 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. május 23.
(XII. évfolyam, 117. szám)
Nyilvános veszekedésbe torkollott a kolozsvári filharmónia igazgatójának hétfôi sajtóértekezlete. A hét végén Dél-Kóreából hazatért Emil Simon elmondta: tudja, hogy bajban és stresszes állapotban különbözô dolgokat mondanak az emberek, de nem gondolta volna, hogy a pénzek személyes célokra való felhasználásával és sovinizmussal vádolják. Az igazgató által összehívott sajtótájékoztatón többek között jelen volt Marian Marica szakszervezeti vezetô is, aki többször is közbeszólt. A találkozó végén az igazgató és a szakszervezeti vezetôk a sajtó jelenlétében veszekedtek.
Mint ismeretes, a filharmónia szakszervezete többnapos sztrájkôrséget szervezett a megyei tanács és a Prefektúra épülete elôtt. Az igazgatót többek között azzal vádolták, hogy a román és a magyar alkalmazottak egymás ellen uszításával próbálja megosztani a közösséget. Azt is nehezményezték, hogy az ország hasonló intézményeihez képest a kolozsvári filharmónián rendkívül alacsonyak a fizetések, és azt, hogy Emil Simon nem érdeklôdött kellôképpen a támogatásszerzési lehetôségek iránt. Azzal fenyegetôztek, hogy perbe fogják a filharmónia vezetôségét.
Emil Simon egyetértett a szakszervezeti vezetôkkel abban, hogy alacsonyak a fizetések. — A filharmóniának több mint kétszáz alkalmazottja van, nehéz beosztani a pénzt. Nem igaz, hogy saját érdekeimnek megfelelôen használtam volna fel az intézmény pénzét. Aki ilyen vádakkal jön, annak bizonyítania is kell állítását — mondta az igazgató. Hozzátette: csupán háromszor járt a filharmónia pénzén külföldön: kétszer Spanyolországba és egyszer Magyarországon. Az igazgató természetesen cáfolta, hogy soviniszta lenne. — Azzal vádoltak, hogy nem viselkedek megfelelôen a magyar nemzetiségû kollégákkal. Az etnikai kérdés egyetlen versenyvizsgán sem merült fel. A dél-koreai öttagú küldöttségben három magyar is volt: Márkos Albert, Török Béla és Györkös-Mányi Imre. Egyébként feleségem magyar, 1960-ban házasodtam — jelentette ki Emil Simon.
A Szabadságnak nyilatkozva a filharmónia igazgatója elmondta: a hiányában szervezett többnapos tiltakozó akciók elôre eltervezettek voltak. — Szerintem tisztességtelen az, hogy ilyen akciókat szervezzenek egy olyan személy ellen, aki nincs jelen. A szakszervezeti vezetôkkel együtt is voltunk Serban Gratiannal, a megyei tanács alelnökénél. Azt hiszik, hogy amennyiben többször mennek, meggyôzik a megyei tanács vezetôit. A dolog viszont másként sült el. Szerintem ez a magatartás árt az ügynek — mondta Emil Simon igazgató.
(Kiküldött tudósítónktól)
Munkabizottsági üléseken folytatta munkálatait tegnap a Magyarok V. világkongresszusa. A nemzetstratégia, az oktatás és nyilvánosság, a népesség és társadalmi összhang, az alkotmányossági fórum, a gazdaság, valamint a tájegység és környezetvédelem a magyar fôváros különbözô helyein olyan munkabizottsági témáknak számítottak, amelyek gyakorlatilag átfogták a magyar nemzet teljes problémáit.
Az újságírói választás ösztönösen az oktatás és nyilvánosság témakörére esett, hiszen mint a késôbbi elôadáson is elhangzott, a nemzeti identitástudat megôrzése, a magyarság jövôje szempontja függ az oktatás igen szerteágazó tárgykörétôl. Ez bizonyult az egyik részvételt vonzó ülésnek, ahol a romániai magyarságot számos elôadó képviselte, többek között Toró T. Tibor elnökségi tag, Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezetô elnöke, Kötô József oktatásügyi államtitkár és mások.
Pálinkás József, a Magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, bevezetô elôadásában a családnak a társadalomban betöltött szerepérôl szólva elmondotta: a magyar kormányzat egyik legfontosabb prioritása a család szerepének, jelentôségének növelése a társadalomban. Csak így képzelhetô el a negatív népszaporulat megállítása.
Kövendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televíziótársaság elnöke azt vizsgálta, milyen értékromboló hatása lehet a tömegtájékoztatásnak a családra nézve. Elmondotta: intézményének igazából kevés lehetôsége van a kereskedelmi tévéadók értékromboló mûsorpolitikája ellen harcolni, ezért tartja igen fontosnak a közszolgálati adók megôrzését.
Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium részérôl a magyar kormányzat elkötelezettségérôl szólt a határon túli magyar oktatást illetôen, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, pedig a program anyagi vonzatáról szólt, ami idén már 1 milliárd 250 millió forintos támogatást jelent.
Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Egyesületének ügyvezetô elnöke szerint a család médiabeli megítélése Erdélyben sem jobb, mint Magyarországon, náluk ráadásul szinte egyetlen családi folyóirat sincs. A családnak az oktatásban és a társadalomban betöltött szerepérôl többen is szóltak a világ minden részébôl, mintegy megerôsítve azt a magyarországi álláspontot, hogy a család világszerte válságban van, és ez roppant káros az új nemzedékek identitástudatának a kialakulására. Ezen az áldatlan helyzeten csak komoly összefogással lehet változtatni és a magyar kormányzat ilyen irányban már megtette a szükséges lépéseket.
I. rész
Kolozsvár valamikor Románia leggazdagabb városai közé tartozott. A kommunizmus bukása után megint az élvonalba kerülhettünk volna, hagyományaink lehetôséget adtak volna arra, hogy Kolozsvár ismét kincses város legyen.
De ez nem történt így. A város vezetése az elmúlt nyolc évben nem volt érdekelt Kolozsvár fejlôdésében. Én azon dolgozom, hogy a város vezetése a város polgárainak partnereként mûködhessen. Ezt fejezik ki az „együtt egyMÁSért" és a „partnerségben Kolozsvárért" jelszavaim.
Programomban kifejtem, hogyan valósítható meg ez a célkitûzés. Nem ígérek csodát. Nem hiszem, hogy a kommunizmus négy évtizede és az ellenségeskedô provincializmus nyolc éve okozta sebek egy csapásra begyógyíthatók. De hiszem azt, hogy szorgalmas és kitartó munkával ismét lakható várost teremthetünk. Mindannyiunk számára.
Alacsony adókat!
Tartós gazdasági fejlôdés csak ott lehetséges, ahol alacsonyak az adók. Kolozsváron a lehetô legmagasabb helyi adókat vetik ki. Ez elriasztja a tôkét és növeli az inflációt.
Ha megválasztanak, a törvény által elôírt legalacsonyabb mértékû helyi adókat fogom kivetni. Az ingatlan- és telekadó kétharmadát a lakóházak felújítására fogom fordítani. A gépjármûadót teljes egészében útfelújításokra kívánom költeni. A munkahelyteremtô vállalkozások adókedvezményt kapnak, a beruházás volumenétôl függôen akár ötéves idôtartamra is.
Járható utakat!
Ahol rosszak az utak, nemcsak lakni rossz, de vállalkozni is. A tôke oda megy, ahol fejlett infrastruktúrát talál. A polgárok mindennapi élete nehezedik meg azáltal, hogy állandóan kátyukat kell kerülgetniük, vagy azért, mert az állandó járdafelbontások miatt nem lehet egy babakocsit sem végigtolni a városon.
Ha megválasztanak, megkülönböztetett figyelmet fordítok az úthálózat fejlesztésére. A gépjármûadó mellett egyéb forrásokat is az úthálózat karbantartására fogok fordítani. Létrehozok egy közmunka tanácsot, mely egyezteti a közmûvállalatok tervezett munkálatait, hogy ne kelljen a járdákat állandóan bontani. Az építkezôket szigorúan kötelezni fogom a járdák rendbehozatalára. Miniszterként azért fogok harcolni a kormányban, hogy mihamarabb épüljön meg a várost elkerülô országút. Az átmenô teherforgalmat kitiltom a belvárosból.
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt tényfeltáró munkája
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt május 16–18. között sajátos módon találkozott a választópolgárokkal. Három napon keresztül járta a várost egy „különjárattal". A választási autóbusz megállóiban a lakosok sajátos, helyi jellegû gondjairól érdeklôdött, megoldási javaslatokat kért. Ezekbôl közlünk egy kis válogatást lapunkban, a következô számtól kezdve a jelölt megoldási javaslataival együtt.
Mãrãsti tér
• A Szentpéteri-templom körül egy keritést kellene létesíteni.
• A Maros utcát kanalizálni kellene.
• A Maros, Tóközi, Olt, Mesterul Manole, Zsil, Bega, Hargita utcákat le kell aszfaltozni.
• A Mãrãsti térrôl hiányzik egy park.
• A Maros és a Nyárád utca közötti szabad zöld övezetet lehetne parkosítani, feljavítani.
• Az Aurel Vlaicu–I. felüljárót, csomópontot be kellene fejezni, ha ez megvalósulna, akkor a nemzetközi telefonvonalakat is be lehetne vezetni a negyedbe.
• A tavak környékét rendbe kellene tenni, mivel jelenleg nagyon el vannak hanyagolva. Lehetséges volna egy turisztikai központ, valamint egy uszoda létesítése?
• A Maros utcában építendô öregotthon költségeihez hozzá kellene járulni.
• Jó volna, ha a Zsil és az Olt utcák között épülendô iskolában magyar osztályok is indulnának, mivel a legközelebbi nívós iskola a Györgyfalvi negyedben lévô egyes számú.
• A polgármesteri hivatal jelenlegi ügyfélszolgálatát módosítani kellene, és a magyar jellegû problémákat a mostaninál operatívabban kellene megoldani.
Szamosfalva
• A földek visszaszolgáltatásakor a felmerülô visszaéléseket ki kellene vizsgálni.
• Az autóbuszok sûrûbben kellene járjanak, mivel jelenleg 20–40 percenként járnak.
• Létre kellene hozni egy nyugdíjas klubot.
• A repülôtér környékén zajártalom van.
• Szükség volna egy óvodára.
Kerekdomb
• A Simion Balint és a Jean Jaures utcákat le kellene aszfaltozni.
• A gázcsöveket ki kellene cserélni a Giordano Bruno utcában.
• A Máramaros utcát, valamint az ott található hidat rendbe kellene tenni.
• Újra be kellene indítani a régen ott közlekedô autóbuszjáratot.
• Egy diakóniai orvosi rendelôt kellene létesíteni a körzetben.
• A Nádas folyót ki kellene tisztítani.
• Kerékpárutakat kellene létesíteni.
Az RMDSZ kampánystábja értékes nyereményeket sorsol ki vasárnap, május 28-án, az RMDSZ választási gálaünnepségén a Sportcsarnokban azok között a kedves olvasók között, akik Eckstein-Kovács Péter választási programjának összes részét újságkivágás formájában összegyûjtik, és egy névvel ellátott borítékban bedobják az ott található urnába.
Serban Rãdulescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokratikus Konvenció polgármesterjelöltje hétfôi sajtótájékoztatóján a múlt heti kampányán szerzett tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával. „Inkább szeretek az utcákon sétálni, ismerôseim házaiban találkozni minden arra vetôdô emberrel, mintsem hivatalos, teremben megszervezett fórumszerûségen töltsem az idôt néhány unatkozó emberrel" — mondotta.
Múlt pénteken a Kerekdombon járt, ahol szembesült a lakosság gondjaival: a csatornahálózat hiányával, az utak járhatatlanságával (sok helyen a járdák is hiányoznak, emiatt közlekedési balesetek történnek), sok garzonlakás fûtésének megoldatlanságával. Az egyik tömbház lakóit, amikor a polgármesteri hivatalban a fûtéshiányt reklamálták, azzal utasították vissza, hogy „nem léteznek a térképen". Vasárnap Szamosfalván a lakosok a pataréti szemétégetôbôl származó levegô- és talajszennyezésre panaszkodtak, no meg a No Problem diszkóklub zajosságára. „A szamosfalvi fürdô vizének gyógyhatása túltesz a félixfürdôin, csak éppen tudni kell kihasználni" — jelentette ki Rãdulescu doktor. Szombaton a Diákliga által szervezett találkozón vett részt, ahol meglehetôsen kevés fiatal jelent meg.
Serban Rãdulescu még bejelentette, hogy panaszt emel az Országos Audiovizuális Tanácsnál Aurel Tãmas (Romániai Humanista Párt) kolozsvári polgármesterjelölt választási klipje ellen, amely, szerinte, két pontban is sérti a választási harc szabályait és a személyes becsületet. Rãulescu kéri ennek a klipnek a betiltását.
Hétfôn a Kolozsvári Transilvania Építôipari Vállalat több tucat dolgozója sztrájkba lépett, így tiltakozva a kollektív szerzôdés — szerintük —, be nem tartása ellen. Munkájukat a fiataloknak szánt lakások építésénél függesztették fel. Azt állítják, hogy a félmillió lejes bér nem tükrözi azokat a rossz munkafeltételeket, amelyekkel dolgozni kényszerülnek, ráadásul a fizetések rendszeresen késnek. Dorin Timbus mûszaki igazgató szerint a követelések megalapozatlanok, embereinek alapfizetése Kolozsváron a legmagasabbak közé tartoznak, melyeket félmillió lejes étkezési jegyekkel egészítik ki. Ezeket azonban a normarendszer betartásától teszik függôkké. A sztrájkolók eltökélt szándéka a végsôkig folytatni akciójukat.
A RAJAC május 23-án 8–20 óra között szünetelteti az ivóvízszolgáltatást a következô utcákban: Petroseni, Clemenceau, Roosevelt, Deleu, Postei, Dózsa, Toplita, Zola, Isac, Múzeum tér, Daicoviciu, Viilor, Ciresilor, Ceahlãu, Majális, Umbroasã, Mincu, Görögtemplom, Murgu, Mikszáth, Lunetei, Nottara, Plaiuri, Prislop, Brãdutului, Drapelului, Vulcan, Pãltinis, Békás, Descartes, Tordai út (páratlan számok a Vulcan utcától fölfelé), Csillagvizsgálói diáknegyed, Borsec (1., 3., 5. szám), Herculane (2., 3., 4., 5., 6.), Unirii (1. és 3.).
Hétfôn délután erôszakkal dobták ki a Városházáról Liviu Medreát, a közterület-fenntartó vállalat igazgatóját. Medrea az önálló gazdálkodások vezetôivel tartott találkozón vett részt. Egy adott pillanatban nézeteltérés támadt Funar és Medrea között. A polgármester parancsára Medreát a szolgálatos polgárôrök erôszakkal kidobták a Városházáról, sérüléseket okozva testén. Medrea perrel fenyegetôzik.
Tisztelettel felkérünk minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 39 000 lejjel (kihordási díjjal együtt) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik nélkülük már a magyar nyelvû napilapról is lemondani kényszerülnének. Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet, vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as telefonszámon.
ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER polgármesterjelölt, kisebbségügyi miniszter találkozik a monostori kerületek választóival május 24-én, szerdán du. 5 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.
A VÁLTOZÓ NÉPI KULTÚRA — TÁRSADALOMNÉPRAJZI VIZSGÁLAT HAVADON címû, a Kriterion Kiadónál Nagy Olga szerkesztésében megjelent kötetet Keszeg Vilmos egyetemi tanár mutatja be május 24-én, szerdán du. 5 órakor a Reményik Sándor Galéria (Kossuth/December 21. út 1.) Kriterion Könyvklubjában.
PAOLO SABBATINI RANCIDORO olasz festômûvész Szent Tûz címû kiállítása nyílik meg május24-én du. 4 órakor a Mûvészeti Múzeumban.
ZENÉS PIHENÔT TARTANAK szerdán déli 12 órakor a belvárosi unitárius templomban. Orgonán játszik Molnár Dániel zenemûvészeti fôiskolai hallgató. Mindenkit szeretettel várnak.
NÓTA- ÉS SLÁGERMÛSOR május 24-én, szerdán délután 5 órakor a Györkös-Mányi-emlékházban. Közremûködnek Jakab Éva, Jakab Lajos és Mátyás Jenô nyugalmazott mûvészek, zongorán kísér Jakab Lajos. A szervezôk szívesen látnak minden nyugdíjas és nem nyugdíjas nézôt. A belépés díjtalan.
Egyetemiek Háza
Május 23-án, kedden 19 órakor a Gh. Dima Zeneakadémia karmester szakot végzô diákjainak (Petre Sbârcea osztálya) licenszvizsga-hangversenyére kerül sor. Ph. E. Bach, Stamitz, Mozart és Schumann versenymûveit Lászlóffy Zsolt, Dániel Zsolt, Barbu Ovidiu és Kulcsár Szabolcs vezényli. Szólisták: Hary Noémi (oboa), Liliana Cadar (fuvola), Sângeorzan Rares (fagott) és Diana Dava (zongora).
Vasárnap délután az Állami Magyar Színház adott otthont a végzôs fôiskolások búcsúztatásának. A színház folyosóin felcsendült a Gaudeamus Igitur és az Elmegyek, elmegyek...
A végzôsök ünnepélyes búcsúztatását a magyar színház öreg deszkáin tartották. A színpadon, tokkalapban és krumpliorral, sorakoztak fel a ballagó növendégek. A tokkalap a tudást, a krumpliorr a játékot jelképezte. A III. évfolyam részérôl Barabás Árpád és Kolozsi Kilián búcsúztatta a végzôsöket. Salat Lehel színmûvész, a harmadévesek osztályvezetôje, sok sikert kívánt az életben és a színpadon egyaránt fiatal (immár) kollégáinak. A teatrológusokat Jankó Szép Yvette harmadéves növendék és Bodó Ottó tanársegéd búcsúztatta. Az ünnepség végén Dimény Áron színmûvész Shakespeare Hamletjébôl olvasott fel egy, a búcsúztatásba beleillô részletet.
A ballagók: Fodor Edina, Fodor Réka, Laczkó V. Róbert, László Kata, Némethy Zsuzsa, Szilágyi Szabolcs, Szotyori József és Varga Csilla színésznövendékek, valamint Köllô Katalin, Prezsmer Boglárka és Imreh István teatrológusok. Osztályvezetô tanár: Csíky András.
Csíky Andrástól megtudtuk: három–négy végzôst szerzôdtet a kolozsvári Állami Magyar Színház, de a többiek is kaptak már ajánlatokat az ország magyar színházaitól.
A színinövendékek vizsgaelôadását (Csehov Három nôvér) vasárnap este, telt ház elôtt mutatták be.
Sosem láttak még egyszerre ennyi kolozsvárit a faluban, mint azon a májusi napon.
Talán sosem mozdultak meg a helybéliek közül annyian, mint akkor, amikor a mindenki kedves Tanár ura ment el. Igaz, sosem fordult elô, hogy valaki nem falubeli, akinek csak hétvégi háza volt az eldugott kis kalotaszegi helységben, éppen az itteni lombárnyékos, virágillatú, halk madárcsicsergéses dombháti temetôt válassza magának utolsó pihenôhelyéül.
Pedig nem is a faluban tanított, jóllehet több tehetséges fiatal továbbtanulásának az útját egyengette városon errôl a sok felsôfokú végzettségû szülöttel büszkélkedhetô településrôl.
Talán sosem volt még ilyen, hogy valaki, aki nem is itt született, nem is itt lakott, ennyire a magáénak érezze a falut, s az meg ôt. Sosem törôdött még városi ember, és tett is a gyakorlatban annyit értük, mint ô. Annyira szívén az embertársak gondjait is csak az viselhette, akihez saját szomszédja eddigi talán legszebb versbe szedett búcsúztatóját intézte.
A tudatlan városiaknak úgy tûnt, sosem húzták a harangot még valakinek annyit, mint annak a fizikusnak, aki készült a kézi harangozás gépesítését megoldani az egyházközségnek.
A falu komolyan vette ôt, mert ô is a falut. A templomozást, egyházi adót, ház körüli gazdálkodást, a közösség segítését, a helyi szokásokat. A tornác korlátjába a bejárattal szemben vágott faajtót nem volt szabad a nyaralóként használt régi kalotaszegi házban soha megnyitni, hisz ott csak a halottat szokták kivinni.
Sosem gondolta senki, sem a család, sem a korai távozás összehozta seregnyi döbbent nagyvárosi, sem a magától értetôdôen sajátjuknak tekintett embertôl búcsúzó falubeliek, hogy több évtized után elôször éppen Daróczi Szabó Árpádnak kell majd azon a májusi napon megnyitni.
Ma este 8 órakor a Tranzit Házban Anne Frank — video-színház Anne Frank naplója nyomán Mihaela Sîrbu elôadásában. Színpadra alkalmazta és rendezte: Liana Ceterchi. Díszlet és jelmez: Andreea Mincic. A Színház Határok Nélkül és a Temesvári Állami Színház elôadása.
Május 24-én szerdán du. 4 órakor a MEDIAWAVE 2000 — fényírók nemzetközi fesztiválján díjazott filmek vetítése. Az utóbbi tíz év legjobb filmjei.Találkozás Hartyándi Jenô fesztiváligazgatóval. A fesztivál koncertjeinek felvételei.
Ha a bolsevik rendszer Glinka és Sosztakovics operáinak „csak" a címét változtatta meg, Csajkovszkij 1880-ban komponált 1812 Ünnepi nyitánya mostohább sorsra jutott: a Napóleon seregeinek leverését és az orosz csapatok gyôzelmét megünneplô mû utolsó ütemeibe Csajkovszkij apoteózis-szerûen a cári himnuszt kombinálta be a rézfúvós hangszereken. A bolsevista hatalom a nagyhatású befejezést egyszerûen kiiktatta a mûbôl, illetve más befejezést íratott hozzá.
A filharmónia május 19-i Antonio Cipriani olasz karmester vezényelte hangversenyén a szimfonikus költeménynek beillô nyitány-fantáziát, amely rég nem hangzott el, most végre az eredeti formájában játszotta a zenekar. A jó színvonalú elôadás csak kis mértékben köszönhetô a karmesternek, akinek nincs meg a szuggesztivitása a mû hatásának fokozására.
Az utóbbi idôben érdekes módon többször is hallottuk Joseph Haydn utólag felfedezett C-dúr gordonkaversenyét különbözô fiatal mûvészek elôadásában. Székely Attila, a városunkból elszármazott, Bécsben élô mûvész most Haydn D-dúr gordonkaversenyét tûzte mûsorára. A versenymû, melynek szerzôjét megkérdôjelezi a zenetudomány, technikailag nagyobb feladatot ró elôadójára, mint a fent említett C-dúr, Székely Attila, aki már többször fellépett filharmonikusainkkal, meleg hangon, jó technikai felkészültséggel csellózik. A II. és III. tételt éreztük legjobban sikerültnek. Az I. tétel hangképzésének fényességét még a nyilvánvaló emóció csökkentette.
Wagner Lohengrin III. felvonásának elôjátékában bizony nem éreztük, hogy az angyalok hoznák az égbôl a Grál-serleget, inkább azon izgultunk, mikor rázódik végre össze a prímhegedûknél a Wagner által csodálatosan megkomponált „divisi", ezáltal a nagy crescendo sem érte el a megkívánt hatást.
A mûsor befejezô száma Liszt legnépszerûbb szimfonikus költeménye, a Les Preludes elôadásán is éreztük, hogy a hangversenyévad vége felé járunk. Jól megoldott részletek mellett mélyen intonált fuvolaszóló volt és — csak egyetlen kirívó esetben — nem hiányzott a megszokott kürt-gixer sem.
Antonio Cipriani csak épphogy levezényelte Liszt romantikus muzsikáját, nem tudta ehhez hozzáadni a szükséges pluszt. A fiatal karmesternek még sok tanulnivalója van ahhoz, hogy egyénisége növelje a választott mûvek hatását.
Lászlóffy Réka, a zeneakadémia IV. éves hallgatója, Csíki Boldizsár növendéke, a május 19-i zongoraestjén, technikailag és mûvészi mondanivaló szempontjából is nagyon nehéz és igényes mûsorában a színek és hangulatok gazdag palettájával lepte meg közönségét. Bach Wohltemperiertes Klavier I. kötetének b-moll Prelúdium és fúgáját szép hangszín, nyugodt, érzékeny, ünnepélyesen bensôséges megszólaltatás, a prelúdium csúcspontjának hangerôben jól felépített szép megközelítése, a fúga kiegyensúlyozott, tisztán érthetô szólamvezetése jellemezte.
Beethoven utolsó öt szonátáját újfajta tömörség jellemzi, a süketség által a világtól mindinkább eltávolodó, a társadalomból kirekesztett magányos zeneszerzô, a lelki vívódások, harcok, legmélyebb érzések kifejezési módjában újfajta interiorizáltság érzékelhetô. Az É-dúr Op. 109-es Szonátát Lászlóffy Rékának fiatal korát meghazudtoló érettséggel sikerült gondolatilag átfogni, elôadásában a nyugodt megfontoltság, a mély vallomások lírai elbeszélése, a technikailag virtuóz beethoveni szenvedély és a bensôséges drámai színezet ötvözôdött. Érzékeny, gyöngéd melegséggel szólalt meg a forrongás nélküli, himnikus illetôdöttségû „csendes" finálé. Szkrjabin rövid, tömör H-dúr Op. 8, nr. 4-es Etûdjében a széles dallamvezetést az ellenpontozó szólam precíz csillogása kísérte. Todutã Három vázlat zongorára címû impresszionista elemeket hordozó mûvében Lászlóffy Réka, megfejtve a modernebb hangzásvirág szépségeit és kiaknázva annak humorát, tökéletesen tolmácsolta a dacos-csökönyös, a szomorú és mosolygással telt vidám hangulatot, amelyre a három vázlat alcímeiben is utalt. Ravel Miroirs (Tükrök) címû ötrészes zongoramûve 1905-ben született. A Noctuelles a Jeux d’eau természetes zongoraszerûségét fejleszti tovább bonyolultabb szövési technikával. Az impresszionista hanghatásokban dzsessz-villogások is felcsillantak. Lászlóffy Réka otthonosan mozog abban a festôi-költôi-zenei világban, amit Ravel megteremtett. A különbözô részek csillogó technikával, ötletekben gazdag színpompával és a hangulatok hullámzásával tették annyira képszerûvé a zenét, hogy szinte láthattuk a szárnyaszegett, szomorú madarakat az Oiseux tristesben, a viharos és elcsendesülô óceán habjait az Une Barque sur l’Oceanban, a spanyol táncos érzéki, szenvedélyes mozdulatait az Alborada del graciosoban és az öreg templomok harangjait a Vallée des clochesban. Liszt Mefisztó-keringôjét a Kolozsvári Rádió januári Szuper Plussz 2000 címû mûsorában hallottuk, mostani elôadása érettebb, összefogottabb, elmélyültebb, „ördögibb" volt. A közönség hosszan tartó elismerô tapsát a fiatal mûvésznô, a színekben és hangulatokban ugyancsak gazdag Debussy A lenhajú lány címû miniatûr prelûdjével köszönte meg.
A helyhatósági választások ideje elérkezett. Istentôl adott kötelességünk mindent megtenni azért, hogy életünk lehetôleg nyugodt körülmények között békében és szeretetben folyó, jövendôt építô élet legyen, s ezt elôsegítsék polgári életünk vezetôi.
Ezért becsületbeli feladatunk részt venni a választásokon. Arra kérünk benneteket, hogy mindenütt meggyôzôdésetek szerint tiszta lelkiismerettel arra a jelöltre szavazzatok, akit istenfélônek, becsületesnek, rátermettnek ítéltek, s akirôl tudjátok, hogy támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát. Ne érjen bennünket a vád, hogy nem nyilvánítottuk ki akaratunkat akkor, amikor arra szükség volt.
Isten ôrizze meg mindnyájunk életét, s adjon nekünk békességes és eredményes jövendôt.
D. dr. Csiha Kálmán püspök,
dr. Mártha Ivor fôgondnok
Négy évvel ezelôtt (is) egybeesett a budapesti könyvhét — a helyhatósági választásokkal. A Kriterion Kiadó hívott, mennék el, mert könyvem jelent meg. Nem sokat tétováztam, hisz nem mindennapi esemény a Vörösmarty téren üldögélni — és dedikálni a könyvsátorban. A helyhatósági választások? A második fordulóra itt leszek.
(Úgy egyébként a Szabadság hasábjain buzgón biztattam Olvasóimat, mindenki tegye le a voksát.)
Aztán — a második forduló elmaradt. Kolozsvár polgármesterét ugyanis az elsôre megválasztották. Mit mondjak? Nem éreztem különösen jól magam. Kiváltképpen akkor nem, amikor hazatértem után csengett a telefon. Aranyosgyéresrôl hívott fel valaki. „Igaz, hogy önt a választások napján Budapesten látták?" Beismerô válaszomra döbbenten kérdezte: „Hogy lehet?!" Magyaráztam, könyvem jelent meg, ugye, a könyvhétre... „Értem" — zárta le a beszélgetést csalódottan, letéve a kagylót.
Azóta se voltam könyvhéten Budapesten, de idén a Pallas-Akadémia Kiadó kért, hogy mennék, mert kiviszik a frissiben megjelent könyvemet. Nos, nem megyek. Itthon maradok, hogy szavazhassak az RMDSZ polgármesterjelöltjére, egy MÁS-ra, arra, hogy mennél több tanácsosunk lehessen a városatyák, a megyei tanácsosok között, és arra, hogy meglévô iskoláinkat ne háborgathassa senki. Senki se vádolhasson azzal, hogy vizet prédikálok — és bort iszom.
Mivel nem volt lehetôségem a kolozsvári Szabadság márciusi és áprilisi számait megjelenésük idején olvasni, utólag pótoltam kényszerû mulasztásomat.
Meglepô volt például visszafelé megismerni a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére pályázó Patrubány Miklós, a szövetség legitim alelnöke és a VET legitim elnöke körül kialakult vita anyagát. Így, hátulról haladva, nyomban érthetetlennek, de ha akarom, nagyon is érthetônek, ámde végtelen kicsinyesnek és visszataszítónak látom a Tibori Szabó Zoltánnak (2000. április 26.), és Kántor Lajosnak (2000. március 18.) megnyilatkozásait. A felhozottak nagy része vagy nem igaz, vagy nem úgy igaz, avagy nem Patrubányra vonatkozik.
Kántor Patrubány kampánymódszereit kifogásolja, ám nem veszi észre, hogy éppen a hasonló módszerek bizonyultak eredményesnek alelnöki munkája során. És pontosan ezek kezes- ked(het)nek arról, hogy az elkezdett megújulás folytatódhat az ô esetleges elnöksége idején is... Ugyanakkor az óriási, lapító többséggel ellentétben, Patrubány idejében feltárta „múltjának", a gyengébbek számára nehezen vagy félreérthetô egyik momentumát, amelyet ez alkalommal Kántor, de különösen Tibori a lejáratására próbálnak felhasználni.
Csoóri Sándor, profinak egyáltalán nem mondható eddigi költô (és hibásan költô, azaz költekezô) elnök érdeme az, hogy akkor, amikor — az ô szavaival élve — „itt a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezetése, mint Magyarországnak", ennek a közveszélyesen egyoldalú, hol internacionalista, hol kozmopolita irányzatnak útját állta. Ami megfelel nemcsak a humán ökológia követelményeinek, hanem az ugyancsak egyoldalú, ma már Soros György által is bírált (lásd A globális kapitalizmus válsága — veszélyben a nyílt társadalom, Scolar Kiadó, Budapest, 1999.), szûk látókörû, globalista „piaci fundamentalizmus" elutasításának is. (Az idézôjelbe tett terminus technicus Soros mûszava, és a nyílt társadalom eszméjének változatát jelenti.) Mindezt Patrubány Miklós is vallja és vállalja, ám a pénzügyi visszaélésekhez nincs és nem is lehet semmi köze. Ezekrôl érdemben csupán alelnökké választása után szerezhetett tudomást. Azóta bebizonyította, hogy a rá jellemzô professzionalizmussal a világszövetség pénzügyeit is rendbe tudja tenni. Szilárdabbá, hatékonyabbá s nem kis mértékben függetlenebbé téve a szövetséget. Talán az utóbbi a legfontosabb.
Éppen ez az, ami nincs ínyére egyeseknek. Mert vannak, akik szívesen vonnák kizárólagos ellenôrzésük alá a világszövetséget.
Fölmelegítik azt, ami mások ügyeivel ellentétben, már régen tisztázódott, amire Patrubány Miklós egykori kollégáinak és ismerôseinek újra rá kell mutatniok (Állásfoglalás, 2000., április 28. és Kiss Sándor Ha valaki elfelejtette volna... 2000. április 29., aki joggal kérdezi: „...Kit akarnak lejáratni és mi célból?")
Magam akkor ismertem meg Patrubány Miklóst, amikor a nyolcvanas évek második felében a Z–80-as mikroprocesszorról írt hétszáz oldalas könyvét három esztendeig elfektették, mert ragaszkodott hozzá, hogy keresztnevét magyarul írják rá a borítóra. Részt vettem a két kötet nyomdai elôkészítésében, miközben ugyanazt a tartásos embert láttam meg benne, mint kollégái az évek folyamán, aki erôt tud önteni másokba is.
Ilyenkor, a helyhatósági választások kampánya idején, nem árt számba venni azokat a lehetséges szavazó típusokat, amelyek az erdélyi magyarságot alkotják.
Egyik az a réteg, amely függetlenül attól, hogy éppen milyen párt van hatalmon, vagy milyen szelek fújnak a honi balkáni politikai színpadon, rendíthetetlenül elmegy szavazni és rányomja a pecsétet a tulipánra. Tudják, hogy az RMDSZ-nél, egyelôre még sincs jobb érdekvédelmi szervezetünk. Nélküle pedig csak rosszabbra fordulna sorsunk.
A másik kategória nagyjából tisztában van a voksolás tétjével, de a kényelem, a pillanatnyi hangulat ezeknél az embereknél meghatározó: lehet, hogy azon a bizonyos vasárnapon (vasárnapokon) inkább a kirándulás, a foci-Eb a tévében, egy poharas összejövetel vagy egyéb „kifogás" tartja majd távol az urnáktól.
Akad aztán olyan felebarátunk, a csak azért sem fajtából, aki a társadalomban folyamatosan ért vagy általa vélt sérelmek, csapások miatt ilyenkor toporzékolva fordít hátat annak a kevéske lehetôségnek is, hogy valamilyen formában próbáljon segíteni magán és családján. Dacossága afféle sajátos bosszúállás, sikeresen eldobott bumeráng, amely természetesen visszaüt, és pontosan azt találja telibe, akit a legkevésbé sem akar, hogy aztán a következô választásokon még elkeseredettebben (úgymond, indokoltabban) hangoztathassa mártírságát, jobb sorsra érdemességét e földi létben...
A múlt héten Kolozsváron a történelmi múzeumban ógörög kerámiákból nyílt kiállítás. Csodálatos munkákat látni ott, melyeket az egykori dobrudzsai görög kikötôvárosokban, Callatisban, Tomisban, Histriában hozzáértô kezek készítettek, jóval Krisztus elôtt. A fennmaradt emlékek nyomán felvetôdhet a látogatóban a kérdés: vajon akár csak néhány évszázad múlva, hasonlóképpen mutogatják-e majd az akkori Erdély lakói, mondjuk, a korondi vagy csíkdánfalvi kerámiát, mint e táj egykori ázsiai eredetû „vendégeinek" keze munkáját? Feltéve, ha addigra a történelmi ittlétünket, tárgyi emlékeinket már napjainkban akkurátusan eltüntetni igyekvô szándék nem arat teljes diadalt.
Ezért ajánlom az ókori kerámiák tárlatát fôleg a „csak azért sem" magyarjaink figyelmébe, hátha néhányuknak a fejében megfordul az önpusztítás elvetésének gondolata, és szakít eddigi nézetével. A kiállítás különben június 4-e, sôt 18-a után is nyitva lesz városunkban. Akkor azonban kimondottan a szépet kedvelôk számára. No meg, remélhetô sikerük megelôlegezése végett, jelképes jutalom gyanánt a változás „csak azért is" híveinek.
A körkép, Feszty Árpád A magyarok bejövetele címû alkotásának nemcsak mûvészi hatása döbbenetes, lenyûgözô maga a valóság ábrázolása, még akkor is, ha egyesek szerint a századvég romantikus felfogása nyomán készült. De ha csupán két történész véleményét szembeállítjuk, rájövünk, hogy F. Á. a realitást érzékelte, amikor az új hazát foglalni készülô népet mutatta be. Nem kell ehhez túl nagy fantázia, hogy mi is arra a meggyôzôdésre jussunk, hogy csakis így történhetett, Árpád népe nem menekülô hordák tépett tömege volt, hanem egy tudatosan és megtervezetten hazát változtató népesség. A körkép elôször Árpád fejedelmet és a vezéreket ábrázolja meg remek paripákon, pompás öltözetben és felszereléssel, amint a magaslatról szemlélik és irányítják a nagy vonulás folyamatát; majd az asszonyokat, gyerekeket, öregeket és egyebeket szállító ökrös szekereket, málhás állatokat, köztük a fejedelemasszony négyes ökörfogatát; látjuk a lezajlott csata nyomait; a távolban a nyájak, ménesek, gulyák vonulását. Az igricektôl, kultikus táncot lejtô lányoktól körülvett sámán áldozat bemutatására készül. Az áldozati állat a gyönyörû fehér ló. A távolban a Latorca ezüstös vize és a feléje vágtató lovasok láthatók, akiket már nem tud megállítani az ôslakók bátor és önfeláldozó védekezése sem.
A körképen nem egy fejvesztett menekülô csapatot látunk. Hóman Bálint azonban így értékeli ki és így értelmezi a létrejött törzsszövetség súlyát és helyzetét: „A magyaroknak nem volt szándékukban (a Dnyeszter és Dnyeper közti) Etelközben megtelepedni, hol helyzetük katonai szempontból egyenesen kétségbeejtô volt. Szomszédaik: keleten a besenyôk, északon a Dnyeper vidéki szlávokat nemrégen germán alapossággal megszervezô fiatal norman–orosz hatalom, délen a bolgárok állama élte elsô virágkorát. Három veszedelmes szomszéd, és sehol egy jó barát... Ha a három szomszéd közül csak kettô egymásra talál s támadásuk szervezetlenül, elôkészületlenül éri a magyarságot, a végsô pusztulás elkerülhetetlen lett volna." Ezzel szemben Padányi Viktor történész a következôket mondja: „A törzsszövetség öt- vagy talán hatévi etelközi idôzése alatt (889–894) a bolgárok nem élik elsô virágkorukat. Éppen ebben az idôben a pogány reakció meglehetôsen zilált korszakát élik, Oldamur uralma alatt... Simeon »vaskezû« uralma és ezzel a bolgárok »virágkora« majd csak a 10. század elején fog kibontakozni, amikor a magyarok »ijedt« törzsszövetsége már elvette tôlük birodalmuk egész északi felét (a mai Erdélyt és a Tiszántúl egész területét) a diplomáciailag és katonailag mintaszerûen elôkészített és végrehajtott 895-i magyar–bolgár háborúban. Ami másrészt a Dnyeper-vidéki szláv törzsek germán alapossággal megszervezett fiatal norman–orosz hatalmát illeti, hát ez Hóman Bálint »germán alaposságú« fantáziáján kívül ez idôben sehol sem létezik. Egyelôre még csak Oleg létezik a maga 400 vagy 500 viking-kalózával és ezek is Álmos szolgálatában állnak Kievben..." Ami pedig a „besenyô-kérdést" illeti, ezt Hóman és Eckhardt is így adja elô: „Ôseinket besenyôk, bolgárok egyaránt tönkreverték és a magyar honfoglalás egy szétvert horda nyomorúságos menekülése volt." (Ez, sajnos, így került be a tankönyvekbe.) Mellyel szemben Padányi Viktor többek között a következôket mondja: Sem közvetlen, sem közvetett bizonyítéka nincs bármiféle „besenyô-futásnak", ôseink tervszerûen elôkészített vándorlásának puszta ténye semmi esetre sem nyújt elégséges történelmi alapot egy „tönkrevert" magyarság sunyi legendájához. Konstantinos császár fél évszázaddal az események utáni feljegyzései ugyancsak kétes értékûek. A szóban forgó feljegyzésen kívül az állítólagos besenyô-katasztrófának sehol semmiféle egykorú bizonyítéka nincs. A magyarságnak mind a hét törzse támadó kapacitásának teljes birtokában megérkezett rendeltetési helyére. A besenyôknek nem volt okuk az elvonuló népre olyan csapást mérni, amilyet egyes történészek állítanak. A besenyôk legalább annyira respektálták a magyarokat, mint a magyarok ôket. Ôseink sem voltak riadt nyulak, hanem nagyon is kemény katonák voltak. A hét törzs etelközi egyesülése után feltétlenül fölénybe kerültek a besenyôkkel szemben. Aki úgy képzeli, hogy hét törzs 60–70 000 fegyveressel egy lényegesen kisebb támadó erôtôl elszalad, nagyon alacsonyra értékeli a magyarságot. De még felháborítóbb az a szemlélet, hogy a magyarok védelem nélkül hagyták szállásaikat. Aki még annyit sem tételez fel róluk, hogy szerették és féltették feleségeiket, gyermekeiket, öregeiket és vagyonukat, az illetéktelen magyar történelem megírására, mert népünk önbizalmának céltudatos rombolója...
A honfoglalást ábrázoló körkép az ellenkezôjét mutatja a Hóman Bálint és mások által megrajzolt képnek. Nyoma sincs csüggedésnek, szorongásnak, kétségbeesésnek, ijedtségnek. Minden zseniális szervezettségrôl tanúskodik. Ezt az is bizonyítja, hogy az 1500–1800 kilométeres vándorlás után 895 ôszén a hét magyar törzs elfoglalta kijelölt helyét az elôzetes hadjáratok során (862, 881, 885, 892, 894) jó elôre becserkészett Kárpát-medencében, ahol éhínség nélkül kitelelt, és 896-ban megkezdte mai napig tartó életét. „És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán." (Vörösmarty Mihály)
907. július 6-án Árpád vezér Bánhidánál teljesen megsemmisítette a bajor sereget, amely a magyarokat kiszorítani akarta imént elfoglalt hazájukból. Árpád most fejezte be igazán a honfoglalást, zseniális életmûvét, és ezzel a diadallal fejezte be életét is. „Nézz Árpádra magyar ki hazát állíta nemednek, / Nézd s tiszteld képét Álmos fejedelmi fiának" (Vörösmarty).
Csütörtökön, a Báthory István Elméleti Líceumban, a Megyei Tanfelügyelôség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében taneszköz-kiállításra kerül sor. A kiállítást nagy érdeklôdés elôzi meg, hiszen számos olyan iskola létezik Erdélyben, ahol a 60-as években kaptak utoljára taneszközöket.
— A kiállítás elsôdleges célja az — mondta Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelô —, hogy a tanárok, tanítók és óvónôk megismerkedjenek az új és a legújabb tanszerekkel, térképekkel, laboratóriumi felszerelésekkel, táblázatokkal. Ezeket majd — amennyiben az iskola költségvetése lehetôvé teszi — meg is vásárolhatják majd a pedagógusok. Az az igazság, hogy a tanfelügyelôség által közvetlenül a forradalom után kiutalt tanszerek is eléggé lerongyolódtak, így hát el lehet képzelni, hogy az évtizedekkel ezelôttiek milyen állapotban vannak megyeszerte. A földrajzi térképek nemcsak lerongyolódtak, de java részük tartalmilag is elavult; ez a helyzet a biológiai tanszerekkel, mikroszkópokkal, lencsékkel, lemezekkel is.
— Hogyan született meg e kiállítás megszervezésének gondolata?
— A székelyudvarhelyi tantárgyversenyen megláttam a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos táblázatokat; rögtön arra gondoltam, hogy a tanszerforgalmazó céget meghívom Kolozsvárra...
***
— A nagyváradi Didact Fórum Kft. 1998 óta áll az erdélyi iskolák szolgálatában — mondta Barta Gabriella kereskedelmi igazgató. — Tevékenységi körünk a magyarországi anyavállalat, a Meló-Diák Taneszközgyártó és Forgalmazó Betéti Társaság több mint tíz- éves tapasztalataira támaszkodva az iskolai taneszközgyártásra és forgalmazásra terjed ki, átölelve az oktatás minden szintjét. Taneszközeink mind a hazai, mind a nemzetközi taneszköz-kiállításokon jól szerepelnek, ezt bizonyítják a díjak is: Bibliai országok falitérkép — Hundidac Arany-díj; Ókori Görögország falitérkép — Hindidac Ezüst-díj. Célunk, hogy olyan korszerû taneszközökhöz, tanszerekhez juttassuk a romániai magyar intézményeket, amelyek szervesen illeszkednek a romániai magyar oktatási programokba és tantervekbe.
Május 26. és 28. között nagyszabású rendezvényt, a Nyitott Kapuk Ünnepének utcai fesztiválját tartják városunkban. Az esemény elôtt — gépkocsivezetôk, figyelem! — szerdától (május 24.) hétfôig (május 29.) lezárják a közúti forgalmat a Deák Ferenc (Hôsök) utcában. A három nap alatt reggel 11 órától este 11-ig több koncertet, játékokat szerveznek, a fesztivál területén lesz a fazekasok vására (az országból 38 mester jelezte eddig részvételét). A koncertek a folklórtól a hiphopig sok mûfajt átfednek, fellépnek: Sava Negrean Brudascu, Bere Gratis, Extravaganza, Sing Sing B. B., Ducu Bertzi, Class és Sarmale Reci — pénteken; Beton — a Diákmûvelôdési Ház humorcsoportja, Angels, Elegance, Adrian Berinde, Nicu Alifantis, Sfinx Experience és Voltaj — szombaton; De Alto, Cãtãlin Condurache, No Comment, Double D, Exotic és Iris — vasárnap. A színpadot a Nemzeti Színház elôtt állítják fel úgy, hogy a Deák Ferenc utcából is jól lehessen látni az elôadásokat, amelyek általában délután 6 órakor a vetélkedôk után kezdôdnek. A fesztivál a sör jegyében (is) zajlik — a fôszponzor Brau Union Romania egy-egy Golden Bräu és Kaiser, valamint két Silva sörsátrat állít fel — különleges kedvezményként naponta fél órán át ingyen csapolják a nedüt (azt viszont nem árulták el, hogy mikor).
Ezzel együtt csütörtökön és pénteken a polgármesteri hivatal kitárja kapuit a látogatók elôtt, s az összes múzeum is nyitva tart. A fesztivál a hét végén metszésbe kerül az Avram Iancu-ralival és az Alandala Day-jel — tehát autósok: fokozott figyelem, ha lehet, kerüljék el Kolozsvár központját.
Mindez a Diesel-klubban, az elôzetes sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a szervezôk és támogatók képviselôi (Vasile Matei — Proimage Kft. igazgatója, Tiberiu Graur — a Néprajzi Múzeum igazgatója, Dan Brudascu — a városháza szóvivôje, Achim Rãzoare — Brau Union Romania igazgatója) ismertették a tudnivalókat.
Új szolgáltatást vezetett be a Transilvania Üzletkötô Központ (TÜK — Centrul de Afaceri Transilvania). Az e-bursa.ro honlapon 6 virtuális „üzletkötô teremben" tárgyalhatnak ezentúl az ügyfelek, partnerek és befektetôk. Ez az internetes szolgáltatás ingyenes a TÜK társcégei számára. Az elektronikus szalonokban a következôket lehet elérni: mûépítészet és építészet; áruk és kisiparos szolgáltatások; általános árucikkek; divat; turizmus; munkahelyek. Május végéig a szolgáltatást tovább bôvítik, elérhetôek lesznek még: termékek és szolgáltatások; ipari cikkek; elektronikai termékek; szállítás; médiumok; orvosi szolgáltatások; tôke.
Az üzletemberek elôtt lehetôség nyílik on-line áregyeztetésre a „virtuális üzletkötô teremben" szereplô termékeknél.
A TÜK minden, Internethez kapcsolódó cégnek ajánlja új szolgáltatását. A www.e-cat.ro-n további információkat találnak errôl, további felvilágosítást a TÜK Pata utca 4. szám alatti székházában (tel.: 064/414-160 és 094-7999912, e-mail: cat@codec.ro) találhatnak.
A cégvezetôk egyébként a www.e-cat.ro honlapon sok, fejlesztéshez szükséges érdekes információt fedezhetnek fel.
Dr. Radu-Adrian Mlesnitã, a mechanizmus formai „atyja" azt nyilatkozta, hogy az Internet Banking kolozsvári bevezetése az internetes üzletkötések felgyorsításához vezetett. Kolozsvári üzletemberek most már az e-commerce-t is használhatják, megismerkedhetnek a nemzetközi standardokkal. Ezenkívül Kolozsvárt bemutató site-ot (www.ClujNapoca.ro és www.Kolozsvar.ro) is készít a TÜK, hogy minél vonzóbbá tegye városunkat az ügyfelek, befektetôk és támogatók számára.
• 246,8 millió lej kárt okozott az a négy férfi, aki négy autót íratott be hamis iratokkal. Iuliu Indolean (51), az Angelo nonprofit alapítvány ügyintézôje áll a dolog hátterében: csempészésért, adócsalásért, hivatalos okiratok meghamisításáért és hamis okirat tudatos felhasználásáért indult ellene bûnvádi eljárás, ugyanis kiderült, hogy 1998 március–júniusában a magyarkályáni (Cãiahnu) Ioan Adrian Codorival (24), valamint a kolozsvári Florin Dãnut Floreával (30) és Sergiu Dan Gherghelyvel (35) négy, nyolc évesnél idôsebb külföldi kocsit vásárolt, majd hamis iratokat használva az alapítványon keresztül forgalomba íratta azokat. Az ügyintézô szabadlábon védekezik, a kár nem térült meg.
• Eladta bérelt lakását a dési Nicusor Gãvrilã (41) és lakótársa, Vass Éva (46). A volt helyi öngazdálkodás tulajdonában levô lakás március 30-án egy kézzel írott adásvételi szerzôdéssel került az új „tulajdonoshoz", Emilia Cristeához, 22 millió lej ellenében. Ôt azonban nemsokára kilakoltatták a jogos tulajdonosok. A két eladót csalással vádolják, a kár megtérítése folyamatban van.
• Sikkasztásért indult bûnvádi eljárás a 28 éves, szamosújvári Elisabeta Carmen Oros ellen. A szamosújvári Accesnet Kft. üzletfelelôse készpénzt és különféle javakat tett zsebre munkahelyén, majd magáncélra használta fel azokat. A kár 12,2 millióra rúg, a tettes szabadlábon van.
• Munka közben érte a halál Vasile Timbus 48 éves bánffytótfalui mezôgazdászt: miközben a Hucinak nevezett hely közelében mezôgazdasági munkát végzett, felborult a traktorjával, és a helyszínen szörnyethalt.
• Halálos kimenetelû tûzeset ütött ki Szamosújváron, 22-én, a Stãruintei utcai 14. szám alatti, D51-es tömbház alagsorában. A tûz eloltása után kómában, súlyos égési sérülésekkel szállították a kolozsvári 3-as számú sebészetre a hajléktalan, több ideje a tömbház alagsorában lakó Gheorghe Irimust (39), de már nem tudtak segíteni rajta: nemsokára belehalt égési sérüléseibe.
Balázs Bence
Kérdezd meg a szomszédod, hogy kivághatod-e a saját fáid — tanácsolja mindenkinek Kovács Ferenc kolozsvári lakos. Néhány nappal ezelôtt ismertettük a rendôrségi híreinkben, hogy Kovács Ferencet azzal vádolják: kivágta szomszédja tíz gyümölcsfáját. A tegnap szerkesztôségünkbe látogató „tettes" elmondta: a fák az ô telkén álltak, szomszédjának feljelentése alaptalan. Az ügy fejleményeirôl azt is megtudtuk: a rendôrség neki adott igazat.
A kis- és középvállalkozások határon átnyúló együttmûködését a határ közelében létrehozott ipari parkokkal, inkubátorházakkal és regionális marketingcentrumokkal lehet fejleszteni — jelentette ki Dezsériné Major Mária, a Piacgazdaság Alapítvány igazgatója sajtótájékoztatón hétfôn Budapesten.
Hozzátette: a Békés, illetve Komárom–Esztergom megye román és szlovák kapcsolatokkal rendelkezô kis- és közepes vállalkozások körében végzett felmérésbôl kiderül, hogy a határ menti kapcsolatokat elôsegíthetik a friss információk a másik ország jogszabályairól, valamint a gyakoribb kiállítások és üzletember-találkozók.
A program célja egyrészt a határ menti régióban mûködô kis- és közepes vállalkozások lehetôségeinek és korlátainak feltárása, másrészt a határon átnyúló együttmûködési lehetôségek vizsgálata.
A Békés megyei magyar vállalkozók véleménye szerint az exportnak gátat szabnak a magas román védôvámok, a szerzôdések hosszú elôkészítése, a fizetési teljesítés késleltetése, továbbá a lej folyamatos leértékelôdése miatt befektetéseik értékromlása.
A Komárom–Esztergom megyei vállalkozók a határon átnyúló együttmûködés fejlesztése érdekében fontosnak tartják, hogy Szlovákiában is elfogadják az EU-szabványoknak megfelelô tanúsítvánnyal rendelkezô termékeket, újabb bevizsgálás nélkül. A Komárom megyei vállalkozók szorgalmazzák, hogy hasonló támogatást kapjanak a határ túloldalán, mint amiben a külföldi vállalkozók részesülnek Magyarországon. Véleményük szerint közös regionális bankot kellene létesíteni, ami megbízhatóbbá, gyorsabbá és zavartalanabbá tenné a pénzmozgásokat.
Emília Sicáková, a pozsonyi Gazdaságfejlesztési Központ munkatársa elmondta: a térségben mûködô magyar és szlovák kisvállalkozások gazdasági stabilitását erôsítheti a határon átnyúló árucsere-forgalom bizalom- és kapcsolatépítése.
Sever Avram, a bukaresti Európa Ház képviselôje elmondta: a Békés, illetve az Arad és Temes megyei gazdasági kapcsolatok erôsödését gátolja a tôkehiány, a kevés határátkelôhely és vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezetô gyorsforgalmi utak hiánya.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) |
9360/9450 |
20 570/20 680 |
|
Transilvania Bank |
9360/9550 |
20 550/20 700 |
|
Agrárbank |
9200/9400 |
20 400/20 700 |
|
Román Nemzeti Bank |
9359 |
20 494 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 71/73, a márka 9250/9400, a dollár pedig 20 400/20 600 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9360/9450, az amerikai dollár 20 570/20 680, az olasz líra 9,36/9,60, az osztrák schilling 1300/1350 lejbe kerül.
Ion Iliescu elnökjelöltsége alkotmányellenes, mert harmadik mandátumáról van szó — jelentette ki a Mediafaxnak Ion Diaconescu parasztpárti elnök és hozzátette, hogy pártja alighanem az alkotmánybírósághoz fordul, ha az 1996-ban benyújtott hasonló óvásukhoz képest új elemek jelentkeznek. Az akkori bírósági döntés, amely Iliescu jelöltségét törvényesnek ítélte meg, helytelen volt.
Remus Opris fôtitkár arra mutatott rá, hogy Iliescu és az RTDP részérôl kétértelmû nyilatkozatok hangzottak el a Costea-botránnyal kapcsolatban, ami a volt államelnököt kizárja a következô mandátumért való versenyfutásból. Opris visszautasította azt, hogy jelenleg mocskos kampány folyna, mivel ilyent, szerinte, csak négy évvel ezelôtt az RTDP részérôl lehetett tapasztalni.
Stoica kontra Iliescu
Valeriu Stoica szerint nem idôszerû a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja közötti szövetségrôl beszélni. Egy hétfôi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a „forró drót" és a Costea-üzlet körüli botrányok érezhetôen csökkentették a legerôsebb ellenzéki párt szavahihetôségét. Stoica hozzátette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja, amely munkához láthatna már a helyhatósági választások elsô menete után.
Ion Iliescu, válaszul a Valeriu Stoica által mondottakra az ô esetleges visszalépésével kapcsolatban kijelentette, hogy az a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt belügyeibe való beavatkozás. Szerinte Stoica tisztségéhez mérten méltatlanul viselkedett. Adrian Nãstase RTDP-alelnök szombaton azt nyilatkozta, hogy Ion Iliescu pártjának elnökjelöltje marad, de elkerülte a választ arra a kérdésre, hogy ki vállalja a felelôsséget a Costea-botrányért. Iliescu is cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy pártján belül az ô eltávolításáról folynának tárgyalások.
Hétfôn elutaztak Romániából azok a francia vizsgálóbírók, akik élô, csalással és pénzmosással gyanúsított román üzletember, Adrian Costea romániai kapcsolataira próbáltak fényt deríteni a helyszínen.A francia vizsgálóbírók Romániában május 9-tôl kezdve összesen 11 személyt hallgattak meg tanúként, köztük Adrian Nãstase volt külügyminisztert, az ellenzék alelnökét és Teodor Melescanut.
A Demokrata Párt (DP) ismét koalíciós partnerei ellen fordult, és emiatt a kormánykoalíció elveszítheti azt az esélyt, hogy a választások elôtt visszaszerezhesse pozícióját a szavazók táborában — állapította meg hétfôi számában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
A lap emlékeztetett arra, hogy a Costea-botrány kellemetlenül érintette az eddig nyerô helyzetben lévô ellenzéki pártokat — a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját (RTDP) és a Szövetség Romániáért (SZRP) nevû pártot. A népszerûségét vesztett kormánykoalíció váratlan esélyét azonban semmissé teheti az, hogy a kormányzás „finisében" a Petre Roman vezette DP szembefordult koalíciós partnereivel az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a helyi közigazgatásról és a volt állami gazdaságok privatizálásáról szóló törvényjavaslatok, valamint az igazságügy reformját szolgáló törvénycsomag ügyében.
Az említett törvények elfogadása a kormánykoalíció „nagy adóssága", s a szokásos parlamenti procedúra betartásával aligha van esély arra, hogy a késô ôszre tervezett parlamenti választások elôtt a törvényhozás rendezze ezt az adósságot.
Mint ismeretes, a múlt hét végén Emil Constantinescu államfô a koalíciós pártok vezetôivel konzultált arról, hogy miként lehetne felgyorsítani ezeknek a törvényeknek az elfogadását. A konzultáción egyedül a DP vezetôi nem vettek részt, mondván: a párt nem kapott hivatalos meghívót az elnöki palotába.
— A DP nem a hivatalos meghívó hiánya miatt nem ment el a Cotroceni-palotába, hanem azért, mert a párt stratégiája arra irányul, hogy elhatárolja magát a koalíciós partnerektôl — hangsúlyozta a Ziarul Financiar. A lap szerint Petre Roman pártja az új helyzetben arra számít, hogy a botrányba keveredett RTDP-tôl és SZRP-tôl tud elhódítani szavazókat.
A gazdasági napilap ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egykoron államosított tulajdon rendezését nyíltan sürgeti az Európai Unió és az Európa Tanács. „Petre Roman pártja rendre azt hangsúlyozta, hogy támogatja a jogharmonizációs kezdeményezéseket, de az utóbbi idôben a párt lépéseinek többsége a külpolitikai kérdésekre irányul, mindenekelôtt az Oroszországgal és a Moldovai Köztársasággal kötendô alapszerzôdésekre. A DP sajátos módon azokat a tulajdonjogi törvényeket halogatja, amelyek nélkül az Európai Unió nem lesz hajlandó megvitatni Románia csatlakozását" — írta a Ziarul Financiar.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |