 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. május 30.
(XII. évfolyam, 123. szám)
Május 31-én, szerdán 18 órakor az EMKE székházában, (a dési Magyar Házban) választási gyûlésre kerül sor. A napirendi pontok közül az elsô a szavazási technika ismertetése. A dési RMDSZ-kampánystáb felhívja a választók figyelmét, hogy a dési RMDSZ tanácsosjelöltjei (consiliul local — CL) a szavazólap 16. helyén, a megyei tanácsosjelöltek pedig (consiliul judetean — CJ) a szavazólap 3. helyén találhatók. A dési RMDSZ által támogatott polgármesterjelölt, Marius Mânzat (Nemzeti Liberális Párt), jelenlegi alpolgármester, a 16 jelölt nevét tartalmazó lista 10. helyén található.
A gyûlés második napirendi pontja: megbeszélés a körzeti választási biztosokkal.
A Nyílt Társadalomért Alapítvány megrendelésére a Metro Media Transilvania által kivitelezett közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának mintegy fele véli úgy, hogy rosszabb (36%), illetve sokkal rosszabb (11%) gazdasági körülmények között él, mint 1989 elôtt. A megkérdezettek 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rosszabbul (21%), illetve sokkal rosszabbul (3%) éltek a diktatúra alatt; 19 százalékra rúg azoknak a száma, akik nem tapasztalnak különbséget az egykori és a mai életkörülmények között. A megkérdezettek mintegy fele (47%) válaszolta azt, hogy elégedetlen életkörülményeivel, 28 százaléka pedig azt, hogy mélységesen elégedetlen. Életkörülményeik alakulásával a megkérdezettek egynegyede volt elégedett (22%) és nagyon elégedett (3%).
A tavaly májusi, ugyancsak a Metro Media által végzett közvélemény-kutatás eredményeihez képest lényegtelenek az eltérések, de az 1997-es felmérésekhez képest tisztán látszik, hogy az életkörülményeik alakulásával elégedettek száma a négy év alatt felére esett vissza, azaz 43 százalékról 22%-ra; ezt a folyamatot erôsíti meg az a tény is, hogy 1997 márciusa óta mintegy kétszeresére (11%-ról 28%-ra) nôtt azoknak a száma, akik mélységesen elégedetlenek életkörülményeikkel. A MMT közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka még akkor is munkába állna, ha valamilyen oknál fogva annyi pénzzel rendelkeznének, hogy abból munka nélkül megélhetnének. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vélte úgy, hogy a fent említett esetben boldogan élne — munka nélkül.
A Metro Media felmérésének a pártok, illetve politikusok népszerûségére vonatkozó adatait szerdán hozzák nyilvánosságra.
Hétfôn a temesvári bíróság június 21-re halasztotta az Alimentara-pert. Az ok: a vádlott, Gheorghe Funar, állítólag nem kapta kézhez az idézést. Mivel a hivatali visszaéléssel vádolt polgármestert senki sem képviselte, a bíró hivatalból kinevezett egy védôügyvédet. Ioan Muresan, az Alimentara igazgatója azt nyilatkozta: a június 21-i tárgyaláson az Alimentara biztonsági lefoglalást kér Funar vagyonára, hogy biztos legyen a több mint 14 milliád lejes kár megtérítésében.
Mint ismeretes, Funar önkényesen felfüggesztette a Grigore Dejeu alpolgármester Széchenyi téri bevásárlócsarnok földszinti helyiségének beváráslóközponttá alakítására kibocsátott építkezési engedélyt. Az Alimentara Kft. perbe fogta a polgármestert, a pert Temesvárra helyezte át a Legfelsôbb Bíróság.
Ioan Muresan, aki pár éve még Funar közeli barátja volt, független tanácsosjelölti minôségében a sajtón keresztül tizenkét kérdést tett fel a polgármesternek. Muresan többek között arra kíváncsi, mennyi pénzt vett fel Funar a Dacia Felix Banktól, mennyit sikerült begyûjteni a Caritas-idôkben használt szánalom-dobozok segítségével, és mire költötték az összegeket, hány idegen nyelvet beszél, 1992-ben ki tárgyalt a Coca-Cola céggel, a multinacionális cég miért vonult vissza Kolozsvárról, mekkora volt a Funar család vagyona 1992 márciusában és mekkora most. A válaszokat a közvélemény érdeklôdve várja.
Az egyik helyi román napilap által közzétett információk alapján az Internet-hozzáféréssel rendelkezôk érdekes anyagot fedezhettek fel a www.geocities.com/prima_parte/ címen. A weboldal szerzôje azt állítja, hogy tíz éve titkosszolgálati tiszt, súlyos kijelentéseket tesz a polgármester személyére vonatkozóan. Eszerint Funar korrupt, a Szekuritáté „alkotása", akit a román hírszerzô szolgálatok zsarolás segítségével ellenôriznek. Szerinte a Román Hírszerzô Szolgálat kolozsvári tisztjei közül Funarnak dolgozik Biris Pavel ôrnagy, Stan Radu ôrnagy, Filip Vasile ezredes, a rendôrségrôl Rusu Gavril ôrnagy, Fuia Laurentiu alezredes, a törvényszékrôl pedig Ioan Buta, Ioan Georgiu, illetve Vasile Grunea bíró.
Hogy megjelenítsük: annyian vagyunk, ahányan az RMDSZ-re szavazunk.
Hogy senki ne kérdôjelezze meg azt, hogy a város összlakosságához viszonyítva fontos a részarányunk.
Hogy számszerûségünket jogaink érvényesítésére használhassuk.
Hogy ne rontsuk tárgyalási alapunkat: az elsô fordulóban a konvenciós jelölt a mi szavazataink nélkül is a harmadik lesz.
Hogy az RMDSZ valóban a kolozsvári magyarok érdekeit képviselhesse.
Hogy jó eredménnyel tudjunk egyenlôségen alapuló partneri kapcsolatokat teremteni.
Mindezekért: mi a tulipános jelöltekre szavazunk.
Csak a tulipánra.
Eckstein-Kovács Péter
polgármesterjelölt
Hatalmas botrány övezi az Országos Befektetési Alap (FNI) fizetésképtelenségét. Tegnap az ország több nagyvárosában utcai tüntetésekre került sor. Gyulafehérvár közelében 150 betétes egy órára lezárta a nemzetközi mûutat, és csak akkor voltak hajlandóak véget vetni szélsôséges megmozdulásuknak, amikor a FNI megyei igazgatója, Emanuel Ovidiu Popa rendôrgyûrûben megjelent a tüntetôk körében. A helyszínre sietô Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere azt tanácsolta a tüntetôknek, hogy hozzanak létre egyesületet, és pereljék be a befektetési alapot. A rendôrség lezárta a FNI megyei kasszáját, amelyben mindössze 200 millió lej található.
A parasztpárt hétfôi bukaresti sajtótájékoztatóján Ion Diaconescu pártelnök Constantin Dudu Ionescu belügyminiszterre hivatkozva kijelentette: a „FNI-botrányt mesterségesen idézte elô választások elôtt az ellenzék–. Diaconescu szerint közzé fogják tenni azok névsorát, akik hirtelen hatalmas összegeket vontak visssza a befektetési alaptól, hogy a FNI egyik napról a másikra fizetésképtelenné váljon. Mircea Ciumara a kis betétesek sorsáról faggatodzó újságíróknak elmondotta: „Nem látok egyetlen olyan lehetôséget sem, hogy az emberek visszaszerezhessék pénzüket.— A Nemzeti Bank fôvárosi székháza elôtt tüntetô betéteseknek a BNR szóvivôje elmondotta: a Nemzeti Bank nem felel a befektetési alapok kereskedelmi ügyleteiért, tevékenységüket nem szabályozza és nem is ellenôrizheti. Ezzel a befektetôk értésére adta, hogy reménytelenné válik küzdelmük a pénzek visszaszerzéséért.
Tegnap az Ingó Javak Országos Felügyelô Bizottsága elfogadta a FNI új ügyintézôjének, Marian Petrescunak a kinevezését a SOV Invest vezérigazgatói székébe, akitôl a részvényesek a helyzet rendezését várják. A kisbetétesek kifizetésére azonban kevés remény mutatkozik, hiszen a FNI nem rendelkezik a kifizetésekhez szükséges pénzösszegekkel. Igaz ugyan, hogy a FNI és a CEC között elôzôleg már született egy olyan egyezmény, hogy a befektetési alap az Országos Takarékpénztáron keresztül fizetne betéteseinek, errôl az egyezségrôl azonban sem a CEC igazgatótanácsa, sem a pénzügyminiszter nem tudott. Diaconescu az egyezséget érvénytelennek tartja, így a kisbefektetôk utolsó reménye is szertefoszlik.
Decebal Traian RemeØ pénzügyminiszter figyelmeztette az Ingó Javak Országos Felügyelô Bizottságát, hogy nem utólag kellene magyarázkodnia, hanem elôre jelezze a befektetési alapok háza táján tapasztalható rendellenességeket. Igy elkerülhetô volna a kis befektetôk túlzottan nagy kockázatvállalása.
A kormánytényezôk elhatárolódó magatartása egyértelmûvé teszi: a kormány nem fog közben lépni pénzügyileg a FNI anyagi csôdjének a rendezésében.
ZENÉS PIHENÔT tartanak szerda délben 12 órakor a belvárosi unitárius templomban. Orgonán játszik Garai Zsolt zeneakadémiai növendék. Mindenkit szeretettel várnak.
Zarándokút Csíksomlyóra
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület megszervezi Csíksomlyóra a IV. Zarándokutat. A csoport június 4-én (vasárnap) indul vonattal 9.45-kor Segesvárig, onnan gyalog. Jelentkezni lehet a vezetônél (Pálfalvi László — 197-322). Megbeszélés a székházban május 31-én 17 órakor (Szentegyház utca 7/5.).
OLVASMÁNYAINK HÔSEI
címmel még a múlt hónap elején 28. rajzversenyét hirdetette meg az Octavian Goga Kolozs Megyei Könyvtár az iskolásoknak. A versenyre beérkezett rajzokból rendezett kiállítást június 1-jén 13 órakor nyitják meg a megyei könyvtár Monostor negyedi gyermekkönyvek részlegén (Izlazului utca 18.). A megnyitó után jutalmazzák a rajzverseny nyerteseit. Erre az eseményre szeretettel várják a szervezôk a megye iskoláinak tanulóit.
A SZENT CSALÁD ALAPÍTVÁNY elnöke felhívja a lakosság figyelmét: bejelentés érkezett, hogy szélhámosok járnak az alapítvány, és az alapítvány által mûködtetett ingyenes poliklinika nevében és pénzt kérnek különbözô orvosságok és ruhák beszerzéséért. Ilyen akciójuk nincs — figyelmeztet dr. Petru Pitea —, és mindenki óvakodjon ezektôl a szélhámosoktól.
Hibajavítás
Szombati lapszámunk MA rovatában Gyarmathy Zsigáné neve helyett, sajnálatos elírás folytán, Gyarmathy Zsigmond jelent meg. A hiba miatt olvasóink szíves elnézését kérjük.
A nemzetközi szinten is tekintélyt szerzett egyesület célja a madarak tanulmányozása, védelme és környezetünk megóvása. Az évek során a SOR több, szakberkekben és a lakosság körében elismerést keltett akciót folytatott. Évente számba veszik a vízimadarak, a ragadozó fajok és a gólyák populációját.1997-ben a Szatmár megyei Érendréd, az ott található fészkek számának köszönhetôen, a „gólya európai faluja" címet kapta. Jelenleg a CONEL ügynökségeivel együttmûködve zajlik az a program, amely fémszerkezetek elhelyezését tûzte ki céljául a villamos vezetékek oszlopaira, biztonságosabbá téve a gólyák fészkelését ezeken a helyeken.
Az ornitológiai társaságot 2950 lelkes tag (69%-uk 21 év alatti), 17 fiókszervezet, 5 iskolai csoport alkotja. Vezetôi önkéntes szakemberek (tanárok, kutatók, biológusok, muzeológusok), akik mindent megtesznek a minél szélesebb körû felvilágosító munka sikeréért. Nyaranta hagyományszerûen rendezik meg a madarásztáborozásokat, amelyeken nem csak a tagság vesz részt. A SOR saját kiadványa, az Alcedo folyóirat immár a 9. számnál tart, 14 eddigi plakátja pedig 25 ezer példányban látott napvilágot. A Román Ornitológiai Társaság, a BirdLife tagjaként, tovább folytatja munkáját madarainkért, bolygónk élôvilága változatosságának fennmaradásáért, végsô soron az emberért.
Jún. 3. Magyarnádas–Nádaskóród–Kolozsvár (vonat + gyalog20 km). Találkozás 7.30-kor az állomáson. Vezeti Vlád Pál; jún. 4. Séta a Békás–Györgyfalvi-erdôben. Találkozás 9 órakor a 32-es végállomásában. Vezeti Szakács Éva; jún. 6. (kivételesen kedd) 17 órakor közgyûlés az Apáczai Csere János Líceumban; jún. 7. 17 órakor Bagossy László (Kanada) vetített képes elôadása a Brassai Sámuel Líceumban; jún. 10. Nagycsolt (autóbusz + gyalog 20 km). Találkozás 8 órakor a Bethlen-bástyánál. Vezeti: Tóthpál Tamás; jún. 11. Hagyományos pünkösdi kirándulás a Szénafüvekre. Találkozás 9 órakor az állomás elôtti autóbuszmegállóban. Vezeti Jablonovszki Elemér; jún. 17. Néprajz és tájismeret. Túra autóbusszal: Bánffyhunyad–Ketesd–Felsôfüld–Váralmás–Zsombor útvonalon. Jelentkezni lehet a közgyûlésen, valamint a székházban szolgálatos napokon. Túravezetôk: Kolumbán Gyula és Martonossy Magda; június 17–július 23. Patai sóstó Balázs Arnold fürdôtábor. Szervezi Bagaméri Tibor; jún. 18. Patai sóstó. Találkozás 8 órakor a 3-as végállomásában. Vezeti: Szatmári Béla; jún. 22. Túravezetôk tanácskozása 17 órakor a székházban; jún. 24. Felfedezô túra Csucsa–Valea Grebenei útvonalon. Találkozás 5.30-kor az állomáson. Vezeti: Vlád Pál; jún. 25. Ôzek-völgye. Találkozás 9 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti Magyarosi Margit; június második felében Körös-vízesés túra (4 nap sátorban). Vezeti Máthé Gyula. Részletes ismertetés a közgyûlésen.
Az utóbbi idôben gyakran volt hangversenyek kezdôszáma Mozart Figaró házassága c. operájának nyitánya. Hogy a vígopera hangulatát pompásan elôlegezô presto a filharmonikusok május 26-i koncertjén mégsem hatott „lejátszott" mûnek, elsôsorban Alexandru Lãscae vendégkarmester életteli, pergô iramú tempóban való vezénylésének köszönhetô.
A. Lãscae, harminc éve Hollandiában mûködô karmester, évente szívesen látott vendége a közönségnek és a zenekarnak, most sem csalódtunk benne.
Folytatódott a gordonkasorozat. Haydn csellóversenyei után ezúttal egy ritkábban játszott mû, Lalo Gordonkaversenye került mûsorra, bukaresti mûvész, Marin Cazacu elôadásában. Eduard Lalo spanyol származású francia zeneszerzô inkább Spanyol szimfónia c. hegedûversenye által ismert. Gordonkaversenye szintén a spanyol zene jegyeit viseli. Igaz, úgy éreztük, az elsô tétel túlságosan is gyakori forte akkordjai kissé zavaróak, ám ezek hozzátartoznak a spanyol zene jellegzetességeihez. Második tétele szerenád, amelyben a szólóhangszert a vonósok pizzicatója kíséri. Marin Cazacu gyakran lép fel Kolozsváron, több ízben a Transilvania vonósnégyessel is. Mostani játéka nagyon kedvezô színben mutatta be a mûvészt. Szép csellóhangja, értelmes frazírozása megérdemelt sikert aratott, amelyet két ráadással, egy briliáns Prokofjev Indulóval és Bach Sarabande-jával köszönt meg.
A mûsor második részét Prokofjev Rómeó és Júlia balettjének részletei képezték. Az 1934-ben komponált és 1940-ben bemutatott balett ma már a huszadik század klasszikusnak számító remekmûve. A szerzô a balett részleteibôl két szvitet állított össze, melyekbôl ezúttal kilenc ragyogó tételt adott elô a zenekar Alexandru Lãscae nagyhatású koncepciójában. A párna-tánc, Júlia mint gyerek, a szerelmesek ellenállhatatlan tragikumot sugalló búcsúja, vagy az ezúttal zárószámként elhangzó Tybalt halála minden tételében melódiagazdagság párosul drámával, humorral, szenvedéllyel, páratlan hangszerelési tudással. Lãscae vezénylésében maximálisan kihasználta a dinamikai végleteket, vonósok, fafúvók mûvészien megoldott szólói mellett ezúttal a rezek is tudásuk javát állították Prokofjev zsenijének szolgálatába. Meggyôzôdhettünk róla, milyen kiváló teljesítményre képes a filharmónia együttese!
Május 27-én ért véget az Apáczai Csere János Líceum 3 napos ünnepi rendezvénysorozata. A zárónap délelôttjén a névadó síremlékének megkoszorúzására került sor a Házsongárdi temetôben, majd tanár–diák labdarúgó-mérkôzés zajlott. Délután került sor a záróünnepségre, melyen Fazekas Zsolt református lelkész tartott áhítatot, majd Wolf Rudolf iskolaigazgató mondott beszédet, kiemelve Apáczai munkásságát, és külön figyelmet szentelve az idén 10. alkalommal megjelenô Évkönyvnek.
A rendezvényt Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is megtisztelte jelenlétével, aki díjakat osztott ki a diákoknak, majd az iskolai életet gazdagító tevékenységek díjazása következett. Tizenegy tanuló — Adorjáni Zsolt (XII. A), Keszeg Anna (XII. A), Patrubány Csilla (XII. A), Mátis István (XII. B), Sipos Áron (XII. B), Torjai Emese (XII. B), Bárdos Réka (XII. C), Korondi Ágnes (XI. A), Víg Eleonóra (XI. B), Misztrik Emese (X. B) és Adorjáni Anna (IX. B) — részesült az Apáczai Társaság által felajánlott pénzjutalomban, valamint az iskola könyvjutalmában. A tanulók díjat kaptak a kiemelkedô szaktevékenységekért, a tantárgyversenyeken elért eredményekért, valamint 9 diák egyhetes kirándulási lehetôséget nyert Sátoraljaújhelyre.
A rendezvény befejezéseként Tôkés Erika irányításával, Kötô Áron rendezésében, a BUHU színjátszócsoport adta elô Örkény István Tóték címû darabját.
„Itt áll a temetô tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó..."
Reményik Sándor
A Házsongárd nemcsak Európa egyik leghíresebb temetôkertje, hanem a magyar kultúra bizonyítéka is. Sajnos, manapság egyre kevesebb olyan magyar feliratos, régi sírkövet találunk, amely még eredeti állapotában maradt meg. A törvény nem védi a sírokat, a családi kriptákat feltörik, meggyalázzák a bennük nyugvók földi maradványait, vagy az idôjárás és maga az idô viseli meg ôket. A hozzátartozók (ha még léteznek) foglalkoznak a sírok karbantartásával, viszont mindez rengeteg pénzbe kerül.
Az 1999. december 7-én megalakult Házsongárd Alapítvány célkitûzése éppen a mûemlékszámba menô sírok, kripták helyreállítása, megjavítása. A református egyház keretén belül megalakult alapítvány magánszemélyek, alapítványok és más intézmények támogatását kéri, ugyanakkor az erdélyi történelmi magyar egyházak és a patinás kolozsvári magyar tannyelvû líceumok is pártfogolják.
A kuratórium elnöke dr. Sipos Gábor, ügyvezetô elnöke dr. Gaal György.
A Házsongárd Alapítvány 2000-re céljául tûzte ki az uzoni gróf Béldi és a branyicskai báró Jósika család kriptájának rendbetételét, annak függvényében, hogy mennyi pénz gyûl össze az alapítvány bankszámláján. Az alapítvány ez úton felkéri mindazokat a magánszemélyeket és intézményeket, amelyek pénzbeli adománnyal szeretnének hozzájárulni a magyar mûemlékvédelemhez, hogy adományaikat utalják át az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a Román Kereskedelmi Bank kolozsvári fiókjánál (B.C.R. Sucursala Judeteanã Cluj) megnyitott számlaszámára, jelezve, hogy a Házsongárd Alapítvány részére adományoztak. A számlaszám: Episcopia Reformatã din Ardeal, Fond Ocrotire Cimitir Házsongárd 2511.31-215.21/ROL.
• A június 4-i helyhatósági választások alkalmával 121 választási („civil") szavazóhely lesz városunkban, ezek nagy része ugyanott, ahol négy évvel ezelôtt volt. Kisebb átrendezések, persze, lesznek. Ezért nem árt idejében utánanéznünk, hogy az idén hová vagyunk „beosztva". Ez a „lista" megtalálható mind a plakátoló helyeken, mind pedig a volt, illetve leendô választóhelyeken, de a polgármesteri hivatalban is kifüggesztették. Ha valaki mégsem leli utcáját, forduljon felvilágosításért a megyei RMDSZ-szervezethez!
• Mindig gondot okoztak a mozgóurnák. Azok, akik ágyhoz kötött betegek vagy valamilyen más, objektív okból nem tudnak elmenni szavazni, a szavazás napján, június 4-én annál a szavazókörzetnél kell igényüket bejelenteniük — rokonaik, hozzátartozóik, ismerôseik, szomszédaik révén —, amelyhez az utcájuk tartozik. Amennyiben a nap teltével úgy tûnik, hogy róluk megfeledkeztek, kérjük, közöljék ezt a megyei szervezettel a nap folyamán (a kora délutáni órák múltán), hogy intézkedhessünk!
• Azt javasoljuk: csak az igényelje a mozgóurnát aki nincs szállítható állapotban. Már mostantól kezdve bejelenthetik a kiskocsi-igényt a megyei szervezetnél, és a mozgásban gátoltakat a „helyszínre" szállítjuk. Hála istennek, kellô számú kiskocsi és segítôkész ember áll rendelkezésünkre. Tehát csak a legvégsô esetben hagyatkozzunk a mozgóurnára!
• Az idén is minden választópolgár három füzetecskét kap kézhez. Az egyik borítóján egy nagy P betû olvasható, ez a „primar", vagyis a polgármester-jelöltek nevét tartalmazza. A másik, valamivel vastagabb füzetecskén a CL betûk olvashatók, ez a „consilieri locali", vagyis a helyi tanácsosjelöltek listáit tartalmazza. A harmadik füzetecske borítólapján a CJ betûk olvashatók, ez a „consilieri judeteni", vagyis a megyei tanácsosjelöltek listáit tartalmazza.
Tehát: P — polgármesterjelöltek, CL — helyi tanácsosjelöltek, CJ — megyei tanácsosjelöltek „füzete".
• Nekünk, kolozsváriaknak „könnyû" dolgunk lesz: mindhárom füzetben abba a keretbe, a középre, rá a nevekre kell pecsételnünk, amelynek felsô bal sarkában ez olvasható: Uniunea Democratã Maghiarã din România, és ugyancsak a névsor fölött, a jobb felsô sarokban az RMDSZ jele, a fehér–fekete stílizált tulipán látható.
• A P — vagyis a polgármester-jelöltek füzetben AZ ELSÔ HELYEN található keretben a mi kolozsvári polgármesterjelöltünk, vagyis az ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER neve olvasható; erre a névre kell pecsételnünk, a „kocka" kellôs közepébe, rá a névre!
• A CL — vagyis a helyi (kolozsvári) tanácsosjelöltek füzetében az elsô névsor, vagyis AZ ELSÔ HELYEN szintén a mi jelöltjeink találhatók! Ez esetben is rájuk, a nevekre, a lista közepére üssék a pecsétet!
• A CJ — vagyis a megyei tanácsosjelöltek füzetben A 3. HELY a mienk; egész megyében erre kell ütnünk a pecsétet; rá a névsorra, a közepébe!
Ismételten figyelmeztetünk: az a szavazat érvényes, amelyen a pecsét a névsort körülvevô kereten belül található! Ha a pecsét több mint fele „kilóg" — például a keretbôl, a szavazat érvénytelen. Ezért mondjuk: a közepébe, rá a névsorra pecsételjenek! Ez a biztos!
Tehát: P jelzésû füzet: elsô hely, CL jelzésû füzet: ugyancsak az elsô névsor, és a CJ jelzésû füzet: a harmadik névsor a miénk!
Hogy „láthatóbb" legyen, miként kell pecsételni, két „illusztrációval" szemléltetjük. Vegyük elsônek a P jelzésû füzetecskét, ott is az elsô helyet:
A CL jelzésû, kolozsvári helyi tanácsosjelölt listánkon 34 név található, a CJ jelzésû, megyei tanácsos-jelölt listán pedig 56. Hogy úgy mondjuk, a két lista külsôre hasonlít egymáshoz, így hát „illusztrációként" a CL listán „mutatjuk be", hogyan kell ezekre a listákra is ráütni a pecsétet. Íme:
A megyei szervezet címe: Kolozsvár, Pavlov (azaz most már Cardinal Hosu, illetve volt Fürdô) utca 21. szám. Telefonszámok: 192-364, 192-217.
Ha valami nem tiszta, ha valami gond van, hívjanak, hogy segítségükre lehessünk!
Elôre is köszönjük érdeklôdésüket és a szavazatukat!
Az RMDSZ Kolozs megyei
szervezete
Kényszerleszállást kellett végrehajtania múlt héten Nagyváradon annak a repülôgépnek, amelyen Petre Roman külügyminiszter utazott Firenzébe, az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésére. A gépnek állítólag nyomáscsökkenés miatt kellett megszakítania útját. Az incidens után Roman férfiasan úgy nyilatkozott: nem érezte, hogy veszélyben lettek volna. A kellemetlenség a jelek szerint egyáltalán nem szegte kedvét, a hiba kijavítása után a küldöttség folytatta útját.
El is hihetjük, hogy külügyminiszterünknek nem „liftezett" különösebben a gyomra leszállás közben. Edzett, politikusi gyomor, kibírt ez már veszélyesebb légörvényeket, bukásokat is. A Demokrata Pártban a mélyrepülés egy ideje általános életérzés, egy ilyen kis baleset már valóban fel sem tûnik. Különben is az egész malôr „családban" marad, a szállításügy DP-kezekben van. (Most legalább nem csak a választópolgár érezte meg a bôrén azt, ahogyan ödafönt a kormánybotot ide-oda rángatják.)
Fogadom, ha Emil Constantinescuval és stábjával fordul elô a dolog, ôk is csak úgy nyilatkoztak volna, hogy szóra sem érdemes az eset, legfennebb a kiborult narancsdzsúsz miatt sajnálkoztak volna egy picikét. Amilyen lelki nyugalommal elnézték az RDK meggyengülését-szétesését, bizton állíthatjuk, hogy a konvenciós fiúknak még az sem tûnt volna fel, ha repülés közben egyszer csak leválik a gép egyik, majd szép lassan a másik szárnya, a pilóták pedig rendre katapultálnak.
Lefelé tartanak a nemrég még pazar kormányzási álmokat szövögetô, most meg inkább oxigénmaszkok után kapkodó Iliescuék, és az államfôi ambíciókat tápláló Melescanu is, pártostól, mindenestôl. A közvéleményt nemrég megbotránkoztató „forró drót"-botrány sem kedvezett igazán a volt államfô imidzsének, a Costea-epizód pedig alaposan megtépázta tekintélyét. Olyannyira, hogy a forráshoz közel férkôzô fôvárosi napilapok hasábjain szárnyra kapott hírek szerint az RTDP belsô ellenzéke komolyan fontolgatja a váltást. A párton belül — ha egyelôre csak szûkebb körben is — egyre jobban érik a felismerés: jó lenne még azelôtt megszabadulni az immár aggastyán korban lévô Iliescutól, mielôtt a körülötte hömpölygô botrányok visszafordíthatatlanul alá nem ássák a párt népszerûségét. Adrian Nãstase elsô alelnök, trónörökös és köre azonban elmulasztotta az alkalmat: a Costea-botrány kirobbanásának következtében a párt vezetôsége valóban összeült felmérni a károkat, és megtárgyalni a további stratégiát, az Iliescutól való világos elhatárolódás helyett azonban újabb szolidaritási nyilatkozat született. A jelek szerint — kommentálják a fôvárosi lapok — az RTDP-ben senki sem meri kockáztatni a párt szakadását, amelynek legalább olyan elôreláthatatlan következményei lehetnek, mint az Iliescu körüli zavaroknak.
Egyszóval: kényszerleszállásban az egész politikai légiflotta. Megsokasodtak a technikai hibák, elszaporodtak a lövedékek, amelyek egyeseknek a szárnyait, másoknak a farkát viszik el, a fiúk pedig egyszerûen nem érzik, hogy veszély van. Hogy csökken a nyomás, s a biztonsági öv egyre inkább tekeredik a nyakuk-nyakunk köré.
A Costea- vagy albumügyként ismert nemzetközi méretûvé dagadt pénzmosási botrány tartja lázban a román politikai életet. A romániai magyarság azonban inkább arra figyel, hogy milyen megoldást hoz a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló (státus)törvény, amely az utóbbi napokban újra a nagypolitikai érdeklôdés középpontjába került. E két témáról kérdeztük a szerkesztôségünkben járt Andreas Oplatkat, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai elemzôjét.
— Véleménye szerint mennyire biztosíthat életképes megoldásokat a készülô státustörvény? Létezik európai precedens ilyen téren?
— Nem létezik európai precedens, de a magyar nemzet, a Kárpát-medencében magyarul beszélôk összességének helyzete is egyedi. Egyetlen nép sem él ennyire széttagoltan. Az utóbbi évtized történései következtében részben a szerbek és albánok, illetve a Szovjetunió felbomlása után Oroszország határain kívülre szorult oroszok kerültek hasonló helyzetbe, ám az arányok az ôk esetükben kisebbek. Tehát sem európai precedens nincs, sem hasonló európai helyzet.
A státustörvénynek mindenekelôtt van egy jogi vetülete, erre nem térnék ki, mivel nem vagyok nemzetközi jogász. De van egy politikai vetülete is, és ez már teljesen más sík. Mert léteznek jogilag megoldható, de politikailag veszélyes dolgok, mint például a javasolt parlamenti képviselet. A veszély abban rejlik, hogy ha a szlovák vagy román kormány például nem tartja helyénvalónak, ha saját állampolgárai egy csoportjának más ország parlamentjében is van képviselete, akkor kétélûvé válik az anyaországi képviselet. Ha ez politikailag kétséges, ha rosszallást, esetleg ellenséges érzelmeket vált ki, akkor feltehetô a kérdés: akkor elônyt vagy hátrányt jelentene az adott kisebbségnek?
— Feltételezzük, hogy a szlovák, román stb. politikum ezt elfogadja. Akkor milyen konkrét elônye származna a magyar kisebbségnek abból, hogy képviseleti jogot nyer a magyar országgyûlésben? Lehetne reális eredménye, képviselôinek lehetne valamibe is beleszólási joguk anélkül, hogy hátuk mögött egy párt vagy frakció létezne?
— Nem hiszem, hogy reális beleszólási jogot is jelentene egy ilyen típusú képviselet, épp a kérdésben említett okokból kifolyólag. Viszont a státustörvény-kísérleteknek van értelmük, mert köztes megoldást keresnek a határon túliak anyaországi jogállásának kérdésében. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a Romániából, Felvidékrôl, de elsôsorban Erdélybôl Magyarországra átmenô munkavállalók jelenlegi helyzetén valamilyen módon változtatni, segíteni kell, mert tûrhetetlen a kialakult állapot. Az erdélyi (és más határon túli magyar) építômunkások például éhbérért, társadalombiztosítás nélkül kiszolgáltatottan, ugyanakkor adót nem fizetve, feketén dolgozva, minden tekintetben törvénytelenül, törvényen kívüli helyzetben legyenek Magyarországon. Ebben az állapotban illegális helyzetük a magyar állam felé is, de a magyar állam helyzete is feléjük, mert semmiféle védettséget nem nyújtanak számukra. Ennek valahogy véget kell vetni, nemcsak jogi, hanem emberi okokból is. Erre tesz kísérletet a státustörvény.
— Ha a schengeni határ Ártándnál húzódik majd, a határátlépés kérdése is megoldhatóvá válhat a státustörvénnyel?
— Erre nem tudok válaszolni, csak annyit mondhatok, hogy nem hiszem. Emellett hangsúlyoznám, hogy nincs még ijesztô közelségben a schengeni veszély, én nem hiszem, hogy Magyarország 2002-ben, akár 2003-ban teljes jogú EU-taggá válik. Nincs ok pánikra, van még idô megoldást keresni, habár nagyon szûk a mozgástér ilyen tekintetben. Elképzelések természetesen vannak, de azonnal adódnak a kivitelezési akadályok is. Egyik legelterjedtebb és legkézzelfoghatóbb megoldásnak a hosszú lejáratú vízum tûnik. De nem tudom, hogyan oldható meg, ugyanis az európai szabályok nem engedik meg, hogy etnikai alapú megkülönböztetés történjen adott ország állampolgárai között. Ha Magyarország hosszú lejáratú vízummal kívánja megoldani az erdélyi magyarok majdani hátárátlépési gondjait, akkor ugyanezt az elônyt kell élvezniük a romániai románoknak is, vagyis a kedvezmény az ország minden állampolgárára érvényes kell hogy legyen.
— Németország valamilyen módon megoldotta a határain kívül élô németek beutazását. A romániai németek is könnyített eljárással jutnak vízumhoz...
— Nem ismerem a német eljárást, de ha ôk megoldották volna a kérdést, akkor az precedenst jelentene, arra hivatkozni lehetne. Ha Németországnak sikerült volna léket ütnie a schengeni normákon, akkor ez már követhetô út lenne.
— Véleménye szerint a státustörvénynek milyen területeket kellene érintenie?
— Elsôsorban a munkavállalást és az egészségügyi ellátást.
— Hogyan oldható meg olyanok egészségügyi ellátása, akik más államnak fizetnek társadalom, illetve egészségügyi biztosítást?
— Nyilvánvalóan a munkavállalással összefüggésben. Az ingyenes egészségügyi ellátás azokra érvényes, akik Magyarországon munkát vállalnak és ott fizetést kapnak, adót fizetnek, arra az idôre, míg a munkaviszony fennáll. Ehhez azonban a fizetésnek meg kell felelnie a magyarországi normáknak, nem szabad ôket alulfizetni, olyan kiszolgáltatott állapotban hagyni ôket, mint eddig. Mint említettem, mindenekelôtt legalizálni kell helyzetüket, hogy tisztességes bérért dolgozhassanak, akkor ezután adót fizetnek, amibe belefoglaltatik a társadalombiztosítás is.
— Csakhogy Erdélyben másak az elvárások. Itthon az az elképzelés, hogy a Romániában dolgozó és adót fizetô magyar is részesülhessen ingyenes magyarországi egészségügyi ellátásban.
— De hát maga a státustörvény elsôsorban a Magyarországon tartózkodó — dolgozó, tanuló — határon túli magyarokra vonatkozik. A státustörvény státusállamot jelent, és Magyarország határain kívül nyilvánvalóan nem lehet alkalmazni.
— A most zajló Magyarok Világszövetségének kongresszusa záródokumentumába foglalta a külhoni állampolgárság igényét. Errôl a megoldásjavaslatról mi a véleménye?
— Fából vaskarikának tartom. Én gyerekkorom óta Svájcban élek. A svájci útlevelem azzal a háromnyelvû bejegyzéssel kezdôdik, hogy svájci állampolgár vagyok, és bármikor visszatérhetek Svájcba. Ez azt jelenti, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától, és joga van bármikor visszatérni az országba. Nos, a külhoni állampolgárság azért fából vaskarika, mert kizárja a letelepedés jogát.
(Folytatjuk)
Vasárnap délelôtt ragyogó idôben fogadta a Horia Demian Sportcsarnok elôtti térség az autósport szerelme- seit. Harmincnégy résztvevô két számban (1100 köbcenti felett és alatt) versengett, de az összesítést is díjazták.
Eredmények: 1. Laurentiu Moldovan, 2. Horea Avram, 3. Ovidiu Muntean — 1100 cm3 alatt; 1. Grigore Morar, 2. Sas István, 3. Radu Marchis — 1100 cm3 felett; 1. Moldovan, 2. Morar, 3. Avram — összesítésben.
A díjkiosztásra az Ares pizzaboltban került sor, az elsô helyezett 2, a második 1 millió, a harmadik pedig 500 ezer lejben részesült. Ugyanennyit kapott a különdíjas legjobb nôi résztvevô, Fancsali Andrea.
Lezárult az elsô osztályú nôi bajnokság is. Az utolsó fordulóban a Szamosújvári SOMVETRA csapata Székelyudvarhelyen játszott a helyi Egészség ellen, s szoros küzdelemben alulmaradt (2459–2421 fa). A hargitai együttesbôl a legjobb teljesítményt Stefucz érte el 440 fával, a szamosújváriak legjobbja, Fülöp Erika is ugyanennyit ütött. Veresége ellenére a SOMVETRA bejutott a június elsején Vajdahunyadon kezdôdô országos döntôbe.
A Nagy József edzette gárda sikeres évadot zár, hiszen mind az ifjúsági, mind a felnôtt együttes országos döntôs lett.
Erkedi Csaba
l A kolozsvári Bese Demeterrel a soraiban a román férfi tekeválogatott 18 év után ismét világbajnoki címet szerzett.
Az Aranyosgyéresi Sodronyipar és a Kolozsvári CFR a második helyen végzett a bajnokságban, az utolsó fordulóban 5010–4686 fával gyôzték le a Nagyszebeni Electricát. További részletek holnapi lapszámunkban.
Két teke-világbajnokság is ezen a napon fejezôdött be az elmúlt évtizedekben: 1. Harminc éve, 1970-ben a dél-tiroli Bozenben (Bolzanóban), a 8. világbajnokságon, a román nôk a csapatverseny mellé megnyerték az egyéni és páros számot is. Egyesben Cornelia Petruscã gyôzött 1320 fával, honfitársnôje, Elena Trandafir (1274 fa) és az NDK-beli Sigrid Lindner (1261 fa) elôtt, s a szóban forgó két tekézônô, Petruscã és Trandafir a páros bajnokságban is elhódította az elsôséget: 1 fával elôzték meg az NDK Brigitte Engelman, Astrid Wloka kettôsét — a román nôk 864 fát döntöttek. A bronzérem a jugoszláviai Kalocsai Irénnek és Ludvig Évának jutott, ôk 845 fáig jutottak. 2. Tíz évvel késôbb, 1980-ban Mangálián ért véget a vb. Az egyes számokkal zártak — a férfiaknál a magyar Csányi Béla 2862, a hölgyeknél pedig a román Margareta Cãtineanu 1327 fával szerzett világbajnoki címet.
Készakarva sem találhattak volna jobb alkalmat a csíkszeredai sportemberek — vezetôk és sportolók, de sokezres szurkolótáboruk sem — a helyi jégkorongnak a leköszönôben levô században elért sikerei megünneplésére, mint május utolsó vasárnapját. Alig néhány nappal korábban a csíki fiúk mindent elsöprô, ritkán látott hajrával 5–3, 8–0 és 7–3 különbségû gyôzelmekkel — közülük az utolsó kettôt éppen a fôvárosban, a velük-velünk nem rokonszenvezô (szurkolóknak semmiképpen nem, nézônek is alig nevezhetô) közönség legnagyobb bosszúságára — az alapszakasz megnyerése után a rájátszásban is a maguk javára döntötték el a bajnoki cím sorsát. Az 1949-ben nyert elsô bajnokság után most hetedszerre került birtokukba az aranyérem. Ez talán az eddigi legfényesebb siker — méltán növelte a diadal a 70. évfordulós ünnepség fényét.
Sokszor változott a csíki bajnokcsapat neve. Volt Fások (IPEIL), Termés, Akarat, s végül CSSK, azaz Csíkszeredai Sportklub. Csak egy maradt változatlan, örök: a várost, a kis székely közösséget képviselô gárda iránti szeretet. Az évek, évtizedek során sok gáncsoskodás, rosszindulat, szándékos hátrányos megkülönböztetés fosztotta meg a helyieket a fokozottabb érvényesüléstôl. De ez sohasem törte le a csíki fiúk kedvét, akarását, elszántságát — ami a múlt héten a többhetes bajnokság végén egyértelmûen érvényre jutott.
A mostani ünnepség hangulata az összes hasonlót felülmúlta . Kezdve a vasútállomás melletti régi temetôben a régi, a szó jó értelmében vett úttörôkre — Bedô Ákosra, Bíró Lászlóra, Császár Jenôre, Czáka Istvánra, Dóczy Jánosra, Miklós Gyulára, id. Sprencz Pálra, a helyi fedett csarnok névadójára, id. Vákár Lajosra, a, sajnos, fiatalon elhunytak közül Császár Ferencre, Fodor Zoltánra, Szabó Gézára és Ötvös Józsefre — emlékeztetô kopjafaszenteléssel. Az ott sorra került ökumenikus egyházi szertartással, a jégcsarnokbeli emlékünnepséggel, oklevelek, megtisztelô címek odaítélésével, pergô ritmusú szórakoztató mûsorral.
Érdemes edzôi címet kapott a helyi fiatalok nevelésében, az utánpótlás biztosításában döntô szerepet játszó szakoktatók közül Antal Elôd, Antal Zsombor, Bartha Csaba, Basa János, Czáka Zoltán, Daradics András, Mezei Imre és Varga Dezsô. Új érdemes sportmesterek: Gáll Sándor, a 41 éves kora ellenére a mai fiataloknak a csapat színeiben legeredményesebb játékosként példát mutató Geráb István, a Szabó ikrek életben levô tagja, Gyula, s a csíki hoki egyik legnagyobbja, az élô legenda, a ma már 70 éves Takács István gépészmérnök. Aki az 50-es évek közepén, fôiskolai tanulmányai során szeredai társaival — többek között Császár Zoltánnal, Fenke Lajossal, Hajdú Zoltánnal, Sprencz Ferenccel, Gál Zoltánnal —, valamint a székelyudvarhelyi Török I. Ernôvel és Török II. Istvánnal a kolozsvári diákcsapatot segítette (az azóta rég megszüntetett szakosztály) elsô és egyetlen bajnoki címe kivívásában.
És sor került az elmaradhatatlan, ezúttal az — elnézést a jelzôért — öregek 2–0-s gyôzelmével végzôdött Öregfiúk–Fiatalok mérkôzésre, majd a családias hangulatú vidám baráti találkozóra. Sokáig zengett a dal, a szeredai hokisok örökifjú indulója: „Hajrá fiúk, csíki gyerekek!"
Csak így tovább!
A brémai tornász Európa-bajnokságon a csapatversenyben Románia (Marius Urzicã, Ioan Suciu, Rares Orzatã, Marian Drãgulescu és Dorin Petcu) ezüstérmet szerzett, Magyar-ország (Csollány Szilveszter, Supola Zoltán, Pánczél Miklós, Király Roland és Gál Róbert) a 11. helyen végzett, aranyérmes Oroszország.
Szerémi Tamás a 22. helyen végzett az ifjúsági egyéni összetett versenyben, a felnôtteknél nem volt magyar érdekeltség. Ott viszont az ukrán Olekszandr Beres nyert a világbajnok fehérorosz Ivan Ivankov, valamint Marian Drãgulescu elôtt.
Vasárnap következtek a szerenkénti döntôk, ahol az ifjúságiaknál lólengésben román siker született: Ilie Daniel Popescu 9,625 ponttal lettelsô.
Románia hengerelt a szerenkénti döntôk során, a számok felét megnyerte hazánk válogatottja. Talajon Drãgulescu (9,687 pont), lólengésben Urzicã (9,762 pont), ugrásban pedig a cseresorból elôlépett Suciu (9,631 pont) lett Európa-bajnok. A magyarok egyetlen éremmel kellett hogy beérjék, Csollány Szilveszter gyûrûn az elsô helyre is eséllyel pályázott, egyetlen apró hibája szorította ezüstérmes helyre. A számot Dimosztenisz Tambakosz (Görögország) nyerte 9,737 ponttal a 9,675 pontos Csollány elôtt. A maradék két szeren ukrán, illetve szlovén sikert könyvelhettünk el, a nyújtót Beres (9,737 pont), korlátot Mitja Petkovsek (9,8 — a legmagasabb pontszám az összes szeren) nyerte. Nyújtón Supola Zoltán a 7. helyen végzett.
Az éremtáblázaton: 1. Románia 3 arany — 1 ezüst — 1 bronz, 2. Ukrajna 2–0–3, 3. Oroszország 1–0–2, 4. Szlovénia 1–0–1, 5. Görögország 1–0–0, 6. Fehéroroszország 0–3–1, 7. Franciaország 0–2–0, 8. Magyarország és Spanyolország 0–1–0, 10. Lettország 0–0–1.
Két dunaújvárosi játékos, Salamon Miklós és Tököli Attila lett az év labdarúgója Magyarországon.
Salamon a csapatok — 17 PNB-s sportszervezet — és az MLSZ elnöksége tagjainak szavazatai alapján lett az év játékosa, míg Tököli a játékosok szavazatai révén vehette át a legjobb labdarúgónak járó díjat vasárnap este a Hotel Millenniumban.
Mindkét voksoláson Egervári Sándor, a Dunaferr mestere érdemelte ki az év legjobb edzôje címet. A legjobb játékvezetô Puhl Sándor lett.
A Hivatásos Labdarúgók Szakszervezete által szervezett szavazáson, amelyen a PNB-ben szereplô labdarúgók vettek részt az év legjobb kapusa díjat Babos Gábor, az MTK Hungária FC kapuvédôje érdemelte ki. A legjobb 21 éven aluli játékos Bodnár László, a Debreceni VSC labdarúgója. A legjobb külföldön játszó magyar labdarúgó címet Király Gábor, a Hertha BSC kapusa kapta meg.
Az ünnepség keretében adták át Tököli Attilának a Deák Ferencrôl elnevezett gólkirályi díjat (22 góllal lett elsô).
Az MLSZ fair play bizottsága által odaítélt sportszerûségi díjat is a Dunaferr csapata kapta meg.
A Roland Garrosról, a francia nyílt teniszbajnokságról lapzártáig beérkezett eredmények alapján az elsô fordulón magabiztosan jutott túl Ruxandra Dragomir, aki 6:1, 6:4-re gyôzte le a szlovák Karina Habsudovát.
A nap legnagyobb meglepetését az amerikai Meghann Shaugnessy követte el: 7:5, 6:4-gyel búcsúztatta a 12. kiemelt francia Julie-Halard Decugist.
Világunk környezeti katasztrófái, mindennapjaink környezeti problémái mindinkább felhívják figyelmünket a környezeti nevelés fontosságára. Csakis akkor lehet megoldani a környezeti gondokat, ha magatartásunk megváltozik. Csupán a tények ismerete nem változtatja meg az emberek természethez való viszonyát. A környezeti nevelés fontos a természeti környezet megôrzése szempontjából, de lényeges a gyermek egész személyiségének szempontjából is. A környezeti nevelés elôsegíti az énkép és a személyes felelôsség tudatának kialakulását. A természettudomány oktatása során a hangsúly az értelmi fejlôdésen van, a környezeti nevelés ráébreszti a gyermeket a természet szépségére, valamint fejleszti a képzelôerejét.
Kolozsvár iskoláinak tanárai felismerték, hogy csakis alternatív környezeti tevékenységekkel tudják a gyerekek attitûdjeit, szokásait, ismereteit pozitív irányba terelni. Mindez elôsegíti azt, hogy kialakuljon az összhang a fizikai, szellemi, érzelmi és a lelki tulajdonságok között. Ezeknek a tantárgyközi, iskolai, iskolán kívüli tevékenységeknek egyik hagyományos formája a Xantus János környezetismereti és környezetvédelmi vetélkedô, amelyre az idén május 13-án a Báthory István Líceum dísztermében került sor.
A vetélkedô célja a Kolozsváron élô gyerekek környezeti ismereteinek a bôvítése, az e téren aktív gyerekek irányítása, díjazása. Csak azt lehet védeni, amit már ismerünk! A résztvevôk olyan lelkes természetszeretô diákok, akik nem mindig éltanulók. Ezzel is bátorítjuk azt a felfogást, hogy a környezetvédelemben szükség van a társadalom minden tagjára. Ugyanakkor itt olyan tanulók is maximális teljesítményt tudnak nyújtani, akik más tantárgyakban, mûvészetben, sportban nem értek el kiváló eredményeket.
A rendezvény felelevenítette azt a fáradhatatlan kutatást, tenniakarást, amirôl híres természetbúvárunk, dr. Xantus János tett tanúbizonyságot. A bevezetôben elhangzott rövid életrajz ismertette a gyerekeknek, hogy ki is volt dr. Xantus János: olyan tudománynépszerûsítô, kiváló pedagógus, környezetvédô, akire ma is büszke lehet minden erdélyi. Környezeti problémáink fontossága arra int, hogy ne térjünk le elôdeink útjáról, folytassuk az elkezdett munkát, ne feledjük a xantusi szellemet.
A vetélkedôn az Apáczai, a Báthory, a Brassai, a Természettudományi líceum és az 1-es Sz. Általános Iskola V–VIII. osztályos tanulói vettek részt. A verseny próbái változatosak és izgalmasak voltak: madárhangok felismerése, tavaszi vadvirágok megnevezése (csokorból), zöldségfélék meghatározása ízük alapján. A helyismeretet egy, a várost is átszelô túrajavaslat részletes bemutatása jelentette. A versenyzôk bemutatták tudásukat a reformkonyháról és a szemét-újrahasznosításról — persze, játékos formában. Volt tervezési próba, amikor a megadott alaprajzra az energiatakarékosság elveit figyelembe véve rajzolták be az ablakokat és a bútorzatot. Kreativitásukra egy reklámszöveg szerkesztésével és bemutatásával kaptak pontokat. A népzenei tájékozottságukat növényeket, természetet bemutató népdalok elôadásával bizonyították.
A vetélkedô színvonalát László Lilla és Visky Anna szavalata, Patrubány Anna és Hajdu Beáta népdalelôadása emelte. Az iskola reneszánsz együttese bebizonyította, hogy magas színvonalon tud a témához kapcsolódó Koncz Zsuzsa-, Szörényi- és LGT-dalokat is elôadni.
A közönség az öt iskola kíváncsi drukkereibôl, szülôkbôl, pedagógusokból állt. Sok kérdés szólt a közönségnek. A jó válaszokat díjazták egy-egy csokival, könyvvel. A produkció sikerét vitathatatlanul a két játékvezetô, Bárdos Réka, Bolla Emese IV. éves tanítóképzôsök (Apáczai) biztosította.
A vetélkedô végeredménye: I. hely 1-es sz. Általános Iskola (Molnár Attila, Papp Tímea, Hambrich Melinda, Simon Erzsébet), II. hely Természettudományi Líceum (Hencz K. Noémi, Király Sándor, Gödri Veronika, Adorján Tünde), III. hely Brassai-líceum (Sajgó Szilárd, Máthé Zsuzsa, Máthé Orsolya, Török Vistai Tekla), IV. hely Báthory-líceum (Sebestyén-Pál Katalin, Kastl Helga, Dezsô Ágota Orsolya, Kovács Máté), V. hely Apáczai-líceum (Fodor Éva, Majó Zsuzsa, Lázár Helga, Vanek Tamás).
Az akció fô szervezôi: Almási Ildikó, Nagy Csilla, Dezsô András (Báthory), Vörös Alpár (Apáczai), Irsay Mónika (Természettudományi), Lôrincz Ernô (1-es Sz. Ált.). A verseny támogatói: a kolozsvári Hero Alapítvány, a bukaresti AIDROM, az EMT, a Fundy, valamint az öt iskola vezetôsége és szülôi bizottsága.
Szombaton kezdôdött és a tegnap ért véget a Napoca Szállóban az a nemzetközi konferencia, amelyet az Artemis tanácsadó központ szervezett „A gyermekeket és nôket érintô szexuális erôszak" témákörében. Az értekezletet a Nyílt Társadalomért Alapítvány (a „Kelet–Kelet" program keretében) finanszírozta.
Közel száz szakember (pszichológus, szociológus, jogász stb.) vett részt a megbeszéléseken. Számos erôszakellenes civil szervezet képviseltette magát: SCOP és ICON — Temesvár, Egyenlô esélyt a nôknek — Jászvásár, Pro Familia — Beszterce, Equilibre és SOS Gyermekfalu — Bukarest, GRADO — Pitesti. Számos külföldi vendég érkezett Kolozsvárra Szerbiából, Horvátországból, Montenegróból, Bulgáriából, Lengyelországból, Moldovából, Ausztriából és Németországból. Jelen voltak az UNICEF képviselôi, valamint több megye rendôrfelügyelôségének illetékesei.
Sorina Bumbulut, az Artemis tanácsadó központ irányítója a sajtónak elmondotta: a rendezvény célja egymás munkájának megismerése, és egy nemzetközileg kiépített infrastruktúra létrehozása az erôszak megelôzésére. Narcisa Teodosiu, az Artemis jogtanácsosa szerint az erôszak elkövetéséért és annak következményeiért kirótt büntetések hazánkban nincsenek arányban a tett súlyosságával.
A különbözô civil szervezetek képviselôi felszólalásaikban felhívták a figyelmet a világszerte egyre terjedô erôszakos cselekményekre, és megoldást kerestek ennek csökkentésére.
Találóan jegyezte meg köszöntô beszédében a szamosújvári RMDSZ polgármesterjelölô gyûlésén Kabai Ferenc református lelkész: érettségi vizsga elôtt áll a helyi szervezet! És mennyire igaza van! Valóban, tíz év után megérett e feladatkör betöltésére is a Szamos menti kisváros magyarságát képviselô fórum. Hogy igazi fórum, bizonyítja ezt a múlt hét végén lezajlott polgármester- és tanácsosjelölt gyûlés, amelyre zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme. Még nem láttunk ennyire összeforrott és fôleg összetartó magyar közösséget a városban. Más pártok képviselôi is jelen voltak, ami azt igazolja, hogy Kolcsár István polgármesterjelölt nagy népszerûségnek örvend.
Major Melinda tanítónô, a helyi RMDSZ elnöke nyitotta meg a találkozót, majd Mihálydeákpál Ferenc kampányelnök mutatta be a tanácsosokat. Sorra mindegyikük felvonult a színpadon. Következett Kolcsár István mérnök, a helyi magyarság jelöltje. Röviden és magabiztosan mutatkozott be: 51 éves, faipari mérnök, két gyermek apja, 1972-tôl lakik Szamosújvárott. Tervei, elképzelései nem merészek, inkább reálisak. Gyakorlati ember, aki tudja, mit cseleszik. Jobb „találat" nem is lehetett. Nyolcéves tanácsosként sokat tett a városért, a magyarságért. Bemutatkozását vastapssal fogadta a közönség. Az elsô „szavazáson" sikeresen átesett.
A megyei RMDSZ részérôl Mátis Jenô képviselô mutatta be a polgármesterjelöltet. Tôle is ugyanazokat a szép szavakat hallottuk, mint a többi felszólalótól. Kolcsár István becsületes, talpraesett ember. Meghatottan, szívhez szóló szavakkal beszélt még Szalontai Mihály tisztelendô úr, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ô éppen a magyarok világkongresszusáról tért haza, és egy kis ajándékot nyújtott át a polgármesterjelöltnek.
A szamosújvári RMDSZ-jelölôgyûlést színvonalas kultúrmûsor zárta, amelyen a helybeli magyar óvoda, a 2-es Számú Iskola és a Petru Maior Elméleti Líceum gyermekegyüttesei, valamint a Téka-klub tanácsosai szerepeltek. Külön színfoltot jelentett Székely Zoltán szamosújvári szavalómûvész fellépése.
l Három és fél grammos aranylánctól fosztotta meg vasárnap este Andrei D.-t (15) egy — akkor még — ismeretlen fiatalember. Leszólította, majd azzal az ürüggyel: látni akarja, hogy néz ki a láncocska, elvette és elszelelt vele. Azonosították és ôrizetbe vették a tettest Vasile Iosif Moldovan (19) személyében.
l Közrendészeti akciók során május 27–28-án 39 kihágást büntettek a rendôrök, a kirótt pénzbírság értéke 6,255 millió lej, egy hajtási jogosítványt bevontak.
l Kerékpárost gázolt el vasárnap éjfélkor Vasile Alexandru Mateias (36). A CJ–88–ATY rendszámú Ford Sierra sofôre sávváltáskor nem figyelt eléggé, és felborította a vele azonos irányban szabályosan közlekedô Angele Kolót (34). Az áldozatot nyaki és hasi sérüléssel, valamint töréssel kezelik a kórházban.
l Figyelmetlenül hajtott ki a mellékutcából Halmágyi Sándor (40). A 3–CJ–4550 rendszámú Lada Kisbácsban a Kolozsvár–Zilah fôútra tért ki, ütközött a szabályosan közlekedô, Lucian Toader Mesaros (21) vezette CJ–03–JUA rendszámú 1310-es Daciával. Mesaros könnyebben megsérült, gépkocsija viszont totálkáros.
l Trolibusz gázolt el figyelmetlen gyalogost vasárnap este az Aurel Vlaicu úton. A 015-ös leltárszámú jármû vezetôje, Vasile Simon (41) elütötte a pusztakamarási Virgil Iosif Boart (29), aki nem a gyalogátkelôhelyen ment át az úttesten. Boart az idegsebészeten kezelik fejsérüléssel, agyrázkódással, nyílt töréssel — kómában van.
l Halálos baleset történt vasárnap hajnalban a Mócok utján. Túl gyorsan hajtott motorkerékpárjával Sz. K. (31), és ütközött egy szabályosan közlekedô Daciával. A motorbicikli felborult és kigyulladt, Sz. K. és utasa G. O. (24) szörnyethalt.
Az Országos Lakásügynökségnek lakásépítésre nyújtott kedvezményes hitelprogramja keretében mindeddig sikerült mind a tíz, sürgôsségként kezelt városban lakásépítésnek megfelelô területhez jutnia. Ezek mellett további 15 városban sikerült földterülethez jutni. Temesváron és Kolozsváron folyamatban van az egyezségek megkötése, a programban szereplô többi város esetében ezeket az egyezségeket már megkötötték. Brassóban, Bukarestben, Nagyszebenben, Konstancán, Jászvásáron, Krajován és Ploiesti-en licitálást szerveztek az általános programvégrehajtó kiválasztásának céljával. Brassóban 40 lakás esetében elkezdôdtek az építési, valamint hitelnyújtási munkálatok, további húsz lakás munkálatai a második szakasz kérelmeinek elbírálását követôen kezdôdnének.
Sok bírálat éri Szamosújváron a városgazdákat az útviszonyok miatt. Az idén különösen tönkrementek az utak, már-már szinte járhatatlanok. Sajnos, javításukhoz hiányzik a pénzalap, nincs lehetôség a kisváros 92 utcájának korszerûsítésére. A helyi költségvetés megszavazásáig a polgármesteri hivatal dolgozói valamilyen módon igyekeznek megoldani a kérdést. A választási kampány teljében a közterület-fenntartó vállalat szakemberei hozzáláttak az utcák foltozgatásához. A gödröket betömik, de a futtában végzett munkának nincs látszata. Sok helyen alig néhány óra után újból megjelennek a gödrök. Eddig az Örmény, Avram Iancu, Park, Theodor Sperantia és Bábolna utcákat tették rendbe. Ezután következik a városszéli utcák és járdák korszerûsítése. A szamosújváriaknak szerencséjük van, hiszen a nyolcvanas évek elején a városgazdák aszfaltozóállomást hoztak létre, ahonnan nap mint nap biztosítani tudják az útjavításhoz szükséges anyagot. Ha még több pénz lenne, nagyobb lélegzetû munkálatokhoz is hozzákezdtek volna a közterület-fenntartó vállalat dolgozói, de még így is hasznos a fáradozásuk. A gidres-gödrös utak kezdenek ugyan eltûnni, ám még jobb lett volna, ha egész útszakaszokat aszfaltoztak volna le.
Szamosújváron közel kétszázmillió lejre lenne szükség az utcák aszfaltburkolatainak korszerûsítésére. Reméljük, hogy a nyár folyamán a helyi költségvetésbôl kiutalt pénzösszeg is megérkezik.
Szamosújváron is egyre több a szegény ember. Sokan még a mindennapi kenyeret sem tudják elôteremteni. A polármeszeri hivatal mind nehezebben tud eleget tenni a segélykéréseknek. Egyszerûen nincs pénz. Pedig sok éhezô száj várja a hónapról hónapra késlekedô szociális segélyt.
Az elmúlt napokban néhány családnak viszont örömre is akadt oka. Amint azt lapunknak Pop Nicoale polgármester elmondta, közel 30 millió lejes pénzösszeget juttattak a rászoruló lakosoknak. Néhány cigány család is örülhetett az anyagi támogatásnak. A városszéli utcákban összesen 64 roma család él, akiknek semmilyen kereseti lehetôségük nincs. Többségük koldulásból él, néhány a helyi Parkok- és Közterület-fenntartó Vállalat keretében dolgozik, azonban mindnyájan komoly anyagi gondokkal küzdenek.
Szamosújváron összesen 130 család jogosult szociális segélyre. Az idei év elsô hónapjában egyetlen lejt sem kaptak, a városgazdáknak egyszerûen nincs pénzük. Valószínû, hogy az elsô félévben már nem is juttatnak újabb segélyt a szegény családoknak. Ne csodálkozzunk, ha Szamosújváron hónapról hónapra nô a lopások száma. Sajnos, ugyanez a jelenség tapasztalható megyénk több városában, falvában is.
A Román Kereskedelmi és Iparkamara a JM Juran Alapítvánnyal közösen jelentette be nemrég a „JM Juran — román minôség-díj" romániai bevezetését. A díjat az Európai Unió PHARE TTOM (Technológiaátvitel és Minôségmenedzsment) programja alapította.
— Az országos minôség-díj romániai bevezetése jelentôs lépést jelent Románia európai integrációja szempontjából, ugyanis a játékszabályok elfogadásának köszönhetôen megvalósul a termékek és szolgáltatások szabad forgalma az európai gazdasági térben — nyilatkozta George Cojocaru, a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A program célja a román vállalatok versenyképességének növelése, illetve a minôség fejlesztése. A román vállalatok a Juran-díj elnyeréséért május 23-tól versenyezhetnek. Az elsô díjakat 2001 elején osztják ki.
A minôségi díj létrehozása által Románia is csatlakozott ahhoz a 28 európai országhoz, amelyek az európai minôségi díjnak alárendelt országos díjakat hoztak létre.
A JM Juran Alapítvány tagjai úgy vélik: a minôség fejlesztése a legfontosabb eszköz az egész hazai gazdaság fellendítése szempontjából. Az életszínvonal növekedése közvetlen kapcsolatban van a termékek és szolgáltatások minôségének növeledésével, ugyanakkor közvetve ez az egyetlen út a román export hatékony növekedésének eléréséhez.
A JM Juran Román Minôségi Díj Alapítvány nem kormányzati szervezet, 1998-ban hozták létre. Az alapítvány alapítói a Román Kereskedelmi és Iparkamara, a Romániai Közgazdászok Országos Egyesülete, a Romániai Mérnökök Országos Egyesülete, a Román Minôségért Alapítvány, a Román Közgazdász Alapítvány, illetve a Romániai Iparosok Országos Egyesülete.
Áprilisban rohamosan csökkent a külföldi befektetések száma Romániában. Míg márciusban a külföldi vállalkozók 14,39 millió dollárt fektettek be az országba, addig ennek értéke áprilisban mindössze 3,79 millió dollárt tett ki. A szakelemzôk szerint a potenciális befektetôk jelenlegi tartózkodása egyrészt a közeli választásokkal, másrészt pedig azzal magyarázható, hogy egyelôre várják azt az idôt, amikor az év elején közzétett reformintézkedések életbe lépnek.
Valentin Ionescu, az Euro Invest Vision ügyintézô igazgatója szerint a hazai gazdaság év elején jelzett fellendülése, az export és az ipari termelés növekedése megerôsíthetné a külföldi befektetôk bizalmát, ami nagyobb valutabefektetéseket eredményezhet Romániában. Az Euro Invest Vision elemzôje azonban az elkövetkezô hónapokra a külföldi befektetések alacsony számát jegyzi elô, ugyanis a külföldi vállalatok egyelôre várakozási álláspontra helyezkedtek.
Ionescu bevallotta: a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) kötött egyezmény fontos üzenetet hordoz a külföldi vállalkozók számára. Hozzáfûzte, hogy a külföldi befektetési kedv növekedése nem egyik napról a másikra, hanem hónapok alatt fog bekövetkezni.
Ezzel egy idôben Constantin Chircã, az Országos Statisztikai Hivatal alelnöke a külföldi befektetések ilyen mértékû csökkenését „balesetnek" nyilvánította. Véleménye szerint ugyanis a 3,79 millió dollár nem releváns összeg. A befektetések számának havi elemzése rizikót rejt magában, mivel nagyon rövid idôszakról van szó. Nagyobb befektetések esetében ugyanis a tárgyalások akár hónapokig is elhúzódhatnak — mondta az alelnök.
Chircã szerint továbbá a FMI-vel kötött egyezmény eredményeként reális esély van arra, hogy még ebben az évben növekedjen a külföldi befektetések száma Romániában. Az egyezménynek köszönhetôen ugyanis az ország ismét világbanki, illetve európai uniós hitelekhez juthat, ami biztosíték arra, hogy a kormány reformintézkedései megvalósulnak. Az Országos Statisztikai Hivatal alelökének derûlátása annak is betudható, hogy a közelmúltben elemzést végeztek az állami tulajdonban levô feldolgozóipari és kereskedelmi egységek menedzserei körében, akik az elkövetkezô idôszakra a tevékenységük növekedését jelezték.
A Kereskedelmi Kamara Országos Hivatala szerint áprilisban 590 külföldi alaptôkével rendelkezô vállalatot hoztak létre. A valuta majdnem 60 százalékát Bukarestben fektették be (2,15 millió dollárt), több mint 27 százalékot pedig Konstancán.
1990 decembere és 2000. április 30-a között Romániába 4,61 milliárd dollár értékû külföldi tôkét fektettek be. A külföldi tôkével rendelkezô vállalatok száma 74 025-öt tesz ki. A legtöbb tôke Hollandiából, Németországból és Ciprusból érkezett az országba.
A banki kamatok alakulása csökkenô tendenciát mutat, ami folytatódni fog az év második felében is — jelentette ki Radu Gratian Ghetea, az Alpha Romania Bank elnökhelyettese. Véleménye szerint a következô hónapokban a kamatlábak 30–35%-ra csökkennek, ám év végere várhatóan ismét 40–50% körül mozognak majd. A Román Nemzeti Bank képviselôi szerint a csökkenés akkor lesz tartós, ha az infláció a tervezett ütemben alakul.
Decebal Traian Remes penzügyminiszter bizakodóbb véleménynek adott hangot, szerinte év végére a banki kamatok elérhetik akár a 20–25 százalékot is. Ez elsôsorban a kormány pénzügyi intézkedéseinek, valamint a gazdasági növekedésének tulajdonítható.
A gazdasági elemzôk távolról sem ennyire bizakodóak. Kimutatásaik szerint nem kerülhet sor a kamatlábak látványos csökkenésére, mivel az infláció növekedési üteme nagy valószínûséggel meg fogja haladni a tervezett 20%-os szintet. A kamatok így a várható 30–35%-os inflációs szint fölött maradnak majd.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) |
9700/9900 |
20 800/21 150 |
|
Alpha Bank |
9600/9920 |
20 550/20 850 |
|
Dacia Felix Bank |
9650/9850 |
20 620/20 920 |
|
Román Nemzeti Bank |
9800 |
20 651 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 72/74, a márka 9600/9800, a dollár pedig 20 600/20 850 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9700/9900, az amerikai dollár 20 800/21 150, az olasz líra 9,70/9,90, az osztrák schilling 1355/1450 lejbe kerül.
A székelykeresztúri fuvószenekar ütemeire vonult fel vasárnap este a sportcsarnokban rendezett RMDSZ- gálaünnepségen Eckstein-Kovács Péter miniszter, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje, a városi és a megyei tanácsosjelöltek. A jelenlevôket Kónya-Hamar Sándor képviselô megyei elnök köszöntötte, aki arra kérte Kolozsvár magyar választópolgárait, hogy június 4-én minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson: „Az RMDSZ-re lehet haragudni, de a jövôre nem!" — mondotta. A gálaesten jelen volt Péter Pál ügyvezetô alelnök is, aki hangsúlyozta: olyan Kolozsvárt akarunk, ahol súlyunknak megfelelôen vagyunk képviselve. A városi tanácsosjelöltek nevében Molnos Lajos szólt, aki Széchenyit idézte: „Magyarnak csak magyar tud igazán ártani". Ôt parafrazálva Molnos kijelentette: itt, most, Kolozsváron, a 2000-es helyhatósági választásokon magyarnak csak magyar tud igazán segíteni, mégpedig úgy, hogy valamennyien elmegyünk vasárnap szavazni. Buchwald Péter alprefektus, megyei tanácsosjelölt hangulatos felszólalását kéréssel zárta, a fuvószenekar azonban adós maradt a Fel, fel vitézek a csatára címû dallal. A mûsorvezetô Grosu Magdolna felolvasta Markó Béla üzenetét. A szövetségi elnök a kolozsvári magyar választókhoz intézett levelében hangsúlyozta: „Kolozsvárra minden erdélyi magyar úgy tekint, mint múltunk legfôbb szellemi forrására, de Kolozsvár nem csak a múlt, hanem a jövô is nekünk: erôs magyar kultúra, erôs magyar intézmények, önálló magyar egyetem kell ide nekünk. És kell, persze, az együttélés, a magyarok és románok közti egyenrangú együttmûködés szellemisége is, amelyet itt éppúgy megpróbáltak szétroncsolni, mint külön kultúránk nyomait. Ezen kell most változtatni!" Végül Eckstein-Kovács Péter szólalt fel: sem 1992-ben, sem 1996-ban nem állított az RMDSZ polgármesterjelöltet Kolozsváron, és ugyanaz a személy nyerte a választásokat. 2000 legyen a változás éve: az RMDSZ önálló jelölttel indul, ebben az évben pedig nem fogják visszaválasztani a jelenlegi polgármestert! — biztatott.
A gálaesten fellépett a Zurboló néptáncegyüttes, majd a kolozsvári Knock Out, és a Nightloosers rock- együttesek.
Az Országos Foglalkoztatási és Szakképzési Hivatal tegnap közzétett adatai szerint a Munkanélküliségi Alapnak több, mint 4,5 ezer milliárd lejjel tartoznak a nagy állami vállalatok. A hivatal havonta 775 milliárd lejt fizet ki munkanélküli segélyekre. Mivel a cégek által fizetendô 5+1 százalék munkanélküliségi hozzájárulás nem gyûl be idejében, a hivatal sem tudja havonta törleszteni adósságait a munkanélküliekkel szemben.
A közzétett táblázat szerinti legnagyobb adósok: galaci Sidex 487 milliárd, Lignitkitermelô Országos Egyedárúság, Olténia 232 miliárd, Roman Rt., Brassó 107,7 milliárd, Traktorgyár, Brassó 70 milliárd, bukaresti Tartományi Vasútigazgatóság 32 milliárd... Eddig 443,2 milliárd lejt sikerült behajtani, és 2,9 ezer milliárd lejre további lefoglalást foganasítanak. Amíg a kintlevôségeket sikerül behajtani, a hivatal kölcsönt vesz fel az Állami Kincstártól.
Még akkor sem válna elônyére a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának egy jövendôbeli egyszínû kormány, ha az RTDP a szavazatoknak több mint ötven százalékát szerezné meg — nyilatkozta Brassóban Ion Iliescu, a párt elnöke. Adrian N¦stase azon nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben az RTDP alelnöke egy tehnokrata kormány felállításának idôszerûségét taglalta, megjegyezte: nem zárja ki ennek lehetôségét, de erre csak elôzetes politikai egyeztetések után kerülhet sor. Iliescu a Stolojan- illetve V¦c¦roiu-kormány tehnokrata jellegét emelte ki, jelezve, hogy az RTDP nem viszolyog egy ilyen megoldástól. A pártelnök ugyanakkor figyelmeztetett: túl korai a jövendôbeli kormány összetételérôl beszélni, amikor még a helyhatósági választásook sem zajlottak le.
Brassóban Ion Iliescu kijelentette: bánja azt, hogy megbízott egykoron Adrian Costea-ban. Iliescu elmondta, hogy Costea magától ajánlkozott 1992-ben arra, hogy az RTDP-elnököt a választási kampány lebonyolításában segítse. E téren — mondta az elnök — Costea soha nem állt elô konkrét ajánlatokkal. Az RTDP és közötte semmiféle kereskedelmi kapcsolat nem volt, így a párt semmivel sem tartozik a franciaországi üzletembernek. Ion Iliescu egyetértett Adrian N¦stase alelnökkel abban, hogy 1992-ben Romániában sokkal olcsóbban lehetett volna plakátokat nyomtatni, mint Franciaországban, így érthetetlennek tartja Adrian Costea franciaországi plakát-megrendelését.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tisztújító küldöttgyûlése nem fogadott el olyan határozatot, amely a jelenlegi európai határok felülvizsgálatát kérné — szögezi le Patrubány Miklós. A szervezet újonnan megválasztott elnöke sajtóközleményében Duray Miklósnak, a világszövetség vezetéséhez tartozó szlovákiai magyar politikusnak a kijelentésére reagált, aki szerint a fórumon született döntés úgy értelmezhetô, hogy a világszövetség határrevízióra törekszik. Mint ismeretes, a küldöttgyûlés olyan határozatot hozott, hogy kezdeményezi a magyar kormánynál és a nemzetközi szervezeteknél „a trianoni diktátum felülvizsgálatát".
Patrubány emlékeztet: a nyolcvan évvel ezelôtt elfogadott trianoni békediktátum a magyar nemzetet szétszaggatta, máig fájó sebeket okozva ezzel. A diktátum azonban ma már nem hatályos, hiszen azt felváltotta a II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerzôdés. Véleménye szerint ugyanakkor „nem kétséges, hogy a trianoni békediktátum a XX. századi európai történelem egyik sarokkövét képezi, amelynek következménye milliók lelkében él".
Az MVSZ elnöke úgy gondolja, hogy jogos az igény, amely meg szeretné vizsgálni, hogy milliók kisebbségi sorsba taszításakor a nagyhatalmak által vállalt kötelezettségekbôl mára mi valósult meg. A politikus hozzáteszi: ez a revízió pusztán morális értelmû lehet. — A Magyarok Világszövetsége soha nem hirdetett sem területi revíziót, sem határmódosítást, hanem következetesen halad az 1996-ban elfogadott világkongresszusi határozat nyomán, amely az integrálódó Európában tûzte ki célul a magyar nemzet egységesítését — fogalmaz közleményében Patrubány Miklós. Hangsúlyozza továbbá: az MVSZ értelmezésében ennek a határmódosítás nélküli nemzeti integrációnak a legfontosabb eszköze a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése.
Patrubány Miklós közlése szerint Hódi Sándor, a Jugoszláviai Országos Tanács elnöke, a szombaton nyilvánosságra hozottakkal ellentétben, nem írta alá azt a dokumentumot, amelyben az MVSZ további 12 elnökségi tagja bejelentette, felfüggeszti tevékenységét az elnökségben.
A trianoni szerzôdésrôl elsôsorban a magyar kormánynak kell nyilatkoznia, mivel ez az államok közti viszony kérdése — hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek adott nyilatkozatában.
— A világszövetség olyan civil szervezet, amely megfogalmazhat ugyan különbözô politikai véleményeket, de ezeket semmiképpen nem úgy kell értelmezni, mint ha egy politikai párt, szervezet fogalmazta volna meg — mondotta Markó, aki az MVSZ küldöttgyûlését úgy értékelte: „újabb esélyt sikerült, sajnos, eljátszani azzal, ami ott történt". — A világszövetség az a szervezet lehetett volna, ahol ideológiától, politikai véleménytôl, országtól, lakhelytôl függetlenül minden magyar együtt lehetett volna. Éppen a nemzet szellemi újraegyesítésének egyik helyszíne lehetett volna. Ezt viszont kizárólagosságokkal megvalósítani nem lehet, csak elrontani. Elkeserítô, hogy a világszövetségben évek óta kiszorítósdi zajlik. Ha van szervezet, amelynek nyitottnak kellene lennie minden magyar elôtt, bármilyen véleményt is valljon az illetô, az pontosan a világszövetség — hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke szerint nem lehet úgy elemezni a történteket, hogy a világszövetségben Erdély okozott volna szakadást. — Hogy esetleg éppen erdélyiek azok, akikre a világszövetségben a jelek szerint nagyon sokan haragszanak, az nem azt jelenti, hogy valaki is ott Erdély képviseletében járt el — jól, vagy rosszul. A világszövetségben megoldatlan a képviselet kérdése, tehát az erdélyi képviselet sem egy széles körû döntés, vagy konzultáció nyomán jött létre — szögezte le. Markó. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elnökeként úgy tapasztalta: a kárpát-medencei magyar közösségek körében egészen más vélemény van Erdélyrôl, az erdélyi közéletrôl, az erdélyi értelmiségiekrôl, politikusokról. — Nagyon jó a viszonyunk. Nemcsak zökkenômentes az együttmûködés, hanem igazán baráti hangulatúak a találkozóink, kár lenne elrontania valakinek, és én restellem, ha esetleg egyik-másik erdélyi világszövetségi tag föllépése kapcsán ilyen benyomás alakult ki. — Markó nyomatékkal szólt arról, hogy kívülállóként nyilatkozik a világszövetségben történtekrôl. „Azt hiszem, az is jellemzô, hogy az RMDSZ elnökének, sajnos, kívülállóként kell nyilatkoznia" — mondta.
Támadássorozatot folytat Mugur Isãrescu miniszterelnök ellen Traian Bãsescu közlekedési miniszter, aki a Demokrata Párt jelöltjeként a bukaresti fôpolgármesteri címet igyekszik elnyerni. Bãsescu vasárnap a Radu Vasile Román Néppárt rendkívüli kongresszusán kijelentette, hogy a román gazdaság elmúlt hónapokban elért eredményei a decemberben elmozdított Radu Vasile miniszterelnök kétéves kormányzásának köszönhetôek, nem pedig annak, hogy „az égi gondviselés" tavaly decemberben Vasile helyére Mugur Isãrescut állította. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy Mugur Isãrescu „úgy aratta le a babérokat Washingtonban" ezekben a napokban, hogy említést se tett Radu Vasile kormányzásának éveirôl.
Traian Bãsescu már két nappal korábban is keményen bírálta Mugur Isãrescut. Akkor azzal vádolta a kormányfôt, hogy ismét szabadjára engedte „a román bankrendszerben uralkodó maffiát", amely Radu Vasile miniszterelnöksége idején megrettent és visszahúzódott. Bãsescu szerint a román bankrendszerben kialakult helyzetért Mugur Isãrescu a felelôs, mivel a Román Nemzeti Bank kormányzójaként nem látta el ellenôri feladatát.
A miniszterelnök a támadásokra eddig csak azzal válaszolt, hogy nem kívánja a kampányolás miatt szabadságra vonult minisztere szavait kommentálni, mivel azok a választási propagandába illeszkednek.
Mugur Isãrescut, aki független szakértôként vállalta el a miniszterelnöki feladatot, mostanáig sem a sajtó, sem a pártok nem bírálták. Az elsô politikai támadások akkor érték a Romániai Társadalmi Párt részérôl, amikor az RTDP alelnöke azzal az értesüléssel állt a nyilvánosság elé, hogy a Nemzeti Liberális Párt saját jelöltjeként Mugur Isãrescut kívánja az elnökválasztáson indítani.
Az RTDP elsô, viszonylag visszafogott támadása után a PD alelnöki tisztét betöltô Traian Bãsescu már a rá jellemzô érdességgel rontott neki a miniszterelnöknek. Az alelnökhöz hamarosan csatlakozott Petre Roman, a PD elnöke is, aki a választási elôrejelzések szerint abszolút esélytelenül indul pártja színeiben az államfôi poszt elnyeréséért.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a románok a politikusok közül a legnagyobb bizalommal a független miniszterelnökre, Mugur Isãrescura tekintenek.
Valeriu Stoica igazságügyminiszter, az NLP alelnöke úgy vélekedett: a Theodor Stolojan volt kormányfôt támogató szociál-liberális kezdeményezésnek csatlakoznia kellene a Nemzeti Liberális Párthoz. Fel kellene ismerniök — mondotta Stoica —, hogy az egyetlen olyan politikai formáció, amelyik képes lehet egy ilyen kezdeményezés támogatására, az a liberális párt. Az igazságügyminiszter megjegyezte: az elmúlt idôszakban pártja nagyon vonzó a Román Szociáldemokrata Pártból, illetve a Demokrata Pártból kilépni óhajtók számára. Stoica szerint Theodor Stolojannak valóban vissza kellene térnie a politikai életbe, és azt javasolta a volt kormányfônek, hogy ne sokáig teketóriázzon, mert ha minduntalan „kikosarazza" kérôit, könnyen „vénlány" maradhat, aki nem kell majd senkinek — idézi az igazságügyminisztert a Mediafax.
Amint arról korábban tudósítottunk: nagyváradi román értelmiségiek kezdeményezô csoportot hoztak létre, amelynek célja Theodor Stolojan támogatása, amennyiben a volt kormányfô úgy dönt, hogy visszatér a politikába. Nagyváradhoz hasonló, magukat szociál-liberálisnak valló csoportosulások jöttek létre Iasi-ban és Krajován is. Valamennyien egyetértenek abban, hogy az elmúlt tíz év botrányaiban kompromittálódott politikusaink legmegfelelôbb alternatívája Theodor Stolojan, az elismert gazdasági szakember. A volt kormányfô azonban még mindig nem nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy visszatér-e a politikába, és ha igen, melyik párt színeiben kíván a porondra lépni.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |