 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. március 21.
(XII. évfolyam, 67. szám)
NAPIRENDEN
Brüsszel
EU: Romániának töretlenül kell folytatnia a reformfolyamatot (8. oldal)
Ötvenéves a kolozsvári zenelíceum (2. oldal)
Az UNITER-gála zsûritagjai Kolozsváron (2. oldal)
Mit tegyünk, ha gyanúsan nagy a telefonszámlánk? (5. oldal)
Március 24. a TBC elleni harc világnapja Kolozs megyében 1999-ben 697 esetet jegyeztek fel. (5. oldal)
PÁLYÁZAT
A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 2000. évi elsô pályázati felhívása (6. oldal)
A cianid-szennyezés miatt 1,7-1,8 milliárd forintra becsülhetô a Szamosban és a Tiszában elpusztult halak értéke a Környezetvédelmi Minisztérium hétfôi tájékoztatása szerint.
Az 1.241 tonnányi elhullott hal becsült értéke 874 millió forint, s a ritka, védett halfajok eszmei értéke további csaknem 900 millió forint.
Az 1.241 tonna hal 33,8 százaléka ragadozó, 13,5 százaléka ponty, 8,1 százaléka kecsege, 44,6 százaléka növényevô és egyéb halfaj. A halelhullás mértékét az 1989-1995 között végzett mûszeres halfelmérés, valamint a halállomány növekedése alapján, s a megmaradó halkészlet figyelembevételével határozta meg a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet.
A Környezetvédelmi Minisztérium a haváriakeretébôl 750 millió forintot különített el a két folyó természeti értékeinek revitalizációjára.
Az utóbbi hetekben nagy port kavart a helyi adók és illetékek csökkentésének kérdése. Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly novemberben a polgármester kezdeményezésére a helyi tanács eldöntötte: idén az adófizetôk ötven százalékkal többet fizetnek. Az RMDSZ-tanácsosok által ellenzett tervezetet az ülés végén, sebtében hozta a döntéshozó szerv. Március elején huszonegy önkormányzati képviselô kezdeményezésére a tanács megszavazta: április elsejétôl a megemelt adók huszönöt százalékkal csökkennek. Azok, akik egész évre kifizették az adót, jövôre kevesebbet fizetnek. Gheorghe Funar több ízben azt nyilatkozta: a tanácsosok azért hozták ezt a dönést, hogy a helyhatósági választások évében megnehezítsék tevékenységét. — A törvénytelen adócsökkentési határozat miatt közel 30 milliárd lejtôl esik el a helyi költségvetés. Mivel a határozat törvénytelen, a kárt a tanácsosok fizetik majd ki — mondta a polgármester.
Mivel a prefektus nem támadta meg a tanácsi határozatot a közigazgatási bíróságon, a városházának mihamarabb alkalmaznia kellett volna azt. A polgármester óvást emelt a fent említett bíróságon, de ebben az esetben a határozat alkalmazását nem függesztik fel. Funar más megoldást talált a döntés életbe léptetésének elhalasztására: szerinte a törvény értelmében a március elején hozott döntést csupán harminc nap múlva, azaz április 9-én lehet alkalmazni. — Ha a prefektus nem emel óvást a közigazgatási bíróságon, április 9-tôl kötelesek leszünk alkalmazni a csökkentési határozatot — mondta a városháza hétfôi sajtóértekezletén rezignáltan Gheorghe Funar.
Hétfôn reggel tíztôl a kolozsvári polgármesteri hivatal találkozót szervezett a városban tevékenykedô taxisokkal. A különbözô taxitársaságok képviselôi — többek között Pritax, TerraFan, Diesel 2000, Rapid Taxi — elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a városháza ellenôrzô testülete péntek éjjel rajtaütésszerûen ellenôrzést folytatott a taxisok körében. A tapasztalt kihágások: „koszos" ülések, a városháza által a hivatásos taxisoknak kibocsátott öntapadó hiánya stb.
Mint ismeretes, az ellenôrzés miatt péntekrôl szombatra virradólag a polgármesteri hivatal melletti útkeresztezôdésnél pár taxis több órára lezárta a forgalmat.
A taxiscégek képviselôi azt is nehezményezték, hogy a rájuk vonatkozó adózási kormányhatározat alkalmazási metodológiáit túl késôn közölték le a Hivatalos Közlönyben, így képtelenek voltak idôben kifizetni az adót. — Mindezek ellenére, az adóhivatal megbüntetett bennünket a késedelemért. Nem elég, hogy hatalmasak az adók, még meg is büntetnek bennünket. Szerintünk ez nem természetes — mondta az egyik taxis.
Többen felvetették, hogy a polgármesteri hivatal által kibocsátott öntapadókat meghamisították és a város több pontján 25 ezer lejért árulják darabját. — Az sem természetes, hogy eleget téve a városi tanács határozatának a mi költségünkön sárgára fessük gépkocsinkat — tették hozzá.
A polgármesteri hivatal szokásos hétfôi sajtóértekezletén Mihai Muresan városgazdálkodási igazgató elmondta: az idôszakhoz képest hidegebb idôjárás miatt pár nappal vagy héttel késik az utak feljavítása. Hozzátette: egyes esetekben a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) már elkezdte a foltozást (lásd a Mikó utcában), de a munkálatokat fel kell függeszteni mindaddig, míg nem javult az idô. Közölte, hogy a több tízmilliárdba kerülô munkálatok szavatossági ideje csupán hat hónap.
Gheorghe Popan, a városháza tanügyi, kulturális osztályának igazgatója elmondta: ha a tanács is beleegyezik, a Városházi Közlöny segítségével arra fogják kérni az 1600 lakóközösségi elnököt, adjanak „jegyet" az önkormányzati képviselôknek. — A szerkesztôséghez érkezett levelek egyértelmûen azt mutajták, hogy a lakosok érdeklôdnek a tanácsosok tevékenysége iránt. Itt az idô, hogy érdemjegyet is adjanak nekik — mondta ironikusan Popan. A polgármester szerint nincs szükség arra, hogy neki is jegyet adjanak, hisz a különbözô pártok megrendelésére készített felmérések szerinte jelen pillanatban több mint ötvenszázalékos népszerûségnek örvend.
Petre Roman külügyminiszter hétfôn határozottan cáfolta, hogy akadályozta volna a volt nemzetvédelmi miniszternek, Victor Babiucnak külügyi téren kifejtett tevékenységét. A külügyminisztérium állásfoglalása válaszként érkezett a képviselôház nemzetvédelmi bizottsága kezdeményezte kivizsgálásra. A Mediafaxnak eljuttatott közlemény utal arra az Emil Constantinescu államfô és Mugur Isãrescu kormányfô által március 8-án elôterjesztett jelentésre, amelyben megállapítják, hogy a külügyminiszter nem akadályozta a nemzetvédelmi miniszter külügyi tevékenységét.
Március 16-án déli négy órakor Aranyosgyérest lövések zaja verte fel. A telefonon értesített és a helyszínre sietô rendôrségnek sikerült elfogni az ügybe keveredett két „banda" tagjait. Amint az általuk mondottakból kiderül, mindössze „beszélgetni" gyûlt össze a két csoport, amelyek között már régóta viszálykodás dúlt.
A lövöldözéssel végzôdô utcai verekedés 700 német márkáért robbant ki: a helybéli, de 1990 óta Ausztriában dolgozó Valer Muresan (35) ennyit kért ausztriai vízum beszerzéséért egy másik fiataltól. Mivel azonban a vízum nem érkezett meg, az vissza akarta venni pénzét.
Cãlin Petru Ferdean (24), Constantin Belinas (28) aranyosgyéresi, valamint Florin Bãtinas (28) aranyosegerbegyi lakosok — a „sértett fél" — bunkósbottal, baseball-ütôvel és egy jókora vasrúddal indultak a találkozóra. Késôbb Mihai Corovei (27) aranyosegerbegyi társuk is csatlakozott hozzájuk (az utóbbi három súlyemelô az Aranyosgyéresi Sodronyiparnál). A másik fél, Valer, testvérével, a 32 éves Gheorghéval érkezett. Amikor ütni-verni kezdték ôket, Valer egy német, Rohm márkájú, 8 milliméteres pisztollyal tüzet nyitott rájuk, míg Gheorghe egy nindzsakardot kapott elô, s a suhintással le is vágta Ferdean három ujját. A lövöldözésben Bãtinas könnyebben megsérült.
Miután a jómadarak rendôrkézre kerültek, a két testvér 3000 márkát ajánlott fel Ferdeannak a levágott ujjért, akit a rendôrök, a helyszínre érkezô kolozsvári szervezett bûnözés osztálya, a helyi kórház sürgôsségi osztályáról szedtek össze. Mindannyiukat — a késôbb érkezô Corovei kivételével — 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.
A sajtó képviselôivel találkozva a jó erkölcsökbe ütközô magatartással és rendháborítással vádolt férfiak — mindannyian középfokú végzettséggel rendelkeznek, büntetlen elôéletûek és munkanélküliek — zavaros válaszokat adtak a feltett kérdésekre. Muresan szerint semmiféle 700 márkával nem tartoztak. Hajlandók kifizetni a lövésekkel a támadóik autójában tett kárt, meg a háromezer márkát Ferdean ujjaiért. Állítják, hogy a többiek meg akarták ölni ôket. A pisztolyról pedig — amirôl a rendôrség azt állapította meg, hogy gázpisztoly, és még öt hozzá való töltényt kobozott el — Valer azt állította, hogy nem gázpisztoly, nem jelent veszélyt, hiszen Ausztriában minden 16 évét betöltött egyén engedély nélkül vásárolhat magának ilyet. Ellene a fegyverekre vonatkozó rendszabályok megszegéséért is vizsgálat indult; azt sem tudni, hogy és mikor hozta be az országba a fegyvert. Ferdean ugyanakkor elôbb azt hangoztatta, hogy feljelenti ujjainak lemészárlóját, majd egy perc múlva azt, hogy elfogadja a 3000 márkát.
Az eset kivizsgálását az is bonyolítja, hogy a szemtanúk nem hajlandók tanúskodni — félnek. Sôt, a több leadott lövés után mindössze egy hüvelyt sikerült megtalálni — azt is egy tanú zsebében.
A kolozsvári színház márciusi mûsorterve két elôadással bôvült: 21-én este fél nyolckor ismét színre kerül A Lourcine utcai gyilkosság, valamint 30-án este hétkor A vihar. A szokatlan (keddi és csütörtöki) idôpont különleges, soron kívüli eseményt jelez. Mindkét elôadáson jelen lesz a Romániai Színházi Szövetség (UNITER) háromtagú szakmai zsûrije (Stefania Cenan, Ilinca Tomoroveanu, Nicolae Prelipceanu) annak köszönhetôen, hogy Bogdán Zsoltot ismét, immár másodszor jelölték a legjobb férfialakítás díjára. A színmûvész a tavaly Lopahin (Cseresznyéskert), illetve Thersites (Troilus és Cressida), idén Caliban (A vihar) és Lenglumé (A Lourcine utcai gyilkosság) alakításáért kapta a jelölést.
Az 1998/1999-es évad legjobb férfiszínészének járó szakmai elismerés további két jelöltje: Doren Visan (kolozsvári Nemzeti Színház) és Valer Dellakeza (krajovai Nemzeti Színház). Eredményhirdetés az április 3-ai UNITER-gálán.
Corvin-klub
ZENÉS ZÁRÓRA március 22-én, szerdán du. 5 órától a Malom utcai Gaudeamus könyvesboltban. Meghívott Nagy Mihály. A zeneakadémia III. éves gitár szakos hallgatója két reneszánsz mû — Alonso Muddara kézihárfára, Gaspar Sanz lantra komponált darabjainak gitárátiratát mutatja be, majd Villa-Lobos-, Francisco Tarrega- és Andrew York-mûveket játszik. Várják a zenekedvelô könyvbarátokat.
A BELMONOSTORI RMDSZ- kerület március 23-án, csütörtökön este 6 órakor közgyûlést tart a Mócok útja 75. szám alatt. A megyei és városi tanácsba jelölnek tagokat.
— Miért nincs most meleg?
— Mert Sándor, József és Benedek lyukas zsákban hozzák.
A filharmónia hangversenyein az utóbbi hetekben XX. századi mûveket hallottunk, a május 20-i koncerten Lalo és Dvo Ÿ ak közkedvelt mûveit, vagyis XIX. század végi szerzeményeket játszott a zenekar.
A mûsor kezdôszáma bemutató, a XX. században kialakuló kanadai zeneszerzô iskolát képviselô Godfrey Ridout 1961-ben az ENSZ megrendelésére írott mûve, a Fall Fair (Arató ünnep). Jellegzetes amerikai muzsika, dallamos, jazz elemekkel telített, musical jellegû. Clyde Mitchell, az est kanadai karmestere különösen az Arató ünnep zajos részleteinél túlságos vehemenciával próbálta a mû sikerét fokozni, az est folyamán aztán kedvezôbb képet kaptunk róla.
A spanyol folklór mindig is hatott a francia zeneszerzôkre (Debussy: Ibéria, Ravel: Spanyol rapszódia stb.), nem kivétel Edouard Lalo sem, akinek hegedûversenye, a Spanyol szimfónia a mûfaj kedvelt darabja, mely csillogó hangszerelés mellett alaposan kihasználja a szólóhangszer virtuóz lehetôségeit, egyes részletei magyaros jellegûek. (Az öttételes hegedûversenynek talán azért adta a szimfónia címet, mert a versenymûvek általában háromtételesek.)
Az est szólistája, a szebeni születésû Mihai Craioveanu bukaresti tanulmányok után Londonban tanult. Craioveanu hangversenyezett Európa és Amerika nagyvárosaiban, jelenleg az Egyesült Államokban él, ahol nemcsak hegedûmûvész, hanem karmester és tanár is, aki mesterkurzusokat tart.
Áradó temperamentuma, magvas hegedûhangja, technikai könnyedsége a Spanyol szimfónia mesteri elôadásával ragadta meg a közönséget, amelynek lelkes tapsait Dinicu: Hora staccatójának briliáns verziójával köszönte meg.
New Yorkban, már világhírû zeneszerzôként, komponálta Antonin Dvo Ÿ ak, a cseh zene legmarkánsabb egyénisége, IX. „Újvilág" szimfóniáját, amelyben szerencsésen ötvözôdik hazaszeretete, honvágya az Újvilág tumultuózus, rohanó ritmusú életének, grandiozitásának megfogalmazásával. Bár az indián és néger folklór hangulata jelen van mûvében, témáiban mindvégig eredeti, amit Dvo Ÿ ak maga szavakban is megfogalmazott.
Clyde Mitchell karmester kürtmûvészként kezdte pályáját több amerikai országban, jelenleg több kanadai kisebb város szimfonikus zenekarának igazgatója. Kolozsvári fellépte egyben európai bemutatkozása volt. Lalo versenymûvében, de különösen Dvo Ÿ ak szimfóniájában jól felkészült, érzékeny muzsikusnak bizonyult.
A zenekar jó teljesítményével a karmester is rendkívül elégedett volt, Balogh Andrást a II. tétel szép angolkürtszólóért kétszer is felállította, de tegyük hozzá, a többi fafúvós szóló is a nagyszerû mûhöz méltóan hangzott ezen az estén.
Ma 13 órakor adják át a Kolozsvári Írók Társasága díjait az Egyetem utca 1. szám alatti székhelyen. Az 1999-es magyar könyvtermésbôl Egyed Emese Mesék (Marchen), Gaal György Tört kövön és porladó kereszten, valamint Lászlóffy Csaba Hosszú galopp Liliputban címû kötetei kerültek a díjazottak jegyzékére.
A zenelíceum fennállásának fél évszázados évfordulóján hálával és szeretettel emlékezünk azokra a jelentôs pedagógusokra, akik kitartó, nemes lélekkel végzett oktató-nevelôi munkásságukkal a zenemûvészetet, a kultúrát szolgálták 50 év alatt. Tudnunk kell azonban, hogy a kolozsvári zeneoktatásnak évszázados hagyománya van. Báró Bánffy György támogatásával 1819-ben alakul meg az elsô magyar zeneiskola, a Zenekonzervatórium. A két világháború között mûködô Marianum leánynevelô intézet (1932-ig) az Állami Zenekonzervatórium (a késôbbi Zene- és Drámamûvészeti Akadémia), a Magyar Zenekonzervatórium (1920-tól) olyan szilárd alapot képeztek, amelyre felépülhetett a háború utáni erdélyi román zeneoktatás. Az 1948-ban kiadott új tanügyi reform értelmében Zeno Vancea tanügyminiszter 9 városban indíttatott zeneközépiskolát. A Kolozsvári Mûvészeti Szakközépiskola — zenei, képzômûvészeti és koreográfiai szakokkal — 1949. szeptember 13-án nyitja meg kapuját. A zeneiskola igazgatásával Szász Árpád román szakos tanárt bízzák meg. Az új iskolai intézmény székhelyéül a sebtében felszámolt Ferenc-rendi zárda 1430–1450 között épült gótikus épületét jelölik ki, melynek szerzetesi cellái a hangszertanulás, gótikus stílusban fennmaradt refektóriuma a koncertek és ünnepségek színhelye lesz. E magasztos, ünnepélyes, harmonikus építészeti remekmû az évek során a klasszikus zenetanítás fellegvárává válik. Kimondhatatlan hálával és köszönettel tartozunk a ferencesek páratlan önzetlenségéért, hisz a zeneiskola immár 50 éve használja az épületet minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül.
Az 1949-ben beindult zenei oktató-nevelô munka kezdeti nehézségekkel küzdött, nem volt meg minden osztály, de rendszeres tehetségkutatással Erdély különbözô területeirôl — a papok, tanítók, tanárok ajánlására — végül sikerült kialakítani az osztályokat. Az iskola igazgatását 1950-tôl Guttman Mihály veszi át, aki Benkô András zenetörténész szerint „mint igazgató kiválogatta az általa megfelelônek vélt munkatársakat. Nem szólt bele szakmailag senkinek a munkájába, de rendszerességre, fegyelemre nevelte munkaközösségét." Igazgatása alatt a képzômûvészeti és balettiskola különválnak, és lehetôvé válik az alap- és középfokú zeneiskola megteremtése. ’55 körül megszûntek a többi városokban a zeneiskolák, a tehetségesebb diákok felszívódtak a kolozsvári zeneiskolába. Megkezdi mûködését az iskolai ének- és zenekar, természetesen a kezdeti repertoárban könnyebb mûvek szerepeltek. A zenés fellépéseket gazdagították a havonkénti rendszerességgel megtartott tanári elôadóestek, koncertek. 1957-tôl az iskolai egységek általános mûveltségi jelleget kaptak, így a zeneiskola is felzárkózott az ilyen típusú iskolák mellé, de sajátos mûvészeti arculattal. 1960-tól, a 12 osztályos zeneiskola végzôseinek joga és kötelessége az érettségi vizsgára való jelentkezés, melynek sikeres letétele után, bármely felsôfokú oktatási intézménybe felvételizhettek. 1960–61-es tanévig az általános mûveltségi tantárgyakat tanuló osztályoknak az Emil Racovitã Líceum (román tagozat), illetve a mai Báthory István Líceum (magyar tagozat) adott helyet. ’61-tôl kezdôdôen az iskola kibôvül a Kolozsvár–Feleki Ortodox Érsekségtôl kapott Petôfi utca 6. szám alatti épülettel, ettôl kezdve ugyanabban az iskolában taníthatták mind az általános mûveltségi tantárgyakat, mind a zenei szaktantárgyakat I–XII. osztályban, román és magyar tagozattal. Chisu Leontin igazgató idején, az 1960–70 közötti periódusban, a tapasztalt régi, tanárok mellé felzárkózik az a tanári gárda, amely az iskola egykori neveltjeként a zenekonzervatórium elvégzése után visszajött tanítani. Ez a szakasz az iskola egyfajta virágkorának tekinthetô: jól képzett diákokat bocsátanak útra, akik mûvészként, tanárként hirdették szerte a nagyvilágban a kolozsvári zeneoktatás magas színvonalát. A Guttman Mihály vezette leánykórus és zenekar országosan elismert. 1966-tól az iskola a Kolozsvári Zenelíceum nevet viseli mindaddig, amíg 1979-ben a három mûvészeti profil közös Mûvészeti Líceum néven egyetlen hatalmas mûvészeti szakközépiskolában tömörül. A 80-as évek társadalmi, politikai nehézségei, zavargásai negatívan befolyásolják az iskola életét, a mûvészi színvonal az elôbbi fénykorhoz viszonyítva visszaesett. A magyar tagozatnak fájdalmas évek következtek, mivel megszüntették az elemi tanítást, ez késôbb a líceumi oktatásban is éreztette hatását. Az elemi tagozaton a román tannyelvû osztályok 3–4 évi szünetelés után újraindultak, a magyar osztályok viszont csak a forradalom után, 1990-ben létesültek újra. ’90-tôl a mûvészeti szakközépiskolák újból különváltak, 1996-ban Tugui Teodora igazgatónô idején a zenelíceum felveszi a kolozsvári zeneszerzô Sigismund Todutã nevét. Az utóbbi tíz év mûvészileg ismét felfelé ívelô, bizonyítják ezt a Francisc Muresan által vezetett gyermek-, leány- és vegyes kari koncertek, európai turnék, a Guttman Mihály országosan elismert kamarazene együttesei, a zenekari fellépések, a zongora, hegedû, fúvós és ének katedra élenjáró diákjainak országos és nemzetközi versenyeken elért sikerei.
Jelenleg a zenelíceum 786 diákkal mûködik, amelybôl 201 magyar tagozatos, a tanárok száma 250 körüli. Nicolae Dãian igazgató szerint „Iskolánk ötvenéves múltja a román, és ezen belül a kolozsvári zeneoktatásban megérdemelt dicsôséget és elismerést vívott ki magának. Igazgatóként, ami az iskola zenei életét illeti, optimista vagyok, hiszek a jelenlegi tantestületben és annak értékes fiatalokkal való utánpótlásában, remélve, hogy a fiatal generáció megtalálja a tanításhoz és a tantestületbe való beilleszkedéshez szükséges szellemi és anyagi motivációt.
Ami aggaszt, az fôleg az utolsó tíz évben az iskola épületének kérdése, mivel még nem elegendô a «lelkesedés» a helyi hatóságok részérôl, ami egy új iskola felépítését eredményezhetné." Ami a magyar nyelvû zenei oktatást illeti, Máthé Árpád aligazgató véleménye szerint „volt múltja, van jelene, és tôlünk függ, hogy lesz-e jövôje? Jelenleg nem tartják divatos mesterségnek a zenét, mindennek dacára bízunk abban, hogy bármilyen társadalmi nehézség adódik, zene nélkül nemigen lehet élni."
Kulcsár Gabriella
*
Az S. Todutã Zenelíceum fennállásának 50. évfordulójára szeretettel meghívunk minden érdeklôdôt a március 22–27. között megtartandó ünnepi elôadásokra. Az ünnepi megnyitóra 22-én, 11 órakor, a zenelíceum dísztermében kerül sor, 13 órakor S. Todutã-koncert, 17 órakor a fúvós katedra mûsora, majd 18.30 órakor a vonós katedra elôadóestje.
Kántor Lajosnak, az MVSZ elnökválasztási kampány ügyében közzétett kétségeire, amelyek minden bizonnyal nem egyediek, és emellett közérdekûek.
Duray Miklóst személyesen 1991 nyarán ismertem meg a Közép-európai Népcsoportok Fórumában, amelynek Hódi Sándor volt az elnöke, Duray és jómagam az alelnökei. Az elnökség természetes módon olyan mûhellyé lényegült, amelyben a Felvidék, Délvidék és Erdély autonómiakoncepcióit hangoltuk össze, a legnagyobb egyetértésben. Amikor 1994-ben Kolozsváron a szubszidiáris magyar nemzetstruktúra gondolatát vetettem fel, Duray Miklós az elképzelést, mint az autonómiapolitika logikus kiteljesedési terét, azonnali hatállyal saját programjába is felvette. Ennek a nemzetstruktúrának a lényege egy határokon átnyúló kárpát-medencei magyar konföderáció — közjogi alapja pedig a magyar állampolgárság kiterjesztése minden azt igénylô magyarra („kettôs állampolgárság"). Ezt a gondolatot is támogatta Duray Miklós. Célkitûzéseinket és világlátásunkat annyira közelinek érzékeltem, hogy szinte politikai ikertestvéremnek tekintettem. Csalódnom kellett:
Duray Miklós az állampolgárság alanyi jogú kiterjeszthetôségének ügyében, számomra követhetetlenül, megingott. Ebben a tekintetben, a Kántor Lajos által könnyedén leaktivistázott Péntek Lászlónak teljes mértékben igaza van.
Duray Miklós, aki valóban az „autonómiagondolat képviselôje" volt, a Magyar Koalíció Pártja tiszteletbeli elnökeként nevét adta ahhoz a kormány-koalíciós megállapodáshoz, amely a kormányzás idejére az autonómiát jegeli. Az, hogy a kormányzási szerzôdés szerint mindemellett a hírhedt Benesi-dekrétumok hatályban maradnak, sokatmondó. Ezek a dekrétumok annak idején a magyarok kollektív bûnösségét törvényerôre emelték.
Kántor Lajos legalábbis részben téved, amikor azt állítja, hogy Patrubány Miklós és társai igyekeznének „az erkölcstelenség bûnében elmarasztalni elnökjelölt-ellenfeleit, Duray Miklóst és Csoóri Sándort". Utóbbi nem elnökjelölt, Duray Miklós erkölcsiségét pedig P. M eddig nem kérdôjelezte meg. A március 10-i helyreigazításomban nem véletlenül tartózkodtam bármilyen személyre szóló minôsítéstôl. Él bennem a remény, hogy Duray Miklós visszatalál a határozott autonómizmus útjára, és újraértelmezi az állampolgárság kiterjeszthetôségének ügyében tanúsított fordulatot is.
Kántor Lajos címadó kérdése: „Ilyen közel van Amerika?" Nem csak Amerika, hanem az egész globalizálódó, könyöklô, profitorientált világ teljesítménycentrikus. Aki abban a világban, amely felé mi, erdélyiek is igyekszünk, szerényen arra vár, hogy majd szerénysége méltatásával, a közvélemény méltányos elismerésben részesíti, az hiába vár — azon keresztülgázolnak vagy észre sem veszik. A verseny nemcsak teljesítmény, hanem reklám is, hírverés — a szerénység ellentéte. (Mindezek ellenére alig néhányan tudják például, hogy a VET hozta Erdélybe a legnagyobb vegyészeti könyvtárat a magyar egyetem számára.) Másrészt, az amerikai választási kampányokból ismert sárdobálást eddig sem a VET, sem pedig annak elnöke nem követte.
Kántor Lajos zárszavában arról igyekszik biztosítani, hogy ôbelôle nem a Duray iránti elfogultság („barátság") és „nem a szekértábor-összetartás szól" — hanem csupán önmérsékletre szeretné inteni a kampányolókat. Ha ezt elfogadom, akkor érthetetlen számomra a negatív indulatoktól parázsló, „direktbe-durván" számon kérô hangnem, amellyel éppenséggel annak a jelöltnek esik neki, aki mind ez idáig pozitív, nem személyeskedô kampányt folytatott. Az MVSZ elnökhelyettese erôfeszítésének köszönhetôen az eladdig krónikus pénzügyi botrányoktól hánykolódó Világszövetséget mûködôképessé tette — átlátszó költségvetéssel, reális tervekkel, kiszámítható programütemmel. (Az ebben a munkában szerzett tapasztalat kvintesszenciájaként hangoztatja Patrubány az erkölcsi megújulás imperatívuszát.) A VET pedig az MVSZ kimagaslóan leghatékonyabban mûködô tagszervezetének bizonyult. Tevékenységét az élet védelmének, hagyományápolásnak és jövôtudatosságnak szerencsés ötvözete jellemzi. Patrubány Miklós kampánya errôl szól. Neki nincs érdekében a negatív kampány, ezért tartózkodott is ettôl. De ugyanezért támadja ôt Duray, akinek az MVSZ-ben — a Stratégiai Bizottság elnökeként — ehhez képest kevés felmutatnivalója akad. Durayt csak az ellenfele lejáratása, érdemeinek feledtetése, a negatív indulatok szítása hozhatja pozícióba. Érthetetlen számomra, hogy az igazság nevében Kántor Lajos miért nem hozzá intézte haragvó intéseit.
Kedves J. I., te, aki március 15-ét köszöntô verssoraid írása közben is tele vagy gátlásokkal és bocsánatkéréssel. Mintha magadat kellene hibáztatnod minden mulasztásért, mulasztásunkért. Mintha más, elvadult tájakról megtérve, nagyon messzirôl közelítenéd meg ugyanazt az érzést. Ünnepre gondolsz, de azt mondod: „ne szomorítsuk el ezt a napot". Érzéseidnek, reménységednek próbálsz hangot adni: elôször anyanyelveden — magyarul! De homlokegyenest más szándékkal, mint a sok-sok tolakodó, magamutogató, dilettáns versfaragó... Te azzal zárod üzenetedet, hogy: „Köszönöm a szerkesztôségnek, hogy volt türelme levelemet el olvasni. Bocsánat a sok hibáért!"
A helyesírási hibákra gondolsz, mivel „nem csináltam egy osztályt sem magyarul". E nagy hibáért nem vádolsz szülôket, senkit. Pedig milyen nehezen jutott el idáig — ugyanoda, mint mondjuk a szervezett, „tudós" kolozsvári magyarság, az RMDSZ, melynek erejébôl, lám, az idén sem futotta többre, mint egy fehér szalaggal ellátott koszorúra a piros–fehér–zöld helyett.
Persze, minek provokálni azzal, hogy mennyire ilyenebbek vagyunk, mint azok. (Kézdivásárhelyen, ott lehet fennhangon, a legerôteljesebben.)
A te bátorságod csak annyi, hogy ráébredtél, ki vagy, és nem tehetsz másként. „Az árnyékba bever a fény, / Magyar volt, és lesz még" — írod. Nem hivalkodóan, inkább bûntudattal, hiszen (ezzel kezded): „Ôsök átka rajtunk lebeg, / Szél a szembe port veret... Pusztul el a magyar gyerek"...
Te (is) érzed ennek a felelôsségét. S az önhibádon kívül keservesen megharcolt évek után, magyarul (sokkal több érzékenység van rövid versedben, mint helyesírási hiba!) kimondod „legénytársaid" nevében is, hogy: nem szabad futni innen!
Legfeljebb másképp kell élni és ünnepelni minden magyar gyereknek.
Egyéb töltelék szó meg tartalom nélküli, divatos kifejezés mellett, lassan ez is begyûrûzik hozzánk az anyaországból. Ne tudd meg! „Voltam az este a Macával a Pubban. Ne tudd meg, milyen isteni volt! Na, csô!" Ne tudd meg, mondják, mondanák szívesen egyesek gyerekeinknek, unokáinknak, milyen is volt az élet, mondjuk harminc, negyven évvel ezelôtt városunkban. S ha történetesen a még régebbi „kincsest" állítanám szembe a maival, ugyancsak torz képpel ajándékozna meg az összehasonlítás, akárcsak a Vidámpark tükörtermében. És akkor mi van? — kérdezhetné akárki. Bizony akkor nagy baj van. Befagy a számítógép intelligens memóriája, hiába a Network, a Norton és a hiába a Windows. A különbséget a két idôpont városa között nem bírnák megemészteni még IBM-ék sem.
Ezért nagy ravaszul megkerülöm a technika vívmányait, és céltalanul, de konokul elkezdek emlékezni. Csak addig, ameddig a lassan rövidülô memória cérnája még elér. Nem azért, mert olyan szép és olyan jó volt. Csak azért, mert AZ is volt és ÚGY is volt.
Nehezen tudnám eldönteni, melyik volt az izgalmasabb, a szombat délutáni program, avagy a lázas készülôdés a színes és ígéretes vasárnapra. Annak idején szombat délután, öt óra felé beindult a korzó. Lssan benépesült aDeák Ferenc utca. A Városháza oldalán lányok, fiúk, középen a már kialakult párok. Átellenben, a Pataki–Teleki-ház oldalán, vidéki fiatalok gyülekeztek, jobbára széki legények meg leányok, akik a városban szolgáltak. Ez volt a cselédkorzó, amely általában csütörtök és vasárnap délután népesült be. Az „úri oldalon" (vagy ahogy a székiek mondták, a nadrágosokén) véget nem érô séta, a Royal mozitól a volt New Yorkig. Szinte mindenki ismert mindenkit, és üdvözöltük egymást. Néha a kíváncsiság áthajtott a cselédkorzóra. Percekig bámultam a járdán forgó, daloló táncosokat. Kettesével vagy négyesével forogtak, hol szédítô gyorsan, hol méltóságteljes lassúsággal, mintha úsztak volna a levegôben. Igézetes volt. Nem is sejtettem akkor, hogy nemzetnapszámosi pályámat éppen gyönyörû, színes falujukban fogom elkezdeni, és három éven át alkalmam lesz annyiszor gyönyörködni táncaikban, szilajságukban, szorgalmukban.
Milyen is volt a korzó „díszlete"? Középen illatozó akácok, alattuk egyszínû padok. A két járdaszegélyen magas lámpaoszlopok, szépen ívelt, visszakanyarodó felsôrésszel, melyen mint harangvirág függött a lámpa. Az ötvenes évek elején lenyakazták az oszlopokat. Helyükbe mint két csápot „ostor égôket" — hármas neoncsöveket — illesztettek, középre meg két sor „veder égôt". Akkor újdonságnak tûnt, ma banálisnak, formátlannak. Ma már csak az oszlop alján szerényen meghúzódó „Witkovitz" felirat idézi a múltat. Vissza ezekhez? Soha. Pedig Budán az alagút elôtt, meg a szlovákiai Besztercebányán újjávarázsolva pompáznak régi formájukban édestestvéreik.
Vasárnap délelôtt újabb séta, most a Fôtér megkerülésével. Többségükben tizenévesek. Nincs dzseki, farmer vagy edzôcipô, de van öltöny, keményített puplining, nyakkendô, sôt „simi" is és kínosan kifényesített cipô. És van karton- vagy selyemruha a lányokon, apró ridikül, ízléses cipô. Pontban tíz órakor kezdôdik a vezetékes rádió mûsora. Már tudjuk, mi következik. Összenézünk s az elsô akkordokra kirobban a nevetés, majd „belépünk" a mûsorba. „Emlékszel még / Jut még eszedbe a múltunk..." És zeng a Fôtér s a Deák Ferenc utca, két órán keresztül a Kálmán-, Lehár- és Ábrahám- operett melódiáktól. Mintha Mátyás is mosolyogna lován. Talán még tetszik is neki. Bevallom, most nekem is tetszene, újfent. De hát...
Vasárnap délután. Az ötvenes évek derekán. Színhely ugyanaz. Lassan telítôdik a Fôtér. A hangszórókból Szepesi György ordít: „Rúgd be, Öcsi! Rúgd be! Brávó! Vezetünk a németek ellen." Ezt nem lehet már elvenni, zúgja a korzó. Aztán csak elveszik a németek, azaz Links, az angol bíró. Márvány a Fôtér. Valahol a külvárosban sapkák röpülnek a levegôbe. Végre! Megdöglött a szomszéd kecskéje is.
Hazamenet, az Uniterektôl, többen a Fôtér felé kerülünk. Figyeljük, fülig érô szájjal, a volt központi étterem cégtáblacseréjét. Piros alapon aranybronz betûk. Restaurantul „Somesul" étterem. Felhördülünk. Ha étterem, miért nem Szamos? Aztán megnyugszunk, beleszokunk. Cooperativa „Drumul Nou" Szövetkezet, Coop. „Higiena" (ha bakinak vesszük, elmegy) Szövetkezet. Belenyugszunk. Belenyugodnánk? Nocsak... Szentegyház utca. Városom legpestiesebb utcája. A takarékpénztár mellett a volt Sebesi- féle cukrászda, kétszemélyes, vörös márvánnyal borított asztalkák. Intim hangulat. Alig lépünk be, a volt tulajdonosnô, kiáltja: Ilona! Kettô török kávét kérünk, erôset! Így. Majd ránk mosolyog és megkérdi: Szavarin is lesz? Otthon érezzük magunkat.
Külvárosinak számító otthonom felé igyekezve, a Royal mozival szemben, megspórolt zsebpénzemmel nap mint nap betérek, betértem Székely úrhoz (jogász Jancsi fiát hány éve is nem láttam!), és megvásároltam a Népsportot, az Esti Budapestet meg a Lúdas Matyit. Na már most! Miért is kell ma ezekért a Batthyány vagy az Astoria aluljárók standjáig rohannom? Már tudom is. Az újságos üzlet helyett ma könyvesbolt van, és talán már Székely bácsi sem árul újságot.
Mást másokkal — két szóban így foglalhatnánk össze a legutóbbi romániai közvélemény-kutatások eredményét. S még csak azt sem mondhatjuk, hogy váratlanul ért az effajta summázás. Nagy általánosságban a kormánypártok erkölcsi kopása akkor is bekövetkezik, ha az ország gazdasági-társadalmi fejlôdése zavartalan, vagy éppenséggel felfele ívelô. Mert olyan jó dolga csak ritkán van a mindenkori választópolgárnak, hogy ne kacsintgasson az esetleges még jobb felé. De ha egy ország a négyéves kormányzási idôszak végére vajmi keveset tud felmutatni abból, amit az éppen hatalmon levô pártok kenyérbeesésük pillanatában beígértek, szinte bizonyosra vehetô a váltás, a változtatás igénye. Az utóbbi hetek politikai kötélhúzása, a kormánypártok nyilvános, vagy éppenséggel a nyilvánosságnak szánt civakodása, egymást szapulása pedig csak olaj volt a tûzre. Nem csoda a lakosság csömöre a politikusi kormányzástól. Egyre gyakrabban hangzik el a technokraták iránti igény. Miközben a koalíciós pártok mindegyike úgy taktikázik, ahogy tud.
A legnagyobb és eddig legerôteljesebbnek tûnô parasztpárt egyre inkább védekezôállásba helyezkedik. Nem véletlenül, hiszen felelôssége és veszteségei is a legnagyobbak. Közben pedig a liberálisok egyre erôteljesebben és egyre látványosabban törnek elôre. A Demokratikus Konvención belüli hosszas harc eredményeképpen végül is elérték, hogy a helyhatósági választásokon külön indulhassanak, abban a reményben, hogy ezáltal megszabadulnak a megvalósítatlan tervek, a be nem váltott ígéretek nyûgétôl.
A különutas politika bajnokai a számbelileg egyre fogyatkozó demokrata pártiak, akárcsak kezdettôl fogva, most is kiszámíthatatlanok. Még akkor is, ha a konkrét gazdasági elképzelések és a gyakorlati lépések terén, bizonyos vonatkozásban, az eddig eltelt idôszakban ôk tettek a legtöbbet. Népszerûségük rendkívül csekély, a jövôbeni politikai párválasztás egyenesen létszükséglet számukra.
A hatalmon levô pártok erkölcsi kopásával egyenesen arányos az ellenzék és azon belül Iliescuék látványos elôretörése. Az udvarlás már el is kezdôdött irányukba. A demokraták erôsen csóválták a farkukat, s bár pillanatnyilag összement ugyan a tej, fél év alatt még sok minden történhet. Sôt,a liberálisokat is gyanúsítgatták már holmi titkos paktumokkal, még akkor is, ha ezt Mircea Ionescu Quintus így nem vállalta. Vállalta viszont az egykori liberális államelnökjelölt, Radu Câmpeanu, a politikai porondról azóta teljesen kikopott Câmpeanu-féle liberális párt vezetôje, aki fennen hangoztatja, hogy a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával lehet és érdemes is tárgyalni, hiszen doktrínájuk sok mindenben, így a magántulajdon kérdésében is, elônyösen megváltozott. A jelek szerint a választási kampány még a javakorabeli Câmpeanut is felélesztette politikai tetszhalottságából.
Mást, másokkal? Úgy tûnik, a tömeg ezt akarja, s az április elsejétôl beígért újabb áremelések is csak ilyen irányban befolyásolhatják a közhangulatot. Egyelôre több új politikai konfiguráció körvonalai is kirajzolódnak, számunkra viszont elsôsorban az a fontos, hogy mindennemû, egyébként természetesnek mondható RMDSZ-en belüli platformosodás ellenére képesek legyünk a döntô pillanatban egységesen fellépni és megôrizni Romániában eddig a legállandóbbnak bizonyult szavazótáborunkat, s ezáltal parlamenti jelenlétünket. Különösképpen oda kell figyelnünk erre most, amikor a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményei szerint, ha hinni lehet a számadatoknak, veszélybe került az a bizonyos állandó.
Április 1-jétôl ismét drágít a RomTelecom, de már eddig is nagyon sok a telefonszámlákra vonatkozó, megalapozott vagy annak vélt panasz, amelyek olykor tévesen a mi zsebünkre regisztrálják mások telefonbeszélgetéseit. Az ezzel kapcsolatos tudnivalóról Szilágyi Zoltán, a kolozsvári hálózati osztály vezetôje tájékoztatott.
Kolozsváron a korszerû digitális központokhoz tartozó telefonkészülékeket (ezek kezdôszámai: 4 vagy 19, Kisbácsban, Szászfenesen és Gyaluban 26, Tordán 31 vagy 32, Aranyosgyéresen 36) visszamenôleg is lehet ellenôrizni, hogy mikor és milyen számokkal beszéltek. A régi típusú analóg központokhoz tartozó készülékeknél ez már nehézkesebben és pontatlanabbul történik. A telefonszámlák miatt eddig havonta több mint ezer reklamáció érkezett be a pénztárakhoz, ezeket egy hónapon belül kivizsgálták, és a helyzet tisztázásáig az elhasznált impulzusok után számított díjat nem, csupán a bérleti díjat és az esetleg meg nem vásárolt készülék használati díját kérték. Jelenleg, az esetek gyakorisága miatt, a reklamációt írásban kell benyújtani, és ha ezt iktatószámmal lehet igazolni, a RomTelecom a kivizsgálás után egy hónapon belül hivatalos választ ad a bérlônek.
A telefonbeszélgetések hibás számlázására a végsô és legbiztosabb megoldást csakis az ikertelefonkészülékek felszámolása (amelyeknél gyakori a másik félnél történô regisztrálás), illetve az elavult telefonközpontoknak korszerûekkel való kicserélése jelentheti.
Nem véletlenül tûzték napirendre a szamosújvári helyi tanács legutóbbi gyûlésén a legelôtakarítást. Közeleg a tavasz, és elôkerülnek a legelôgondozási tennivalók. A pénz egyre kevesebb, miközben az állatállomány növekszik. A szamosújvári városgazdák tanultak az elmúlt évek tapasztalataiból, és azonnal el szeretnék kezdeni a idénymunkákat. A város határában összesen 663 hektár legelôt tartanak nyilván, ideértve a városhoz tartozó három falu — Hesdát, Szilvás és Kérô — legelôit is. Ezekben a falvakban található a legtöbb szarvasmarha és juh.
A szamosújvári helyi tanács legutóbbi gyûlésén azt is megtudtuk, hogy az idén 23 millió lejt fordítanak a legelôk gondozására, karbantartására. Még a hónap elején kijavították a legelôk felé tartó utakat, és több kutat ástak Hesdát és Szilvás környékén. Ahogy az idôjárás megengedi, elkezdik a bozót irtását és a területek feljavítását. Ennek érdekében a városgazdák több tonna mûtrágyát vásárolnak. A tavaly körülbelül 300 hektáron szórtak szét mûtrágyát az állattartó gazdák. A város területén 500 szarvasmarha van, de nem minden gazda vette ki részét a legelôk gondozásában. Az idén falugyûléseken jelölték ki a parcellákat, és minden család kikapta részét. Kérô falu határában a múlt napokban megkezdték a szemét égetését és szállítását. Ugyanitt új kutakat ástak, a régieket kitakarították. Az elkövetkezô idôszakban növelni fogják az itatók számát is. Egyelôre a legelôk tisztítása szerepel napirenden, de sokan kiveszik részüket az utak karbantartásában is.
A TBC-s megbetegedéseket a Mycobacterium tuberculosis baktériumfaj okozza. A betegség fôleg a tüdôt támadja meg, de a vesét, bôrt, izületeket, csontot is károsíthatja.
A betegség nagy gondot jelent a közegészségügyi intézmények számára. Statisztikailag világszinten évi 8–10 millió TBC-megbetegedést tartanak nyilván. A betegség évente 3 millió elhalálozást okoz, ami világviszonylatban az elhalálozások 5 százalékát teszi ki. Okai sokrétûek lehetnek:
1. A szegények betegségének nevezett TBC a gyengéntápláltság miattfôleg a 15–60 éves korú személyeket támadja.
2. Kolozs megyében 1999-ben 697 esetet jegyeztek, a tavalyelôtti550-hez képest. Aggasztóan nô a fertôzött a gyermekek száma. Míg 1998-ban 36 esetet utaltak be, 1999-ben ez aszám 67-re nôtt.
3. Sok beteg szervezete ellenállást mutatott az alkalmazottgyógyszerekkel szemben.
Az Egészségügyi Minisztérium elsôdleges helyen kezeli a problémát: bevezette a TBC Országos Ellenôrzô Programját.
A betegség ellen megfelelô higiéniával, védôoltással, kiegyensúlyozott étkezéssel, szabadtéri mozgással, a dohányzás és az alkohol kerülésével, a fôtt tej fogyasztásával védekezhetünk. Helyes kezelése a teljes gyógyuláshoz vezet.
Március 19-én a vasárnapi istentisztelet után az aranyosgyéresi református templomban RMDSZ-küldöttgyûlésre került sor. A Szövetségi Képviselôk Tanácsának 1999. december 3–4-i marosvásárhelyi ülésén hozott határozata, amely a helyhatósági választások elôkészítésének szabályzatáról intézkedik, elôírja a választott önkormányzati tisztségviselôk tevékenységének kiértékelését. Miután az RMDSZ aranyosgyéresi szervezetének vezetô testülete a januári ülésén az elôírások szerint kiértékelte a két városi tanácsos tevékenységét és ennek elfogadásáról hozott határozatot, ezúttal a második szakaszban történô kiértékelô és egyben jelölô küldöttgyûlésre került sor. A gyûlésen a nagyszámú RMDSZ-tag mellett részt vett Konya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is.
A két tisztségben lévô municípiumi RMDSZ-es tanácsos, Deák József és ifj. Bene András tevékenységükrôl kiértékelô beszámolót tartottak. Több felszólaló értékelte tevékenységüket. Ezek után a közelgô helyhatósági választásokon magukat jelölni szándékozók listáját terjesztették elô, és bemutatkozásukra került sor. Külön kiemelendô Böjthe Dániel mérnök, a Sodronyipar Mûveknél 24 éven át dolgozó, jelenleg sikeres aranyosgyéresi magánvállalkozó bemutatkozása, aki megyei tanácsosi helyre jelölteti magát, és ehhez kérte az aranyosgyéresi RMDSZ-szervezet támogatását, ajánlását.
A küldöttgyûlés befejezô részében felszólalt Konya-Hamar Sándor megyei elnök, nagyra értékelve az aranyosgyéresi RMDSZ-szervezet tevékenységét. A jelenlegi helyzetben, amikor a román választók nagyszámú távolmaradásával számolhatunk, önmagunk ellen vétkezünk, ha nem megyünk el szavazni, fôleg most, a helyhatósági választások alkalmával. Ezek a magyarság jövôje szempontjából sokkal fontosabbak, mint a parlamenti vagy elnökválasztás.
Kihangsúlyozta: nem csak két tanácsosi helyet foglalhat el az itteni RMDSZ. Már az 1996-os választásoknál is, ha a távol maradt kb. 400 magyar szavazó is elment volna az urnák elé, három RMDSZ-es tanácsos lett volna a helyi tanácsban, de a jelenlegi helyzetben még 4 tanácsosi hely megszerzése is lehetséges. Ehhez mindenkinek az urnákhoz kell járulnia, és teljes jelöltlistával kell részt venni a választásokon.
Ami a megyei tanácsosi helyet illeti, egyetértett azzal a véleménnyel, hogy két választási ciklus után, az aranyosvidékieket egy aranyosgyéresi jelölt is képviselheti, nem csak tordai. Még egy jelentôs megállapítást emelhetünk ki a megyei elnök beszédébôl: a lengyelek is megadták minden határon kívül élô lengyelnek a kettôs állampolgársághoz való jogot. Ami a legfontosabb: jelenleg a román állam is biztosítja ezt Moldova Köztársaság román nemzetiségû állampolgárainak. Ezeket szem elôtt tartva, a magyar anyaországon a sor, hogy ebben az irányban lépjen.
E hét elején negyven Kolozs megyei polgármester a magyarországi Fejér megyébe utazott. A népes küldöttségben helyet kapott Pop Nicolae, Szamosújvár polgármestere is. A városatya már harmadszor látogat a környékre, ugyanis Székesfehérvár közelében található Aba, Szamosújvár testvérvárosa, ahol mindig szívesen látott vendég. Két éve szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn közigazgatási, gazdasági, kulturális és oktatási vonalon. Hasonlóképpen a két helység fiataljai több alkalommal is találkoztak.
Mostani négynapos látogatása során Szamosújvár polgármestere találkozik Kósa Lajos abai kollégájával, és ellátogat helyi intézményekbe, vállalatokba és iskolákba. Ugyanakkor újabb együttmûködési szerzôdést kötnek az elkövetkezô idôszakban sorra kerülô közös találkozók, látogatások céljából. Még az idei tavasz folyamán egy szamosújvári küldöttség újból felkeresi Aba környékét.
A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány a határon túli magyar nyelvû felsôoktatás és szakképzés fejlesztése, meglévô intézményei mûködésének biztosítása, valamint a határon túli magyarság anyanyelvi megmaradásának támogatása szándékával pályázatot hirdet a 2000-es évben az alábbi témakörökben.
A felhívás keretei közt rendelkezésre álló keretösszeg 470 millió forint.
Pályázati programok
1.1. A határon túli magyar nyelvû szakképzés intézményi és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása, különös tekintettel az e térségekbe irányuló magyar tôkekivitel képzettségi igényeire c. pályázati program
A program célja:
A magyar tanítási nyelvû, illetve a jelentôs számban magyarokat képezô szakképzô intézmények, osztályok, tanfolyamok felmérése a régióban, beleértve a posztgraduális és a levelezô típusú képzéseket; a jelenleg a határon túli magyar szakképzésben rendelkezésre álló emberi és anyagi erôforrások meghatározása; a határon túl tevékenykedô magyar vállalatok-vállalkozások számbavétele.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• A kutatástól egy, a teljes régióra kiterjedô vizsgálat elvégzését várjuk. Az alprogram keretében célszerû együttmûködni a határon túli társadalomkutató mûhelyekkel. A pályázónak referencialista benyújtása kötelezô.
• A közalapítvány az alprogramból nem támogatja tárgyi eszközök beszerzését, az elnyert támogatás személyi és dologi kiadásokra fordítható.
• Az elnyert támogatás 2000 júniusától 2000. november 1-jéig használható fel, és a szerzôdéskötés után részletekben áll rendelkezésre. A támogatás eredményeképpen nyert valamennyi adatot és információt a nyertes pályázó köteles 2000. december 1-jéig írásban átadni a közalapítványi irodának, a kutatás eredményérôl készített tanulmánnyal együtt. A kapcsolódó szerzôi és egyéb jogok felett a közalapítvány rendelkezik.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 15 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 15 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.2. Magyarul — Határok Nélkül c. pályázati program
A program célja:
A magyar szórványközösségek anyanyelvi megmaradásának elôsegítése a magyar, mint idegen nyelv tanárainak kiküldésével a magyar közösségekbe, anyanyelvünk térítésmentes tanítása céljából.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• Külföldi, jogi személyiséggel rendelkezô szervezetek pályázhatnak.
• A pályázatban részletesen be kell mutatniuk közösségüket, és különösképpen azt, hogy mit tettek eddig anyanyelvünk megtartása érdekében. Adatokkal kell alátámasztaniuk, hogy a kiutazó nyelvtanár tevékenységére tényleg nagy szükségük van. Nyilatkozniuk kell arról is, hogy a kiutazó tanár szállását, ellátását és havi zsebpénzét, valamint a tanítás tárgyi körülményeit 12 hónapra biztosítani tudják.
• A támogatást elnyerô, jogi személyiséggel rendelkezô közösséggel a közalapítvány szerzôdést köt. Ebben vállalja a tanár képzésének, balesetbiztosításának és ki-, illetve hazautaztatásának költségeit, a közösség pedig biztosítja a kint tartózkodás ideje alatt a tanár szállását, étkezését, és zsebpénzét, valamint megszervezi a magyar nyelv tanítás körülményeit.
• Az elbíráláskor elônyben részesülnek a tengerentúli szórványból pályázók, illetve azok a közösségek, akik vasárnapi iskola keretein belül évek óta oktatnak magyart.
• A tanárok kiutazásának legkorábbi lehetséges idôpontja 2000. szeptembere.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. május 31. 15.00 óra
1.3. Pedagógusok és oktatók továbbképzése a szakoktatás és felsôoktatás területén c. pályázati program
A program célja:
A határon túli magyar nyelvû oktatási (elsôsorban felsôoktatási, szakképzési) intézmények oktatóinak magyarországi és kárpát-medencei át-, illetve továbbképzése, konferenciákon való részvételük támogatása.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• A támogatás 2000. július 1. és 2001. június 30. közötti tevékenységre vonatkozik.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 5 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 30 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.4. Fiatal oktatók életkörülményeinek javítása a szakoktatás és felsôoktatás területén c. pályázati program
A program célja:
A határon túli magyar nyelvû oktatási (elsôsorban felsôoktatási, szakképzési) intézmények 35 év alatti oktatói támogatása.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• A támogatás elnyeréséhez a pályázónak részletes tervet kell benyújtania az elosztás tervezett módjáról, ügyviteli költségeirôl. Az elnyert támogatásból azok a 35 év alatti határon túli magyar felsôoktatásban és a szakképzésben tevékenykedô oktatók részesedhetnek, akiknek lakó- és munkahelye a határon túl van. A támogatás felsô mértéke legfeljebb
17 000 forint /fô /hó lehet.
• A támogatás 2000. július 1. és 2001. június 30. közötti tevékenységre vonatkozik.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 5 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 20 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.5. Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjának kiegészítése c. pályázati program
A program célja:
A határon túli magyar közösségek értelmiségi utánpótlására, valamint a reális hazatérés lehetôségének megteremtésére irányuló kezdeményezések és az itt tanulmányaikat befejezô pályakezdôk támogatása.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• Kizárólag a határon túliak ösztöndíjazásában gyakorlattal bíró jogi személyek pályázhatnak.
• A támogatás elnyeréséhez a pályázónak részletes tervet és szabályzatot kell benyújtania az elosztás tervezett módjáról, ügyviteli költségeirôl. Az elnyert támogatásból alanyi jogon a Magyarországon érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezô A3 kategóriájú, határon túli magyar hallgatók részesedhetnek kiegészítô ösztöndíj formájában, legfeljebb havi 5 ezer forintban fejenként.
• Az elnyert támogatásból tanulmányi, illetve a hazatérésre ösztönzô egyéni támogatás is adható, ebben az esetben a pályázónak az ösztöndíjazást a hallgatók pályáztatása útján kell megoldania. A hallgatók ösztöndíjazására irányuló részletes tervét a pályázónak be kell nyújtania.
• A támogatás 2000. szeptember 1. és 2001. június 30. közötti tevékenységre vonatkozik.
• A közalapítvány e programból nem támogatja tárgyi eszközök beszerzését.
• Az elnyert támogatás a szerzôdéskötés után, de legkorábban 2000 augusztusától, 10 havi egyenlô részletben áll rendelkezésre.
• A program megvalósításához felhasználható kezelési, lebonyolítási költség legfeljebb a támogatás 2%-a lehet.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 150 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 150 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.6. Diákcentrumok szolgáltatásainak kifejlesztése, bôvítése c. pályázati program
A program célja:
A Kárpát-medence magyarlakta városaiban tevékenységét kifejtô diákönkormányzatok, diákszervezetek erôsítése, oktatási és ifjúsági információt szolgáltató tevékenységük támogatása.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• Kizárólag határon túli jogi személyek pályázhatnak.
• A támogatás 2000. szeptember 1. és 2001. május 31. közötti tevékenységre vonatkozik.
• Különösen támogatandónak tartjuk a határon túli ifjúsági és oktatási rendszerrel kapcsolatos információk gyûjtésére és elemzésére szolgáló kezdeményezéseket, az európai és nemzetközi hallgatói és ifjúsági szervezetek ismertetésére irányuló kezdeményezéseket; a pályakezdô fiatalok otthoni munkavállalásának segítését, ennek érdekében a munkaerô feltérképezésére, állásajánlatok közvetítésére irányuló kezdeményezéseket; a helyi és anyaországi programokkal kapcsolatosan a kárpát-medencei szintû tájékoztatás, mozgósítás, részt vevô koordinálás támogatását.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 5 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 25 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.7. Diplomahonosítás c. pályázati program
A program célja:
A szülôföldjükre már visszatért, Magyarországon diplomát szerzett fiatal szakemberek diplomahonosítási költségeinek átvállalása.
• Kizárólag a diplomahonosítás ügyintézésével foglalkozó határon túli szervezetek pályázhatnak. Pályázat benyújtható a diplomahonosítás ügyintézésére is, részletes költségbecsléssel.
• A közalapítványnak nem áll módjában visszamenôlegesen már kifizetett költségeket megtéríteni, még bizonylatok ellenében sem.
• A támogatás 2000. szeptember 1. és 2001. június 30. közötti tevékenységre vonatkozik.
• A közalapítvány e programból nem támogatja tárgyi eszközök beszerzését.
• Az elnyert támogatás a szerzôdéskötés után, de legkorábban 2000 augusztusától lehívható részletekben áll rendelkezésre.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 5 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 10 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.8. Szak-, illetve felsôoktatási intézmények, képzési helyek mûködési költségeinek kiegészítése c. pályázati program
A program célja:
A határon túli magyar nyelvû szakképzést, illetve felsôoktatást folytató intézmények, szervezetek részére az eddigi képzés folytatását lehetôvé tevô mûködési költségek fedezésének támogatása.
A támogatás elnyerésének alapfeltételei:
• Kizárólag jogi személyek pályázhatnak határon túli intézmények, szervezetek jelenleg is mûködô képzéseinek folytatására, a dologi kiadások, valamint a bérköltségek fedezésére.
• Egy intézmény, illetve szervezet legfeljebb egy pályázatot nyújthat be, azaz amennyiben egy intézménynek, illetve szervezetnek több szervezeti egysége, részlege pályázna, azoknak is közösen kell pályázniuk.
• A támogatás 2000. szeptember 1. és 2001. június 30. közötti tevékenységre vonatkozik.
• A közalapítvány e programból nem támogatja tárgyi eszközök beszerzését.
• Az elnyert támogatás a szerzôdéskötés után, de legkorábban 2000 augusztusától lehívható részletekben áll rendelkezésre.
• Az egy pályázó által elnyerhetô támogatás legfeljebb 40 millió forint.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 120 millió forint.
A pályázatok beérkezési határideje: 2000. április 14. 15.00 óra
1.9. A szülôföldjükön tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjazása c. pályázati program
A program célja:
A szülôföldjükön a szakképzésben és a felsôoktatásban tanuló magyar fiatalok támogatása.
• A program rendelkezésére álló keretösszeg 100 millió forint.
Az 1.9. pályázati program felhívása tájékoztató jellegû, a pontos szöveg március második felében jelenik meg.
Valamennyi pályázatra vonatkozik:
• A pályázatokat kizárólag az Apáczai Közalapítvány Pályázati Adatlapján lehet benyújtani! (Figyelem! A közalapítvány Pályázati Adatlapja megváltozott, a pályázatot kérjük az új adatlapra benyújtani!) A Pályázati Adatlap, valamint az adatlap kitöltési útmutató beszerezhetô az Apáczai Közalapítvány irodájában (Budapest, V., Báthory u. 10.), vagy letölthetô az Internetrôl: www. htmh.hu
• A beérkezési határidô után érkezô pályázatok érvénytelenek! (A beérkezési határidô az irodához történô beérkezés végsô idôpontját jelenti.) A pályázatok beadása postai úton az alábbi postacímre lehetséges: Apáczai Közalapítvány: 1244 Budapest, Postafiók 806. A pályázatok személyesen is leadhatók a közalapítványi irodában: V., Budapest, Báthory u. 10., 302-es szoba.
• A pályázaton kizárólag jogi személyek (azaz érvényes bírósági bejegyzéssel, jogi személyiséggel rendelkezô társaságok, magánalapítványok, egyesületek, egyházak, illetve magyarországi állami költségvetési intézmények) vehetnek részt! A jogi személyiséget az eredeti alapító okirat és a bírósági bejegyzô végzés közjegyzôvel hitelesített másolataival kell igazolni! Idegen nyelvû dokumentumok esetén be kell nyújtani a dokumentumok magyar fordítását is. A magyarországi pályázónak igazolnia kell, hogy nincsen köztartozása az APEH, valamint a Vám- és Pénzügyôrség felé.
• A pályázó a támogatási összeg felhasználását csak a támogatási összeg bankszámlájára történô megérkezését követôen kezdheti meg, és elszámolásra is csak az ezen idôpont után keletkezett számlák nyújthatók be. A határidôre történô pontos elszámolás a következô pályázaton történô részvétel feltétele.
• Egy pályázó programonként egy pályázatot nyújthat be!
• A pályázat eredményérôl a közalapítványi iroda júniusban levélben értesíti a pályázókat.
• A közalapítvány nem nyújt támogatást árfolyamnyereség, illetve kamatképzéshez, és az általa adott támogatás határidôig fel nem használt részét vissza kell fizetni.
• Amennyiben a kért jogi dokumentáció vagy a pályázati adatlap kitöltése hiányos, illetve pontatlan, a közalapítványi iroda a pályázatot érvénytelennek minôsíti és visszaküldi a feladónak. A közalapítvány fenntartja a jogot, hogy a pályázatok értékeléséhez további dokumentumokat és információkat kérjen a pályázóktól. A nyertes pályázókkal a közalapítvány szerzôdést köt, pénzügyi teljesítésre csak ez után, elôre láthatólag 2000 júniusában lesz lehetôség.
• A pályázó tudomásul veszi, hogy a kuratórium döntését nem köteles indokolni, és azzal szemben fellebbezésnek helye nincs.
• Tájékoztatásul közöljük, hogy a közalapítvány — elôre láthatóan 2000tavaszán — más programokkal egy második pályázati felhívást is ki fog bocsátani.
• A pályázati felhívással kapcsolatos további kérdéseivel forduljon a közalapítványi irodához, munkanapokon 13.00 és 15.00 óra között. Telefon: (36) — (1) — 311 — 6650/155. m.; telefax: (36) — (1) — 311 — 6650/239. m.
A pályázati adatlap és a kitöltési útmutató beszerezhetô az Illyés Közalapítvány romániai titkárságán is a következô címen:
Románia, 3400 Kolozsvár/Cluj Str.Densusianu 6/A.
Postacím: Románia 3400 Cluj, OP: 1. C.P. 149.
Telefon/fax: 00-40-64-442-084
Az EU külügyminiszteri értekezletén, hétfôn Günter Verheugen, az Európai Bizottság bôvítési ügyekben illetékes tagja rövid állapotjelentést adott Bulgária és Románia gazdaságának tavalyi fejlôdésérôl — Bulgáriáról egészében véve biztató, Romániáról súlyos gondokat jelzô képet.
Bulgáriáról Verheugen elmondta, hogy az ország tartotta magát a szigorú adópolitikai keretekhez. Az év második felében megindult a gazdaság növekedése, amely éves szinten elérte a 2,5 százalékot. Az infláció üteme 6,2 százalékra csökkent tavaly, a költségvetési hiány ugyan elég magas volt, de a külföldi befektetések 50 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1998-ban. Az állami vállalatok magánosítása nagy léptekkel haladt, s az iparban idén be is fejezôdhet. A nagy állami szolgáltató vállalatoknál folytatódott az átszervezés, de itt elég nehéz gondokat kell még megoldani és a magánosításnál nagy körültekintéssel kell eljárni. Lemaradások mutatkoznak viszont az acélipar átszervezésében, a pénzügyi szektor és a távközlés magánosításában. A nagy szolgáltatók átalakulásának nehézségeit érzékelteti, hogy a munkanélküliség aránya 14,6 százalékra emelkedett.
Romániában tavaly immár harmadik éve csökkent a nemzeti össztermék, és a makrogazdasági stabilizációt még mindig nem sikerült elérni. Ennek okát Verheugen nem a gazdaságpolitikában jelölte meg, amit alapvetôen korrektnek talált, hanem abban, hogy továbbra sem történtek meg a lényegi strukturális átalakítások. Románia Brüsszel ôszi ajánlásai nyomán kidolgozott egy középtávú gazdasági stratégiát, s Mugur Isãrescu miniszterelnök ezt most személyesen ismerteti Romano Prodi bizottsági elnökkel — mondta Verheugen.
A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri mindkét tagjelölt gazdaságának alakulását.
Az utóbbi hónapok hóviharai
4,729 milliárd lejes kárt okoztak Fehér megyében. Az idôjárás viszontagságai Fehér megye huszonnégy településén mintegy kétszázharmincöt lakóházat érintett súlyosan, a veszteségeket a szakértôk 1,629 milliárd lejre becsülték. Ugyanakkor a bôséges havazás következtében négy iskolaépület rongálódott meg, egy kultúrház, egy könyvtár, egy orvosi rendelô, egy állatorvosi rendelô, két parókia, valamint több polgármestri hivatal és ortodox templom. Fehér megye prefektusa, Ananie Gârbovan a Mediafaxnak azt nyilatkozta, kérni fogja a kormány támogatását a károsultak megsegítésére.
A fô gázvezetékben Mezôcsány környékén hétfôn bekövetkezett meghibásodás miatt mintegy kilencven százalékkal csökkent a környezô települések gázellátása. Ennek következtében Kolozsváron is több negyedben csökkent a gáz nyomása. Az eset fôleg a Hajnal, a Györgyfalvi negyedi, továbbá Kerekdombi, Iris-telepi lakóházakat érintette. A gáz nyomásának csökkenését Gyaluban, Fenesen és Aranyoslónán is érezték. A Distrigaz felhívja a lakosság figyelmét, hogy a balesetek elkerülése érdekében az emberek ellenôrizzék a fûtôberendezések mûködését.
Az Európai Unió tagállamai fontosnak tartják, hogy Románia és Bulgária folytassa azokat a reformokat, amelyek gazdaságuk szerkezetének megváltoztatásához szükségesek.
A tizenöt EU-tagország külügyminisztere hétfôn hallgatta meg az Európai Bizottság jelentését arról, hogyan áll Bulgária és Románia az uniós csatlakozás elôfeltételeiként szabott koppenhágai kritériumok teljesítésében. Ezt követôen nyilatkozott a külügyi tanács annak fontosságáról, hogy a reformok ne torpanjanak meg. Feltûnô, hogy politikai természetû reformokról a kétmondatos miniszteri közlemény nem tesz említést.
Bulgáriával és Romániával az EU egy hónappal ezelôtt kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, ám a két országot a jelenlegi kelet-európai tagjelöltek utolsó vonalaként tartják számon. Tavaly októberben az Európai Bizottság még feltételeket szabott a tárgyalások megkezdéséhez, köztük a romániai árvaházak helyzetének javítását és a kozloduji bolgár atomerômû bezárásának pontos ütemezését. Mostanra az EU-tagállamok már nem látták akadályát a tárgyalások elindításának, de fontosnak tartották, hogy a két államot a megkezdett átalakítások megtorpanás nélküli folytatására buzdítsák.
A miniszterekkel ismertetett beszámolóról az Európai Bizottság vezetôi hétfôn tájékoztatták a Brüsszelben tartózkodó Mugur Isãrescu kormányfôt és Petre Roman külügyminisztert is. A jelentés fogadtatása semleges volt, csupán néhány tagország szólt hozzá, és ezek megnyilatkozásai nem mentek túl az általánosságokon.
Az EU és Románia kedden miniszteri szintû találkozót tart az úgynevezett társulási tanács keretében. Ezen részletesebben áttekintik az ország csatlakozási folyamatának állását, a felkészüléssel összefüggô kérdéseket, a kétoldalú kapcsolatokat, valamint az EU pénzügyi támogatását.
Mugur Isãrescu kormányfô tárgyalt Bodo Hombachhal, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum fô irányítójával is, akivel a romániai vasúti és a közúti infrastruktúra fejlesztésérôl, valamint a Dunán épülô új híd európai közszállítási hálózatba történô bekapcsolódásáról egyeztetett. A felek abban egyeztek meg, hogy elsôként a Zsil-völgye felé, a Kárpátokon áthaladó autópálya, illetve országut építésének munkálatait fogják finanszírozni. A kormányfô kijelentette: azért kezdik el ezen az útszakaszon a munkálatokat, mert ez a vidék komoly problémákkal küszködik a munkanélküliség terén, és ezáltal munkát biztosíthatnak sok ember számára. Bodo Hombach elmondta: bizottság foglalkozik ennek a programnak a kivitezésével. A tárgyalások márciusban Bukarestben folytatódnak.
A REMIN állami bányavállalatnak — amelynek telepeirôl néhány hete a ciánszennyezés, majd késôbb a nehézfémszennyezés is elindult — 15 millió dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy a vállalat ipari derítôinek környezetvédelmi biztonságát megteremtse. Ezzel szemben a vállalat az idén ennek az összegnek a tizedéhez jut hozzá a költségvetéstôl — közölte Iuliu Chioreana, a REMIN vezérigazgató-helyettese.
A REMIN költségvetési vállalat. Az utóbbi három évben folyamatosan csökkent a költségvetés, 1997-ben az elôzô évi felére, majd 1998-ban és 1999-ben újabb 25–25 százalékot levettek az összegbôl.
Augustin Spãtar, a borsabányai üzem kereskedelmi igazgatója az MTI-nek hétfôn elmondta, hogy a nováki derítô gátjának március 10-i átszakadása miatt leállított kitermelés havonta 13 milliárd lejnyi elveszített bevételt jelent. A sérült gát kijavításához körülbelül 12–13 milliárd lejre van szükség.
A gát javításán nagy erôkkel dolgoznak, de a rendkívüli nehézségeket támasztó terepviszonyok és a most is szünet nélkül szakadó havazás miatt nagyon nehezen és körülményesen halad az átszakadt gáthoz vezetô út megépítése. Ilyen körülmények között a javítás elôreláthatóan körülbelül két-három hónapig is eltart. A derítô nehézfémtartalmú üledékének szivárgását egy lentebb épített kisegítô gáttal megszüntették, ezzel a környezetszennyezést — az eredeti fôgát teljes helyreállításáig is — biztonságosan megállították — mondta az igazgató.
A hétfôi központi román lapok közül egyedül a Curierul Nationalfoglalkozott a tíz évvel ezelôtti marosvásárhelyi eseményekkel. A lap Fekete mementó címû kommentárja azt hangsúlyozta: a „minden erdélyi kisebbséggel békében élni akaró románok megakadályozták, hogy a magyar irredenták visszaforgassák a történelem kerekét Erdélyben".
A lap szerint ez az irredenta kísérlet 1990. március 15-én kezdôdött, amikor a magyar szeparatisták nagyarányú tüntetéseket szerveztek „Mátyás király születésének 542. és a 12 pont megfogalmazásának 142. évfordulójára. A 12. pont a román többség akarata ellenére Magyarország és Erdély unióját követelte."
A tíz évvel ezelôtti marosvásárhelyi eseményeket az tette lehetôvé, hogy az 1989. decemberi forradalom mámorában Románia határai ôrizetlenül maradtak, így bejuthattak az országba a románokkal szemben megátalkodottan ellenséges kémek, akiknek csak egy céljuk volt: az, hogy a magyar közösséget a román törvények ellen lázítsák. Ez aggodalommal töltötte el a románokat, akik jól emlékeztek arra, milyen bûnöket, tömegmészárlásokat követett el ellenünk Budapest a történelem folyamán több alkalommal.
— Tény az, hogy Marosvásárhelyen egyik pillanatról a másikra olyan személyek jelentek meg, akik egyenesen az erdélyi magyarság vezetôinek kiáltották ki magukat: köztük a jól ismert kommunista Király Károly, Sütô András, Markó Béla, Frunda György, Kincses Elôd, Fülöp Dénes, Veres Estera (sic!) és mások — akik aztán 1990. március 20-án megszervezték magyar nemzetiségûek lázadását Marosvásárhelyen.
„Szerencsére a magyar irredentisták kísérlete, hogy visszafordítsák a történelem menetét, kudarcot vallott, beleütközött annak a sok ezer románnak a hullámába, akik Marosvásárhely utcáin nap mint nap tartott tüntetéseikkel tettek egyöntetûen hitet amellett, hogy román földön akarnak élni, békében minden erdélyi kisebbséggel, román zászló alatt. Miután az akkori események családi gyászokat is okoztak, a történtek elevenen élnek az egyszerû emberek emlékezetében. A románokéban és a magyarokéban is, akik megértették, hogy csak egyet tehetnek, ha jól, otthon akarják érezni magukat: a véres összetûzések nélküli együttélést kell választani és a jó megértést" — hangsúlyozta a román lap kommentárja.
A nagy-britanniai RES & Co. tanácsadó cég három héten belül felméri a kolozsvári Clujana bôrgyár jelenlegi állapotát, majd átszervezi vagy pedig felszámolja a gyárat.
Radu Moldovan, az Állami Vagyonalap (ÁVA, FPS) kolozsvári kirendeltségének az osztályvezetôje kijelentette: Robert Ethrington, a romániai PSAL–PIBL-program irányítója múlt héten csütörtökön meglátogatta a Clujanát, és tárgyalt annak igazgatójával. Bukarestben pedig már egy nappal korábban aláírták azt a szerzôdést, amelynek értelmében a Clujana átalakítására vagy felszámolására a RES & Co. tanácsadó cég kapott megbízást.
Moldovan szerint ezen a héten más szakemberek kíséretében a Clujanába látogat a cégnek a Clujana-üggyel foglalkozó projekt-igazgatója, majd a következô idôszakban a cipôgyár potenciálját bôripari szakember fogja felmérni. A privatizációs ügynökségnek 90 napon belül kell bemutatnia a vállalat jövôjére vonatkozó tervét, amelyet a bukaresti FPS-nek kell jóváhagynia. A brit cég a Clujana privatizálása érdekében a legnagyobb világcégeknek tesz ajánlatot.
A Clujanát tavaly augusztusban felhalmozott adósságai és nehéz pénzügyi helyzete okán zárták be. Több ezer ember került akkor az utcára. A gyár késôbb felkerült arra a 64 céget tartalmazó listára, amelyek magánosítását a Világbank PSAL-programjának útján kívánják elvégezni.
A Nemzetközi Valutaalap (NVA, IMF) a közeljövôben megvizsgálja Románia kérését, hogy terjessze ki Bukarest számára készenléti hitelét már a jövô hónaptól. Az IMF az idei költségvetés áttekintése után dönt az ügyben.
Decebal Traian Remes pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az IMF-szakértôk vizsgálódásai után Bukarest hivatalosan is elôterjesztheti a hitelrôl kérelmét a pénzügyi szervezetnek. Utóbbi az összesen 547 millió dollár odaítélését vizsgálná meg, amennyiben a parlament is jóváhagyta már az ország idei büdzséjét. Remes elismerte ugyanakkor, hogy az IMF sajátos szempontok alapján, nagyon körültekintôen vizsgálja a költségvetést.
A magyar–román határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó háromoldalú megállapodást írtak alá nemrég magyar, román és német gazdasági szakemberek Debrecenben.
Az egyezmény alapján a németországi Rajna–Pfalz tartomány segítségével dolgozzák ki kelet-magyarországi és nyugat-romániai megyék azokat a programjaikat, amelyek segítségével európai uniós gazdasági és pénzügyi támogatáshoz kívánnak jutni.
Hans Christian Arlt, a rajna-pfalzi tartomány gazdasági, közlekedési, mezôgazdasági és borászati minisztériumának munkatársa, a kelet- és közép-európai államokkal való együttmûködés felelôse az aláírást követôen kijelentette: a kelet-közép-európai államok közül Magyarország a legfontosabb kereskedelmi partnere Rajna-Pfalznak.
A két fél közötti külkereskedelem értéke eléri az évi 3 milliárd német márkát. Ennek ellenére további kiaknázatlan lehetôségek vannak a gazdasági kapcsolatokban.
A szakember arról is beszélt, hogy Románia és a német tartomány közötti kereskedelem csak 200 millió márka, habár Temes és Bihar megyék elérhetôsége jó, s gazdasági lehetôségei kiaknázatlanok.
Az európai integrálódás során felértékelôdik a térség szerepe, hiszen a kelet–nyugati áruforgalom fôütôere a Debrecen–Nagyvárad tengelyen húzódik — hangsúlyozta.
Hozzátette: az egyre fontosabbá váló térség gazdasági fejlesztésébôl Rajna-Pfalz sem akar kimaradni, ezért kiállításokkal, továbbképzésekkel és gyakorlati tanácsokkal segíti a térség gazdasági életének élénkülését.
Láyer József, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés elnöke arról szólt, hogy a megállapodás alapján a magyar és román szomszéd megyék közötti gazdasági kapcsolatok élénkülésének akadályai elhárulhatnak.
A magyar és a román partnerek három-három, egyenként minimum hárommillió euró támogatást igénylô pályázatot dolgoznak ki a vízgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a logisztikai szolgáltatások kiépítésének terén.
A pályázatok úgynevezett tükörmunkák, amelyek a magyar és a román területeken ugyanazokat a feladatokat igyekeznek elvégezni, így javítva a partnerek közötti gazdasági együttmûködést — hangsúlyozta Láyer József.
A pályázatok kidolgozásában segítséget nyújtó németországi tartomány ahhoz ragaszkodik, hogy sikeres pályázatok esetén a megvalósításban rajna-pfalzi gazdasági szervezetek mûködjenek közre — tette hozzá Ruszkabányai György, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Petre Stefan, a Bihar megyei tanács alelnöke azt emelte ki: Románia elsôsorban a nemzetközi kiállításokon és vásárokon való megjelenés révén szeretne bekapcsolódni a munkába.
Hozzátette: azt remélik, hogy a pályázatok révén Nagyváradon a térség életében is jelentôs szerepet játszó kereskedelmi központ létesülhet.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) |
9400/9530 |
19 160/19 350 |
|
Transilvania Bank |
9280/9470 |
19 100/19 280 |
|
Román Nemzeti Bank |
9579 |
19 286 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 74/75, a márka 9300/9500, a dollár pedig 19 000/19 200 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9400/9530, az amerikai dollár 19 160/19 350, az olasz líra 9,42/9,70, az osztrák schilling 1315/1360 lejbe kerül.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |