2000. május 9.
(XII. évfolyam, 105. szám)

Hétfôn a román színház termében nagyszabású ünnepségen méltatták a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara megalapításának 150. és újraalapításának 10. évfordulóját.

A rendezvényen Gheorghe Muresanu kamaraelnök köszönetet mondott a tagságnak és más társintézményeknek az együttmûködésükért, amely nélkül a kamara nem fejthette volna ki gazdaságfejlesztô tevékenységét ebben a térségben. Tolnai Lajos, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke, a másfél évszázaddal ezelôtt császári rendelettel létrehozott kolozsvári kamara szerepérôl szólva kiemelte: annak idején az önkormányzat levette a bürokrácia béklyóit a vállalkozók válláról, a mai intézmény pedig következetesen szorgalmazza a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését a közös Európa megteremtésében.

A városunkban tartózkodó Valeriu Stoica igazságügy-miniszter arra a liberális eszméket leginkább felkaroló üzletemberek példájára hívta fel a figyelmet, akik nélkül most az átmeneti folyamat nagyobb késésben lenne. A kormány a magánszektort támogató intézkedések szem elôtt tartásával végre megszívlelte a liberálisok privatizációra és átszervezésre vonatkozó javaslatait. 1993 és 1999 között Romániában a feketegazdaság 400%-os növekedést ért el, amelyet ha beleszámítanának a hivatalos statisztikai mutatókba, már 1997-ben növekedett volna a román gazdaság teljesítménye. Ma elmondható: az idei elsô két hónapban az ország 26,4%-os kiviteli növekedést ért el, és hosszú idô után nemcsak anyagot, hanem szellemi munkát is exportálunk. „Merem állítani, hogy 2000 a változás éve lesz a román gazdaságban" — jelentette ki a miniszter.

Bogdan Cerghizan prefektus beszédében az integrációs törekvésekkel együtt nálunk gyökeret eresztô új mentalitás fontosságát emelte ki, kifejezve reményét, hogy hamarosan mi is végre áttérhetünk az igazi, értékekre és nem adományokra alapozó külkereskedelemre.

Báthori Lajos akadémiai kutató rövid visszapillantást nyújtott a kolozsvári kamara 150 éves múltjára. Ez a 19. század végén 25 ezer négyzetkilométer területet mondhatott a hatása alatt. Az akkori középréteget képviselô tagüzletemberek száma is nôtt: 1850-ben 800-an, 1868-ban 10000-en, 1900-ban 20000-en, 1913-ban 35000-n, a két világháború között több, mint 50000-en voltak. A kamara funkcionális szerepe már akkoriban rányomta bélyegét a régió külkapcsolataira: környékünkön osztrák, német, francia, svájci és más tôke tevékenykedhetett, sóbányáink termékeit Argentinába és Afrikába, faáruinkat egész Európába exportálták. 1921-ben Kolozsváron tartották meg az elsô országos ipari bemutató vásárt. A kamarát 1949-ben a Groza-kormány tiltotta be, és csak a ’89-es változás után léphetett ismét színre.

A többi ünnepi felszólaló, testvérintézmények képviselôi, volt tisztségviselôk, politikusok közül többen okleveleket, plaketteket nyújtottak át az ünnepelt kamara elnökének. Üröm az örömben: a kolozsvári polgármester sietett kiokítani a magyarországi vendégeket, hogy ez a város nem Kolozsvár, hanem Cluj- Napoca, ahol nincs helye a történelmi nosztalgiázásnak.

Az ünnepség este színházi gálamûsorral folytatódott, ma pedig az Agraria nemzetközi vásár megnyításával teljesedik ki.

Ördög I. Béla

Serban Radulescu, a Román Demokratikus Konvenció (RDK) polgármesterjelöltje szerint megengedhetetlen, hogy a választási kampányban ellenfele, Gheorghe Funar két apolitikus intézmény, az egyház és a hadsereg segítségével politikai tôkét próbál kovácsolni magának.

Ezért Radulescu tegnap reggel panasszal fordult a kolozsvári választási bizottsághoz. Szerinte Funar a hadsereg parancsnokának és az ortodox püspök arcképének felhasználásával súlyosan megszegte a választási törvényt. A jelölt a szóban forgó választási plakátok azonnali eltávolítását és Funar megbírságolását kéri. Az RDK polgármesterjelöltje ugyanakkor elmondta: a városháza még mindig nem juttatta vissza a hetekkel ezelôtt, szerinte törvénytelenül, eltávolított választási plakátokat.

Radulescu úgy tudja, az ország egyetlen elöljárójának sincs annyi polgári és büntetôjogi pere, mint Kolozsvár jelenlegi polgármesterének. — Még a héten értesítem a Rekordok könyvének szerkesztôit, hogy számoljanak, Funar per-rekordja regisztrálásának lehetôségével.

Elmondta: a polgármesteri hivatalban az adófizetôk pénzén valóságos titkoszolgálat mûködik. — Jó pár ember csupán azzal foglalkozik, hogy beszerezze a polgármesternek szükséges, az ellenfelek lejáratására használt információkat — tette hozzá. R¦dulescu neveteségesnek ítélte a városháza húsz millió lejes büntetését, amelyet a Széchenyi téri bevásárlócsarnok épületére elhelyezett választási plakát miatt róttak ki. — A városháza az építkezési engedély hiánya miatt büntetett meg, holott a törvény világosan kimondja: magánterületre elhelyezett plakát esetén csupán a tulajdonosok beleegyezése szükséges — mondta. Hozzátette: május 15–20. között a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) megrendelésére helyi közvélemyénkutatást végeznek.

K. O.

Grozavu Maricica, a Körzeti Választási Bizottság képviselôje arról tájékoztatott, hogy Serban Radulescu panaszát délelôtt tizenegykor iktatták. A törvény értelmében a panasz megoldási határideje három nap. — Délután fél négykor a polgármester hivatalos átiratban értesített, hogy eltávolítja a szóban forgó plakátokat. Amennyiben tarja szavát, az ügy lezártnak tekinthetô — nyilatkozta Grozavu Maricica.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor, kolozsvári polgármesterjelölt vasárnap délután a bánffyhunyadi RMDSZ meghívásának tett eleget. Eckstein-Kovács Péter a módosított helyhatósági törvényrôl, a földtörvény alkalmazásáról, valamint az egyházi és közösségi ingatlanok jogállásáról szóló törvényrôl tájékoztatta a jelenlévôket. Hétfôn délután az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje a KMDSZ képviselôivel találkozott.

Tegnap délelôtt a Brassai Sámuel Elméleti Líceum elôcsarnokában a névadó polihisztor szobrának megkoszorúzásával kezdetét vette a XX. század utolsó Brassai-hete.

Május 8-án évi rendszerességgel 176 nemzetközi szervezet hívja fel tevékenységével a közvélemény, a politikusok, a vezetô szervek figyelmét tevékenységük fontosságára. Romániában a május az Országos Vöröskereszt hónapja. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, a vöröskeresztes ligákat és a Nemzetközi Vöröskeresztet egybefoglaló szervezet 1928-ban jött létre. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold szimbólumai mindenkor védettséget jelentenek az önkénteseknek.

A Vöröskereszt 1863-ban jött létre a solfernói csata hatására, és az ekkor aláírt genfi egyezményhez kapcsolódik. Megteremtôje J. H. Dunant svájci fiatalember volt, aki ráébredt arra, hogy milyen fontos háború idején önkéntes vöröskeresztesekkel dolgozni, akik nemzeti és vallási megkülönböztetés nélkül védelmet és segítô jobbot nyújtanak a sérülteknek. A Nemzetközi Vöröskeresztet három alkalommal tüntették ki Nobel-díjjal — 1917., 1944. és 1963- ban.

Romániában 1876-ban jött létre a Vöröskereszt szervezete. Önkéntesei már a megalakulás évében segédkeztek a szerb sebesültek ápolásánál a szerb–török háború idején.

Az 1995/139-es törvénytervezet meghatározza, hogy a Romániai Vöröskereszt közjogi, független, nem kormányzati, politikamentes szervezet, amely kimondottan humanitárius tevékenységgel foglalkozik.

Kolozsváron a Vöröskereszt központja a Gh. Cosbuc utca 11. szám alatt van. Itt Adam Ruben igazgatóval beszélgettünk a kolozsvári szervezet mûködésérôl.

— Szervezetünk csak önkéntesekkel dolgozik. Békeidôben felkészítjük ôket, miként kell háború esetén elsôsegélyt nyújtani, ugyanakkor felkészülnek a természeti csapások okozta betegek, sérültek ápolására, mentésére. Kiképzésük közös együttmûködésben történik a Nemzetvédelmi Minisztériummal és az Országos Egészségügyi Minisztériummal.

— Idén milyen tevékenységeket kezdeményeztek?

— Az állandó önkéntesnôvér-képzés mellett a legfontosabb tevékenységünk az a gyûjtési akció volt, amit április 5-én indítottunk el, és ma is tart. A begyûlt összegbôl az árvízkárosultakon próbálunk segíteni. Az idén is megszervezzük az államilag nem támogatott árva gyermekek támogatását. Tavaly Kolozsvár és környéke árva gyermekei részesültek ruha- és élelmiszersegélyben, az idén Désre és Aranyosgyéresre szeretnénk eljutni.

— Milyen pénzbôl tudják a segélyakciót megszervezni ?

— Május 5-én a Bianco & Nero, valamint az Atlantic diszkóban szerveztünk tombolával egybekötött szórakoztató mûsort iskolások számára. Az így begyûlt összeget, mintegy 10 millió lejt fordítjuk majd az árvák megsegítésére.

— Melyik az a tevékenység, ami talán az ország lakosságát is megmozgatja a nemzetközi nap alkalmából?

— A legfontosabb az önkéntes véradás, amely tegnap kezdôdött el és május 26-ig tart. A vérnek ma már nincs ára. Nemcsak a lakosok figyelmét szeretnénk felhívni erre a lehetôségre, hanem az összes közéleti személyiségét is, hogy az önkéntes véradásban járjanak elöl jó példával.

— Kik lehetnek véradók?

— Minden 18–65 év közötti egészséges személy. A véradás a N. Balcescu utca 18. szám alatti véradó központban történik.

— Milyen további terveik vannak idénre?

— A megszokott programunk mellett elôadások, továbképzô tanfolyamok. Októberben kétéves vöröskeresztes nôvérképzô tanfolyamot indítunk. Sok mindent meg kell tanulnunk. Nemcsak a betegek ápolása, a természeti csapások áldozatainak megsegítése, de a menekültek és foglyok támogatása is a szervezet tevékenységi körébe tartozik.

Horváth Gyöngyvér

Andi Boier, a Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) városi szervezetének alelnöke elmondta: úgy tûnik, 1989 elôtt Teodor Groza, az RTDP polgármesterjelöltje együttmûködött a Szekuritátéval. Boier úgy véli, hogy a Radu Frandos-Baias ôrmester által a kolozsvári forradalomról szóló Lôjjétek le, mert nem emberek címû könyvben állítottak arra utalhatnak, hogy Groza besúgó vagy a Szekuritáté embere volt. A könyvben az ôrmester azt nyilatkozza, hogy 1989. december 22-én reggel Ionita Nicolae szekus ezredes arra kérte, filmezze le, mi történik a megyei pártszékház elôtt. Az ezredes telefonon beszélt Teodor Grozával, a tartományi vasútigazgatóság akkori igazgatójával, aki beleegyezett, hogy Radu Frandos-Baias az általa vezetett intézménybôl filmezzen. Megállapodtak, hogy a jelszó a következô lesz: Groza vagyok. A Jobboldali Erôk Szövetségének alelnöke szerint ez azt is jelentheti, hogy az RTDP polgármesterjelöltje együttmûködött a Szekuritátéval.

Teodor Groza a Szabadságnak elmondta: a JESZ képviselôje rosszhiszemû. — Nyilatkozatot adtam arról, hogy 1989 elôtt semmilyen formában nem mûködtem együtt a Szekuritátéval. Nem ismerem a szóban forgó ôrmestert, sosem találkoztam vele. Szerintem nyomás alatt írta a nyilatkozatot — tette hozzá Teodor Groza.

(kiss)

Kolozsvári látogatása alkalmával Valeriu Stoica igazságügyminiszter, az NLP alelnöke elmondta: a tárca képviselôibôl álló bizottság a napokban vizsgálja a törvényszék, a bíróság, a városi és megyei ügyészség tevékenységét. A minisztérium képviselôi többek között a bírók által hozott döntéseket, a perek menetét elemzik.

Arra a kérdésre, ha a vizsgálat kitér a Ionica Pop törvényszéki elnök által elkövetett kihágásra, Valeriu Stoica a következôképpen válaszolt: a tárca nem illetékes az ügyben. Az esetrôl a Bírák Legfelsôbb Szövetsége dönt. Mint ismeretes, az év elején Ionica Pop ittas állapotban vezette személygépkocsiját és fennakadt egy rendôrségi ellenôrzésen.

K. O.

A kolozsvári Vízmûvek közli a fogysztókkal, hogy ellenôrzô munkálatok elvégzése miatt ma 9–15.30 óra között szünetel a vizszolgáltatás a Marasti téri 26-os fûtôházhoz tartozó épületekben, az 1989 December 21. sugárút 140. szám alatti X1 és a 134. szám alatti X9 tömbházakban és a Dorobantilor utcai 89/X3, illetve a 93/X2 tömbházakban. 8 óra 30 perc és 18 óra között szünetel az ivóvízszolgáltatás a Gruia negyedban, valamint a Transilvania szállóban.

ZENÉS PIHENÔT tartanak pünkösdig minden szerdán déli 12 órai kezdettel a belvárosi unitárius templomban. Szeretettel várnak mindenkit.

A PHOENIX KÖNYVÜZLET Szentegyház utca 5. sz. alatti (a SunTel képviselet mellett),madéli 12 órai bemutatkozó könyvismertetôjén Murádin Jenô beszél Vass Áronról és szobrairól, amelyekbôl néhányat a maguk valóságában is megtekinthetnek a látogatók.

Az elsô ízben kiadott Szabadság Évkönyvet, a benne meghirdetett rejtvénypályázatra beérkezett levelekbôl ítélve, lapunk négy befolyásos megyéjének határait jóval meghaladó területeken is olvasták.

Ez a számunkra kellemes meglepetés arra jogosít fel bennünket, hogy kijelentsük: következô, már készülô hasonló kiadványunkban még több helyet biztosítunk olyan vállalkozók számára, akik szeretnék cégük termékeit, szolgáltatásait nagyon kedvezô áron és szinte egész Erdély területén ismertté tenni. Ennek a fajta reklámnak megvan az az elônye, hogy széles olvasói rétegek kezében fordul meg, hosszú távon hat, és egy oldalnyi (10,5 x 14,7 cm) fekete-fehér reklám, a hozzáadott értékadóval együtt, 1 millió lejbe kerül.

A Szabadság Évkönyv 2001, okulva az elsô kiadvány tapasztalatain, terjedelmesebb és még olvasmányosabb lesz, ôsszel jelenik meg. Nyújtsa be reklámigényét szerkesztôségünkbe, jelezze szándékát telefonon vagy levélben legkésôbb 2000. május 15-ig!

— Miért van az idén cserebogaras esztendô?

— Azért, mert a bogarak is most váltanak évezredet.

(öbé)

Ez a címe Papp Kincses Emese alig 110 oldalas kis kötetének, amely sikerkönyvnek tekinthetô. Karácsonyi ajándékként, december 21-én indította útjára (mint elsô kiadványát) a Hargita Könyvkiadó Csíkszeredában. Akkor népes közönség elôtt mutatta be a szerzô, az ismert német–magyar szakos tanárnô vallomásos, dokumentum jellegû írását. Az elsô kiadást nagyon gyorsan követte a második. Az újrakiadást hozta el Kolozsvárra a Kriterion Könyvklubba. A könyvet a fiataloknak szánta, azoknak, akiknek nincsenek élményei arról „az iszonyú kórrol", amelyet átélt. Kincses Emese az egyetem elvégzése után egy Hargita megyei kis faluban kezdte el pályafutását, ahonnan tíz év múlva került be a megyeközpontba, ahol most is él. „Virrasszunk együtt — egymásért. Ebben az együttben és egymásértban benne vagyok én is, Te is, Ô is, az erdélyi magyarság sorsközössége" írja. Az írások a kisebbségi sorsból származó magatartásformákról szólnak. Az elsô vallomás 1989-ben született. Az igazságkeresés és kimondásának kényszere végigvonul ezeken a vallomásokon. Tanárai szerint ez volt már a gyermekkorában is jól fogalmazó Kincses Emesének legfôbb jellemzôje. 1992- ben, máig is tisztázatlan körülmények között, elvesztette férjét, ám a tragédia szinte megtáltosította tollát, könyve is egy siratóval fejezôdik be.

Élmény volt megismerkedni Papp Kincses Emesével, a jogász Elôd és a rendezô-drámaíró Elemér leánytestvérével. Kolozsváriként szégyenkeztem, hogy a könyvbemutató iránt alig mutatkozott érdeklôdés. Aligha mentség a két délutáni politikai jellegû rendezvény vagy a színházi bemutató. Hány magyar és német szakos tanár és egyetemi hallgató tanul és dolgozik Kolozsváron, akiket minden bizonnyal érdekelt volna, hogyan kell „együtt virrasztani..."?

S. Muzsnay Magda

Amolyan hét végi idillhez hasonlít a dolog; én az asszonnyal — jobb dolgunk nem lévén — „politizálunk", a két gyerek pedig bakalódik a pannók körül. Hozzánk csapódik egy-két ismerôs is — bôvül az idillikus kör. Süt a nap, végre csend van a világban, kifizettük a közköltséget — egy ideig leállítottuk magunkban a munkagépet.

Jómagam lennék az egyetlen a pannó- bámulók között, aki tudom is nagyjából, hogy a színes portrék — a fényképezôgép lencséjébe sután belenézô csoportok — mögött mi húzódik, mi húzódhat meg. Ki az a jelöltek közül, aki valóban polgármester lehet, ki az, aki csak úgy jelölteti magát. Ki az, aki valóban el tudna boldogulni egy nagyváros gondjaival, és ki az, aki nem. Melyik párt tanácsosjelölt csapatában vannak a város adminisztrálása szempontjából hasznosnak tûnô, erre a tisztségre megérett személyek, és melyik párt csapatának láttán nyerítenek fel a helyi közélet kulisszatitkait valamelyest is ismerô kolozsváriak.

Olvassuk a választási programokat — ízlelgetjük a szavakat; külön öröm felfedezni egy-egy jelölt szakmai hozzáértést bizonyító ígéreteit. Keressük — vadásszuk — azokat az ígéreteket, amelyek netán még szûkebb-tágabb környezetemet is érintik. Az egyik jelölt — különben most hallottam elôször róla — egészen ötletes programot dolgozott ki! Aztán jön két- három olyan jelölt a pannón, akinek választási kampányfelelôsét én azonnal kirúgnám: blôd szövegek, érzelmi zsarolás, szeressük egymást, gyerekek, tartsunk össze — azaz csupa olyan szöveg, amely tíz évvel a forradalom után már csak ironikus mosolyt csal a halandók arcára.

Hazafelé menet arról gyôzköd feleségem, hogy az ô jelöltje jobban megfelelne a mi elvárásainknak, mint az a férfi, aki nekem tetszik, mert programja nemcsak bennünket, kisgyerekes kolozsváriakat érint, hanem lakótelepünket — szûkebb pátriánkat is.

Hagyom elmerülni gondolataiba.

Idillikus kép: kolozsvári család, két kisgyerek, magyarok, és nem akarnak kivándorolni.

Egyike a magyar családoknak, akik június elején szigorúak lesznek önmagukhoz: tíz éve elôször valóban választani fognak a sok jelölt közül, és nem fognak a békés nyájhoz csatlakozva elmerülni a választási vályú parfümözött vizében.

Szabó Csaba

Köztudomású, hogy az egyes szavak igazi értelmét a szövegösszefüggés adja meg. Nézzünk néhány példát. Itt van a marha szavunk. Ha azt mondom, hogy a marhákat kiterelték a legelôre, akkor lábasjószágra gondolunk. Ha viszont azt mondjuk, hogy ez az ember egy nagy marha, akkor észbeli képességeit minôsítjük. Továbbmenve ugyanezzel a szóval, néha arról beszélünk, hogy valakinek marha szerencséje volt, amivel azt akarjuk kifejezni, hogy az illetôt különleges szerencse érte. Ugyanígy vagyunk a tehén szóval, amely jelentheti a mindennapi tejadagunkat biztosító négylábút, ellenben ha azt halljuk, hogy ez a Sári egy nagy tehén, súlytöbbletére történik utalás. Vagy a bolond szó önmagában az elmebeli képességek kisfokú jelenlétét, sôt, teljes hiányát jelzi, de ha azt állítjuk, hogy valakinek bolond szerencséje van, ezzel nagyjából ugyanazt fejeztük ki, amit fentebb a szerencse szóval kapcsolatban mondottunk.

Mindez fokozott mértékben áll a gyakran használt szép szavunkra. Mi az, ami szép? Túl azon a meghatározáson, amelyet Kant adott a világnak (Szép az, ami érdek nélkül tetszik), temérdek ismérve van a szépnek. Most nem arra gondolok, hogy egyes országokban állítólag az a nôi szépségideál, hogy a férj reggel, munkába indulva, rácsap a felesége ülepére s az ottlevô húsnak és hájnak estig kell rezegnie, amikor viszontlátja élete párját, hanem arra, hogy e rövid szavunknak sok-sok jelentése van, s a legtöbb esetben találhatnánk kifejezôbbet a szépnél, de, sajnos, a mindennapi életben nem sokat törôdünk stílusunkkal.

Ha például az idôjárásról mondjuk azt, hogy szép, ennél többet fejezünk ki azzal, hogy kellemes. Ha épületanyagról beszélünk, a szépet helyettesíthetjük a jó minôségûvel. Amikor szép a forrás, arra gondolunk, hogy bô vizû vagy tiszta vizû. Szalárdi János írja a Siralmas krónikában, hogy I. Rákóczi György szép tipográfiát hozatott külföldrôl; nyilván itt a jól felszerelt jelzô a helyénvaló. Ha az erdôben szép fák láthatók, bizonyára terebélyes, magasra nôtt fákról van szó. Szintén Szalárdi ír szép hadakról, valószínûleg a számottevô vagy népes volna találóbb. A szép beszélgetést talán a meghitt jelzô jobban minôsíti. A szép szó bizonyára csábító, amelynek nehéz ellenállni, de a szöveg értelme szerint a komoly jelzô is megfelelô lehet. Ha valaki szép stílusú, nyugodtan írhatjuk azt, hogy ékes stílusú. A szép termetet a daliás szavunk nyomatékosabban megvilágítja. Ha a prédikáció szép, találóbb a felemelô jelzô. A szép példa inkább követendô, a szép tánc lehet kecses vagy fürge, a szép vénség talán inkább tisztes, a szép napsugár a ragyogó, a szép tanács a bölcs, a szép tréfa a vidám, a szép hír a jó vagy érdekes, a szép ajánlás a meleg, a szép gazdaság a virágzó, a szép elme az okos. Ha valaki szép tájról szól, akkor kies tájra gondolunk, ha valakiben szép erények lakoznak, akkor talán a kiemelkedô vagy példátlan a helyes jelzô, a szép ajándéknál megfelelôbb a nagylelkû vagy értékes, a szép helyett inkább mûvészit mondjunk festmény esetében.

És így folytathatnók a sort napestig. Mindebbôl végsô következtetésként egyet vonhatunk le: azt, hogy ne dobálózzunk a szavakkal, hanem válogassuk meg ôket, s az elkoptatottak, gyakran használtak helyébe állítsunk másokat: így lesz igazán szép a nyelv, amelyet ôseinktôl örököltünk s átadunk az utókornak.

Szabó György

Az április 25-i szám tartalmából: Lászlóffy Aladár Balkáni húsvét; Bertha Zoltán Psalmus transsylvanicus; Kovács Sándor Iván Kolozsvár költôje: Felvinczi György; Lászlóffy Csaba Érosz, aki a gôzfürdôbôl kilép; Nagy Koppány Zsolt karcolatai; Szôcs István Antanténusz — utolszor I.; Szilágyi István A napfény íze és statisztériája; Terényi Ede Atombomba — a zenében?; Serény Múmia.

Rómában megjelent olasz nyelven Kós Károly Erdély címû munkája, amelyet a Római Magyar Akadémián mutattak be az érdeklôdôknek.

Az igényes, színes illusztrációkkal gazdagon díszített kötetet a Rubettino Kiadó jelentette meg, Roberto Ruspanti gondozta, a fordítást pedig Ilaria Antoniali készítette. A könyvbemutatón többen is méltatták a minden szempontból nagy jelentôségû vállalkozást, így olasz, magyar és román szakemberek beszéltek róla a közönség elôtt. Az esten levetített dokumentumfilm, amelyet az Olasz Rádió és Televízió (RAI) munkatársa, Milena Pagliaro készített, szervesen illeszkedett a sokoldalú, árnyalt kerekasztal-beszélgetéshez. Az eseményrôl május második felében a Duna Televízió Forrásvidék címû mûsora ad helyszíni tudósítást.

A körösfôi Rákóczi Kultúregylet köszönetét fejezi ki minden önzetlen támogatónak a Riszeg-tetôi Ifjúsági Találkozó sportvetélkedôinek megszervezésében, illetve a díjak beszerzéséhez nyújtott segítségért. Köszönet a körösfôi református egyházközségnek, a Kós Károly Kulturális Egyesületnek, a bánffyhunyadi Fény és Remény Alapítványnak, a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesületnek, a körösfôi RMDSZ-nek, a körösfôi polgármesteri hivatalnak.

Köszönöm Papp József Andrásnak, hogy felelevenítette nagynéném, néhai Vidovszky Erzsébet emlékét, és megvilágított egy életrajzi helyzetet, amelyet az ô tanúságtétele nélkül mindörökké hibásan értelmeztünk volna. (Aki nemet mert mondani a Szekuritáténak. Szabadság, 2000.05.05.)

Birtokomban van egy másolat V. E. A börtön és elôzményei — és ami utánuk történt címû emlékiratából. Megrendítô olvasmány! A család nem döntött még kiadása felôl. Én sem szorgalmazom, mivel a kézirat, sajnos, csonka. Bevezetô bekezdésében többek közt ez áll: „A három idôszak: a börtön elôtti nyomozás, mondhatnám üldözés ideje, maguk a börtönidôk, és ami utánuk következett. Hát e három közül a legutóbbi volt a legnehezebb." A kézirat azonban megszakad bizonyos zsilavai életképek ecsetelésénél, így sajnos, hallgat az 1951. június 22-én bekövetkezett szabadulás és „a legnehezebb" felôl. Épp az hiányzik belôle, ami V. E.-t írásra ösztönözte.

Ami a letartóztatás elôzményeit illeti, V. E. leírja, hogy hogyan puhították már jó elôre. Rendkívül jó munkaerô volt: nyelveket tudó tökéletesen gyors- és gépíró, közgazdasági tanulmányokat végzett, munkaszeretô és felelôsségtudó hivatalnoknô, aki jobb idôkben csupa nagyemberek mellett dolgozott. A hivatalnoki hierarchia csúcsára a negyvenes évek vége felé, Takáts Lajos kisebbségügyi miniszter kabinetfônökeként jutott fel; egyidejûleg a Magyar Népi Szövetség bukaresti szervezeténél is dolgozott. A minisztériumból hirtelen lemondással távozott, miután egyértelmû jelét vette, hogy „baj lesz" vele. Hazajött Kolozsvárra, ahol rövid ideig az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél volt Jakó Zsigmond, Venczel József és más tudományos kiválóságok munkatársa. Az EME felszámolása után azonban akárhol talált magának bárminô szerény munkát, rövidesen kirúgták. Káderokokból. Hogy éreztessék vele ellenség mivoltát és kiszolgáltatottságát, a rendszer teljhatalmát. Ilyen elôzmények után tartóztatták le 1950 áprilisában, azzal a szándékkal, hogy koronatanút csinálnak belôle számos kiváló közéleti férfiú ellen, akikrôl sokat tudott, és akik részint már börtönben ültek, részint pedig csak idô kérdése volt letartóztatásuk. Fogvatartóinak csalódniuk kellett. V. E. beszélt, de nem mondott semmi olyant, amit vártak tôle. Szilárdsága a vallatókat is meglepte, és a szó bizonyos értelmében lefegyverezte. V. E. bebizonyította, hogy a leggyakorlottabb kihallgatóknak is ellent lehet állni, ha az ember akarata és erkölcsi érzéke erôs. Mivel senki ellen nem tudtak belôle a legkevésbé is kompromittáló vallomást kicsikarni, lemondtak róla, és tizennégy havi szabadságfosztás után hazaengedték. Visszakerülhetett utolsó munkahelyére, a Menajulba.

Akkoriban sokan féltek a börtönjártak társaságától, nem ok nélkül, mert a káderesek bizony följegyezték ki-ki személyi lapjára, ha megtudták, hogy osztályidegennel, vagy pláne „az ellenséggel" rokonszenvez. V. E. egy jelesen barátkozó természetû, társaságszeretô ember volt. Rettenetesen bántotta, hogy egyesek elfordulnak tôle, s hogy igen könnyen kárára lehet azoknak, akikhez kedves szeretne lenni. Emlékiratának rejtélyes, „a legutóbbi volt a legnehezebb" passzusát mi úgy értelmeztük, hogy az emberi kapcsolatoknak ezt a megromlását viselte oly nehezen.

Most egykori fônöke a Menajulban, Papp József András megírta, hogy ennél jóval súlyosabb gondok is gyötörték a börtön után. A kolozsvári szeku ismét rászállt, és rendszeresen kihallgatta munkahelyi kollégái felôl. Be akarták szervezni besúgónak, sôt provokatôrnek. A kihallgatások napján mindig sportosan felöltözve, bakancsosan jelent meg az irodában, ahonnan egyenesen „oda" kellett mennie, jelezve, hogy tudja, könnyen bizonyulhat a kihallgatás egy újabb letartóztatás elôjátékának. Így a gyárban is lehetett tudni, hogy mikor megy „gyomrozásra". Sikerült senkirôl sem mondania olyasmit, amit a szeku felhasználhatott volna az illetô ellen. Egy idô múltával pedig áthelyeztette magát a Menajultól, ahol a tervosztályon felelôs munkaköre volt, egy sokkal szerényebb gépírónôi állásba, csak hogy ne faggathassák tovább kollégái felôl. Nem is zaklatták többet. A szeku másodszor is lemondott róla.

1956 októberében, amikor váratlanul útlevelet kapott és kiutazhatott Magyarországra, látogatóba fivéréhez (akinek viszont 1945 után nem volt szabad Romániába beutaznia), én kísértem ki V. E.-t a kora reggeli vonathoz. Miután letelepedési engedélyt kapott, majd remek, képességeihez méltó munkahelyhez jutott Budapesten, és férjhez ment egy fiatalkori, dési barátjához, sokszor dicsért meg tréfásan: „Mondhatom, jól kikísértél akkor a vonathoz!" Boldog volt. Nyugdíjasként, nyolcvan fölött is, úgyszólván haláláig dolgozott. Legutóbb régi magyar nemesi családok gót betûs német levelezését gépelte az Állami Levéltárnak.

Mint V. E. unokaöccse, sosem lehetek elég hálás Papp József Andrásnak, aki azokban a szörnyû idôkben nemcsak megértô munkahelyi fônöke, hanem bölcs barátja, lelki támasza is volt, s most oly szépen tanúskodott róla a Szabadságban.

László V. Ferenc

„Néha úgy érzem, világunk zûrzavara mérhetetlenné vált, tombol a gyávaság és ostobaság, hasztalan akár egy sort is leírni, az igazságot tudni valójában tán senki sem akarja. Az igazság túl fájdalmas. A lélek hamar megnyugszik az egyszerû sémák fészkein, és vicsorgó dühvel válaszol minden kísérletre, mely kényelmét veszélyezteti…" (Sebestyén Béla)

A fenti szavak jutottak eszembe, amikor a Farkas Magda által jegyzett kritikát (Az igazság árnyalatai — Szabadság, márc. 4) olvastam.

1958 október végén a Bolyai-egyetemen az úgynevezett „füttyös" gyûlésen Vastagh nevû diákot megkérdezte valaki (jelenlegi ismereteim szerint Farkas Zoltán): ha ’56 ôszén Pesten lett volna és a kezében fegyver, hova lôtt volna?

A Vastagh L. válasza — se jobbra, se balra, hanem fôbe lôtte volna magát — spontán füttykoncertet idézett elô. Ezért a részvevôk közül egynéhánynak drága árat kellett fizetnie. F. M. egyértelmûen állítja, hogy „más kérdezett, olyan, aki külsejében és stílusában igen különbözött Farkastól". Ki az? Azt nem mondja meg, s ezért a gyûlésen részt vevô emlékezôket kell segítségül hívni. Igen ám, de ha az emlékezés szubjektív, van-e értelme az emlékezôket felsorakoztatni?

Mert meglehet, mindenki rosszul emlékezik, talán még Vastagh is…

Írott — autentikus — dokumentumok nem állnak rendelkezésre (illetve ha léteznek, azokat gondosan ôrzik !).

A „füttyös" gyûlés 9 vagy 10 részvevôjének a visszaemlékezését „birtokolom".

Az emlékezésekbôl kiderül, hogy az összecsôdített hallgatóság már sejtette, mi lesz a „tárgykör".

Ezért már kezdettôl izgalom, feszültség töltötte be az aulát. Senki sem tudhatta: kiknek a felelôsségre vonására kerül sor. Hiszen ’56 októberében a Bolyai-egyetem diáksága — túlzás nélkül mondhatjuk — a magyar forradalommal rokonszenvezett. Ezt a rokonszenvét számos formában ki is fejezte. Akik ’56 ôszén bármilyen formáját választották együttérzésük kifejezésének, azok számíthattak a megtorlásra. Ilyenek viszont sokan voltak.

A tisztogatás — az olvasó engedelmével — „hóhérmunkáját" az akkor ifjú marxista titánokra bízták. Nem zárom ki, hogy az inkvizitor szerepét egyik-másik szereplô nehéz szívvel játszotta el. De eljátszotta!

Persze, 42 év után hajlamosakmegmagyarázni a történteket. Az áldozatok oldaláról nézve ez sohasem lesz elfogadható érv!

A gyûlés eredménye ugyanott, helyben hat exmatrikulált, miközben már börtönökben „ültek" jó néhányan ’56-os „ellenforradalmi" cselekedeteikért.

’89 után úgy tûnt, hogy néhány epizódot a szocializmus történetébôl már meg lehet írni. A ’89-es fordulat után a szocializmus hibáit olyanok vették bonckés alá, akik maguk is propagálói voltak a rendszernek.

És sehol egy más hang! Az áldozatok hangja.

A Bolyai-egyetem 56-os eseményeinek a története kényszerített arra, hogy közléseimbôl a „világ" valamit megtudjon.

Készségesen elismerem a tévedés lehetôségét. Nemcsak elismerem, de tennék is róla, hogy a tévedést minél hamarabb kiküszöböljem, s az érintetteket „megkövessem". De hogyan, ha közel két és fél év után jelzik a tévedést (hazugságot)?

Megkérdezném F. M.-tôl, az a 30 egyetemi hallgató, akiket „felsôbb utasításra" zártak ki az egyetemrôl, hova fordulhatna az ellenük felsorolt hazugságok megcáfolására? Erre — egyelôre — nincs fórum.

Fórum hiányában nékem mondták el meghurcolásuk történetét. Meglehet, itt-ott tévedtek személyek megnevezésénél, de az áldozatok felôl nézve teljesen közömbös, hogy stupid kérdéseket ki tett fel.

Fel szeretném hívni F. M. figyelmét arra, hogy A romániai magyar fôiskolai oktatás címû füzetecskében a szerzôk a „határozatlan, megalkuvó magatartásuk miatt" leváltott Bodor András és Náhlik Zoltán neve mellett nem említik F. Z. nevét. Vajon tévedtek vagy hazudtak?

A Bolyairól ’97-ben leírtakat nem házilag költöttem, hanem sok-sok visszaemlékezésbôl rekonstruáltam.

A 28-ból 17 oktatói (gyakornoktól professzorig) státusban volt ’56-ban, 11 hallgató volt. Az ’56 utáni idôkrôl 25-en nyilatkoztak: 14 oktató, 11 hallgató. A 14 oktatóból 8-an marxizmust vagy azzal rokon tárgyat tanítottak, 6 oktató nem adta beleegyezését emlékeinek a részleges közléséhez sem.

Amikor tehát a Bolyairól a tanulmányféle megjelent, lehetôsége volt minden érdekeltnek arra, hogy véleményét a nyilvánosság elôtt kifejtse, a leírtakat kritizálja, a tévedéseket korrigálja. Ha ezt F. M. nem tette meg, meg kellett volna tennie F. Z. volt kollégáinak, barátainak.

A teljes igazságnak egyikünk sincs birtokában. De arra törekszünk, hogy azt teljességében megismerjük. Ezért (is) értek egyet kritikai cikkének címével. Az igazságnak sok árnyalata van. Úgy vélem, az enyém az egyik.

Gagyi Balla István

A hét végi krónikák egyik fô híre vitathatatlanul a polgármesterünk választási plakátai körül kirobbant botrány volt. Amint arról a Szabadság is hírt adott, Kolozsvár polgármestere olyan személyiségek arcképének koszorújába helyeztette el sajátját, mint Anania ortodox érsek, Dorin Gheorghiu, a fegyveres erôk IV. hadseregének erdélyi fôparancsnoka, Victor Romulus Constantinescu, a Kolozs megyei tanács elnöke, illetve Szabó Gabriella, a világhírû atléta. A montázs azonban nem aratott osztatlan sikert: az érintettek hevesen tiltakoznak, amiért választási propagandára használják fel személyüket, és perrel fenyegetôznek.

Az inkriminált plakát üzenete egyértelmû: ha a szentséges ortodox egyház, a rettenthetetlen hadsereg, a helyi önkormányzat és — hab a tortán! — a „magyar származású román" világsztár, Gabi Szabó is a polgármester mellett van, ki lehet ellene? A jelek szerint azonban jelölt és ihletett kampánystábja nem mérte fel kellôképpen a körülményeket, rosszul társított, és vesztett. Az említett VIP-ek nyilvános elhatárolódása ugyanis jobban árthat, mint a polgármester és szûk családjának az összes nyilvánosságra került panamája.

Az eset kapcsán nem tudok elfojtani egy rosszindulatú megjegyzést. Gondolom, többen vagyunk azok, akik úgy véljük: Anania pátriárkának, Gheorghiu hadtestparancsnoknak, Constantinescu megyei tanácselnöknek és a szépreményû Szabó Gabriellának is talán akkor kellett volna mindenekelôtt tiltakozni, amikor a polgármester elôször ajánlotta fel kegyeit. Ha emlékezetem nem csal, a pátriárkának egyetlen szava sem volt akkor, amikor személyes kezdeményezésére a városi tanács telkeket koncesszionált az ortodox egyháznak templomépítésre, milliárdokat restaurálásra, és csak a maradék józan ész mentett meg attól, hogy havi 5000 lejes freskó- adót fizessünk az ortodoxoknak. Dorin Gheorghiut is úgy ismerjük, mint aki hadseregnapkor, meg úgy egyébként is, vígan poharazgatott a polgármesterrel, és egyetlen ellenvéleménye sem volt szép számú botrányai kapcsán. A volt egységpárti, most RTDP-s Victor Romulus Constantinescu magatartása pedig maga az árulás: mint ismeretes, 1996-ban Gheorghe Funarnak, a Román Nemzeti Egységpárt vezetôjének támogatását élvezve választották ismét megyei tanácselnökké. És itt van Szabó Gabriella, aki — sokak megrökönyödésére — hálatelten fogadta el e városvezetés milliós nagyságrendû prémiumait, és mindenekfölött a díszpolgári címet. Miért gondolták, hogy a polgármester nem kéri majd meg ezeknek a „figyelmességeknek" az árát?

Van azonban egy másik megközelítése is a dolognak. Többen — bármilyen hamisan is hangzik — üdvözlendônek tartják az említett közéleti személyiségek ily nyilvános elhatárolódását Gheorghe Funartól, és mindattól, amit képvisel. Ez a gesztus azt bizonyíthatja: most érkezett el az idô arra, hogy Kolozsvár románsága belássa, hogy megváltoztak az idôk, Funar sohasem jelentett alternatívát, s itt az ideje, hogy a változásra szavazzon a júniusi helyhatósági választásokon. Az egyház, a hadsereg — ilyen vagy olyan meggondolásból — megtette. Most már csak „Monostor fiain" a sor.

Székely Kriszta

Szemüveg

Nénike tipeg be a Dávid Ferenc utcai Optika üzletbe.

— Kedveském — mondja —, azt hiszem, ki kell cserélni a lencséket a szemüvegemen, mert nem látok vele.

Az optikus megnézi a szemüveget, s szól a néninek, hogy várjon. Kimegy, de nemsokára vissza is tér, s óvatos mozdulattal fölteszi a néni szemére a szemüveget.

A nénike boldogan felkiállt:

— Már ki is cserélte? Nagyszerû! Tisztán látok vele!

Az optikus mosolyog:

— Nem cseréltem lencsét, csak megmostam...

Zápor

A Rehabilitációs Kórház hatodik emeleti ablakában állok, s nézem a csillag- és lámpafénnyel teli éjszakát. Szeretném magamhoz ölelni ezt a városnegyedet, amelyben megszépült és elviselhetôvé lett fájdalmas, lázzal, verejtékkel teli életem. Ebbôl a magasságból, mint frissen feldíszített karácsonyfa, úgy ragyog a város. Lassan virrad. Kihunynak a fények, s ködösen bukkannak elô a Hajnal negyed hatalmas épületei. Kôrengeteg, de mindenikben emberek élnek, szeretnek, s most talán dolgozni indulnak...

Nagy cseppekben elered a tavaszi esô, sûrû cseppek koppannak a pléhpárkányon. Nézem a párás utcákat, s gondolatban kilépek az áldást hozó, rügyfakasztó langyos esôbe. Borzongva s mégis jó érzéssel állok, s hagyom, hogy arcomon végigfolyjon a frissítô, lázt és fájdalmat csillapító, megtisztító esô.

Aztán elcsendesedik minden. Kinyitom a szemem. Hófehéren csillognak a tömbházak, s vörösen az apró házfedelek. A Monostortól a Marasti negyedik látszik ez a gyönyörû város, amelyet most, mintha helyettem tenné, átölel az égen megjelenô pompázatos szivárvány. Érzem, a gyógyulásom reménysége ez — mintha a nappal együtt én is újjászületnék. Istenem, de jó élni!

Erôs Erzsébet

Két évvel ezelôtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni- emlékmûnél azóta minden évben — immár harmadszor — hagyományossá vált ünnepség keretében leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Május 7-én, vasárnap, a dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek, nemcsak falubeliek, hanem „idegenek" is: erdélyi barangolásai során egy egész autóbusznyi felvidéki kirándulócsoport vetôdött a vidékre, s örömmel vettek részt a jegenyei ünnepségen, amelybe véletlenszerûen csöppentek bele. Átkirándultak hegyen-völgyön azok a budapesti Szent István Egyetem harmad- negyedéves tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána- völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Fekete Albert, a Szent István Egyetem tanársegéde röviden tájékoztatott a hosszú távú terv lényegérôl: A tapasztalat azt mutatja, a regionális terveknek nagyobb sikerük lehet, mint az egyéni kezdeményezéseknek. Ezért a Sztána-völgy településeinek fejlesztéséért, Körösfô, Zsobok, Sztána és Oláhnádas építészeti jellegének megôrzéséért, egyedi növény- és állatvilágának ápolásáért munkálkodunk. A fôként pályázatok útján, de a részvevôk eléggé nem értékelhetô egyéni anyagi hozzájárulásával folyamatosan életre keltett tervbe bevennénk további érdekelt helységeket is. Ilyen értelemben szó esik Kispetrirôl, Inaktelkérôl, Ketesdrôl. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesülés járultak hozzá.

A misét követôen László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítô, zeneszerzô életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. Az ünneplô sereg a Kájoni- emlékmûnél a kis ministránssereg körében hallgatta meg Patrubány Miklósnak, az MVSZ alelnökének, a VET elnökének köszöntôjét. A Rákóczi- szövetség részérôl Pécsi L. Dániel és Gonda György Károly, az egeresi RMDSZ részérôl Fekete János, az RMDSZ egeresi polgármesterjelöltje, a jegenyei RMDSZ részérôl Kudor József és Kerekes István, az egyháztanács részérôl Tyukodi Antal gondnok és Kerekes István algondnok helyeztek el koszorút az emlékmûnél. Az emelkedett hangulatot ünnepélyesebbé tették a Flauto Dulce együttes tehetséges fiatal mûvészei, akik korabeli öltözetben Kájoni-mûveket adtak elô.

Ezt követôen az ünneplô sereg a közelben lévô kultúrotthonban élvezhette a jegenyeiek vendégszeretetét. Meg kell említenem, hogy soha nem látott díszben pompázott a hosszú évekig siralmas állapotban leledzô mûvelôdési ház: belsejét hófehérre meszelték, a kis színpadot kijavították, s oly káprázatosan rendezték be egymáshoz illô, színes függönyökkel, hatalmas virágcsokorral. Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal, akinek a gyülekezet élére kerülése óta a kultúrotthonba már nemcsak lakodalomra, hanem különféle, a fiatalok által betanult elôadásra is begyûl a falu népe.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Babinciuc Nicolae, Egeres polgármestere, aki a 15 órától folytatódó ünnepségen a barátság jegyében szólalt fel, Pánczél András alpolgármester, tanácsosok, Szabó László, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, aki azt hangsúlyozta, tevékenységeikben igyekeznek egyre több hangsúlyt fektetni a hagyományôrzésre, ezen törekvésükben a Magyar Ifjúsági Konferencia is szerepet vállal. Az ünneplôket köszöntötte Fekete János polgármesterjelölt, illetve különféle RMDSZ-képviselôk is, majd az egybegyûltek videovetítésben megtekinthették Árpád-házi Boldog Kinga lengyelországi szentté avatásáról készült filmet.

Kerekes Edit

• Tûz ütött ki Petru Simion gazdaságában. Az alsódetrehemi

(Triteni) férfi hulladékot égetett, de felügyelet nélkül hagyta a lángokat, amelyek hamarosan átterjedtek az istállóra. A kár mintegy 5 millió lejre tehetô.

• Gyilkosság áldozata lett szombaton, azaz 6- áról 7-re virradólag éjjel 3.15 órakor a kolozsvári Paul Sebastian Bodocan. A 20 éves fiatal a dezméri (Dezmir) diszkóban bulizott aznap éjjel, s ott került szóváltásba a nála egy évvel fiatalabb, munkanélküli, büntetlen elôéletû Ovidiu Vargával. A távozás pillanatában, az utcára érve, ez utóbbi bicskát rántott elô, s a másikat nyakon szúrta. Paul a helyszínen életét vesztette, az elkövetôt harmincnapos elôzetes letartóztatásba helyezték: minôsített emberölésért (mivel a gyilkosság közhelyen történt) 15-tôl 20 évig terjedô börtönbüntetést kaphat.

• 3,1 milliárdos kárt okozott Remus Cotut 30 éves, szálvai (Salva, Beszterce-Naszód megye) lakos. A férfi, aki a kolozsvári székhelyû Invest Getica Marketing Kft. ügyintézôje és tulajdonosa, múlt év augusztusa és decembere között több Bihar és Maros megyei céggel kötött szerzôdést, amelynek értelmében különféle mennyiségû faanyagot szállít azoknak. A szerzôdés megkötésekor fiktív iratokat is felmutatott, azokkal bizonyítva, hogy cégének a készletében megvan az illetô mennyiségû anyag. Egy Bihar megyei cégnek hamis nyugtákat és küldôcédulákat is felmutatott, s a küldemény ellenértékében 1,2 milliárd lejt vett fel. Bár állítása szerint az áru úton volt, az ügyfél a mai napig nem kapta meg ôket. Aztán két szászrégeni (Reghin) cégtôl vásárolt 675 köbméter fát (értéke: 488 millió lej), majd anélkül, hogy kifizette volna, eladta más cégeknek.

A Geticánál tartott pénzügyi-könyvelôi ellenôrzés folyamán az is kiderült, hogy az ügyintézô egy sor fiktív beszerzési és szállítási dokumentumot állított ki, hogy a megadózandó profitot és a befizetendô áfát így csökkentse. Az adócsalással 1,423 milliárd lejes kárt okozott az államkasszának, s ezzel az okozott kár összesen 3,1 milliárd lejt tesz ki.

Cotutot adócsalással, alkalmazott által elkövetett okirathamisítással, hamis okirat tudatos felhasználásával és csalással vádolják, 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.

• Nemi erôszak kísérletével és szabadságtól való megfosztással vádolnak három fiatalt: április 10-én értesítették a szamosújvári rendôrséget arról, hogy elôzô éjjel Ion Covasan (29), Ariton Mircea Zanc (33) büntetett elôéletû férfiak harmadik társukkal, Papp Csaba Attilával (26) botrányt okoztak a helyi Pepsi-Magic helyiségben, majd magukkal vitték a bár 19 éves kiszolgálónôjét, M. Adrianát, akivel Zanc annak akarata ellenére szexuális viszonyt próbált kezdeményezni. A három jómadarat május ötödikén fogták el, majd harmincnapos elôzetes letartóztatásba helyezték. Akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnak tettükért.

Balázs Bence

• Biciklistát gázolt halálra Alexandru Csapo 41 éves kolozsvári férfi. Ô CJ–10–APR rendszámú Volkswagen Passatját vezette szombaton reggel negyed kilenckor a DN1E60-as országúton, amikor Aranyosgyéres és Aranyoslóna (Luna) között egy biciklis csapat tûnt fel elôtte. A férfi nem tartotta be a megfelelô oldal- távolságot, s ennek következtében az elôzés pillanatában elgázolta Alexandru Chereches 17 éves aranyosgyéresi fiatalt, aki szintén szabálytalanul közlekedett: jelzés nélkül balra tért. Az áldozat a helyszínen életét vesztette.

• Motorbiciklivel ütötte el a 62 éves Dumitru Deacot a 27 éves Cristian Florin Bucur. A Suzuki márkájú, CJ–74861 rendszámú motorbicikli vezetôje az Agronomilor utcában gázolta el áldozatát, aki figyelmetlenül kelt át az úton, s akit csonttörésekkel szállítottak kórházba.

• Autó mögött akart átkelni a 72 éves Lucretia Pârv. A magyarpeterdi (Petrestii de Jos), parkoló autó mögül elôbukkanó idôs asszonyt azonban nem tudta kikerülni a CJ–09–MAG rendszámú Dacia vezetôje, Alin Ovidiu Onis (24). Az áldozatot csonttörésekkel szállították a tordai kórházba.

(balázs)

A legújabb menedzsment-eredményeket mutatták be Kolozsvárott a Xerox Digital Touron, amelyet a Xerox Romania és a helyi dealer, a Roxer rendezett. Annak köszönhetôen, hogy márciusban stratégiai szerzôdést kötött a Xeroxszal, az eseményen az idén elsô alkalommal a Compaq Computers Romania is részt vett.

— A Digital Tour azért az egyik legfontosabb rendezvénye a Xeroxnak, mert a fontos partnereinkkel együtt be tudjuk mutatni a legújabb eredményeinket és termékeinket — nyilatkozta Adrian Stanciu, a Xerox romániai és moldova köztársaságbeli vezérigazgatója.

A bemutatón részt vett Doru Abrudan, a Roxer Rt. Kolozsvár területéért felelôs vezérigazgatója és Mihai Pascadi a Compaq Románia vezérigazgatója.

A hét városban végighaladó Xerox Digital Tour különleges esemény, amelyen a szervezôk a helyi piacnak mutatják be újdonságaikat a szkennelési megoldások, az elosztás, az elektronikus archiválás, az iratok raktározása és megjelenítése terén. A szemináriumok és a bemutatók széles skálát öleltek fel, egyebek közt a Megoldások az Ön íróasztalának, A szín hatása, Mérnöki dokumentumok és az Új fekete-fehér és színes nyomtatók c. témák köré csoportosultak.

Abszolút újdonság a Xerox-Flowport megoldás (szkennelés, faxolás és az iratok rendszerezése), az Equi Trac (az iratok megjelenítése és ellenôrzése), valamint a Tektronix nyomtatók új felszerelése.

A Compaq — The Non Stop Company a cég 2000. évre szóló új termékeit és megoldásait mutatta be, valamint a Compaq Romania idei stratégiáját.

A rendezvényen a Xerox Channels Group az „eXtra" programot is bemutatta — a termék a végsô felhasználókat célozza meg.

Lucica Turós

Az idei parlamenti választások eredményeként létrejövô új kormánynak új megállapodást kell majd kötnie a Nemzetközi Valutaalappal — jelentette ki a hét végén Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elsô elnökhelyettese.

Nastase bírálta annak a megegyezésnek több pontját, amelyre a mostani kormány jutott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az országnak nyújtott készenléti hitel meghosszabbításának feltételeirôl. Az RTDP vezetô politikusa nem értett egyet azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kormány privatizálja a Mezôgazdasági Bankot és a Román Kereskedelmi Bankot, valamint az állami áram- és a gázszolgáltató vállalat „egyes, rendkívül nyereséges részlegeit".

Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy a megegyezés értelmében veszteséges vállalatokat zárnak be, több százat „kiárusításon adnak el". Nastase a kormány szemére vetette, hogy egyebek között azt is vállalta: még az IMF vezetô testületeinek döntése elôtt 20 százalékkal emelik az áram és a gáz fogyasztói árát, és hatályon kívül helyezik a nagyberuházóknak nyújtott kedvezményeket.

— Az áram és a gáz fogyasztói ára nôni fog 20 százalékkal, de a kormány nem az IMF követelésére döntött így — válaszolta erre Sebastian Vladescu, a pénzügyminisztérium államtitkára. A villanyáram fogyasztói ára lassan egy éve, a gázé pedig tavaly ôsz óta változatlan, miközben a lej jelentôsen leértékelôdött az amerikai dollárhoz képest. A szolgáltatók követelésére már év eleje óta a kormány napirendjén van az áremelés, de a döntést halogatták, mert az általános forgalmi adó április eleji bevezetése miatt máris 19 százalékkal többe kerül az energia a fogyasztóknak.

A sajtóban eddig sokféle értesülés jelent meg: hol május végére, hol június elejére, hol meg július elejére várták az áram és a gáz árának emelését. A 20 százalékos áremelés természetesen más árukat és szolgáltatásokat is megdrágít majd, és egy ilyen áremelési hullám kétségessé teszi, hogy a kormány képes lesz-e betartani az infláció éves szintjének komoly csökkentésére tett ígéretét.

Kudarcot vallott a hazai olajtársaság, az SNP Petrom elsô privatizálási kísérlete — állapította meg a kormány végrehajtó bizottsága. A szûkebb kabinet rábólintott annak a szándéklevélnek a tervezetére, amellyel a kormány a tavaly augusztusban jóváhagyott készenléti hitel meghosszabbítását kéri a Nemzetközi Valutaalaptól.

A nyilvánosságra hozott tervezet a sikertelen kísérletrôl csak annyit írt: „a kormány azt tervezte, hogy a Petrom tôkéjébôl kisebbségi részvénycsomagot, 35 százalékot ad el, de elemezni fogja, hogy miért vallott kudarcot ez a stratégia. Az idén nemzetközi licitet tartanak a Petrom ellenôrzést biztosító részvénycsomagjának eladására."

A kormány tavaly írt ki pályázatot a Petrom 35 százalékára. Erre öt ajánlat érkezett, amelyek tartalmából több részlet is kiszivárgott a sajtóba. A lapok az ajánlattevôket is megnevezték. Köztük említették a MOL Rt.-t is, de a magyarországi olajipari társaság határozottan cáfolta, hogy ilyen ajánlatot tett volna.

A részvénycsomag árát nem hozták nyilvánosságra. Radu Berceanu ipari miniszter ugyanakkor többször is úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatoknak meg kell haladniuk az 500 millió dollárt. Az ipari miniszter a közelmúltban már arról beszélt, hogy a beérkezett ajánlatok csalódást okoztak, és a kormány dönt majd arról, hogy új privatizációs pályázatot hirdet-e.

Rövid idôn belül hatálytalanítják az 1999/98-as számú kormányrendeletet, amelyik meghatározza a végkielégítések megítélésének feltételeit — jelentette ki pénteken Piatra Neamton Norica Nicolai, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Erre azért van szükség, mert a minisztérium véget szeretne vetni a ráfizetéseknek. Ennek értelmében a végzôsök számára biztosított munkanélküli segélynek, illetve szociális támogatás juttatásának idejét is lerövidítik. Azok az átszervezési programok, amelyek életbe lépnek az új szabályozások megjelenéséig, érvényben maradnak.

Nicolai kijelentette: a határozatot azután hozták, miután megállapították, hogy a végkielégítések, amellett, hogy nagy pénzösszegeket emésztettek fel, semmilyen pozitív eredményt nem hoztak. Vannak olyan vállalatok, amelyek két- három átszervezési programban is részt vettek úgy, hogy gazdasági helyzetük egyáltalán nem javult, a menedzserek ugyanis a vállalat talpraállítása helyett a megmaradt alkalmazottak fizetéseinek növelésére fordították az összegeket. Ilyen átszervezési programban megközelítôleg 4000 vállalat vett részt, és 1997-tôl napjainkig több mint 7000 milliárd lejt költöttek erre a célra.

Az államtitkár szerint az ilyen jellegû módosítások bevezetése a választások közeledtével rizikótényezô lehet, ugyanakkor ez válasz a szakszervezetek és az elbocsátottak kérésére, hogy az állam új munkahelyeket teremtsen. A végkielégítésekrôl való lemondás az egyike a kormány és a Nemzetközi Valutaalap között kötött egyezségnek.

T. K.

Az utcai pénzváltóknál a forint 72/75, a márka 9100/9350, a dollár pedig 20 000/20 300 lejbe került.

Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9250/9350, az amerikai dollár 20 160/20 300, az olasz líra 9,25/9,40, az osztrák schilling 1310/1420 lejbe kerül.

Az új határozat júniustól alkalmazható, nyilatkozta Alexandru Ciocilteu, az Országos Egészségügyi Biztositási Pénztár elnöke. Addig is a családi orvosok a régi lista alapján kell kiírják a gyógyszereket. Az országos elnöknek jogában áll háromhavonta változtatni a gyógyszerlistán. Ez a Hivatalos Közlönyben való megjelentetés után 30 napra lép érvénybe. A gyógyszerek listáját az Orvosok Kollégiumának, a gyógyszerészeknek, a biztosító szakembereinek, valamint az Egészségügyi Minisztérium javaslatai alapján állítják össze.

A most elfogadott listán 259 olyan betegség szerepel a közös nemzetközi megnevezések szerint, amely árkedvezményes gyógyszerben részesül. 27 betegségre ingyenes gyógyszer írható ki.

H. Gy.

A 7 napos általános sztrájk 45 milliárd lejes kárt okozott az ország gazdaságának. Tegnap több napi megbeszélés eredményeként du. 5 órakor felfüggesztették a sztrájkot, és mától újta kezdik a munkát, miután 15–20 százalékos fizetésemelésre kaptak igéretet.

Bebizonyosodott, hogy a Bancorex adott lehetôséget a nemzetközi méretû pénzmosásra. Pillanatnyilag Razvan Tamasan, a bank volt elnöke kivizsgálás alatt áll. Az ALBUM nevû akció 1995-ben kezdôdött, és ez indította el a mai lavinát.

Mircea Cosea, a Jobboldali Erôk Szövetségének tagja tiltakozik a felhozott vádak ellen. A francia szakemberek szerint azonban egyértelmû: ebben a sokrétegû, még ki nem nyomozott pénzmosásban az RTDP-nek is meghatározó szerepe volt. Ez ellen viszont Ion Iliescu pártelnök valamint Adrian Nastase tiltakozott vehemensen. Szerintük az egész csak olcsó kampányfogás, amely le akarja járatni pártjukat. Hozzátették: valószínûleg mindez a kormánypártiak részérôl jön.

Azt követôen, hogy szombaton az RMDSZ országos kampánystábjának javaslatára Markó Béla szövetségi elnök megvonta Kincses Elôdtôl, a Maros megyei RMDSZ elnökétôl a képviseleti és aláírási jogot, tegnap az Operatív Tanács (OT) is elemezte a marosvásárhelyi helyzetet, és felfüggesztette Kincsest elnöki tisztségébôl. Az OT Kelemen Attila Maros megyei parlamenti képviselôt, frakcióvezetôt, a Maros megyei Területi Képviselôk Tanácsának (TKT) elnökét bízta meg ideiglenesen a megyei elnöki teendôk ellátásával.

Tegnapi ülésén az OT megállapította, hogy Kincses Elôd „sorozatosan megsértette a Szövetségi Képviselôk Tanácsának, az országos kampánystábnak és a Területi Képviselôk Tanácsának a döntéseit, és az országos kampánystáb többszöri írásos figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó betartani a választási elôkészületek szabályszerûségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó rendelkezéseket. A Maros megyei elnök, önös érdekeknek engedve, több testületi döntést megszegett, a megyei kampánystáb elnökeként pedig nem tudta elôkészíteni és megszervezni sem az elôválasztásokat, sem magát az önkormányzati választási kampányt" — áll a határozatban.

A Szabadság Kincses Elôd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnökénél érdeklôdött az ügy hátterérôl. Az elnökasszony lapunknak elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetôk érvényesnek az elôválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetôség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem — megegyezés alapján — végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetôsége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselôkbôl álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentôs mértékben. Ennek ellenére Kincses Elôd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában.

A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: „Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezûség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi elôválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmû felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzatfelügyelô bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértô (...). Ezért a szabályzatfelügyelô bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az elôválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerû döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdôdik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi »politikai« érdekeinket."

Székely Kriszta

Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt elnöke arra figyelmeztette Emil Constantinescu államfôt, hogy jó lenne, ha az államelnök nem tenne többé olyan nyilatkozatokat, amelyek kétségesnek tüntetik fel a következô román kormány hitelességét, ha nem a jelenlegi koalíció kerülne ismét hatalomra.

A DP elnöke szerint Romániában adottak annak a feltételei, hogy az ország politikai irányvonala akkor se változzon, ha a parlamenti és az elnökválasztások után módosulnak a jelenlegi erôviszonyok. Roman úgy vélte, ezeket a feltételeket erôsíteni kell.

A DP elnöke elmondta: a jelenlegi román ellenzék „kiváló támogatást nyújtott" az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalásokra kidolgozott román középtávú gazdaságfejlesztési stratégiához. Mint mondta, ô személyesen nagyon sokat tett azért, hogy az ellenzék ezt a támogatást megadja, de Emil Constantinescu is ezen fáradozott.

Az államfô a hét végi tévéinterjúban a stabil román demokrácia igazolásaként azt említette, hogy a mostani választási kampányban — a négy évvel ezelôttitôl eltérôen — nem szerepelnek olyan nagyon nehéz problémák, mint az európai és az euroatlanti integráció ügye, a kisebbségekkel és a szomszédos országokkal szembeni politika. Constantinescu ezt elnöki ténykedése legnagyobb eredményeként értékelte.

Petre Roman külügyminiszterként korábban már többször leszögezte, hogy a nemzetiségi kérdés nem probléma Romániában, nincs egyetlen olyan román párt sem, amely nacionalista propagandával élne. Ugyanakkor azt is leszögezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök áprilisban tett bukaresti hivatalos látogatása elôestéjén, hogy a választások évében szó sem lehet magyar konzulátus megnyitásáról a Székelyföldön, Csíkszeredában.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]