendô eseményeit idézi föl: a nyolc jelenetbôl álló dalmû nézôje végigkísérheti a szent család menekülését, miután Heródes elrendeli a betlehemi csecsemôk s kisgyermekek meggyilkolását, tanúja lehet a kisdedet köszöntô három napkeleti bölcs hódolásának.

— Az opera arra a magyar zenei anyanyelvre épül, amely manapság egyre inkább feledésbe merül; a zenét kizárólag népi hangszerek felhasználásával szólaltatják meg — mondta el az MTI tudósítójának ifjú Csóri Sándor.

Az elôadáson a magyar népzene legjobbjaival találkozhatott a közönség. A közremûködôk között volt a Muzsikás, az Ökrös, a Téka és a Gajdos együttes.

Máriát Márczi Anna, Gábrielt Sebô Ferenc, Heródest Rudán Joe jelenítette meg.

A napkeleti bölcsek szerepében találkozhatott a közönség a mû alkotóival is: Menyhértet ifjú Csóri Sándor, Gáspárt pedig G. Nagy Ilián játszotta.

Az elôadáson közremûködött az Ürömi Öröm Néptáncegyüttes és az Ürömi Nôi Kórus. A mûvészeti vezetô Beke Sándor volt, a táncokat Tokai Tibor és Szilvási Károly koreografálta.

A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal tízmillió forinttal támogatta a mû megszületését. Ennek köszönhetôen ötszáz-ötszáz példányban CD-n és kazettán is megjelent a folkopera zenei anyaga.

Átver szavunk se található valahol az átvesz elôtt az Erdélyi szórtörténeti tárban, pedig aligha mai eredetû a jelenség. Elvi kérdéssé avanzsál: ki, kit, miért. Holott jól tudom, nem ingyen. A Szabadságból tudom, mintegy négyszáz áthelyezési kérvény érkezett a tanfelügyelôség titkárságára. Tény, hogy csökkent a gyermeklétszám, ezért akarnának a tanítónôk, óvónôk a gyerektelen intézetbôl egy olyanba kerülni, ahol még lézeng pár gyermek. Jô hát az állásokért való tülekedés. A nem épp nemes versengésben lesznek méltánytalanságok, ennek okán háborgások. Következnek az óvások és fellebbezések a hamiskás döntések mián, holott ez utóbbi nemzeti kincs, azok megmásítására. Felpörgetem: ne büntessétek az atyák vétkeit a fiakban!

Segítsétek a gyarlókat!

Itt, ha a tanügyrôl is van szó, ne gondoljon senki a mozgássérültek vagy a szellemi fogyatékosok beiskolázását elôsegítendô töprengésre. Nem cél lírai riportban ecsetelni, mily boldog a lolongéri árvaházban növekvô gyermekek élete — hála érte az Európai Uniónak! Ezeket a gyermekeket a Caritas vette szárnyai alá, csak azért nem a Stoicáé, mert ô egyelôre mozgássérült, de rövidesen bingomágnás lesz, akkor meg lekötik a pénzmosási tranzakciók.

Tanügyis pályám kezdetén alkalmam volt megtapasztalni Szatmár megyében, hogy futó pályának bizonyult a skrupulus nélküli aktivistáé, ezért nemigen akadt a tanügyben oktató, még helyettes se. Vállalkozói ösztönömmel megéreztem: a helyettes tanár annyira keresett, mint a nyolcvanas évek elején a cukor. Felvételiztem a helyettesítôket képzô fôiskolára, s bebizonyosodott, hogy a siker nem tesz mindig jót. Elfoglalandó helyettesi állásomat, miközben felvételiztem, betöltötte egy, az érettségin csúszott egyén. Háborgásom ellenében a költôt idézték: testvér, segítsd a lebukottakat. Akármilyen nagy humanizmus lakozott is bennem, a minisztériumnak címzett levélkémben gyalázatosságnak tituláltam a procedurát. Igen? A következô ôszön ismét megyek az egy éve kért helyettesítôi állásért, ha már egy évet kiképeztem magamból a fôiskolán. A válasz: „Á, te vagy az, aki feljelentettél bennünket a minisztériumba?" Rácsodálkoztam a bûnözôket és csirkefogókat leltározó hangnemre, de nem sejtettem, hogy az atyák vétkeit a fiakban...

Kompetencia

Szerintem mindenekelôtt a szakértelmet kellene jelentse, ezért a fôiskola után elvégeztem a Babes–Bolyai egyik tagozatát. Ez a szó mást is jelent: illetékesség, jogosultság, s mint ilyen, elôkerül a tanfelügyelôség már jelzett humanizmusa. Tíz éven át, minden ôsszel alkalmam volt megtapasztalni ezt a vonását, de a tizenegyedik esztendôben lemond rólam, a helyettesítôrôl. Az egésznek a cinikus pikantériája: épp ’85-ben államvizsgáztam, nem is azzal a minimális jeggyel. Bandukolok a manapság burjánzó munkanélküliségben, Baranyi Ferenc egyik fiatalkori sorát mormolom nagy ateistán: ha itt él Krisztus — egy keresztreszegzés szinte semmi... Az ám, hazám... Valami végzetest sejtek abban, hogy az egy évre szóló kinevezéseket a fogyatékosok intézetében vesztegetik Kolozsváron, ami Napoca is. Nem nekem. Elég is volt: meddig engedheti meg magának valaki a helyettesi státust? Inkább leszek szakképzetlen munkás!

Eljô ’90, a szabadság eufóriája két-három napig vagy hónapig, s már megint a tanügyben vagyok. Ôsszel, mondják az elején, versenyvizsgázni lehet megfelelôbb katedrákért. Lehetne, kellene, de ez a gyakorlatban amolyan korai eufórikus elszólásnak bizonyul, helyette beüt a verseny nélküli pontozásos rendszer. Ennek a lényege: pontokat lehet szerezni az ingázói múltért. Mintha csak a lebukott, illegalitásbeli kommunistákat elégítenék ki, hogy aszongya: ezt a világot azoknak adták, akik már voltak téli hangyák. Sok jó pontnak számít a tanügyben a megszakítatlan régiség, jár ilyesmi a családi helyzetért, meg az ördög tudja, miért. A versenyvizsga mese habbal. A tudás semmibevétele kilencvenben átmentôdik az igazságosság látszata alatt. Mindez úgy lehetséges, ha az állások odaítélésekor változnak az elvárások.

Atyák vétkei a fiakban

Már-már szokássá lett, hogy a frissen végzett kádereknek elônyt biztosítottak, amennyiben szülôhelyén akar tanítani. Szûnjön meg az ingázás már csak a bérletárak miatt is. Állítólag az önkormányzatok igénye, hogy helybeli, megtelepedett káderei legyenek, amolyan önszervezôdési alapon. Brassai Sámuel apja jut eszembe: nem elmarták Torockószentgyörgyrôl? El se tudtam képzelni, pedig ideje lenne, mennyire korlátlan a kibúvók, a kiskapuk gyártása! A lányom a községben tanít, s kéri taníthasson a szülôfalujában. Új fogalom születik: pretransferãri, áthelyezés elôtti idôszak s azután transzfer. Az áthelyezést teljes jogú tanügyi alkalmazottak kérhették ezidáig valamilyen indokkal, utána következett a végzôsök kinevezése. Most a transzfer elôtti kategóriába kerültek azok, akiknek a gyereklétszám csökkenése miatt megszûnt az állásuk. Magyarázkodik a feleségem a lányommal kórusban a tanfelügyelôségen, fordítanák meg a sorrendet, legyen csak egy ingázó a kettô helyett. Válasz: törvénytelenségre ösztökélik a tanfelügyelôséget — egyezkedjenek a kinevezettel cserebere alapon. A tanácskozáson nem vettem részt, hisz negatív tapasztalatokban igen bôvelkedem.

Most

Következnek a kinevezések: a frissen végzettek jó hányadát munkanélkülivé avatják, mielôtt munkába állnának.

Kérdés

Az Országos Befektetési Alap körül kitört botrány során nem egyszer tanúi lehettünk az emberi elkeseredés szélsôséges megnyilvánulásainak. Szinte minden városban felvonultak, tüntettek. A legszörnyûbb Bukarestben történt, ketten meg is sérültek, és egy kocsit felgyújtottak.

Aztán ahogy teltek a napok egyre érdekesebb dolgok derültek ki; megint egy nagy csalás áldozatai lettek az emberek. A furcsa csak az, hogy öt év alatt senki sem vette észre, hogy mi történik. Hisz egy ilyen országban, ahol annyi az intézmény, ahol rengeteg ellenôrzô szerv van, senki sem tudott semmirôl. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezeket az állami szerveket mi fizetjük, a mi pénzünkbôl ülnek olyan nyugodtan és veszik fel a fizetésüket. Az is furcsa, hogy egy Caritas, egy Bancorex, egy Bankcoop — és még folytathatnám a listát — után, még mindig senki sem figyel oda. Hol van ilyenkor a pénzügyminisztérium, a különbözô híres-neves bizottság? Egyre gyakrabban azt lehet hallani, hogy egyedül a befektetô hibája, ha oda fektette be a pénzét! Ôk a hibásak, hogy elhitték a nagy kamatot. Természetes, hogy ôk a hibásak, csakhogy egy laikus számára teljesen ismeretlen ez a terület! Miért van akkor szükség arra a sok szakemberre, ha magamnak kell szakembernek lennem minden területen ahhoz, hogy ne csapjanak be? Miért kell akkor nekem fizetnem ôket?

Persze, elôre látom, hogy hiába tudjuk nagyjából, hogy kik a bûnösök, a büntetés elmarad. Aki elhagyta az országot, az köszöni szépen a sok pénzt, és boldogan él, míg a befektetôk tovább éheznek és reménykednek egy jobb jövôben.

Azt hiszem, hogy ilyesmi is csak nálunk fordulhat elô, hogy éveken át így be lehessen csapni mindenkit úgy, hogy senki se vegye észre?! Mégis jobb, ha a megtakarított pénzünket a harisnyába tesszük és Molière fösvényéhez hasonlóan otthon ôrizzük?

Öregek
Többször láttam már azt a sportcipôs nénit, aki minden nap a Teológiáról visz magának ebédet. Meg kellene kérnem, hogy meséljen az életérôl.

Körülöttünk sok az idôs, magányos ember.

Dániai ismerôsöm elmondta, hogy náluk a generációk közötti kommunikációs hiány a legnagyobb gond. Az öregeknek az az egy bajuk, hogy gyermekeik, unokáik teljesen megfeledkeznek róluk. Náluk a fiatalok nagyon korán elköltöznek otthonról, és egyre kevesebb kapcsolat van közöttük.

Úgy tûnik, hogy a mi társadalmunk is ebbe az irányba halad, pedig mennyi mindent tanulhatnánk ezektôl az idôs emberektôl. A világ nagyon sokat változott az ô fiatalságuk óta, de mégis jó lenne, ha megosztanák velünk a tapasztalataikat. Hisz az öregkor is lehet csodálatos, még boldog percek várhatnának rájuk is, ha jobban odafigyelnénk.

Az öregség nem lenne csak egy, a végsô elmúlást megelôzô korszak.

Tavaly nyáron találkoztam elôször a jelenséggel. Fiatal és középkorú nôk valamiféle hivatalosnak tûnô, pecsétes igazolványt lobogtatva jártak kéregetni. Mindnyájan Tordáról vagy környékérôl valók voltak, és árvízkárosultnak mondták magukat. Nem tudom, hogy a lakótelepeket is sorrajárták vagy sem, de az elitnek és gazdagnak tartott városrészekben a nyár természetes velejáróivá lettek.

Az elsô, hozzánk beállító sokgyerekes fiatal nôt megsajnáltam — ruhákat, cipôket adtam neki. Meglepetésemre sértôdötten tette el a holmit, és felháborodottan követelte a pénzt. Végül átkozódva távozott, velem együtt szidva a györgyfalvi zsugori naccságákat.

Néhány nap múlva falubelije érkezett hasonló papírral. Majd mások — hol Tordáról, hol a környezô falvakból. Igazolványa mindegyiknek volt. Néhányat megnéztem: teljesen hivatalosnak tûntek, csupán a pecsét volt kissé elmosódott a sok gyûrôdéstôl.

Tegnap újra megjelent egy síró asszony az ajtóban. Pecsétes igazolvánnyal bizonyította, hogy a nagy szárazságban leégett a háza, kilenc gyerekkel maradt fedél nélkül. „Legalább százezer lejt adjon naccsága és valami ágynemût, takarót, cipôt és ruhanemût" — mondta egy szuszra, és leült a küszöbre. A gyerekeim megijedtek, próbáltam lerázni, de a felkínált dolgokat sorra utasította vissza. A cipô túl használt volt, és különben is mindenekelôtt férfi-nôi papucs kellene, meg valami kis gyerekszandál, mert a sportcipô az ô gyerekeinek is meleg ebben a hôségben. A vasalópokrócom már eléggé elnyûtt, inkább jó meleg takaró kellene a szabad ég alatt háló gyerekeinek. Pechemre az udvaron kiterített pokrócon játszottak a gyerekeim — azt szemelte ki magának. Csak közelharccal tudtam megvédeni a pokrócot, és valahogy kidobni az egyre hangosabbá és agresszívabbá váló, jó kondicióban lévô asszonyt. A kapuból még visszatért, sértôdötten felmarkolta a felajánlott holmit, egy tasakot kért és nem túl kedves szavakkal illetve engem meg a hisztérikus gyerekeimet, elviharzott.

Nekem is mennem kellett volna, csakhogy lányaim féltek már magukra maradni. Azóta én is félek, és félhet más, gyerekeit magukra hagyni kényszerüló szülô is. Érdeklôdtem prefektúrán, városházán a lobogtatott bizonyítványok felôl. Sehol nem bocsátanak ki ilyesmit. Az árvízkárosultak állami segélyt kaptak a polgármesteri hivataloknál összeállított jegyzék alapján. Tûzvészkárosultaknak legfeljebb a biztosító fizet. A kéregetésre használt „sinistrat" igazolványok sima hamisítványok.

Engem már nem is ez érdekel, sejtettem elsô perctôl, hanem inkább az, hogy mire lehet felhasználni kéregetésen kívül. Felmutatásukkal elég sok hiszékeny ember házába bejutnak, s a tenyeres-talpas asszonyok akár kamatoztathatják is erôfölényüket.

Nem hiszem, hogy csupán Györgyfalvi negyedbeli jelenségrôl van szó. És azt is nehezen tudom elképzelni, hogy a rendôrség ne hallott volna róla. De mivel senki semmit nem tesz ellene, kénytelen vagyok arra gondolni, hogy idôvel az aranyigazságok is módosulnak. Valamikor úgy tartottuk, hogy a munka nem szégyen. Ma már a kéregetés sem — legfeljebb veszélyes az adakozóra nézve.

A mûhelyfônököt senki sem szerette. Pártvonalon kapaszkodott fölfelé. Mint szakmunkás, erôltetett menetben megkapta a legmagasabb besorolást. Onnan már csak egy lépés volt a mesteriskola és a mûhelyfônöki kinevezés. Azt rebesgették róla, hogy magasbeosztású rokonai vannak a központi vezetôségben. Abban az idôben mindennapos volt az ilyen gyorstalpalás. A munkásigazgatók, pártkáderek korszakát éltük.

Kétes szaktudása, arrogáns viselkedése mindenkiben ellenszenvet keltett. Beosztottjait lenézte, s mint lenni szokott, a fônökeinek viszont hízelgett. Ritkán történt meg, hogy ne sértett volna meg beosztottai közül valakit.

— Egy tintanyaló közgazdásznak is nagyobb a fizetése, mint nekem! — mondta. — Mi lenne ebbôl a mûhelybôl nélkülem? Ennyi fizetésért dolgozni sem érdemes!

Egyesek morgolódtak, mások legyintettek. Csak Kovács Béni, a könyvelô vakarta meg a feje búbját:

— De hát igazán segíthetnénk szegényen!

Minden szem rászegezôdött.

— Megérdemelne egy kis elôléptetést! — nézett Kovács Béni a kollégákra a szemüvege fölött.

Hogy mitôl lett egybôl mindenkinek jó kedve, az csak másnap derült ki, amikor a személyzeti osztály fônöke átnyújtotta a mûhelyfônöknek a hivatalos elôléptetést:

„Tekintettel Márton Ioan mûhelyfônöknek a szocialista munkaversenyben kifejtett áldozatos tevékenységére, 1988. április 1-jei kezdettel megkapja a legmagasabb besorolást."

A hiteles igazgatói aláírás Kovács Béni mûve volt. Nagy gyakorlata volt ezen a téren. A fônök hiányában mindig ôt kérték meg a bankszámlák aláírására, oda pedig igazán pontos munka kellett!

A mûhelyfônöki iroda búcsújáró hely lett. Egymás kezébe adták a kilincset a szaktársak, tisztviselôk. Még Bolondjóska, a mûhely mindenese is megkereste.

A mûhelyfônök leereszkedô mosollyal fogadta a gratulációkat.

— Kinek adták volna, ha nem nekem? — nézett körül fölényesen.

Ebédszünet után az igazgató hivatta. Hogy mi történhetett a fônöki irodában? Nem lehet tudni! Annyi azonban biztos, hogy a mûhelyfônök elvtárs nagyon savanyú képpel jött ki onnan, és bokros családi problémákra hivatkozva szabadságra ment.

Azon a héten mintha vidámabban kattogtak volna a számológépek a könyvelôségen. A mûhelyben pedig szállóigévé vált, ha valaki dicsekvésben elvetette a sulykot: „Vigyázz, nehogy téged is elôléptessenek, mint Márton fônököt!"

Sokan panaszkodnak a kórházak gyenge ellátottságára, a Biztosító Pénztárra, amely egyesek szerint nem gazdálkodik jól a közpénzekkel. Az egészségügyben hosszú évek óta gond van. A jelenlegi valós helyzetrôl dr. Molnár B. Géza orvost, a Kolozs megyei Egészségügyi Biztosító Pénztár választmányi tanácsának tagját kérdeztük.

Molnár B. Géza véleménye szerint 1999-tôl mostanáig tart az a bizonyos játék, amelyben a Biztosító Pénztár azt mondja, hogy az 1999. április elseje elôtt a kórházak felé összegyûlt adósságok nem az ô adósságai, hanem az egészségügyi minisztériumé, mivel az rendelkezett a költségvetéssel. A minisztérium viszont azzal érvel, hogy 1999-ben már a Biztosító Pénztár fizetett a kórházaknak. Kolozs megyében a kórházakkal szembeni tartozás májusban érte el elôször azt a szintet, ami meghaladja a biztosító bevételét. Eddig 30-40 milliárd lej volt a tartozásuk, amit mindig sikerült törleszteni. Jelenleg ez az összeg 82 milliárd lej, ami akár pénzügyi zárlatot is elôidézhet. — Véleményem szerint ez nem fog bekövetkezni — mondotta Molnár B. Géza —, mivel itt közpénzekrôl van szó. Azt kell megérteni, hogy minden személy és munkáltató a nyereségi, illetve jövedelmi adóból egy részt ki kell fizessen, ami bemegy egy alapba. A Biztosító Pénztár gondozza ezeket a pénzeket, az igényeknek megfelelô szolgáltatásokat vásárol, és ezt kifizeti. A normális az lenne, hogy azt a pénzt, amit a biztosító begyûjt, azoknak a hasznára fordítsa, akik a biztosítási hozzájárulást fizetik. El kell kerülni azt a helyzetet, hogy az egészségügyre szánt közpénz olyan sorsra jusson, mint a bankok pénze. Az Egészségügyi Biztosító Pénztárak rendelkezési jogkörét annyira központosították, hogy senki sem tud racionálisabban gazdálkodni, mint ahogy azt a felsô szervek megengedik — mondotta Molnár B. Géza.

Ezek a rendelkezések azt eredményezik, hogyha a biztosítónak valamelyik területen plusz pénze van, és egy másikon tartozása, a pénzt nem irányíthatja át egyik területrôl a másikra. Az egészségügy pénzügyileg azonban nem fog megbukni, mivel az államnak kötelezettségei vannak vele szemben. Ha a biztosító fizetésképtelenné válna, az államnak ki kell mentenie ebbôl a helyzetbôl, mondotta a tanácsos.

Molnár B. Géza nem tartja tragikusnak az egészségügy helyzetét, mivel sok megyében (köztük Kolozs megyében is) a Biztosító Pénztárak jól mûködnek. Ugyanakkor nem tartja helyesnek, hogy a gyakorló orvosok bérét a biztosító fizesse, mivel ez az állam dolga kéne hogy legyen.

Sürgôsségi kormányrendeletet fogadott el a kabinet, amelynek értelmében az állam az Országos Takarékpénztár (CEC) útján kedvezményes, támogatott kamatú hiteleket nyújt lakásvásárlásra, -építésre és -felújításra román állampolgárságú magánszemélyeknek. A hiteleket maximum 20 év alatt kell visszafizetni, 15 százalékos évi kamattal. A 15 százalékos és piaci kamatszint közötti különbséget az állami költségvetés állja.

Az utcai pénzváltóknál a forint 74/77, a márka10 000/10 400, a dollár pedig 21 100/21 400 lejbe került.

A hazai pénzügyi válság kiszélesedésének megelôzése érdekében a kormány rendeletet adott ki az országban mûködô hitelszövetkezetek feletti ellenôrzés szigorításáról. Több ezer ilyen pénzkezelô vállalkozás mûködik jelenleg az országban.

A szóban forgó pénzintézetek gyakorlatilag a Román Nemzeti Bank ellenôrzése alá kerülnek, és a rendelet értelmében tartalékokat kell képezniük a hitelkockázatok fedezésére és a betétek garantálására (amit egyébként eddig nem is vállaltak). A nemzeti bank adja meg ezentúl a máskülönben nem a banki szektorhoz sorolt, noha „népbankoknak" nevezett hitelszövetkezetek nyitására, illetve bezárására vonatkozó jóváhagyást is. Az ilyen szövetkezetek nevében nem szerepelhet ezentúl a „bank" szó sem.

A kormánydöntés elôzménye az egyik legnagyobb hazai pénzalap, a FNI összeomlása és a betétesek rohama volt betétjeik kivonására más pénzintézetekbôl is. Ennek nyomán a lakosság bizalma a hazai pénzintézetek iránt meglehetôsen megingott, egyes bankok kapcsán fizetésképtelenséget emlegettek, az ország legnagyobb hitelszövetkezete, a Banca Popularã Românã pedig felfüggesztette kifizetéseit a példátlan pénzkivonási hullám okán, majd vezetôi ellen vizsgálat kezdôdött.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) további hitelnyújtásának alapvetô feltételéül szabta a hazai pénzügyi szektor feletti fokozott ellenôrzést.

• Figyelmetlen elôzés közben frontálisan ütközött Gheorghe Tãnsanu 45 éves jászvásári férfi, IS–93–CIP rendszámú Volksvagen Golfjának kormányánál. A szombat délután négy órai nagyiklódi balesetbe önhibáján kívül keveredett másik autó a 24 éves, bukaresti Dan Florin vezette MAN márkájú teherkocsi volt, amely szabályosan közlekedett ellenkezô irányból. A Golf vezetôje szerencsésnek mondhatja magát: ô, öt éves fia, és egy harmadik utasa, George Pliundra (25) könnyebb sérülésekkel megúszta a figyelmetlen elôzést, viszont a keletkezett anyagi kár jelentôs: a Volksvagen 60%-ban károsult meg, a teherszállító utánfutója 40%-ban megrongálódott, az egy tonnányi cukor az útra ömlött, és az ütközés következtében a remorka ráborult a 367-es számú ház elôtt parkoló 9–B–6420-as rendszámú 1300-as Daciára, amelyet 80%-ban tönkretett.

• 894,7 millió lejes kárt okozott a ploiesti-i, 32 éves Adriana Monica Neagu, aki 1999 márciusa és folyó év áprilisa között a kolozsvári Carbochim Rt. ploiesti-i raktárán árukezelôként dolgozott. A fenti periódusban különféle pénzösszegeket tett zsebre, amiket a helyi Vyposolaris cég építkezési munkálatainak finanszírozására használt fel. A hiányzó pénzösszegeket hamisított nyugtákkal „igazolta", ezek értelmében különbözô cégek vásároltak a raktárból, utólagos törlesztéssel. Neagut hûtlen kezelés és magánokirathamisítás miatt szabadlábon vizsgálják, 6 hónaptól 5 évig terjedô büntetésre számíthat. A kár megtérítése folyamatban van.

• Teherautó alá rohant motorbiciklijével Iosif Avram 42 éves körösfeketetói lakos. A szombaton este nyolc órakor bekövetkezett baleset áldozata a túl nagy sebesség miatt nem volt képes bevenni egy kanyart, az ellentétes sávra tért át, és nem tudta kikerülni a szembôl szabályosan közlekedô bákói BC–67–CPC rendszámú teherautót sem, amelyet az Onesti-i Daniel Tecutã (37) vezetett. A motorbiciklist súlyos sérülésekkel, nyitott váll- és combcsonttöréssel kezelik.

címmel indult új program 2000 januárjában Brüsszelben, amelyhez a Romániai Felértékelôk Országos Egyesülete (ANEVAR) szakembereket toboroz. Hétfôi tájékoztatójukon az 1992-ben létrehozott egyesület vezetôsége ismertette tevékenységüket, céljaikat. Az ANEVAR-nak az országban 40 területi központja és 5 bukaresti területi központja mûködik, jelenleg 4200 magánszemély és 151 jogi személy a tagja. Nálunk viszonylag ismeretlen munkáról van szó, amely azonban a piacgazdaság elengedhetetlen eszköze: beruházók számára felértékelnek minden értéket (gazdasági cégek javait, ingatlanokat, ingóságokat, mûalkotásokat, újításokat, szoftvereket stb.). A szakma Nyugaton már a 17. században megjelent. Olyan szolgáltatásokat nyújt a hozzá forduló befektetôknek, amelyeket másképpen nem lehet megszerezni. Az Amerikai Egyesült Államokban 150 ezer ilyen szakember dolgozik, a Kolozs megyei területi központban jelenleg 162-en vannak. Szaktanfolyamokat szerveznek szakembereknek, akik a felértékelô szakma iránt éreznek elhivatottságot, és akiknek a kurzusok után vizsgázniuk kell. Bizonyos szakterületekre bizonyos szaktudás (felsôfokú végzettség, gyakorlati ismeretek) szükséges, a szakma gyakorlására a feljogosítást idén ôsszel lehet megszerezni. A romániai és a nemzetközi szabványok között teljes az összhang, hiszen a külföldi befektetôk érdeke ezt kívánja meg.

Romániában pillanatnyilag csak kétféle felértékelési ágazat, az üzletkötéseké és a bankhitelek odaítélését kiszolgálóké fejlett. A szakemberek bíznak abban, hogy a nyugati beruházók számának növekedésével feljön a napjuk az ANEVAR felértékelôinek is.

A BBTE szenátusának 21-i ülésén az új Charta tárgyalásakor sikerült megszavaztatni azt a cikkelyt, amely a karok létesítésére vonatkozik, mégpedig abban a formában, hogy javaslatot egyetemi kar létesítésére kari tanács vagy oktatási vonal tehet (tehát éppen az újságban megjelent állítással ellentétben). Abban nem tudtunk megegyezni, hogy milyen formában definiáljuk az oktatási vonalat (ezt a furcsa kifejezést néhány éve találták ki), ennek a cikkelynek a megszavazása a következô ülésre maradt. Mi olyan változatot szeretnénk elfogadtatni, amely lehetôvé teszi önálló magyar karok létét (ahogy már létezik is a református és római katolikus didaktikai kar). A vitát július 8-án folytatjuk. Ha már minden cikkelyt külön-külön sikerül megszavazni, következik az egész Charta megszavazása, amely 2/3-os többsé-get igenyel.

A Szabadság közönségének kutatása akkor vált lehetôvé, amikor a helyi választások elôtti közvéleményt és a politikai opciókat mérte fel az egyetemen dolgozó magyar szociológusok munkacsoportja. Ez a helyi RMDSZ, illetve Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt kampánycsoportjának a megbízásából készült a Desiré Alapítvány szervezésében. A kutatócsoport tagjai: Magyari Nándor László, Hossu Ioan, Magyari Tivadar, Péter László szociológusok, 36 kérdezôbiztos, 3 minôségi ellenôr, 6 adatkezelô. A médiahasználatra és a Szabadságra vonatkozó mérésért Magyari Tivadar felelt [ A közvélemény-kutatói szakma, illetve a kutatási eredmények közlésének nemzetközi és hazai szabályai szerint közölnünk kell itt a fõleg a szakemberek számára értelmezhetõ adatokat. (A laikus közönségtõl a szakfogalmak használata miatt elnézést kérünk): Adatfelvétel ideje: 2000. május 27-29. A minta kétlépcsõs, rétegzett; réteg-változó: etnikum; autodefiníciós azonosítás. Az etnikai alminta 550 személybõl áll, az összminta pedig 953-ból, amiben a magyar alminta demográfiai adatok adatok alapján súlyzott . Eltérés: 3.3 az összmintán, 4.3 (az etnikai almintán); P = 0,95; százalékos eloszlásra számítva. A mintavételi keret: "Kolozsváron élõ és ott rezidens, 18 évét betöltõ személyekbõl álló populáció". A mintavételi egység: "1 személy". Készült a Kolozs megyei RMDSZ és a Szabadság megbízásából, úgynevezett omnibuszban, a Desiré Alapítvány szervezésében. A kivitelezõk: a Babe º -Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar részének tanárai és diákjai.] .

A Szabadság szerkesztôsége azt kérte a kutatóktól, hogy a választások elôtti közvélemény-kutatás során lehetôleg az összes fontosabb sajátos technikai megoldást használják fel annak érdekében, hogy egy statisztikai képet lehessen nyerni a Szabadság olvasótáboráról. A kutatócsoport egy füzetnyi kutatásjelentést adott át a Szabadságnak, a szerkesztôk pedig arra kérték ennek a szerzôjét, hogy az olvasok számára is foglalja össze az olvasókra és a lappiacra vonatkozó fôbb adatokat. Ez történik ezekben a sorokban.

Amikor a kolozsvári magyarokról szólunk itt, akkor minden számadat plusz, mínusz 4,3 százalék eltéréssel feltételezhetôen érvényes az összes nagykorú kolozsvári magyarra. Amikor az összes kolozsvári lakosról szólunk (magyarokról, románokról együtt), akkor minden számadat plusz, mínusz 3,3 százaléknyi eltéréssel lehet érvényes rájuk, mindannyijukra, akik nagykorúak. A vizsgálat tehát az eredményeivel megközelíti a valóságban létezô, de ismeretlen értékeket, és becsülni tudja azt, hogy ezek az eredmények a valóságos értéktôl mennyivel térhetnek el. Ez a lényege minden ilyen mérésnek, s e tekintetben a kutatásunk — a munkacsoport tagjainak nagy elégtételére —, mint máskor is, elérte célját. (Bár nem közvetlen próbatétele a kutatás eredményességének, de a választási eredmények mind a két fordulóban az elôjelzéseinknek megfelelôen alakultak. Immár nyilvános, hogy például a Gheorghe Funar által elért szavazati arányt mintegy két százalékkal közelítették meg elôjelzéseink).

A Szabadság szerkesztôsége és a kutatócsoport tagjai ezúttal köszönik meg az olvasóknak (és a "nem olvasóknak" is), hogy a kutatáshoz adatokat szolgáltattak, kérdezôbiztosainkat fogadták és támogatták. Hasonlóképpen köszönet az Babes-Bolyai Tudományegyetem és az Avram Iancu Egyetem diákjainak munkájáért.

A statisztikai elemzésben, hogy árnyaltabb képet nyerjünk, elkülönítettük az olvasóknak az állandó táborát (törzstáborát) és azoknak a szélesebb körét, akik nem állandóan, de valamilyen rendszerességgel olvassák az adott lapokat, így például a Szabadságot magát.

Nos, a Szabadság állandó olvasótábora a kolozsvári nagykorú magyarok mintegy 26,5 százalékát éri el, de azokkal együtt, akik valamilyen gyakorisággal, akár csak nagyon ritkán is olvassák a Szabadságot, ez az arány kiterjed a 69 százalékig, amik a világviszonylatot tekintve hírlapszerûek terén igen magas arányok. A kolozsvári magyaroknak mintegy 30 százaléka nem vagy alig olvassa a Szabadságot.

A kolozsvári magyarok mintegy körülbelül egyharmadának van elôf izetése valamilyen lapra. Ezeknek az elôfizetôknek a 92 százaléka elôf i zetett a Szabadságra. Ez a legnagyobb arány, nincs más lap amelyik elérné például a 25 százalékot. A nem napilapok, hanem a magazinok kategóriájában a Nôk Lapja ér el viszonylag magas hányadot. Egy családban több elôf izetés is lehet; átlagban 1,6 lapra vannak elô f i zetve a kolozsvári magyarok.

A következô táblázatban azt láthatjuk, hogy milyen százalékos arányokban tekintik a kolozsvári magyarok az egyes lapokat fô tájékozódási forrásuknak, akkor amikor valamilyen lapból a politikai, közéleti eseményekrôl tájékozódnak (Minden rajzon és táblázatban százalékos adatokat találunk.)

A média-közönség mérések gyakorlatában, fôleg a reklámszakma célszerûségei miatt kedvelik "az utóbbi napok" vagy "a tegnap" használt médiákat rögzíteni az adott populáció esetében; s ebben az számít a közönség tagjának (s a reklámszakma gyakran ezzel az értékkel számol!), akit "rajta kapnak" azon, hogy az utóbbi napban vagy napokban használta az adott rádiót, televíziót, lapot stb. Nos, a mérés idején rögzített "pillanatkép" szerint: azokban a napokban a kolozsvári magyarok 39 százaléka olvasta a Szabadságot

Azok köre, akik akkor Szabadságot olvastak (tehát csak maga az a 39 százaléknyi!) pedig a következôképpen oszlik el:

A laphoz való kritikus viszonyulás az egyes korcsoportokban:
kifogásolt dolgok:	idôsek (60 felett, %)	középkorúak (35-60, %)	fiatalok (35 évesekig, %)
helyesírási hibák	2,15	2,30	2,27
politikusok közötti viták	25,81	26,44	11,36
apró és nehezen olvasható betûk	13,98	8,05	2,27
meztelen nôkrôl szóló képek	2,15	3,45	0,00
5000 lejjel drágább elôfizetési díj	8,60	8,05	4,55
érthetetlen kifejezések	1,08	2,30	4,55
téves információk	16,13	19,54	36,36
szexuális témájú reklámok	7,53	8,05	2,27
nincs véleménye	a többi a 100 százalékig	a többi a 100 százalékig	a többi a 100 százalékig

A most következô adatok hibaszázaléka alacsonyabb, mintegy 3,3 százalék. A százalékos arányok a 18 évet betöltött kolozsvári populáció viszonylatában értendôk: tehát magyarok, románok együtt.

Ezen kívül a kutatás több más egyebet is mért a lappiaccal, illetve a tévézéssel, rádiózással kapcsolatban. Itt csak az érdekesebb, illetve üzleti titoknak nem minôsülô részeket közöltük. Más adatokra egy külön összeállításban (például a tévés, illetve a rádiós adatokra) visszatérünk a közeljövôben.

Hollandia az EU-ba utazni óhajtó román állampolgárok vízumkötelessége feloldása mellett száll síkra — jelentette ki Wim Kok holland miniszterelnök hétfôn a Mugur Isãrescuval folytatott tárgyalásai után. — Ennek érdekében azonban Romániának tökéletesítenie kell a határok ellenôrzését, a többi EU-tagállamnak pedig szintén osztania kell a holland álláspontot — tette hozzá. Olyan jogszabályokat kell kidolgozni, amelyek meghozzák a külföldi befektetôk romániai beruházási kedvét. Jelen pillanatban Hollandia és Románia között 56 program van érvényben, amelyek, többek között, a kisebbségek helyzetére, a magánszektorra, az utcagyermekekre, az európai közösségbe és a NATO-ba való integrációra vonatkoznak.

Mugur Isãrescu kiemelte: az utóbbi években a holland bankok fokozták tevékenységüket Romániában, a holland beruházások pedig elérték a külföldi tôkebefektetések 15%-át (6–700 millió dollárt). De az együttmûködés érdekében, fôként a környezetvédelem terén, még lehet elôrehaladás — jelentette ki a román kormányfô.

A helyhatósági választásokon diadalmaskodott Traian Bãsescu hétfôn átvette mandátumát Viorel Listôl Bukarest fôpolgármesteri tisztségében. Az így megüresedett szállításügyi miniszteri funkcióba a Demokrata Párt Anca Boagiut javasolta. Ezt Petre Roman jelentette be Varsóban a Mediafaxnak, ahol a „Demokraták közössége" elnevezésû konferencián vesz részt.

A 32 éves Anca Boagiu eddig a szállításügyi minisztériumban igazgatói tisztséget töltött be és a Világbankkal kapcsolatos RICOP programot ügyelte fel. „A jelzés egyértelmû: eljött a fiatalok ideje, hisszük, hogy ôk sokra képesek" — mondotta Petre Roman.

Bãsescu benyújtotta lemondását a képviselôházban képviselôi tisztségébôl és a kormánynál a szállításügyi tárca vezetôi beosztásából.

Egy hónapon belül eldôl, ha a párt egyedül indul az ôszi parlamenti választásokon vagy egyezséget köt más politikai alakulatokkal — jelentette be Sorin Bota, a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) vezetôségi tagja. Hozzátette: amennyiben egyetlen párttal sem sikerül megegyezni, a szociáldemokraták külön listákon indulnak és Alexandru Athanasiut javasolják államelnökjelöltnek. Bota azt sem zárja ki, hogy az RSZP ne jusson be a parlamentbe. — Egy dolog biztos: a Corneliu Vadim Tudor vezette szélsôséges és nacionalista párttal nem fogunk szövetséget kötni — mondta Bota.

Vasile Suciu, a kolozsvári szervezet elnöke elmondta: megyei szinten a párt 5 polgármesterrel, 2 megyei, illetve 51 városi és községi tanácsossal rendelkezik. — Érdekes helyzet alakult ki Erdôfeleken, ahol a konvenció, illetve az egységpárt listáin bejutott községi tanácsos bejelentette: átáll a szociáldemokratákhoz. Ezen a településen miénk a polgármester és az alpolgármester is. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei elnöke nehezményezte, hogy nem lett magyar alpolgármester, de az RMDSZ- nek csupán 3 tanácsosa van — mondta Vasile Suciu.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) alelnöke, Ioan Muresan és Remus Opris, a párt fôtitkára rendkívüli sajtótájékoztatón ismertették a parasztpárt csúcsvezetôségének szombati, sznagovi ülésén született döntéseit. A jelenlévôk bizalmat szavaztak a párt jelenlegi vezetôségének és a testületet felkérték az ôszi általános választásokat elôkészítô stratégia kidolgozására.

A parasztpárt vezetô politikusai az ötszázalékos választási küszöb mellett foglaltak állást. Továbbá ultimátumot adtak a Nemzeti Liberális Pártnak: amennyiben a liberálisok július 15-ig nem térnek vissza a Román Demokratikus Konvencióba, saját jelöltekkel, önálló listákkal indulnak az ôszi általános választásokon. A parasztpárti politikusok már nem hisznek a csodákban. A Román Demokratikus Konvenció megszûnôfélben van. A pártszövetség szimbóluma eltûnik, és csak a parasztpárt jelképe, a szem és a nyíl marad.

Ugyanakkor a KDNPP felhívást intézett az összes romániai demokratikus erôhöz egy nagykoalíció létrehozására, amely tovább folytassa az elkezdett eurointegrációs törekvéseket. Az elkövetkezôkben tárgyalásokat kezdeményeznek ennek megvalósítására. A KDNPP államfô- és kormányfôjelöltje Emil Constantinescu és Mugur Isãrescu jelenlegi kormányfô.

A parasztpárti politikusok azt is bejelentették, hogy támogatják a tulajdonjog visszaállítására vonatkozó törvénykezdeményezés véglegesítését, valamint a parlamenti képviselôk által élvezett mentelmi jog korlátozása érdekében az alkotmány módosítását fogják indítványozni.

A Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetôi hétfôn este megbeszélést tartottak, hogy megvitassák az együttmûködés lehetôségeit az általános választások idején. Végsô döntés azonban csak július közepére várható, amikor összeül a Nemzeti Liberális Párt országos tanácsa — nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Valeriu Stoica, a liberális párt elsô alelnöke.

Valeriu Stocia elmondta: a találkozás célja, hogy megismerhessék a különbözô javaslatokat a választási stratégiára vonatkozóan.

Emil Cosntantinescu és Mugur Isãrescu támogatásáról Stoica úgy vélekedett, hogy tágabb körû támogatásra van szükség, ami ezt az "erôs csapatot" illeti.

Azzal kapcsolatban, hogy a parasztpárt saját jelöltekkel indulna az általános választásokon, a liberális párt alelnöke rámutatott: jobban örültek volna annak, ha a parasztpárt a helyhatósági választások elôtt hozza meg ezt a döntését. "Ez az elképzelés utal a parasztpártnak arra az óhajára, hogy kinyilvánítsa identitását" — fogalmazott Stoica.

Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, elsô helyen szerepelt Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosi listáján, de tekintettel új hivatali beosztására, visszalépett a jelöltségtôl. Részleteket az érintettôl tudtunk meg.

— 1999. december 31-én kezdte el mûködését az Országos Területfejlesztési Ügynökség, amelynek létrehozása az EU egyik követelménye volt Romániával szemben. Az intézmény feladata: a területfejlesztésre kiutalt EU-támogatások koordonálása, szakmai felügyelete. A kormány nemrég úgy döntött, hogy az ügynökségek számának csökkentésével a Román Fejlesztési Ügynökséget, valamint a Kis- és Közepes Vállalkozások Ügynökségét beolvasztják a Területfejlesztési Ügynökségbe. Ennek feladata most már kibôvült: nemcsak az EU-s támogatások pályázatainak menedzsmentjét látja el, hanem felel a privatizációs stratégiákért, a metodológiákért, a külföldi beruházások romániai ösztönzéséért, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a politikai vonatkozásáért, az ide vonatkozó programok kezeléséért.

— Milyen összetételû a szervezet vezetôsége?

— Az Országos Területfejlesztési Ügynökség politikai vezetése három fôbôl áll: egy elnökbôl és két alelnökbôl. A személyzet létszáma kétszáz fô. Elnöke Liviu Marcu, az egyik alelnök Mircea Darie, a másik pedig jómagam.

— Mikortól indul be az ügynökség munkája?

— Még zajlik az átszervezés, költözés, a struktúrák újragondolása stb. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint az átmenet idején lényegében egy név alatt, de még külön entitásként tevékenykedik a három szervezet, és csak július elsejétôl fogunk „teljes gôzzel" egy szervezetként mûködni.

— Miért döntött az új tisztség mellett a kolozsvári városi tanácsosi tisztség ellenében?

— Abban az esetben, ha elvállalom a tanácsosi tisztséget, le kellett volna mondanom errôl a funkcióról. Márpedig ez az ügynökség felér egy gazdaságfejlesztési minisztériummal. Nagyon nagy kihívás számomra, amit nem szerettem volna elszalasztani. Elsôsorban gazdasági embernek tartom magam, nem pedig politikusnak.

* A közvélemény-kutatói szakma, illetve a kutatási eredmények közlésének nemzetközi és hazai szabályai szerint közölnünk kell itt a fôleg a szakemberek számára értelmezhetô adatokat. (A laikus közönségtôl a szakfogalmak használata miatt elnézést kérünk): Adatfelvétel ideje: 2000. május 27-29. A minta kétlépcsôs, rétegzett; réteg-változó: etnikum; autodefiníciós azonosítás. Az etnikai alminta 550 személybôl áll, az összminta pedig 953-ból, amiben a magyar alminta demográfiai adatok adatok alapján súlyzott. Eltérés: 3.3 az összmintán, 4.3 (az etnikai almintán); P = 0,95; százalékos eloszlásra számítva. A mintavételi keret: "Kolozsváron élô és ott rezidens, 18 évét betöltô személyekbôl álló populáció". A mintavételi egység: "1 személy". Készült a Kolozs megyei RMDSZ és a Szabadság megbízásából, úgynevezett omnibuszban, a Desiré Alapítvány szervezésében. A kivitelezôk: a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéke magyar részének tanárai és diákjai.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]